Útmutató. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.

Átírás

1 Útmutató évi helyi iparűzési adóbevallás benyújtására Szolnok város illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenységet (továbbiakban: iparűzési tevékenység) végzők kötelezettek. Az adóbevallást május 31-ig kell benyújtani, és a évre vonatkozó adót, adókülönbözetet is ezen időpontig kell megfizetni a számú Szolnok Megyei Jogú Város P.H. Iparűzési Adó Beszedési Számlára. Az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást! A kitöltéskor a helyi adókról szóló évi C. törvényt (továbbiakban Htv.) és a helyi iparűzési adóról szóló 43/2010. (XII.10.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban rendelet) kell alkalmazni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be. Kérjük a bevallás teljes körű, pontos kitöltését. Hibásan benyújtott bevallás esetén az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 172. (10) bekezdése szerint a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A II. tömb kitöltéséhez: Azok a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyek, akik tevékenységüket szüneteltetik, az Art. 33. (3) bekezdés e) pontja alapján záró bevallás benyújtására kötelezettek a szüneteléstől számított 30 napon belül. Ebben az esetben a 210. sorba kell x-et tenni. A január 1-től tételes adóalap szerinti adózási módot választó kisadózó vállalkozásoknak a adóévről május 31-ig kell adóbevallást benyújtani a adóévre vonatkozó szabályok szerint. Ekkor a I. Bevallás jellege 12. Záró bevallás és a II. Záró bevallás benyújtásának oka 212. Egyéb pontját x-szeli be. A VI. tömb kitöltéséhez: Átalányadózók figyelmébe! Az átalányadózók amennyiben megjelölték az a) pontot választhatják az adóalap egyszerűsített meghatározási módját. Ekkor a vállalkozási szintű helyi iparűzési adó alapja az átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege. Ebben az esetben a 711. sorba az átalányadó alapját, a 717. sorba pedig az átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összegét (átalányadó-alap 120 %-a) kell beírni. Példa: A vállalkozó átalányadó alapja Ft, ennek 20 %-kal növelt összege Ft. Ekkor a 711. sorba az Ft mint átalányadó alapja, a 717. sorba a Ft mint az átalányadó 20 %-kal növelt összege kerül. EVA-alanyok figyelmébe! Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai amennyiben megjelölték a b) pontot választhatják az adóalap egyszerűtett meghatározási módját, amely esetben a vállalkozási szintű helyi iparűzési adóalap az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 %-a. Ebben az esetben a 711. sorba az eva-alapját, a 717. sorba pedig az eva-alap 50 %-át kell beírni.

2 Példa: A vállalkozás eva-alapja Ft, ennek 50 %-a Ft. Ekkor a 711. sorba a Ft eva-alapját, a 717. sorba a Ft-ot mint az eva-alapjának 50 %-át kell beírni. Adóalap egyszerűsített módját választó adózók figyelmébe! Azok a vállalkozók, amelyek nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, amennyiben megjelölték a c) pontot választhatják az egyszerűsített adóalap meghatározási módját. Ebben az esetben a helyi iparűzési adóalapja a nettó árbevétel 80 %-a, és a 711. sorba a nettó árbevételt, a 717. sorba pedig a nettó árbevétel 80 %-át kell beírni. Példa: A vállalkozó nettó árbevétele Ft, ennek a 80 %-a Ft. Ekkor a 711. sorba a Ft nettó árbevételt, a 717. sorba az Ft-ot mint a nettó árbevétel 80 %-át kell beírni. Változás! adó alapjának számításakor a nettó árbevételnek nem az adóévet megelőző adóévben, hanem az adóévben kell 8 millió forint alatt lennie. FONTOS VÁLTOZÁS! A közvetített szolgáltatások értékét és az alvállalkozói teljesítések értékét külön kell elszámolni, a közvetített szolgáltatások értékét a 713. sorba, az alvállalkozói teljesítések értékét pedig a 714. sorba kell feltüntetni. Adókedvezmény: A rendelet 4. (1) bekezdése szerint Szolnok város illetékességi területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, a végleges iparűzési adóból 30%-os adókedvezményre jogosult. A (2) bekezdés szerint a kedvezmény az adóévről benyújtott adóbevallásban érvényesíthető. A fenti feltételek fennállása esetén a 722. sorban feltüntetett végleges adó 30 %-ában kiszámított adókedvezmény összegét a bevallás 723. sorában kell feltüntetni. Példa: a 722. sor szerinti végleges adó összege Ft, akkor a 723. sor szerinti adókedvezmény összege Ft lesz. Vállalkozási szintű adóalap megosztása: Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Melléklet az évi C. törvényhez című részben meghatározottak szerint megosztania. (Htv. 39. (2) bekezdés) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (Htv. 37. (1) bekezdés) Amennyiben a helyi iparűzési adóbevallás 720. sorában feltüntetett A mentességekkel korrigált Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap összege nem egyezik a 721. sor Az önkormányzat illetékességi területére jutó a 720. sorban lévő adóalap megosztása szerinti települési szintű adóalap összegével, úgy a bevalláshoz F lap kitöltése kötelező, ennek hiányában a bevallás feldolgozhatatlan. A megosztás lehetséges módjait, valamint a számítások módszerét a Htv. melléklete részletesen tartalmazza, melyben január 1-i hatállyal jelentős változások vannak.

3 A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedő és villamosenergia elosztó hálózati engedélyese és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes a végső fogyasztók részére történő értékesítésből származó az önkormányzat illetékességi területére jutó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele vagy a végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége (kwh vagy ezer m 3 ) arányában köteles megosztani a vállalkozási szintű adó alapját a Htv. Mellékletének 2.2. pontja szerint. A Htv. a Melléklet 1.1., 1.2, 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően új elemként sajátos megosztási módszer alkalmazását teszi lehetővé az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak (Htv pont). Eszerint a vállalkozó a Htv. Melléklet 2.3. pontja szerint döntésétől függően az adóalap 50%-át a Htv. 37. (3) bekezdése szerinti telephelyek (azok a települések, ahol az ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység állandó jellegűvé vált) között az építőipari tevékenységből (Htv ) származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének arányában, az adóalap másik 50%-át a székhelye és a Htv pontja szerinti telephely(ek) között a Melléklet 1.1. vagy 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával oszthatja meg. Szintén új elem a vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozók és a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozók megosztási módja, melyet a Htv. Melléklet és pontja tartalmazza. Ezek alapján a vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozóknak a távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek száma alapján, a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozóknak pedig a vezetékes távközlési tevékenység szolgáltatási helyeinek száma és a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek száma alapján kell megosztani a vállalkozási szintű adó alapját. Fontos: Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1 vagy 2.1 pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 %-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.

4 A sorok kitöltéséhez: A sorok tartalmazzák a végleges adó összegét és a évre vonatkozó pénzügyi elszámolást. A 727. Adóelőlegre befizetett összeg sorba kell feltüntetni a megfizetett évi adóelőleg összegét, valamint a március 15-én esedékes adóelőleg összegének levonása és a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeg figyelmen kívül hagyása után fennálló túlfizetés összegét, ha van. A 728. sorba a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeget kell feltüntetni. A 729. és 730. sor összege a 726. sor és a 727. és 728. sor együttes összegének különbözete. Pozitív különbözet esetén fizetendő adó keletkezett, melyet a 729. sorba kell beírni és május 31-ig megfizetni. Negatív különbözet esetén adótúlfizetés áll fenn, melyről a G jelű betétlap kiállításával lehet rendelkezni. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Art. 14. (9) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró időpontja közötti időszakot kell érteni. A VIII. tömb kitöltéséhez: A 81. pontban kell kitölteni az előlegfizetési időszakot, mely a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb (2012. évben folyamatosan működő vállalkozás), ebben az esetben az előlegfizetési időszak július 1-től június 30-ig tart. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb (2012. évben kezdő vállalkozás), ebben az esetben az előlegfizetési időszak szintén július 1-től június 30-ig tart. Példa: ha a vállalkozás adókötelezettségének kezdő napja április 11., akkor az előlegfizetési időszak július 1-től június 30-ig tart. A 82. pont szerinti első előlegrészlet esedékessége a 81. pont eseteiben szeptember 15. Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb (2012. évben folyamatosan működő vállalkozás) az előlegrészlet összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett előlegrészlet pozitív különbözete, amely a 726. sor Ft-ra kerekített összege csökkentve a március 15-ére bevallott, bejelentett előlegrészlettel. 1. példa: A vállalkozás évi végleges adója Ft lett, március 15-i előlegrészlete Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege Ft. 2. példa: A vállalkozás évi végleges adója Ft lett, március 15-i előlegrészlete Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 0.- Ft. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb (2012. évben kezdő vállalkozás), akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő előleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett előlegrészlet pozitív különbözete, amely a 726. sor évesített összege csökkentve a március 15-ére bevallott, bejelentett előlegrészlettel, ha volt. 3. példa: A vállalkozás április 1-én kezdett évi végleges adója Ft lett, március 15-i előleg részlete Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege Ft [ (évesített végleges adó összege) Ft]. Ha március 15-i esedékességgel nem volt előleg megállapítva, akkor az első előlegrészlet összege Ft.

5 4. példa: A vállalkozás április 1-én kezdett évi végleges adója Ft lett, március 15-i előlegrészlete Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 0.- Ft [ Ft (évesített végleges adó összege) Ft]. Ha március 15-i esedékességgel nem volt előleg megállapítva, akkor az első előlegrészlet összege Ft. A 83. pont szerinti második előlegrészlet esedékessége alapesetben március 15. Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb (2012. évben folyamatosan működő vállalkozás)az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, amely a 726. sor Ft-ra kerekített összegének fele. 1. példa: A vállalkozás évi végleges adója Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege Ft. 2. példa: A vállalkozás évi végleges adója Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege Ft. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb (2012. évben kezdő vállalkozás), akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő előleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele, mely a 726. sor évesített Ft-ra kerekített összegének fele. 3. példa: A vállalkozás április 1-én kezdett évi végleges adója Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege Ft (évesített végleges adó fele). 4. példa: A vállalkozás április 1-én kezdett évi végleges adója Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege Ft (évesített végleges adó fele). JELENTŐS VÁLTOZÁS AZ ADÓELŐLEG SZÁMÍTÁSÁNÁL! január 1-től az állandó jellegű helyi iparűzési adó alapjának számításában két jelentős változás van. Az egyik, hogy az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének összege 500 m Ft nettó árbevétel felett sávosan vonható le. A másik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóalapját is sajátosan kell megállapítani. A fenti változások alapján kell kiszámítani a évi adóelőleg összegét, mely meghatározza a szeptember 15-i és a március 15-i adóelőlegek összegét. Azok az adózók, akiknek évi nettó árbevétele 500 millió Ft-ot nem haladta meg, azok az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének teljes összegét levonhatják, a évi adóelőleg-megállapítási szabályai nem változtak. Azonban azok az adózók, akiknek évi nettó árbevétele 500 millió Ft-ot meghaladta, azoknak a bevallásban érvényesíthető eladott áruk beszerzési értékét és közvetített szolgáltatások értékét (továbbiakban E+K nettó árbevétel csökkentő összeg) progresszív sávosan kell kiszámítani, valamint az E jelű betétlap II. tömbje alapján az adóelőlegszámításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalapot ( E jelű betétlap II/5. sora) és a szeptember 15-i és a március 15-i adóelőleg összegét. A nettó árbevétel csökkentő összeggel a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel a) 500 millió Ft-ot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,

6 b) 500 millió Ft 20 milliárd Ft között az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 %-a, c) 20 milliárd Ft 80 milliárd Ft között az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 %-a, d) 80 milliárd Ft felett az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 %-a. Teljes összegben levonható a) Azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összegfüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban Szt.) szerinti exportértékesítés nettó árbevételét számol el. b) A közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. c) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél az általa a földgázpiaci és villamosenergia piaci ügyletek elszámolása érdekében - vásárolt és továbbértékesített, az Szt. szerint elábéként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értékének teljes összege. A nettó árbevétel csökkentő összeg számítása: A sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata. Példa Egy vállalkozás évi Htv. szerinti éves nettó árbevétele 93 mrd Ft, az anyagköltsége 7 mrd Ft. Az eladott áruk beszerzési értéke 59 mrd Ft, a közvetített szolgáltatások értéke 17 mrd Ft, melyekből 2,5 mrd Ft exportárbevételhez, 1,5 mrd Ft közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódott. Ezen adatok alapján a évi vállalkozási szintű adóalapjának kiszámítása a bevallásban ekképpen történik: VII. Az adó Adatok Ft-ban 711. A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel (részletezése külön lapon található) Eladott áruk beszerzési értéke (E) Közvetített szolgáltatások értéke (K) Alvállalkozói teljesítések értéke Anyagköltség Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége Htv. szerinti - vállalkozási szintű - adóalap [711-( )]

7 A nettó árbevétel csökkentő összeg számításának menete: 1. Ki kell számolni a sávosítandó E+K összegét [(Főlap 712. sor összege + Főlap 713. sor összege)-( E jelű betétlap II/1. sor + E jelű betétlap II/2. sor)]. 2. A nettó árbevételt (Főlap 711. sor összege) be kell sorolni az egyes nettó árbevételi sávokba (alábbi táblázat B oszlopa). 3. Ki kell számítani a szorzót, mellyel meghatározásra kerül a sávba jutó E+K (számítása: összes E+K/nettó árbevétel). A számításokat a kerekítés általános szabályai alapulvételével tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. 4. Meg kell határozni, hogy az adott sávba mekkora összegű E+K jut (C oszlop) (számítása: sávba jutó árbevétel*szorzó). 5. Meg kell határozni a sávban levonható maximális E+K összegét (D oszlop) (számítása: sávba jutó nettó árbevétel * a sávhoz tartozó %). 6. A 4. és 5. pont összegei közül az alacsonyabb összeg vonható le. 7. Az összes levonható E+K összegének kiszámításához a levonható sávonkénti E+K összegeit össze kell adni (E oszlop). Nettó árbevétel (Főlap 711. sor) Sávosítandó E+K (1. pont) Szorzó (3. pont) 0, A B C D E Árbevételi sáv Sávba jutó árbevétel Sávba jutó E+K Max. levonható E+K Bevallásban levonható E+K m m - 20 mrd mrd - 80 mrd mrd felett Az E jelű betétlap II. tömbjének kitöltése után állapítható meg az adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap. II. A Htv. 39. (6) bekezdésének hatálya alá tartozó, 500 M Ft-ot meghaladó nettó árbevételű vállalkozónak kell kitölteni (Ft) 1. A Htv. 39. (7) bekezdése szerinti export árbevételhez kapcsolódó elábé és közvetített szolgáltatások értéke 2. A Htv. 39. (7) bekezdése szerinti közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódó elábé 3. A Htv. 39. (4)-(5) bekezdése alapján (sávosan) megállapított, levonható elábé és közvetített szolgáltatások értéke együttes összege 4. Figyelembe vehető elábé és a közvetített szolgáltatások érétkének együttes összege ( ) 5. Adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap [(Főlap ) - E jelű betétlap 4. sor] A szeptember 15-i és a március 15-i adóelőleg számítása: 82. Első előlegrészlet összege Az adatokat Ft-ban kell megadni

8 A szeptember 15-i adóelőlegrészlet összege egyenlő az adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap ( E jelű betétlap II/5. sor összege) * 2 % Ft-ra kerekített összege csökkentve a március 15-én esedékes adóelőlegrészlet összegével. 83. Második előlegrészlet összege A március 15-én esedékes adóelőlegrészlet összege egyenlő az adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap ( E jelű betétlap II/5. sor összege) * 2 % Ft-ra kerekített összegének felével. Kapcsolt vállalkozások az adóelőleg számításánál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalapjának számítása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása pozitív előjelű különbözeteként állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozások vonatkozásában kell a számítást elvégezni, amely a kapcsolt vállalkozásokon belül a helyi iparűzési adó alanya és az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja. A feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásnak ki kell tölteni az E jelű betétlap III. tömbjét, mellyel ki tudja számítani az adóalanyra jutó, előlegszámításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalapját. Példa Egy adott cégcsoportnak A külföldi székhelyű anyacég, B, C, D belföldi székhelyű vállalkozások, E külföldi székhelyű vállalkozás a tagja, melyek kapcsolt vállalkozások. A és E mint külföldi vállalkozások, nem alanyai a helyi iparűzési adónak. A B vállalkozás helyi iparűzési adóalany, de az elábé és közvetített szolgáltatások értékének együttes összeg az adóalany nettó árbevételének 50 %-át nem haladja meg, ezért a mindkét feltételnek megfelelő C és D vállalkozásnak kell a számítást elvégezni. A példában a C vállalkozás adatai alapján kerül kiszámításra az adóalanyra jutó, előlegszámításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap. Adatok Ft-ban adóévi C D Összesen Nettó árbevétel Eladott áruk beszerzési értéke Közvetített szolgáltatások értéke Alvállalkozói teljesítések értéke Anyagköltség K+F közvetlen költségei Vállalkozási szintű adóalap adóévben a két vállalkozásnak összesen 1,5 mrd Ft exportárbevételhez, 500 millió Ft közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítéséhez kapcsolódott.

9 Ezek után ki kell számítani a kapcsolt vállalkozás tagjai által összesen figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összegét: A nettó árbevétel csökkentő összeg számításának menete: 1. Ki kell számolni a sávosítandó E+K összegét az E jelű betétlap adatai alapján [(III/3.+III/4. összege)-(iii/5.+iii/6. összege)]. 2. A kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes nettó árbevételét ( E jelű betétlap III/1. sor összege) be kell sorolni az egyes nettó árbevételi sávokba (alábbi táblázat B oszlopa). 3. Ki kell számítani a szorzót, mellyel meghatározásra kerül a sávba jutó E+K [számítása: összes E+K [(III/3.+III/4. összege)-(iii/5.+iii/6. összege) / összes nettó árbevétel ( E jelű betétlap III/1. sor összege)]. A számításokat a kerekítés általános szabályai alapulvételével tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. 4. Meg kell határozni, hogy az adott sávba mekkora összegű E+K jut (C oszlop) (számítása: sávba jutó árbevétel*szorzó). 5. Meg kell határozni a sávban levonható maximális E+K összegét (D oszlop) (számítása: sávba jutó nettó árbevétel * a sávhoz tartozó %). 6. A 4. és 5. pont összegei közül az alacsonyabb összeg vonható le. 7. Az összes levonható E+K összegének kiszámításához a levonható sávonkénti E+K összegeit össze kell adni (E oszlop). Adatok Ft-ban Nettó árbevétel ( E jelű betétlap III/1. sor) Sávosítandó E+K (1. pont) Szorzó (3. pont) 0, A B C D E Árbevételi sáv Sávba jutó árbevétel Sávba jutó E+K Max. levonható E+K Bevallásban levonható E+K m m - 20 mrd mrd - 80 mrd mrd felett A C vállalkozás a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt aránya 0, Az E jelű betétlap kitöltése a fenti adatokkal az alábbiak szerint történik: III. A Htv. 39. (6) bekezdésének hatálya alá tartozó kapcsolt Az adatokat Ft-ban vállalkozás kell megadni esetén 1. A kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes nettó árbevétele Kapcsolt vállalkozás adóalanyok által figyelembe vehető összes anyagköltség, alvállalkozói teljesítések értéke, alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 3. Kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes eladott áruk beszerzési értéke

10 4. Kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes közvetített szolgáltatások értéke A 3. és 4. sorból a Htv. 39. (7) bekezdése szerinti export árbevételhez kapcsolódó összes elábé és közvetített szolgáltatások értéke 6. A 3. sorból a Htv. 39. (7) bekezdése szerinti közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódó elábé 7. A kapcsolt vállalkozásoknál a Htv. 39. (4)-(5) bekezdése alapján (sávosan) megállapított, levonható elábé és közvetített szolgáltatások értéke együttes összege 8. Kapcsolt vállalkozás tagjai által összesen figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege ( ) 9. Kapcsolt vállalkozások összesített pozitív előjelű különbözet (adóalap) ( ) 10. Az adóalanyra jutó, előlegszámításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap [9. sor * (A vagy B vagy C vagy D betétlap II/711.sor / E jelű betétlap 1.sor] A szeptember 15-i és a március 15-i adóelőleg számítása: 82. Első előlegrészlet összege A szeptember 15-i adóelőlegrészlet összege egyenlő az adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap ( E jelű betétlap III/10. sor összege) * 2 % Ft-ra kerekített összege csökkentve a március 15-én esedékes adóelőlegrészlet összegével. 83. Második előlegrészlet összege A március 15-én esedékes adóelőlegrészlet összege egyenlő az adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap ( E jelű betétlap III/10. sor összege) * 2 % Ft-ra kerekített összegének felével. Feltöltési kötelezettség A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. A kiegészítésről szintén adóbevallást kell benyújtani. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén a VIII. tömb kitöltése az alábbiak szerint alakul: A 81. pont szerinti előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Példa: A vállalkozás üzleti éve április 1-től március 31. Ekkor az előlegfizetési időszak október 1-től szeptember 30-ig tart. A 82. pont szerinti első előlegrészlet esedékessége az adóév kilencedik hónapjának 15. napja, összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete. Példa: Az előzőben említett vállalkozást figyelembe véve az első előlegrészlet esedékessége december 15. A évi végleges adója Ft lett, június 15-i előlegrészlete Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege Ft. A 83. pont szerinti második előlegrészlet esedékessége az adóévet követő adóév harmadik hónapjának 15. napja, összege az adóévet megelőző adóév adójának fele.

11 Példa: Az előzőben említett vállalkozást figyelembe véve a második előlegrészlet esedékessége június 15. A évi végleges adója Ft lett, a 83. pont szerinti előlegrészlet összege Ft. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie. A kiegészítésről szintén adóbevallást kell benyújtani. A végleges adó összegét forintban, az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetet 100 forintra kerekítve kell a bevallásban feltüntetni, megfizetni, illetve visszaigényelni! A fizetési meghagyás január 1-től megszűnt, a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás végrehajtható okirat. Az adót, az adókülönbözetet és az előlegrészleteket, valamint az előlegkiegészítést a benyújtott (kijavított) bevallás alapján kell megfizetni.