Konferencia kiadvány. Viselkedés vészhelyzetben kiemelt kutatási terület (TÁMOP B-11/2/KMR)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Konferencia kiadvány. Viselkedés vészhelyzetben kiemelt kutatási terület (TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR)"

Átírás

1 Konferencia kiadvány Viselkedés vészhelyzetben kiemelt kutatási terület (TÁMOP B-11/2/KMR) Viselkedés vészhelyzetben konferencia (előadások összefoglalói) október 29. NKE, 1101 Budapest, Hungária krt

2

3 Bevezető A TÁMOP B-11/2/KMR számú Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások című pályázat keretében, a Civil-katonai partnerség nevű szakmai alprogram részeként, a Viselkedés vészhelyzetben kiemelt kutatás során a közszolgálati feladatokat ellátó állomány pszichés terhelhetőségét, az extrém stresszhelyzetekben jelentkező viselkedését vizsgáljuk. Leíró és empirikus kutatás keretében kívánjuk feltárni azokat a pszichológiai és fiziológiai változókat, amelyek jelzik a viselkedésben megjelenő kockázati tényezőket. Ezek ugyanis hatással lehetnek egy kritikus infrastruktúra védelme érdekében végrehajtott feladat biztonságára. A vizsgálat során az extrém stressz hatások feltérképezése outdoor tréning elemeket tartalmazó modellgyakorlat segítségével történik, A modellgyakorlatok során olyan pszichofiziológiai paramétereket detektáltunk illetve objektív és szubjektív pszichológiai/pszichés, viselkedési tényezőket vizsgáltunk, amelyek a vészhelyzetben szükséges biztonsági feladatok végrehajtásának velejárói lehetnek. A kutatás folyamán a lehetséges összefüggések feltárásával és elemzésével választ igyekszünk kapni arra a kérdéskörre, hogy miért nem lesz minden traumatizálódott, hivatásából eredően extrém stresszornak kitett személy beteg, és melyek azok a tényezők, amelyek mintegy védik az egyént és elősegítik a problémával való megbirkózást. Kutató munkánkban képzett gyakorlati és felkészült elméleti szakemberek vesznek részt. A lassan két éve folyó kutatás eredményeként számos, a kutatási témához szorosabban és lazábban kapcsolódó elméleti tanulmány született, amely hozzásegít a probléma társadalmi, szervezeti, kulturális és speciális kiképzés technikai aspektusainak integrált szemléletben történő vizsgálatához. Ezek bemutatása szekcióülésen történik. Az empirikus kutatások eredményeinek részletes elemzése valamint a célként megfogalmazott kutatási záró tanulmány készítése folyamatban van. Jelenleg az elkészült résztanulmányok értékelő összegzése, valamint az elvégzett empirikus vizsgálatok feldolgozása folyik. A jelenlegi készültségi állapotról szintén szekcióülésen számolunk be. Eddigi kutatási eredményeinkről ezideig két hazai és egy külföldi konferencián számoltunk be. Több megjelent tudományos cikkel is büszkélkedhetünk, valamint eredményeinket már sikerrel felhasználjuk különböző felsőoktatási és tanfolyami képzések során. A témához szorosan kapcsolódóan két doktori dolgozat készül, és további két disszertáció tervezet fog önálló fejezetet tartalmazni a kutatási területhez illeszkedve. A munka végleges lezárása előtt konferencia formájában kívánjuk bemutatni azokat a kapcsolódó tudományos-és szervezeti aspektusokat, lehetséges intézményi felhasználási területeket és az eddig elkészült kutatásokat, amelyek közös áttekintése további szempontokat adhat a kutatás lezárása előtt a végleges feldolgozáshoz, esetleg a kutatás folytatásához. A konferencia kötet tehát a kutatás legfontosabb tartalmi-szerkezeti egységeibe ad bepillantást a teljesség igénye nélkül. A teljes feldolgozott anyag a zárótanulmányban lesz hozzáférhető. Budapest, október 22. Prof. Dr. Bolgár Judit kutatás vezetője 3

4 A honvédelmi létfontosságú infrastruktúra védelem Dr. Tokovcz József mk. ddtbk. Bevezető A nemzeti infrastruktúrák hálózata túl nagy, kölcsönhatásaikat tekintve szerteágazóak és bonyolultak. Bonyolultsága ellenére a rendszer igazán létfontosságú elemeinek száma nem túl nagy. Ezeket kell rendszerszemléleti megközelítéssel szisztematikusan elemezni és beazonosítani. A megfelelő elemzés/értékelés nélkül felmerülne az igény minden híd, főbb útvonal vagy csővezeték védelmére, és minden energia szolgáltató meghibásodás mentes üzemének biztosítására. Ennek a tekintélyes és valljuk be kezelhetetlen feladatnak a megoldása a minőségi elemzésben és az azt követő létfontosságú elemnek történő minősítésben rejlik. Ezzel a módszerrel kezelhető szintre csökkenthetjük a rendszerelemek számát. Az alrendszerek elemzése az üzemeltető és a felügyelő ágazat szakembereinek a feladata, illetve kormányzati feladat nemzeti szinten és a horizontális kölcsönhatások területén. A teljes infrastruktúra 100%-os, mindenre kiterjedő védelme (fizikai védelem és üzembiztonság) végtelen nagyságú forrást igényelne, ugyanúgy mint a tökéletes biztonság garantálása az élet bármely területén. A támadók pedig abban a kényelmes helyzetben vannak (ha terrorveszélyről vagy szándékos rongálásról beszélünk), hogy bárhol bármit megtámadhatnak. A védőnek mindent kell védenie a támadó viszont kényelmesen megválaszthatja a támadás helyét és elemét. Ez olyan asszimetrizmus mint a terrorizmus elleni fegyveres harc, amely csak a rendelkezésre álló források megfelelő helyre, a kulcspontokra, a kritikus rendszerelemekre irányításával oldható fel. A KIV-re rendelkezésre álló korlátozott forrásokat célirányosan, a megfelelő helyre koncentrálva kell használni, a folyamat a jelöléstől a nyilvántartásig bezárólag ezt a célt szolgálja. Ezért szükséges a nemzeti és ezen belül a honvédelmi infrastruktúrák rendszer elemzése, a létfontosságú elemek beazonosítása, majd ezen kiemelt infrastruktúra elemek védelmének, üzemfolytonosságának biztosítása a rendelkezésre álló eszközökkel és források felhasználásával. Az ágazati és nemzeti stratégia kialakításában kulcsfontosságú az infrastruktúra üzemeltetők biztonság tudatosságának növelése, mint belülről jövő önkéntes kezdeményezés, illetve ösztönzése, végső soron törvényi kényszerítése, az üzemeltetésükben lévő kritikus elemek elfogadható színvonalú védelmére, mint külső kényszer. Az üzemeltetőknek, különösen a privát szektornak sem tapasztalatuk sem szándékuk nincs arra, hogy invesztáljanak a fizikai biztonságba és az üzemfolytonossági mutatók javításába. Üzleti szempontból sokkal kifizetődőbb a kis valószínűségű de nagy kárértékű eseményekre (terror támadás, baleset, műhibaper, szolgáltatás kimaradás) biztosítást kötni, mint javítani a védettségen és az üzemfolytonosságon Az infrastruktúra védelmi tudatosság fejlesztés, pilot projektek támogatása és képzés lehet a hosszú távú önfenntartó megoldás (átfogó megközelítés), a gyors, erővel fenntartott pedig a törvényi kényszerítés. A honvédelmi KIV sajátosságai Békeidőben a nem HM tulajdonú/üzemeltetésű létfontosságú eszközök és infrastruktúrák védelme és a biztonságukat szavatoló intézkedésrendszer kialakítása a civil szektor, a tulajdonosok valamint a helyi és központi rendvédelmi szervek elsődleges felelőssége. A HM-nek azonban olyan helyzetben (természeti-, vagy ember által előidézett katasztrófa, fizikai vagy technológiai támadás, egyéb veszély) amely súlyosan korlátozza vagy veszélyezteti a katonai műveletek végrehajtását, az illetékes hatóságokkal összhangban, a honvédelmi érdekek védelme mentén segítséget nyújt az infrastruktúrák védelméhez. Honvédelmi érdekből létfontosságú eszközök, létesítmények és szolgáltatások függenek a tárcán kívüli nemzeti, nemzetközi infrastruktúráktól, a civil szektor szolgáltatóitól és létesítményeitől, valamint más kormányzati infrastruktúra tulajdonosoktól. 4

5 A honvédség saját infrastruktúrája erősen kitett az ágazatok közötti horizontális függőségekből származó veszélyeknek. Ezen veszélyeket az ágazaton kívüli infrastruktúrákkal szembeni követelménytámasztással és adott esetben védelmével valósítja meg A honvédelmi érdekből történő infrastruktúravédelem mellett, amennyiben a veszély súlyossága indokolja a honvédség - készenléti rendszere, speciális képességei, rövid reakcióideje, szervezettsége miatt részt kell vállaljon más kormányzati és civil KIV erőfeszítésekből is. Ezen honvédségi erőfeszítések a Védelmi Igazgatás és a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer adta keretek között az átfogó megközelítés elvei mentén hatékonyan valósíthatók meg. Az alábbiakban ezen rendszereket ismertetem. Ami bekövetkezhet, arra fel kell készülni, ami pedig még soha nem fordult elő arra számítani kell! Írásom áttekinti az utolsó 12 évet a Magyarországot érintő katasztrófák, az arra való reagálás és a katonai szerepvállalás szempontjaiból. A választott időintervallum kicsit önkényes 2000-től 2011-ig azonban markánsan behatárolható, egységes időszakról van szó, hiszen Magyarország ben vált a NATO teljes jogú tagjává és ettől az időponttól kezdődően a hadsereg rendeltetése és alapfeladatai is kibővültek a szövetségi kötelezettségből adódó kihívásokkal. A NATO - európai térségtől sokszor távollévő - válságkezelési műveleteiben való részvételünk új képességeket és megváltozott hozzáállást követelt meg a katonáktól (és a műveletekben résztvevő civilektől). Ezen képességek kiegészítve a Magyar Honvédség alapfeladatainak ellátásához nélkülözhetetlen eszközökkel és annak kezelésére kiképzett állománnyal olyan speciális erővé teszi a katonaságot, amelynek igénybevételéről válsághelyzet vagy katasztrófa esetén nem szabad lemondani. Sőt, bűn lenne nem kihasználni a komoly gazdasági erőfeszítésekkel létrehozott és fenntartott speciális képességeket, amelyek gyorsan, szervezetten és autonóm módon azonnal bevethetők, ha a helyzet úgy kívánja. A válságok és katasztrófák természetéből adódóan váratlanul és gyorsan alakulnak ki és a legtöbb esetben nagyon nehezen jelezhetőek előre. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány olyan eseményt felvillantani, amely bizonyítja ezen állításomat. Húsz évvel ezelőtt ki tudta volna megjósolni a Szovjetunió vagy Jugoszlávia szétesését illetve a német újraegyesítést? A szeptember. 11.-i terrortámadást és azt követően Irak vagy Afganisztán megszállását (nevezhetjük felszabadításnak is, de azt hiszem az előbbi kifejezés hűebben adja vissza a műveletek tartalmát és célját). De gondolom, hogy sokak számára az a tény sem ismert kiemelve a katasztrófák súlyát és fontosságát -, hogy az Egyesült Államokat az utóbbi évtizedekben ért csapások közül a legtöbb áldozatot követelő és legnagyobb anyagi kárt okozó eseményt nem a terroristák követték el. Ez a Katrina-hurrikán volt 2006-ban, amely New Orleans-t és környékét a földdel tette egyenlővé pillanatok alatt. Nem csak a fenti cselekmények, hanem a közelmúltban bekövetkezett olyan történések, mint a japán természeti csapás (földrengés és szökőár) és az azt követő reaktor baleset, vagy az északafrikai/közel keleti események és az onnan induló menekültáradat (amelyeknek még nem tudjuk, hogy mi lesz a vége, de az EU máris tömeges migrációt kénytelen kezelni és legalább részlegesen visszaállítani a határellenőrzést). Vagy épp a Grúzia és Észtország elleni Cyber-támadások mind olyan események, amelyek bizonytalanságot kelthetnek még a történésektől távol fekvő országokban is és saját bőrünkön érezhetjük mindannyian azok közvetlen hatásait. De nem is kell ennyire távol mennünk mindig, hiszen hazai példák is bőven állnak rendelkezésünkre, nem is kell hozzá nagyon visszamenni az időben, hiszen a október. 04-i vörös-iszap katasztrófa bekövetkezésének okait és váratlanságát még fél év múlva is szakértők tömege vizsgálja. Még az iszaptároló közvetlen szomszédságában lakó kolontári 5

6 polgároknak sem volt szemernyi félelemérzete a több százezer köbméter vörös-iszap árnyékában, akkor hogyan tételezhetnénk fel, hogy ezen események megjósolhatók és célirányosan fel lehet rájuk készülni? A válsághelyzetek leküzdése és a biztonság megteremtése elsősorban az állam feladata. Ahhoz fel is használja mindazokat az eszközöket, amelyekkel rendelkezik, beleértve fegyveres erejét is. Ugyanakkor ebben a feladatban komoly segítséget nyújtanak civil szervezetek és felelőssége van egy esetleges katasztrófa következményeinek kezelésében maguknak az állampolgároknak is. A fenti példák alapján is jól látható, hogy a válságokat/katasztrófákat eddig sem tudták megjósolni, valószínűleg ez így lesz a jövőben is. Akkor mi a megoldás, tehetik fel joggal a kérdést. A válasz egyszerű, de ugyanakkor annak végrehajtása rendkívül bonyolult: csak az lehet a feladatunk, hogy a szükséges eszközök teljes spektrumát (amelyek alkalmazása lehetségessé válhat ezen esetekben, beleértve a katonai képességeket is) felkészítsük minden olyan feladat végrehajtására, amely egyáltalán bekövetkezhet. Hiszen a Magyar Honvédségnek sem volt nem is lehetett - tapasztalata a vörös-iszap katasztrófa bekövetkezése esetén alkalmazható katonai képességekről, de rendelkezett olyan képesség csomaggal, amelyből célirányosan lehetett lehívni azon eszközöket és mellérendelni a humán erőforrást, amelyek előzetes kijelölés és a felkészítést követően készenlétben álltak. A katonai tudás, kiképzettség, felszereltség és önálló működés alkalmassá teszi a hadsereget, hogy nagyon hatékonyan használja fel a rendelkezésére álló képességeket. Ebben a felkészülésben nagyon fontos szerepe van a civilkatonai együttműködésnek, hiszen a hadsereg ebben az esetben megrendelésre dolgozik, igényeket teljesít, de ezeket az igényeket a polgári hatóságoknak kell megfogalmazni. És ez a feladat nem a katasztrófák következményeinek felszámolása időszakában kezdődik, hanem az arra való felkészüléssel veszi kezdetét, amelyhez hozzájárulhat mindazon tapasztalatok feldolgozása, amelyeket ezen a területen az elmúlt évtizedben szereztünk. Mi közösen, katonák és civil szakemberek, akik a barikád azonos oldalán állva, azonos célért küzdve tettük a dolgunkat, még ha a Honvédség a maga, sajátos egycsatornás vezetési rendjéből adódóan ezt a maga szervezeti keretei és irányítási, vezetési rendje betartásával hajtotta végre. A felkészülés fontosságát még tovább erősíti, hogy vannak olyan feladatok már ebben az időszakban például a tudományos kutatás, közös tervezés és felkészülés amely még jobban elősegíti a feladatok egységes elvek szerinti végrehajtását valamennyi abban résztvevő szervezet és személy számára. Úgy gondolom, hogy külön ki kell emelnem annak fontosságát, hogy a civil hatóságok katonai eszközökkel történő támogatása mindig a hatályos jogszabályok alapján történik. Ennek napjainkban azért van kiemelt jelentősége, mert Magyarország új Alaptörvényének elfogadásával és a sarkalatos törvények megalkotásával (amely magába foglalja a Honvédelmi és Katasztrófa Törvényeket is) lényegesen meg fog változni a feladat végrehajtásának jogszabályi környezete. A lakosság és anyagi javak megvédéséhez ha leegyszerűsítjük a modellt - három dolog kell: Időben történő értesítés és riasztás, vagyis a tájékoztatás. Felkészülés és megelőző tevékenység, hogy ami kivédhető, vagy elkerülhető azt az esemény bekövetkezése előtt megtegyük. Védekezés, ami a legköltségesebb és legtöbb következménnyel járó tevékenység (ezt is az elmúlt évtizedben a védekezések és újjáépítés időszakában erre a célra elköltött több százmilliárd forint bizonyítja). A megelőzésen alapuló megközelítés a leghatékonyabb és legolcsóbb módszer, de sokszor abban bízva, hogy az adott esemény úgy sem fog bekövetkezni nem fordítunk elég energiát és pénzt erre a területre, így azután annak többszörösét költjük a következmények felszámolására és a helyreállításra. A honvédelmi tárca jelenleg is rendelkezik mindazokkal a tervekkel és 6

7 intézkedésekkel, amely a katasztrófa elleni védekezésben való hatékony részvételét biztosítja, de a kihívások és a globális biztonsági környezet változása, valamint a hazai közigazgatás rendszerének és jogszabályi környezetének átalakítása rákényszerít bennünket, hogy aktualizáljuk ezeket. Ezt a tevékenységet is elő kívánja segíteni az ezen a területen szerzett tapasztalatok számbavétele és visszaforgatása a gyakorlati életbe. Legalább a magunk kárából tanuljunk, ha a máséból ezt nem tettük meg! A katonai jelenlét a katasztrófák helyszínén nem csak a beavatkozás hatékony eszköze, de megnyugtatja a lakosságot is. Korábbi beosztásomból adódóan magam is számtalan katasztrófa helyszínén jártam a vizsgált időszakban a Beregi árvíztől a vörös-iszap katasztrófáig és valamennyi helyszínén az egyenruha megjelenése pszichésen is pozitívan hatott az érintettekre. Érezték a szervezett erőt a segítő szándékot és a határozottságot, ez pedig minél nagyobb a baj annál nagyobb jelentőséggel bír. A létfontosságú rendszerek védelme a védelmi igazgatás rendszerében az átfogó megközelítés alkalmazásával A társadalomnak nincs olyan része, amely valamilyen formában ne kapcsolódna a honvédelemhez. Mivel a honvédelmi rendszerek működőképessége - a bevezetőben említett módon nagyban függenek a civil társadalom és más kormányzati szervek által üzemeltetett infrastruktúráktól ezért különös gondot fordít a Honvédelmi Minisztérium arra, hogy hidat létesítsen és tartson fent a társadalom civil és katonai oldala között. Ennek egyik legfontosabb eszköze a honvédelmi igazgatás rendszere, amely egy összekötő híd szerepet játszik a két oldal között. A honvédelmi igazgatás kormányzati koordinációjának hatékonyabbá tétele érdekében január 01-i hatállyal a Kormány rendeletben - a honvédelmi miniszter felügyelete alatt tevékenykedő központi hivatallá alakította - a HM Védelmi Hivatalt, amely felelős a Kormány, illetve a honvédelmi miniszter által az ország védelmi felkészítése és a honvédelmi igazgatás feladatrendszerében hozott döntéseinek előkészítéséért, valamint a döntések végrehajtásának koordinációjáért. A létfontosságú infrastruktúrák egy jelentős része a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése terén kiemelkedő jelentőségű feladatot látnak el. Az előző évben az NGM irányításával elkészült az erre vonatkozó koncepció, ebben az évben pedig szeretnénk kidolgozni a gazdaságbiztonságról szóló törvényjavaslatot. Ezzel összefüggésben a HM tárca áttekintette a minősített időszaki honvédelmi igények kielégítésének kérdéskörét és egy javaslat csomagot fogalmazott meg, amely a korábban csak virtuális képességen alapuló lehetőségeket valós tartalommal és valós képességekkel töltené meg. Ennek első lépéseként, még ebben az évben kezdeményezni fogjuk a gazdaságpolitikáért felelős miniszternél a gazdaság minősített időszaki teljesítőképességéről szóló felmérés és jelentés elkészítését. A védelmi tartalékolás stratégiája elavult, a tartalékok szerepe leértékelődött. A tartalékok szétszórtan, különböző fenntartó, kezelő szervezeteknél állnak rendelkezésre. Ezért szükségesnek tartjuk a különböző tárcák kezelésében lévő Állami Céltartalékok felülvizsgálatát, a racionalizálási, integrálási lehetőség megfontolását. Létfontosságú Infrastruktúra védelem és a NIR Hosszú egyeztetéseket követően 2011 év végén a Kormány elfogadta a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban lévő Nemzeti Intézkedési Rendszerről szóló rendeletet. Ezzel hat év mulasztásos jogsértést követően - hazánk teljesítette egyik fontos szövetségesi kötelezettségét azzal, hogy a NATO válságreagálási intézkedésinek rendszerét adaptálta a hazai jogrendbe. A Szövetségi kötelezettségen túl nemzeti érdek is a NATO Válságreagálási Rendszerével kompatibilis rendszer működtetése. A következő lépésben kidolgozott és Gyűjteménybe foglalt, a hazai jogszabályoknak megfelelő Nemzeti Intézkedések Rendszerének számos eleme a Létfontosságú rendszerek védelmére vonatkozik. 7

8 A védelmi igazgatás szintjei és elemei A védelmi igazgatás megújítása előtt az első feladtunk az volt, hogy átvilágítottuk a védelmi igazgatás, a védelmi felkészítés teljes rendszerét. S ez az átvilágítás rámutatott arra, hogy a 20 évvel ezelőtt létrehozott rendszer az elmúlt két évtizedben tulajdonképpen semmilyen változtatásokon nem ment át, tehát úgy működött, abban a formában, azzal a belső tartalommal, ahogy azt 1990-ben létrehozták. Tehát még olyan tényekről sem vett tudomást, és úgy suhant el a feje fölött a NATO csatlakozás 99-ben, hogy a szele meg nem érintette a rendszert. Ez nyilván magával hozta, hogy hozzá kellett nyúlni. Ugyanakkor másik oldalon, meg azt is megmutatta, hogy nagyon sok olyan lehetőség is rejlik ebben a védelmi igazgatási rendszerben, amit ellenben nem használtunk ki, valamint nagyon sok olyan erénye is van, amit nem szabad megváltoztatni. Ezért a hagyomány és megújulás jelszavát a zászlónkra tűzve kezdtünk bele a változtatásokba. Tehát olyan szabad kapacitások és lehetőségek is vannak a meglévő rendszerben, amit feltétlenül hasznosítani kell. Ezt követően meghatároztuk azokat a feladatokat, és prioritásokat, amiket végre kívántunk hajtani, és úgy gondolom, hogy ezeknek a célkitűzéseknek az elmúlt három évben meg is feleltünk. Az elmúlt évek jelentős változásokat hoztak a védelmi igazgatás struktúrájában és működésében. A legnagyobb változások a jogszabályi környezetben valamint a területi és helyi szinten következtek be, Követve a közigazgatás átalakításának azon alapelvét, hogy állami feladatot állami szervek lássanak el, a védelmi igazgatás területi feladatai 2012 januárjától a megyei kormányhivatalok bázisán kerülnek végrehajtásra. A megyei védelmi bizottságok elnöki funkcióját január 1-től a megyei közgyűlés elnöke helyett a kormánymegbízott látja el. A bizottságok a Kormány irányítása alatt működnek. A megyei/fővárosi védelmi bizottságok elnökei/kormánymegbízottak a bizottság közreműködésével biztosítják a különleges jogrend különböző időszakaiban az illetékes döntéshozó által elrendelt rendkívüli rendszabályok területi szintű végrehajtását. A Kormány a honvédelemért felelős miniszter útján irányítja a megyei védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását. A megyei bizottságok mintájára január. 01.-vel a járási kormányhivatalok bázisán működnek a helyi védelmi bizottságok, melynek elnöki funkcióját a járási hivatal vezetője látja el. Nagyon fontos új elem, hogy mindkét szinten honvédelmi elnökhelyettesek segítik az elnökök honvédelmi jellegű feladatainak végrehajtását. Helyi szinten az elnökhelyettesi beosztást Önkéntes Műveleti Tartalékosok látják el akik rendszeresen aktivizálásra kerülnek és végzik a funkciójukból adódó feladatok végrehajtását. Természetesen a polgármesterek feladatai, hatás- és jogköre továbbra is gyakorlatilag változatlan maradt és mint igénybevevő hatóság jogosult saját illetve központi igények kielégítésének elrendelésére és annak biztosítására. A védelmi igazgatás átalakításának célja az egységes állami követelménytámasztás, vezetésirányítás és ellenőrzés megvalósítása, illetve az egységes működési struktúra kialakítása volt. Ezzel jelentősen növelhető a hatékonyság és a feladatok végrehajtásának szakmai színvonala és nagy részben megoldódnak azok a problémák, amelyek a korábbi időszakok válsághelyzeteiben jelentkeztek (például a korábbiakban hivatkozott május-júniusi árvíz). A védelmi igazgatás rendszerének átalakításával a működés új típusú kereteiben: az MVB-k, HVB-k intézkedést hoznak a közigazgatás különleges jogrendi időszakra történő áttérésére, gondoskodnak a közrendre és közbiztonságra vonatkozó rendkívüli intézkedések végrehajtásáról; biztosítják a hadkötelezettség bevezetésével összefüggésben a sorozás és behívás helyszíni, egészségügyi és rendőri feltételeit; elrendelik az MH és a rendvédelmi szervek részére kijelölt objektumok igénybevételét, a szükséges szolgáltatások teljesítését. Különleges jogrend kihirdetését követően megszervezik és biztosítják a lakosság kiemelt és kiegészítő fogyasztási cikkekkel történő ellátását; 8

9 a katonai műveletek polgári támogatása keretében megszervezik a honvédelmi munkakötelezettség teljesítését; végzik az ország működőképessége fenntartása érdekében a kulcsfontosságú beosztásban lévő személyek és szervezetek meghagyásával kapcsolatos feladatokat; tervezik, szervezik és irányítják a fegyveres összeütközések polgári védelmi feladatainak végrehajtását, a lakosság tájékoztatását, a kitelepítés és befogadás feladatait; a Genfi Konvencióval összefüggésben szervezik a kulturális javak védelmét; az MH és a rendőrség kijelölt erőinek közreműködésével biztosítják a létfontosságú infrastruktúra elemek védelmét. Ezt a feladat megosztást a védelmi igazgatás keretében szervezett Fejér-12 gyakorlaton a Móri Helyi Védelmi Bizottság és Bakonycsernye település bázisán ki is próbáltuk és a teszt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az új rendszer a gyakorlatban is jól vizsgázott, hiszen júniusában valamennyi Duna-menti járás helyi védelmi bizottságának honvédelmi elnökhelyetteseit a két hetes védekezés időszakára aktivizáltuk és bevonulásukat követően példásan megállták a helyüket és segítették a felkészülési valamint védekezési munkákat a helyszínen. A védelmi igazgatás központi koordinációját és szakmai irányítását ellátó szerve a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal (HM VH), mely végzi: Minisztériumi és területi szintű védelmi igazgatási döntések elkészítésének és végrehajtásának koordinálását. A megyei védelmi bizottságok működése feletti szakmai felügyeletet. A honvédelmi felkészítés feladatainak koordinálását az átfogó megközelítés szemléletével, a védelmi feladatok társadalmasításával. A honvédelmi igazgatás rendszerének fejlesztését és fenntartását. HT és Kormány különleges jogrendi időszakra vonatkozó működési feltételeinek biztosítását szolgáló rendelkezések kidolgozását, döntésre történő előkészítését, végrehajtását. A különleges jogrendben alkalmazandó rendkívüli intézkedések kidolgozását. A NATO válságreagálási rendszerével összhangban levő Nemzeti Intézkedési Rendszer (NIR) kialakítását. A nemzetközi válságkezelési gyakorlatok védelmi igazgatást érintő feladatainak végrehajtását (CMX, CME, CMX-CME). A polgári veszélyhelyzeti tervezés, kritikus infrastruktúra védelem feladataiban a honvédelmi érdekek érvényesítését. A befogadó nemzeti támogatás kormányzati feladatainak koordinációját. 9

10 A Védelmi Hivatal szerepe az átfogó megközelítés alapú koordináció végrehajtásában Kormányzati koordináció A Hvt. értelmében a honvédelemért felelős miniszter összehangolja a honvédelemben résztvevő szervek honvédelmi feladatokra történő felkészítését és felügyeli tevékenységüket. Annak érdekében, hogy a honvédelmi feladatok ellátása minden tárcánál és országos hatáskörű szervnél valamint a honvédelemben közreműködő szervezeteknél megfelelő módon biztosítva legyen, két megoldást javasolunk, egy szervezeti, illetőleg egy szakmapolitikai jellegű megoldást. A szervezeti megoldás lényege, hogy a honvédelmi minisztérium állományából minden minisztériumhoz vezénylésre kerüljön egy-egy fő a honvédelmi feladatok ellátásának elősegítése céljából. Ezt alkalmazzuk jelenleg a stratégiai fontosságú tárcáknál (KIM, NFM, NGM, EMMI), és beváltotta az eredeti elképzeléseket, ezért indokoltnak tarjuk, és szeretnénk a többi tárca megerősítését is egy-egy szakemberrel, aki a honvédelem érdekeit képviseli. A szakmapolitikai megoldás a NATO és az EU által széles körben alkalmazott átfogó megközelítés elvének gyakorlati alkalmazása lehetne. Az átfogó megközelítés jegyében, a civil és katonai képességek együttes, koordinált alkalmazása jelentheti a komplex válsághelyzetek rendkívül gyors és hatékony megoldását. Ennek érdekében célszerű az ágazatok bevonásával közös adatbázisok, képzési, kiképzési, valamint tervezési rendszerek kialakítása, az egyes tárcáknál lévő képességek összehangolása, a duplikációk kiküszöbölése, a tárcaközi együttműködés erősítése. A két megoldási lehetőség együttes és fokozott bevezetése először csak a stratégiai partner tárcáknál, majd a lehetőségek függvényében mindenhol biztosíthatja a honvédelem összkormányzati jellegének megjelenítését és a feladat maradéktalan végrehajtását. 10

11 A válsághelyzeti igények tervezésének rendszere Az átalakítás részeként szintén felülvizsgáltuk a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítésének, a Magyar Honvédség minősített időszaki igény tervezésének rendszerét, valamint a felhasználásra tervezett erőforrások kielégítésének rendjét. Az átvilágítás azonnali lépéseket indukáló eredményt hozott. Az állami irányítás széles vertikumát érintő feladat szabályozási és tervezési rendszere hatálytalan, illetve elavult. Megbomlott a minősített időszaki gazdaságvédelmi, honvédelmi-tervezés, a követelménytámasztás, a felelősségi és hatásköri rend, az igények kielégítése, a kapacitások lekötése, a vissza-, illetve lebiztosítás, az importbeszerzések életszerű tervezése, a szerződéskötéseket követő visszaellenőrzések egységes rendszere. Más jelentős területekkel összhangban (válságkezelés, műveleti alkalmazás, katasztrófák elleni védekezés, gazdaságbiztonság, tartalékolás, kritikus infrastruktúra védelem, stb.) a védelmi igazgatás ujjászerveződő keretében, a formálódó átfogó, polgári és katonai erőforrásokat koordináltan felhasználó koncepció mentén a rendszer az elvárásoknak megfelelő módon visszaépíthető, költséghatékonyan finanszírozható. A védelmi igazgatásban minden állami- és önkormányzati szerv, sok önkéntes szervezet és maga a lakosság is tevékeny szerepet játszik. A honvédelem szerteágazó feladatait csak akkor lehet sikeresen megoldani, ha az abban részt vevő valamennyi szervezeti elem végzi a saját felelősségi körébe tartozó részfeladatokat. Mindezen feladatok koordinált végrehajtásáért országos szinten a Kormány, területi szinten a megyei, fővárosi védelmi bizottság, helyi szinten a helyi védelmi bizottság, míg a településeken a polgármester a felelős. A védelmi igazgatási szervekhez telepített jogés hatásköröknek megfelelően valósul meg az országos hatáskörrel rendelkező szervek központi, illetve területi egységeinek irányítása, közöttük az együttműködés megszervezése. Az átfogó megközelítés alapelvei A honvédelmi igazgatás rendszere jelenleg is képes a kialakult helyzet jellegének és intenzitásának megfelelő szinten aktivizálni a válság kezeléséhez szükséges civil és rendvédelmi képességeket és összehangolni azok egymással, valamint a Magyar Honvédséggel történő alkalmazását. A kohézió és a koordináció további növelése érdekében a NATO és EU tendenciákkal összhangban azonban a jövőben alkalmazni kell az átfogó megközelítés elveit a civil-katonairendvédelmi képességek még hatékonyabb és koordinált együttes alkalmazására. 11

12 KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA VÉDELMÉRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS A KÉPZÉSBEN Dr. Horpácsi Ferenc r. ezredes Bevezetés A TÁMOP B-11/2/KMR számú Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások című pályázat keretében, a Civil-katonai partnerség nevű szakmai alprogram részeként, a Viselkedés vészhelyzetben című kiemelt kutatási terület keretében összeállított előadás célja a kritikus infrastruktúrák védelme érdekében végrehajtandó rendőrségi, valamint a fegyveres biztonsági őrségi feladatok hatékony és szakszerű ellátására történő felkészítés helyzetének bemutatása. A kritikus vagy létfontosságú infrastruktúra fogalmat számos összefüggésben megtaláljuk a különböző szakterületek szóhasználatában. Gyakorta tapasztalható, hogy eltérően értelmezik, más pontokra helyezik a hangsúlyt, azonban megtalálhatjuk benne a legfőbb közös elemeket is: eszközök, berendezések, rendszerek, illetve egészség, biztonság, jólét. Az értelmezés rendszerint meghatározóan attól függ, hogy ki és milyen terület érzékenységét vizsgálja. Ennek függvénye az is, hogy átfogóan vagy szűkítve értelmezik azon területeket, rendszereket, berendezéseket, létesítményeket, stb., amelyeket a körbe tartozónak tekintenek. A fogalom a gazdasági területről eredeztethető, azonban napjainkra széles körben használatos. A világ bármely részén bekövetkező, a lakosság élet- és vagyonbiztonságát meghatározó rendszer elleni szándékos vagy véletlen cselekmény, történés előtérbe helyezi azok védelmét, a védelmi felkészítést, a működés biztonságának szavatolását. A kritikus infrastruktúrák védelméhez kapcsolódó rendőrségi feladatok fő jogszabályi hátterét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény, a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény, és a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 295/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásai adják, míg a fegyveres biztonsági őrségek feladatát az évi CLIX. törvény határozza meg. A hazai jogszabályi meghatározás szerint célszerű katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet pontja szerinti, következő definíciót használnunk: Kritikus infrastruktúra: Magyarországon található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése, e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna. Az előadáshoz kapcsolódóan ezt a meghatározást tekintem a későbbiekben alapvetőnek. Előadásom középpontjában a rendőri képzés azon területei állnak, melyek valamilyen formában kapcsolódnak a kritikus infrastruktúrák védelmére való felkészítéshez. Azt szeretném bemutatni, hogy noha nevesítve kevéssé találkozunk a fogalommal és a feladatrendszerrel valójában hány ponton kapcsolódik a képzés, felkészítés. Jelen előadás összefoglaló jellegű, rövidített, melynek részletes változata szélesebb körben, pontosan tartalmazza az itt felvetett gondolatokat. 12

13 A kritikus infrastruktúrák védelmének feladatai A kritikus infrastruktúrák védelmére kialakított feladatrendszer fő elemeit célszerű elsőként a nemzetközi kötelezettségek szempontjából vizsgálni. Ennek megfelelően figyelembe kell venni Magyarország Európában és a nemzetközi szervezetekben betöltött helyét és szerepét. Mindezek kötelezettségeket és jogokat fogalmaznak meg hazánk és ezen belül az állami szervezetek számára. Meghatározónak tekinthetjük a 2004-ben elfogadott, a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programot (European Programme for Critical Infrastructure Protection EPCIP), illetve a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (Critical Infrastructure Warning Information Network CIWIN) Európai Bizottság általi felállítását. E két alapvető elem nyomán alakul a hazai védelmi szabályozás, illetve feladatrendszer. Az EPCIP megvalósítására vonatkozóan végül 2008 decemberében született végleges döntés, ekkor látott napvilágot a kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint ezek védelmi fejlesztéseinek szükségességéről szóló 2008/114/EK tanácsi Irányelv, amely már konkrét feladatokat határoz meg a tagállamok részére. Az Irányelv három fő vonala a megelőzés, a védelmi felkészülés és az ellenálló képesség kialakítása. A közösségi előírások hazai lebontása nyomán a feladatrendszer fő elemei (a teljesség igénye nélkül): a kritikus infrastruktúrák meghatározása; veszélyforrások körének megfogalmazása; a kritikus infrastruktúrák védelmébe bevonásra kerülő szervezetek és azok feladatainak meghatározása; erő-eszközpark létrehozása; a rendszer irányítási-vezetési elemeinek kijelölése; értesítési-riasztási rendszerek létrehozása; együttműködési rendszer kialakítása; a rendszerelemek felkészítése, majd közös felkészítés és gyakoroltatás, rendszergyakorlatok; ellenőrzési rendszerek kialakítása és működtetése. A rendszer valamennyi alkotóelemének azonos alapelv, általános és specifikus elvek mentén kell megteremtenie a működőképesség feltételeit. Kormányzati szinten a Belügyminisztérium a fő felelős, a társ minisztériumok esetében kidolgozási, együttműködési, illetve minimálisan tájékoztatási kötelezettség jelentkezik. A kritikus infrastruktúra körébe tartozó lehetséges veszélyek meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes tényezők eltérő intenzitással jelentkeznek, de sorrendjük bármikor markánsan változhat. (Kiváló példa erre a terrorfenyegetettség elmúlt évtizedben végbement előretörése és tartós fennmaradása.) A megelőzés-felkészítés-képesség fenntartás hármas követelményében napjainkra a képességek alkalmazásának fejlesztésére szükséges a hangsúlyt fektetni. Magyarország a katasztrófavédelem átfogó, majd részletes szabályozása révén fejlett megelőző, előjelző rendszerrel, a védelmi feladatokat alaptevékenységként ellátó, önálló szervezetekkel, valamint jelentős létszámú, a 13

14 védekezésbe bevonható egyéb szervezettel rendelkezik. Az elmúlt évek természeti katasztrófái bizonyították, hogy működő, megfelelően reagálni képes rendszer épült ki, amely alkalmas a kritikus infrastruktúra védelmében is eljárni. A kritikus infrastruktúra védelme feladatainak megjelenése a Rendőrség képzési rendszerében A kritikus infrastruktúra védelme a képzések többségében nevesítve nem jelenik meg. Maga a fogalom főként ágazati szintű tervezéskor jelentkezik, ugyanakkor a tényleges feladatokkal mint azt az alábbiakban vázolom valamennyi tevékenység során találkozhatunk. A feladatok a képzés különböző szintjein eltérő módon jelennek meg. A rendszerben alulról felfelé haladva, az alapképzésektől a továbbképzésekig, vezetői felkészítésekig egyre inkább a rendszerjellegű feladatok és azok irányítása, míg az alsóbb szinteken a végrehajtás, a védekezés feladatai találhatóak. A rendőr tiszthelyettesi állomány iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli alapképzése A tiszthelyettesi állomány képzésében a szolgálati feladatok alapjainak elsajátításakor az első lépcsőfok az őrzés-védelem kérdésköre. A moduláris rendszerű szakképzésben az első két modul lezárását követő rész-szakképesítés megnevezése őr-járőrtárs. (A korábbi megnevezés a vizsgált téma szempontjából még szemléletesebb: objektumőr-kísérő.) A képzés ezen szintjén több más ismeret mellett az őrzés-védelmi alapfeladatok kiemelt hangsúlyt kapnak. Ezek a feladatok képezik a kritikus infrastruktúra körében ellátandó alapfeladatok első elemeit. Az utak, épületek, létesítmények őrzése, a működés, használhatóság szavatolása, a rendkívüli események bekövetkezésekor foganatosítandó intézkedések és szolgálati feladatok a végrehajtás szintjén biztosítják az infrastruktúra működését, a megelőzést, a bekövetkezett eseményekre történő reagálást, illetve az eredeti helyzet visszaállítását. A képzés ezen szintjén kiemelt hangsúlyt kap az ügyeleti, értesítési, riasztási rendszerek működésének elsajátítása, az ott végrehajtandó azonnali és egyéb feladatok tartalma. Megjelenik ezáltal a következő tevékenységi kör: az értesítés-riasztás működtetése, a feladat-megosztási és együttműködési rendszer alkalmazásának oktatása. Az első rész-szakképesítésnél már jelentkezik a csapaterős tevékenységek oktatása, amely a képzés következő moduljában teljesedik ki. Itt a csapaterő által végrehajtott feladatok között oktatjuk azokat az ismereteket, amelyek az infrastruktúra védelméhez, illetve bekövetkezett események után a mentés, elhárítás, helyreállítás biztosításához nélkülözhetetlenek (zárás, biztosítás, kutatás, stb.). A későbbi modulok során mindezen ismeretek alparancsnoki szintű oktatása is megtörténik, így a kritikus infrastruktúrák védelmének feladatait mélyebben is megismeri az állomány. A felsőfokú képzésben megjelenő ismeretek A rendészeti felsőoktatásban a BA szinten a hallgatók a tiszthelyettesekéhez hasonló módon elsajátítják az egyes intézkedésekhez kapcsolódó ismeretanyagot, azonban ezen felül a képzésben megjelenik a vezető, parancsnok feladata és felelőssége is. A képzést lezáró komplex gyakorlatnak már eleme a rendkívüli helyzetekben végrehajtott tevékenység irányítása, feladatrendszere. A gyakorlat keretében a leendő tisztek tanulják és gyakorolják a kötelékek irányítását veszélyhelyzetben, szükség- és rendkívüli állapotban, bekövetkezett rendkívüli események nyomán végrehajtandó szolgálati feladatokban és csapaterős tevékenységek során. 14

15 A rendészeti mesterképzésben, MA szinten a tananyag részét képezi a minősített jogrendben végrehajtandó rendőrségi feladatok irányítása. A kidolgozás alatt álló nappali képzés lehetőséget biztosít arra is, hogy komplex gyakorlat keretében, különböző vezetői beosztásokban gyakorolják a feladatokat. A mesterképzés résztvevői már konkrét, a védelmi tervezési rendszert bemutató ismeretanyagot is elsajátítanak. Továbbképzési rendszerben végrehajtott gyakorlások A Rendőrség a felkészülés jegyében rendszeresen részt vesz a különböző katasztrófavédelmi gyakorlatokban, melyek tárgya a kritikus infrastruktúrákat érő különböző sérülések, támadások, balesetek során a védelmi-elhárítási rendszer működtetésének gyakorlása. Mindezen túl a Rendőrség kidolgozta önálló, a központi, területi és helyi szervek bevonásával végrehajtandó önálló gyakorlatát, melynek egyes elemei ugyancsak a kritikus infrastruktúrák védelmi körébe tartozó tevékenységet szimulálja. Ezek a gyakorlatok már vezetői és felsővezetői szintű felkészítést és gyakoroltatást tesznek lehetővé. Külön, önálló fejezete a képzésnek a Készenléti Rendőrség állományának ezirányú felkészítése is. A Rendőrség állományának speciális felkészítéseiben ugyancsak jelen van a kritikus infrastruktúrákat ért támadások esetén történő fellépés, a következmények felszámolásának oktatása, amely azonban jellegéből adódóan nyilvánosságot nem kaphat (speciális erők és eszközök alkalmazása). Összegezve: A rendőrség állománya képzésének gyakorlatilag valamennyi területén megtaláljuk a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgáló feladatokat. Az egyes feladatok a képzések különböző szintjein az adott állomány lehetséges feladatainak megfelelően jelentkeznek, a képzés, gyakorlás az adott szintnek megfelelő. A kritikus infrastruktúrák védelme napjainkban életünk meghatározó része. Műszaki, informatika és egyéb rendszerek egymással összekapcsolva biztosítják a mindennapokat. A rendszert érő bármely sérülés, támadás nem csupán egyes rendszerek leállását, de a működés lebénulását okozhatja, szélsőséges esetekben emberéletet, súlyos anyagi károkat okozva. Mindez nélkülözhetetlenné teszi, hogy az elhárításra, mentésre rendelt szervezetek a legrövidebb időn belül, hatékonyan, egymással szoros együttműködésben legyenek képesek a beavatkozásra. A képzés jelentősége és felelőssége abban áll, hogy felkészítse az állományt a megelőzés, beavatkozás helyreállítás komplex feladatrendszerére. 15

16 A Magyar Honvédség jelentős pszichológiai leterheltséggel járó speciális körülmények között feladatot végrehajtó állományának pszichológiai és alapszintű egészségügyi harcászati felkészítése Prof. Dr. Grósz Andor orvos dandártábornok A pszichológiai biztosítás rendszere A Magyar Honvédség pszichológiai ellátó rendszere két nagy, de feladatvégzés szempontjából egymással szorosan együttműködő szervezeti egységből áll, amely a Honvédség más funkciót ellátó szervezeteihez hasonlóan központi és csapattagozati elkülönülést mutat. A csapattagozatban szolgálatot teljesítő pszichológusok a feladatvégzés helyszínéül számukra kijelölt katonai szervezet állománytáblájában rendszeresített beosztást töltik be, azonban szakmai felügyeletüket a MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Védelem-egészségügyi Intézet Pszichológiai Osztály (továbbiakban VÉDEÜIG Pszichológiai Osztály) állománytáblájában rögzített beosztásban működő csapatpszichológiai referensen keresztül az MH Egészségügyi főnök gyakorolja. A csapatpszichológusok fő feladata a személyi állomány monitorozása, ellátása, pszichológiai témájú képzések levezetése, valamint a családtagok pszichológiai ellátása, ezen kívül a parancsnoki munka segítőjeként tanácsadói jogkörrel rendelkeznek a szervezetet érintő pszichológiai érintettségű döntések esetén, valamint az alakulat állományából kialakított pszichológiai jelzőrendszer, a krízishálózat mentorálását, felügyeletét végzik. A Csapatpszichológiai Szolgálat mellett a katonák pszichológiai biztosítását az MH Egészségügyi Központ, mint központi tagozat végzi. Az MH Egészségügyi Központ keretein belül a szervezeti egységek funkcionális elkülönülést mutatnak a pszichikai alkalmasság vizsgálattól a képzéseken és a mentális gondozáson keresztül az ambuláns ellátásig. Az pszichológiai alkalmasság vizsgálatokat a Kecskeméti Repülőorvosi Alkalmasság-vizsgáló és Gyógyító Intézet Pszichológiai Osztályán végzik az ott dolgozó szakemberek, melynek során az új belépők pszichológiai alkalmasságának megállapítása és a már állományban lévők alkalmasságának időszakos vizsgálatokkal történő mérése valósul meg. Ezen kívül itt végzik azokat a speciális vizsgálatokat is, melyek a missziós szolgálatra, vagy külföldi tanulmányokra, esetleg hivatásos állományba lépésre való alkalmasság megállapítását, az egyes speciális beosztások betöltésére vonatkozó időszakos engedélyezések kiadását, valamint a külszolgálatból hazatérő állomány hazai feladatvégzésre való alkalmasságának megállapítását irányozzák elő. A pszichológiai képzések, fejlesztések kidolgozása és végrehajtása főleg a VÉDEÜIG Pszichológiai Osztály szervezeti egységben történnek. Fő feladatot a külszolgálatra utazó állomány pszichológiai felkészítése és visszaillesztése jelenti, mely kiscsoportos tréningmódszerrel történik, ezen kívül az Osztály munkatársai vezetői, csapatépítő, készségfejlesztő tréningeket, akkreditált képzéseket, szervezeti diagnózist végeznek, prevenciós, kríziskezelő képzéseket tartanak és gyakorlati oktatóhelyként működnek a pszichológusképzést folytató egyetemekkel kötött együttműködési megállapodás alapján. A pszichológiai támogatás a prevención kívül intervenciós jelleggel is megvalósul tanácsadás, terápia és ambuláns szakellátás formájában, mely szintén a MH Egészségügyi Központ keretein belül folyik. A pszichológiai tanácsadás, terápiás folyamatok, krízishelyzetek kezelését egyrészt a VÉDEÜIG Pszichológiai Osztály Mentálhigiénés Alosztályán dolgozó szakszemélyzet, valamint a Csapatpszichológiai Szolgálat megfelelő képesítéssel rendelkező szakállománya hajtja végre. Ezen kívül a speciális ellátást igénylő szakellátást a pszichiátriai betegek esetében a MH Egészségügyi Központ Pszichiátriai Osztály, a neurológiai tünetekkel rendelkező betegek esetében pedig az MH Egészségügyi Központ Neurológiai Osztály szakemberei végzik. 16

17 Hazai és külföldi feladatok A pszichológiai biztosítás rendszerében nagyon fontos az egyes szervezeti elemek között jól működő formális és informális csatornákat egyaránt működtető információáramlás. Ennek alapvető elemei a feladatkiadás és feladatvétel, melynek formális elemei a Magyar Honvédség szervezeti struktúrájából adódóan jól meghatározottak. A rendkívüli esemény bekövetkezésekor hazai területen (pl. árvíz, haláleset stb.), és műveleti területen úgyszintén a VÉDEÜIG Pszichológiai Osztály koordináló és végrehajtó szerepet betöltve tájékozódik a pszichológiai biztosításra bevethető szakemberek számáról, mozgósíthatóságáról és a végrehajtandó feladatokról, majd gondoskodik a rendszerben szolgáló pszichológusok kiértesítéséről és irányításáról, a feladatok tervezéséről és szervezéséről természetesen a megfelelő Magyar Honvédségnél rendelkezésre álló szervezeti egységekkel együttműködve. Pszichológiai alkalmasság-vizsgálat A katonai alkalmasság vizsgálatok célja kiszűrni azokat a vizsgálati személyeket, akik az MH különböző katonai szervezeteiben, béke körülmények között, a várható beosztásukkal szemben támasztott pszichológiai követelményeknek aktuálisan és várhatóan hosszabb távon nem felelnek meg. A vizsgálatok további célja, azon személyek kiszűrése, akik várhatóan katonai (tábori) körülmények között, hosszantartó fizikai megterhelés alatt, megnövekedett pszichés igénybevétel mellett team munkában, kiképzési feladatok elsajátítására és tartós munkavégzésre, feladat végrehajtásra nem alkalmazhatóak (pl. ISAF, KFOR, stb.). Általánosan, pszichológiailag alkalmas az a személy, aki várhatóan hosszú távon megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, figyelmi, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek. A vizsgálati személyek három típusú vizsgálaton esnek át. Papír-ceruza tesztek, műszeres vizsgálatok, és pszichológiai exploráció. A papír ceruza tesztek tartalmaznak teljesítmény teszteket (pl. általános és műszaki intelligencia, figyelem, döntési képességet vizsgáló), valamint személyiségteszteket. A műszeres vizsgálatok főként a személy komplex szenzomotoros vizsgálatára, egyensúlyi, tremor, két kéz koordinációs, figyelmi és mélységlátásra irányulnak. A pszichológusi exploráció során lehetőség nyílik a vizsgálati személy élettörténetének, családi körülményeinek, motivációinak, katonai pályájának megismerésére és a kommunikációs készségének vizsgálatára. A pszichológiai vizsgálatok differenciáltan kerülnek végrehajtásra, mivel a vizsgálati csoportnak megfelelően más meghatározó elv alapján kell összeállítani a vizsgálati teszt battériát és az explorációs beszélgetés is különböző szempontok szerint zajlik. Ez alapján a vizsgálatok négy fő csoportját különböztethetjük meg: katonai állományba jelentkezők, katonai oktatási intézményekbe és külföldi tanfolyamokra jelentkezők, speciális beosztásokra jelentkezők (búvár, ejtőernyős, tűzszerész,), külföldi katonai szolgálatra jelentkezők (hadműveleti területen és NATO vezetési szinten). A fentieken kívül a speciális beosztásban dolgozó katonák (repülő-hajózó állomány, légiforgalmi irányítók, tűzszerészek, ejtőernyősök, búvárok) minden évben részt vesznek egy pszichológiai állapotfelmérő vizsgálaton. Jelenleg kidolgozás alatt van az MH szintű alkalmasságvizsgálatról szóló HM rendelet, mely a jelenlegi alkalmasságvizsgálati rendszert bizonyos elemeiben megváltoztatja. Azok a katonák, akik részt vesznek az alkalmasságvizsgálati eljáráson, minősítést kapnak, mely a további feladat végrehajtásukra is hatással van. Az alkalmassági minősítés az eredménytől függően 3 kategóriába sorolja a résztvevőket, ez lehet alkalmas, ideiglenesen alkalmatlan illetve pszichológiai követelményeknek nem felelt meg. Ez utóbbi esetben a vizsgálati személy fellebbezhet a minősítés ellen, ezt követően másodfokú eljárásra kerül sor, mely megállapítja a katona alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát az adott feladatra. 17

18 Pszichológiai felkészítés A hagyományos felkészítés a 2000-es évek előtt kimondottan a harcászati kiképzést tartalmazta, mely az ellenséges haderővel szembeni reagálási módok, technikák oktatására korlátozódott mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A rendszerváltást követően a gazdasági-politikai helyzet változásának megfelelően a magyar haderő összetétele és feladatrendszere is jelentősen átalakult, ami magával hozta a szervezeti kultúra és a társadalmi megítélés megváltozását is. Többek között a sorkatonaságot felváltotta a professzionális hadsereg, melynek az eddig prioritásként megfogalmazott ország védelem mellett ki kellett alakítania a honvédség kornak megfelelő célrendszerét. A NATO csatlakozással együtt járó kötelezettségek társadalmi, politikai szinten ugyan megfogalmazták a honvédséggel szembeni elvárásokat, azonban a missziós kiküldetésre készülő katonák leginkább az egyéni érdekeknek megfelelő cél és eszmény-, és ehhez kapcsolódó motivációs rendszert állítottak fel. A külszolgálati misszióba vezényelt állomány esetében a legnagyobb motiváció a kiemelt fizetés. Ez mellett természetesen megjelenik a kalandvágy és a szakmai kíváncsiság, azonban fontos kiemelni, hogy a megfogalmazott motívumok sok esetben a tapasztalt nehézségek hatására lecsökkennek, extrém helyzetben elfogynak. Ehhez hozzájárul az is, hogy a családtól, megszokott környezettől távol teljesítenek szolgálatot idegen kultúrában, ahol az ellenség nehezen azonosítható, hiszen a jelenlegi aszimmetrikus hadviselés nem teszi lehetővé a jól definiált, civil lakosságtól elkülönülő ellenséges célcsoport megkülönböztetését. A felsorolt tényezők jelentős mértékben megnehezítik a hatékony és eredményes feladat végrehajtás megvalósítását, az említett emberi hozzáadott érték sebezhetőségén keresztül. Nyilvánvaló, hogy a katonai ismeretek megszerzésén kívül a felkészítés során foglalkozni kell a humánummal is annak érdekében, hogy a magyar katonák megfelelő hatékonysággal tudják ellátni a béketámogató missziókhoz kötődő feladataikat. A pszichológiai felkészítésekhez kötődően az említett problémákat elemezve két fontos fő elemet különböztethetünk meg, melyek nagymértékben befolyásolják a katonák feladat végrehajtását. Az egyik, hogy a speciális környezetben átélt harci tevékenységek során fokozottabb harci stressz kialakulása várható, a másik pedig, hogy a hazától távoli szolgálat során egyéb, fokozatosan növekvő stressz megjelenése tapasztalható. A felkészítéseknek mindenképpen foglalkozniuk kell a harctéri bevetésekkel összefüggő és a későbbiekben is visszatérő komplex érzelmeket és viselkedésjegyeket megjelenítő hatásaival, a harci stressz jelenségével, de időt és energiát kell fordítani a más jellegű, harci körülményektől függetlenül megjelenő feszültségforrásokra és azok kezelésére is. A harctéri tapasztalatokkal egyáltalán nem, vagy csak kismértékben rendelkező katonák esetében fokozottan lényeges, hogy a felkészítés során megismerkedhessenek a harci stressz jelenségével, jellegzetességeivel és a feladat végrehajtásra gyakorolt hatásaival. Fontos ez azért, hogy ne érje őket felkészületlenül a stresszel együtt járó érzelmi, kognitív és viselkedéses reakció, és azért is, hogy megtapasztalják azt, hogy az átélt folyamat miatt nem kell szégyenkezniük, hiszen az teljesen általános még akkor is, ha nem nyilvánvalóan észlelik megjelenését társaikon. A pszichológiai felkészítések célja a harci stresszre való felkészítésen kívül a külszolgálathoz kötődő egyéb, de pszichés működést befolyásoló hatással bíró problémák megjelenésére történő felkészülés, figyelem felhívás. Ide leginkább olyan akkut, tehát elhúzódó stresszt kiváltó tényezők tartoznak, melyek kezelése, különböző technikákkal, vagy gyakorlati tanácsokkal történő csökkentése a figyelem feladatra fokuszálását és a mentális harckészültség fokozását, a pszichés kifáradás jelentős mértékű kitolását segítik elő. A MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság és jogelődszervezetei óta végzik a jelenlegi formában a külszolgálatra utazó állomány pszichológiai felkészítését. Az ezt megelőző időszakban a felkészítések időtartama 4, majd ezt követően 10 órás időtartamot vett igénybe. A készségfejlesztés kiscsoportos tréningmódszerrel kerül végrehajtásra. A tréningmódszer lehetőséget ad arra, hogy a csoporttagok saját élményen alapuló aktív tanulással az eddigi tapasztalatok aktiválásával új ismereteket szerezzenek. A felkészülés folyamán a foglalkozások jelenleg 30 illetve 10 órás tréningek keretében történnek. A kiutazó állomány azon része, akik 2 éven belül nem vettek részt pszichológiai felkészítésen, 30 órás tréninget kap. Az állomány fennmaradó része 10 órás felkészítésen vesz részt. A 10 órás felkészítés tematikája az adott misszióra specializált, 18

19 valamint ismétlő jelleggel tartalmazza azokat a kulcsfontosságú információkat, melyek a 30 órás felkészítésen bővebb kifejtésre kerültek. A pszichológiai felkészítések tematikájának felépítését meghatározza az a tény, hogy vannak általános, a műveleti területtől és beosztástól függetlenül megjelenő missziós stresszorok, illetve olyan nehézségek, problémák, melyek az adott műveleti terület jellegéből adódóan jelennek csak meg, válnak meghatározóvá. A családtól való távolság, személyközi és szervezeti konfliktusok megfelelő kezelése, a feladatvégzéssel illetve missziós mindennapokkal kapcsolatban megjelenő krónikus és akut stressz minden szolgálatot ellátó katonát érint. Ugyanakkor kritikus eseményekkel kapcsolatos stressz adaptív kezelése, tömegkezelési műveletek során jelentkező pszichés megterhelés elviselése, potenciális rajtaütéssel, fogolyhelyzettel történő mentális megküzdés, kultúrsokk kezelése bizonyos műveleti területre tervezett katonák pszichológiai felkészítésében hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon. A missziós tréningek ezért minden felkészítésen megjelenő általános, illetve az adott műveleti terület specifikumaira felkészítő kiegészítő modulokból állnak. Az általános modulok között a következő területek találhatók meg: stressz és stresszkezelés, konfliktuskezelés és asszertivitás, kommunikáció, család és misszió. Kiegészítő, tehát nem minden tréning esetében feldolgozásra kerülő témák: tömegkezelés, viselkedés fogságban, előítélet, viselkedés műveleti területen. A pszichológiai tréning a következő témaköröket, modulokat öleli fel: Stressz, stresszkezelés A stressz fogalmának, mechanizmusának és jellegzetességeinek megismertetése, a műveleti területen folytatott tevékenységre gyakorolt hatásának bemutatása, tudatosítása. Stresszkezelési, megküzdési technikák megismertetése, a felkészítendő állomány bevonásával közös kidolgozása. Ezek révén egyéni és csoportos szinten fejleszteni a stressz-toleranciát, a missziós stresszorokkal való megküzdés hatékonyságát. Konfliktus, konfliktuskezelés A konfliktus fogalmának, kialakulásának, megelőzésének és a különböző konfliktuskezelési stílusok jellemzőinek, a hatékony konfliktuskezelés lépéseinek ismertetése. A konfliktusok különböző szintű megjelenésének, és következményeinek bemutatása, tudatosítása. A konfliktusok megelőzését és kezelését elősegítő elméleti ismeretek és gyakorlati technikák átadása révén növelni az állomány tagjainak társas hatékonyságát. Misszió és család A misszió és család egymásra hatásának tudatosítása a kiutazó állománnyal. A külszolgálat során megjelenő lehetséges magánéleti, familiáris problémák bemutatása, kezelésével kapcsolatos praktikus tanácsok és ajánlások megfogalmazása. Viselkedés fogságban A fogság alapvető pszichológiai jellemzőinek, elsődleges és másodlagos traumatizáló tényezőinek ismertetése. A fogság egyes szakaszai során a túlélés valószínűségét növelő adaptív attitűdök és viselkedések bemutatása, pszichológiai hatásmechanizmusának magyarázatával kísérve. Gyakorlati ismeretek átadása révén a fogság jelentette extrém élethelyzettel történő megküzdést elősegítő képességek fejlesztése. Kommunikáció A kommunikáció elméleti alapjainak, törvényszerűségeinek, lehetséges hibáinak ismertetése. A verbális és nonverbális kommunikáció hatékonyságát növelő technikák elsajátításán keresztül a műveleti területen történő feladatvégzéshez szükséges kommunikációs kompetenciák kialakítása és fejlesztése. Asszertivitás Az asszertivitás fogalmának, sajátosságainak, alkalmazási lehetőségeinek megismertetése. Az asszertív viselkedés szabályainak, technikáinak elsajátítása révén az állomány tagjainál, a szervezet adta keretek figyelembevételével a társas hatékonyság fejlesztése. Csapatépítés A kiutazó, közös feladatot végző csoport munkavégzésének hatékonyabbá tétele, valamint a csoportszerepek kialakulásának elősegítése, a közös munkavégzéssel járó konfliktusok 19

20 megtapasztalása modellhelyzetek kapcsán. Ezen kívül a csapatfejlődés fázisainak megismertetése, tudatosítása. Előítélet Az előítélet fogalmának, elméleti jellegű vonatkozásainak ismertetése, a műveleti területen történő feladatvégzésre gyakorolt hatásának bemutatása és tudatosítása. Tömeglélektan A tömeg fogalmának, a tömegjelenségek békefenntartói vonatkozásainak ismertetése. A tömegkezelés során jelentkező pszichés és egyéb stresszorok hatékonyabb kezelését elősegítő különböző technikák bemutatása, a műveleti területen végrehajtandó tömegkezelési feladatokhoz szükséges kompetenciák fejlesztése. Viselkedés műveleti területen A műveleti területek eltérő kultúrájú lakosságának szokás- és hiedelemrendszerének pszichológiai szempontú ismertetése révén az állomány specifikus felkészítése a műveleti területen történő feladatvégzésre. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Intézet feladatrendszere A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Intézet (a továbbiakban: EÜFTI) az MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgató (MH Egészségügyi főnök) alárendeltségében hajtja végre feladatait, közvetlen kapcsolatot tartva a csapatokkal. Az EÜFTI fő feladata az MH hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állomány egészségügyi alap-, szakkiképzésének és felkészítésének megtervezése, megszervezése és végrehajtása, ezen kívül az MH által válságkezelő, békefenntartó műveletekben, felajánlott erők egészségügyi kiképzése, felkészítése, valamint az MH egészségügyi szakállományának előmeneteli képzésének tervezése, szervezése és végrehajtása. Az EÜFTI az egészségügyi szakkiképzéseket a 15/2012. HM rendelet (a továbbiakban: Rendelet), a 102/2012. nyt. számú Kiképzési Intézkedés, valamint a jóváhagyott Kiképzési Programok alapján hajtja végre. Történeti áttekintés: A 1980-as, 1990-es években a nagy létszámú hadseregben az egészségügyi képzés, mint tömegképzés került végrehajtásra minimális tudással, készséggel, kompetenciák nélkül. A 2000-es évek első felében a Magyar Honvédség rendeltetésében változások történtek, ezáltal a kiképzési elvárások is módosultak. A kiképzett harcoló katona - mint a legfőbb erőforrás - komoly értéket képvisel. Ennek megtartása érdekében a Magyar Honvédség segítő szakágainak (humán szolgálat, személyügy, egészségügy) minden szükséges lehetőséget meg kell ragadnia. Az egészségügyi szakkiképzés -, mint a katona-egészségügy megelőzésében jelentős szakág - kiemelten hozzájárul a katonák életének megmentéséhez, állapotuk stabilizálásához és állapot romlásuk megelőzéséhez évben kezdődött el az egészségügyi kiképzési rendszer felülvizsgálata. Ennek során a meglévő rendszert átgondolva hatékony, gyakorlatias és realisztikus egészségügyi kiképzés kialakítása volt a fő cél. Fontos mérföldkő volt az MH Egészségügyi doktrína megalkotása, mely meghatározza, hogy: A béke és műveleti területeken végrehajtásra kerülő feladatok során nagy hangsúlyt kell fektetni az egészségügyi biztosításra, kiemelten a személyi állomány harci eredetű sérüléseinek, betegségeinek ellátására. Ennek egyik előfeltétele a képzett, kiképzett, speciális, vagy különleges egészségügyi felkészítésben, szakkiképzésben részesült állomány. Az egészségügyi szakkiképzések tartalma elsődlegesen az intézmény előtti sürgősségi ellátás, amely olyan tevékenységek láncolata, melyek a sérülés/megbetegedés helyszínén biztosítják a betegek és sérültek (szükség szerint) felkutatását, osztályozását, veszélyzónából történő azonnali kimentését, a sérülés helyén életmentő, vitális paramétereket stabilizáló ellátását, fájdalom csillapítását és egészségügyi kiürítésre való felkészítését. 20

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY MANS munkacsoportok összesített ütemterve MUNKACSOPORT 2005. NOVEMBER 2005. DECEMBER 2005. JANUÁR Szakmai Feladat: A kiválasztási rendszerre

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012. -=- ~li~~ll ~6~-)liOA~kT EGYÜTTMŰKÖDÉSI AMELY LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS, A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.!- L 2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület A vízbiztonság komplex kezelésének alapelvei Jogszabályok alapján működő Az együttműködő szervezetek szakmailag

Részletesebben

Ipari, vegyipari létfontossl

Ipari, vegyipari létfontossl BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt

Részletesebben

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK,

Részletesebben

A Honvéd Vezérkar Főnökének PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA egyes beosztások betöltésére

A Honvéd Vezérkar Főnökének PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA egyes beosztások betöltésére HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖK A Honvéd Vezérkar Főnökének PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA egyes beosztások betöltésére A Honvéd Vezérkar Főnöke a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 A NATO csatlakozás feltétele: a NATO minősített adatok védelmének szakmai felügyeletére

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon 2013. március 25. A katonai felsőfokú vezetőképző tanfolyam túlnyomó többségükben ezredesi rendfokozatot viselő

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

MUNKATERV a 2010-es évre

MUNKATERV a 2010-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2010-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Tájékoztató előadások megtartása az európai és a világ konfliktus gócairól és azok kezelésének helyzetéről;

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116 Fax: (06-1)469-4388

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzés célja Az iskolarendszeren kívüli rendőr szakképzés célja, hogy a rendőrség középfokú szakképesítéshez kötött beosztásaiba előírt szakképzettség megszerzését

Részletesebben

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 Munkacsoportok A Magyar Honvédség légiforgalom-szervezésének korszerűsítéséről szóló 40/2004.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 57. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE BIO-TECH TUDÁSKÖZPONT BUDAPEST,

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KATONAI ÉPÍTÉSÜGY VI. Katonai Építéshatósági Konferencia GÖD, 2007. május 29-30. Gulyás András mérnök ezredes HM KEHH Építéshatósági Osztály 2007. 06. 08. VI. Katonai Építéshatósági Konferencia 1 TARTALOM

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben