Könyvek, képek és emlékek a somlyói és csehi könyves napokon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Könyvek, képek és emlékek a somlyói és csehi könyves napokon"

Átírás

1 Könyvek, képek és emlékek a somlyói és csehi könyves napokon Képzõmûvészeti kiállítás, könyvbemutató és -vásár, valamint népdal színesítette-fûszerezte a Szilágysomlyón és Szilágycsehben május én tartott Szentimrei Jenõmegemlékezést. Az eseményen Szentimrei Jenõ unokái, Szabó Zsolt, a Mûvelõdés fõszerkesztõje, valamint H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója foglalták össze a Szentimrei család krónikáját. A családtörténeti elõadás ötlete Vida Katalin szilágycsehi tanártól származott, mégpedig abból a megfontolásból, hogy Szentimrei Jenõ leánya, Szentimrei Judit néprajzkutató május 19-én töltötte be 90. életévét. Mivel a könyves találkozók terén a csehiek és a somlyóiak évek óta együttmûködnek, s a mindenkori somlyói Báthory István-tékanaphoz, valamint a karácsonyi könyvvásárhoz mindig hozzátartozik egy-egy csehi párhuzamos esemény, a Szentimreimegemlékezés elsõ mozzanata Szilágysomlyón zajlott. Menet közben kiderült, hogy a kéthelyszínes eseményhez más, kerek évfordulók is kapcsolódnak, a jó hangulatot mindenesetre az est házigazdája, Széman Péter, a Báthory István Alapítvány elnöke által találóan pacsirtáknak nevezett Szõke Henrietta és Pernes Alíz fiatal és tehetséges énekesek alapozták meg néhány ízig-vérig magyar népdallal. S hogy teljes legyen a szépre és a jóra vágyó közönséget csalogató körítés, mindkét helyszínen megnyílt Wagner Péter magyarországi építész, grafikus Holttenger Mezõségi útirajzok címû kiállítása. Wagner Péter még fiatal egyetemi hallgatóként, az 1970-es években kezdte járni Erdélyt, hátizsákjában pedig egyre több rajzot és vázlatot vitt és visz haza azóta is magával erdélyi házakról, templomokról, tájakról. Ezekbõl hozott most vissza egy-egy, közel 150 rajzból álló és a Mezõséget bemutató tárlatra valót. Wagner Pétert az a hátizsákos hullám hozta Erdélybe az es években, amely nagyon sok fiatalt vonzott erre Magyarországról. Csakhogy míg sokan nem is jöttek többé errefelé, Wagner Péter tarisznyájában ennél sokkal több volt: õ ugyanis tanulni jött ide, és úgy láttatja velünk szülõföldünket, ahogyan sokszor a rohanó autóból mi sem látjuk. Wagner Péter ugyanis faluról falura, városról városra járva felmegy egy-egy dombtetõre, ahonnan úgy szemléli a tájat, hogy tudja: szépet talál így méltatta az idén 60. életévét betöltött H. Szabó Gyula azt a korábban gyimesi, kalotaszegi, szászföldi illetve széki tárlattal is elõrukkoló Wagner Pétert, akirõl mellesleg kiderült: õ is minap, május elsején töltötte be életének 60. évét. H. Szabó Gyula ennek kapcsán is megjegyezte: a mostanában a Nyárádmentét kutató Wagner Pétert tartsa meg egészsége, õ pedig tartsa meg Erdély iránti szerelmét, mert biztosan vannak még rajzban megénekelhetõ vidékek. Wagner Péter az általa a legszomorúbb szórványvidéknek nevezett Mezõség magyar építészeti hagyatékát hihetetlenül szépnek, majdnem érintetlennek, de tünékenynek nevezte, mint mondta: igen valószínû, Wagner Péter, Benkő Levente, Szabó Zsolt és Szabó Gyula Szilágycsehben Szabó Zsolt 3

2 Szőke Henrietta A szilágycsehi találkozó közönsége 4 hogy a mezõségi magyar parókiák, templomok elenyésznek, de legalább rajzain megmaradnak. Hozzátette: Szilágysomlyónak és Szilágycsehnek is adományoz egy-egy, a házigazdák által kiválasztott rajzot. Wagner Péter illusztrálta a Mûvelõdés gondozásában 2010-ben megjelent a 27 kutató 29 tanulmányát egybeölelõ Mezõség címû tanulmánykötetet, Szabó Zsolt aki május 29-én töltötte be 65. életévét a kulturális folyóirat több más kiadványa mellett ezt a könyvet is a közönség figyelmébe ajánlotta. A Szentimrei család eddigi krónikája az 1918 utáni Erdély történetének leképezése ezt vázolták fel Szentimrei Jenõ ( ) unokái. Szabó Zsolt és H. Szabó Gyula a családtörténeti barangolás során egyebek mellett elmondták: nagyapjuk osztálytársa volt az öt legjobb magyar dermato-venerologusként számon tartott Berde Károlynak, valamint iskolatársa nõvéreinek, Berde Mária író-költõnek, illetve Berde Amál festõmûvésznek, mûvészeti és néprajzi írónak. Szent-imrei Jenõ azokhoz az erdélyi tollforgatókhoz tartozott, akik a Keleti Újság szerzõcsapatának tagjaként a Trianon utáni ocsúdásban a Kós Károly, Zágoni István és Paál Árpád nevével fémjelzett Kiáltó szó címû kiáltványban is megfogalmazott politikai cselekvés felvállalását szorgalmazták. Szabó Zsolt hozzátette: Szentimrei Jenõ eredeti neve Kovács Jenõ, de ahhoz, hogy katonatisztként felettesei engedélyezése nélkül közölhessen, anyai nagyapja, Medgyes Bálint családjának faluja, Nyárádszentimre nevébõl vette fel írói névként a Szentimreit. Õ indította el 1922-ben a Cimbora címû képes gyermekújságot, amelyet a Magyarországról hazatérõ és székely írótársaival 1928-ban Szilágysomlyóra is ellátogató Benedek Elek szerkesztett 1929 augusztusában bekövetkezett haláláig. Kós Károly és Szentimrei Jenõ együttmûködésének termékeiként a közönség megszemlélhette az 1920-as évek patinás köteteit, a Szabó-fiúk édesanyja, Szentimrei Judit, a népmûvészet tárgyi részét vizsgáló kutató és nõvére, Kovács Ágnes ( ) folklorista, mesegyûjtõ, végül, de nem utolsósorban Kovács Ágnes férje, a Benedek Elek-unoka Lengyel Dénes köteteit. A közönség olyan köteteket láthatott testközelben, mint például a Kós és Szentimrei által Sztánán 1924-ben szerkesztett Kaláka Kalendárium az esztendõre, valamint Szentimrei Jenõ Verses magyar krónika (1928, 1991), Nyersmérleg (1942) címû versesköteteit, az általa szerkesztett Versekben tündöklõ Erdély (1941, 1996) címû antológiát, a dr. Kós Károly, Szentimrei Judit és Nagy Jenõ által szerkesztett Szilágysági magyar népmûvészet (1974), végül Kovács Ágnes: Kalotaszegi népmesék (I II., 1943) címû könyveit. A Nyersmérleg címû kötet érdekessége, hogy a borítójához használt vásznat a költõ leánya, Szentimrei Judit szõtte. Lengyel Dénes ( ) nemrég megjelent emlékiratában beszámol gyermek- és ifjúkoráról, munkaszolgálatos éve irõl és ukrajnai fogságáról. Szovjet, román és nyugati fogságot taglal az a könyv is, amelyet Benkõ Levente (szerzõtársa Papp Annamária) mutatott be a közönségnek. A Magyar fogolysors a második világháborúban címû kétkötetes munka ismertetése nyomán mind Somlyón, mind Csehben többen jelezték: a Szilágyságban élnek még túlélõk, érdemes tehát faggatóra venni õket és a családi irattárakban, valamint levéltárakban õrzött dokumentumokat. BENKÕ LEVENTE

3 Tisztújító közgyûlést tartott a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság Hagyományos helyszínén, a kolozsvári Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácstermében tartotta es közgyûlését március 12-én a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság (KLMT). A társaság tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, az idén a soron következõ tisztújítás állt a figyelem középpontjában. A közgyûlést Gaal György elnök nyitotta meg, üdvözölte Szilágyi Mátyást, a Magyar Köztársaság fõkonzulját, valamint Nagy Gergelyt, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnökét. Ezután bemutatta az elnöki asztalnál helyet foglalókat, s közölte a meghívóban is szereplõ napirendet. A továbbiakban rövid beszámolót tartott a KLMT elmúlt évi tevékenységének fontosabb mozzanatairól, a külés belföldi kapcsolattartásról. A társaság tagjaiból (Gaal György, Gergely Istvánné, Vincze Zoltán) állott a zsûri a április én a Báthory-napok keretében megrendezett Kolozsvár-vetélkedõn. Június 7-én került sor elõször a Budapesten megjelent Örök Házsongárd (Kolozsvár és sírkertje a századok sodrában) címû kétkötetes temetõ-album bemutatására a szerzõk, Gaal György és Gránitz Miklós jelenlétében a budai Litea Könyvszalonban. Azóta Kolozsváron, Hódmezõvásárhelyen és ismételten Budapesten is bemutatták ezt a mûemlékvédelmi szempontból fontos, díszes kiadványt. Július 1 7. között az elnök két fiatal tagtárs kíséretében részt vett a tavaly 40. alkalommal megrendezett Román András Mûemlékvédelmi Nyári Egyetemen Egerben. Itt ismertették a KLMT húszéves történetét és bemutatták a Farkas utcai református templom, valamint a Mátyás-szobor lézerszkenneres felmérését. A társaság kivette részét az augusztus között megtartott elsõ Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeibõl. Az elnök elõadást tartott Székely Bertalan születésének centenáriuma alkalmából, és részt vett Asztalos Lajossal, Gergely Istvánnéval és Vincze Zoltánnal a városnézõ illetve temetõlátogató séták vezetésében. Augusztus 21-én a Bethlen-bástyában került sor Maksay Ádám alelnöknek a kolozsvári fényképeket bemutató kiállítására, ezen Gaal György mondta a bevezetõt magyar és román nyelven, majd Asztalos Lajos beszélt a felvételekrõl. Augusztus 28-án a Bonchidai Napok keretében a kastély egyik épületében nyílt meg a KLMT szervezésében két tag, Takács Gábor grafikus és Balázs László bõrdíszmûves mûemlékeket megörökítõ alkotásainak kiállítása, a bevezetõt az elnök mondta. A Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság szeptember 3 5. között Nagyváradon rendezte XVI. honismereti konferenciáját. Erre Dukrét Géza elnök meghívta a KLMT elnökét. Különben a kolozsvári székhelyû társaság több tagja a partiumiaknál is tagként szerepel. Az ünnepélyes megnyitón Gaal György tolmácsolta a KLMT választmányának üdvözletét. Ekkor került sor a Fényes Elek-díj átadására, Starmüller Géza, a KLMT választmányi tagja részesült ebben a kitüntetésben, Wanek Ferenc olvasta fel laudációját. A konferenciát tanulságos szakmai kirándulás zárta a Belényes Magyarremete Köröstárkány Tenke Nagyszalonta útvonalon. A szeptember 17-én sorra került Kulturális Örökség Napján a szakrális terek volt a kijelölt téma, ebbõl az alkalomból a KLMT Asztalos Lajos vezetésével körutat szervezett a kolozsvári belvárosi templomok bemutatására. November 6-án másodszor került sor a kolozsvári líceumi tanulók Kolozsvár-ismereti vetélkedõjére a KLMT rendezésében. Elõzõleg csak a XI., ezúttal a X. osztályos diákok is versenyezhettek. Csapattal jelentkezett az Apáczai Csere János, a Báthory István, a Brassai Sámuel Gimnázium, valamint a Református és az Unitárius Kollégium. A zsûrit Gaal György elnök, Asztalos Lajos és Vincze Zoltán alkotta. A kérdéseket Takács Gábor dolgozta ki. A verseny lebonyolításában fontos szerepet játszottak az Apáczai igazgatósága és a szaktanárok. A két elsõ díjazott Mosonyi Noémi X. és Papp Zakor Janka XI. osztályosok voltak, mindketten a Báthoryból. A KLMT választmánya szorgalmazza, hogy a fiókegyesületek is szervezzenek helyi szinten városismereti vetélkedõket, így esetleg majd városok közti döntõre is sor kerülhet. December folyamán a KLMT elnöke felkérésre két elõadást is tartott. 3-án a magyar történelemtanárok kolozsvári kutatási konferenciáján a telekkönyvek adatainak helytörténeti hasznosításáról beszélt, december 11-én pedig a Kõváry László Honismereti Körben Brassai Sámuel pályafutását, annak helytörténeti vonatkozásait vázolta. A KLMT ismételten tiltakozott a mûemlék-rombolások, -átalakítások ellen. Így tiltakozott a Petõfi utca északi sorának kertjébe tervezett szálloda felhúzása és a kétágú református templom mögötti sportpályának a tanügyi hatóságok tervezte beépítése ellen, elítélte a régi épületek vakolatdíszének eltüntetését hõszigetelések alkalmával. A szatmári fiókszervezet az ottani Dacia Szálloda szecessziós stílusából való kiforgatása ellen emelt szót. Az egyesület erkölcsileg és szakmailag is támogatást nyújtott a Házsongárd Alapítványnak a temetõben folytatott sírmentõ és feltérképezõ munkájában, jelenleg épp a sírok helyrajzi bejelölése folyik. A Házsongárd Alapítvány tiltakozásait a KLMT is ellenjegyezte. A továbbiakban Maksay Ádám ügyvezetõ alelnök a konkrétabb megvalósításokról, mûemlékfelmérésekrõl, a digitális adatbázis készítésérõl, a KLMT támogatásával folyó renoválásokról szólt. Katona Réka könyvelõ távollétében õ ismertette a társaság pénzügyi elszámolását is. Ezután hozzászólásokra került sor. 5

