Átírás

1 SZENTES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE: Inno-Motive Nonprofit Kft. Cím: 6726 Szeged, Tárogató u. 60. Tel.: (+36) Fax.: (+36) Web:

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 8 I. BEVEZETÉS 9 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 9 I.2. A város rövid története 9 I.3. Földrajzi adottságok 13 I.4. Természeti és táji adottságok 14 I.5. Megközelíthetőség 19 II. SZENTES VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 21 III. SZENTES VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 34 Városszerkezet 34 III.1. Gazdaság 45 III.1.1. Vállalkozások helyzete 46 III.1.2. Mezőgazdaság 50 III.1.3. Ipar 54 III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások 56 III.1.5. Turisztika, látványosságok 59 III.1.6. A város költségvetése 67 III.2. Társadalom 72 III.2.1. Demográfia 72 III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség 79 III.2.3. A népesség iskolai végzettsége 83 III.2.4. A lakosság jövedelmi helyzete 84 III.2.5. Egészségi állapot 86 III.2.6. Civil szervezetek 89 III.2.7. Ifjúsági és idősügy 90 III.3. Környezet 94 III.3.1. Épített és természeti környezet 94 III.3.2. Lakásállomány 99 III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság 101 III.4. Közszolgáltatások 110 III.4.1. Oktatás-nevelés 110 III.4.2. Szociális ellátás 122 III.4.3. Egészségügyi ellátás 136 A korábbi időszak fejlesztései 141 III.5. Összegzés: Funkcióelemzés a funkcióellátottság értékelése 143 2

3 IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 146 IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés 146 IV.1.1. A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise 151 V. SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA ÉS A LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE 214 V.1 Helyzetelemzés: A város egésze helyzetének rövid bemutatása 215 V.2. A szegregációs mutatók elemzése 245 V.3. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása 249 V.4. A szegregációval veszélyeztetett, lehatárolt területek helyzetének elemzése 262 V.5. A szegregátum részletes bemutatása 270 V.6. Összegzés 274 VI. STRATÉGIA 278 VI.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 279 A város hosszú távú jövőképe: 280 Tematikus célok 283 A városrészi célkitűzések bemutatása 285 VI.2. Integrációs terv 305 VI.3. A stratégia külső és belső összefüggései 329 VI.3.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel, egyéb dokumentumokkal 329 VI.3.2 A stratégia főbb belső összefüggései 333 VI.3.3. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai 333 VI.3.4. Fenntarthatósági szempontok a környezeti hatások értékelése 334 VI során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése 336 VI.4.1 Az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatása 339 VI.4.2 Az akcióterületi fejlesztések priorizálása és rövid bemutatása 352 VI.5. A stratégia megvalósíthatósága 359 VI.5.1. Ingatlangazdálkodási terv 359 VI.5.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység 364 VI.5.3. Partnerség bemutatása 366 VI.5.4. Szervezeti elvárások 369 VI.5.5. Településközi koordináció mechanizmusai 371 VI.5.6. A stratégia megvalósításának monitoringja 373 Mellékletek jegyzéke (külön dokumentumban) 374 3

4 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Csongrád megyében ( ) ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a szentesi kistérségben ( ) ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Szentesen ( ) ábra: Működő vállalkozások számának alakulása Szentesen nemzetgazdasági áganként ( ) ábra: Az ipari park elhelyezkedése Szentesen ábra: Kereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma a szentesi kistérségben ( ) ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma Szentesen ( ) ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a szentesi kistérségben és Szentesen ( ) ábra: Csongrád megye fő idegenforgalmi mutatói ( ) ábra: Szentes város fontosabb turisztikai adatai ( ) ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken között (vendégéjszaka) ábra: Lakónépesség számának változása ( , %) ábra: Szentes város lakónépessége (fő) ábra: Belföldi vándorlási különbözet Szentesen között ábra: Élveszületések száma Szentesen között ábra: Természetes szaporodás/fogyás ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (december havi adatok) ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Szentesen ábra: Épített és megszűnő lakások száma Szentesen ( ) ábra: Lakások közmű ellátottsága Szentesen ( ) ábra: Az önkormányzat által végrehajtott víz- és szennyvízfejlesztések Szentes Városban ( ) ábra: A Szentes-Víz Kft által végrehajtott vízvezeték fejlesztések Szentes Városban ( ) ábra: Gyermekek és tanulók számának változása Szentes város közoktatási intézményeiben között (fő) ábra: Városrészek Szentes városában ábra: Szentes Belváros városrész ábra: Működő vállalkozások száma ábra: Szentes Felsőpárt városrész ábra: Működő vállalkozások száma ábra: Szentes Alsópárt városrész ábra: Működő vállalkozások ábra: Szentes Kisér városrész ábra: Működő vállalkozások ábra: Szentes Kertváros városrész ábra: Működő vállalkozások ábra: Szentes Nagyhegy városrész ábra: Működő vállalkozások ábra: Szentes, ipari park elhelyezkedése és az Iparterület városrész ábra: Működő vállalkozások ábra: Működő vállalkozások

5 41. ábra: Működő vállalkozások ábra: Szentes városi, Csongrád megyei és Szentes kistérségi lakosságszám változása ábra: A lakosság életkori összetétele (korfa) ábra: Lakosság növekedésére ható folyamatok mennyiségi változásai (Fő) ábra: A lakosság csökkenésére ható folyamatok mennyiségi változásai (Fő) ábra: A foglalkoztatottság megoszlása, valamint 100 családra jutó foglalkoztatott ábra: Szentes 19évesnél idősebb lakosságának megoszlása iskolai végzettség alapján ábra: Regisztrált munkanélküliek számának havonkénti változása és a regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes korú lakosságon belül ábra: Regisztrált munkanélküliek életkor szerinti megoszlása, valamint iskolai végzettség alapján ábra: Regisztrált munkanélküliek juttatásai ábra: A lakásállomány összetétele ábra: A lakásállomány jelenlegi állapota, felszereltsége: ábra: Segélyezési események változása ( )

6 TÁBLAJEGYZÉK 1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői táblázat: Szentes és térsége szántóterületeinek aranykorona értékei táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megye kistérségeiben 2006 (db)46 5. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (Csongrád megye, városok), táblázat: Mezőgazdasági kultúrák termőterülete Szentesen táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Csongrád megye kistérségeiben (2006) táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek Csongrád megye városaiban 2006 (db) táblázat: A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen ( ) táblázat: Városok lakónépessége a Dél-Alföldön táblázat: A népesség összevont korcsoportok szerint táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság (2006) táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, Csongrád megye, kistérségek táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások száma (2001. évi népszámlálás) táblázat: Haláloki struktúra Szentesen táblázat: Születéskor várható élettartam, táblázat: Idős emberek támogatása Szentesen táblázat: Lakásállomány a Szentesi kistérségben ( ) táblázat: Lakásállomány alakulása Szentesen ( ) táblázat: Ivó-, és szennyvíz hálózat a szentesi kistérségben ( ) táblázat: Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában (2006) táblázat: Óvodák és általános iskolák, táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, táblázat: Óvodák feladatellátás módja a Szentesi kistérségben táblázat: Általános iskolai nevelés oktatás a Szentesi kistérség településein táblázat: Egyéb közoktatási intézmények a kistérségben táblázat: Más alapfokú-, és középfokú közoktatási intézmények táblázat: Egyházi iskolák táblázat: Bölcsődék, táblázat: Szociális intézmények, táblázat: Szociális intézmények Szentes városában táblázat: A városban működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és kórházi ágyak száma táblázat: Kórházi adatok táblázat: Városi és városrészi funkciók Szentes városában táblázat: Belváros városrészi adatok humán intézmények táblázat: Belváros városrészi adatok gazdaság táblázat: Felsőpárt városrészi adatok humán intézmények táblázat: Felsőpárt városrészi adatok gazdaság táblázat: Alsópárt városrészi adatok humán intézmények táblázat: Alsópárt városrészi adatok gazdaság táblázat: Kisér városrészi adatok humán intézmények táblázat: Kisér városrészi adatok gazdaság táblázat: Kertváros városrészi adatok humán intézmények táblázat: Kertváros városrészi adatok gazdaság táblázat: Nagyhegy városrészi adatok humán intézmények táblázat: Nagyhegy városrészi adatok gazdaság táblázat: Iparterület városrészi adatok humán intézmények táblázat: Iparterület városrészi adatok gazdaság

7 51. táblázat: Lapistó városrészi adatok humán intézmények táblázat: Lapistó városrészi adatok gazdaság táblázat: Magyartés városrészi adatok humán intézmények táblázat: Magyartés városrészi adatok gazdaság táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok humán intézmények táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok gazdaság táblázat: A város szegregáció szempontjából meghatározó mutatói a megyével összevetve, százalékban táblázat: A város egészének adatai az Anti-Szegregációs Tervhez szükséges mutatók mentén ábra: Szegregációval veszélyeztetett területek: Az elsődleges adatszolgáltatás során szegregációval veszélyeztetettnek minősített terület adatai:

8 Vezetői összefoglaló Szentes Városa 2007-ben határozta el a település hosszú távú stratégiai dokumentumainak megújítását. E munka eredményeként 2008 végén indult az a folyamat, melynek eredményeként 2009 augusztusában elkészült Szentes Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) által kidolgozott, Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás, január 28.) című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztéspolitikájába. Az IVS az eddig elkészült stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró fejlesztések többsége. Az NFGM, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra szakmai és civil fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok nyomán az IVS megvalósítását is hasonló nyitott szellemben kívánja irányítani. Az IVS készítése során megtörtént: a város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével; a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata; a város remélt jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet; a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak a kijelölése, a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele; az operatív tervezés megalapozása: a alatt fejlesztendő akcióterületek kijelölése. 8

9 I. Bevezetés I.1. Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia ma már jogszabályi kötelezettség is, egyben egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselő testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az NFGM és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás, január 28.). I.2. A város rövid története A város környékének kedvező természeti adottságai már az ősidőkben letelepedésre csábította az embert. A feltárt régészeti leletek bizonysága szerint a terület az újkőkortól kezdve (i.e ) folyamatosan lakott hely volt. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szegvár-tűzkövesi határrészen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Árpád magyarjainak sírjai a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi. Európai hírű régészeti anyaga időszaki kiállításokon megtekinthető. A település első okleveles említésére egy birtokosztás kapcsán 1332-ben került sor Scenthus (Szentüs) alakban. A későbbiekben írták Zenmpthesnek, Zenthesnek is; a mai írásmód 1665-től vált általánossá. Az egykor jelentős 9

10 kurcai átkelőhely helyét mely szoros összeköttetésbe állt a tiszai Böldi révvel 1986 óta emléktábla jelöli a régi vámház falán (Hékéd 11.). A szaktudósok megállapítása szerint Szentes neve bizonyosra vehetően a valódi első birtokosok, a Szente-Mágocs család nevét örökítette meg, mely família a XIII. század elejétől vált országosan is jelentőssé. A család a XV. század második felében kihalt, ettől kezdve igen gyakran váltogatták egymást Szentes birtokosai. E korai évszázadokról keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy egy 1332-ből származó oklevél templomos falunak nevezi Szentest, tehát folyamatosan lakott településnek számított. Az évi mohácsi csatavesztés után Erdély és a Tiszántúl (benne Szentös falu) Szapolyai (Zápolya) János ( ), majd fia, János Zsigmond ( ) fennhatósága alá került, kiknek hatalmát a török szultán biztosította. Jogigényét I. Habsburg Ferdinánd ( ) is fenntartotta, a gyulai várból felügyelve a térséget. Ebből következett, hogy a Tiszavidék települései három felé adóztak, aki tehette, elmenekült a területről. A tiszántúli falvak a legnagyobb pusztítást az évi török hadjárat során élték át, amely jórészt az első ízben alkalmazott tatár segédcsapatok kegyetlenkedéseinek tudható be. A gyulai végvár elesett, ezzel a Tisza Maros közén is kiteljesedett a hódoltsági élet. Petrák Ferenc szentesi kéziratos krónikája is megörökítette az eseményt, eszerint: Az 1566-ik esztendőben ezen várost a török és tatár végképp elpusztította. A várost felgyújtotta, lakosai közül akit elfoghatott, Tatárországba rabul elhajtotta. Több környékbeli település ekkor tűnt el végleg a térképről, s nevük csak határnévként élt tovább (pl. Ecser). Gyula várának török kézre kerülése után ismét békésebb évek következtek, majd a tizenötéves háború idején ( ) ismét lángba borult a vidék ben a krimi tatárok újból felperzselték az Alföldet. Szentes lakói a környező nádasokba menekültek, de a város nem kerülhette el a kifosztását. Ekkor pusztult el szinte teljesen a szomszédos Hékéd, Tőke, Szentlászló, Királyság, Dónáttornya, Veresegyháza. E falvak lakóinak többsége Szentesen keresett menedéket. A népesség szaporodásával a város ismét igen gyorsan kiheverte a pusztítást. A váci püspökség évi dézsmajegyzéke Szentest már jó városnak mondja, ahol a református egyház históriája szerint 115 ház található. Buda szeptember elején történt sikeres visszavétele után az egyesült keresztény hadak a Délvidék kulcsának tartott Szeged ostromához kezdtek. Miután a felmentéssel próbálkozó török csapatokat Veterani tábornok Zenta mellett szétverte, Szeged megadta magát, s október 23-án a török őrség elhagyta a várat és a várost. A helyi hagyomány szerint Veterani tábornok Szentes határában verte szét a Szeged felmentésére igyekvő törököket, nem pedig Zentánál. A hagyomány alapjául a Petrák-krónika feljegyzése szolgált, amelyet Sima László 1914-ben megjelent várostörténeti monográfiájában megerősített. A leírás alapján s szentesi ütközet döntötte el Szeged sorsát, a nagyvezír visszavonult hadaival, a magára hagyott szegedi török őrség pedig október 23-án letette a fegyvert. Bár Veteráni szentesi ütközete nyugodtan a legendák közé sorolható, bizonyosra vehető az is, hogy kellett lennie valamilyen kisebb összetűzésnek, törökfuttatásnak Szentes határában, amelyet utóbb a helyiek emlékezete némileg felnagyított. Szeged visszavételével nem értek véget a térség és benne Szentes megpróbáltatásai. Gyula sikertelen ostroma után, 1693-ban a krimi tatárok ismét 10

11 kifosztották és felperzselték a vidéket, élelmiszert gyűjtve a gyulai vár szorongatott védőinek. Szentes ezt a pusztítást is átvészelte. A török hódoltság megszűnése után felgyorsult az elmenekült családok visszavándorlása, új családok betelepülése. A szentesiek ezt negyedik megülésnek mondták, utalva arra, hogy az elmúlt időszak alatt negyedszer kellett visszafoglalniuk és újjáépíteniük városukat. Az 1699-ben megkötött karlócai békeszerződéssel Erdély és a Bácska I. Lipót ( ) uralma alá került; a Maros Tisza köze és Temesvár a szultán fennhatósága alatt maradt. A magyar török államhatár Csongrád megyei szakaszát a Tisza és a Maros folyók mentén jelölték ki. A korszakban konkrétan Szentesről kevés korabeli forrás szól. A csongrádi csatán kívül más jelentős ütközet nem volt a térségben, mégis mozgalmas éveket élt át a vidék lakossága. Hol a kuruc, hol a császári hadak vonultak át a területen, mindannyiszor pusztítást hagyva maguk után. A háborús időszak végén újabb veszedelem közeledett: a pestis. Az országos járvány Vásárhelyt már 1708 őszén elérte, Szentesen csak 1709-ben kezdte szedni az áldozatait, s dühöngött még az esztendőben is. A két évben Szentesen több mint 900-an estek áldozatul a félelmetes keleti nyavalyának. A hadjárások és a pestis pusztítása után kialakult népességi viszonyokra az évi országos adóösszeírás adataiból következtethetünk. Csongrád vármegyében, amely továbbra is kamarai igazgatás alatt állt, mindössze nyolc lakott települést írtak össze. Szentesen összesen 230 családot vettek jegyzékbe, ebből 121 jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt. Ha családonként hat családtagot számítunk is, a település lakóinak száma nem volt több 1380 főnél. Erről az alapról indulva vált néhány évtized alatt ismét virágzó mezővárossá. Szentes az 1700-as évek elején a császári hadak élelmezésének központjává vált, ez a település fejlődésére meghatározó körülményként hatott. A lakosság anyagilag gyorsan gyarapodott, s ennek valamint a különböző kedvezmények, mint például a vallásszabadság engedélyezése, vásártartás eredményeként a népesség jelentős gyarapodást ért el. Az évi összeírás már 794 családfőt tüntetett fel (ebből 559 jobbágy, 199 zsellér, 36 iparos), vagyis a település népessége ekkorra megközelítette az 5000 főt. A viszonylagos gazdagságot átmenetileg lerontotta az április 7-én kiütött hatalmas tűzvész, amelynek következtében a város kétharmad része megsemmisült. A középületek mellett (iskolák, az új református templom, magtárak, malmok) 211 lakóház égett hamuvá. Leégett a városháza is, benne a város régi irataival. A szorgalmukról ismert szentesiek néhány év alatt újjáépítették városukat. Visszanyerve vonzerejét, népessége tovább gyarapodott ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő a görögkeleti egyházhoz tartozott. A hitfelekezetek száma az elkövetkező évtizedekben újabbakkal szaporodott, jelezve, hogy háttérbe szorultak a vallási alapon történő kirekesztő törekvések. Az évi országos adóösszeírás és a megyei népösszeírás adatai szerint a város lakosainak száma már fő (férfi 8277, nő 7857); a családok száma 2979; a házak száma A város fejlődésében fontos lépés volt, hogy az 1835-ben megkötött, majd ben megújított örökváltsági szerződés megkötése révén Szentes kiemelkedett az egyre súlyosabb válságba süllyedő hűbéri rendszerből. A város lakosságának gazdasági és társadalmi súlyra legjelentősebb - telkes gazdákból álló - rétege félig szabad paraszti birtokhoz jutott, s a közvetlen feudális szolgáltatások megszűnésével teljes gazdasági erejével birtokának fellendítéséhez láthatott. 11

12 1848 újabb mérföldkő, amennyiben Szentes nádori rendelettel elnyerte a rendezett tanácsú város jogállását, valamint az önálló országgyűlési képviselő választásának jogát. Lakóinak száma ekkor már megközelítette a főt. A város nem esett a nagy hadjáratok útvonalába, mégis az első perctől kivette részét az ország önvédelmi küzdelméből. Megelőzve az országos és a megyei intézkedéseket, 1848 tavaszán megszervezte a nemzetőrséget, melynek létszáma néhány hónap alatt elérte a 2800 főt. A bukás után több mint 600 volt szentesi honvéd és mozgó nemzetőr került fel az összefogandók listájára, akik közül kb. 200 főt büntetésből besoroztak a császári seregekbe. A katonák kiállításán túl jelentős volt a város anyagi természetű áldozatvállalása. A kormánynak adott kölcsönök, a katonák ellátása és szállítása, a nemzetőrök és a fölkelt nép élelmezése és fuvarozása, a fegyverek és az egyenruhák, a menekültek és a hadifoglyok eltartása, a katonai kórház berendezése, a sebesültek és betegek ellátása, a különféle katonai és polgári biztosok fogadása tetemes összegbe kerültek. A szabadságharc leverése után az 1848/49-ben kialakított közigazgatási rend felbomlott. A felsőbb akarat megnyilvánulásaként 1865-ben Szentest megfosztották rendezett tanácsú jogállásától, s a városi szervezet helyébe visszaállították a szabadságharc előtti falusi kupaktanács rendszert. Az évi kiegyezés után Szentes visszanyerte a városi jogállást. Rendezett tanácsú hatóságát a községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc-nek megfelelően alakította ki. 200 fős képviselőtestülete felerészben virilisekből (a legtöbb állami és helyi adót fizetőkből), felerészben választott képviselőkből állt. A polgármestert és a főbb tisztviselőket 6 évre a közgyűlés választotta. Ez ig változatlan maradt, ekkor érvényben hagyva a virilista rendszert 80 főre szállították le a képviselők számát, amely 1944-ig volt érvényben. (1950 után a tanácstagok létszáma meghaladta az 50 főt. Szentes fejlődésének új távlatokat nyitott az a fontos körülmény, hogy 1878-ban kijelölték Csongrád vármegye székhelyévé. A megnövekedett közigazgatási szerepkörnek köszönhetően felgyorsult városiasodása. Utcái szilárd burkolatot kaptak, az ásott kutakat ártézi kutak váltották fel, 1887-ben megindult a vasúti közlekedés, bevezették a villanyvilágítást, kiépült a telefonhálózat, s elkészültek a belváros díszes középületei. Jellemző a kulturális célú egyesületek és körök elszaporodása, a helyi újságok megjelenése. Ebben az időszakban telepedtek le a térségben a Balkánról, a török elöl menekülő bolgárok, akik öntözéses kertgazdálkodásukat folytatva alapozták meg a város és vidéke mára világhírűvé vált kertészeti kultúrát. A dinamikus fejlődést az I. világháború megakasztotta. A háború négy éve alatt kb. 10 ezer szentesi teljesített katonai szolgálatot, megjárva a szerbiai, galíciai, bukovinai és olasz frontokat. Az eltűntek, elesettek, a fogságban szerzett betegség következtében meghaltak összlétszáma megközelítette az 1300 főt. A II. világháború kitörése előtt a lakosság létszáma fölé emelkedett. A háború végén az emberveszteség elérte az I. világháborús szintet. A tanácsrendszer bevezetésével egy időben (1950) Szentes elveszítette megyeszékhely státusát, a továbbiakban 1983-ig járási központként funkcionált. Az 1960-as évek ipartelepítési politikája a várost kedvezően érintette. Az ipartelepítés során olyan új üzemek jöttek létre, mint a Kontakta (ma Legrand Zrt), a Ruhagyár, az új téglagyár (ma SZEMA Kft.) megyei vízmű (mai jogutódja a Vízmű Kft.), modernizálódott és meghatározó nagyvállalattá nőtt az egykori Baromfikiviteli Rt. (ma Hungerit Zrt.) 12

13 A nagyüzemek létesítésének következtében megszűnt az ingázás és a tömeges elköltözés; megnőtt a település vonzereje, lakosságmegtartó képessége. Az ipari létesítmények szaporodása ellenére Szentes továbbra is megmaradt mezőgazdasági jellegű településnek. Az agráriumban a szövetkezetek és állami gazdaságok a hagyományos mezőgazdasági ágak fejlődése mellett, meghonosították a termálvízre alapozott modern kertészetet. Mai utódaik: Árpád Zrt., Pankotai-Agrár Rt jelenleg is meghatározói a magyar mezőgazdaságnak A város természeti adottságait kiaknázva, valamint a termelés és kereskedelem integrátori, valamint a kertészeti és humántudás összekapcsolásával, hírnevet szerzett termékeivel, máig is az ország jelentős élelmezője. A 90-es évek közepétől a várospolitika vezérelvévé az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás és az áttekinthető nyilvánosság vált. Ebben kiemelt szerepet kapott az összehangolt állami, vállalkozói városfejlesztés. Teljessé vált a város infrastruktúrája a kiépített víz-, gáz- és szennyvízhálózattal, a burkolt utakkal, a szennyvíztisztítóval, a hulladéklerakóval, a telefon- és internethálózattal, a várost elkerülő úttal. Megtörtént a Kurca főcsatorna rehabilitációja, új egészségügyi, szociális és oktatási létesítmények épültek. Az elmúlt évtizedben a figyelem a meglévő értékek megőrzésére, a városközpont történelmi épületeinek megújítására irányult. Így vált napjainkra Szentes egy nyitott szellemű, európai, komfortos várossá. A közösség eredményeit számos nemzetközi és hazai kitüntetéssel ismerték el. A város önkormányzati igazgatásának főbb jellemzői, alakulásuk az 1989-ben történt rendszerváltozást követően: 1990-től a városi képviselők száma 27 fő, 1994-től 23 fő óta a polgármestert a lakosok közvetlenül választhatják. Ezóta a negyedszerre megválasztott polgármester a város történetének leghosszabb ideje tevékenykedő politikusa. Az 1990-es évek óta szisztematikus városmegújítás során gyakorlatilag kiépült Szentes közműhálózata, megkezdődött az ipari park kiépítése és betelepítése, megtörtént a Kurca városi szakaszának rehabilitációja, megújultak a város történelmi épületei és terei, teljessé vált a szociális intézményrendszer, új orvosi rendelők és kórházi diagnosztikai tömb épült, bővült a szociális lakásállomány, és sportcsarnok valósult meg. Ennek a tudatos és folyamatos városépítő munkának a jövőbeli kereteit és irányait kívánja alátámasztani az IVS. I.3. Földrajzi adottságok Szentes város Magyarország Dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca folyó két oldalán, mely hosszában szeli át a települést. Csongrád megye harmadik legnépesebb városa. A térség geomorfológiai szempontból síkvidék, a Tisza és Körös találkozásától D-K-re fekszik. Karakterét két jellegzetes középtáj határozza meg, az Alsó-Tiszavidék - Dél-Tiszavölgyi része és a Körös-Maros köze középtáj. Az előbbihez Szegvár, míg az utóbbihoz Árpádhalom, Nagymágocs, Szentes, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke tartozik. A térség 13

14 adottságainak megismeréséhez ad fontos ismeretet a nagy síkságon belüli közép és mikró tájak ismerete, hiszen meghatározó tényező lehet egy-egy település gazdasági fejlődési lehetőségei tekintetében. I.4. Természeti és táji adottságok Szentes térsége síkvidék, jellegzetes alföldi táj képét mutatja a hozzá tartozó feketeföldi (szántóföldes) tanyavilággal, ún.: kubik gödrökkel (a Tisza szabályozásánál elsődlegesen a gátépítéshez használt termőföld kitermelését követően megmaradt nagyobb méretű gödrök), a Tisza-parttal és a Hármas- Körös völgyével. Szentes és térsége az Alföld egyik legmélyebb (78,5-85,0 m tszf.) medencerészben foglal helyet. Földtani telepítését a földtörténeti idők során mélybe süllyedt medencealjzatra települt nagyvastagságú tengeri és édesvízi üledékösszlet határozza meg. A medencealjzat lesüllyedése területenként különböző mértékű volt, általában nyugatról kelet felé ereszkedő. A tengeri eredetű üledék legnagyobb vastagságban ( m) az ún. harmadkorban képződött, anyaga mészmárga, agyagmárga és homokos anyagú kőzetek. Ennek az üledékösszletnek a porozitása alulról felfelé növekedik, a felsőpannóniai rétegekben eléri a 30%-ot is, jelentős vízkészleteket tartalmaz. A területen feltárható víz 60 o C-nál melegebb. A kitermelhető hévízkészlet fajlagos értéke itt eléri az 50 m 3 /d.km 2 mennyiséget is. Egyedülálló természeti adottság a gazdag hévízkészlet, hiszen Szentes közigazgatási területén 32 termálkút üzemel, amelynek átlagos hőfoka C 0 közötti. Vízhozamuk liter/perc között változik. Ezt az adottságot gazdasági és idegenforgalmi célokra egyaránt hasznosítjuk. A termálvíz lakásokat, közintézeteket, fólia- és üvegházakat fűt, illetőleg gyógyfürdőt és termál strandot táplál. A szentesi termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek, ezen kívül a Kórház II. számú kútjának, valamint az Ilona-parti kútcsoport vizeinek jelentős fluorid tartalmuk van, tehát fluoridos ásványvizek. A szentesi Kórház I. sz. kútjának vizét 505/GYF számon az egészségügyi miniszter gyógyvízzé nyilvánította. Ez a kút a város első, 1957-ben fúrt kútja, melynek vize mozgásszervi, reumatikus és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas méter mély, vizének hőfoka 71 C 0. A kutak több, mint a fele 80 C 0 feletti kifolyási vízhőfokú tartományba tartozik, a kémiai vizsgálatok szerint a Kórház gyógyvizű kútjának ásványi összetevői azonosak a többi termálkút vizének eredményeivel. A tengeri üledékekre a jégkorszakban az ősfolyók rakták le kavicsban és homokban gazdag hordalékot. A jégkorszak végén már a szél munkája is egyre nagyobb szerepet játszott a térség jelenlegi geológiai-geomorfológiai képének kialakításában. A mély fekvésű területeken vékony rétegű, főként nedves térszíni lösz képviseli a felső pleisztocén üledéket. A m vastagságú jégkorszaki üledékösszlet porózus rétegeiben tárolódó vízkészlet képezi az ivóvízellátásra hasznosítható vízkészletét. A talajvizek a néhány méter vastagságú jelenkori rétegekben helyezkednek el. Az Alsó-Tisza-vidék középtájon belül a Dél-Tisza-völgy kistáj a Tisza árterületét foglalja magába, kivéve a bal part alsó szakaszát, amely a Marosszög kistájhoz tartozik. A kistáj 77 és 91 m közötti tengerszint feletti magasságú ártéri síkság. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, majd egyre 14

15 durvuló folyóvizű üledékbe megy át. Szegvári részen akkumulálódott parti dűnék homokja helyi igények kielégítésére alkalmas. A tiszai ártér a folyószabályozás előtt intenzíven feltöltődő, simára alakított terület volt. A magasabb ártéri felületeknek élénkebb a domborzata, miután ezek csak ritkábban kerültek elöntés alá, így kiegyenlítődésük kevésbé történt meg. A mélyártér is a legtöbb helyen tagolt, egykori folyómedrekkel szabdalt nyugtalan képet mutat. Emiatt és a kis terepesés következtében itt sok a lefolyástalan, időszakos vízállásos terület. A terület a Körös-Csongrádi-sík kistájcsoporton belül a Csongrádi síkhoz, a Körösszög kistájhoz, a Békés-Csanádi-hát kistájcsoporton belül pedig a Békésihát kistájhoz tartozik. A Csongrádi sík m közötti tszf. magasságú, enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó tökéletes síkság. A felszíni formák kiegyenlítettek, változatosságot a lösziszapos felszín szikes anyaggal kitöltött erodált mélyedései jelentenek. A Körösszög kistáj déli részéhez Szentes-Magyartés és Nagytőke területe tartozik. Ezen a Veker és a Maros régi mederrendszere, ill. feltöltődése jellemző. A felszínközeli iszapos-agyagos üledékeket gyakran vékony infúziós lösz fedi. Homok az egykori folyógátak parti dűnéihez kapcsolódva csak kis felületeken fordul elő. A Békési-hát kistáj Árpádhalom és Nagymágocs területére nyúlik be. Ez a kistáj legmélyebb része, átlagosan 83 m tszf. magasságú. Felszíni formái folyóvízi és eolikus folyamatokkal keletkeztek. Összefoglalva a felszínközeli, földtani és geomorfológiai adottságokat, a térség lényegében két területegységre osztható: - a Tisza völgye (mélyártéri, ártéri terület) és - Tiszántúli terület (infúziós lösszel borított térség). Domborzat és vízrajz Domborzati szempontból igen különleges helyet foglal el a terület, mert itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei, a terep három oldalról, a szomszédos megyék felől a Tisza völgye felé lejt. Ez az adottság a belvizek kialakulásában és levezetésében idéz elő sajátos körülményeket. A terület egy része mélyártéri terület, aminek biztonságát a Tisza, a Maros és a Hármas- Körös árvédelmi rendszerének kiépítését követően sikerült megteremteni. A mentesített árterület a hosszú ideig tartó feltöltődés következtében egyenletes síkság, csak az egykori holtágak és medrek szabdalják fel, teszik változatosabbá. A keleti perem a Békés-Csanádi löszháthoz tartozik, infúziós lösszel borított, egyenletesen emelkedő jellegű kelet felé. A legmagasabb térszintek a keleti határon 95 m-en helyezkednek el. Az átlagos terepesés l-2 m/km, a mélyártéren 0,1-0,4 m/km. A vízrajzi rendszernek legfontosabb folyóvize a Tisza, amely egyben az egész természetföldrajzi arculat meghatározója is. A folyó mai helyére a fiatal szerkezeti mozgások idején került és igen széles árterületet alakított ki. A Tiszának és mellékfolyóinak szélsőséges a vízjárása. Az egykor létező érhálózatot, völgyeket és terepmélyedéseket a folyószabályozást követően megkezdődött vízrendezési tevékenység során belvízlevezető csatornahálózatként hasznosították. A legjelentősebb völgyek és erek alkotják azóta is a vízlevezető rendszer vázát. 15

16 A valamikori érhálózatot alkotó felszíni vizek: a Mágocs-ér, mely Békés megyéből lép a térségbe és Árpádhalom, Nagymágocs helységeket érintve éri el a Kórógyeret. A Kórógy-ér Fábiánsebestyén és Derekegyház területét szeli át és Szegvár területén torkollik a Kurcába. A Veker Szentes és Nagytőke között éri el a befogadó Kurcát. A legjelentősebb a Kurca-főcsatorna, ami valamikor természetes vízfolyása volt a térségnek. A szabályozottság következtében mára súlyos vízminőségi gondokkal és alacsony vízsebességgel küzd. A Kurca városi szakaszának kotrása között megtörtént, de a térség fejlődésének súlyos gátja lehet a Kurca teljes rehabilitációjának elmaradása. Ez a probléma azonban már régiós gond, hiszen a Körösökön lévő főművek (Bökény gát) rehabilitációja nélkül nem lehet a közel természetes állapotú vízsebességet helyreállítani. A legfontosabb belvízi főcsatornák Szentes térségében a Kurca (37 km), a Veker-ér (36 km), a Kórógy-ér (49 km) és a Mágocs-ér. A belvizeken kívül ezeken a főcsatornákon a szomszéd megyékben keletkező belvizek egy részét is ezen a területen juttatják be a befogadóba. A főcsatornák torkolatánál szivattyútelepek épültek, hogy a befogadó magas vízállása esetén is biztosítsák a belvizek beemelését. A térségünkben lévő bőséges felszíni vizek árvizek formájában komoly veszélyforrást jelenthetnek. A "vízbőség" a mély fekvésből adódó belvizes problémaként jelentkezik. Csongrád megye belvizek által különösen veszélyeztetett területei közé tartozik a Kurcai belvízvédelmi egység, ahol a külterületi részeken esetenként nagy területeket borít el a belvíz, ezzel nagy károkat okozva elsősorban a mezőgazdaságnak. A térségben lévő már felsorolt főcsatornákhoz másod és harmadrendű többfunkciós csatornahálózat csatlakozik. A Szentes és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat összesen 447,871 km csatornát és vízfolyást kezel. A Társulat feladata a belvízvédelmi és árvízvédelmi feladatok ellátása és az ellátásokhoz szükséges létesítményekkel kapcsolatos teendők elvégzése. Az öblözetek kiépítettsége elvben megfelelő. A művek mára már eléggé elhanyagolt állapotúak az 1980-as évek óta fokozatosan csökkenő állami támogatás és rendezetlen tulajdonviszonyok miatt. A jól működő rendszer azonban a szélsőséges időjárás miatt csapadékhiányt pótlandó öntözést biztosíthatja a csapadékszegény periódusokban. A talajvíz a holocén és a pleisztocén rétegekben helyezkedik el, átlagos mélysége igen változó, 1-4 m között alakul. Az állóvizekre általában a sekély vízmélység a jellemző és néhánytól eltekintve mesterségesen alakították ki. Szentes és környékén a talajvíz átlagos mélysége 1-4 méter körül van, de Szentestől ÉK-re még ez alá süllyed. A térség rendkívül gazdag rétegvizekben, kitűnő vízadó rétegekkel rendelkezik. A város hévizet adó rétege felső pannon korú, melynek vízhozama kutanként 1000 l/p-t meghaladó, a szolgáltatott gyógyvíz jellegét tekintve alkáli-hidrogén-karbonátos, kémiai típusa szerint Na- HCO 3 -os, általában 60 C feletti felszíni hőmérséklettel. Szentes város felszín alatti vizeinek állapota - a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet: a felszín alatti vizek állapotának szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló rendelet, valamint a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet melléklete alapján az érzékenységi kategóriák (fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések) közül kevésbé az érzékenybe sorolható. 16

17 A településen feltárt hévizeket (összesen 32 db kút) egyrészt fürdő- és gyógyvízként használják fel. Másrészt energetikai célokra is sok kút termel. Így a belőle nyert energiát a mezőgazdaság, a lakosság és az ipar használja fel. Az úgynevezett geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának egyik kiemelkedő centruma Szentes. A lakások és közintézmények kommunális távfűtési energiaellátásánál felhasznált hévízmennyiséget illetően is vezető szerepet játszik a város a Dél-alföldön. Ipari hasznosításakor elsősorban üzemi épületek fűtésére, valamint technológiai melegvízellátásra használják fel (pl.: Legrand Rt.). Előfordul azonban a fenti hasznosítási formák kombinációja is, mely során a magas hőmérsékletű vizet először légterek fűtésére, majd hőfokának csökkenésével használati melegvízellátásban vagy padló- és talajfűtésben, végül fürdőkben hasznosítják (pl.: Városi Kórház és a Gyógyfürdő, illetve Zöldségtermesztési Kutató Intézet és a Strandfürdő). A térségben néhány településén nagy gond az ivóvíz szennyezettsége (amit az arzén tartalmuk jelent). Különösen gond ez Eperjes és Fábiánsebestyén községekben. Eperjes községben a vezetékes ivóvíz megteremtésének elkészülő tervei alapján mintegy 130 millió Ft beruházás lenne, ami önerő hiányában igen soká készülhet el. Éghajlat Elsősorban a kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak. Ezen kívül gyakran érvényesülnek óceáni hatások is. Ennél ritkábban a mediterrán, esetenként pedig a szélsőséges kontinentális hatások is előfordulnak. A levegő hőmérséklete általában egyenletesen alakul, de a déli térségek hőmérséklete 0,2-0,4 o C-kal magasabb, mint az északi térségeké. A leghidegebb és a legmelegebb évek középhőmérséklete közötti eltérés 5 o C- nál kisebb (8,6 o C - 12,4 o C). A napfénytartam is egyenletesen oszlik meg a megye területén, csak enyhe csökkenő tendencia észlelhető északkelet felé. A csapadékjárásban igen jól elkülöníthetőek a száraz és nedves évekből álló periódusok. A csapadék éven belüli eloszlására jellemző, hogy 40%-a téli félévben, 60%-a pedig a nyári félévben hullik le. Az éven belüli csapadékjárásra jellemző a nyár eleji (május-június) maximum, egy nyárvégi minimum, majd a mediterrán hatás egy másodlagos későbbi maximumot eredményezhet, mint az utóbbi időkben. A téli időszakban viszont csapadékminimum jellemző. Ez a csapadék-megoszlás kedvező lehet vízgazdálkodási és mezőgazdasági szempontból, azonban az átlagos helyzet csak ritkán alakul ki. Jellemző - utóbbi évek tapasztalata -, hogy rövidebb-hosszabb időszakok bizonyos esetben aszályosak, máskor pedig igen bőséges csapadékkal rendelkeznek, mint az évek. A téli időszak csapadékminimuma következtében a területen tartós és számottevő vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. Az ariditási tényező: 1,21-1,3 között változik. Az uralkodó szélirány Észak-északkeleti. 17

18 1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői Éghajlati jellemzők Hőmérséklet évi középértéke Legmelegebb nyári hőmérséklet Leghidegebb téli hőmérséklet Évi átlagos hőingadozás Utolsó tavasz fagy Első őszi fagy Fagyos/fagymentes napok száma Évi csapadékösszeg Vegetációs időszak csapadéka Hótakarós napok átlagos száma Átlagos maximális hóvastagság Napsütéses órák évi középértéke Átlagos szélsebesség Forrás: Magyarország kistájkataszterei Értékek 10,2-10,6 o C 39 o C -29,1 o C 23,5 o C április között október között 90 nap 590 mm 310 mm 33 nap 5,4 cm 2050 óra 3,2 m/s Talajadottságok A térséget jellemző felszíni vizek sokaságából adódóan uralkodó talajtípus a karbonátos és szolonyeces réti talajok. A térség Észak-keleti részén találhatók Nagytőke és Eperjes községek területén nagyobb szolonyeces réti és közepes réti szolonyeces talajok, mindkét helyen nagy gyepterületek vannak. Nagytőke területén "ősgyep" található. 2. táblázat: Szentes és térsége szántóterületeinek aranykorona értékei Települések Szántóterület átlagos AK érték Árpádhalom 30,00 Derekegyház 32,00 Eperjes 22,78 Fábiánsebestyén 22,00 Nagymágocs 34,00 Nagytőke 21,00 Szegvár 27,82 Szentes 24,00 KISTÉRSÉG 26,06 Forrás: Helyi települési adatgyűjtés

19 Növényzet és állatvilág A teljes terület a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. Fő jellegzetességek - az árterek erdőtársulásai bokorfüzesek fűz-nyár-égerligetek, tölgy-kőris-szil liget erdők. Az ártéren kívüli területekre a löszpusztarétek (bókoló zsálya) homoki legelők, sztyepprétek és szikesek (osztrák sárkányfű, besenye vasfű) növény világát találjuk. Mint általában az ember tájformáló tevékenysége következtében az eredeti természetes növényzet átalakult. A flórában sok a sztyepp elem. Az eredeti növényzetre a gyomnövények utalnak, pipacs, búzavirág, szarkaláb, vadrepce, tarlóvirág, a kárt okozó aranka, folyondár, lándzsás útifű. A száraz szikeseken kéklik a sóvirág, orvosi szikfű. A mentett ártereken még megmaradt természetes állóvizekben a vízi mocsári növényzetet képviseli a nád, holtágakban a sulyom, a békalencse. Az állatvilág nyomai a jégkorig vezethetők vissza. A pleitstrocén idején mammutok és orrszarvúak éltek. Minden idők legnagyobb szarvasfajának maradványai a Tisza medréből kerültek elő. A világhíres mondabeli magyar csodaszarvas óriás jávorszarvas leletei is megtalálhatók. Az emberi tevékenység az állatvilágot is átalakította. A leggyakoribb emlősök: kelet európai sün, vakond, erdei cickány, denevér, róka, vidra, nyest, menyét, görény, mezei nyúl, mezei pocok, egérfélék, ürge, vaddisznó, őz. A madárvilág igen gazdag, alföldi mezőségi, ártéri-erdei, és folyóvízi ornitológiai képpel találkozunk. A Tisza és a holtágak menti liget erdőkben az odú lakók - a fűz és nyárligetek erdeiben - mint a széncinege, kékcinege, mezei veréb, seregély, kerti rozsdafarkú, nemes nyarasok, a kedvezőtlenebb fészkelési lehetőség miatt - kisebb számban találhatók a pinty, feketerigó, gerle, sárgarigó- a réteken, legelőkön él a fácán, a bíbic, tövisszúró gébics, veréb. Az árterek tócsarendszerén a tavaszi madárvonulás idején a víziszárnyasok ezrei találkoznak (bíbic, cankó, goda) a gázlóban bakcsók, gémek, kócsagok halásznak. A tocsogók fellett dankasirályok, csérek repkednek. A Csongrádi sík löszös területén említésre méltó fajok - egerésző ölyv, vércsék, vetési varjú, csóka és pacsirták, kevésbé kedvelt madarak, szarkák, hamvas varjú, mezei veréb, seregély. Gazdasági értékű fajok: fácán, fogoly. Elhagyott tanyai épületek körül bagolyféleségeket találunk. I.5. Megközelíthetőség Szentest és térségét közúton Budapestről és Kecskemétről az M5-ös autópályán (Kiskunfélegyházáig), illetve az 5-ös főúton, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba-Orosháza-Nagymágocs-Szentes útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes-Berettyóújfalu-Mezőberény-Gyomaendrőd-Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a 45-ös főúton célszerű megközelíteni. A 45-ös főútvonal Hódmezővásárhellyel, Szegeddel és a röszkei határátkelővel köti össze a várost. Északi irányban Jász- Nagykun-Szolnok megyével kapcsolódik közvetlenül. A békés megyei Szarvassal a 4401-es főút köti össze a Szentest és a kistérséget. 19

20 A szentesi kistérséget és a várost sugaras úthálózat jellemzi, amely könnyen elérhetővé teszi a kistérség központját. A város nem kapcsolódik nemzetközi főútvonalra, tőle a legközelebbi nemzetközi főút (E75) 35 km-re, nyugatra van. Vasúton minden irányból megközelíthető a szentesi vasútállomás (Budapest, Szeged, Orosháza), ahonnan tovább lehet vonatozni más településekre. Szentes hajóval is megközelíthető. A Szentes Hajóállomás alkalmas kirándulóhajók, motorcsónakok és evezősök kikötésére, megközelíthető közútról a 45-ös és a 451-es főutakról. Szentes rendelkezik füves - nem közforgalmú - sportrepülőtérrel. A repülőtér a 45-ös főút Hódmezővásárhely felé vezető szakaszán található, a városközponttól 4,8 km-re. A pálya mérete: 750 x 150 m, igényelhető AFIS-használat. A repülőtér alkalmas vitorlázó repülőgépek, motoros repülők és motoros sárkányrepülők fogadására. A használt rádiófrekvencia: 123,950 MHz. Szentes 2,64 km kerékpárút-hálózattal csatlakozik az EuroVelo kerékpárhálózatba. A település országon, régión és megyén belüli elhelyezkedését jól szemléltetik az alábbi távolság adatok: 3. táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában Viszonylat megnevezése Távolság (km) Becsült elérési idő (perc) Szentes-Budapest Szentes-Szeged Szentes-Békéscsaba Szentes-Kecskemét Szentes-Csongrád Szentes-Hódmezővásárhely Szentes-Makó Szentes-Baja Szentes-Szolnok Forrás: A TérképCentrum adatbázisa alapján kalkulált távolságok 20

21 II. Szentes város szerepének meghatározása a településhálózatban Az alábbi fejezetben Szentes városának a településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. A fejezet kidolgozása során az IVS és az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megállapításai közötti kapcsolatok feltárása nem volt lehetséges, révén, hogy a módszertani útmutató által említett szakdokumentum az illetékes szervezet tájékoztatása szerint 2009-ben nem készül(t) el. A város szerepe a településhálózatban Fontos, az OTK-ban is rögzített, középtávon is érvényesítendő célkitűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: o az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; o a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; o a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása 1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa Forrás: Dél-alföldi Operatív Program 21

22 A Dél-alföldi Operatív Program stratégiai fejezete Szeged fejlesztési pólus mellett a Kecskemét-Szeged és Szeged-Békéscsaba tengelyek, a Duna-mente (Solt- Kalocsa-Baja), Kecskemét-Békéscsaba, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyek fejlesztési szándékát is megfogalmazza. Szentes városa földrajzi elhelyezkedésének, Szegedhez való közelségének köszönhetően a Kecskemét- Szeged, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyekhez egyaránt kapcsolódhat a jövőben. Szentes a Szeged-Békéscsaba Szolnok- Kecskemét gyűrű középpontjában helyezkedik el, így ezek a városok egy órai autóúttal elérhetők. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az OTK iránymutatások térkategória rendszere alapján Szentes városa nem sorolható a pólus valamint pólus agglomerációs települések közé. Az európai közlekedési folyosó fejlesztési programja - amely a térségben az M5, E4 és M47 utakat jelenti - elkerülik a várost, így kissé vákuumba helyezik. Ennek ellensúlyozására kezdeményezte a város a Kiskunfélegyháza - Csongrád - Szentes - Orosháza - Nagylak átló vonalú út kiépítését, valamint az Eger - Szeged, északdéli tengely vasúti és közúti felújítását. Az M5-ös autópálya Kiskunfélegyházáig történő kiépítése több szempontból is hatott a városra, fontos példaként megemlíteni, hogy a város nyugati oldalán (Csongrád-Hódmezővásárhely) az elkerülő út kiépítését (melyet decemberében helyeztek üzembe), hisz a Balkánra vezető átlós közlekedési irány az autópályához Szentesen át vezet. Az autópálya kiépülésével bő másfél óra alatt elérhetővé vált a főváros. Az adott város vonzáskörzetének bemutatása Szentes városa regionális és megyei szerepkörrel ugyan nem rendelkezik, kistérségi székhelyként azonban igen jelentős az általa ellátott feladatok és funkciók száma. Vonzáskörzete alapvetően a kistérségre, több szempontból azon túlra is kiterjed. Szentes központi szerepköre társadalmi, kulturális, gazdasági és idegenforgalmi szempontból is érvényesül. A várost oktatási, szociális és egészségügyi intézményei, gazdasági súlya, szolgáltatásai és idegenforgalmi kezdeményezései regionális szerepkörrel ruházzák fel. Ahogyan azt a 2006-ban elkészült A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja is rögzíti, Szentesi székhelyű adminisztratív területi egység mindig is létezett, sőt a város 1950-ig megyeszékhely is volt, az es években pedig a szentesi járásba tartoztak a mai Csongrádi és Szentesi kistérségek települései is. A vonatkozó térkapcsolati elemzések szerint a mai Szentesi kistérség területe az, amelyre Szentes város középfokú ellátó intézményeinek és munkahelyeinek vonzása meghatározó. (Bizonyos, például egészségügyi funkciók tekintetében ugyanakkor a vonzáskörzet továbbra is szélesebb, kiterjed néhány szomszédos Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei településre is.) Szentes maga, amelynek súlya a térség minden mutatójában domináns (a lakosságnak pl. 68%-át adja, ami a 20. legmagasabb érték a kistérségek között), tradicionális mezővárosi múltú középvárosaink közé tartozik. 22

23 A Szentesi kistérség területe 813,84 km2, állandó lakosainak száma fő (2008 január 1-én). A kistérséget nyolc település alkotja: Szentes város, Szegvár és Nagymágocs nagyközségek, Derekegyház, Eperjes, Árpádhalom, Nagytőke, Fábiánsebestyén községek. A településrendszer jellegzetes eleme a kiterjedt és sűrűn lakott tanyavilág és a külterületi népesség magas aránya (8%). A kistérséghez tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei önálló jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulást hoztak létre, amely rögzíti a társult települések közötti funkcionális munkamegosztás főbb kereteit. A társulás neve: Szentes Kistérség Többcélú Társulása, székhelye Szentes város. A Többcélú Társulás hármas funkciót lát el: önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, integrálása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése, államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása, térségfejlesztés: - területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése, (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása), - településfejlesztés összehangolása. A Társulás a Megállapodásban meghatározott feladatokat az alábbiak szerint látja el: A közoktatás terén vállalt egyes feladatok ellátása a Szentes-Nagytőke, Szentes-Eperjes, Árpádhalom-Fábiánsebestyén-Nagytőke, Szentes- Derekegyház és Szegvár-Márély települések önkormányzatai képviselőtestületei által létrehozott intézményi társulási megállapodások alapján történik. Egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását Szentes Város Önkormányzata által fenntartott Pedagógiai Szakszolgálat közreműködésével vállalja a Többcélú Társulás; a Társulás és Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete közötti külön megállapodás alapján. Az egyes gyermekjóléti intézmények (helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona) közös fenntartásából eredő feladatokat a Többcélú Társulás a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Gyermekvédelmi Szakellátási Intézményi Társulásán keresztül biztosítja. Központi orvosi ügyelet közös szervezése, amelyben a Többcélú Társulás adminisztratív feladatait a székhely önkormányzat polgármesteri hivatala látja el a társulással kötött külön megállapodás alapján. A Többcélú Társulás a feladat ellátásában szolgáltatóként vesz részt. A Többcélú Társulás a feladat ellátásba egyéb közreműködőket is bevonhat. 23

24 Nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezését Szentes Városi Könyvtár Kht. látja el a Többcélú Társulással kötött megállapodás alapján. Hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátását az erre a célra létrejött Szentes Kistérség Belső Ellenőrzési Társulása biztosítja. A kistérségi területfejlesztési feladatok ellátását a Többcélú Társulás elkülönült munkaszervezete biztosítja. A közigazgatási ügyintézés a kistérségi önkormányzatok által létrehozott Szentes Kistérség Hatósági-igazgatási Társulása kereteiben történik a hatósági-igazgatási társulási megállapodásban meghatározott ügyek vitele céljából. A személyes gondoskodás keretébe tartozó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. alapján szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása - házi segítségnyújtás (Szentes, Árpádhalom és Eperjes vonatkozásában) - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szentes, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Nagytőke, Szegvár vonatkozásában) - közösségi ellátások - nappali ellátás (hajléktalanok nappali ellátása) közös fenntartásból eredő feladatokat a Többcélú Társulás a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulásán keresztül biztosítja. A személyes gondoskodás keretébe tartozó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. tv. alapján szociális intézményi feladatok ellátása - hajléktalanok átmeneti szállása - időskorúak ápolást, gondozást, gondozást nyújtó otthona közös fenntartásából eredő feladatokat a többcélú Társulás a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulásán keresztül biztosítja. A város szerepe a térségi munkamegosztásban (kapcsolódás tágabb környezetéhez) A szentesi kistérség a Dél-alföldi régióban, Csongrád megye északkeleti részén, a Tisza bal partján, a Szeged-Szolnok regionális térszerkezeti vonalon helyezkedik el. A kistérség központja minden vonatkozásban Szentes város, mely Budapesttől 150 km-re, az M5-ös autópályától 40 km-re fekszik. Kecskeméttől és Szolnoktól 80 km, Szegedtől 55 km a távolsága, a román és a jugoszláv határátkelőhelyek szintén elérhetők autóval egy órán belül. A kistérség természetes határai nyugat, északnyugat felől a Tisza, északon a Hármas-Körös. Keleten Békés megye, délkeleten a hódmezővásárhelyi kistérség határolja. Szentes kialakulását és a földrajzi helyéhez kötődő helyzeti energiáit alapvetően a tiszai átkelőhely határozta meg. A fontosabb utakat vonzó átkelőhelyek 24

25 általában a mellékfolyók torkolata alatt jöttek létre. Ilyen révátkelőhely határozta meg a Tisza partján Szolnok és Szeged várossá fejlődését, a Zagyva illetve a Maros torkolata alatt, az Erdélyből érkező nagy sószállító utak tiszai átkelőhelyénél, ahol az áru hosszabb időn át tartózkodott, raktározni kellett, s így az átkelőhely szerepkörhöz jelentős kereskedelmi funkciók kapcsolódtak. Szolnok és Szeged között jelentékeny volt a Csongrád-szentesi rév, amit már a honfoglalás előtti időben földvár védett (Csongrád vára). A Tiszán való átkelést az 1981-ben épült közúti híd biztosítja. Az országos közúthálózat elsőrendű útjaitól távol fekszik Szentes. A térséget a 451. sz. út kapcsolja az E75-ös úthoz. Magyarország alapvetően sugaras szerkezetű közúthálózatában a keresztirányú kapcsolatok kevésbé fejlettek. A két viszonylag jelentősebb regionális kapcsolatot hordozó és nemzetközi forgalmat is bonyolító 44. és 47. sz. utak Szentes kistérségétől északra és délre haladnak. A 2015-re javasolt gyorsforgalmi úthálózat már nem tartalmazta a korábban napirenden lévő déli autópályát, amely a szekszárdi hídtól kiindulva az M5-ös autópályát Kistelek térségében, míg a Tiszát Mindszentnél keresztezné, majd Orosháza-Békéscsaba felé folytatódva Debrecenen át kapcsolódna az Északalföldi régióhoz. Szentes és térsége számára a magisztrális hálózatokhoz való legjobb kapcsolódást a déli autópálya előbb említett nyomvonala biztosítaná. Szentes-Csongrád között már 1903-ban vasúti híd épült, melyen a vasúti közlekedés 1906-ban indult meg. A térséget az ország vasúti közlekedésébe a Szolnok-Tiszatenyő- Kunszentmárton-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó vasútvonal kapcsolja, Hódmezővásárhelyen keresztül ez biztosítja a kapcsolatot (átszállással) a megyeszékhely felé is. A Kiskunfélegyháza-Csongrád-Szentes-Orosháza vonalszakasz, amely Békéscsaba-Gyula, illetve Mezőhegyes-Battonya felé teremt összeköttetést gyengébb forgalmú és felújításra szorul. Szentes jobb vasúti megközelítését szolgálná a Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged fővonalhoz való közvetlenebb kapcsolódása. A térség vasúti közlekedésének fejlesztése jelentősen javítaná térszerkezeti helyzetét. A város kialakulásának helyét döntően az átkelőhely szerepkör határozta meg. Fejlődésében azonban az is szerepet játszott, hogy a környező mezőgazdasági tájnak alföldi mezővárosként gazdasági központja volt, a környékén kialakult tanyarendszerrel, s a tanyagócokból kifejlődő falvakkal ma is a kistérséget alkotják. A szentesi statisztikai kistérségéhez gyakorlatilag a volt szentesi járás, később városkörnyék települései sorolhatók. Egy központi várost és hét települést foglal magába, ezek Szentes városa, két nagyközség Szegvár és Nagymágocs, valamint 5 kistelepülés Fábiánsebestyén, Derekegyház, Eperjes, Árpádhalom és Nagytőke. A települések 8-25 km-es távolságra fekszenek Szentestől. Az 1993-ban várossá nyilvánított Mindszent önálló vonzáskörzettel nem rendelkezik, részben Szenteshez, nagyobbrészt azonban Hódmezővásárhelyhez vonzódik. E települések a napi munkába járás révén is szorosan kapcsolódnak a térség központi városához. Az ingázók száma az elmúlt időszakban csökkent, a bejárók főként Szegvárról, Derekegyházról, Nagymágocsról, Fábiánsebestyénről és Nagytőkéről érkeznek. E településekről Hódmezővásárhely is fogad ingázókat, Nagytőkéről pedig Kunszentmártonra is járnak dolgozni. 25

26 A térség sokoldalú gazdasági szerkezettel rendelkezik. Az agrárszférában a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés mellett az intenzív és félintenzív primőrtermesztés és az élelmiszer-feldolgozás is jelen van. Az intenzív gazdálkodás súlyának növelése, új felvásárlási rendszer kialakítása, továbbá a feldolgozó-kapacitások új elemekkel történő bővítése (hűtőház, szárítóüzem) révén azonban tovább javítható a szektor jövedelmezősége, figyelembe véve azonban a hévízhasználattal kapcsolatos környezeti problémákat (visszasajtolás) is. A kistérség központja ugyanakkor jelentős ipari kapacitással is rendelkezik, amely tovább bővíthető és diverzifikálható a befektetések ösztönzésével, az ipari park üzleti, logisztikai, szállítási szolgáltatásaira, illetve a térség vállalkozásai által létrehozandó horizontális szerveződésekre támaszkodva. A gazdasági szerkezet megújításához hozzájárulhatnak az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások is: a térség jelentős potenciállal rendelkezik a rekreációs, gyógy-, vízi és aktív turizmus területén is. Ennek kiaknázása azonban csak átgondolt környezetgazdálkodással lehetséges, amelynek fontos elemei a vízközművek folyamatban levő munkálatainak befejezése (Kurca-meder, szennyvíztisztítás), a zöldfelületi rendszerek fejlesztése, továbbá a hulladékgazdálkodás kérdésének megoldása. Foglalkoztatási szerepkörét tekintve a közel harmincezer fő lakosú város kistérségi agglomerációs központként jelenik meg, közvetlen és közvetett vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik nap, mint nap a kistérség központjába, illetve veszi a kistérség lakossága igénybe a városban működő szervezetek szolgáltatásait. Ahogyan azt a helyzetelemzés későbbi fejezetei részletesen is be fogják mutatni, a településen és környékén jelentős foglalkoztatók működnek, amelyeknek köszönhetően a térség és a város kedvező munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik, a foglalkoztatottak aránya ennek megfelelően megyei és régis viszonylatban és relatíve magas. A foglalkoztatási és egyben gazdasági stabilitás egyik oka, hogy a két legnagyobb szentesi iparvállalat, a Kontakta és a Baromfifeldolgozó egyben maradt. Az immár Hungerit néven működő élelmiszeripari cég, illetve a külföldi tulajdonba került Legrand ma jelentős számú környékbeli lakosnak biztosít munkát. Emellett fontos megemlíteni azt is, hogy a térségben a jól működő mezőgazdasági nagyüzemeket, illetve integrátori hálózatokat sem számolták fel: ma is minden településen működik a korábbi tsz-ekből, állami gazdaságokból átalakult gazdasági szervezet. Jelentős társas agrárvállalkozások működnek Szegváron és Fábiánsebestyénben is; a korábbi zöldségtermesztési rendszer funkcióit átvéve pedig új típusú szövetkezet, úgynevezett DÉL-KERTÉSZ integrálja egységes rendszerbe a térség termelőit és az Árpád Rt-t. Így a mezőgazdaság foglalkoztatási és jövedelemtermelő szerepe továbbra is lényeges maradt. A 311/2007-es kormányrendelet szerint, amely a kistérségeket fejlettségük alapján rangsorolja, a Szentesi kistérség hátrányos helyzet, azonban nem tartozik a leghátrányosabb helyzetű, valamint a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség kategóriákba. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint, amely a kistérségeket fejlettségük alapján rangsorolja, a Szentesi kistérség hátrányos helyzetű, azonban nem tartozik a leghátrányosabb 26

27 helyzetű, valamint a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség kategóriákba, mivel infrastrukturális fejlettsége magas. A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja magába foglalja a terület alapos és minden területre kisterjedő helyzetértékelését, hosszabb távú fejlesztési koncepcióját és operatív programját, amely az alábbi legjelentősebb fejlesztési irányvonalakat jelöli ki: I. Prioritás: Élhető környezet kialakítása Az élhető város fogalma nemcsak infrastruktúrát, szép épületeket, járható utakat, megfelelő ellátási rendszert jelent, hanem olyan helyi mikroközösségek létét és működését, amely miatt érdemes a településen élni. A kultúra, a szórakozás és a kikapcsolódás területén megvalósuló fejlesztések pedig növelik az itt élők komfortérzetét. (A város lobogója egy értékeiért megdolgozó, dinamikusan fejlődő települést hirdet.) I.1. Specifikus cél: Környezeti állapot javítása I.1.1. A termálvíz erőforrás-megőrző, komplex, környezetbarát hasznosítása Tevékenységek: A kitermelt és kitermelhető termálenergia legteljesebb kihasználása, új technikák alkalmazása. Jelenlegi felszín alatti vízkivétellel járó geotermikus hőtermelő rendszereknél pótlólagos fejlesztések a környezetvédelmi követelmények kielégítése céljából Új felszín alatti vízkivétellel járó geotermikus hőtermelő rendszerek kialakítása termálvíz visszasajtolással Geotermikus hőtermeléshez szükséges infrastruktúra fejlesztése Új geotermikus hőtermelő rendszerek kialakítása felszín alatti víz kivétele nélkül A termálfürdő használtvíz kezelésének környezeti követelményeknek megfelelő megoldása I.1.2. Kulturális és épített környezeti értékek védelme és funkcionális fejlesztése Tevékenységek: Történelmi, építészeti és közösségi értékeket hordozó településrészek, épületek felújítása, új funkciókkal történő hasznosítása, közösségi terekké fejlesztése (faluház, tájház, teleház stb.) Egyedi tájértékek felmérése, helyi védettség alá helyezése, állapotuk megóvása Hagyományőrző egyesületek, kulturális rendezvények támogatása Helyi (települési, kistérségi) épített értékek (településszerkezet, településkép, épületek, építmények) felmérése, megőrzése és bemutató, tájékoztató rendszer kialakítása (információs táblák, honlapok, kiadványok) I.1.3. Vízkárelhárítás, vízvisszatartó vízgazdálkodás kialakítása, víztestek rehabilitációja, jó állapotban tartása, élőhely-rehabilitáció 27

28 Tevékenységek: Elsőrendű árvízvédelmi védvonal és árvízvédelmi művek fejlesztése VTT hullámtéri beavatkozásai (árapasztó vápa, tereprendezés, nyárigát elbontás, övzátonyok rendezése, partbiztosítások) Kurca rehabilitációja, kisvízfolyások (Veker-ér, Kórógy-ér, Mágocs-ér) felélesztése Vizes élőhelyek kialakítása, tájrehabilitációja Települési belvízrendezés Külterületi belvízrendezés I.2. Specifikus cél: Az infrastruktúra fejlesztése I.2.1. A tanyás térségek életminőségbeli felzárkóztatása Tevékenységek: Külterület gondnoki hálózat létrehozása, a külterületi társadalom komplex felmérése Közösségi szervezettséget, megújuló- és megtartóképességet fejlesztő humán programok támogatása Speciális egészségmegőrző projektek és a szociális segítés professzionalizációjának támogatása Műszaki infrastruktúra (informatika és egyéb hagyományos közszolgáltatások) fejlesztése A tanyák vízfelhasználásának korszerűsítése (fúrt kutak ártalommentesítése, víztisztítás alternatív módszereinek bevezetése, víz visszaforgató rendszerek kialakítása) Alternatív, kis léptékű szennyvízkezelő rendszer kialakítása A tanyák energetikai korszerűsítése, energiaellátásának biztosítása (villamosítás, alternatív megoldások) A tanyák elérhetőségének javítása, bekötő utak korszerűsítése Hulladékgazdálkodás alternatív megoldásainak bevezetése I.2.2. Települések közműszínvonalának emelése Tevékenységek: Ivóvízhálózat fejlesztése, ivóvízminőség javító beruházások Szennyvízkezelés megoldása, meglévő rendszerek bővítése Alternatív szennyvízkezelő rendszerek kialakítása I.2.3. Közlekedési hálózatok fejlesztése Tevékenységek: Országos mellékutak építése Országos mellékutak felújítása Kerékpárút-építés Belterületi és külterületi, önkormányzati és mezőgazdasági földutak burkolása Belterületi és külterületi, önkormányzati és mezőgazdasági utak felújítása Önkormányzati autóbuszjárat a munkába járás segítésére 28

29 II. Prioritás: Tájrehabilitáción alapuló gazdaságfejlesztés II.1. Specifikus cél: A diverzifikált gazdaság fenntartható fejlesztése II.1.1. Életképes, innovatív helyi kis- és középvállalkozások fejlesztése Tevékenységek: Vállalkozói központ és inkubátorház: vállalkozásfejlesztési szolgáltatások A KKV-k versenyképességének javítása az információs hálózatok kiépítésével KKV-k technológia- és termékfejlesztése, innováció ösztönzése Alternatív jövedelemszerzés: kisipari, kézműves tevékenységek támogatása Gazdasági szolgáltatások bővítése A vállalkozások innovatív fejlesztéséhez szükséges minőségbiztosítási rendszerek bevezetése II.1.2. Gazdasági integráció, ipari potenciál erősítése Tevékenységek: KKV-k együttműködésének ösztönzése Klaszter(ek), beszállítói kapcsolatok kiépítése Ipari park infrastruktúrájának, szolgáltatásainak fejlesztése Ipari beruházások ösztönzése, technológia- és termékfejlesztés II.1.3. Sokszínű adottságokon alapuló egyedi turisztikai termékek fejlesztése Tevékenységek: Termál-, gyógy- és élményturizmus fejlesztése (strandfürdő fejlesztése, fedett uszoda építése, gyógyszolgáltatások) Kulturális-, konferencia és vallás turizmus programjainak szélesítése és háttér-infrastruktúrájának javítása Vízi turizmus fejlesztése (szolgáltatások, Kórógy-ér alkalmassá tétele, kotrás) Kerékpárutak jelzőrendszerének, valamint kiszolgáló egységeinek bővítése Horgász, vadász és lovas turizmus fejlesztése A falusi turizmus kistérségi rendszerének kiépítése, szolgáltatásainak emelése, az öko- és gasztroturizmus társítása Minőségi szálláshelyfejlesztés (szállodák, panziók) Marketing erősítése és tájékoztató kiadványok készítése. Információs iroda létrehozása II.2. Specifikus cél: Tájpotenciált megtartó, jövedelmező mezőgazdaság kialakítása II.2.1. Az adottságoknak megfelelő, a táj karbantartására, gazdasági hasznosítására képes agrárszerkezet kialakítása 29

30 Tevékenységek: Növénytermesztés integrált agrotechnika alkalmazásával Állattartó telepek technológiai és higiéniai korszerűsítése Tájjellegű termékek előállítása, márkavédelme Extenzív, legeltető állattartás A természetes, földrajzi elemek és a birtokhatárok összehangolása, parcellarendezés, földcsere II.2.2. Az agrárszerkezet-váltást és a vertikum kiépülését segítő térségi együttműködések fejlesztése Tevékenységek: Termelők gazdálkodási társulásainak létrehozása, működtetése Feldolgozó üzemek létesítése, korszerűsítése Tájjellegű és minőségi agrártermékek marketingje Termelői értékesítési hálózat erősítése, működtetése Helyi termékpiac térségi együttműködésben történő fejlesztése II.2.3. A termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása Tevékenységek: Gyenge termőhelyi adottságú szántóterületek gyepesítése, a telepítések ápolása Invazív gyomok visszaszorítása Parlagon hagyott mezőgazdasági területek erdősítése, a telepítések ápolása Vizes élőhelyek visszaállítása a tájrehabilitáció során kialakított vizes élőhelyek fenntartása Mezővédő erdősávok, fás-cserjés sövények létesítése Füves mezsgyék kialakítása Szántóterületek méret és intenzitásbeli diverzifikációja II.2.4. A tanyás térségek gazdasági szerepének erősítése Tevékenységek: Gazdasági diverzifikáció elősegítése: helyi termék előállítása, feldolgozása, kézműipar, kisipar, szolgáltatások bővítése A piaci igényeknek és a tanyai gazdálkodásnak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek támogatása Tanyai-falusi turizmus elősegítése A települések és a tanyás terek közötti gazdasági kapcsolat erősítése. Távmunka, szövetkezések ösztönzése III. Prioritás: A társadalmi tőke differenciált fejlesztése III.1. Specifikus cél: Réteg-specifikus társadalom menedzsment III.1.1. Aktív, innovatív csoportok társadalmi, gazdasági érvényesülésének segítése 30

31 Tevékenységek: Távmunka projektek elindítása (adatbank és távmunkás foglalkoztatás, közösségi távmunkahelyek) Digitális település programok megvalósítása (szélessávú informatikai hálózatok létesítése, vezetéknélküli net-elérés wi-fi - rendszerének kiépítése, informatikai forradalom társadalmasítása, elektronikus ügyintézés, távdiagnosztikai projektek) Kis- és középvállalkozások informatikai célú fejlesztése (netes megjelenítés, hazai és EU-s hálózatépítő tanácsadás) A kistérség jövendő diplomásainak letelepedését erősítő intézkedések kidolgozása Képzési, felnőttképzési stratégia elkészítése, aktualizálása III.1.2. Az aktív életre ösztönző, szociális gazdasági kezdeményezések súlyának növelése Tevékenységek: Közmunkaprogramok indítása a mentális szupervízió biztosításával A nem segélyalapú szociálpolitikai kezdeményezések meggyökeresítése A kistérségi szintű esélyegyenlőségi program elkészítése, folyamatos frissítése Alternatív pedagógiai módszerekkel működő iskolai közösségek, oktatásinevelési kerekasztalok létrehozása III.2. Specifikus cél: Társadalmi-területi kohézió erősítése III.2.1. A civil szervezetek szerepének bővítése, erősítése, aktivitásuk kiaknázása Tevékenységek: Civil stratégiák kialakítása Hagyományos és info-kommunikációs infrastruktúrafejlesztés és civil házak létesítése A fiatal felnőtt és a középiskolás korosztálynak, illetve a roma csoportoknak szóló közéleti és civil képzések, programok indítása Civil szervezeti professzió támogatása (Pl. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és szerződéses kapcsolatok létrehozása, kiterjesztése) A közéleti demokrácia és az önkormányzatiság fejlesztésének támogatása. III.2.2. A kistérségi együttműködések erősítése, szervezett keretek közé terelése Tevékenységek: Közösségi- és kommunikációs terek humán és infrastrukturális (infokommunikációs és hagyományos infrastruktúra) fejlesztése, teleházak kialakítása; kisközösségi rádiózás terjesztése A kistérség internetes megjelenésének fejlesztése, interaktív honlapok kialakításnak ösztönzése Kistérségek, települések összefogásának segítése (látóutak, közös pályázatok, modellprogramok megismerése az alföldi nagyrégióban és a határon túli területeken, testvér-települési kapcsolatok dinamizálása stb.) Testvér települési kapcsolatok fejlesztése 31

32 Végül tekintsük át, hogy a város és térsége számára melyek a város és térség fejlődését befolyásoló főbb tényezők: 1. Demográfiai trendek alapján a régió és egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan ugyanakkor csökken az élveszületések száma, ami pl. az iskolákban általánosságban többlet kapacitásokat eredményez. 2. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani. 3. Az élőmunka igényes termelési tevékenységek területén a munkabérek növekedésével párhuzamosan tovább csökken a régió versenyképessége és ebből követezően munkahelyek megszűnése várható. A munkabérköltségekből következő versenyhátrányokat csak a munkaerő minősége, kreativitása, rugalmassága tudja ellensúlyozni, elősegítve a piaci igényekhez alkalmazkodó termékszerkezet-váltást. 4. A KKV-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez szükségessé teszi az IKT alkalmazások használatának további elterjesztését a kkv-k körében. 5. A klaszteresedésnek pozitív hatásai vannak a nemzetközi tevékenységre, exportra. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás, de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. KKVk leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek. 6. A gazdaságban a hálózatosodás a specializációval és a termelékenység javítására várható törekvéssel párhuzamosan folytatódik. A gyakorlatban ez az egyetlen megoldás a kkv-k versenyképességének javítására. A specializáció csak egy rugalmas, megújulni képes, a technológiát nem csak átvevő, hanem annak fejlesztésében is résztvevő ipari struktúrával, és ennek megfelelő kormányzati, egyetemi-kutatói, fejlesztési, infrastrukturális háttérrel indokolt. 7. Az EU-n belül a tagállamok munkaerő-piacának további megnyitásával folytatódhat a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az agglomerációból. Ez rövidtávon munkaerőhiányt okozhat. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. Ennek feltétele: megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő gazdaság, kötődés erősítése érdekében helyi közösségek működése. 8. A év végén jelentkező világméretűnek is tekinthető gazdasági válság hatásai már érezhetőek a térségben, ugyanakkor tényleges hatásai nehezen prognosztizálhatóak. Kedvezőtlenül alakulhatnak a piaci 32

33 keresletek, amelyek további munkaerő-elbocsátásokkal járhatnak, növelve az álláskeresők és az állami, szociális támogatásra szorulók számát. A magyar fizetőeszköz további romlásából eredő hitelteher növekedések a deviza-alapú kölcsönök esetében mind vállalkozói, mind egyéni és háztartási szinten jelentősen megnövelik a törlesztésből adódó terheket. 33

34 III. Szentes város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés Városszerkezet A település városszerkezetére vonatkozóan részletes leírást és elemzést tartalmaz Szentes Város Településszerkezeti Terve. Az IVS ezen a helyen csak röviden és a legfontosabb elemekre vonatkozóan mutatja be a dokumentum kapcsolódó fejezeteit. A terv a fenntartható helyi fejlődés elveit követi, amelyik európai mintára a környezet védelmét, az élhető lakókörnyezet kialakítását, az élelmiszerek iránti minőségi igényt, a táj képének, a térség kulturális örökségének megőrzését tekinti elsődleges feladatának a gazdasági versenyképesség megtartása mellett. A fenntartható fejlődés elvét legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a tervezés során nem saját magunknak kívánunk ideális állapotot teremteni, hanem unokáink generációjának. A fenntartható városfejlődés mindent átfogó tervezési megközelítést igényel. A kulcs a fenntartható fejlődés három pillére a környezeti-, társadalmi-kulturális- és gazdasági fejlődés kiegyensúlyozott figyelembe vétele. Szentes közigazgatási területe a szerkezeti tervben a következő területfelhasználási egységekre tagozódik Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) szerint: Beépítésre szánt területek: Lakóterület o Nagyvárosi o Kisvárosi o Kertvárosi o Falusias o Falusias külterületen (tanyák) Vegyesterület o központi o településközpont Gazdasági o Kereskedelmi szolgáltató o Ipari Üdülőterület o üdülőházas o hétvégiházas Különleges területek o Jelentős zöldfelületű intézmény o Temető, sport o Kórház o Honvédségi o Állattartó telep o Üvegházas terület o Anyagnyerő gödör, homok- és agyagbánya 34

35 o Hulladékkezelő Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési, közműterület o Közúti o Kötöttpályás (vasút) o Légi Zöldterület Erdőterület o Gazdasági o Védelmi Mezőgazdasági terület o Általános o Kertes Vízgazdálkodási terület o Folyam (Tisza), folyó, patak, árok, tó o Szennyvíztisztító telep A településszerkezetre és területhasználatra vonatkozóan a terv az alábbi javaslatokat teszi: Külterület: o Biztosítani kell az országos, illetve megyei jelentőségű táj- és természetvédelmi területek, értékek védelmét. o A Nagyhegyi kertes mezőgazdasági terület megmarad. o Az elkerülő út nyugati oldalán is kereskedelmi-gazdasági terület lehet. o Az Ipari Park keleti irányban jelentősen megnövekszik, fejlesztve az iparvágányt, kapcsolódva a vasúthálózathoz. o A Termál tó területe az északkeleti oldalán egy új előülepítő tóval növekszik. o Külterületi tanyák megmaradhatnak, esetleg üdülőtanyákká vagy gazdasági egységekké alakulhatnak át. Belterület: o A fejlesztések a történelmi folyamatokhoz szervesen és logikusan kapcsolódnak. A belterület körül zöldgyűrű alakítandó ki. o A történelmi városmag megmaradt szerkezete és karaktere megőrzendő, urbánus jellegét erősíteni kell, a forgalomtól tehermentesíteni szükséges. Heterofunkcionalitása megtartandó. o A régi lakóterületek megmaradnak, falusias jellegük fokozatosan kisvárosi és kertvárosi jellegűvé válik. o Lakótelepek területe, intenzitása nem növekszik, rehabilitációjukat folytatni kell. o A Kurcától nyugatra fekvő újabb kertvárosi lakóterületek szükség esetén jelentősen növelhetők. o A Bereklaposi beépítetlen terület szükség esetén kertvárosi lakóterületként fejleszthető. o A Kurca mentén zöldsáv fejlesztés indokolt. A terv szerint 2,5 km hosszú, 2x15-30 m széles fásított sétány létesül, utcabútorzattal, parkvilágítással, pihenőhelyekkel, esőbeállókkal. 35

36 o A nagyhegyi belterület a Kunszentmártoni út menti teleksor kivételével marad falusias lakóterület, mely házi mezőgazdasági termelésre is módot ad. o A Nagyhegy keleti csücskében a Termál tóhoz közel hétvégiházas üdülőterület lehet. A továbbiakban röviden összefoglaljuk a terv további fejezeteinek legfontosabb tartalmi elemeit. Belterület bővítése A belterület bővítése lakóterületi és intézményterületi fejlesztésekhez szükséges. Gazdasági területek elhelyezhetők beépítésre szánt területként külterületen is. Lakóterületek kialakításához: o Kertvárostól északra 36 ha kertvárosi lakóterület központtal és parkkal, az úttól védőerdővel elválasztva. o A Termál-teleptől az elkerülő út felé kertvárosi lakóterület, 5 ha. Intézményterület kialakításához: o A Kurca nyugati partján 20 ha jelentős zöldfelületi intézmények számára, o szállodák, panziók, sportlétesítmények, szanatóriumok, K+F elhelyezésére. Gazdaságfejlesztés, új gazdasági területek kialakítása A városban nem nagyarányú, de növekedő munkanélküliség csökkentésére és a város népességmegtartó-erejének növelése érdekében szükséges munkahelyek teremtése. A gazdasági területek fejlesztési területei elsősorban a várostól keletre jönnek létre. Ez kapcsolódik a tradicionális ipari területekhez, megoldható a jó vasúti és közúti feltárása a területnek. Az ipari park keleti zónaként a meglévő ipari parktól keletre, az Árpád Zrt Nagynyomási telepéig terjed. Ezen a zónán belül elhelyezhető a Vállalkozói Falu projekt is. Három alapvető funkció helyezhető itt el: o Nagyüzemi üvegházas növénytermesztés és a hozzá kapcsolódó funkció. Ez kapcsolódik a délre tervezett iparterületen termelt energiához. o Energia-ipar elhelyezésére szolgáló terület, elsősorban alternatív energia termelése lehet itt gazdaságos, adhatja meg Szentes gazdasági biztonságát a XXI. Századra. Az EU által is támogatott megújuló energia kiaknázását folytató vállalatok környezetében a tapasztalat szerint megtelepszenek más gazdasági/ipari vállalkozások is. Itt elhelyezhető a Bioetanol üzem, illetve más megújuló energia termelését folytató vállalkozás, biomasszára épülő erőmű. o Általános iparterület, mely kapcsolódik az előző kettőhöz, illetve Szentes hagyományaihoz. Mindhárom területen igényes, sok zöldfelületet tartalmazó a területeket egymástól zöldsávokkal elválasztott kialakítás támogatható. 36

37 Kereskedelmi-gazdasági-logisztikai zóna kialakítása a 451. sz. út várost nyugatról elkerülő szakasza mentén az út mindkét oldalán. Az út menti területen már most is megtelepedtek kereskedelmi/gazdasági vállalkotások, és további beruházók jelezték szándékukat. A terület szervizútról feltárható, a lakóterülettől zöld sávval lehet elválasztani. A folyami szállításhoz is kapcsolódhat (Tisza közelsége). Szemétégető létesítése a jelenlegi szeméttelephez csatlakozóan. A hulladékkezelést meg kell oldani az EU szabályai szerint. Városközpont rehabilitációja A történelmi központ impozáns középületei a Város tartó korszakában épültek. Ezekben találhatók a regionális és városi intézmények nagy része. A területet pillanatnyilag kettészeli a Kossuth Lajos utca forgalma. Az egységes szerkezetet és utcaképeket megbontották a 70-es években folyó építések. A Belvároshoz szervesen kapcsolódik a Széchenyi-Liget és a sportterület. A központ rehabilitációjához a következők szükségesek: Kossuth Lajos utca és a Belváros forgalomcsillapítása Közterületek további humanizálása, vegyes forgalmú és sétálóutcák kialakítása. Utcaszerkezet védelmét biztosítani kell. Közterületek hasznosítása, Szent Miklós tér, Szentháromság tér revitalizációja. Meglévő szobrok védelme, esetleg újak elhelyezése. Közösségi funkciók elhelyezése, támogatása. Épület-felújítások. Népességmegtartás, lakóterületek bővítése Szentes népességének alakulása bizonytalan. Többféle prognózis létezik. Ez erősen függ demográfiai, gazdasági, migrációs folyamatoktól. A város célja, hogy népességét megtartsa, elöregedését megakadályozza, a letelepedni kívánóknak lehetőséget biztosítson. Jelenleg Szentesen nincsenek üres lakások. Lakótelkek kialakítása folyik Hékéden és a Termál teleptől nyugatra. Üres terület a belterületen a Bereklapos. Ezért szükséges új lakóterületek kijelölése. Belvárosban városias lakóterületek megtartása, esetleg intenzitásának növelése. Lakótelepek megkezdett rehabilitációinak folytatása. Új kertvárosi lakóterületek: o Kertvárostól északra Alsóréten o Bereklaposon a belterületi határig, jelenleg mezőgazdasági területen. Falusias lakóterület kialakítása a Nagyhegy belterületi részén. Külterületi tanyaközpontok megőrzése. Tanyasi emberek életfeltételeinek javítása. Lakótelepek rehabilitációja Szentes lakótelepei a 1960-as évek végétől az 1980-as évek végéig folyamatosan épültek. Sem a szegregáció, sem az amortizáció jelei nem mutatkoznak. A megkezdett rehabilitációt folytatni kell. Parkolás megoldása. 37

38 Közterületek humanizálása. Épületek műszaki állapotának javítása (hőszigetelés, gépészet, stb.) Földszinti helységek kihasználása, közösségi funkciók megtelepítése. Kertvárosi lakótelepen a központ erősítése Intézményfejlesztés, intézményi területek Szentes fejlett intézményhálózattal rendelkezik, köszönhetően többek között annak, hogy valaha megyeszékhely volt. Az impozáns középületekben működnek az igazgatási és oktatási, közművelődési intézmények jelentős része. Ezek a belvárosban koncentrálódnak. Oktatás: Az iskolák vonzáskörzetei hiányosan elégítik ki a település lakóterületeit. Míg a városközpont többszörösen ellátott, addig a peremterületek közül a Felső Kurcapart északi része, Felsőpárt középső területei, a Termál lakótelep, Kisér és Alsópárt déli része ellátatlanok. A Hékédi lakóterület-fejlesztés nem indokol helyi intézményfejlesztést. A Bereklaposi lakóterület gyerekei valószínűleg befogadja kiséri óvoda. Ellátatlan terület minden szinten a teljes Nagyhegy. A lakóterület-fejlesztéssel alközpont kiépítése szükséges óvodával, alapfokú iskolával. A Kertváros jelentős fejlesztése indokol egy alközpont kialakítását. A fejlesztések kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy a környező falvakból is sok gyerek jár Szentes iskoláiba. A városban megfelelő számú középiskola található, amely befogadja a kistérség diákjait is. Szentesen komoly hagyománya van a szakképzésnek is. A középiskolák bővítésére igény nem mutatkozik. Kutatás/fejlesztés, felsőfokú oktatás: Komoly lehetőség van a kutatás és fejlesztés (K+F), valamint a felsőfokú oktatás fejlesztésére. Ez kapcsolódhat szegedi intézményekhez és programokhoz is. Ideális helyszín a Kurca mentén lévő üres terület, melynek a besorolása a szerkezeti terven különleges terület jelentős zöldfelületű intézményterület. Egészségügy: A híres kórházhoz kapcsolódóan kihasználva a város kedvező fekvését fejlesztési lehetőség lehet szanatórium, rehabilitációs intézet, gyógyturisztikai intézmények, kutatás, közép és felsőfokú iskolák létrehozása. E hosszúcélú tervek eléréséhez fenn kell tartani nagyobb kiterjedésű területeket. Erre alkalmas a Kurca beépítetlen széles sávja a strand alatt. Új alközpontok kialakításának területei: Felsőpárton a két templom között a Jókai utca fokozatos átalakulásával. Bereklaposon. Kertvárosban Alsórét felé eső területen. Nagyhegyen. Idegenforgalom, sport Szentes Nemzeti Sportváros. Hagyományosan világszínvonalú versenysport zajlik a városban, mely széles bázison alapszik a legváltozatosabb sportágakban. 38

