Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programja
|
|
- Károly Ferenc Szalai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programja Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése 5. osztályos természetismeret órákon Készítette: Horváthné Fazekas Erika Kaszt Erika 2010.
2 Tartalomjegyzék: 1. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 5. osztályos természetismeret órákon 2. A természetismeret tantárgy helyi tanterve és az Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programja 3. Tanmenetjavaslat a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztéséhez, a természetismeret tantárgy 5. osztályban való tanításához 4. Összegzés 5. Mellékletek 5.1. A választott modulok leírásai 5.2. CD melléklet 2
3 1. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 5. osztályos természetismeret órákon A természetismeret tantárgy és a szociális kompetenciák kapcsolódási pontjai Iskolánkban a természetismeret tantárgyon belül évek óta megvalósult az a manapság egyre fontosabb ideológia, hogy a tantárgyban megjelenő fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi tényeket, fogalmakat, folyamatokat integráltan, egymásra épülve, a hétköznapi életben is hasznosítható formában adjuk át tanulóinknak. Ennek legfőbb lényege, hogy a környezetükről hiteles és a gyakorlatban is hasznos információkkal, attitűdökkel rendelkezzenek a gyerekek. A természetismeret tantárgyon belül jelenik meg egyik leghangsúlyosabb formában a környezeti nevelés elveinek tudományos hitelességen alapuló magyarázata. A fenntartható fejlődés egyik kulcskérdése, hogy a mai fiatalság olyan készségekkel és képességekkel rendelkezzen, amelyekkel képesek megóvni természetes és mesterséges környezetük értékes elemeit és ne éljék fel jelenlegi forrásaikat. Ennek az alapját az képezi, ha a mai diákok olyan felnőttekké váljanak, akik megfelelő énképpel, helyes önértékeléssel, természeti és szociális környezetük iránt empátiát és felelősséget érezve, hatékony együttműködéssel képesek felismerni a környezeti problémákat és tudományos körültekintéssel keresik meg a lehetséges megoldási alternatívákat. A fenntartható fejlődés csak akkor valósulhat meg, ha nem csupán elszigetelt döntések születnek, hanem ha az egyéni döntések is a közös, élhető jövő elérésére irányulnak. A szociális kompetenciák fejlesztésének fókuszpontjában a környezettudatos magatartás és kritikai gondolkodás kialakítására irányuló készség- és képességfejlesztés, attitűdformálás áll. Elve, hogy a szocializált ember könnyebben illeszkedik be társadalmi környezetébe, erőforrásaival való gazdálkodása során nem az egyéni, hanem a közösségi érdek vezérli. Az ötödikes korosztály szintjén azt a célt tartja szem előtt, hogy a gyerekek el tudjanak igazodni környezetükben, a maguk mindenkori szintjén képesek legyenek a biztonságos életvitelre és a felelős döntések meghozatalára. A program segítségével megvalósíthatónak láttuk azt a célunkat, hogy a gyerekekkel elsajátítassuk a természettudományok által képviselt hiteles ok-okozati összefüggéseket feltáró megismerési módokat, miközben a természeti folyamatok és jelenségek segítségével felébreszthetjük cselekvő felelősségüket és pozitív viszonyulást alakítsunk ki bennük közvetlen környezetük értékei, élőlényei és embertársai iránt. A természet önmagában is ökoszisztémájának felépítésében, az egyes élőhelyek populációinak és egyedeinek kölcsönös egymásra utaltsága révén példát jelent ember és természet, ember és embertársai közti kölcsönös függőségre. 3
4 A modulok kiválasztásának körülményei A modulok osztálytól egy-egy, a helyes szocializációban fontos téma köré épülnek. Az ötödik évfolyam programjában hangsúlyos szerepet kap a problémák tudatosítása és a hozzájuk való helyes viszonyulás, a konfliktus és kezelése. A természetismeret tantárgy habár témáját tekintve kiválóan alkalmas a szociális kompetenciák fejlesztésére, sajnos a kerettantervi körülmények között elég nehezen illeszthetők bele újabb, hosszabb időt igénylő tartalmak. Ezért a modulok kiválasztásánál nagyban törekedtünk arra, hogy a NAT-ban előirányzott tartalmakhoz minél szorosabban kapcsolódó, a szociális kompetenciák építésére irányuló témákat válasszunk. Így az ötödik évfolyamosok számára ajánlott Én és a világ, illetve Én és a másik témakörökből választottuk ki azokat a modulokat, amelyeket be tudtunk illeszteni a természetismeret tantervünkben korábban is megjelenő hasonló jellegű feldolgozási formák mellé. Módszertani alapelvek A természetismeret tantárgyon keresztül történő szociális kompetenciafejlesztés fontos alapját képezte a környezete iránt érzékenyen reagáló és felelősséggel, mint attitűddel és képességgel rendelkező diákok képzése. Az ehhez vezető utat olyan módszerek és munkaformák választásában láttuk, melyeknek fontos elemét képezi: - a minél több érzékszerven keresztül történő tapasztalatszerzés megfigyelések, kísérletezések segítségével - a gyakorlati életben tapasztaltakra való építkezés, - a nyomtatott és elektronikus információhordozók helyes használata, - a megbízható adat- és tényközlés, magyarázat, értelmezés elsajátíttatása, - a tudományos megközelítés hitelességének hangsúlyozása, - a kreatív gondolkodás fejlesztése, - a holisztikus látásmód fejlesztése, - a rendszerszemlélet kialakítása, - az együttműködésen és építő egymásrautaltságon alapuló kooperatív tevékenységek választása - az önkifejezés fejlesztése, - az egészséges életmódra nevelés. 4
5 2.A természetismeret tantárgy helyi tanterve és az Ember a természetben műveltségterület moduláris oktatási programjának fennarthatósága 1. A természetismeret tantárgy általános céljai és feladatai 1.1. Az 5. évfolyamon A tantárgy tanításának alapvető célja, hogy az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgya által megalapozott képességeket továbbfejlesztve előkészítse a természet- és társadalomtudományos megismerési módszerek elsajátítását. Ezek segítségével együtt fejlődhet ki a tanulókban a földrajzi, a biológiai és a környezeti alapismeretek megszerzésének képessége Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése az 5. osztályos természetismeret órákon A tantárgyon belül megjelenik a TÁMOP pályázat által támogatott szociális és környezeti életviteli kompetenciák fejlesztését szolgáló Ember és természet programcsomag, melynek legfőbb céljai a következők: - A tananyagba ágyazott kompetenciafejlesztés, attitűdformálás, képesség-, és készségfejlesztés. - Harmonikus kapcsolat kiépítése az ember és természeti, művi és szociális környezete között. - A fenntarthatóságra nevelés: az iskolából kikerülő fiatalok képesek legyenek minden megszerezett kompetenciájukat a fenntarthatóság, a környezeti problémák kezelésének érdekében is használni. - Mivel a környezeti problémák komplexek, ezért a gyerekekkel el kell sajátíttatni a rendszerben való gondolkodás képességét. - A valóságos életre alapozva cselekedtető és együttműködésre nevelő feladatokon keresztül szerzünk tapasztalatokat környezetünkről. - Felkeltjük és fejlesztjük a tanulók kreativitását és kritikai gondolkodását egyaránt. - Fontos, hogy a gyerekekben kialakítsuk a természet törvényeivel való harmonikus kapcsolat kiépítésére való törekvést: az erőforrások kíméletét, a környezettudatos magatartást, mértékletességet, takarékosságot. - A környezeti rendszerek folyamatosan változnak, ezért a tanulókat fel kell készítenünk az élethosszig tartó tanulás képességére. - A globális problémák megoldását a helyi adottságok megismerésével kezdjük és azon keresztül láttatjuk meg a felelősség elvét. - Fontos cél, hogy a tudományos megismerést tekintsék hitelesnek, megkülönböztessék a köznapi megismerés hiányosságain 5
6 alapuló megtévesztő megismeréstől. Gyakoroljuk a megfigyelés, kísérletezés sokoldalú információgyűjtés sokféle forrásfelkutatás alkalmazását. - Előtérbe helyezzük a játékos tapasztalatszerzést, ahol a megfigyelési képességeket szeretnénk minél több érzékszervet érintően fejleszteni. - A gyerekek a tapasztalatszerzésre építve vizsgálatokat terveznek, végrehajtanak, amelyek során méréseket végeznek adatokat elemeznek táblázatos és grafikonos formában. - A környezeti témák komplexitásából adódóan lehetőség van a projektekben való gondolkodásra, a tantárgya közötti kapcsolatok kiépítésére. - A környezeti kompetenciák, a fenntarthatóságra nevelés, az együttműködés kialakítására alkalmas kooperatív módszereket széleskörűen alkalmazzuk a tanítási órákon. A tantárgy célja továbbá, hogy a tanulók : eligazodjanak az őket körülvevő világban, annak jellegzetességeiben; felismerjék szűkebb környezetük természeti- és társadalmi jellemzőit, azok időbeli és térbeli változásait; meglássák a természeti folyamatok egymásra hatásának következményeit, észrevegyék a természeti és társadalmi folyamatok kölcsönhatásait, valamint azok gazdasági és környezeti következményeit; felismerjék az ember életmódját meghatározó feltételeket közvetlen környezetükben és hazánk jellegzetes tájain; ismerjék a környezetükben előforduló leggyakoribb élőlényeket és azok kölcsönös, valamint az emberrel való kapcsolatait; ismerjék a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodás és az életmód magyar hagyományait, valamint társadalmi-kulturális örökségeinket; megszeressék a természetet, felfedezzék és megtanulják tisztelni annak értékeit. Lássák be, hogy a környezet állapota hatással van saját életükre is, igényeljék az egészséges életkörülményeket, a harmonikus környezetet; ismerjék a serdüléssel járó testi és lelki változásokat, készüljenek fel azok fogadására; tegyék magukévá az egészséges, káros szokásoktól mentes életmódot, ismerjék a betegségek megelőzésének módjait; elsajátítsák a környezettudatos magatartásformák alapjait, a helyes környezeti attitűdöket, és szerezzenek tapasztalatokat a tevékeny együttműködésben; elemezzék és használják fel a különböző információhordozókból szerzett ismereteket, képesek legyenek információtartalmuk összehasonlítására A 6. évfolyam végére alakuljanak ki a tanulókban az alábbi Jártasságok: a természeti jelenségek és folyamatok önálló megfigyelése, egyszerűbb vizsgálata tanári irányítással, majd egyre nagyobb önállósággal; 6
7 az alapvető mérések elvégzése és a mért adatok értékelése; eligazodás az egyszerűbb lexikonokban, kézikönyvekben, ismeretterjesztő könyvekben, atlaszokban; a függelék adatsorainak használata; önálló ismeretszerzés saját környezetükből és a tömegkommunikációból; idő- és távolságmérés, időtartamok becslése, a számszerű adatok nagyságrendi összehasonlítása; a szerzett ismeretek különböző szempontú csoportosítása, rendszerezése, feldolgozása és ismertetése (pl. rajzban, fogalmazásban, elbeszélésben) tanári irányítással; egyszerű földrajzi, biológiai és fizikai változások, jelenségek, folyamatok magyarázata. Készségek: annak felismerése, hogy milyen hatást gyakorol a földrajzi környezet egy-egy táj fejlődésére, gazdasági életére (lakóhelyi és hazai példákon); tájékozódás különböző méretarányú térképeken, földgömbön; konkrét események, jelenségek előzményeinek és következményeinek felismerése; a szakkifejezések elsajátítása és helyes használatuk. Képességek: irányított ismeretszerzés a szűkebb, illetve tágabb környezetükből a tömegkommunikációs információhordozók felhasználásával; az elsődleges információhordozók használata (tájékozódás a térben, kép- és szövegértelmezés); természeti és egyszerű társadalmi események időrendbe állítása; a természet szépségeinek és értékeinek, kulturális örökségünknek felismerése. 2. A természetismeret tantárgy óraszámai Évfolyam Kötelező tanórai foglalkozás óraszáma 2 2 Évfolyam Óraszám összesen
8 8
9 3. 1. A természetismeret tantárgy helyi tanterv tartalma 5. évfolyamon Témakörök 74 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. A földrajzi tájékozódás alapjai 12 (6+6 szoc) A miniszter tanácsadói Új fogalmak, folyamatok: Kooperatív tanulás véleményvonal kerekasztal, csoportszóforgó, kupaktanács megbeszélés Térképvázlat készítése valóság- megfigyelés alapján. A térképvázlattól a térképig Hogyan ábrázolja a térkép a valóságot? Irány- és távolság-meghatározás a térképen Helykeresés a térképeken térkép, méretarány, Az ábrázolt terület részletezettségének változása a térkép méretarányával domborzat, tengerszint feletti magasság, Eligazodás a környezetben térképvázlat segítségével. Különböző méretarányú térképek összehasonlítása. Lakóhelyünk térképvázlatának, térképének bemutatása. Domborzati és közigazgatási 9
10 Tájékozódás térkép segítségével magassági szám, térkép jelrendszerének olvasása. domborzati térkép, közigazgatási térkép A térkép és a valóság kapcsolata A térképi távolságmérés Kísérlet A mágneses vonzás kimutatása A mágneses mező szemléltetése Mely anyagok lépnek kölcsönhatásba a mágnessel? Különböző térképek betájolása. keresőhálózat, Földrajzi hely megkeresése a térképen keresőhálózatokkal Térképvázlat készítse a megismert jelekkel. A domborzati formák ábrázolása homokasztalon és térképvázlaton. A mágnesség Mivel lehet kölcsönhatásban a mágneses mező? Mágneses mező, Mágneses kölcsönhatás Különböző térképek betájolása. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. Iránytű, tájoló Helykeresési gyakorlatok 10
11 Az iránytű története Különböző keresőhálózatú térképek bemutatása. Térképhasználati és topográfiai gyakorlat Didaktikai játék irányítása. kooperatív tanulás csoportmunkában, Helyünk az univerzumban megbeszélés, beszélgetőkör modellkészítés II. Az időjárás és az éghajlat 12 (6+6 szoc.) Időjárás és az éghajlat Mérések, vizsgálódások a természetben Az anyag regénye Új fogalmak, folyamatok: A földfelszín felmelegedése és lehűlése. halmazállapot-változások, A felhő- és a csapadék keletkezése. csapadékfajták, A halmazállapot nem állandó tulajdonság A test részecskéinek rendezetlen mozgása és a Kísérletek: Víz és levegő hőmérsékletének mérése Táblázatok, grafikonok elemzése feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás 11
12 Az időjárás elemei A napsugárzás és a hőmérséklet A légnyomás, a szél és a csapadék Az időjárás napi változása Az időjárás évi változása Miért váltakoznak az évszakok? Védjük természeti erőforrásainkat! halmazállapot közötti összefüggés. Diffúzió a természetben Légszennyezés dohányzás káros hatásai A víz körforgása a természetben. A szél keletkezése. napi hőingadozás, napi középhőmérséklet, hőmérsékleti- és csapadékdiagram, időjárást alakító tényezők, A Nap látszólagos napi járása. A nappalok és az éjszakák váltakozása. A Föld tengely körüli forgása. évi középhőmérséklet, évi közepes hőingadozás, csoportmunkában Időjárási elemek megfigyelése kísérletekkel. Az időjárási elemekkel kapcsolatos fogalmak és folyamatok értelmezése ábrák segítségével. Egyszerű modellkísérletek bemutatása és értelmeztetése Egyszerű vizsgálatok feladatlapos tanári irányítással Halmazállapot-változások a természetben. Időjárási elemek megfigyelése (felhő- és szélmegfigyelések, csapadékmérés). Napi, évi középhőmérséklet, 12
13 évi csapadékmennyiség A hőmérséklet évi járása. A hőingadozás felszínformáló hatása. keringési irány, éghajlat, kontinentális éghajlat A Nap látszólagos évi járása. csapadékmennyiség, hőingadozás számítása. A Nap járásának megfigyelése a lakóhelyen. A Föld tengely körüli forgásának modellezése. Az időjárási észlelések eredményeinek egyszerű kiértékelési módja. A tömegkommunikációból vett időjárás-jelentések egyszerű értelmezése. A Nap évi járásának folyamatos megfigyelése. Fogalmazás készítése (Az évszakok jellemzői). Rajz készítése (az évszakok váltakozásának okai). 13
14 A Föld Nap körüli keringésének modellezése tellúriumon. III. Az alföldi tájak és élőviláguk 23 Az alföldi tájak és élőviláguk Új fogalmak, folyamatok tanya, A tanya modellezése Rajz készítése az alföldi tájakról. ( szoc) Baromfiak a ház körül haszonállat, háztáji állattartás Megyetérkép olvasása Valós- és olvasmányélmények Az állatok háziasításának felhasználása folyamata. A lakóhelyhez legközelebbi fajok: alföldi táj jellegzetességeinek házityúk, bemutatása képeken. Emlősök a ház körül házikacsa, csüd, kapirgálóláb úszóláb, lemezes csőr, fészekhagyó madár Az állatok tulajdonságainak ősök és leszármazottak testfelépítésének összehasonlítása képek segítségével. Csontváz és kitömött állatok megfigyelése, a tapasztalatok 14
15 (A sertés és a szarvasmarha) A tehén és a tej Kedvencek a ház körül Kutya Házi macska és egyéb társállatok Melyiket válasszam? átalakulása a háziasítás során. fajok: sertés, szarvasmarha tülkös szarv, párosujjú patás agyar, gumós és redős felületű zápfog, mindenevő, növényevő, kérődző, összetett gyomor fajok: kutya, macska; fajok: koronás keresztespók, füstifecske, fali gyík ízeltlábú, közös rögzítése vázlatban. Összefüggések felismerése (környezet, testfelépítés, életmód). Részletek felolvasása irodalmi művekből vagy ismert mesékből Baromfi-hangok felismertetése (hangfelvételek). Az állatok testfelépítésének összehasonlítása Lényegkiemelés szövegből, információszerzés Fogazatok, paták vizsgálata. Az állatok jellemzési algoritmusának megismertetése. Élménybeszámolók Kutya- macskafajták 15
16 A ház köré szegődött állatok Szántóföldi növények a feltört pusztán( gabonafélék, takarmánynövények) hüllő, Az állatok közötti táplálkozási kapcsolatok kialakulása. fajok: búza, gabonafélék, fűfélék, egyszikű növény, kalászvirágzat A növénynemesítés. A természetes környezet átalakulása a termelés során. fajok: kukorica, lucerna bugavirágzat, torzsavirágzat, évelő növény Tanulói beszámolók feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában Képről szerzett információk elmondása Szépirodalmi SZ-k felolvasása Állatok felismerése jellegzetes testrészeik alapján. Az állatok tulajdonságainak válogatása különböző szempontok szerint. Kapcsolatok keresése a növények élőhelye és testfelépítése között. Teljes növények és modellek bemutatása. A növények jellemzési algoritmusának megismertetése. 16
17 takarmánynövények, szántóföldi gazdálkodás, Az egykor művelt terület visszatermészetesedése a gazdálkodás megszűnése után; A gyomok terjedés és a gyomirtás fajok: halványzöld réti szöcske rovar, egyenesszárnyú, A kifejlés folyamata fajok: mezei nyúl, ürge, egerészölyv Növények felismerése jellegzetes testrészeik alapján. Kapcsolatok keresése a növények élőhelye és testfelépítése között. Élő anyag irányított vizsgálata Teljes növények és modellek bemutatása. Megfigyelési szempontok kiadása. Beszélgetés irányítása a takarmánytermesztés jelentőségéről. A füves puszta és a szántóföld összehasonlítása képek, SZ-k segítségével. Leírás készítése virágos növényekről. A növények felismerési technikájának 17
18 A tehén és a tej ragadozó madár, rágcsáló, életközösség háztáji legeltető istállózó állattenyésztés, mezőgazdaság,ipar közötti összefüggések Az alapanyagok feldolgozása késztermékekké; tejipar,malomipar, A tehén szerepe a biogazdálkodásban: a trágya és a jó minőségű élelmiszer előállítása A feltöltött alföldek kialakulása; Hazánk alföldjei A szél felszínalakító munkája; A futóhomok megkötése; A szénhidrogének keletkezése energiahordozó, A búza életútja: magtól a termésig, terméstől a kenyérig A kenyér és az egészséges táplálkozás bemutatása határozókönyvek segítségével. A tanult élőlények felismerése képek és leírások alapján. A rendszerezés szempontjainak bemutatása. Kapcsolatok keresése az állatok élőhelye, testfelépítése és életmódja között. Rágcsáló fogazat vizsgálata. Az eddig tanult lágyszárú növények és gerinces állatok rendszerezése különböző szempontok alapján. A gazdasági tájak természeti környezettel való kapcsolatának felismerése. Állati növényi eredetű élelmiszerek 18
19 A búza útja a magtól a kenyérig csoportosítása. Csináljunk kenyeret! (tanórán A magára hagyott puszta Növényei( gyomnövények, gyógynövények) Állatok a pusztán (Ízeltlábúak) Állatok a pusztán (Madarak és emlősök) A legeltető állattenyésztés A nyersanyag-termeléstől a késztermékek előállításáig A mezőgazdaság éghajlati feltételei az alföldeken Az alföldek Kialakulása kívüli feladat) Az istállózó állattartás bemutatása projektor segítségével. A kenyérgyártás folyamatának bemutatása diák segítségével. Egyszerű éghajlati térkép készítése A tájleírás módszerének bemutatása. Irányított modellkísérletek homokasztalon(a hordalék származása és felhalmozódása). Hordalék- és löszvizsgálat élőanyagon Kooperatív tanulás csoportmozaik 19
20 feladatmegosztás, csoportszóforgó IV. Dombsági tájak és élőviláguk 22 Gazdálkodás a veteményeskertben Zöldségnövények, amelyeknek Új fogalmak, folyamatok: falu, Rajz készítése a dombsági tájakról. A lakóhelyünkhöz legközelebbi ( szoc) a termését fogyasztjuk I. haszonnövények, dombvidék dombsági táj jellemzőinek bemutatása. Zöldségnövények, amelyeknek a termését fogyasztjuk II. Tápanyag-raktározás a zöldségnövényekben Állatok a veteményeskertben Kertekben termesztett gyümölcsfélék Rovarpusztítók a gyümölcsöskertben művelési ágak, kertművelés, A növények háziasítása Az egynyári zöldségek Fejlődése bogyótermés, kabaktermés, hüvelytermés, kacs, egylaki növény, kétszikű növény, Munkafolyamatok és szerszámok párosítása. Tájleírás készítése a falusi ház körüli kertről. Falu modellezése terepasztalon. Zöldségfélék és gyümölcsök Válogatása, vizsgálata (élő anyag). Összehasonlítási eredmények rögzítése táblázatban. Zöldségnövények rendszerezése 20
21 Tápanyagot raktározó növények a szántóföldön Gyümölcsfák a nagyüzemben A szőlő és termesztése A zöldséges- és gyümölcsöskert élőlényeinek kapcsolatai a környezetükkel és egymással (Összefoglaló óra) A talaj és keletkezése A talajban élő állatok A gazdálkodás éghajlati feltételei a dombvidékeinken A dombsági tájak kialakulása Amiről a kövek mesélnek egynyári növény Az ember beavatkozása a növények fejlődésébe ernyős virágzat, karógyökér, raktározó gyökér, összetett levél, becőtermés, toktermés, A kétnyári és a többnyári növények fejlődése; Táplálékkészítés a tápanyagokból és a kész táplálék raktározása a növényekben lepke, A rovarok teljes átalakulása Csonthéjas termés, fogyasztható részeik szerint. A zöldségek táplálkozási értékei Egyszerű vázlatrajzok készítése a növényekről, azok részeiről. Tapasztalatok a konyhában (a gyerekek élményeinek, spontán megfigyeléseinek felhasználása az új ismeretszerzésben). Fejlődési alakok összehasonlítása műgyantás készítményeken, Előzetes gyűjtőmunka (Állattörténetek a veteményeskert állatairól). A cserebogár és a káposztalepke fejlődési alakjainak bemutatása 21
22 Külföldi vendéggel Magyarországon Természetvédelem Nemzeti Parkok Legfontosabb állatvédelmi szabályok élősködő állat, állandó madár, madárvédelem, rovarevő fogazat, szarutüskék, Az állandó madarak élete a különböző évszakokban gumó, A nagyüzemi zöldség- gyümölcstermesztés almatermés, Az élősködő rovar (almamoly) fejlődése a növény életciklusával összefüggésben tőke, szőlőtermesztés, A szőlőtermesztés munkafolyamatai; talaj, humusz, (műgyantás készítmény). A fák alakjának és részeiknek összehasonlítása (hasonlóságok és különbségek megfogalmazása). Egy csonthéjas termés vizsgálata (élő anyag). Madárkalács készítése. Fogalmazás készítése (Mit tehetünk télen a madarakért?). Madáretetők és mesterséges odúk bemutatása képeken és a valóságban. Kísérlet: keményítő kimutatása burgonyagumóban. Ábraelemzés (a cukorgyártás folyamata). Megfigyelés képsorozatról (nagyüzemi gyümölcsös 22
23 mezőségi talaj, erdőtalaj, szikes talaj A talajképződés; A talajpusztulás; A talajpusztulás megakadályozása féreg, bőrizomtömlő,korhadékevő, átalakulás nélküli fejlődés, föld alatti életmód konzervipar A növények termesztési körzeteinek kialakulása Dombság kialakulása kiemelkedéssel és süllyedéssel; Dombság keletkezése vízfolyások által jellemzőinek évszakos változása). Rajz készítése a szüretrõl. Tanulói kiselőadás előzetes munka alapján (A szürethez kapcsolódó népszokások gyűjtése). Kártyák csoportosítása (az életközösség tagjainak egymásrautaltsága). Étlap összeállítása gyümölcs és zöldségfélékből. Elbeszélés (A haszonnövények szerepe a gazdasági életben). Fogalmazás készítése (A cserép virágföld meséje). Talajtípusok bemutatása (talajminták), 23
24 A földalatti életmód és a testfelépítés kapcsolatának megismerése képek és preparátumok megfigyelésével. A féregmozgás bemutatása.(élő anyag) Föld alatti életmód bemutatása rajzfilmből Dombvidéki gazdálkodás modellezése terepasztalon Termékek csoportosítása a feldolgozás módja alapján. A tájelemzés egyszerű módszerének bemutatása. Dombság modellezése homokasztalon. Irányított ábraelemzés módszere (a dombságok kialakulása). Képek projektoron dombsági tájainkról. Állatvédelmi szabályok értelmezése 24
25 Csoportmunka Számítógép segítségével parkok neve, legismertebb élőlényeinek megismerése V. Dombsági tájak és élőviláguk 22 Gazdálkodás a veteményeskertben Zöldségnövények, amelyeknek Új fogalmak, folyamatok: falu, Rajz készítése a dombsági tájakról. A lakóhelyünkhöz legközelebbi ( szoc) a termését fogyasztjuk I. haszonnövények, dombvidék dombsági táj jellemzőinek bemutatása. Zöldségnövények, amelyeknek a termését fogyasztjuk II. Tápanyag-raktározás a zöldségnövényekben Állatok a veteményeskertben Kertekben termesztett gyümölcsfélék Rovarpusztítók a gyümölcsöskertben művelési ágak, kertművelés, A növények háziasítása Az egynyári zöldségek Fejlődése bogyótermés, kabaktermés, hüvelytermés, kacs, egylaki növény, kétszikű növény, Munkafolyamatok és szerszámok párosítása. Tájleírás készítése a falusi ház körüli kertről. Falu modellezése terepasztalon. Zöldségfélék és gyümölcsök Válogatása, vizsgálata (élő anyag). Összehasonlítási eredmények rögzítése táblázatban. Zöldségnövények rendszerezése 25
26 Tápanyagot raktározó növények a szántóföldön Gyümölcsfák a nagyüzemben A szőlő és termesztése A zöldséges- és gyümölcsöskert élőlényeinek kapcsolatai a környezetükkel és egymással (Összefoglaló óra) A talaj és keletkezése A talajban élő állatok A gazdálkodás éghajlati feltételei a dombvidékeinken A dombsági tájak kialakulása Amiről a kövek mesélnek egynyári növény Az ember beavatkozása a növények fejlődésébe ernyős virágzat, karógyökér, raktározó gyökér, összetett levél, becőtermés, toktermés, A kétnyári és a többnyári növények fejlődése; Táplálékkészítés a tápanyagokból és a kész táplálék raktározása a növényekben lepke, A rovarok teljes átalakulása Csonthéjas termés, fogyasztható részeik szerint. A zöldségek táplálkozási értékei Egyszerű vázlatrajzok készítése a növényekről, azok részeiről. Tapasztalatok a konyhában (a gyerekek élményeinek, spontán megfigyeléseinek felhasználása az új ismeretszerzésben). Fejlődési alakok összehasonlítása műgyantás készítményeken, Előzetes gyűjtőmunka (Állattörténetek a veteményeskert állatairól). A cserebogár és a káposztalepke fejlődési alakjainak bemutatása 26
27 Külföldi vendéggel Magyarországon Természetvédelem Nemzeti Parkok Legfontosabb állatvédelmi szabályok élősködő állat, állandó madár, madárvédelem, rovarevő fogazat, szarutüskék, Az állandó madarak élete a különböző évszakokban gumó, A nagyüzemi zöldség- gyümölcstermesztés almatermés, Az élősködő rovar (almamoly) fejlődése a növény életciklusával összefüggésben tőke, szőlőtermesztés, A szőlőtermesztés munkafolyamatai; talaj, humusz, (műgyantás készítmény). A fák alakjának és részeiknek összehasonlítása (hasonlóságok és különbségek megfogalmazása). Egy csonthéjas termés vizsgálata (élő anyag). Madárkalács készítése. Fogalmazás készítése (Mit tehetünk télen a madarakért?). Madáretetők és mesterséges odúk bemutatása képeken és a valóságban. Kísérlet:keményítő kimutatása burgonyagumóban. Ábraelemzés (a cukorgyártás folyamata). Megfigyelés képsorozatról (nagyüzemi gyümölcsös 27
28 mezőségi talaj, erdőtalaj, szikes talaj A talajképződés; A talajpusztulás; A talajpusztulás megakadályozása féreg, bőrizomtömlő, korhadékevő, átalakulás nélküli fejlődés, föld alatti életmód konzervipar A növények termesztési körzeteinek kialakulása Dombság kialakulása kiemelkedéssel és süllyedéssel; Dombság keletkezése vízfolyások által jellemzőinek évszakos változása). Rajz készítése a szüretrõl. Tanulói kiselőadás előzetes munka alapján (A szürethez kapcsolódó népszokások gyűjtése). Kártyák csoportosítása (az életközösség tagjainak egymásrautaltsága). Étlap összeállítása gyümölcs és zöldségfélékből. Elbeszélés (A haszonnövények szerepe a gazdasági életben). Fogalmazás készítése (A cserép virágföld meséje). Talajtípusok bemutatása (talajminták), 28
29 A földalatti életmód és a testfelépítés kapcsolatának megismerése képek és preparátumok megfigyelésével. A féregmozgás bemutatása.(élő anyag) Föld alatti életmód bemutatása rajzfilmből Dombvidéki gazdálkodás modellezése terepasztalon Termékek csoportosítása a feldolgozás módja alapján. A tájelemzés egyszerű módszerének bemutatása. Dombság modellezése homokasztalon. Irányított ábraelemzés módszere (a dombságok kialakulása). Képek projektoron dombsági tájainkról. Állatvédelmi szabályok értelmezése 29
30 Csoportmunka Számítógép segítségével parkok neve, legismertebb élőlényeinek megismerése VI. Év eleji ismétlés, év végi összefoglalás A természetismeret tantárgy helyi tanterv tartalma 6. évfolyamon Témakörök 74 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. Hegyvidéki tájak és élőviláguk 20 Nézz körül a hegyvidéki tájakon! Az éghajlat és a növényzet függőleges változása a hegyvidéken A lombhullató erdők növényei Új fogalmak, folyamatok: erdő, lombos erdő, tölgyes, bükkös, fenyves, Élménybeszámoló korábbi hegyvidéki erdei kirándulásokról. Irányított tájelemzés a természetes és az átalakított hegyvidéki tájakról. Képek gyűjtése és bemutatása a hegyvidéki népi építészetről. Életképek bemutatása a középhegyvidékről személyes 30
31 A tölgyes, bükkös A fenyőerdők Az élővilág harmadik országa: a gombák A talajon élő erdei állatok A fán élő erdei állatok A hegységek keletkezése A hegységek átformálódása Vulkáni és üledékes kőzetek keletkezése, vizsgálata A bányászattól az iparvidékekig A hőmérséklet csökkenése, a csapadék mennyiségének növekedése, a hegyvidéki erdő jellegzetességeinek változása a tengerszint feletti magasság növekedésével; A természetes növényzet változása a magassággal fajok: kocsánytalan tölgy, kökény, vadrózsa cserje, makktermés, barkavirágzat, tövis, tüske fajok: bükk, hóvirág, virágos növény, virágtalan növény, élmények felhasználásával. Éghajlati diagram elemzése. Leírás készítése (Milyen az erdő az egyes évszakokban?). Spontán tanulói megfigyelések felhasználása az új ismeret feldolgozása során. Növényfelismerés határozókönyv segítségével. Az életközösség bemutatási módszerei. A tapasztalatok feljegyzése feladatlapra. Növények jellemzése már ismert rokonaik jellemzői alapján Fenyőtoboz, gomba irányított vizsgálata. (élő anyag). Erdei növények felismertetése 31
32 spóra, Az erdő növényeinek fejlődése fajok: erdei fenyő, tobozvirágzat, nyitvatermő növény, zárvatermő növény A nyitvatermő növények fejlődése; Az örökzöld növények életritmusa fajok: erdei csiperke, gyilkos galóca, gomba felépítése, együttélés, korhadéklakó, ehető gomba, mérgező gomba, illatuk alapján. Irányított képelemzés (Ehető és mérgező gomba-párok). Tanulói kiselőadások a gombagyűjtés és gombafogyasztás szabályairól; Az információszerzés könyvtári módszerének bemutatása. Állatok jellemzése már ismert rokonaik jellemzői alapján (szarvas, vaddisznó, róka). Fogak és agancs önálló vizsgálata. Erdei életközösség bemutatása DVD-n Tanulói olvasmányélmények feldolgozási módszereinek bemutatása. A függelék adatainak használata. 32
33 A gombák fejlődése; Az élőlények együttélése és egymásrautaltsága fajok: őz, gímszarvas, vaddisznó, róka, ragadozó emlős fajok: kullancs, nagy tarkaharkály, erdei fülesbagoly kúszóláb, vetélőujj, Az élőhely és a táplálék megosztása az állatok között Magyarország Az erdei étterem étlapjának összeállítása. Az állatok mesebeli és valódi tulajdonságainak összevetése olvasmány- és rajzfilmélmények alapján. Erdei állatok felismertetése hangjaik alapján (hangfelvétel). Középhegység, magashegység és fennsík kialakítása homokasztalon. DVD-k bemutatása a hegységek keletkezéséről (Tűzhányók és a Föld mélye, Az egyetlen Föld). A gyűrődés a vetődés, a vulkáni működés modellezése. A hegységek átalakulásának 33
34 középhegységei Középhegység, magashegység A közép- és magashegységek felszínének jellemzése, formakincseinek megnevezése vizsgálata homokasztalon. Modelleken szerzett tapasztalatok általánosítása. Ismeretszerzés ábraelemzéssel (A kőzetek keletkezése). Kőzetvizsgálat feladatlapos vetődés, röghegység, gyűrődés, gyűrthegység, vulkáni működéssel keletkezett hegység A hegységek kialakulása kiemelkedéssel (vetődéssel); gyűrődéssel; vulkáni működéssel A hegységek magasságának időbeli változása; A hegységek szerkezetének irányítással, kísérlettel. Előzetes gyűjtőmunka (A hegyvidéki nemzeti parkok védett értékei, érdekességei). A leggyakoribb kőzetek bemutatása. DVD-k bemutatása a hegyvidéki nemzeti parkokról. Térképjelek leolvasása és alkalmazása Modelljáték (Hol nyissuk meg a bányát? Hová települjön a bányaváros?). 34
35 változása Aggteleki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, kőzetek,(vulkáni, üledékes), keletkezésük A kőszénképződés Az energiahordozó anyagok körének változása; Iparvidék kialakulása bányászfalvakból; A bányászat és az ipar környezetszennyező hatásai; Nyersanyag kitermelés energia és alapanyag előállítás késztermékgyártás; Irányított tájelemzés (ipari táj). A vasipar általános gyártástechnológiai folyamatának felismerése folyamatábrán. Képelemzés (Környezetszennyezés az iparvidékeken). Keresztmetszeti rajz elemzésének módszere (szénbánya példáján) Táplálékláncok összeállítása képkártyákkal. Előzetesen készített kőzet-, levél- és termésgyűjtemények bemutatása. Keresztmetszeti rajz elemzése A vaskohászat, az acélgyártás és a gépgyártás folyamatának kapcsolata 35
36 II. A víz mint különleges élettér 12 A víz mint anyag tulajdonságai A folyadékok nyomása élettér Életfolyamatok reakcióközege. Csoportmunka Forrásfeldolgozás Úszás, merülés, lebegés Felületi feszültség, kapillaritás Hidrosztatikai nyomás, Rétegvastagság Tájleírás készítése Adatgyűjtés, adatok összehasonlítása A víz különleges viselkedése nanométer Diagramok készítése Oldódás és oldatok A víz tisztítása egyszerű módszerekkel A folyadékok hidrosztatikai nyomása függ a folyadék rétegvastagságától és a folyadék sűrűségétől Pascal Kiselőadás Műholdfotó elemzés Internetes információkutatás Gyakorlati vonatkozások Úszás, merülés, lebegés-feltételük Gyakorlati vonatkozások pl.: hajózás, léggömb, halak úszóhólyagja Felületi feszültség, nedvesítő, nem nedvesítő folyadékok, kapillaritás A molnárpoloska és a felöleti feszültség Gleccser jéghegy Az anyagok térfogata fagyáskor általában 36
37 csökken, olvadáskor nő, kivétel a víz Hatása az élővilágban, pl. lombhullatás, téli álom A gleccser felszínformáló szerepe Miért úszik a jéghegy? Oldás, oldószer, oldat, telített oldatok töménysége, savas, lúgos, semleges oldatok, közömbösítés Az oldódás nem olvadás A vizek szennyezése és az oldódás, diffúzió kapcsolata Káros oldatok hatása a természetben, sóoldat, műtrágyázás A Szőke-Tisza elnevezés honnan származik? A víz tisztítása ülepítéssel A víz tisztítása szűréssel III. A víz, vízpart, és élőviláguk 17 A vízfolyások útja A folyóvizek vízjárása. Duna, Tisza, Rába, Dráva, Magyarország fő folyói, szigetei A folyóvíz felszínformáló munkájának megismerése homokasztalon végzett kísérlet 37
38 A tavak folyóvíz, során. Övezetesen rendeződő élővilág a vizek partján Növények a vizek partján Állatok a nádasban A kétéltűek és a hüllők, rovarok A mélyvíz élőlényei (A növényzet és a halak) A vizek szabályozása torkolat, vízgyűjtő terület, vízválasztó, hordalék, Hogyan gyűlik össze a folyók vize? A folyóvíz felszínformáló munkája (építés, rombolás); A hordalék lerakása: hordalékkúp, zátony és sziget kialakulása) apadás,áradás,árvíz,vízjárás, A folyók vízszintjének változása; Az éghajlat és a vízjárás kapcsolata Magyarország nagy tavai nádas, hínáros, nedves rét, Vízválasztó és vízgyűjtő terület megmutatása különböző méretarányú térképeken, domborzati modelleken, tájrajzokon. Térképi leolvasás (Milyenmunkát végez a folyó?). Hordalékvizsgálat A vízfolyások jellemzőinek leolvasása a térképről (folyásirány, melyik oldali, part,mellékfolyók). Képbemutatás a különböző szakaszjellegű vízfolyásokról( DVD, projektor) DVD- Barangolások a Duna mentén, a szeszélyes Tiszáról (Az Alföld folyója). Térképi gyakorlat (Milyen lehet 38
39 A táj változása a vízparttól, való távolsággal fajok: fehér fűz, fekete nyár, réti boglárka, nád, keskenylevelű gyékény, egyivarú virág, kétlaki növény, gyöktörzs fajok: kecskebéka, vízi sikló, mocsári teknős kétéltű, hüllő, A békák átalakulásos fejlődése; fajok: ott a folyók vízjárása?). Egyszerű esetelemzések irányítása áradásról, fagyásról; Térképvázlat készítése szöveges információk alapján Vázlatírás módszere megadott szempontok alapján. Függelék használata (a növények méretének összehasonlítása). Az új ismeretek rögzítésének módja (vázlatírás technikája tanári magyarázatot követően). Leírás készítése a vízparti környezetről ábrák segítségével. A fák felépítésének önálló összehasonlítása A növények jellemzése szempontok 39
40 gyötrő szúnyog, átváltozás, Életmódváltás az egyedfejlődés, során fajok: ponty lebegő életmód, hal, Az átalakulásos fejlődés; A halak mozgása a vízben (az úszóhólyag és az úszók működése) fajok: folyami rák, tavi kagyló rák, kagyló, mészhéj, Élőhely- és táplálékmegosztás Segítségével (környezet testfelépítés életmód). A vízparti növények összehasonlítása a már tanult növényekkel A vízparti környezet évszakos változásainak bemutatása V-k és D-k segítségével. Képbemutatás a nád felhasználásáról. V. bemutatása (Tüskevár című játékfilm). Mérések és következtetések az eredményekből (MF.). Béka- és sikló csontváz, teknőspáncél bemutatása. A rovarok szájszerveinek 40
41 az élőlények között Kis-Balaton Vásárhelyi Pál folyószabályozás, árvízvédelem, vízszabályozás csoportosítása (MF.). Állat felismerési gyakorlat határozókönyv segítségével. SZ-k felolvasása (Tiszavirágzás). Békalencse és zöldmoszat vizsgálata nagyítóval, mikroszkóppal Állatok jellemzése szempontok segítségével (a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás). Önálló függelékhasználat. A hal mozgásának bemutatása akváriumi halon. Mész kimutatása rákpáncélban, kagylóhéjban. Állat felismerési és rendszerezési 41
42 gyakorlat képek segítségével. Terepasztali modellezés (árvíz- és partvédelem). Vízszabályozás rajzon vagy homokasztalon Példák keresése a vízvédelmivízgazdálkodási tevékenységekre. Bemutatók irányítása (Milyen mértékben szólhat bele az ember a folyók életébe?). Képbemutatás az árvíz,és a belvíz pusztításairól. A vízi-vízparti élőlények csoportosítása életmódjuk és testfelépítésük alapján (kártyák). Élőhely- és táplálékmegosztás 42
43 az élőlények között Az életközösség bemutatása tanári irányítás nélkül IV. Földünk, hazánk, lakóhelyünk 20 A Föld, a gömbhéjas gömb Tájékozódás a földrészek és az óceánok között Tájékozódás a földrajzi fokhálózat segítségével Tájékozódási gyakorlat a földrajzi fokhálózat segítségével Európa fekvése a Földön Hazánk helye Európában Az éghajlat és az éghajlati övezetek Az éghajlatot alakító tényezők A mérsékelt övezet éghajlatai gömbhéjak, levegőburok, vízburok, kőzetburok, köpeny, földmag Kontinensek, óceánok óceán, tenger, A viszonylagos földrajzi fekvés meghatározásának folyamata földrajzi fokhálózat, nevezetes szélességi, hosszúsági körök földgömb, földrajzi szélesség, földrajzi hosszúság A tényleges földrajzi fekvés meghatározása Információszerzés önálló ábraelemzéssel Irányított információgyűjtés ismeretterjesztő irodalomból.. Földszerkezeti modell bemutatása. V-részletek bemutatása a Föld belső szerkezetéről. Földrészek és óceánok megkeresése különböző méretarányú,és tartalmú térképeken. Tájékozódási gyakorlatok a földgömbön (tanulói földgömbök). Világtérkép kirakása különböző vágatú mozaikokból. 43
44 Magyarország nagytájai (Az alföldek és a dombságok, hegységek) Budapest földrajzi jellemzői Lakóhelyünk földrajzi jellemzői tényleges földrajzi fekvés, viszonylagos földrajzi fekvés Észak-, Dél-, Kelet-, Közép-, Nyugat-Európa, Földközi-, Jeges- Fekete, Urál hegység természetföldrajzi, politikai (közigazgatási határ, Magyarország határai nép, haza, nemzetmagyarság, nemzeti kisebbség éghajlat, éghajlati övezetek, éghajlati térképek, Az éghajlat változása az Egyenlítőtől való távolodással; éghajlatot alakító tényezők, éghajlati diagram; A topográfiai térképvázlatok készítésének módja. Az információszerzés módszereinek bemutatása az elektronikus médiából Földgömbi gyakorlatok a tanulói földgömbön. Földgömbi bemutatások demonstrációs földgömbbel. Utazás a térképencsoportmunkában. Helymeghatározási gyakorlatok a fokhálózat segítségével különböző méretarányú földgömbökön és térképeken. A tényleges és a viszonylagos földrajzi fekvés megállapításának gyakorlása. A térképvázlatokba való bejelölés gyakorlása. Képbemutatás Európa és 44
45 Az éghajlat változása az óceánoktól való távolodással; A szárazföld és az óceán / tenger eltérő mértékű felmelegedése Budapest nevezetességei A főváros kialakulásának folyamata a Kárpát-medence különböző részeiről. Csoportos információgyűjtés éghajlati térképekről. Az éghajlati övezetek jellemzése, felismerésük az éghajlatukra vonatkozó információk alapján. Modellkísérlet bemutatása (a gömbszerű Föld felmelegedése). Lényegkiemelés a TK-i szövegből. Éghajlati diagramok, leolvasása. Éghajlati diagram készítése adatsorból. A vázlatírás technikája. Helymeghatározási gyakorlatok. A tájleírás módszerének bemutatása. A hegységek rendszerezése 45
46 különböző szempontok alapján A felszín modellezése homokasztalon térképi információk alapján, tanári irányítással. Idegenvezetői játék (Budapest nevezetességei, fontos intézményei). Könyvtári források használata Leírások és versrészletek, gyűjtése a fővárosról. Összehasonlításra alkalmas képek bemutatása a főváros múltjából és jelenéből. Előzetes feladat: Feladatlapos szemlélődés a lakóhely környékén. A tanulmányi séta során szerzett ismeretek rendszerezése feladatlap segítségével (MF.). A lakóhely és környéke terepasztalii 46
47 modelljének elkészítése (csoportmunka). Előzetes feladat: Feladatlap kiadása a tanulóknak tanulmányi sétához. A lakóhely és környéke térképének bemutatása. V. Év eleji ismétlés, év végi összefoglalás 5 47
48 Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 4. A továbblépés feltételei A tanuló legyen képes a természeti formák, élőlények, egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak összegzésére és ismertetésére, tudjon tanári irányítással egyénileg és csoportban dolgozni, legyen képes az élő és élettelen világ ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, példákkal történő illusztrálására, használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet és az önálló ismeretszerzés megismert technikáit ismerje a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot, a térkép jelkulcsának használatával igazodjon el elemi szinten Magyarország domborzati-vízrajzi, közigazgatási és egyszerű tematikus térképein, ismerje az időjárási elemek területi, időbeli változásai közötti összefüggéseket, fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás, tudjon különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között, ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit, ismerje fel a legfontosabb felszínformákat a valóságban és a térképen, ismerje fel leírásból, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait. Értse a felszínük kialakulásában résztvevő folyamatok egymásutániságát, összhatását, tudjon példákat mondani a haza nagytájak természeti-társadalmi-környezeti értékeire, legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az őszi és a tavaszi kertben megismert élőlényeket, 48
49 Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája ismerje és hasznosítsa a gyümölcs- és zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait, tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek, ismerje az ember természetformáló munkáját a kultúrnövények kialakulásának és az állatok háziasításának folyamatában, ismerje fel és tudja jellemezni a megismert házi- és ház körül élő állatok küllemét, testfelépítését, életmódját és az emberhez való kapcsolatát, ismerje a háziállatok tenyésztésének célját és az egészséges állattartás ismérveit, rendelkezzen a növényi és állati termékek fogyasztásának elemi egészségügyi ismereteivel és gyakorlatával, sajátítsa el és használja a mindennapi életében a helyes fogyasztói magatartás ismereteit, törekedjen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására, ismerje fel a környezetében tapasztalható környezetkárosító tevékenységeket, folyamatokat, értse és tudja, hogy élő és élettelen környezetének állapotáért ő is sokat tehet. 5. Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elve szakmai korrektség, korosztálynak megfelelő nyelvezet, megjelenés színes, vonzó, motiváló hatású, koordináltság más tantárgyakkal tankönyvcsalád, tartós, praktikus kivitel, elfogadható anyagi teher, segédanyagok (munkafüzet, feladatgyűjtemény, gyakoroltató kötet, ) megléte. 49
50 Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 6. Az értékelés alapgondolatai: Értékelési szempontok: A tanulók - elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat? - felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, kölcsönható partnereket? - felismerik-e az azonosságot, a hasonlóságokat, különbözőségeket? - tudnak-e adott tulajdonságok alapján csoportosítani, illetve a megadott csoportoknál felismerik-e a halmazképző szempontokat? - miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket irányítással, később önállóan elvégezni, ezek eredményeit rögzíteni, tapasztalataikról beszámolni? - milyen szinten tudják a feladatokat értelmezni és megoldani? - tudják-e ismereteiket, képességeiket alkalmazni? Értékelési formák: - Az önálló és közös tanulói tevékenységek (megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, felismerés, megállapítás, összehasonlítás, következtetés, elemzés, ) alapján történő minősítés. - Szóbeli számonkérés. - Írásbeli munkák ellenőrzése, értékelése (munkafüzet, feladatlap, témaközi és témazáró dolgozat). - Az órán kívüli adatgyűjtések, kutatások minősítése. 50
51 Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 3.Tanmenetjavaslat A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztéséhez, a természetismeret tantárgy 5. osztályban való tanításához A tantárgy heti óraszáma 2 óra Az összes feldolgozási idő 74 óra Ebből: Óratípusok szerint Ebből 36 óra a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésére épül Bevezető óra: Új ismereteket feldolgozó óra:
52 Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája Mérések, vizsgálódások: 6 Ismétlő, rendszerező óra: 10 Ellenőrző óra: 5 Témája szerint Tájékozódás a térképen, térképismeret: 11 Az időjárás és az éghajlat: 13 Élő és élettelen környezetünk: 17 A földfelszín változása: 11 52
53 Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája Az ember és környezetének kapcsolata a településeken: Év végi rendszerező óra: 17 5 Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok összefüggések Képesség- és készségfejlesztés tevékenységei eszközei I. Tájékozódás a térképen, térképismeret 1. Bevezető óra A miniszter tanácsadói kooperatív tanulás A tanulással kapcsolatos problémák összegyűjtése, a nehézségek okainak közös keresése, megoldási javaslatok készítése csoporton belüli együttműködéssel Kooperatív tanulás véleményvonal kerekasztal, csoportszóforgó, kupaktanács megbeszélés Mit tanultunk a 53
54 Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája természetről? videó- motivációs céllal. Tudnivalók a Tk. És Mf. használatával 2-3. Helyünk az univerzumban Helyünk az univerzumban: Az univerzum felépítésének lényege, s az ember helye ebben az univerzumban feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás rajzpapír, rajzeszközök, képek, ábrák a Naprendszerről csoportmunkában, taneszköz megbeszélés, beszélgetőkör modellkészítés 4-5. A mérés A térképi ábrázolás módja SI, alapmennyiségek, méretarány, vonalas mérték Távolságmérés, vonalmérték készítése videó vonalzó körző térkép Irány és távolság meghatározása Világtájak, keresőhálózat A hosszúság mértékegységei közötti feladatlap 54
55 Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája átváltás gyakorlása. Földrajzi helymeghatározás a keresőhálózattal térkép 6. A mágnesség Mágneses mező, Kísérlet mágneses játékok Mivel lehet kölcsönhatásban a mágneses mező? Mágneses kölcsönhatás A mágneses vonzás kimutatása A mágneses mező szemléltetése mágnesrúd vasgolyó vasreszelék Mely anyagok lépnek kölcsönhatásba a mágnessel? vas, nikkel, kobalt, fa, üveg, papír, alumínium A Földnek is van mágneses mezője A mágneses kölcsönhatás megnyilvánulása a vonzásban, vagy taszításban Mágnese pólusok (É-D) Vonzás, taszítás, természetes és állandó mágnes, a Föld mágnese mezője Mi az oka a mágneses mezőbe helyezett vas és acél eltérő viselkedésének, a mágneses mező hatásának megszűnése után. Kísérlet: Mágneses vonzás és taszítás bemutatása. mágnesrudak vastárgyak fóliák kísérletek könyve 55
56 Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 8. Az iránytű története Iránytű, tájoló feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában Kísérlet: Mágnesrúd felfüggesztése az É-D irány szemléltetése iránytű készítése acéltűből iránytű és tájoló használata mágnesrúd fonal varrótű, tálka, víz különböző iránytűk, tájolók 9. Domborzat és a vizek ábrázolása domborzat tengerszint feletti magasság felszínformák főfolyó mellékfolyó csatorna jele A magassági számok és a színek szerepe a térképen, ennek értelmezése. Magassági számok leolvasása, értelmezése. Jobb és baloldali mellékfolyók keresése, gyakorlás. Magyarország domborzati térképe, diaképek a felszínformákról 10. Mérések, vizsgálódások a természetben Hétpróbázoo Egyéni és csoportfeladatok feladatlapok Állatvédelem 56
57 Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 5. évfolyam TÉMANAPJA: Vadaspark 11. Ellenőrző óra Feladatlap kitöltése II. Az időjárás és az éghajlat Mérések A hőmérséklet A testek hőmérsékletváltozása hőmérséklet hőmérsékletváltozás hőmérő hőmérsékleti skálák A Kelvin és a Celsius skála közötti kapcsolat Kísérletek: Víz és levegő hőmérsékletének mérése Táblázatok, grafikonok elemzése Különböző típusú hőmérők feladatok egyéni megoldása, kooperatív tanulás csoportmunkában 57
Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenTanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP
Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6.
EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 5-6. Óraszám Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Természetismeret 2 3 Éves óraszám 72 108 Célok és feladatok A környezetismeretben elsajátított alapismeretek
RészletesebbenTermészetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenI. Témakör Az erdő élete
TANANYAGBEOSZTÁS ÉS TANMENETJAVASLAT A 6. OSZTÁLYOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYHOZ Tananyagbeosztás alapelvei A tantárgy tömbösített oktatásához igazodva a tananyagot 75 órára osztottuk be. A tankönyv leckéit
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÖRNYEZETISMERET Évfolyam: 1-4.
EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. ok évfolyamonként Tantárgy 1. 2. 3. 4. Környezetismeret 1 1 1 2 Éves óraszám 36 36 36 72 Célok és feladatok Érdeklődés felkeltése, a gyermek természetes
RészletesebbenHerceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni
RészletesebbenTANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK
TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett
RészletesebbenBIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8.
EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Biológia 2 1,5 Éves óraszám 72 54 Célok és feladatok A természetismeret 5 6. évfolyamán
RészletesebbenElkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.
Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai
RészletesebbenA természetismeret készség- és kompetenciafejlesztési. feladatai
A természetismeret készség- és kompetenciafejlesztési feladatai Mit kell tudni? Tudni, hogy mit (szükséges) Tudni, hogy miből (információforrás) Tudni, hogy miért (cél) Tudni, hogy hogyan (módszer) A mit?
RészletesebbenCsak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.
Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember
RészletesebbenTANMENET 5-6 A FÖLD, AMELYEN ÉLÜNK TERMÉSZETISMERET. Készítette: MAKÁDI MARIANN
TANMENET A FÖLD, AMELYEN ÉLÜNK 5-6 TERMÉSZETISMERET Készítette: MAKÁDI MARIANN Mozaik Kiadó Szeged, 2000 Készítette: MAKÁDI MARIANN fõiskolai docens Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.;
RészletesebbenA tantárgytömbösített természetismeret tantárgy tanításának tanmenete 6. évfolyamon
Az Óvodától az érettségiig a kompetencia alapú oktatás Szegeden című A tantárgytömbösített természetismeret tantárgy tanításának tanmenete 6. évfolyamon Intézmény: Béke Utcai Általános Iskola 6722. Szeged,
RészletesebbenVersenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium 1146 BUDAPEST Ajtósi Dürer sor 15.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2019. február 12. kedd 11:30-12:15 Iskola, osztály: 9.d osztály Iskola neve és címe: Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium 1146 BUDAPEST Ajtósi Dürer sor 15.
RészletesebbenBiológia egészségtan Általános iskola 7. osztály
Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás
RészletesebbenBársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit, Fekéné Tóth Judit Molnárné Kiss Éva, Martinek Ágnes MISKOLC 2013 A, Összesített óraterv Évfolyam
RészletesebbenTanulmányok alatti vizsga felépítése. Természetismeret. Általános iskola. A vizsgázónak 60 perc áll rendelkezésére a feladatlap megoldására.
Tanulmányok alatti vizsga felépítése Természetismeret Általános iskola A vizsga leírása: Írásbeli feladatlap A vizsgakövetelményben felsorolt tananyag számonkérése A vizsgázónak 60 perc áll rendelkezésére
RészletesebbenTanítási tervezet. Az óra időpontja: Iskola, osztály: általános iskola, 7. a
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2019. 04. 02. Iskola, osztály: általános iskola, 7. a Iskola neve és címe: Sárszentmiklósi Általános Iskola, 7003 Sárbogárd, Köztársaság út 171-173. Tanít: Léki Boglárka
RészletesebbenA FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A tananyagfejlesztés
RészletesebbenHelyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára
Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások
RészletesebbenI. Témakör Gyümölcseink, zöldségféléink
TANANYAGBEOSZTÁS ÉS TANMENETJAVASLAT A 5. OSZTÁLYOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYHOZ Tananyagbeosztás alapelvei A tantárgy tömbösített oktatásához igazodva a tananyagot 75 órára osztottuk be. A tankönyv leckéit
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenA KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
RészletesebbenTkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom
Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:
RészletesebbenA tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben
A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben Korom Erzsébet Feladatírók tájékoztatása Szeged, 2010. február 13. (TÁMOP 3.1.9/08/01) Az értékelési keretek három
RészletesebbenKOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK
5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenA környezetismeret könyvekr l
A környezetismeret könyvekr l Készítette: Demeter László El szó - Helyzetelemzés A mai közoktatás egyik akut problémája a természettudományos oktatás helyzete. Miközben a technikai civilizáció újabb és
RészletesebbenÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET
Tompáné Balogh Mária ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Környezetem élõvilága TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0 Évfolyam 0 A tanuló neve pauz-westermann . Mi a haszonkert? ÔSZ A HASZONKERTBEN
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
RészletesebbenA Kisalföld tájegységünk
Ruppertné Hutás Kinga A Kisalföld tájegységünk (bemutató tanítás) Tantárgy: Témakör: Óra típusa: Tanítás anyaga: Természetismeret, 4. osztály Földrajzi alapismeretek, tájékozódás, országismeret Új anyagot
RészletesebbenA fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI
A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE
RészletesebbenRészletes ismertető a Környezetismeret 3. tankönyvről és munkafüzetről
Részletes ismertető a Környezetismeret 3. tankönyvről és munkafüzetről (FI-505010301/1, FI-505010302/1) A taneszközök tartalmi jellemzői A harmadik osztályos tankönyvben és a munkafüzetben a kerettantervi
RészletesebbenLELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.
LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos
RészletesebbenA NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV-, TANESZKÖZ-, ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001
A környezetismeret és természetismeret tankönyvekről Készítette: Demeter László Budapest, 2014. április 29. Előszó - Helyzetelemzés A mai közoktatás egyik akut problémája a természettudományos oktatás
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenTanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy
RészletesebbenHelyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára
Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenTechnika követelmény első félév 5. o.
Technika követelmény első félév 5. o. Olyan ismeretekkel rendelkezzen, amelyek továbbfejlesztve alkalmasak legyenek a jövőbeni felhasználásra is. Olyan ismereteket, készségeket, képességeket, beállítódásokat
RészletesebbenTanítási tervezet. I. Alapadatok: II. Tantervi követelmények:
Tanítási tervezet I. Alapadatok: Az óra időpontja: 2015. november 16. Iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Iskola címe: 1088 Budapest, Trefort u. 8. Évfolyam: 7. évfolyam Osztály:
RészletesebbenBIOLÓGIA 9. évfolyam 1001
BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés
RészletesebbenA változat (1,5+1,5 óra)
Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában
RészletesebbenÓratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016
Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,
Részletesebben5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS
MATEMATIK A 9. évfolyam 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET 5. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok. Fejlesztési terület Ismeretanyag
TERMÉSZETISMERET 5. Témák órákra bontása Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag Az anyagok világa Az egész fejezetben: A problémafelvetés és a
RészletesebbenTermészetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013.
Természetismeret tantárgy 5-6. évfolyam 2013. Bevezetés A természetismeret tantárgy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által összeállított tanterve a természetismeret kerettantervével szerves egységet
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Budenz József Alapítványi Gimnázium, 1021 Budapest, Labanc út
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2019.04.17., 11:00-11:45 Iskola, osztály: Budenz József Alapítványi Gimnázium, 9. osztály Iskola neve és címe: Budenz József Alapítványi Gimnázium, 1021 Budapest, Labanc
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET MOZAIK. 1-4. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. változat. Készítette: Sallai Margit
MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam B változat Készítette: Sallai Margit A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ
RészletesebbenA természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.
RészletesebbenA FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A TANANYAGFEJLESZTÉS ÖSSZETEVŐI KULCSFOGALMAK 1.
RészletesebbenA földrajz tanítása I. gyakorlat feladatai
Mesterképzés, I. félév 1. feladat Tanítási tervezet készítése A földrajz tanítása I. gyakorlat feladatai Cél: a tanítási tervezet műfaji jellemzőinek megismerése. Készítsen tanítási tervezetet a természetismeret/földrajz
RészletesebbenA tartalmi szabályozás változásai
A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika
RészletesebbenBiológia 7 8. évfolyam számára
Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és
RészletesebbenTermészetismeret továbbhaladás feltételei 5. osztály
Természetismeret továbbhaladás feltételei 5. osztály A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni; ismerje a Föld helyét a Naprendszerben és a Világegyetemben;
RészletesebbenHazánk idegenforgalma
Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.
Részletesebben1 tanóra hetente, összesen 33 óra
Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság
Részletesebben18. modul: STATISZTIKA
MATEMATIK A 9. évfolyam 18. modul: STATISZTIKA KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA, GIDÓFALVI ZSUZSA MODULJÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL Matematika A 9. évfolyam. 18. modul: STATISZTIKA Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret
RészletesebbenTanítási tervezet. Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A tanóra címe: Felszínformálás a külső és belső erők kölcsönhatásában
Tanítási tervezet Alapadatok Az óra időpontja: 2015. december 11. 1. óra (8.15-9.00) Az iskola megnevezése: Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola Osztály: 9. c Tanít: Balázs Árpád
Részletesebben2. Hazánk folyóvizei Mutasd be hazánk folyóit többféle szempont alapján! Milyen gazdasági és társadalmi jelentőségük van folyóvizeinknek?
Teleki Pál Országos Földtan- és Földrajzverseny Országos Forduló Eger 2016. május 6-8. Szóbeli tételek 8. osztály 1. Hazánk állóvizei Mutasd be a tavak keletkezését és pusztulását hazai példákon keresztül!
RészletesebbenHELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM
HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Felfrissíteni és rendszerbe foglalni az alsóbb évfolyamokban megismert élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket.
RészletesebbenFöldrajz 7. évfolyam
Földrajz 7. évfolyam Heti 1 óra, Évi 36 óra Célok és feladatok: - A térszemlélet fejlesztése a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Időbeli tájékozódás fejlesztése, az oksági gondolkodás erősítése.
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
RészletesebbenMatematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 14. modul: GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret
RészletesebbenA természetismeret munkaközösség munkaterve
A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Név Tantárgyak Óraszám Stankovicsné Soós Mária biológia-technika 4 Csiszár Attila földrajz-testnevelés 26 Györéné Timár Éva kémia-matematika
RészletesebbenTanítási tervezet. Óra időpontja: :25. Évfolyam/osztály: 10.a. Iskola neve: X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2018. 02.18. 8:25 Évfolyam/osztály: 10.a Iskola neve: X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium Iskola címe: 1108 Budapest, Mádi utca 173. Tanít: Fehér András Tamás Témakör:
Részletesebben2. forduló megoldások
BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld
RészletesebbenTANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER
TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy neve Természetismeret ttp. Tantárgy kódja BTA1224 Meghirdetés féléve II.évf. 2.félév Kreditpont: 4 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 1+2 Félévi
RészletesebbenHegyvidéki erdők életközössége
Hegyvidéki erdők életközössége 1. tartalmi életközösség lombhullató, örökzöld Tantervi háttér Előzmények porzós és termős virág, megporzás telepes test állatok csoportjai különböző tulajdonságaik alapján
RészletesebbenFIZIKA HELYI TANTERV 6. OSZTÁLY EGER, MALOMÁROK UTCA 1. TEL/FAX:
EGRI BALASSI BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA 3300 EGER, MALOMÁROK UTCA 1. TEL/FAX: 06-36-412 464 E-mail: balassi@balassi-eger.sulinet.hu FIZIKA HELYI TANTERV 6. OSZTÁLY Készült: a központi Kerettanterv alapján:
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam
TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,
Részletesebben2.Fák ábrázolása Célja: Lehetséges ábrázolási módok bemutatása Kérdések: Milyen ábrázolásbeli eltéréseket látsz a képeken?
KOVÁCSNÉ DANI TÜNDE Projektfeladat Problémafelvetés Az alsó tagozatos gyerekek minden évfolyamon ismerkednek természetismeret órákon az erdő élővilágával. Vizuális nevelés terén is sokszor tananyag az
RészletesebbenDömsödi Széchenyi István Általános Iskola. Arany János Általános Iskolája
FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2018.04.23 04.27. Beszámoló A témahét résztvevője: Iskolánk valamennyi tanulója. 130 fő tanuló 8 osztályból és 8 fő pedagógus valósította meg a témahét programjait. Időtartama:
RészletesebbenANGOL TERMÉSZETISMERET évfolyam. Előzmények. Célok és feladatok
ANGOL TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Óraszámok 5-6 évfolyamokon a két tanítási nyelvű osztályokban, heti bontásban Tantárgy/osztály 5K 6K TERMÉSZETISMERET 2 2 Előzmények Az ismeretek alapozása már az alsó
RészletesebbenDr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskola TERMÉSZETISMERET TANMENET 5. OSZTÁLY. Készítette: Kampitsné Gaál Lívia
Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskola TERMÉSZETISMERET TANMENET 5. OSZTÁLY Készítette: Kampitsné Gaál Lívia Óra Tananyag Felépítés, működés Fogalmak Folyamatok, A képességfejlesztés jellemzői:
RészletesebbenBiológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai
Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni
RészletesebbenNémet nyelv évfolyam
Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem
RészletesebbenÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM Készítették: A tananyagfejlesztők 2015.
RészletesebbenTanítási tervezet. Készítette: Szeip Gréta Alapadatok
Tanítási tervezet Alapadatok dátum: 2019.01.11. 11 00-11 45 helyszín: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, 217. terem mentortanár: Gálné Domoszlai Erika évfolyam: 5. évfolyam
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
Részletesebben1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!
Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenEgészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.
Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:
RészletesebbenA földrajz tanítása I. gyakorlat feladatai
1. feladat: Tanítási tervezet készítése A földrajz tanítása I. gyakorlat feladatai Cél: a tanítási tervezet műfaji jellemzőinek megismerése. Mesterképzés, 2015/2016. tanév I. félév Konkrét feladat: készítsen
RészletesebbenKörös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30.
Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. 1 Madárvárta Tematika Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. 1. témakör: Tavaszi Madárles (Spring Alive) Cél: tudományos jellegű, azt életkori sajátosságoknak
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam
TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot,
RészletesebbenPROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat
PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások
RészletesebbenTanítási tervezet. Óra időpontja: Évfolyam/osztály: 9/A. Tanít: Simon Szilvia. Témakör: A légkör földrajza
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2019.04.03. 8.00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Simon Szilvia Témakör: A légkör földrajza Tanítási egység címe: Ciklonok, anticiklonok Óra típusa: Új ismereteket szerző és
RészletesebbenAz őszi témahét programja:
Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,
RészletesebbenTurizmus alapjai. tantárgy. helyi programja
Turizmus alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A turizmus alapjai tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI TÉMAHÉT
KÖRNYEZETVÉDELMI TÉMAHÉT 2010. MÁJUS 21 28. A környezetvédelmi témahét lezárása, összegzése A tanmenetbe tervezett programokat, tananyagokat, különböző osztályfokon, tantárgyakhoz, az alábbi témakörökben
RészletesebbenTanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017.11.23. 13:25 Iskola, osztály: Szilágyi Erzsébet Gimnázium, 9/b Iskola neve és címe: Budapest I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, 1016 Budapest, Mészáros u.
RészletesebbenTermészetismeret fejlesztési terv
között Természetismeret fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között TÁMOP -3.3.14.A-12/1-2013-0033 Készítette: Kissné
Részletesebben