Dr. Gellérné dr. Lukács Éva. SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN PhD dolgozathoz. TÉZISEK Budapest, 2008

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Gellérné dr. Lukács Éva. SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN PhD dolgozathoz. TÉZISEK Budapest, 2008"

Átírás

1 Dr. Gellérné dr. Lukács Éva SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN PhD dolgozathoz TÉZISEK Budapest, 2008 Konzulens: Dr. Király Miklós habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK 1

2 TÉZISEK... 1 I. KUTATÁSI FELADAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA... 3 II. ELEMZÉSEK RÖVID LEÍRÁSA, A FELDOLGOZÁS MÓDSZEREI... 4 III. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA, HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 a. Alap kérdések... 4 b. Jogérvényesítési eszközök... 5 c. Idegenrendészeti jogosultságok... 6 c. A munkavállalás feltételrendszere... 7 d. A személyek szabad mozgása alóli kivételek... 8 e. Uniós polgárság... 9 f. Továbbfejlesztés, hasznosítás IV. A MUNKA TÉMAKÖRÉBŐL KÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

3 I. Kutatási feladat rövid összefoglalása A dolgozat célja, hogy történetileg és jogilag végig kövesse az európai közösségi jog változásának fázisait a személyek szabad mozgása terén 2006 végéig. A dolgozat elsődleges célja, hogy igazolja a kiindulási hipotézist, miszerint az európai közösségi jog döntő változásokon ment keresztül mind az uniós polgároknak, mind egyes harmadik állampolgároknak biztosított jogosultságok terén. A hipotézis igazolására elemzem az európai közösségi jog változásának fázisait a személyek szabad mozgása terén. A dolgozat alapmotívuma, hogy több oldalról bebizonyítsa: az európai közösségi jog túllépett a 60-as években vállalt neoklasszikus makroökonómiai megközelítésén, amely kizárólag a migráció gazdasági aspektusaival foglalkozott, és egyértelműen elmozdult egy pro-migrációs, szociálisan érzékeny migrációs politika irányába. A hipotézisnek az európai közösségi jogban való igazolása mellett másodlagos vizsgálati kérdés a szabályozási technika mibenléte is. Azt vizsgálom, hogy egyrészt mennyiben érvényesül a konszenzusos együttműködésen alapuló megoldás, hogy azáltal születnek előremutató másodlagos jogszabályok, hogy a tagállami képviselők támogatják az Európai Bizottság javaslatait. Másrészt mennyiben írhatóak az eredmények az Európai Bíróság (a továbbiakban: EB) javára; és az EB mennyiben alkalmazott hasonló jogi érvelési technikákat a közösségi munkavállalók, illetve később a gazdaságilag inaktív személyek jogainak megalapításakor és kiterjesztésekor. Az általános folyamat-értékelés mellett számos jogi részletkérdés kerül górcső alá. Egy részükre egyértelmű megoldások adhatóak az európai közösségi jog alapján (jogérvényesítési megoldások), mások egy új irányvonal első állomásait jelentik (uniós polgárság), vagy szabályozásuk egyelőre véget ért a másodlagos jogi szintű kodifikációval, és a további jogfejlődés nyitott a nemzeti átültetések és az EB jövőbeni esetjoga alapján (főként a harmadik állampolgárok jogait szabályozó eszközök). A jelenleg hatályos európai közösségi jogból kiindulva mutatom be az Európai Unió polgáraira és a harmadik államok állampolgáraira érvényes, a belső piacból következő szabályokat. Kitérek az alapkérdésekre, a személyek közösségi jog által kedvezményezett kategóriáira, a közösségi munkavállalók jogai érvényesítésének az eszközeire, továbbá a munkavállalással összefüggő és attól független egyéb jogosultságokra. Foglalkozom a legfontosabb tartózkodási szabályokkal is nem kitérve a Schengeni szabályrendszerre. A dolgozat egyik kiemelt fejezete az uniós polgárok szabad mozgásával foglalkozó rész, amely markánsan rávilágít az európai közösségi jog egyedi mivoltára. Az eredetileg gazdasági célú szabad mozgás jogából levezethetően ma már a gazdaságilag inaktív uniós polgárok is széleskörű jogosultságokat élveznek. A témaválasztás adott volt, 1998 óta ezzel a témával foglalkozom elméleti szinten mint kutató és a gyakorlatban mint köztisztviselő is. Olyan művet kívántam elkészíteni, amely eredeti abban az értelemben, hogy a migráció láncszerű folyamatának minden releváns láncszemét tárgyalja, beleértve a fogadó tagállamban való letelepedés idegenrendészeti részleteit és a más tagállami tartózkodással kapcsolatos jogosultságok és érvényesíthetőségük szinte teljességét. A dolgozat megfogalmaz egy lehetséges új fejlődési irányt is, amely a teljes körűen alkalmazandó szabad mozgási jogok megalapításának logikus következménye lehet. 3

4 II. Elemzések rövid leírása, a feldolgozás módszerei A személyek szabad áramlása kérdéskör feldolgozását nagyszámú külföldi szakirodalom segítette. A téma közkedvelt kutatási terület mind az angol, mind a német nyelvű szakfolyóiratokban. Dolgozatomban feldolgoztam a legfontosabb elérhető szakkönyveket és a legfontosabb folyóiratokban megjelenő szakcikkeket egyaránt. Támaszkodtam a magyar szakirodalomra is, amely témaspecifikus, tehát részletkérdéseket vizsgáló cikkeket, nem összefoglaló könyveket jelent. 1 Tekintettel arra, hogy a területet az EB szintén nagyszámú jogesete érinti, törekedtem arra, hogy a korai időszakból és az uniós polgárságot érintő joggyakorlatból minden jogesetet feldolgozzak és beépítsek. A korai jogesetek fő konklúzióinak magyar fordítását hivatalos fordítás hiányában több esetben magam végeztem el alapul véve az ebből a szempontból alapműnek tekinthető Gátos-Király-Tóth 1999 művet. A 80-as évek végétől kezdődően eldöntött jogesetek nagy száma miatt azonban a feldolgozás már nem lehetett teljes körű, csak az újdonságot megtestesítő jogesetekre volt lehetséges koncentrálni. A feldolgozási módszer komparatív, a korai jogeseteket és a másodlagos jog eredeti forrásait hasonlítom össze a későbbi forrásokkal. Elsőként a két forrás-rendszert vetem mindig össze, és ez az összevetés egészül ki a szakirodalom és a magam kiegészítő meglátásaival. Egyes kérdésekben nem volt semmilyen elérhető eredeti vagy tudományos forrás, ilyenkor tisztázó kérdéseimmel megkerestem az Európai Bizottságot (pl. területi hatály kérdésében). Emellett, ahol erre lehetőség mutatkozik és ez illeszkedik a mű fő csapásirányához, összehasonlítást teszek az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel és az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatával. III. Tudományos eredmények összefoglalása, hasznosítás lehetőségei a. Alap kérdések Az I. fejezetben bemutatom az alapvető kiindulási pontokat, a személyek szabad áramlása területi hatályát, a kedvezményezett személyi kategóriákat és a nemzetközi szerződéseknek a területen betöltött fontos szerepét. A Szerződés hatályba lépésekor gazdasági motivációkra épült, csak a munkavállalóknak és önálló vállalkozóknak biztosított jogosultságokat, alapját a munkaerő optimális elosztása közgazdaságtani elmélet képezte. 2 A II. világháborút követő munkaerőhiány miatt ennek óriási jelentősége volt, viszont a kapcsolódó problémák a munkavállalók integrációja, egyéb csoportok szabad mozgása, az érintettek politikai és emberi jogai nem kaptak hangsúlyt, leginkább a neoklasszikus makroökonómiai elméletre alapozva. 3 A dolgozat I. fejezete elemzi az európai közösségi jogban beállt kardinális változást, amelynek alapján a munkavállalók jogosultságait részlegesen kiterjesztették a gazdaságilag inaktív uniós polgárokra, illetve nemzetközi szerződések alkalmazásával harmadik országok állampolgáraira is. 1 A témát tematikusan összefoglaló egyetlen szakkönyv az ezen PhD dolgozat alapján 2004-ben a KJK Kerszöv gondozásában megjelent művem. Gellérné Lukács Éva, Munkavállalás az Európai Unióban, KJK Kerszöv, Budapest Várnay Ernő-Papp Mónika, Az Európai Unió joga, KJK Kerszöv, Budapest, Hamilton, Kimberly A., The Athens Conference on Managing Migration for the Benefit of Europe, , Summary, Athens Migration Policy Initiative, Athens,

5 A január 1-jei bővítéssel harminckettő állam állampolgárait érinti a Szerződésnek megfelelő vagy a harmadik állampolgárokra egyébként alkalmazandó rezsimnél kedvezőbb munkavállalási lehetőség. 4 A 27 tagállamon kívül nemzetközi szerződések - éspedig az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás, illetve a Svájccal és Törökországgal kötött megállapodás - alapján Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai az uniós polgárokéhoz hasonló jogállást kaptak, legalábbis a munkavállalás korlátozásmentessége és a munkavállalással összefüggésben a 1408/71/EGK tanácsi rendelettel érintett szociális biztonsági jogosultságok tekintetében. 5 Nincs viszont koherencia az egyéb jogosultságok terén. Egyrészt, nem érthetnek el ezek az állampolgárok az uniós polgárokkal teljesesen azonos jogállást, az uniós polgári státussal járó egyéb jogosultságokat kibontó Európai Bírósági joggyakorlat ugyanis esetükben nem alkalmazható. Svájc esetében még a másodlagos jog elismerését is csak részlegesen tartalmazza a megállapodás, nem érvényesül a felek között a 1612/68/EGK rendelet, a munkavállalói jogok legfőbb forrása. A Törökországgal megkötött Ankara egyezmény a jog további fragmentációjához vezet. Az egyezmény végrehajtása során hozott Társulási Tanácsi határozatok EB általi értelmezésének eredményeképpen a török állampolgárok jelentős munkavállalási jogosultságokat élveznek minden tagállamban, de rájuk sem alkalmazandó a másodlagos jog teljessége és az EB egyéb esetjoga. A nemzetközi megállapodások megkötésének nem szándékolt eredménye az lett, hogy a három megállapodásból három eltérő rendelkezés-csokor fejlődött ki, és a jogosultságok köre nem határozható meg egységesen. A jogosultságok pontos szétválasztása tudományosan sem könnyű feladat és hasonló mondható el a jogalkalmazásról is. 6 Az EB törekszik a nemzetközi szerződésekkel érintett állampolgárok számára is jogérvényesítési eszközöket megállapítani, pl. a közvetlen hatály alkalmazásával, illetve azon fontos elven keresztül, hogy esetjoga alkalmazandó akkor, ha az érintett jogi instrumentum kötelezi az államokat. Az EFTA államoktól eltérően Svájc és Törökország esetében ez az elv nem alkalmazandó, esetükben a nemzetközi szerződések nem mondtak ki hatályosnak releváns másodlagos jogszabályokat, így az Európai Bíróság esetjogát sem lehet általános érvénnyel alkalmazni. A közvetlen hatály kimondása és az esetjog bizonyos körben való alkalmazhatósága fontos jogérvényesítési eszközök, de nem elégségesek. A jogosultságok különbözősége miatt nehéz a nemzeti jog szintjén ésszerű, a jogalkalmazó számára is átlátható megoldásokat kifejleszteni. b. Jogérvényesítési eszközök Ez a fejezet a diszkrimináció tilalmával, a fordított diszkriminációval, a diszkrimináció nélküli akadályokkal és a közvetlen hatállyal foglalkozik. Elemzi az európai közösségi jog említett alapvető elveinek a személyek szabad áramlása területén történő érvényesülését. A dolgozat célja annak igazolása, hogy a jogérvényesítési eszközök terén fejlődés volt megfigyelhető a közösségi jogban az elmúlt 50 évben, kifejezetten az Európai Bíróságnak köszönhetően. A fejlődés eredményeképpen a meglévő lehetőségek hatóköre kibővült és új jogérvényesítési eszközök jöttek létre, így a migráns személyek több lehetőség közül választhatják ki a nekik legmegfelelőbbet szabad mozgási jogaik érvényesítése céljából. 4 Lukács Éva, Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdések, IN Berke Gyula-Gyulavári Tamás-Kiss György (szerk.), Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon, KJK Kerszöv, Budapest, o. 5 Gellérné Lukács Éva, A munkaerőmozgás kiterjesztése Svájcra. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. Érdekképviselet felsőfokon, D 1.52 (6 oldal), június. 6 A jogalkalmazás (nemzetközi szerződések átültetésének) nehézségeire jó példát szolgáltat a Gellérné-Szigeti (2005) szakkönyv egyes tagállami jogokat bemutató fejezeteinek összegzése, amelyekből kiderül, hogy a tagállamok gyakran nem tesznek végrehajtó lépéseket, amely jogi bizonytalanságokhoz vezet. 5

6 A munkaerőmozgás szabadságának egyediségét az egyenlő bánásmód elvének a kimondása adja. A munkaerőhiány megoldására bevált módszer a külföldiek munkavállalásának engedélyezése a nemzeti munkaerőpiacon, azonban az európai közösségi jog a migráns uniós polgár munkavállalók részére a jog egyéb fontos területeire is kiterjedő diszkriminációmentességet biztosít, amely egyedi jellegzetességnek tekinthető. Jogesetek alapján értelmezem a közvetlen és közvetett diszkrimináció eseteit, és az EB által kifejlesztett új megközelítést, miszerint a mozgásszabadság korlátozásának puszta ténye elegendő a közösségi joggal való összeegyeztethetetlenség kimondásához. Izgalmas jogfejlődést generálhat a horizontális közvetlen hatály kimondása, amely szerint a szabad mozgási jogosultságok immáron nemcsak az állammal, hanem magán személyekkel szemben is érvényesíthetőek. Továbbá, a fordított diszkrimináció kezeléséből kifolyólag a munkavállalási jogosultságok tekintetében a közösségi munkavállalói státus már nem feltétlenül függ a másik tagállami munkavállalástól. Ha a közösségi munkavállaló visszatér és tovább dolgozik a kiindulási tagállamban, akkor megtartja a szerzett jogait (közösségi munkavállalói státusát), amelyből a munkavállaló családtagja ezt követően is profitál. Az érintett személy fordított diszkriminációt kijátszó motivációja jogszerű és elfogadható az EB szerint. A jogérvényesítés megerősített és új formái az EB által generált eredményeket jelentik, amelyek nem jelennek meg a másodlagos jog szintjén. Ebből kifolyólag nem alkotnak szisztematikusan értelmezhető rendszert a polgárok számára, és ezáltal hatásuk nem annyira hatékony. Ezen jogtételek pontos átültetése a nemzeti jogok szintjére alapos megfontolást igénylő feladat. El kellene ui. végezni minden tagállami jogszabály esetében az európai közösségi joggal való összeegyeztethetőség mérlegelését ezen elvek különösen a diszkrimináció nélküli akadályok fényében. A jogharmonizációs hatás eltérő lehet az egyes tagállamokban, de lehetséges, hogy nem is következik be szemléletváltás és önkéntes tagállami jogalkotás. Ezen bizonytalanságok fényében a járható út az egyéni jogérvényesítés, és éppen emiatt erősíti ezt a megközelítést az EB. c. Idegenrendészeti jogosultságok Az európai közösségi jog jelenleg hatályos szabályai szerint a tagállamok kötelesek a személyek szabad mozgásával összefüggő idegenrendészeti jogosultságok gyakorlását garantálni. Az említett jogokat biztosító legfontosabb jogforrás a Szerződés 39. (3) (b)-(d) pontjait implementáló, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv. 7 Az irányelv egyértelmű bizonyíték az európai közösségi jog migrációt ösztönző fejlődésére. A tartózkodási kérdések szabályozása egyértelműen liberális szemléletet tükröz, a megközelítés uniós polgár-barát, nem pedig az állam migrációs beleszólási-ellenőrzési kompetenciáit helyezi előtérbe. Emellett számos, korábban csak az EB joggyakorlatában létező kérdést is kodifikál, amely jogharmonizáció hozzájárul az európai közösségi jog egyszerűsítéséhez, átláthatóságához. Az irányelv által szabályozott legfontosabb kérdések az alábbiak: személyi hatály, a tagállamból való kilépés joga, a tagállamba való belépés joga, a tartózkodás joga és az irányelvet megelőzően az európai közösségi jogban nem szabályozott huzamos tartózkodás joga. A személyi hatály szabályozása tekintetbe veszi a családi kapcsolatokban az elmúlt évtizedekben beállt változásokat, amikor a regisztrált élettársat is családtagként definiálja, ha 7 HL L 229,

7 a fogadó állam jogszabályai a regisztrált élettársi kapcsolatot egyenlőnek ismerik el a házastársi kapcsolattal. A családtag fogalom szélesítése mellett az irányelv erősíti a nem uniós polgár családtagok jogvédelmét. Válás, a házasság megszűntetése vagy a házastárs halála esetén sem vesztik el automatikusan tartózkodási jogaikat, ha teljesíteni tudják a jogszerű tartózkodásra előírt feltételeket. Az európai közösségi jog ilyen irányú fejlesztése egyértelműen az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatával van összhangban, amely már évtizedek óta ösztönözte a családtagok megerősített tartózkodási jogosultságait. Az irányelv erősíti a szabad mozgás alapjogi jellegét azáltal, hogy kilépéskor és belépéskor csak birtokolni kell a személyazonossági dokumentumot és nem kell azt felmutatni. Kifejezetten szabályozza, hogy a tagállamok kérhetik a tartózkodás bejelentését, de ennek ésszerűnek kell lennie és elmulasztását is csak arányosan büntethetik. Fontos üzenete van annak is, hogy megszűnt a tartózkodási engedély szó, és azt az enyhébb bejelentkezésről szóló igazolás váltotta fel, összhangban azzal, hogy a tartózkodási jogot a dokumentum csak igazolja, nem keletkezteti. Az irányelv fő újdonságát a huzamos tartózkodási jog megalapítása jelenti, amely jogintézmény korábban teljesen hiányzott az európai közösségi jogból. A huzamos tartózkodási jog ötéves folyamatos jogszerű tartózkodást követően biztosít az uniós polgárnak huzamos letelepedési jogosultságot a fogadó tagállamban. Egyrészt a jog mindenki számára nyitva áll, aki teljesíti az 5 éves feltételt. Másrészt a huzamos tartózkodási státus együtt jár egy sor fontos további joggal, például azzal, hogy minden, az irányelv hatálya alá tartozó személy egyenlő bánásmódot élvez a Szerződés hatálya alá tartozó ügyekben, illetve csak fontos közrendi és közbiztonsági okból utasíthatók ki annak a tagállamnak a területéről, amelyben tartózkodnak. Ezáltal túlzás nélkül létrejött egy széleskörű jogosultságokat garantáló jogi státus az európai közösségi jog rendszerében. c. A munkavállalás feltételrendszere Ez a fejezet bemutatja, hogy mind a másodlagos jogalkotás, mind az EB joggyakorlatának nyílt célja az Európai Unión belüli migráció ösztönzése. Az EB minden uniós polgárokra vonatkozó kérdést az érintettek javára bírált el, és a másodlagos jog is a munkavállalási jogok személyi hatályának fokozatos bővítésére törekszik. Az európai közösségi jog továbbá megtette az első lépéseket a harmadik állampolgárok munkához jutási jogainak meghatározása terén is. A harmadik állampolgárokat érintő ös irányelvekben fontos jogosultságokat fektettek le, noha azok vagy korlátozottak vagy nem eléggé világosan megfogalmazottak. 8 Ennek ellenére ezek az irányelvek fontos kiindulópontnak tekinthetőek, amelyeket minden bizonnyal egyre erőteljesebb tartalommal fognak kitölteni a jövőben. Nemcsak a személyi hatály lassú bővítése és a harmadik állampolgárok európai közösségi jog hatókörébe való bevonása mutat azonban a pro-migrációs vonulat erősödéséhez. Erre utal a közösségi jogi értelmű munka fogalom kialakítása is. Kezdetben a tagállamok nagy önállósággal értelmezték a munka és ebből következően a közösségi értelmű munkavállaló fogalmát saját nemzeti munkajogukban, amelynek gyakran az lett az eredménye, hogy bizonyos nem tipikus munkaviszonyban lévő személyeket kizártak a fogalomból és az ezzel együtt járó előnyökből. Az EB joggyakorlata azonban kimondta, hogy a szabad munkaerő áramlás keretében végzett munka önálló közösségi jogi fogalom, azt a lehető legszélesebben kell értelmezni. Mára elfogadott nézet, hogy közösségi jogi értelmű munkavégzés minden 8 Tóth Judit, The Long-term Resident s Status in the Directive and in the Hungarian Law, Conference paper - Seminar on the Long-term Resident s Directive, 10 February Radboud University, Nijmegen, the Netherlands. 7

8 olyan munkaviszonyban ellátott tevékenység, amely tényleges és valóságos gazdasági tevékenységet valósít meg függetlenül a nemzeti jogoktól, időtartamától és díjazásától. A közösségi munkavállalók konkrét jogosultságai az alábbiak: az álláskeresés; egyenlő bánásmód a foglalkoztatási- és munkafeltételek tekintetében (beleértve a munkanélküliek segítését és az átképzést); egyenlő bánásmód a szociális- és adókedvezmények terén; egyenlő bánásmód a szakiskolai képzésben és átképzésben; egyenlő bánásmód a szakszervezeti tagság és azzal kapcsolatos jogok terén; egyenlő bánásmód a lakhatás terén. Van der Mei funkcionális megközelítés -nek nevezte a személyek szabad mozgása terén az EB által alkalmazott módszert, miszerint minden ellátást és jogot megadott a közösségi munkavállalónak és családtagjainak az egyenlő bánásmód alapján, amely ösztönözheti a szabad mozgás jogának gyakorlását. 9 Ez a funkcionális megközelítés az EB jogeseteiben mindenütt tetten érhető, az EB a jogokat egyrészt megerősítette, másrészt kiterjesztő értelmezést adott nekik, amelyre kiemelt példa az álláskeresési jog és a szociális kedvezmények kérdésköre. Az álláskeresési jog gyakorlását a Szerződés és az EB joggyakorlata időben nem korlátozza. Az ésszerűség és a várható esély függvényében ítéli meg, hogy meddig van összhangban az európai közösségi joggal; a 2004/38/EK irányelv azonban annak időtartamát maximum hat hónapban korlátozza. Az irányelv és az EB jogesetei között nincsen összhang. A szociális kedvezmények és az ehhez kapcsolódó EB joggyakorlat kulcsfontosságú szerepet tölt be a munkavállalók szabad áramlása terén. Ennek kapcsán az EB olyan területeket vont be az európai közösségi jog hatálya alá, amelyek a Szerződés tárgyi hatálya alá eredetileg nem tartozó szociális szférában találhatóak. Kijelenthető, hogy a közösségi munkavállalók és családtagjaik jogai széleskörűvé váltak, egy jogszerűen tartózkodó közösségi munkavállaló a saját állampolgárokkal megegyező munka- és szociális jogi védettséget élvez. d. A személyek szabad mozgása alóli kivételek A dolgozat személyek szabad mozgása alóli kivételeivel foglalkozó fejezete, hasonlóan a korábbi fejezetekhez, azt kívánja bemutatni, hogy a kiindulási állapothoz képest a kivételek megítélése a személyek számára kedvezően változott meg. Amellett érvelek, hogy a kivételek köre folyamatosan szűkül, miközben ezzel párhuzamosan a kivételek alkalmazhatóságának garanciái egyre erősödnek. Ez a folyamat az EB jogeseteiből táplálkozik, de az új 2004/38/EK irányelv szabályai alapján a tagállamok és az EU szervei konszenzusa eredményének is tekinthető. A kivételi esetekben mivel saját állampolgár nem utasítható ki az egyenlő bánásmód (diszkrimináció tilalom) fokmérője, hogy a saját és nem saját állampolgárok magatartása és annak szankciója összemérhető legyen. A Szerződés 39(3) cikkében a tagállamok vállalták, hogy a munkavállalók szabad mozgását csak a közrend, közbiztonság és közegészségügy sérelme alapján tilthatják meg, ami a kivételek eredetileg is szűk körre történő korlátozását jelentette. A 2004/38/EK irányelv kardinálisan új elveket fektet le a kiutasítással szembeni védelem területén, különösen a közigazgatási eljárásba beépített garanciák terén. Ez különösen az uniós polgárok családi életének védelme szempontjából jelentős. Utalok arra, hogy az irányelv hatályba lépése előtti másodlagos jog kevesebb garanciát biztosított, mint az emberi jogok európai egyezményének 9 Van der Mei, Anne Pieter, Union Citizenship and the De-Nationalisation of the Territorial Welfare State, European Journal of Migration and Law (2005) 7:

9 8. cikke. A 8. cikkel kapcsolatos esetjog évek óta konzekvensen hangsúlyozta, hogy a huzamos tartózkodás és a családi kapcsolatok fontossága megakadályozhatja a kiutasítást, miközben az európai közösségi jog csak az irányelv elfogadása óta rendelkezik különös hangsúllyal a huzamosan tartózkodók és a családtagok jogosultságairól. Szintén új szabály, hogy a közrendi vagy közbiztonsági okokból kiutasított személyek ésszerű idő elteltével (kiutasítástól számított 3 év után) kérelmezhetik a beutazási és tartózkodási tilalom megszüntetését. Ez a jog eddig nem került expressis verbis kimondásra. A Szerződés 39(4) bekezdése szerint a tagállamok nem kötelesek biztosítani a munkaerő szabad áramlását, ha olyan állásról van szó, amelynek tartalmát közszolgálati munkavégzés alkotja. Az állások besorolása tehát attól függ, hogy a közszolgálat speciális tevékenységére jellemzően tartalmazzák-e a közhatalom közvetett vagy közvetlen gyakorlását és hogy feltételezik-e a posztot betöltő személy speciális viszonyát az államhoz, amelyet esetenként kell vizsgálni. A közszolgálati kivétel terén a jogfejlődés aktuális végpontját az EB azon jogesetei jelentik, amelyekben kimondta, hogy a kivétel felhívásához nem elegendő a közhatalmi jogosítványok léte, az is elengedhetetlen, hogy a közhatalmi jogosítványokat a jogosult rendszeresen, ne csak alárendelten, ritkán gyakorolja. Amennyiben a közhatalmi jogosultságok csak alárendelten jelennek meg, ez nem elegendő alap a közszolgálati kivétel felhívásához, és ebben az esetben a tagállamnak el kell tűrnie, hogy esetenként más tagállami állampolgárok fognak közhatalmi jogosítványokat gyakorolni. Ez a megközelítés egyelőre nehezen implementálható a tagállamok számára, vélhetően a sikeres átültetés még több évet fog igénybe venni. e. Uniós polgárság Az uniós polgársággal foglalkozó fejezet célja, hogy párhuzamokat találjon a közösségi munkavállalók jogainak fejlődése és a gazdaságilag inaktív uniós polgárok jogainak fejlődése között. Az EB főleg a szociális előny koncepcióján keresztül a közösségi munkavállalóknak olyan jogosultságokat ítélt meg a munkaviszonnyal összefüggésben vagy attól függetlenül, amelyek eredetüket tekintve a Szerződés tárgyi hatálya alá nem tartozó területet érintettek (pl. szociális segítségnyújtás). Az uniós polgárság bevezetésével pedig az volt várható, hogy a szabad mozgás jogát gyakorló, gazdaságilag inaktív tagállami állampolgárok jogai bővülnek, kérdéses volt azonban, hogy milyen jogi érvelés alapján és milyen irányokban. A dolgozatban amellett érvelek, hogy az EB az uniós polgárságra támaszkodva ugyanazt a funkcionális megközelítést alkalmazta, amelyet a közösségi munkavállalók esetében. A gazdaságilag inaktív személyeknek is minden jogot és ellátást megadott, ami a szabad mozgást ösztönözheti, annak ellenére, hogy sem a Szerződés, sem a másodlagos jog nem biztosította ezeknek a jogoknak a gyakorlását. A jogok bővítésének módja tekintetében az EB minden esetben alapvetően ugyanazt az érvelési logikát követte, öt fő elemet hangsúlyozva: - a tagállami állampolgárok alapvető státusa az uniós polgárság (Szerződés 18. cikke), amely nekik jogosultságokat biztosít; illetve - az a gazdaságilag inaktív uniós polgár, aki jogszerűen tartózkodik egy másik tagállam területén; - a Szerződés tárgyi hatálya (ratione materiae) alá tartozó kérdésben - hivatkozhat a diszkrimináció tilalmára (Szerződés 12. cikke); illetve - a tagállami kivételi lehetőségeket szűken kell értelmezni. 9

10 Az EB számos esetében ítélt meg jogokat a gazdaságilag inaktív uniós polgárságoknak: oktatási jogokat, tartózkodási jogokat, az adózással, a szociális támogatásokkal és a névadással kapcsolatos jogokat. Dolgozatomban bemutatom az EB érvelésének előremutató voltát, de a kritikai észrevételeket is. Noha a jogok felhívhatósága minden esetben kapcsolódik a jogszerű szabad mozgáshoz, ha az EB következetesen viszi tovább ezt a fejlődési irányt, a gazdaságilag inaktív személyek is elérhetik a közösségi munkavállalókéhoz hasonló státust. Az uniós polgárság által minden tagállami állampolgár megkaphatja a választási lehetőséget, hogy tartózkodási helye alapján mely tagállamhoz jogrendszeréhez kíván elsősorban tartozni, miközben megtartja azokat a jogokat is, amelyek állampolgárságából fakadnak. Az uniós polgárság ezáltal valóban többlet-jogok forrásává válik. f. Továbbfejlesztés, hasznosítás A dolgozat egy korábbi változata 2004-ben publikálásra került, és több esetben hasznosult az Európai Unióhoz történő csatlakozást előkészítő és követő időszakokban. Folyamatos tanulsággal felvet olyan konkrét kérdéseket, amelyek a jogalkotói és kutatói munkához általában meggondolásra javasoltak. Ilyenek: - érvek a migrációs elméletek terén; - a közvetett diszkriminációt vagy diszkriminációmentes, a szabad mozgás akadályát megvalósító nemzeti rendelkezések kiszűrésében támpont nyújtása; - elméleti megalapozás a közösségi munkavállalói státus megléte helyes megítéléséhez; - a nem uniós polgárokat érintő irányelvek munkavállalási aspektusának megfelelő értelmezése (kutatók, huzamos tartózkodók), az irányelvek által nyitva hagyott kérdések megalapozott eldöntése a nemzeti jog fényében; - az álláskeresési jog gyakorlása esetén az EB joggyakorlata és a 2004/38/EK irányelv közti ellentét feloldható-e a magyar jog eszközeivel; - a magyar nyelvtudás megkövetelhetőségének feltételei; - az oktatási szférában szükséges az egyenlő bánásmód biztosítása, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a migráns munkavállalók és gyermekeik más államokba szóló külföldi ösztöndíjakat is megpályázhassanak; - a közszolgálati kivétel alkalmazása esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy a potenciális közhatalom gyakorlás nem elégséges egy állás saját állampolgárra való korlátozásához, szükséges a közhatalmi jogosítványok rendszeres gyakorlása is; - az uniós polgársággal összefüggő jogesetek értelmezéséhez támpont nyújtása, azok nemzeti jogba való átültetése módjának vizsgálata. A dolgozat rámutatott az EB jogeseteinek jelentőségére, amelyet a nemzeti jog szintjén még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Sajnos, nem minden jogeset alkalmazható önmagában, a tagállamok együttműködése nélkül. Ennek ellenére az egyének jogainak erősítésében az EB játssza a kulcsszerepet, a másodlagos EK jog évtizedes késéssel vonja le az esetekben megjelenő jogi konklúziókat. Továbbá, sokat segíthet egyes kérdések megválaszolásában az EB joggyakorlatában megjelenő alapelvi megközelítés, amikor egy újonnan felmerülő jogi kérdést nem lehet meglévő jogeset alapján megválaszolni. 10

11 IV. A munka témaköréből készült publikációk jegyzéke Idegen nyelvű publikáció 1. Sándor Illés-Éva Lukács Gellérné, Towards Researcher Mobility, Európai Tükör, Selection of Studies Published in the First Half of 2007, Special Issue, August 2007, Gellérné Lukács Éva, The principle of reciprocity in Hungarian law p In Traser Julia (ed): A regional approach to free movement of workers. Labour migration between Hungary and its neighbouring countries. Conference. Szeged, June, 2006, Publ. University of Szeged, Faculty of Law, European Studies Centre, Szeged, Éva Lukács dr., Wanderbewegungen als Folgen eines Beitrittes der MOE-Länder die Sicht Ungarns, in Rudolf HRBEK (Hrsg.) Die Osterweiterung der Europäischen Union, Europäisches Zentrum für Föderalismus-Forschung, Tübingen, Occasional Papers Nr. 22, August Éva Lukács, The Status of Third Country Nationals Under the Free Movement of Persons Rules p In András Nikodém (ed) International Conference on the Implication of the Enlargement of the European Union, Bibó István Szakkolégium, Budapest, Magyar nyelvű publikációk 2007: Gellérné Lukács Éva, A magyar és az uniós munkaerőpiac összefüggései. A munkaerőmozgást érintő kérdések. IN Fóti Gábor-Rácz Margit (szerk.), Az Európai Unió előtt álló kihívásokról és a magyar érdekekről, MTA VKI-CEU ENS, Budapest, Illés Sándor Gellérné Lukács Éva, A tudományos kutatók migrációjáért. Európai Tükör 4/2007: : Gellérné Lukács Éva, A munkaerőmozgás kiterjesztése Svájcra. In: Érdekképviselet felsőfokon, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft június. J : 1. Gellérné Lukács Éva Szigeti Borbála, Munkavállalási szabályok az EU tagállamaiban az átmeneti időszak alatt, KJK Kerszöv, Budapest, Gyulavári Tamás Gellérné Lukács Éva, A legális és az illegális bevándorlók jogai az Európai Unióban. Európai Tükör 4/2005: Illés Sándor Gellérné Lukács Éva, Migráció és jogharmonizáció, KSH NTK (Népességtudományi Kutatóintézet), Kutatási Jelentések 74. Budapest, : 1. Gellérné Lukács Éva, Munkavállalás az Európai Unióban, KJK Kerszöv, Budapest, Dr. Gellérné dr. Lukács Éva, A munkaerő szabad áramlása, IN Dr. Gyulavári Tamás (szerk.), Az Európai Unió szociális dimenziója (OFA Kht, Budapest, 2004). 4. Dr. Gellérné dr. Lukács Éva, Paradigmaváltás a fejlett országok migrációs politikájában (Kézirat a MEH számára) 2003: 1. dr. Lukács Éva, A migránsok integrációja az EU tagállamokban felmérő tanulmány, készült a Miniszterelnöki Hivatal részére (2003 szeptember). 2. dr. Lukács Éva, A munkavállalás feltételei az Európai Unióban, Európai Füzetek 6., MeH, Budapest, 2003 február. 3. dr. Hudák Annamária-dr. Lukács Éva, A magyar diplomák értéke az Európai Unióban, Európai Füzetek 25., MeH, Budapest, 2003 február. 11

12 4. dr. Gellér Balázs-dr. Hudák Annamária-dr. Kiss László-dr. Lukács Éva, A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése az Európai Unióban és Magyarországon, Sik Kiadó, Budapest, dr. Ács Vera-dr. Lukács Éva (szerk.), Egészségügyi, munkajogi és szociális jogi szakkifejezések tára, Sik Kiadó, Budapest, dr. Lukács, Éva-Illés, Sándor, Szabad-e a személyek áramlása, IN Ekéné, Zamárdi Ilona-Timár, Judit (szerk.), Alföldi tanulmányok, Migráció és az Alföld ( ), Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, o. 2002: 1. dr. Lukács Éva, A külföldiek foglalkoztatásának európai közösségi jogi vonzatai és Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdések, In Berke-Gyulavári-Kiss (szerk.) A Külföldiek foglalkoztatás Magyarországon, KJK Kerszöv, Budapest, VIII-IX. fejezet: o. 2. dr. Lukács Éva, Ki fizeti a számlát? a személyek szabad mozgása és az egészségügy kapcsolata az EU tagállamaiban, Magyar Jog 2002/ o. 3. dr. Illés Sándor-dr. Lukács Éva (szerk.), Migráció és statisztika, NKI Kutatási Jelentések 71., KSH- NKI, Budapest, : 1. Migráció és Európai Unió (AduPrint, Budapest 2001.) című 500 oldalas kötet szerkesztése 2. A migráció szociológiája (AduPrint, Budapest 2001.) című 300 oldalas kötet projektfelelőse 3. dr. Lukács Éva, Az EK által kötött nemzetközi szerződések szerepe a személyek szabad mozgása területén, in Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.) Migráció és Európai Unió, AduPrint, Budapest dr. Borbély Andrea - dr. Lukács Éva, Munkavállalás és vállalkozás az Európai Unióban, in Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.) Migráció és Európai Unió, AduPrint, Budapest dr. Hajdú József - dr. Lukács Éva, Népességmozgások és szociális védelem az Európai Unióban (társszerző), in Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.) Migráció és Európai Unió, AduPrint, Budapest Illés Sándor Lukács Éva (2001): Személyek szabad áramlása a statisztika látószögéből. Szeged, Magyar Földrajzi Konferencia. CD publikáció. 2000: 1. dr. Lukács Éva, A munkaerő szabad mozgása I.-II., Cégjog folyóirat, 2000/ dr. Lukács Éva, A munkavállalók szabad mozgása, in Dr. Gyulavári Tamás (szerk.) Az Európai Unió szociális dimenziója, AduPrint, Budapest oldal 3. Éva Lukács dr., Wanderbewegungen als Folgen eines Beitrittes der MOE-Länder die Sicht Ungarns, in Rudolf HRBEK (Hrsg.) Die Osterweiterung der Europäischen Union, Europäisches Zentrum für Föderalismus-Forschung, Tübingen, Occasional Papers Nr. 22, August : 1. dr. Lukács Éva, Menni vagy nem menni - a magyar munkavállalók és vállalkozók esélyei a Közösség munkaerőpiacán Magyar Jog (1999) 46: Éva Lukács, The Status of Third Country Nationals Under the Free Movement of Persons Rules p In András Nikodém (ed) International Conference on the Implication of the Enlargement of the European Union, Bibó István Szakkolégium, Budapest, dr. Lukács Éva, Morzsák a személyek szabad mozgása témakörből, Esély Különszám. 12

CURRICULUM VITAE. Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ

CURRICULUM VITAE. Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ CURRICULUM VITAE Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ Personal information Surname / First name E-mail Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ Lukacs.eva@eum.hu és lukacseva@freemail.hu Work experience Date Name and address of employer

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN A társadalombiztosítási rendszerek összehangolására a személyek Unión belüli szabad mozgásának támogatása érdekében van szükség. A munkavállalókra

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Petíciós Bizottság 0.7.04 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Ferran Rosa Gaspar spanyol állampolgár által benyújtott 0098/0. sz. petíció a szabad mozgásról Európában és az ösztöndíj-feltételekről

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Változnak a közösségi koordinációs szabályok az Európai Unió társadalombiztosításában

Változnak a közösségi koordinációs szabályok az Európai Unió társadalombiztosításában Változnak a közösségi koordinációs szabályok az Európai Unió társadalombiztosításában Hír-ADÓ Az Európai Uniós tagállamok szociális biztonsági rendszereinek koordinációját jelenleg szabályozó 1408/71/EGK,

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4

Részletesebben

T Á J É K O Z T AT Ó

T Á J É K O Z T AT Ó T Á J É K O Z T AT Ó az ideiglenes tartózkodási engedély kérelmezéséhez 1. Jogosultak köre 2. Fogalom magyarázat 3. A kérelem benyújtása és az eljárással kapcsolatos információk 4. Formanyomtatvány 5.

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés

Részletesebben

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG 2004.8.5. L 259/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁGA (2004. március 23.)

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./ Felkészülést orientáló kérdések Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; régi hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon

Részletesebben

Szabad mozgás és. tartózkodás Európában. Útmutató az uniós polgárok jogairól EURÓPAI BIZOTTSÁG

Szabad mozgás és. tartózkodás Európában. Útmutató az uniós polgárok jogairól EURÓPAI BIZOTTSÁG Szabad mozgás és tartózkodás Európában Útmutató az uniós polgárok jogairól EURÓPAI BIZOTTSÁG Jogérvényesülési Főigazgatóság 1 Ez az útmutató felvilágosítást és részletes gyakorlati eligazítást nyújt Önnek

Részletesebben

Klímaváltozás és migráció

Klímaváltozás és migráció Klímaváltozás és migráció Erdő Mariann PhD hallgató ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék mariannnerdo@yahoo.fr Európai Migrációs Hálózat Magyarország X. Nemzeti Ülés és Képzés a Migráció és a Menekültügy Uniós

Részletesebben

Láncos Petra Lea: A kötelező hallgatói szerződések értékelése az uniós jog szemszögéből

Láncos Petra Lea: A kötelező hallgatói szerződések értékelése az uniós jog szemszögéből Pázmány Law Working Papers 2011/39 Láncos Petra Lea: A kötelező hallgatói szerződések értékelése az uniós jog szemszögéből Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

2014. december 17. Munkaügyi ellenőrzések kiemelt területek 2015-ben Jogi hírlevél

2014. december 17. Munkaügyi ellenőrzések kiemelt területek 2015-ben Jogi hírlevél 2014. december 17. Munkaügyi ellenőrzések kiemelt területek 2015-ben Jogi hírlevél Munkaügyi ellenőrzések kiemelt területek 2015-ben A Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai i Iroda havonta tájékoztatja

Részletesebben

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: J3:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés nappali tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Uniós jog működésének modellje Elsődleges források Másodlagos források Állam Jogalkotás Állam Jogalkotás EU jogalkotás

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Menekültügy: tovább bővíthető a magyar szabályozás

Menekültügy: tovább bővíthető a magyar szabályozás Menekültügy: tovább bővíthető a magyar szabályozás Az Alapjogokért Központ megvizsgálta a hazai, illetve az európai uniós menekültjog egyes részletszabályait. Az elemzés során a Központ arra a megállapításra

Részletesebben

Dr. Werner Gábor szakmai önéletrajza

Dr. Werner Gábor szakmai önéletrajza Dr. Werner Gábor szakmai önéletrajza Születés idő és hely: 1951. március 15., Budapest Jelenlegi munkahely: Végzettség: Doktori disszertáció: Nyelvtudás: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1970-1975,

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

Állami támogatások szabályozása

Állami támogatások szabályozása Állami támogatások szabályozása Az Európai Unió politikája A versenypolitika területei Kartellpolitika Monopóliumok (meghatározó befolyás) Fúziópolitika Állami támogatás Közüzemek Közbeszerzések A versenypolitika

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1)

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) Az előadások tematikája 1. A nemzetközi elemmel rendelkező tényállások elbírálásának különböző módszerei. Nemzeti jogok és nemzetközi jogviszonyok. 2. A nemzetközi kollíziós

Részletesebben

a Képviselő-testülethez a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásairól, a szociális és kegyeleti támogatásaira

a Képviselő-testülethez a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásairól, a szociális és kegyeleti támogatásaira FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. : (54) 531 000 531 031 ; Fax: 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 9. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a köztisztviselők

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. február 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. február 26-i ülésére 27/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Pétfürdő Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. február 26-i ülésére Jegyzői törvényességi észrevétel: nincs Tárgy: A pénzben és természetben nyújtott

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

Székhelyáthelyezés és határokon átnyúló egyesülés az Európai Unióban A letelepedés szabadságának értelmezése és határai társaságok esetén

Székhelyáthelyezés és határokon átnyúló egyesülés az Európai Unióban A letelepedés szabadságának értelmezése és határai társaságok esetén Székhelyáthelyezés és határokon átnyúló egyesülés az Európai Unióban A letelepedés szabadságának értelmezése és határai társaságok esetén RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. A téma

Részletesebben

Oktatás- és képzésszervezés

Oktatás- és képzésszervezés Oktatás- és képzésszervezés A munkaügyi központok ajánlati és képzés-támogatási rendszere Előadó: Veressné dr. Kiss Anna Munkaerő-piaci Eszközök és Képzési Osztály Hajdúszoboszló, Új arculati javaslatok

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai

A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Főbb témák Személygépjárművek egyes gyakorlati

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről TÁJÉKOZTATÓ a nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély kérelmezésének rendjéről A tartózkodási engedély első alkalommal történő kérelmezése 1.) A tartózkodási engedély

Részletesebben

VERSENYPOLITIKAI BEVEZETÉS - Állami támogatások

VERSENYPOLITIKAI BEVEZETÉS - Állami támogatások VERSENYPOLITIKAI BEVEZETÉS - Állami támogatások A versenypolitika területei Kartellpolitika Monopóliumok (meghatározó befolyás) Fúziópolitika Állami támogatás Közüzemek Közbeszerzések A versenypolitika

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait (továbbiakban: Eft.)

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 2014 ÉS 2020 KÖZÖTTI KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 16.12.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Anthony Webb brit állampolgár által benyújtott 0895/2011. számú petíció a szociális biztonsági rendszerek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Hazai jelen és jövő az uniós szerzői jogi fejlemények tükrében Dr. LÁBODY Péter, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Hazai jelen és jövő az uniós szerzői jogi fejlemények tükrében Dr. LÁBODY Péter, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Hazai jelen és jövő az uniós szerzői jogi fejlemények tükrében Dr. LÁBODY Péter, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala MIE Konferencia Debrecen 2014. november 20-21. Az uniós szerzői jog fejleményei Jogalkotási

Részletesebben

L 375/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.12.23.

L 375/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.12.23. L 375/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.12.23. A TANÁCS 2004/114/EK IRÁNYELVE (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat,

Részletesebben

Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Budapesti Corvinus Egyetem Lengyel György Tóth Lilla Göncz Borbála Európai Migrációs Hálózat nemzeti ülése Budapest, 2011. december 8. A kutatásról Az Európai

Részletesebben

A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû 2008. évi uniós ad hoc modul

A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû 2008. évi uniós ad hoc modul Mûhely Lakatos Judit, a KSH főosztályvezetője E-mail: judit.lakatos@ksh.hu A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû 2008. évi uniós ad hoc modul A harmonizált közösségi munkaerő-felmérés (Community Labour

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

Cégcsoportunk ezt a segítséget kínálja ügyfeleinek.

Cégcsoportunk ezt a segítséget kínálja ügyfeleinek. WTS Klient. A híd. Tartalomjegyzék WTS Klient csoport 2 WTS Alliance 3 Munkatársak 4 Szolgáltatások 6 Adótanácsadás 7 Jogi tanácsadás 8 Könyvelés 9 Bérszámfejtés 10 Egyéb számviteli tanácsadás 11 Kiadványok

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Kezeljük a stresszt!

Kezeljük a stresszt! A munkavédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek #EUManageStress Kezeljük a stresszt! www.healthy-workplaces.eu Nevezési felhívás Európai Helyes Gyakorlat Díjak A

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság közleménye

Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság közleménye Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság közleménye Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége a közigazgatási alapvizsgáról és ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR IGÉNYLŐLAP BIZTOSÍTÁS IGAZOLÁSHOZ Magyarországon és egy másik államban párhuzamos an folytatott kereső tevékenység esetén A magyarországi kereső tevékenység mellett

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A társasági jog szerint és az AEO-iránymutatásban már használtak alapján:

A társasági jog szerint és az AEO-iránymutatásban már használtak alapján: Multinacionális és nagyvállalatok esetében az engedélyezett gazdálkodóként történő elismerés feltételeire és a követendő eljárásra vonatkozó iránymutatás 1. Jogi nyilatkozat Ez az iránymutatás ismerteti

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben