Kazincbarcika Város Önkormányzata

Átírás

1 Kazincbarcika Város Önkormányzata INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÚNIUS 10.

2 1. Vezetői összefoglaló Kazincbarcika szerepe a településhálózatban Geográfiai jellemzők Településszerkezet Közlekedési kapcsolatok Városi funkciók a térségben A város egészére vonatkozó helyzetértékelés Gazdaság A gazdaság jelenlegi szerkezete, versenyképessége Kis- és középvállalkozások Mezőgazdaság Foglalkoztatási lehetőségek, helyi gazdaságfejlesztés Kutatás fejlesztés helyzete Idegenforgalom Információs társadalom, külső elérhetőség Társadalom Demográfiai helyzetértékelés Képzettség műveltség Foglalkoztatás, ingázás A lakosság egészségi állapota Jövedelmi helyzet Társadalmi szolgáltató szervezetek, civil szervezetek Környezet A városi épített környezet értékelése Városi Infrastruktúra Környezeti állapot, terhelés Környezeti civil szerveződések Közszolgáltatások Oktatás-nevelés intézmények, jellemzők, kihasználtság, fejlesztések Egészségügy Közösségi közlekedés bemutatása Közigazgatás (intézmények, vonzáskörzet, feladatok) Szociális ellátás Hulladékgazdálkodás A városi közműhálózat bemutatása Városi szintű SWOT elemzés

3 4. Városrészek területi megközelítésű elemzése Városrészek beazonosítása Városrészenkénti elemzés: BELVÁROS Városszerkezet Épületállomány Lakosság Infrastruktúra Közszolgáltatások Vállalkozások Környezet Közbiztonság SWOT elemzés BARCIKA-ALSÓVÁROS Városszerkezet Épületállomány Lakosság Infrastruktúra Közszolgáltatások Vállalkozások Környezet Közbiztonság SWOT elemzés KERTVÁROS-HERBOLYA Városszerkezet Épületállomány Lakosság Infrastruktúra Közszolgáltatások Vállalkozások Környezet Közbiztonság SWOT elemzés ÚJKAZINC-SAJÓKAZINC Városszerkezet Épületállomány Lakosság Infrastruktúra

4 4.2.5 Közszolgáltatások Vállalkozások Környezet Közbiztonság SWOT elemzés A fejlesztési igények összefoglalása (fejlesztési szempontból kiemelendő városrészek meghatározása) Stratégia A város hosszú távú jövőképe A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása Átfogó célok meghatározása Középtávú célok meghatározása Az egyes városrészek konkrét céljainak meghatározása A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés a településrendezési tervvel A célrendszer konzisztenciája Környezeti állapot során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése A stratégia megvalósítása Ingatlangazdálkodási terv A városrehabilitációs célok elérését segítő nem fejlesztési jellegű tevékenységek Partnerség A megvalósulás szervezeti keretei Településközi koordináció Monitoring Kazincbarcika Anti-szegregációs terve AZ IVS részeként Bevezető Kazincbarcika általános helyzetelemzés Szubjektív helyzetelemzés Szegregátumok Kazincbarcikán Beavatkozási területek, a tervezett intézkedések Az antiszegregáció megvalósult intézkedései

5 A cselekvési terv fő elemei Foglalkoztatás Oktatás-nevelés Szociális ellátás Lakhatási körülmények, infrastruktúra fejlesztése Terület specifikus intézkedések Az egyes intézkedések indikátorai Az ASZT mobilitási programja Városfejlesztési elképzelések a szegregátumokon kívül Monitoring és nyilvánosság biztosítása A megfogalmazott célok környezeti hatásai

6 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Az IVS elkészítését ösztönzi, sőt kötelezi az Európai Unió, elkészítése ugyanis feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az elkészítés során a városra, illetve a városrészre vonatkozó primer és szekunder adatgyűjtésen alapuló helyzetelemzést követően az erősségek és nehézségek azonosítására került sor a város, valamint az egyes városrészekre vonatkozóan. A stratégiaalkotás folyamata az IVS módszertanának megfelelően a jövőkép kialakításával kezdődött, melyhez egy 3 szintű célhierarchia készült. A évre szóló átfogó cél a város egészére vonatkozik és a településfejlesztési koncepcióval összhangban került kialakításra. Ennek elérését segítik a középtávú (7-8 éves) célok. A célok meghatározása után elemeztük azok területi hatókörét, annak érdekében, hogy azonosítani lehessen az egyes városszerkezeti elemekre gyakorolt hatásokat. Erre alapozva készült a beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás. Minden városrészhez egy konkrét cél megfogalmazása történt, mely referenciapontját képezi a későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek. Az akcióterületek az egyes városrészekből kerültek kijelölésre a legfontosabb beavatkozási feladatok tükrében. Az akcióterületi terv bemutatja, hogy a cél(ok) elérése érdekében milyen komplex megközelítést alkalmaz, milyen funkciók megerősítésére, ill. bővítésére van szükség, és azt milyen indikatív tevékenységekkel kívánja megvalósítani. A stratégia tervezésének és a területi tervek kidolgozásának egyik feltétele volt a társadalmi részvétel biztosítása, ugyanis a program sikere a partnerségi alapú tervezésen is múlik, azaz hogy a kijelölt célrendszer kellő támogatottsággal, legitimitással bír-e, és ilymódon középtávon megvalósítható lesz-e. Az IVS kötelező eleme az un. antiszegregációs terv, amely a város jövőképéhez igazodva meghatározza a legfontosabb feladatokat a szegregációs folyamatok visszaszorítására. A lakhatás, foglalkoztatás, oktatás egészségügy mellett foglalkozik a helyi társadalom megtartó erejének, a társas támogató rendszerek kialakításának lehetőségeivel is. Az anti-szegregációs terv fókuszában a jelen égető szükségletei mellett a jövő generáció életesélyeinek, javítása, az esélyek egyenlőségét biztosító feltételrendszerhez való hozzáférés biztosítása áll. 6

7 2. KAZINCBARCIKA SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1. GEOGRÁFIAI JELLEMZŐK Kazincbarcika fős népességgel rendelkező város hazánk északi részén, Borsod-AbaújZemplén megye harmadik legnépesebb városa. A ha területű település a Bükk hegységtől északra elterülő Heves-Borsodi-dombság vidékre épült, Sajó és Tardona patak torkolatánál. A település elhelyezkedése a Bükk lábánál döntően meghatározza a természeti adottságokat. A medence viszonylag alacsony fekvésű a szomszédos hegységekhez - Bükk, Aggteleki -karszthoz képest. Kazincbarcika éghajlatáról elmondható földrajzi elhelyezkedéséből adódóan- az ország alacsony évi középhőmérsékletű vidékei, közé tartozik. A Sajó völgytalpán ártéri ligeterdő, a peremeken cseres tölgyes erdőmaradványos, lejtőlöszös üledékeken köves kopár és agyagbemosódásos barna erdőtalajú, a magas ártéren réti és réti öntéstalajú, az alacsony ártéren fiatal nyers öntéstalajú teraszos folyóvölgy. Hasznosításában a szántóföld kb. 2/3-os részaránnyal uralkodik. Mellette az árterek kb. 10 %-os rét-legelő területe a számottevő TELEPÜLÉSSZERKEZET A város és környéke az ország kis és középfalvas vidékei közé tartozik, a város vezető szerepköre, mint medenceközpont már korán kialakult. A környező települések (kazincbarcikai kistérség) nagyságrend és népsűrűség szerint igen különbözőek. 9 település lakossága kevesebb 500 főnél, 11 település lélekszáma 500 és 1000 közötti, 9 település 1000 és 2000, és csupán 3 település van 2000 és 4000 fő között. Ez a fajta települési textúra jellemzi a környező területeket, sőt egész Észak-Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. A térségben hasonló szerepkörű települések Ózd, Edelény, Sajószentpéter, Putnok míg Miskolc magasabb, Szendrő alacsonyabb funkciójú városnak tekinthető. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolc és Ózd után a megye harmadik legnagyobb városa. Kazincbarcika több település összeolvadásából jött létre. Sajókazincot agrárjellegű település volt, majd 1850-től, a szénbánya megnyitásától kezdve az iparra helyeződött a hangsúly. Barcika Alsó- és Felsőbarcika összeolvadásából jött létre, az ipari jelleg mindvégig másodlagos maradt a mezőgazdaság mellett. Ez a korábbi gazdálkodási szerepkör a mai településszerkezetben is tükröződik. A település szerkezetének tengelye a 26-os főút, valamint a fő utcát képező Egressy Béni út, ezek mentén fűződnek fel az iparosítás 7

8 eredményeként kialakult lakótelepek. A korábbi bányásztelepek a város peremén ma szociálisan hátrányos helyzetű rétegek lakóhelyei. Berente település is korábban a város része volt, azonban a 90-es évek dezintegrációs folyamataiként levált a városról. A város szerkezete jól elkülöníthető részekre tagolható. Ez a fent említett település összevonások mellett a lakótelep építési ütemeknek köszönhető. Külön és jól szeparálható, városképileg és városszerkezetileg meghatározó részt foglal el Kazincbarcika keleti részén a 26-os főúttal bárhuzamosan lehelyezkedő Borsodchem. Kazincbarcika a városról elnevezett kistérség kapuja, gyakorlatilag a megyeközponttól közelítve a települések közül először érhető el. Ennek következtében a Miskolc felől a kistérségbe vezető áramlási útvonal Kazincbarcikán vezet keresztül. A Sajó-völgy által meghatározott terjeszkedési lehetőségek és a szocialista iparosítás következtében a város növekedése nemcsak a szomszédos Berentét érte el, hanem Sajószentpéterrel is szinte teljesen egybenőtt KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK A térséget a szomszédokkal a Sajó folyó völgyében kiépített, 26-os számú főközlekedési útvonal és vasútvonal köti össze. Ezek Miskolc és Bánréve (Szlovákia) felé jelentenek közvetlen összeköttetést. A térség belső részeiből és peremvidékeiből is ezeken keresztül érhető el Kazincbarcika. A kistérség települései viszonylag kedvező helyzetben vannak, hiszen a főútvonal, a térségközpont és a megyeközpont is rövid időn belül elérhető. Kazincbarcika és az említett központok (Ózd, Edelény, Szendrő) elérhetősége jó, a megyeközponttal való közlekedési kapcsolat kiváló. A járatsűrűséget tekintve elmondható, hogy Kazincbarcika és a megyeszékhely kapcsolatában kiváló, ugyanakkor a kistérség 26-os főúttól távolabb eső településeiből ritkább a buszközlekedés. A közlekedés hátrányos jelensége a 26-os főút jelentős túlterheltsége. Ennek egyik megoldása lehet a Sajószentpétert elkerülő út, amely Kazincbarcika területét is érintené. A vasúti közlekedés fő vonala a Miskolc Ózd vonal, valamint a zsákvonalú Kazincbarcika Rudabánya vasúti vonala volt. Ez utóbbit azonban a vasútbezárások következtében megszüntették. A kistérség településeinek mindössze negyedére lehet vonattal eljutni Miskolcról. 8

9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózati végponttelepülései, a települések főútvonalaktól való távolsága Forrás: KSH 2.4. VÁROSI FUNKCIÓK A TÉRSÉGBEN Adminisztratív úton szabályozott funkciók A köz és szakigazgatási feladatokat ellátó intézmények közül 8 található a városban, úgymint, Gyámhivatal, I. fokú építési hatóság, Okmányiroda, Polgárvédelmi kirendeltség, Rendőrkapitányság, Tűzoltóság, Városi Bíróság, Városi Ügyészség. Ezen intézmények illetékességi területe változó, a város ellátási területi széles, de eltérő intenzitású. Az intézmények közül valamennyi szinte az egész Kazincbarcikai kistérség településeit ellátja, bizonyos funkciók esetében (pl. Polgárvédelmi kirendeltség) pedig mind az ózdi, mind az edelényi, de még a miskolci kistérség egyes településein is biztosít ellátást. A feladatmegosztás tekintetében több elsősorban városinál magasabb rendű funkció ellátásra Miskolc jogosult Kazincbarcika és térsége területén. Ezek az intézmények a következők: Állategészségügy, APEH, Bányakapitányság, Erdészeti Igazgatóság, 9

10 Növényegészségügy, Területi Főépítészi Iroda. A Körzeti Földhivatali feladatokat Edelény város hivatala biztosítja a kazincbarcikai kistérségben. A kazincbarcikai köz - és szakigazgatási feladatokat ellátó intézmények ellátási területe Adatok forrás: TEIR Összességében elmondható, hogy Kazincbarcika területi ellátása kistérségi központ pozíciójának megfelelő, sőt több intézmény esetében túlnyúló, központi szereppel rendelkező. Egészségügy A kazincbarcikai kórház ellátó területe a város és kistérésén kívül az ózdi és az edelényi kistérség településeit is látja el. A területi ellátás tehát a város központi szerepkörénél jóval nagyobb területen érvényesül, vonzáskörzete kiterjedt, vonzása erős intenzitású. Spontán módon érvényesülő városi funkciók és vonzáskörzetük Foglalkoztatási szerepkör 10

11 Kazincbarcikát a rendszerváltástól kezdve a foglalkoztatás, a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, és a munkanélküliség ugrásszerű növekedése jellemezte. Ennek ellenére a város ma is megmaradt jelentős foglalkoztatónak. A település intézményeinek, üzemeinek vonzáskörzete kiterjedt. Az ingázók arányát ábrázoló ábrán jól látható, hogy a város kistérsége területén lényegesen túlnyúló foglalkoztatás biztosít, elsősorban a Borsodchem foglalkoztatása következtében. Több szomszédos város, így Edelény, Sajószentpéter, Szendrő, sőt Ózd és Miskolc esetében is jelentős az ingázók száma, aránya. Kazincbarcika foglalkoztatási szerepköre Adatok forrás: KSH, Népszámlálás Oktatás Kazincbarcika a település hierarchiában betöltött szerepének megfelelő oktatási feladatokat lát el, mind alap, mind középfokú oktatás tekintetében a térség fontos központja. Kazincbarcika a környező településekkel feladat-ellátási szerződést kötött a környező települési önkormányzatokkal a racionális közoktatás-szervezés kialakítása érdekében. Középfokú oktatás tekintetében a város jelentős tényező a térségben. Elsősorban speciális (vegyipari, informatikai, műszaki) szakközépiskolai képzései révén kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik. A környező elsősorban kistérséghez tartozó települések mellett távolabbi, akár km-re lévő településekre is fejt ki hatást. A Don Bosco speciális iskolának 11

12 köszönhetően jelentős és bővülő oktatási funkció és vonzáskörzet jellemzi a várost. Felsőfokú oktatás a szomszédos Miskolcon található. Kazincbarcika oktatási szerepköre Adatok forrás: KSH, Népszámlálás Koordinációs szerep, együttműködések A térségben az alulról építkezés valamint a költségracionalizálás jegyében több területen is elindult együttműködés. Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás november 30-án alakult 33 településsel, január 1-jétől 32 település alkotja (Alsószuha, Alsótelekes, Bánhorváti, Berente, Dédestapolcsány, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Felsőtelekes Imola, Izsófalva, Jákfalva, Kánó, Kazincbarcika, Kurityán, Mályinka, Múcsony, Nagybarca, Ragály, Rudabánya, Rudolftelep Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Szuhafő, Szuhakálló, Tardona, Trizs, Vadna, Zádorfalva, Zubogy). A felsorolt települések egy KSH-körzetet alkotnak. A Szuha - völgye önálló településszövetséget, önálló jogi személyként bejegyzett önkormányzati társulást alakított. Családsegítő, Térségi Gyermekjóléti Szolgálat a többcélú kistérségi társulás településein lát el szociális feladatokat. A város az óvodai, illetve általános iskolai oktatás területén is komoly koordinációs szerepkörrel rendelkezik. Elsősorban hatékonysági szempontból a Kazincbarcikai 12

13 Összevont Óvodák a városon kívül Sajóivánka és Szuhakálló, a Kazincbarcikai Általános Iskolák pedig Szuhakálló településekkel működnek együtt. Gazdaságfejlesztési célokat lát el a Kazincbarcika és Térsége Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mely a B.-A.-Z. Megyei Regionális Vállalkozási Központ partnereként működik a kazincbarcikai kistérségben. Kazincbarcika a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás alapító tagja. A város kulturális szerepkörét is ki kell emelni a kistérségben. Az Egressy Béni Kulturális és Sportközpont létesítményei a kistérségre jelentős hatáskörrel rendelkeznek, de a szomszédos Sajószentpéter felé is ellátják a funkciót. 13

14 3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. GAZDASÁG Az 1950-es évekig a térség lakossága döntően a bányászatból és a mezőgazdaságból élt. A második világháború után a centralizált politikai rendszerben a nehézipar erőltetett ütemű fejlesztése vált a gazdaságpolitika legfőbb céljává. A Sajó-völgyi szénkészletre alapozva a villamosenergia-termelés és a nehéz-vegyipar fejlesztése került előtérbe. Az ötvenes évek időszaka a nagy ipari üzemek - Borsodi Vegyi Kombinát (mai nevén: BorsodChem Zrt.), Borsodi Hőerőmű (mai nevén: AES Borsodi Energetikai Kft.), Szénosztályozó - építése, valamit az ország legnagyobb lakásépítési programja. A város Kelet-Magyarország egész területéről érkező bevándorlók otthonává vált. Az extenzív jellegű iparfejlődés már az 1980-as évek végén veszített lendületéből. A bányabezárások különösen az 1990-es években gyorsultak fel, az évtized végére a térség valamennyi bányájában megszűnt a szénkitermelés. A térség ipari szerkezete egyoldalú volt a 90-es évek elejéig, a domináns gazdasági ágazat a bányászat és a nehézipar volt, a könnyűipar (textil, nyomda), az élelmiszeripar, és a szolgáltatási szektor másodlagos szerepet játszott. A rendszerváltás, illetve a bányászat megszűnését követően a textilipar tovább működik, melynek köszönhetően női munkanélküliség alig volt jelen a településen. Mára azonban ez az ágazat is megszűnőben van. A vegyipar megmaradt, de a korábbinál kisebb volumennel, s ezen belül is inkább a kiegészítő ágazatok élték túl a 1990-es évek elején kezdődött válságot A gazdaság jelenlegi szerkezete, versenyképessége A 2007-es év végén 1746 különböző vállalkozás rendelkezik székhellyel, vagy telephellyel Kazincbarcika igazgatási területén. Ezen vállalkozások egy része a versenyképességi mutatóiban, gazdasági teljesítőképességében, eredményességében az országos átlagot eléri, sőt némelyikük az ország gazdasági potenciáljában is előkelő helyen áll. A helyi vállalkozások export forgalmának volumene nehezen mérhető hazánk Európai Uniós csatlakozása óta, melynek oka, hogy az Európai Unió immár egységes belső piacnak számít. 14

15 Korábban a németországi, ausztriai, oroszországi, szlovákiai és az ukrajnai export volt jellemző. Kazincbarcikán a regisztrált vállalkozások száma a 2000-es évben 2407 db volt, ami a következő években növekedésnek indult ben érte el a csúcsot (2560 db), majd a 2003as évtől kismértékű visszaesés következett be a mutatót illetően, ami a 2006-os évben már csak 2433 db-ot jelentett. A vizsgált időszak kezdetét és végét tekintve megállapíthatjuk, hogy a növekedés 1,08%-os mindössze. Ez a növekedési mérték jelentősen elmarad a megyei (9,06 %), illetve az országos (8,18 %) tendenciákhoz képest. Működő vállalkozások száma Kazincbarcika [db] Tiszaújváros Ózd Sátoraljaújhely Gyöngyös Hatvan Év A vállalkozói aktivitást kifejező ezer lakosra jutó vállalkozások számát megadó évi kazincbarcikai arány 46,59 darab, amely kedvezőtlenebb képet mutat, mint a megyeközpont Miskolc azonos mutatója ahol 74,45 darab vállalkozás jut ezer főre. A hasonló méretű környező települések tekintetében 2005-ben egyedül Ózdon (39,65 db) volt alacsonyabb ezen mutató, míg a többi településen magasabb volt (Tiszaújváros 67,61 db, Sátoraljaújhely 51,99 db, Gyöngyös 79,54 db, Hatvan 63,02 db). Az 1000 főre jutó működő vállalkozások szám a 80,00 70,00 60,00 Kazincbarcika 50,00 Tiszaújváros [db] 40,00 Ózd 30,00 Sátoraljaújhely 20,00 Gyöngyös 10,00 Hatvan 0, Év

16 A környező települések kedvezőbb helyzete egyrészt a főváros és az autópálya közelségének, másrészt (Tiszaújváros esetében) a telepítő tényezőknek köszönhető. A Kazincbarcikán működő vállalkozások 2007-es gazdasági évre vonatkozó iparűzési adó befizetése összesen forint volt. Az adó mértéke az utóbbi években folyamatosan növekedett, a 2000-es évhez képes 2007-re Forinttal. Az egy helyi vállalkozásra jutó átlag iparűzési adó így ,- Ft. Az alábbi táblázatban szereplő, legtöbb helyi adót fizető vállalkozások adják Kazincbarcika helyi adó bevételének túlnyomó részét, ezek biztosítják a legtöbb munkahelyet a kazincbarcikai lakosoknak, az ezektől származó bevételek teremtik meg a jövőbeni fejlesztések anyagi alapjait az Önkormányzat számára. Ez a tíz vállalkozás a települési bevételekhez való hozzájárulásuk sorrendjében a következő: Vállalkozás neve Fő tevékenysége Foglalkoztatotti létszám BorsodChem Zrt. Vegyi alapanyaggyártás 2016 fő 2. Air Liquide Hungary Kft. Vegyi alapanyaggyártás 15 fő 3. Ongrobau Kft. Építési szakipar 75 fő 4. Dynea Hungary Kft. Egyéb vegyiáru-gyártás 21 fő 5. Émász Nyrt. Villamosenergia-szolgáltatás 130 fő 6. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. Ivóvíz-szolgáltatás 347 fő 7. Framochem Kft. Finomkémiai termékek gyártása 112 fő 8. Heinzler Gépgyártó Kft. Fémszerkezet gyártás 88 fő 9. Kübler Konfekcióipari Kft. Textil és egyéb ruhagyártás 327 fő 10. Magyar Telekom Nyrt. Távközlés 13 fő A gépjárműadó adó összege a os időszakban nem változott (1200 Ft/100 kg), az ebből befolyt teljes éves összeg eft között ingadozott. A 2007-es évtől megváltozott az adónem, a teljesítményadó került bevezetésre, mely jelentős többletbevételhez vezetett ( eft). Az építményadó mértéke az utóbbi években jelentősen megemelkedett, míg 2000-ben 200 Ft/m2 volt, az évek során 400, 600, majd a 2006-os évtől 700 Ft/m 2 lett. Ezáltal a befolyt bevételek összege is megemelkedett. (2000-ben eft, 2007-ben eft.) Ez az adótípus a második legnagyobb bevételt jelenti az iparűzési adó után. (2007-ben 10,2 % az aránya az összes adón belül.) 16

17 A magánszemélyek kommunális adójának értéke az utóbbi időszakban csak kis mértékben emelkedett, 2002-ben 9000 Ft/év volt, míg 2007-ben Ft/év lett. Az ebből befolyt összeg jelentősnek mondható, hisz 2007-ben az összes adón belül 6,2% -ot tett ki. A BorsodChem Zrt. a térség legnagyobb munkáltatójaként meghatározó szerepet játszik a város életében. A Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) üzemeinek építése 1950-ben kezdődött. A BVK-t 1949-ben azzal a céllal alapították, hogy Északkelet-Magyarország mezőgazdaságát nitrogén alapú műtrágyával lássa el. A nagyvállalat fejlődésének első szakasza 1958-ig tartott, ennek fő eredménye a nitrogénmű üzembehelyezése (1955) volt. Az erőltetett ütemű fejlesztésből fakadóan 1955-ben az erőmű már áramot termelt és elhagyta a gyárat az első műtrágyaszállítmány és 1963 között sor került a nitrogénmű 100%-os bővítésére és felépült a Berentei Vegyiművek gyáregység. Az üzemet 1963-ban egyesítették a Kombináttal, mint a BVK második gyáregységét, ami számos vegyipari alap és végterméket (acetilén, klórgáz, pvc-por) állított elő. A 70-es években elkezdődött a műanyag-feldolgozás ben a Borsodi Vegyi Kombinát utódaként megalakult a BorsodChem Rt 448 ha területen. A Társaság legfontosabb termékei a különféle kémiai alkotóelemek, melyek az izocianidokon alapuló TDI, MDI és PVC, melyek a tömegesen gyártott vegyi anyagok közül a világ harmadik legszélesebb felhasználási területtel rendelkező alapanyagai a műanyaggyártásnak. A BorsodChem Zrt. kb munkahely fenntartása mellett számos intézményt, sportegyesületet működtet. Valószínűleg az önkormányzat középtávon az összes bevételének arányában az eddigi mértéket elérő, vagy kedvező esetben azt meghaladó bevételre számíthat a Borsodchem Zrt.-től. Problémát jelent, hogy a Borsodchem Zrt. a terület környezeti adottságai következtében nem képes terjeszkedni, így nem lehetett mellé más iparágakat telepíteni, fejlettebb feldolgozóipart kialakítani, mint pl. Tiszaújvárosban. Miután Berente községet május 1-jén önállóvá nyilvánították, tárgyalások kezdődtek a a leválás igazi okáról, az iparűzési adó megosztásáról. Ugyanis Berente területén fekszik a BorsodChem Zrt. jelentős része, valamint a Borsodi Hőerőmű és a korábbi szénosztályozó is. Hét év jogi vita után 2007-ben peren kívül egyezett meg Kazincbarcika és Berente, melynek értelmében a község hozzájutott Kazincbarcika iparűzési adó és egyéb bevételeinek 29 százalékához. További külföldi tulajdonú vállalatként jelentek meg a városban az alábbi társaságok: - A cseppfolyós gázok termelésével, valamint palackos gázok forgalmazásával foglalkozó, francia tulajdonú AIR LIQUIDE Hungary Ipari Gáztermelő Kft. levegőbontója 1997-ben létesült Kazincbarcikán. 17

18 - Az Ongrobau Kft. építészeti, felújítási, kivitelezési munkák végzésével, valamint karbantartással és korrózióvédelemmel foglalkozik. - A Dynea Hungary Kft. különböző felhasználási területekre gyárt karbamidformaldehid alapú gyantákat. További tevékenységei a faforgácslap-, rétegelt lemez-, furnérlemez-, parketta-gyártás, bútorgyártás, bútoripari ragasztás. - A Heinzler Gépgyártó Kft. fém- és acélszerkezetek gyártásával foglalkozik. - A 370 főt foglalkoztató Kübler Konfekcióipari Kft óta a Kazincbarcikán zöldmezős beruházásként létesített üzemkomplexumában készíti az évi mintegy 600e darab munka- és védőruházati termékét. - A Framochem Kft. a BorsodChem Zrt. területén található vegyipari üzem, amely szénmonoxidból és klórból folyamatos eljárással foszgént állít elő, amit nagyobb mennyiségben tárol is. A termelt foszgén felhasználásával variábilis gyártósorain különböző foszgén intermedier családokat gyárt. A kereskedelmi-szolgáltató szektor számottevően fejlődött az utóbbi évtizedben. Munkahelyeket teremtve sorra nyíltak az új, modern nagyáruházak ( Tesco, Plus, Profi), különféle szolgáltató egységek (bankok és pénzintézetek, biztosítóintézetek, üzemanyagtöltő állomások, autószalonok és szervizek, különféle szakboltok és kereskedések), hozzájárulva a város gazdasági erősödéséhez, fejlődéshez. A kiskereskedelmi üzletek száma 629, amelyből 149 élelmiszerbolt, 94 textil- és ruházati szaküzlet, 30 vasáru-, festék, üveg szaküzlet és 7 iparcikk jellegű szaküzlet. Rajtuk kívül a városban 9 tüzéptelep található. A kiskereskedelmi üzletek számát tekintve csökkenést tapasztalhatunk az utóbbi éveket ( ) vizsgálva. Ez a tendencia kedvezőtlenebb képet mutat a megyei és az országos állapotokhoz képest, ugyanis míg a megyében csak 0,56 %-al csökkent, addig az egész országot tekintve 5,62 %-al nőtt ezen üzletek száma. Alapvető probléma azonban, hogy a rendszerváltás óta nem érkezett jelentősebb munkaerőt igénylő foglalkoztató a területre, amely elősegítené a munkanélküliség csökkenését. Ezt a tendenciát súlyosbítja az a tény is, hogy a Borsodchem Zrt. technikai fejlődésével egyre kevesebb alkalmazottra van szükség. Helyiadó-bevétel növekedés abból származhat, ha a városban letelepedő vállalkozások újabb tőkét, új beruházásokat generálnak, ezen keresztül friss, eddig még nem látható jövedelmet is termelnek a következő években. A településen működő vállalatokkal kapcsolatban is fennállnak bizonyos problémák, miszerint a külföldi tulajdonú társaságok csak leányvállalatok, ezeket pedig a tulajdonosaik nem fejlesztik. Pedig a folyamatos fejlődés, fejlesztés szükségszerű lenne, amihez lehetőséget nyújtanak a kiírt gazdaságfejlesztési pályázatok, de a pályázati hajlandósága ezen 18

19 vállalatoknak meglehetősen csekély. Ennek oka elsősorban az önerő hiánya, valamint a szigorodó pályázati feltételek. Az országos elemzések szerint a gazdasági helyzet azon településeken a legkedvezőbb, ahol magas a működő társas ipari és építőipari, valamint a kereskedelmi vállalkozások száma, magas a társas és egyéni vállalkozások foglalkoztatottjainak száma, kedvező a kutatófejlesztő munkahelyeken dolgozók aránya, közepes a vállalkozássűrűség, és az előbbiekből adódóan magas a működő társas vállalkozások foglalkoztatottjainak munkajövedelme és kiemelkedő a személyijövedelem-adó alapját képező egy lakosra jutó jövedelem. Kazincbarcikán működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megosztását szemlélteti az alábbi táblázat és diagram Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként [db] Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás 115 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgált Kis- és középvállalkozások Kazincbarcikán 1990-től a gazdaság jelentős méret- és tulajdonosi struktúraváltozáson ment keresztül. Megnövekedett az egyéni vállalkozások, valamint a gazdasági szervezetek (elsősorban a betéti és a korlátolt felelősségű társaságok) száma, átvéve a korábbi állami nagyvállalatok gazdaságban betöltött szerepét. A mikro-, kis- és középvállalkozások a település adóbevételének elenyésző részét adják csupán, ezen vállalkozások jelentőségét az adja, hogy leginkább ez a szegmens képes a komparatív előnyök dinamikus változása közepette az újabb lehetőségek feltárására, a piaci rések kielégítésére, mintegy irányt szabva a tőkeerősebb, stabilabb, megfontoltabb cégek számára. 19

20 A fentieket szemlélteti az alábbi táblázat, amely a jogi személyiségű vállalkozások létszámkategória szerinti számát mutatja Kazincbarcikán. Megnevezés 0 fős létszámú vállalkozás 1-9 fős létszámú vállalkozás fős létszámú vállalkozás fős létszámú vállalkozás fős létszámú vállalkozás fős létszámú vállalkozás 500 és több fős létszámú vállalkozás Összesen: Forrás: KSH A kis és középvállalkozói szektor gazdasági súlyának megyei tendenciája Kazincbarcikán is érvényesül, hiszen a városban is a vállalkozások döntő többsége 99,88 %-a mikro, kis és középvállalkozás. A vendéglátóhelyek számának alakulása az utóbbi években ( ) kedvező képet ad, hiszen míg a megyét tekintve csak 6,35 %-kal nőtt a számuk, addig Kazincbarcikán 9,52 % -al, ami majdnem megközelíti az országos átlagot (13,11 %). Kazincbarcika gazdaságának helyzetéről összefoglalóan megállapítható, hogy: - A település gazdasági lehetőségeit a Borsodchem Zrt.-től származó bevétel alapjaiban határozza meg. - A foglalkoztatás terén a Borsodchem Zrt. a legnagyobb munkaadó vállalkozás, s mint legnagyobb foglalkoztató, meghatározó szerepe van a térségre is. - A szolgáltatási szektort, bár csökkenő mértékben, szorosan az egyes iparvállalatokhoz, főként a Borsodchem Zrt.-hez köthető vállalatok határozzák meg. - A helyi vállalkozások közül csak a Borsodchem Zrt.-nek van beszállítói hálózata. A cégek számara vonzóbbak a Miskolc által nyújtott lehetőségek, így a közelmúltban több cég települt át a megyeszékhelyre, vagy Szlovákiába (autókereskedések, tüzép telepek). - A vegyipar tekintetében a település képzett munkaerővel rendelkezik. - A város képzési palettája biztosítja a munkaerő képzettségi szintjének fenntartását, folyamatos növelését, új munkaerő igényeknek megfelelő képzését is. A város azonban nem biztosít megfelelő lehetőségeket a fiatal értelmiségiek térségben tartására. - A településre (99,88 %-ban) a mikro, kis és közepes vállalkozások jellemzőek, amelyek működése a nagyobb iparvállalatokhoz igen erősen kötődik. 20

21 - A lakosság kereskedelmi ellátottsága megfelelő, a magasabb szintű vásárlói igényeiket kiszolgáló bevásárló központok azonban csak az utóbbi években jelentek meg a térségben Mezőgazdaság A város ipari hatásoknak kitett terület. Termőtalajainak jelentős része az iparosításra igénybevett termőterületeken elpusztult, az ipari üzemek szennyezőanyag-kibocsátásának hatására a környék talajai kisebb-nagyobb mértékben szennyeződtek, így a város környezetében nem folyik intenzív mezőgazdasági tevékenység. Jelenleg mezőgazdasági tevékenységet a várost körülvevő alábbi területeken folytatnak: - A Sajó menti hullámtéri mezőgazdasági területeken, ahol túlnyomóan szántó és gyep művelési ágú földek találhatók, - a várostól nyugatra fekvő szántóföldi területeken, - valamint a völgyekben található kertes mezőgazdasági területeken Foglalkoztatási lehetőségek, helyi gazdaságfejlesztés Kazincbarcika a tervezett városrehabilitációs-fejlesztések megvalósításával, a kedvező infrastrukturális környezet kialakításával, valamint a városi területek rendezettségének javításával igyekszik a település és a kistérség gazdasági aktivitását serkenteni, elősegítve ezzel a helyi vállalkozók versenyképességét. Az önkormányzati beruházások révén gerjeszteni kívánja a helyi gazdaság teljesítményét, javítva a vállalkozók érdemi felzárkóztatását. A gazdaságfejlesztési lehetőségeket áttekintve megállapíthatjuk, hogy a települési infrastruktúra, a településtisztaság javítása mellett szükség lenne újabb iparterületek létesítésére, új ipari üzemeknek, ágazatoknak a térségbe vonzására. Fontos lenne a továbbiakban a vállalkozói klub újraindítása és a gazdasági szervezetek naprakész tájékoztatása, a kommunikáció erősítése is. Az akcióterületeken megvalósuló fejlesztések tervezése során az önkormányzat feltérképezte a későbbiekben megvalósuló, a fejlesztési területhez kapcsolódó magán-beruházói szándékokat, amelyek kapcsán a közeljövőben számos újabb munkalehetőség generálására kerülhet sor. 21

22 A foglalkoztatottak arányát vizsgálva a éves népességen belül megállapíthatjuk, hogy Kazincbarcikán (51,18 %) ez a mutató a megyeinél (45,68 %) kedvezőbb, míg az országos (77,46) átlaghoz képest kedvezőtlenebb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Kazincbarcikán (33,67 %) mind a megyei (49,30 %), mind a régiós (47,69 %) átlaghoz képest kedvezőbb képet mutat. A város arculatát meghatározó vegyipar - ezen belül is a BorsodChem Zrt. a foglalkoztatás színvonalában vegyes képet mutat. A folyamatos létszám racionalizálások mellett újabb és újabb beruházásokba kezd, aminek következtében a munkavállalók összetételében is egy fokozatos átszerveződés tapasztalható. Folyamatosan alakítja a munkavállalói létszámát, több diplomás, nyelveket beszélő, illetve magasan képzett több szakmával rendelkező magas színvonalú, az elvégzendő feladatokhoz értő, mobilizálható munkavállalói réteggé. A térség másik meghatározó ágazata, - amely évtizedeken keresztül számtalan család megélhetését biztosította, - a bányászat és az ehhez kapcsolódó villamos-energia ipar, amely napjainkra csaknem teljes mértékben felszámolásra került, csak emlékei maradnak a nagy múltú borsodi szénbányáknak Kutatás fejlesztés helyzete A helyi gazdaság állapotleírásának része az is, hogy vizsgáljuk a térség tudományos, innovációs kapacitását, a meglévő és fejleszthető potenciálját. Megállapításunk szerint a K+F tevékenység a nagyvállalati szektorban van csak jelen, sőt a Borsodchem Zrt. ezt nemzetközi szinten műveli, de a többi vállalkozásnál a kutató-fejlesztő tevékenységre nem fordítanak forrásokat a tulajdonosok. Természetesen az egész magyar gazdaságot jellemzi, hogy minél kisebb egy vállalat annál inkább csak a fennmaradását igyekszik biztosítani. Ezek a vállalatok nem fejlesztenek, illetve nem kutatnak, így történik ez a kazincbarcikai vállalkozások esetében is. Ezen a helyzeten rövidesen változtatni szükséges, hiszen megújulás nélkül csak a lemaradás következhet, ez a változás vár a helyi vállalkozásokra is. Most tehát a K+F tevékenység, mint a gazdasági előre jutás eszköze gyakorlatilag nincs jelen a helyi kis és középvállalkozások életében. A stratégiai tervezés szempontjából szembeötlő kettősséget észleltünk a helyi vállalkozások esetében, melyről az alábbi megállapítást tesszük. Kazincbarcika gazdasága versenyképesség szempontjából kétarcú, hiszen van egy igen versenyképes nagyvállalati oldala, élén a vegyi alapanyaggyártással, és egy tőkeszegény, kevésbé versenyképes oldala a hagyományos kisvállalkozói háttérrel. 22

23 Idegenforgalom Kazincbarcika és a térség turizmusa a rendszerváltás előtt élénk volt, májustól szeptemberig a Borsodchem Hotel teltházzal üzemelt a volt szovjet, lengyel, illetve csehszlovák vendégek révén. Mára teljesen visszaesett a forgalom, aminek oka, hogy nincsen szervezett turizmus. A város és a térség egyetlen igazán vonzó rendezvénye a Borsodi Művészeti Fesztivál, amelyre azonban Miskolcról és Egerből is számos vendég érkezik). Idegenforgalom szempontjából a város különleges adottsággal nem rendelkezik, az igazi vonzerőt a Bükk, illetve az Aggteleki Nemzeti Park térsége jelenti, oda irányul a térségben megjelenő turizmus csaknem egésze. A kisebb, szabadidő eltöltésre alkalmas létesítmények, mint pl. a strand, az uszoda, csónakázó-tó, vagy a Sajó-part csak helyi jelentőséggel, esetleg csak a környező településekre kiterjedő vonzáskörzettel bírnak. A város külterületi erdein áthaladó turistaútvonalak sem hoznak a településre jelentős számú átutazót. Érdemes megemlíteni a várostól keletre fekvő hegyoldalak völgyeibe felkúszó zártkertes területeket, melyeken már csak részben jellemző a mezőgazdasági termelési tevékenység, helyette inkább az üdülési, rekreációs szerepkör terjed el. Az alábbi ábrát tekintve megállapíthatjuk, hogy a városban megforduló vendégek száma az elmúlt években tapasztalható növekedés ellenére relatíve meglehetősen alacsony, ami a település idegenforgalmi vonzerejének, turisztikai látványosságainak jelenlegi csekély mértékével magyarázható. Vendégek száma összesen a szálláshelyeken [fő] Kazincbarcika Tiszaújváros [fő] Ózd Sátoraljaújhely Gyöngyös Hatvan Év Lehetőségek rejlenek az eddig kevésbé kihasznált gyógy- és élményturizmusban, a rekreációban és a szabadidő aktív eltöltésében, a helyi rendezvényekhez kapcsolódó vendégforgalomban. A kazincbarcikai szálláshelyek férőhelyeinek száma a évben

24 darab volt, 2006-ra pedig elérte a 300 darabot, tehát a két év viszonylatában 9,49 %-os növekedés tapasztalható, ami sokkal kedvezőbb, mint az ország egészére jellemző 2,59 %-os növekedés, de messze elmarad a megyei 24,28 %-os növekedéséhez képest. Az utóbbi évek magánberuházásai folytán létesült vendéglátó- és szálláshelyek magasnak színvonalúnak minősíthetőek. A városban működő nagyobb hotelek és panziók a következők: - Hotel BorsodChem (három csillagos, 82 férőhely) Kazincbarcika, Szent Flórián tér 2. - Bajor Sörház Étterem és Panzió (két csillagos, 10 férőhely) Kazincbarcika, Bercsényi u. 1/B. - Ambrózia Panzió (három csillagos, 27 férőhely) Kazincbarcika, Egressy B. u Hotel Lukács (három csillagos, 52 férőhely) Kazincbarcika, Mátyás király u Strand Motel és Kemping (egy csillagos, 30 férőhely) Kazincbarcika, Mátyás király u Irinyi János Munkásszálló (80 férőhely) Kazincbarcika, Irinyi János u. 3. Az idegenforgalmi adó mértéke a 2005-ös évről 2007-re 178e Ft-al növekedett, az összes adónemen belül így a 2007-es évben 0,06 %-ot tett ki. Külföldiek aránya az összes vendégek számához képest a szálláshelyeken 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 [fő] 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Kazincbarcika Tiszaújváros Ózd Sátoraljaújhely Gyöngyös Hatvan Év A vendégéjszakák számának növekedése az utóbbi években ( ) messze az országos átlag felett volt, hiszen Kazincbarcikán 6,28 %-os növekedést könyvelhettünk el - ami a külföldiek magas hányadának köszönhető -, addig az országban csak 2,29 %-os növekedés volt, míg a megyében ugyan ez a mutató meghaladta a 14 %-ot. A külföldiek kimagasló 24

25 aránya a vendégéjszakák tekintetében valószínűleg a Borsodchem Zrt.-hez, illetve a társaság külföldi tulajdonba kerüléséhez kapcsolódó hivatásturizmusnak köszönhető Információs társadalom, külső elérhetőség Új vállalkozások létrehozását nehezíti, hogy inkubátorház nem működik a településen, amely megkönnyíthetné az induló kisvállalkozások helyzetét, infrastrukturális hátteret biztosítana a számukra. Az E-Magyarország pont megszűnt, melynek oka az alacsony kihasználtság volt. A vezetékes telefonvonallal rendelkező lakások száma a közötti időszakban szinte mindenhol csökkent. Az országban ez a csökkenés 18,58 %-os, a megyében 18,31 %-os, míg Kazincbarcika területén 32,76 %-os volt, ami nagymértékben a mobiltelefonok elterjedésének köszönhető. Az ISDN vonallak rendelkező lakások aránya Kazincbarcikán (19,14 %) a 2006-os évben bár magasabb volt a megyei áltaghoz (17,29 %) képest, de az országos (23,85 %) mutatóhoz képest alulmarad. A kazincbarcikai lakosság telekommunikációs eszközökkel való ellátottságának további részletei az pontban kerülnek bemutatásba. 3.2 TÁRSADALOM Demográfiai helyzetértékelés Az országos népesedési tendenciák a kazincbarcikai kistérségben is jellemzőek, a város és a kistérség lakossága is fogyó tendenciát mutat. A város népessége az évtizedek során gyorsan nőtt: 1960-ban en, 1970-ben an laktak Kazincbarcikán, amelynek népességszáma 1980-ban érte el csúcsértéket fővel. A város lakónépessége a nyolcvanas évekig - az iparosítással párhuzamosan - dinamikusan növekedett, azonban a piaci nehézségek előtérbe kerülésével megindult Kazincbarcika népességvesztése, amely a gazdasági problémák erősödésével párhuzamosan egyre erőteljesebbé vált. A 80-as években kimerültek a szénlelőhelyek, elkezdődött a bányák bezárása, ami jelentős munkanélküliséget eredményezett, mivel a lakosok nagy része a környező bányákban dolgozott. Jelenleg Kazincbarcika lakónépessége főt számlál, amely az 1990-es évhez ( fő) képest mintegy 13,19 %-os csökkenést mutat a város népességszámában. 25

26 Kazincbarcika népsűrűsége mind belterületén, mind közigazgatási területén sűrűn lakott városképet mutat, hiszen 881,6 fő jut egy km 2-re, míg a kistérséget illetően ez a mutató 129,5 fő/km 2, a megyét illetően pedig 102,7 fő/km 2. A magas népsűrűség a város kistérség központi funkciójából, valamint foglalkoztatási-, oktatási központ jellegéből adódik. Kazincbarcikán a lakónépesség elöregedési folyamata jellemző, melynek dinamikája más nagyvárosokhoz képest határozottabb. Kazincbarcika népességének korösszetételében a 0-14 éves lakosok aránya 17,37%, a korúaké pedig 65,4 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 17 %-ot amely arányok jelentősen torzítják a város lakosságának egészséges demográfiai összetételét. Ideális korösszetételről akkor beszélhetnénk, ha az aktív korúak 2/3-os aránya mellett a gyermekek száma jelentősen meghaladná az idős korú lakosság számát. A város öregedési indexe, azaz a 100 gyermekkorúra jutó idősek száma a 2001-es adat szerint 99,21 amíg az eltartott népesség rátája, a munkaképes korú népességre jutó eltartottak számában összességében kismértékű csökkenés figyelhető meg, ezen belül viszont mérséklődött a gyermekkorúak, és emelkedett az időskorúak eltartottsági aránya. A lakónépesség alakulása Kazincbarcikán között Lakónépesség száma [fő] Év Az országos népességfogyási tendenciák Kazincbarcikán erőteljesebben jelentkeznek mind az országos, mind a régió hasonló nagyságú városaihoz viszonyítva (csak Ózdon kedvezőtlenebb a helyzet), amelyet leghatározottabban a természetes szaporodás, illetve fogyás, valamint a vándorlási különbözet befolyásol. A természetes szaporodás, illetve fogyás alakításában fő szerepet tölt be a területen élő népesség korösszetétele, ezért a Kazincbarcikát jellemző öregedési folyamat nagyban befolyásolja a természetes fogyás, amely a kilencvenes évek óta tovább erősödött, 2006-ban ezer lakosra 8,99 élve születés, és 11,10 halálozás jutott. A fogyás tartósnak látszik, hiszen ez kevésbé helyi jelenség. 26

27 KSH, 2006 Országos tendencia, hogy a születések számának jelentős emelkedése a közeljövőben nem várható. Lakónépesség [fő] Kazincbarcika Tiszaújváros [fő] Ózd Sátoraljaújhely Gyöngyös Hatvan Év A Kazincbarcikai népességszám csökkenésében a természetes demográfiai fogyásnál jelentősebb szerepe van az elvándorlásnak. Ez a tendencia már évtizedek óta megfigyelhető, és különösen a fiatalabb (20-40 év közötti) korosztályra jellemző, és az elvándorlók iskolai végzettsége magasabb a városi átlagnál, ami veszélyes tendencia. A város negatív vándorlási egyenleggel jellemezhető. A vándorlási különbözet erősen függ a városban lakók életkörülményeitől és ezen belül a munkalehetőségek változásától. Kazincbarcikára kétirányú vándorlás a jellemző, a képzett, munkaképes korosztály a városból a szomszédos, élhetőbb településekre költözik (pl. Sajóivánka), míg a roma lakosság a könnyebb megélhetés reményében Kazincbarcikára vándorol. Az előbbi irányú vándorlás mértéke azonban jelentősebb. 27

28 3.2.2 Képzettség műveltség Kazincbarcika város önkormányzatának kulturális feladatait integráltan ellátó Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár 2007-ben volt 38 éves. Az alapítása óta elmúlt majd négy évtizedben az intézmény folyamatosan gyarapodott, fejlődése során számos új feladat és ezzel együtt ingatlan került az intézmény kezelésébe. Kazincbarcika és térsége közművelődési Társulás 20 éve működik stabil tagsággal. A résztvevő települések és az intézmény együttműködése sokoldalú és kiegyensúlyozott. A közigazgatás korszerűsítése nyomán előtérbe kerülő térségi együttműködések nyomán a társulás országos szinten modellé vált. A 90-es évek elején, a rendszerváltozás időszakában szintén az országos tendenciákkal ellentétben - folytatódott az önkormányzat közművelődést érintő integrációs politikája. Ennek keretében 1990-ben a megszűnő Megyei Moziüzemi Vállalattól a hajdani Béke Mozi került az Egressy szervezetébe, valamint a szintén 1990-ben átadott Gyermekek Háza is. A 90-es években tovább bővült az intézmény mind szervezetileg és mind tartalmilag is. Az ezredfordulón és a kétezres évek elején megszületett a Borsodi Művészeti Fesztivál, és a programok földrajzi kiterjedése miatt immáron Borsodi Nyár Kulturális Fesztivál lett a nagy nyári programsorozat elnevezése. Az első esztendőben (2001) a nézőszám fő volt, míg 2006-ban már elérte a főt. Mindemellett továbbra is folyamatos a kortárs előadó- és képzőművészetek jelenléte a városban, és továbbra is a közélet és a társasági élet központja is az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár valamennyi épületegysége. A tevékenységét jelenleg 7 telephelyen végző Egressy nem csak a város, hanem egész Észak-Borsod egyik kulturális központja, amit az is bizonyít, hogy a Borsod-AbaújZemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet megbízásából immár 80 a kazincbarcikai és az edelényi kistérségekhez tartozó település közművelődési szakmai decentrumaként is működik. A harmadik évezred első évtizedének utolsó éveiben újabb kihívásokkal szembesül az intézmény (turizmus- és idegenforgalom, felnőttoktatás, telematika ) és az - elsősorban a fiatalok szórakoztatása terén jelentkező - egyéb résztvevővel (kulturális vállalkozások, szervezetek). Összességében megállapítható, hogy az intézmény személyi és tárgyi feltételei 2007-ig megfelelőek, adottak voltak a stabil munkavégzésre. Ugyanakkor a technikai eszközfejlesztés és a jelentősebb felújítások tekintetében szükséges a külső - elsősorban 28

29 pályázati pénzek bevonása -, melyhez továbbra is biztosítandó a minimálisan szükséges önkormányzati önrész. Az intézmény kiterjedt kapcsolatrendszere nem csak a helyi, hanem a tágabb környezetére is igaz, több mint 10 országos és nemzetközi szakmai szövetségnek tagja az intézmény. Az Egressy szakmai elismertségét bizonyítja az is, hogy több munkatársa is tagja megyei, regionális és országos kulturális szervezetek elnökségének. A könyvtári terület helyzete Az Egressy Béni Művelődési Központ részeként működő Városi Könyvtár (felnőtt részlegének) tevékenységét mindenkor az évi CXL. törvény és a könyvtári terület stratégiai céljai vezérlik. A könyvtár látogatottsága magas arányúnak mondható. A beiratkozottak aránya 13,6 %-os a város lakosságához mérten, amíg az országos átlag 11,5 %. Az országos viszonylatban magas látogatottsági mutatóhoz azonban folyamatosan csökkenő felhasználói szám társul, amely kedvezőtlen tendencia főként a felnőtt lakosság körében érzékelhető.egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ könyvtári regisztrált használói / beiratkozott olvasói számának alakulása Év év alatti Felnőtt használók Összesen használók Az Intézmény a os időszakban fokozott figyelmet fordított a Kazincbarcika környékén lévő kistelepülési könyvtárak munkájának segítésére, és a fogyatékkal élők könyvtárhasználatának megkönnyítésére től a Kazincbarcika és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulással együttműködve a könyvtár megszervezte a térség településén a mozgókönyvtári szolgáltatás letéti formáját. Szolgáltató könyvtárként ezen intézmény koordinálja a kistelepülések könyvtári ellátását, illetve a településenként felhasználható normatívák felhasználását, természetesen figyelembe véve a települések igényeit. 29

30 3.2.3 Foglalkoztatás, ingázás A teljes foglalkoztatottság évtizedei után a kilencvenes évek elejére a munkaerőpiac teljesen átrendeződött a kazincbarcikai kistérségben. A foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent, igen magasra nőtt a munkanélküliség, valamint emelkedett az inaktív keresők és az eltartottak száma. A foglalkoztatottak számának csökkenése már a piacgazdaságra való áttérés előtt megkezdődött, a nyolcvanas éveket a túlfoglalkoztatottság jellemezte. A kilencvenes évek elején a foglalkoztatottság színvonalára legjelentősebben az átalakulást kísérő munkahelymegszűnések és tömeges elbocsátások hatottak. Kazincbarcikát a rendszerváltástól kezdve a foglalkoztatás, a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, és a munkanélküliség ugrásszerű növekedése jellemezte. Csoportos létszámleépítések, elbocsátások sora fenyegette a kazincbarcikai munkavállalókat, mely a munkanélküliségi mutatók rohamos romlását vonta maga után. Az átmeneti időszakra vonatkozó munkaerő-piaci folyamatok közül, egyik meghatározó folyamat az állásukat vesztett, vagy munkanélküliséggel fenyegetett munkavállalók inaktivitásba vonulása, ami különösen a kevésbé képzett munkavállalókat, illetve az idősebb korosztály érintette. A kilencvenes évek első felében sokan éltek az alacsonyabb, de biztos jövedelmet biztosító korengedményes és rokkantnyugdíjazás lehetőségével. A piacgazdaságra való áttérés legnagyobb vesztesei a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek voltak, nagyrészük a roma etnikumhoz tartozott. Elsőként a kohászat, a bányászat, az építőipar, majd más ágazatok váltak meg a szakképzetlen munkásaiktól, akik lakóhelyükön a mezőgazdaságban sem kaptak munkát és 1995 között több ezren vesztették el a munkahelyüket a kistérségben, ezt követően a csökkenés üteme lassult, majd rövid stagnálás után a foglalkoztatottság növekedni kezdett. Az es mélypont óta a foglalkoztatottak száma emelkedni kezdett, s számuk 2007ben fő volt Kazincbarcikán. A munkaképes korú népesség Kazincbarcikán ugyanezen időszakban fő, ami némi csökkenést mutat a 2000-es évhez képest (22987 fő). A munkaképes korú népesség B.-A.-Z. megyében fő, az ország összes megyéjében fő. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek száma Kazincbarcikán novemberében 1168 fő, B.-A.-Z. megyében fő, az ország összes megyéjében fő volt. 30

31 A rendszeres szociális segélyezettek száma Kazincbarcikán az utóbbi években nagyságrendileg csökkent, hisz míg 2002-ben 1489 főt tartottak nyilván, addig 2006-ban már csak 1164-et, mely a 2007-es évben csak minimálisan növekedett. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek aránya a munkaképes korú népesség számához viszonyítva Kazincbarcikán 5,2 %, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,22 %, a megyék összessége esetében 1,87 %. Jelen mutató tehát megegyezik a megyére jellemző kedvezőtlen átlaggal. Nyilvántartott álláskeresők száma összesen [fő] Év Kazincbarcika Tiszaújváros Ózd Sátoraljaújhely Gyöngyös 500 Hatvan [fő] A fenti diagramból egyértelműen kitűnik, hogy a főbb megyei városok közül Ózd után Kazincbarcikán a legnagyobb a munkanélküliség. Az elmúlt években Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamataiban számos kedvező jelenség jutott érvényre: növekedett a működő gazdasági szervezetek száma, az ipar, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás teljesítménye, érzékelhetően nőtt a külföldi beruházók érdeklődése a megye iránt, növelték tőkebefektetéseiket. A növekedés lehetőségét magában hordozó jelenségek mellett azonban több területen felerősödtek a stagnálás vagy a leépülés irányába mutató tendenciák. A kilencvenes években a hagyományos Kazincbarcikai székhelyű ipar visszaesése nem csak az alacsonyabb iskolázottságú, szakképesítés nélküli, hanem a közép- és felsőfokú műszaki végzettségű munkavállalókat is érintette, a foglalkozási szerkezeten belül a munkavállalók 65%-a fizikai munkás, az ipari keresők aránya 32%. A foglalkoztatottaknak csak töredéke (0,6%-a) mezőgazdasági dolgozó, viszont egyre többen találnak munkát a kereskedelemben és a különböző szolgáltatások területén. Arányuk eléri az összes foglalkoztatott 39%-át. A munkanélküliség, a munkaerő-piaci szegmentáció az országos átlagnál nagyobb kihívást jelentett és jelent ma is a Kazincbarcikai városvezetésnek. A város népességének gazdasági 31

32 aktivitás szerinti összetétele átrendeződött: a foglalkoztatottak aránya lényegesen visszaesett, s ezzel párhuzamosan a munkanélkülieké jelentősen megnőtt. A népességen belül a foglalkoztatottak aránya az utóbbi közel 15 évben drasztikusan lecsökkent, a népesség mindössze egyharmada, tehát a fős lakosságból csupán fő foglalkoztatása megoldott. Kormegoszlásukat tekintve a foglalkoztatottak több mint fele év közé tehető, amíg közel negyede a éves, ami jól mutatja, hogy a fiatal munkaképes korú korcsoport foglalkoztatottsága meglehetősen alacsony. Kiemelkedően magas a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az összes lakónépességen belül, arányuk eléri a 7,45 %-ot. További problémaként jelentkezik a munkaerő kereslet és kínálat struktúrája közötti eltérések erősödése, hiszen míg egyes munkaerőből túlkínálat, addig másból hiány van, hiszen a regisztrált munkanélküliek 29,11 %-a szakképesítés nélküli munkaerő, akik általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkeznek. A migráció a település km-es körzetéből jellemző, ahol az ingázásból származó anyagi terhek még nem jelentenek leküzdhetetlen akadályt a cégeknek és a munkavállalóknak. 1990ben a városban dolgozó munkavállaló 37%-a nem kazincbarcikai lakos volt. A statisztika 215 településről érkező dolgozót regisztrált, közülük mintegy 60 településről érkezett a város vonzáskörzetének lehatárolásánál figyelembe vett viszonylag nagy számú ingázó. Közel an jártak be naponta a városba a szomszédos Sajószentpéterről, 532-en a közeli Edelényből. Mintegy félezren ingáztak Kazincbarcikára lzsófalváról, Múcsonyról és Sajókazáról. Még Miskolcról is több mint 450-en jártak a fiatal iparvárosba 1990-ben, akiknek 60%-a szellemi dolgozó volt. A város további 15 község számára a legfontosabb beingázási centrum, amelyek lakossága főként Kazincbarcika kiskereskedelmi bolthálózatát és a városi intézményeket és szolgáltatásokat veszi igénybe. Munkanélküliek összetételének jellemzői: - érvényesül a férfiak részarányának dominanciája (kohászat, gépipar, valamint a bányászat visszafejlődése ezt a csoportot érintette a legközvetlenebbül); - a fizikai és szellemi foglalkoztatású munkanélküliek aránya 79,5 20,5 % arányban oszlik meg; - növekedésnek indult a munkanélküliek között a fiatalabb korosztályhoz tartozók részaránya (a munkaügyi központok is ösztönzik az állástalan fiatalokat, hogy munkanélküliként regisztrálják magukat); 32

33 - az állástalanok több mint 29,11 %-a legfeljebb csak általános iskolát, 41,52% szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, 25,44 %-a szakközépiskolát, technikumot vagy gimnáziumot végzett, és 3,93 %-a rendelkezik főiskolai vagy egyetemi diplomával; - növekvő, s már 41,86 %-ot meghaladó azoknak a munkanélkülieknek az aránya, akik hosszabb ideje nem tudnak tartósan kiemelkedni, közülük is kiemelkedően nagy azok a korosodó, 45 év feletti munkavállalók aránya, akik koruk miatt halmozottan hátrányos szereplőként jelennek meg a munkaerőpiacon és sokuknak csak a támogatott foglalkoztatás nyújt átmeneti segítséget. Az alábbi térkép a kazincbarcikai térség munkaerő áramlási viszonyait szemlélteti a KSH évi népszámlálási adatai alapján. A kazincbarcikai térség munkaerő áramlási viszonyai, Kazincbarcika munkaerő vonzása Adatok forrás: KSH, A lakosság egészségi állapota 33