KONVERGENCIA PROGRAM AZ EURÓPAI UNIÓ NÉHÁNY TAGÁLLAMÁBAN ÉS ANNAK HATÁSAI A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE, A FOGLALKOZTATÁSRA

Átírás

1 KONVERGENCIA PROGRAM AZ EURÓPAI UNIÓ NÉHÁNY TAGÁLLAMÁBAN ÉS ANNAK HATÁSAI A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE, A FOGLALKOZTATÁSRA Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Cikkemben összehasonlító elemzést végzek az Európai Unió néhány tagállamának konvergencia programját illetıen. A évre érvényes konvergencia programokat elemzem a május 1-én csatlakozott Magyarország, a szomszédos Szlovákia és Lengyelország példáján keresztül. Valamint a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásukat is megvizsgálom. Kutatásom célja az Európai Unió különbözı adottságokkal rendelkezı néhány országának összehasonlítása a konvergencia és a gazdaság, a foglalkoztatottság alakulása terén, felhívva a figyelmet arra, hogy milyen különbözı és mégis hasonló problémákkal küzdenek a tagországok. Szlovákia és Lengyelország esetében érdemesnek tartom tanulmányozni a konvergencia programok fıbb irányvonalait és ezeket összehasonlítani a hazai programmal. A szlovák gazdaság jelenleg stabilabb és jobb helyzetben van, mint a magyar. Míg a magyar gazdaságra a növekvı államadósság, a gyenge versenyképesség, a magas infláció és a lassú növekedés jellemzı, addig a szlovák gazdaságra éppen az ellenkezıek. A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA JELENTİSÉGE Hazánk esetében a lassuló gazdasági növekedés következtében a foglalkoztatás terén mérsékelt növekedés prognosztizálható országos szinten. A kormány a foglalkoztatás növelését aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök fejlesztésével kívánja támogatni decemberében módosították a foglalkozatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fejlesztésének keretében. A családtámogatási törvény is módosításra került év elején. A módosítások és egyéb szigorítások következtében középtávon a foglalkoztatás javulását remélik. Az Európai Unió a foglalkoztatáspolitikai kérdéseket mindig óvatosan kezelte. A foglalkoztatás témaköre jelenleg sem tartozik a kötelezı jogrend körébe. Ez egyben azt is jelenti, hogy a foglalkoztatáspolitika terén valamennyi tagország önállóan hajtja végre foglalkoztatáspolitikai törekvéseit. Önállóságuk gyakorlatilag teljesnek tekinthetı. Ugyanakkor az Unió alapvetı jogai közé sorolhatók azok a kérdések, amelyek a tıkét, az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlásával kapcsolatban fogalmazódnak meg. Így a személyek szabad mozgásán, áramlásán

2 keresztül érthetıen megkülönböztetett jelentıséget kap a munkaerıpiac, foglalkoztatáspolitika kérdésköre is. 1 STABILITÁSI ÉS NÖVEKEDÉSI PAKTUM VS. KONVERGENCIA PROGRAM A Stabilitási és Növekedési Paktum elıírásai szerint az Európai Unió tagországai évi jelentéseikben bemutatják, hogy milyen módon kívánják biztosítani az egyensúlyt nem veszélyeztetı növekedést, hogyan tudják fenntartani középtávon a költségvetés egyensúly közeli állapotát. Az eurót már bevezetı országoknak Stabilitási, míg az euró bevezetése elıtt álló tagoknak Konvergencia Programot kell készíteniük, amelyekre külön tartalmi és formai követelmények vonatkoznak. A Konvergencia Program alapvetıen abban haladja meg a Stabilitási Programot, hogy bemutatja a monetáris politika és az árfolyam várható alakulását is. 2 MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA KÖZÖTTI IDİSZAKRA Magyarország a konvergencia program es idıszakra vonatkozó aktualizált, módosított változatát november 30-án nyújtotta be. A konvergencia program az idıszak elejére koncentráló kiigazítás révén kívánja csökkenteni a korábbi években bekövetkezett magas hiányát. A konszolidációs intézkedéseknek és a strukturális reformoknak köszönhetıen Magyarország esetében a 2007-es célkitőzésnél, amely a GDP 6,8%-a volt, lényegesen mérsékeltebb a hiány. Az elızı programhoz képest a 2008-as célkitőzés is alacsonyabb (a GDP 4%-a), ami a vártnál jobb 2007-es eredményre való tekintettel megvalósítható. Az alacsonyabb hiánycélok azonban az elızıleg tervezettnél magasabb kiadásokkal kapcsolódnak össze, a vártnál jobb bevételek mellett is, amelyekkel 2008 után nem lehet számolni. Ezenkívül a költségvetési célok elérését 2009-tıl növekvı kockázatok fenyegetik, amelyek elsısorban a kiadások lehetséges túllépésével kapcsolódnak össze, amennyiben a széles körő reformprogramot nem hajtják végre teljes mértékben. Ahhoz, hogy a kiigazítás tartós legyen, a költségvetési irányítás erısítésére és a strukturális reformok befejezésére van szükség. Ez az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása ebben a tekintetben Magyarország még mindig nagy kockázattal szembesül és a tartós konvergencia irányába történı haladás szempontjából is lényeges. 3 Az Európai Bizottság a vizsgálat és értékelés eredményeképpen hazánk számára néhány követendı irányvonalat írt elı a fenntartható konvergencia biztosításának szükségességét tekintve: Hazánk kövesse a évi költségvetési elıírásokat és a túlzott hiányt csökkentse, szükség esetén akár további intézkedésekkel is. A hiányokat ig kell csökkenteni. A vártnál nagyobb bevételeket a hiány további 1 Halmos Csaba [2000]: Munkaerıpiac és regionalitás Foglalkoztatáspolitika Európai Uniós szemmel (I. rész), Humánpolitikai Szemle, XI. évfolyam, 3. szám, 9. oldal 2 Konvergencia programok a Visegrádi országokban, Mikroszkóp Ecostat folyóirat, (IX. évfolyam), 7. szám 3 A Bizottság értékelte Magyarország konvergencia programját, , Tranzit az üzleti élet, a logisztika és a gazdaság szakmai lapja 2

3 csökkentésére kell fordítani, ezzel felgyorsítva az adósságcsökkentés ütemét és lehetıvé téve, hogy elmozduljon az ország a GDP 60%-át jelentı küszöbérték felé. A költségvetési szabályok fejlesztésének és az intézmények erısítésének folytatásával és a közigazgatás, az egészségügy és az oktatási rendszer területén bejelentett, további karcsúsítási intézkedések elfogadásával és gyors végrehajtásával tartósan vissza kell tartani a kiadásokat. Az államadósság szintjét és az elöregedéssel kapcsolatos kiadások elıre jelzett növekedését figyelembe véve az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága érdekében intézkedéseket kell tenni. A évben tett kezdeti lépések után bejelentett további intézkedésekkel folytatni kell a nyugdíjrendszer reformját. A hazai konvergencia programban a foglalkoztatással kapcsolatok kérdéskör szerepet kap, szemben a lengyel és a szlovák programokkal, ahol alig van említve ez a terület. A Kormány továbbra is olyan foglalkoztatáspolitikát kíván megvalósítani, amely az aktív korú népesség munkavállalási hajlandóságának növelésével együtt bıvíti a munkahelyek számát. E cél rövidtávú megvalósítását a költségvetési kiigazítással összefüggı intézkedések átmenetileg nehezítették, de 2008-tól, amikor a közszférában már nem kerül sor létszámleépítésre es a gazdaság növekedése is felgyorsul, újra a munkahelyteremtés kerülhet elıtérbe. 4 A költségvetési szektor létszáma 2007-ben 4-5%-kal csökkent a kiigazító intézkedések általi létszámleépítés révén. A versenyszférában is mérsékelt volt a foglalkoztatottak létszámának növekedése, melyre a lassuló gazdasági növekedés is hatással volt. Az elırejelzések alapján a szakemberek enyhe mértékő növekedést remélnek a foglalkoztatás terén országos szinten a konvergencia program idıszakának elsı felére. A közötti idıszakra jelentısebb növekedést várnak el az aktivitási rátától és a foglalkoztatástól. A szigorodó nyugdíjazási rendszer kialakulása miatt a gazdaságilag inaktívak száma növekedni fog. Az inaktivitás növekedésével a munkanélküliség csökkenésére számítanak, ami várhatóan a korábban elıre jelzett értékekhez képest is alacsonyabb lesz. (2007-ben hazánk munkanélküliségi rátája 7,4% volt). A konvergencia program részletesen leírja, hogy milyen módon lehet a foglalkoztatási szintet növelni, ehhez aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközöket használ fel az állam. Ilyen többek között a január 1-tıl átalakított rokkantsági ellátások rendszere, vagy a szociális juttatások rendszerének átalakítása. A rendszeres szociális segély esetében is történtek változások, melyek azt a célt szolgálják, hogy az ún. jóléti csapdát elkerülve az egyének a munkaerıpiacra térjenek vissza. A családtámogatási törvény legújabb módosításai, valamint a nyugdíj reform változásai mind hatással lesznek a jövıben a foglalkoztatás alakulására. 4 Magyarország aktualizált konvergencia programja , Budapest,

4 1. táblázat: Foglalkoztatási adatok (változás %-ban) Foglalkoztatottak 0,7 0,1 0,2 0,6 0,6 0,6 száma Termelékenység 3,1 1,6 2,6 3,4 3,5 3,5 növekedése Munkanélküliségi 7,5 7,3 7,3 7,2 7,1 7,1 ráta (%) Aktivitási ráta 62,0 62,0 62,2 62,7 63,3 63,9 (%) GDP növekedése 3,9 1,7 2,8 4,0 4,1 4,2 Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja , Budapest, 2007., 6. oldal Az elkészített és elfogadott konvergencia program esetében apró hiányosságként fedeztem fel, hogy a 2011-ig történı elırejelzés módszertanáról nem kapunk információkat, ami nagyban segítené az 1. táblázat helyes értelmezését. A foglalkoztatottak száma, a termelékenység növekedése és a GDP esetében a változást az elızı évhez viszonyítva számolják %-ban. Míg a munkanélküliségi és aktivitási ráták a tényleges egyes években várható értékeket mutatják. 1. ábra: Az államháztartás mutatói a GDP százalékában Forrás: Magyarország aktualizált konvergencia programja , Budapest, 2007., 16. oldal A évi kiadás/gdp arányt megalapozzák a költségvetési elıirányzatokban egyrészt a nyugdíjkiadások, a családtámogatások és a szociális segélyek. A kiadások GDP arányos csökkenését több esemény is eredményezi. Többek között ilyen a bérekre és járulékokra fordított kiadások prognózisa, mely figyelembe veszi a létszámcsökkentések és a bérmegállapodások hatását. A keresetek reálértékének 4

5 megırzéséhez szükséges többletkiadások fedezetét nagyban a céltartalék biztosítja a költségvetésben. 3. ábra: Magyarország államháztartási egyenlege a GDP százalékában Forrás: Konvergencia programok a Visegrádi országokban, Mikroszkóp Ecostat folyóirat, (IX. évfolyam), 7. szám A SZLOVÁK KONVERGENCIA PROGRAM KÖZÖTTI IDİSZAKRA Szlovákia 2005-ben teljesíteni tudta az államháztartási hiány GDP-arányos értékére vonatkozó kritériumát, novembere óta ERM II. tag. Konvergencia-programja 2009-re irányozza elı az ország csatlakozását az euróövezethez, az elmúlt években átfogó államháztartási reform végrehajtását kezdték meg. A kiigazítás egyik oldalon a központi kormányzati kiadások csökkentését, másik oldalon a gazdaság hatékonyságának és a potenciális kibocsátás növekedését célozza. Az átfogó adóreform nagyban hozzájárult a közép- és hosszú távú célok eléréséhez. A következı idıszakban a kormányzat a kiadási oldal átalakítására fókuszál tól új költségvetési eljárási rend (a 3 éves tervezési idıszak) él, ennek eredményeképpen a szlovák államháztartási stratégia jelentıs változásokat ért el. Az adórendszer egyszerősítésén kívül elsıdleges célja az volt, hogy érdekeltté tegye a munkavállalókat a munkaerıpiacon való aktív részvételben, és a vállalkozásokat beruházásra és munkahely-teremtésre ösztönözze. A 19 %-os egységes adókulcs a személyi jövedelemadózásban 9, a vállalati adózásban 3 kulcsot, emellett 6 forrásadómértéket váltott fel, és a korábban 14 és 20 %-os ÁFA-kulcs is 19 %-os lett. Az adóterhek együttesen a GDP 0,5 %-val csökkentek, ezzel 2004-ben az államháztartási deficit 0,5 %ponttal volt nagyobb a tervezettnél. A reform nem pusztán az egységes kulcsban, a direkt adónemektıl az indirekt adózás, és a tıkejövedelmek adóztatásától a munkajövedelmek adóztatása felé való eltolódásban mutatkozott meg, de az elıtte fennálló nagyszámú kivételt és speciális szabályt tartalmazó rendszer korrekciójában 5

6 is. Az adópolitika egyszerősítése és az adókulcsok differenciált változtatása (néhány helyen emelés, több esetben csökkentés) eredményt hozott. Az államháztartás átalakítása a társadalombiztosítást és a szociális bevételek-juttatások rendszerét is érinti. Az adóterhek átalakításával párhuzamosan a vállalkozások szociális kötelezettségei csökkentek, míg a munkavállalók járulékfizetési kötelezettsége enyhén emelkedett. A többpilléres nyugdíjrendszer bevezetésekor a szolidáris elemek a társadalombiztosítási alapból a központi költségvetésbe kerültek át. A két új pillér bevonása egy lépésben történt meg. A nyugdíjjárulék második pillérbe kerülı aránya a legmagasabb lett egész Európában, a nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összegének együttes szabályozása pedig oly módon történik, hogy az a minél késıbbi nyugállományba vonulásra ösztönözzön. Míg a nyugdíjrendszer reformja nagy sebességgel és késıbbi apró igazítások lehetıségével ment végbe, az egészségügy átalakítása lassan, reformlépések sorozatával több év alatt valósulhat csak meg. A rendszer egy része már évekkel ezelıtt magánkézbe került, a fennmaradt elemek privatizációjára ezután kerül majd sor. A hatékony erıforrás-gazdálkodáson és a finanszírozás ésszerősítésén túl a szolgáltatások ára és minısége a rendszer-átalakítás legfıbb szempontja, kérdéses azonban, megvalósítható-e egyszerre ezen kritériumok mindegyike. 5 LENGYELORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA KÖZÖTTI IDİSZAKRA Az államháztartási reformtervezet alapján a bevételi és kiadási oldal átalakításán dolgoznak a lengyel kormány szakemberei. Az új részek a évi költségvetésben jelentek meg. Az államháztartási deficit nominális összegének rögzítésével fokozatosan csökkentik a GDP-arányos hiányt. Lengyelország számára a legnagyobb probléma 2005-ig a munkanélküliség volt, amelyre az elmúlt pár évben sikerült megoldást találni. A statisztikai adatsorokat elemezve láthatjuk, hogy évben a munkanélküliségi ráta 9,6 % volt, ami 10,4%pontos javulást mutat a évi 20%-os szinthez képest. 5 Convergence Programme of the Slovak Republic for

7 Munkanélküliségi ráták között 25,0 20,0 % 15,0 10,0 EU27 Magyarország Lengyelország Szlovákia 5,0 0, év 2. ábra: Munkanélküliségi ráták között Forrás: Eurostat adatok alapján saját szerkesztés A magas munkaerıköltségek a beruházásokat részben akadályozták és a munkahelyek teremtésére is negatívak hatottak. A költségvetési bevételek reformja a bérterhek csökkentése által történt meg. A költségvetésben ésszerősíteni kívánják a közigazgatási kiadásokat, növelni az ellenırzést az állami javak felett, decentralizálni a közkiadásokat, és egy több évre szóló tervezési módszereket dolgoznak ki. A lengyel Nemzeti Reformprogram, amely az ország fejlıdési kereteit határozza meg a következı három évben, a szolidáris állam elvén alapul. A terv elsı számú prioritása az államháztartás konszolidációja és a pénzügyi irányítás ésszerősítése, amelynek konkrétumait a 2006 decemberében elkészült konvergencia-program határozta meg. 6 MUNKAERİ-PIACI HELYZETKÉP ÖSSZEVETÉSE A magyar konvergencia programot a fentiekben már részletesen bemutattam a foglalkoztatásra helyezve a hangsúlyt. A szlovák és lengyel programokat is áttanulmányoztam, melyekbıl arra a megállapításra jutottam, hogy a szlovák konvergencia program tartalmában konkrétan nincs kiemelve a munkaerıpiac és a foglalkoztatás. Ugyanakkor munkaerı-piaci elırejelzést készítettek, mely a mellékletben található. Ugyanez figyelhetı meg Lengyelország konvergencia programjában is. A munkaerı-piaci elırejelzéskor feltehetıleg ugyanazon metodológia szerint számoltak, így az országok könnyen összehasonlíthatóvá válnak ebbıl a szempontból. 6 Konvergencia programok a Visegrádi országokban, Mikroszkóp Ecostat folyóirat, (IX. évfolyam), 7. szám 7

8 2. táblázat: Munkaerı-piaci elırejelzések Szlovákiában évi tény adat változás %-ban Foglalkoztatott (ezer fı) ,3 2,1 1,6 1,0 0,8 Munkanélküliségi ráta (%) 13,4-2,9-2,4-0,9-0,4-0,3 reál GDP/foglalkoztatott - 5,8 6,6 5,1 4,7 3,1 Forrás: Convergence Programme of the Slovak Republic for , 55.p 3. táblázat: Munkaerı-piaci elırejelzések Lengyelországban évi tény adat változás %-ban Foglalkoztatott (ezer fı) ,4 4,3 1,6 1,2 1,1 Munkanélküliségi ráta (%) 13,8 13,8 9,4 7,2 5,8 4,5 reál GDP/foglalkoztatott - 2,8 2,1 3,9 3,8 3,8 Forrás: Convergence Programme of Poland for , 28.p 4. táblázat: Munkaerı-piaci elırejelzések Magyarországon évi tény adat változás %-ban Foglalkoztatott (ezer fı) ,7 0,1 0,2 0,6 0,6 0,6 Munkanélküliségi ráta 7,5 7,5 7,3 7,3 7,2 7,1 7,1 (%) reál GDP/foglalkoztatott - 3,1 1,6 2,6 3,4 3,5 3,5 Forrás: Convergence Programme of Hungary for , 56.p A foglalkoztatottak számát tekintve Szlovákia és Lengyelország esetében folyamatos és egyenletes csökkenés figyelhetı meg, hazánk esetében pedig van egy erıs váltás év között, utána ismételten nı a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliségi ráta esetében Szlovákiánál a változások éves mértéke van megadva százalékos formában, a másik két országnál pedig a konkrét elıre jelzett munkanélküliségi ráta jelenik meg. A munkanélküliség mindhárom vizsgált országban csökkenést mutat egyenletesen. Az egy fı foglalkoztatottra jutó reál GDP Szlovákia esetében erısen csökken, a lengyeleknél kis mértékben, de nı és Magyarország esetében szintén növekedést jeleznek elıre a szakemberek. KONVERGENCIAINDEX A konvergenciaindex tíz olyan makrogazdasági mutató összevonásából készült, amelyek kifejezik az Európai Unió régi és új tagállamai közötti fejlettségbeli különbségek néhány fontos dimenzióját. A mutatók többsége az újonnan csatlakozott gazdaságok nominális, másik része reálkonvergenciáját jelzi, míg két mutató ad információt a szerkezeti felzárkózásról. Az index számítása során alkalmazott mutatók: infláció, költségvetési hiány, államadósság, a folyó fizetési mérleg hiánya (nominális konvergencia), a gazdasági növekedés üteme, az egy fıre jutó GDP, valamint a bér- és az árszínvonal (reálkonvergencia), a mezıgazdaságban 8

9 alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatotthoz vetítve és a korrupció mértéke (szerkezeti konvergencia). A 0-tól 10-ig terjedı skálán 10-es osztályzatot egy olyan gazdaság érne el, amelyik éppen teljesíti a maastrichti kritériumokat (vagy jobb annál), a reálfejlettség valamint a szerkezeti mutatók tekintetében az uniós átlagnak megfelelı értékekkel bír, és kétszer olyan gyorsan növekszik. A súlyozáskor nagyobb szerepet adtak az állományi (stock) változóknak (ár- és bérszínvonal, egy fıre jutó GDP), míg a hektikusabban ingadozó folyó (flow) mutatók (infláció, költségvetési egyenleg stb.) relatíve kisebb súllyal szerepelnek. Így az indexben egyszerre szerepelnek olyan mutatók, melyek azt vizsgálják, hogy a maastrichti kritériumoknak megfelel-e az ország, reálfejlettségben hol tart a gazdaság, és milyen mértékben térnek el fontos szerkezeti mutatói az EU átlagától ábra: Konvergenciaindex néhány Európai Uniós tagállamban 2006-ban Forrás: EU-8 konvergenciaindex 2006, Budapest február, 4. oldal A konvergenciaindex évi adatsorából látható, hogy a nyolc vizsgált ország átlagát tekintve az index értéke 6, 5 körül mozog, ami a évi átlaghoz képest stagnálás. A megtorpanás egyik fı oka, hogy a nominális konvergencia lelassult sıt néhol visszájára is fordult. ÖSSZEGZÉS A vizsgált három Európai Uniós tagország esetében a konvergencia programok fı irányvonalai között sok hasonlóságot lehet felfedezni. Ugyanakkor az országok különbözı fejlıdési pályákon haladnak, de egyre inkább közelítenek egymáshoz és más fejlettebb uniós tagállamokhoz is. A foglalkoztatás és a foglalkoztatáspolitika terület csupán a magyar konvergencia programban került részletesebb kifejtésre. A lengyelek esetében ez a kérdéskör szintén jelentıs, hiszen náluk a munkanélküliség évben kiemelkedıen magas volt, de azóta javulás figyelhetı meg a statisztikai adatok tükrében. 7 EU-8 konvergenciaindex 2006, Budapest február, 3. oldal 9

10 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. A Bizottság értékelte Magyarország konvergencia programját, , Tranzit az üzleti élet, a logisztika és a gazdaság szakmai lapja 2. Convergence Programme of Poland for , Update Convergence Programme of the Slovak Republic for , Update EU-8 konvergenciaindex 2006, Budapest február 5. Halmos Csaba [2000]: Munkaerıpiac és regionalitás Foglalkoztatáspolitika Európai Uniós szemmel (I. rész), Humánpolitikai Szemle, XI. évfolyam, 3. szám, oldal 6. Konvergencia programok a Visegrádi országokban, Mikroszkóp Ecostat folyóirat, (IX. évfolyam), 7. szám 7. Magyarország aktualizált konvergencia programja , Budapest, ML&aged=0&language=HU&guiLanguage=en 10