39 Ezt azonban nem követték az elmúlt időszakban infrastrukturális fejlesztések. Ennek feltételeit meg kell teremteni a rendezési terv szintjén is. Fejlesztési irányok, rendezési elvek az üdülés, idegenforgalom terén: Az üdülés-idegenforgalom szervezett formában történő megjelenése a város életében. Térségi szemléletű üdülési-idegenforgalmi fejlesztés komplett kínálati rendszerbe foglalása. A gazdag természeti értékekre alapuló természetközeli turizmus, természetjárás, horgászat, lovaglás, kerékpározás, létrehozása. Az építészeti örökségekre, népművészeti hagyományokra és kulturális értékekre alapuló kulturális-, és rendezvényturizmus fejlesztése. A vízhez kapcsolódó üdülési formák minőségi fejlesztése, bővítése. Termálvízre alapozott gyógyturizmus fejlesztése. Vendéglátás létesítményeinek és szálláshelyeknek fejlesztése. Tiszai strand infrastruktúra fejlesztés. Fejlesztési területek: Fedett uszoda megvalósítása A termáltó északi oldalán 50 ha területet javasolunk kialakítani üdülés, kikapcsolódás céljából, mind a tó, mind a természet élvezetének kihasználása érdekében. A Nagyhegy keleti oldalán a kiskertes területből 33 ha terület hétvégiházas üdülőterületté való kialakítását javasoljuk. A környezet, a könnyű megközelíthetőség és a város közelsége /és egyben messzesége/ ezt a területet indokolja üdülés céljára hasznosítani. A Kurca partján színvonalas szállodák, panziók, szanatórium elhelyezését tartjuk előnyösnek, a part menti közterületként kialakított zöldsávval kialakításával. Belterületi zöldterületek Szentes belterületi zöldfelületi rendszerét hagyományos nagy parkok (Széchenyi liget 7,5 ha, Hősök erdeje 7,6 ha), dekoratív, fásított, kertesített terek (Kossuth tér, Erzsébet tér), kisebb belső városi zöldfelületek (Apponyi tér, Bocskai- Névtelen tér), valamint belső udvarok, lakótelepi közös zöldfelületek, intézménykertek (kórház, strand-uszoda, sporttelep, kemping), fasorok, közlekedési zöld szigetek és a Kurca folyót hosszan kísérő kétoldali zöldsávok alkotják. A zöldfelületi rendszer további fontos eleme Szentes 11 temetője, melyek 43,28 ha összterülete hosszú távon is kielégíti a temetkezés területi igényeit. Extenzív zöldfelületek a belterületi erdők (parkerdő, vasút menti erdők). A városi tulajdonban lévő erdők összterülete 45,0 ha. A településszerkezeti terv belterületi zöldterület-fejlesztésének legfontosabb elemei az alábbiak: Új lakóterületek kijelölése esetén a terv minden esetben kijelöl 1-4 ha, a lakóterületi fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó új, korlátlan közhasználatú játszóterek, fásított pihenőhelyek létesítésére alkalmas parkot. 39

40 A tervezett új úthálózat minden esetben a kétoldali fásításra alkalmas szabályozási szélességgel kijelölt. Ilyen módon mód nyílik a fasor hálózat egységesen tervezett, fajtaazonos faállománnyal ültetett tovább bővítésére. Javasoljuk továbbá a meglévő fasori állomány részletes kataszterezését, mely adatállomány módot nyújt a mai, korban, fajtában, egészségi állapotban és arculatban vegyes fasorok rekonstrukciójára, ütemezett egységesítésére. A településszerkezeti terv a Kurca teljes (kibővített) belterületi szakaszán zöldsáv fejlesztését irányozza elő. A terv szerint 2,5 km hosszú, 2x15-30 m széles fásított sétány létesül, utcabútorzattal, parkvilágítással, pihenőhelyekkel, esőbeállókkal. A településszerkezeti terv a meglévő bányatavak vízfelületét kiemelt természeti adottságként kezeli. Ezek partján m széles fásított zöld zónát terveztünk, mely zöldfelületek természeti környezetbe ágyazzák a tavakat, egyben szabadidős funkciók (sétányok, pihenőhelyek, horgász helyek, esőbeállók, játszóterek stb.) létesítését teszik lehetővé. A településszerkezeti terv bővíti a zöldbe ágyazott intézményterületeket a Kurca parti alulhasznosított területek átsorolásával intézményi kategóriába. Tájrendezés Szentes mintegy ha-os határa a Dél-Alföld jellegzetes, az Alsó-Tisza völgyébe és a Békés-Csanádi löszhátba tartozó, mélyen fekvő, sík, folyókkal és mesterséges csatornákkal átszelt vidéke. A területhasználatot a mezőgazdasági művelés, az alacsony erdősültség és a kiterjedt tanyavilág jellemzi. A térség fontos adottsága a hévizek jelenléte, melyre intenzív kertészeti (zöldség és virágtermesztés) kultúra, állattartás és városi hévíz hasznosítás (fürdő, uszoda, kórház) alapul. A táj jellegzetes eleme a 140,7 ha-os termál tó. A külterületek intenzív átalakítását a térségben érvényben lévő természetvédelmi korlátozások gátolják. Ezek egymást többszörösen letakarva a külterületek mintegy 75%- át lefedik (NATURA2000 élőhelyvédelmi térség és különleges madárvédelmi területek, országos jelentőségű természetvédelmi területek, Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (Zsup sziget), országos ökológiai hálózat, tájképvédelmi területek, kunhalmok). Ezért a településszerkezeti terv csak visszafogott, a külterületek túlnyomó részét nem érintő átalakításokat irányoz elő. Az erdőfejlesztés döntően a város belterületei, illetve beépítésre szánt területei körül létesülő zöld gyűrű (50-60 m széles, 3 szintes véderdősáv) telepítésére terjed ki, megtartva eredeti állapotában a sík puszták természetes, évszázadok alatt kialakult arculatát. A véderdőgyűrű telepítésén túl fontos cél a fő kisvízfolyások, csatornák melletti, részben már meglévő fás galéria kísérősávok kiegészítése. Ezen zöldsávok a már meglévő fásított területekhez kapcsolódva ökológiailag aktív, természetközeli fásított hálózatot képeznek. A telepítésük őshonos fa és cserjefajok ültetésével történik. A külterület-fejlesztés lényegi eleme a Termál tó térségének üdülési, sport, idegenforgalmi célú hasznosítása. Ezért a településszerkezeti terv a tó kettős tározó jellegének szükségszerű megtartása mellett, a mai gát és zsilip áthelyezésével 2500 m hosszú, vízi sportolásra alkalmas mederbővítést irányoz elő, egyben a tó északi partján közösségi zöldsávot és üdülőházas üdülőterületet 40

41 jelöl ki, mely kapcsolódik a Nagyhegyi zártkert egy részén kijelölt új hétvégiházas üdülőterületekhez is. A terv egyébként a zártkerteket továbbra is kertes mezőgazdasági területnek jelöli fekvésük, telekstruktúrájuk és meglévő infrastruktúrájuk okán. Számolunk a kiterjedt tanya-hálózat megtartásával a lakó, termelő és üdülő funkciók tartós egymás mellett élésével. A terv támogatja a tanyák lovas-sport és egyéb célú, a táji adottságokhoz illeszkedő fejlesztését. A fejlesztés további eleme olyan kerékpár és túra útvonalak kijelölése, melyek feltárják a jellegzetes tájrészleteket, felfűzik a külterületi lakott területeket (Lapistó, Magyartés Kajánújfalu) és a táj jellegzetes épített értékeit (Ecseri templom, Zalotai szélmalom, Körösön lévő Bökényi duzzasztó). Egyben kapcsolódnak a Tiszai strandhoz és a Termál tó üdülő sport - idegenforgalmi térségéhez, valamint a belterületi és regionális kerékpárút hálózathoz. Külterületi és önálló belterületi lakóterületek Szentes külterületén évszázadok óta laknak és gazdálkodnak. Ezek egy része fóliás, jellemző az állattartás is. Az életforma lassan átalakul, azonban a külterületi lakóterületek megmaradnak. Önálló belterületi lakóterületek: Magyartés valaha önálló település volt, iskola is működött. Most 126-an laknak itt, a szám stagnál. Lapistó a Szentest Nagymágoccsal összekötő úton található. Területén belül fejleszthető. Kajánújfalu a Szentest Szarvassal összekötő úton található. Mellette található a Fekete-halom nevű 8 méter magas kunhalom. Óvoda, iskola megszűnt, nem is várható. Területén belül fejleszthető. Külterületi lakóterületek: Cserebökény: Ez a Szentes várostól legmesszebb fekvő tanyás terület. Tanyaközpont lett volna, de nem valósult meg. Fejlesztési terület nincs kijelölve. A környező puszta a Körös-Maros Nemzeti Park része. Közlekedésfejlesztés Szentes Településszerkezeti Tervének közlekedésfejlesztési javaslatai: Országos közúthálózat A 45 sz. főút keleti elkerülő szakaszának megépítése A 45 és a 451 sz. főutak fonódási szakaszának 2x2 sávra bővítése A 4445 j. út (Aradi út) kiépítése és meghosszabbítása a Csongrádi híd és Fábiánsebestyén között A 45 sz. főút és a 4445 j. út összekötése A Csongrád Bökényi híd Nagytőke 4402 j. út kiépítése Derekegyház Lapistó Fábiánsebestyén közötti út kiépítése Új csomópontok létesítése az elkerülő úton a városi úthálózattal való kapcsolat érdekében Városi úthálózat A belvárost körülvevő útgyűrű kiépítése, azok csomópontjainak rendezése A Kurcán új közúti hidak létesítése, a meglévők szükség szerinti 41

42 szélesítése, megerősítése Bajcsy-Zsilinszky úti vasúti átjáró kiépítése Városi gyűjtőutak kijelölése A Kossuth utca átépítése A nagyhegyi gyűjtőút és új vasúti átjáró kiépítése Forgalomcsillapítás A belváros forgalomcsillapítása A belvárosi utcák és terek átépítése a megváltozott forgalmi igényeknek megfelelően Lakó-pihenő és korlátozott sebességű övezetek kijelölése a fő- és gyűjtőutak által határolt területeken Súlykorlátozások bevezetése, övezetek kijelölésével Parkolás Parkolási övezetek lehatárolása Felszíni parkolóhelyek kialakítása a nagyobb forgalmat vonzó létesítmények környezetében (vasútállomás, temetők, sport létesítmények, strand, áruházak) Kerékpár közlekedés Önálló kerékpárutak illetve kerékpársávok kiépítése a fő- és gyűjtőutak mentén, illetve ezek összekötésével összefüggő kerékpárút/sáv hálózat kiépítése. A kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése Szegvár, Derekegyháza és Nagymágocs felé. Turisztikai jelentőségű kerékpárutak kijelölése a természeti és kulturális értékek megközelíthetősége végett. Tömegközlekedés Helyi járatok útvonalának módosítása illetve új viszonylatok indítása az eddig ellátatlan területek és az új fejlesztési területek kiszolgálására. A különálló lakott területek ellátásának javítása az úthálózat fejlesztéssel összhangban. Vasúti közlekedés: az áruszállítást iparvágányok létesítésével minél nagyobb részben a közútról a vasútra kell terelni. Szintbeni közúti átjárók létesítése az új gyűjtőutak számára. Vízi közlekedés Személyforgalmi hajókikötő visszaállítása a Tiszán, elsősorban turisztikai céllal Légi közlekedés Magán- és sportrepülőgépek fogadásának lehetőségét fenn kell tartani Regionális mentőhelikopter bázis létesítése Közműfejlesztés Szentes város közművesítése az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül, még akkor is ha városközpont közművei már a hatvanas évektől összközműves formában épült ki. Ez idő tájt egyedül a hírközlés rendszerei a kor megfelelő szintjén, elmaradott formában üzemeltek. 42

43 A jelentős fellendülés az 1990-es évektől számítható, amikor is megindult a hírközlés robbanásszerű fejlődése. Napjainkban Szentes város összközműves rendszere több közműnél szabad kapacitásokkal rendelkezik, de fontos és kiemelendő, hogy a távlati fejlesztések a minőségi közműépítések felé kell irányuljanak. A város közművizsgálati és közműfejlesztési munkarészei, továbbá Csongrád Megye Területrendezési Tervének figyelembevételével jóváhagyásra a következő közműellátási feladatokat javasoljuk: A beépítés-fejlesztések növekedésének igényét főleg az infrastruktúra - út és közmű - jelentős fejlődésével lehet többek között magyarázni. A városban az üdülőterületen és külterületi beépítések kivételével most már valamennyi közmű - a vízellátás, a szenny-, és csapadékvíz-csatornázás, a gázellátás, a villamosenergia-ellátás és a hírközlés, továbbá a lakótelepen a távhőellátás hálózata szinte teljes mértékben kiépült. Általános feladatok: Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a város infrastrukturális fejlesztéseihez a megfelelő tervek alapján a minőségi követelmények teljesítése került előtérben a 2001-től kezdődően. A tervezett új beépítésekhez a meglévő, illetve a tervezett hálózatokat a várható közműigények alapján kell továbbfejleszteni. Ki szeretnénk emelni, hogy a közműveket lehetőleg közterületeken kell elhelyezni. A jelenleg magánterületen húzódó vezetékeket közterületre kell kiváltani, illetve a szolgalmi jogos átvezetéseket rendezni javasoljuk. A város új tervezési területein a közművek kiépítését csak egységes rendszerben elő-közművesítéssel javasoljuk megvalósítani, és mivel szinte valamennyi közműnél a főhálózatok megfelelő többletkapacitásokkal rendelkeznek ezért az új beépítési területeken az elosztóhálózatok kiépítése szükséges, csatlakozva a kiépült meglévő hálózatokhoz. A terv részletekbe menően foglalkozik a vízellátás, szennyvízcsatornázás, csapadékcsatornázás, gázellátás, villamosenergia-ellátás, hőellátás, hírközlés kérdéskörével, melyre most a hely szűke miatt nem térünk ki. Kulturális örökségvédelem Szentes területén 14 műemlék található (a református templom műemléki környezetével és az ideiglenes védelem alatt álló Zsoldos téglagyárral együtt). A műemlék listájára a terv a következő építményeket javasolja: Zsinagóga-Könyvtár hrsz: 478/1 Gőz és Kádfürdő hrsz: 7506 Gimnázium hrsz: 5651 Úri kaszinó - Zeneiskola hrsz: 33 Ármentesítő Társulat Székháza hrsz: 40 Kórház hrsz: 186 Evangélikus templom hrsz: 5590 Városháza hrsz: 5623 Járásbíróság és Fogház hrsz: 5627 Katolikus iskola hrsz: 5624 Felsőpárti Református templom hrsz: 2523 Vasútállomás hrsz:

44 Református iskola hrsz: 2 Szentesi Takarék hrsz: 5622 Védelmük az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó, illetve támogatandó. Országos területi védelem: a Belvárosban a műemléki környezet: Kurca partja Ifjúsági Háztól egy telekkel délre - Tóth József utca - Református lelkészlaktól északra egy telekkel - Hajdú Lajos utca Ady Endre utca Nagy Ferenc utca Horváth Mihály utcától nyugatra egy épület mélységgel - Kossuth Lajos utca József Attila utca Szabadság tér Páva utca Petőfi Sándor utca Iskola utcától délre 2 telekkel Szent Imre Herceg utca Horváth Mihály Gimnázium után Kisér utca Szent Anna templomtól egy telekkel nyugatra - Kurca partja Kikötői csárda környezete Ecseri templom műemléki környezete a külterületen. A helyi védelem alatt álló építészeti értékek listáját jelentősen bővíteni javasoljuk. Helyileg védett városrész a történeti településmag, melynek forgalomcsillapítása szükséges. A hagyományos utcahálózat, telekszerkezet, beépítési struktúra megtartandó. A karakteres utcaképek helyi védelemben részesüljenek: o Kiss Bálint utca (jelenleg is) o Hegedűs László utca o Tóth József utca o Arany János utca o Farkas Mihály utca o Ady Endre utca o Munkácsy Mihály utca o Klauzál utca o Szent Imre Herceg utca o Vásárhelyi út o József Attila utca o Páva utca Szentes közigazgatási területe régészetileg jól kutatott, igen gazdag regisztrált régészeti területekben. Többségük a külterületen, kisebb része a belterület fedett részein található. Ezeket a fejlesztések során lehetőleg ki kell kerülni. Amennyiben nem lehetséges, az országos előírásoknak megfelelően kell eljárni. Jogszabály által külön védett: o 517 sz. régészeti lelőhely: Berekhát római kor (szarmata) telepnyom o 476 sz. régészeti lelőhely: Vekerzug vaskor, kora vaskor temető, sír o Ex lege védettek a kunhalmok. o A belváros területe egy nagyobb egységben régészeti érdekű terület. A terv további fejezetei részletekbe menően foglalkoznak a környezetvédelem (ezen belül a levegő, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, élővilág és természet), valamint az árvíz- és belvízvédelem kérdéskörével. 44

45 III.1. Gazdaság A Központi Statisztikai Hivataltól származó adatok alapján megállapítható, hogy míg Csongrád megye gazdasági kibocsátása az országos átlaghoz képest stagnáló, addig a dél-alföldi értékekhez képest kiemelkedőnek mondható. Hiszen miközben 2006-ban az egy főre eső GDP a régióban közel 1,5 millió forint volt, addig ugyanez az érték a megyében meghaladta az 1,670 millió forintot. (Bács- Kiskunban 1,465 millió Ft, Békésben pedig 1,5 millió forint volt az egy főre eső GDP ugyanebben az időszakban). A szentesi kistérség vállalkozási struktúrája a kilencvenes években átalakult. A régi nagyvállalatok egy része kisebb gazdasági társasággá alakult, így számarányuk alapján a kistérségre többnyire főként a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. Fontos ugyanakkor elöljáróban azt is megemlíteni, hogy 10 legnagyobb Csongrád megyei vállalkozásból három (a Hungerit Zrt., a Legrand Zrt. valamint az Árpád-cégcsoport) a városban működik. A szomszédos Csongráddal alkotott várospárként, a Szeged-Békéscsaba- Szolnok-Kecskemét gyűrű mértani középpontjában való elhelyezkedése miatt regionális feladatokat is el kell, hogy lásson a város. A foglalkoztatási és egyben gazdasági stabilitás egyik oka, hogy a régi vállalatok többsége sikeresen újra szervezte magát, illetve a privatizáció során nem piacot adtak el, hanem szakmai befektetővel társulva termeléskorszerűsítést valósítottak meg, (ma Hungerit ZRt. és Legrand Zrt). Az erős, szakmai alapon szerveződő társaságok, mint például a Szentesi Árpád Agrár Rt, vagy a Pankotai Agrár Rt. tovább tudtak fejlődni, s ma a szentesi agrárgazdaság meghatározó szereplői, a térségi kis és középgazdaságok elemi integrátorai. A nagyobb cégek mellett kialakult egy második vállalkozói kör, akik beszállítókká és szolgáltatókká váltak. Itt a gazdasági szereplők az eredményeket visszaforgatták a termelésbe, hitelképesek maradtak, s ezáltal a versenykihívásokkal is lépést tudtak tartani. A következőkben vizsgáljuk meg a megye, a kistérségek valamint Szentes város kis- és középvállalkozásainak helyzetét. 45

46 III.1.1. Vállalkozások helyzete A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével ismerkedünk meg. 4. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megye kistérségeiben 2006 (db) Regisztrált vállalkozások száma Kistérség ipar, mezőgazdaság szolgáltatás ebből: építőipar összesen társas Ágban ezer lakosra Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalmi Szegedi Szentesi Összesen Forrás KSH Fenti táblázatból jól látható, hogy a szegedi és a hódmezővásárhelyi után a szentesi kistérségben működik a legtöbb regisztrált vállalkozás. Az ezer lakosra vetített mutató tekintetében a kistérség ugyancsak a harmadik helyen áll a megyében. A kistérségben működő vállalkozások 27,7%-a társas vállalkozás, miközben a megyei átlag 32,86%. Érdemes megvizsgálnunk az ágazati arányokat is az összes regisztrált vállalkozás tekintetében. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a kistérségi arányok mezőgazdasági vállalkozás 10,13%; ipari, építőipari 12,1%; szolgáltatási 77,8% elsősorban az agrár ágazat tekintetében eltérnek a megyei arányoktól (mezőgazdaság: 7%, ipar, építőipar: 13,8%, szolgáltatás 79,2%). A következő lépésként vizsgáljuk meg - az alábbi táblázat segítségével - a regisztrált, valamint a működő vállalkozások számának alakulását hosszabb időtávon belül Csongrád megyében valamint a szentesi kistérségben. 2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Csongrád megyében ( ) Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram 46

47 Jól látható az ábrából, hogy 1999 és 2005 között mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások számában komoly bővülés volt tapasztalható a megyében (A T-Star 1997-re és 1998-ra nem közöl adatokat a működő vállalkozásokat illetően, ezért az összevetés erre a két évre nem lehetséges). Míg 1999-ben regisztrált és működő vállalkozásról számolhatunk be a megyében, addig 2005-ben már illetve volt ez a szám. A bővülés az első adatsornál közel 10%-os, míg a második esetében már 15,5%-os növekedésről számolhatunk be. Az előbbi mutató esetében érdekes, hogy egy 2006-os visszaesést követően ( darab) 2007-ben radikális bővülés következett be, hiszen ekkor már darab vállalkozást regisztráltak a megyében. Láthatjuk, hogy 1997 és 2005 között mind megyei, mind kistérségi szinten összességében bővült a regisztrált illetve a működő vállalkozások száma, és a két térkategóriában igen hasonló dinamikát mutató folyamatok zajlottak le. Jól észrevehető, hogy a bővülés üteme mind a megyében, mind pedig a kistérségben 2002-ben törik meg. A szentesi kistérségben 1999-ben 3577 db regisztrált vállalkozás volt, melyek közül 2102 db, vagyis mintegy 59 százalék volt működő. A kistérségben a vállalkozások számát illetően a 2005-ös esztendő tekinthető a csúcspontnak, hiszen ekkor regisztrált db, működő vállalkozás pedig 2501 db (a regisztrált vállalkozások közel 62 százaléka) volt itt. 3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a szentesi kistérségben ( ) 4,500 4,000 3,500 3,000 2,500 2,000 1,500 Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) 1, év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Tekintsük át ugyanezen adatok alakulását, egy hasonló táblázat segítségével, immár települési szinten. 47

48 5. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (Csongrád megye, városok), 2006 Regisztrált vállalkozások száma Város mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen ebből: társas ezer lakosra ágban Szeged Hódmezővásárhely Csongrád Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Sándorfalva Szentes Összesen Forrás: KSH A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy 2006-ban Szentesen a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása bizonyos mértékben eltér a kistérségben korábban bemutatott értékektől. A fenti számadatokból a következő arányok mutathatók ki (zárójelben a korábban bemutatott kistérségi adatok): mezőgazdasági 8,5 százalék (10,13%), ipar- építőipar 12,1 százalék (12,1%), szolgáltatás 79,3 százalék (77,8%). A számokból kiderül, hogy a kistérségi központban némiképp visszaszorul a mezőgazdasági tevékenység és a szolgáltató szektor markánsabban jelenik meg. Ha a települési adatokat vetjük össze, az tapasztalható, hogy Szentes az összes regisztrált vállalkozás számát tekintve a megye központ és Hódmezővásárhely mögött a harmadik a megyei rangsorban, ugyanakkor ha az ezer főre eső vállalkozások számát vizsgáljuk, már egy hellyel előre lép a képzeletbeli ranglistán. Nézzük most meg, hogyan alakul az összes regisztrált vállalkozás valamint ezen belül a társas vállalkozások aránya. Azt látjuk, hogy míg a megyei átlag e mutató tekintetében 34,2%, addig Szentesen a regisztrált vállalkozásoknak csupán 29 %-a tartozik a társas vállalkozások körébe. Szentesen egyébként a megye regisztrált vállalkozásainak mintegy 8,2 százaléka működik. Tekintsük a következő ábrán meg, hogy hosszabb időtávban hogyan alakult a településen a regisztrált és működő vállalkozások száma. 48

49 4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Szentesen ( ) 3,500 3,000 2,500 2,000 1,500 1,000 Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Látható, hogy a regisztrált vállalkozásokat illetően egy erőteljes bővülést követően 2002-től lassul a növekedés, bár ez 2005-ig töretlen (3293 db vállalkozás) tól azután kis csökkenés figyelhető meg (3119 db regisztrált vállalkozás), majd 2007-től ismét bővülés tapasztalható. Ekkor már a városban 3614 darab vállalkozást regisztrálnak. Látható ugyanakkor, hogy az ugyanilyen bővülő tendenciát követően (2004-ben 2021 db) 2005-től a működő vállalkozások száma kis mértékben ugyan, de csökkenést mutat ben a településen 2015 db vállalkozás tartozott ebbe a kategóriába. Most vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakul a településen a működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként. 5. ábra: Működő vállalkozások számának alakulása Szentesen nemzetgazdasági áganként ( ) év év év év év év év 0 Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az ábrából látható, hogy a kereskedelem, javítás valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban kiemelkedő számú vállalkozás működik a városban, ám míg az előbbi esetében komoly csökkenés tapasztalható 49

50 (1999-ben 498 db, 2005-ben 473 db, mintegy 5 százalékos csökkenés), addig utóbbinál jól látható a bővülés (1999-ben 351 db, 2005-ben 472 db, mintegy 35 százalékos bővülés), noha a tendencia 2005-re itt is megtörik, és komoly csökkenés következik be (2006-ban 437 db cég, 2007-ben 380 db cég). A kereskedelem, javítás ágazatban a negatív tendencia 2006-ban és 2007-ben is folytatódott, hiszen ekkor már csak 452 illetve 439 darab cég működött ebben a szektorban. Jelentős bővülés figyelhető meg a közösségi szolgáltatások terén, ahol a működő vállalkozások száma az 1999-ben mért 99 darabról 2005-re 151 darabra bővült (a növekedés tehát 52 százalékos), valamint az építőipar területén ahol a vizsgált időszakban 97 darabról 171 darabra emelkedett a működő vállalkozások száma. Utóbbi esetében ugyanakkor jelentős, bár a korábbiakhoz nem hasonlítható mértékű visszaesés volt tapasztalható (2006-ban 163 db vállalkozás, 2007-ben 160 db vállalkozás). Összességében megállapítható, hogy a regisztrált- és működő vállalkozások számában a kistérségben tapasztalható tendencia a térségi központban is tetten érhető. Ennek megfelelően a vizsgált időszak végén, ben mind kistérségi mind pedig városi szinten a vállalkozások számának közel stagnálásáról beszélhetünk. A lezajló folyamatok párhuzamossága különösen szembeötlő, ha a os időszakban a regisztrált illetve működő vállalkozások számában végbemenő folyamatot vizsgáljuk. Míg ugyanis ben a kistérségben 4044 darab, Szentesen pedig 3292 darab regisztrált vállalkozásról beszélhetünk, addig egy évvel később a KSH adatbázisa szerint ez az érték 3840 darab illetve 3119 darab. Miközben tehát kistérségi szinten a csökkenés közel 10 százalékos, addig Szentesen csupán ennek fele, valamivel több mint 5 százalék. Ennek egyik oka, hogy a térségben relatíve magas a közfoglalkoztatotti réteg, melyeknél szabályozási okok miatt az alapmunkakörön túli túlmunkát kényszervállalkozás keretében látták el. A szabályozás megváltoztatása miatt ezek a kényszervállalkozások megszűntek és a tevékenységeket munkaviszonyban látják el. Ez egyrészt a makrogazdasági környezetben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok (magas vállalkozói terhek, nyersanyagárak emelkedése, növekvő bérkiáramlás) miatt alakulhatott így, de Románia 2004-es Európai Uniós csatlakozása is a regionális verseny erősödésével járhatott. Láthattuk továbbá azt is, hogy az összes regisztrált vállalkozáson belül a társas vállalkozások aránya Szentesen elmarad a megyei átlagtól, hiszen míg a megyei átlag e mutató tekintetében 34,2%, addig Szentesen a regisztrált vállalkozásoknak csupán 29 %-a tartozik a társas vállalkozások körébe. E negatív képet árnyalja ugyanakkor a Szentesen a működő vállalkozások száma kapcsán bizonyos ágazatok esetében bemutatott tendencia, vagyis a vizsgált időszakban tapasztalt kiemelkedően dinamikus bővülés. III.1.2. Mezőgazdaság A térség agrárjellegét bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók 95,00 %-a őstermelő (a falugazdászi jelentés szerint 2008-ban 1492 darab őstermelői igazolvány mellé további 322 darabot váltottak ki. A jelzett számok a kiállított igazolványok számát tükrözik, viszont a közös igazolványok kiadása miatt az érintett személyek száma cca. 15 %-kal nagyobb.) Térségünkben nem csak az őstermelők nagy száma a jellemző, hanem a mezőgazdasági 50

51 vállalkozások túlsúlya is. A mezőgazdasági vállalkozások 98,6 %-a egyéni termelő, 1,7 %-a társas vállalkozás. Ezek meghatározó része a térségben jól működő állami gazdaságokból és termelőszövetkezetekből alakultak át, ez különösen Szentes viszonylatában magas. Minden településünkön működik átalakult gazdasági szervezet. Az önszerveződés jelenlegi formái szinte minden településünkön megjelentek gazdakörök, vagy szakmai egyesületek keretében. Az önszerveződés jelenlegi formái szinte minden településünkön megjelentek, illetve fennmaradtak szövetkezetek, vagy szakmai egyesületek keretében. A mezőgazdaság meghatározó létét az is bizonyítja, hogy az összes földterület közel 85%-án mezőgazdasági termelés folyik. A mezőgazdasági területek nagy hányada (81%) szántó, 17 % gyep, ami a hagyományos extenzív (juhtenyésztés) állattartás alapját képezi. A szántó művelési ág nemcsak a szántóföldi növénytermesztést foglalja magában, hanem a szabadföldi kertészeti termelést is. A szántóföldi növénytermesztés jellegzetes növényei a gabonafélék és a takarmánynövények, amelyre a mezőgazdasági feldolgozó iparág települt. Tekintsük át, hogyan alakult Szentesen az egyes kultúrák termőterülete: 6. táblázat: Mezőgazdasági kultúrák termőterülete Szentesen KULTÚRA TERMŐTERÜLET /ha/ MEGOSZLÁSI % /terület alapján/ búza ,04% kukorica ,68% napraforgó ,68% repce ,23% zöldségfélék 414 1,77% őszi árpa 395 1,69% szója 389 1,67% egyéb 358 1,53% silókukorica 340 1,46% csemegekukorica 290 1,24% triticale 250 1,07% zab 230 0,99% tavaszi árpa 220 0,94% durumbúza 73 0,31% cukorrépa 70 0,30% vetőmagkukorica 60 0,26% borsó 30 0,13% ÖSSZESEN: ,00% Forrás: Gazdajegyzői jelentés ( ) A táblázatban szereplők közül meghatározó szántóföldi növénykultúrának minősíthető az őszi árpa, a búza, a tavaszi árpa, a zab és a napraforgó, valamint a kukorica és a szója. Szentes és térsége mégis a zöldségtermesztéséről a legismertebb. Kezdete a XVI. századig vezethető vissza, de a mai értelemben vett zöldségtermesztés a bolgárok megjelenésétől számítható ben indult el az a fejlődés, amely ezt a termőtájat országos jelentőségű zöldségtermesztő tájjá alkotta át. A Dél-Alföld jellegzetesen száraz, aszályos nyarait kompenzálva nagy területeken megoldott a szántóföldi kultúrák öntözése. Különösen a szentesi határban érhetők el nagyon jó termésátlagok, ennek ellenére térségünket a szentesi paprika és a termálenergiával fűtött fóliás növénytermesztés tette országos hírűvé. A fóliás növénytermesztés mellett a viszonylag magas jövedelmezőség és az alacsony termőterület szólt, így a kistermelők számára igen kedvező volt. Sajnálatos módon ez a mezőgazdasági ág is mint az ország egész 51

52 agrárkultúrája veszélyben van, aminek oka az Európai Unióban is érvényesülő túltermelés, a szoros piaci verseny, a magas termelési, tartási és minőségbiztosítási követelmények, a fejlesztéshez, olykor az életben maradáshoz szükséges tőke hiánya. Napjainkban már csak a fűtött fóliák hoznak kiszámítható hasznot, de hosszú távon a várható uniós szakmai és jogi szabályozások miatt a tulajdonosok többsége nem lesz képes lépést tartani a szoros mezőgazdasági versenyben. A várakozások miatt az eddig kincset érő fűtött fóliák értéke folyamatosan csökken, s a beruházási hitelt felvett termelők anyagi gondokkal küzdenek. A korábban bevétel-kiegészítésért termelő gazdák ma az éves forgótőkéjüket sem tudják kigazdálkodni. Az egyetlen lehetőségük a termelői szövetkezést képviselő DÉL-KERTÉSZ, illetve hasonló integráló szervezethez való csatlakozás maradt. A különböző mezőgazdasági vállalkozók, társaságok, őstermelők gazdálkodási minősége nagyon eltérő. A nagyobb mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek (volt tsz-ek, állami gazdaságok) már megteremtették a minőségi termékek előállításának feltételeit (rendelkeznek a különböző minőségbiztosítási rendszerekkel), több szervezet exportál. A kistermelőknél a minőségi termelés elérésének útja kizárólag a korszerű termelési ismeretek, a szaktudás megszerzésén, az új technológiák bevezetésén és alkalmazásán alapul. Fontos, hogy minél több olyan családi gazdaság jöjjön létre a térségben, amely magas színvonalon, és jövedelmezően termel. A 2005-ben létrehozott DABIC Kht. Dél-Alföldi Agrárinnovációs és Minőségvizsgáló Központ e probléma megoldásában kíván közreműködni. Minden meghatározó állattenyésztési ágazat megtalálható Szentesen: szarvasmarha (hús-és tej), juh a hízósertés és baromfi (tyúk, pulyka, kacsa, liba). A 90-es évek elejére jellemző drasztikus állatlétszám-csökkenés a térséget nem érintette olyan mértékben, mint a megyét, viszont napjainkra első sorban az abraktakarmányra alapozott ágazatoknál- mutatkozik a termelési potenciál csökkenés. Az állatállomány csökkenése az értékesítési gondok miatt mindenképp a minőségi termelést helyezi előtérbe. A kistermelőkre és nagyobb mezőgazdasági egyéni gazdálkodókra is jellemző a vegyes gazdálkodás megteremtése (több lábon állás). A gazdálkodók egyaránt foglalkoznak növénytermesztéssel (a termelő üzemi méretektől függően), szántóföldi növénytermesztéssel, szabadföldi kertészeti kultúrával, fóliás intenzív vagy félintenzív termeléssel és állattenyésztéssel. Térségünkben leginkább a sertéstenyésztés és a baromfitenyésztés tudta a piaci ingadozásokat átvészelni. A szarvasmarha tenyészetek száma a as időszakra vonatkozó gazdajegyzői jelentés szerint 415, amelybe a saját szükségletet kielégítő 1-3 anyatehénnel rendelkezők, és az árutermelő telepek is beletartoznak. A juhtenyésztésben az adottságokat kihasználva elsősorban a városhoz kapcsolódó 6000 hektárt meghaladó legelőterületet, másrészt a hasznosítási lehetőséget az anyaállomány létszáma között mozog, amely 114 tenyészet részét képezi. A sertés-, és baromfitartásban a mindenkori felvásárlási árak és értékesítési lehetőségek a meghatározó tényezők. Szentesen 842 tenyészetben folyik sertéstenyésztés és 45 tenyészetben vízi szárnyas tenyésztés. 52

53 A térség gyümölcstermesztésére jellemző, hogy az összes termőterület nagysága az elmúlt időszakban számottevően nem változott, mivel az új telepítések aránya közel megegyező a kipusztult és felszámolt ültetvények arányával. A vegyes gazdálkodás a családok önellátó termelésére, a tanyasi gazdálkodás hagyományaira vezethető vissza. A családok, háztartások önellátó berendezkedése ma is érzékelhető nem csupán a községek, hanem a városlakók körében is, magunkban hordozva a múlt század mezővárosi jellegét. Meg kell említeni, hogy Nagytőke és Eperjes községek területén értékes gyepterületek és ősgyep található, ezeken a településeken a talaj kedvezőtlen összetétele az intenzív gazdálkodás hiányát eredményezte. Mivel itt hatékony és rentábilis növénytermesztés nem valósítható meg, megfelelő szakmai konzultációk után erdősítés vagy halastavak kialakítása elképzelhető. A haltenyésztés térségünk számos területén megtalálható melyet, a halastavak művelési ág címszó alatt értékeltünk. Jelentősége Szentes és Derekegyház viszonylatában kiemelkedő. A vadgazdálkodás több településünkön is számottevő, hiszen a természetes vízfolyások körül számottevő apróvad található. Nagytőke kivételével minden településen működik vadásztársaság. A térségben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése főleg külföldön történik. Ez alól kivételt képez pl. az Árpád-Agrár Zrt. tulajdonában működő Szentesi Nagybani Piac Kft., aki exportjoggal rendelkezik. Az exporttevékenység az intenzív kertészeti termékek körére terjednek ki, mint friss fogyasztású élelmiszerek, melyek ütemezett szállításig az exportáló cég hűtőtárolóiban kerülnek elhelyezésre. A térség hűtőtároló-kapacitása kielégítő, többsége korszerű légkeveréses technológiával felszerelt. Éves kihasználtságuk a csúcsidőszakok kivételével megfelelő. A hűtőrendszerek - már az integrált termelés kereteibe bevont - termelők piaci értékesítési gondjait kezeli, enyhítve kiszolgáltatottságukat. A lakossági fórumok résztvevőinek megállapítása alapján jól szervezett kereskedők és szervezetlen termelők között történik az árucsere. Az Árpád-Agrár Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló termelők piaci lehetőségeinek bővítése és EU-támogatások megszerzése céljából kezdte meg működését a helyi TÉSZ, a régen KZR néven működő telep helyén, ahol korszerű osztályozó és csomagológépek kerültek beállításra. A csúcsidőszakokban a nap 24 órájában, váltott műszakban dolgoznak a termelők által behozott zöldségek exportra való felkészítése érdekében. A szerződéses felvásárlás feltételei az állattenyésztés szektorában - mind a sertésfelvásárlás, mind a baromfifelvásárlás területén - is számottevő. A sertésfelvásárló telepek minden településen jelen vannak, de az átvételt lebonyolító cégek a térség határain kívül helyezkednek el (Pankotai Agrár Rt.). A tejfelvásárlás területére ugyanez jellemző. A baromfitenyésztés a Hungerit Rt. által - szintén integrációban működik. A német-magyar érdekeltségű vállalat baromfi-feldolgozással és értékesítéssel foglalkozik. Exportértékesítésük, mely forgalmuk közel felét teszi ki, főként az Európai Unióba, Kelet-Európába és a Távol-Keletre irányul, ami 30 országban 200 kereskedelmi partnert jelent. Sikerült megjelennie a Magyarországon működő multinacionális cégek piacain is. Megállapíthatjuk, hogy térségünkben az egyes növényi kultúrák termelése és a baromfitenyésztés jól szervezett termékpálya-kapcsolatokra épül. Létrejött a termelők közös piacra jutását, a termékek osztályozását és csomagolását biztosító termelő és értékesítő szövetkezet. 53

54 III.1.3. Ipar A kistérségben a külföldi tőke részaránya alacsony. Szentesen a Legrand Rt.-nél francia., a Hungerit Rt.-nél 10 százaléknál is alacsonyabb arányban német, a Ganz Acélszerkezet Gyártó Kft.-nél angol érdekeltség van jelen, a Hidroferr Plusz Kft. 100 százalékos osztrák tulajdonban van A működő tőke beáramlásának nagysága az országos értéktől elmarad, amely a megközelítés nehézségével, a terület elzártságával magyarázható. A fentiek mellett a teljes egészében magyar tulajdonú zalaegerszegi központú Svéd Ablak 2002 Kft., illetve a METALCOM Kft, valamint a német-magyar tulajdonú HK-CERAM emelhető még ki, mint jelentősebb foglalkoztató. Az Európai Unió elvárásainak megfelelően, s az Árpád-Agrár Zrt. irányításával térségünkben is megalakult a TÉSZ (Dél-Alföldi Zöldség-Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szövetkezet), mely több mint 600 köztük zöldség- és gyümölcstermesztő - tagot számlál. A korábban működő zöldségtermesztési rendszer funkcióit átvéve egységes rendszerbe integrálja a termelőket, lehetőséget teremtve az uniós fejlesztési források közös elérésére. A telepen korszerű osztályozó- és csomagológépek működnek, s a termékeket az Árpád- Agrár Zrt. minőségi paraméterei alapján osztályozzák, csomagolják, exportálják. Az Ipari Park négy ütemből áll, melynek első ütemében laktanyaterület rehabilitációja ennek keretében vállalkozói inkubátorház - valósult meg, második és harmadik ütemében zöldmezős infrastruktúra került kiépítésre, ahová a térségnek további befektetőkre van szüksége. A fejlesztés negyedik ütemében a már korábban megtelepedett nagyvállalatok találhatók. Az 1998-ban létrejött Ipari Park Budapesttől 150 km-re, az M5-ös autópályától (Kiskunfélegyháza) 35 km-re, a szerbiai és a román határátkelőktől km-re fekszik. Az ipari park közvetlen a 45-ös főút mellett helyezkedik el, a város központi vasútállomásától 1 km távolságra. A Szentesi Ipari Park hasznosítható területe 120 hektár. A terület környezeti állapota jó, zaj-, lég-, talaj-, víz-, radioaktív szennyezettség nincs. Az ipari parkban teljes közmű infrastruktúra (elektromos energia, ivóvíz, szennyvízelvezetés, közút, vasúti iparvágány, földgáz, telekommunikáció) a betelepülők rendelkezésére áll. 54

55 6. ábra: Az ipari park elhelyezkedése Szentesen Az ipari park betelepült vállalkozásai a következők: Árpád Agrár Zrt. (mezőgazdaság, élelmiszeripar), Hungerit Rt. (élelmiszeripar), Legrand Rt. (könnyűipar), GANZ-Szentes Acélszerkezeteket Gyártó Kft. (acélipar, gépgyártás), FÉMTECHNIKA Vasipari Kft. (acélipar), Svéd Ablak 2002 Kft. (építőipar), METALCOM-R Kft. (acélipar, telekommunikáció), Gáz és Üzemanyag Ker Kft. (logisztika, szállítmányozás), TRAKTORBOLT Kft. (gépgyártás), JUSZTIN és FIA Kft. (fém- acélipar). Az ipari park gazdaságban betöltött szerepét jelzi, hogy a szentesi ipari vállalkozások mintegy 90 százaléka itt működik. Az itt működő vállalkozások foglalkoztatotti létszáma közel fő, és mintegy 13 milliárd forint beruházást hajtottak végre a területen. A cégek export aránya igen magas, mintegy 42 százalék. Ki kell emelnünk, hogy az ipari parkban tevékenykedő vállalkozások 92,6 százaléka tartozik a kis- és középvállalkozások körébe, és mintegy 7,5 százalék minősül nagyvállalkozásnak. A KKV-k körén belül a megoszlás: 28% mikrovállalkozás, 56% kisvállalkozás és 16 százalék pedig középvállalkozás. A Szentesi Ipari Park széles körű szolgáltatást nyújt a betelepült cégek számára, így a szakemberek többek között segítséget nyújtanak általános jogértelmezési kérdésekben, vállalják adózási ügyek, beruházási ötletek menedzselését, szabályzatok ismertetését és értelmezését, szakhatósági ügyek gyorsításának támogatását. Vállalják továbbá pályázati kiírások figyelését, azok értelmezését, kooperációt a pályázati témákban, részvételt azok elkészítésében, továbbá a kereskedelemfejlesztési, ill. gazdaság fejlesztési projektek elkészítésében az ITD Hungary bevonásával. Biztosított továbbá a karbantartási és logisztikai szolgáltatások széles köre, valamint banki szolgáltatások is. Az Ipari Park fejlesztéséhez 2008-ban a városi önkormányzat 182 millió forintot nyert a DAOP A pályázati kiíráson, így lehetővé válik az infrastruktúra további fejlesztése. Várhatóan 2010-ig korszerűsítik és bővítik az úthálózatot, valamint kiépítik a telekhatárokig a víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékeket. A beruházáshoz szükséges további forrást az önkormányzat biztosítja. Az ipari park északi részén ezer-háromezer négyzetméteres parcellákat alakítanak ki a kisebb helyi cégeknek. A "vállalkozói faluba" elsősorban azokat a szentesi 55

56 termelő és szolgáltató cégeket várják, amelyek telephelyüket kinőtték, vagy lakóövezetben folytatják tevékenységüket. A kutatás-fejlesztés területén elsősorban az agrár innováció bír kiemelt jelentőséggel a településen. A DABIC Kht. Dél-Alföldi Agrárinnovációs és Minőségvizsgáló Központ 1997-ben alakult. Jelenleg a társaság törzstőkéjét 20 társaság jegyzi. A Kht-ban önkormányzatok, területfejlesztési tanács, kutatóintézet, kamarák és integrátor gazdasági társaságok képviseltetik magukat. Tagja a Dél-alföldi Regionális Ügynökségnek. Technológiai és Agrárinnovációs Központ, melyben Genomikai és Minőségvizsgáló Divíziók működnek. A cég fő feladatai: genomikai kutatásokban való közreműködés, élelmiszerbiztonsági monitoring, akkreditált laboratóriumi vizsgálatok végzése, oktatás, szaktanácsadás, fajtatesztelések, bemutatók tartása. III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások Az alábbi táblázatok és diagramok a kereskedelmi szektorra vonatkozóan nyújtanak kistérségi és települési szintű adatokat, jellemzően az 1998 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan. 7. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Csongrád megye kistérségeiben (2006) Kistérség Kiskereskedelmi üzlet összesen Kiskereskedelmi üzlet tízezer lakosra Gyógyszertár Ebből: étterem, cukrászda Vendéglátóhely Vendéglátóhely tízezer lakosra Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalmi Szegedi Szentesi Összesen Forrás KSH A fenti táblázatból láthatjuk, hogy Csongrád megyében a szentesi kistérségben működik a negyedik legkevesebb kiskereskedelmi üzlet (az összes 9,3 százaléka). A kistérségben összesen 12 darab gyógyszertár működik, ami a megyében működő patikák valamivel több, mint 12 százaléka. A kistérségben a tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma az ötödik legalacsonyabb a megyében (46 darab, a megyei átlag 52 darab). A következő két diagram a kereskedelmi- és vendéglátó ipari egységek számának alakulását mutatja hosszabb időtávban kistérségi valamint városi szinten. 56

57 Láthatjuk az alábbi ábra alapján, hogy 2000-ben és 2004-ben működött a legtöbb kiskereskedelmi üzlet a kistérségben, majd 2005-től jelentős csökkenés volt tapasztalható. 7. ábra: Kereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma a szentesi kistérségben ( ) Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Élelmiszerüzletek és áruházak száma (db) Ruházati szaküzletek száma (db) év év év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma az 1998-as 177 darabos kiinduló értéket követően 2000-re elérte a 181 darabos csúcsot, hogy azután 2006-ra az ilyen jellegű kereskedelmi egységek száma visszaessen 158 darabra. Az os időtávban vizsgálva a kiskereskedelmi üzletek száma lényegében stagnál, hiszen míg 1998-ban 661 működött a kistérségben, addig 2006-ban 660 darab szerepel a KSH adatbázisában. A ruházati szaküzletek száma ugyanebben az időtávban 71 darabról 64 darabra csökkent. 8. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma Szentesen ( ) Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Élelmiszerüzletek és áruházak száma (db) Ruházati szaküzletek száma (db) év év év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Láthatjuk, hogy az élelmiszer jellegű üzletek száma hasonlóan a ruházati üzletekéhez a vizsgált időtávban és különösen 2002-t követően fokozatosan 57

58 csökken. A városban 1998-ban 504 darab kiskereskedelmi üzlet, 125 darab élelmiszerüzlet és 59 darab ruházati üzlet működött ban ezek az értékek 513 darab, 104 illetve 56 darab. Az önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján tudjuk, hogy 2007-ben a ruházati üzletek száma kismértékben emelkedett (57 darabra), és nagyobb mértékben ugyanez a tendencia érvényesült a 2007-es évben az élelmiszer jellegű üzleteknél (155 darab). Összességében a kiskereskedelmi üzletek száma 2007-ben a KSH adatai alapján 502-re csökkent. 9. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a szentesi kistérségben és Szentesen ( ) Vendéglátóhelyek száma Szentesen (db) Vendéglátóhelyek száma a szentesi kistérségben (db) év év év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram A két előző ábrából jól kivehető a kistérségi és városi szinten egységes tendencia, mely szerint mind a ruházati-, mind pedig az élelmiszer jellegű üzletek száma csökkent. A harmadik ábrán ugyanakkor jól látható az is, hogy a vendéglátóhelyek száma 1998 után kisebb visszaesésekkel bár, de folyamatosan növekszik, és ez a folyamat a kistérségre és annak központjára egyaránt igaz. Míg 1998-ban Szentesen 132 darab vendéglátóhely működött, addig 2006-ban már 139 darab volt ez a szám. Még szembe ötlőbb a növekedés kistérségi szinten, hiszen a vizsgált időszak elején itt összesen 179 darab ilyen jellegű egység működött, míg 2006-ban már 202. Utóbbi esetben a bővülés mértéke meghaladja a 10 százalékot. A KSH adatai alapján 2007-ben a városban működő vendéglátóhelyek számának csökkenése folytatódott, hiszen ekkor már csupán 137 darab ilyen egység volt a városban. A város legfontosabb vendéglátóhelyei a teljesség igénye nélkül az Aranykalász Panzió és Étterem, a Főnix Étterem és Söröző, a Liget Étterem, a Nádas Csárda, a Páterház Étterem, a Szindbád Étterem és Kávéház, a Buffalo Saloon, a Panoráma Sörház és Kávézó, a Taverna Pizzéria és a Venezia Pizzéria, a Chicago Étterem, a Galéria Kávéház, a Séf Kft. és a Belvárosi Étterem. Szentesen természetesen cukrászdákban sincs hiány, hiszen itt működik többek között a Füsti cukrászdák és a SZIN-es Cukrászda is. 58

59 A korábban bemutatott mezőgazdasági integráció mellé mára komplex fogyasztói igényeket kielégítő kiskereskedelmi tevékenység társult főként az autóértékesítés (Opel, Skoda, Peugeot, Hyundai, Suzuki), az élelmiszer- (Penny Market, HUNOR Coop Zrt (ÁFÉSZ)-bolthálózat, CBA-hálózat, TESCO, Lidl, Aldi stb.) és a bankhálózat területén. A pénzügyi szervezetek a kistérségben főként Szentesre koncentrálódtak, jelenleg az OTP Bank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., a Postabank Rt., az ERSTE Bank Hungary Rt., a Raiffeisen Bank Rt., a CIB Bank, UniCredit Bank fiókjai találhatók meg Szentesen. Térségi szinten a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az Árpád Agrár Zrt. székhelyén működő Szentesi Hitelszövetkezet van jelen. Biztosítók: ÁB Aegon Biztosító Rt., Providencia, Generali, ING Biztosító Rt., Hungária Biztosító Rt., UniCredit Bank. III.1.5. Turisztika, látványosságok A turisztikai mutatókat vizsgálva célszerű először a megyei adatokat szemügyre venni. Ezeken belül is célszerű áttekinteni, hogyan alakult a megyében eltöltött vendégéjszakák száma, illetve a férőhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyeken valamint a magán szállásadásban. 10. ábra: Csongrád megye fő idegenforgalmi mutatói ( ) 450, , , , , , , ,000 50, év év év év év év év év év Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) Magánszállásadás férőhelyeinek száma (db) Vendégek száma a magánszállásadásban (fő) Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (vendégéjszaka) Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram A fenti ábrából jól látható, hogy az ezredfordulón bekövetkező jelentősebb visszaesést követően a vendégek (1998-as ről 2006-ban ra) valamint a vendégéjszakák száma (1998-as ről 2006-ra főre) egyaránt dinamikusan bővült a megyében a kereskedelmi szálláshelyeken ben ugyanakkor kisebb trendforduló következett be az utóbbi kategóriában, hiszen míg a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken ebben az évben ra emelkedett, addig a vendégéjszakák száma kismértékben ugyan, de csökkent ( vendégéjszaka). Látható továbbá az is, hogy a magánszálláshelyeken némi késéssel ugyancsak lezajlott ez a tendencia, hiszen míg a vendégek száma 1999 és 2006 között közel duplájára emelkedett (9.035 főről főre), és a bővülés 2007-ben is folytatódott, addig a vendégéjszakák száma az 1999-es darabról 2006-ra 59

60 re emelkedett, ám itt 2007-ben komoly visszaesés következett be ( darab vendégéjszaka). Mindeközben a kereskedelmi (1998-ban 7318, 2006-ban 9939 db, 26%-os növekedés) és magánszálláshelyek (1998-ban 999, 2006-ban 1662 db, 40%-os bővülés) száma komolyabb mértékben bővült, és ez a tendencia 2007-ben is folytatódott ( db illetve darab). 8. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek Csongrád megye városaiban 2006 (db) Kereskedelmi szálláshely Város férőhely vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka egy férőhelyre jutó vendégéjszaka Szeged ,1 44,3 Hódmezővásárhely ,0 36,0 Csongrád , ,7 14,1 Kistelek ,6 28,0 Makó ,3 39,6 Mindszent ,6 0,8 Mórahalom ,6 214,2 Sándorfalva 558 1,7 Szentes ,7 72,6 Összesen ,2 41,5 Forrás: KSH A táblázatból kiderül, hogy mind a településen töltött átlagos tartózkodási idő (2,7 éjszaka) meghaladja a megyei átlagot (2,2 éj), mind pedig az egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma (72,6) messze a megyei átlag felett van (41,5). Látható ezzel párhuzamosan az is, hogy a városban a férőhely kapacitás a negyedik legalacsonyabb a megyében úgy, hogy az összes férőhely kevesebb, mint 4 százaléka található Szentesen. Vizsgáljuk meg most az alábbi ábra segítségével, hogy hogyan alakultak Szentes legfontosabb turisztikai mutatói 1999 és 2006 között. 11. ábra: Szentes város fontosabb turisztikai adatai ( ) Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) Magánszállásadás fér?helyeinek száma (db) Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (vendégéjszaka) év év év év év év év év Forrás: T-STAR alapján saját szerkesztés 60

61 Az ábrából látható, hogy az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma 2004-ig folyamatosan bővül, majd ezután visszaesés tapasztalható ben a városban összesen 230 darab férőhely volt, míg 2004-ben ez a szám már 618 darab volt ra ugyanakkor a kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma visszaesett 359 darabra, és 2007-ben is még csupán 363 darabot tartottak nyilván. A magán szállásadás férőhelyeinek száma ben 62 darab volt, 2006-ban 40 db, 2007-ben pedig 48 darab. Meglehetősen hektikus mozgás figyelhető meg a magán szállásadásban eltöltött vendégéjszakák számában ben még ez az adat 2848 éjszaka volt, hogy 2003-ban ez az érték lecsökkenjen 691 éjszakára ban Szentesen a magán szállásadásban eltöltött vendégéjszakák száma ismét átlépte az 1000-es határt (1085 darab), sőt 2007-ben már 1564 darabról számolhattak be. Tekintsük most át a vendégéjszakák számának alakulását a kereskedelmi szálláshelyeken hosszabb időtávban. 12. ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken között (vendégéjszaka) 30,000 25,000 20,000 15,000 10,000 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) 5, év év év év év év év év Forrás: T-STAR alapján saját szerkesztés Láthatjuk, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1999 és 2006 között éjszakáról éjszakára nőtt, vagyis a bővülés közel két és fél szeres ben ugyanakkor megfordult a tendencia és éjszakára csökkent ez a mutató. A vendégek számát tekintve a 1998 és 2007 között a korábban bemutatotthoz hasonló tendencia figyelhető meg. A kereskedelmi szálláshelyek esetében az idősor elején, 1996-ban a mért érték (3558 fő) 2003-ra megduplázódik (7730 fő), sőt 2006-ban már 9611 fő fordul meg a városban e kategóriában től azután visszaesés tapasztalható, hiszen ekkor már csak 8115 főt rögzítenek. A vendégek száma a magán szállásadásban ugyanakkor nem csökken, hiszen míg 1999-ben 453 főt rögzítenek ebben a szállás kategóriában, addig 2007-re a mutató értéke 1101-re emelkedik. A város turisztikai mutatóit áttekintve megállapíthatjuk, hogy Szentesen az ezredfordulót követően mind a magán szállásadásban, mind pedig a 61

62 kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tekintve visszaesés volt tapasztalható. E tendencia azonban 2003-tól megfordult és változó ütemben ugyan, de emelkedés tapasztalható. Érdekes ugyanakkor, hogy a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek csökkenése éppen e tendencia változást követően, 2004-től indult meg, hogy azután 2006-tól ismét növekedésnek induljon e mutató is. A település fontosabb szálláshelyei a teljesség igénye nélkül a következők: Anita Vendégház, Aranykalász Panzió és Étterem, Éjjeli Bagoly Panzió, Hajnal Panzió, Holdfény Panzió, Napsugár apartman, Strandfürdő camping és apartman Páterház Panzió. Itt kell megemlíteni, hogy a Zöldkoszorú nagyvendéglő helyén 1900-ban két ütemben felépített Petőfi Szálló rekonstrukciójával egy új 5 csillagos szálloda fogadja majd Szentesen a vendégeket. A Dél-Alföld idegenforgalmából Szentesnek speciális szelet jut, ez pedig a város sportadottságaihoz kötődik: a sportturizmusra és az edzőtábori turizmusra koncentrál. Szentes a közelében lévő tiszai átkelőnek köszönheti létét, s lakóinak a történelem zivataros évszázadaiban a vízfolyások árterei adtak menedéket. A város közelében hömpölygő szőke folyó mellett az érintetlen természet közelségét, a víz, a napsütés, színek és illatok összhangját tapasztalhatja meg a kiránduló vagy fürdőző ember. Holtágainak szépsége, gazdag növényzete és állatvilága páratlan természeti érték. Szentes határa, a Tisza és a Körös szabdalta táj a horgászoknak és a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma. Itt található Európa második legnagyobb termáltava, amely az átvonuló madarak pihenőhelye. A város egyedi arculatát a várost átszelő Kurca-folyó határozza meg. Nevét a török időkben kapta. Csongrádnál, a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15 km hosszúságban kanyarog, átszelve Szentest. A folyó élővíz korában a település legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt. Ma főcsatorna, és a folyamatos revitalizációnak köszönhetően a város büszkesége. Az országban egyedülállóan úszó szökőkutak lélegeztetik a vizét, melyek célja nem csak a vízre kedvező hatás, hanem az esztétikum is. A Kurca és partja a település zöldterületi rendszerének igen értékes eleme. Kedvelt horgászterület, ritka növény-, valamint vízi és nádi madárfajok otthona. Természeti szépsége, gazdag növényzete és állatvilága is nagyban hozzájárul Szentes egyedülálló adottságaihoz. Parti sétányai és a mellette elterülő majd másfél évszázados Széchenyi-liget, mely Szentes legnagyobb kiterjedésű, valamint az Alföld egyik legrégibb köztulajdonban lévő parkja, mely számos botanikai és kultúrtörténeti emlékkel rendelkező természetvédelmi terület, Szentes turizmusának központja. A Kurca főcsatorna partján száz éves platánsor vezet a Strandfürdőig. Az alföldi városok közül elsőként Szentesen építették meg a városi gőz- és kádfürdőt a Széchenyi-ligetben 1868-ban. Mellette hamarosan elkészült a ma is üzemelő 50 méteres medence, a Strandfürdő alapja. Bár a kádfürdő már régen a múlté, a Strandfürdő alapinfrastruktúrája egy tanmedence, egy 33 méteres versenymedence, egy pancsoló és egy 50 méteres medence az elmúlt időszakban végrehajtott fejlesztések eredményeként tovább bővült. Szolgáltatásai két gyermekpancsolóval, három élménymedencével, óriáscsúszdás látványmedencével, új büféblokkal, közös öltözővel, megújult parkkal, 62

63 barátságos és kedvező árú bérelhető üdülőházakkal, öt új masszázsterápiás termálmedencével, wellness és szauna elemekkel váltak érdemessé az Élményfürdő névre. A pihenés, a sport, fürdőzés és a szórakozás célját szolgálják kihasználva a termálvíz gyógyhatását is. A hely a méltán híres szentesi vízilabda fellegvára. A XX. század végére hazánkban a fürdőkultúra új arculattal és megújult kínálattal kelt életre. A természetes gyógymódok előtérbe kerülésével hazai fürdőink reneszánszukat élik. Szentes termálenergiában gazdag, a termálvíz paraméterei jók, egyik kútja gyógyvíz minősítésű. Itt található a legtöbb működő termálkút. Ez a gyógyerejű víz kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy aktív egészségturizmus alakult ki errefelé. A török fürdőkre emlékeztető Termál Gyógyfürdő szolgáltatásai reumatikus betegségek és egyes nőgyógyászati panaszok kezelésére nyújthatnak enyhülést. A különböző vízi és elektroterápiás kezelések mellett 15 ágyas nappali szanatórium is működik itt. Vizes szolgáltatásai mellett megtalálható a medencefürdő, szénsavas fürdő, víz alatti sugármasszázs, súlyfürdő, kádfürdő, négyrekeszes galván, száraz és vizes torna, valamint igénybe vehető a szauna és a masszázs. A térség és a város turisztikai látnivalókban igen gazdag. Ezek közül kiemelendő természeti látványosság az 1953-ban helyi természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi-liget, mely a város szívében fekszik, mintegy 500 méterre a központtól. A Kurca-folyó által övezett liget, Szentes egyik legszebb közalkotásának születése Széchenyi István halálához (1860) kötődik, s 1869-ben készült el. Az ültetett fák gazdagságára mutatja a keleti platán, a szivarfa, fehérés vörös hárs, fehér nyír, császárfa, japánakác, fehér vadgesztenye, bokrétafa, keskenylevelű ezüstfa vagy olajfűz jelenléte. A cserjék között megtalálható a törpe mandula, sóska borbolya, vadszivarfa, fehérsom, díszgyöngy vessző. A Veker-ér partján terült el az egykori Ecser falu, mely eredetileg kun szállás volt. A Szarvas felé vezető úton közelíthetjük meg a 15 km-re fekvő ecseri templomromot. Egykori hossza 15,75 m x 8,57 méter. A téglaméretek, az eltérő falazási technika, a déli bejárat feletti félköríves záródású román ablak azt bizonyítják, hogy a templomnak Árpád-kori periódusa is volt. A szentély délkeleti sarkán álló, egyetlen vaskos támpillér utólagosan épült. A torony romjai ban még álltak. A régészeti kutatás tanúsága szerint a templom XIV. századi lehetett. De tekintsük át most röviden, hogy milyen kulturális- és sport programokat kínál az ideérkezőknek Szentes. A Szentesi Üdülőközpont NKFT kellemes környezetben, számos kikapcsolódási lehetőséggel várja vendégeit. A pihenést kedvelők termálmedencéket (élményelemekkel), szaunát, pezsgőfürdőt, a sportolni vágyók úszómedencéket és csúszdákat vehetnek igénybe. A csúszdaparkban a családi csúszda mellett, kamikáze- és anakonda csúszda várja a szórakozni vágyókat. A kisebb gyermekek részére két gyermekmedence csúszdával, pezsgőfürdővel és csobogóval nyújt igazi kikapcsolódást. A Strandfürdőt körülölelő Kurca folyócskán pedig vizibiciklizésre, csónakázásra és kajak-kenuzásra nyílik lehetőség. A csodálatos idilli környezet, a sokszínű szolgáltatások az egész generáció felfrissülését teszik lehetővé. A strandfürdő az év minden napján várja a látogatókat. A téli szezonban kupolasátorral fedett sport és tanmedence ad lehetőséget a vízi sportok 63

64 kedvelőinek a sportolásra. A városi strandfürdőben végrehajtott beruházás részeként csúszdák, élménymedencék, új üdülőházak, korszerű öltözők létesültek. A fürdő területén található medencék: 1 db 33 1/3 méteres, 1 db 50 méteres medence, 1 db tanmedence (25 m), 2 db gyermekpancsoló csúszdával és csobogóval, 3 db termálmedence (élményfürdő, pezsgőfürdő - jakuzzi, masszázsmedence) és három csúszdából álló csúszdarendszer (családi-, kamikáze- és anakonda csúszda). A szentesi sportolási lehetőségekről szóló fejezetek nem lennének teljesek a városi ikonikus alakja, Dr. Lakos Sándor nevének megemlítése nélkül. A város tenisz sportjának vezéralakja közreműködésével olyan országos versenyeket rendeztek Szentesen, mint például 1961-ben, 1966-ban, 1968-ban és 1984-ben az Országos Vidéki Ifjúsági Bajnokság, vagy 1964-ben az Országos Vidéki Felnőtt Bajnokság. A város méltán népszerű az OB I-es női- és férfi vízipóló csapatokra, de kiemelt szerepet tölt be a város sportéletében a karate és a kick-boksz is. Utóbbi sportág szövetsége 2007-ben Szentesen rendezte az európa bajnokságot. A város kiemelkedő sportolója Bertók Róbert ökölvívóbajnok és kétszeres kick-boksz világbajnok. Szentesen, a Nemzet Sportvárosában a vízi sportok mellett számos egyéb sportág gyakorlásához is biztosítottak a feltételek. A Sportközpont szervezeti keretein belül működik a Dr. Papp László Városi Sportcsarnok, a Pusztai László Sporttelep a Dózsa-házzal, valamint a berekháti tornaterem. Ezek a létesítmények egyformán otthont adnak a szabadtéri és a teremsportoknak, az amatőr és versenysportnak, továbbá az egyéni és a csapatsportoknak. A létesítmények a sportprogramok és rendezvények szervezése mellett rendszeresen fogadnak be kulturális és szórakoztató jellegű rendezvényeket is. A létesítmények tevékenységének meghatározó eleme az edzőtáborok szervezése, az intézmény szolgáltatási kínálatának önálló termékként, vagy kapcsolt szolgáltatásként történő értékesítésével az edzőtábor-turizmus célkitűzéseinek megvalósítása. Szentes vidéke Magyarország legnagyobb hévíz-feltáró tevékenységének színtere és Európa legsűrűbb geotermikus mezője, közigazgatási területén összesen 32 termálkút üzemel. A kiemelt termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek, esetenként jelentős fluoridion és metakovasav tartalommal. A kutak talpmélysége 1593 és 3250 méter között váltakozik, valamennyi kút hőfoka 60 o C feletti, 23 kút vize 90 o C feletti kifolyási vízhőfokú. A számtalan kút között található minősített gyógyvizet adó forrás is mely a termál gyógyfürdőt táplálja -, de több kút vize tartalmaz a gyógyvízben megtalálható, értékes ásványi sókat. A Termál Gyógyfürdőnek Szentes egyetlen gyógyvízzé minősített kútja, a Kórház I. biztosítja a termál- ill. gyógyvizet. Ez a kút a város első, 1957-ben fúrt kútja, 1735 méter mély, vízének hőfoka 71 o C. A Termál Gyógyfürdő a török fürdőkre emlékeztet, Dávid Károly - a budapesti Népstadion tervezője - tervei alapján 1962-ben épült. A fürdő befogadóképessége 350 fő. Nyitott udvari gyógymedencéje mellett további 5 fedett medence található. A kupola nagymedencéjének vízhőfoka 35 o C, négy kismedencéje különböző hőmérsékletű. A fluoridos meleg víz ízületi, mozgásszervi és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas január 3-ától új időszámítás vette kezdetét a gyógyfürdőben, amikor is elkészült a tetőtér beépítésével egy 12 ágyas nappali szanatórium, valamint belső modernizálásra került sor: megvalósult a klimatizálás, a mozgáskorlátozottak közlekedési feltételéi javultak, korszerűsítették a meglévő 64

65 fűtési és energetikai rendszert. A Nappali Kórház január 1-től 10 ágyon nyújt hotelszolgáltatást a kezelt betegeknek, további 5 ágyon térítéskötelesen igényelhető az ellátás. A vendégek A és B menüből ebédet választhatnak. A gyógyászati eszközök cseréje és fejlesztése során: Unbescheiden Combi gyógyászati kád (automatikus masszázs, elektrogalván), Unbescheiden Kombinált kád (masszázs, elektrogalván) széndioxid-kezeléses kombinált gyógyászati kád került beszerzésre. Vizes szolgáltatásai között megtalálható a medencefürdő, szénsavas fürdő, víz alatti sugármasszázs, súlyfürdő, kádfürdő, négyrekeszes galván, iszappakolás, száraz és vizes torna. Elektro- és fizikoterápiás kezelései: galván, iontorofézis, ingeráram, rövidhullám, deciméterhullám, ultrahang, mikrohullám, sollux, lézer. Kiegészítő szolgáltatásait - mint a szauna, masszázs, fodrászat, kozmetika - inkább a pihenni, relaxálni vágyók veszik igénybe. A városi önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények közül a legnagyobb a Szentesi Művelődési Központ (alapítva 1951-ben), amely öt épületben várja és fogadja a látogatókat. Az intézményhez kötődően számos művészeti csoport, baráti kör, klub és szakkör működik. Ezek tagjai létszámuk meghaladja az ötszázat. Mindig nagy sikert arat a Díszítőművész Kör és a Fotókör kiállítása, és szívesen tapsol a közönség a többszörös Arany Páva díjas Pengető Citerazenekar műsorainak. Az 1898-ban létesült, ötszáz néző befogadására alkalmas Tóth József Színházteremben rendszeresek voltak a színházi bemutatók és kamara előadások, az épület jelenleg felújítás alatt áll. A kétszáz férőhelyes Őze Lajos Filmszínház a helyi születésű neves színművészről kapta a nevét. A képzőművészeti élet legjelentősebb színtere a Városi Galéria. Azon kevés vidéki kiállítóhelyek egyike, amelyik helyi fenntartásban országos hírű, változatos tárlatokat mutat be es alapításától napjainkig több mint 400 tárlatnak adott helyet. A képzőművészeti élethez kapcsolódik a Szentesen létrehozott Katona Kiss Ferenc és Neje Túri Júlia Alapítvány, amelyre az egész ország területéről pályázhatnak a fiatal képzőművészek. Szentes zenei élete nagy múltra tekint vissza. Első Dalárdája 1861-ben alakult, amely 1867-ben elnyerte az Aradon megrendezett országos dalárünnepély fődíját jelentő ezüst babérkoszorút. A napjainkban is élénk zenei élet egyik igen fontos tényezője a 40 tagú, főleg tanárokból álló felnőtt zenei együttes a Bárdos Lajos Vegyeskar, amely a kórusok országos minősítésén 2000-ben Hangversenykórus minősítést kaptak, és elnyerték a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját. Hasonlóan szép nemzetközi és hazai eredményekkel dicsekedhet az aranydiplomás Városi Fúvószenekar. Tagjai között az általános iskolai tanulótól a nyugdíjasig minden korosztály képviselve van. A zenekar az országos minősítésen elnyerte a Fesztiválzenekar megtisztelő címet. A Városi Fúvószenekar és a Bárdos Lajos Vegyeskar 1997-ben megalakította a Szentesi Zenebarátok Egyesületét, amelynek célja hangversenyek rendezése. A város kulturális életét a gazdag programkínálat is jellemzi. A helyi kulturális- és művészeti élet kiemelkedő eseménye az 1998 óta két évente sorra kerülő Testvérvárosok Kulturális Fesztiválja. Jelentős érdeklődésre tart számot a hagyományosan megtartott Télbúcsúztató Városi Karnevál. Több ezren szórakoznak április 30-án és az augusztus ig, a magyar államiság, az Alkotmány és az új kenyér tiszteletére megrendezett igényes, szórakoztató programokon az Ifjúsági Ház Szabadtéri Színpadánál. A szentesi- és a 65

66 városkörnyéki lakosság nagy figyelemmel kíséri a hagyományosan megrendezésre kerülő Óév búcsúztató hangversenyeket. A Szentesi Lecsó Fesztivál 1999 óta a legnépszerűbb egész napos rendezvény. A HUNOR COOP szervezésében a paprika és paradicsom hazájában bográcsok százaiban rotyog a híres magyar étel. A lecsófőző-verseny immár nemzetközi hírűvé vált, melynek programjait kulturális események is színesítik. A jó hangulatú fesztiválon melyre a szervezők 0-tól 110 éves korig várják az érdeklődőket - a családi-, baráti közösségek nemcsak egymás kedvéért készítenek különleges gasztronómiai produktumokat, hanem az idelátogató vendégek számára is. Készült már a fesztiválon tökös lecsó, de volt padlizsános, gombás, babos is és minden évben csodájára járnak az ínyencek a polgármester rizses-virslis lecsójának is. Ugyancsak nagyon népszerű és nagy érdeklődésre számottartó rendezvény a hagyományosan szeptemberben megrendezésre kerülő Térfesztivál, Bor - és Pálinkaünnep. Új hagyományt teremtett az első éveiben a városháza udvarán megrendezett nyári színházi sorozat, amely civil kezdeményezésre, elsősorban a gimnázium drámai tagozatához kapcsolódó fiatal művészek bemutatkozásának adott teret. Mára már a megújult megyeháza udvara ad helyet a színvonalas programsorozatnak. A repertoár az idők során folyamatosan bővült, így prózai daraboknak, zenés műveknek és önálló esteknek is helyszínt biztosítottak már az új környezetben. A közönséget az elmúlt években többek között az Adagio együttes, az After Crying zenekar, de felléptek már olyan elismert művészek is, mint Kulka János, Vári Éva vagy az alternatív színházi körökben méltán elismert Pintér Béla társulata. A település egyik leglátogatottabb közművelődési intézménye a helyi önkormányzat által fenntartott Városi Könyvtár (alapítva 1949-ben). A szépen felszerelt könyvtár hozzáférést biztosít a korszerű műszaki és tudományos információkhoz, irodalmi alkotásokhoz, pihentető- és szórakoztató könyvekhez. Közel 170 féle napilapot, folyóiratot fizet elő, emellett jelentős CD, DVD és video gyűjteménnyel rendelkezik. Az intézmény gyűjti és őrzi a Szentesre vonatkozó nyomtatott helyismereti dokumentumokat, képi ábrázolásokat. Rendszerezi és feltárja azokat a társadalmi, történelmi, művészeti munkákat, periodikumokat, melyek a városra vonatkoznak vagy helyi szerzőtől származnak. A közel kötetes könyvtárban a kölcsönzésen, szaktájékoztatáson, bibliográfia készítésen kívül a használó igénybe veheti a fénymásolást, a számítógépes szövegszerkesztést, a fax-szolgáltatást, valamint a számítógépeket és internet hozzáférést is. Népszerű szolgáltatás a házhozszállítás, melynek során azokhoz az idős vagy mozgásukban korlátozott emberekhez juttatják el könyveket, akik nem tudják a könyvtárat személyesen felkeresni. Emellett változatos programok, irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, kiállítások várják az érdeklődőket. A Városi Könyvtár szolgáltatásai iránti érdeklődést jelzi, hogy az évenként beiratkozó olvasók száma meghaladja az főt, a látogatók száma pedig a főt. A város rangos kulturális és tudományos intézményei közé tartozik a megyei fenntartású Koszta József Múzeum és a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára. A múzeum a Csallány Gábor ( ) által 1897-ben megszervezett Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat munkája nyomán alakult ki, s vált állandó gyűjteménnyé. A környéken feltárt rendkívül 66

67 gazdag régészeti anyagában megtalálhatók a kőkorszak, a bronzkor, a népvándorlás és a honfoglalás korának leletei. A régészeti főprofil mellett jelentős a néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye ban alapított új egységei: a Péter Pál Polgárház Múzeum, valamint a Fridrich-féle Fényirda (fotográfiai múzeum) rekonstruált épülete. (A múzeumot külön fejezetben részletesen is bemutatjuk.) A volt megyeháza épületében található Levéltár őrzi Csongrád vármegye, Szentes város, valamint a volt járások és a megyebeli községek XVIII. századtól keletkezett régi iratait. A 3500 folyóméternyi iratanyag mellett jelentős térkép-, plakát- és fotógyűjteménnyel rendelkezik. Figyelmet érdemel kötetes történelmi szakkönyvtára, benne a legfontosabb hazai történelmi szakfolyóiratokkal, országos és megyei statisztikai kiadványokkal, helységnévtárakkal, tiszti címtárakkal, a térségről szóló helytörténeti munkákkal és a régi szentesi újságokkal. A Múzeum és a Levéltár helytörténeti tárlatai a Tájak Korok Múzeumok pecsételő helye. III.1.6. A város költségvetése Az önkormányzat adatszolgáltatásából egyértelműen kiderül, hogy a város bevételei dinamikusan bővültek a 2004 és 2008 között eltelt időszakban. Míg 2004-ben 6,4 Mrd forint volt Szentes működésből illetve fejlesztésből származó bevétele, addig ez az összeg 2008-ra már elérte a 8,4 Mrd forintot. A bővülés itt tehát mintegy 30 százalékos. Ezzel párhuzamosan természetesen az önkormányzati szintű kiadások is emelkedtek, ugyanebben az időszakban 6,1 milliárd forintról 7,8 milliárd forintra. Az emelkedés közel 28 százalékos. Látható az is, hogy a bevételi struktúrában a helyi bevételek egyre komolyabb tételt jelentenek összesen összesen adatok ezer Ft-ban összesen összesen összesen Helyi bevételek Hitel Bevételek összesen: Kiadások összesen: Forrás: Önkormányzati adatbázis A város költségvetésével kapcsolatban továbbá az állapítható meg, hogy az önkormányzati költségvetésen belül a működési körbe tartozó illetve a fejlesztési, felhalmozási feladatokat finanszírozó források aránya változó, melynek legfőbb oka az, hogy a pályázati lehetőségek maximálisan kihasználásra kerültek, a fejlesztések nagy része jelentős külső forrás igénybe vételével valósulhatott meg. Nem mellőzhető az a megállapítás sem, hogy a helyi bevételek kiegyensúlyozott növekedési üteme a helyi adók mértékének lényeges emelése nélkül volt elérhető. Ezen időszak alatt nem került sor a vállalkozók terheit növelő intézkedések vérhajtására, a tárgyi adókat tekintve pedig csak évben volt 67

68 magánszemélyek kommunális adóját illetve az idegenforgalmi adó mértékét érintő változás. Az állami támogatások módosulás a részben a csökkenő ellátotti létszám, részben a belépő új faladatok normatív támogatásának, illetve a személyi jövedelemadó növekedésének a következménye. A külső források nagysága egyértelműen mutatja a pályázati intenzitást, illetve a pénzforgalmi teljesítés alapján a támogatási ütem alapján lehívott források alakulását. Az évek során igénybe vett, a szennyvízcsatorna beruházáshoz kapcsolódó évek közötti hitel forrás mértéke a költségvetési főösszegen belül elenyészőnek mondható. A forrásokon belül a korábbiakhoz képest a évben kibocsátott kötvény képvisel nagyobb arányt, melynek összege és az abból megvalósuló célok, a visszafizetés forrása tekintetében nem jelent veszélyt az önkormányzat gazdálkodására sem a jelen, sem a jövő időszakban. A költségvetés kiadásait elemezve megállapítható, hogy a feladatokra fordított összes kiadás az évek viszonylatában változó. Arányeltolódás figyelhető meg a működési illetve a fejlesztési kiadások tekintetében, ami az ellátotti létszámcsökkenése miatti intézményszerkezet átalakítás, párhuzamos feladatellátás megszüntetés, illetve a pályázati források bevonásával megvalósuló fejlesztések következménye. Összegezve megállapítható, hogy az önkormányzat gazdálkodására ható tényezők ellenére a feladatellátás folyamatossága az ellátási színvonal romlása nélkül a működőképesség biztosítható volt, az időszakonként jelentkező likviditási nehézségeket szigorú, következetesen ellenőrzött felelős gazdálkodással lehetett kezelni. A városban olyan fejlesztések történtek, melyek a lakosság széles rétegét érintették. A beruházások megvalósításához a pályázati forrásokat kiegészítő saját erő biztosított volt és ez a jövőben is így marad. A felelős döntésekkel végrehajtott szűkös, ugyanakkor megalapozott költségvetések eredményeként a város szépült, vagyona évről évre gyarapodott, az intézményi szolgáltatások színvonala nem romlott, az elkövetkezendő évekre olyan kötelezettség vállalásokra nem került sor melyek fedezete a jövőben nem biztosítható. A következő táblázat a város helyi iparűzési adóból származó bevételek adatait foglalja magában 2004 és 2007 között. 9. táblázat: A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen ( ) Befizetett iparűzési adó értéke Szentesen (e Ft) Forrás: Önkormányzati adatbázis Láthatjuk, hogy 2004 és 2007 között igen dinamikusan növekedett a befizetett helyi iparűzési adó mértéke, hiszen míg ez az összeg 2004-ben közel 561 millió forint volt, addig 2007-ben már mintegy 862 millió forint értékben fizettek a 68

69 városban működő vállalkozások helyi iparűzési adót. A növekedés mértéke meghaladja az 50 százalékot. Érdemes megvizsgálnunk, hogy ugyanebben az időszakban hogyan alakult az iparűzési adót fizető vállalkozások száma. Az önkormányzat adatbázisa alapján az adóköteles nem mentes - adóalanyok száma a 2004-es darabról 2007-re darabra nőtt, vagyis jelentősen bővült a helyi iparűzési adót fizetők köre év tevékenységek TEAOR 03. alapján Megoszlás Ft 15 ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA 19,35% MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 14,46% MÁSHOVA NEM SOROLT VILLAMOS GÉP GYÁRTÁSA 14,38% POSTA, TÁVKÖZLÉS 7,38% NAGYKERESKEDELEM 5,89% KISKERESKEDELEM 5,82% ÉPÍTŐIPAR 4,81% EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS 4,53% PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 4,46% JÁRMŰ-KERESKEDELEM, JAVÍTÁS, ÜZEMANYAG-KISKERESKEDELEM 2,83% SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 2,72% VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, MELEGVÍZELLÁTÁS 2,45% GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA 1,31% VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS 1,29% SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS 1,24% A helyi iparűzési adó bevétel forrását biztosító ágazatokat vizsgálva megállapítható, hogy évben a befolyt helyi iparűzési adó 19,35%-a az élelmiszeriparból ( eFt), 14,46 %-a a mezőgazdaságból ( eft), 14,38 %-a máshová nem sorolt villamosgép-gyártásból ( eft), 7,38 %-a postai és távközlési tevékenységből ( eft), 5,89%-a nagykereskedelemből ( eft), 5,82%-a kiskereskedelemből ( eft ), 4,81%-a az építőiparból ( eft), 4,53%-a egyéb gazdasági szoltáltatásból ( eft), 4,46 %-a pénzügyi tevékenységből ( eft), 2,83 %-a járműkereskedelem és javításból ( eft), 2,72%-a szárazföldi, csővezetékes szállításból ( EFt), 2,45 %-a villamosenergia, gáz, gőz, melegvízellátásból ( eft), 1,31 %-a gép, berendezés gyártásból (7.308 eft), 1,29 %-a víztermelés, kezelés elosztásból (7.183 eft), 1,24 %-a szállítást kiegészítő tevékenységből, utazásszervezésből (6.906.eFt) származik, ami együttesen 92,36 %-át adja a HIPA bevételnek. A évi bevétel fennmaradó 7,64 %-át vizsgálva, megállapítható hogy a bevétel ezen része további 48 féle tevékenység csoportból ered, nagyságrendje csoportonként nem éri el az éves HIPA bevétel 1-1 %-át, ami összegében együttesen eft bevételt jelent. 69

70 2005. év tevékenységek TEAOR 03 alapján megoszlás Ft 15 ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA 34,19% MÁSHOVA NEM SOROLT VILLAMOS GÉP GYÁRTÁSA 16,26% MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 16,04% NAGYKERESKEDELEM 7,26% KISKERESKEDELEM 6,86% POSTA, TÁVKÖZLÉS 6,20% ÉPÍTŐIPAR 5,55% EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS 5,23% PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 5,09% SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 3,32% VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, MELEGVÍZELLÁTÁS 3,07% JÁRMŰ-KERESKEDELEM, JAVÍTÁS, ÜZEMANYAG-KISKERESKEDELEM 2,04% VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS 1,45% GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA 1,39% SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS 1,27% INGATLANÜGYLETEK 1,17% SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT 1,17% Ugyanezen elv szerinti bevétel megoszlást mutatják az év adatait tartalmazó táblázatok. Látható, hogy a helyi iparűzési adó bevétel meghatározó részét minden évben az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a kis-, és nagykereskedelem, az építőipar, a pénzügyi szféra, a távközlés, illetve a víz és energia ipar termeli meg. Az egyes évek közötti különbség legfeljebb e felsorolt tevékenységek rangsorban elfoglalt helyében jelentkezik év tevékenységek TEAOR 03 alapján megoszlás Ft 15 ÉLELMISZER, ITAL GYÁRTÁSA 25,10% MÁSHOVA NEM SOROLT VILLAMOS GÉP GYÁRTÁSA 12,38% MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 11,55% KISKERESKEDELEM 7,75% NAGYKERESKEDELEM 5,47% POSTA, TÁVKÖZLÉS 5,40% ÉPÍTŐIPAR 5,01% PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 4,50% EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS 3,80% SZÁRAZFÖLDI, CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 2,74% JÁRMŰ-KERESKEDELEM, JAVÍTÁS, ÜZEMANYAG-KISKERESKEDELEM 1,86% VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, MELEGVÍZELLÁTÁS 1,66% VÍZTERMELÉS, -KEZELÉS, -ELOSZTÁS 1,56% NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA 1,56%

71 63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS 1,35% FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 1,23% év tevékenységek TEAOR 08 alapján Megoszlás Ft 10 Élelmiszergyártás 24,90% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 14,22% Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 12,79% Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) 7,13% Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység) 4,25% Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 3,75% Szárazföldi, csővezetékes szállítás 3,03% Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás 2,50% Távközlés 2,26% Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,99% Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 1,75% Épületek építése 1,62% Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés 1,56% Speciális szaképítés 1,43% Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység 1,42% Egyéb építmény építése 1,37% Nemfém ásványi termék gyártása 1,36% Víztermelés, -kezelés, -ellátás 1,22% Ingatlanügyletek 1,07%

72 III.2. Társadalom A városi szintű elemzés következő fejezetében Szentes városának jelentősebb társadalmi jellemzőit mutatjuk be, részletesen kitérve a legfőbb demográfiai adatokra, a képzettség-műveltség területére, feltérképezve a város lakosságának iskolai végzettségét. Foglalkozunk a munkanélküliség-foglalkoztatás rendkívül fontos és meghatározó problémájával, a lakosság egészségi állapotával és jövedelmi helyzetével. III.2.1. Demográfia A település területe 353 km 2 ( ha), lakossága 2006 decemberében fő, amely a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 4,2%-os csökkenést mutat. Ez a csökkenés nagyságrendileg megegyezik a kistérséget érintő népességfogyás mértékével (4,3%), amely a megyén belül a Csongrádi kistérséget (4,7%) követően a második legjelentősebb. A település népsűrűsége 84,3 fő/km 2, amely elsősorban a kiterjedt tanyavilágnak köszönhetően a megyén belül alacsonynak számít. A külterületi lakossággal jelen fejezet külön szakaszában még foglalkozunk. Amint az közismert, Magyarország lakossága folyamatosan csökken. Jelentős különbség van azonban az ország, illetve a régió egyes területei között a fogyás mértékét tekintve. A Dél-Alföld népessége az elmúlt 10 év során nem egészen 3,6 %-kal csökkent. Csongrád megye esetében ugyanez a mutató jóval kedvezőbb képet mutat: a régió megyéi közül összességében itt a legkedvezőbb a helyzet. 13. ábra: Lakónépesség számának változása ( , %) Szentes 6,84 Szentesi kistérség 6,93 Csongrád megye 2,3 Dél-alföldi régió 3,59 Magyarország 1, A csökkenés mértéke (%) Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram A régiós és megyei adatok figyelembe vételével még erőteljesebben rajzolódik ki a Szentesi kistérség és Szentes városának helyzete: régiós összehasonlításban a 72

73 kistérség és a város is a legjelentősebb népességfogyást átélő területek közé sorolhatóak az elmúlt 10 év adatai alapján (a Szentesi kistérség lakónépességének fogyása háromszorosa a megyei értéknek a vizsgált időszakban). Egy újabb megközelítésben a városok népességét érintő változásokat hasonlítjuk össze. A 2001-es év végi adatokhoz viszonyítva a városi népesség számának 2006 év végi alakulását megállapítható, hogy a régión belül Békés megye helyzete a legkedvezőtlenebb. Csongrád megye és Bács-Kiskun megye városai megközelítőleg azonos mértékű népességcsökkenést éltek át az elemzett időszakban. 10. táblázat: Városok lakónépessége a Dél-Alföldön Lakónépesség december 31 Változása a év végéhez, % Forrás: KSH Dél-Alföld (teljes lakosság) Bács-Kiskun megye városai Csongrád megye városai Békés megye városai Szentes ,3-1 -0,9-3,7-4,2 Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a Szentest érintő visszaesés többszörösen meghaladja a megyei átlagot. E tény jelentőségét növeli az is, hogy a megyében található 9 város közül csak Csongrádot érintette súlyosabban a népességveszteség (5%), míg Szentes a második legkedvezőtlenebb helyzetben van a 4,2%-os csökkenéssel. 4%-ot meghaladó népességcsökkenés a régión belül is viszonylag ritka, Bács-Kiskun megyében csak Solt és Bácsalmás esetében fordul elő, Békésben azonban sokkal kedvezőtlenebb a helyzet: a megye 18 városának fele túllépi ezt a szintet. Bár a lakónépesség csökkenése általános tendencia a városokban is, a fenti adatok figyelmeztetőek: a településnek különös figyelemmel kell lennie a népességét érintő változásokra és lehetőség szerint lépéseket kell tennie a kedvezőtlen folyamatok lassítása, megfordítása érdekében. 14. ábra: Szentes város lakónépessége (fő) Lakónépesség C év év év év év év év év év év Év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram 73

74 A fenti diagram szemléletesen ábrázolja a város népességének az elmúlt 10 év során tapasztalható folyamatos, egyenletesnek mondható csökkenését között a lakónépesség fővel, azaz 6,8%-kal esett vissza. Az itt látható adatok megerősítik a fogyás tényét és azt is, hogy nem egy pillanatnyi problémával állunk szemben. Némileg kedvezőbb képet láthatunk, ha összehasonlítjuk az egyes évek közötti fogyás mértékét. A 2004-es 1,28%-os csökkenést 2005-ben 0,85%-os, majd 2006-ban 0,72%-os visszaesés követte között tehát a népességfogyás tempója némileg lelassult, viszont a legfrissebb adatok is a tendencia folytatódását mutatják: 2007 végén fő a város lakónépessége, ez 1,2%-os csökkenés a megelőző évhez képest. A népesség csökkenésének okait vizsgálva először a belföldi vándorlási különbözet mutatóját nézzük meg közelebbről. 15. ábra: Belföldi vándorlási különbözet Szentesen között Vándorlási különbözet (eset) év év év év év -121 Év év év év év év Eset Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az odavándorlás és elvándorlás különbözete azonnal rávilágít a népességcsökkenés egyik egyértelmű okára, hiszen a vizsgált öt esztendő során valamennyi évben negatív értéket láthatunk ban az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet tekintetében amely a települések összehasonlíthatóságát teszi lehetővé a szentesi (-4,8) a megyén belül a városok között a harmadik legkedvezőtlenebb érték, csak Kistelek és Makó rendelkezik rosszabb mutatókkal e téren, míg Szeged, Hódmezővásárhely, Sándorfalva és Mórahalom városának mutatói is pozitív értékűek. Az elvándorlás Szentes esetében láthatóan jelentős problémát jelent egyben jelezve, hogy a város népességmegtartó ereje nem elég erős a változások mértékét megtekintve pedig azt is látnunk kell, hogy a folyamatos és jelentős népességveszteségnek ez az egyik oka és 2006 között a teljes népességcsökkenés 216 fő volt, amelyhez nagymértékben hozzájárult a 2005-ik évi 140 fős vándorlási különbözet. A további okfeltárás érdekében meg kell vizsgálnunk, hogyan alakul a népesség korösszetétele. Ezt a évi népszámlálás eredményeit felhasználva elemezzük. A régió és Csongrád megye adatait összevetve azt láthatjuk, hogy nincs jelentős eltérés az egyes korcsoportba tartozó népesség arányában. Alacsony 1% alatti 74

75 elmaradás jelentkezik a megye oldaláról a 0-14 éves és a 60 évesnél idősebbek arányában, ugyanakkor az aktív korúaknak tekinthető éves csoport esetén 1,2% többletet tapasztalhatunk. 11. táblázat: A népesség összevont korcsoportok szerint Terület, igazgatási rang Összesen Dél-alföldi régió, Százalékos megoszlás 100% 16,64% 62,11% 21,25% Békés megye, Százalékos megoszlás 100% 16,73% 60,86% 22,40% Bács-Kiskun megye (fő), Százalékos megoszlás 100% 17,14% 62,02% 20,84% Csongrád megye, Százalékos megoszlás 100% 15,91% 63,37% 20,71% Szentesi kistérség (fő), Százalékos megoszlás 100% 16,21% 61,78% 22,01% Szentes városa (fő), Százalékos megoszlás 100% 16,49% 62,44% 21,07% Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat Szentes térségét vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy a kistérségi lakosság kormegoszlása jelentősen nem tér el a megyeitől. A 0-14 éves és a 60 évesnél idősebb lakosság aránya némileg magasabb (0,3, illetve 1,3%-os differencia), mint a megye egész területén, míg az aktív korúak arányában 1,6%-kal marad el a kistérség a megye mögött, tehát a különbség itt sem feltűnő. Szentes városát közelebbről megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az idős lakosság jelenléte a megye adatokhoz áll közel. A 0-14 éves korosztályba tartozók lakosságon belüli aránya a megyei, kistérségi és városi adatok esetében sem mutat komoly eltérést, s ugyanez elmondható a évesek arányáról is, amely a kistérségit meghaladó, a megyeitől némileg alacsonyabb értéket mutat. A fenti adatok tehát azt jelzik számunkra, hogy Szentes városának lakossága a megyei és régiós korösszetételhez nagymértékben hasonló képet mutatott ben. A T-Star adatbázis szerint 2006-ban az állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya 14,52%, a évesek aránya 63,07%, míg a 60 éven felülieké 22,40% volt. A város népességének koraránya tehát a legfiatalabb korcsoport rovására változott (közel -2%), miközben az aktív korúak (+0,63%) és az idősebb népesség aránya (+1,3%) a 2001-es értékhez képest szerény mértékben emelkedett. 75

76 Az elemzést folytatva a gyermekszületés tendenciáit vizsgáljuk meg. Az alábbi diagram szemlélteti számunkra az elmúlt 10 év során Szentesen született gyermekek számát. 16. ábra: Élveszületések száma Szentesen között Fő év év év év év Év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az elmúlt 10 év során tapasztalható gyermekszületéseket vizsgálva két kirajzolódó tendenciát lehet feljegyezni: 1997-től 2001-ig folyamatosan és viszonylag jelentős mértékben csökkent a születések száma a városban, évi 2-7%-os mértékben, a évi születésszám csak 83%-a az 1997-esnek. Az ezt követő években a évi magasabb értéket kivéve fő között ingadozott az élveszületések száma, majd az utolsó vizsgált évben, 2006-ban ismét emelkedésnek lehetünk tanúi. Ahhoz, hogy teljesebbé váljon a kép a városi népesség csökkenésének tekintetében, tovább kell mennünk a vizsgálódásban. A természetes szaporodás/fogyás folyamatát elemezve láthatjuk, hogy az elmúlt 10 év mindegyikében negatív volt a település mérlege. Az egyes években a születések és halálozások számától függően a számított értékek jelentős mértékben változnak, a szélső értékek (1999/2002) közötti különbség 77%. 76

77 17. ábra: Természetes szaporodás/fogyás év év év év év év év év év év Fő Év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az előbbiek mellett figyelembe véve, hogy a természetes fogyás adatok összege a 10 év során fő, kijelenthetjük, hogy a népességcsökkenés eddig megismert okai mellett a népesség természetes fogyását nevezhetjük meg az egyik legjelentősebb indokként: a halálozások száma minden évben jelentősen meghaladja az élveszületések számát. A megye többi városával történő összehasonlítás némileg árnyalja a képet: 2006-ban az 1000 főre vetített természetes szaporodás, fogyás értéke Szentes esetében -3,9 volt, amely a megyén belül nem számít rossznak a városok között, csak Szeged, Makó és Sándorfalva rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal. Az eddigieket összegezve kijelenthető, hogy a település lakossága folyamatosan és viszonylag egyenletes mértékben csökken. A népességfogyás okainak keresésekor arra a következtetésre jutottunk elemzésünk eredményeként, hogy egyértelmű és markáns fő ok nem nevezhető meg, a természetes fogyás mértéke, a magas halálozás és csökkenő születésszám, valamint a város lakkosságának elvándorlása egyaránt és egymás hatását erősítve járul hozzá a kedvezőtlen folyamat elhúzódásához. Ahogyan azt a fejezet elején már említettük, Szentes városa kiterjedt tanyavilággal és népes külterületi lakossággal rendelkezik. Statisztikai besorolás szerint a külterületi lakosok száma a népszámlálási adatok alapján fő, amelybe beletartozik a Szarvasi út mentén található Kajánújfalu 157 fős népessége is. Van azonban két olyan terület, amely statisztikailag az egyéb belterület besorolást kapta, azonban a város tényleges területétől külön fekszik. (E területeket a későbbiek folyamán külön városrészként fogjuk kezelni.) Lapistó Szentestől dél-keletre, a Szentest Nagymágoccsal összekötő úton található, nevét az egykor itt található tóról (Lapistó-Fertő) kapta, lakossága 126 fő. Magyartés, amely Szentestől északra található a Hármas-Körös partján. A település a Körös egyik elhagyott övzátonyán helyezkedik el ben 119 lakosa volt. E két településrészt is számítva a külterületen élő teljes száma a 77

78 2001-es adatok tanúsága szerint fő, amely az akkori össznépesség 8,5%- a. Az önkormányzat adatai szerint a külterületi lakosság 2003-ban fő, ebből a város 5 km-es vonzáskörzetében fő, a várostól mintegy km-re fekvő cserebökényi tanyákon 427 fő, Lapistó-Dónát- D oldal lakosságszáma 421 fő, míg Magyartés-Mentettrét-Kistőke területén 398 fő élt. A demográfiai elemzés végén rövid kitekintést teszünk város lakosságának nemzetiségi hovatartozás szerinti tagozódására. A 2001-es népszámlálás során a nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint sorolták be a lakosságot az egyes nemzetiségi kategóriák közé. Ez alapján megállapítható, hogy Szentesen a fős lakosságból 367 fő (1,17%) tartozik a hazai kisebbségek közé, ebből a legjelentősebb arányt a cigány kisebbséghez tartozók képviselik 183 fővel (a teljes népesség 0,58%-a), míg a német kisebbséghez tartozónak 56 fő vallotta magát. 78

79 III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség Bevezetésként fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a két, munkaerő-piaci helyzetjelentéssel kapcsolatosan hivatalos felmérést készítő szervezet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eltérő módszertan és terminológia alapján dolgozik, melynek következtében a két adattípus összehasonlítása nem lehetséges. Minthogy a nemzetközileg is használt és elfogadott terminológiát a KSH alkalmazza, jelen munka is alapvetően az ő adatállományukra hivatkozik. Ettől függetlenül röviden kitérünk az ÁFSZ elemzés eredményeire is. A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése alapján évre vonatkozóan az alábbiakban néhány fontos országos, regionális és megyei adatot hasonlítunk össze. (A munkaerő-felmérés reprezentatív felmérésen alapul, a éves népességre vonatkozik.) Elöljáróban ki kell emelni, hogy a Dél-alföldi régió valamennyi itt vizsgált mutató tekintetében Észak-Magyarországot és Észak-Alföldet követően a harmadik legkedvezőtlenebb helyzetű régió (a Dél-dunántúli régióval többnyire azonos szinten). 12. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság (2006) Megnevezés Békés megye Bács- Kiskun megye Csongrád megye Dél- Alföld Ország Foglalkoztatott, ezer fő 130,9 196,2 163,8 490, ,1 Munkanélküli, ezer fő 11,1 20,4 10,3 41,8 316,8 Gazdaságilag nem aktív 151,5 193,7 150,5 495, ,9 népesség, ezer fő Aktivitási arány, % 48,4 52,8 53,6 51,8 55,0 Foglalkoztatási arány, % 44,6 47,8 50,5 47,7 50,9 Munkanélküliségi ráta, % 7,8 9,4 5,9 7,8 7,5 Alkalmazásban álló Forrás:KSH A fenti táblázat adatai alapján kiemelve a mutatók közül az aktivitási arányt (mely a gazdaságilag aktív népességet azaz a foglalkoztatottak és munkanélküliek összességét viszonyítja a munkavállalási korú népességhez) megállapítható, hogy Csongrád jobb helyzetben van a régió másik két megyéjénél, aktivitási aránya meghaladja a régiós átlagot és közelít az országos átlaghoz. Az ÁFSZ munkaügyi központjai, kirendeltségei jelenleg használt terminológiája alapján regisztrált, nyilvántartott álláskereső munkanélküli az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Mindez tehát azt feltételezi, hogy a regisztrált, nyilvántartott álláskereső megjelenjen a munkaügyi központban és emellett a fenti feltételeknek is megfeleljen. A Központi Statisztikai Hivatal ettől eltérő megközelítést és adatgyűjtési módszert alkalmaz, folyamatos munkaerőfelmérésekkel térképezi fel a foglalkoztatottsági helyzetet. Terminológiájukban munkanélküli az a személy, aki nem dolgozik; nincs munkája, de keresi azt; munkára kész állapotban van. 79

80 A foglalkoztatási arány tekintetében is megállapítható, hogy Csongrád megye a régión belül a legkedvezőbb mutatókkal rendelkező terület: a mért értékek közel 3%-os előnyt mutatnak Bács-Kiskun és 6%-ost Békés megyéhez képest. E mutató is az országos átlaghoz közeli értéket mutat Csongrád megye esetében. A munkanélküliséget vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a KSH felmérése szerint Békés helyzete valamivel kedvezőbb, mint Bács-Kiskun megyéé. Csongrád megyében ismét a legkedvezőbb régiós állapotot találhatjuk: az 5,9%-os munkanélküliségi ráta az országos átlagértéknél (7,5%) 1,6%-kal, a régiós átlagnál (7,8%) 1,9%-kal alacsonyabb. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint 2007 februárjában a Dél-alföldi régió területén fő számított álláskeresőnek, ebből Bács-Kiskun megyére 39%, fő, Békés megyére 36%, fő, míg Csongrád megyére 25%, fő jutott. Tekintve, hogy a régión belüli népességnek mindössze 28,5%-a lakik Békésben (Bács-Kiskun: 40%, Csongrád: 31,5%) az álláskeresők fenti, megyei megoszlása Békés megye rendkívül súlyos, míg Csongrád megye relatív kedvezőbb helyzetét tükrözi. A nyilvántartott álláskeresők aránya (a gazdaságilag aktív népesség arányában) régiós szinten 12,9%, Csongrád megyében 10,2%, Bács-Kiskun megyében 12,6%, míg Békés megyén 16,8% volt. Ezek az adatok is Csongrád megye régión belüli előnyét mutatják. Következő lépésként a nyilvántartott álláskeresők arányát kistérségi szinten vizsgáljuk meg. 13. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, Csongrád megye, kistérségek 2006 Kistérség A nyilvántartott álláskeresők A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A pályakezdők aránya a munkavállalási korú állandó népességből, %, 2006 aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %, 2006 Csongrádi 6,8 3,1 46,2 9,0 Hódmezővásárhelyi 6,0 3,1 52,0 10,4 Kisteleki 8,1 4,2 51,8 10,8 Makói 8,3 4,2 51,2 9,9 Mórahalmi 7,9 4,2 53,8 9,2 Szegedi 4,0 1,8 45,7 10,7 Szentesi 6,0 2,6 43,6 10,3 Összesen 5,6 2,7 48,5 10,2 Forrás:KSH A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a Szentesi kistérségben a munkavállalási korú népességen belül mért álláskeresői arány a megye 7 kistérsége közül csak a szegedi esetében mutat kedvezőbb helyzetet, s ugyanez igaz a tartós, 180 napnál régebben állást keresők arányára is. Az álláskeresők számához viszonyítva a 180 napnál régebben állást keresők számát, az egész megyében szembetűnő a magas, 43-53% közötti arány, amely azt mutatja, hogy a munkaügyi központok sem tudtak segíteni az állást keresőkön az esetek közel 80

81 felében. A szentesi kistérség e mutató tekintetében a megyében a legjobb eredményeket tudhatja magáénak. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a kistérség a megyén belül relatíve kedvező foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik. Átfogó és szemléletes képet nyújt az alábbi táblázat Csongrád megye városi jogállású településeinek munkaerő-piaci helyzetéről. 14. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, 2006 Város A nyilvántartott álláskeresők A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A szellemi foglalkozásúak A pályakezdők aránya a munkavállalási korú népességből, % aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % Szeged 3,9 1,8 46,2 35,1 11,1 Hódmezővásárhely 6,3 3,3 53,0 22,8 10,0 Csongrád 6,5 3,0 46,5 22,4 8,8 Kistelek 7,8 4,5 58,0 17,9 14,7 Makó 7,3 3,7 50,5 18,1 9,6 Mindszent 5,2 2,5 47,8 22,7 11,6 Mórahalom 5,8 2,7 46,7 17,9 4,2 Sándorfalva 4,7 1,9 40,2 21,1 9,8 Szentes 5,8 2,6 45,1 25,3 10,5 Összesen 5,0 2,4 48,2 27,3 10,5 Forrás: KSH A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül viszonylag nagy szórást mutat az egyes településeket vizsgálva. A legalacsonyabb és egyben legoptimálisabb értéket Szegeden jegyezték fel (3,9%), míg a legmagasabb érték (7,8%) Kistelek városához kapcsolódik. Szentes 5,8%-os értékével a kedvezőbb helyzetű települések közé sorolható, a 9 megyei város közül csak hárman rendelkeznek jobb mutatókkal e területen míg Mórahalom azonos helyzetűnek mondható. A legtöbb itt bemutatott várossal kapcsolatban elmondható, hogy álláskeresői között magas arányban vannak a 180 napon túl nyilvántartottak, ez az arány Szentes esetében 45,1%, amely a Szegedhez közeli Sándorfalvát követően a második legalacsonyabb érték, míg a megyei átlagnál (48,2%) több, mint 3%-kal kedvezőbb. Az álláskeresőknek 25,3%-a kerül ki a szellemi foglalkozásúak közül ez jóval kevesebb, mint Szegeden (35,1%), azonban a többi városhoz viszonyítva a megyében ez a legmagasabb arány, mely nagy valószínűséggel közvetlen összefüggésben van a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányával. A pályakezdők jelenléte az álláskeresők között a megye városainak viszonylatában alacsonynak mondható. A számos felsőoktatási intézménynek otthont adó Szeged, valamint Kistelek és Mindszent mögött Szentes a negyedik legmagasabb pályakezdői aránnyal rendelkező város a 2006-os adatok szerint. Ez az adat egyaránt jelentheti a fiatalok viszonylag magas számát a munkanélküliek között, valamint a pozitív megközelítés szerint azt is, hogy magas a városban munkát vállalni szándékozó fiatalok száma. 81

82 2001. évi népszámlálás adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül ebben az időszakban a városban 55,5% volt. Ez a mutató az egyes városrészek között jelentős különbséget mutat, ezzel a városrészi elemzések során külön foglalkozunk. Az elemzés következő részében megvizsgáljuk, hogyan alakult a nyilvántartott álláskeresők (korábban munkanélküliek) száma és aránya az elmúlt 10 év során Szentesen. 18. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %- ában (december havi adatok) 6,5 6 5,5 Arány (% 5 5,06 4,5 4,67 5,56 6,32 6,01 5,81 5,85 5,93 4 3,5 4, Év Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett diagram Az ábra tanúsága szerint az álláskeresők aránya 2000 és 2008 évek között 4-6,3% között ingadozott. A legmagasabb értéket 2004-ben (6,32%), mérték, melyet követően a munkanélküliek aránya 1-2 tized százalékkal 6% alatt gyakorlatilag állandósult. A 2006 óta tapasztalható minimális emelkedés egyelőre nem tekinthető veszélyesnek, ugyanakkor foglalkoztatási szempontból is érzékenyen érinthetik a települést a 2008-ban zajló negatív gazdasági folyamtok, valamint a helyi baromfifeldolgozót érintő munkaerő leépítések. Az alábbi ábrán bemutatott nyilvántartott álláskeresők számának alakulása is tükrözi a korábban tapasztalt arányokat, kiegészítve azzal, hogy a 90-es évek végén egy fokozatosan javuló tendenciának lehettünk tanúi, mely folyamat 2001-et követően megfordult, az emelkedés 2004-ben eredményezte a legmagasabb álláskereső számot (1.249 fő) évhez kapcsolódóan májusi adatok álltak rendelkezésre az elemzés készítésekor 82

83 19. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Szentesen Fő Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) év év év év év év év év év év Év Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett diagram Összesítésként fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatási szempontból Szentes városa a megyén belül az erős középmezőnyhöz tartozik, amelynek jelentőségét növeli, hogy regionális szinten Csongrád megye eleve jobb mutatókat tud felsorakoztatni, mint Békés vagy Bács-Kiskun. Szentes foglalkoztatási pozíciója tehát kedvező, ennek a tendenciának fenntartása és javítása további előnyökkel járhat a település életében. III.2.3. A népesség iskolai végzettsége A lakosság iskolai végzettségét kistérségi, megyei és régiós összehasonlításban mutatja be az alábbi táblázat, a megfelelő korúak százalékában jelenítve meg az értékeket. A nemekre vonatkozóan az összevont adatok kerültek bemutatásra. 15. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10 X éves) legalább általános iskola 8. évfolyam 15 X éves legalább középiskolai érettségivel 18 X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel 25 X éves Szentes 0,4 90,3 34,6 10,4 Szentesi 0,7 87,5 29,9 8,2 kistérség Csongrád 0,4 89,4 38,6 12,5 megye Békés 0,6 85,4 30,1 8,1 megye Bács- 0,8 85,8 28,9 9,0 Kiskun megye Régió 0,6 86,8 32,3 9,8 Ország 0,7 88,8 38,2 12,6 Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat 83

84 A Dél-alföldi régió megyéit hasonlítva össze egyértelműen kiderül, hogy Csongrád megye az itt bemutatott valamennyi kategóriában kedvezőbb képet mutat Békés és Bács-Kiskun megyénél. Jelentős a pozitívum a diplomások arányát tekintve, amelynek elsődleges okaként egyértelműen a szegedi felsőoktatás súlya nevezhető meg. Ugyanez a különbség mutatkozik meg, ha az érettségizettek megfelelő korú népességhez viszonyított arányát vizsgáljuk: itt Békéshez képest 8,5%, Bács-Kiskun megyéhez képest 9,7% Csongrád megye előnye. Az iskolázatlanok jelenléte a régió megyéiben alacsonynak mondható, Csongrád megyében a legkedvezőbb. A legalább általános iskolai végzettséget felmutatók aránya mindenütt meghaladja a 85%-ot, Csongrád megyében 90%- hoz közelít. A Szentesi kistérség szerényebb képzettségi mutatókkal rendelkezik, mint megyéje, itt ismét Szeged húzó hatását kell kiemelni, hiszen a megyei adatok nagyrészt a megyeszékhelynek köszönhetően szárnyalnak. A többi Csongrád megyei kistérség között elhelyezve viszonylag jók a szentesi eredmények. Ennek ellenére, meg kell említeni, hogy a szegedi (17,5%) és hódmezővásárhelyi (10,1%) mellett a Csongrádi kistérség (9,2%) is megelőzi a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában a szentesit (8,2%). Az érettségizettek aránya (29,9%) csak a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérségben magasabb. Szentes városa a kistérségnél valamennyi vizsgált kategóriát szemlélve kedvezőbb képet mutat. A kistérségi székhely a megye városai között az érettségizettek arányában (33,9%) csak Szeged (54%) és Hódmezővásárhely (36,9%) mögé szorul, míg a diplomások tekintetében (10,2%) Szeged (20,7%) és Hódmezővásárhely (11,1%) mellett Csongrád (11,2%) előzi meg. Összességében elmondható, hogy Szentes városa a népesség iskolázottságát tekintve relatíve jó helyzetet mutat, amely az érettségizettek és a legmagasabb végzettségűek arányának tekintetében nyilvánul meg legerőteljesebben. III.2.4. A lakosság jövedelmi helyzete A évi népszámlálási adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Szentes városában a korábban már jelzett relatíve kedvező foglalkoztatási helyzet a családok, háztartások szintjén is megmutatkozik. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az egész városra vetített adatok alapján 40,8%. A felmérés során foglalkoztatottnak minősült minden 15 éves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Ha figyelembe vesszük e feltételeket, valamint azt, hogy jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít, akkor a fenti 40%- os arány nem mondható túlságosan magasnak. Összehasonlítva a megye valamennyi városának (2001-es viszonylatban városnak számító települések!) adatait, azt láthatjuk, hogy Szentes Csongrád megyében a legkedvezőbb mutatókkal rendelkezik: Mindszenten 50,19%-ot, Hódmezővásárhelyen 41,64%-ot, Makón 46,52%-ot, a régióközpont Szegeden 84

85 41,12%-ot, míg a közeli Csongrádon jelentősen kedvezőtlenebb értéket, 47,53%-ot mértek. 16. táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások száma (2001. évi népszámlálás) összes háztartások száma Nincs foglalkoztatott munkanélküli inaktív kereső csak eltartott fogl. nélk. háztartások száma Szeged ,12% Hódmezővásárhely ,64% Csongrád ,53% Kistelek ,52% Makó ,62% Mindszent ,19% Mórahalom ,14% Szentes ,81% Forrás: ik évi népszámlálási adatok alapján szerkesztett táblázat Ugyancsak sokatmondó adatként érdemes elemezni a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát az aktívkorúakon belül mutatót. A népszámlálási kérdőív azon aktív korúakat sorolta e csoportba, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es választ. Szentesen 2001-ben a évesek száma fő (a teljes lakosság 62,44%-a), közülük a foglalkoztatottak száma fő volt, azaz a korcsoport közel 60%-a foglalkoztatottnak számított. Az adatok azt tanúsítják, hogy a foglalkoztatottak túlnyomórészt ezen aktív népességből kerülnek ki (98,5%-uk), az idősebb korosztályon belüli foglalkoztatottak száma igen alacsony (180 fő, 1,5%). A városban a éves korcsoporton belül az emberek 59,76%-a foglalkoztatottnak számított 2001-ben, míg 40,24%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, azaz nem volt foglalkoztatott. Ugyanez az arány a megyén belül található Csongrád esetén 46,09%, Makón 46,73% volt 7 évvel ezelőtt. A fent leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a szentesi családok és háztartások jövedelmi helyzete - Csongrád megye többi városával történt összehasonlítás alapján a kedvezőbbek közé tartozik. A korábban elemzett adatokat is figyelembe véve érdemes kiemelni, hogy Szentes város lakossága foglalkoztatási és jövedelmi szempontból egyaránt a megye és egyben a régió legkedvezőbb képet mutató települései közé tartozik. Ahogyan azt a város 2005-ben készített Egészségmegőrző terv -e is kiemeli, a Dél-alföldi Regionális Egészfejlesztési Tanács felmérése alapján a régió lakossága jövedelmének meghatározó része mintegy 70%-a munkajövedelem, ezen belül is jelentős részt képviselnek a munkabérek. Ezek aránya azonban A 13. kérdés így hangzott: megélhetését mi biztosítja? A 10-es válasz a következő volt: dolgozik, jövedelmet biztosító tevékenységet végez. 85

86 egynegyedével elmarad az országostól, míg a mezőgazdasági jövedelmek hányada magasabb, háromszorosa az országos átlagnak. A lakosság közel háromtizedének alapvető megélhetési forrását jelentő nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások egy főre jutó összege - fokozatosan növekedve - jelenleg a lakossági bevételek bő egyötödét éri el. A társadalom hozzájárulása a gyermekek ellátásához egy átlagos háztartás jövedelmének egyhuszadát (a gyermekes családok esetében természetesen jóval nagyobb hányadát) teszi ki, ami elsősorban alanyi jogon járó családi pótlék, illetve iskoláztatási támogatás formájában jut el az érintettekhez. A háztartások jövedelmét a napi és a havonta jelentkező rendszeres kiadások döntően felemésztik, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk vásárlására viszonylag ritkán kerül sor. Azonban még ilyen körülmények között is igyekszik a lakosság jövedeleméből valamennyit megtakarításként félretenni. A legtöbbet, a bevételek mintegy harmadát az országos átlagot meghaladóan élelmiszerekre költi a lakosság, ezek között is a sertés-, illetve a baromfihús, a tej és tejtermékek, valamint a kenyér szerepel az első helyeken. A következő nagyobb tétel az élelmezési kiadás felét elérő lakásfenntartási költség, amely mögött alig marad el a közlekedésre és a hírközlésre fordított összeg (ez utóbbiban a járművásárlásra és fenntartásra kiadott összeg is szerepel). Egészségügyre, művelődésre és kikapcsolódásra, ruházkodásra vagy lakásfelszerelésre és háztartásvitelre közel azonos arányban, jövedelmének 5-6 százalékát költi a lakosság. Élvezeti cikkekből a sör kivételével a jövedelmi színvonalhoz igazodóan országos átlag alatti a fogyasztás, de ezekre alig fordít kevesebbet egy átlagos dél-alföldi háztartás, mint ruházkodásra. A kiadások nagyobbrészt termékvásárlásra irányulnak, szolgáltatások igénybevételére viszonylag ritkán kerül sor, minden 5. forintot költik csak erre. III.2.5. Egészségi állapot A demográfiai fejezetben már foglalkoztunk a városban tapasztalható gyermekszületések számával, valamint a természetes szaporodás/fogyásban tapasztalható tendenciákkal. Megállapítást nyert, hogy a népességcsökkenés egyik okaként a városban a népesség természetes fogyását nevezhetjük meg, amelyet az egyéb demográfiai tényezők tovább erősítenek. A népességfogyás egyik fő előidézője az egyszerű reprodukciót sem biztosító termékenységi szint mellett regionális szinten is az elöregedő népesség emelkedő halálozása. A Dél-Alföldön 2003-ban személy halt meg, a nyers halálozási arányszám az egész országban a legmagasabb volt ekkor, amely az utóbbi néhány év mérséklődése után ismét emelkedik. A lakosság egészségi állapotának jellemzésekor számos tényezőt lehet vizsgálni, a halálozási adatok feldolgozása egy speciális nézőpontot képvisel. A halál bekövetkezte egy folyamat végét jelenti, visszatekintve e pontból lehet következtetni az egészségi állapotban lejátszódó folyamatokra. Az alábbiakban a legjellemzőbb halálokokról ejtünk néhány szót, alapvetően regionális és megyei szintű adatokra hivatkozva. 86

87 A halálokok közül ki kell emelnünk a keringési rendszer betegségeit: az ÁNTSZ által 2003-ban készített elemzés alapján megállapítható, hogy a halandóság 50%-át meghaladóan részesednek a halálokok közül a keringési rendszer betegségei. A Dél-alföldi régióban a férfiak keringési betegségben való elhalálozásának relatív kockázata magasabb az országosnál, trendje emelkedő. Az agyérbetegségek okozta halálozást vizsgálva megjegyzendő, hogy a régió kedvezőtlenebb besorolását a kimagaslóan magas Békés megyei többlethalálozás idézi elő. Az agyérbetegségek okozta halálozást a 0-64 éves korosztályban a fejlett országokban, több mint két évtizede elkerülhetőnek tekintik emeli ki az idézett elemzés. A második legjelentősebb halálokként a daganatos betegségeket lehet megnevezni, amelyek következtében 2003-ban a Dél-alföldi régióban annyian haltak meg, mint ahány újszülött látta meg a napvilágot Bács-Kiskun megyében. A daganatos halálozások csoportosítása a daganat kialakulásának helye, az elsődleges támadási pont alapján történik. E szerint a daganatos halálozás leggyakrabban, az esetek 23%-ában, a légzőrendszer, ezen belül is a tüdő és a légcső daganatos megbetegedésének következménye. A Szentes város lakosságára érvényes haláloki struktúra nagymértékben hasonlít a regionális elemzésben bemutatottra. Az alábbi táblázatban szereplő adatok legfőbb tanulságaként azt kell kiemelni, hogy a halálozások döntő többsége, 94-95%-a öt haláloki főcsoportra koncentrálódik. 17. táblázat: Haláloki struktúra Szentesen Nők (%) Férfiak (%) Keringési rendszer betegségei Daganatok Emésztőrendszer 4 6 Külső okok 5 10 Légzőrendszer betegségei 3 3 Egyéb halálokok 7 6 Forrás: Csongrád Megyei ÁNTSZ A születéskor várható élettartam tekintetében Csite András és Németh Nándor elemzését vettük alapul 5. A magyar születéskor várható átlagos élettartam jelentősen elmarad a hasonló társadalmi-gazdasági fejlettségű országokétól. Bár, a nők esetében a nyolcvanas évek végétől, a férfiaknál a kilencvenes évek második felétől megindult a várható élettartam országos átlagának emelkedése, ez azonban nem jelenti egyelőre az európai, illetve közép-kelet európai élmezőnyhöz történő felzárkózást az életminőség e fontos indikátora tekintetében. Jelentős különbségek találhatók e mutatókkal kapcsolatban a nők és férfiak közt, valamint az egyes országokon belül is. A térségi különbségeket elsősorban a gazdasági fejlettség és az iskolázottság különbségei határozzák meg. Magyarország viszonylatában elmondható, hogy az iskolázottabb, gazdaságilag fejlettebb térségekben a várható élettartam meghaladja a lemaradó térségekét. A különbségek nemcsak az ország megyéi, de a megyei kistérségek között is szembetűnőek. Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés, Csite András Németh Nándor: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán (In: Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007/2. szám) 87

88 Az alábbi táblázat Csongrád megye kistérségeinek adatait tartalmazza: 18. táblázat: Születéskor várható élettartam, 2005 Férfiak Nők Teljes népesség Csongrádi 67,72 77,16 72,70 Hódmezővásárhelyi 70,30 77,77 74,17 Kisteleki 66,28 77,47 72,09 Makói 68,55 76,86 72,85 Mórahalmi 68,24 78,28 73,39 Szegedi 71,02 78,38 74,91 Szentesi 69,16 77,26 73,35 Forrás: KSH A táblázat adatai jól szemléltetik a fentebb jelzett területi differenciákat. Szentes és környéke tekintetében elmondható, hogy a megye 7 kistérsége közül csak a Szegedi, Hódmezővásárhelyi és a Mórahalmi kistérség rendelkezik kedvezőbb adatokkal a teljes népességre, az előbbieken túl a Kisteleki a nőkre, a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérség a férfiakra vonatkozóan. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a születéskor várható élettartam tekintetében a Szentesi kistérség Csongrád megyén belüli helyzete a kedvezőbbek közé sorolható. Az előző fejezetben már említett Egészségmegőrző terv kitér a városban is jellemző túlzott alkoholfogyasztás problémájára, amely mellett az elmúlt években a drogfogyasztás is megjelent, (KEF 2004-ben történt A szentesi fiatalok egészségkárosító szokásai című felmérése ezt támasztja alá). A drogfogyasztás prevenciójára nagy hangsúlyt fektetnek a szakemberek. Gyermekkortól kezdődően egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel, különböző programokkal hívják fel a figyelmet a megelőzésre. A Drogambulancia megnyitásával a már droggal kapcsolatba került személyek kezelése, leszoktatása történik. Az alkoholtartalmú italok fogyasztása ősidők óta az emberi kultúra része, a túlzásba vitt és főleg a rendszeres alkoholfogyasztás azonban egészségkárosodást okoz. Magyarország nem tartozik az alacsony alkoholfogyasztó nemzetek közé, minden egyes lakosára, a csecsemőket is beszámítva, tiszta szeszben mérve évi 11 liter alkoholtartalmú ital elfogyasztása jut. Ez az érték nemzetközi összehasonlításban igencsak magasnak számít, közel azonos szinten állnak a borkultúrájukról, illetve -fogyasztásukról híres franciák és portugálok, valamint a nagy sörfogyasztónak számító németek. Az utóbbi években a sör és az égetett szeszes italok fogyasztása jelentősen visszaszorult, a borból viszont többet isznak az emberek, mint korábban. A sörfogyasztás azonban a 30 százalékos visszaesés ellenére továbbra is meghatározó arányú maradt. Egy főre évi átlagban 73 liter sör, borból ennek közel fele, míg tömény szeszes italokból majd 7 liter fogy. A mértéktelen alkoholfogyasztóknak csak töredéke jelentkezik valamely egészségügyi intézmény elvonókúrájára, mindössze 4-5 százalékuk kér orvosi segítséget problémája megoldásához. Az alkoholnak jelentős szerepe van a magyar népesség magas mortalitásában, hiszen a mértéktelen alkoholfogyasztásnak számos egészségkárosító hatása van, így e szenvedélybetegség évről évre sok áldozatot követel. Egyes betegségek például máj- és hasnyálmirigy betegségek, szív- és érrendszeri rendellenességek, magasvérnyomás-betegség, idegrendszeri problémák, 88

89 valamint az erőszakos jellegű cselekményekből származó sérülések kialakulása és az iszákosság között szoros a kapcsolat. Az Egészségmegőrző terv a regionális elképzelésekkel összhangban, 7 pontban fogalmazza meg a település lakossága egészségének javításához szükséges legfontosabb célkitűzéseket, amelyeket részletesen is kifejt. A célok a következők: szív- érrendszeri megbetegedések megelőzése, gyógykezelésének és rehabilitációjának fejlesztése, daganatos megbetegedések számának csökkentése, gyógykezelésének és rehabilitációjának fejlesztése, idősellátás fejlesztése, szenvedélybetegség megelőzése, gyógykezelése, rehabilitációja, egészségügyi intézmények hatékonyságának növelése, sürgősségi ellátás fejlesztése a Dél-Alföldön, dél-alföldi egészségipar fejlesztése. III.2.6. Civil szervezetek Szentes Város Önkormányzata hagyományosan jó kapcsolatot ápol és szoros együttműködést folytat a város civil szervezeteivel. A településen sokirányú civil munka folyik. Tevékenységi körük széles spektrumú: az egészségügyi, a szociális, az ifjúsági, a kulturális és a városszépítési szervezetektől kezdve, a művészeti, az iskolai alapítványokon, a sportegyesületeken keresztül a fogyatékkal élők önsegítő szervezeteiig igen szerteágazó: sok-sok ember önkéntes munkájához biztosítanak keretet, jogi formát. Az önkormányzat minden tőle telhető anyagi (működéshez, kulturális és sportprogramok szervezéséhez, nemzetközi kapcsolatok ápolásához, karitatív tevékenységhez, stb.), és nem anyagi támogatással (információközvetítés, technikai feltételek biztosítása, civil fórumok szervezése, pályázati tanácsadás, stb.) járul hozzá a civil szervezetek tevékenységéhez. A város évek óta civil koordinátort foglalkoztat, aki tevékenyen segíti a két szféra együttműködését, közös gondolkodását. Nemcsak az önkormányzati civil párbeszédben működik közre, hanem segíti a civil szervezetek egymás közötti partnerségének kiépülését is, ami nagyon fontos a közös célok megvalósulását lehetővé tevő pályázati források kiaknázásában. Az önkormányzat és a non-profit szervezetek közötti partnerségi viszony jó példájaként - Csongrád megyében elsőként a város megteremtette a civil érdekérvényesítés intézményi rendszerét. A civil szféra szereplőinek a döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a Képviselő-testület megalkotta a Városi Civil Stratégiát; az egyes fórumok (pld. Szociális Kerekasztal, Közművelődési Tanács, Közbiztonsági Bizottság) működtetésével elősegítette a véleménynyilvánítási jog kiszélesítését. A civil érdekképviselet érvényre juttatása érdekében - elektorok választása útján az öt ágazati tevékenységi csoport (melyek illeszkednek a képviselő-testület állandó bizottsági tagozódásához) delegáltjaiból 2005-ben megalakult a Városi Civil Tanács, amely véleményező, javaslattevő szerepet lát el, tagjainak tanácskozási joga van az ágazatuknak megfelelő bizottsági, illetve a képviselőtestületi üléseken. 89

90 2006-ban székhely, infrastruktúra és anyagi támogatás biztosításával elősegítette a város, hogy létrejöhessen egy olyan civilek által működtetett - civil információs pont (CivilPont), amely megfelelő helyszínt nyújt a közös gondolkodáshoz, a hálózatban történő pályázati együttműködéshez. Évente közös szervezésben kerül sor a Városi Civil Nap megtartására, amely olyan fórumot teremt a városban és 2008-ban hatókörét kiterjesztve a kistérségben működő civil szervezetek részére, ahol bemutatkozhatnak, jobban megismerhetik egymást és mások tevékenységét, emellett az őket érintő aktuális információkról kompetens előadók tájékoztató előadását hallgathatják meg. A civil szervezetek az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján látnak el közszolgálati feladatokat, elsősorban a kultúra, a sport, az ifjúsági és a szociális munka területén. Széles körű az összefogás a programok szervezésében, a hagyományok ápolásában, a közös pályázatok készítésében és megvalósításában. A civil szerveződések önzetlen munkájukkal, egy-egy speciális feladat felvállalásával nagyban elősegítik a várospolitikai célkitűzések megvalósítását. III.2.7. Ifjúsági és idősügy Ifjúságügy Szentes város önkormányzata 2005-ben elkészíttette a település Ifjúsági koncepcióját". A dokumentum egyik alapvető megállapítása, hogy a folyamatosan csökkenő lakosság mellett a születések száma is jelentősen csökkent az elmúlt 10 év során. A koncepció megalkotásának alapfeltételeként is felfogott kutatásokat több éven keresztül végezték el a városban, ehhez kapcsolódóan készülhetett el először a évi, majd a évi Ifjúsági Cselekvési Terv. Utóbbi dokumentumok részletesen bemutatják a gyermekekkel és ifjúsággal foglalkozó civil szervezeteket és azok tevékenységeit. A 12 szervezet a kisgyermekektől kezdve a 30 éves korosztályig bezáróan foglalkozik a fiatal korosztályba tartozó szentesi lakosokkal, a legkülönbözőbb közéleti, kulturális, szabadidős, sport, vallási, hagyományőrző, tánc és művészeti tevékenységekhez kapcsolódó lehetőségeket kínálva számukra. Szentes Város Önkormányzata 1992 év óta működik együtt a ma már külföldön is ismert "Szentesi modell" megvalósításában, a szentesi központú országos VE- GA Gyermek és Ifjúsági Szövetséggel (VE-GA Szövetséggel). A "Szentesi modell" megvalósulásának lényegeként jött létre és működik a Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat (SZIDÖK). A SZIDÖK sok tekintetben egész Európában egyedülálló korosztályi önkormányzati forma és Szentes város ifjúság-politikai stratégiájának egyik alapvető eleme. A SZIDÖK egyben a városi ifjúsági tanács is, amelynek tevékenységébe minden iskolai önkormányzat és korosztályi civil szervezet képviselői bekapcsolódhatnak. Jogilag rendezett intézményes formában dolgozik a SZIDÖK-öt támogató Felnőtt Kollégium is, amelynek tevékenységébe minden felnőtt ifjúságsegítő bekapcsolódhat. Az Önkormányzat és a VE-GA Szövetség 2002 évben kötöttek stratégiai "Közhasznú támogatási szerződés"-t. A szerződés szerint az Önkormányzat által az SZMSZ-ében is önálló fejezetében szerepeltetett SZIDÖK, és a hozzá 90

91 kapcsolódó projektek megvalósítása kapcsán vállalt feladatainak ellátásával a VE-GA Szövetséget bízta meg. Ezek felelőse nem hivatali köztisztviselő, hanem a VE-GA Szövetség saját alkalmazottja. A feladatok szerződés szerinti ellátásának ellenőrzése hivatali feladat. A kapcsolódó projektek az önkormányzati tulajdonú Szentesi Diák Pince és a Szentesi Ifjúsági Információs Pont, valamint a Magyartési Tábor Központ önálló üzemeltetése, fő évenkénti táboroztatása, fő évenkénti képzése, 1-3 ifjúságkutatási program évenkénti lebonyolítása, hazai és külföldi kapcsolatok illetve cserekapcsolatok szervezése, menedzselése. Ezek fejlesztése folyamatos - jelenleg folyik a kistérségi kiterjesztésük előkészítése - és a megvalósításukhoz az Önkormányzat és a VE-GA Szövetség széleskörű pályázati tevékenységet végez, amit szintén fejleszteni kívánnak. A VE-GA Szövetségnek az érvényes szerződések szerinti tevékenységei felkérés illetve megbízás alapján bővíthetők, ahogy ez rendszeresen meg is történik különböző közéleti ifjúság-szakmai területeken. Ezek egyik perspektivikus eleme az, hogy a VE-GA Szövetség kezdeményezője volt és konzorciumi tagja lett a "Csongrád Megyei Ifjúsági Szakmai-Módszertani Központ"-nak, amely a jövőben egyrészt alakítója lesz a megyei ifjúság-politikai stratégiájának, másrészt segítője a folyamatban lévő ifjúsági tér pályázatok nyerteseinek, azok intézményei és tevékenységei stratégiai fejlesztésének ben tartotta alakuló ülését a civil kezdeményezésre létrejött Civil Ifjúságsegítő Kerekasztal (CIK). Tagjai a civil koordináció mellett olyan rugalmas szervezetű, ifjúsági pályázati akciócsoport működtetését tűzték ki célul, amely elősegíti a különböző területeken (gyermekegészségügy, ifjúságvédelem, közoktatás, közművelődés, sport, felekezeti alapú) az ifjúságért dolgozó felnőtt civil szervezetek közötti együttműködést, a hatékonyabb munka és a forrásteremtés érdekében. Idősügy A 2005 júniusában elkészült idősügyi koncepció kiemeli, hogy helyi szinten az önkormányzatok tehetnek a legtöbbet az idős lakosság társadalmi aktivitásának, fizikai és intellektuális kapcsolódási lehetőségeiknek megőrzésében. Ehhez az első lépés, hogy nem csupán a törvények és jogszabályok által előírt ellátási kötelezettségeknek kell eleget tenni, hanem új, idősügyet szolgáló rendszereket kell kiépíteni. A koncepció helyzetelemzése hangsúlyozza a lakosság öregedését, s az idősödő társadalom kihívásait, amely elsősorban az aktív korú népesség korai halálozásából, a születések számának csökkenéséből, az aktív korú fiatal munkavállalók elvándorlásából adódik. Szentes város kiterjedt külterülettel rendelkezik, ahol számottevő tanyavilág van. A tanyák infrastrukturális állapota igen rossz és az ott élők szociális segítségnyújtásra szorulnak. Az idős lakosság gazdasági és szociális helyzetét alapvetően meghatározza az agrár jellege, tehát az úgynevezett tsz nyugdíjasok, vannak döntő többségében. Az öregségi nyugdíjak összevetésében elmaradást tapasztalhatunk az országos átlaghoz képest. A szépkorú hölgyek aránya, férfi társaikhoz képest nagyon jelentős, ezért különösen ráirányítja a figyelmet az egyedül élő özvegy nőkre. A tanyasi életforma periferizálódást jelent minden vonatkozásban. A tanyán élők többsége időskorú, akik előbb-utóbb igénylik az intézményi ellátást, hisz a tanyai feltételek között képtelenné válnak az önellátásra. 91

92 Az időseket is támogató ellátórendszer pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat különít el. A szociális ellátórendszer adatai szerint korcsoportonként a következő megoszlásban részesülnek az idős emberek támogatásban: 19. táblázat: Idős emberek támogatása Szentesen Életkor Szociális ellátásokban (átmeneti segély, lakásfenntartási, fűtési támogatás) részesülők Közgyógyellátásban részesülők fő 414 fő fő 360 fő fő 334 fő fő 187 fő fő 65 fő fő Forrás: Önkormányzati adatbázis Az ellátások között természetesen lehetnek átfedések, hiszen aki közgyógyellátásban részesül, az amellett kaphat másfajta támogatást is. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében elsősorban a Gondozási Központ lát el alapellátási feladatokat az idősekkel kapcsolatban. Ezek a feladatok kiterjednek a házi segítségnyújtásra, szociális étkeztetésre és a pszichiátriai betegek nappali ellátására. A városban biztosított nappali ellátások között ki kell emelni a város három területén működő idősek klubjainak szolgáltatásait, melyek az otthonukban élő idős emberek számára nyújtanak igen széles programlehetőségeket. Bentlakásos ellátást biztosít az Átmeneti Szállást Biztosító Klub, amely a törvényi kötelezettségeknek megfelelően különösen azon időskorúak részére teszi lehetővé az elhelyezést az év minden napján, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni, vagy folyamatban van a szociális otthoni elhelyezésük, illetve krízishelyzetbe kerültek. Ezt az ellátási formát január 1-jétől a dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon, valamint a Szentesi Központi Református Egyházközség tulajdonában lévő Református Idősek Otthona biztosítja. A kötelező és az önként vállalt feladataiban az önkormányzat stratégiája az időskorú lakossággal kapcsolatban a következő: az idős ember minél tovább otthonában megtartható legyen, idősek otthonának a létesítése, amely ugyan nem pótolhatja az otthont, de a megfelelő gondoskodás és a segítő szakemberek elköteleződése, a szeretet, a biztonság nyújtása, új értelmet adhat az idős ember életének, az idős embert szükségleteinek megfelelő ellátásban kell részesíteni, elő kell segíteni, illetve fokozni szükséges az idős emberek önszerveződését, az idős beteg is rehabilitálható, ezért speciális és komplex individuális gondozást kell részükre biztosítani, 92

93 aktív eszközökkel és tevékenységgel elősegíteni az állami pénzeszközök kiegészítését, együttműködéseket kell kialakítani a kisebbségi szervezetekkel, a lakosság önkéntes segítőivel, az idősek felelősségvállalásának fokozása önmaguk és a környezetük iránt, cselekvő részvételük elősegítése az őket és másokat érintő közéletbe, élethosszig tartó tanulás biztosítása, tekintettel arra, hogy milyen nagy fokú az információrobbanás, idősbarát médiumok kialakítása, egyenlő esélyek megteremtése minden korosztály számára, intergenerációs kapcsolatok kialakításával, az idős emberek biztonságának fenntartása, növelése, intézmények akadálymentesítése, egészségmegőrzés, egészségtudatos magatartás kialakítása, a szociális ellátások igényekhez történő igazodása (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés bővítése, tanyagondnoki szolgálat megszervezése). A város különböző adó és fizetési kedvezményekkel támogatja a 70 éven felüli korosztály életminőségét. Az önkormányzat egyik legfőbb feladatának tekinti egy boldog, emberséges élet biztosítását az idősek számára, melynek érdekében folyamatosan, az anyagi lehetőségei függvényében fejleszti intézményhálózatát, szolgáltatásait, valamint a rászorultakat minél szélesebb körben segítő támogatási rendszerét. 93

94 III.3. Környezet A következő fejezetben áttekintjük Szentes város infrastrukturális helyzetét, bemutatjuk a település épített és természeti értékeit, valamint felmérjük a közmű infrastruktúra állapotát, illetve szólunk az elmúlt években Szentesen végrehajtott komolyabb fejlesztésekről is. III.3.1. Épített és természeti környezet Csongrád megyében öt városias település maradt meg, ezek közül az egyik Szentes. A város központjának kiépülése döntően az közötti időszakra tehető. A város fontos településszerkezeti elemei a külterületen lévő tanyák, a város közvetlen határában találhatóak - jelenleg kb. 700 lakott tanya van Szentes külterületén. Szentes határát elpusztult középkori falvak gyűrűje alkotja. Ezek nevei: Bökény, Dónáttornya, Ecser, Hékéd, Szentlászló, Szentmihály, Tés, Tőke, Veresegyháza. A mezővárosi település hányatott sorsa nem kedvezett a művészetek fejlődésének. A művészeti stíluskorszakok jellemzése nem lehet következetes Szentes esetében az építészet, a festészet és a szobrászat területén az emlékanyag hiányzó láncszemei miatt. A városban meghatározó szerepe van az egyházi építészetnek, amit a jelentősebb középületek követnek. Az építészettel párhuzamosan követhetjük nyomon a képzőművészet ágait, a festészetet, szobrászatot is, melyek Szentes legkorábbi művészeti emlékeit őrzik. A belváros több építészetileg izgalmas látnivalót kínál. A Kossuth téren a kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom, a Kiss Bálint Református Általános Iskola, a volt Megyeháza méltóságteljes, neoreneszánsz épülete várja a látogatókat. Az Erzsébet téren a Városi Bíróság épülete, a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, a Szent Anna Katolikus Templom és plébánia, amelyet árkádsor kapcsol össze a műemlék jellegű templommal. A barokk stílusjegyeket hordozó és megújult Városháza szintén a Kossuth téren látható. A Kossuth utcán tekinthető meg a Takarék Székháza, a Szent Miklós magyar ortodox templom, az Evangélikus Templom és a Luther téri Díszkút. Az utca végén pedig a megújult Zsinagóga áll. A Református Nagytemplom Szentes jellegzetes épülete, a Kossuth tér északi oldalán helyezkedik el. Stílusa kora klasszicista ( ). Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma (52 méter). Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. Benne egyházközséget bemutató templomi galéria, és információs pont működött. Jelenleg a református templom rehabilitációja van folyamatban; EU-s források segítségével az önkormányzat és az egyház együttműködésének eredményeként. Kiss Bálint Református Általános Iskola: az eredeti népiskola épülete 1803-ban épült, klasszicista stílusban, melyet 1920-ban lebontottak, majd helyébe Dobovszky József István tervezett mértéktartó, eklektikus saroképületet. Az épület a folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt. 94

95 A templom mögött elhelyezkedő Kiss Bálint utca számos épülete védett. A műemléki környezetben fekvő utca a városközpont korhű rehabilitációja keretében EU-s források segítségével felújításra került. A klasszicista református lelkészlak (1836) nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint ( ) református lelkész korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. A lelkészlak felújítására a közelmúltban került sor. Megyeháza: középrizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épület (Makay Endre, 1883.), Szentes legszebb főtéri középülete, neoreneszánsz stílusú, 67 évig szolgálta Csongrád megye székhelyét. Attikáján a megye címere látható, Justicia és Minerva alakjával. Kőrácsos ablakainak oszlopsorát a mesterségek allegorikus nőalakjai (a mezőgazdaság, a háziipar, a hajózás, a vadászat, a kereskedelem és a halászat) díszítik. A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja. Bohn Alajos tervei alapján emelték 1911-ben. Az épület jó állapotú, legutóbb a tetőszerkezete és a homlokzata került felújításra. A Szentesi Takarék a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928). Az ingatlan folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van. Az Erzsébet téren található a Szentháromság szobor az I. világháború hőseinek emlékműve (Pásztor János, 1926). A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola épülete (1912) magyaros, szecessziós stílusú. A homlokzat eredeti díszítése színes mozaik volt, melyeket falfestéssel pótoltak ban a városháza felől modern, rézkupolával díszített tornaterem épült. Az iskola a folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzata került felújításra. Nyugat felől a városi bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával. A Városi Bíróság 1911-ben épült szecessziós-eklektikus stílusban Dobovszky József István tervei alapján. Az épületek jó állapotban vannak A tér sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna Templom áll. Az között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó színhelye. A templom jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt meg. A Szent Miklós magyar ortodox templom a város főutcáján áll ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel, külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskóval (Kéri László). Az elmúlt években a tetőfedése és a homlokzata felújításra került. Szintén a város főutcáján található az Evangélikus Templom ben épült neogótikus stílusban Francsek Imre tervei alapján. Az oltárképet Hegedűs László festőművész készítette. Az orgonát özvegy Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékére. A toronyórát a város ajándékozta a templomnak. A Petőfi Sándor utcában található a Péter Pál Polgárház és az úgynevezett Gólyás ház. Az előbbi folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó állapotban van, az utóbbi pályázati támogatás segítségével teljeskörűen felújításra került, és ma a Művészetek Házának ad otthont. A Dózsa-ház ben épült neoromantikus stílusban Antal Endre és Dobovszky József István tervei alapján. Vitéz Orgován János szentesi kőműves mester kivitelezte. Az épületet 2002-ben pályázati források segítségével restauráltatta az önkormányzat. A város szívében épült a Petőfi Szálló (Petőfi u. 2., szecessziós stílus, Komor Marcell és Jakab Dezső, ). Először a Kossuth utcai, majd a Petőfi utcai szárny készült el. Jól kivehetők a lechneri iskola stílusjegyei: történelmi stílusoktól független, sajátos tér- és tömegképzés, a népi építészet 95

96 formaelemeinek alapján álló architektúra, az új építőanyagok (kovácsoltvas, kerámia, nyerstégla) használata. Az oromzatos kupola bádogdíszei, csipkézett balluszteres erkélyei, tégla-szalagdíszes udvara, homlokzatos tulipános városcímerdíszei, a pártás kőfaragványok a századforduló magyar építészetének jelentős alkotásává tették az épületet. Színháztermét a város szülöttéről Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről nevezték el. Jelenleg folyik az épületegyüttes teljes rekonstrukciója. A település fontos, építészet történeti jelentőségű épületei még a vasútállomás, a Szentesi Takarékpénztár épülete, valamint a Jézus Szíve római katolikus templom. Az úgynevezett Gólyás-ház a rekonstrukciója után a Művészetek Házának ad otthont, a Nagy Ferenc utcából sétálóutca lett. A város további jellegzetes és védett épületei az 1830 körül épült, klasszicista stílusú Péter-Pál polgárház, az 1836-ban épült református lelkészlak, illetve az ben épült Donáti-szélmalom. A város életében meghatározó szerepet játszik a Kurca. A helyi lakosság nagy örömére a közelmúltban fejeződött be a főcsatorna városközponti szakaszának rehabilitációja. A főcsatorna vízminőségének javítása céljából Szentes Városa komplex megoldási és megvalósítási tervet készíttetett 2008-ban. A dokumentum a rögzített célok elérése érdekében egyértelmű javaslatokat fogalmaz meg, úgy mint az illegális szennyvíz becsatlakozások feltárása, a környező állattartó telepeken a hígtárgya kezelésének felmérése, esetleges szankciók bevezetése, monitoring rendszer kiépítése valamint bioremediációs program folytatása. Ugyancsak 2008-ban készült el a város közötti időszakra vonatkozó környezetvédelmi programja. Az átfogó program beavatkozásokat fogalmaz meg az egyes tématerületek tekintetében, így többek között konkrét feladatokat rögzít a levegő-, víz- és talajvédelem, a települési- és épített környezet, a természet- és tájvédelem valamint a hulladékgazdálkodás területén. A tavaszi, nyári és kora őszi hónapokban a Körösök völgyéből és a Tiszából ( a felső-kurcai vízkivételnél tulajdonképpen Tisza víz kerül a Kurca főcsatornába a visszaduzzasztás miatt) jó minőségű víz jut a Kurca-völgybe. Mindezeken túl a főcsatorna esetében elkülönül a téli hónapokban is a Felső-Kurca és a Szentes város, Szegvár község alatti szakasza. Ez utóbbi települések használt vizei (szennyvizek, kommunális célokra használt termál csurgalékvizek, stb.) jelentős mértékben befolyásolják a befogadó (Tisza) és Szentes város közötti csatornaszakasz vizének minőségét. A Kurca főcsatorna vizének biológiai életét azoknak a fajoknak a túlsúlya jellemzi, amelyek egyrészt kedvelik a tápanyagdús vizeket. ugyanakkor tudnak alkalmazkodni a sótartalom viszonylag jelentős szezonális változásához. Hasonló módon jellemezhető a főcsatorna parti sávjaiban megtelepedett vízi növényzet is. A nád és a sás jelentős mértékben fejlődött a Kurca Szentes alatti szakaszán, kevésbé elterjedt a felső szakaszon. A térség természeti értékekben is igen gazdag. A Cserebökényi Tájvédelmi Körzet (a Körös-Maros Nemzeti Park része, 1995-ben alapítva). A tájat a nagy kiterjedésű gyepterületek és a közöttük húzódó érmaradványok, vízállások határozzák meg. Legfontosabb természeti értékei a mocsári növénytársulások, szikes gyepek és az itt élő vagy átvonuló madárvilág. Két jelentős területrésze a Rekettyés rét, (ez Fábiánsebestyén igazgatási területére esik) és a Terehalmi víztározó, amely az ős-maros meder maradványa és környéke. A mocsári növénytársulások nemcsak a természetes vízfelületeket, hanem a belvízi csatornákat is kísérik. A szürke nyárs facsoportok és törékeny füzesek tájképi 96

97 értéket jelentenek. Szikes gyepek közül legértékesebb az un. Debreceni legelők. A terület egyedülálló értékét az a madárvilág jelenti, amelynek az említett környezet élőhelyül szolgál. Megtalálható itt mind a vizes, mind a száraz szikes terület madárvilága. 231 madárfaj előfordulását figyelték meg, ezek közül 15 fokozottan védett. A terület legjellegzetesebb és legértékesebb madárfajai: hamvas réti héja, kékvércse, cigány réce, gólyatöcs, gulipán, goda, piroslábú cankó, széki csér, haris, túzok, ugartyúk, szalakóta. A tájvédelmi körzet megőrzéséhez a legfontosabb feladat egy un. mocsári rehabilitációs program végrehajtása a belvízlevezető csatornák lezárásával vagy megszüntetésével, ill. magas víz bevezetésével. Ezzel a régi ártéri jelleg megőrzése és a vizes élőhelyek léte biztosított lenne. A gyepek megőrzése a túllegeltetések, felszántások, felülvetések megakadályozásával érhető el. A tájvédelmi körzet területéből 3800 ha-t jelenleg az MNV Zrt. kezel (a Pankotai ÁG tulajdona volt), 800 ha a Termál Szövetkezet tulajdonában van. A területek tájvédelmi körzetbe való integrálása a jelenlegi jogszabályok szerint folyamatban van. Tisza hullámtér Zsupsziget A néhány hektáros terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. Kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park. A Szentes igazgatási területére eső Labodári holtág a legészakibb része a fokozottan védett holtág szakasznak, amelynek legfőbb értéke a különböző gémfélék (kiskócsag, selyem gém, szürke gém, bakcsó) fészkelő helye. Magyartés-Zalotai Természetvédelmi Terület A régió és a leendő Körös-Maros Nemzeti Park arculatát meghatározó tájrész, a Hármas-Körös hullámtere. A vízrendezések után kialakult másodlagos tájforma és életközösség egyediségét, sajátosan magyar alföldi jellegét az adja, hogy itt kis területen tömörültek a valamikor hatalmas, változatos életterek. Emellett a szabályozással létrejött új élőhelyek (kubik gödrök) is elválaszthatatlanok a mai tájtól. Bár a hullámtéren kevés botanikai ritkaság található, a környező mezőgazdasági területről kiszorult gazdagabb vegetáció itt talál menedéket. A vízi növénytársulások között számos védett is található (fehér tündérrózsa, rucaöröm, sulyom, tündérfátyol). A hullámtéri erdők jellemző típusai a gyakoribb fűz-nyár, puhafa ligeterdő, a bokorfüzes és a ma már ritkább, a szárazabb magashátakon található, tölgy-kőris-szil liget erdő. A hullámtér legfőbb zoológiai értékét a madárközösségek jelentik, melyek felosztják egymás közt a változatos életteret. Eddig kb. 200 madárfajt figyeltek meg a területen, de az itt fészkelők, táplálkozók vagy rendszeres vonulók jellemzik igazán a területet. A holtágak, sekély kiöntések szolgálnak táplálkozó helyül a kis és nagy kócsagnak, selyemgémnek, fehér és fekete gólyának. A nádasok rendszeres fészkelői a vörös gém, törpegém, bölömbika és a nádi énekes madarak. A kemény és puhafa ligeterdők legértékesebb fészkelői a kiskócsag, selyemgém, kabasólyom, kékvércse, darázsölyv és az igen ritka fekete gólya. Az idős szürke nyárak odvait lakják a fekete harkály és a szalakóta. A kaszáló rétek ritka fészkelői a fülesbagoly, fürj és haris, rendszeresebb a bíbic és goda. Jelentős állattani érték az itt még biztos életfeltételeket találó európai vöröskönyves fokozottan védett 97

98 vidra. Kultúrtörténeti értéket jelentenek a szabályozás után üzembe helyezett vízügyi emlékek, melyek közül legjelentősebb a Zielinszky Szilárd tervei alapján között épült bökényi duzzasztó és hajózsilip, a hozzá tartozó gátőrházzal. Széchenyi liget A város legnagyobb kiterjedésű és legszebb parkja a Csongrádi út mellett elterülő, a Kurca által övezett Széchenyi -liget. Létesítését 1860-ban határozták el a Vecseri fok szigetnek nevezett, külterületnek számító 36 holdnyi réten. A számos faritkaságot tartalmazó, hangulatos sétányokkal szabadalt népkertet 1869-ben adták át a nagyközönségnek. Középső részét a századfordulón botanikus kertté alakították át. A ligetet az Országos Természetvédelmi Tanács 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánította. A liget nemcsak botanikai érték, hanem a múzeummal együtt kultúrtörténeti emlék is. További értékes természeti, illetve természetközeli területek: Lapistó-Fertő: a terület helyi védelemre javasolt. Kurca, Kórógy-ér, Veker-ér, Tőkei-ér, Mágocs-ér: ezek a valamikori kisfolyók és természetes erek összeköttetést jelentenek a legkülönbözőbb természeti területek között. Szentesi termál tavak: jelentős vízi madár élőhellyé vált. Évek óta nagy jelentősége van fokozottan védett madárfajok vonulásában és fészkelésében. Zalota-Magyartési és Tőkei puszták: a Körösszög vízállásos gyepekkel tarkított tájrésze. Legfontosabb értékét madárközösségei jelentik. Tisza hullámtér: a Zsupszigeti és a Körös hullámtéri védett terület közötti Tisza hullámtér az előzőekhez hasonló természeti és táji értékeket őriz. A hullámtér zöld folyosó a környező sivárabb monokultúrák között. A Szentes és környéke építészeti valamint természeti értékeit bemutató fejezetben természetesen külön szólni szükséges a térség legnagyobb kincséről, a termálvízről. Az ATIKÖVIZIG-től származó információk szerint országosan mintegy 1200 db kút hozza a felszínre a hévizet, ebből 332 darab a Dél-alföldi régióban található. Jelentékeny számú és nagyságú hévízhasznosító rendszer működik a délalföldi területen, főként Csongrád megyében, különösen Szentes körzetében. A hasznosító rendszerekből kikerülő használt hévizek, a régióban 2004-ben kb. 21 millió m3, hőfoka legtöbb helyen lehetővé teszi a direkt-, de vízminőségi problémák esetében az indirekt (hőcserélős) módon is az egyéb (pl. halászati) hasznosítást. Fontos itt megjegyeznünk, hogy éppen az energetikailag kedvezőbb, nagyobb hőfokú készletek a leginkább igénybevettek, különösen Szentes környezetében. 98

99 III.3.2. Lakásállomány Szentes Város októberében fogadta el lakóépület-felújítási programját. A dokumentum részletesen áttekinti a város lakásállományának összetételét, kihasználtságát, részletesen szól a tulajdonviszonyokról illetve az önkormányzatiés magán tulajdonban lévő lakások komfort fokozatáról. Az önkormányzat a lakás felújítási programját az igények és a rendelkezésre álló források függvényében különböző szekciókra bontva tervezi megvalósítani. A lakásállományban városi illetve kistérségi szinten rögzített folyamatokat a következő táblázatok foglalják össze. 20. táblázat: Lakásállomány a Szentesi kistérségben ( ) Lakásállomány (db) év év év év Nincs adat év év év év év év Forrás: KSH T-STAR Látható a fenti táblázatból, hogy a kistérségben a lakásállomány 1997 és 2006 között csökkent. A csökkenés mértéke 3,8 százalék. 21. táblázat: Lakásállomány alakulása Szentesen ( ) Lakásállomány (db) év év év év Nincs adat év év év év év év Forrás: KSH T-STAR A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a kistérségben zajló folyamatokkal párhuzamosan a térségi központban is csökkent a lakásállomány, hiszen míg 1997-ben darab lakás volt Szentesen, addig 2006-ban már csupán darab (a csökkenés mértéke 3,6 százalék, lényegében megegyezik a kistérségi 99

100 értékkel) ben kismértékben ismét nőtt a lakás állomány, ekkor már darab lakás volt a városban. A városban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint (a 2001-es népszámlálás alapján) 25,5 százalék. A következő ábrán tekintsük meg, hogy hogyan alakult Szentesen az épített illetve megszűnő lakások száma. 20. ábra: Épített és megszűnő lakások száma Szentesen ( ) év év év év év év év év év év Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db) Az év folyamán megszűnt lakások száma (üdülők nélkül) (db) Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Láthatjuk, hogy a megszűnő lakások tekintetében jelentős szórás mutatkozik városi szinten, hiszen míg 1997-ben és 2005-ben 6 darab illetve 5 darab lakás szűnt meg Szentesen, addig 2000-ben és 2001-ben összesen 38 darab lakást számoltak fel. Egyértelműen látszik ugyanakkor a fenti diagramból, hogy az épített lakások száma folyamatosan meghaladja a megszűnő lakásokét ben 47 darab, 2006-ban 21 darab, 2007-ben pedig 18 darab lakás épült a városban. A KSH adatai szerint a vizsgált időszakban összesen 274 lakás épült és 120 darab szűnt meg Szentesen. Az önkormányzat adatai szerint a panelprogram keretében eddig összesen 661 darab lakás újult meg, illetve a közeljövőben 21 társasházban további 685 lakás felújítása kezdődhet meg. 100

101 III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság 22. táblázat: Ivó-, és szennyvíz hálózat a szentesi kistérségben ( ) Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza (km) Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza (km) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) év 253, , év 254, , év 254, év év 258, , év 263, , év 263, év , év 268, , év 263, , Forrás: T-STAR Látható a táblázatból, hogy 1997 és 2006 között a közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza jelentős mértékben nem változott a kistérségben (253,7 kilométerről 263,6 kilométerre nőtt). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza, valamint a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma ugyanakkor jelentős mértékben bővült, hiszen a vizsgált időszakban az előbbi érték 61,1 kilométerről 122,3 kilométerre, míg az utóbbi 4,364 darabról 8,230 darabra nőtt. 21. ábra: Lakások közmű ellátottsága Szentesen ( ) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza (km) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) év év év év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram A fenti táblázatokkal összhangban ez a diagram is tükrözi a tényt, hogy a közüzemi ivóvíz hálózat lefedettsége közel 100 százalékos (1997-ben darab, 2006-ban darab, 2007-ben pedig darab volt ez az érték). Az ivóvízvezeték-hálózat hossza 144,5 kilométerről 2006-ra 152,6 kilométerre, 101

102 2007-re pedig 153,6 kilométerre nőtt. Ezzel párhuzamosan komoly előrelépés történt a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hosszának, valamint a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások számának növelésében, hiszen a vizsgált időszakban az előbbi érték 61,1 kilométerről 122,3 kilométerre (majd 2007-re 138,7 kilométerre), míg az utóbbi 4,364 darabról 8,230 darabra (2007-re darabra) nőtt. A közműolló (szennyvíz-csatorna hossz (m)/vízvezeték hossz (km) bekötések nélkül) értéke 1997-ben 422, ben 903 volt. A következő táblázat a vezetékesgáz-fogyasztók számának alakulásáról nyújt információt. 23. táblázat: Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában (2006) Város Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában Szeged 103,5 Hódmezővásárhely 86,5 Csongrád 83,7 Kistelek 83,6 Makó 85,2 Mindszent 78,8 Mórahalom 66,1 Sándorfalva 86,1 Szentes 78,9 Összesen 94,0 Forrás: KSH Mint láthatjuk Csongrád megye városai közül Mindszent után Szentesen van a legkevesebb vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában. A következőkben tekintsük át, hogy a települési infrastruktúrán belül a közlekedési infrastruktúra, vízszolgáltatás és szennyvízvédelem, gáz- és vízellátás valamint a telekommunikáció területén milyen fejlesztések zajlottak Szentesen az elmúlt években. Az elmúlt évek eredményes városépítő munkájának köszönhetően az önkormányzat pályázati források felhasználásával megépítette a várost elkerülő utakat, körforgalmi csomópontokat, és a hulladéklerakó telepet. A lakosság támogatásával teljessé vált a város infrastrukturális rendszere: valamennyi utcában kiépült a korszerű közvilágítás, a földgáz-, víz-, szennyvízvezetékek, a szélessávú internet, és a hozzá kapcsolódó távközlési és kábeltévé hálózat; minden utcában aszfaltos út szolgálja az ott élők kényelmét. Most tekintsük át részletesen, hogy milyen fejlesztések zajlottak a városban. Települési út- és kerékpárút hálózat, vízi közlekedés A város közlekedési hálózatát a közúti, a vasúti, a vízi és a kerékpáros közlekedés elemei alkotják. A közúthálózati elemeket tekintve a települést nem érintik gyorsforgalmi utak (a megyei területrendezési terv alapján a közeljövőben sem terveznek ide). 102

103 Szentes közigazgatási területén lévő állami utak hossza 99,099 km, melyből a belterületi út hossza 7,878 km. Szentes város úthálózatának hossza 218,285 km, melyből 99,099 km a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében van. A megyei utak burkolatának állapota jellemzően nem megfelelő, illetve rossz osztályzatú. Több milliárd forintot kellene fordítani a megyei szakaszok korszerűsítésére, melyre azonban nincs fedezet. Legutoljára a 451-es főút Csongrád és Szentes közötti szakaszán, összesen 2,2 km-es szakaszon végeztek útfelújítást. Az önkormányzati kezelésben lévő utak-járdák-hidak fenntartása és üzemeltetése a Városellátó Intézmény feladatkörébe tartozik, amely összességében 104 km portalanított utat és 132 km járdahálózatot jelent. A kerékpárút teljes hossza a városban 6,8 km, továbbá egy 7 km hosszú kerékpárút a Tisza jobboldali védtöltésén Csongrád és Szentes között (csongrádi fahídtól a közúti Tisza-hídig), mellyel a város kapcsolódik a nemzetközi Euro Velo útvonalhoz. Az elmúlt évek során, a szűkös források ellenére, jelentős belterületi út- és járdafelújítások történtek a településen, ennek eredményeként Szentes városa teljesen kiépített aszfalt úthálózattal rendelkezik (Nagyhegy városrész kivételével). Ennek részletes bemutatására a városrészi elemzések során térünk ki. Szentes (Tisza) helyi jelentőségű, elsősorban személyforgalmat és turisztikai célokat szolgáló kikötőként szerepel a megyei területrendezési tervben. Szentesen az Országos Vasúti Szabályzat szerinti vonalkategóriák közül nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal (A1) és hazai törzshálózati fővonal (A2) nem halad keresztül. A település a 130. Tiszatenyő-Hódmezővásárhely-Makó, a 147. Kiskunfélegyháza-Szentes-Orosháza és a 146. számú mellékvonalallal kapcsolódik a belföldi vasúthálózathoz, melyek a magyar vasúthálózat egyéb fővonalai (B1) közé tartoznak. Az említett vonalak egyben a Szentesi Regionális Vasút hálózatát alkotják, amely egyike az ban megalakított 20 regionális vasútnak. Teljes hossza 233,3 kilométer, 15 település vasúti kapcsolatát biztosítja Törökszentmiklós-Martfű-Tiszatenyő-Kunszentmárton- Szentes-Mindszent-Hódmezővásárhely-Makó, Kecskemét-Kunszentmárton- Szentes, Kiskunfélegyháza-Csongrád-Szentes (39 km) -Fábiánsebestyén- Gádoros-Orosháza (40 km). Vízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás, belvízvédelem, csapadékvíz elvezetés Szentes és környékének vízellátását, valamint a város szennyvízelvezetését és - tisztítását a Szentes Víz- és Csatornamű Kft. végzi. A szolgáltató önkormányzati tulajdonban van. A közüzemi vízellátást a rétegvizek biztosítják. A vezetékes ivóvízellátás szinte teljes körű (2002-ben 96%-os volt), a belterület jól ellátott, míg a tanyás térségeiben a mutatók rosszabbak. A szolgáltatott ivóvíz minősége általában megfelel a jelenlegi előírásoknak, bár a bórtartalom tekintetében a problémás vízművek közé tartozik a Szentes-Kajáni. A szigorú EU követelmények, illetve a 201/2001 (X.25.) sz. Korm. Rendelet szerint a víz arzén, bór és ammónia tartalmára néhány éven belül szigorúbb előírások lépnek életbe. Az új határértékeket december 15-ig kell teljesíteni. A következő ábrán az önkormányzat által a 2000-es években végrehajtott víz- és szennyvíz fejlesztések adatait láthatjuk. 103

104 22..ábra: Az önkormányzat által végrehajtott víz- és szennyvízfejlesztések Szentes Városban ( ) Önkormányzati fejlesztés (m) Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram A szennyvízelvezetés Szentes városban jelentősen fejlődött egy nagy volumenű szennyvízcsatorna-hálózat kiépítési program keretében,amely június és május között valósult meg. Ennek a programnak a keretében a Kiséri, a Városközponti, Felsőpárti, a Somogyi Béla utca és környéke, valamint a Nagyhegy városrészben összesen m gerinccsatorna, m bekötőcsatorna épült meg és 4656 lakás került bekötésre. A bekötött lakások aránya év végére eléri a 82-85%-ot. A munkák összköltsége mintegy MFt-ot tett ki. A következő ábrán a Szentes-Víz Kft által végrehajtott fejlesztések fontosabb adatait mutatjuk be. 23. ábra: A Szentes-Víz Kft által végrehajtott vízvezeték fejlesztések Szentes Városban ( ) Szentes-Víz Kft új vezetéképítés (m) Szentes-Víz Kft rekonstrukció (m) Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram 104

105 Az önkormányzattól származó adatok szerint 2000 és 2008 között a Szentes-Víz Kft mintegy 44 millió forint értékben épített ki új vízgerinc vezetéket, és közel 12 millió forint értékben szennyvíz gerinc- és bekötő vezetéket. Vízgerinc vezeték rekonstrukcióra mintegy 62 millió forint értékben került sor ebben az időszakban. A település csatorna ellátottsági mutatója 2002-ben 36% volt. Szentes keletkező szennyvízének tehát legnagyobb része házi közműpótló műtárgyakban, szikkasztó-emésztő aknákban került elhelyezésre ban azonban pályázaton Szentes Város Önkormányzata is támogatást nyert szennyvízcsatornahálózatának bővítésére ben kezdődtek el a csatornaépítési kiviteli munkálatok, amelyek a város teljes területén 2008 évben fejeződtek be. Így a csatornázottsági mutató már 92,3%-os. A szennyvíz elvezetés kiépítése a városban 1964-ben kezdődött a szennyvíztisztító I. ütemének megvalósításával. A szennyvíztisztító telep jelenlegi kapacitása m3/nap ben két öblözet szennyvízgyűjtő rendszer kivitelezése történt meg. A szennyvíztisztító telep a hatvanas évek technológiájának megfelelően épült, mely napjainkra elavulttá vált, a magas terhelés miatt vízterhelési adót is fizetnie kell a városnak. A szennyvíztisztító telep rekonstrukciója elodázhatatlan. A város területén a Berekháti Vízmű kezelésében 7 ivóvíz kút áll. Ezen felül a város különböző részein további 5 vízműkút található. A külterületi belterületeken 3 kúttal, három vízműtelep található. A meglévő kutak összes kapacitása m3/nap, átlagos terhelésük 6748 m3/nap. Fúrásuk az as években történt, kivéve a Berekháti vízműben lévő egyet, amely ban. A város szinte minden utcájában van csapadék-, belvíz elvezető árok, csatorna, kapacitásuk a nagyarányú munkálatok eredményeként, megfelelő. Ezek teljes hossza 177,4 km. A Kurca főcsatorna jelenti Szentes egyik vízgyűjtőjét (a város nyugati részén), míg a másikat a Nagyvölgy csatorna (keleti és déli részén) amelynek befogadója szintén a Kurca. A két vízgyűjtő a Bánomháti temetőnél egyesül, ahol az utóbbi vizét csapadékvíz átemelő segítségével juttatják a Kurcába. Szentesi (tájegységi) specialitás a lakótelkek közötti mirhók helyzete. A mirhók telekkönyvileg nem tartoznak általában a lakótelek tulajdonosának tulajdonába, de a gyakorlatban ennek a területnek az elbirtoklása mindenhol megtörtént. A telkek közötti csapadékvíz elvezetése lenne a funkciója, ezt a szabályozatlanság miatti beépítés, a gyomtalanítás hiánya gyakran megakadályozza, tovább növelve ezzel a belvizes problémákat. A belterületi csapadékvíz elvezető hálózaton először évben történt nagy arányú rekonstrukció és fejlesztés. Ennek keretében került rendezésre a Németh László utca és környéke csapadékvíz elvezetése, a Farkas Antal utcai új főgyűjtő és a Szeszfőzde dűlői gyűjtőcsatorna megépítése. Ezen munkák során 4490 m burkolt illetve 1150 m zárt csapadékcsatorna készült el és 5012 kapubejáró két oldalára került szintjelző idom. A munkák összköltsége 223 millió forint volt. A belterületi csapadékvíz elvezető hálózaton 2009 évben a Várady L. Árpád u. és környékének vízrendezése folyik. Ennek során - 154MFt költséggel 5340 m burkolt és 2910 m zárt csapadékcsatorna épül ki. Ezzel vízrendezési szempontból a teljes városi belterület csapadékvíz elvezető hálózata jó állapotúnak tekinthető. 105

106 Távhőszolgáltatás A városban körvezetékes, automatikus vezérléssel szabályozott fűtőrendszer formájában kiépítésre került a termálközmű-hálózat, amely három fűtőmű és hat termálkút egységes rendszerbe kapcsolásával közel 4000 lakásegységet lát el. A városi távhő szolgáltató rendszer alapvetően öt nagy objektum egymásra épüléséből és azok szoros kapcsolatából áll, melyek a Kurca parti (teljesen földgáz üzemű), a Debreceni utcai, a Kossuth utcai és a Hámán Kató utcai lakótelepi fűtőmű (ezek földgáz és termálvíz üzeműek) és hozzá illesztett hőhasznosító rendszerek. A központi fűtéssel rendelkező lakások száma 6930, valamint további 94 közület rendelkezik távfűtéssel. A központi fűtéssel ellátott lakások a távfűtéses, az etázsfűtéses és az egyedi kazánfűtéssel rendelkező lakásokat jelentik. Jelenleg az elhasznált hévizek elfolyatásos rendszerrel, környezetszennyező módon, felszíni befogadókba kerülnek, kivéve a Kertvárosban, ahol visszasajtolással kerül elhelyezésre. Gázellátás A DÉGÁZ Rt. Szentesi Kirendeltsége Szegvár, Mindszent, Derekegyháza, Nagymágocs, Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Eperjes, Gádoros, Nagyszénás, Tömörkény, Csongrád, Felgyő, Csanytelek, Baks helységek földgáz szolgáltatási tevékenységét látja el. Szentes városában 1969-től kezdődően épültek meg az ellátást biztosító gázelosztó vezetékek. Az 1990-es évek elején a DÉGÁZ Rt. újabb gerincvezetéket építetett a városban, a Nagyhegyi területet határolva. A meglévő hálózat a város mostani és várható gázmennyiségi igényeit megfelelően képes ellátni. A meglévő gázcsőhálózatból a gerincvezetékek hossza m, a leágazások hossza m. A vezetékes gázzal ellátott lakások száma 9 693, míg az intézményi, ipari, mezőgazdasági vállalatoké 981. A bekötések száma (leágazások): 5510 darab. Villamos energia Szentes elektromos energiával történő ellátását a szegedi székhelyű DÉMÁSZ Zrt. biztosítja, a város északi területeinek egy részét az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. látja el. A DÉMÁSZ Zrt. Szentesi Kirendeltsége Szentesen kívül Szegvár, Derekegyháza, Nagymágocs, Fábiánsebestyén, Eperjes, Nagytőke települések szolgáltatási tevékenységét is ellátja. Az elektromos energiával való ellátottság Szentesen, a külterület kivételével teljesnek mondható. A háztartási villamos energiával ellátott fogyasztók száma fő. A 2004-es Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve alapján a DÉMÁSZ Zrt. tíz éves előretekintéssel készített hálózatfejlesztési tervet. A terveket két terhelésnövekedési ütemre készítette el, a kisebbik 1,5%-os növekedési ütem a teljes terület átlagos növekedését veszi figyelembe, míg a második változat az utóbbi évek helyileg regisztrált tényleges fejlődési ütemét követi. A hálózatfejlesztési tervben konkrétan szerepel Szentes, ugyanis az Rt. részletes vizsgálatot folytatott egy Csongrád-Szentes 120 kv-os vezeték létesítésére. A fejlesztési terv azonban jelenleg nem tartja aktuálisnak a megvalósítását, ugyanis azt a DÉMÁSZ Rt. Az önkormányzattól származó adatok alapján 2000 és 2008 között mintegy 9000 méter földkábel cseréje illetve kiépítése történt meg. A legjelentősebb ilyen típusú fejlesztések 2008-ban (2022 m), 2007-ben (2048 m) és 2002-ben (1765 m) zajlottak. 106

107 Kommunikációs infrastruktúra, média A hírközlés (rádió, televízió) terén Szentes az Antenna Hungária Rt. Országos Tarnzithálózatának egyik telephelye, míg a mikrohullámú hálózatok korlátozási sávval Szeged-Szentes-Kunszentmárton hálózatának része, valamint térségi szerepkörű TV és URH gerincadó található a településen. Szentesen a helyi média működése egyedülálló óta hetente megjelenő heti lap a Szentesi Élet. Havi rendszerességgel megjelenő újság a Városi Visszhang, mely civil-vállalkozói kezdeményezésre indult el től áll az érdeklődők rendelkezésére a Szentesi Mozaik c. Internetes Újság awww.szentesinfo.hu/mozaik címen, melynek kiemelkedő a látogatottsága. Az önkormányzati tulajdonú Rádió Szentes több mint tíz éve áll a lakosság szolgálatában Szentesen és a kistérségben. A város közszolgálati rádiójának adásai közel százezer hallgatóhoz jutnak el a MHz-en a nap 24 órájában. A Rádió Plusz kereskedelmi rádió a 95.7 MHz-en színesíti a város életét. A digitális írástudás, az e-közigazgatás elterjesztése érdekében, Szentes, Csongrád, Mindszent városokban és a térségükben érintett településeken nagyszabású infrastruktúra fejlesztés valósult meg. Szélessávú internet-, kábeltelevíziós és vezeték nélküli hálózat épült ki, mely által az internetet felhasználó lakosság aránya rövid időn belül többszörösévé vált. Civil szerveződésű helyi televíziós műhely is működik, amely Civil Televízió néven a műsorszolgáltatás kistérségivé terjesztésének egyik állomása. Szentesen az első adást 2005 áprilisában sugározták. A közvetítések a hét minden napján, 4 óránként ismétlődő műsorrenddel láthatóak a kábeltévé hálózatban. A vezetékes távközlés alapján hazánk 54 primer körzetre van osztva. Az előfizetők négy nagyobb tulajdonosi csoporthoz kapcsolódva érhetik el az úgynevezett koncesszió köteles vezetékes távbeszélő szolgáltatást, amely a kilencvenes években és még napjainkban is a távközlési piac meghatározó szegmense. Az Országgyűlés novemberében fogadta el a távközlésről szóló évi LXXII. törvényt, amely július elsején lépett hatályba. A törvény szerint közcélú távbeszélő szolgáltatást április 30. után csak koncessziós szerződés alapján lehet nyújtani. Az említett primer körzetek közül Szentes a 16. számú, ahol a szolgáltató az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. A cég elődje a francia érdekeltségű Vivendi Telecom Hungary volt, amelyet az anyacég novemberében hozott létre májusában került új tulajdonos kezébe a cég, melynek során új, egységes cég- és márkanevet alakítottak ki (invitel), jelenleg kilenc primer körzetet tartozik hozzájuk. Vezetékes telefon, internetes és üzleti kommunikációs (hang- és adatátviteli) szolgáltatást nyújtanak. Hulladékgazdálkodás Szentes Város települési szilárdhulladék közszolgáltatás működtetését 1992-től, a Városgazdálkodási Vállalat megszűntétől annak jogutódja, a Városellátó Intézmény, mint költségvetési szerv látja el. A települési szilárdhulladék szakfeladat dolgozói létszáma december 31-én 42 fő volt. A térség legnagyobb lakossági hulladéklerakó helye Szentes városától délre létesült, amely egy felszín közeli, jó vízzáró képességű agyagrétegre települt. Ez a megfelelő műszaki védelemmel együtt biztosítja, hogy szennyezőanyag ne kerüljön a talajvízbe és a felszíni vizekbe ben kísérleti jelleggel elkezdték a beszállított hulladék utólagos szelektálását, 2002-től pedig üzembe helyeztek egy ún. bálázógépet, amely a műanyag palackok tömörítésére szolgál. Pályázati támogatásból valósították meg a komposztáló telepet. Jelenleg 29 szelektív hulladékgyűjtő sziget áll a szentesi lakosok rendelkezésére. A településről a 107

108 folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) több, engedéllyel rendelkező magánvállalat gyűjti össze, amit a Szentes Városi Szennyvíztisztító Telepen helyeznek el. Az állati hulladék begyűjtése és átrakása a városi Gyepmesteri Telepen történik. Az elszállítást az ATEV Rt. végzi. Forrás: márciusi testületi ülés előterjesztése A telepre érkező hulladékmennyiség figyelembe vételével a szabad kapacitás várhatóan ez év végéig elegendő ben kísérleti jelleggel elkezdték a beszállított hulladék utólagos szelektálását, 2002-től pedig üzembe helyeztek egy ún. bálázógépet, amely a műanyag palackok tömörítésére szolgál. Pályázati támogatásból valósították meg a komposztáló telepet. Jelenleg 29 szelektív hulladékgyűjtő sziget áll a szentesi lakosok rendelkezésére. A településről a folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) több, engedéllyel rendelkező magánvállalat gyűjti össze, amit a Szentes Városi Szennyvíztisztító Telepen helyeznek el. Az állati hulladék begyűjtése és átrakása a városi Gyepmesteri Telepen történik. Az elszállítást az ATEV Rt. végzi. Szentes Város önkormányzata képviselőtestületének tagságával március 7-én jött létre a Dél-kelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer létrehozását célzó önkormányzati társulás (DAREH), mellyel egy integrált, komplex hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása volt a cél. A program hármas célja a szelektív hulladék gyűjtés és kezelés, égetőmű létrehozása valamint a rekultiváció. Szentes Város önkormányzata májusában vizsgálta felül 2004-ben elfogadott, és a as időszakra vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervét. A felülvizsgálat során a következő hulladékgazdálkodási célokat határozták meg prioritásként: o Dél-Kelet Alföldi Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer Önkormányzati Társuláshoz való csatlakozás tényként való kezelése, o a helyi települési szilárd hulladék közszolgáltatás átszervezése, o Szentes Berki Hulladéklerakó Telep biogáz gyűjtő rendszerének kiépítése, esedékes rekultiváció előkészítése, és az átrakó állomás létesítése, o kiemelkedő cél a szelektív hulladékgyűjtés és annak mennyiségi fejlesztése, melynek keretében ki kell alakítani a hulladékolajok, 108

109 fénycsövek, növényvédő szer maradék és göngyöleg, textil hulladék gyűjtés feltételeit. o Az állati hulladékgyűjtő és átrakó Gyepmesteri Telep fejlesztése o Az illegális hulladéklerakás megakadályozása, a lerakott, elszórt hulladék begyűjtése Légszennyezettség Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján Szentes város légszennyezettségi indexe a következőképpen néz ki: NO2 SO2 ÜP Összesített index Jó Kiváló Jó Jó Szentesen ipari méreteket öltő, jelentősnek mondható, szennyezőanyag kibocsátó forrás nem található. A térség területén bejelentésre kötelezett légszennyező telephelyeket az Alsó Tisza - vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tartja nyilván. A légszennyező anyagot kibocsátó telepek önbevallás alapján szolgáltatnak adatokat az általuk kibocsátott SO2, CO, NOx, szilárd, korom és egyéb anyagokról. A környezetvédelmi felügyelőséghez beérkezett alapadatok alapján elmondható, hogy az ipari tevékenységek környezetterhelése a megengedett határértékek alatt maradnak. A telephelyeken a fűtés által okozott légszennyezés egyre kisebb mértékű, ami a földgáz tüzelés bevezetésétől, valamint a fűtésrekonstrukciók során a jobb hatásfokú, gazdaságosabb és magasabb igényeknek megfelelő berendezések telepítéséből adódik. A gépjármű forgalom okozta imissziós hatásokról mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A mezőgazdaság főleg porral, a különböző energiaszolgáltató berendezések üzemeltetéséből származó anyagokkal, a művelés nélküli területeken a gyomnövények pollenjeivel illetve alkalomszerűen - a légipermetezések által-, növényvédő - szerekkel szennyezi a levegőt. 109

110 III.4. Közszolgáltatások Az alábbi fejezet első részében a humán közszolgáltatások helyzetét mutatjuk be, egyrészt regionális, megyei és kistérségi, másrészt hosszabb időbeli kitekintést is téve, a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően. III.4.1. Oktatás-nevelés Az óvodák és oktatási intézmények működésével kapcsolatos adatokat közötti periódusra vonatkozóan elemezzük, az óvodától haladva a felsőfokú intézményig utóbbit csak régiós és megyei szinten értelmezve. Óvodák és általános iskolai feladatellátási helyek Amint a táblázat adataiból kiderül, régiós szinten az elmúlt 6 év során mintegy 5%-kal csökkent az óvodai feladat ellátási helyek, valamint a férőhelyek száma. Ez a csökkenés követi az óvodába beíratott gyermekek számának visszaesését is, amely közel 7%-os a Dél-Alföldön. Csongrád megye helyzetét vizsgálva azt láthatjuk, hogy az óvodába beíratott gyermekek száma jelentősebb mértékben, mintegy 6,4%-kal csökkent 2001 és 2006 között. A férőhelyek száma 6%-os csökkenést mutat, ez azonban nem követi teljes mértékben a gyerekek számában bekövetkezett visszaesést. Az óvodák kihasználtsága 2006-ban 93,7%-os volt. A Szentesi kistérség esetében még jelentősebb az óvodába beíratott gyerekek számának csökkenése. Míg 2001-ben 1566-an jártak óvodába, ez a szám ban már csak 1327 volt, amely 15% feletti csökkenés. A férőhelyek száma az időszak elején emelkedett, majd jelentősen csökkent, azonban a kihasználtság kistérségi szinten továbbra sem éri el a 80%-ot (79,6%). Szentes városa a kistérségi adatokhoz viszonyítva még kedvezőtlenebb képet mutat. Az óvodába beíratott gyerekek száma 17,52%-kal esett vissza 6 év alatt (1136-ról 937-re). A férőhelyek száma a kistérségihez hasonló módon itt is a kezdeti emelkedést követően, 2002 után folyamatosan csökkentésre került, így 2006-ban kihasználtságuk 79,68%-os volt ben az intézmények még igen magas kihasználtsággal működtek (112%), ez azonban folyamatosan visszaesett. A városban a feladat ellátási helyek száma 2006-ban a korábbi 15- ről 16-ra emelkedett. Az általános iskolák (feladat ellátási helyek), valamint a tanulók számának alakulása nagymértékben emlékeztet az óvodák esetében tapasztaltakhoz. Régiós szinten az intézmények száma mintegy 9%-kal, a tanulók száma több mint 15%-kal csökkent 2001 és 2006 között. Csongrád megye esetében a csökkenés mindkét esetben szerényebb, 6,7%-os, illetve a tanulók esetében 14,7%-os. A Szentesi kistérségben azt tapasztalhatjuk, hogy az általános iskolai feladatellátási helyek száma (15) a vizsgált időszakban nem változott, miközben a tanulók száma 15,45%-kal esett vissza. 110

111 Szentesen 2001-től július 1-ig 9 feladat-ellátási hely állt a kisiskolások rendelkezésére, akkor azonban a Berekháti Iskola megszűnt, így a es tanév óta csak 8 általános iskola működik a városában. A tanulók száma a kistérséginél valamivel szerényebb mértékben, közel 13%-kal fogyatkozott meg 2006-ra a 2001-es értékhez képest. 24. táblázat: Óvodák és általános iskolák, Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) (db) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) év év év év év év Csongrád megye év év év év év év Szentesi kistérség év év év év év év Szentes év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat Középiskolai feladatellátási helyek és felsőoktatás A Dél-alföldi régióban a középiskolai feladat-ellátási helyek (gimnáziumok és szakközépiskolák együttesen) száma jelentősen 15,2%-kal emelkedett a közötti időszakban. Míg azonban a szakközépiskolák esetében az emelkedés mindössze 3%-ra tehető, addig a gimnáziumoknál a növekedés 31%- os. A tanulók száma is jelentős mértékben nőtt a középfokú oktatásban a vizsgált időszakban, összességében 7%-kal. A tanulói létszám emelkedés 111

112 azonban hangsúlyosabban jelentkezik a gimnáziumok esetében (9,6%), mint a szakközépiskolákban (5%). 25. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, Gimnáziumi feladatellátási helyek száma (db) Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma (db) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) Dél-alföldi régió Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt) (fő) Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma (kihelyezett tagozatok szerint) (fő) Csongrád megye Szentesi kistérség Szentes Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat A régiós tendenciák megmutatkoznak a megyei adatok szintjén is, annyi különbséggel, hogy a gimnáziumi feladat-ellátási helyek esetén mutatkozó 17%- os bővülés mellett a szakközépiskoláknál is komoly feladatellátási-hely bővülésnek (26%) lehetünk tanúi. Ennek megfelelően a gimnáziumok köre 5 feladat-ellátási hellyel (29-ről 34-re) bővült, a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma 42-ről 53-ra nőtt 2001 és 2006 között. A középiskolákban tanulók száma összességében 8,3%-kal emelkedett a megyében, ez a növekmény azonban sokkal erőteljesebben jelentkezik a szakközépiskoláknál (11,1%), mint a gimnáziumok esetében (4,0%). 112

113 A Szentesi kistérséget tanulmányozva tapasztalhatjuk, hogy a korábbi 3-ról 2006-ban 2-re csökkent a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma, míg a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma (4) nem változott. A középiskolai tanulók száma kistérségi szinten 12,3%-kal emelkedett 2006-ra a 2001-es adathoz képest, a növekedés a gimnáziumok és szakközépiskolák esetén azonosnak mondható, 12%-ot meghaladó. Minthogy a kistérség középiskolái Szentesen találhatóak, a kistérségi elemzéshez képest a városi adatok terén eltérés nem tapasztalható. Az eddig látottak alapján elmondható, hogy a megyei középiskolai tanulólétszám emelkedéséhez (1615 fő) Szentes városa és kistérsége igen jelentős mértékben járult hozzá (218 fő, 13,5%), figyelembe véve,hogy a kistérségi lakosság a megyeinek mintegy 10%- át teszi ki. 24. ábra: Gyermekek és tanulók számának változása Szentes város közoktatási intézményeiben között (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) (fő) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) év év év év év év Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram A fenti ábra jól láthatóan mutatja számunkra az intézményekben nevelt/oktatott fiatalok számában történt elmúlt hat évre vonatkozó változást. A középiskolák kivételével ahol az elmúlt 3 évben már szerény, változó irányú változás történt a folyamatos csökkenés tendenciáját kell kiemelnünk. A helyi/kistérségi szintű oktatási intézményrendszer bemutatása, illetve a jellemző tendenciák összefoglalása A Szentesi Kistérség óvodai és iskolai ellátása A kistérség a településeket tekintve 9 óvodában (és Szentesen a városban a székhely óvodákon kívül további 9 önkormányzati fenntartású tagóvodában és egy egyházi óvodában is), illetve 7 általános iskolában (és azok tagintézményeiben) biztosítja a lakosság részére a nevelő oktató tevékenységet. 113

114 Szentes város oktatási palettáját gazdagítják a megyei és minisztériumi fenntartású középiskolák (a gimnáziumban többek között irodalmi-drámai tagozat, továbbá építészeti, közgazdasági, ügyviteli, gépészet, elektrotechnika, távközléstechnika, informatika, mezőgazdaság, élelmiszeripar szakmacsoportok képzések), egy megyei fenntartású gyógypedagógiai intézmény, egy katolikus általános iskola és egy református általános iskola. Mindezek mellett a településen működik a Szentesi Önkormányzat önként vállalt feladataként működtetett kollégiuma, alapfokú művészeti iskolája, továbbá az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, valamint más fenntartású művészeti iskolák is. Ez a széles kínálat sokszínű, gazdag lehetőségeket tartalmaz, hiszen valamennyi intézmény egyéni sajátos profilt igyekszik kialakítani. Az így létrejött intézményrendszer a térség lakosainak biztosítani tudja a szabad iskolaválasztás lehetőségét gyermekeik adottságainak, képességeinek, vallási hovatartozásainak figyelembe vételével. Ha a kistérség településeinek iskolai ellátottságát vizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy két községben Eperjesen és Nagytőkén nincs általános iskola, ezeken a helyeken csak óvoda működik. Árpádhalmán és Derekegyházán az óvodákon kívül az általános iskolai tagintézményekben az 1 4. évfolyam oktatása történik. Az elmúlt néhány éves időszak egyik fő jellemzője az intézményfenntartó társulások, illetve a többcélú közoktatási intézmények létrejötte. A kistérségen belül a középiskolák csak a térség központjában, Szentesen működnek, ugyanakkor alapfokú művészeti oktatás Szentesen kívül Szegváron is történik. A tanulásban akadályozott, illetve az értelmükben akadályozott gyermekek és tanulók nevelése oktatása Szentesen valósul meg. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A kistérségi települések közigazgatási területén a pedagógiai szakszolgálati feladatokat Szentes Város Egységes Pedagógiai Szakszolgálat elnevezésű intézménye látja el, április 1. napjától. A kistérségi települések igényeit, továbbá szakmai szempontokat figyelembe véve, a kistérségi szolgáltatás egy április 1-jétől újonnan létrehozott intézményben, négy szentesi, illetve négy egyéb településen kialakított feladatellátási helyen valósult meg. A központi intézmény gondoskodik az egész kistérségben folyó szakmai munka szervezéséről, koordinálásáról, ellenőrzéséről és adminisztrációval kapcsolatos feladatok segítéséről. Az új közoktatási intézmény a Szentes Város Önkormányzata intézménye, a Terney Béla Kollégium épületében került kialakításra. Az intézmény új, központi székhelyre történő költözése szeptember 5-étől megvalósult és eredményesen működik. 114

115 Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményének munkája révén városi és kistérségi szinten gondoskodik a közoktatásról szóló törvény 88. (2) bekezdésében és e törvény 34. d.), e.) és h.) pontjában rögzített: - nevelési tanácsadásról - logopédiai ellátásról. Emellett január 1-jétől Szentes város területén gyógytestnevelési feladatokat is ellát. Ugyanez az intézmény gondoskodik az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetéséről is a fejlesztésekre szoruló sajátos nevelési igényű tanulók, gyermekek megsegítésének céljából. Az intézmény szakemberei összességében évben közel 900 gyermek, tanuló szakszolgálati ellátását, szűrését, iskolaérettségi vizsgálatát végezték el. Iskolabuszok A kistérség 4 önkormányzata iskolabusz üzemeltetésével, illetve iskolabusz szolgáltatás vásárlásával pedagógusi felügyelettel biztosítja a gyermekek, tanulók biztonságos utaztatását a lakóhely és a közoktatási intézmény között (Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke önkormányzatai). Az iskolabuszok útvonalai: - Eperjes Fábiánsebestyén - Szentes és vissza - Derekegyház Szentes és vissza - Árpádhalom Fábiánsebestyén és vissza - Szentes Magyartés Nagytőke és vissza A közoktatási feladatellátás módja az egyes településekre vonatkozóan 115

116 26. táblázat: Óvodák feladatellátás módja a Szentesi kistérségben Település Árpádhalom Feladatellátás módja Közokt.-i int.fennt. társ. Székhely intézmény - Arany J. ÁMK 6625 Fábiánsebestyén, Úttörő tér 3. Tagintézmény (társulásban) - Árpádhalmi Napközi Otthonos Óvoda 6623 Árpádhalom, Árpád u. 1. Derekegyház Önálló működtetés - Derekegyház Napközi Otthonos Óvoda 6621 Derekegyház, Iskola u. 10. Eperjes Közokt.-i int.fennt. társ. - Kertvárosi Óvoda Szentes 6600 Szentes, Rákóczi F. u Eperjesi Óvoda 6624 Eperjes, Béke u. 1. Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Közokt.-i int.fennt. társ. Önálló működtetés Közokt.-i int.fennt. társ. - Arany J. ÁMK 6625 Fábiánsebestyén, Úttörő tér 3. - Nagymágocs Napközi Otthonos Óvoda 6622 Nagymágocs, Mátyás király u Arany J. ÁMK 6625 Fábiánsebestyén, Úttörő tér 3. - Árpádhalmi Nap-közi Otthonos Óvoda - Nagytőkei Nap-közi Otthonos Óvoda - Nagytőkei Nap-közi Otthonos Óvoda 6612 Nagytőke, Széchenyi tér 6. Szegvár Önálló működtetés - Kurca-parti Óvoda 6635 Szegvár, Hunyadi J. u. 25 Szentes Önálló működtetés Közokt.-i int.fennt. társ. Forrás: Önkormányzati adatbázis - Központi Óvoda (Székhely int.+6 tagint.) 6600 Szentes, Klauzál u Kertvárosi Óvoda (+ 4 Városi tagóvoda) 6600 Szentes, Rákóczi F. u Eperjesi Tagóvoda Összesített létszámadatok (részletezve majd az egyes településeknél): Az önkormányzat adatai alapján a települési önkormányzatok által önállóan működtetett óvodákban a 2007/2008. nevelési évben az összes gyermeklétszám 856 fő. A kiscsoportos óvodások száma 274, a középső korcsoportosoké 247, a nagycsoportos óvodások létszáma 335 fő. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma 27 fő. Az óvodás gyermekekkel összesen 37 óvodai csoportban foglalkoznak. Ilyen tekintetben az átlaglétszám a tényleges gyermeklétszámot alapul véve 23,1 fő.( E létszám még az iskolába menő óvodásokat is magába foglalja) 116

117 Az egyes önkormányzatok közoktatási intézményfenntartó társulásai által fenntartott óvodai intézményekben 554 fő az ellátott gyermekek száma. Ezekben az óvodákban összességében az első nevelési évben 236, a második nevelési évben 127, a harmadik nevelési évben 191 gyermek nyert elhelyezést. 13 fő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. A társulásos intézményekbe bejáró óvodások létszáma 17, az iskolabusszal utaztatott gyermekek száma 5 fő. Az óvodai csoportok száma 24, az átlaglétszám 23,2 fő. (E létszám még az iskolába menő óvodásokat is tartalmazza.) Összességében tehát a Szentesi kistérségben 1410 gyermek vesz részt az óvodai nevelésben a 2007/2008. nevelési évben. (Fenti adatok az egyes intézmények által a április én történő létszám felülvizsgálatokon igazolt statisztikák szerinti adatok). Az önkormányzati adatok tehát a évre vonatkozóan rögzített KSH értékekhez képest (1327 fő) viszonylag jelentős pozitívumot mutatnak. 27. táblázat: Általános iskolai nevelés oktatás a Szentesi kistérség településein Település Árpádhalom Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Feladatellátás módja Közokt.-i int.fennt. társ. Közokt.-i int.fennt. társ. Közokt.-i int.fennt. társ. Közokt.-i int.fennt. társ. Székhely intézmény - Arany J. ÁMK Fábiánsebestyén (5-8. évf.) - Koszta J. Ált. Isk., Szentes (5-8. évf.) - Ált. Isk., Gádoros (1-4. évf.) - Klauzál Gábor Ált. Isk., Szentes (5-8. évf.) - Arany J. ÁMK Fábiánsebestyén (5-8. évf.) Tagintézmény (társulásban) - Árpádhalom (1-4. összev. évf.) - Ált. isk., Derekegyház (1-2. és 3-4. évf. összevontan) - Ált. Isk. Árpádhalom (1-4. összev. évf.) Nagymágocs Önálló működtetésben - Hunyadi János Ált. Isk., Nagymágocs Nagytőke Közokt.-i int.fennt. társ. - Deák Ferenc Ált. Isk. és Damjanich J. Tagisk. Szentes (5-8. évf.) Szegvár Önálló működetetésben - Forray Máté Ált. Isk., Szegvár - Petőfi Sándor Ált. Isk., Szentes Szentes Önálló működtetésben Közokt.-i int.fennt. társ. - Klauzál G. Ált. Isk. Szentes (1-4. évf.) - Klauzál G. Ált. Isk., Szentes (Eperjes 5-8. évf.) - Deák F. Ált. Isk. és Damjanich J. Tagisk. (Nagytőke 1-8. évf.) - Koszta J. ált. Isk., Szentes (Derekegyház 5-8. évf.) - Ált. Isk., Derekegyház (1-2. és 3-4. évf. összevontan) Forrás: Önkormányzati adatbázis 117

118 Fenti táblázat szerint a nyolc település önkormányzata közül három önálló működtetéssel fenntartott intézményekkel, öt önkormányzat pedig közoktatási intézményfenntartó társulás keretében gondoskodik kötelező közoktatási feladatainak ellátásáról. Az önállóan működtetett általános iskolákban a április 25-i adatok szerint 44 osztályban 989 fő tanuló teljesítette tankötelezettségét. Ezekben az intézményekben 61 fő sajátos nevelési igényű tanuló integrált nevelése-oktatása is folyamatos. A közoktatási intézményfenntartó társulásban működtetett intézmények összes tanulói létszáma a 2007/2008. tanév fenti, hasonló időszakában 1520 fő. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók száma 117 fő. A társulásos intézményekbe bejáró tanulói létszám 157, az iskolabuszokat igénybe vevő tanulók száma pedig 80 fő. Az osztályok száma 66. Az önállóan fenntartott intézményekben az összes tanulói létszámot és az összes osztályt figyelembe véve az átlag tanulói létszám 22,4 fő, ugyanez az adat a társulásban részt vevő intézmények tekintetében 23,0 fő. 28. táblázat: Egyéb közoktatási intézmények a kistérségben Intézmény Terney Béla Kollégium Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont Forrás: Önkormányzati adatbázis Fenntartó Fenntartásáról nem kötelező feladatként gondoskodik Szentes Város Önkormányzata. Általános iskolai és középiskolás diákokat fogad a kistérségből és az ország különböző településeiről. Befogadóképessége: 304 fő, de jelenlegi kihasználtsága csak 83-84%-os. Szállástevékenységet is végez. Fenntartása továbbra is indokolt. Szentes Város Önkormányzata nem kötelező feladatként működteti július 1-jétől többcélú közoktatási intézményként működik (hangversenyek szervezése és lebonyolítása is feladata) Férőhelyszám: 800 fő Jelenlegi tanulólétszám: 445 fő Tanszakok: zongora, vonós, szolfézselmélet, tánc tagozat. Kiváló minősítésű intézmény. Fenntartása indokolt, mert az intézmény nemcsak oktatási, hanem kulturális köz-pontja is a városnak. Egyéb Szentesen működő alapfokú művészeti iskolák: 1. Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6600 Szentes, Tóth József u. 28/a) Férőhelyszám: Székhelye: 245 fő. Telephelyeken: 860 fő. Tanulói létszám: 469 fő 118

119 Tanszakok: festészet, grafika, szobrászat, kézműves, tűzzománc, médiaismeret, balett, moderntánc, társastánc, néptánc, bábjáték, színjáték, szolfézs, zongora, gitár. 2. Szivárvány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6600 Szentes, Petőfi Sándor u. 4.) Tanszakok: festészet, kézműves, textilműves, fotó-videó, kerámia, fatárgy-készítő, néptánc, társastánc, színjáték Tanulói létszám: 258 fő 3. Szilver Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (5440 Kunszentmárton, Kossuth u. 16 székhely) Tanszakok: társastánc, moderntánc 4. Színkör Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6600 Szentes, Tóth József u. 10/14.) Tanszakok: színjátszás, moderntánc, néptánc, hangszeres, vokális 29. táblázat: Más alapfokú-, és középfokú közoktatási intézmények Intézmények Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola (6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 2.) Férőhelyszám: 800 fő, Tan. létszám: 682 fő Boros Sámuel Szakközépiskola a Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Tagintézménye (6600 Szentes, Ady Endre u. 6-8.) Férőhelyszám: 520 fő nappali, 80 fő esti, Tan. létszám: 493 fő Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola (6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 1.) Férőhelyszám: 950 fő nappali, 300 fő esti, Tan. létszám: 832 fő Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Tagintézménye (6600 Szentes, Apponyi tér1.) Férőhelyszám: 490 fő nappali, 50 fő levelező, Tan. létszám: 426 fő Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola (6600 Szentes, Kossuth Lajos u. 45.) Férőhelyszám: 400 fő Tan. létszám: 242 fő Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szak-iskola, Diákotthon és Gyermekotthona Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Tagintézménye (6600 Szentes, Deák Ferenc u Székhely: 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi u ) Férőhelyszám: Szentesen: 493 fő, Tan. létszám: 200 fő Forrás: Önkormányzati adatbázis Fenntartók Csongrád Megyei Közgyűlés Csongrád Megyei Közgyűlés Csongrád Megyei Közgyűlés Csongrád Megyei Közgyűlés Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Közgyűlés 119

120 30. táblázat: Egyházi iskolák Intézmény Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda (6600 Szentes, Erzsébet tér 1.) Férőhelyszám: I: 648 fő, Ó: 75 fő Kiss Bálint Református Általános Iskola (6600 Szentes, Kossuth tér 2.) Tan. létszám: 437 fő Forrás: Önkormányzati adatbázis Fenntartó Szeged Csanádi Egyházmegye Kiss Bálint Református Általános Iskola Igazgatótanácsa Intézményfenntartó társulások nevelési/oktatási intézményekre A humán és egyéb erőforrások jobb kihasználására kistérségi szinten az intézmények integrációja jelent megoldást. Az óvodák és az általános iskolák integrációját a gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés teszi szükségessé. Az integráció biztosítja azt, hogy az intézmények egyenrangúak és megtarthatják szakmai önállóságukat. Az intézményfenntartó társulásban az önkéntességre és kölcsönösségre vonatkoztatva elvárt és teljesített alapelv, hogy a települési önkormányzat egyetértése nélkül a korábban fenntartásában működő intézményre vonatkozó lényeges társulási döntés ne születhessen. A folytonosság jelenti, hogy a társulási feladatellátásba bevont intézményeknek továbbra is el kell látniuk mindazokat a közoktatási feladatokat, amelyeket intézményként elláttak. A tagintézményeknek rendelkezniük kell a tagintézményi működéshez szükséges minden olyan jogosítvánnyal, amelyekkel korábbi intézményi jellemzőiket, helyi hagyományaikat megőrizhetik. A színvonalas feladatellátás érdekében szükséges, hogy a tagintézmények között legyen meg a horizontális és vertikális szakmai-pedagógiai együttműködés feltételrendszere. A hatékony és gazdaságos működés érdekében feltétlenül fontos, hogy a társulásban résztvevő intézmények tegyenek eleget a társulásokat ösztönző normatív közoktatási támogatások igénylési feltételeinek. A tagintézmény élén tagintézmény-vezető áll. Az intézményt a székhely intézmény magasabb vezetője, az igazgató irányítja. A társulásban résztvevő intézmények közösen alakítják meg szakmai munkaközösségeiket. Ez sokkal tágabb lehetőségeket biztosít a szakmai konzultációkra és együttműködésre, mint a kisebb létszámú iskolai munkaközösségek. Ugyanakkor az intézményekben folyó szakmai munka is nyitottabbá tehető, természetesen megtartva az adott tagintézmények nevelési és pedagógiai programjában és ennek részeként a helyi tanterveiben megfogalmazott szakmai célokat. Egymás munkájának jobb megismerése, a nyitottabb szakmai tevékenység, a módszerek átadása tovább gazdagíthatja az intézményekben folyó nevelő-oktató munkát. 120

121 Óvodai intézményfenntartó társulások - Árpádhalom Fábiánsebestyén Nagytőke Önkormányzatainak Napközi Otthonos Óvodai Intézményfenntartó Társulása - Eperjes Szentes Önkormányzatainak Óvodai Intézményfenntartó Társulása Általános iskolai intézményfenntartó társulások - Árpádhalom Fábiánsebestyén Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulása - Szentes Eperjes Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulása (5 8. évfolyamra) - Szentes Nagytőke Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulása - Szentes Derekegyház Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulása Szentes városa a jogszabályok előírásainak megfelelően 2007-ben elkészítette Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv -ét. (A szakanyag január 16-án került elfogadásra a közoktatási esélyegyenlőségi szakértők által.) A dokumentum a település közigazgatási területére, a közötti időszakra vonatkozóan fogalmazza meg a város óvodáiban nevelt gyermekeket, valamint a közoktatási intézményekben tanulók körét érintő főbb esélyegyenlőségi intézkedéseket. Az intézkedési terv számos rövid- és középtávú célt és konkrét intézkedést, tevékenységet fogalmaz meg. Mindezek részletesebb bemutatásával az IVS antiszegregációs fejezetében fogunk részletesebben foglalkozni. 121

122 III.4.2. Szociális ellátás A szociális ellátás területén belül elsőként a bölcsődék és a bölcsődés gyerekek számának alakulásával foglalkozunk. Regionális és megyei szinten is elmondható, hogy a bölcsődébe beíratott gyerekek száma ingadozott a vizsgált időszakban, arányait tekintve régiós szinten változott jelentősen (a régióban 1997-ben 4324, 2006-ban 4643, Csongrád megyében 1997-ben 1866, 2006-ban 1898 gyerek járt bölcsődébe, előbbi 7,3%-os emelkedés, utóbbi gyakorlatilag nem mutat változást a két szélső időpont között). Minthogy a férőhelyek száma mindig alatta maradt az igényeknek, az intézmények kihasználtsága magas volt, sőt túlterheltségről beszélhetünk: 2006-ban a megye 1377 rendelkezésre álló helyére 1898 gyermek jutott (ez 137,8%-os kihasználtság. 31. táblázat: Bölcsődék, Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) (db) Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő) Bölcsődék száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) (db) Dél-alföldi régió év év év év év év év év év év Csongrád megye év év év év év év év év év év Szentesi kistérség év év év év év év év

123 2004. év év év Szentes év év év év év év év év év év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat A Szentesi kistérséggel kapcsolatban megállapítható, hogy az áttekintett 10 év során jelentős mértékben ingadozott a bölcsődébe beíratott gyerekek száma (a szélső értékek 76 és 118), 2003 és 2006 között emelkedésnek lehetünk tanúi, eltekintve a 2005-ös minimális visszaeséstől, amelyet az utolsó elemzett évben ismét jelentősebb, az előző évihez képest 16%-os emelkedés követett. A bölcsődék száma a korábbi 2-ről 2000-ben csökkent 1-re, ezt követően már csak Szentesen működött bölcsőde a kistérségben. Az adatok alapján azt is láthatjuk, hogy az utolsó évben (1999) már csak 9 kisgyermek járt Szentesen kívüli intézménybe, míg 1998-ban még 15. A férőhelyek száma 1997-ben még meghaladta az igényeket, így ebben az évben a 115 helyre csak 93 gyermek jutott (80,8%-os kihasználtság), az ezt követő évek jelentős férőhelyszám csökkentése azonban megfordította a tendenciát és 1998-tól a beíratott gyermekek száma mindvégig meghaladta a hivatalos férőhelyek számát, ennek megfelelően 2006-ban a kihasználtság 168%-os volt. A kistérségi elemzéshez képest a városi adatok terén viszonylag kis eltérés tapasztalható, minthogy 2000-től csak a szentesi bölcsőde fogadja a kicsiket. A bölcsődei intézmények száma a városban nem változott, mindvégig 1 maradt, a beíratott gyermekek számára és a kihasználtságra a kistérségnél leírtak érvényesek az elmúlt 7 év viszonylatában. A következőkben a térség szociális intézményeinek helyzetét elemezzük, egyrészt a férőhelyek számát, másrészt az ellátottak/gondozottak számát vizsgálva meg. 123

124 32. táblázat: Szociális intézmények, Év Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma (fő) Idősek nappali intézményeinek működő férőhelyei (db) Idősek nappali intézményeiben ellátottak száma (fő) Szentesi kistérség Szentes Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat A fenti tábla adataiból láthatjuk, hogy a Szentesi kistérségben található önkormányzati kezelésben levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben működő férőhelyek száma 1997-től 2007-ig 759 főről 705 főre csökkent folyamatosan, ugyanezen időszakban a gondozottak száma 752 és 630 fő között változott, utóbbi legalacsonyabb adat 2007-es. A férőhelyek kihasználtsága az utolsó év kivételével mindvégig magas (95% feletti) volt, akadt több olyan év is, amelyben a 100%-ot is meghaladta ben azonban a gondozottak a rendelkezésre álló helyek számának 89,4%-át használták ki. Viszonylag széles skálán mozgott az idősek nappali intézményeiben működő férőhelyek száma, amely az 1997-es 254 főről ra 205 főre esett vissza, majd 2007-re ismét megközelítette a 90-es évek végén feljegyzett értéket (247 fő). Mindeközben hasonló módon ingadozott a gondozottak száma is, a legmagasabb értéket 1997-ben, a legalacsonyabbat 2001-ben láthattuk. A nappali intézmények kihasználtsága mindig meghaladta a 100%-ot a vizsgált időszakban, a legmagasabb ban volt (120% felett). Az utóbbi két évben a kihasználtság az optimálishoz közelítve, 1-2%-kal 100% feletti volt. 124

125 Szentes városában 3 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény működik, amelyekben a férőhelyek száma folyamatosan csökkent az elmúlt 10 év során, az 1997-es 184-ről 2007-re 149 főre, a különbség -9%. A gondozottak száma szintén visszább esett, bár az időszakban volt több alkalommal emelkedés is. A legalacsonyabb számot 2007-ben jegyezték fel, az ekkori 138 fős érték mintegy 21%-kal alacsonyabb az 1999-es legmagasabb gondozott létszámnál. A városban többször is 100%-ot meghaladó volt a bentlakásos intézmények kihasználtsága ( ), ugyanakkor 90% alatti aránnyal is találkozunk (1997 és 2002). A legutolsó vizsgált évben az intézmények kihasználtsága 92,6% volt. A férőhelyszám csökkenésével párhuzamosan tehát a kihasználtság magas szintjét tartani lehetett. A következő táblázat azt szemlélteti számunkra, milyen szociális intézmények működnek Szentesen. 33. táblázat: Szociális intézmények Szentes városában Működési terület Szentes város közigazgatási területe, a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások tekintetében Szentes Kistérség Többcélú Társulása Közigazgatási területe Székhelye: Szentes, Horváth M. u. 10. Telephelyei: Szentes, Dózsa Gy. u. 86/a Szentes, Munkás u. 54. Szentes, Nagyörvény u. 53. Szentes város közigazgatási területe, a Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona, Helyettes Szülői Hálózat tekintetében Szentes Kistérség Többcélú Társulása közigazgatási területe Székhelye: Szentes, Csallány Gábor part 1. Telephelyei: Szentes, Koszta J. u. 7/a Szentes, Munkácsy u. 3. Szentes Kistérség Többcélú Társulása Közigazgatási területe Székhelye: Szentes, Intézmény megnevezése Szentes Város Gondozási Központja Szentesi Családsegítő Központ Hajléktalan Segítő Központ Ellátottak száma (2007) Szociális étkeztetés 249 fő Házi segítségnyújtás 45 fő Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 47 fő Idősek nappali ellátása 156 fő Fogyatékosok nappali ellátása 21 fő Pszichiátriai nappali ellátás 33 fő Közösségi ellátás 27 fő Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás 10 fő Gyermekjóléti szolgáltatás 388 fő Családsegítő szolgáltatás 755 család (3382 alkalom) Tanyagondnoki Szolgálat 304 fő Családok Átmeneti Otthona 37 fő Gyermekek Átmeneti Otthona 64 fő Helyettes szülői hálózat 4 fő Étkeztetés (népkonyha) 20 adag Hajléktalan nappali ellátás 30 fő Intézményi kihasználtság 100% felett 100% felett 100% felett 125

126 Rákóczi F. u Éjjeli menedékhely 20 fő Átmeneti szálló 30 fő Szentes város közigazgatási területe Szentes, Vásárhelyi út 2. Szentes város közigazgatási területe Szentes, Mező u. 1/a Szentes Város közigazgatási területe Székhelye: Szentes, Nádas sétány 14. Telephelyei: Szentes, Horváth M. u. 10. Szentes, Csallány Gábor part 1. Országos ellátási terület Székhelye: Szentes, Kiss B. u. 2. Szentes Város közigazgatási területe Székhelye: Törökszentmiklós, Tópart u. 29. Telephelye: Szentes, Soós u. 8. Székhelye: Szentes, Csallány G. part 10 Szentes és kistérsége ellátási terület Forrás: Önkormányzati adatbázis Szentes Város Bölcsődéje Nyanyus háza családi napközi NOSZA Szociális Alapellátó Kht Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség TÁMASZ 2005 Kht Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon Bölcsődei ellátás 70 férőhely 84 ellátott Gyermekek napközbeni ellátási családi napközi keretében 7 fő Közösségi ellátás 25 fő Támogató szolgáltatás jelenleg nincs adat 46 fő idősek otthona, 4 fő időskorúak gondozóháza Támogató szolgáltatás, jelenleg nincs adat 76 fő idősek otthona, 24 fő időskorúak gondozóháza +50 nappali férőhelyes idősek otthona 100% felett 100% Működésük december 31-ével megszűnt. Na. Na. Az intézmény novemberében került átadásra, január közepéig a bentlakásos férőhelyek közel 90%- a betöltésre került Az intézményrendszer rövid bemutatása Szentes Város Bölcsődéje A Bölcsőde a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény, amely ezeken túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. Az intézmény 70 férőhellyel működik, az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel, házi gyermekfelügyelettel segíti a szülőket, amikor elfoglaltságuk miatt nem tudják megoldani gyermekük elhelyezését, beadhatják a bölcsődébe 1-2 órára, vagy egész napra is. A gyermekek ebben az esetben is teljes körű ellátást kapnak térítési, illetve felügyeleti díj ellenében. A kötelező ellátáson túl az intézmény biztosítja a városban a bölcsődés korú ételallergiás gyermekek étkeztetését is. A Családsegítő Központ A Szentesi Családsegítő Központ személyes gondoskodást nyújtó szociális, és gyermekvédelmi alapellátást biztosító intézmény, mely ezen túlmenően, alaptevékenységként szabadidős szolgáltatásokat és 2005-ig önálló szervezeti 126

127 egységként közoktatási feladatot is ellátott, ez a feladatkör azonban már nem tartozik az intézmény profiljához, mivel a Pedagógiai Szakszolgálat azóta önálló keretek között működik. 1. Családsegítő Szolgálat, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás Az évi III. tv., és a 1/2000. ( I.7.) SzCsM rendeletnek megfelelően ellátja a családsegítés feladatát önálló szervezeti egységben. Célja szociális és mentális problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának, továbbá a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának elősegítése. Családsegítés körébe tartozik különösen: - szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás; - életvezetési (pl. nevelési, pszichológiai, egészségügyi ) tanácsadás, vagy ennek megszervezése; - egyének és családok kapcsolatkészségének javítása; - krízishelyzetben segítő beavatkozás; - egyéni-, pár- és családterápiás tevékenység végzése, ennek megszervezése; - lehetőségek kutatása a városi szintű mentálhigiénés és preventív programok szervezésére, megvalósítására, és ezek pénzügyi, szakmai feltételeinek megteremtésére (pl. pályázatok). - önsegítő csoportok szerveződésének és működésének segítése; - hivatalos ügyek intézésének segítése. A jelentkező igények alapján speciális ellátások szervezésére, megfelelő szakemberek megléte esetén ellátására törekszik. Ezek körébe tartozik pl.: - kórházi szociális munka; - kisebbségi szociális munka; - adósságkezelési programban való részvétel stb. 2. A tanyagondnoki szolgáltatás célja a külterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek kielégítésének segítése. Az alapszolgáltatási feladatok keretén belül a tanyagondnoki szolgálat együttműködve a szolgáltatásokat végző intézményekkel, segítséget nyújt a rászorulóknak, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, vagy egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy egyéb okokból származó problémáik megoldásában. A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok: a.) szociális információs szolgáltatás b.) családsegítésben való közreműködés c.) intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elősegítése d.) házi segítségnyújtásban való közreműködés e.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban közreműködés A Tanyagondnoki Szolgálat statisztikai adatai szerint 134 család került ellátásra, ami 404 főt jelent. Ez az adat a korábbi évekhez képest nem változott, a szolgálat által ellátott ügyfelek száma viszonylagos állandóságot mutat. Változott 127

128 viszont az ellátottak összetétele, megnőtt az ellátásba bekerült gyermekek száma. 3. Gyermekjóléti Szolgálat az intézmény önálló szervezeti egységeként működő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás, mely tevékenységét az évi XXXI. tv, és a 15/1998. (IV.30.) NM. rendeletben szabályozott módon végzi. a, A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, a családban történő nevelésének elősegítése érdekében: a gyermeki jogokról, a támogatásokról és az ellátásokról való folyamatos, városi szintű tájékoztatás, a gyermekek és szüleik támogatáshoz való hozzájutásának, és a jogaik érvényesítésének segítése, a támogatások célszerű felhasználására való felkészítés; pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés, családtervezési, egészségügyi problémák, továbbá a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy annak megszervezése; az előző ponthoz kapcsolódó szabadidős és prevenciós programok szervezése; hivatalos ügyek intézésének segítése; a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, tanácsokkal való ellátása, problémái megoldásában való közreműködés b, A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: meghallgatja a gyermekek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. a veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a jelzési kötelezettséggel bíró intézményekkel való együttműködés megszervezése, (pl. együttműködési megállapodások) tevékenységük összehangolása; e rendszer segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, veszélyeztetettségét, egyéb ellátások iránti szükségleteit; a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, és ezek megoldására javaslat készítése az illetékes intézmény vagy az Önkormányzat számára, szükség esetén, és lehetőségeihez mérten a megvalósítási programban részt vesz. c, A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására, alapvetően a gyermek érdekeit képviselve; családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében; a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátásának segítése; elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, és a jegyző által történő kirendelés alkalmával ellátja a gondozást; felkérésre környezettanulmányt készít; szükség szerint kezdeményezi az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozást; adott esetben javaslatot készít a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. 128

129 d, A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: családgondozást biztosít a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, és a szülő - gyermek kapcsolatának helyreállításához; a családba visszahelyezett gyermek számára utógondozást biztosít a visszailleszkedéshez; felkérésre vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. e, Helyettes szülői hálózat szervezése és működése érdekében: felkutatja a helyettes szülőnek jelentkező személyeket, tájékoztatást ad a szakmai felkészülés lehetőségéről és a működési engedély megszerzésének módjáról, a helyettes szülőt ellátja szakmai tanáccsal és vele folyamatos együttműködést tart fenn, nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről, és azok alakulásáról. 4. Személyes gondoskodást nyújtó, átmeneti elhelyezést biztosító gyermekjóléti alapellátások 4.1. Helyettes szülői szolgálat A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek megfelelően működteti a Helyettes szülői szolgálatot. A helyettes szülő kijelölés esetén (de a vérszerinti szülő kérésére, vagy beleegyezésével) átmeneti időre a gyermeket otthonába fogadja és ott teljes körű ellátásáról gondoskodik oly módon, hogy az a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítse, és személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását szolgálja. Az intézmény helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával arra törekszik, hogy elősegítse a gyermek vérszerinti családjába való visszakerülését, vagy ha ez nem lehetséges örökbefogadó családhoz történő elhelyezését. Az elhelyezésen túl szociális szolgáltatásaival, hivatalos ügyek intézésének segítésével, egyénre szabott bánásmóddal a családi problémák, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését segíti elő. Segítséget nyújt a helyettes szülőnek a gondozott gyermek teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Férőhelyek száma: 3 családnál, 8 férőhely Családok Átmeneti Otthona, mint gyermekek átmeneti gondozását biztosító gyermekjóléti alapellátás A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek megfelelően üzemelteti a Családok Átmeneti Otthona tagintézményt. A szülő kérelmére együttesen elhelyezi a veszélyeztetett gyermeket és szüleit. Az együttes elhelyezésen túl szociális szolgáltatásaival, hivatalos ügyek intézésének segítésével, egyénre szabott bánásmóddal a családi és társadalmi kapcsolatok helyreállítását, az önálló életvezetés kialakítását és a hajléktalanság állapotának, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését segíti elő. Segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Férőhelyek száma: 33 férőhely (8 család) 129

130 Az átmeneti elhelyezés másik formája a Gyermekek Átmeneti Otthona, ahol az a családban élő gyermek (és adott esetben az édesanyja) helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségügyi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról a szülővel egyeztetett módon gondoskodik. A kötelező feladatokon túl a Gyermekek Átmeneti Otthonában biztosítják a kapcsolattartási ügyelet szolgáltatását is, amely lehetőséget biztosít a különélő szülőnek, illetve más kapcsolattartásra jogosult személynek, hogy a gyermekkel kapcsolatot tartson szociális munkás segítsége mellett. A Családok Átmeneti Otthona 2000-ben történő megnyitása hatalmas előrelépés volt a Krízisotthon után, azonban hamar beigazolódott, hogy kapacitása a helyi igényeket teljes körűen nem tudja kielégíteni. Az intézményben együtt voltak elhelyezve a lakhatási problémával küszködő családok, a bántalmazott anyák és gyermekeik, továbbá az ellátás és szülői felügyelet nélkül maradó gyermekek. A Gyermekek Átmeneti Otthona megnyitása egyrészt a jelentkező igények teljes kielégítését eredményezte, másrészt lehetőséget adott a családi problémák differenciált kezelésére. Így a Családok Átmeneti Otthonába családi hajléktalanság esetében kerülnek a családok, a Gyermekek Átmeneti Otthonába pedig inkább a gyermekeket is érintő krízishelyzetek kezelése folyik, elsősorban az egy szülős családok, bántalmazott anyák és gyermekeik, válsághelyzetben lévő várandós anyák nyernek elhelyezést. Ez a feladatmegosztás eredményezi, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthonában gyorsabban cserélődnek az ellátottak, azaz a kevesebb férőhelyen több személyt gondoznak egy évben, mint a Családok Átmeneti Otthonában, ahol a problémák hosszabb távú bennlakást eredményeznek. Az átlagos gondozási idő a GYÁO-ban 4 hónap volt, de krízishelyzet miatt egyéjszakás, illetve egyhetes elhelyezést is biztosított az intézmény. Ezzel szemben a CSÁO-ban több esetben fordult elő, hogy az egy évet meghaladta az ellátás. A Gyermekek Átmeneti Otthona 23 férőhellyel működik, ahol 6 férőhelyen elhelyezhető az otthontalanná vált anya is. A Szentesi Családsegítő Központ a gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító ellátásokat (családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat) a Szentes Kistérség Többcélú Társulása által létrehozott gyermekvédelmi szakellátási intézményi társulás keretében látja el. 5. Szentes Városi Üdülőtábor üzemeltetése, mint szabadidős szolgáltatás: Szezonálisan üzemelteti az Üdülőtábort szem előtt tartva a szentesi gyermekcsoportok és családok igényeit. Elsődlegesen az üdülővendégek pihenése, színvonalas ellátása érdekében gondoskodik a folyamatos karbantartásáról és a legoptimálisabb kihasználtságáról, továbbá a minél szélesebb körű és színvonalasabb ellátások bevezetéséről. A Magyar Köztársaság Kormánya által létrehozott szociálturizmus rendszeréhez kapcsolódva a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-vel kötött szerződés alapján szerepel az üdülési csekk elfogadóhelyek országos nyilvántartásában. 130

131 Férőhelyek száma: 80 fő 10 faházban és 35 fő 9 kőépületi szobában. 6. Az intézmény kötelező feladatain túl ellátandó feladatai Módszertani feladatok Az intézmény Gyermekjóléti Szolgálata, a fenntartó 11/1999. /I.29./KT határozatában foglalt kezdeményezés, továbbá a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala /1999. sz. határozatában foglalt kijelölés alapján, szeptember 01-i hatállyal, ellátja a megyei módszertani feladatokat. A jogszabályi változásokat követően a Szolgálatot szeptember 1-jétől szeptember 1-ig a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala ismét kijelölte megyei módszertani intézménynek a /2008. számú határozata alapján. A feladat ellátása az intézményben a megbízás visszavonásáig, vagy a megbízás visszaadásáig tart. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) működtetése január 01-i hatállyal működteti a KEF-et. Ennek keretében koordinálja a város intézményeinek, szakembereinek megelőző tevékenységét, továbbá új preventív programok finanszírozása érdekében pályázatokon vesz részt. Adományok gyűjtése, közvetítése és szétosztása A lakosság által felajánlott, elsődlegesen ruhaneműkből és bútorokból álló adományokat begyűjti, az intézmény raktárában kialakított tárolóhelyen elhelyezi és megszervezi a rászorulók közötti kiosztását. Kórházi szociális munka A gyermekjóléti szolgáltatás keretein belül, és a Területi Kórházzal történt megállapodás alapján, minisztériumi pályázati támogatás terhére ellátja a kórházi szociális munka feladatait. Célterület a Szülészet és a Gyermekosztály. A városban szociális vállalkozói engedéllyel működik a gyermekvédelmi törvényben megfogalmazottak szerint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító Családi Napközi is. A NYANYUS HÁZA kertes családi házban, játszótérrel, megfelelő szakmai programmal, egyéni vállalkozásban segít a családoknak gyermekeik elhelyezésében. A családi napközi egy időben 7 gyermek ellátásáról tud gondoskodni. Gondozási Központ A szociális helyzetüknél fogva hátrányos helyzetben levő felnőtt korú emberek segítését, életkörülményeinek javítását végzi. Működését a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.)SzCsM rendelet, valamint az ezek alapján megalkotott helyi rendeletek határozzák meg. A Gondozási Központ a következő alapellátási feladatok látja el: Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből, egészségi állapotuk miatt nem képesek. Ezen belül gondozási (ebédeltetés, bevásárlás, gyógyszeríratás- 131

132 kiváltás, fürdetés) valamint szolgáltatási (mosás, vasalás, takarítás) tevékenységet végeznek év őszétől került megszervezésre a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatási formája a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idős, valamint fogyatékkal élő személyeknek nyújt ellátást. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybevevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. A közösségi pszichiátriai és nappali ellátás célja a pszichiátriai betegek számára, a család aktív részvételével történő segítségnyújtás. Az igénybevétel önkéntes. A szolgáltatás egy hosszú távú közösségi alapú gondozás, melynek keretében az ellátás a pszichiátriai beteg otthonában is történhet. A szolgáltatás célja az intézeti elhelyezés megelőzése, vagy lerövidítése az akut vagy krónikus betegek esetében. Az ellátás által nyújtott szolgáltatások, szakemberek segítségével: problémamegoldás, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése, közvetítése, napi kétszeri étkezés lehetőségeinek biztosítása, gyógyszeríratás, fizikai gondozás megszervezése, közösségbe való beilleszkedés segítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről. Szociális étkeztetés keretében biztosítja a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezést, Nappali ellátás (Idősek klubjai) A város területén három helyen, Horváth M. u. 10., Nagyörvény u. 53., valamint a Dózsa Gy. u. 86/a sz. alatt működnek idősek klubjai. Az idősek klubjaiban, mint nappali ellátást nyújtó intézményben elsősorban a saját otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak részére biztosítanak lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az intézmény 20 férőhellyel biztosítja az értelmi fogyatékosok nappali ellátását, ahol az ellátottak részére kreatív és gyógyító jellegű foglalkozás keretében folyamatos gondozást, valamint naponta kétszeri étkeztetést nyújt. A Gondozási Központ a közösségi ellátásokat, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulása keretében látja el. 132

133 Hajléktalan Segítő Központ Az intézmény személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátást, szakellátást biztosít. Az étkeztetés (népkonya), mint alapszolgáltatás azoknak a szociálisan rászorultaknak nyújt lehetőséget, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. Az étkezés igénybe vételére alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással van lehetősége azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe. Az intézmény által biztosítható adagszám hétköznaponként 20 adag. Téli krízis időszak alatt (november 1. és április 30. között) az alkalmi munkák hiánya miatt megnő az igény az étkeztetésre. Pályázati keretből (2007/2008. év: Ft) adagszám növelhető, illetve a rászorultaknak reggeli és vacsora osztására is lehetőség nyílik. A népkonyha kihasználtsága: 100% Az intézmény a hajléktalanok nappali intézménye alapszolgáltatás keretében elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Az ellátás keretein belül biztosítottak a közösségi együttlét, a pihenés, a személyi tisztálkodás, a személyes ruházat tisztítása, az étel melegítése, tálalása és elfogyasztása alapvető feltételei. A kötelezően előírt feladatokon túl segítséget nyújt az intézmény az iratpótlásban, munkahelykeresésben, személyi higiéné betartásában stb. A nappali melegedő kihasználtsága éves nyitva tartással 146,67%-os. Az éjjeli menedékhely és átmeneti szállás, mint szakellátási forma az önellátásra képes hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy tartózkodására szolgáló intézmény. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyekről ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni. Ápolást, gondozást végző intézmény a hajléktalan-ellátásban a hajléktalanok otthona. Ezen ellátási formát az Önkormányzat nem tart fenn, az intézményben a hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Az átmeneti szálláson az önellátásra képes személy saját kérelmére történő elhelyezésére van lehetőség. Az elhelyezésen túl szociális szolgáltatással, hivatalos ügyek intézésével, családi és társadalmi kapcsolatok helyreállításával, egyénre szabott esetkezeléssel kapcsolatosan kap segítséget az ellátásra szoruló a hajléktalanság állapotának megszűnéséig. A kötelező feladatokon túl nyújtott szolgáltatások: - szakrendelésre betegek beszállítása, elkísérése, - gyógyszerszedők gyógyszereinek biztonságos tárolása és rendeltetésszerű kiadása, - vérnyomás és vércukorszint mérés, - hajnyírás, - kapcsolattartás büntetés végrehajtó intézetbe került lakókkal, - elsősegélynyújtás, - hűtőszekrény használat, - iratpótlás segítése, hivatali ügyek segítése, 133

134 - szabadidő hasznos eltöltésére sportolási lehetőség, - házi könyvtár (adomány könyvekből), - tömegkommunikációs eszközök (TV, rádió, újság) használata. A Hajléktalan Segítő Központ ellátásait a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulása keretében látja el. Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete április 1-jén hozott határozatában döntött a 100 férőhelyes új Idősek Otthona pályázat benyújtásáról. A város az elnyert címzett támogatásnak köszönhetően lehetőséget kapott az otthon megépítésére november 13-án került átadásra a másfél év alatt felépített, 1 milliárd 77 millió forintba kerülő, 4588 négyzetméteres otthon. Az állam a beruházást 916 millió forinttal támogatta, a szentesi önkormányzat önerőként kicsit több mint 160 millió forintot biztosított. Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez igazodó 100 férőhelyes bentlakásos és 50 férőhelyes nappali ellátást biztosító integrált szolgáltató centrum biztosíték az ellátottak életminőségének javítására január közepén a 100 bentlakásos férőhelyből már 87 gazdára talált, emellett a nappali férőhelyes ellátást is már 18 idős ember vette igénybe. A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon a tartós bentlakást biztosító idősek otthonát a Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulása keretében látja el. Szociális szolgáltatásszervezési koncepció Szentes városa a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv. 92 (3) bekezdése értelmében 2004 novemberében elkészítette a területén élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében a település szolgáltatástervezési koncepcióját. A dokumentum elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, a más (nem állami, egyházi) fenntartókkal történő kapcsolattartás feladatait meghatározza. A koncepció a jogszabályoknak megfelelően 2006-ban és 2008-ban is felülvizsgálatra került. A felülvizsgálat nem sorolja fel és nem ismételi meg azokat az adatokat, információkat, amelyeket az alapdokumentumban már szerepeltek és amelyekben számottevő változás nem következett be az elmúlt időszakban, célja az új és jelentősen megváltozott feltételek és szolgáltatások bemutatása. A koncepció kiemeli, hogy Szentes város kiterjedt külterülettel rendelkezik, ahol számottevő tanyavilág van. A tanyák többségének infrastrukturális állapota igen rossz és az ott élők szociális segítségnyújtásra szorulnak. A tanyák kisebbik részénél kitapintható, hogy gazdasági célokat szolgálnak, s a lakhatási funkció csak ideiglenes, gyakran csak eseti. A tanyasi életforma periferizálódást jelent. Az állandó jelleggel tanyán élők többsége időskorú, vagy létminimum alatt élő gyermekes család, akiknek megélhetését a gyermekek után járó támogatások és az alkalmi munkából 134

135 származó jövedelem biztosítja. Ezek a családok várhatóan előbb-utóbb igénylik az intézményi ellátást, hisz a tanyai feltételek között többségük képtelenné válik az önellátásra. Az önkormányzat intézkedéseivel hozzájárul az idősödő lakosság terheinek csökkentéséhez. Ennek megfelelően a 70 éven felüli lakosok több kedvezményben is részesülnek, például nem kötelezettek szemétdíj fizetésére. 135

136 III.4.3. Egészségügyi ellátás Szentes város egészségügyi ellátórendszere szakmai szempontokból lefedi a város területét. A város közigazgatási területén 13 háziorvosi és 6 házi gyermekorvosi körzet működik. Az orvosok rendelkezésre állási ideje hétköznapokon 7 15 óra. A sürgősségi ellátás a Mentőállomáson történik hétköznap ig, valamint a hétvégén (ünnepnapokon) 7-7 óráig. Gyermekügyelet hétköznap ig, vasárnap (ünnepnap) 9 11-ig a Mentőállomáson történik, majd a fennmaradó ügyeleti időben a Dr. Bugyi István Kórház gyermekosztálya várja a kis betegeket. A járó- és a fekvőbeteg ellátás a dr. Bugyi István Kórházban működik. A lakosság gyógyszer ellátását nappal nyolc gyógyszertár biztosítja, elhelyezkedésük lefedi a város területét, éjszakai, illetve ünnepnapi ellátásban nyolc gyógyszertár vesz részt, készenléti ügyeletben. A sürgősségi ellátás igazi biztosítéka a januárjában átadásra került Légimentő Bázis, mely az Egészségügyi Minisztérium és a Dél-alföldi régió településeinek összefogásával valósult meg és segíti a hatékony és gyors mentést. A háziorvosok, fogorvosok vállalkozói formában működnek. A háziorvosi rendelők épületét folyamatosan az EU előírásoknak megfelelően pályázati pénzekből újítják fel, a szükséges műszerpark karbantartója és felújítója a háziorvos év elején átadásra kerültek a kertvárosi orvosi rendelők (kettő gyermekorvosi - önkormányzati tulajdonú -, három felnőttorvosi - magántulajdonú -). A rendelők mellett megnyílt a kertvárosi patika is, ami szintén magántulajdonban van. A Vörösmarty és Klauzál utcai orvosi rendelők bővültek, Európai Uniós szabályoknak megfelelő rendelők kialakítására került sor. Az alap- és szakellátás orvosgárdája évek (évtizedek) óta a városban dolgozik, családjukkal itt telepedtek le. Jelentős szerepet kapnak a prevencióban. Elmondható, hogy az egyre magasabb kort megélő lakosság a fejlődéssel párhuzamosan egyre inkább városiasodva, egyre szennyezettebb környezetben, egyre több káros hatásnak kitetten éli, egyre hosszabb életét. Ennek az átalakulásnak köszönhetően új betegségek jelentek meg a halálozási statisztikákban, az ún.civilizációs betegségek, melyek egészen új megközelítést igényelnek. Nem új betegségek ezek, inkább eltolódnak-eltolódtak a súlypontok egyes betegségcsoportok felé. A kutatások is alátámasztották, hogy a fejlett országokban pusztító új népbetegségek, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a cukorbetegség, mind az ellátó, mind az ellátott oldalán az eddigitől eltérő látásmódot követelnek. A civilizációs betegségek kezelése mást igényel, mint a fertőző betegségek, másrészről már nem elég a panaszokkal jelentkező páciens terápiája. Ezek a modern, krónikus betegségek tipikusan nem adnak jelentős tüneteket a korai fázisban, azonban visszafordíthatatlan folyamatokat, szövődményeket eredményeznek. A terápia során elsődleges és égető kérdés, hogy mikor történik a felismerés, és mikor sikerül elkezdeni a beteg kezelését, hiszen alapjában véve ettől függ, hogy visszafordítható, megállítható, lassítható vagy adott esetben befolyásolhatatlan a betegség. A daganatok esetében a korai és a késői felismerés között igen látványos a különbség a szakirodalom szerint. 136

137 Fentiek figyelembe vételével az egészségügyi dolgozók, valamint az egészségüggyel foglalkozó civil szervezetek folyamatos szűrővizsgálatokat és egészségnevelési előadásokat szerveznek a prevenció jegyében. 34. táblázat: A városban működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és kórházi ágyak száma Működő háziorvosok száma én (fő) Működő házi gyermekorvosok száma én (fő) Összes működő kórházi ágyak száma (db) év év év év év év év év év év Forrás: KSH Amint a táblázat adatai mutatják, a háziorvosok száma az elmúlt 10 év során 1999-ben 12-ről 11-re csökkent, majd 2001-ben 12-re, 2004-ben 13-ra emelkedett. A házi gyermekorvosok száma két év kivételével 6 fő volt. A működő kórházi ágyak száma jelentősen változott az időszakban, a fenti KSH adatokat kiegészítő önkormányzati források szerint a 2008-ra tervezett összes kórházi ágy száma 417 darab, amely jelentősen elmarad az 1997 és 2006 között látott értékektől. A város egészségügyi ellátása Felnőtt háziorvosok: A háziorvosi tevékenységük során különböző prevenciós szűréseket végeznek (hyperlipidaemia, diabetes, hypertonia, mycosis, obesitas) ben rendeléseiken közötti betegforgalom tapasztalható. Változatos képet mutat az orvos- és nővérlátogatás egy-egy praxisban (évente közötti). Házi gyermekorvosok: A gyermekorvosok kiterjedten végzik prevenciós szűrésüket (hallás, látás, szem, bőr stb.) ben rendeléseiken közötti betegforgalom volt a jellemző. Az orvoslátogatás családoknál közötti. Az iskolaorvosi teendőket az általános iskolákban, óvodákban, bölcsődében ellátják. A középiskolások iskola-egészségügyi orvosi ellátását külön iskolaorvos végzi. Fogorvosi ellátás A kórház rendelőintézetében 6 fogorvos látja el az alapellátási feladatokat és az iskolaorvosi szűréseket. Szentes Város lakosságának ellátásán kívül sok beteg jön át Kunszentmártonról, Öcsödről, Csépáról és a környező településekről is. A gyermekeknél leginkább maradandó fogtöméseket végeztek, évente minden általános iskolásnál elvégzik fogorvosaink az éves fogászati szűrővizsgálatot. 137

138 A fogászati rendelés reggel 7-től este 7-ig két műszakban a rendelőintézetben történik, előnye, hogy könnyen megközelíthető autóbusszal is, helyben található a fogászati röntgen, és délelőttönként működik a fogszabályozási szakrendelés is. Amennyiben a betegeknek szájsebészeti ellátásra van szükségük, pár perc alatt megközelíthető a kórház szájsebészeti osztálya. Védőnői ellátás Önkormányzati feladat a védőnői szolgálat működtetése (36/1996.(III.05.) Korm. rend). Városunkban 15 védőnői körzet működik és 2 ifjúsági védőnő tevékenykedik középiskoláinkban. A védőnők önálló feladattal az elsődleges megelőzésben vesznek részt. Mivel a család és a gyermekek egészségfejlesztése fontos szerepet játszik az egészségnevelésben, így védőnők nélkül nem képzelhető el a megvalósítás. Amennyiben a családok működésében zavart látnak, mint egy első jelzőrendszer, felhívják a Gyermekjóléti Szolgálat figyelmét. Munkájuk széleskörű, hiszen a terhes-, csecsemő és kisgyermek gondozástól az iskolai felvilágosító munkáig minden beletartozik. Az ÁNTSZ hatáskörében működik a Családvédelmi Szolgálat. Járóbeteg szakellátás A városban járóbeteg szakellátás működik a kórház területén (Szentes, Sima F. u ). Szakorvosi munkahelyek a rendelőintézetben: Belgyógyászat (3 rendelés) Diabetológia Sebészet-gyermeksebészet Érsebészet Fül-orr-gégészet Audiológia Bőrgyógyászat, Ideggyógyászat Ortopédia Urológia Fogorvosi és szájsebészeti rendelés Fogszabályozás Szívultrahang-kardiológiai rendelés Pszichiátriai rendelés Szemészet Foglalkozás- és munkaegészségügy A sürgősségi betegellátó osztály épületében: Röntgen Ultrahang Izotóp laboratórium Baleseti sebészet Sürgősségi betegellátás Központi laboratórium CT Gasztroenterológia 138

139 A szentesi gyógyfürdőben lévő rendelések: Reumatológia Fizio- és mozgásterápia Osteoporozis szűrés Mozgásszervi gondozás A kórház- rendelőintézet területén lévő gondozóintézetek: Bőr- és nemibeteg gondozó Onkológiai gondozó Tüdőgondozó Ideggondozó Addiktológia Drogambulancia (2005. június 2-án nyílt meg.) Dr. Bugyi István Kórház A kórház a 19. század vége óta működik, a kezdetekben mindössze 20 betegbefogadó képességgel. Az intézmény a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában működik. A kórház osztályain a következő szakellátások találhatók: Infektológia Hepatológia Haematológia Nefrológia Aneszteziológia Szülészet- és nőgyógyászat szakrendelés Nőgyógyászati ultrahangdiagnosztika Gyermekgyógyászat 35. táblázat: Kórházi adatok évi tervezett fekvőbeteg struktúra Szakmák évi OEP egyeztetés szerinti ágy struktúra terv SZERVEZETT ÁGY évi OEP egyeztetés szerinti ágy struktúra terv MŰKÖDŐ ÁGY Belgyógyászat-Fertőző Mátrix Sebészet és társszakmái Traumatológia-Szájseb. Mátrix Szülészet-nőgyógyászat Csecsemő- és gyermekgy Fül-orr-gégegyógyászat Neurológia Urológia Intenzív

140 Onkológia Pszichiátria SBO 4 4 Aktív összesen: Pszichiátria Rehabilitáció Ápolás Belgyógyászat Krónikus Mozgásszervi Rehab Krónikus összesen: Mindösszesen: Újszülött osztály: 15 férőhely Nappali Kórház 15 férőhely Forrás: Önkormányzati adatbázis A kórház óta ISO 9001 és KES szerint tanúsított intézmény jól képzett szakembereivel és valamennyi dolgozójával szolgálja küldetésének megvalósítását. A kórház 2007 óta Kiemelt Kórház státuszú. A rábízott lakosság gyógyítómegelőző ellátását, korszerű fekvőbeteg- és járóbeteg-intézményként, gondozóintézeti hálózattal a lehető legmagasabb szinten. Regionális szerepet vállal az emberek jelentős részét érintő szív- és érrendszeri betegségek kiemelt gyógyításával, a daganatos betegségek minőségi diagnosztikájában és kezelésében, a cukorbetegek gondozásában. Speciális szolgáltatásokat nyújt a baleseti és helyreállító sebészetben a protézis műtétekkel, a szájsebészeti implantációkkal, művese kezeléssel, a stroke-részlegével, Osteoporosis Centrumával, diabetes,- addiktológia,- drogambulanciai szakrendelés fejlesztésével. Kórházunk a Szegedi Universitas Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerész Tudományi Centrum oktató kórháza, szinte valamennyi egysége akkreditált. Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként befejeződött a területi kórház új diagnosztikai tömbjének és sürgősségi ellátó osztályának, valamint műveseközpontjának építése, elkészült a szakrendelő felújításának I. üteme, valamint a gyógyfürdőben a gyógyászati szolgáltatások fejlesztése, a Nappali Kórház létrehozása. A város Egészségmegőrző terv -e az Egészségügyi intézmények hatékonyságának növelése című fejezetben külön kitér a Szentes érintő konkrét városi feladatokra. 140

141 A korábbi időszak fejlesztései Szentes városa, a területén lévő intézmények és vállalkozások, cégek már az NFT os időszakában is jelentős pályázati forrás igyekeztek megszerezni a település társadalmi és gazdasági erejének növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési terv támogatási területei egyaránt lehetővé tették a humánerőforrás minőségének javítását célzó projektek támogatását, ahogyan a infrastruktúra fejlesztési programok megvalósítását is. Szentes és a területén lévő potenciális pályázók jelentős mennyiségű projektjavaslatot dolgoztak ki ebben az időszakban, melyek közül 73 nyert el végül EU-s forrásból finanszírozható támogatási összeget. A sikeres pályázók által elnyert támogatás összege forint volt. Az operatív programok közül az AVOP-on belül kapott a legtöbb projekt támogatást (31 támogatott projekt) összesen 976,5 millió forint értékben. A GVOP-n belül 28 projekt részesült összesen 545 millió forint támogatásban, a HEFOP keretében 12 projekt 196,2 millió forint támogatásban. A ROP 2 projektet támogatott, melyek együttes támogatási összege millió forint volt. A legtöbb nyertes projekt tehát az AVOP-ból nyert el forrásokat, itt is realizálódott a legmagasabb támogatási összeg. A ROP forrásai darabszámra kevés, támogatási összegre azonban jelentős forrást nyújtottak Szentes városának a os időszakban. Az AVOP-on belüli támogatási összegek igen nagy szórást mutatnak a támogatások nagyságának tekintetében. A legkisebb projektek alig haladják meg az 1 millió forintos támogatási összeget (pl. Alma Kft. Energiaellátás korszerűsítése, 1,454 millió forint), míg számos projekt 90 millió forint körüli támogatást tudott elnyerni az agráriumot támogató alapból (pl. Árpád-Agrár Zrt. Gépvásárlás, 90 millió forint). A GVOP programja számos kisebb projektet támogatott a városban, melyek támogatási összege többnyire 20 millió forintig terjedt. Ki kell emelni a FOCUS- MOBIL Szállítmányozó és Fuvarozó Kft. Szentesi logisztikai bázis kialakítása című projektjét, amely közel 119 millió forint forrást tudott elnyerni. A HEFOP projektjei is nagy szórást mutatnak a támogatási összegek tekintetében. A legnagyobb szentesi projekt az operatív programon belül a HUNOR COOP Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság projektje volt, Korszerű informatikai és bolti képzéssel a vevői elégedettség növeléséért, a színvonalasabb kiszolgálásért címmel. A ROP által támogatott két projekt közül ki kell emelni a Szentes Város Önkormányzatának Szentes városközpontjának rehabilitációja című projektjét, mely több mint 896 millió forint támogatást kapott. Az ÚMFT 2007-től induló pályázati rendszerében 2009 decemberig 41 támogatott projekt jelent. Ezek közül 3 projekt kétkörös pályázati rendszerben kapott előzetes támogatást. A fennmaradó 38 projekt összesen millió forint támogatásban részesült 2009 végéig, azaz már az első három év közel annyi forrást hozott a városnak az ÚMFT által, mint az NFT programja. Az ÚMFT első három évében egyértelműen a DAOP, azaz a regionális operatív program nyújtotta a legjelentősebb támogatást a városnak, melynek összege millió forint. Ezen összegen belül ki lehet emelni több jelentős gazdaságfejlesztést célzó projektet, így a TEJSZOLG-Szentes Gépipari Szolgáltató 141

142 Korlátolt Felelősségű Társaság projektjét, Üzemcsarnok építés címmel (94,5 millió forint), Szentes Város Önkormányzata, Szentes Ipari Park általános infrastruktúra és üzleti környezet fejlesztése című projektjét (181,7 millió forint), vagy a DenTi System Fogorvosi Implantológiai Kft., Saját fejlesztésű, biokompatibilis anyagból előállított implantátum-rendszer csomagolására alkalmas üzem építése a Szentesi Ipari Parkban című projektjét (81,5 millió forint). Jelentős támogatást kapott a város különböző útfejlesztési projektekre, például a közösségi közlekedés fejlesztésére Szentes város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (gesztor településként) 77,5 millió forint támogatást nyert el. A Szentes belterület, Kossuth utca felújítása és Nagyhegyszéli út szélesítése (forgalmi sáv növelése nélkül) és Szegvári út felújítása című projekt 138,5 millió forint, míg a Szentes, Vecseri foki út és parkoló építés a fő-s Idősek Otthonához című projekt közel 203 millió forint támogatást kapott a regionális OP közlekedési prioritásának forrásaiból. A GOP támogatásai is eljutottak a városba, eddig viszonylag korlátozott mértékben (2009. decemberig 320 millió forint). A támogatott projektek között kiemelkedik a REWOX HUNGÁRIA Ipari és Környezetvédelmi Kft. fejlesztése A REWOX Hungária Kft. veszélyes hulladék kezelési üzletágának komplex fejlesztése címmel, amely 107, 6 millió forint támogatást kapott. A KEOP-ból a város 868,1 millió forint támogatáshoz jutott eddig, ebből 800 millió forintnyi támogatást a CO-VER Energia Szentes Erőműfejlesztő és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság nyert el Pirolízis elven működő biomassza-hasznosító erőmű létesítése a CO-VER Energia Szentes Kft. szentesi telephelyén című projektje megvalósítására. A település az elkövetkező években is épít az ÚMFT támogatásaira, valamennyi operatív program releváns támogatási konstrukciójának forrásait igénybe kívánja venni a település közép- és hosszú-távú céljainak elérése érdekében. 142

143 III.5. Összegzés: Funkcióelemzés a funkcióellátottság értékelése Szentes funkcióellátottságát azon funkciók alapján vizsgáltuk, melyek a városi területetekre leginkább jellemzőek, ugyanakkor összhangban vannak a Délalföldi régió funkcióbővítő fejlesztési irányvonalaival is. Az elemzést városi szinten, majd az egyes városrészek esetén is elvégeztük az alábbi funkciókat tekintve át: lakó funkció, városközponti funkció, gazdasági funkció, kereskedelmi funkció, turisztikai-rekreációs funkció, városi-közterületi funkció, közösségi funkció, közszféra funkció, kistérségi, valamint humán szolgáltatási funkció. Az alábbi táblázat a város egészére és a városrészekre vonatkozóan egyaránt megjeleníti az egyes funkciók erősségi szintjét. A későbbiekben a városrészi helyzetelemzés során részletesen fogunk foglalkozni az egyes településrészek funkcionális elemzésével. 143

144 36. táblázat: Városi és városrészi funkciók Szentes városában Funkció Városrész Lakó Közösségi Közszféra Kistérségi Városközponti Gazdasági Kereskedelmi Turisztikairekreációs Városiközterületi Humánszolgáltatási Város egésze Belváros Felsőpárt Alsópárt Kisér Kertváros Nagyhegy Iparterület Lapistó Magyartés Kajánújfalu 144

145 Jelmagyarázat: Kiemelt jelentőségű funkció Domináns funkció Kiegészítő jellegű funkció 145

146 IV. A városrészek területi megközelítésű elemzése IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés A városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálatát alkalmaztuk, igyekezve olyan homogénnek mondható városrészeket körülírni, melyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. Emellett törekedtünk a lehető legjobban áttekinthető határvonalat meghúzni a település városrészei között. A városrészek lehatárolásánál és végleges számuk kialakításánál fontos szerepe volt a történetileg kialakult és rögzült településrészek határvonalainak, valamint a városhoz tartozó, jelentős méretű, de nem összefüggő egységet alkotó, külterületi és tanyás részeknek. E területek közül kettő (Lapistó, Magyartés) egyéb belterületnek minősül a KSH besorolás alapján, nem tartozik a település közvetlen testéhez, attól több kilométer távolságban helyezkedik el. Ugyancsak különálló egységet alkot a külterületként minősített Kajánújfalu, amely mellett még az egyéb külterületek alapvetően a tanyás részek is elemzésünk tárgyát képezik. A lehatárolás információs hátterét a KSH és az önkormányzat adatszolgáltatásai adták. Módszertani szempontból itt is a Városfejlesztési kézikönyvben megfogalmazottak szerint jártunk el. A szakértői egyeztetések és a lehatárolás végeredményeként Szentesen tíz, jól elkülönülő városrész került kijelölésre, melyek átfedés nélkül, teljes mértékben lefedik a város területét. 146

147 25. ábra: Városrészek Szentes városában Minthogy a térkép Szentes városát ábrázolja, nem jelennek meg rajta a településtől távolabb eső külterületi városrészek, Lapistó, Magyartés, Kajánújfalu. Ezeket a településegységeket külön térképen mutatjuk be a részletes városrészi elemzésekkel foglalkozó következő fejezetben. 147