4 Molnár János a szászfenesi mûemlék templom mellé emelt kétemeletes tömbház okozta látványrombolásra hívta fel a figyelmet. Bara István alelnök a szatmári Dacia Szálloda körüli eseményeket ismertette, s ugyancsak beszámolt a Bem József-szobor tervezett felállításáról valamint a nagykárolyi Károlyi-kastély és az erdõdi várrom renoválási munkálatairól. Paskucz Viola a kolozsvári Continental Szálloda és a sétatéri Kioszk sorsáról érdeklõdött. Maksay alelnök válaszában rámutatott, hogy a Continental sorsa még bizonytalan, de remélhetõleg újra szálloda lesz, a Kioszk felújítására a polgármesteri hivatal EU-s pályázatot nyert, úgyhogy a munkálatok rövidesen megkezdõdnek. Végezetül Szilágyi Mátyás fõkonzul kért szót. Rámutatott, hogy a konzulátus figyelemmel kíséri az erdélyi magyar jellegû mûemlékek sorsát, igyekszik támogatni a felújítási munkálatokat, s minden mûemléki kérdésben lehet számítani a segítségére. Elõadások következtek: Nagy Gergely és Szatmári Klára mûemlékvédelmi szakmérnök bemutatta a magyarlónai református templom mûemléki kutatásának eredményeit, s az ezeket tükrözõ kötetet. A kiadvány bevételét visszaforgatják a renoválásra. Nagy Gergely említette, hogy az ICOMOS-nak pár hónap múlva mûködõképes lesz a nyolcnyelvû honlapja, amelyre rá lehet vezetni a Kárpát-medence valamennyi mûemlékét. Maksay Ádám és László Tibor programozó kivetítve ismertette a KLMT szerkesztésében készülõ erdélyi mûemlékvédelmi digitális adatbázis felépítését. Egyelõre 52 mûemlék adatait dolgozták fel. Ezek lehívhatók különbözõ szempontok szerint. Az eddigi adattár a ro honlapon érhetõ el. Bárki jelentkezését szívesen fogadják az adatok kiegészítésére. Nagy érdeklõdésre tartott számot Nagy Benjámin kõrestaurátor vetített képes beszámolója a Mátyás-szobor talapzatának helyreállítási munkálatairól, a felmerült nehézségekrõl és megoldásukról. Mint kiderült, a talapzatot teljesen le kellett bontani, s egy vasbeton mag köré újjáépíteni. Hogy az újjáépítés mindenben az eredetinek megfeleljen, abban szerepet játszott a KLMT is. Még 2007-ben készített háromdimenziós lézerszkenneres felmérést a szobor-kompozícióról. Ezen minden apró részlet rögzítõdött. A felmérést Bartha Csaba mérnökhallgató mutatta be. Utolsó elõadóként Gergely Istvánné Tõkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója vázolta az alapítványnak a temetõben kifejtett munkásságát, a sír- és kriptamentéseket. Ugyanakkor rámutatott, hogy most is állandóan folyik a régi sírkövek pusztítása, s újabban a temetõadminisztráció titkosította a sír-nyilvántartásokat, minduntalan akadályozza az alapítványnak a KLMT segítségével folytatott sír-azonosító, helybemérõ munkásságát. Gaal György elnök bejelentette, hogy miután Kovács András mûvészettörténész, egyetemi tanár aki a társaság alapításától fogva az egyik alelnöki tisztséget tölti be nem kívánja magát egy újabb idõszakra jelöltetni, a választmány úgy határozott, hogy javasolja õt tiszteletbeli tagságra. A közgyûlés egyhangúan megszavazta a kitüntetést. Weisz Attila mûvészettörténész doktorandus felolvasta laudációját, majd Gaal György elnök és Maksay Ádám alelnök átnyújtotta Kovács Andrásnak az oklevelet. A tisztújítás idejére Kovács András vette át az elnökséget, a javaslattételek alapján kézfelemeléssel szavaztak a tagok. Az új, némileg megifjodott választmány: Gaal György elnök, Maksay Ádám ügyvezetõ alelnök, Weisz Attila, Bara István (Szatmár) alelnökök, Albert-Ferenczy Eszter titkár, Asztalos Lajos, Keresztes Géza (Marosvásárhely), Starmüller Géza, Szente László (Brassó), Szõcs Ildikó (Nagyenyed), Takács Gábor választmányi tagok. A közgyûlést követõen a tagság a meghívóban is ajánlott magyarlónai ünnepségen vett részt, amelyet a száz éve ott született Kiss Manyi színésznõ emléktáblájának leleplezése alkalmából rendeztek. GERGELY GYULA Uzon ereje, erőssége és a virtus 6 Mindennek megvan a maga ideje, mint a szalmakalapnak. Természetesem a falu-, községés városnapoknak is. És az iskolanapoknak. Ezeknek többnyire most van az idejük, tavasz végén és nyárelõn. A háromszéki Uzon község az idén az iskola- és a községnapokat egybeforrasztotta: egy teljes nap a Tatrangi Sándor általános és a hozzá tartozó iskoláké, az ezt követõ szombat és vasárnap a községé. Uzonban is már évek óta sok helyütt ezeken az ünnepségeken új színeket szõnek a rendszerint maratoni hoszszúságú rendezvénysorozatba: meghívják a testvértelepülések és testvérintézmények, civil szervezetek képviseleteit is. Én nem tudom, ez mennyiben tudatos, de az idei uzoni ünnepségfolyamnak is jót tett az iskola és a község ünnepének egybekötése, mert ezzel egészséges egyensúlyt teremtettek a szellemi-kulturális szféra és a más jellegû rendezvények között. És egyébként is az iskola az a kapocs, amely a szülõk, a pe- Szabó Margit

5 A Tatrangi Sándor Általános Iskola kórusa (A szerző felvételei.) dagógusok, az egyházak révén valósággal együvé öleli a község minden lakossági rétegét. A kívülállónak, mint amiféle magam is vagyok, az iskola vonatkozásában az tûnik fel, hogy csupán az utóbbi néhány esztendõ alatt egyszerre változott meg, mondhatnám fordult jó irányba az uzoni iskola külsõ képe és belsõ énje. A nagy volumenû, nagy értékû és ehhez kötõdõen sok problémás épület-felújítások teljes mértékben megváltoztatták az iskola külsõ arcát, ezzel együtt a nagyközség központjának városias és ápolt, polgári jellegû központját. Az iskolai arculatváltás olyan mértékû és léptékû, hogy ez, elvben csak az iskolának nevet is adó Tatrangi Sándor és Benke Julianna intézményalapítók cselekedetéhez hasonlítható. A Szabó Margit tanárnõ igazgatásának, a dr. Ráduly István polgármesterségének és a községi tanács, a tanügyi illetékesek, a felújításokat finanszírozó támogatásoknak köszönhetõen ezek az évek az uzoni oktatás történetének nagy eseményeként rögzülnek majd az évkönyvekben. Az uzoni iskolai külcsínnal szerencsésen ötvözõdik a tanoda belbecse is. Ez egy iskolanapon nem a tanulmányi eredményekkel mérhetõ ennek is megvannak a maga alkalmai és napjai, hanem a kulturális és szellemi teljesítménnyel. A több mint fél ezres tanulói létszámmal mûködõ iskolakomplexum ünnepe ezekben a népességet apasztó idõkben látványként is megkapó, amint százak és százak, gyerekek és szülõk zsúfolásig megtöltik a nagy befogadó képességû mûvelõdési otthont, benépesítik a jókora színpadot, és mutatóban még a községközponti parkba és placcra is jut a kellemes tavaszi napsütésben fürdõzõk utcai sokaságának. Az ünnepségen jelen lévõ Tolna város polgármestere, Sümegi Zoltán ünnepi köszöntõjében maga is rácsodálkozott arra a tekintélyes iskolás- és szülõi seregletre, amelylyel otthon, amint megjegyezte, nem találkozhatnak. Az idei jeles alkalomra Ambrus Anna nyugdíjas tanárnõ Az uzoni iskola története címû sokszerzõs monográfiájával mintegy rávezeti, illetve a megismerés pályájára állítja a nagy múltú intézmény sorsának alakulása iránt érdeklõdõket, és elvezeti az intézményi küldetés teljesítésének jelenlegi állomásához õket. Az uzoni iskolanapra rádupláztak a sorszám szerint ugyancsak VIII. Uzon Községi Napok. Ennek különlegessége az immár hetedik alkalommal megrendezett Erdély Legerõsebb Települése virtusvetélkedõ. Nos, akik az egészséges, sportos virtus iránt érdeklõdnek és ezek száma nem kevés dúskálhattak a rendezvényhez méltó módon kialakított uzoni Szabadidõközpontban a változatos, a sportot és a vásári látványt egybeötvözõ versenyszámokban, mert volt ott petrencés (szekérkötõ) rúd tartásától a gumiabroncs kergetéséig, a saroglyatartásig, a tejeskanna cipeléséig sok minden. Ezekre a virtusvetélkedõkre azért is szükség van, hogy mindennapjaink politikai és társadalmi kötélhúzását legalább néhány órára felválthassuk a játékosan szórakoztató, erõmérõ kötélhúzással. A virtusvetélkedõn két napon át jelen voltak a kulturális és sportesemények, a kulináris virtuskodások is, például az óriás, 15 méteres szentivánlaborfalvi kürtõskalács elkészítése, amely hozzátartozik Uzon és Szentivánlaborfalva települési arcéléhez. Volt fúvószenekari és egyéb verseny, többféle koncert, a Szivárvány Asszonykórus újbóli színpadi fellépése, istentisztelet, kopjafaavatás Nagyobb Péter egykori, politikai fogolyként meghurcolt református lelkész emlékére. Minden volt, de én külön kiemelném, mint viszonylag új látványelemet az uzoni huszárok jelenlétét, ezek pompás és históriai szabású öltözetét, gyönyörû szerelését, történelmünk eme szimbólum szivárványát, amely újabban, annyi esõs idõ után, szépen ragyogja be a valóságos és az emlékezetünkben hosszú idõre rögzülõ szép napjait. Uzon neve ótörök, türk eredetû szó, jelentése: hosszú. Ez a három nap csak azok számára tûnhetett hosszúnak, akik ilyenolyan pótcselekvéssel, otthon bambultak. Jószerivel nagy virtus, igazi erõmérõ volt összehozni ezt a több települést és a közönség hatalmas érdeklõdését kiváltó ünnepséget. SYLVESTER LAJOS 7

6 Szilágysági magyarok az ezredfordulón Szeresd ezt a földet, Erdélyt, és képes legyél érte áldozatot hozni Beszélgetés Kovács Kuruc János zilahi helytörténész-tanárral 8 Kovács Kuruc János Kovács Kuruc János helytörténész a Szilágysággal szomszédos tájegység, Kalotaszeg szülöttje. Körösfõhöz kapcsolódik gazdag helytörténészi munkássága, helyismerete szilágyságivá nemesítette. Családtagjaival együtt ragaszkodik választott hazájához, amit a Szilágyságban végzett munkássága, az elismerések hitelesítenek. Felsoroljuk a teljesség igénye nélkül azokat a munkákat, elismeréseket, amelyeket zilahi éveiben szerzett tõl a Szilágy megyei Tanfelügyelõség szakmai irányítója kisebbségi és egyetemes történelembõl, a Szilágy megyei történelemtanárok Konzultatív Tanácsának tagja. Szakmai, társadalmi, kulturális és politikai tevékenységéért számos kitüntetést, oklevelet és emlékérmet kapott: Szilágysági Magyarok (Báthory István Alapítvány 2002); Vasvári Pál-díj (Körösfõ 2003); Életmûdíj (Pro Zilah 2006); Diplomã de Excelenþã (Történelmi és Mûvészeti Múzeum, Zilah 2006); EMKE-díj (2008); Körösfõ díszpolgára (2010). Tagja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének; a Romániai Történelemtanárok Társaságának; a Pro Körösfõ Baráti Társaságnak; a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek; a Zilahi Református Kollégium Baráti Társaságának; a Báthory István Alapítványnak; a Tövishát Kulturális Társaságnak; a Pro Zilah Egyesületnek és a Katz Pál alapította Holocaust Társaságnak; az 1990-ben újraindított Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek keretében 2003-tól az EME Zilah és Vidéke fiókszervezet megalapítója és alelnöke lett. Alapító tagja a 2002 januárjában beindított Hepehupa mûvelõdési folyóiratnak. Szakmai és közérdekû cikkeket és tanulmányokat közöl folyamatosan a Mûvelõdés, a Hepehupa, a Limes, a Caiete Silvane, a Gazeta de Duminicã, a ªcoala Noastrã, a Romániai Magyar Szó, a Szabadság, a Kalotaszeg, a Szilágysági Szó, a Kraszna, a Szilágyság, a Sarmasági Hírmondó, a Szilágysági Vidéki Napló, az Árkád folyóiratokban, valamint a Nemzetiségi Fesztivál Füzetekben ( ). Fejér Lászlóval és Kovács Sándorral együtt kiadta Fazakas Ferenc: Életemet elmesélem címû könyvét (Kriterion, 1998); A grundtól az olimpiáig helytörténeti füzetet (Zilah, 2001), több kollégával közösen Körösfõ képes monográfiáját (2001). Egyik legjelentõsebb alkotása a Szilágysági magyarok címû monográfia munkaközösségének megszervezése (Kriterion, 1999), amelynek második kötete kiadóra vár. Mindenekelõtt arra kérlek, mutatkozzál be néhány mondatban olvasóinknak: mikor és hol születtél, hol jártál iskolába, milyen intelmekkel tarisznyáltak fel szüleid, amikor útnak indítottak, hogy keresd és megtaláld helyedet a világban? Kezdhetném hagyományosan: a kalotaszegi Körösfõn születtem március 13-án, kézmûvesháziiparos családban. Négyen voltunk testvérek, közülünk sajnos az egyik kishúgom orvosi mûhiba miatt nyolcvanegy napos korában tüdõgyulladásban meghalt. A négygyermekes család megszokott volt körösfõi viszonylatban akkor, az egykézés nem volt jellemzõ még Felszegen, mint a nádasmenti falvakban. Édesanyámék családjához képest viszont visszalépés volt, mivel õk a Nagy Péntekek famíliájából nyolcan érték meg a felnõtt kort. A második világháború utáni Körösfõn elég nehéz világba születtem és nevelkedtem. Sok család siratta elhunyt vagy eltûnt szeretteit. Emlékszem, hogy dédnagyanyám haláláig (1966) nem nyugodott bele, hogy az elsõ világégésben férjét elvesztette. Férje, Mihály János Cika a galíciai front elsõ csatájának elsõ áldozatai közt halt hõsi halált Halics mellett szeptember 31-én, nagyon fiatalon, és három árvát hagyott maga után. Dédapámról még csak annyit, hogy tehetséges fafaragó volt, és részt vett abban a csapatban, amely Bartók Bélának készítette a híres kalotaszegi hímes bútorát. A második világégés sem kegyelmezett családunknak, két nagybátyám pusztult el, amihez hozzáadható a falunk létét megrendítõ esemény, amikor október 11-én, a front átvonulása után a szomszédos hegyi lakosok (fõleg a hitványabb bedecsiek

7 vezetésével) irgalmatlanul kirabolták Körösfõt. Állatok, szekerek, élelem, ruha, kályha és lábbeli nélkül hagyták a háborútól amúgy is sokat szenvedett, férfiak nélkül maradt, védtelen, kétségbeesett asszonyokat. A 15 éves édesanyámnak Bungar Iosif rángatta le erõszakkal egyetlen pár csizmáját, mezítláb indítván neki a télnek. Kuruc Pisti bátyánkat, a Hangya Szövetkezet raktárosát félholtra verték és két napig vallatták a hideg vizes hordóban eldugott kincseket keresve rajta. Hasonló dolgok történtek a környezõ magyar falvakban is. Feleségem nagyapjának mondta egyik román szomszédja: magyarok vagytok, szenvedjetek, örüljetek, ha a gúnyátok megmarad rajtatok. Aztán végig kellett néznie, amint román szolgája szekérre felrak minden értékes holmit és élelmet, majd indulás elõtt köszönetképpen ostorával végigvágott egykori kenyéradója hátán. Falunkat a teljes pusztulástól az orosz hadsereg egyik tisztje mentette meg, az elsõ világháborút megjárt oroszul még tudó öregek könyörgésére. Elképzelhetõ, milyen lehetett a Völgyön szekéren közeledõ rablóbanda meglepetése, mikor gépfegyvertûz fogadta õket a Kuruc oldalról. Errõl tanúskodik a református egyház elsõ Családkönyve: Ezt a családkönyvet megmentettem az elpusztulástól október 12-én, amikor megszállták az oroszok Körösfõt. (Péntek Márton Piszkiri presbiter). A nehéz világ tovább hitványodott, mert szovjet mintára megkezdték a közös gazdaságok szervezését, elõször társulásokba, majd termelõszövetkezetekbe való csalogatással, végül a legdurvább erõszakkal. A túléléshez, a mindennapi elõteremtéséhez a gyenge lábakon tipegõ háziipar nyújtott megoldást, ami hatalmas áldozatot követelt a vállalkozó szellemû emberektõl. Édesanyámat idõs koráig sosem láttam éjfél elõtt ágyba térni, aztán korán, a tehéncsorda kihajtása elõtt már a mûhelyben görnyedve, az eszterga elõtt vagy az asztalnál fûzögetve találta a hajnal. Így sikerült lábra állniuk, házat építeniük, minket iskolába járatniuk, hiszen esküvõjükön nagyapám egy rendes pár csizmát sem biztosított kisebbik fiának. Korán, már ötödikes tanuló koromban, fejlett fizikumomnak köszönhetõen, rendesen tudtam esztergálni (a vésõt fogni), annyira megszerettem, hogy vakációimat egyetemista és tanár koromban is édesapám 2001-ben bekövetkezett haláláig mindig otthon, a mûhelyben esztergálva töltöttem. Milyen hangulata volt gyermekkorodban szülõfaludnak, mi változott azóta? Mit jelentett Kalotaszegen körösfõi magyar gyermeknek, fiatalnak lenni? Volt részed ezért hátrányos megkülönböztetésben, az iskolában, egyetemen vagy késõbb a katonaságnál, bárhol? Körösfõ lakosságának száma sosem haladta meg a másfél ezret (mára már ezren alig élnek a faluban), gyerekáldás azért bõven volt, hiszen pajtásaimmal harmincan szorongtunk a régi, egykori felekezeti iskola egyik osztályában. Az új, emeletes iskolában az 1952-ben születettek végeztek legelõször. Nagy öröm és megtiszteltetés volt számunkra, hogy 2010-ben Antal István ifjú igazgató meghívására részt vehettünk az iskola Kós Károly névre való Mihály János Cika utolsó tábori lapja Galíciából keresztelésének ünnepén, s újra találkozhattunk kedves tanító néninkkel s még élõ tanárainkkal: Szabó T. E. Attilával, Mártonné Tõrös Ilonkával és Mihályné Tóth Annával, Fekete Károllyal és Fekete Ernõvel. Aránylag jó magaviseletû gyereknek számítottam, azért én is belekóstoltam párszor a körmös, a tenyeres, vagy a kukoricaszemen való térdepelés, a nádpálca és a nadrágszíj élményeibe. Alig vártuk a hétvégét, amikor sorjában kipróbáltuk az egyetlen, a háborúból maradt Eska típusú biciklit (10 banit fizettünk egy fordulóért). Vasárnap délutánonként darabjaira rúgtuk a rongylabdákat. A villany bevezetéséig mozikaraván járt filmeket vetíteni a kultúrház falára. Visszaemlékszem az 1954-es foci világbajnokságra is, amikor apró gyerekként lábatlankodtam a nagybátyám, Cika Gyuri telepes rádióját hallgató és a magyar válogatottnak Puskásnak, Kocsisnak, Grosicsnak szurkoló falubeliek között. Ugyanúgy emlékszem az 1956-os eseményekre, s most is látom a megdöbbent arcokat, a kétségbeesést a megtorlások és a véres események hallatán. A román nyelv elsajátítása számomra könnyûnek tûnt, mivel sok román könyvet olvastam, és néha beszélgethettem az egyik nagynéném román férjével. Fõleg a téli vakációban, az ünnepek idején, disznóvágáskor tartózkodtak huzamosabb ideig otthon. A téli esték különösen vidáman teltek nekem és a románul szintén folyékonyan beszélõ unokaöcsémnek, amikor a tolmács szerepét játszottuk a románul vajmi keveset beszélõ nagyanyám és a magyarul ugyanannyit értõ Nelu sógor (Bota Ioan) között. Õszintén elmondhatom, hogy származásom, nevem miatt nyíltan sosem tapasztaltam hátrányos megkülönböztetést. Az általános iskolában a romántanárnõ nagyon kedvelt, amiért olyan sokat olvastam és szépen beszéltem. A katonaságnál és az egyetemen sem éreztem megkülönböztetést. Sõt a nevem miatt nagy becsületem volt Ioan Piersic õrnagynál, a híres színész, Florin Piersic nagybátyjánál. Akkoriban nagyon megbíztak katonáéknál a magyar bakákban. Az egyetemen sok román jó barátom volt, akikkel végig egy szobában laktunk. Sokat hülyültünk s autonómiákat osztottunk Erdély egyes részeinek (attól függõen, honnan származtunk), engem elfogadtak és megválasztottak ezelõtt 36 évvel az önálló Erdély 9

8 10 A Kovács Kuruc család 1982-ben Egyed Ákos akadémikussal gubernátorának. Egyformán befogadóak voltunk és vallottuk: a lényeg az, hogy eléggé szeresd ezt a szülõföldet, amit Erdélynek hívnak és képes legyél érte áldozatot hozni, küzdeni; megelégedjél azzal a kevéssel, amit nyújthat, amely azonban nagyon édes és kedves lehet. Mert tudod, hogy a tied, és azt senki tõled el nem veheti. Nekem érthetetlen az a magatartás, hogy még most is bizonyos szülõk nem anyanyelven taníttatják gyereküket, mondván, hogy jobban tudnak majd érvényesülni az életben. Ez hamis állítás volt mindig. Ennek ellenkezõjét tanítottam diákjaimnak. Ebben nevelkedtek gyermekeim is, akik itthon maradtak, megtalálták helyüket és számításukat. Azt szeretném, ha unokáim is ugyanúgy éreznének, élnének, gondolkodnának és cselekednének. Kik befolyásolták fejlõdésedet? Kihez szerettél volna hasonlítani? Miért lettél történész, kik voltak kedvenc tanítóid, mestereid? Mit tudtál megtanulni a családban, szülõfaludban és mit tehettél hozzá a kolozsvári egyetemen? Szülõfalum vonzása még most is erõteljes, hiszen ott nyugszanak õseim, ott élnek rokonaim, ismerõseim és kedves barátaim. Divat volt régebben a kalákában történõ segítségnyújtás komolyabb munkálatoknál (például házépítésnél), de kalákában folyt a kukoricahántás is, ahol a kukoricacsövekrõl leszedett panusában kedvünkre hempereghettünk, birkózhattunk és bajszokat aggathattunk egymásnak. A visítozó lányoknak alaposan teletömtük alsónemûiket puha panusával. Téli estéken a férfiak összeültek beszélgetni, pipázgatni, italozni. Fahordás és friss vízhozatal ellenében minket, gyerekeket is beengedtek. A kályha melletti sarokba kucorodtunk, és tátott szájjal hallgattuk egy évszázad eseményeit, a két világháború történéseit, szemtanúk által egyes szám elsõ személyben elmesélve. Harcolni láttuk õket a szerb fronton, Galíciában az oroszokkal, Isonzónál az olaszokkal, vagy dideregve, vacogva, vonszolva magukat a Don-kanyarnál, éhezni az orosz lágerekben. A disznótor az egyik legszebb élménynek számított Mikulás napja környékén. Mi, gyermekek már napokkal elõtte izgultunk és készültünk egy kis tüzelõdésre, hiszen abban az idõben még szalmával perzselték a göndörszõrû mangalicát. A tanulás, a könyv szeretete hagyomány volt családunkban, rongyosra olvastuk a faluban létezõ könyveket, az érdekesebbek fejezetre bontva jártak kézrõl kézre. Abban a szegény világban anyám testvérei közül Laci, Miki, Anna Kolozsvárt tanultak, Kati néném egy hegyközszentmiklósi idõszakot követõen nyugdíjazásáig volt tanítónõ a faluban. Keresztapám, az utolsó Mihály János Cika a bánffyhunyadi kereskedelmi szövetkezet elnöke volt. Unokatestvérem, Mihály Éva Cika pedig gyerekorvosként tevékenykedett. Azt, hogy én is jól tanultam, szüleimnek, tanáraimnak és jó kollégáimnak köszönhetem. Hogy tanár lettem, osztályfõnököm, Makfalvi Erzsike példamutatásának eredménye. A középiskolában végig párhuzamosan szerettem a történelmet és a földrajzot, de a biológiatanárom, Vasas Samu egyénisége hatott rám különösen, akitõl megtanultam az egyenes tartást, a népi hagyományok tiszteletét és becsülését. Vele tanultuk meg és barangoltuk végig nagy sikerrel Szentimrei Jenõ: Csáki bíró lánya címû népszínmûvével egész Romániát. Játszottunk a kolozsvári és a szentgyörgyi színházban is, valamint Kalotaszeg és Székelyföld számtalan településén, Körösfõtõl Csíkszentsimonig, sõt Bukarestben és Budapesten is. Én a võlegény szerepét játszottam, Árvadi csizmadia fiát, aki menyasszonyát halálra táncoltatta. Vasas Samutól kaptam az elsõ megbízatást a Kalotaszeg folyóirat új sorozatának beindítása után, ahol õ volt a mindenes szerkesztõ, hogy írjam meg folytatásos cikkekben a magyarok történetét. Egyetemi éveim alatt Jakó Zsigmond professzor volt számomra az alaposság és a komolyság mintaképe, Kovács József a szakmai megbízhatóság megtestesítõje, míg Imreh István szakmai igényességre nevelt, államvizsga dolgozatom türelmes irányításával is. A szülõfalumból származó Péntek János nyelvészprofesszor mai napig fõ támaszom és tanácsadóm, 2001-ben közösen szerkesztettük Körösfõ kismonográfiáját. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület újraindítása óta Egyed Ákos akadémikust tekintem tanítómesteremnek és második apámnak.

9 Kovács Erzsébet és Kovács Kuruc János 1972-ben Az egyetem elvégzése után Zilahon tanítottam különbözõ iskolákban, fõleg románul. Az 1989-es váltás után bekapcsolódtam a Szilágyság szellemi és politikai életébe. Az elsõ napokban megjelent Szilágysági Szóban, majd a Szilágyságban közérdekû cikkekkel jelentkeztem, majd Joikits Attilával magyarságtörténelem leckéket közöltünk sorozatban tanároknak és diákoknak és 1995 között a Bemutatjuk falvainkat sorozatban megírtam Kalotaszeg Szilágy megyéhez szakadt alszegi falvainak rövid történetét (Magyarzsombor, Nagypetri, Kispetri, Középlak, Váralmás, Bábony, Farnas, Zsobok, Sztána és Ketesd). Ez felbátorított egy szilágysági monográfia megszerkesztéséhez, kezdetben Major Miklós szilágynagyfalusi kollégámmal és Sipos László bogdándi iskolaigazgatóval, majd egyre bõvülõ szerzõgárdával. Ebbõl született meg 1999-ben a Szilágysági magyarok elsõ kötete, amely kétezer példányban kelt el, és lendületet adott a második és harmadik kötet megírásához és szerkesztéséhez. Mikor nõsültél? Milyen körülmények között kezdted el helytörténészi munkásságodat, hogyan született meg a Szilágysági magyarok nagy sikerû kötet, és mikor olvashatjuk a folytatást, a képes krónikát? Hogyan mûködik az EME Zilah és Vidéke fiókszervezete? Feleségem, Erzsébet, nyárszói születésû, már bánffyhunyadi középiskolás korunk óta udvaroltam neki, együtt ingáztunk. Az esküvõnk elsõ éves egyetemista koromban történt a nyárszói református templomban. Két szép gyerekkel áldott meg az Isten. Egyetem után, 1977-ben Zilahra költöztünk. A zilahi 2-es számú Általános Iskolába kerültem, Vártelekre, ahol románul kellett tanítani. Kiderült, hogy nem is volt olyan rossz választás, Erdély bejáratánál, a Meszesi kapunál tanítani, az ókori Porolissum szomszédságában. Sok jó és tehetséges tanulóm származott Mojgrádról, akikkel tavaszonként (hisz akkor még szántották a mojgrádi tetõn a római vár területét) sok értékes római leletet gyûjtöttünk az iskola múzeumi sarkába, amiket a fordulat elõtt egy évvel át kellett hogy adjak a Zilahi Múzeumnak. Azokban a sötét években, amelyeknek fiatalságunk leggyönyörûbb éveinek kellett volna lenniük, nem bízhattál majdnem senkiben, még véleményt is veszélyes volt cserélni. Csak otthon éreztük magunkat biztonságban, szüleinkkel, nagyszüleinkkel és gyerekkori pajtásainkkal mertünk õszintén tárgyalni. Számomra igen nehéz volt az alkalmazkodás, még diákjaimmal is politikai vicceket mondtunk, aminek meg is lett késõbb az eredménye. Megízlelhettem ellenben, milyen gyógyító ereje van az Istenhez való õszinte imádkozásnak és a benne való hitnek. Jó az, ha az ember mindig egyenesben van Istenével. Az évi decemberi események Zilahon, a város fõutcáján találtak. A Szabad Európa rádióból és a magyar tévébõl értesültünk a beindult eseményekrõl tõl a zilahi Simion Bãrnuþiu és az Avram Iancu iskolákba kértem áthelyezésemet, ahol tanárként tevékenykedek most, 2011-ben is, annyi kitérõvel, hogy 1995 és 1997, majd 1999 és 2003 között kinevezett aligazgatója voltam a Fenyves negyedi iskolának. Örömünkre a fizika kémiatanár feleségem is ott tanított, majd 1994-tõl Ildikó lányom is ott kapta elsõ tanítónõi állását. Szép életünk van a Szilágyságban, mégis Mikes Kelemennel mondhatom: úgy szeretem Szilágyságot, hogy el nem feledhetem Kalotaszeget. Ha otthon, szülõfalumban maradtam volna, anyagilag biztosan jobban állnék, szaporán esztergálnék ma is édesapám mûhelyében, ott a Kuruc oldal alatt, de valószínûleg egyetlen elképzelésemet, gondolatomat sem fektettem volna papírra. Azt is elmondhatom, hogy ha újra kezdhetném, ismét pedagógus lennék. Terveimet, elgondolásaimat mindig is szerettem halogatás nélkül gyakorlatba ültetni. Így valósult meg például a Vasvári Pál emlékére emelt kopjafa Körösfõn (1995), az emléktábla Nagymonban Márton Gyula nyelvészprofeszszor házán (1996), a Zilah 525 év emléktábla (1998), az Ady Endre halálának 80. esztendejére szervezett közös ünnepségek Kalotaszegen és Szilágyságban: Nyárszón, Zilahon és Diósadon (1999), a Petõfi emlékoszlop Bánffyhunyadon (1999), az 1848-as obeliszk Zilahon (1999), a Sipos László emléktábla Bogdándon (2001), a Wesselényi szobor Zsibón (2004). Úgy érzem, bõven válaszoltam kérdéseidre, sok idõbe telt a közel hat évtizednyi emlékeimet felidézni, de jólesett és utólagosan elégtételt érzek ezért. Saját kezdeményezésre talán sosem fogalmaztam volna így meg élményeimet, pályafutásom és eddigi munkásságom egyes részeit. Köszönöm, hogy rám is gondoltál, és úgy érzed: a Szilágyságkutatásnak van múltja, jelene és jövõje, mert van egy Kurucjancsija. Igen, van a Szilágyságnak egy Kurucjancsija, akit a Kalotaszeg egy kis részével Körösfõtõl kaptunk ajándékba. Szerintem sok hasonló, népünk önazonosságát kutató, ápolásában elkötelezett, az együtt élõ nemzetiségek barátságát hirdetõ értelmiségire lenne szükség ma és nem csak a Szilágyságban, hanem máshol is. GÁSPÁR ATTILA 11

10 Gondolatok a székely kérdés margójára Székely Zoltán halálának tizedik évfordulójára 12 Négy évtized telt el azóta, hogy a tíz éve elhunyt édesapám, Székely Zoltán befejezte a zabolai (Kovászna megye) Tatárhalmon, a késõ Árpád-kori köznépi temetõ feltárását. A kutatások nyomán, az akkori cenzúra figyelmetlenségének köszönhetõen, napvilágot látott az 1973-as Korunk évkönyvében egy tanulmány (Székely 1973), melyet hamarosan ismertetett a Szabad Európa Rádió. Ezt követõen Székely Zoltán hosszú ideig nem közölhetett az akkori Romániában hasonló témájú tanulmányokat. A zabolai temetõ feltárását, a hozzá hasonló korú petõfalvi ásatások követték (Székely 1990, Székely ). A két köznépi temetõ feltárásának jelentõségérõl Bóna István a következõket írta: még historikus régész számára is meglepetést okozott a sepsiszentgyörgyi Székely Zoltán professzor túlzás nélkül szenzációsnak nevezhetõ két ásatása. Mindkettõ Orbaiszék területén történt, az egyik Zabola Tatárdombon, ahol 218, a másik Petõfalva Alsóhatárban, ahol 238 síros temetõt ásott ki (Bóna ). Erdély történetének egyik legkevésbé ismert korszaka az Árpád-kor, s azon belül a század. Ennek oka egyrészt a történeti források hiánya, másrészt az, hogy a történelemtudomány nem használta fel kellõképpen azokat a lehetõségeket, amelyeket a régészet nyújtott. Az elmúlt évtizedek kutatásainak eredményei a Székelyföld századi történetét új megvilágításba helyezik. A második évezred kezdetén a feudális magyar királyság kiterjeszti hatalmát Délkelet-Erdélyre is, betelepítve ide a székelyeket, akikre a továbbiakban a keleti határvédelem hárul. A székelyföldi magyar régészeti kutatás egyik legtöbbet vitatott kérdése az volt, hogy mikor szállták meg Erdély délkeleti részét a székelyek. Ezzel a kérdéssel több kutató is foglalkozott, a rendelkezésre álló történeti adatok alapján azonban nem sikerült megnyugtató választ adni rá. Nagy Géza, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgató-õre átfogó tanulmányt szentelt e kérdésnek, de neki még csak történeti és nyelvészeti adatok álltak a rendelkezésére (Nagy ). Délkelet-Erdély századi történetérõl az írott források hallgatnak. A régészeti leletek is nagyon szórványosak voltak. Rendszeres kutatásokat Székely Zoltán elõtt senki sem végzett, ezért e vidék századi történetét jórészt homály fedte. Az elsõ hiteles történeti adat, amely a székelyeket, Sepsiszék lakóit, jelenlegi lakóhelyén említi, a szászok szabadságlevele, az ben kiadott Andreanum. Az elsõ történeti adat tehát a 13. század elejérõl származik, ha figyelmen kívül hagyjuk a teuton lovagok 1211-ben kiadott adománylevelét, amely a Barcaságra vonatkozik. Ennek az oklevélnek az alapján alakult ki az általános vélemény, hogy a székelyek a 13. század elején szállták meg a háromszéki medencét, ezt a feltevést viszont semmilyen régészeti lelettel nem lehetett bizonyítani. Székely Zoltán feltevése szerint magának a Székelyföldnek a megszállása sem történt egy idõben, hanem szakaszosan, különbözõ idõszakokban ment végbe, amint azt a helytörténeti, nyelvészeti adatok is igazolni látszanak. Hiányoztak a régészeti adatok, mivel ebbõl a korból sem temetõt, sem települést nem ásatott ki senki, s így érdemlegesen nem is lehetett hozzászólni e kérdéshez. Ferenczi Sándor kolozsvári kutató volt az elsõ, aki régészeti alapon kereste e probléma megoldását (Ferenczi ). A múlt század negyvenes éveinek elején a Székely Nemzeti Múzeum megbízásából a háromszéki Bálványosvárnál végzett ásatásokat azzal a céllal, hogy e székely eredetûnek tartott vár építési korát meghatározza. Ferenczi jegyzeteinek nagy része a régészeti leletekkel együtt eltûnt vagy megsemmisült a második világháborúban. Így a Bálványosvárra vonatkozó fennmaradt szövegeknek (1942 elõzetes jelentés és ismeretterjesztõ elõadás; 1943 elõzetes jelentés) szemléltetõ anyaga is csak részben õrzõdött meg. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a székelyek történetét érintõ alapvetõ kérdésben a régészeti kutatás sem hozott új adatokat (Székely 2002). Az Árpád-kor kutatásában a századi temetõk és a települések feltárásának volt igen nagy jelentõsége. Az írott emlékek hiányában csak ezek vethettek és vethetnek fényt e századok történetére. Az elsõ századi magyar településeket Sepsiszentgyörgyön, Gidófalván (Bedeháza), az elsõ késõ Árpád-kori köznépi temetõket pedig Zabolán (Székely 1973) és Székelypetõfalván (Székely ) tárták fel. Besenyõ és székely-magyar települések kerültek elõ Ozsdolán, Csernátonban és Torján. A településtörténeti kutatások mellett a Magyar Királyságot védõ várrendszer feltárása terén is születtek eredmények a 12. századi Herec és Málnás várainak megásása nyomán után tanulmányok egész sora jelent meg e témakörrel kapcsolatban, de érdemi eredmények nem igazán születtek. Azt sem tudjuk határozottan bizonyítani, hogy a két köznépi temetõ etnikai hovatartozás szerint magyar vagy székely volt-e. Negyven év távlatából, talán ideje lenne Székely Zoltán állításainak egy részét is átértékelni. Összevetve a nyelvészeti-turkológiai fejtegetéseket, Rásonyi Nagy László rámutatott arra, hogy Háromszéken több török földrajzi elnevezés van, például a Nemere vagy az Ojtoz (László Rásonyi 2004). A Barcaságnak nevet adó, eredetileg Bursa pataknév a magyar hangtörténet folyamán szabályosan fejlõdött a mai Barca hangalakúvá. Az elsõ okleveles adat 1211-bõl való. A név hangtörténetével (Bursa Burca Borca Barca) Melich János foglalkozott (Melich ). Kijelentette, hogy

