Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hallgatók a Tudomány Szolgálatában"

Átírás

1 MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Csák Andrea A biológiai fegyverek, a bioterrorizmus és a védekezés lehetőségei The biologiacal weapons, bioterrorism and control options Budapest, november

2 1. A BIOLÓGIAI FEGYVEREKRŐL ÁLTALÁBAN A biológiai fegyver a tömegpusztító fegyvereknek azon fajtája, amelyben mesterségesen, összetett hatásmechanizmus következtében, bizonyos lappangási idő után rendkívüli harcképtelenséget vagy nagymértékű pusztítást képes előidézni emberek, állatok és növények tekintetében is. A biológiai fegyverek alkalmazásuk során célterületre juttathatók aeroszol formában, rakétákkal, bombákkal, tüzérségi lövedékekkel vagy tárolóeszközökbe zárt, fertőzött és betegséghordozó rovarokkal, egyéb alacsonyabb rendű állatok hordozóként történő alkalmazásával. Két fő összetevője a biológiai harceszköz és a biológiai harcanyag. A harceszköz alkalmas a biológiai harcanyagot a célterületre juttatni.(légi, tüzérségi vagy mozgó eszközök) A biológiai harcanyag a fegyver hatóanyaga, amely a hatás bekövetkezéséért felelős mikrobiológiai ágensekből áll, ezen kívül tartalmaz még táp-, vivő-, állagstabilizátor -, maradék-, és szennyező anyagokat. Összetételüket tekintve lehetnek egyszerűek (egyféle kórokozót tartalmaz), összetettek (kórokozó és/vagy toxin) és kevertek (vegyi és biológiai harcanyagkeverék). Élettani hatásuk alapján lehetnek idegbénítók,általános hatásúak, hólyaghúzók, fojtók,ingerlők, pszichotikus hatásúak, növényzetpusztítók. Látható, hogy felhasználási területük és kombinálási lehetőségeik igen sokrétűek, különösen napjainkban, amikor az orvostudomány és a katonai kutatólaboratóriumok közös munkájuk során számunkra esetleg még ismeretlen organizmusokat fejlesztenek ki, amelyek ellen a védekezés (legalábbis a hétköznapi ember számára) szinte lehetetlen. Gondoljunk csak az elmúlt pár év nemzetközileg is tekintélyes járványaira. Nem mondható ki bizonyosan, hogy ezeket a vírusokat, baktériumokat esetleg mesterségesen fejlesztették ki, de az sem állítható, hogy csupán a vírusok egyszerű mutációjáról, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásáról lenne szó. 241

3 A biológiai fegyverek alkalmazásának jelei igen sokfélék lehetnek. Váratlanul megjelenő gázra, füstre vagy ködre mindenképpen fontos figyelmet fordítani, de előfordulhat, hogy valamilyen rovar vagy rágcsáló nagytömegű elterjedése vagy túlszaporodása jelzi a veszélyt. Nagy figyelemmel kell kísérni a fertőző betegségekre utaló jeleket vagy diverzió nyomait is. A biológiai fegyverekre jellemző, hogy általában magas halálozási aránnyal kell számolnia a fertőzött területért felelős katasztrófaelhárító és felszámoló csoportoknak. Ha esetleg nem halálos kimenetelű a fertőződés, mindenképpen hosszantartó gyógyulási idővel, idegrendszert vagy életfontosságú szerveket érintő betegségekkel kell számolni. 2. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS A biológiai fegyverek történelmét tekintve egészen az őskorig is visszatekinthetünk, hiszen méreganyagokat tartalmazó bogyók nedvébe bemártott nyílhegyeket már akkor is alkalmaztak a vadászok főleg, ha nagyobb testű állatok elejtésével kellett számolniuk. Az ókori háborúk idején a leprás emberek hadi alkalmazásáról készültek feljegyzések, de közismert, hogy pestisben elhunyt személyek ruhadarabjait is képesek voltak eljuttatni az ellenséges területre akár ajándéktárgynak feltüntetve. Hatásos fegyver volt az ellenség tömeges harcképtelenné tételére az ivóvizek, kutak megfertőzése, amelyet emberi-állati tetemek elhelyezésével vagy egyszerűen fekáliával történő beszennyezéssel értek el. Később az emberek rájöttek arra, hogy ha az ivóvíz vagy az étel bűzt áraszt, valószínűleg jó esetben csak romlott, rossz esetben fertőzött valamilyen baktérium által. Ismeretes a Krím-félszigeten történt eset 1346-ban, amikor is a kipcsákok pestis által fertőződött lótetemeket dobáltak át hajítógéppel a tatárok tömeges elpusztítása céljából. A probléma nem is itt kezdődött. Mivel sajnos nem mindenki halt bele a fertőzésbe, így a túlélők szétterjesztették a pestist az egész mediterrán térségben. Innen már megállíthatatlannak tűnt a járvány. Amerikában is történtek hasonló esetek főként, amikor az indiánok (az egykori őslakosok) a hódítók útjába nem kerültek, és a földterületek megszerzése miatt minden 242

4 eszközzel azon voltak, hogy az indiánokat megtizedeljék. Ennek legegyszerűbb módját a himlős takarók adományozásában látták, és nem is tévedtek. Főként azért volt könnyű dolguk, mert az indiánok szervezete teljesen más betegségek elleni védekezésre volt felkészülve. A szándékos fertőzés tehát rövid időn belül elérte célját. Később az első világháború idején már eléggé szervezettnek mondható biológiai hadviselés folyt. Már-már versengésnek is mondható, felgyorsított kutatásokat szerveztek és bonyolítottak le titokban, melyek célja volt az egyes országok minél nagyobb hatásfokú, minél ellenállóbb vírusainak kitenyésztése. A semleges országok nagykövetségi épületeit használták kutatólaboratóriumnak, ahol lépfenét, takonykórt okozó baktériumokat tenyésztettek, hogy fertőzött állatokat szállítsanak az ellenséges országokba. A két világháború között még intenzívebb versengés folyt, hiszen felismerték, hogy a biológiai fegyverek előállítása sokkal költségkímélőbb, mint bármilyen más fegyverkezési projekt. A második világháborúban mind a franciák, mind a németek felkészültek a biológiai hadviselésre, de konkrét bevetés nem történt, hiszen a Genfi egyezmény megkötötte a kezüket. Felkészülve egy esetleg támadásra ellencsapásként Nagy-Britannia lépfenével fertőzött Tehén-kekszet gyártott, melyet alacsony költséggel és rövid időn belül Németország legelőire el tudott volna juttatni. Ennek bizonyítéka volt, hogy az ebből kifejlesztett lépfene spórát terjesztő aerosol-bombát a Skóciához tartozó Gruinard szigeten le is dobták, amelyet csak 1986-ban sikerült a lépfenétől mentesíteni. Az 50-es évek után kissé háttérbe szorul a biológiai fegyverek fejlesztése, ugyanis a katonai és politikai vezetők jobban bíztak az időközben feltalált és a tökéletességig fejlesztett nukleáris bombák hatékonyságában. Ennek következménye volt, hogy sorban csatlakoztak az országok a biológiai fegyverek kutatását, fejlesztését és birtoklását tiltó egyezményhez, melyet 1973-ban a Szovjetunió is ratifikált. Az 1925-ös Genfi Egyezmény megtiltotta a "bakteriológiai" fegyverek elsőként való használatát. A tilalom nem terjedt ki a kutatás, fejlesztés, gyártás és felhalmozás korlátozására. A megtorlásként való alkalmazást is megengedte arra az esetre, ha az ellenség hasonló eszközzel támadna. Richard Nixon 1969-ben leállította az USA biofegyver programjait, majd nemzetközi tárgyalásokat kezdeményezett, hogy más hatalmakat is hasonló lépésre késztessen. Végül 1975-ben lépett hatályba a Biológiai- és Toxinfegyver Egyezmény (BTWC), melyet számos ország aláírt és ratifikált. Az egyezmény célja 243

5 a biológiai- és toxinfegyver kutatást, fejlesztést, gyártást, tárolást, kereskedelmet és alkalmazást egyaránt tiltani, valamint elérni a korábban felhalmozott készletek nyilvános bejelentését és megsemmisítését. Sajnos nem minden ország tartotta és tartja be a játékszabályokat, hiszen Irak 1975 környékén kezdett komolyabban biológiai és toxin fegyverek gyártásához és ezt fel is gyorsította 1985-től. Kísérletezett rákkeltő anyagok fejlesztésével, fegyverré alakította a butolinum-toxint és az aflatoxint. A 92-es öbölháború során ezeket elő is készítették bevetésre. A bevetésre nem került sor és a háború befejezése után is még sokáig rejtegették, de végül megsemmisítésre kerültek. A tokiói metróban 1995-ben az Aum Shinrikyo szekta által elkövetett támadás, amelyben szarin gázt használtak mélyen felkavaró példája maradt annak, hogy a terrorista csoportok képesek vegyi, és akár biológiai, nukleáris és radiológiai fegyverek kifejlesztésére és alkalmazására. Az Afganisztánban megszerzett al-kaida-dokumentumok és más, NATO kormányok által szerzett információk arra mutatnak, hogy a terroristák még kezdetleges, de fejlődő képességgel rendelkeznek a tömegpusztító fegyverek jövőbeli támadások során történő felhasználására. Valóban, bizonyítékot találtak egy cianid vegyületeket használó kísérleti programra, valamint mustárgáz, szarin és VX ideggáz hatóanyagok előállítására irányuló kezdetleges eljárások kifejlesztésére. Európában már számos, kis léptékű, az al-kaidával összefüggésbe hozott csoportok által tervezett mérgezőanyag-támadást hiúsítottak meg, és aggodalmak vannak a terroristák azon óhaja miatt, hogy radiológiai szórásos támadást hajtsanak végre Észak-Amerikában. A szaklapokban is találunk arra utalásokat, hogy komoly problémával nézünk szembe: Számos ország a biztonság tekintetében a terrorizmust és a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozását jelölte meg prioritásként,.. ( Dr. Hornyacsek J. Veres Viktória, 2007) A biofegyverek nem szelektálnak, tömegeket pusztítanak korra, nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül!!! 244

6 1.sz. fotó Az Agent Orange (Vietnami háború ) biológiai fegyver áldozatai ( forrás: ( letöltés ) 3. A BIOLÓGIAI FEGYVEREK OSZTÁLYOZÁSA Hatáserősségük alapján történő osztályozás: Inkapacitív Letális Járványt okozó influenza; adenovírusok; Q-láz. P. pestis; poxvirus hominis; ebola; Marburg vírusok. Járványt nem okozó trichotecen; enterotoxin. B. antracis; botulinotoxin újvilági Hantavírusok. 1 sz. ábra: A biológiai harcanyagok felosztása (Forrás: Dr. Faludi Gábor, Dr Rókusz László:A biológiai fegyver, Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfőnökség kiadványa, oldal) 245

7 A táblázatban felsorolt vírusok, mint biológiai fegyver felhasználhatók: Crimean-Congo hemorrhagiás láz vírus Chickungunya vírus Eastern encephalitis vírus Ebola vírus Hantavírusok Japán B encephalitis vírus Machupo vírus Marburg vírus Marburg vírus Rift Valley vírus Kullancs encephalitis vírus Poxvírus hominis Venezuelai enchephalitis vírus Western encephalitis vírus Sárgaláz vírus Junin vírus Lassa vírus 2.sz. fotó Ebola vírus elektronmikroszkópos felvételen (forrás: letöltés ) 246

8 Baktériumok: Bacilus anthracis Brucella Chlamydia psittaci Clostrudium botulinum Francisella tularensis Pseudomonas mallei Yersinia pestis Pseudomonas pseudomallei 3. sz. fotó Yersinia pestis elektronmikroszkópos felvételen (Forrás: letöltés ) Rickettsiák: kisméretű baktériumok, amelyek tífuszt, Sziklás-hegységi foltos lázat,tstutsugamushi lázat okozhat. Coxiella burnetti Rickettsia prowazekii Rickettsia rickettsii 4. sz. fotó Rickettsia prowazakii elektronmikroszkópos felvétele (Forrás:www. millennium-ark.net ( letöltve ) 247

9 Gomba: Histoplasma capsulatum 5.sz.fotó Histoplasma capsulatum felvételen (Forrás: letöltve ) Toxinok: Abrin (A.precatorius) Botulinum toxin (Clostridium botulinum) Clostridium perfringens toxin Diphteria toxin Cyanginosins (Microcystins) Enterotoxin (Staphilococcus aureus) Neurotoxin (Shigella dysenteriae) Ricin (Ricinus communis) Saxitoxin (Ganyaulax catanella) Shigatoxin Tetanus toxin Tetrodotoxin Tricnothecene (Mycotoxinok) Verrucologen Állatok elleni biológiai harcanyag előállítására alkalmas betegségek (ágensek): -Száj és körömfájás vírusa -keleti marhavész, -baromfi-pestis stb. Növények elleni biológiai harcanyag előállítására alkalmas betegségek (ágensek): -dohánymozaik vírus -cukorrépa csúcs fodrosodás -rizsvész -gabonavész, stb. Ezeknek a harcanyagoknak a bevetésekor a cél a lakosság élelmiszerutánpótlásának megakadályozása, éhínség kialakulása,illetve pszichés elbizonytalanítás. 248

10 4. A BIOTERRORIZMUS ÉS A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK KAPCSOLATA A bioterrorizmus röviden a tömegpusztító fegyverek felhasználása az áldozatok számának növelése érdekében. A kaliforniai Monterey Intézet 1999-ben összegyűjtötte az között elkövetett terrorcselekményeket, amelyekből 33 bizonyosan biológiai fegyver felhasználásával lett végrehajtva. A fontosabb állomásoknak tekinthető cselekmények: Szervezet Dátum Cél Eszköz Weather Underground 1970 amerikai nagyvárosok életének megbénítása vízellátó rendszerek szennyezésével A.R.I.S.E A meggyengült emberi faj létszámának csökkentése, drogkultúra terjesztése 8 kórokozó ( ezek között hastífusz, vérhas, diftéria, gennyes agyhártyagyulladás) terjesztése Vörös Hadsereg frakció 1980 Baloldali német terroristák politikusok elleni merényletet terveztek végrehajtani Botulinotoxin felhasználása Rajneeshee Cult (Indiai vallási szekta) 1984 Vezetőjük kiutasítása miatt bosszút állni Salmonella typhimurummal történő szándékos ételfertőzés Minnesota Patriot Council 1991 Politikusok elleni merénylet végrehajtása Ricin felhasználása(az FBI meghiúsította) Aum Sinrikjó 1995 Vegyi és biológiai eszközök bevetése Larry Wayne Harris 1998 A fehér faji felsőbbrendűség védelme. Botulinotoxin Ebola vírusfegyverré alakítására kísérletek Pestisbomba előállítása és bevetése Irakban. Letartóztatták, de szabadulása után anthraxtartalmú nyersanyag birtoklásáért ismét őrizetbe vették. 249

11 Ám a bioterrorizmus nem feltétlenül a katonai célra kiválasztott biológiai fegyvereket alkalmazza, hanem annál primitívebb eszközök és anyagok felhasználásával is elrettentő hatást lehet elérni. Legyen az egy Hepatitis-el vagy HIV vírussal fertőzött tű vagy szándékos szexuális kontaktus létrehozása abban a biztos tudatban, hogy a fertőzést továbbítja a partnernek. Az USA-ban 2000-ben A CDC ( Center of Diseases and Prevention - Amerikai Járványügyi és Prevenciós Központ) kockázatbecslést végzett,amelynek alapja volt a vegyi és biológiai fegyverek osztályba sorolása veszélyességüket tekintve. Figyelembe vették az ellenük való védekezési lehetőségeket annak pénzügyi vonatkozásaival, valamint a rendelkezésre álló eszközkészletet. A listát a mai is nagy riadalmat keltő anthrax levélbombák vezetik. A táblázat alapján is egyértelmű, hogy a bioterrorizmus nem csupán katonai vonalon megjelenő probléma, hanem már a nemzetbiztonsági védelem hatáskörébe tartozik. Ez egy globális fenyegetettség, amelyre jellemző, hogy a védekezést megnehezíti a biológiai fegyver láthatatlansága, hiszen szabad szemmel nem látható, sokszor színtelen, szagtalan fegyverről van szó, amelynek jelenléte már csak a hatásmechanizmus bekövetkezés után érzékelhető. A bioterrorizmus terjedését elősegíti, hogy a biológiai fegyverek felhasználása olcsó, helytakarékos, szállításuk könnyen megoldható és a határokon átcsempészhető. A kiszabadulásuk után azonban nem lokalizálhatóak, terjedésük és hatástávolságuk nem határozható meg annyira pontosan, mint pl. egy bomba célba juttatásakor. Éppen ezért alkalmazásukkor sok rizikófaktorral kell számolni. A biológiai fegyver nem válogatja meg áldozatait, az egész társadalomra nézve veszélyt jelent, éppen ezért sokkal szélesebb probléma. Nem csak a katonákat kell felkészíteni fizikailag és lélektanilag, hanem az egész társadalmat, hiszen mindenkit érintő, mindenre kiterjedő és mindent befolyásoló alapproblémáról beszélünk. 5. A BIOTERRORIZMUS ALKALMAZÁSA ÉS A VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK A biológiai fegyverek elleni védekezésnél fő szempontnak kell tekinteni, hogy milyen jellegű bio-hadműveletet hajtanak végre ellenünk. 250

12 A biológiai hadművelet egy meghatározott - katonai cél elérése érdekében, biológiai fegyver alkalmazásával - végrehajtott katonai cselekmény. Alkalmazását tekintve lehet nyílt vagy rejtett. A nyílt alkalmazásnál a már folyamatban lévő harctevékenységet bővítik ki a biológiai fegyverek alkalmazásával, a rejtett bevetésnél szabotázs eszközként alkalmazzák diverziós támadást végrehajtva.(ételfertőzés, szennyezett röplap vagy gyermekjáték). Az nyílt egyedi alkalmazás a biológiai csapás, melynek leghatékonyabb formája a vonaltámadás. Ebben az esetben légi eszköz felhasználásával a szélirányra merőlegesen juttatják a célterület fölé a harcanyagot, így az hosszúkás felhőpárnát képez csapdába ejtve embert, növényt, állatot. Az alkalmazás lehet biológiai vektorszórás, amely fertőzött legyek, bolhák, szúnyogok, rágcsálók nagy mennyiségben történő rászabadítása a célterületre. A rejtett biológiai csapás kedvelt módszere az ivóvíz, a szellőzők, a táplálék, megfertőzése, vagy középületekben és közlekedési eszközökön tömeges megbetegedést okozó kórokozók kiszabadítása. A rejtett biológiai támadást nagyon nehéz elkülöníteni egy spontán kirobbanó járványtól, de a kórokozóknak vannak olyan tulajdonságai, amelyek segítségével ez a mérlegelés megkönnyíthető. Ha sok, hasonló tüneteket produkáló beteg jelentkezik, de a kezelések ellenére sok a halálos kimenetelű, illetve az alkalmazott terápia sikertelen, megerősíti a gyanút, hogy nem egy szokványos természetesen terjedő járványról van szó. Ha rendellenes a kor- és a területi megoszlás, ha sorozatos állatelhullásokról jelentenek, illetve ismeretlen rovarok megjelenése észlelhető, biztosak lehetünk benne, hogy biológiai csapás áldozatai vagyunk. Természetesen a pontos laboratóriumi azonosítás elengedhetetlenül szükséges. Fontos tényező, hogy ebben az esetben az egészségügyi szakállomány ugyanolyan érintett, mint a lakosság bármely más egyéne, így a betegek ellátása is akadályoztatott. Egy esetleges terrorakció nagy veszélye, hogy a legtöbb esetben nem is tudatosulna egy speciális kórokozó jelenléte. Legtöbbjük ugyanis kezdetben csak influenzaszerű tüneteket okoz, s az emberek többsége nem fordulna orvoshoz. Ez ideális lehetőséget teremtene a kórokozók gyors terjedéséhez. A vészhelyzetet csak akkor rendelnék el, amikor az első rendellenes haláleseteket észlelnék. Ekkor jönne az újabb nagy gond: az emberek tömegesen igényelnék a megelőző oltásokat, amire még az USA sincs felkészülve. Az országban jelenleg csak 251

13 néhány milliónyi fekete himlő elleni védőoltás létezik, s Henderson szerint az egész lakosság számára elegendő mennyiség előállítása kb. 36 hónapba telne. A kutató becslései szerint ugyanakkor mindössze 100 ember megfertőzése néhány héten belül az egész országban elterjeszthetné a betegséget. Biológiai fegyverként több tucatnyi különböző kórokozó jöhetne szóba. Az Egyesült Államok elleni eddigi egyetlen sikeres biológiai terrortámadást - amelyről elkövetéskor nem is derült ki, miről volt szó tulajdonképpen ben követték el Bhagwan Shree Rajneesh indiai születésű terrorista követői. Szalmonellával fertőztek meg egy salátabárt, aminek következtében 751 ember betegedett meg. A fekete himlő vagy a lépfene alkalmazását nem lehetne ennyivel megúszni. Látható tehát, hogy a védekezés nem egyszerű. Nagyon összetett, fegyelmezett, előkészített, szakképzettséget megkívánó mechanizmusról van szó, amelyben mindennek tökéletesen kell működni ahhoz, hogy a teljes megsemmisülés ne következzen be. A védelem alapelvei az elkerülés, felkészülés és a mentesítés. Az elkerülés esete, amikor be sem követezik a csapás, ennek eszköze pedig diplomáciai és politikai rugalmasságot feltételez. Az I. világháborúban bekövetkező vegyi támadások adtak arra okot, hogy június 17-én aláírásra kerüljön a Genfi jegyzőkönyv, amely a nemzetközi jog alkalmazásával próbálta elejét venni a biofegyverek alkalmazásának. Sajnos ez az egyezmény nem tiltotta ezen anyagok kutatási célra való felhasználást, raktározását, a velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet. Így sajnos a biofegyverek fejlesztése tovább folyt. A Biológiai és Toxinfegyver Egyezmény ( BWTC) megszületését ( 1972 )a II. világháború alatt bekövetkezett vegyi és nukleáris fegyverek alkalmazása eredményezte. Ebben az egyezményben már nem csak az alkalmazás, hanem a gyártás, tárolás, beszerzés tiltására is kitértek. A NATO Többnemzetiségű CBRN Védelmi Zászlóaljának támogatására a Szövetség fegyverzetekkel foglalkozó közössége fejleszti azokat a képességeket, amelyekkel a CBRN hatóanyagok kibocsátása által előidézett veszélyek felderíthetők, kivédhetők és kezelhetők. A Szövetségesek dokumentum-tervezeteket készítenek, amelyek közös doktrínát, eljárásokat és eszköz-szabványokat határoznak 252

14 meg az ilyen fegyverek elleni védelemhez és a támadás utáni mentesítéshez. Valamint a Szövetség kifejlesztett egy víz alapú mentesítő anyagot, amelyet jelenleg a NATO nemzetek tesztelnek. Kutatás folyik olyan technológiák kifejlesztésére is, amelyek az ilyen halálos anyagok távolból történő érzékelésére használhatók. Ezen kívül a tervek szerint tovább dolgoznak majd azokon a képességeken, amelyekkel az ilyen fegyverek elháríthatók, ha azokkal a harc színterén találkoznak. A védelem második alapleve a felkészülés. A kockázatkezelés, a készültség és az esetlegesen kialakult problémahelyzetben a legjobb opció kiválasztása megkönnyíti a katasztrófakezelést és lehetőséget ad a végső csapás elkerülésére,amely konkrétan belpolitikai dimenzióban valósítható meg. Fontos a társszervek szoros együttműködése, a lakosságfelkészítés kiemelten kezelése és az időszakos és rendszeres gyakorlatok végrehajtása. A katasztrófavédelmi rendszer és annak működtetésének átalakítása jelenleg folyamatban van, és ennek újrafogalmazása után válik majd lehetővé a társszervek feladatának konkretizálása, illetve a lakosság felkészítése és bevonása a védekezési feladatokba. A védelem harmadik alapelve a mentesítés, amely irányát tekintve lehet személyi vagy technikai, terjedelmét tekintve részleges vagy teljes. A biovédelem integráns része, amely csíraapasztó és fertőtlenítő eljárás együttes alkalmazása. Együttműködve a vegyivédelmi szolgálatokkal megvédi az egészséges állományt, de kiterjed a sebesültekre is, megelőzi a szétszóródást és a betegség továbbterjedését országosan és nemzetközileg is. A feladatok csoportosításánál külön kell választanunk a civil és a katonai feladatokat. Az általános biovédelem alapjai: Civil feladatkör Diplomácia (államok nemzetközi kapcsolatainak ápolása) Katonai feladatkör Vegyivédelem: - korai detekció - fizikai védelem 253

15 Nemzetközi jog : az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgáló szabályrendszer) Hírszerzés: (az állam külső és belső védelmét biztosító intézményrendszer hajtja végre) ( bőr és légzés) - mentesítés(dekontamináció) Katonai egészségügy: - egészségügyi és járványügyi felderítés - mintavétel és szállítás - mentesítés - vérkontroll - epidemológiai riasztási rendszer - laboratóriumi diagnosztizálás - profilaxis(megelőző orvosi biztosítás) - izolálás (elkülönítés) - terápia Egy esetleges biológiai csapás esetén a komplex védelem érdekében a CDC által megfogalmazott alapelvek a következők: 1.Epidemológiai szolgálatok megerősítése 2.Diagnosztikai laboratóriumok ellátása 3.Gyors és pontos információs kapcsolati rendszer 4.Az egészségügyi személyzet folyamatos és szakszerű felkészítése 5.Oktatási tájékoztatóanyagok biztosítása a társadalom részére 6.Gyorsreagálású készletek kialakítása egy esetleges csapás esetére 7.A megfigyelő és ellenőrző elemek megerősítése és fejlesztése 8.Az új antibiotikumok és antivirális szerek kutatásának támogatása 254

16 Látható az alábbi felsorolásból, hogy a biovédelem nagyon összetett, harmonikus együttműködést feltételező folyamat, amelyhez sok szakterület nagyon jól képzett szakállománya szükséges. De az emberi erőforrásokon kívül sajnos gazdasági vonatkozásai sem elhanyagolhatók. Elmondhatjuk, hogy a tömegellátás feltételei nem adottak, és a politikai változások, a gazdasági recesszió valamint a mai világunkra jellemző társadalmi apátia megnehezíti a potitív fejlődést, de jó hír, hogy a változtatásra való igény már érezhető. Napjainkban rengeteget hallunk, és olvashatunk a terrorizmusról. Szinte nincs is olyan ember, akit ha megkérdeznénk, ne tudna néhány dolgot megemlíteni a témával kapcsolatban. Mégis a probléma, amivel szembe kell néznünk igen összetett. Más-más megközelítésből foglalkozik vele a rendőrség, a honvédség, a polgári védelem, a titkosszolgálatok, a katasztrófavédelem, stb. Önmagában is mindegyik szervezet megteszi a megfelelő lépéseket a védelem kiépítéséért, de igazán hatékony akkor lenne a folyamat, ha az egymás közötti kommunikáció, illetve az elméleti és gyakorlati munka még mélyebbé válna. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert a szeptember 11-i merényletek is nagyban köszönhetőek voltak a szervezetek közti nem megfelelő kommunikációnak. A biztonságpolitika széles spektrumban vizsgálja a kérdést. Nagy hangsúlyt fektet az elméletre, tanulmányozva a kiváltó okokat, következményeket, stratégiát dolgoz ki a jövőre vonatkozóan, és célja, hogy megakadályozza a terrorista támadásokat. De nemcsak erről van szó! A megelőzés és a védelem gyakorlati megvalósításában is nagy szerepet játszik a biztonságpolitika, ugyanakkor fel kell készülni azokra az esetekre is, mikor már kialakult a veszélyhelyzet, és az elhárításra, a katasztrófahelyzet kezelésére kell koncentrálni. A katasztrófavédelemnek konkrét feladatokat kell végrehajtania terrortámadás esetén: a veszélyeztetett lakosság riasztása, kitelepítésük és elhelyezésük biztonságos helyen, kimenekítés során a védőeszközök biztosítása, használata, biztonsági rendszabályok bevezetése, közreműködés a mentésben, a károk felszámolásában és az elsősegélynyújtásban. 255

17 Magyarországon a bioterrorizmus nem jelent egyelőre veszélyt, de fel kell készülni minden eshetőségre, résen kell lenni, hiszen egyetlen állam sem hiheti azt, hogy teljes biztonságban van, és nem fordulhat elő a területén, vagy területén kívüli, állampolgárai ellen elkövetett terrorcselekmény. 6. H1N1 VÍRUS: NAPJAINK FENYEGETETTSÉGE A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Egyes törzsei az emberi populációkban is külső behatás nélkül jelenlévők (endemikusak), ezek okozzák az influenzaszerű megbetegedések és a szezonális influenza kis részét. Vannak sertésekben (sertésinfluenza) és madarakban (madárinfluenza) endemikus H1N1 törzsek is. A Magyar Immunológiai Társaság tájékoztatása szerint a korábbi, szezonális influenza törzseknél az új vírus szaporodóképesebb, nem csak a tüdő, de a bél nyálkahártyáját is károsítja és hosszabb ideig van jelen a szervezetben, így tovább fertőzőképes. Bár a vírus okozta betegség halálozási rátája alacsony, a vírus veszélyes, súlyos szövődményeket alakíthat ki várandós kismamáknál. Veszélyeztetettek a gyenge immunrendszerűek, mint a csecsemők, és veszélyeztetettebbek azok a fiatalok, akiknek szervezete még nem találkozhatott hasonló vírussal. 256

18 ( Az adatokat a MH HEK Közegészségügyi Intézet adta meg ) A H1N1 influenza altípus nevében a H a hemagglutinin proteinre, az N a neuraminidáz proteinre utal. Számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző törzsek. Ezek közül a spanyolnátha millió ember életét követelte. Az influenzát okozó H1N1 törzsek általában alacsony patogenitásúak. A 2009-ben megjelent új vírus azonban az esetek egy részében az influenzánál megszokottnál súlyosabb megbetegedést okozhat volt az első olyan év, amikor a hét között, a nyári időszakban is működött klinikai és virológiai adatgyűjtés az ún. interszezonális influenza keretén belül. Az áprilisban megjelent pandémiás vírus terjedésének megfelelően az Egészségügyi Világszervezet a pandémiás riasztás fázisát a négyesről ötös, majd hatos fokozatúra emelte. A WHO és az ECDC javaslatára folytatták a klinikai és virológiai adatgyűjtést hetétől megkezdődött a 2009/2010. évi influenza szezon, amelynek során kb orvos szolgáltatott adatot az influenzaszerű megbetegedések heti számáról, és közülük 168 orvos küld rendszeresen légúti mintát az OEK Légúti vírus osztályára. Halálos esetek megoszlása EU szinten: ( Forrás: MH HEK Közegészségügyi Intézet jelentése) 257

19 A pandémiás influenza vírus okozta megbetegedések területi megoszlása világviszonylatban azt mutatja, hogy a vírus szinte valamennyi földrajzi régióban jelen van áprilisában a H1N1 egyik változata halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európára. A WHO adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megemlített esetek száma negyven országban 8829 volt és hetvennégyen haltak meg, a H1N1 miatt többségük Mexikóban. Tekintettel a vírus gyors terjedésére és a lakosság körében tapasztalt csekély mértékű védettségre, a pandémiás influenza nagy számú megbetegedést okozott, valamint kiszámíthatatlan volt a szezonális influenza vírussal való kombinációjának a hatása. Ma már lecsengeni látszik a H1N1 influenza vírussal kapcsolatos világot érintő probléma és az esetlegesen újrainduló fertőzés terjedésének csökkentése közös érdek, ezért mindenki számára követendő az alapvető higiénés szabályok betartása, illetve az oltás felvétele. Nem kis feladat a biológiai fegyverek elleni védelem, hiszen egy folyamatosan fejlődő, napi szinten változó veszélyforrás elleni küzdelem jelent, amelyhez nemzetközi összefogás, okos diplomácia és állandóan fejlesztett szaktudás szükséges. Mindezek nélkül képtelenség végrehajtani. Úgy gondolom, hogy komolyabb probléma ez napjainkban, mint amennyi figyelmet szentelünk rá. Elbagatelizáljuk a tényeket, de csak addig, amíg be nem következik a katasztrófa. Előbb-utóbb kiderül, hogy mit is söpörtünk a szőnyeg alá, amely az egész világ lába alatt terül el. FOGALOMTÁR Detekció: biológiai csapás korai kimutatása biztosítva ezzel a szükséges védelmi intézkedésekhez szükséges időt Fizikai védelem: egyéni és kollektív védelmi eszközök használata a harcképesség megőrzése érdekében Mentesítés: fertőtlenítő eljárások alkalmazása Járványügyi felderítés:gyors és szakképzett állomány azonnali reagálása a lakossági bejelentésekre, a járványok folyamatos monitorizációja 258

20 Mintavétel,szállítás:biológiai laborokban megvizsgálják a fellelt vírusokat,baktériumokat és izoláltan tárolják Mentesítés: fertőtlenítő eljárások alkalmazása a vegyivédelemmel együttműködve Vérkontroll: az előzetesen levett minta összevetése a kezelés utáni mintával (eredményes-e a terápia) epidemológiai riasztási rendszer: bioterrorizmusra alkalmas veszélyes kórokozók mintavételezése, járványügyi-, mikrobiológiai vizsgálatát elvégzi,és a szükséges intézkedéseket megteszi profilaxis: Aktív védettség kialakítása védőoltásokkal vagy előre elkészített ellenanyagok bevitele a szervezetbe izolálás:elkülönítés, melynek legszigorúbb formája a karantén a járvány széthordásának a megakadályozására terápia:a betegséget megszüntető, tünetmentességhez vezető gyógyító eljárásmód, melynek segítségével az eredeti vagy ahhoz nagyon hasonló állapot visszaállítható Inkapacitív biológiai harcanyag (i BHA): rövid lappangási (inkubációs) idejű, hosszabb-rövidebb időtartamú harcképtelenséget okoz. Letális biológiai harcanyag (l BHA): legalább 10%-os halálozást, vagy kiterjedten súlyos megbetegedést okoz. Felhasznált irodalom: Alibek K. HANDELMAN S.:Biohalál, Armadia Kiadó, Bp, 2002 EWALD P.W.: Járványok kora, Vince Kiadó, Bp, 2002 Dr. FALUDI Gábor,Dr. Rókusz László: A biológiai fegyver, MH Egészségügyi Csoportfőnökség Kiadványa 2003 Dr. FALUDI Gábor: A bioterrorizmus, Bolyai Szemle 4, Dr. FALUDI Gábor: A biológiai fegyver jelentőségének megváltozása, Honvédorvos I. évf. 1998/1,

21 Dr. HORNYACSEK Júlia - Veres Viktória: Katasztrófák, sebezhetőség, biztonság Hadtudomány XVII. évfolyam 2007/3. sz. Budapest: p ISSN: Internetes irodalom: www. millennium-ark.net 260

A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE

A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE 14.-15. SZÁZAD 1340. Észak Franciaország: döglött lovak és más állatok 1346. Krimi félsziget pestissel fertızött tetemek 1422. Karlstein, Bohémia - oszlásnak indult tetemek Pizarro

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett

Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte

Részletesebben

Tömegpusztító fegyverek: Azok a fegyverek, amelyek a hagyományos fegyverekhez képest azonos alkalmazási körülmények esetén hatásaik sajátos jellegénél fogva, viszonylag rövid idő alatt, rendkívüli pusztítást

Részletesebben

Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30

Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30 Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30 Tartalom 1 Történelmi járványok 2 Milyen kérdésekre adhat választ a matematika? 3 Influenzajárvány az iskolában - miért ér

Részletesebben

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján

A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály

Részletesebben

Tévhit-e, avagy jogos a félelem: élőlények, mint láthatatlan gyilkosok?

Tévhit-e, avagy jogos a félelem: élőlények, mint láthatatlan gyilkosok? Dr. Bedros J. Róbert főigazgató főorvos, főtanácsos Tévhit-e, avagy jogos a félelem: élőlények, mint láthatatlan gyilkosok? A fegyverek típusait hatásfokuk alapján sokféle módon oszthatjuk fel. Azonban

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359.

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. Az ÁNTSZ Fővárosi és Megyei Intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára a 2006. évben 143 nosocomialis

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

ABV védelem, kémiai biztonság. Dr. Halász László

ABV védelem, kémiai biztonság. Dr. Halász László ABV védelem, kémiai biztonság Dr. Halász László ABV védelem Tömegpusztító fegyverek: Atomfegyverek, Vegyi fegyverek, Biológiai fegyverek Radiológiai fegyver MAGHASADÁS (Otto Hahn és Fritz Strassmann 1939):

Részletesebben

13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT

13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT 13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT 13.A. Fertötlenítés 13.D. Népegészségügy 13.. Egészségőr 13.1. Egészségfejlesztési szakember MSc 13.3. Egészségőr-fertőtlenítő 13.1. Katonai higiénikus

Részletesebben

Pulyka légzőszervi betegségek

Pulyka légzőszervi betegségek Pulyka A kórokozók Légzőszervi Gyakorlati helyzet Betegségek Alacsony patogenitású madárinfluenza XXIII. DERZSY NAPOK 2015. június 4-5. Zalakaros A jelenlegi megoldások Merial Avian Technical Services

Részletesebben

Influenzaszerű megbetegedések részaránya korcsoportonként, Baranya megye, 2018/2019.

Influenzaszerű megbetegedések részaránya korcsoportonként, Baranya megye, 2018/2019. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 13. 15. 17. 19. részarány 52 2. 4. 6. 8. 1. 12. 14. 16. 18. 2. betegforgalom (fő) ISZM (fő) Összefoglaló a 218/219. évi influenza szezon 2. hetéről (219.1.7-219.1.13) Baranya megye Betegforgalmi

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Influenzaszerű megbetegedések részaránya korcsoportonként, Baranya megye, 2017/2018.

Influenzaszerű megbetegedések részaránya korcsoportonként, Baranya megye, 2017/2018. 2. 4. 6. 8. részarány 52 2. 4. 6. 8. betegforgalom (fő) ISZM (fő) Összefoglaló a 217/2 évi influenza szezon 2. hetéről (21.8-1.) Baranya megye Betegforgalmi adatok: A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.3. C(2018) 7920 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.12.3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek

Részletesebben

TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez

TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez 2017-2018 1. A katasztrófavédelmi feladatok a honvédelmi feladatrendszerben, azok továbbfejlesztési

Részletesebben

A katasztrófavédelem intézkedései

A katasztrófavédelem intézkedései A katasztrófavédelem intézkedései a katasztrófavédelem fő szakmai területei: Tűzoltósági szakterület Polgári védelmi szakterület Iparbiztonsági szakterület E szakterületek feladatait a katasztrófavédelem

Részletesebben

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését

Részletesebben

Változatlanul alacsony az influenza aktivitása

Változatlanul alacsony az influenza aktivitása Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2010. 5. hét Változatlanul alacsony az influenza aktivitása 2010. év 5. hetében hasonló volt az influenzaszerű

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

H1N1, avagy a rettegett vírusfertőzés

H1N1, avagy a rettegett vírusfertőzés H1N1, avagy a rettegett vírusfertőzés Szerző: Dr. Kacsó Kornélia Ez a rettegettnek mondott betegség, a modern 21. század influenzás megbetegedése. 2009 áprilisában robbanásszerűen jött a hír, hogy egy

Részletesebben

Katasztrófavédelem 2015 Budapest, Önkéntesek a katasztrófavédelemben

Katasztrófavédelem 2015 Budapest, Önkéntesek a katasztrófavédelemben Katasztrófavédelem 2015 Budapest, 2015.11.26. Önkéntesek a katasztrófavédelemben dr. Nováky Mónika tű. alezredes, tanácsos egyetemi tanársegéd novaky.monika@uni-nke.hu Önkéntesség közös jó érdekében ellenszolgáltatás

Részletesebben

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül

Részletesebben

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból 1) Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át

Részletesebben

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK Prof. Dr. László Fodor Head of the department Dean A laboratóriumi állatok fertőző betegségei indukált betegségek fogékonyság spontán betegségek terjedés az állományon

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

A 2015/2016. évi influenza szezon összefoglaló értékelése

A 2015/2016. évi influenza szezon összefoglaló értékelése A 05/06. évi influenza szezon összefoglaló értékelése Az influenza figyelőszolgálat 05. 0. hetétől 06. 0. hetéig működött. A résztvevő orvosok hetente jelentették az adott héten orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Védőoltások. DTPa, MMR, IPV DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET március 10.

Védőoltások. DTPa, MMR, IPV DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET március 10. Védőoltások DTPa, MMR, IPV 2018. március 10. DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM MTA-SZTE MIKROBIOLÓGIA

Részletesebben

Együtt az élelmiszer(lánc)-terrorizmus ellen. 2009. február 9.

Együtt az élelmiszer(lánc)-terrorizmus ellen. 2009. február 9. Együtt az élelmiszer(lánc)-terrorizmus ellen 2009. február 9. Ficzere István: Ágensek, kritikus infrastruktúrák az élelmiszerláncban Hámos András: Felkészülés lehetőségei Cseh Júlia: Hazai felkészülés

Részletesebben

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről Dr. Bíró Zoltán állatorvos MH EK KJSZ ALAPFOGALMAK 1. egészségügyi ellátással

Részletesebben

Az ÁNTSZ szerepvállalása a lakosság járványügyi megelőző felkészítésében

Az ÁNTSZ szerepvállalása a lakosság járványügyi megelőző felkészítésében 1 Az ÁNTSZ szerepvállalása a lakosság járványügyi megelőző felkészítésében Dr. Oroszi Beatrix Országos Tisztifőorvosi Hivatal Felkészülten a katasztrófákkal szemben Szakmai konferencia, 2011. február 24.

Részletesebben

A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA

A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA 1971-2002 Nemzetközi Fürdőhigiénés Konferencia Budapest 2005 március 10-11 Rebecca L. Calderon U.S. Environmental Protection Agency National Health

Részletesebben

Mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények

Mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények Mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények A mikrobák csoportosítása I. Vírusok Nem érik el a sejtes szerveződés szintjét Örökítő anyag (nukleinsav) és fehérje Szubvirális elemek:

Részletesebben

Összefoglaló a 2018/2019. évi influenza szezon hetéről ( ) Baranya megye

Összefoglaló a 2018/2019. évi influenza szezon hetéről ( ) Baranya megye Összefoglaló a 218/219. évi influenza szezon 5-51. hetéről (218.12.1 218.12.23) Baranya megye Betegforgalmi adatok: A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentése alapján Baranya megyében 218. 5-51.

Részletesebben

Bognár Csaba tudományos főmunkatárs

Bognár Csaba tudományos főmunkatárs MH Egészségügyi Központ MH EK Honvédkórház a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza Bognár Csaba tudományos főmunkatárs ISO 9001: 2008; MEES 1.0/2007;ISO 14001:2004 HÉMORI szabvány

Részletesebben

Influenzaszerű megbetegedések részaránya korcsoportonként, Baranya megye, 2018/2019.

Influenzaszerű megbetegedések részaránya korcsoportonként, Baranya megye, 2018/2019. Összefoglaló a 218/219. évi influenza szezon 6. hetéről (219.2.4-219.2.1.) Baranya megye Betegforgalmi adatok: A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentése alapján Baranya megyében 219. 6. hetében

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

H1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások. Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda

H1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások. Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda H1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda 2009. szeptember 24 Bevezetés 2009. április 12.: Mexikó, Veracruz elsı ı influenzaszerő megbetegedés jelentése 2009.

Részletesebben

MH TUDOMÁNYOS STRATÉGAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS. Tudományos Kutató Intézet Int. vez.: 3 fő

MH TUDOMÁNYOS STRATÉGAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS. Tudományos Kutató Intézet Int. vez.: 3 fő MH HONVÉDKÓRHÁZ MH TUDOMÁNYOS STRATÉGAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS Összlétszám: 40 fő Diplomás: 27 fő Asszisztens: 10 fő Egyéb: 3 fő Tudományos Kutató Intézet Int. vez.: 3 fő Toxikológiai Kutató Osztály Létszám:14

Részletesebben

Kockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai

Kockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Kockázatértékelés az egészségügyben Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Jogszabályi háttér Munkavédelmi jellegű szabályozások Foglakozás-egészségügyi és munka-higiénés szabályozások Veszélyes

Részletesebben

M EG H Í V Ó A MAGYAR KATONAI- KATASZTRÓFAORVOSTANI TÁRSASÁG XXI. TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJÁRA november 14. HELYE: TERRORELHÁRÍTÁSI KÖZPONT

M EG H Í V Ó A MAGYAR KATONAI- KATASZTRÓFAORVOSTANI TÁRSASÁG XXI. TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJÁRA november 14. HELYE: TERRORELHÁRÍTÁSI KÖZPONT M EG H Í V Ó A MAGYAR KATONAI- KATASZTRÓFAORVOSTANI TÁRSASÁG XXI. TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJÁRA 2018. november 14. HELYE: TERRORELHÁRÍTÁSI KÖZPONT BUDAPEST X., 1101 Zách u. 4. A MAGYAR KATONAI- KATASZTRÓFAORVOSTANI

Részletesebben

Takátsy óta - epidemiológia

Takátsy óta - epidemiológia Takátsy Gyula emlékülés 2014. október 13. Takátsy óta - epidemiológia Dr. Csohán Ágnes Járványügyi osztály Az influenza epidemiológiájának alapvető komponensei Surveillance Védőoltási programok Stratégiai

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken

A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken Dr.Krisztalovics Katalin EMMI Országos TisztifőorvosiFeladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály

Részletesebben

Jelentés a munkavállalói létszámról. részállású:

Jelentés a munkavállalói létszámról. részállású: Jelentés a munkavállalói létszámról Foglalkozás-egészségügyi szolgálat neve: címe: orvosok száma: ápolók száma: alkalmazott egyéb személyek száma: Osztály A B C D főállású: részállású: Jelenleg ellátott

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni

Részletesebben

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÁLASZAI KORUNK ÚJ KIHÍVÁSÁRA (TERRORFENYEGETETTSÉG) A terror legyőz, de az ember legyőzi a félelmet Gabriel Garcia Marquez A lehető legrosszabb eshetőség szerint a legfenyegetőbb

Részletesebben

Információk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára

Információk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára Információk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) 2016. január 21-én frissítette ajánlását

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése Ismertesse az integrált veszélyelemzés és kockázatbecslés elvi alapjait, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását, a besorolás eljárási szabályait és a védelmi

Részletesebben

Az ördög néha nem alszik. A DTPa oltás fontossága DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET

Az ördög néha nem alszik. A DTPa oltás fontossága DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET Az ördög néha nem alszik A DTPa oltás fontossága DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET A 2016. ÉV III. NEGYEDÉVTŐL (JÚLIUS 1-TŐL) ÉRVÉNYES OLTÁSI NAPTÁR 1. Folyamatos

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337.

A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. 2005. évben az ÁNTSZ fővárosi és megyei intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára 20 nosocomialis járványt és egy pseudojárványt

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Befejeződött az országos influenzajárvány

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Befejeződött az országos influenzajárvány KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 13. hét Befejeződött az országos influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő

Részletesebben

Madárinfluenza Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető

Madárinfluenza Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető Madárinfluenza 2016 Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető 2017.02.02. 1 Madárinfluenza 2016 Az influenza elnevezés

Részletesebben

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés

Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a

Részletesebben

Csecsemő és gyermekkori védőoltások

Csecsemő és gyermekkori védőoltások Csecsemő és gyermekkori védőoltások Kedves szülő! Ezzel az összefoglalóval szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy könnyebben tudjon eligazodni gyermeke védőoltásai között. Együtt ismertetjük az életkorhoz

Részletesebben

Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika

Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Dr. Abonyi Tamás Tanulmányok: Állatorvostudományi Egyetem, 1981. Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Korábbi munkahelyek: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ FÜZET I. KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK

BETEGTÁJÉKOZTATÓ FÜZET I. KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK BETEGTÁJÉKOZTATÓ FÜZET I. KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK MIT JELENT A FERTŐZÉS? A fertőzés egy olyan folyamat, aminek során a szervezetünkben egy idegen mikroba - baktérium, vírus, parazita, kórokozó gomba - megtelepszik,

Részletesebben

SPÓRAKÉPZİ BAKTÉRIUMOK ANAEROB BAKTÉRIUMOK. Anderlik P.

SPÓRAKÉPZİ BAKTÉRIUMOK ANAEROB BAKTÉRIUMOK. Anderlik P. SPÓRAKÉPZİ BAKTÉRIUMOK ANAEROB BAKTÉRIUMOK Anderlik P. 2008 1 Gram pozitív, spórak raképzı, pálcák aerob : Bacillus anaerob: Clostridium extotoxin talajspórás 2 1 3 4 2 Bacillus anthracis Tüdıantrax!!!

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Influenza. Az influenza az őszi-téli és a kora tavaszi időszakban támad. Egyre többen kapják meg azonban a betegséget már novemberben.

Influenza. Az influenza az őszi-téli és a kora tavaszi időszakban támad. Egyre többen kapják meg azonban a betegséget már novemberben. Influenza Mi az influenza? Az influenza heveny fertőző vírusos betegség, mely közvetlenül vagy a levegőben cseppek által közvetítve terjed, amikor pl. valaki köhög. Tünetei a következők: 1-2 napig tartó

Részletesebben

(Annual Report of the Director on the Centre s activities in 2011) Előzetes kockázatbecslés: a szezonális influenza , Európában

(Annual Report of the Director on the Centre s activities in 2011) Előzetes kockázatbecslés: a szezonális influenza , Európában (Annual Report of the Director on the Centre s activities in 2011) Az ECDC publikációi 2011-ben Szakmai jelentések Előzetes kockázatbecslés: a szezonális influenza 2010-2011, Európában A Neisseria meningitidis

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Biztos abban, hogy a megfelelő intézkedéseket teszi az influenza elleni védelem tekintetében? Oltassa be magát!

Biztos abban, hogy a megfelelő intézkedéseket teszi az influenza elleni védelem tekintetében? Oltassa be magát! Biztos abban, hogy a megfelelő intézkedéseket teszi az influenza elleni védelem tekintetében? Oltassa be magát! Influenza Egy súlyos betegség Az influenza minden évben a népesség 5% - 15%-át érinti. Az

Részletesebben

A KATONAI LÉGIJÁRMŰ RENDSZERMODELLJE A KATONAI LÉGIJÁRMŰ

A KATONAI LÉGIJÁRMŰ RENDSZERMODELLJE A KATONAI LÉGIJÁRMŰ Seres György A KATONAI LÉGIJÁRMŰ RENDSZERMODELLJE A rendszerelmélet, mint új tudományos vizsgálati módszer, Angliában keletkezett, a második világháború idején, amikor a német légierő, a Luftwaffe támadásai

Részletesebben

Információk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára

Információk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára Információk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) 2016. január 21-én frissítette ajánlását

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK EGY ESETLEGES INFLUENZA-JÁRVÁNY HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE (EGY VÁLTOZAT)

ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK EGY ESETLEGES INFLUENZA-JÁRVÁNY HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE (EGY VÁLTOZAT) ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK EGY ESETLEGES INFLUENZA-JÁRVÁNY HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE (EGY VÁLTOZAT) ÓBAROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PANDÉMIÁS TERVE 2009 A TERVKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA: a járvány mértékének, kiterjedésének

Részletesebben

Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás

Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás

Részletesebben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)

Részletesebben

Az élelmiszeriparban feltárt jogsértések hatása az élelmiszerbiztonságra. Dr. Helik Ferenc

Az élelmiszeriparban feltárt jogsértések hatása az élelmiszerbiztonságra. Dr. Helik Ferenc Az élelmiszeriparban feltárt jogsértések hatása az élelmiszerbiztonságra Dr. Helik Ferenc Háttér A XXI. század kezdetén a figyelemreméltó társadalmi és technikai haladás ellenére a fogyasztókban egyre

Részletesebben

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 03. hét Járványosan terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét

Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 15. A 15. naptári en 24%-kal csökkent az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma az

Részletesebben

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Antibiotikumok a kutyapraxisban

Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikum választás Bakteriális fertőzés Célzott Empirikus Megelőző Indokolt esetben Ismert betegség kiújulásának megelőzésére Rizikócsoportoknál Mikor ne adjunk? Nem

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben