Olvasói kérdések : Kapcsolt vállalkozás megítélése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Olvasói kérdések - 2013: Kapcsolt vállalkozás megítélése"

Átírás

1 1 Olvasói kérdések : Kapcsolt vállalkozás megítélése Ha van egy A anyavállalat, annak egy B és egy C leányvállalata (a B és a C között semmilyen egyéb részesedési viszony nincs, csak közös az anyavállalatuk), akkor számviteli szempontból a B és a C egymásnak kapcsolt vállalkozásai-e, azaz pl. a B társaság mérlegében a C -vel szemben fennálló követeléseket kötelezettségeket a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben illetve a Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron kell-e kimutatni? Vagy a kapcsolt vállalkozási viszony csak az anyavállalat-leányvállalat viszonyában értelmezhető és a testvérvállalatok egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai? A számviteli törvény 3. -a (2) bekezdés 7. pontjának előírása szerint kapcsolt vállalkozás az anyavállalat, a leányvállalatok, a közös vezetésű és a társult vállalkozások. Így a kérdésben hivatkozott B és a C leányvállalat az anyavállalaton keresztül kapcsolt vállalkozásnak minősül akkor is, ha a két leányvállalatnak nincs egymásban szavazati (tulajdoni) aránya. Ezért a B és a C leányvállalatnál is, ha egymással szemben vannak követeléseik, kötelezettségeik a mérlegükben ezeket Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, illetve Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron kell kimutatni. Jegyzett tőke leszállítása a tőketartalékkal szemben Könyvelő vagyok és két cégemnél merült fel a következő helyzet. Az egyik cég saját tőkéje negatív lett, a másik cég saját tőkéje a jegyzett tőke 50%-a alá csökkent. A társasági szerződés szerint a taggyűlés a veszteségek fedezetére pótbefizetést nem írhat elő. Lehetőség van a jegyzett tőke leszállítására a tőketartalékkal szemben? Ezen kívül van-e még kapcsolódó könyvelési feladat? A társaság tulajdonosai bármikor dönthetnek úgy, hogy a társaság jegyzett tőkéjét tőketartalék javára leszállítják. Ebben az esetben a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg kell elszámolni a jegyzett tőke csökkenését a tőketartalék javára. Ehhez más könyvelési feladat nem kapcsolódik. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha a kérdésben szereplő egyik eset szerint a társaság jegyzett tőkéje negatív, akkor a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint nem elegendő intézkedés a jegyzett tőke leszállítása. A tőkeleszállítás mellett a saját tőkét legalább annyira fel kell tölteni, mint a társasági formára előírt jegyzett tőke (pl. kft.-nél, ha 500eFt-ra szállítják le a jegyzett tőkét, akkor még legalább annyi tulajdonosi hozzájárulást teljesíteni kell, hogy a saját tőke elérje az 500eFt-ot). Ha pótbefizetést nem enged a társasági szerződés, akkor a saját tőkét ázsiós jegyzett tőkeemeléssel lehet helyreállítani. Ha a tulajdonosok tőkeemelésre sem hajlandóak, akkor a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint alacsonyabb társasági formává kell átalakulni (pl. kft.-nek bt.-vé), vagy dönteni kell a társaság megszűnéséről (pl. végelszámolás). Valutapénztár vezetése

2 2 A vállalkozás a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatosan meg kívánja változtatni eddigi eljárását. Valutapénztárt nem kíván, illetve könyvelési programjában nem tud vezetni. Új eljárást kíván bevezetni, a kiküldött dolgozó saját bankszámlájára forintot utal át a dologi kiadások, illetve a napidíj megelőlegezésére. A kiküldött a saját bankszámlájáról a) vásárol valutát, vagy b) saját bankkártyájával fizeti a dologi kiadásokat. A dologi kiadások és a napidíj levonása után maradó összeggel forintban köteles elszámolni. A számlák a vállalkozás nevére szólnak euróban, a napidíjra vonatkozóan az adó és járulékkötelezettségeket napi 50 euró után tervezik megállapítani. valutapénztár vezetése mellőzhető-e, milyen árfolyamon kell könyvelni a dologi kiadásokat, illetve a napidíjat. A vállalkozás számviteli politikája szerint a valuta, devizanövekedéseket MNB árfolyamon, a csökkenést átlag árfolyamon számolja el. További kérdésként merül fel, ha nincs a valutapénztárban pénz, de a cég nevére szóló készpénzes valutás kifizetés történik, mi a helyes számviteli elszámolás? Amennyiben a magánszemély bankszámlájára történik az előleg kiutalása mindegy, hogy Ft-ban vagy devizában, akkor nem beszélhetünk valutapénztárról. A magánszemély dologi kiadásairól természetesen kérhet a cég nevére szóló eurós számlát, azonban ezeket a számlákat, a teljesítésnapi MNB árfolyamon kell forintosítani, mint magánszeméllyel szembeni kötelezettséget (erre célszerű a 479-esen belül főkönyvi számlát nyitni, azaz a számlák nem szállítói tartozásként, és nem a valutapénztárral szemben rendeződnek). Ezek után kell az adott előleget ami jellemzően a 36-os főkönyvön szerepel a 479-el szemben összevezetni (beszámítani). Ezért nem jelenthet problémát, ha a valutapénztárban nincs pénz, de a cég nevére szóló készpénzes valutás kifizetés történik (mivel a magánszemély a cég helyett fizetett, ezért a cég tartozása nem a szállítóval, hanem a magánszeméllyel szemben áll fenn). A napidíjat a kiküldetés befejezésének érvényes árfolyamon indokolt átszámítani forintra. Ingatlan bérbeadással foglalkozó adószámmal rendelkező magánszemély Egy adószámmal rendelkező magánszemély ingatlan bérbeadással foglalkozik. A bérbevevője gazdasági társaságok (bt.+kft.). A kérdésem az lenne, hogy kötelező-e a bérbevevőnek bevallania, levonnia és befizetnie az adót (személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás), vagy esetleg a bérbeadó is megteheti ezt? Mi van abban az esetben, ha a bérbevevő gazdasági társaság 2012-ben nem vallotta be a bérleti díjat a 1208-as bevallásban? A bérbevevő gazdasági társaságnak mint kifizető minden esetben le kell vonnia a személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezt a bérbeadó nem teheti meg. Mivel a bérbevevő gazdasági társaság nem vonta le ezeket, ezért a gazdasági társaságnak önellenőrzés keretében utólag be kell vallania, be kell fizetnie. A magánszemélynek pedig ezt a két fél között létrejött megállapodás alapján meg kell a gazdasági társaság felé fizetni (vagy a következő bérleti díjból levonják).

3 3 Lakásépítési kölcsön miatt fennálló követelés elengedése Volt dolgozóknak lakásépítési kölcsön elengedése esetén milyen költségnemet alkalmazzunk, továbbá milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak, illetve a magánszemélynek? A lakásépítési kölcsön miatt fennálló követelés elengedését mint magánszeméllyel szemben fennálló követelés elengedését a számviteli törvény 3. -a (7) bekezdése 3. pontjának előírása alapján személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni [követelés elengedését akkor lehet a számviteli törvény 86. -a (7) bekezdésének a) pontja alapján rendkívüli ráfordításként elszámolni, ha nem magánszeméllyel szembeni követelést engednek el]. Az Szja tv. 1. számú melléklete 2.7. pontja rendelkezik arról, hogy milyen esetben minősül a magánszemélynél a munkáltató által elengedett lakásépítési kölcsön adómentes bevételnek (vételár vagy építési költség 30%-áig, de legfeljebb 5 millió Ft-ig, illetve a lakás mérete nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakás igényt). Megjegyzem, hogy a kérdésben leírt tényállás erre vonatkozóan nem tartalmaz információt. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor az Szja tv. 4. -a (2) bekezdésének előírása szerint a magánszemélynek bevétele keletkezik. A jövedelem megszerzésének jogcíme a két fél közötti jogviszony dönti el. Így pl. ha munkaviszony keretében történik az elengedés, akkor munkaviszonyból származó jövedelem szerint kell adózni, ha nem munkaviszony keretében, akkor egyéb jövedelemként lesz adóköteles a bevétel. A kérdésben leírtak szerint volt dolgozóknak engednének el kölcsönt, ezért az elengedést már nem munkajogviszony keretében történik, így az elengedett kölcsön teljes összege egyéb jövedelemként adózik. Jegyzett tőke emelése és leszállítása A devizában teljesített (bankszámlára befizetett EUR esete) tőkeemelés és a devizában kifizetendő (bankszámláról EUR kifizetés) tőkeleszállítás tőkekivonással esetek könyvelési és elszámolási szabályai érdekelnének. Taggyűlési határozatok HUF értékről szólnak, de EUR a tényleges elszámolás alapja, mit és mikor lehet könyvelni? Miért lényeges a cégbírósági végzés dátuma? Árfolyam-különbözet vagy tőketartalék a leszállítás kifizetésekor keletkező árfolyam-különbözet, van-e rendkívüli bevétel vagy ráfordítás, stb.? A számviteli törvény 35. -a (4) bekezdésének előírása szerint a jegyzett tőke emeléséhez, illetve a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó jegyzett tőkeváltozást csak és kizárólag a cégbírósági bejegyzés időpontjával lehet a könyvekben elszámolni. Amennyiben a vállalkozás cégbíróságon jegyzett tőkéje Ft-ban bejegyzett, akkor a jegyzett tőke emeléséhez és a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tulajdonosi határozatokat Ftban kell meghatározni (így az eseményekhez kapcsolódó követeléseket és kötelezettségeket is Ft-ban kell állományba venni). Az ezekhez kapcsolódó be- és kifizetések, a tulajdonosok döntése (határozata) alapján ettől eltérő pénznemben is (pl. EUR) megvalósulhatnak. Ha eltérő pénznemben történik a pénzügyi rendezés, akkor a tulajdonosoknak abban is dönteniük

4 4 kell, hogy a Ft összegek milyen árfolyamon kerülnek átszámításra. A be- és kifizetéseket a pénzügyi teljesítés napi árfolyamon indokolt átszámítani EUR-ra. Ha a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó befizetést a tulajdonosok EUR-ban teljesítik, akkor a jegyzett, de be nem fizetett tőke számlán (33-as főkönyv) egyenleg (különbözet) keletkezhet. Az egyenleg tartalmában azonban nem árfolyam-különbözetet, hanem a tulajdonos felé fennálló tartozást (K egyenleg esetén), vagy a tulajdonos felé fennálló követelést mutat (T egyenleg esetén). Ezeket az egyenlegeket a tulajdonos döntése alapján rendezni kell. Ha a tulajdonos felé tartozik a vállalkozás (K egyenleg), akkor valójában a tulajdonos többet fizetett, ezért azt visszafizethetik számára, vagy a tulajdonos el is engedheti követelését, ez utóbbi esetben a K egyenleg mint elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként kerül elszámolásra. Ha a számlának T egyenlege van, akkor a tulajdonosnak további befizetési kötelezettsége keletkezik, amelyet pénzügyileg teljesítenie kell (mert a Gt. szabályok szerint az apportot teljesíteni kell). Megjegyzem, hogy árfolyam-különbözet sohasem kerülhet tőketartalék javára elszámolásra, a számviteli törvény 36. -a a tőketartalék növekedési és csökkenési jogcímeinél ilyen lehetőséget nem tartalmaz. Ha jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan keletkezik a tulajdonossal szemben Ft-ban fennálló kötelezettség, de ezt EUR-ban fizetik ki, akkor az átszámítási árfolyam alapján a kötelezettség számlának szintén egyenlege lesz. Ebben az esetben viszont ez az egyenleg tartalmában valóban árfolyam-különbözetet takar, és a számla előjelének megfelelően kell azt a pénzügyi műveletek bevételeként, vagy a pénzügyi műveletek ráfordításaként elszámolni. Követelés apportálása Egy külföldi társaság tulajdonában lévő magyarországi kft tény, és év végi várható adatainak figyelembevételével gazdálkodása olyan mértékű veszteséget jelentett, hogy a zárást követően már nem fog megfelelni a Gt 51. ill ban rögzített tőke követelményeinek. A társaság tulajdonosa (nem magánszemély) az előzetes megbeszélés alapján követelés apportálásával kívánja a tőkehelyzetet rendezni. A Gt ának (2) bekezdése alapján lehetőség van azoknak a követeléseknek az apportálására, amelyek az adós által elismertek, vagy jogerős bírósági határozaton alapulnak. Megjelent szakcikkek alapján ebben az esetben a tagi kölcsönt, illetve egyéb más követelést jelölnek meg. A társaságnál a évi beszámoló elfogadásakor osztalék fizetéséről hoztak határozatot, de a teljes összeg kifizetésére még nem került sor. A még ki nem fizetett összeg alapítóval szembeni kötelezettségként szerepel a könyvekben. A 238/2010/Szt.39. (3)/ ISZ-ben megfogalmazott vélemény szerint nincs lehetőség arra, hogy az osztalék fizetésről hozott határozatot utólag módosítsák. Kérdésünk, van-e lehetőség arra, hogy a tulajdonos olyan határozatot hozzon, amelyben egyidejűleg emeli a törzstőkét, valamint a tőketartalékot is. A törzstőke emelésének összegét átutalja, a tőke tartalékba befizetendő összeg pénzügyi rendezéséről úgy rendelkezik, hogy azt a részére járó, de még ki nem fizetett osztalék terhére kompenzálják. Jól gondoljuk, hogy nincs törvényi tiltás arra vonatkozóan, hogy a könyvelésben az át nem utalt osztalék tőketartalékba helyezendő részét a törzstőke cégbírósági bejegyzésével egy időben a tőketartalék javára, az alapítókkal szembeni kötelezettség terhére számolják el?

5 5 A kérdésben hivatkozott Gt a (2) bekezdésének előírása alapján lehetőség van követelés apportálására is, ha az az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. A Gt. hivatkozott előírása nem tesz különbséget abban, hogy a követelés milyen jogcímen alapul. Így a külföldi társaság a kft.-vel szembeni osztalék követelését teljes összegében beapportálhatja (ha magánszemély tulajdonos lenne, akkor arra tekintettel kellene lenni, hogy az apportálással rendelkezik az osztalék jövedelméről, ezért az osztalék utáni adókat meg kell fizetni, és csak az adók levonása után megmaradó követelést lehetne apportálni). Az apportálást azonban a kérdésben levezetett módon nem lehet végrehajtani. Az apportálásnál meg kell nevezni, hogy a tulajdonos mit apportál, pénzt vagy/és követelést (vegyes is lehet az apport), és azt is nevesíteni kell, hogy az apportból milyen összeg kerül jegyzett tőkébe és milyen összeg a tőketartalékba (az apport arányának meghatározása a tulajdonos döntése). Attól függően, hogy mit apportálnak, a következők szerint kell eljárni. Amennyiben követelést apportálnak, akkor az apportot rendelkezésre kell bocsátani, akkor is, ha az jegyzett tőkébe vagy tőketartalékba kerül. Az átadott követelést rendelkezésre bocsátáskor kell elszámolni. A követelés rendelkezésre bocsátásakor a kft-nek saját magával szemben lesz követelése és tartozása (a követelés rendelkezésre bocsátásakor a kft-nél az osztalék tartozás nem a külföldi tulajdonossal szemben, hanem saját magával szemben fog fennállni). Ezek után az apport miatti követelést kell az osztaléktartozással összevezetni (beszámítás), itt pénzügyi rendezés nem valósul meg. A tőketartalékba a követelést ha a rendelkezésre bocsátás a jegyzett tőke cégbírósági bejegyzését megelőzően történt a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. Amennyiben a rendelkezésre bocsátás a cégbírósági bejegyzést követően történik, akkor a rendelkezésre bocsátáskor lehet a tőketartalék javára elszámolni. Ha a kft. tulajdonosa a kérdésben leírtak szerint pénzbeli apporttal szeretne jegyzett tőkét és tőketartalékot emelni, akkor a teljes pénzt át kell utalni, majd ezek után lehet a pénzt az osztaléktartozás kifizetésére fordítani. Ez azt jelenti, hogy nem lehet a pénzapportot sem a jegyzett tőkébe, sem a tőketartalékba kerülő részt beszámítással rendezni (azaz az át nem utalt osztalék tőketartalékba helyezendő részét a tőketartalék javára, az alapítókkal szembeni kötelezettség terhére közvetlenül nem lehet elszámolni). Beolvasztott társaságban lévő tulajdonosi részesedés A beolvadó és az átvevő társaság tulajdonosi szerkezete azonos, két tag 50-50%-os tulajdonos. A beolvadás könyv szerinti értéken történik. A beolvadással egyidejűleg tőkeleszállításra kerül sor, a beolvadó társaság jegyzett tőkéjét tőketartalékba helyezik, a jogutód társaság jegyzett tőkéje változatlan értékben marad. A tagoknál a megszűnt részesedés kivezetésekor a könyv szerinti értéket rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a számviteli törvény 86. -a (6) bekezdés e) pontja szerint. Helyesen járnak e el a tagok, ha rendkívüli bevételt a fenti gazdasági esemény kapcsán nem számolnak el, mivel új részesedést nem szereznek, vagy a számviteli törvény bruttó elszámolás elvére alapozva el kell számolni a jogelőd társaság végleges vagyonmérlege szerinti tulajdoni arányra jutó saját tőkeértéket a rendkívüli bevételekkel szemben? A tagoknál a részesedés bekerülési értéke a beolvadás során a tőkeleszállítástól függetlenül meg kell-e jelenjen, vagy mivel az átvevő jegyzett tőkéje változatlan marad, a vagyonnövekedés a tagok könyveiben nem jelenik meg?

6 6 A kérdésben hivatkozott számviteli törvényi előírás alapján a beolvasztott társaságban lévő tulajdonosi részesedést mint megszűnt részesedést a rendkívüli ráfordításokkal szemben valóban ki kell vezetni. A kérdésben leírt tényállás alapján a tulajdonosok nem szereznek az átvevő társaságban az átalakuláshoz kapcsolódóan új részesedést, ezért nem beszélhetünk bekerülési értékről sem, így a rendkívüli ráfordítással szemben nem kerül rendkívüli bevétel elszámolásra. (Ha lenne új részesedés, akkor annak a bekerülési értéke a kérdésben leírtak szerint a jogelőd társaság végleges vagyonmérlege szerinti tulajdoni arányra jutó saját tőkeérték lenne.) Életbiztosítási díj elszámolása Hogyan kell elszámolni az alábbi folyamatos díjas befektetéshez kötött életbiztosítást, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a szerződőnek és a biztosítottnak? A biztosítás szerződője: a munkáltató biztosított: munkavállaló kedvezményezett elérés esetén: szerződő kedvezményezett elhalálozás esetén: a biztosított férje. A biztosítás módozata: kockázati. Kiegészítő biztosítások: baleseti halál, baleseti rokkantság, kórházi napidíj, műtéti térítés, azonnali szolgáltatás, TB I-II., TB III. A biztosítás tartama 10 év, mely meghosszabbítható. A vállalkozás (szerződő) által fizetett életbiztosítási díj elszámolásánál azt kell elbírálni, hogy a vállalkozás által fizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj fizetésével még nem esetleg csak későbbi cselekmény alapján következik be. A kérdésben leírt tényállás szerint a biztosítás kedvezményezettje elérés esetén a vállalkozás. Így a vállalkozásnál a biztosítási díj befektetési (befektetési alapba kerülő) része nem minősül végleges vagyonvesztésnek, mert az később visszakaphatja, ezért azt költségként nem lehet elszámolni. A biztosítási díj befektetési részét biztosítóval szembeni követelésként kell állományba venni, és csak a biztosítási díj kockázati részét, illetve a kiegészítő biztosítási díjrészt lehet költségként, mint személyi jellegű egyéb kifizetés elszámolni. Az így költségként elszámolt összeggel nem kell a társasági adóalapot megnövelni. Amennyiben a vállalkozás az elérési időt követően mint kedvezményezett a biztosítótól járó biztosítási díjat megkapja, a visszakapott összeget követeléscsökkenésként kell elszámolni, az azt meghaladó összeget pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. Ha a visszakapott összeg kevesebb, mint a követelés értéke, akkor a különbözetet pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni. A vállalkozásnál a pénzügyi műveletek között elszámolt biztosítói kifizetés része az adózás előtti eredménynek, így a társasági adóalapnak is. Ha a biztosítás a biztosítási esemény bekövetkezte haláleset miatt megszűnik, akkor a biztosítóval szembeni követelést mint személyi jellegű egyéb kifizetés költségként el kell számolni, ki kell vezetni a könyvekből (mert ebben az esetben nem a vállalkozás, hanem a biztosított férje kapja meg a biztosítási összeget). Az így elszámolt költséggel szintén nem kell a társasági adóalapot megnövelni. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján adómentes a kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás. A kérdésben leírtak szerint a vállalkozás által kötött biztosítási szerződésben egyedüli biztosítási eseményként a biztosított halálát jelölték meg. Ebben az

7 7 esetben a biztosítási szerződés az előbb hivatkozott Szja. tv. szerinti kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás, melynek a vállalkozás által fizetett díja a díjfizetés időpontjában a biztosítási szerződésben biztosítottként szereplő munkavállaló adómentes jövedelme. Az Szja tv. hivatkozott előírása szerint a baleset és betegségbiztosítás díja is ha az visszavásárlási értékkel nem rendelkezik szintén adómentes. Nem értelmezhető, hogy a kérdésben hivatkozott azonnali szolgáltatás, TB I-II., TB III. milyen szolgáltatást takar, ezért ezeket nem lehet minősíteni (megjegyzem, hogy ha a biztosításnak egészségbiztosítási része is van, akkor az már a hivatkozott Szja. tv. előírása alapján adóköteles, mert a mentes biztosítások között nincs felsorolva). Ha a biztosított halálakor a biztosító az életbiztosítási szerződésben megjelölt kedvezményezettnek (biztosított férjének) teljesít kifizetést, az Szja. tv. 1. számú melléklete 6.6. alpontjának b) pontja alapján adómentes. (Megjegyzés: évi szja szabályok alapján.) Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelés A kft. a jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emeléséről döntött. A cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést, így a társaság jegyzett tőkéje 10 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra emelkedett. Kérdésem: ez a kft. egy 100%-os leányvállalat. Az anyavállalatának van-e ehhez kapcsolódóan valami teendője, könyvelni valója? Az anyavállalatnál a részesedés most 10 millió Ft-os értékkel szerepel a könyvekben. Röviden a válasz az, hogy az anyavállalatnak ehhez a gazdasági eseményhez kapcsolódóan semmilyen könyvelni valója nincs, mert az anyavállalatnál a részesedés bekerülési értéke nem változik meg (a tőkeemeléshez kapcsolódóan az anyavállalat nem apportált semmit). Egy munkavállalót több munkáltató foglalkoztat A munka törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy háromoldalú munkaszerződést kössön több munkáltató egy munkavállaló foglalkoztatására azonos munkakörben. Nekünk ez a lehetőség nagyon kedvező lenne, mert szomszédos irodában dolgozunk egy másik céggel, sem nála, sem nálam nincs annyi munka, hogy a munkavállalót 8 órában foglalkoztassuk, a munkák sajátosságából kifolyólag a 8 12 óráig itt, óráig ott szintén kivitelezhetetlen. Tehát ez egy jó lehetőségnek tűnik, de nem látom, hogy számvitelileg ezt a két cég miként zongorázza le a könyvelésében. Ez mínusz bérköltséget jelentene az egyik cégnél? A másiknál a rá jutó bérköltség, amit megtérít a főmunkáltatónak viszont rendesen bérköltségként+járulékok könyveljem, és a jövedelem elszámolási számla helyett egyéb kötelezettségre könyveljek? 50-50% arányban osztanánk meg a költségeket, megállapodás alapján térít egyik a másiknak. Ha jól gondolom, ez alapján a számlázást is elfelejthetjük, én úgy értelmezem, erre nincs szükség.

8 8 Az új Munka törvénykönyvének a valóban lehetőséget ad arra, hogy egy munkavállalót több munkáltató foglalkoztasson. Az NGM Számviteli Főosztálya a számviteli elszámolásra vonatkozóan szakmai iránymutatást adott ki. Ha több munkáltató foglalkoztat egy munkavállalót, akkor a munkáltatók megállapodásuk arányában viselik a munkabért és annak közterheit, amelyet minden munkáltató a rá eső rész erejéig munkabérként és bérjárulékként számol el. Az Art a (4b) pontja szerint a munkáltatók megállapodásuk alapján kijelölnek egy munkáltatót, aki a bérfizetésért, illetve a bért terhelő járulékok, adók fizetéséért felelős. Ez a munkáltató számfejti teljes összegében a bért és ott jelenik meg bérköltségként, ő vallja be utána az adókat, számolja el költségként a bérjárulékokat. Ezek után a nem kijelölt munkáltatót terhelő bérköltséget és bérjárulékot előírja a másik munkáltatóval szembeni követelésként a bérköltség és a bérjárulék egyidejű csökkentésével (azaz költség mínuszolást kell elszámolni). A ki nem jelölt munkáltató pedig a megállapodás alapján őt terhelő bért és járulékait bérköltségként és bérjárulékként számolja el a kijelölt munkáltatóval szembeni kötelezettségként kimutatva. Ebben az esetben a két munkáltató között nincs mit számlázni. Ez a szakmai iránymutatás a munkáltatóknál a következő problémát fogja előrevetíteni. Az iránymutatás szerinti elszámolásból az következik, hogy egyik munkáltatónál sem fognak a számviteli elszámolásban szereplő adatok a bevallásokkal egyezni, ami a könyvelők munkáját jelentősen meg fogja nehezíteni. A kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása év folyamán műszaki fejlesztés keretében elindítottuk egy újfajta termékünk prototípusának kifejlesztését, amihez költségeink ellentételezésére pályázati támogatást nyertünk. A projekt a évben fejeződött be. A és évek folyamán a műszaki fejlesztés költségeit egy összegben számoltuk el az adott év terhére, és nem aktiváltuk

9 9 Számviteli politikánk értelmében, továbbá igénybe vettük a társasági adóalap, helyi adó és innovációs járulék kedvezményt is a teljes elszámolt költség után. A évben módosítani kívánjuk Számviteli politikánkat, és aktiválni fogjuk a műszaki fejlesztési költségeinket, így ennek a projektnek a évben felmerült költségeit is. A pályázathoz kapcsolódó támogatás egy része a évben már befolyt. A kérdéseink a következőek lennének: - Számvitelileg megtehetjük-e, hogy a fejlesztési költségek egy részét a korábbi években költségként számoljuk el, a másik részét pedig aktiváljuk? - Hogyan kell elszámolni a pályázatból befolyt összeget, illetve hogy milyen adóvonzatai lesznek a évben ennek a bevételnek? A számviteli törvény 25. -a (5) bekezdésének előírása szerint a vállalkozást választási lehetőség illeti meg a tekintetben, hogy a kísérleti fejlesztés költségeit aktiválja-e vagy sem. A kérdésben leírt tényállás szerint a vállalkozás a kísérleti fejlesztés megkezdésekor a évben úgy döntött, hogy a kísérleti fejlesztés költségeit nem aktiválja, a felmerült költségeket a tárgyév eredménye terhére számolja el. Ezt a döntését a vállalkozás később ezen projekt tekintetében nem változtathatja meg. Természetesen a számviteli politikát a kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása tekintetben lehet módosítani, és 2012-től dönthet úgy a vállalkozás, hogy a kísérleti fejlesztés költségeit aktiválni fogja. Ezt a döntést azonban csak a évben, vagy az azt követő években megkezdett (új) kísérleti fejlesztésekre lehet alkalmazni. Így a 2012-ben befejezett, de ben megkezdett kísérleti fejlesztés évben felmerülő költségeit a évi eredmény terhére kell elszámolni (azaz nem tehetik meg, hogy a korábbi években költségként számolták el a kísérleti fejlesztés egy részét, a másik részét pedig évben aktiválják). Mivel a kísérleti fejlesztés költségeit évben költségként kell elszámolni, a évben befolyt pályázati támogatást egyéb bevételként kell elszámolni, az a 2012-es adózás előtti eredmény rész lesz (azaz a bevételt nem lehet időbeli elhatárolás alá vonni). Ha a támogatás többi része a 2012-es üzleti év mérlegkészítés időpontjáig befolyik, akkor ezt a támogatást is a számviteli törvény 77. -a (2) bekezdésének d) pontja alapján 2012-re egyéb bevételként el kell számolni, és ez is az adózás előtti része lesz (függetlenül attól, hogy évben mennyi költség merült fel). Ha a mérlegkészítés időpontja után folyik be a támogatás, akkor azt már

10 10 csak a évre lehet bevételként elszámolni, függetlenül attól, hogy 2013-ban már ehhez a kísérleti fejlesztéshez kapcsolódóan 2013-ban költségek nem fognak felmerülni (mivel a projekt évben befejeződött). Kezességvállalás Széchenyi kártyához az OTP Bank mint számlavezető bank beváltotta a Hitelgarancia Zrt. kezességvállalását, mellyel kiegyenlítette a bank a hitelkamatokat és a Széchenyi hitel egy részét. Hogyan kell ezt lekönyvelni? A kérdésben leírtak alapján a Hitelgarancia Zrt. kifizette a hitelkamatot és a Széchenyi hitel egy részét. A vállalkozásnak a hitel esedékes, eddig ki nem fizetett kamatát eddig is ki kellett mutatnia kötelezettségként. Azzal, hogy a Hitelgarancia Zrt. fizetett a vállalkozás helyett, a vállalkozásnál a hitelkamat és a hiteltartozás ezen részét Hitelgarancia Zrt.-vel szembeni tartozásként kell kimutatni (azaz könyvelésben nem jelent mást, mint a 4-esek közötti átvezetést). Forintos könyvvezetésről az EUR-ra való áttérés Kérdésünk a forintos könyvvezetésről az EUR-ra való áttéréssel kapcsolatos. Konkrét kérdésem a következő: a számviteli törvény szabályozása szerint minden mérlegtételt az MNB mérlegforduló-napi árfolyammal kell átértékelni. A vevői követeléseket és szállítói kötelezettségeket, a pénzeszközöket devizanem figyelembevételével kell átértékelnem. Hogyan kell azokat a mérlegtételeket átértékelnem (pl. beruházásra, készletekre adott előlegek, befejezetlen beruházás, aktív, passzív elhatárolás), amely főkönyvek nyitott tételei tartalmaznak EUR és HUF-os tételeket is? A vállalkozás a készleteit analitikában eddig is EUR-ban vezette, ebben az esetben azt is figyelembe kell venni az átértékelésnél, hogy egyes készletelemek záró értéke az analitikában mennyi EUR, és azzal is úgy kell eljárnom, mint a készletekre adott előlegnél? Ha összefoglalnám az áttérés szabályát, azt mondhatjuk, hogy a forintos záró mérlegtételeket a fordulónapi MNB árfolyammal átszámítom EUR-ra és minden

11 11 mérlegsort tételesen elemezve nyitok EUR-ra, ahol a nyitott tételek között lévő EUR tételek maradnak könyvelés szerinti EUR értéken, és a könyvelt forint értékek számítódnak át fordulónapi árfolyammal EUR-ra. A mérlegsor fordulónapi EUR értéke és a nyitott tételek EUR értéke közötti különbözet az átértékelési különbözet a tőke részét képezi. A számviteli törvény a (1) bekezdésének előírása szerint mint fő szabály a forintban elkészített beszámoló minden tételét az áttérés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell átszámítani. Ez a szabály a Ft-ban fennálló mérlegtételekre vonatkozik. A számviteli törvény a (2) bekezdése azonban más szabályt is tartalmaz. E szerint a létesítő okiratban rögzített devizanemben fennálló követeléseket, továbbá valuta-, devizakészleteket, illetve kötelezettségeket nyilvántartás szerinti valuta, deviza összegükben kell az átszámításnál figyelembe venni. Ezen előírásból következően, ha például egy vevőkövetelés EUR-ban áll fenn, és ennek összege EUR, akkor ezt az áttéréskor EUR-ral kell az áttérési mérlegben szerepeltetni, függetlenül attól, hogy annak Ft-ban mi a mérlegforduló-napi Ft értéke. Ugyanez a helyzet egyéb követeléseknél és kötelezettségeknél is. A beruházásra és készletekre adott előleg is követelés, azaz ha ezeket EUR-ban fizették, akkor ezzel az EUR értékkel kell az áttérési mérlegben szerepeltetni (de pl. követelés az adott kölcsön is). Az aktív és passzív időbeli elhatárolások között is lehetnek devizában fennálló követelés-tartozás jellegű tételek (járó-fizetendő kamatok, bérleti díjak stb.), akkor ezeknél is ugyanígy kell eljárni. Például EUR-ban felvett hitel kamatát EUR-ban kell fizetni, akkor a passzív elhatárolások között lévő hitelkamat min tartozásjellegű tétel EUR-os tételnek minősül, és a hitelkamat EUR összegét kell az áttérési mérlegben szerepeltetni (függetlenül attól, hogy mi a Ft-ban kimutatott összege). Áttéréskor devizában fennálló tételek csak a követelések, valuta-, devizakészletek (azaz pénzeszközök), illetve kötelezettségek lehetnek, ideértve természetesen az aktív és passzív elhatárolások között kimutatott devizában fennálló követelés-kötelezettség jellegű tételeket is. Így a kérdésben felsorolt egyéb tételek, mint például készletek, tárgyi eszközök, befejezetlen beruházás, csak Ft-os tételek lehetnek, ezért az átszámításnál ezeket az áttérés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értéken kell a Ft értéküket átszámítani (ha a vállalkozás szabad akaratából ezeket EUR-ban is nyilvántartotta, ezeket az

12 12 EUR adatokat nem lehet az átszámításnál figyelembe venni.) Természetesen a saját tőke a jegyzett tőke kivételével is Ft-os tétel, és az áttérés napi MNB árfolyamon kell átszámítani. Az áttérési mérlegben a jegyzett tőke összegét a cégbíróságon bejegyzett EUR összegben kell szerepeltetni (így a jegyzett tőkének is lesz átszámítási különbözete). A jegyzett tőke átszámítási különbözetét, ha az nyereség, akkor tőketartalékban kell kimutatni, ha az veszteség, akkor a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, ezt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni [számviteli törvény ának (2) bekezdése]. Az így számított áttérési adatok alapján lesz az áttérésnek átszámítási különbözete a jegyzett tőke átszámítási különbözete nélkül, amelyet a számviteli törvény a (1) bekezdésének előírása alapján nyereség esetén tőketartalékban, veszteség esetén eredménytartalékban kell kimutatni. Opcióért fizetett ellenérték Társaságunk majdani fejlesztése érdekében a jelenleg, általa bérelt ingatlannal kapcsolatban egy jelentős összeget (a jelenlegi vételár 20%-át) fizetett ki forintban opciós díjként annak reményében, hogy az ingatlant az opciós szerződésben meghatározott értékben megvásárolhassa. Kérdéseim: 1/ Hogyan könyveljük a díjat? Elfogadható, ha a pénzkiadással egy időben az egyéb követelések közt tartjuk nyilván (értelem szerint a jogot alapítónál az egyéb kötelezettségek közt kellene kimutatni)? 2/ Az ingatlan megvásárlásakor hogyan kezeljük a nyilvántartott díjat? 3/ Mi történik, ha az ingatlan mégsem kerül megvásárlásra? 4/ Befolyásolja-e a helyzetet, ha kapcsolt cégek közt zajlik az ügylet? Az opciós díj (vételi jog) alapítójánál az opcióért fizetett ellenértéket a számviteli törvény 26. -a (3) bekezdésének előírása alapján vagyoni értékű jogként kell aktiválni, a jogot eladónak pedig bevételként kell elszámolnia. Amennyiben nem élnek az opciós joggal, akkor a vagyoni értékű jogot terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a könyvekből [számviteli törvény 53. -a (1) bekezdésének c) pontja]. Ha az ingatlan az opciós jog alapján

13 13 megvásárlásra kerül, akkor az opciós jog az ingatlan bekerülési értékét növeli, azt rá kell aktiválni [számviteli törvény 47. -a (2) bekezdésének e) pontja]. Az előbb említett számviteli elszámolást nem befolyásolja, hogy kapcsolt felek között jött létre az ügylet, ennek csak adóhatásai lehetnek, ha nem piaci áron kötötték az opciós ügyletet. Próbaüzemeltetés költségei Egy tevékenységet megkezdő vállalkozásnál az ügyvezetés döntése alapján fél évig tartott a próbaüzemelés időszaka. Az elkészült termékek szabályos elszámolása után 140 millió Ft összegű próbaüzemi költség maradt. Az összes beruházás értékének a fele építés (ingatlan), a másik fele termelő gép, berendezés. Az ingatlanok értékcsökkenési leírását 3%-os kulccsal, a gépeket progresszív leírással az első évben 5%-os kulccsal tervezzük elszámolni. Kérdések: - A próbaüzem költségeit milyen módon helyes (szabályos) felosztani? - A jelentős darabszámú gépre jutó költséget amelyeknél azonos leírási kulcsot kívánunk alkalmazni tehetjük-e felosztás nélkül egyetlen kartonra, és erről számoljuk el az értékcsökkenési leírást a gépekre is érvényes leírási kulccsal? - Helyes-e az általunk tervezett értékcsökkenési leírás elszámolása? Amennyiben a próbaüzemeltetésben több eszköz vesz részt, akkor a próbaüzemi többletköltségeket megfelelő mutatók, jellemzők alapján tételesen meg kell osztani az egyes eszközök között. Így nem elfogadható eljárás, hogy a gépekre jutó próbaüzemi költségeket amelyeknél azonos leírási kulcsot kívánnak alkalmazni felosztás nélkül egyetlen kartonon mutatják ki, és erről a kartonról számolnák el az értékcsökkenési leírást a gépekre is érvényes leírási kulccsal. A próbaüzemi költségek felosztásánál, ha lehetséges, naturális mutatószámokat indokolt alkalmazni. Így a vetítési alapnál elsősorban a próbaüzemi tényleges igénybevételt kell figyelembe venni (pl. ilyen műszaki jellemző lehet az üzemóra), ha azonban ez nem lehetséges, akkor a költségek megosztásának az egyedi eszközök próbaüzemeltetési költségek nélkül számított bekerülési értéke is alapja lehet.

14 14 A kérdésben felvetett értékcsökkenési elírási módszert a számviteli törvény megengedi, azonban arra nem lehet választ adni, hogy az adott vállalkozás szempontjából ez valóban jó módszer-e (ehhez ismerni kellene a vállalkozási tevékenység tartalmát, jellemzőit). Beruházási hitelből több tárgyi eszköz valósul meg A 2012-től hatályos számviteli törvényi előírás szerint az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartaléknál a hitelfelvételtől eltelt időtartam helyett a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell képezni. A céltartalék összegének kiszámításánál figyelembe vehető hitel futamidő nem lehet több, mint a hitellel finanszírozott eszköz várható használati ideje. A számviteli törvény változása hatással van a társasági adóalapra is, a helyes eljárás érdekében az alábbi kérdések merülnek fel: 1) Hogyan kell megképezni a céltartalékot abban az esetben, ha a beruházás többféle eltérő használati idejű eszközt érint? A hitelből megvalósított eszközök bekerülési értéke arányában kell a halmozott árfolyamveszteséget megbontani, és egyenként meghatározni a céltartalék arányát? A nem aktivált eszközökre jutó elhatárolt árfolyamveszteséget év végén nem lehet céltartalékot képezni, csak lekötött tartalékot? 2) Hogyan kell elvégezni az elkülönítést, ha a folyósított hitelből több tárgyi eszköz beszerzése történik eltérő aktiválási és költségkénti megjelenési időpontokkal? 3) Amennyiben a régi szabályok szerint már elkezdődött a céltartalék és a lekötött tartalék képzése, át kell számolni a korábbi években képzett céltartalékot és lekötött tartalékot? A kérdésben hivatkozott számviteli törvényi előírás szó szerinti értelmezéséből az következik, hogy ha a beruházási hitelből több tárgyi eszköz valósul meg, és azokat eltérő időpontban aktiválták, akkor az egyes aktivált tárgyi eszközökre vonatkozóan a beruházási hitelt arányosítani kell. Az arányosítás alapja lehet a kérdésben leírt módszer, azaz a hitelből megvalósított eszközök bekerülési értéke arányában történik a megosztás. Az arányosítás vonatkozik az elhatárolt veszteségre és az ahhoz kapcsolódó céltartalék képzésre is (így több arányszám is lehet). Ha mérlegfordulónapon van nem aktivált beruházás, akkor erre a

15 15 számviteli törvény előírása alapján nem vonatkozhat az árfolyamveszteség elhatárolása, illetve céltartalék képzése, lekötött tartalékképzés. A számviteli törvény 47. -a (4) bekezdés c) pontjának az előírása szerint ugyanis az üzembe helyezésig felmerült árfolyamkülönbözetet a beruházás bekerülési értékében kell figyelembe venni. Így a beruházási hitel év végi átértékelési árfolyamveszteségéből a beruházásra jutó arányos részt a beruházásra rá kell aktiválni, az eredményhatásként nem jelenhet meg (mivel nincs az eredményben árfolyamveszteség, ezért nincs mit elhatárolni, így nincs mire céltartalékot és lekötött tartalékot képezni). Véleményem szerint, ha eltérő időpontban, de adott éven belül viszonylag közel kerülnek az eszközök aktiválásra, akkor elfogadható az a módszer is, hogy az utolsó eszköz aktiválási időpontjától számítják a céltartalék képzését (ebben az esetben egy arányszám alapján történik a céltartalék képzése). Ha viszont több üzleti évben kerül sor az aktiválásokra, akkor mindenképpen még az előbb leírt egyszerűsítés mellett is több arányszámmal kell dolgozni. Ha előtt a régi szabályok szerint már elkezdődött a céltartalék és a lekötött tartalék képzése, nem kell átszámolni a korábbi években képzett céltartalékot és lekötött tartalékot. A évben a régi szabályok szerint megképzett céltartalék, lekötött tartalék a évi nyitó tételek között szerepel. A 2012-es könyvelés és év végi átértékelés után kialakul az elhatárolt árfolyamveszteség záró állománya. Ezt a záró állományt az új arányszámmal (arányszámokkal) megszorozva kijön, hogy mennyi céltartaléknak kell lenni a 2012-es mérlegfordulónapon. Ezt a céltartalékot viszonyítják a nyitó céltartalék összegéhez, és a nyitóból vagy feloldanak vagy ráképeznek (ezzel a céltartalék az új szabályra automatikusan átáll), és az így kimutatott árfolyamveszteség és céltartalék különbözetét kell lekötött tartalékként kimutatni (konkrétan ez is azt jelenti, hogy a évi lekötött tartalékból vagy feloldanak vagy ráképeznek, és lekötött tartalék is átáll az új szabályra). Kölcsön minősítése I./ Egy kölcsön minősítésével kapcsolatban kérném a segítségét. Egy külföldi anyavállalat szerződés alapján forintkölcsönt nyújt a leányvállalata részére. A két fél között kötött szerződésben a nyújtandó kölcsön összege Ft-ban szerepel. De mivel az anyavállalatunknak nincs Ft valutája, illetve nem is konvertált, így EUR-ban utalta leányvállalatunk részére a megállapodott kölcsön összegét. A visszafizetés részletei is Ft-ban vannak rögzítve.

16 16 Kérdésem mivel megoszlanak a vélemények az lenne, hogy ebben az esetben a leányvállalatnál ez kölcsön Ft, illetve devizakölcsönnek minősül-e? Helyesek-e az alábbi elszámolási módok: 1. Ha Ft kölcsönnek minősítem a kapott összeget A társaság számviteli politikája szerint az MNB árfolyamot használja, így a kölcsön beérkezéskor Ft értékben magasabb, mint a szerződött Ft összeg. Ezért különbözetem keletkezik: a.) a különbözetet vissza kell utalni az anya részére b.) árfolyamkülönbözetként elszámolom a különbözetet c.) a tulajdonos lemond a különbözetről, elengedett kötelezettségként rendkívüli bevételként elszámolom és társasági adóalap-növelő tételként figyelembe veszem ezt az összeget a kapcsolt vállalatok közötti áreltérés miatt. Az a,b,c megoldásoknál nem tudom mely(ek) a jó megoldások? 2. Ha devizakölcsönnek tekintjük a.) Akkor devizában tartom nyilván és év végén át kell értékelnem a december 31-ei árfolyammal? b.) Van- e arra lehetőség, hogy Ft hitel legyen belőle, hiszen a tulajdonos is így tarja nyilván? II./ Másik kérdésem az lenne, hogy már meglévő, tulajdonos által folyósított deviza kölcsönt is szeretnénk Ft kölcsönként kezelni. Megtehetem-e ezt úgy, hogy születik egy szerződés a két fél között arról, hogy a meglévő devizatartozást forintosítják egy megállapodott árfolyamon, és a továbbiakban a törlesztő részleteket is Ft-ban írják elő. Számvitelileg úgy kezelem, hogy a szerződés-aláíráskori dátummal visszafizetem a deviza kölcsönt és felveszem a Ft kölcsönt. Ekkor tényleges pénzmozgás nem történik, és a visszafizetés miatt keletkezett árfolyamkülönbözetet az adott időszakban elszámoltam. I./ A kérdésből nem derül ki, hogy a kölcsönszerződésben a visszafizetendő Ft összeget hogyan állapítják meg (az lehet sima Ft, ekkor a törlesztő összeg fix Ft összeg, vagy az EUR árfolyam alapján meghatározott Ft összeg, ezért az a törlesztéskor az EUR árfolyamváltozása miatt változó Ft összeget jelent). Amennyiben az anyavállalat EUR-ban folyósította a kölcsönt, akkor ezt a kölcsönt a számviteli politikában meghatározott árfolyamon kell Ft-ban állományba venni (ez a

17 17 kérdésben leírtak szerint MNB árfolyam). Ha azonban a kölcsön törlesztését fix forintban határozták meg, akkor a kölcsön Ft kölcsönnek minősül. Ebben az esetben az így állományba vett kölcsönt állománybavételkor át kell értékelni a szerződésben meghatározott Ft összegre. Az eltérést árfolyamkülönbözetként kell elszámolni. Ha azonban a kölcsön törlesztését EUR alapon Ft-ban határozták meg, akkor a kölcsön EUR alapú Ft kölcsönnek minősül, és törlesztéskor az MNB árfolyamon számított Ft összeg és a ténylegesen fizetendő Ft összeg közötti különbözetet kell törlesztéskor árfolyamkülönbözetként elszámolni (azaz a kölcsön állománybavételekor nem szabad azt a szerződés szerinti Ft összegre átértékelni). Ez utóbbi esetben a kölcsöntartozást mérlegfordulónapon az EUR árfolyam alapján át kell értékelni. II./ Az eddig nyújtott EUR kölcsönök pénznemét a szerződő felek ilyen irányú akarata esetén meg lehet változtatni, és az EUR kölcsönt Ft kölcsönre lehet átkonvertálni. Ha átkonvertálják az EUR kölcsönt Ft kölcsönre, akkor bár pénzmozgás valóban nem történik, de számvitelileg mégis úgy kell kezelni, mintha az EUR kölcsönt visszafizették volna, és Ft hitelt vennének fel. Ezért az átkonvertálás időpontjával az EUR kölcsön könyv szerinti Ft értékét ki kell vezetni a könyvekből, a szerződés szerint meghatározott Ft összeget viszont állományba kell venni. A különbözetet árfolyamkülönbözetként kell elszámolni. Ítélet szerinti elismert munkabér járulékai Alvállalkozónk alkalmazottja bírósági perben cégünkkel szemben pert nyert (biztonsági őrként cégünk ruhájában őrzött). Az ítélet szerint cégünknek elismert munkabért, késedelmi kamatot kell megfizetnie a felperes pernyertes magánszemélynek. Vállalkozásunk mint kifizetőhely a bírósági ítélet alapján adóelőleg, illetve egyéb járulék levonása nélkül kifizetheti-e a megítélt összeget, ami 4 millió Ft? A cég kifizetőnek minősül, ezért a hatályos jogszabályok alapján a megítélt összegből az adókat, járulékokat le kell vonni. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló bejelentése

18 18 A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval kapcsolatos a kérdésem: be kell-e jelenteni a NAV-nál, ha ezt szeretném választani? Ha igen, akkor mikor? Elég a év végén, ha már a 2013-as beszámolót így szeretném elkészíteni? A év beszámolója még nem készíthető el így? A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót először a 2013-ban kezdődő üzleti évről lehet készíteni, ezért a 2012-es beszámoló még nem készíthető el így. Ha a vállalkozás a 2013-as üzleti évről mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót kíván készíteni, ez a vállalkozás saját döntése, ezt sehova nem kell bejelenteni, így a NAV-nak sem. Az áfatörvény szerint általános szabályok szerinti adózás bejelentése január 01-jétől az ingatlan bérbeadásra cégünk az általános szabályok szerinti adózást választotta az áfatörvény 88. -a szerint. A törvény szerint ettől a választásunktól az 5. naptári év végéig nem térhetünk el. Az 5 év december végén lejár. Be kell-e jelentenünk, ha továbbra is az általános adózást kívánjuk választani, vagy ez automatikusan meghosszabbodik, és csak abban az esetben van bejelentési kötelezettségünk, ha változtatni akarunk az eredeti bejelentésen? Sajnos az adóhatóság sem tudott erre egyértelmű választ adni. Az áfatörvény 88. -a (5) bekezdésének előírása szerint a választástól a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem lehet eltérni. Ezen előírásból az következik, hogy csak akkor kell bejelentést tenni, ha a választástól el kívánnak térni. Mivel az általános adózást választották, és továbbra is ezt szeretnék alkalmazni, ezért nem kell bejelenteni semmit. Tehergépkocsi bérlés áfája Tehergépkocsit bérbe veszek, az áfáját visszaigényelhetem-e a évben?

19 19 Az áfatörvény a amely az adólevonási jogot korlátozza nem tartalmazza a kérdésben szereplő tehergépkocsi bérlését, ezért a bérlet áfája visszaigényelhető, feltéve, hogy a tehergépkocsit adóköteles tevékenységhez fogják használni. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség átértékelése Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (4542. szállító) értékelését az alábbiak szerint végeztem: fordulónapon könyv szerinti értéke értékeléskori forint értéke Ft Ft Elszámolt árfolyamveszteség: Ft december 31-ével a külföldi szállító elévültnek nyilvánította és elengedte a követelését. A külföldi szállító folyószámláján az előző fordulónapi ( ) egyenleg, azaz Ft szerepel. Ha első lépésben a Ft könyv szerinti értéket elszámolom rendkívüli bevételként, a Ft különbözetet milyen számlával szemben tudom lekönyvelni, hogy végül a folyószámla egyenlegem nulla legyen, és szakszerűen járjak el? A kérdés alapvetően ilyen formában nem értelmezhető ei átértékelés után a szállító könyv szerinti értéke Ft (a folyószámlán ennek az összegnek kell szerepelnie). Ha a szállító elengedte a követelését, vagy elévült, akkor ezt a gazdasági eseményt mindig könyv szerinti értéken kell elszámolni (az nem bontható meg külön az eredeti értékre és külön a mérlegfordulónapi átértékelési különbözetre). A könyv szerinti értéket, azaz a Ft-ot kell mint elengedett, elévült kötelezettség a szállítóval szemben rendkívüli bevételként elszámolni. EVÁ-s vállalkozás tér át KATÁ-ra

20 adóévben EVA-s egyéni vállalkozó, a 2013.adóévre KATA adózást választotta alanyi adómentességgel áfa szempontjából. A bevétel megállapításánál milyen időpontot kell megállapítani, és így mely adózási módot kell figyelembe venni EVA-t köteles fizetni vagy a KATA alanyakénti bevételi nyilvántartásában kell szerepeltetni a következő esetekben? december 31-én kiállított számla, amely az áfa-tv a szerinti ügyletet tartalmaz (2012. évi szolgáltatásnyújtást), ezért a teljesítési idő és fizetési határidő esetünkben A számla ellenértékének kifizetése december 31-én kiállított számla, amely az áfa-tv a szerinti ügyletet tartalmaz (2012. évi szolgáltatásnyújtást), ezért a teljesítési idő és fizetési határidő esetünkben január 12. A számla ellenértéke az EVA bevallási határidőig nem folyik be január 05-én kiállított számla, amely évi szolgáltatást tartalmaz, fizetési határideje február 25. A számla ellenértéke jelen napig nincs kiegyenlítve. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló évi CXLVII. törvény nem tartalmaz külön átmeneti szabályt arra az esetre, ha evás vállalkozás tér át KATÁ-ra. Ezért a kérdést az eva-tv. megszűnési szabálya alapján kell elbírálni. Erre vonatkozóan az eva-tv. 8. -ának (7) bekezdése tartalmaz előírást. Ezen előírás szerint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg [illetve az a 7. (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek]. Ezen előírásból következően mivel a kérdésben szereplő mindhárom esetben évi szolgáltatásról (teljesítésről) kerül a számla kiállításra a bevételt evás bevételként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy az mikor fog befolyni. ÁFÉSZ átalakulása kft.-vé Az ÁFÉSZ átalakulás előtt áll, új kft.-vé kíván átalakulni, majd beolvadni a jelenlegi kft.-jébe. Befektetett eszközei között a kft. üzletrésze szerepel, a kft.-nek 98%-ban tulajdonosa. Saját tőkén belül a 2006-ig felhalmozott vagyonát lekötött tartalékban tartjuk nyilván. Jegyzett tőkében a tagok részjegye mellett a évi X. törvény szerinti befektetői és átalakított befektetői részjegyek összege szerepel. A befektetői és átalakított befektetői részjegyek tulajdonosai a korábbi években megkeresésünkre nem reagáltak, a részükre küldött levelek

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Beruházásokhoz kapcsolódó mérlegfordulónapi nem realizált árfolyamveszteség szabályai

Beruházásokhoz kapcsolódó mérlegfordulónapi nem realizált árfolyamveszteség szabályai Beruházásokhoz kapcsolódó mérlegfordulónapi nem realizált árfolyamveszteség szabályai I. Választás évében A. Főbb szabályok Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható

Részletesebben

E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2013.február V. évfolyam 2. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2013.február V. évfolyam 2. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2013.február V. évfolyam 2. szám Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról

Részletesebben

Számviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület

Számviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület (számviteli témakör) Forrás Akadémia GriffSoft Informatikai Zrt. 1041 Budapest, Görgey Artúr utca 69-71. Telefon: +36-1/450-2200, +36-62/549-100 Fax: +36-1/239-0056, +36-62/401-417 Web: www.griffsoft.hu

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Frissített verzió, 2011. július A Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapítási határozatának összefoglalója

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (40 pont) Könyvelés Főkönyvi számlavázakon Eszközök Nyitó mérleg Források A. Befektetett

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

A/ A tulajdonos változást az utolsó közzétett beszámoló adatai alapján kell könyvelni a Kft-nél.

A/ A tulajdonos változást az utolsó közzétett beszámoló adatai alapján kell könyvelni a Kft-nél. 11/ "A" társaság (anya), melynek tagjai 25-25%-ban 2 magánszemély és 25-25%-ban két társaság. Az "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak (leány). Mindkét társaság ingatlan tulajdonnal rendelkezik.

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. május 30-i ülésére

E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. május 30-i ülésére EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELNÖKE PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ELNÖKE E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. május 30-i ülésére Tárgy: A Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

1. feladat Aktív időbeli elhatárolások

1. feladat Aktív időbeli elhatárolások 1. feladat Aktív időbeli elhatárolások l. A vállalkozás október 1-jén 9 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet vásárolt. Az értékpapír névértéke 200.000 Ft, kibocsátási árfolyama 92 %. 2. Egyik külföldi

Részletesebben

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban)

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban) 1. Általános magyarázatok 1.1 JOGI VISZONYOK Az alapító-tulajdonos Hollóné Dr Baranyi Zita ügyvéd kérelme alapján a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége 2005. július 01-i ülésén az alapító okirat jóváhagyásával

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

MOHL. Mohl Gergely. Saját tőke. (TK 321.-360.o.) 2009. február 10.-11. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html

MOHL. Mohl Gergely. Saját tőke. (TK 321.-360.o.) 2009. február 10.-11. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely Saját tőke (TK 321.-360.o.) 2009. február 10.-11. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még (-) III.

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához Általános rész: Név: FÜZESGYÓGY KFT. Képviseletre jogosult:

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2013.március V. évfolyam 3. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2013.március V. évfolyam 3. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2013.március V. évfolyam 3. szám Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2011 Magánorvosok Országos Szövetsége (MAOOSZ) 1135 Budapest, Kerekes utca 9. 5/7. Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2013 Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete (MMKE) 8000 Székesfehérvár Palotai út 8/b Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

Könyvvezetési ismeretek

Könyvvezetési ismeretek 1 I. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Könyvvezetési ismeretek 2014/2015 II. félév Elméleti kérdések 1. A 3171 A Külföldi vevő számla egyenlege 100e DEV 200 Ft/DEV árfolyamon,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Részletesebben

Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Szöveges kiegészítő melléklete a 2014. évi beszámolóhoz Budapest, 2015.03.12 a szervezet képviselője 1 K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T 2014. I. Általános

Részletesebben

SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGOK CÍMŰ TANTÁRGY HÁZI DOLGOZATA TÁVOKTATÁS TAGOZAT GAZDÁLKODÁSMENEDZSMENT SZAK KÉSZÍTETTE: NEPTUN KÓD: 2014/2015. 2.

SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGOK CÍMŰ TANTÁRGY HÁZI DOLGOZATA TÁVOKTATÁS TAGOZAT GAZDÁLKODÁSMENEDZSMENT SZAK KÉSZÍTETTE: NEPTUN KÓD: 2014/2015. 2. SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGOK CÍMŰ TANTÁRGY HÁZI DOLGOZATA TÁVOKTATÁS TAGOZAT GAZDÁLKODÁSMENEDZSMENT SZAK KÉSZÍTETTE: NEPTUN KÓD: 2014/2015. 2. FÉLÉV 1 1. feladat: Alapítás Az A vállalkozás új vállalkozást hoz

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület 2012 Éves beszámolójához 2013 május 09 a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő

Részletesebben

1. feladat. Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Mérlegfőösszeg. Mérlegfőösszeg. változatlan, eszközök összetétel változik

1. feladat. Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Mérlegfőösszeg. Mérlegfőösszeg. változatlan, eszközök összetétel változik 1. feladat Jelölje X-el a gazdasági események hatásait! Gazdasági esemény Mérlegfőösszeg nő Mérlegfőösszeg csökken Mérlegfőösszeg változatlan, eszközök összetétel változik Mérlegfőösszeg változatlan, források

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit)

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) 1 Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) I. Befektetett eszközök 11. Immateriális javak 113 Vagyoni értékű jogok 114 Szellemi termékek 118 Immateriális

Részletesebben

SZÁMVITELI HÍREK Számviteli kisokos (egyesületi tájékoztató) Lezárva 2012. február 15-ével. Összeállította: Botka Erika főtitkár.

SZÁMVITELI HÍREK Számviteli kisokos (egyesületi tájékoztató) Lezárva 2012. február 15-ével. Összeállította: Botka Erika főtitkár. 1 SZÁMVITELI HÍREK Számviteli kisokos (egyesületi tájékoztató) Lezárva 2012. február 15-ével. Összeállította: Botka Erika főtitkár Tartalma: 1) Devizás tételek 2011. mérlegfordulónapi átértékelése 2) Devizakötelezettség

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete.

Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete. Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának Kiegészítő melléklete. I. Általános rész: 1. A vállalkozás bemutatása: A társaság cégneve: Gigahertz Hungary Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Statisztikai számjele: 13920410-4741-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-071364 Vállalkozás megnevezése: MasterMind Interactive Kft Vállalkozás címe: 4400 Nyíregyháza Korányi F. utca 29/A Kiegészítő melléklet

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a BJO NP Kft. 2013. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló,

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

A 2011. üzleti évről szóló éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

A 2011. üzleti évről szóló éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE A 2011. üzleti évről szóló éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Az Art-Pack 2000 Kft éves beszámolója részeként a 2000.C. számviteli törvény (sztv.) alapján. Cégjegyzék szám: 11-09-014018 Statisztikai

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (10 pont) Egy tárgyi eszközről a következő információkkal rendelkezik: Bruttó érték 15 000 000

Részletesebben

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK FŐKÖNYVI KIVONAT 2013.01.01-2013.12.31 Psalmus Humanus Egyesület - 2013 Forgalom Fők.szám Megnevezés Tartozik Követel 1 14 3 31 36 38 381 384 39 392 4 41 45 454 463 464 471 474 49 5 51 143 145 149 1491

Részletesebben

Társasági adó 2013. évi változásai

Társasági adó 2013. évi változásai Társasági adó 2013. évi változásai a 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő MKVK OK Kft. FOGALMI VÁLTOZÁSOK 1 Bejelentett immateriális jószág 4. 5/a.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: 18458776-2-06 Szentesi Vízilabda Klub 6600 Szentes, Csallány Gábor part 4. Telefon: 63/400-146 Kiegészítő melléklet 2013. január 1. 2013. december 31. Dátum: Szentes, 2014. május 29. 2 I. Általános

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Egyszerűsített beszámoló

Egyszerűsített beszámoló Statisztikai számjel: 2 1 1 9 4 9 7 3 9 3 1 1 3 2 Cégjegyzék száma: 2-9 - 6 9 7 9 1 1 A vállakozás megnevezése: ZALAI NYÁRI SZINHÁZAK NONPROFIT KFT A vállakozás címe, telefonszáma: 89 Zalaegerszeg Madách

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Általános rész: A vállalkozás megnevezése: TÁMASZ Idősek Otthona

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozásokat érinti: ha nem kívánják a Tao. tv. előírásai szerint az adózás előtti eredményt módosítani a különbözettel módosíthatják

A kapcsolt vállalkozásokat érinti: ha nem kívánják a Tao. tv. előírásai szerint az adózás előtti eredményt módosítani a különbözettel módosíthatják A kapcsolt vállalkozásokat érinti: ha nem kívánják a Tao. tv. előírásai szerint az adózás előtti eredményt módosítani a különbözettel módosíthatják az ügylet eredeti ellenértékét = a beszerzési értéket

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Budapest, 2012. március 28. 1. SZÁMVITELI POLITIKA A SEM IX. Városfejlesztő Zrt. könyveit és nyilvántartásait a Számviteli

Részletesebben

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.)

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.) Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. A alapítvány rövid bemutatása: Tevékenység kezdete: 2005.02.17 Székhelye: 2030 Érd, Júlia u. 49. A beszámoló aláírására jogosult:

Részletesebben

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 2 3 1 8 4 0 0 6

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12.

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 II. évfolyam BA Név:

Részletesebben

IV/1. Az Erste Bank Hungary Rt. többségi és befolyásoló részesedést biztosító érdekeltségei 2002. december 31.

IV/1. Az Erste Bank Hungary Rt. többségi és befolyásoló részesedést biztosító érdekeltségei 2002. december 31. IV/1. Az Erste Bank Hungary Rt. többségi és befolyásoló részesedést biztosító érdekeltségei Többségi részesedés vállalkozásokban Vállalkozás neve Bank tulajdoni hányada %-ban Vállalkozás székhelye ESZE

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok Pénzügy Bemutatkozás Az OFA Kooperáció program pénzügyi szakértője vagyok. Végzettségemet tekintve gazdasági mérnök és mérlegképes könyvelő. Ezen kívül 2003-ban a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán

Részletesebben

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2012. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2012. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2012. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: (rövidített) RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT A cég neve:

Részletesebben

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE Készítette: Dr. Király Eszter Gazdasági vezető Budapest, 2013. április Tartalomjegyzék I. A Magyar Úszó Szövetség mint Kiemelten közhasznú egyéb szervezet

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 13620275-4941-113-01 Statisztikai számjel 01-09-864697 Cégjegyzék száma Drayman Team Kft. 1196 Budapest, Kisfaludy utca 181. Egyszerűsített éves beszámoló 2008. december 31. A közzétett adatokat könyvvizsgáló

Részletesebben

A számviteli tv. szerinti Cash flow-kimutatás összeállítása és ellenőrzése

A számviteli tv. szerinti Cash flow-kimutatás összeállítása és ellenőrzése A számviteli tv. szerinti Cash flow-kimutatás összeállítása és ellenőrzése 1.3. Cash flow-kimutatás /1. dia A cash flow fogalma Olyan pénzbevételeket előidéző hozamok és pénzkiadást jelentő ráfordítások

Részletesebben

Magyar Diabetes Társaság 2013. évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Magyar Diabetes Társaság 2013. évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Magyar Diabetes Társaság 2013. évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1.Általános rész: A Társaságot 1970.évben hoztuk létre. A Társaság képviselője 2013.évben: Prof. Dr.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a 2011 évi beszámolóhoz. Vállalkozás adószáma: 18231052-2-41. Alakulás időpontja: 1990. 01. 01.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a 2011 évi beszámolóhoz. Vállalkozás adószáma: 18231052-2-41. Alakulás időpontja: 1990. 01. 01. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2011 évi beszámolóhoz Vállalkozás neve: MAGYAR REPÜLŐ SZÖVETSÉG Vállalkozás adószáma: 18231052-2-41 Vállalkozás székhelye: 1138 Budapest, Dagály utca 11/A. Alakulás időpontja: 1990.

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

Eszközök és források összetételének változásai. Megnevezés 2008.XII.31. 2009.XII.31. Változás Változás % Eszközök

Eszközök és források összetételének változásai. Megnevezés 2008.XII.31. 2009.XII.31. Változás Változás % Eszközök l.sz.táblázat Eszközök és források összetételének változásai Megnevezés 2008.XII.31. 2009.XII.31. Változás Változás % Eszközök A. Befektetett eszközök 684 605 673 899-10 706 98,4 I. Immateriális javak

Részletesebben