BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Reklám szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Reklám szakirány A WELLNESS JELENTŐSÉGE A CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE VALAMINT A GAZDASÁG KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TURIZMUS SZEMPONTJÁBÓL, GLOBÁLISAN ÉS MAGYARORSZÁGON Készítette: Bátyai Dóra Budapest,

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés. Miért választottam a wellness-témakört? oldal 2. Napjaink civilizációs betegségei, a megelőzés szerepe 2.1. Civilizációs ártalmak főbb okai Miért vagyunk egyre betegebbek oldal 2.1. Homo sitting oldal 2.2.Az étkezési zavarokról oldal 2.3.Az étkezési zavarok legfőbb formái oldal 2.4.Egyéb pszichés eredetű betegségek oldal 3. A wellness gyökerei, jelentése és tényezői 3.1.A wellness rövid története oldal 3.2.A wellness elemei Dr. Kenneth H. Cooper elmélete szerint oldal 3.3.Vállalati wellness már az 1970-es évektől? oldal 3.4.A wellness értelme ma oldal 3.5.Wellness, mint üzletág oldal 4. Magyarországi helyzet Európa más országaival összehasonlítva 4.1.Egészségügyi helyzet oldal 4.2.Táplálkozási szokások hazánkban oldal 4.3.Pszichés eredetű betegségek hazánkban oldal 4.4.Sportolnek.hu? oldal 5. Wellness Magyarországon 5.1.A welness kialakulása, objektív és szubjektív feltételei hazánkban oldal 5.2.Nem elhanyagolható kérdés: egységes terminológia, sztenderdek oldal 5.3.Wellness vs. gyógyturizmus oldal 5.4.Wellness.marketing hazánkban oldal 6. A magyar egészségturizmus fejlesztési stratégiája a közötti időszakban 6.1.Alapvető célok, elvárások oldal 6.2.A stratégia konkrét célrendszere oldal 6.3. Turisztikai feladatok oldal 4

3 6.4. Egészségüggyel kapcsolatos feladatok oldal 6.5. Az oktatási és képzési rendszerrel kapcsolatos feladatok oldal 6.6. Különböző területek fejlesztésének összehangolása oldal 6.7. Regionális fejlesztési irányok oldal 7. A Magyar Turizmus ZRT ra tervezett stratégiája a vizek jegyében : A vizek éve oldal 7.2. A vizek éve 5 cseppben oldal 8. Marketing stratégia egy gyógyfürdő esetében A sódomb lábánál gyógyfürdő markáns védjeggyel oldal 8.2. A víz, mint alap oldal 8.3. Vadromantikus fürdőzéstől Európa legnagyobb gógy- és wellness-fürdőjéig oldal 8.4. Marketing stratégia Célcsoprtok oldal Termékpolitika oldal Árpolitika oldal Értékesítés oldal Kommunikáció oldal 8.5. Vendégelégedettség-mérés oldal 8.6. Összegzés oldal 9. A Budapesti Gyógyfürdő Zrt. új trendeknek megfelelő új startégiája 9.1. A budapesti gyógyfürdők helyzetének alakulása oldal 9.2.Fejlesztések a szolgáltatásokban oldal 9.3.Az egyes fürdők tervezett profilja oldal 10. Wellness központ: alternatíva a nagyvárosban 10.1.A fitnesz termek rövid története hazánkban oldal 10.2.Az A1, mint első magyar wellness-központ megnyitása oldal 10.3.Miben új a wellness-központ? A koncepció lényege A koncepció lényege oldal A célcsoport bővítése oldal Termékfejlesztés oldal 10.4.Az A1 Wellness-központok kommunikációs stratégiája oldal 5

4 10.5.A1 franchise-ban? oldal 11. Záró gondolatok oldal Irodalomjegyzék oldal Mellékletek: Külön dosszié 6

5 1. Bevezetés: Miért választottam a wellness témakört? Az első kérdés, ami az olvasóvban bizonyára minden szakdolgozat kapcsán felmerül: miért döntött az illető az adott téma mellett? Mindenképpen valami olyasmit szerettem volna választani, amibe legalább részben belelátok, ugyanakkor aktuális, az emberek mindennapjaiban is jelen van, amelynek forrásaként nemcsak könyvek, internetes oldalak szolgálnak, hanem saját tapasztalataim is. Így esett választásom a a 21. század egyik legnagyobb őrületére, a wellnessre. Gyermekkorom óta szoros kapcsolatban állok a sporttal, az egészséges életmóddal. Édesapám és édesanyám testnevelő-tanárok, édesapám a testnevelés mellett biológiát tanít. Édesanyám pedig aerobic-edző, masszőr, callanetics-oktató, Kriston-féle intim torna tréner. Ami engem illet: óvodás korom óta jártam anyukámmal a városi sportcsarnokba szülővárosomban, Jánoshalmán aerobic-edzésre. Persze akkor még nem vettem részt az órákon, mégis: magamba szívtam a zene, a mozgás szeretetét. Általános iskola negyedik osztályában azonban már elkezdtem rendszeresen edzésre járni akkorra már gyermekek, fiatalok versenyre való felkészítésével is foglalkozott anyukám, és 11 évesen már részt vettem életem első versenyén. Ekkor még duci kisgyerek voltam. Ám az aerobic mellett rendszeresen végeztem az úgynevezett Callanetics torna gyakorlatait, valamint az addig meglehetősen sok és nem mindig egészséges étel fogyasztása helyett mértékletesen, és egészségesen kezdtem étkezni. Mindennek meglett az eredménye... Azt hiszem, nem haszontalan ezt leírnom, hiszen életem ezen korszaka valószínűleg örökre rányomta bélyegét a sporttal, egészségel való kapcsolatomra, és ennek is köszönhető, hogy a téma a mai napig nagyon érdekel. A versenyzést már 8.osztály után abbahagytam, de továbbra is rendszeresen részt vettem fitness-aerobic órákon. Már főiskolás voltam a BGF-KKFK-n, mikor elvégeztem az aerobic versenybírói tanfolyamot, és azóta rengeteg hazai versenyen - például diákolimpiákon, és a Magyar Kupán is - pontoztam. Tavaly pedig egy egy éves aerobic oktatói tanfolyamon szereztem OKJ-s képesítést. Idén novemberben elkezdtem a személyi edzői tanfolyamot, illetve tervezem még, hogy dietetikus tanfolyamot is végzek majd. Minden olyan téma érdekel, amely az egészséges életmóddal, a sporttal kapcsolatba hozható. Mivel aerobic oktató, személyi edző számára is rendkívül fontos, hogy eladja 7

6 magát a piacon, és mivel emellett reklám szakmára is készülök, úgy gondoltam, a legjobb, ha olyan dologgal foglalkozom, amely még hasznos is számomra. Így a témán belül különös hangsúlyt fektetek a wellness kialakulásán és jelentésén kívül a hazai wellness marketingre is. Mivel a wellness üzlet is sok helyütt már a gazdaság hajtómotorja feltétlenül bővebben ki kell térni a gazdasági megnyilvánulás egyik fő tényezőjére, a wellness-turizmusra, illetve a Magyarországon ezzel még kissé összemosódó gyógyturizmusra, illetve a gyógyturizmus, gyógykezelések wellness irányba történő elmozdulására, a legújabb trendekre. Mit is jelent ez a manapság különösen jól csengő szó? Nyerjen kényeztető, luxus, fantasztikus wellness-hétvégét az xy szállodában! Ezzel a felhívással szinte nap mint nap találkozhatunk: tévéműsorokban például telefonos nyereményjátékoknál, magazinokban, a boltok plakátjain különböző termékekhez kapcsolódó nyereményakcióknál. 1 Sokan élnek és visszaélnek használatával. A marketingesek kezében eszközzé vált, sok termék és szolgáltatás eladhatóságát növelve. Sajnos sokszor anélkül kerül alkalmazásra, hogy a szó pontos jelentésével tisztában lennének. Szakdolgozatomban további célom, hogy e kissé megfoghatatlan szó mögé nézzek, bemutassam, hogy bizony nem egyetlen módja létezik a wellnessezésnek főként ha a definíciója szerint vizsgáljuk. Végül igyekszem saját belátásom, tapasztalataim, ötleteim alapján megoldást keresni arra, hogyan lehetne a magyar lakosság egészségtudatát fejleszteni és rámutatni arra, hogy ebben a jó kommunikációs stratégiának mekkora szerepe lehet , 16:30 8

7 2. Napjaink civilizációs betegségei, a megelőzés szerepe 2.1. A civilizációs ártalmak főbb okai Miért vagyunk egyre betegebbek? A XI. századra a civilizációs berendezkedéssel összefügő megbetegedések terjedtek el, elsősorban a fejlett, vagy közepesen fejlett országokban. Korábban a járványszerű betegségek szedték a legtöbb áldozatot. Gondoljunk csak arra, hogy annak idején egy egyszerű influenza, vagy egy kisebb tüdőgyulladás is halálos lehetett, vagy a gyermekágyi lázra, mely a szülő nők közül szedte áldozatait a higiéniás viszonyok miatt. Ez természetesen csak néhány példa. Az orvostudomány fejlődésével korábban rettegett betegségek váltak könnyen gógyítható rutinbetegséggé. Mégsincs kevesebb beteg, mégis meghalnak emberek időskor előtt. Egyre gyakoribbak a keringési-, mozgásszervi, daganatos, légző-, és emésztőszervi megbetegedések, nem is beszélve a pszichés eredetű problémákról, melyek sokszor legalább annyira megkeserítik az egyén életét, mint a testi panaszok, sőt a legtöbb esetben rövid idön belül testi tüneteket produkálnak. Ilyenkor, ahelyett, hogy szakemberhez fordulnának, sokan valamilyen ideig-óráig jobb közérzetet nyújtó szerhez folyamodnak, amely csak tovább görgeti a problémákat A korunkat jellemző egészségügyi helyzet tehát rendkívül paradox módon alakul. Hogyan lehet, hogy míg az orvostudomány egyre fejlődik, mégis egyre többen betegszenek meg? A válasz egyrészt a fejlett, vagy viszonylag fejlett társadalmak civilizációs berendezkedésében keresendő. Másodsorban - és erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni az egyéni felelősségtudat-hiányában. Hiszen az orvostudomány hiába fejlődött fejlődik ilyen ütemben, hiába állnak rendelkezésre egyre jobb gépek, a legmodernebb gyógyszerek, ha számtalan módon romboljuk egészségünket, ha amit az egyik oldalon megúszunk, amire elég csak egy pirulát bekapnunk, azt a másik oldalon mi magunk tesszük tönkre. A mozgásszegény életmód,a helytelen táplálkozás sok üres kalória, ugyanakkor kevés hasznosítható tápanyag -, túlhajszoltság, stressz: tipikus, és legfőbb okok arra, hogy ezen betegségek óriási méreteket öltenek. Persze, minderre mindig megvan az ok, a magyarázat, vagy az ürügy? Nincs időm mozogni, nincs időm gondoskodni megfelelő táplálékról, nincs időm pihenni, kikapcsolódni, szórakozni, mert dolgoznom kell, mert a gyerekért megyek az óvodába, az iskolába, mert ügyet intézek, mert,mert, mert Ilyen, és ehhez hasonló kifogásokat nap mint nap hallani. Az emberek felelősséget vállalnak a munkahelyükön, teljesíteni akarnak, 9

8 hajszolják a pénzt, felelősséget vállalnak a családjukért, az autójukért csak önmagukért nem vállalják a felelősséget Mindennek számokkal mérhető eredményei vannak, a statisztikák rendkívül rossz képet festenek. Az említett betegségek jelentős mértékben rontják az életminőséget, csökkentik az élettartamot. Emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a gazdaságra is rendkívül káros hatásuk van. Egyrészt a betegség miatti szabadságok, másrészt a betegségek kezelése emészt fel hatalmas összegeket. Ezért is érthető, ha Európára vonatkoztatunk hogy az EU egészségpolitikája prioritása a prevenció megvalósítása, hiszen ez sokkal előnyösebb mind humán, mind gazdasági szempontból. Nézzük most a civilizációs betegségek főbb csoportjait, először csak felsorolás szinten: 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI megbetegedések: szívinfarktus, érelmeszesedés és agyvérzés MOZGÁSSZERVI megbetegedések: reumatikus megbetegedések, izületi bántalmak, a gerincoszlop és a porckorong megbetegedései. EMÉSZTŐRENDSZERI megbetegedések többsége: a máj epehólyag, hasnyálmirigy, vékony- és vastagbél megbetegedése, valamint a székrekedés. ALLERGIÁK nagy része. ANYAGCSERE betegségek: elhízás, cukorbetegség, májkárosodás, epekő, vesekő, köszvény és a magas vérnyomás (a legújabb kutatási eredmények szerint). FOGBETEGSÉGEK: fogszuvasodás, fogínysorvadás, fogínyvérzés és a szabálytalan fogsor. FERTŐZŐ betegségek iránti fogékonyság: ami a gyakran visszatérő légzőszervi gyulladásokban és hurutokban, valamint hólyaghurutban és vesemedence gyulladásban nyilvánul meg. RÁK kialakulásában is bizonyos mértékben szerepet játszik. IDEGRENDSZERI megbetegedések közül néhány 2.2. Homo sitting , 18:25 10

9 A XI. század az Informácós Társadalom kora. Talán közhely, ám nagyon is igaz: ma már elképzelhetetlen lenne az életünk a számítógépes technika nélkül. Még az olyan munkáknál, folyamatoknál is egyre több műveletet gyorsítanak fel speciális programokkal, szoftverekkel, illetve még olyan ágazatokban is megjelent a számítógépes munka, amelyekről korábban azt elképzelhetetlennek tartottuk. Például a mezőgazdaságban is. Ha másként nem, akkor az információ-feldolgozás eszközeként. A számítógépek felhasználói szintű ismeretével lassan még a takarító néniknek is rendelkeznie kell. Vagy nézzük a tanárokat: már sokan rájöttek, hogy hasznos lehet órájukat prezentációként megtartani, és ehhez természetesen Power Point vagy más programmal dia-show-t készíteni. Természetesen ennek jelentőségét sokan felbecsülik Ám ez a lényegen nem változtat: a computer az oktatásba is kezd szervesen beépülni. Ha nem a ppt-készítés kapcsán használja ki egy tanár a számítógép nyújtotta lehetőségeket, akkor például év végi statisztikáknál, plusz anyagok készítésénél előbb-utóbb használni fogja. Ám említhetnék még több példát más szegmensekből is: orvosok, tudósok, szociológusok számára is egyre kevésbé nélkülözhető a gép használat, és ezzel még csak azokról a foglakozásokról szóltam, ahol mintegy mellékeszközként, a munka gyorsabbá, pontosabbá, esetleg színvonalasabbá tételére használják a PC-ket. Emellett azonban beszélhetünk a tipikus irodai munkákról. Ilyennek mondható például a titkárnők, titkárok, menedzserasszisztensek, és általánosságban minden vállalatnál az asszisztencia tevékenysége. Persze nem említettem még a banki dolgozókat, a call centerek dolgozóit, telekommunikációs szolgáltatók szaküzletben dolgozókat. Nem törekszem a teljesség igényével felsorolni ezeket a foglalkozásokat, a skála nagyon széles. Az emberek nagy része ma már ilyen munkát végez: napi 8 órát tölt ülve, rosszabb esetben folyamatosan a monitor előtt. Az ülőmunka káros hatásairól nap mint nap hallunk. Minél több időt tölt valaki ugyanabban a pozícióban, annál nagyobb az esélye a mozgásszervi betegségek kialakulásának. Ennek elsődleges oka, hogy mozgásszerveink számára nagyon fontos, hogy változó, rövid idejű megterhelésnek legyenek kitéve, mert sejtjeink csak a pihenési időben jutnak oxigénhez és tápanyag-utánpótláshoz. Szinte az ülőmunka természetes velejárójaként kezeljük a gerincbántalmakat, azt, hogy fáj a hátunk, merevek az izmaink. Aki ilyen munkát végez, annak bizonyára ismerős a lapocka alatti szúró fájdalom, a hirtelen mozdulatra bekövetkező becsípődés, mely aztán minimum egy 11

10 hétre megkeseríti az életünket. Pedig nem kerülne sok időbe: óránként öt percnyi gerinctornával sokat tehetnénk a fájdalom, elkerüléséért: elkerülhetnénk a csigolyák meszesedését, mintegy lesöpörve róla a meszet, ami miatt a szúró fájdalom jelentkezik. Továbbá kimozgatással a bemerevedett izomzatot kilazíthatnánk, így csökkentve az esélyét, hogy az úgynevezett stresszpontoknál amúgy is könnyen becsípődő idegek, izmok a nap folyamán teljesen lemerevedjenek. További probléma, hogy üléskor a hasüri szervekre is nagyobb nyomás nehezedik, növelve ezzel az inkontinencia kialakulása veszélyét. A mozgásszegény életmód ezen kívül pangó vérkeringést eredményez, mely nagyban növeli az esélyét későbbi érszűkület kialakulásának. Nem is beszélve az elhízás kockázatának növekedéséről. Összefoglalva: ha mozgásszerveinket megfosztjuk a dinamikus izomterheléstől, és tétlenségre kárhoztatjuk, az nehezen gyógyítható csont- és izombántalmakhoz, csontritkuláshoz, izomsorvadáshoz vezet. A keveset mozgó, a nap nagy részét ülő helyzetben töltő embereknél főleg az izomszövet fogyatkozhat meg, helyét fölösleges zsír-és kötőszövet foglalja el, melynek testtömegbeli aránya akár 40-50%-ra is nőhet. Az ideális testzsírtartalom nőknél 19-26%, férfiaknál 10-17% között mozog. A mozgásszegény életmód önmagában is probléma. Ám ehhez gyakran rendkívül egészségtelen táplálkozás társul. És hát, ez is gyakran éppen az irodai munkát végzőket sújtja. Persze, nemcsak ők az érintettek. Ám mindenképpen veszélyeztetett csoport, hiszen időhiányra, sürgős feladatokra hivatkozva gyakran a computer mellett, sebtében fogyasztják el azt az ebédet, amit az első, keresőből legördülő ételszállító szolgálat honlapjáról rendeltek, vagy a sarki kisközértben beszerzett fánkkal esetleg szendviccsel csillapítják éhségüket, hogy aztán ezek egyszerű szénhidrátok lévén egy-két óra leforgása alatt lebomolva vércukor-szintjük drasztikus csökkenéséhez vezessenek. És mi tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak ezen kellemetlenség orvoslására mert ugye éhesen nem lehet koncentrálni : egy nagy szelet csoki, vagy fél csomag keksz tökéletes megoldásnak bizonyul. Ezek után nem csoda, ha este farkaséhesen, olyan érzéssel térnek haza, mintha semmit nem ettek volna egész nap. Friss, egészséges élelmiszer pedig ritka esetben van otthon, marad hát a pizza rendelés, néhány szendvics, valamilyen zacskós élelmiszer, vagy mirelit ételek. És még sorolhatnánk, milyen műanyagokat vesz korunk embere magához. Nem csoda, ha a már említett civilizációs betegségek közül három csoportnál említhetjük szinte kizárólagos kiváltó okként a rossz táplélkozási szokásokat: az anyagcsere zavarok, az 12

11 emésztőrendszer betegségei, valaminta fogbetegségek esetében Ám ennél több az olyan pobléma, amely kialakulásában közvetve, vagy közvetlenül szerepet játszik. Ezek a következők: 3 A fogszuvasodás, a fogínysorvadás és a szabálytalan fogsor. Az utóbbi a megelőző generációk helytelen táplálkozásának következménye. A mozgásrendszeri megbetegedések, az ún. reumatikus megbetegedések, az arthritis, az arthrosis, a gerincoszlop és a porckorong megbetegedései. Valamennyi anyagcsere-betegség, mint például az elhízás, a cukorbetegség, a májkárosodás, az epekő, a vesekő vagy a köszvény. Az emésztőrendszer legtöbb megbetegedése, a székrekedés, a máj, az epehólyag, a hasnyálmirigy, a vékony- és vastagbél megbetegedései. A szív- és érrendszeri megbetegedések, mint a szívinfarktus, az érelmeszesedés, az agyvérzés. A fertőző betegségek iránti fogékonyság, ami a mindig visszatérő légzőszervi gyulladásokban és hurutokban, valamint hólyaghurutban és vesemedencegyulladásban nyilvánul meg. A legtöbb ún. allergia Az idegrendszer néhány megbetegedése. A rák kialakulásában is bizonyos mértékig része van. Elmondható, hogy a betegségek mintegy %-a kialakulásának a fő okát, a helytelen táplálkozási szokások és a tápanyaghiányos élelmiszerek okozzák. Amiről feltétlenül érdemes külön is említést tenni, az a kóros elhízás (obezitás), melyet tulajdonképpen nem betegségként, hanem az egyik legsúlyosabb okként kell kezelni. Ugyanakkor, hogy teljesebb legyen a kép, szeretnék kicsit bővebben beszélni az étkezési zavarokról, melyek szintén civilizációnk szülöttei. Bár, mint látni fogjuk, genetikai tényezők is szerepet játszanak kialakulásukban, mégis az elmúlt évtizedekben ugrott meg meredeken az előfordulásuk, amikor is az emberek mesterségesen kreált ideáloknak kívánnak megfelelni, s sok esetben már nem is a másik nem figyelmének az , 18:25 13

12 elnyerése a a cél, hanem belénk vésett fixa ideáink kergetése, megvalósítása. Ezek pedig meglehetősen távol esnek egymástól 14

13 2.3. Az étkezési zavarokról 4 Az éhezés hátterében eleinte a szegénység, vagy pedig vallásos magyarázatok álltak. A böjtölést különböző vágyak legyőzésére gyakorolták, és a vezeklés egyik formája volt. Később a soványség látvényosság lett, a cirkuszban éhezőművészek léptek fel. Ugyanakkor az éhezés a politikában, de különböző szervezeteknél például green peace - is megjelent megjelenik -, az éhségsztrájk a nyomásgyakorlás egyik eszköze. Ma a szegénység, élelmiszerhiány az éhezés egyik oka, amely az elmaradott, illetve fejlődő orszégokban sajnos még mindig tömeges méreteket ölt. A másik oldalon azonban ott áll a fejlett, vagy közepesen fejlett társadalmak fogyasztói rétege, ahol a társadalom nagyobb része számára adottak a körülmények a normális étkezéshez. Mégis, közülük is vannak olyanok, akik éheznek. Ők étkezési zavarban szenvednek, amelynek azonban rendkívül széles a spektruma. Egyrészt, vannak olyan egészséges emberek, akik néha többet esznek a kelleténél, néha fogyókúráznak. Bizonyos fokig ők étkezési zavarosnak mondhatók. Ám ennek sokkal súlyosabb formái is léteznek, amikor valaki súlyos személyiségzavarral küzd, és ebből a pszichés betegségéből adódóan bizarr étkezési szokásokat követ. Lássuk milyen tényezők vezethetnek ehhez a jelenséghez: Amint azt már említettem, bár az étkezési zavarok korunkban kerültek a figyelem fókuszába, korábban is ismertek voltak, csupán jelentősen kevesebb embernél okoztak problémákat., tehát, nemcsak a civilizációs berendezkedés a hibás. Ikreket vizsgálva arra jutottak, hogy a genetika is szerepet játszik kialakulásukban, hiszen azokban a családokban, ahol már előfordult, nagyobb eséllyel fog ismételten felbukkanni. Másrészt, az étvágyat szabályozó hormonok abnormális működése is okozhat étkezési zavart. Rendkívül fontosak a pszichológiai tényezők is, mint például az anya-gyermek kapcsolat, a családon belüli kapcsolatok, hierarchiák, elvárások, a gyakran elhangzott mondatok: egyél fiam, hogy nagyra nőlj!, vagy: abból a maradékból három etióp kisgyerek jól lakna. Nem szégyenled magad? Azoknál az embereknél például, akiket csecsemő, illetve kisgyermek korukban menetrendszerűen, valós igényeik figyelembe vétele nélkül etettek, vagy minden bajukat étellel próbáltak 4 Bokor Judit , 10:24 15

14 orvosolni, később sem alakul ki reális éhségérzet, illetve saját problémáikat is evéssel fogják orvosolni. S végül, de közel sem utolsó sorban, hatással vannak kialakulásukra a szocio-kulturális aspektusok. Nem véletlen, hogy a fejlődő országokban, háborúban, illetve a az 50 es évekig szinte ismeretlen volt. Ugyanakkor, ezek a szociális tényezők nem mindenkire hatnak egyformán, abban nagy szerepe van a már részletezett faktoroknak. 5 Melyek a nevezett társdadalmi tényezők? Az adott kor szépségideálja, a női szerepek megváltozása, a tömegkommunikációs eszközök, a fogyókúrás programok egyre nagyobb térhódítása mind-mind befolyásolják a betegségek kialakulását. Hol vannak ma már a rubensi idomok? Az 50-es évektől egyre vékonyabbak a topmodellek illetve hol vékonyabbak, hol kicsit teltebbek, de például az ezredfordulón a kifutókon elénk táruló látvány olykor siralmas volt. Talán ma kicsit jobb a helyzet, hiszen több kampány is folyik az anorexiás modellek visszaszorítása érdekében, több-kevesebb sikerrel...másrészt, egy vizsgálat során megfigyelték, hogy az emberek összefüggésbe hozzák a vékony testalkatot a sikerességgel. Ha valaki szép és vékony, akkor azt jó tulajdonsággal ruházzuk fel. Az emberek mindig az adott kor szépségideálját tekintik a legkellemesebb, legsikeresebb embereknek. Ma a vékony, sportos testalkat az ideál, a legtöbb ember ilyen szeretne lenni. A férfiak természetesen nem vékonyak, hanem izmosak, szálkásak szeretnének, a nők pedig a filmsztárokhoz, modellekhez, reklámok szereplőihez hasonlóan elképesztően vékonyak. A probléma nemcsak az, hogy sokszor maguk a példaképek is étkezési zavarok árán érik el aktuális külsejüket, hanem, hogy sok ember genetikai adottságai egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy ideálukhoz hasonlítsanak Az étkezési zavarok legfőbb formái 6 A különböző étkezési zavaroknak más-más jelei vannak, a testképzavar azonban mindegyiknél jelentkezik. Egy érdekes adat, hogy a teljesen egészséges nők 19-27%-a túlbecsüli a saját méreteit. Az anorexiában szenvedő pácienseknél ez az arány akár 50%-ot is elérhet, négy kiemelt területen. Az arc, a mellkas, a derék és a csípő, melyekről azt gondolják, hogy sokkal szélesebb, pufókabb, mint valójában. Az 5 Bokor Judit , 10: Bokor Judit, , 10:25 16

15 anorexiás páciensek szerint sem a csont sovány az ideális alak, mégis olyanná éheztetik magukat, hiszen még vékonyan is kövérnek látják magukat. Az anorexiások evéskor bűtudatot éreznek, gyakran undorodnak is az ételektől. Jellemző továbbá, hogy szexuális vágyuk csökken, illetve nőknél elmarad a menstruációs ciklus. Sokszor más területeken is érdektelenség jellemzi őket, hisz minden gondolatuk a a súlyuk körül forog, ugyanakkor túlzóan maximalisták, és nemcsak súlyukkal, külsejükkel elégedetlenek, hanem minden más teljesítményükkel is. A bulimiás betegek ugyanakkor nem vonják meg maguktól a táplálékot, hanem változó időközönként óriási falásrohamok törnek rájuk, amelyet extra mennyiségű kalóriát tartalmazó ételek elfogyasztásával csillapítanak. Ezek után azonban kínzó bűntudatot éreznek, undorodnak maguktól, és meg akarnak szabadulni az elfogyasztott tápláléktól. Elsősorban az elhízástól való félelem motiválja őket, ezért különböző módszerekkel hánytatják magukat. Ennek külső jelei elsőként a fogzománcon figyelhetők meg. Egyébként viszont azért nehéz felismerni környezetünkben a bulimiás beteget, mert testalkatuk a soványtól a kövérig bármilyen lehet, ám leggyakrabban teljesen normális. Abban azonban megegyeznak, hogy a beteg mindkettőnél kövérebbnek látja magát a valóságostól. Az anorexiásokkal ellentétben bulimiások szexuális élete gyakran kicsapongó. Nagy különbség, hogy míg az anorexiás nem vallja be, hogy beteg, addig a bulimiás a leggyakrabban felismeri, hogy valami nincs rendben. Az anorexia leggyakrabban a 14-20, míg a bulimia a éves nők betegsége, természetesen azonban minden életkorban előfordulhat, illetve férfiaknál sem ismeretlen. Náluk azonban gyakoribb az a jelenség, hogy túlságosan soványnak tartják magukat, hiába izmosak, és edzés-függőkké válnak, rosszabb esetben szteroidokat szednek. Viszonylag újabb keletű az ún orthorexia, amikor is az érintett olyannyira az egészséges táplálkozás megszállottja, hogy kizárólag az éltala egészségesnek titullt ételeket hajlandó fogyasztani, szélsőséges esetben már csak magvakat, zöldségeket, gyümölcsöt, az orthorexia testileg valóban közel sem olyan veszélyes, mint az előzőekben tárgyalt betegségek, ám ugyanúgy tönkre teheti az egyén életét, kapcsolatait. Az orthorexiások lemondanak korábban kedvelt ízekről, gondolataik pedig szinte kizárólag étkezéseik megtervezése, a szükséges alapanyagok beszerzése körül forognak. Ha vétenek saját szabályaik ellen, még szigorúbb elveket követnek. Végül érdemes említést tenni néhány új keletű szenvedélyről. Ilyen például a fitness függőség, idegen szóval exorexia amely áldozatai naponta több órát töltenek az 17

16 edzőteremben, és borzalmas bűntudat gyötri őket, ha kihagyják az edzést, illetve a végletekig gyötrik magukat a fitness teremben a tökéletes alak elérése érdekében. Vagy ott van a vásárlási szenvedély vagy legújabban már a vásárlás fóbia is, a tisztaság-mánia, a takarítási kényszer, vagy a munkamánia. A közös ezekben, hogy az érintettekben bennük van a kényszereknek az a szigorú belső menetrendje, ami rituálissá teszi az életük egy részét, ahelyett, hogy tartalmas emberi kapcsolatokkal töltenék ki ezt az űrt Egyéb pszichés eredetű betegségek A következőkben tekintsük át a leggyakrabban előforduló pszichés eredetű betegségeket. Depresszió: 7 A betegség valamilyen formája világszerte érinti a nők 20%-át, a férfiak 10%-át, és a serdülők 5%-át. Az Egyesült Államokban a leggyakoribb pszichés zavar, évente 17,6 millió ember szenvedését okozza. Tulajdonképpen nem tipikusan civilizációs betegség, kialakulásáért a szerotonin nevű anyag átviteléért felelős enzimek hiánya a felelős. Ez pedig bizonyos szempontból genetikailag meghatározott. Ha veszteség, fájdalom ér minket, természetes, hogy szomorúak vagyunk, és egyébként is akadhatnak olyan napok, mikor akár ok nélkül erőt vesz rajtunk a letargikus hangulat. Depresszióról azonban csak akkor beszélhetünk, ha az állapot tartósan fennáll. A tüneteket pedig a levertségen, rossz hangulaton kívül az állandó fáradtság, kimerültség, közönyösség, céltalanság, hiábavalóság érzése, az élet értelmének megkérdőjelezése, a szociális kapcsolatok mellőzése egészíti ki. Persze, több fokozata ismert a tünetegyüttesnek, ám minél hamarabb fordulunk vele szakemberhez, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. S ha nem tipikusan civilizációs eredetű a betegség, miért említem mégis itt? Egyrészt, mert a civilizációs társadalom viszonyai, a túlzott stressz, a túlzott elvárások a deprsszióra való hajlamot gyakran felerősítik, hatásukra a betegség kialakul, sőt esetleg azoknál is, akik egyébként még nem is lennének hajlamosak rá december 1, 17:02 18

17 8 A WHO 1990-ben végzett felmérése szerint a depresszió a világon a negyedik volt azon betegségek sorában, mely a produktív években a legnagyobb károkat okozta ben már a második helyen állt, 2020-ra pedig várhatóan vezetni fogja a sort. Pánik betegség: 9 Korunk másik elterjedt betegsége a pánik betegség. Az emberek %-a átesett már kisebb-nagyobb rohamon. Tartós leki zavarban azonban csupán a világ népességének 2-5%-a szenved. A pánikbetegséget a közel azonos biokémia folyamatok idézik elő, mint a depressziót. A pánik roham tünetei bénítanak, kommunikációra és normál életvitelre alkalmatlanná teszik áldozatukat. Légszomj, szédülés, ájulás, erős szívdobogás, remegés, izzadás, zsibbadás, az elszemélytelenedés érzése, súlyosabb esetben a halálfélelem és a megőrülés gondolata jár vele. Különböző alvászavarok: 10 A viszonylag fiatal, de erőteljesen fejlődő új tudományág, az alvásmedicina szerint ezek a zavarok a felnőtt lakosság egyharmadát érintik. Egy amerikai felmérés szerint a férfiak 45 %-a, míg a nők 38 %-a vallja magát kipihenten ébredőnek. Az alvászavarok átmeneti formáját szinte mindenki átélte már élete során. Leggyakrabban az fordul elő, hogy a stressz miatt nem tudunk elaludni, a stresszhelyzetben termelődő adrenalin ugyanis nem engedi, hogy álomba szenderülni, a nappali felpörgetett idegállapot éjszaka is folytatódik. Tartóssá az állandó túlhajszoltság, munkahelyi és otthoni feszültségek miatt válik. Az 5-6 hónapig elnyúló alvászavart insomniának nevezzük, és a felnőttek 10 %-át érinti. Tekintsünk még át kettőt a legújabb pszichés zavarok közül: Krónikus fáradtság 11 A krónikus fáradtságot például (angol rövidítéssel CFS) mára már valóban betegségként kezdik elismeri, bár mind a páciensek, mind a tudósok kritikusan fogadták 8 Népegészségügyi konferencia a depresszióról, Dr. Arató Mihály, pszichiáter (2002. november 26., kedd 19:12), 2007.december 1, 17: november 27., 15: Népegészségügyi konferencia a depresszióról, Dr. Arató Mihály, pszichiáter (2002. november 26., kedd 19:12) 11 19

18 az amerikai betegségmegelőzési és ellenőrzési központ (CDC) erre vonatkozó adatait. Ezek szerint a CFS-ben szenvedők éppen annyira betegek, és tevékenységükben hátráltatottak, mint az AIDS-ben vagy mellrákban szenvedők. A szindrómát az 1980-as években jelölték először önálló tünetcsoportként. A főleg nőket érintő betegség egyebek között nagyfokú levertséggel, alvászavarokkal jár. A legújabb kutatások alapján a fáradtágra panaszkodók központi idegrendszerében, immunrendszerében, a kognitív agyi működésben, az idegingerület irányító csatornákban, és más alapvető biológiai működésekben mutatkozott abnormalitás. A diagnosztizált tünetek alapján egymillió amerikai sorolható a krónikus fáradtság betegei közé. Burn out, azaz a kiégés-szindróma 12 Egy másik tipikus 21.századi pszichés betegséget, a kiégés-szindrómát pedig Németországban nemrégiben szintén hivatalosan is betegségnek ismerték el, melyben gyakorlatilag minden ötödik német szenved. Ez nem csak a menedzserek, sztárok betegsége tehát. A folyamatos érzelmi megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés jellemzik ezt a betegséget. Ez a reménytelenség érzésével, a célok és ideálok elvesztésével jár, a saját személyre munkára, illetve másokra vonatkozó negatív hozzáállás jellemez. Megfigyelhetjük hogy bár a krónikus fáradtságnak is vannak életmóddal, lelki megterheléssel összefüggő aspektusai, lényegében elsősorban genetikai okokra, illetve mikrobiológiai fertőzésre vezethető vissza. Ezzel szemben a burn-out kiégés sokkal inkább rohanó századunk eredménye. És hogy érzékeltessem mennyire komoly dologról is van szó: már bírósági ítélet is született arról, hogy a kiégés szindróma munkaképtelenséget okoz, ezért a biztosítónak ilyen esetben is fizetnie kell a biztosított után. A kiégés okaként három dolgot említenek a pszichológusok: stressz, nagy megterhelés, kevés motiváció a munkában. A folyamatot először az alvászavarok, majd koncenrációs gyengeség, a fáradtság és korlátozott teljesítőképesség jellemzik. Amennyiben pedig semmilyen lépés nem történik ellene, a helyzet rosszabodik, a beteg elhanyagolja a szociális kapcsolatait és a hobbikat is, végső soron pedig az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja. 12 Hvg, 2007.augusztus

19 A lista rémisztően hosszú, és az itt leírtak közel sem festenek teljes képet korunk egészségügyi viszonyairól. Teljességre nem törekedtem, sokkal inkább arra, hogy átfogó, több területre kiterjedő információkkal világítsak rá a megoldás, és főként a prevenció szükségességére. Hiszen kérdezhetjük, vajon a civilizációs kényelemnek ez az ára? Nem feltétlenül, hisz ezek a betegségek helyes életmóddal jórészt kiküszöbölhetők, kialakulásuk késleltethető. 21

20 Vágy a megoldásra Egyre többen ismerték, és ismerik fel, hogy az egészségügyi szituáció tarthatatlan! Hiszen ha már civilizációnkban megkímélnek minket egyes, korábban rettegett, és bizony elkerülhetetlen járványok, valamint egyre több betegség, elváltozás gyógyítható, hogy vesszük a bátorságot, hogy olyan hatásoknak tegyük ki szervezetünket, amelyek nyomán olyan problémák alakulhatnak ki, amelyekkel szemben aztán tehetetlenek vagyunk. És lassan megszületettt a lehetséges megoldás, a wellness, vagyis a megelőzés, és a jó közérzet művészete. Bár a fogalom nem új keletű, az iparág akkor indult óriási fejlődésnek, mikor az üzleti szféra is felismerte a benne rejlő lehetőségeket. De ne rohanjunk előre 3. A wellness gyökerei, jelentése és tényezői 3.1. A wellness rövid története A wellness napjaink divatos kifejezése. Sokan élnek és visszaélnek használatával. A marketingesek kezében eszközzé vált, sok termék és szolgáltatás eladhatóságát növelve. Sajnos sokszor anélkül kerül alkalmazásra, hogy a szó pontos jelentésével tisztában lennének. 13 A wellness csak látszólag új trend, valójában egyidős az emberiséggel, és azzal a törekvésével, hogy felvegye a harcot saját esendőségével, javítson fizikális és szellemi fittségén, megelőzze a betegségek kialakulását,vagyis általánosan javuljon a közérzete. A ma használt szó azonban csak 1950-ben született, amikor Dr. Halbert L. Dunn - az amerikai National Office for Health Statistics első igazgatója - az 1950-es évek végén írt munkájában, a High Level Wellness-ben megalkotta a wellness szót a wellness (jó közérzet) valamint a fitness (jó fizikai kondíció) szavakból. Igaz, hogy a wellness-szel mint életérzéssel tudományosan csak a XX. század utolsó évtizedeiben kezdtek foglalkozni, de a mentális, pszichés, és spirituális egynsúlyon nyugvó egészség megteremtésére és megtartására irányuló törekvések egészen az ókorig nyúlnak vissza , 17:15 22