11 a név sem a románból, sem a szlávból nem magyarázható meg, bár Tomaschek és Roesler próbálták a szlávból eredeztetni. Ismerünk azonban ilyen nevet Belsõ-Ázsia olyan területén, ahova a 745. évi türk-ujgur uralomváltás után az ogúz diaszpóra is eljutott. Ez a név egy hegyi folyó neve a Nagy Péter-hegység vidékén. Mellette téli szállás is viseli e nevet. A Pamír-fennsíktól északra egy másik hegyi folyónak a neve Say Bursa (jobb oldali Bursa). Az erdélyi és a Belsõ-Ázsiában lévõ Bursa egymástól nagy távolságban vannak ugyan, de a végtelen eurázsiai síkés hegy-sztyeppzónában a Hoang-Hótól a Dunáig nomadizáló törökök határtalan birodalmai bizonyos mértékig toponímiai egységet alkottak, és ez a körülmény sok azonos település-, hegy- és víznevet hozott létre (Rásonyi ). Megemlíthetjük az 1326 és 1402 közötti török fõváros nevét is, Bursát, melyet az európaiak Bruszának neveztek. Ugyanez a helyzet a Barcaság határhegyeiben is, de török eredetû a Tatrang neve is. Rásonyi megállapításai mellett, figyelembe kell vennünk a kerci apátság 1223-ban kelt adománymegerõsítõ oklevelét is (Zimmermann I. 26.), amely szerint az apátságnak ajándékozott területcsíkot a blakusok földjébõl emelték/szakították ki. Ez a terület az Olttól a Kárpátok gerincéig terjedt. A határleírásban szereplõ helynevek, az ismeretlen eredetû Kerc patak kivételével, mind magyarok: Egwerpotac, Nogebik és Árpás. Ha figyelembe vesszük, hogy a Barcaságban a szászok elõtt a magyarok, székelyek megtelepedése határvédelmi célból történt erre vallanak a Brasovia várából származó 11. századi román stílusú vártemplom (Szent Lénárt templom) romjai is (Székely 1973), itt is királyi vár állott, amelynek határvédõ népe magyar volt. A vár védelme alatt kialakult magyar település egykori létezését Brassó város alaprajza is bizonyítja: ez ugyanis nem mindenben követi a szokásos németes elrendezést. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy itt egy, már a szászok letelepedése elõtt létezett, nem szász népességû településsel kell számolnunk. Az elmondottak alapján kibontakozóban van egy kép, amelynek a régészeti bizonyítékai a zabolai és a székelypetõfalvi ásatási eredmények. Ezért voltak olyan rendkívüli jelentõségûek ezek a feltárások. Tudjuk, hogy a keleti népek általános szokása volt a csatlakozott népelemeket a széleken elhelyezni. A székelyeknek a mostanit megelõzõ szállása, meglehetõs biztonsággal a Maros és a Küküllõk alatti részekkel azonosítható, s amint azt Székely Zoltán is megjegyezte, ez is ily periferikus jellegû elhelyezés volt. De ha ez igaz, akkor joggal tehetjük fel a kérdést, hogy kik laktak a 12. században a székelyek és a határ hegyei között? Besenyõk minden bizonnyal voltak köztük. Ezt kétségtelenül igazolja a Silva Blacorum et Bissenorum elnevezés és a királyi vármegyénél maradt Lázárfalva eredeti, besenyõ lakossága. Voltak köztük blakok is, de nehéz magyarázatot adni arra, hogy mit keresnek földjükön a magyar földrajzi elnevezések. Korábbi magyar lakosságot, vagy pedig azt, hogy Rubruki Willelmusnak (Györffy ) van igaza, aki a Volga mellõl eredezteti õket, vagy Pais Dezsõ aggályainak, aki elsõnek vetette fel a két népnév összecserélésének a lehetõségét burtasz és blacus és Kézai Simonnak, aki írásközvetítõ szerepükrõl írt? Vajon nem egy másik, a székelyekhez hasonló, egy szintén magyar nyelvû, késõbb csatlakozott néptöredékrõl lenne szó? Fontos és izgalmas lenne ásatni a terület 12. századi lakossága után, s az eredményeket összevetni a zabolai és a petõfalvi eredményekkel. Továbbá, vajon kik voltak ezek a zabolai és petõfalvi magyarok? Mindezek egy egész sor megoldandó kérdést vetnek fel. Kétségtelen, hogy Székely Zoltán kutatásai rendkívüli jelentõségûek. Településtörténeti megállapításaival kapcsolatban, negyven év távlatából néhány megjegyzést tehetünk. Teljesen indokolt az a megállapítása, miszerint nem fogadhatjuk el azt az állítást, hogy Orbaiszék területét a székelyek Háromszék területén a többi széknél késõbb foglalták volna el (Székely ), viszont téves az az eléggé elterjedt nézet, amelyet Székely Zoltán idéz, és amely szerint a székelyek a legkésõbb Orbaiszék területére telepedtek be. Szilágyi László mutatott rá, hogy nem csak Orbaiszék plébániái maradtak ki a tizedjegyzékbõl, hanem a gyõri, váci és zágrábi püspökségek s a krasznai fõesperesség sok, korábbi idõbõl oklevelesen is ismert plébániája is (Szilágyi 1937). A tizedjegyzék tehát e szempontból nem bizonyíték. A szervezés egyidejûsége mellett szól a medence földrajzi egysége is. Teljesen valószínûtlennek tartjuk, hogy Sepsi- és Kézdiszékben teljesen zárt, szabályos katonai szervezetet hozzanak létre, s ugyanakkor a közéjük ékelõdõ Orbaiszék helyén szervezeti vákuum maradjon. Az egységes szervezésre vall az is, hogy pontosan e három szék találkozási pontján maradt királyi kézen egy falu nélküli vár: Várhegy (Binder Székely ). Továbbá, Székely Zoltán azt írja, hogy a Háromszékre beköltözõ székelyek 1200 körül elérték az Olt völgyét. Mind a fokozatos betelepüléssel, mind pedig az idõponttal kapcsolatban aggályaink vannak. A szervezetek a nivellált törzsszervezeti egységek egyenletes összekeverését mutatják. Ily szabályos szervezetet csak egyszerre lehet létrehozni s csak egy máshonnan érkezõ néppel. A kisebb csoportokban, fokozatosan végbemenõ átköltözés feltevése ellentmond a szervezeti tényeknek. Az Andreanum nem bizonyítja azt, hogy a szervezés 1200 körül történt. A lovagrendi kiváltságok es királyi és 1223-as pápai megerõsítései (Zimmermann I. 18., 22.) ellenben azt igazolják, hogy akkor még székelyek éltek Sebes vidékén. Elsõként Asztalos Miklós fejtette ki (Asztalos 1932), hogy az az Acana, ahonnan a lovagok a Maroson és az Olton engedélyezett hajóikra sót szállíthattak, csak Vizakna lehet, az a rendelkezés pedig, hogy mikor áthaladnak a székelyek földjén, nem szabad õket megvámolni, csak azt jelentheti, hogy Vizaknáról a Maroshoz menet, tehát a Székás völgyében, Sebes vidékén akkor még a székelyek közt vitt az útjuk. A blakusok földjére vonatkozó hasonló rendelkezés csak az Olton történõ hajózásukkal függhetett össze. 13

12 14 Az Andreanumnak (Zimmermann I. 32.) az a sokféleképpen magyarázott mondata, hogy pristinam eis reddidimus cessantibus radicitus azt jelenti, hogy a király akkor a szebeni ispán alá rendeli, tehát a Szászföldhöz csatolja a terra Siculorum terrae Sebus -t tehát pontosan fordítva: a sebesi föld székelyeinek a földje, vagy a Sebes földjérõl való székelyek földjét, Daróc vidékét és a Silva Blacorum et Bissenorumot. E sebesi adatot egybevetve a lovagrendi megerõsítések 1222-es és 1223-as adataival, azt kell feltételeznünk, hogy a székelyek ekkor, 1224-ben vonultak át Sebes földjérõl Sebes, vagyis Sepsi székbe, s azért lehetett a földjüket ekkor a szászok területéhez csatolni. Abból, hogy a király a terra Daraust is a szebeni ispán alá rendeli, arra lehet következtetni, hogy a Szászkézd környéki székelyek itt élõ része viszont Kézdi szék megszervezésére vonult el ekkor keletre, hátrahagyva Szászkézd közvetlen környékén egy töredéket, mely néhány évtized múlva lehetõvé tette Aranyosszék megszervezését, Siculi nostri de Keezd, super terra Aranos residentes (SZO I. 26). Ha valóban helytálló az a vélemény, melyet Székely Zoltán is idéz és melynek értelmében az orbai székelyek a késõbbi Szászorbó vidékérõl települtek át Orbaiszékbe, ezzel már bizonyítva is lenne Sebes és Orbaiszékek megszervezésének egyidejûsége. Hiszen Szászorbó is a késõbbi Szászsebes vidékén, a kiürített és a szebeni ispán alá rendelt részeken fekszik. E logikai okfejtés megkérdõjelezhetõ. A földrajzi jellegû nevek legésszerûbben azzal a feltevéssel magyarázhatók, hogy azok megkülönböztetésül jöttek létre akkor, amikor az északi székek megszervezése miatt a székely szálláshelyek addigi területi összefüggése megszûnt. Ez megmagyarázná a telegdi, a sebesi és a kézdi székelyek elnevezéseinek kialakulását, az orbaiakét azonban nem, hisz ez az Orbó is Sebes vidékén van, azzal ugyanúgy összefügg, mint Daróc Kézddel, s nem voltak külön daróci székelyek. Ha meg valami más ok, tehát nem a területi elkülönülés indokolná az egyformán a Székás völgyében fekvõ két helység névadó funkcióját, akkor az Andreanum a Sebes és Orbó földjérõl való székelyek földjét rendelte volna a szebeni ispán joghatósága alá. Az elmondottak értelmében, valószínûbb, hogy a Tövis felett a Marosba torkolló Orbó patak völgye és az ottani Orbó volt az orbai székelyek korábbi, névadó szálláshelye. Igen fontos lenne ásatásokat végezni itt, valamint Szászorbó és Daróc vidékén is, keresve a Székely Zoltán által említett sebesi szászok elõtti kultúrréteggel azonos temetkezéseket. Amint azt Orbán Balázs kifejti aranyosszéki kötetének bevezetõjében, az Aranyos vidékén, az V. István elõtti szervezés korát megelõzõen is éltek székelyek: Gál László Emenz-Ur és Uzind-Ur hun harcosaiból visszamaradt töredéktõl származtatja Aranyosszék õs székely lakóit, kik a mongol dúlás elõtt már ott laktak, s kik a mongolok felett Turuczkó váránál fényes gyõzelmet vívtak, ez okon van a László királytól nyert elsõ adománylevélben csakis Oronos földén lakó székelyekrõl szó:»siculi super terra Oronos commorantibus vel residentibus«, mely kitétel régibb ott lakást jelöl. A kézdi székelyek neve csak késõbb, Endre adománylevelében említtetik, mibõl Gál László azt következteti, hogy a kézdi székelyek csak késõbb telepíttettek ki a már korábban Aranyosszéken lakott hun telep erõsítésére és gyarapítására. Habár ezen hagyományok bizonytalannak tûnnek és természetesen fenntartásokkal kell kezelnünk, mégis megfogalmazódik a gondolat, hogy vajon nem ezeknek az orbai székelyeknek az emlékét tükrözik-e? Általánosan elfogadott az a vélemény, hogy a déli székekben is megvolt a hat nem. Az oklevelek és egyéb adatok gondos elemzése megmutatja, hogy a tisztségviselõ rend csak az itt is 24 ágra oszlott ugyan, de a hat nemnek még a három nemzetségre utaló történeti kategóriája itt hiányzott. A genus szó délen csak két oklevélben fordul elõ s jelentése mindkét helyen más, mint az északi oklevelekben nemet jelentõ in genere stb. kifejezéseké. A Damokos családra vonatkozó egyik oklevélben (SZO III. 288.) a fõtisztség jelzõje és jelentése nemzetség, mint a Trium generum Siculi elnevezésben és nem a lófõség jelzõje, mint északon mindig. Egy másik oklevélben (SZO III. 170.) pedig a jelentése rendi: Szentgyörgyi és Bazini Péter országbíró, erdélyi bíró és székely ispán, Bodor Antal perében, ki a Sepsi széki fõemberek ellen azt állította, hogy a nemes székelyek Agház nemének Koronicza ágából származott s tõlük az õt megilletõ tisztség megadását követelte, megparancsolja Laczok Mihálynak, hogy hit alatt hallgassa ki Sepsiszék bíráját, Kövér Lázárt az iránt, hogy néhai Jakcs Mihály székely ispán idejében az õ atyja, néhai Kövér Benedek akkori sepsiszéki fõbíró és a szék táblabírái a Bodor család ezen követelését elismerték-e s teljesítettéke? Kelt Udvarhelyen dec. 15-én. Az oklevéltár egy hibás átiratból közölte ezt az oklevelet, amelyben eredetileg, amint arra Györffy György is rámutatott: az Ágház szó helyes olvasata a rendi jelentésû Ágszáz. Az Országos Levéltár birtokában levõ fotokópián ez világosan látszik. A vonatkozó szakirodalomban általánosan elterjedt vélemény, hogy a hat nem közül az egyik 1427 elõtt elpusztult. E nézet a torjavásárhelyi oklevél félreértésén alapszik, s fogalmilag is elképzelhetetlen. Az ágak tagjai és így a nemek tagjai is, a hozzájuk tartozó lófõségek mindenkori tulajdonosai voltak. Egy ágnak a szék egész területén egyenletesen szétszórt lófõségei és csak azok nem maradhattak gazdátlanul. E településtörténeti adatok bizonyos fokig ellentéteseknek látszanak a Székely Zoltán zabolai ásatási eredményeivel. Tudniillik azzal, hogy a temetõ 1200 körül megszûnt, e település lakóit tehát akkor tolták át keletre. Véleményünk szerint a székelyek megérkezése és a település megszûnése között az összefüggést nem lehet tagadni, tehát az a bizonyos, körülbelül negyedszázados idõbeli eltérés, ami a leletanyag és az okleveles adatok eltérésébõl adódik, magyarázatra szorul. Kétféle magyarázat lehetséges:

13 vagy a székely szervezés történt korábban, vagy a temetõ megszûnése késõbbi. A fennebb kifejtettek alapján az elõbbi megfejtés alig lehetséges. Mint az ásatások egykori részvevõje, utólag felmerült bennem egy gondolat a zabolai leletanyaggal kapcsolatban. Székely Zoltán leírása alapján 22 sírból került elõ pénz, de jelek vannak arra, hogy más sírokban is voltak, mostanra már elmállott érmék. Ezek alapján feltehetõ, hogy ezek között az elmállott pénzek között lehettek idõarányosan mindössze 4-5 érmérõl lehet szó Imre király és II. Endre uralmának elsõ felébõl való érmék is. Ha ez így van, akkor talán áthidalható ez a negyedszázados eltérés. SZÉKELY ZSOLT Irodalom Asztalos Miklós: A székelyek õstörténete letelepülésükig (Erdélyi Tudományos Füzetek, 45.), Erdélyi Múzeum- Egyesület, Cluj Kolozsvár, Binder Pál Székely Zoltán: Újabb adatok a XVI. századi székely felkelésekrõl és ezek visszhangja az erdélyi szászok és románok között. In Székely felkelés Kriterion, Bukarest, Bóna István: A székely kérdés mai állása egy régész-történész szemszögébõl. In Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. Debrecen, Ferenczi Sándor: Régészeti kutatások Háromszék megye váraiban, Acta 1998, I., Sepsiszentgyörgy. Györffy György: Julianus barát és napkelet felfedezése. Bev., jegyz. Györffy György, ford. Györffy György és Gy. Ruitz Izabella, Budapest, Kézai Simon: Gesta Hungarorum. László Gyula Rásonyi László: A kettõs honfoglalás. Hidak a Dunán. Helikon Kiadó, Budapest, Melich János: A honfoglaláskori Magyarország, Budapest, Nagy Géza: Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. In A Székely Nemzeti Múzeum Értesítõje, Rásonyi Nagy László: TTK, Belleten, Székely Zoltán: Korai középkori temetõk Délkelet-Erdélyben. Korunk Évkönyv, Kolozsvár, 1973, Székely Zoltán: Necropola medievalã de la Peteni (com. Zãbala), SCIVA, , Bucureºti, 1990, Székely Zoltán: Korai középkori temetõk Délkelet-Erdélyben. In Dávid Gyula Veress Zoltán (szerk.): Évek az ezerszázból. Kortárs erdélyi történészek. Stockholm, Erdélyi Könyvegylet, Szilágyi László: A székely nemesi rendi társadalom SZO Székely Oklevéltár I VI., Kolozsvár, Zimmermann, Franz: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Hermannstadt, A Székely Dalegylet jelvényeiből A Dalegyesület, dalárda vagy dalegylet, dalkör olyan testület, melynek tagjai oly célból szövetkeznek, hogy a dalt önképzés, szellemi szórakozás s társadalmi, nemzeti és kulturális célból mûveljék. Jelentõs szerepet töltöttek be a közmûvelõdésben. Az elsõ magyar dalárdák a reformkorban alakultak. Az abszolutizmus kora kedvezett a közmûvelõdési egyletek fejlõdésének. Mivel a politikai élet szünetelt, az emberek különbözõ egyletekben, baráti társaságokban találták meg azt a területet, ahol a nemzet, a haza érdekében tevékenykedhettek. Csakhamar mozgalom indult egy országos szövetség létrehozására. A soproni (1863), majd a pécsi (1864) dalos találkozók után a pesti találkozón 1867-ben, a kiegyezés pezsgésében létrejött az országos egyesület. Székelyudvarhelyen április 26-án alakult meg a Székely Dalegylet Férfikara, azzal a céllal, hogy a férfi mûének mûvelése és terjesztése ( ) a társas életet szebbé és kedvesebbé ( ) magát a társulás eszméjét népszerûvé tegye ( ) ben Vajda Emil karmestersége alatt Budapesten ezüst babérkoszorút és a Nemzeti Zenede Nagydíját nyerték el. Ennek érdemérmét is kiadta az Országos Magyar Daláregyesület. Átmérõje 36 milliméter, anyaga réz. Elõlapján háromhúros hárfa van, egy hatágú csillaggal. Gyöngykörben a felirat: ORSZÁ- GOS MAGYAR DALÁREGYESÜ- LET. Hátlapján A BUDAPESTI ORSZ.[ÁGOS] MAGY.[AR] DAL- ÉS JUBILEUMI ÜNNEPÉLY EM- LÉKÉRE 1892 felirat áll, babérkoszorúban ban a Dalegylet fennállásának négy évtizedes fordulóján ötletes, házilag készített jelvényt adtak ki. Négy tízfillérest forrasztottak össze és egy rögzítõ tûvel látták el. Az így kialakított jelvény 52x39 milliméter nagyságú. Még az elsõ világháború elõtt készülhetett egy jelvény a tagok részére. Babérkoszorúban stilizált 15

14 A Budapesti Orsz(ágos) Magy(ar) Dal- és Jubuleumi Ünnepély Emlékére 1892 Az Országos Magyar Daláregyesület 16 Székelyudvarhelyi Dalegylet Romániai Magyar Dalosszövetség 1921 hárfa van, rajta átlósan elhelyezett szalagon a felirat: SZÉKELYUD- VARHELYI DALEGYLET. A hárfa fölött a magyar szentkorona áll. A jelvény vékony, áttört rézlemezre préseléssel készült, nagysága (szalag nélkül): 45x59 milliméter. Kis karikával egy háromszögûre hajtogatott égszínkék szalagra van varrva. A két világháború között a Dalegylet tagja volt a Romániai Magyar Dalosszövetségnek. A Dalosszövetség Brassóban alakult meg november 13-án. Célja volt a magyar dal- és zeneegyesületek szövetségbe tömörítése, versenyek, ünnepségek, tanfolyamok szervezése, könyv- és kottakiadás. A Dalegylet 30 milliméter átmérõjû érdemérmén vágott tárcsapajzs felsõ kétharmadában címertanilag vörösnek jelzett alapon jobbra nézõ sas, jobb oldalán nap, bal oldalán növekvõ hold látható. A pajzs alsó harmada függõleges vonalakkal vörösnek van jelezve. A címer Erdély címerét ábrázolja, amelybõl hiányzik a szászokat jelképezõ hét bástya. A pajzson nyitott korona van, és szalag veszi körül ROMÁNIAI MAGYAR DALOSSZÖVETSÉG 1921 felirattal. Hátlapján utólag véset felirat olvasható: VI Az érmet kék szalaggal lehetett rögzíteni. A Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetségének kitûzõjén pajzs alakú hárfában hármas halmon koronából kinövõ kettõs kereszt áll. Felirata: BUDAPEST MDEOSZ Méretei: 41x30 milliméter, anyaga domborított rézlemez. Készült az Hűségéért! Székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Egyesület alapításának 70. évfordulóján. A Dalegylet emlékérmet adott ki Észak-Erdély visszatérte után. Elõlapján öthúrú hárfa látható koszorúba foglalva. Hátlapján karmaiban pálmaágat tartó felrepülõ turulmadár, alatta a pajzsban felirata: HÛSÉGÉÉRT! SZÉ- KELYUDVARHELYI SZÉKELY DALEGYLET Anyaga öntött réz, átmérõje: 35 milliméter, felvarrására kis karika szolgált. Az itt bemutatott jelvényeket különbözõ idõkben hordták a kórus tagjai a Dalegylet fennállásának közel másfél évszázada alatt. A jelvények csak egy része a kórus által nyert érdemérmeknek, dalárdajelvényeknek. ZEPECZÁNER JENÕ Budapest MDEOSZ

15 Galéria Az élet rajzolatai Beszélgetés Siklódy Ferenc grafikussal Mély, magvas gondolatokat ébresztõ élménybeszámolók fehér-feketében. Az élet rajzolatai. Sztereotípiák. Tizenkét mélynyomású grafika, egy szorosan összefüggõ sorozat keretében. Talán a legtermészetesebb az lenne, ha úgy jellemezném a tárlatot mint hitvallás, hiszen Siklódy alkotásainak gyökerei a személyes élményekben keresendõk. Olykor igencsak komoly, máskor játékos megközelítésben tárja elénk véleményét önmagáról valamint a körülötte lévõ, nyüzsgõ világról. Figuratív és nonfiguratív megjelenítésben. Jelen és múlt kapcsolódása remekbe szabott, mesteri kivitelezésben. Azt is mondhatnám, hogy abszurdnak tûnhetne a játékosság és a míves technikai megvalósítás kölcsönössége. A szögesen ellentétes tematikák bizarr egyeztetése mintegy felszakítja a bennük rejlõ hagyományos technikák kötöttségét, fegyelmét. Siklódy Ferenc Csíkszeredában élõ és alkotó grafikusmûvésszel a Székelyföld folyóirat galériájában megrendezett egyéni tárlata kapcsán beszélgettünk életérõl és pályájáról. Gyergyószárhegyen születtem 1968-ban, egy nagyon-nagyon szerencsésnek mondható családban, hiszen nagyapámék és szüleim is nagyon szerették, kedvelték a zenét, a muzsikát. Édesapám szépen énekelt, sajnos a kuláksági besoroltság miatt nem felvételizhetett a kántor szakra Marosvásárhelyen. Így végül a kovács-lakatos szakmát tanulta ki. Nos, jómagam az õ álmait próbáltam kárpótolni, hiszen már négyéves koromban hegedülni tanultam. Ezzel párhuzamosan folyamatosan rajzoltam is. Egy sajnálatos baleset folytán végérvényesen eldõlt, hogy nem léphetek az apám szakmai pályájára. Nem tehettem mást, minthogy a szellemi, humán területen próbáljam meg a további érvényesülést. Így kerültem Marosvásárhelyre, ahol az ötödik osztályt a Mûvészeti Szakközépiskola rajz szakán kezdtem el. Nos, máris belevágtál, akkor mesélj az ottan eltöltött éveidrõl. Azzal szeretném kezdeni, hogy az elsõ igazi mentorom Barabás István festõmûvész volt, õ biztatott, hogy jöjjek ebbe az iskolába. A tanáraimmal folytatva a sort, feltétlen meg kell említenem Barabás Évát, Gyarmati Jánost, Bordy Gézát és Schneller Máriát. Az itt eltöltött évek során sokat jártunk az Apollóba (itt volt a diákház), Borgóhoz (György Csaba képzõmûvész beceneve), ahol mindig összejött egy nagyon kellemes társaság, s ahol mind szellemileg, mind szakmailag is erõsen feltöltõdhettünk. A mûvészeti iskolának köszönhetem, hogy mind elméleti, mind gyakorlati téren, de emberileg is elindítottak e nem kevésbé rögös pályán. Aztán következett a fõiskola, a kincses városban milyen élményekkel gazdagodtál? Többszöri próbálkozás után, csupán az év végi nagy nyüzsgést követõen, 1990-ben jutottam be a kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Akadémia grafika szakára. Azzal kell kezdenem, hogy egy egészen más világba csöppentem a marosvásárhelyi évekhez viszonyítva. Adott volt a technikai feltétel és az alkotói szabadság, amellyel élni lehetett. Szerencsés helyzetben voltunk, mert akkor még hatéves volt az egyetem, ez idõ alatt pedig meg lehetett valósítani több programot is. Ezeknek köszönhetõen, pályázatok útján sikerült eljutnom a budapesti Képzõmûvészeti Egyetemre, ahol egyéves részképzésen vehettem részt ban államvizsgáztam, majd 1996 és 1997 között mesterképzõn voltam az Akadémián. Egy új, kreatív szellembe kerültünk, amelynek oszlopos tagjai Timotei Nãdãºan grafikatanár, Miklóssy Dénes grafikus, Ioachim Nica rektor, Ioan Horvath-Bugnariu grafikatanár voltak. A fõiskolai évekbõl mint élményt és meghatározó lehetõséget szeretném megemlíteni, hogy állandó, szoros, baráti kapcsolatot sikerült kiépíteni a város akkori szellemiségével ide sorolhatom a könyvkiadókat (Polis, Korunk, Kriterion), amelyek munkaadói szerepet is betöltöttek. Szóljunk hát akkor az alkotói munkáról is kiállítások, táborok 17

16 Örömmel mondhatom, hogy a megmérettetésre már az egyetemi évek folyamán sor került, hiszen számtalan csoportos kiállításon vehettem részt itthon és külföldön (Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában és Ázsiában) is. Az egyéni tárlatokat Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Budapesten és Kecskeméten rendezhettem. Az alkotótáborokra térve, az elsõre még a fõiskolai évek során került sor Kackón (Dés mellett) egy elmegyógyintézetben nos ez meghatározó volt az emberi lét átminõsítését illetõen. További táborok (szakmailag jelentõsek): a magyarországi ajkai grafikatábor, a gyergyószárhegyi alkotóközpont és a nyíregyházi hagyományos grafikai mûvésztelep. A jelen? A folyamatos alkotás mellett az oktatás, hiszen 1998-tól a csíkszeredai Nagy István Képzõ- és Zenemûvészeti Szakközépiskola tanára vagyok. Grafikát és mûvészeti rajzot tanítok. Nagyon fontosnak tartom ennek a kommunikációs csatornának az elsajátítását, amely évrõl évre meglepõ módon, hihetetlen tehetségû gyerekeket juttatott és juttat tovább a pályán. Az alkotási folyamatról szólva, fontosnak tartom a hagyományos technikák (fametszet, rézmetszet) ápolását és ébrentartását, valamint az új médiumokkal való kommunikálást és kísérletezést (digitál print, tablet). És a jövõ? Tervek? Szeretnék minél többet foglalkozni a könyvekkel (gyerek- és klasszikus irodalom), a rajzzal és a rajz világával. Nagyon érdekelnek a világban történõ események, használt technikák és lehetõségek. Kapcsolatot tartok számos grafikussal a világon tapasztalataink és problémáink, kérdéseink kicserélése és megoldása céljából. 18 FORRÓ MIKLÓS

17 Enciklopédia TALLÓZÁS MAGYARFÜLPÖS MÚLTJÁBAN (2.) 1502-ben Magyar- és Szászfülpös egészbirtokok a Harinai Farkas család tulajdona, november 25-én a kolozsmonostori konvent elõtt egyik részrõl Harinai Farkas János, másik részrõl a nõvérét, néhai Farkas Tamás leányát, Margitot feleségül vevõ Bikali Bikly János a jegyzõkönyvben részletezett birtokok, továbbá arany- és ezüstmarhák, ruhák, házi felszerelési és díszítési tárgyak, lovak, nyájak és szolgáik, a Farkas Tamástól a fiatal házaspárra végrendeletileg hagyott radnai arany- és ezüstbánya közös használatát illetõen lépnek szövetségre és egyezségre (confederationem et compositionem) egymással. Ha a házastársak nem kívánnának együtt élni szögezik le a megállapodásban, külön mehetnek ugyan lakni, de a vagyon szétválasztása nélkül. Azt a familiárist, aki a felek között ellentétet szítna, eltávolítják a birtokokról, melyeknek jövedelmét közös akarattal kijelölendõ, a feleknek egyaránt számadással tartozó egyetlen familiáris szedi be és kezeli. Egyik fél magtalan halála esetén a másik fél örököl mindent. Az egyezség megszegõje hatalmaskodás miatti bajvesztésen maradjon (A kolozsmonostori Konvent ). Három esztendõ múltán, augusztus 23-án, Tordán tartott közgyûlés (generalis congregatio) alkalmával a korábbi megállapodásuk nyomán támadt pereskedésükben egyeztek ki egymással a szerzõdõ felek (A kolozsmonostori Konvent ). A néhai Farkas Tamás lánya, Margit, Bikali Bikly János felesége az apai javakból neki járó leánynegyed fejében megelégszik Szászfülpös, Tancs, Szentandrás és Újfalu Kolozs vármegyei egészbirtokokkal, azzal a kikötéssel, ha Bikly vagy felesége magtalanul halna el, a nekik most átengedett birtokok visszaszálljanak Farkas Jánosra és utódaira. A megegyezés értelmében Bikly biztosításként birtokában tartja Farkas János Magyarfülpös nevû egészbirtokát, amíg ez eleget nem tesz a fogott bírák végzéseinek. Jó ráérzéssel feltételezte 1859-ben Nagy Iván a Magyarország családai címû, a családkutatók számára ma is alapvetõ forrásmûvében, hogy a Bikly család e házasság útján jutott Szászfülpöshöz (Nagy I ) és a Bikly család utóbb Harinnai Biklynek írta magát. Az oklevelekben 1626-tól feltûnõ Farna Mihály, Gyalu vára udvarbírája és várnagya (provisori et castellano castri) feltehetõen azonos az 1535-ben említett 19

18 A magyarfülpösi harangtorony (A fényképek a szerző felvételei, a rajzok Debreczeni lászlómunkái.) 20 Magy[ar]phylpes-i Farna Mihály királyi udvari emberrel, s rokon lehet azokkal a Farnákkal, akik április 15-én Harinai Farkast tiltják Magyarfülpös elidegenítésétõl (A kolozsmonostori Konvent 738). A Harinai Farkas család részt vett a Báthory István elleni szervezkedésben. Erdély fejedelmi trónjáért a késõbbi lengyel királlyal rivalizáló Bekes Gáspár oldalára álltak, annál is inkább, mert rokonsági viszonyban álltak, Bekes november 30- án Harinai Farkas leányát, Annát (mh. 1573) vette feleségül. Bár május 25-én a gyulafehérvári országgyûlés egyhangúlag választotta fejedelemmé Báthory Istvánt, Bekes trónkövetelõként lépett fel, és császári támogatással harcba szállt az új erdélyi fejedelemmel, de Kerelõszentpálon csatát vesztett (1575. július 10.) és jogfosztottan menekülnie kellett. Harinai Farkas János (mh e.) sógora, Bekes Gáspár oldalán részt vett a Báthory István elleni támadásban, a kerelõszentpáli csata után fogságba esett. Késõbb testvérével, Miklóssal együtt kegyelmet kaptak, de birtokaik a kincstárra szálltak, viszszaszerzésükért egész életükben hiába harcoltak. Így még 1585-ben is tiltakozik Harinai Farkas Miklós, testvére, János nevében is birtokaik eladományozása miatt, tiltja Calna-i Bornemizza Jánost és Györgyöt, Ebesffalwa-i Apaffy Miklóst, Horwath Kozmát, Abosffalwa-i Radwanczy Mártont (egregii), Lona-i Kendy Sándort és Ruzka-i Dobo Ferenc feleségét: Kereczeni Juditot (magnifici) Kolozs, Belsõ- Szolnok, Doboka, Torda, Küküllõ vármegyei jószágaik megszerzésétõl, Báthory István lengyel királyt és Báthory Zsigmond erdélyi vajdát eladományozásuktól, a hiteleshelyeket pedig ez ügyre vonatkozó oklevelek kiállításától (Az erdélyi káptalan 1559). Báthory Zsigmond március 17-én élete végéig Kendi Sándornak enged át árenda fizetése nélkül több Belsõ-Szolnok, Doboka és Küküllõ vármegyei birtokokon lévõ részjószágok tizedeit, Philpes-en pedig a tized felét (Az erdélyi fejedelmek ) ben Magyarfülpösön Radvanczi Márton ítélõmester és Kendi Sándor birtokos, különbözõ szomszédos birtokbeiktatások alkalmával az õk jobbágyai jelennek meg tanúkként (Az erdélyi káptalan ). Radvanczi Márton ítélõmestert fejedelmi elõdeinek, majd neki fõként tisztségében teljesített szolgálataiért Báthory Zsigmond március 18-án megerõsíti tulajdonában, férfiutódainak, azok hiányában pedig leányainak, illetve örököseiknek új adományként örökjogon adja haszonvételeikkel, tartozékaikkal és a bennük levõ királyi joggal együtt Magyarfülpös birtok felét és az ottani nemesi udvarházat, amelyeket elnyerésük óta békésen birtokol (Az erdélyi fejedelmek 274). Magyarfülpösnek 1332-ben plébániatemploma van, papja, Pál (sacerdos de Philpus, Maiori Philpus) ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 20 régi banálist, majd 15 dénárt fizet, 1333-ban 3 régi és 15 kicsi banálist, 1334-ben 5 régi banálist és dénárt, majd 1 garast és 1 régi banálist, 1335-ben 10 dénárt (Léstyán F I. 165). A falu egyik fele az újabb rész az országút hosszában; a másik a régebbi az országúttól északra, benn a szõlõhegyek alatt fekszik. Régente a falu közepén állott a templom írja Zilinczki Pál lelkipásztor az 1891-es református Névkönyvben, az úgynevezett Kórodvár alatt feküdvén a falu, de már régi idõtõl fogva, s fõleg az 1850-es években, a mezõségi országos út megnyitásával, inkább az

19 út közelébe húzódnak a lakók, s így mind távolabb esnek a templomtól (Zilinczki P ). A mai templomot, gótikus elemei alapján a 15. századra teszi a szakirodalom, egy korábbi templomra épülhetett, annak alapfalait örökölhette. Csúcsíves elemeibõl megmaradtak a 6,5x10 m alapterületû hajó és a nyolcszög három oldalával záruló szentély támpillérei, a diadalív, a hajó déli ajtajának kõkerete, a hosszszentély északi oldalába illesztett, mûvészi faragású, gótikus és reneszánsz keretelésû szentségfülke (Balogh J ). Ablakai eredetileg mérmûvesek voltak; a jobb világítás érdekében 1879-ben szélesítették az ablakokat, kõbõl faragott kereteit, kõrácsait eltávolították. A szentélyhez az északi oldalon kapcsolódó sekrestyét és a szentély boltozatát szintén ekkor bontották le. Legfõbb kincse a templomnak a 17. századból származó, változatos és ízléses motívumokat tartalmazó, díszes mennyezetfestménye volt, mely 1913-ig a csúcsíves kis templom hajóját díszítette. A kazettás mennyezet 1898-ban keltette fel Deák Lajos Maros-Torda megyei tanfelügyelõ figyelmét, aki gondoskodott a minták lerajzolásáról, s a felvételezést eljuttatta az Erdélyi Múzeum Régiségtárának. Kelemen Lajos az Erdélyi Múzeum, majd az Erdély hasábjain ismerteti a felfedezést, a Lyka Károly szerkesztésében, Budapesten megjelenõ Mûvészetben is jelzi a téma fontosságát, a jelentõs emlék alapos feldolgozására azonban csupán 1944-ben került sor, a magyarfülpösi református templom mennyezetfestményeirõl írt tanulmányt szintén Kelemen Lajosnak köszönhetjük (Kelemen L , Kelemen L , Kelemen L , Kelemen L ). A mennyezetfestmények a templom hajóját hoszszában 9, szélességében 6, összesen 54 négyszögtáblán díszítették. Csupán a nyugati sor 6 négyszögén van egyszerû pikkelydísz, s a mennyezet közepén 2 feliratos tábla írja Kelemen Lajos. A többi rendkívül változatos. Festõjük a 46 négyszögön legalább negyvenféle mintát használ, melyekben igen sok a magyar motívum s éppen ez az egészben a túlnyomó. Közülük némelyik meglepõen szép. Van ott mindenféle beosztású négyszög. Van átlós, középvonalas, hullámos; némelyik négyszögben a festõ a virágot magyarosan cserépbe ülteti, másikban a szép virágdíszítményt kar nyújtja elõ, s van olyan is, amely kehelybõl nõ ki. Virágai közül gyakori a szegfû, tulipán és rózsa. Kacsokat és indákat is bõven találunk. Uralkodó szín a piros és zöld; elég sûrûn fordul elõ azonban a kék és sárga is. Általában nem a színezés szépsége adja meg a mennyezet értékét, mert éppen ez sikerült a leggyengébben, hanem a minták teszik az egészet változatossá és becsessé. Ezekben egyszerû festõjük roppant leleményes. A mennyezet 1642 novemberében készült, midõn a templomot kiigazították. Ezt a két középsõ tábla mondja meg, melyek közül az elsõ szélén ott van a pap neve: MINISTER ECOLESIE VALENTINVS. A kazetták feliratainak tanúsága szerint a templomot megromlott állapotából Isten jóságából Gáspár Miklós javíttatta ki november havában, I. Rákóczi György fejedelem és felesége, Lórántffy Zsuzsanna segítségével, midõn ezek s fiaik: II. Rákóczi György és Zsigmond uralkodtak (így!) Erdélyben. A felirat a mennyezetfestõ mester nevével végzõdik, így bizonyosak lehetünk, hogy e festmények alkotója Johannes Mensarius, azaz János asztalos. (I. tábla) MINISTER ECOLESIE VALENTINVS / In NOmine / SACro SAnctae in DiviDuae Trinita- / tis Anno a paratu Virginis M:[illesimo] SEX:[centesimo] / 42 in Mense novemb[ri] ex pristina de- / solacione cum omni[bus] ex ruinis DEI boni[ta]te restau: / Ratum / Per Gene[rosum] dom[inum] Nikol[aum] Caspar Templum [hoc] (II. tábla) AUXilio PRIMOGENITI SUBSID[i]O EXTE: / nso Illustris[si]morum domini domini GEorGii / RakoCzi, Dei Gratia principis Tran- / silvaniae etc. ET dominae dominae / Susannae Lorantffi principissae / Cum iidem duobus Filiis GeorGio et ju- / niore SIGIsmundo Rakoczi foeliciter re- / Gnarent. / Omnis quis invocaverit nomen domini salvus erit / Joel cap. 2. / JOHANNES MENSARETJS /

20 22 A jó ízlésû, biztos kezû mesterrõl azonban nevén kívül semmit sem tudunk, Kelemen Lajos feltételezi, hogy János asztalos a Magyarfülpöshöz legközelebb esõ magyar céhes város, Marosvásárhely asztalosmesterei között szerepelhetett. A kazettás mennyezet az májusi nagy tornádónak lett áldozata, az épen maradt táblákat eladták a budapesti Iparmûvészeti Múzeumnak, a templomnak a 17. századi asztalos festõdíszítményekbõl a János asztalos jó ízlésére s ügyességére valló nyugati karzat feljárója deszkaoldalának szép hullámos tulipándísze, s feltehetõen a déli ajtószárny hátára festett magyar ruhás alak. A ruházat színei megegyeznek a menynyezet uralkodó színeivel, s mert ekkorra utal a ruházat jellege is, Kelemen Lajos feltételezi, hogy ezt is 1642-ben festették, s az is elképzelhetõ, hogy a kép Gáspár Miklóst vagy akár magát a mennyezetfestõ asztalost ábrázolja (Kelemen L. 1899b ). A magyar ruhás férfialak rövid leírását Kelemen Lajos adja: Háromnegyed profilban jobbra áll, s nincs egy méter magas. Lekopott fejének csak körvonalai ismerhetõk meg, de hátraomló, hosszú, barna haja épen maradt s a lapockákig ér le. Még épebb a ruházat; csak a színek halványodtak. A dolmány hosszú, gallértalan, szennyes-zöld színû és testhez álló. Lefelé szûkülõ ujjai a kézcsuklókig érnek. Világos piros öv szorítja a derekhez, s az övön felül a nyakig 12 gomb zárja a mellen össze, míg azon alól gombok nincsenek. Világos piros a szûk magyar nadrág is, mely a kissé vékony lábszárakra szorul reá, a térden jóval alól érõ csizmák pedig sárgák. Száraik tetejét elõl egy-egy gomb díszíti, s a kérgen alól hegyes, csillagos sarkantyú áll hátrafelé róluk. Az övrõl áttört munkájú kardkötõk nyúlnak le a széles, hajlott kard díszítményes tokjához. A markolat hajló, a keresztvas az éles oldalon csaknem a markolat fejéig nyúlik be, foka felé pedig szinte derékszög alatt áll keresztbe a pengével. Az alak fél kezével bal csípõje táján egyik kardkötõt érinti, míg jobbját mereven elõre nyújtja, s benne valami csokorfélét markol. A tudós Kelemen Lajos ismerteti Magyarfülpös 17. századi egyházi viszonyait is a mennyezetfestményeket tárgyaló dolgozatában, innen tudjuk, hogy a településen még március 4-én Torda vármegye évi jegyzõkönyvében Lucass presbyter, 1615-ban Lucas alias Racz presbyter de Magiar Fülpes, 1619-ben pedig honorabilis Lucas Racz de Magiar Phulpes pastor chatolicus nevével és címével találkozunk. Ez a katolikus pap 1622-ben is szerepel itt, s június 21-én már Rácz Lukács katolikus pap fia tiltakozik az atyai örökségrésze ügyében. (Ezt a Rácz Mihályt ugyancsak a Torda megyei jegyzõkönyvek 1648-ban mint a gelencei iskola rektorát, 1649-ben mint nagykászoni rektort említik.) Mindebbõl kiviláglik, hogy Magyarfülpösön a 17. század elsõ felében még Rácz Lukács mint római katolikus, nõs pap teljesített szolgálatot, s a falu késõgótikus temploma feltehetõen csak az õ halála után kerülhetett a református fejedelmek ideje alatt megerõsödött magyarfülpösi reformátusok birtokába. Keserûi Dajka János református püspökrõl évi temetésekor dicséretként említik, hogy egyházközséget szerzett vissza az adversariusoktól, vagyis a más vallásúaktól. Ezek közé tartozhatott a magyarfülpösi is, ahol a katolikus pap-utánpótlás nehézségei miatt már elõbb nõs papra szorultak, s utána még az se jutott. A leromlott templom megújításának anyagi terheit sem tudták a pap nélkül maradt, megfogyatkozott magyarfülpösi katolikusok magukra vállalni, s Keserûi Dajka Ferenc valószínûleg ezt a helyzetet használta fel, s beolvasztotta a maga egyházába a gazdátlan maradt, meggyengült magyarfülpösi gyülekezetet, amelyet aztán megszervezésében, mint láttuk, a református fejedelem és családja bõkezûen támogatott. A templomjavíttató és mennyezetfestetõ patrónusról, Felfalusi Gáspár Miklósról sem tudunk sokat. Módosabb és elég jó családi összeköttetésû Torda megyei nemesember volt, s Kelemen Lajos feltételezi, hogy annak a Felfalusi Gáspár Miklósnak lehetett a fia, aki szeptember 15-én mint a vécsi vár porkolábja egy adóslevélben tanúként szerepel. Családjából Gáspár Boldizsár 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelemtõl a Kolozs megyei Köbölkúton egy kúriát kapott adományul, Gáspár János pedig szintén 1607-ben Torda megye felsõ járásának két országgyûlésen is követe. A mennyezetfestetõ patrónusról mindössze annyi maradt fenn, hogy ellene és felesége, Oroszfájai Mikó Zsuzsa ellen 1641-ben a közeli Abafáján lakott Brenhidai Huszár Mátyás és Péter, I. Rákóczi György kedvelt fõemberei pert folytattak, s 1648-ban egy másik per anyagában már néhainak említik. Lánya természetes gyámjaként magyarfülpösi jószágát özvegye használta, aki 1684-ben, 84 éves korában halt meg, s a magyarfülpösi templomba temették. A pap nélküli gyülekezet tehát a református egyház kebelébe került, az Ózdi Fõesperesség magyar egyházközségeibõl 1641-ben alakult Görgényi Református Egyházmegyébe. Az egyházmegye vizitációs és parciális zsinati jegyzõkönyvei 1722-tõl kezdve maradtak ránk (a Görgényi Református Egyházmegye levéltára, Szászrégen. Protocollumok), mindenik eklézsiában feljegyezték a lelkipásztori és mesteri díjlevelet: a gyülekezet tagjaitól évente járó fizetést, valamint a patrónusoktól származó bért, de olvashatunk itt az egyházi földekre vonatkozó adatokat is. Az 1722-es összeírás Enyedi István magyarpéterlaki lelkipásztor esperessége alatt készült. (Az esperesrõl csupán annyit tudunk, hogy 1680 körül írta alá a kolozsvári kollégium törvényeit, 1709 és 1729 között volt esperes.) Az 1722-es összeírás (Proventus ministrorum et rectororum, aliarumque rerum ecclesiasticarum consignationes) a magyarfülpösi eklézsiáról az alábbiakat jegyzi fel: Proventus pastoris: Minden gazdaembertõl búza gel. 3, zab gel. [gelima = kalangya] 1, két öreg köböl búzavetés. Edgy-edgy veder must, akinek csak két veder vagyon is, megadgya. Akinek mustya. nincsen, dr. 8 [denarius = dénár]

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről A Kör programjai: Január 21. Vezetőségi ülés. Tájékoztató a debreceni tiszteletbeli konzulátus alapításáról. Személyi javaslatok a

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa MEGHÍVÓ

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa MEGHÍVÓ MEGHÍVÓ Vámosgálfalva Önkormányzata tisztelettel meghívja a Vámos Települések Szövetségének tag önkormányzatait és minden kedves érdeklődőt a 2010. június 4 6 án megrendezésre kerülő Vámos Települések

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi készülődés Dohóczki Mónika

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

JUBILEUMI VÁCI HÉT 2014. FEBRUÁR 10 MÁRCIUS 7.

JUBILEUMI VÁCI HÉT 2014. FEBRUÁR 10 MÁRCIUS 7. JUBILEUMI VÁCI HÉT 2014. FEBRUÁR 10 MÁRCIUS 7. KEDVES INTÉZMÉNYVEZETŐ! Egy ünnepi programfüzetet tart a kezében, amely a Váci Mihály Gimnázium fennállásának 50. évfordulója alkalmából színes, tartalmas,

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kádár Tünde (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 18. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán Dátum Óra Míves Emberek Sokadalma Programtervezet Helyszín Július 29. péntek 9:00 Fórum: Míves Emberek Sokadalma 1. nap Hagyományaink: A hagyományaink, a népművészet és a kézművesség szerepe a kulturális

Részletesebben

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége:

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: 2010. január 14. a Sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesülettel, az Eötvös József Klubbal közösen megemlékezést

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 1. nap (2015. 04. 08.) 34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 2015. április 8-án megkezdődött a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 14. szekciójának háromnapos ülése. Az esemény főszereplői

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Határtalanul. A program címe: "Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán." A projekt száma: HA-13-01-10

Határtalanul. A program címe: Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán. A projekt száma: HA-13-01-10 Határtalanul A program címe: "Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán." A projekt száma: HA-13-01-10 Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán Pályázatunk célja a határon túli magyarság kultúrájának, a

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 328B-12/1-2012-0001 Családi Nap 5 tematikája; Sárospatak, 2013 június 29 szombat Cím: Sárospatakon Nemzetközi út Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek

Részletesebben

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közmûvelõdési Programok Tájoltatásának Programfüzete Gyõr-Moson-Sopron Megye Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tisztelt Polgármester! Kedves Közönség!

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

A XIII. Jedlik Ányos Fizikaverseny Országos Döntőjének rövid krónikája

A XIII. Jedlik Ányos Fizikaverseny Országos Döntőjének rövid krónikája A XIII. Jedlik Ányos Fizikaverseny Országos Döntőjének rövid krónikája 1999-től kezdődően 13. alkalommal rendeztük meg a Jedlik Ányos fizikaversenyt, nyíregyházi országos döntővel. A 13 év alatt kb. 21

Részletesebben

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 SZEPTEMBER Szeptember 16. kedd 18:00 Találkozás a festészettel I. Színek versek hangulatok: Hölgyek ecsettel és tollal Festménykiállítás

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK Jelölt: Bódán Zsolt Neptun kód: RELP6C Doktori Iskola: Történelemi és Néprajzi Doktori Iskola Iktatószám: DEENKÉTK/401/2014. Tételszám: Tárgy: PhD Publikációs Lista A PhD értekezés alapjául szolgáló közlemények

Részletesebben

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban Pályázatunk kedvező elbírálásának köszönhetően, iskolánk A fény megérkezik tehetséggondozás a művészetoktatás sajátos eszközeivel (zene-irodalom-képzőművészet) programsorozattal csatlakozott a 2015 a Fény

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai:

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai: KAPCSOLATAINK Számomra minden kisgyermek csoda. És mindegy, hogy szép vagy eláll a kisfüle, mindegy, hogy csillagszemű vagy kancsal egy picit kisgyermek, tehát csoda. Esendő és kiszolgáltatott. Óvjuk és

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február 09. Terápiás foglalkozás (kutyával) Alapítványi Ház 09. Katolikus bál 13. Hamvazószerda Katolikus templom 16. KISZE

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

Kálvin Emlékévek konferencia Budapest, 2014. október 18. Kálvin Emlékévek a Református Pedagógiai Intézetben

Kálvin Emlékévek konferencia Budapest, 2014. október 18. Kálvin Emlékévek a Református Pedagógiai Intézetben Kálvin Emlékévek konferencia Budapest, 2014. október 18. Kálvin Emlékévek a Református Pedagógiai Intézetben Szontagh Pál igazgató Az évfordulók a felejtés elleni küzdelem eszközei. Így kínál alkalmat

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése

A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése Pető Csilla Parlamenti képviselő Nagyvárad 2009 decembere A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése A). Parlamenti tevékenység B). Területi

Részletesebben

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17.

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. V. Mária Út Konferencia Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. 2015. október 16., péntek Helyszín: Csíksomlyó, Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központ - Hotel Salvator** 17.00

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY EMLÉKVERSENY 2008.

HORVÁTH MIHÁLY EMLÉKVERSENY 2008. 2.Ternai 2.Zelei 3.Katona 1.Sebesi 1.Makai Melitta Anikó Marianna 6Dr.Pálfi 6Lőrincz Edit Tiborné Városi Kiss Bálint Általános Református Iskola Kunszentmárton 2.Füzi Balázs Viktória Hajnalka 6Szemerédi

Részletesebben

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21.

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Utassy József Általános Iskola Az előkészületek Iskolánkban nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a,,határtalanul pályázat keretében a hetedik osztályos tanulók egy

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Komlóskáról neten található linkek:

Komlóskáról neten található linkek: Komlóskáról neten található linkek: Komlóska Községről, Budapest, Corvinus Egyetem, KOVÁSZ http://kovasz.bkae.hu/konferencia/hazigazda.html Komlóska bányászatának története http://diak.budai-rfg.sulinet.hu/~havassy/komloska/banyasz.html

Részletesebben

KÖNYVTÁRAK AZ EMBERI KAPCSOLATOKÉRT Országos Könyvtári Napok 2013-ban október 7-13. Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Győr KÖNYVTÁRAK AZ EMBERI KAPCSOLATOKÉRT Országos Könyvtári Napok 2013-ban

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Kimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján -

Kimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján - 1. 5-2/2013 Terdik Ferenc Kossuth 2. 1 m3 2. 5-4/2013 Nagy Ferencné Kossuth 17. 1 m3 3. 5-5/2013 Cseh Gyula Kossuth 20. 1 m3 4. 5-6/2013 Lukács György Kossuth 38. 1 m3 5. 5-7/2013 Deák László Kossuth 49/b.

Részletesebben

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv 2008/2. Jegyzőkönyv Készült az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete 2008/2. Közgyűlésén 2008. június 9-én Helyszín: Érd, Kutyavári u. 11. A 17:30 órára meghirdetett kezdési időpontban nem jelent meg

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök Magyarszentmiklós község Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke M E G H Í V Ó 2009. szeptember 8-án (kedden)17.30 órakor ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Tervezett napirend: 1.) A 2009. I. félévi

Részletesebben

Gratulálunk a gyerekeknek a szép eredményekhez, és reméljük, hogy jövőre is ilyen szép számmal jelentkeznek majd tanulóink erre a versenyre!

Gratulálunk a gyerekeknek a szép eredményekhez, és reméljük, hogy jövőre is ilyen szép számmal jelentkeznek majd tanulóink erre a versenyre! Sikerek 2013/2014: Iskolánkban nagyon népszerű a Bendegúz Levelezős Verseny. Az idén is több diákunk jutott el a Tatán megrendezett megyei fordulóba, ahonnan nagyon szép helyezésekkel tértek haza. Bencz

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18.

1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18. 1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18. Május 11. 10.00 órától: Református ünnepi istentiszteletek Helyszínek: Nagyvárad református templomai (a rogériuszi templomban

Részletesebben

EGER VÁRA BARÁTAINAK KÖRE EGYESÜLET 3300 Eger, Vár 1. Alapítás éve: 1957 Adószám: 19923961-1-10 Számlaszám: OTP 11739009-20010070

EGER VÁRA BARÁTAINAK KÖRE EGYESÜLET 3300 Eger, Vár 1. Alapítás éve: 1957 Adószám: 19923961-1-10 Számlaszám: OTP 11739009-20010070 EGER VÁRA BARÁTAINAK KÖRE EGYESÜLET 3300 Eger, Vár 1. Alapítás éve: 1957 Adószám: 19923961-1-10 Számlaszám: OTP 11739009-20010070 Kedves Hagyományőrző! Fontos állomásához érkezett a Civil Csillagok, az

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV. Helyszín: Tata (vidék: kistelepülés) Vaszary János Általános Iskola (tantermei, tornaterme, udvara) önálló működésű intézmény

FORGATÓKÖNYV. Helyszín: Tata (vidék: kistelepülés) Vaszary János Általános Iskola (tantermei, tornaterme, udvara) önálló működésű intézmény FORGATÓKÖNYV KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT FEJLESZTÉSI ÉS PROJEKTIGAZGATÓSÁG 1051 Budapest, Nádor u. 32. www.klik.gov.hu Iskolánk idén ünnepli 110. évfordulóját, ennek alkalmából egy egész élménynapot

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenye (2009. április 8.)

Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenye (2009. április 8.) 2008/2009-es tanév Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenye (2009. április 8.) Iskolánk tanulói az országos döntőben az alábbi eredményeket érték el. Fliszár Tímea (12.B osztály)

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben