Dr. Gellérné dr. Lukács Éva. SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN PhD dolgozathoz. TÉZISEK Budapest, 2008

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Gellérné dr. Lukács Éva. SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN PhD dolgozathoz. TÉZISEK Budapest, 2008"

Átírás

1 Dr. Gellérné dr. Lukács Éva SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN PhD dolgozathoz TÉZISEK Budapest, 2008 Konzulens: Dr. Király Miklós habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK 1

2 TÉZISEK... 1 I. KUTATÁSI FELADAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA... 3 II. ELEMZÉSEK RÖVID LEÍRÁSA, A FELDOLGOZÁS MÓDSZEREI... 4 III. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA, HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI... 4 a. Alap kérdések... 4 b. Jogérvényesítési eszközök... 5 c. Idegenrendészeti jogosultságok... 6 c. A munkavállalás feltételrendszere... 7 d. A személyek szabad mozgása alóli kivételek... 8 e. Uniós polgárság... 9 f. Továbbfejlesztés, hasznosítás IV. A MUNKA TÉMAKÖRÉBŐL KÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

3 I. Kutatási feladat rövid összefoglalása A dolgozat célja, hogy történetileg és jogilag végig kövesse az európai közösségi jog változásának fázisait a személyek szabad mozgása terén 2006 végéig. A dolgozat elsődleges célja, hogy igazolja a kiindulási hipotézist, miszerint az európai közösségi jog döntő változásokon ment keresztül mind az uniós polgároknak, mind egyes harmadik állampolgároknak biztosított jogosultságok terén. A hipotézis igazolására elemzem az európai közösségi jog változásának fázisait a személyek szabad mozgása terén. A dolgozat alapmotívuma, hogy több oldalról bebizonyítsa: az európai közösségi jog túllépett a 60-as években vállalt neoklasszikus makroökonómiai megközelítésén, amely kizárólag a migráció gazdasági aspektusaival foglalkozott, és egyértelműen elmozdult egy pro-migrációs, szociálisan érzékeny migrációs politika irányába. A hipotézisnek az európai közösségi jogban való igazolása mellett másodlagos vizsgálati kérdés a szabályozási technika mibenléte is. Azt vizsgálom, hogy egyrészt mennyiben érvényesül a konszenzusos együttműködésen alapuló megoldás, hogy azáltal születnek előremutató másodlagos jogszabályok, hogy a tagállami képviselők támogatják az Európai Bizottság javaslatait. Másrészt mennyiben írhatóak az eredmények az Európai Bíróság (a továbbiakban: EB) javára; és az EB mennyiben alkalmazott hasonló jogi érvelési technikákat a közösségi munkavállalók, illetve később a gazdaságilag inaktív személyek jogainak megalapításakor és kiterjesztésekor. Az általános folyamat-értékelés mellett számos jogi részletkérdés kerül górcső alá. Egy részükre egyértelmű megoldások adhatóak az európai közösségi jog alapján (jogérvényesítési megoldások), mások egy új irányvonal első állomásait jelentik (uniós polgárság), vagy szabályozásuk egyelőre véget ért a másodlagos jogi szintű kodifikációval, és a további jogfejlődés nyitott a nemzeti átültetések és az EB jövőbeni esetjoga alapján (főként a harmadik állampolgárok jogait szabályozó eszközök). A jelenleg hatályos európai közösségi jogból kiindulva mutatom be az Európai Unió polgáraira és a harmadik államok állampolgáraira érvényes, a belső piacból következő szabályokat. Kitérek az alapkérdésekre, a személyek közösségi jog által kedvezményezett kategóriáira, a közösségi munkavállalók jogai érvényesítésének az eszközeire, továbbá a munkavállalással összefüggő és attól független egyéb jogosultságokra. Foglalkozom a legfontosabb tartózkodási szabályokkal is nem kitérve a Schengeni szabályrendszerre. A dolgozat egyik kiemelt fejezete az uniós polgárok szabad mozgásával foglalkozó rész, amely markánsan rávilágít az európai közösségi jog egyedi mivoltára. Az eredetileg gazdasági célú szabad mozgás jogából levezethetően ma már a gazdaságilag inaktív uniós polgárok is széleskörű jogosultságokat élveznek. A témaválasztás adott volt, 1998 óta ezzel a témával foglalkozom elméleti szinten mint kutató és a gyakorlatban mint köztisztviselő is. Olyan művet kívántam elkészíteni, amely eredeti abban az értelemben, hogy a migráció láncszerű folyamatának minden releváns láncszemét tárgyalja, beleértve a fogadó tagállamban való letelepedés idegenrendészeti részleteit és a más tagállami tartózkodással kapcsolatos jogosultságok és érvényesíthetőségük szinte teljességét. A dolgozat megfogalmaz egy lehetséges új fejlődési irányt is, amely a teljes körűen alkalmazandó szabad mozgási jogok megalapításának logikus következménye lehet. 3

4 II. Elemzések rövid leírása, a feldolgozás módszerei A személyek szabad áramlása kérdéskör feldolgozását nagyszámú külföldi szakirodalom segítette. A téma közkedvelt kutatási terület mind az angol, mind a német nyelvű szakfolyóiratokban. Dolgozatomban feldolgoztam a legfontosabb elérhető szakkönyveket és a legfontosabb folyóiratokban megjelenő szakcikkeket egyaránt. Támaszkodtam a magyar szakirodalomra is, amely témaspecifikus, tehát részletkérdéseket vizsgáló cikkeket, nem összefoglaló könyveket jelent. 1 Tekintettel arra, hogy a területet az EB szintén nagyszámú jogesete érinti, törekedtem arra, hogy a korai időszakból és az uniós polgárságot érintő joggyakorlatból minden jogesetet feldolgozzak és beépítsek. A korai jogesetek fő konklúzióinak magyar fordítását hivatalos fordítás hiányában több esetben magam végeztem el alapul véve az ebből a szempontból alapműnek tekinthető Gátos-Király-Tóth 1999 művet. A 80-as évek végétől kezdődően eldöntött jogesetek nagy száma miatt azonban a feldolgozás már nem lehetett teljes körű, csak az újdonságot megtestesítő jogesetekre volt lehetséges koncentrálni. A feldolgozási módszer komparatív, a korai jogeseteket és a másodlagos jog eredeti forrásait hasonlítom össze a későbbi forrásokkal. Elsőként a két forrás-rendszert vetem mindig össze, és ez az összevetés egészül ki a szakirodalom és a magam kiegészítő meglátásaival. Egyes kérdésekben nem volt semmilyen elérhető eredeti vagy tudományos forrás, ilyenkor tisztázó kérdéseimmel megkerestem az Európai Bizottságot (pl. területi hatály kérdésében). Emellett, ahol erre lehetőség mutatkozik és ez illeszkedik a mű fő csapásirányához, összehasonlítást teszek az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel és az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatával. III. Tudományos eredmények összefoglalása, hasznosítás lehetőségei a. Alap kérdések Az I. fejezetben bemutatom az alapvető kiindulási pontokat, a személyek szabad áramlása területi hatályát, a kedvezményezett személyi kategóriákat és a nemzetközi szerződéseknek a területen betöltött fontos szerepét. A Szerződés hatályba lépésekor gazdasági motivációkra épült, csak a munkavállalóknak és önálló vállalkozóknak biztosított jogosultságokat, alapját a munkaerő optimális elosztása közgazdaságtani elmélet képezte. 2 A II. világháborút követő munkaerőhiány miatt ennek óriási jelentősége volt, viszont a kapcsolódó problémák a munkavállalók integrációja, egyéb csoportok szabad mozgása, az érintettek politikai és emberi jogai nem kaptak hangsúlyt, leginkább a neoklasszikus makroökonómiai elméletre alapozva. 3 A dolgozat I. fejezete elemzi az európai közösségi jogban beállt kardinális változást, amelynek alapján a munkavállalók jogosultságait részlegesen kiterjesztették a gazdaságilag inaktív uniós polgárokra, illetve nemzetközi szerződések alkalmazásával harmadik országok állampolgáraira is. 1 A témát tematikusan összefoglaló egyetlen szakkönyv az ezen PhD dolgozat alapján 2004-ben a KJK Kerszöv gondozásában megjelent művem. Gellérné Lukács Éva, Munkavállalás az Európai Unióban, KJK Kerszöv, Budapest Várnay Ernő-Papp Mónika, Az Európai Unió joga, KJK Kerszöv, Budapest, Hamilton, Kimberly A., The Athens Conference on Managing Migration for the Benefit of Europe, , Summary, Athens Migration Policy Initiative, Athens,

5 A január 1-jei bővítéssel harminckettő állam állampolgárait érinti a Szerződésnek megfelelő vagy a harmadik állampolgárokra egyébként alkalmazandó rezsimnél kedvezőbb munkavállalási lehetőség. 4 A 27 tagállamon kívül nemzetközi szerződések - éspedig az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás, illetve a Svájccal és Törökországgal kötött megállapodás - alapján Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai az uniós polgárokéhoz hasonló jogállást kaptak, legalábbis a munkavállalás korlátozásmentessége és a munkavállalással összefüggésben a 1408/71/EGK tanácsi rendelettel érintett szociális biztonsági jogosultságok tekintetében. 5 Nincs viszont koherencia az egyéb jogosultságok terén. Egyrészt, nem érthetnek el ezek az állampolgárok az uniós polgárokkal teljesesen azonos jogállást, az uniós polgári státussal járó egyéb jogosultságokat kibontó Európai Bírósági joggyakorlat ugyanis esetükben nem alkalmazható. Svájc esetében még a másodlagos jog elismerését is csak részlegesen tartalmazza a megállapodás, nem érvényesül a felek között a 1612/68/EGK rendelet, a munkavállalói jogok legfőbb forrása. A Törökországgal megkötött Ankara egyezmény a jog további fragmentációjához vezet. Az egyezmény végrehajtása során hozott Társulási Tanácsi határozatok EB általi értelmezésének eredményeképpen a török állampolgárok jelentős munkavállalási jogosultságokat élveznek minden tagállamban, de rájuk sem alkalmazandó a másodlagos jog teljessége és az EB egyéb esetjoga. A nemzetközi megállapodások megkötésének nem szándékolt eredménye az lett, hogy a három megállapodásból három eltérő rendelkezés-csokor fejlődött ki, és a jogosultságok köre nem határozható meg egységesen. A jogosultságok pontos szétválasztása tudományosan sem könnyű feladat és hasonló mondható el a jogalkalmazásról is. 6 Az EB törekszik a nemzetközi szerződésekkel érintett állampolgárok számára is jogérvényesítési eszközöket megállapítani, pl. a közvetlen hatály alkalmazásával, illetve azon fontos elven keresztül, hogy esetjoga alkalmazandó akkor, ha az érintett jogi instrumentum kötelezi az államokat. Az EFTA államoktól eltérően Svájc és Törökország esetében ez az elv nem alkalmazandó, esetükben a nemzetközi szerződések nem mondtak ki hatályosnak releváns másodlagos jogszabályokat, így az Európai Bíróság esetjogát sem lehet általános érvénnyel alkalmazni. A közvetlen hatály kimondása és az esetjog bizonyos körben való alkalmazhatósága fontos jogérvényesítési eszközök, de nem elégségesek. A jogosultságok különbözősége miatt nehéz a nemzeti jog szintjén ésszerű, a jogalkalmazó számára is átlátható megoldásokat kifejleszteni. b. Jogérvényesítési eszközök Ez a fejezet a diszkrimináció tilalmával, a fordított diszkriminációval, a diszkrimináció nélküli akadályokkal és a közvetlen hatállyal foglalkozik. Elemzi az európai közösségi jog említett alapvető elveinek a személyek szabad áramlása területén történő érvényesülését. A dolgozat célja annak igazolása, hogy a jogérvényesítési eszközök terén fejlődés volt megfigyelhető a közösségi jogban az elmúlt 50 évben, kifejezetten az Európai Bíróságnak köszönhetően. A fejlődés eredményeképpen a meglévő lehetőségek hatóköre kibővült és új jogérvényesítési eszközök jöttek létre, így a migráns személyek több lehetőség közül választhatják ki a nekik legmegfelelőbbet szabad mozgási jogaik érvényesítése céljából. 4 Lukács Éva, Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdések, IN Berke Gyula-Gyulavári Tamás-Kiss György (szerk.), Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon, KJK Kerszöv, Budapest, o. 5 Gellérné Lukács Éva, A munkaerőmozgás kiterjesztése Svájcra. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. Érdekképviselet felsőfokon, D 1.52 (6 oldal), június. 6 A jogalkalmazás (nemzetközi szerződések átültetésének) nehézségeire jó példát szolgáltat a Gellérné-Szigeti (2005) szakkönyv egyes tagállami jogokat bemutató fejezeteinek összegzése, amelyekből kiderül, hogy a tagállamok gyakran nem tesznek végrehajtó lépéseket, amely jogi bizonytalanságokhoz vezet. 5

6 A munkaerőmozgás szabadságának egyediségét az egyenlő bánásmód elvének a kimondása adja. A munkaerőhiány megoldására bevált módszer a külföldiek munkavállalásának engedélyezése a nemzeti munkaerőpiacon, azonban az európai közösségi jog a migráns uniós polgár munkavállalók részére a jog egyéb fontos területeire is kiterjedő diszkriminációmentességet biztosít, amely egyedi jellegzetességnek tekinthető. Jogesetek alapján értelmezem a közvetlen és közvetett diszkrimináció eseteit, és az EB által kifejlesztett új megközelítést, miszerint a mozgásszabadság korlátozásának puszta ténye elegendő a közösségi joggal való összeegyeztethetetlenség kimondásához. Izgalmas jogfejlődést generálhat a horizontális közvetlen hatály kimondása, amely szerint a szabad mozgási jogosultságok immáron nemcsak az állammal, hanem magán személyekkel szemben is érvényesíthetőek. Továbbá, a fordított diszkrimináció kezeléséből kifolyólag a munkavállalási jogosultságok tekintetében a közösségi munkavállalói státus már nem feltétlenül függ a másik tagállami munkavállalástól. Ha a közösségi munkavállaló visszatér és tovább dolgozik a kiindulási tagállamban, akkor megtartja a szerzett jogait (közösségi munkavállalói státusát), amelyből a munkavállaló családtagja ezt követően is profitál. Az érintett személy fordított diszkriminációt kijátszó motivációja jogszerű és elfogadható az EB szerint. A jogérvényesítés megerősített és új formái az EB által generált eredményeket jelentik, amelyek nem jelennek meg a másodlagos jog szintjén. Ebből kifolyólag nem alkotnak szisztematikusan értelmezhető rendszert a polgárok számára, és ezáltal hatásuk nem annyira hatékony. Ezen jogtételek pontos átültetése a nemzeti jogok szintjére alapos megfontolást igénylő feladat. El kellene ui. végezni minden tagállami jogszabály esetében az európai közösségi joggal való összeegyeztethetőség mérlegelését ezen elvek különösen a diszkrimináció nélküli akadályok fényében. A jogharmonizációs hatás eltérő lehet az egyes tagállamokban, de lehetséges, hogy nem is következik be szemléletváltás és önkéntes tagállami jogalkotás. Ezen bizonytalanságok fényében a járható út az egyéni jogérvényesítés, és éppen emiatt erősíti ezt a megközelítést az EB. c. Idegenrendészeti jogosultságok Az európai közösségi jog jelenleg hatályos szabályai szerint a tagállamok kötelesek a személyek szabad mozgásával összefüggő idegenrendészeti jogosultságok gyakorlását garantálni. Az említett jogokat biztosító legfontosabb jogforrás a Szerződés 39. (3) (b)-(d) pontjait implementáló, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv. 7 Az irányelv egyértelmű bizonyíték az európai közösségi jog migrációt ösztönző fejlődésére. A tartózkodási kérdések szabályozása egyértelműen liberális szemléletet tükröz, a megközelítés uniós polgár-barát, nem pedig az állam migrációs beleszólási-ellenőrzési kompetenciáit helyezi előtérbe. Emellett számos, korábban csak az EB joggyakorlatában létező kérdést is kodifikál, amely jogharmonizáció hozzájárul az európai közösségi jog egyszerűsítéséhez, átláthatóságához. Az irányelv által szabályozott legfontosabb kérdések az alábbiak: személyi hatály, a tagállamból való kilépés joga, a tagállamba való belépés joga, a tartózkodás joga és az irányelvet megelőzően az európai közösségi jogban nem szabályozott huzamos tartózkodás joga. A személyi hatály szabályozása tekintetbe veszi a családi kapcsolatokban az elmúlt évtizedekben beállt változásokat, amikor a regisztrált élettársat is családtagként definiálja, ha 7 HL L 229,

7 a fogadó állam jogszabályai a regisztrált élettársi kapcsolatot egyenlőnek ismerik el a házastársi kapcsolattal. A családtag fogalom szélesítése mellett az irányelv erősíti a nem uniós polgár családtagok jogvédelmét. Válás, a házasság megszűntetése vagy a házastárs halála esetén sem vesztik el automatikusan tartózkodási jogaikat, ha teljesíteni tudják a jogszerű tartózkodásra előírt feltételeket. Az európai közösségi jog ilyen irányú fejlesztése egyértelműen az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatával van összhangban, amely már évtizedek óta ösztönözte a családtagok megerősített tartózkodási jogosultságait. Az irányelv erősíti a szabad mozgás alapjogi jellegét azáltal, hogy kilépéskor és belépéskor csak birtokolni kell a személyazonossági dokumentumot és nem kell azt felmutatni. Kifejezetten szabályozza, hogy a tagállamok kérhetik a tartózkodás bejelentését, de ennek ésszerűnek kell lennie és elmulasztását is csak arányosan büntethetik. Fontos üzenete van annak is, hogy megszűnt a tartózkodási engedély szó, és azt az enyhébb bejelentkezésről szóló igazolás váltotta fel, összhangban azzal, hogy a tartózkodási jogot a dokumentum csak igazolja, nem keletkezteti. Az irányelv fő újdonságát a huzamos tartózkodási jog megalapítása jelenti, amely jogintézmény korábban teljesen hiányzott az európai közösségi jogból. A huzamos tartózkodási jog ötéves folyamatos jogszerű tartózkodást követően biztosít az uniós polgárnak huzamos letelepedési jogosultságot a fogadó tagállamban. Egyrészt a jog mindenki számára nyitva áll, aki teljesíti az 5 éves feltételt. Másrészt a huzamos tartózkodási státus együtt jár egy sor fontos további joggal, például azzal, hogy minden, az irányelv hatálya alá tartozó személy egyenlő bánásmódot élvez a Szerződés hatálya alá tartozó ügyekben, illetve csak fontos közrendi és közbiztonsági okból utasíthatók ki annak a tagállamnak a területéről, amelyben tartózkodnak. Ezáltal túlzás nélkül létrejött egy széleskörű jogosultságokat garantáló jogi státus az európai közösségi jog rendszerében. c. A munkavállalás feltételrendszere Ez a fejezet bemutatja, hogy mind a másodlagos jogalkotás, mind az EB joggyakorlatának nyílt célja az Európai Unión belüli migráció ösztönzése. Az EB minden uniós polgárokra vonatkozó kérdést az érintettek javára bírált el, és a másodlagos jog is a munkavállalási jogok személyi hatályának fokozatos bővítésére törekszik. Az európai közösségi jog továbbá megtette az első lépéseket a harmadik állampolgárok munkához jutási jogainak meghatározása terén is. A harmadik állampolgárokat érintő ös irányelvekben fontos jogosultságokat fektettek le, noha azok vagy korlátozottak vagy nem eléggé világosan megfogalmazottak. 8 Ennek ellenére ezek az irányelvek fontos kiindulópontnak tekinthetőek, amelyeket minden bizonnyal egyre erőteljesebb tartalommal fognak kitölteni a jövőben. Nemcsak a személyi hatály lassú bővítése és a harmadik állampolgárok európai közösségi jog hatókörébe való bevonása mutat azonban a pro-migrációs vonulat erősödéséhez. Erre utal a közösségi jogi értelmű munka fogalom kialakítása is. Kezdetben a tagállamok nagy önállósággal értelmezték a munka és ebből következően a közösségi értelmű munkavállaló fogalmát saját nemzeti munkajogukban, amelynek gyakran az lett az eredménye, hogy bizonyos nem tipikus munkaviszonyban lévő személyeket kizártak a fogalomból és az ezzel együtt járó előnyökből. Az EB joggyakorlata azonban kimondta, hogy a szabad munkaerő áramlás keretében végzett munka önálló közösségi jogi fogalom, azt a lehető legszélesebben kell értelmezni. Mára elfogadott nézet, hogy közösségi jogi értelmű munkavégzés minden 8 Tóth Judit, The Long-term Resident s Status in the Directive and in the Hungarian Law, Conference paper - Seminar on the Long-term Resident s Directive, 10 February Radboud University, Nijmegen, the Netherlands. 7

8 olyan munkaviszonyban ellátott tevékenység, amely tényleges és valóságos gazdasági tevékenységet valósít meg függetlenül a nemzeti jogoktól, időtartamától és díjazásától. A közösségi munkavállalók konkrét jogosultságai az alábbiak: az álláskeresés; egyenlő bánásmód a foglalkoztatási- és munkafeltételek tekintetében (beleértve a munkanélküliek segítését és az átképzést); egyenlő bánásmód a szociális- és adókedvezmények terén; egyenlő bánásmód a szakiskolai képzésben és átképzésben; egyenlő bánásmód a szakszervezeti tagság és azzal kapcsolatos jogok terén; egyenlő bánásmód a lakhatás terén. Van der Mei funkcionális megközelítés -nek nevezte a személyek szabad mozgása terén az EB által alkalmazott módszert, miszerint minden ellátást és jogot megadott a közösségi munkavállalónak és családtagjainak az egyenlő bánásmód alapján, amely ösztönözheti a szabad mozgás jogának gyakorlását. 9 Ez a funkcionális megközelítés az EB jogeseteiben mindenütt tetten érhető, az EB a jogokat egyrészt megerősítette, másrészt kiterjesztő értelmezést adott nekik, amelyre kiemelt példa az álláskeresési jog és a szociális kedvezmények kérdésköre. Az álláskeresési jog gyakorlását a Szerződés és az EB joggyakorlata időben nem korlátozza. Az ésszerűség és a várható esély függvényében ítéli meg, hogy meddig van összhangban az európai közösségi joggal; a 2004/38/EK irányelv azonban annak időtartamát maximum hat hónapban korlátozza. Az irányelv és az EB jogesetei között nincsen összhang. A szociális kedvezmények és az ehhez kapcsolódó EB joggyakorlat kulcsfontosságú szerepet tölt be a munkavállalók szabad áramlása terén. Ennek kapcsán az EB olyan területeket vont be az európai közösségi jog hatálya alá, amelyek a Szerződés tárgyi hatálya alá eredetileg nem tartozó szociális szférában találhatóak. Kijelenthető, hogy a közösségi munkavállalók és családtagjaik jogai széleskörűvé váltak, egy jogszerűen tartózkodó közösségi munkavállaló a saját állampolgárokkal megegyező munka- és szociális jogi védettséget élvez. d. A személyek szabad mozgása alóli kivételek A dolgozat személyek szabad mozgása alóli kivételeivel foglalkozó fejezete, hasonlóan a korábbi fejezetekhez, azt kívánja bemutatni, hogy a kiindulási állapothoz képest a kivételek megítélése a személyek számára kedvezően változott meg. Amellett érvelek, hogy a kivételek köre folyamatosan szűkül, miközben ezzel párhuzamosan a kivételek alkalmazhatóságának garanciái egyre erősödnek. Ez a folyamat az EB jogeseteiből táplálkozik, de az új 2004/38/EK irányelv szabályai alapján a tagállamok és az EU szervei konszenzusa eredményének is tekinthető. A kivételi esetekben mivel saját állampolgár nem utasítható ki az egyenlő bánásmód (diszkrimináció tilalom) fokmérője, hogy a saját és nem saját állampolgárok magatartása és annak szankciója összemérhető legyen. A Szerződés 39(3) cikkében a tagállamok vállalták, hogy a munkavállalók szabad mozgását csak a közrend, közbiztonság és közegészségügy sérelme alapján tilthatják meg, ami a kivételek eredetileg is szűk körre történő korlátozását jelentette. A 2004/38/EK irányelv kardinálisan új elveket fektet le a kiutasítással szembeni védelem területén, különösen a közigazgatási eljárásba beépített garanciák terén. Ez különösen az uniós polgárok családi életének védelme szempontjából jelentős. Utalok arra, hogy az irányelv hatályba lépése előtti másodlagos jog kevesebb garanciát biztosított, mint az emberi jogok európai egyezményének 9 Van der Mei, Anne Pieter, Union Citizenship and the De-Nationalisation of the Territorial Welfare State, European Journal of Migration and Law (2005) 7:

9 8. cikke. A 8. cikkel kapcsolatos esetjog évek óta konzekvensen hangsúlyozta, hogy a huzamos tartózkodás és a családi kapcsolatok fontossága megakadályozhatja a kiutasítást, miközben az európai közösségi jog csak az irányelv elfogadása óta rendelkezik különös hangsúllyal a huzamosan tartózkodók és a családtagok jogosultságairól. Szintén új szabály, hogy a közrendi vagy közbiztonsági okokból kiutasított személyek ésszerű idő elteltével (kiutasítástól számított 3 év után) kérelmezhetik a beutazási és tartózkodási tilalom megszüntetését. Ez a jog eddig nem került expressis verbis kimondásra. A Szerződés 39(4) bekezdése szerint a tagállamok nem kötelesek biztosítani a munkaerő szabad áramlását, ha olyan állásról van szó, amelynek tartalmát közszolgálati munkavégzés alkotja. Az állások besorolása tehát attól függ, hogy a közszolgálat speciális tevékenységére jellemzően tartalmazzák-e a közhatalom közvetett vagy közvetlen gyakorlását és hogy feltételezik-e a posztot betöltő személy speciális viszonyát az államhoz, amelyet esetenként kell vizsgálni. A közszolgálati kivétel terén a jogfejlődés aktuális végpontját az EB azon jogesetei jelentik, amelyekben kimondta, hogy a kivétel felhívásához nem elegendő a közhatalmi jogosítványok léte, az is elengedhetetlen, hogy a közhatalmi jogosítványokat a jogosult rendszeresen, ne csak alárendelten, ritkán gyakorolja. Amennyiben a közhatalmi jogosultságok csak alárendelten jelennek meg, ez nem elegendő alap a közszolgálati kivétel felhívásához, és ebben az esetben a tagállamnak el kell tűrnie, hogy esetenként más tagállami állampolgárok fognak közhatalmi jogosítványokat gyakorolni. Ez a megközelítés egyelőre nehezen implementálható a tagállamok számára, vélhetően a sikeres átültetés még több évet fog igénybe venni. e. Uniós polgárság Az uniós polgársággal foglalkozó fejezet célja, hogy párhuzamokat találjon a közösségi munkavállalók jogainak fejlődése és a gazdaságilag inaktív uniós polgárok jogainak fejlődése között. Az EB főleg a szociális előny koncepcióján keresztül a közösségi munkavállalóknak olyan jogosultságokat ítélt meg a munkaviszonnyal összefüggésben vagy attól függetlenül, amelyek eredetüket tekintve a Szerződés tárgyi hatálya alá nem tartozó területet érintettek (pl. szociális segítségnyújtás). Az uniós polgárság bevezetésével pedig az volt várható, hogy a szabad mozgás jogát gyakorló, gazdaságilag inaktív tagállami állampolgárok jogai bővülnek, kérdéses volt azonban, hogy milyen jogi érvelés alapján és milyen irányokban. A dolgozatban amellett érvelek, hogy az EB az uniós polgárságra támaszkodva ugyanazt a funkcionális megközelítést alkalmazta, amelyet a közösségi munkavállalók esetében. A gazdaságilag inaktív személyeknek is minden jogot és ellátást megadott, ami a szabad mozgást ösztönözheti, annak ellenére, hogy sem a Szerződés, sem a másodlagos jog nem biztosította ezeknek a jogoknak a gyakorlását. A jogok bővítésének módja tekintetében az EB minden esetben alapvetően ugyanazt az érvelési logikát követte, öt fő elemet hangsúlyozva: - a tagállami állampolgárok alapvető státusa az uniós polgárság (Szerződés 18. cikke), amely nekik jogosultságokat biztosít; illetve - az a gazdaságilag inaktív uniós polgár, aki jogszerűen tartózkodik egy másik tagállam területén; - a Szerződés tárgyi hatálya (ratione materiae) alá tartozó kérdésben - hivatkozhat a diszkrimináció tilalmára (Szerződés 12. cikke); illetve - a tagállami kivételi lehetőségeket szűken kell értelmezni. 9

10 Az EB számos esetében ítélt meg jogokat a gazdaságilag inaktív uniós polgárságoknak: oktatási jogokat, tartózkodási jogokat, az adózással, a szociális támogatásokkal és a névadással kapcsolatos jogokat. Dolgozatomban bemutatom az EB érvelésének előremutató voltát, de a kritikai észrevételeket is. Noha a jogok felhívhatósága minden esetben kapcsolódik a jogszerű szabad mozgáshoz, ha az EB következetesen viszi tovább ezt a fejlődési irányt, a gazdaságilag inaktív személyek is elérhetik a közösségi munkavállalókéhoz hasonló státust. Az uniós polgárság által minden tagállami állampolgár megkaphatja a választási lehetőséget, hogy tartózkodási helye alapján mely tagállamhoz jogrendszeréhez kíván elsősorban tartozni, miközben megtartja azokat a jogokat is, amelyek állampolgárságából fakadnak. Az uniós polgárság ezáltal valóban többlet-jogok forrásává válik. f. Továbbfejlesztés, hasznosítás A dolgozat egy korábbi változata 2004-ben publikálásra került, és több esetben hasznosult az Európai Unióhoz történő csatlakozást előkészítő és követő időszakokban. Folyamatos tanulsággal felvet olyan konkrét kérdéseket, amelyek a jogalkotói és kutatói munkához általában meggondolásra javasoltak. Ilyenek: - érvek a migrációs elméletek terén; - a közvetett diszkriminációt vagy diszkriminációmentes, a szabad mozgás akadályát megvalósító nemzeti rendelkezések kiszűrésében támpont nyújtása; - elméleti megalapozás a közösségi munkavállalói státus megléte helyes megítéléséhez; - a nem uniós polgárokat érintő irányelvek munkavállalási aspektusának megfelelő értelmezése (kutatók, huzamos tartózkodók), az irányelvek által nyitva hagyott kérdések megalapozott eldöntése a nemzeti jog fényében; - az álláskeresési jog gyakorlása esetén az EB joggyakorlata és a 2004/38/EK irányelv közti ellentét feloldható-e a magyar jog eszközeivel; - a magyar nyelvtudás megkövetelhetőségének feltételei; - az oktatási szférában szükséges az egyenlő bánásmód biztosítása, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a migráns munkavállalók és gyermekeik más államokba szóló külföldi ösztöndíjakat is megpályázhassanak; - a közszolgálati kivétel alkalmazása esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy a potenciális közhatalom gyakorlás nem elégséges egy állás saját állampolgárra való korlátozásához, szükséges a közhatalmi jogosítványok rendszeres gyakorlása is; - az uniós polgársággal összefüggő jogesetek értelmezéséhez támpont nyújtása, azok nemzeti jogba való átültetése módjának vizsgálata. A dolgozat rámutatott az EB jogeseteinek jelentőségére, amelyet a nemzeti jog szintjén még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Sajnos, nem minden jogeset alkalmazható önmagában, a tagállamok együttműködése nélkül. Ennek ellenére az egyének jogainak erősítésében az EB játssza a kulcsszerepet, a másodlagos EK jog évtizedes késéssel vonja le az esetekben megjelenő jogi konklúziókat. Továbbá, sokat segíthet egyes kérdések megválaszolásában az EB joggyakorlatában megjelenő alapelvi megközelítés, amikor egy újonnan felmerülő jogi kérdést nem lehet meglévő jogeset alapján megválaszolni. 10

11 IV. A munka témaköréből készült publikációk jegyzéke Idegen nyelvű publikáció 1. Sándor Illés-Éva Lukács Gellérné, Towards Researcher Mobility, Európai Tükör, Selection of Studies Published in the First Half of 2007, Special Issue, August 2007, Gellérné Lukács Éva, The principle of reciprocity in Hungarian law p In Traser Julia (ed): A regional approach to free movement of workers. Labour migration between Hungary and its neighbouring countries. Conference. Szeged, June, 2006, Publ. University of Szeged, Faculty of Law, European Studies Centre, Szeged, Éva Lukács dr., Wanderbewegungen als Folgen eines Beitrittes der MOE-Länder die Sicht Ungarns, in Rudolf HRBEK (Hrsg.) Die Osterweiterung der Europäischen Union, Europäisches Zentrum für Föderalismus-Forschung, Tübingen, Occasional Papers Nr. 22, August Éva Lukács, The Status of Third Country Nationals Under the Free Movement of Persons Rules p In András Nikodém (ed) International Conference on the Implication of the Enlargement of the European Union, Bibó István Szakkolégium, Budapest, Magyar nyelvű publikációk 2007: Gellérné Lukács Éva, A magyar és az uniós munkaerőpiac összefüggései. A munkaerőmozgást érintő kérdések. IN Fóti Gábor-Rácz Margit (szerk.), Az Európai Unió előtt álló kihívásokról és a magyar érdekekről, MTA VKI-CEU ENS, Budapest, Illés Sándor Gellérné Lukács Éva, A tudományos kutatók migrációjáért. Európai Tükör 4/2007: : Gellérné Lukács Éva, A munkaerőmozgás kiterjesztése Svájcra. In: Érdekképviselet felsőfokon, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft június. J : 1. Gellérné Lukács Éva Szigeti Borbála, Munkavállalási szabályok az EU tagállamaiban az átmeneti időszak alatt, KJK Kerszöv, Budapest, Gyulavári Tamás Gellérné Lukács Éva, A legális és az illegális bevándorlók jogai az Európai Unióban. Európai Tükör 4/2005: Illés Sándor Gellérné Lukács Éva, Migráció és jogharmonizáció, KSH NTK (Népességtudományi Kutatóintézet), Kutatási Jelentések 74. Budapest, : 1. Gellérné Lukács Éva, Munkavállalás az Európai Unióban, KJK Kerszöv, Budapest, Dr. Gellérné dr. Lukács Éva, A munkaerő szabad áramlása, IN Dr. Gyulavári Tamás (szerk.), Az Európai Unió szociális dimenziója (OFA Kht, Budapest, 2004). 4. Dr. Gellérné dr. Lukács Éva, Paradigmaváltás a fejlett országok migrációs politikájában (Kézirat a MEH számára) 2003: 1. dr. Lukács Éva, A migránsok integrációja az EU tagállamokban felmérő tanulmány, készült a Miniszterelnöki Hivatal részére (2003 szeptember). 2. dr. Lukács Éva, A munkavállalás feltételei az Európai Unióban, Európai Füzetek 6., MeH, Budapest, 2003 február. 3. dr. Hudák Annamária-dr. Lukács Éva, A magyar diplomák értéke az Európai Unióban, Európai Füzetek 25., MeH, Budapest, 2003 február. 11

12 4. dr. Gellér Balázs-dr. Hudák Annamária-dr. Kiss László-dr. Lukács Éva, A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése az Európai Unióban és Magyarországon, Sik Kiadó, Budapest, dr. Ács Vera-dr. Lukács Éva (szerk.), Egészségügyi, munkajogi és szociális jogi szakkifejezések tára, Sik Kiadó, Budapest, dr. Lukács, Éva-Illés, Sándor, Szabad-e a személyek áramlása, IN Ekéné, Zamárdi Ilona-Timár, Judit (szerk.), Alföldi tanulmányok, Migráció és az Alföld ( ), Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, o. 2002: 1. dr. Lukács Éva, A külföldiek foglalkoztatásának európai közösségi jogi vonzatai és Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdések, In Berke-Gyulavári-Kiss (szerk.) A Külföldiek foglalkoztatás Magyarországon, KJK Kerszöv, Budapest, VIII-IX. fejezet: o. 2. dr. Lukács Éva, Ki fizeti a számlát? a személyek szabad mozgása és az egészségügy kapcsolata az EU tagállamaiban, Magyar Jog 2002/ o. 3. dr. Illés Sándor-dr. Lukács Éva (szerk.), Migráció és statisztika, NKI Kutatási Jelentések 71., KSH- NKI, Budapest, : 1. Migráció és Európai Unió (AduPrint, Budapest 2001.) című 500 oldalas kötet szerkesztése 2. A migráció szociológiája (AduPrint, Budapest 2001.) című 300 oldalas kötet projektfelelőse 3. dr. Lukács Éva, Az EK által kötött nemzetközi szerződések szerepe a személyek szabad mozgása területén, in Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.) Migráció és Európai Unió, AduPrint, Budapest dr. Borbély Andrea - dr. Lukács Éva, Munkavállalás és vállalkozás az Európai Unióban, in Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.) Migráció és Európai Unió, AduPrint, Budapest dr. Hajdú József - dr. Lukács Éva, Népességmozgások és szociális védelem az Európai Unióban (társszerző), in Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.) Migráció és Európai Unió, AduPrint, Budapest Illés Sándor Lukács Éva (2001): Személyek szabad áramlása a statisztika látószögéből. Szeged, Magyar Földrajzi Konferencia. CD publikáció. 2000: 1. dr. Lukács Éva, A munkaerő szabad mozgása I.-II., Cégjog folyóirat, 2000/ dr. Lukács Éva, A munkavállalók szabad mozgása, in Dr. Gyulavári Tamás (szerk.) Az Európai Unió szociális dimenziója, AduPrint, Budapest oldal 3. Éva Lukács dr., Wanderbewegungen als Folgen eines Beitrittes der MOE-Länder die Sicht Ungarns, in Rudolf HRBEK (Hrsg.) Die Osterweiterung der Europäischen Union, Europäisches Zentrum für Föderalismus-Forschung, Tübingen, Occasional Papers Nr. 22, August : 1. dr. Lukács Éva, Menni vagy nem menni - a magyar munkavállalók és vállalkozók esélyei a Közösség munkaerőpiacán Magyar Jog (1999) 46: Éva Lukács, The Status of Third Country Nationals Under the Free Movement of Persons Rules p In András Nikodém (ed) International Conference on the Implication of the Enlargement of the European Union, Bibó István Szakkolégium, Budapest, dr. Lukács Éva, Morzsák a személyek szabad mozgása témakörből, Esély Különszám. 12

CURRICULUM VITAE. Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ

CURRICULUM VITAE. Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ CURRICULUM VITAE Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ Personal information Surname / First name E-mail Dr. Éva LUKÁCS GELLÉRNÉ Lukacs.eva@eum.hu és lukacseva@freemail.hu Work experience Date Name and address of employer

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG 2004.8.5. L 259/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁGA (2004. március 23.)

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

The European Union. Dr. Gyeney Laura Szeged 2011 február 18.

The European Union. Dr. Gyeney Laura Szeged 2011 február 18. Az EU demográfiai kihívásokra adott válasza Dr. Gyeney Laura Szeged 2011 február 18. A kék kártya irányelv Gazdasági migrációra vonatkozó átfogó tervezet bukása Politikai i terv a legális migrációról:

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24.

L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24. L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24. AZ EGT-VEGYESBIZOTTSÁG 92/2005 határozata (2005. július 8.) az EGT-megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN A társadalombiztosítási rendszerek összehangolására a személyek Unión belüli szabad mozgásának támogatása érdekében van szükség. A munkavállalókra

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Petíciós Bizottság 0.7.04 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Ferran Rosa Gaspar spanyol állampolgár által benyújtott 0098/0. sz. petíció a szabad mozgásról Európában és az ösztöndíj-feltételekről

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2015)0039 A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

KUTATÁSI PROJEKT. Dr. SZŐKE Gergely László Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs jogi Kutatóintézet (IKJK)

KUTATÁSI PROJEKT. Dr. SZŐKE Gergely László Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs jogi Kutatóintézet (IKJK) KUTATÁSI PROJEKT Dr. SZŐKE Gergely László Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs jogi Kutatóintézet (IKJK) ALAPINFORMÁCIÓK A projekt időtartama 2011.01. 2012.12.31

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

I. A PROJEKT HELYSZÍNE

I. A PROJEKT HELYSZÍNE BESZÁMOLÓ Az osztrák és német társasági jog intézményrendszerének jogösszehasonlító és jogdogmatikai elemzése (OTKA K 68628 sz.) Témavezető: Szikora Veronika A kutatás előrehaladása a tervezettnek megfelelt

Részletesebben

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések Budapest, 2015. június 26. Dr. Kovács Ildikó Igazságügyi Minisztérium, Szolgáltatási Notifikációs Központ

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1)

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) NEMZETKÖZI MAGÁNJOG 1. J1:NMJ (1) Az előadások tematikája 1. A nemzetközi elemmel rendelkező tényállások elbírálásának különböző módszerei. Nemzeti jogok és nemzetközi jogviszonyok. 2. A nemzetközi kollíziós

Részletesebben

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai

A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Főbb témák Személygépjárművek egyes gyakorlati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Németországi cégalapítás Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Általános EU szabadságelvek Letelepedési jog szabadsága Szolgáltatásnyújtás szabadsága Tőke szabad áramlásának szabadsága Áruk szabad áramlásának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

2009/04/22. A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya. Tartalom. Az elismerés

2009/04/22. A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya. Tartalom. Az elismerés Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ Bizonyítványok és oklevelek elismerése Magyarországon és külföldön, elsısorban az Európai Unióban A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

MELLÉKLET. a Bizottság végrehatjási határozatához

MELLÉKLET. a Bizottság végrehatjási határozatához EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.22. C(2014) 7594 final ANNEX 1 MELLÉKLET a Bizottság végrehatjási határozatához a C(2011)5500 végleges végrehajtási határozatnak a címe és a vízumkérelmezők által Kínában

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./ Felkészülést orientáló kérdések Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; régi hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 31.1.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Harry Nduka nigériai állampolgár által benyújtott 0256/2011. számú petíció az Egyesült Királyságban való maradásának

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK ÁFAMENTES BELFÖLDI ÜGYLETEK Budapest, 2015 Szerző: Nagyné Véber Györgyi Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-482-1 ISSN 1788-0165 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Szabad mozgás és. tartózkodás Európában. Útmutató az uniós polgárok jogairól EURÓPAI BIZOTTSÁG

Szabad mozgás és. tartózkodás Európában. Útmutató az uniós polgárok jogairól EURÓPAI BIZOTTSÁG Szabad mozgás és tartózkodás Európában Útmutató az uniós polgárok jogairól EURÓPAI BIZOTTSÁG Jogérvényesülési Főigazgatóság 1 Ez az útmutató felvilágosítást és részletes gyakorlati eligazítást nyújt Önnek

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány MIE konferencia Mátraháza, 2011. május 26-27. Szentpéteri Zsolt szabadalmi ügyvivő SPC 1.) Forgalomba hozatali engedélyekkel kapcsolatos problémák 2.) Vizsgálattal kapcsolatos

Részletesebben

Változnak a közösségi koordinációs szabályok az Európai Unió társadalombiztosításában

Változnak a közösségi koordinációs szabályok az Európai Unió társadalombiztosításában Változnak a közösségi koordinációs szabályok az Európai Unió társadalombiztosításában Hír-ADÓ Az Európai Uniós tagállamok szociális biztonsági rendszereinek koordinációját jelenleg szabályozó 1408/71/EGK,

Részletesebben

Európai Helyes Gyakorlat Díjak

Európai Helyes Gyakorlat Díjak A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Együtt a kockázatok megelőzéséért www.healthy-workplaces.eu NEVEZÉSI FELHÍVÁS Európai

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Gellérné Lukács

Részletesebben

T/10591. számú törvényjavaslat. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról

T/10591. számú törvényjavaslat. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10591. számú törvényjavaslat a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2013.

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról Oktatási és Kulturális Minisztérium ELŐTERJESZTÉS a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról Budapest, 2007. április I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Az előterjesztés indoka

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben