Dr. Gellérné dr. Lukács Éva. SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN PhD dolgozathoz. TÉZISEK Budapest, 2008

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Gellérné dr. Lukács Éva. SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN PhD dolgozathoz. TÉZISEK Budapest, 2008"

Átírás

1 Dr. Gellérné dr. Lukács Éva SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN PhD dolgozathoz TÉZISEK Budapest, 2008 Konzulens: Dr. Király Miklós habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK 1

2 TÉZISEK... 1 I. KUTATÁSI FELADAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA... 3 II. ELEMZÉSEK RÖVID LEÍRÁSA, A FELDOLGOZÁS MÓDSZEREI... 4 III. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA, HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 a. Alap kérdések... 4 b. Jogérvényesítési eszközök... 5 c. Idegenrendészeti jogosultságok... 6 c. A munkavállalás feltételrendszere... 7 d. A személyek szabad mozgása alóli kivételek... 8 e. Uniós polgárság... 9 f. Továbbfejlesztés, hasznosítás IV. A MUNKA TÉMAKÖRÉBŐL KÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

3 I. Kutatási feladat rövid összefoglalása A dolgozat célja, hogy történetileg és jogilag végig kövesse az európai közösségi jog változásának fázisait a személyek szabad mozgása terén 2006 végéig. A dolgozat elsődleges célja, hogy igazolja a kiindulási hipotézist, miszerint az európai közösségi jog döntő változásokon ment keresztül mind az uniós polgároknak, mind egyes harmadik állampolgároknak biztosított jogosultságok terén. A hipotézis igazolására elemzem az európai közösségi jog változásának fázisait a személyek szabad mozgása terén. A dolgozat alapmotívuma, hogy több oldalról bebizonyítsa: az európai közösségi jog túllépett a 60-as években vállalt neoklasszikus makroökonómiai megközelítésén, amely kizárólag a migráció gazdasági aspektusaival foglalkozott, és egyértelműen elmozdult egy pro-migrációs, szociálisan érzékeny migrációs politika irányába. A hipotézisnek az európai közösségi jogban való igazolása mellett másodlagos vizsgálati kérdés a szabályozási technika mibenléte is. Azt vizsgálom, hogy egyrészt mennyiben érvényesül a konszenzusos együttműködésen alapuló megoldás, hogy azáltal születnek előremutató másodlagos jogszabályok, hogy a tagállami képviselők támogatják az Európai Bizottság javaslatait. Másrészt mennyiben írhatóak az eredmények az Európai Bíróság (a továbbiakban: EB) javára; és az EB mennyiben alkalmazott hasonló jogi érvelési technikákat a közösségi munkavállalók, illetve később a gazdaságilag inaktív személyek jogainak megalapításakor és kiterjesztésekor. Az általános folyamat-értékelés mellett számos jogi részletkérdés kerül górcső alá. Egy részükre egyértelmű megoldások adhatóak az európai közösségi jog alapján (jogérvényesítési megoldások), mások egy új irányvonal első állomásait jelentik (uniós polgárság), vagy szabályozásuk egyelőre véget ért a másodlagos jogi szintű kodifikációval, és a további jogfejlődés nyitott a nemzeti átültetések és az EB jövőbeni esetjoga alapján (főként a harmadik állampolgárok jogait szabályozó eszközök). A jelenleg hatályos európai közösségi jogból kiindulva mutatom be az Európai Unió polgáraira és a harmadik államok állampolgáraira érvényes, a belső piacból következő szabályokat. Kitérek az alapkérdésekre, a személyek közösségi jog által kedvezményezett kategóriáira, a közösségi munkavállalók jogai érvényesítésének az eszközeire, továbbá a munkavállalással összefüggő és attól független egyéb jogosultságokra. Foglalkozom a legfontosabb tartózkodási szabályokkal is nem kitérve a Schengeni szabályrendszerre. A dolgozat egyik kiemelt fejezete az uniós polgárok szabad mozgásával foglalkozó rész, amely markánsan rávilágít az európai közösségi jog egyedi mivoltára. Az eredetileg gazdasági célú szabad mozgás jogából levezethetően ma már a gazdaságilag inaktív uniós polgárok is széleskörű jogosultságokat élveznek. A témaválasztás adott volt, 1998 óta ezzel a témával foglalkozom elméleti szinten mint kutató és a gyakorlatban mint köztisztviselő is. Olyan művet kívántam elkészíteni, amely eredeti abban az értelemben, hogy a migráció láncszerű folyamatának minden releváns láncszemét tárgyalja, beleértve a fogadó tagállamban való letelepedés idegenrendészeti részleteit és a más tagállami tartózkodással kapcsolatos jogosultságok és érvényesíthetőségük szinte teljességét. A dolgozat megfogalmaz egy lehetséges új fejlődési irányt is, amely a teljes körűen alkalmazandó szabad mozgási jogok megalapításának logikus következménye lehet. 3

4 II. Elemzések rövid leírása, a feldolgozás módszerei A személyek szabad áramlása kérdéskör feldolgozását nagyszámú külföldi szakirodalom segítette. A téma közkedvelt kutatási terület mind az angol, mind a német nyelvű szakfolyóiratokban. Dolgozatomban feldolgoztam a legfontosabb elérhető szakkönyveket és a legfontosabb folyóiratokban megjelenő szakcikkeket egyaránt. Támaszkodtam a magyar szakirodalomra is, amely témaspecifikus, tehát részletkérdéseket vizsgáló cikkeket, nem összefoglaló könyveket jelent. 1 Tekintettel arra, hogy a területet az EB szintén nagyszámú jogesete érinti, törekedtem arra, hogy a korai időszakból és az uniós polgárságot érintő joggyakorlatból minden jogesetet feldolgozzak és beépítsek. A korai jogesetek fő konklúzióinak magyar fordítását hivatalos fordítás hiányában több esetben magam végeztem el alapul véve az ebből a szempontból alapműnek tekinthető Gátos-Király-Tóth 1999 művet. A 80-as évek végétől kezdődően eldöntött jogesetek nagy száma miatt azonban a feldolgozás már nem lehetett teljes körű, csak az újdonságot megtestesítő jogesetekre volt lehetséges koncentrálni. A feldolgozási módszer komparatív, a korai jogeseteket és a másodlagos jog eredeti forrásait hasonlítom össze a későbbi forrásokkal. Elsőként a két forrás-rendszert vetem mindig össze, és ez az összevetés egészül ki a szakirodalom és a magam kiegészítő meglátásaival. Egyes kérdésekben nem volt semmilyen elérhető eredeti vagy tudományos forrás, ilyenkor tisztázó kérdéseimmel megkerestem az Európai Bizottságot (pl. területi hatály kérdésében). Emellett, ahol erre lehetőség mutatkozik és ez illeszkedik a mű fő csapásirányához, összehasonlítást teszek az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel és az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatával. III. Tudományos eredmények összefoglalása, hasznosítás lehetőségei a. Alap kérdések Az I. fejezetben bemutatom az alapvető kiindulási pontokat, a személyek szabad áramlása területi hatályát, a kedvezményezett személyi kategóriákat és a nemzetközi szerződéseknek a területen betöltött fontos szerepét. A Szerződés hatályba lépésekor gazdasági motivációkra épült, csak a munkavállalóknak és önálló vállalkozóknak biztosított jogosultságokat, alapját a munkaerő optimális elosztása közgazdaságtani elmélet képezte. 2 A II. világháborút követő munkaerőhiány miatt ennek óriási jelentősége volt, viszont a kapcsolódó problémák a munkavállalók integrációja, egyéb csoportok szabad mozgása, az érintettek politikai és emberi jogai nem kaptak hangsúlyt, leginkább a neoklasszikus makroökonómiai elméletre alapozva. 3 A dolgozat I. fejezete elemzi az európai közösségi jogban beállt kardinális változást, amelynek alapján a munkavállalók jogosultságait részlegesen kiterjesztették a gazdaságilag inaktív uniós polgárokra, illetve nemzetközi szerződések alkalmazásával harmadik országok állampolgáraira is. 1 A témát tematikusan összefoglaló egyetlen szakkönyv az ezen PhD dolgozat alapján 2004-ben a KJK Kerszöv gondozásában megjelent művem. Gellérné Lukács Éva, Munkavállalás az Európai Unióban, KJK Kerszöv, Budapest Várnay Ernő-Papp Mónika, Az Európai Unió joga, KJK Kerszöv, Budapest, Hamilton, Kimberly A., The Athens Conference on Managing Migration for the Benefit of Europe, , Summary, Athens Migration Policy Initiative, Athens,

5 A január 1-jei bővítéssel harminckettő állam állampolgárait érinti a Szerződésnek megfelelő vagy a harmadik állampolgárokra egyébként alkalmazandó rezsimnél kedvezőbb munkavállalási lehetőség. 4 A 27 tagállamon kívül nemzetközi szerződések - éspedig az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás, illetve a Svájccal és Törökországgal kötött megállapodás - alapján Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai az uniós polgárokéhoz hasonló jogállást kaptak, legalábbis a munkavállalás korlátozásmentessége és a munkavállalással összefüggésben a 1408/71/EGK tanácsi rendelettel érintett szociális biztonsági jogosultságok tekintetében. 5 Nincs viszont koherencia az egyéb jogosultságok terén. Egyrészt, nem érthetnek el ezek az állampolgárok az uniós polgárokkal teljesesen azonos jogállást, az uniós polgári státussal járó egyéb jogosultságokat kibontó Európai Bírósági joggyakorlat ugyanis esetükben nem alkalmazható. Svájc esetében még a másodlagos jog elismerését is csak részlegesen tartalmazza a megállapodás, nem érvényesül a felek között a 1612/68/EGK rendelet, a munkavállalói jogok legfőbb forrása. A Törökországgal megkötött Ankara egyezmény a jog további fragmentációjához vezet. Az egyezmény végrehajtása során hozott Társulási Tanácsi határozatok EB általi értelmezésének eredményeképpen a török állampolgárok jelentős munkavállalási jogosultságokat élveznek minden tagállamban, de rájuk sem alkalmazandó a másodlagos jog teljessége és az EB egyéb esetjoga. A nemzetközi megállapodások megkötésének nem szándékolt eredménye az lett, hogy a három megállapodásból három eltérő rendelkezés-csokor fejlődött ki, és a jogosultságok köre nem határozható meg egységesen. A jogosultságok pontos szétválasztása tudományosan sem könnyű feladat és hasonló mondható el a jogalkalmazásról is. 6 Az EB törekszik a nemzetközi szerződésekkel érintett állampolgárok számára is jogérvényesítési eszközöket megállapítani, pl. a közvetlen hatály alkalmazásával, illetve azon fontos elven keresztül, hogy esetjoga alkalmazandó akkor, ha az érintett jogi instrumentum kötelezi az államokat. Az EFTA államoktól eltérően Svájc és Törökország esetében ez az elv nem alkalmazandó, esetükben a nemzetközi szerződések nem mondtak ki hatályosnak releváns másodlagos jogszabályokat, így az Európai Bíróság esetjogát sem lehet általános érvénnyel alkalmazni. A közvetlen hatály kimondása és az esetjog bizonyos körben való alkalmazhatósága fontos jogérvényesítési eszközök, de nem elégségesek. A jogosultságok különbözősége miatt nehéz a nemzeti jog szintjén ésszerű, a jogalkalmazó számára is átlátható megoldásokat kifejleszteni. b. Jogérvényesítési eszközök Ez a fejezet a diszkrimináció tilalmával, a fordított diszkriminációval, a diszkrimináció nélküli akadályokkal és a közvetlen hatállyal foglalkozik. Elemzi az európai közösségi jog említett alapvető elveinek a személyek szabad áramlása területén történő érvényesülését. A dolgozat célja annak igazolása, hogy a jogérvényesítési eszközök terén fejlődés volt megfigyelhető a közösségi jogban az elmúlt 50 évben, kifejezetten az Európai Bíróságnak köszönhetően. A fejlődés eredményeképpen a meglévő lehetőségek hatóköre kibővült és új jogérvényesítési eszközök jöttek létre, így a migráns személyek több lehetőség közül választhatják ki a nekik legmegfelelőbbet szabad mozgási jogaik érvényesítése céljából. 4 Lukács Éva, Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdések, IN Berke Gyula-Gyulavári Tamás-Kiss György (szerk.), Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon, KJK Kerszöv, Budapest, o. 5 Gellérné Lukács Éva, A munkaerőmozgás kiterjesztése Svájcra. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. Érdekképviselet felsőfokon, D 1.52 (6 oldal), június. 6 A jogalkalmazás (nemzetközi szerződések átültetésének) nehézségeire jó példát szolgáltat a Gellérné-Szigeti (2005) szakkönyv egyes tagállami jogokat bemutató fejezeteinek összegzése, amelyekből kiderül, hogy a tagállamok gyakran nem tesznek végrehajtó lépéseket, amely jogi bizonytalanságokhoz vezet. 5

6 A munkaerőmozgás szabadságának egyediségét az egyenlő bánásmód elvének a kimondása adja. A munkaerőhiány megoldására bevált módszer a külföldiek munkavállalásának engedélyezése a nemzeti munkaerőpiacon, azonban az európai közösségi jog a migráns uniós polgár munkavállalók részére a jog egyéb fontos területeire is kiterjedő diszkriminációmentességet biztosít, amely egyedi jellegzetességnek tekinthető. Jogesetek alapján értelmezem a közvetlen és közvetett diszkrimináció eseteit, és az EB által kifejlesztett új megközelítést, miszerint a mozgásszabadság korlátozásának puszta ténye elegendő a közösségi joggal való összeegyeztethetetlenség kimondásához. Izgalmas jogfejlődést generálhat a horizontális közvetlen hatály kimondása, amely szerint a szabad mozgási jogosultságok immáron nemcsak az állammal, hanem magán személyekkel szemben is érvényesíthetőek. Továbbá, a fordított diszkrimináció kezeléséből kifolyólag a munkavállalási jogosultságok tekintetében a közösségi munkavállalói státus már nem feltétlenül függ a másik tagállami munkavállalástól. Ha a közösségi munkavállaló visszatér és tovább dolgozik a kiindulási tagállamban, akkor megtartja a szerzett jogait (közösségi munkavállalói státusát), amelyből a munkavállaló családtagja ezt követően is profitál. Az érintett személy fordított diszkriminációt kijátszó motivációja jogszerű és elfogadható az EB szerint. A jogérvényesítés megerősített és új formái az EB által generált eredményeket jelentik, amelyek nem jelennek meg a másodlagos jog szintjén. Ebből kifolyólag nem alkotnak szisztematikusan értelmezhető rendszert a polgárok számára, és ezáltal hatásuk nem annyira hatékony. Ezen jogtételek pontos átültetése a nemzeti jogok szintjére alapos megfontolást igénylő feladat. El kellene ui. végezni minden tagállami jogszabály esetében az európai közösségi joggal való összeegyeztethetőség mérlegelését ezen elvek különösen a diszkrimináció nélküli akadályok fényében. A jogharmonizációs hatás eltérő lehet az egyes tagállamokban, de lehetséges, hogy nem is következik be szemléletváltás és önkéntes tagállami jogalkotás. Ezen bizonytalanságok fényében a járható út az egyéni jogérvényesítés, és éppen emiatt erősíti ezt a megközelítést az EB. c. Idegenrendészeti jogosultságok Az európai közösségi jog jelenleg hatályos szabályai szerint a tagállamok kötelesek a személyek szabad mozgásával összefüggő idegenrendészeti jogosultságok gyakorlását garantálni. Az említett jogokat biztosító legfontosabb jogforrás a Szerződés 39. (3) (b)-(d) pontjait implementáló, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv. 7 Az irányelv egyértelmű bizonyíték az európai közösségi jog migrációt ösztönző fejlődésére. A tartózkodási kérdések szabályozása egyértelműen liberális szemléletet tükröz, a megközelítés uniós polgár-barát, nem pedig az állam migrációs beleszólási-ellenőrzési kompetenciáit helyezi előtérbe. Emellett számos, korábban csak az EB joggyakorlatában létező kérdést is kodifikál, amely jogharmonizáció hozzájárul az európai közösségi jog egyszerűsítéséhez, átláthatóságához. Az irányelv által szabályozott legfontosabb kérdések az alábbiak: személyi hatály, a tagállamból való kilépés joga, a tagállamba való belépés joga, a tartózkodás joga és az irányelvet megelőzően az európai közösségi jogban nem szabályozott huzamos tartózkodás joga. A személyi hatály szabályozása tekintetbe veszi a családi kapcsolatokban az elmúlt évtizedekben beállt változásokat, amikor a regisztrált élettársat is családtagként definiálja, ha 7 HL L 229,

7 a fogadó állam jogszabályai a regisztrált élettársi kapcsolatot egyenlőnek ismerik el a házastársi kapcsolattal. A családtag fogalom szélesítése mellett az irányelv erősíti a nem uniós polgár családtagok jogvédelmét. Válás, a házasság megszűntetése vagy a házastárs halála esetén sem vesztik el automatikusan tartózkodási jogaikat, ha teljesíteni tudják a jogszerű tartózkodásra előírt feltételeket. Az európai közösségi jog ilyen irányú fejlesztése egyértelműen az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatával van összhangban, amely már évtizedek óta ösztönözte a családtagok megerősített tartózkodási jogosultságait. Az irányelv erősíti a szabad mozgás alapjogi jellegét azáltal, hogy kilépéskor és belépéskor csak birtokolni kell a személyazonossági dokumentumot és nem kell azt felmutatni. Kifejezetten szabályozza, hogy a tagállamok kérhetik a tartózkodás bejelentését, de ennek ésszerűnek kell lennie és elmulasztását is csak arányosan büntethetik. Fontos üzenete van annak is, hogy megszűnt a tartózkodási engedély szó, és azt az enyhébb bejelentkezésről szóló igazolás váltotta fel, összhangban azzal, hogy a tartózkodási jogot a dokumentum csak igazolja, nem keletkezteti. Az irányelv fő újdonságát a huzamos tartózkodási jog megalapítása jelenti, amely jogintézmény korábban teljesen hiányzott az európai közösségi jogból. A huzamos tartózkodási jog ötéves folyamatos jogszerű tartózkodást követően biztosít az uniós polgárnak huzamos letelepedési jogosultságot a fogadó tagállamban. Egyrészt a jog mindenki számára nyitva áll, aki teljesíti az 5 éves feltételt. Másrészt a huzamos tartózkodási státus együtt jár egy sor fontos további joggal, például azzal, hogy minden, az irányelv hatálya alá tartozó személy egyenlő bánásmódot élvez a Szerződés hatálya alá tartozó ügyekben, illetve csak fontos közrendi és közbiztonsági okból utasíthatók ki annak a tagállamnak a területéről, amelyben tartózkodnak. Ezáltal túlzás nélkül létrejött egy széleskörű jogosultságokat garantáló jogi státus az európai közösségi jog rendszerében. c. A munkavállalás feltételrendszere Ez a fejezet bemutatja, hogy mind a másodlagos jogalkotás, mind az EB joggyakorlatának nyílt célja az Európai Unión belüli migráció ösztönzése. Az EB minden uniós polgárokra vonatkozó kérdést az érintettek javára bírált el, és a másodlagos jog is a munkavállalási jogok személyi hatályának fokozatos bővítésére törekszik. Az európai közösségi jog továbbá megtette az első lépéseket a harmadik állampolgárok munkához jutási jogainak meghatározása terén is. A harmadik állampolgárokat érintő ös irányelvekben fontos jogosultságokat fektettek le, noha azok vagy korlátozottak vagy nem eléggé világosan megfogalmazottak. 8 Ennek ellenére ezek az irányelvek fontos kiindulópontnak tekinthetőek, amelyeket minden bizonnyal egyre erőteljesebb tartalommal fognak kitölteni a jövőben. Nemcsak a személyi hatály lassú bővítése és a harmadik állampolgárok európai közösségi jog hatókörébe való bevonása mutat azonban a pro-migrációs vonulat erősödéséhez. Erre utal a közösségi jogi értelmű munka fogalom kialakítása is. Kezdetben a tagállamok nagy önállósággal értelmezték a munka és ebből következően a közösségi értelmű munkavállaló fogalmát saját nemzeti munkajogukban, amelynek gyakran az lett az eredménye, hogy bizonyos nem tipikus munkaviszonyban lévő személyeket kizártak a fogalomból és az ezzel együtt járó előnyökből. Az EB joggyakorlata azonban kimondta, hogy a szabad munkaerő áramlás keretében végzett munka önálló közösségi jogi fogalom, azt a lehető legszélesebben kell értelmezni. Mára elfogadott nézet, hogy közösségi jogi értelmű munkavégzés minden 8 Tóth Judit, The Long-term Resident s Status in the Directive and in the Hungarian Law, Conference paper - Seminar on the Long-term Resident s Directive, 10 February Radboud University, Nijmegen, the Netherlands. 7

8 olyan munkaviszonyban ellátott tevékenység, amely tényleges és valóságos gazdasági tevékenységet valósít meg függetlenül a nemzeti jogoktól, időtartamától és díjazásától. A közösségi munkavállalók konkrét jogosultságai az alábbiak: az álláskeresés; egyenlő bánásmód a foglalkoztatási- és munkafeltételek tekintetében (beleértve a munkanélküliek segítését és az átképzést); egyenlő bánásmód a szociális- és adókedvezmények terén; egyenlő bánásmód a szakiskolai képzésben és átképzésben; egyenlő bánásmód a szakszervezeti tagság és azzal kapcsolatos jogok terén; egyenlő bánásmód a lakhatás terén. Van der Mei funkcionális megközelítés -nek nevezte a személyek szabad mozgása terén az EB által alkalmazott módszert, miszerint minden ellátást és jogot megadott a közösségi munkavállalónak és családtagjainak az egyenlő bánásmód alapján, amely ösztönözheti a szabad mozgás jogának gyakorlását. 9 Ez a funkcionális megközelítés az EB jogeseteiben mindenütt tetten érhető, az EB a jogokat egyrészt megerősítette, másrészt kiterjesztő értelmezést adott nekik, amelyre kiemelt példa az álláskeresési jog és a szociális kedvezmények kérdésköre. Az álláskeresési jog gyakorlását a Szerződés és az EB joggyakorlata időben nem korlátozza. Az ésszerűség és a várható esély függvényében ítéli meg, hogy meddig van összhangban az európai közösségi joggal; a 2004/38/EK irányelv azonban annak időtartamát maximum hat hónapban korlátozza. Az irányelv és az EB jogesetei között nincsen összhang. A szociális kedvezmények és az ehhez kapcsolódó EB joggyakorlat kulcsfontosságú szerepet tölt be a munkavállalók szabad áramlása terén. Ennek kapcsán az EB olyan területeket vont be az európai közösségi jog hatálya alá, amelyek a Szerződés tárgyi hatálya alá eredetileg nem tartozó szociális szférában találhatóak. Kijelenthető, hogy a közösségi munkavállalók és családtagjaik jogai széleskörűvé váltak, egy jogszerűen tartózkodó közösségi munkavállaló a saját állampolgárokkal megegyező munka- és szociális jogi védettséget élvez. d. A személyek szabad mozgása alóli kivételek A dolgozat személyek szabad mozgása alóli kivételeivel foglalkozó fejezete, hasonlóan a korábbi fejezetekhez, azt kívánja bemutatni, hogy a kiindulási állapothoz képest a kivételek megítélése a személyek számára kedvezően változott meg. Amellett érvelek, hogy a kivételek köre folyamatosan szűkül, miközben ezzel párhuzamosan a kivételek alkalmazhatóságának garanciái egyre erősödnek. Ez a folyamat az EB jogeseteiből táplálkozik, de az új 2004/38/EK irányelv szabályai alapján a tagállamok és az EU szervei konszenzusa eredményének is tekinthető. A kivételi esetekben mivel saját állampolgár nem utasítható ki az egyenlő bánásmód (diszkrimináció tilalom) fokmérője, hogy a saját és nem saját állampolgárok magatartása és annak szankciója összemérhető legyen. A Szerződés 39(3) cikkében a tagállamok vállalták, hogy a munkavállalók szabad mozgását csak a közrend, közbiztonság és közegészségügy sérelme alapján tilthatják meg, ami a kivételek eredetileg is szűk körre történő korlátozását jelentette. A 2004/38/EK irányelv kardinálisan új elveket fektet le a kiutasítással szembeni védelem területén, különösen a közigazgatási eljárásba beépített garanciák terén. Ez különösen az uniós polgárok családi életének védelme szempontjából jelentős. Utalok arra, hogy az irányelv hatályba lépése előtti másodlagos jog kevesebb garanciát biztosított, mint az emberi jogok európai egyezményének 9 Van der Mei, Anne Pieter, Union Citizenship and the De-Nationalisation of the Territorial Welfare State, European Journal of Migration and Law (2005) 7:

9 8. cikke. A 8. cikkel kapcsolatos esetjog évek óta konzekvensen hangsúlyozta, hogy a huzamos tartózkodás és a családi kapcsolatok fontossága megakadályozhatja a kiutasítást, miközben az európai közösségi jog csak az irányelv elfogadása óta rendelkezik különös hangsúllyal a huzamosan tartózkodók és a családtagok jogosultságairól. Szintén új szabály, hogy a közrendi vagy közbiztonsági okokból kiutasított személyek ésszerű idő elteltével (kiutasítástól számított 3 év után) kérelmezhetik a beutazási és tartózkodási tilalom megszüntetését. Ez a jog eddig nem került expressis verbis kimondásra. A Szerződés 39(4) bekezdése szerint a tagállamok nem kötelesek biztosítani a munkaerő szabad áramlását, ha olyan állásról van szó, amelynek tartalmát közszolgálati munkavégzés alkotja. Az állások besorolása tehát attól függ, hogy a közszolgálat speciális tevékenységére jellemzően tartalmazzák-e a közhatalom közvetett vagy közvetlen gyakorlását és hogy feltételezik-e a posztot betöltő személy speciális viszonyát az államhoz, amelyet esetenként kell vizsgálni. A közszolgálati kivétel terén a jogfejlődés aktuális végpontját az EB azon jogesetei jelentik, amelyekben kimondta, hogy a kivétel felhívásához nem elegendő a közhatalmi jogosítványok léte, az is elengedhetetlen, hogy a közhatalmi jogosítványokat a jogosult rendszeresen, ne csak alárendelten, ritkán gyakorolja. Amennyiben a közhatalmi jogosultságok csak alárendelten jelennek meg, ez nem elegendő alap a közszolgálati kivétel felhívásához, és ebben az esetben a tagállamnak el kell tűrnie, hogy esetenként más tagállami állampolgárok fognak közhatalmi jogosítványokat gyakorolni. Ez a megközelítés egyelőre nehezen implementálható a tagállamok számára, vélhetően a sikeres átültetés még több évet fog igénybe venni. e. Uniós polgárság Az uniós polgársággal foglalkozó fejezet célja, hogy párhuzamokat találjon a közösségi munkavállalók jogainak fejlődése és a gazdaságilag inaktív uniós polgárok jogainak fejlődése között. Az EB főleg a szociális előny koncepcióján keresztül a közösségi munkavállalóknak olyan jogosultságokat ítélt meg a munkaviszonnyal összefüggésben vagy attól függetlenül, amelyek eredetüket tekintve a Szerződés tárgyi hatálya alá nem tartozó területet érintettek (pl. szociális segítségnyújtás). Az uniós polgárság bevezetésével pedig az volt várható, hogy a szabad mozgás jogát gyakorló, gazdaságilag inaktív tagállami állampolgárok jogai bővülnek, kérdéses volt azonban, hogy milyen jogi érvelés alapján és milyen irányokban. A dolgozatban amellett érvelek, hogy az EB az uniós polgárságra támaszkodva ugyanazt a funkcionális megközelítést alkalmazta, amelyet a közösségi munkavállalók esetében. A gazdaságilag inaktív személyeknek is minden jogot és ellátást megadott, ami a szabad mozgást ösztönözheti, annak ellenére, hogy sem a Szerződés, sem a másodlagos jog nem biztosította ezeknek a jogoknak a gyakorlását. A jogok bővítésének módja tekintetében az EB minden esetben alapvetően ugyanazt az érvelési logikát követte, öt fő elemet hangsúlyozva: - a tagállami állampolgárok alapvető státusa az uniós polgárság (Szerződés 18. cikke), amely nekik jogosultságokat biztosít; illetve - az a gazdaságilag inaktív uniós polgár, aki jogszerűen tartózkodik egy másik tagállam területén; - a Szerződés tárgyi hatálya (ratione materiae) alá tartozó kérdésben - hivatkozhat a diszkrimináció tilalmára (Szerződés 12. cikke); illetve - a tagállami kivételi lehetőségeket szűken kell értelmezni. 9

10 Az EB számos esetében ítélt meg jogokat a gazdaságilag inaktív uniós polgárságoknak: oktatási jogokat, tartózkodási jogokat, az adózással, a szociális támogatásokkal és a névadással kapcsolatos jogokat. Dolgozatomban bemutatom az EB érvelésének előremutató voltát, de a kritikai észrevételeket is. Noha a jogok felhívhatósága minden esetben kapcsolódik a jogszerű szabad mozgáshoz, ha az EB következetesen viszi tovább ezt a fejlődési irányt, a gazdaságilag inaktív személyek is elérhetik a közösségi munkavállalókéhoz hasonló státust. Az uniós polgárság által minden tagállami állampolgár megkaphatja a választási lehetőséget, hogy tartózkodási helye alapján mely tagállamhoz jogrendszeréhez kíván elsősorban tartozni, miközben megtartja azokat a jogokat is, amelyek állampolgárságából fakadnak. Az uniós polgárság ezáltal valóban többlet-jogok forrásává válik. f. Továbbfejlesztés, hasznosítás A dolgozat egy korábbi változata 2004-ben publikálásra került, és több esetben hasznosult az Európai Unióhoz történő csatlakozást előkészítő és követő időszakokban. Folyamatos tanulsággal felvet olyan konkrét kérdéseket, amelyek a jogalkotói és kutatói munkához általában meggondolásra javasoltak. Ilyenek: - érvek a migrációs elméletek terén; - a közvetett diszkriminációt vagy diszkriminációmentes, a szabad mozgás akadályát megvalósító nemzeti rendelkezések kiszűrésében támpont nyújtása; - elméleti megalapozás a közösségi munkavállalói státus megléte helyes megítéléséhez; - a nem uniós polgárokat érintő irányelvek munkavállalási aspektusának megfelelő értelmezése (kutatók, huzamos tartózkodók), az irányelvek által nyitva hagyott kérdések megalapozott eldöntése a nemzeti jog fényében; - az álláskeresési jog gyakorlása esetén az EB joggyakorlata és a 2004/38/EK irányelv közti ellentét feloldható-e a magyar jog eszközeivel; - a magyar nyelvtudás megkövetelhetőségének feltételei; - az oktatási szférában szükséges az egyenlő bánásmód biztosítása, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a migráns munkavállalók és gyermekeik más államokba szóló külföldi ösztöndíjakat is megpályázhassanak; - a közszolgálati kivétel alkalmazása esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy a potenciális közhatalom gyakorlás nem elégséges egy állás saját állampolgárra való korlátozásához, szükséges a közhatalmi jogosítványok rendszeres gyakorlása is; - az uniós polgársággal összefüggő jogesetek értelmezéséhez támpont nyújtása, azok nemzeti jogba való átültetése módjának vizsgálata. A dolgozat rámutatott az EB jogeseteinek jelentőségére, amelyet a nemzeti jog szintjén még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Sajnos, nem minden jogeset alkalmazható önmagában, a tagállamok együttműködése nélkül. Ennek ellenére az egyének jogainak erősítésében az EB játssza a kulcsszerepet, a másodlagos EK jog évtizedes késéssel vonja le az esetekben megjelenő jogi konklúziókat. Továbbá, sokat segíthet egyes kérdések megválaszolásában az EB joggyakorlatában megjelenő alapelvi megközelítés, amikor egy újonnan felmerülő jogi kérdést nem lehet meglévő jogeset alapján megválaszolni. 10

11 IV. A munka témaköréből készült publikációk jegyzéke Idegen nyelvű publikáció 1. Sándor Illés-Éva Lukács Gellérné, Towards Researcher Mobility, Európai Tükör, Selection of Studies Published in the First Half of 2007, Special Issue, August 2007, Gellérné Lukács Éva, The principle of reciprocity in Hungarian law p In Traser Julia (ed): A regional approach to free movement of workers. Labour migration between Hungary and its neighbouring countries. Conference. Szeged, June, 2006, Publ. University of Szeged, Faculty of Law, European Studies Centre, Szeged, Éva Lukács dr., Wanderbewegungen als Folgen eines Beitrittes der MOE-Länder die Sicht Ungarns, in Rudolf HRBEK (Hrsg.) Die Osterweiterung der Europäischen Union, Europäisches Zentrum für Föderalismus-Forschung, Tübingen, Occasional Papers Nr. 22, August Éva Lukács, The Status of Third Country Nationals Under the Free Movement of Persons Rules p In András Nikodém (ed) International Conference on the Implication of the Enlargement of the European Union, Bibó István Szakkolégium, Budapest, Magyar nyelvű publikációk 2007: Gellérné Lukács Éva, A magyar és az uniós munkaerőpiac összefüggései. A munkaerőmozgást érintő kérdések. IN Fóti Gábor-Rácz Margit (szerk.), Az Európai Unió előtt álló kihívásokról és a magyar érdekekről, MTA VKI-CEU ENS, Budapest, Illés Sándor Gellérné Lukács Éva, A tudományos kutatók migrációjáért. Európai Tükör 4/2007: : Gellérné Lukács Éva, A munkaerőmozgás kiterjesztése Svájcra. In: Érdekképviselet felsőfokon, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft június. J : 1. Gellérné Lukács Éva Szigeti Borbála, Munkavállalási szabályok az EU tagállamaiban az átmeneti időszak alatt, KJK Kerszöv, Budapest, Gyulavári Tamás Gellérné Lukács Éva, A legális és az illegális bevándorlók jogai az Európai Unióban. Európai Tükör 4/2005: Illés Sándor Gellérné Lukács Éva, Migráció és jogharmonizáció, KSH NTK (Népességtudományi Kutatóintézet), Kutatási Jelentések 74. Budapest, : 1. Gellérné Lukács Éva, Munkavállalás az Európai Unióban, KJK Kerszöv, Budapest, Dr. Gellérné dr. Lukács Éva, A munkaerő szabad áramlása, IN Dr. Gyulavári Tamás (szerk.), Az Európai Unió szociális dimenziója (OFA Kht, Budapest, 2004). 4. Dr. Gellérné dr. Lukács Éva, Paradigmaváltás a fejlett országok migrációs politikájában (Kézirat a MEH számára) 2003: 1. dr. Lukács Éva, A migránsok integrációja az EU tagállamokban felmérő tanulmány, készült a Miniszterelnöki Hivatal részére (2003 szeptember). 2. dr. Lukács Éva, A munkavállalás feltételei az Európai Unióban, Európai Füzetek 6., MeH, Budapest, 2003 február. 3. dr. Hudák Annamária-dr. Lukács Éva, A magyar diplomák értéke az Európai Unióban, Európai Füzetek 25., MeH, Budapest, 2003 február. 11

12 4. dr. Gellér Balázs-dr. Hudák Annamária-dr. Kiss László-dr. Lukács Éva, A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése az Európai Unióban és Magyarországon, Sik Kiadó, Budapest, dr. Ács Vera-dr. Lukács Éva (szerk.), Egészségügyi, munkajogi és szociális jogi szakkifejezések tára, Sik Kiadó, Budapest, dr. Lukács, Éva-Illés, Sándor, Szabad-e a személyek áramlása, IN Ekéné, Zamárdi Ilona-Timár, Judit (szerk.), Alföldi tanulmányok, Migráció és az Alföld ( ), Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, o. 2002: 1. dr. Lukács Éva, A külföldiek foglalkoztatásának európai közösségi jogi vonzatai és Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdések, In Berke-Gyulavári-Kiss (szerk.) A Külföldiek foglalkoztatás Magyarországon, KJK Kerszöv, Budapest, VIII-IX. fejezet: o. 2. dr. Lukács Éva, Ki fizeti a számlát? a személyek szabad mozgása és az egészségügy kapcsolata az EU tagállamaiban, Magyar Jog 2002/ o. 3. dr. Illés Sándor-dr. Lukács Éva (szerk.), Migráció és statisztika, NKI Kutatási Jelentések 71., KSH- NKI, Budapest, : 1. Migráció és Európai Unió (AduPrint, Budapest 2001.) című 500 oldalas kötet szerkesztése 2. A migráció szociológiája (AduPrint, Budapest 2001.) című 300 oldalas kötet projektfelelőse 3. dr. Lukács Éva, Az EK által kötött nemzetközi szerződések szerepe a személyek szabad mozgása területén, in Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.) Migráció és Európai Unió, AduPrint, Budapest dr. Borbély Andrea - dr. Lukács Éva, Munkavállalás és vállalkozás az Európai Unióban, in Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.) Migráció és Európai Unió, AduPrint, Budapest dr. Hajdú József - dr. Lukács Éva, Népességmozgások és szociális védelem az Európai Unióban (társszerző), in Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.) Migráció és Európai Unió, AduPrint, Budapest Illés Sándor Lukács Éva (2001): Személyek szabad áramlása a statisztika látószögéből. Szeged, Magyar Földrajzi Konferencia. CD publikáció. 2000: 1. dr. Lukács Éva, A munkaerő szabad mozgása I.-II., Cégjog folyóirat, 2000/ dr. Lukács Éva, A munkavállalók szabad mozgása, in Dr. Gyulavári Tamás (szerk.) Az Európai Unió szociális dimenziója, AduPrint, Budapest oldal 3. Éva Lukács dr., Wanderbewegungen als Folgen eines Beitrittes der MOE-Länder die Sicht Ungarns, in Rudolf HRBEK (Hrsg.) Die Osterweiterung der Europäischen Union, Europäisches Zentrum für Föderalismus-Forschung, Tübingen, Occasional Papers Nr. 22, August : 1. dr. Lukács Éva, Menni vagy nem menni - a magyar munkavállalók és vállalkozók esélyei a Közösség munkaerőpiacán Magyar Jog (1999) 46: Éva Lukács, The Status of Third Country Nationals Under the Free Movement of Persons Rules p In András Nikodém (ed) International Conference on the Implication of the Enlargement of the European Union, Bibó István Szakkolégium, Budapest, dr. Lukács Éva, Morzsák a személyek szabad mozgása témakörből, Esély Különszám. 12

CURRICULUM VITAE. Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ

CURRICULUM VITAE. Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ CURRICULUM VITAE Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ Personal information Surname / First name E-mail Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ Lukacs.eva@eum.hu és lukacseva@freemail.hu Work experience Date Name and address of employer

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Munkavállalás az Európai Unióban

Munkavállalás az Európai Unióban Kurzus: EU Szakpolitika Csoport: BTK SZ: 14-16h Oktató: Dr. Teperics Károly Munkavállalás az Európai Unióban Írásbeli beadandó feladat Készítette: Deres Zsófia Ida Szak: Szabad bölcsészet, földrajz minor

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru

A négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru Európai Uniós ismeretek A négy alapszabadság Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság EGK cél: a tagállamok közös piacának kiépítése közös piac: olyan terület, ahol az áruk, szolgáltatások,

Részletesebben

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN A HIVATÁS ÉS A CSALÁDI ÉLET ÖSSZEEGYEZTETÉSE Várandós munkavállalók védelme; szülési szabadság; szülő i szabadság Kollonay-Lehoczky Csilla JÓ MUNKAVÁLLALÓ kontra JÓ GONDOZÓ még meddig? A MUNKAHELYI NEMEN

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

I. Tananyag és felkészülést orientáló kérdések a kiselőadást NEM tartó hallgatók számára:

I. Tananyag és felkészülést orientáló kérdések a kiselőadást NEM tartó hallgatók számára: Felkészülést orientáló kérdések Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; új hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN A társadalombiztosítási rendszerek összehangolására a személyek Unión belüli szabad mozgásának támogatása érdekében van szükség. A munkavállalókra

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

The European Union. Dr. Gyeney Laura Szeged 2011 február 18.

The European Union. Dr. Gyeney Laura Szeged 2011 február 18. Az EU demográfiai kihívásokra adott válasza Dr. Gyeney Laura Szeged 2011 február 18. A kék kártya irányelv Gazdasági migrációra vonatkozó átfogó tervezet bukása Politikai i terv a legális migrációról:

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Petíciós Bizottság 0.7.04 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Ferran Rosa Gaspar spanyol állampolgár által benyújtott 0098/0. sz. petíció a szabad mozgásról Európában és az ösztöndíj-feltételekről

Részletesebben

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG 2004.8.5. L 259/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁGA (2004. március 23.)

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.1.2016 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Thierry Paquet belga állampolgár által benyújtott 1759/2013. számú petíció az önkéntes tűzoltók belgiumi helyzetéről

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: /2008-SzMM

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: /2008-SzMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 14352 - /2008-SzMM ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező átmeneti szabályokról szóló

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

I. A PROJEKT HELYSZÍNE

I. A PROJEKT HELYSZÍNE BESZÁMOLÓ Az osztrák és német társasági jog intézményrendszerének jogösszehasonlító és jogdogmatikai elemzése (OTKA K 68628 sz.) Témavezető: Szikora Veronika A kutatás előrehaladása a tervezettnek megfelelt

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

A családi állapotot igazoló dokumentumok anyakönyvvezetők szerepe a joghézagokból eredő problémák megoldásában

A családi állapotot igazoló dokumentumok anyakönyvvezetők szerepe a joghézagokból eredő problémák megoldásában BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK A családi állapotot igazoló dokumentumok anyakönyvvezetők szerepe a joghézagokból eredő problémák

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-204 Petíciós Bizottság 28.06.203 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Martin Stauns Hansen dán állampolgár által benyújtott 046/20. számú petíció az európai uniós jogszabályoknak

Részletesebben

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés

Részletesebben

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium

Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Balogh

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 351 final 2014/0179 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az EFTA Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás II. mellékletének módosításáról

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Konferencia 2013. November 14. Dr. Gellérné dr. Lukács Éva A 2011/24/EU irányelv fő elvi

Részletesebben

Mely országokban alkalmazandó a védelmet biztosító EU-s rendelet?

Mely országokban alkalmazandó a védelmet biztosító EU-s rendelet? Mely országokban alkalmazandó a védelmet biztosító EU-s rendelet? Az Európai Közösségek rendelete ( 261/2004/EK rendelet ) közvetlenül alkalmazandó és kötelező erejű nemcsak Magyarországon, de mind a 27

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk o.)

Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk o.) Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk. 557 580. o.) 1 EUMSZ 34. cikk: A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések Budapest, 2015. június 26. Dr. Kovács Ildikó Igazságügyi Minisztérium, Szolgáltatási Notifikációs Központ

Részletesebben

KUTATÁSI PROJEKT. Dr. SZŐKE Gergely László Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs jogi Kutatóintézet (IKJK)

KUTATÁSI PROJEKT. Dr. SZŐKE Gergely László Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs jogi Kutatóintézet (IKJK) KUTATÁSI PROJEKT Dr. SZŐKE Gergely László Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs jogi Kutatóintézet (IKJK) ALAPINFORMÁCIÓK A projekt időtartama 2011.01. 2012.12.31

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 714 final 2014/0338 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén

Részletesebben

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1)

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) Az előadások tematikája 1. A nemzetközi elemmel rendelkező tényállások elbírálásának különböző módszerei. Nemzeti jogok és nemzetközi jogviszonyok. 2. A nemzetközi kollíziós

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24.

L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24. L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24. AZ EGT-VEGYESBIZOTTSÁG 92/2005 határozata (2005. július 8.) az EGT-megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7.

A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7. A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN 2015.május 7. Tartalom A kizáró okok funkciója,jogpolitikai célja A hamis adatszolgáltatás,mint

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A

TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI ADATLAP ADATAIVAL) 1. A tantárgy kódja 7NK40NGK17B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közösségi jog

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.8. COM(2016) 188 final 2016/0103 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Marshall-szigeteki Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010)

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 22.11.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010) Tárgy: A Holland Királyság Képviselőházának indoklással ellátott véleménye a harmadik országbeli állampolgárok

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 10. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 10. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 05. július 0. (OR. en) 0506/5 ENFOPOL 9 COMIX 3 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: Tervezet - A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a vízuminformációs rendszerhez

Részletesebben

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2015)0039 A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.22. COM(2016) 407 final 2016/0189 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás XIX. mellékletének (Fogyasztóvédelem)

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.5. COM(2015) 103 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat a Tanács határozata az Európai Unió és az Egyesült Arab Emírségek közötti, a rövid távú tartózkodásra

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Gellérné Lukács

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

TEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév. Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

TEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév. Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék TEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 3. Szak: jogász Neptun-kódja: 30703 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.3.8. SWD(2016) 53 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat Az Európai Parlament

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben