Szomód község Önkormányzat. Képviselőtestületének 4/2011.(III. 21.) önkormányzati rendelete. a Helyi Építési Szabályzatról

Átírás

1 Szomód község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2011.(III. 21.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Szomód község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többszörösen módosított évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés c) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított, 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében, valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM számú rendeletében biztosított felhatalmazása alapján eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Szomód község közigazgatási területére (a továbbiakban: terület) terjed ki. (2) a) A területen területet felhasználni, telket alakítani, új épületet, épületbővítést kivitelezni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt adni csak az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK), a vonatkozó jogszabályoknak és jelen rendeletnek, valamint a hozzá tartozó szabályozási és övezeti tervlapnak (a továbbiakban: tervlapnak) megfelelően szabad. b) A rendelet mellékletét képező szabályozási tervek: Szabályozási terv, Külterület 1. jelű tervlap, M = 1: Szabályozási terv, Belterület 2. jelű tervlap, M = 1:2000 Szabályozási terv, Belterület-módosítása, 2 / M 1 jelű tervlap. M = 1: Szabályozási elemek 2. (1)A tervlapon, illetve a szabályzatban jelölt kötelező elemek, amelyeket csak új szabályozási terv alapján szabad megváltoztatni: a) Szabályozási vonal: a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal. b)területfelhasználási egység határa: az eltérő területfelhasználású területegységeket elválasztó határvonal, amennyiben egyben nem szabályozási vonal is. c)építési övezetek határa: a különböző építési övezeteket elválasztó határvonal. d) Építési övezeti jel: az építési övezet területére vonatkozó jel. Az érintett telkekre vonatkozó tartalmát jelen építési szabályzat rögzíti. e) Telekszélesség: az utcavonali telekhatárral szöget bezáró, általában beépített telekhatártól az ellenkező oldali telekhatárig merőlegesen mért távolság. f) Építési hely: az építési hely a változó telekhatárnak illetve a beépítési módnak megfelelően kötelező. 1

2 g) Építési vonal: a tervlapon jelölt helyeken épületet elhelyezni csak ezen a vonalon állóan, a telek belseje felé szabad. Az építési vonaltól való eltérés nem lehet nagyobb egy méternél. h) Árkádosítás: új épület építésekor a tervlapon jelölt helyen az épület földszintjét a közterületi határtól mért legalább 3 méter mélységben, a járdával párhuzamosan a gyalogos közforgalom számára átjárható módon kell kialakítani. i) Az építési telken belül létesítendő zöldfelület, tetőkert: a jelölt helyen a zöldfelület kialakítása kötelező. j) Megtartandó fasor, faegyed: a jelölt fasorok, faegyedek védendők. k) Telepítendő fasor: a jelölt helyeken kertépítészeti terv alapján fasor telepítendő. l) Védendő zöldfelület: a jelölt helyeken a növényállomány védendő. m) Megszüntető jel: a jelölésnek megfelelően a meglévő állapot megszüntetendő. (2)A tervlapon jelölt tájékoztató elemek, amelyeket a szabályozási terv keretén belül lehet változtatni: a) telekhatár: ha az egyben nem közterületi telekhatár, szabályozási vonal vagy építési övezetek határvonala, valamint a telekhatár megváltoztatása esetén az érintett telkek övezeti paraméterei kielégítik az építési szabályzat előírásait. Nem megfelelő méretű telkek határa akkor is változtatható, ha a változtatás következtében a paraméterek javulnak. 3. A telekalakítás és az építés általános szabályai 3. (1) A területen telket alakítani, határait változtatni csak a tervlap és a jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően szabad. a) Építési övezet telkei csak övezethatáron belül vonhatók össze. b) Telek csak akkor osztható meg, illetve telkek közti telekhatár csak akkor változtatható, ha a keletkező telkek mindegyike kielégíti az övezeti előírásokat, vagy a változtatás előtti állapothoz képest nem lesznek kedvezőtlenebbek az újonnan kialakult telkenkénti mutatók. (2) Patak, árok, vízmosás mellett közforgalom elől elzárt magánút nem létesíthető. (3) A tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján a fenntarthatóság érdekében, legalább egyoldali, szabadon járható területsáv biztosítandó, ahol épület és kerítés nem létesíthető: - az illetékes vízügyi hatóság kezelésébe tartozó vizek partján a part-éltől mért 6 m; - az illetékes vízi társulat és a települési önkormányzat kezelésében lévő vizek partján, külterületen 6 m, belterületen a beépített területeken a part-éltől mért 3 m, a beépítésre szánt területeken 6 m. (4) Építési telek felszíni vizekkel határos telekhatára mentén legalább 6 méter mély előkertet, illetve legalább 4 m széles oldalkertet kell biztosítani. (5) Beépített telken további épület, épületbővítés, szintszám-emelés, tetőtér-bővítés csak akkor lehetséges, ha az épület-elhelyezés a tervlapnak megfelelő, és az övezeti előírások betarthatók. Az övezeti előírásoknak nem megfelelően beépített telken való építés, illetve a meglévő beépítés változtatása akkor lehetséges, ha a telken a kialakult mutatók nem romlanak, és az épület-elhelyezés szabályai betarthatók. (6) Oldalhatáron álló beépítésnél a szokásossal ellentétes oldalra épült ház csapadékvízelvezetését úgy kell megoldani, hogy a víz a csapadékcsatorna, illetve a szigetelés meghibásodása esetén se okozhasson kárt a szomszéd házban. (7) Védett történeti utcán fekvő telek határa az övezeti előírások betartása mellett is csak a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján változtatható meg. 2

3 (8) Védett történeti utcán épület létesítéséhez az építési engedély kérelemhez jobbról és balról legalább két két szomszédos épületet is ábrázoló utcaképet kell benyújtani. Az engedély kérelemnek az utcai kerítés tervét is tartalmaznia kell. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (9) A tervlapon jelölt, a felszíni csapadékvíz-elvezetés elégtelen kiépítettsége, illetve a leszakadó partfal miatt veszélyeztetett területeken az építési engedélyezési tervhez részletes talajmechanikai és hidrológiai szakvéleményt, valamint ezeknek alapján készült csapadékvízelvezetési tervet kell benyújtani. (10) A helyi építési szabályzatban potenciális régészeti lelőhelyként jelölt területeket érintő építési engedély kiadásáról az elsőfokú építési hatóságnak tájékoztatnia kell a régészetben illetékes hatóságot. (11) A területen engedélyköteles rendezés (építés, felújítás, bontás, használati mód változás stb.) során biztosítani kell az építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületet, annak folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. (12) Terepszint alatti beépítés a telek övezeti előírások szerinti legkisebb zöldfelületének területe alá nem kerülhet. (13) Védett történeti utca mentén fekvő építési övezetben hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla létesítéséhez építési engedélyt kell kérni. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (14) A vonatkozó jogszabály i felhatalmazása alapján az elsőfokú építésügyi hatóság a Vt I, Lf I 1, Lf P 3 építési övezetekben elrendeli az építményeknek, építményrészeknek a kötelező jó karban tartás körét meghaladó felújítását. A felújítás időszerűségéről az elsőfokú építésügyi hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével, legalább háromévenkénti helyszíni vizsgálat alapján dönt. (15) A kialakult szerkezetű településrészeken, ha a közterület szélessége nem éri el a 10,0 métert, a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (közművezetékek és létesítmények) valamennyi övezetben elhelyezhetők. (16) A vonatkozó jogszabályok ii által meghatározott létesítmények közterületeken, közkertekben helyezhetők el. A vonatkozó jogszabályban iii meghatározott műtárgyak önkormányzati és állami telken létesíthetők. (17) Szabadon álló beépítési módnál a telekszélességtől függően (18,0 m-nél szélesebb teleknél) legalább 3,0 m kötelező oldalkert a kedvezőtlenebb tájolás felől tartandó be. A telek kedvezőbb tájolása felől nagyobb oldalkert alakítható ki. (18) Telek beépítésének feltétele magánútról, illetve közútról gépjárművel történő megközelíthetőség biztosítása, legalább a részleges közműellátás biztosítása, villamos energia, ivóvíz, szennyvíz-csatornára való rákötés, csapadékvíz elvezetés megoldása. (19) 3,5 t önsúlyú, vagy annál nehezebb jármű lakótelken, rekreációs területen, valamint a településközpont vegyes területen nem tárolható. (20) Lakótelken a telek karbantartását, gyom-mentesítését korlátozó, illetve a környezetet zavaró módon mezőgazdasági gépek, alkatrészek és egyéb gazdasági gépek, berendezések (roncsok) nem tárolhatók. (21) Gazdasági területeken, szabadtéren mezőgazdasági gépek, alkatrészek és egyéb gazdasági gépek, berendezések (esetleg roncsok) a talaj szennyezése (pl. olajszennyezés) 3

4 nélkül, kétszintes (fa- és cserjeszint) védőfásítással lehatárolt külsőtéren és/vagy színben, csarnokban tárolandók. 4. (1) A szabályozási tervek belterületi határváltozás lehetőségét jelzik, melyek időszerűsége esetén kérhető a belterületbe vonás és a telekalakítás. (2) Út- és közműépítéssel járó beépítésre szánt területet kialakítani, illetve azt belterületbe venni csak az út- és közműépítés feltételeinek tisztázása után lehet. A feltételeket az Önkormányzat az érintettekkel külön megállapodásban rögzíti. (3 )A 2 / M 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt meglévő belterületi határtól kezdődően indulhat meg a telkek beépítésre való előkészítése. Az építésre előkészített (út- és közműellátással rendelkező lakótelkeket a kialakítást követő első tulajdonosváltástól számított 5 éven belül beépítési kötelezettség terheli. 5 év után a beépülés érdekében az Önkormányzat külön rendeletében foglaltak a mérvadók. 4. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK Területfelhasználás 5. (1) Szomód község területén az alábbi terület-felhasználási kategóriákon belüli övezetek és építési övezetek vannak: a) beépítésre szánt területek építési övezetei A lakóterületek építési övezetei a) Lf P 1 jelű lakóövezet b) Lf P 2 jelű lakóövezet c) Lf P 3 jelű lakóövezet d) Lf P 4 jelű lakóövezet e) Lf 1 jelű lakóövezet f) Lf 2 jelű lakóövezet g) Lf 3 jelű lakóövezet h) Lf 4 jelű lakóövezet i) Lf I 1 jelű lakóövezet j) Lf I 2 jelű lakóövezet k) Lf H 1 jelű lakóövezet l) Lf H 2 jelű lakóövezet m) Lf H 3 jelű lakóövezet A vegyes területek építési övezetei a) Vt I jelű, jellemzően intézményi hasznosítású településközpont vegyes építési övezet b) Vk jelű, nagy zöldfelülettel rendelkező, központi vegyes építési övezet Gazdasági területek építési övezetei a) Gksz 1 jelű övezet b) Gksz 2 jelű övezet c) Gksz 3 jelű övezet d) Gksz 4 jelű övezet e) Gip m jelű övezet 4

5 Üdülőterület övezete a) Üü jelű üdülőházas övezet Különleges terület építési övezetei a) Kszt 1 jelű övezet tatai és szomódi szennyvíztisztító b) Kszt 2 jelű övezet szennyvíziszap lerakó c) K Sp jelű övezet sportterület d) Kt jelű övezet temető terület e) Kh jelű övezet honvédségi terület f) K Id jelű övezet idegenforgalmi terület b) A beépítésre nem szánt területek övezetei KÖu és KÖk jelű övezetek Közlekedési és közműterületek övezetei Zöldterületek övezetei a) Kk jelű övezet közkertek övezete Erdőterületek övezetei a) Eg jelű övezet - gazdasági célú erdő övezete b) Ee jelű övezet - egészségügyi és turisztikai célú erdő övezete c) Ev jelű övezet - védelmi (védett és védő erdő) célú erdő övezete d) Ev-h jelű övezet honvédelmi érdekeket szolgáló, védelmi célú erdő övezete Mezőgazdasági területek övezetei a) Má-á jelű övezet - általános mezőgazdasági övezet b) Má-t jelű övezet természetszerű gazdálkodást igénylő általános mezőgazdasági övezet c) Mk-sz jelű övezet szőlőhegyi kertövezet d) Mk-k jelű övezet kiskert övezet e) Mk-b jelű övezet belterületi kertövezet Vízgazdálkodási területek övezetei a) V jelű övezet - vízmedrek övezete b) Vü jelű övezet - vízmű üzemi terület övezete Különleges beépítésre nem szánt területek övezete a) Kk Id különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület (temető feletti volt bányaterület) A betűk jelentése: O: oldalhatáros beépítési mód SZ: szabadonálló beépítési mód H: Hosszúdűlő tervezett lakóövezete P: pajtás lakóövezet K: kialakult Z: zártsorú HZ: hézagosan zártsorú 5

6 A számozás az építési övezetek megkülönböztető jelölése. (2) Az (1) bekezdés szerinti elemekből az alábbi paraméterek vannak meghatározva: ÖVEZETI JEL BEÉPÍTÉSI MÓD UTCA FELŐL PAJTÁK- NÁL LEGNAGYOBB MEGENGEDHETŐ ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG LEGNAGYOBB MEGENGEDETT BEÉPÍTETTSÉG (%) LEGKISEBB KIALAKÍTHATÓ / KIALAKULT TELEKTERÜLET TETŐIDOM vagy SZINTTERÜLETI MUTATÓ LEGKISEBB MEGENGEDETT ZÖLDFELÜLET (%) LAKÓTERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI A lakóterületekre vonatkozó általános építési előírások, környezeti határértékek: 6. (1) A telek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét kötelező zöldfelületként kell kialakítani. Kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség többszintes növényállomány telepítése esetén a vonatkozó jogszabálynak iv megfelelően csökkenthető. A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet a vonatkozó jogszabályban v mellékelt mértékek szerint csak tetőkertként lehet számításba venni. (2) Használatbavételi engedélyt csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások, kötelező zöldfelületek, közműrákötések stb. egyidejű megléte esetén lehet kapni. (3) Az övezet telkén üzemanyagtöltő, valamint nagy létszámú állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el. (4) Az övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan tevékenységhez szükséges építmény építése lehetséges, amelynél a szakhatóságok meg tudják ítélni a következőket: a) a létesítmény új, bejelentés-kötelezett pontforrásainak emissziója az adott gazdasági tevékenységnél elérhető legjobb technikától megkívánható emisszió-határértékeknek megfelelő, b) az új létesítmény a szomszédos létesítmények, a lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi eredetű zajterheléssel nem zavarja, c) az új létesítmény használata során keletkező technológiai jellegű, veszélyes és nem veszélyes hulladék káros környezeti hatások nélküli, időszakos gyűjtése és tárolása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható, d) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt, a felszíni- és a felszín alatti vizeket nem károsítja, e) a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítja, ill. előkezeli. (5) Nem létesíthető állattartó épület, épületrész a 2 / M 1 jelű szabályozási terven jelölt lakóövezetben. 6

7 Lf P 1 övezet 7. (1) A Lf P 1 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes, jellemzően mezőgazdasági hasznosítású, pajtás lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf P 1 O, Z 20 magastető 4,5 (5,0) K 60 (2 )Az övezetben a telekméret nem csökkenthető. (3) Az övezet telkének legföljebb 20 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telekre két építési hely van jelölve, a teljes beépítettséget a két építési helyre együtt kell értelmezni. A két építési hely közül először az utca felőli helyen kell építeni. (4) Kialakult állapot esetén ha az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb szabályok betarthatók az utcában szokásoshoz képest ellentétes oldalhatárra is építhető épület. Ez esetben az építési engedély kérelemhez jobbról és balról legalább két két szomszédos épületet is ábrázoló utcaképet kell benyújtani. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi-Fejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (5) Az övezetben a telken az utcához közelebb jelölt (a tervlapon és a továbbiakban L jelű), 50 méter széles építési hely általában lakóépület, a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű), 25 méter széles építési hely általában gazdasági épület, pajta elhelyezésére szolgál. Az L jelű építési helyen vendéglátó-, valamint mező- és erdőgazdasági építmény is elhelyezhető; a P jelű építési helyen lakó és vendéglátó rendeltetésű építmény nem helyezhető el. A telken lévő két építési hely között 10 méter távolságot kell tartani. (6) Egy telken ugyanazon építési helyen belül általában egy főrendeltetésű épület helyezhető el. (7) Az L jelű építési helyen emelhető épület hossztengelye az utca vonalára merőleges legyen. Az épület szélessége nem lehet több 8 méternél, a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 m. 8 méternél szélesebb épületet utcával párhuzamosan befordított épületszárnnyal kell megépíteni. A befordított szárny legnagyobb építménymagassága legföljebb 5 méter lehet. Az épületet égetett cserép héjazatú, közötti hajlású nyeregtetővel kell megépíteni. (8) Az utcavonaltól távolabb fekvő építési helyen az utcával párhuzamos hossztengelyű épületet kell emelni. Ez legföljebb 10 m széles, égetett cserép héjazatú, közötti hajlású nyeregtetővel fedett épület, építmény lehet, legnagyobb megengedhető gerincmagassága 9 méter. (9) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Lf P 2 övezet 8. (1) Az Lf P 2 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes, pajtás lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf P 2 O 30 magastető 4,5 (5,0) K 50 7

8 (2) Az övezet telke nem osztható meg. (3) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telekre két építési hely van jelölve, a teljes beépítettséget a két építési helyre együtt kell értelmezni. (4) A két építési hely közül először az utca felőli (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) építési helyen kell építeni. Amennyiben az L jelű építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább a felét ott kell megépíteni. Amennyiben a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább az 1/3-át ott kell megépíteni. (5) Az övezetben csak nyeregtetős épület létesíthető, héjazata közötti hajlású, égetett cserép legyen. (6) Amennyiben az L jelű építési helyen nem áll épület, az építési hely utcavonali határán legalább 1,60 m, legföljebb 2,50 m magas tömör kerítést kell létesíteni. (7) Az övezetben kőlábazatú kerítést kell építeni. (8) Az L jelű építési helyen az utca vonalára merőleges hossztengelyű épület emelhető. Az épület utcai homlokzatának szélessége nem lehet több 8 méternél, a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 méter. 8 méternél szélesebb épületet az L jelű építési helyen, utcával párhuzamosan befordított épületszárnnyal kell megépíteni. A befordított szárny legnagyobb építménymagassága 5 méter lehet. Az utcától legalább 8 méterre is építhető befordított épületszárny. Ennek szélessége legföljebb 10 méter lehet. (9) A P jelű építési helyen csak az utcával párhuzamos hossztengelyű épületet lehet emelni. Az épület, építmény legföljebb 10 méter széles, legnagyobb gerincmagassága 9 m lehet. (10) Az övezet telkén melléképítményt az építési helyen belül és csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Lf P 3 övezet 9. (1) Az Lf P 3 jelű építési övezet jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű, nagytelkes, pajtás lakóövezet. A beépítés paraméterei az alábbiak: Lf P 3 Z, HZ 30 magastető 5, (2) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telken két építési hely van jelölve, a beépíthetőséget a két építési helyre együttesen kell értelmezni. (3) A két építési hely közül először az utca felőli (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) építési helyen kell építeni. Amennyiben az L jelű építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább a felét ott kell megépíteni. Amennyiben a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább az 1/3-át ott kell megépíteni. (4) Az övezetben csak nyeregtetős épület létesíthető, héjazata közötti hajlású, égetett cserép legyen. (5) Amennyiben az L jelű építési helyen nem áll épület, az építési hely utcavonali határán legalább 1,60 m, legföljebb 2,50 m magas tömör kerítést kell létesíteni. 8

9 (6) Az L jelű építési helyen megengedhető legnagyobb építménymagasság a kötelező építési vonaltól mért 12 méteren belül 5,0 méter, azon túl 4,5 m lehet. (7) A P jelű építési helyen csak az utcával párhuzamos hossztengelyű épületet lehet emelni. Az épület, építmény legföljebb 10 méter széles, legnagyobb gerincmagassága 9 m lehet. Lf P 4 övezet 10. (1) Az Lf P 4 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes, pajtás, idegenforgalmi célzatú lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf P 4 O, Z 25 magastető 4, (2) Az övezet telke keresztben nem osztható meg, annak a 733 helyrajzi számú úttól a telek hátsó végén fekvő közterületig egy helyrajzi számon kell maradnia. (3) A teleknek legföljebb 25 %-a építhető be. Amennyiben a telken két építési hely van jelölve, a beépíthetőséget a két építési helyre együttesen kell értelmezni. (4) Az övezetben csak nyeregtetős épület létesíthető, héjazata közötti hajlású, égetett cserép legyen. (5) Az utcavonalon lévő (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) építési helyen az utca vonalára merőleges hossztengelyű épület emelhető. Az épület utcai homlokzatának szélessége nem lehet több 8 méternél, a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 méter. 8 méternél szélesebb épületet az utca menti építési helyen, utcával párhuzamosan befordított épületszárnnyal kell megépíteni. A befordított szárny legnagyobb építménymagassága 5 méter lehet. (6) Az utcavonaltól távolabb fekvő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen csak az utcával párhuzamos hossztengelyű épületet lehet emelni. Az épület, építmény legföljebb 10 méter széles, legnagyobb gerincmagassága 9 m lehet. (7) A teleknek a Fő utcával szemben fekvő telekhatárán kerítés nem építhető. A telekhatárt növényzettel, burkolattal lehet jelezni. Az övezet telkén utcával párhuzamos kerítés a Fő utca, illetve a pajták vonalában építhető. (8) Az övezetben folytatott tevékenység környezeti határértékeinek az üdülőterületre előírt követelményeknek kell megfelelnie. Lf 1 övezet 11.. (1) A Lf 1 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes lakóövezet. Paraméterei az alábbiak: Lf 1 O, Z 30 / K magastető 4,5 (5,0) 1000 / K 60 (2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 1000 m 2. A legkisebb kialakítható telekszélesség 16 méter. 9

10 (3) A legkisebb beépíthető telekméret 1000 m 2, a legkisebb beépíthető telek szélessége 14 m lehet. Ennél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető m 2 -nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház emelhető. Az övezeti előírást meghaladó, kialakult beépítettség megtartható. (4) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telekre két építési hely van jelölve, a teljes beépítettséget a két építési helyre együtt kell értelmezni. (5) A két építési hely közül először az utca felőli (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) helyen kell építeni. Amennyiben az L jelű építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább a felét ott kell megépíteni. Amennyiben a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább az 1/3- át ott kell megépíteni. (6) Amennyiben az L jelű építési helyen nem áll épület, az építési hely utcavonali határán legalább 1,60 m, legföljebb 2,50 m magas tömör kerítést kell létesíteni. (7) Az övezetben általában az utcavonalra kell építeni. Amennyiben előkert létesül, annak mélysége legföljebb 4 m lehet. (8) Kialakult állapot esetén ha az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb szabályok betarthatók az utcában szokásoshoz képest ellentétes oldalhatárra is építhető épület. Ez esetben az építési engedély kérelemhez jobbról és balról legalább két két szomszédos épületet is ábrázoló utcaképet kell benyújtani. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (9) A telken az L jelű építési hely általában lakóépület, a P jelű általában gazdasági épület, pajta elhelyezésére szolgál. A telken lévő két építési hely között tűztávolságot kell tartani. (10) Egy telken ugyanazon építési helyen belül általában egy épület helyezhető el. (11) Az L jelű építési helyen az utca vonalára merőleges hossztengelyű épület emelhető. Az épület utcai homlokzatának szélessége nem lehet több 8 méternél, a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 méter. 8 méternél szélesebb épületet az utca menti építési helyen, utcával párhuzamosan befordított épületszárnnyal kell megépíteni. A befordított szárny legnagyobb építménymagassága 5 méter lehet. Az utcától legalább 8 méterre is építhető befordított épületszárny. Ennek szélessége legföljebb 10 méter lehet. (12) Az övezetben csak nyeregtetős épület létesíthető, tetőhéjazata közötti hajlású, égetett cserép legyen. (13) A P jelű építési helyen csak az utcával párhuzamos hossztengelyű épületet lehet emelni. Az épület, építmény legföljebb 10 méter széles, legnagyobb gerincmagassága 9 m lehet. (14) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Lf 2 övezet 12. (1) A Lf 2 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf 2 O 30 4,5 (5,0) 700 / K (550) 60 10

11 (2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 700 m 2. A legkisebb kialakítható telekszélesség 20 méter. (3) Előkert létesíthető, mélysége legföljebb 6,0 méter. (4) A legkisebb beépíthető telekméret 550 m 2, a legkisebb beépíthető telek szélessége 14 m lehet. Ennél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető. 550 m 2 -nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház emelhető. Az övezeti előírást meghaladó, kialakult beépítettség megtartható. (5) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. A lakóépületet az utcavonaltól mérve 30 méteren belül kell elhelyezni. Melléképítmény az OTÉK rendelkezéseinek megfelelően, illetve a tömbben kialakult szokások szerinti helyre építhető. (6) Az építési helyen az utca vonalára merőleges hossztengelyű épület emelhető. Az épület szélessége nem lehet több 8 méternél, a megengedhető legnagyobb építménymagasság 4,5 méter. 8 méternél szélesebb épületet utcával párhuzamosan befordított épületszárnnyal kell megépíteni. A befordított szárny legnagyobb építménymagassága 5 méter lehet. (7) Kialakult állapot esetén ha az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb szabályok betarthatók az utcában szokásoshoz képest ellentétes oldalhatárra is emelhető épület. Ez esetben az építési engedély kérelemhez jobbról és balról legalább két két szomszédos épületet is ábrázoló utcaképet kell benyújtani. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (8) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Abban az esetben, ha a telektömbben nincs pajta, a kialakult állapotnak megfelelően, melléképítmény a hátsó telekhatáron is elhelyezhető. Lf 3 övezet 13. (1) A Lf 3 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, kistelkes lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf 3 O 30 4,5 K 60 (2) Az övezetben a telekméret nem csökkenthető. (3) A legkisebb beépíthető telekméret 200 m 2, a legkisebb beépíthető telek szélessége 9 m lehet. Ennél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető. 200 m 2 -nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház emelhető. (4) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. (5) Az övezet telkén legföljebb 4,5 m építménymagasságú épület emelhető. Az épület szélessége nem lehet nagyobb 8 méternél. (6) Kialakult állapot esetén ha az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb szabályok betarthatók az utcában szokásoshoz képest ellentétes oldalhatárra is emelhető épület. Ez esetben az építési engedély kérelemhez jobbról és balról legalább két két szomszédos épületet is 11

12 ábrázoló utcaképet kell benyújtani. Az építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (7) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Lf 4 övezet 14. (1) A Lf 4 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf 4 O 30 4, (2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 1000 m 2. A legkisebb kialakítható telekszélesség 22 méter. (3) Előkert létesíthető, mélysége legföljebb 6,0 méter. (4) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. A lakóépületet az utcavonaltól mérve 30 méteren belül kell elhelyezni. Melléképítmény az OTÉK rendelkezéseinek megfelelően, illetve a tömbben kialakult szokások szerinti helyre építhető. (5) Gazdasági rendeltetésű épület építése esetén a szomszédos telekhatár felől legalább 10 m szélességben háromszintes növénytelepítést kell végezni. Lf I 1 övezet 15. (1) Az Lf I 1 építési övezet jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű lakóés intézményi övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak. Lf I 1 Z, HZ 30 6,5 (4,5) (2) Az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m 2. A tervlapon jelölt építési hely a telekalakításokkal nem változik. (3) A teleknek legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a telken két építési hely van jelölve, a beépíthetőséget a két építési helyre együttesen kell értelmezni. (4) Az övezetben megengedhető legnagyobb építménymagasság a kötelező építési vonaltól számított 12 méteren belül 6,5 méter. Árkádosítási kötelezettséggel jelölt telken a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Amennyiben a jelzett helyen a legalább 3,0 m szélességű árkádot a tulajdonos közhasználatra átengedi, legföljebb 6,5 méteres építménymagasság építhető. Az árkádok közterületként használt területével a telek beépítettségének mértékéből számolt épület alapterület megnövelhető. (5) Az építési vonaltól számított 12 méter épületmélységen túlnyúló részen a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 m. (6) Földszintes épület esetén a tetőtér beépíthető; emeletes ház tetőtere nem építhető be. (7) Amennyiben a tervlapon a telken előkert van jelölve, annak mélysége legföljebb 6 m lehet. 12

13 (8) Az övezet telkén melléképítmény csak az építési helyen belül, a főrendeltetésű épülettel megegyező oldalra építhető. Lf I 2 övezet 16. (1) Az Lf I 2 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló és oldalhatáron álló beépítésű lakó- és intézményi övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf I 2 O, SZ 30 5, (2) Az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m 2. (3) A teleknek legföljebb 30 %-a építhető be. (4) Az övezetben megengedhető legnagyobb építménymagasság 5,0 méter. (5) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legföljebb 60 cm magas lehet. (6) Az övezetben általában az utcavonalra kell építeni. Amennyiben előkert létesül, annak mélysége legföljebb 6 m lehet. Lf H 1 övezet 17. (1) A Lf H 1 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf H 1 SZ 25 6, (2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 1000 m 2, a legkisebb megengedhető telekszélesség 24 méter. A legkisebb telekszélességet az építési hely vonalában kell biztosítani. (3) Az övezet telkének legföljebb 25 %-a építhető be. (4) Előkert létesítése kötelező, annak mélysége legalább 6 méter legyen. (5) A legnagyobb megengedhető építménymagasság 6,0 méter. Földszintes épület esetében a tetőtér beépíthető, emeletes épület tetőtere nem építhető be. (6) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legföljebb 80 cm magas lehet. Lf H 2 övezet 18. (1) Az Lf H 2 jelű övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf H 2 O, SZ 25 5,

14 (2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 800 m 2, a legkisebb telekszélesség 18 m lehet. (3) Az övezet telkének legföljebb 25 %-a építhető be. (4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,0 m. (5) Előkert létesítése kötelező, annak mélysége legalább 6 méter legyen. (6) A telken melléképítmény más vonatkozó szabályok betartásával a telek lakóházzal megegyező oldalhatárán helyezhető el. (7) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legföljebb 80 cm magas lehet. (8) A 2 / M 1 jelű szabályozási terven jelölt övezetben: a) Lakófunkciót nem zavaró egyéb gazdasági tevékenység a beépítési mérték legfeljebb 30 % -án végezhető, de a ténylegesen megépült alapterület maximum 30 % -án kérhető építési engedély lakófunkciótól eltérő célra. b) ba) a terven javasolt telekosztás esetén telkenként egy épület létesülhet; bb) telekalakítás során a szabályozási terven jelölthöz képest legfeljebb dupla-méretű telek jöhet létre, mely esetben egy telken kettő épület is létesíthető, a terven jelölt építési helyek határainak figyelembe vételével; bc) az övezetben egy épület bruttó alapterülete legfeljebb 300 m 2 lehet. Nagyobb bruttó alapterületű építési program esetén, az övezeti előírások figyelembe vételével, 300 m 2 -enként önálló épület létesítendő; bd) egyéb esetben az övezet telkein az építési hely határa az aktuális telekhatárhoz képest értendő. c) A telkekhez rendelt zöldfelület kialakításánál a cserjék a telekhatárokhoz 50 cm-nél közelebb, fák az oldal- és a hátsókerthez 2 m-nél közelebb nem telepíthetők, az előkertben a közterületi telekhatártól legalább 1 m-re ültetendők. d) A lakóházak építészeti formálása az alábbi megkötésekkel történhet: da) az épületek anyaga és színezése a hagyományos építőanyagoknak és azok színeinek feleljen meg; db) az épületek arányrendszere, tetőformálása a községben kialakult hagyományoshoz igazodjon; dc) az épületek formálása magastetővel történhet, utcára merőleges főgerincű nyeregtető kialakítással, kontyolt oromfalas, vagy csonkakonty megoldással, de a tetők tornyokkal, homlokzatonként egynél több tetőkiemeléssel való megbontása nem tervezhető; dd) a tető hajlásszöge közötti lehet, s egy épületen belül legfeljebb két tetőhajlásszög alkalmazható; de) tetőtér-beépítés esetén csak egyszintes tetőtér alakítható ki, csak egysoros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. Lf H 3 övezet 19. (1) A Lf H 3 építési övezet jellemzően szabadonálló beépítésű, nagytelkes lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Lf H 3 SZ 15 4,

15 (2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 2000 m 2, a legkisebb megengedhető telekszélesség 30 méter. (3) Az övezet telkének legföljebb 15 %-a építhető be. (4) Az övezet telkén egybefüggően legföljebb 300 m 2 alapterületű épület emelhető. (5) Előkert létesítése kötelező, annak mélysége legalább 10 méter legyen. (6) A legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 méter. (7) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés tömör lábazata legföljebb 80 cm magas lehet. (8) Az övezet telkén a zöldfelület minden 150m²-én 1 db lombos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 m magasra növő) cserje ültetése szükséges. 20. (1) A lakóövezetekben a szabályozási terveken jelöltek szerint magánutak létesíthetők. (2) A 2 / M 1 jelű szabályozási terven jelölt Lf H 2k jelű magánút alakítandó ki, mely a gyalogos közlekedésen kívül, a földben vezetett közműhálózat befogadására, valamint a csapadékvíz elvezetésére is szolgál. VEGYES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Vt I jelű építési övezet 21. (1) A Vt I jelű építési övezet jellemzően szabadon álló és oldalhatáron álló beépítésű, jellemzően intézményi hasznosítású övezet. A beépíthetőség paraméterei a KÖH illetékességű református és római katolikus templomok kivételével az alábbiak: Vt I O, SZ 30 magastető 6, (2) Az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 1200 m 2, a legkisebb beépíthető telekméret 1000 m 2 lehet m 2 -nél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető m 2 -nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház építhető. (3) Az övezetben a telek 30 %-a építhető be. Polgármesteri hivatal építése esetén, 2000 m 2 -nél kisebb telken a legnagyobb beépíthetőség mértéke 45 %. (4) Az a telek, amelyiken nincs jelölve építési hely, önállóan nem építhető be. (5) A legnagyobb megengedhető építménymagasság 6,0 m. (6) Az övezetben haszonállat az övezetekben építhető állattartó épületek befogadóképessége által meghatározottan tartható. (7) Az övezetben kőlábazatú kerítést kell építeni. 15

16 Vk jelű építési övezet 22. (1) A Vk jelű építési övezet jellemzően szabadonálló beépítésű, nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Vk SZ 10 6, (2) Az övezetben m 2 -nél kisebb telek nem alakítható ki. Az övezet telke nem osztható meg. (3) A telken történő építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (4) A falu felé nyíló kilátás irányába eső közterületi telekhatáron kerítés nem építhető. A többi telekhatáron áttört kerítés létesíthető, legföljebb 0,50 m magas tömör lábazattal. (5) Az övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el. A fő (közintézményi) funkcióhoz kapcsolódó szolgálati lakás kialakítható. A szolgálati lakás alapterülete nem lehet nagyobb, mint a teljes beépített alapterület 5 %-a. (6) A vonatkozó jogszabály vi szerinti létesítmények az övezetben nem helyezhetők el. (7) Az övezetben emelhető épületnek legföljebb 20 m hosszú tagolatlan homlokzata lehet. Ennél hosszabb épület homlokzatát, vízszintes vetületen mérve, legalább egy méter homlokzatsík-váltással kell tagolni. (8) A telek területének beültetési kötelezettséggel meghatározott részén legalább kétszintes (cserje és lombkorona szint) növénytelepítéssel kell a zöldfelületet kialakítani. Az övezetben ültetett fás növényzetnek legfeljebb egynegyede lehet örökzöld fa- és cserje-fajta. A fás növényzet ültetésénél a helyben honos lombhullató fa- és cserje-fajták, illetve azokhoz hasonló díszkerti változatok alkalmazása lehet a településképi szempontból meghatározó. A kötelező zöldfelület beültetési kötelezettséggel nem érintett részén 150 m 2 zöldfelület egységenként egy, közepes növekedésű fa-fajtájú faegyed ültetendő. GAZDASÁGI TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekre vonatkozó, általános építési előírások, környezeti határértékek 23. (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben elsősorban: egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület, lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkciók, a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesítményei, és a hozzájuk kapcsolódó szolgálati lakás, idegenforgalmat, turisztikát, egészségügyi-szociális funkciókat szolgáló létesítmény, szálláshely-szolgáltató épület alakítható ki. A gazdasági területek építési övezeteiben a legkisebb kialakítható telekméret és a legnagyobb megengedett beépítettség figyelembe vételével számított épület-alapterületnél nagyobb ház nem építhető. (2) Az épületek kialakításánál az alábbiakat kell betartani: a) A telken létesülő és utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedő anyaga azonos legyen. Tető fedésére azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, élénk 16

17 színűre felületkezelt fémlemezfedés nem alkalmazható. A tetőhéjalás anyaga nem lehet csillogó felületű. Amennyiben a meglévő épület tetőfedő anyaga a felsoroltakkal megegyezik, az új épület fedésére azok nem alkalmazhatók. Az új épülethez igazodóan, ütemezetten a régi épület fedésanyagát le kell cserélni. b) Utcaképet meghatározó épület homlokzati megjelenése faház jelleggel, teljes homlokzati felületen lambéria jellegű burkolattal nem létesíthető. c) Tetőtér-beépítés esetén csak egyszintes tetőtér alakítható ki, csak egysoros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető az utcai homlokzat irányában. d) Kerítés tömör formában legföljebb 2,0 m magasságig (kő, tégla, festett, vakolt falazott),valamint áttört tömör lábazatos kialakítással legföljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) készülhet. A kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr alumínium-, fémlemez, hullámlemez, cementlap nem lehet. Kerítés növényzettel is képezhető. (3) Környezetalakítási követelmények: a)telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2m távolságra lehet. Az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke kizárja. b) A telek területének az övezeti előírásokban kötelező zöldfelületként meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani, ezen belül a zöldfelületek legalább 20 %-a parkosítandó, a telek zöldfelülettel borított részének legalább 50%-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. c) Reklámhordozó csak épülethomlokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető. d) A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki. e) A parkoló-felületeket vízzáró alapon kell létesíteni. A felületkialakítás a használat intenzitásától függően, műagyag gyeprácsos is lehet. (4) Az övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan tevékenységekhez szükséges építmények építése engedélyezhető, amelyeknél az alábbiak teljesülése az engedélyezés során megítélhető: a) a szomszédos létesítmények, lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi zajterheléssel nem zavarja; b) a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető technológiai jellegű hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás); c) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt és a felszín alatti vizeket nem károsítja, a talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek csak a szennyezést kizáró aljzaton történik; d) a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítja, ill. előkezeli. (5) A meglévő épületállomány összterületének legfeljebb 10%-os bővítése és/vagy engedélyhez kötött felújítás valósítható meg. 10%-nál nagyobb mértékű fejlesztés és/vagy gazdasági területen új épület elhelyezése részletes szabályozási terv alapján történhet. A szabályozási tervnek tartalmaznia kell a telepítést, az épületek építészeti kialakítását, a környezethez való illeszkedést, a parkolást, a belső közlekedést, a rakodás területeit, a zöldfelületek kialakítását, a közműellátás megoldását, szükség szerint környezeti hatáselemzést, valamint a szükséges környezetvédelmi megoldásokat. 17

18 KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Gksz 1 építési övezet 24. (1) A Gksz 1 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak: Gksz-1 SZ 30 0,8 6, (2)Az övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető. (3) A legkisebb beépíthető telekterület 5000m 2 lehet. (4) Kialakult esetben oldalhatáron állóan is építhető épület. (5) Az övezetben a megengedhető legnagyobb építménymagasság 6,5 m, melytől csak technológiai okokból lehet eltérni (pl. kémény létesítése esetén). (6) A beépíthetőség mértéke legföljebb 30 %, legfeljebb 0,8 értékű szintterületi mutató biztosításával. (7) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen, melynek 1/3-án kétszintű (lombkorona- és cserjeszint) növényzet telepítendő. A tervlapon beültetési kötetezettséggel jelölt területen háromszintű (gyep, cserje, lombkorona szint) növényzet telepítendő. Gksz 2 építési övezet 25. (1) A Gksz 2 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak: Gksz-2 SZ 40 0,8 8, (2) Az építési övezetben szabadon álló épület építhető, 8,0 m legnagyobb megengedhető építménymagassággal, amelytől csak technológiai okokból lehet eltérni (pl. kémény létesítése esetén). A beépíthetőség mértéke 40%, legfeljebb 0,8 értékű szintterületi mutató biztosításával. (3) A legkisebb beépíthető telekterület 3000m 2 lehet. (4) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen. Gksz 3 építési övezet 26. (1) A Gksz 3 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak: 18

19 Gksz-3 SZ 30 0,8 6, (2) Az övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető. (3) A szabadon álló épületek legnagyobb építménymagassága 6,0 m lehet. (4) A beépíthetőség mértéke legföljebb 30 %, legfeljebb 0,8 értékű szintterületi mutató biztosításával. (5) A legkisebb beépíthető telekterület 3000m 2 lehet. (6) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen. Gksz 4 építési övezet 27. (1) A Gksz 4 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak: Gksz-4 SZ 10 0,5 6, (2) Az övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető. (3) A szabadon álló épületek legnagyobb építménymagassága 6,0 m lehet. (4) A beépíthetőség mértéke legföljebb 10 %, legfeljebb 0,5 értékű szintterületi mutató biztosításával. (5) A legkisebb beépíthető telekterület 3000m 2 lehet. (6) A zöldfelület aránya legalább 60% legyen. Mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági övezet Gip-m övezet 28. (1) A Gip-m jelű övezet a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló, állattartás céljára is hasznosítható gazdasági területek övezete. A beépítés paraméterei az alábbiak: Gip-m SZ 30 0,4 4,

20 (2) A Gip-m jelű övezet mezőgazdasági hasznosítású beépítésre szánt üzemi terület, ahol a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények: terményfeldolgozó, terménytároló, állattartó épületek, gépjavító és tároló műhelyépületek, egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek, továbbá a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges szolgálati lakás, az energiaszolgáltatás létesítményei és a területhez tartozó védőfásítás helyezhetők el. (3) Az építési övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető. (4) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet, amelytől csak speciális technológiai előírások miatt, eseti módon megállapított és engedélyezett építménymagassággal lehet eltérni. (5) A beépíthetőség legnagyobb mértéke 30%, legfeljebb 0,4 értékű szintterületi mutató biztosításával. (6) A legkisebb beépíthető telekterület m 2. (7) A zöldfelület kötelező mértéke legalább 30%. (8) A Gip-m jelű terület telekhatárán teljes hosszban védőfásítást többszintes fa- és cserjesávot kell telepíteni, a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében. (9) A Gip-m jelű terület telekhatárán teljes hosszban védőfásítást többszintes fa-és cserjesávot kell telepíteni, a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében. (10) Meglévő Gip-m jelű területen nagyüzemi állattartás akkor folytatható, ha az állattartó telep határán legalább 25 m széles védőfásítás létesül, az engedélyköteles új építmény használatbavételéig. ÜDÜLŐTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETE Üü övezet 29. (1) Az Üü jelű építési övezet szabadon álló beépítési módú, nagytelkes, üdülőházas üdülőövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak: Üü SZ 25 6, (2) Az övezet telkének beépítéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt. (3) Az övezet telkének lakótelekkel szomszédos határán tömör, vagy sövénnyel kísért áttört kerítést kell építeni. A közterület felőli telekhatáron csak áttört vagy sövény-kerítés létesíthető. (4) Az üdülőövezetben legföljebb egyemeletes épület emelhető. Tetőhéjazata nem készülhet csillogó anyagból. 20

21 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÖVEZETEI 30. (1) A különleges területek övezetébe tartoznak azon területek, amelyek funkciója és a rajtuk elhelyezett építmények is különleges, egyedi szabályozást igényelnek. (2) A különleges területen elhelyezhető funkciók és az ennek megfelelő övezetek a következők: a) tatai és szomódi szennyvíztisztító, Kszt-1 b) szennyvíziszap lerakó telep, Kszt-2 c) temető, Kt d) sportpálya, K Sp e) honvédelmet szolgáló terület, Kht f) idegenforgalmi, üdülési célú, különleges rekreációs lehetőségeket szolgáló (szállásférőhely is) beépítésre szánt terület, K Id g) a különleges rekreációs lehetőségeket (pl. lovaglás, szabadtéri egyéb sportolás, ismeretterjesztés stb.) szolgáló idegenforgalmi-üdülési célú (szállásférőhely is) beépítésre szánt terület, Kk Id Kszt-1 és Kszt-2 jelű építési övezet 31. (1) A Kszt-1 jelű övezetbe tartozik a tatai és a szomódi szennyvíztisztító területe, ahol a beépíthetőség megengedett mértéke 40 %, a kötelező zöldfelület legkisebb mértéke 40 %, aminek egy részét a telekhatár mentén kétszintes növénytelepítésű, fásított zöldsávként kell kialakítani, az építménymagasság a technológiának megfelelő. (2) A Kszt-2 jelű övezet a folyékony hulladék, szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló különleges terület, ahol a beépíthetőség megengedett mértéke 30 %, a kötelező zöldfelület legkisebb mértéke 40 %, aminek egy részét a telekhatár mentén, kétszintes növénytelepítésű, fásított zöldsávként kell kialakítani, az építménymagasság a technológiának megfelelő. Kt jelű építési övezet 32. (1) Az övezet területe hagyományos és urnás temetés céljára használható. E területen belül a funkcióhoz szükséges építmények (pl. ravatalozó, kolumbárium) elhelyezése, a meglévők átépítése engedélyezhető. (2) A telek szabadon álló beépítési módú, a legnagyobb megengedhető beépítettség 5%, a legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. (3) A telek a szabályozási terven jelölt területtel bővíthető. (4) A temető mellett az OTÉK vonatkozó előírásainak megfelelő közterületi parkolót kell létesíteni, illetve fenntartani. A közterületi parkoló kialakítását az Önkormányzat helyi parkolási rendeletben szabályozza. (5) A temető területén belül új területegységek igénybevétele, a kegyeleti parkként fönntartandó temetőrészek kialakítása, a rendezett területhasználat és a létesítmények 21