DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PSZICHOLÓGIAI INTÉZET FEJLŐDÉSLÉLEKTAN MŰHELYMUNKA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PSZICHOLÓGIAI INTÉZET FEJLŐDÉSLÉLEKTAN MŰHELYMUNKA"

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PSZICHOLÓGIAI INTÉZET FEJLŐDÉSLÉLEKTAN MŰHELYMUNKA A csecsemőkorban mutatott kötődési viselkedés kapcsolata a kötődés belső munkamodelljével és az általános szorongással gyermekkorban Horváth Tamás Pszichológia BA Nappali 2012

2 NYILATKOZAT Alulírott Horváth Tamás, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy A csecsemőkorban mutatott kötődési viselkedés kapcsolata a kötődés belső munkamodelljével és az általános szorongással gyermekkorban című diplomamunkám saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült. Tudomásul veszem, hogy diplomamunka esetén plágiumnak számít: szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más szerző publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem. Tudomásul veszem, hogy plágium esetén diplomamunkám visszautasításra kerül. Továbbá felelősségem tudatában nyilatkozom arról, és aláírásommal igazolom, hogy a Debreceni Egyetem Elektronikus archívumába (DEA) a címre feltöltött diplomamunkám mindenben megegyezik a benyújtott papíralapú és/vagy CD formátumú dolgozattal. Debrecen, december aláírás

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS TÉMAFELVETÉS A KÖTŐDÉS ELMÉLETI KERETEINEK ÁTTEKINTÉSE SZORONGÁSOS ZAVAROK GYERMEKKORBAN A KUTATÁS IRÁNYVONALÁNAK ELMÉLETI MEGALAPOZÁSA SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS TÁRSMEGVONÁS MAJMOKNÁL KÖTŐDÉS ÉS ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS CSALÁD, KÖTŐDÉS, SZORONGÁS KORTÁRSKAPCSOLATOK ÓVODÁSKORBAN KÖTŐDÉSI MINTÁZATOK FOLYTONOSSÁGA KÖTŐDÉS REPREZENTÁCIÓJA SZEMÉLYISÉGZAVARBAN KÉRDÉSFELVETÉS ELSŐ HIPOTÉZIS MÁSODIK HIPOTÉZIS HARMADIK HIPOTÉZIS A TERVEZETT KUTATÁS BEMUTATÁSA MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK MINTAVÉTEL MÉRŐESZKÖZÖK Idegen Helyzet Teszt (IHT) Manchaster Child Attachment Story Task (MCAST) Általános Szorongás Skála Gyermekeknek (GASC) ADATELEMZÉS A VIZSGÁLAT KORLÁTAI...15 IRODALOMJEGYZÉK

4 BEVEZETÉS A fejlődéslélektani vizsgálatok tárgykörébe tartozik, hogy bizonyos tapasztalatok az egyedfejlődés korai szakaszában milyen mértékben járulnak hozzá az ember egészséges fejlődéséhez (Cole és Cole, 2006). Ez a kérdés azonban nem csak a fejlődéskutatók sajátja, hiszen nagyon hasonló keretekben gondolkoznak a pszichoanalitikus hagyományban gyökerező tárgykapcsolati iskolák is, mint például a Bowlby-féle kötődéselmélet; ez az elgondolás ráadásul a tudománytörténetből is megerősítést nyer (Bowlby, 2009). Említésre méltó ugyanis, hogy bár Bowlby diagnosztikus és terápiás célokra dolgozta ki az elméletét, a klinikai gyakorlatban csak nagyon nehezen tudott elterjedni. Ellenben a fejlődéslélektan már korán felismerte az elmélet jelentőségét, és számos fejlődéslélektani kutatást inspirált. Napjainkban a kötődéselmélet a reneszánszát éli, mindkét tudományterületen egyaránt elismerté, és a legjobban alátámasztott elméletek egyikévé vált. Mindezeknél fogva ebben a dolgozatban arra vállalkozom, hogy a Bowlby által megfogalmazott elméleti keretben tanulmányozom a csecsemőkori tapasztalatok fejlődésre gyakorolt hatását egy olyan szűk területen, mint amilyen a gyermekkori szorongás. Ennek megfelelően ismertetem a kötődés-, és szorongáselméletek vonatkozó részeit, majd áttekintést nyújtok számos magyar nyelvű szakirodalomról, amelyek a korai kötődési minőség fejlődésre gyakorolt hatásait vizsgálták. Végezetül bemutatom egy olyan hipotetikus kutatás részleteit, amely alkalmas lehet az itt tárgyalt probléma tudományos igényű vizsgálatához. 1. TÉMAFELVETÉS 1.1. A kötődés elméleti kereteinek áttekintése Az alábbiakban Bowlby (2009) írásai nyomán áttekintem kötődéselmélet kulcsfontosságú részeit. Bowlby nagy érdeklődéssel kutatta az idegen helyen és idegen emberek között anya nélkül felnövő csecsemők és gyermekek fejlődését. Az érzelmi kapcsolatok elsődlegességét hirdető eredményei azonban értelmezhetetlenek voltak a pszichoanalitikusok számára, akik a gyermekek függőségének okát elsődlegesen a szülők élettani szükségletet kielégítő szerepében látták. Később majomkísérletekkel sikerült alátámasztani az érzelmi kapcsolatok elsődlegességét, és ezzel nyilvánvalóvá vált a pszichoanalitikusok számára is, hogy elméletük nem magyarázza kielégítően a kötődés jelenségét. Éppen ezért Bowlby törekedett a pszichoanalitikus metapszichológia megújítására, 2

5 hogy az megfeleljen a természettudományokkal szemben támasztott követelményeknek, illeszkedjen az eddig felhalmozott tudományos ismeretekhez, és nem utolsósorban alkalmas legyen az általa megfigyelt új jelenség leírására is. Ezért nem meglepő, hogy elméletében a pszichoanalízis mellet megtalálhatóak az etológia, a kibernetika, az evolúciós pszichológia, vagy a kognitív pszichológia fogalmai is. Habár nem tagadta a táplálkozás és a szexualitás kötődési kapcsolatokban játszott szerepét, ezeket mégis másodlagos tényezőkként kezelte, ellenben a kötődést olyan elsődleges és az előbbiektől független motívumként képzelte el, amely saját magánál fogva létezik. A kötődési jelenség biológiai eredetének alátámasztásában sokat merített az etológus, Konrad Lorenz munkájából. Bowlby etológiai magyarázata szerint a kötődés egy olyan veleszületett igény a néhány emberrel való érzelmi közelség fenntartására, amely jellemző mintázatot mutat a viselkedésben, és az egyénre egész élete során jellemző marad különböző mértékben. A csecsemő már a legelső hónapokban igényét mutatja a kapcsolatok iránt, és a megfelelő környezeti, szülői hatásra a kötődési viselkedés fokozatosan kifejlődik, majd az első életév végére szervezetté válik. Ezen a helyen fontos, hogy különbséget tegyünk magának a kötődésnek és a kötődési viselkedésnek a fogalma között. A kötődés meghatározott személyekkel kialakított szoros és bizalmas kapcsolatot takar, amire minden ember igény tart. A kötődési viselkedés ezzel szemben azt a folyamatot jelöli, ahogyan az egyén a megnyugvás érdekében fenntartja a közelséget egy másik személlyel, akinek nem feltétlenül kell azonosnak lennie a kötődési személlyel. Ennek jelentős szerepe van a túlélésben, másképpen megfogalmazva a kötődés evolúciósan adaptív viselkedést eredményez. (A kötődési viselkedés típusainak részletes leírását lásd Cole és Cole, 2006.) A kötődési kapcsolatok mindegyike rendelkezik valamilyen érzelmi minőséggel. Ez lehet biztonságos, megnyugtató érzés akkor, amikor a szülő jelen van, vagy bizonytalan nyugtalanságérzet is, amikor a szülő nincsen jelen. Ha a csecsemők olyannak tapasztalják a szülőt, mint aki bármikor elérhető és a megfelelő érzelmi biztonságot tudja nyújtani, akkor képesek lesznek hozzá biztonságosan kötődni, és ez kiválóan bejósolja a későbbi sikeres fejlődésüket. A kötődés működésének leírásában mellőzi a pszichikus energia fogalmát, helyette a korszerűnek számító kibernetika fogalmait hívja segítségül. Éppen ezért magyarázatában a kötődési viselkedést egy jól szabályozott viselkedéses rendszer irányítja, ami a 3

6 homeosztatikus rendszerekhez nagyon hasonlóan működik. A rendszert a központi idegrendszer szabályozza, ami fenyegetettség (pl. ijedtség, kötődési személy hiánya) esetén aktiválja, a kötődési személy közelsége (pl. látvány, hang, érintés) esetén pedig gátolja a kötődési viselkedést. Az eltávolodás mértékét mindig e két állapot közötti egyensúly határozza meg. A központi idegrendszer a szabályozás során felhasználja azokat a belső munkamódokat is, amelyek a fejlődés során szerzett tapasztalatokból szerveződnek. Ez a kognitív struktúra a szülő munkamódjával összhangban fejlődik, melynek során kitüntetett jelentősége van a szabad kommunikáció lehetőségének. A belső munkamód tartalmazza a szülővel, a saját magával, és kettejükkel kapcsolatos tapasztalatokat. A tartalmak minősége döntően meghatározza a későbbi fejlődést. A kötődésen keresztül megvalósuló fejlődést a fejlődési pályák modelljével írja le. Ez a modell a fejlődést folyamatosnak képzeli el, és ellentétben a pszichoanalitikus szakaszelméletekkel, ebben a modellben nem történhet fixáció vagy regresszió, hiszen itt a későbbi életkorokban megjelenő kötődés nem kóros, hanem természetes jelenség. A csecsemő előtt születésekor számtalan lehetséges fejlődési pálya nyílik meg, melyek közül egyesek egészséges fejlődéshez vezetnek, mások eltérnek attól. Azt, hogy a csecsemő milyen fejlődési pályán indul el, azt döntően a szülő-csecsemő interakcióból származó tapasztalatok határozzák meg. Az életkor előrehaladtával a lehetséges fejlődési pályák száma egyre inkább szűkül, ennek ellenére minden életkorban lehetőség van a fejlődési pálya irányának megváltozására. Az átlagosan érzékeny szülő gondoskodás képes az egyént a megfelelő fejlődési pályán tartani Szorongásos zavarok gyermekkorban A gyermekkori szorongásos zavarokról kiváló áttekintést nyújt Ranschburg (2008) egyik könyvfejezete, melynek alapján az alábbiakban ismertetem a gyermekkori szorongásos zavarokra vonatkozó alapvető ismereteket. A neurózis a szorongáson alapuló zavarok közismert, egyre inkább eltűnőben lévő gyűjtőfogalma. Köztudott, hogy a szorongásnak a legtöbb helyzetben adaptív értéke is lehet, ám bizonyos helyzetekben a túlzott szorongás ezzel ellentétest hatást fejt ki. A szorongásos zavarok egyik csoportjába tartoznak azok a manifeszt szorongások, amelyek nyilvánvalóan szorongással és életvezetési nehézségekkel járnak (generalizált szorongás, 4

7 teljesítményszorongás, szeparációs szorongás, szorongásroham), a másik csoportjába pedig a szorongás csökkentése érdekében kifejlesztett kóros védekezési módok (fóbiák, kényszerek). A szeparációs szorongás gyermekkorban gyakori jelenség, lényege, hogy a gyermek szorongással reagál minden olyan helyzetre, amelyben gondozójától elválásra kényszerül. A teljesítményszorongás gyermekeknél leginkább iskolai helyzetekben jelentkezik, ahol a gyermek szorongásának legfőbb oka a lehetséges kudarctól való félelem. Ilyenkor a félelem mögött valójában az húzódik meg, hogy a sikertelensége miatt elveszítheti a számára fontos emberek szeretetét. A generalizált szorongásnak nincsen különösebb oka, ennek ellenére folyamatosan jelen van. Figyelemre méltó azonban, hogy a gyermek elővételezett szorongásai döntő többségében saját cselekvései ill. önmaga megvalósításának sikertelenségéből származnak. A generalizált szorongás nincs hatással az iskolai teljesítményre. Az ilyen zavarban szenvedő gyermek gyakran népszerűtlennek tartja magát, szociális kapcsolatai szegényesek. Ennek a zavarnak a kialakulásában is vélhetően szerepe van a szeretet elvesztésétől való félelemnek. A szorongásroham gyermekeknél ritkán fordul elő, a lányoknál gyakrabban. Jellemzője, hogy váratlanul jelenik meg, bár feltehetően a rohamnak mindig előzményei vannak. A roham rendkívül kellemetlen félelemmel és szimpatikus idegrendszeri tünetekkel jár. Az első roham után a többi roham kialakulásában sokszor szerepet játszik a rohamok kialakulásától való félelem. A fóbiás zavarok esetén a gyermek indokolatlan félelmet és intenzív szorongást mutat bizonyos tárgyak, helyzetek iránt, és erőfeszítéseket próbál tenni annak érdekében, hogy elkerülje ezeket. Gyermekkorban leginkább az állatfóbiák jellemzőek. A kényszeres zavarokon belül bár különbséget teszünk kényszeres gondolkodás (obszesszió) és kényszeres cselekvés (kompulzió) között, mégis ezek gyakran jelennek meg együtt, hiszen a kényszercselekvések sokszor a kényszergondolatokból erednek. Ha bárkit megakadályozunk kényszercselekvésinek elvégzésében, szorongani kezd. Általában serdülőkorban jelenik meg, de gyermekeknél is előfordulhat. A tünetek sokszor váratlanul jelennek meg, a kényszerek gyakran elkeserítőek, és rombolják a teljesítményt. Szorongásos zavarok esetében a genetikai tényező ugyan jelen van, de szerepe kevésbé meghatározó. Legnagyobb mértékben a szorongásrohamokra, a kényszeres és fóbiás zavarokra valamivel kevésbé, a generalizált szorongásra pedig egyáltalán nincs hatással. Feltehetően a szorongásra való hajlam öröklődik, és abban a környezet nagy szerepet játszik, hogy kifejlődik-e később valamilyen zavar. A szorongás létrejöttében szerepet játszanak a 5

8 különböző ingerületátvivő anyagok is. Érdekesség, hogy az élettani rendszereket vizsgálva a szorongásroham és a kényszerek nagyobb hasonlóságot mutatnak a depresszióval, mint a szorongással. A különböző pszichológiai irányzatoknak eltérő elképzeléseik vannak a szorongás kialakulásának okairól. A pszichoanalízis úgy tekint a szorongásra mint egy vészjelzésre, amely a tudattalan tartalmak tudatosulására figyelmeztet. Gyermekkorban az elfojtott tartalmak gyakran kapcsolatban vannak a szülő iránt érzett ellenséges érzéseikkel. A humanisztikus pszichológia szerint szorongás akkor jön létre, ha az elfogadás érdekében tett túlzott szülői feltételek megvalósítása ellentmondásba kerül az önmegvalósítás folyamatával. A behaviorizmus nézőpontja szerint a szorongás egy olyan hibás tanulási folyamat eredménye, ahol egy kezdetben semleges inger egy kellemetlen érzéssel társul. A kognitív pszichológia azt a nézetet vallja, hogy a szorongás a tapasztalatok hibás értelmezéséből ered A kutatás irányvonalának elméleti megalapozása A kötődéselmélet a megfelelő szülői gondviselés megtapasztalásának meghatározó szerepet tulajdonít a biztonságos és szervezett kötődés megvalósulásában, és ezáltal a fejlődés irányvonalának meghatározásában (Bowlby, 2009). Mára már bebizonyosodott, hogy ebben a szülő szerepe valóban meghatározó, de korántsem kizárólagos (Cole és Cole, 2006). Vajon hogyan alakul azoknak a csecsemőknek a fejlődése, akiknek a szülővel való tapasztalataik nem tették lehetővé a biztonságos kötődést, vagy a kötődési viselkedés megszervezését? Amikor a csecsemő biztonságosan kötődik a szülőhöz, akkor olyannak tapasztalja őt, mint amilyen egy biztos bázis: a háttérből megfelelő érzelmi támogatást kap az egyszerre érdekes és ijesztő világ felfedezéséhez, de oda bármikor vissza is térhet ha egy kis megnyugvásra és biztonságra van szüksége (Bowlby, 2009; Cole és Cole, 2006). Ez utóbbi már nem mondható el egy bizonytalanul kötődő csecsemőről, ugyanis az szülő, akihez a csecsemő bizonytalanul kötődik, nem képes olyan hatékonyan megnyugtatni a csecsemőt, mint az, akihez a csecsemő biztonságosan kötődik (Bowlby, 2009). Adódik a kérdés, hogy az itt bemutatott és egymástól lényegesen eltérő csecsemőkori tapasztalatoknak van-e kimutatható hatásuk a szorongás kifejlődésére? A kötődési viselkedés a szülő viselkedésére adott adaptív válasz, amely az adott környezetben a leghatékonyabb a csecsemő érzelmi szükségletének kielégítésében (Bereczkei, 2003). Ebben a megközelítésben a szervezetlen kötődési viselkedés vélhetően kevésbé hatékony a szükséglet kielégítésében, mint a szervezett kötődési viselkedés. Feltehetjük a 6

9 kérdést, hogy a kötődési viselkedés hatékonyságának eltérő tapasztalatai milyen szerepet játszanak a csecsemő szorongásának kifejlődésében? Megfogalmazódhat bennünk a kérdés, hogy van-e értelme egyáltalán a korai tapasztalatok vizsgálatának, ha a fejlődés során úgyis számtalan új tapasztalat éri a gyermeket, és ezek bármilyen irányba módosíthatják a fejlődést? Erre a kérdésre a kötődéselmélet adja meg a választ, amely szerint a korai élmények hatására megjelenő kötődési viselkedés jellemzően stabil marad a fejlődés során (Bowlby, 2009). Ugyanis az a belső munkamodell, amely a korai tapasztalatokból szerveződött, hajlamos arra, hogy fenntartsa saját magát. Például kezdetben biztosan nem érünk el sikereket azzal, ha bizalommal fordulunk egy olyan gyermekhez, aki korábban nem tapasztalta meg a megfelelő szülői gondviselést, mert az továbbra is mondjuk az elkerülő viselkedést működtető belső munkamodelljét fogja alkalmazni. Mindenesetre a kötődéselmélet nem tagadja annak a lehetőségét, hogy a későbbi tapasztalatok hatására a belső munkamodell módosulhat, ahogyan az a fejlődési pálya modelljéből is következik, de ez a tapasztalat minél később következik be, annál kisebb esély van a fejlődés irányának módosítására. Továbbá a korai tapasztalatok jelentőségét megkérdőjelezi az elképzelés, hogy a gyermek bio-pszicho-szociális fejlődése során megjelenő új képességei csökkenthetik a kedvezőtlen korai tapasztalatok hatását (Cole és Cole, 2006). Ha az elhangzott kérdésekhez retrospektív módon közelítünk a már kialakult szorongást vizsgálva, akkor megfigyelhetjük, hogy valamennyi szorongásos zavar hátterében megtalálható a gyermek szülőjével kapcsolatos tapasztalatának kedvezőtlen minősége (Ranschburg, 2008). A gyermekkori szeparációs szorongás oka sokszor a szülő túlzott függőségében keresendő, aki minden erejével igyekszik magához kapcsolni a gyermekét. A gyermek teljesítmény-, és generalizált szorongása mögött általában a szeretet elvesztésének félelme húzódik meg, amiben nagy szerepe lehet a szeretetmegvonással fenyegető szülői magatartásnak. Továbbá az a tény, hogy a lányoknál, valamint elsőszülötteknél gyakoribb a teljesítményszorongás, megerősíti lányok esetében a magasabb szülői elvárásnak, elsőszülöttek esetén a túlzott szülői szorongásnak gyermekekre gyakorolt kedvezőtlen hatását. A szociális fóbiák kialakulásában a túlságosan védelmező, kevéssé támogató szülői magatartásnak lehet kiemelkedő szerepe, ráadásul fóbiás zavarok esetén a gyermekek nagyobb eséllyel vannak kitéve a traumatizálás veszélyeinek, ugyanis a gyermekek félelmeit sokszor nem veszik komolyan a szülők, a gyermekeknek pedig nem mindig van lehetőségük 7

10 úgy szervezni az életüket, hogy elkerüljék a szorongást kiváltó ingereket. A gyermek kényszeres zavarainak hátterében gyakoriak az olyan kapcsolatok, ahol a gyermek nem fejezheti ki a túlságosan szigorú és tökéletességre törekvő szülővel szemben táplált ellenérzéseit. Ezeken felül a korai tapasztalatok elsőbbségére hívja fel a figyelmet az a tény is, hogy a szorongásos zavarok legtöbb formája csak nehezen kezelhető. 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Társmegvonás majmoknál Tudományosan is alátámasztották a kötődéselmélet érvényességét azok a majomkísérletek, amelyekben változatos feltételek mellett vizsgálták a korai kapcsolatokból származó tapasztalatok fejlődésre kifejtett hatásait (Harlow és Harlow, 1989). Egyik híressé vált kísérletükben műanyával neveltek fel majomkölyköket, akik a biztonságot adó szőrmével borított műanyához ragaszkodtak a drótból készült műanyával szemben, függetlenül attól, hogy melyik műanya volt a táplálék forrása. Ez az eredmény egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kapcsolatokból származó biztonság a kötődés kialakulásában elsődleges az élettani szükségletekkel szemben. Annak ellenére, hogy ezeknek a majomkölyköknek a szőrmével borított műanya biztonságot adott, és akár még évekkel később is ragaszkodtak hozzájuk, fejlődésük az anya nélkül felnövő majmokéval megegyező irányt vett. A kísérletek egyik fontos tanulsága volt, hogy a majmoknál a társas kapcsolatok hiánya az érzelmi fejlődés zavarain felül olyan társas viselkedési zavarokhoz is vezetett, mint amilyen például a játék vagy a szexuális viselkedés. Az érzelmi-társas zavarok annál súlyosabb mértéket öltöttek, és annál nagyobb állandóságot mutattak, minél korábbi, minél tartósabb, és minél radikálisabb volt a társas depriváció. A kísérletek egy másik fontos tanulságának számított, hogy a kedvező kortárskapcsolatok rendkívüli mértékben hatékonynak bizonyultak a szülői elszigetelődés miatt létrejövő zavarok felszámolásában Kötődés és érzelemszabályozás Láng András (2009) felnőtt normatív mintán tanulmányozta az érzelemszabályozás két jellemzőjének, az érzelemmentességnek és a szorongásnak a kötődéssel való kapcsolatát. A felnőtt kötődést két dimenzió, az elkerülés és a függőség/szorongás mentén modellezte. A kötődési elkerülés az érzelmek kifejezésének nehézségeire és a pragmatikus gondolkodásra, a kötődési szorongás pedig az érzelmek azonosításának nehézségeire volt jelentős hatással. Habár a kötődési elkerülésnek jelentős hatása volt az érzelmek 8

11 azonosításának nehézségeire, hatása kevésbé volt hangsúlyos. Ha úgy tekintünk az érzelemmentességre, mint a fent említett jellemzők összességére, akkor elmondhatjuk róla, hogy mindkét dimenzió hatással van a megjelenésére, közülük a kötődési elkerülés nagyobb hangsúllyal. Annak ellenére, hogy az kötődési elkerülés dimenzió jelentős hatással volt a vonás jellegű szorongásra, a kötődési függőség dimenzió hatása ennél jóval hangsúlyosabbnak bizonyult, ráadásul a kötődési elkerüléssel ellentétben, a kötődési függőség hatással volt a szorongás testi tüneteire is. A vonásszorongással kapcsolatos következtetésekkel azonban óvatosnak kell lennünk, mert a vonásszorongás mérésére használt eszköz Cronbach-alfa értéke alacsony megbízhatóságról tanúskodott Család, kötődés, szorongás Károlyi Gitta (2011) nem reprezentatív, fiatal felnőtt mintán vizsgálta a szorongás hátterében meghúzódó potenciális családi dinamikai jellemzőket a kohézió, a rugalmasság, a kommunikáció, és az elégedettség dimenziók mentén. Fontos megemlítenem, hogy a kohézió dimenziója széteső, összetartó, és egybefonó alskálákra, a rugalmasság dimenziója pedig merev, rugalmas, és kaotikus alskálákra tagolódik. Vizsgálódásának elméleti kereteit kibővítette a felnőtt kötődési típusok vizsgálatával is. Sikerült kimutatnia az egybefonódás, a kommunikáció, és az elégedettség családi dimenziók kapcsolatát a szorongással. Gyenge pozitív korreláció mutatkozott a vonásszorongás és a családi egybefonódás alskála között. Gyenge negatív korreláció mutatkozott a vonás- és állapotszorongás, valamint a kommunikáció között, továbbá az állapotszorongás és a családi elégedettség között. Számottevő különbség mutatkozott az állapot- és vonásszorongás mértékében az egyes kötődési típusok között. Az állapot- és vonásszorongás a biztonságosan kötődő típusnál volt a legalacsonyabb, az elkerülő típusnál ennél valamivel magasabb volt, végül az ambivalens típusnál volt a legmagasabb. Közepes erősségű pozitív korreláció mutatkozott az állapot- és vonásszorongás és az elkerülő ill. az ambivalens kötődési típusok között. A legmarkánsabb összefüggés tehát a kötődési típussal az ambivalens kötődési típusnál jelentkezett Kortárskapcsolatok óvodáskorban Inántsy-Pap Judit és Máth János (2004) a kötődési biztonság társas kapcsolatokra gyakorolt hatását vizsgálta óvodáskorban. A kötődési biztonság jellemzésére a kötődés, az 9

12 önállóság, és az elkerülés mutatókat használták, amelyekkel a kötődés biztonság együttesen jellemezhető. Kimutatták, hogy a gyermek alacsonyabb kötődése, alacsonyabb önállósága, és magasabb elkerülése összefügghet a társas kapcsolatainak olyan mutatóival, mint az alacsonyabb népszerűség, baráti kapcsolatok alacsonyabb száma, és a magányosság nagyobb kockázata. Mivel az általánosan szorongó gyermekek társas kapcsolatait általában kevesebb baráti kapcsolat és népszerűtlenség jellemzi (Ranschburg, 2008), ezért a kapott eredmények közvetett módon ugyan, de megerősítik azt az elképzelésemet, hogy a korai kapcsolatok kedvezőtlen tapasztalata később szorongáshoz vezethet Kötődési mintázatok folytonossága Az 1996-ban kezdődő Budapesti Családvizsgálat egy olyan hosszmetszeti kutatás volt, amelyben kiemelkedő szerepet kapott többek között a kötődés vizsgálata (Gervai, 2005). Számos kimagasló eredményük közül a biztonságos és a dezorganizált kötődés folytonosságára vonatkozó megállapításukat szeretném ismertetni (Tóth és mts., 2008). A biztonságos és a dezorganizált kötődés folytonosságát külön vizsgálták a gyermekeknek az anyjukkal és az apjukkal való kapcsolataikban. Az anyával való biztonságos kötődés folytonosságát nem sikerült kimutatniuk egyik életkori távlatban sem. Nemek szerinti bontásban viszont sikerült kimutatniuk a biztonságos kötődés folytonosságát lányok esetében három különböző életkori távlatban is. Az apával való biztonságos kötődést a csecsemőkortól a kisgyermekkorig vizsgálva stabilnak találták. Az anyával való kötődés dezorganizáltsága csecsemőkortól kisóvodáskorig folytonosságot, kisóvodáskortól hatéves korig változékonyságot, csecsemőkortól hatéves korig gyenge folytonosságot mutatott. Az apával való kötődés dezorganizáltságában nem találtak folytonosságot. Az alacsony mintanagyság nem tette lehetővé az adatok elemzését nemek szerinti bontásban. A kötődés folytonosságának megváltozása mögött számos tényező állhat. Egyik lehetséges tényező a genetika. Feltevésük szerint egy általuk azonosított génváltozatnak szerepe lehet a dezorganizált kötődés kialakulásában, és így a kötődés stabilitásának megváltozásában is. A vizsgálat eredményei az anyával való kötődés dezorganizáltságában a génváltozat szerepét valószínűsítették. Az édesapával való kötődésben nem sikerült kimutatniuk a génváltozat hatását. Másik lehetséges tényező lehet a gyermeket ért negatív környezeti hatások kumulatív összege. Például a biztonságosból bizonytalan kötődési mintázatra váltó gyermekeknél 10

13 lényegesen magasabb volt a rizikótényezők kumulatív összege a következetesen biztonságosan kötődő gyermekekhez képest Kötődés reprezentációja személyiségzavarban A kapcsolati élmények és a személyiségzavarok közötti összefüggés létezése közvetett úton megerősíti a feltételezésemet a szorongás fejlődéséről, hiszen amennyiben bizonyíthatóan kapcsolat áll fenn a korai élmények és a pszichopatológiai spektrum egy része között, akkor ez további potenciális kapcsolatok létezését valószínűsítheti. Mary Target (1998) több kutatóval együtt azon a véleményen van, hogy a bántalmazással összefüggő korai tapasztalatok személyiségzavarok kialakulásához vezethetnek. Úgy véli, mivel a reflektív funkció a korai kötődési kapcsolatok magas érzelmi hőfokában bontakozik ki, ezért a súlyos bántalmazás következtében megsérült kapcsolat a reflektív funkció gátlását és a mentalizációs képesség deaktiválódását vonhatja maga után, ami személyiségzavarok kialakulásához vezethet. Egy korábbi kutatásában több munkatársával együtt a kötődés és a borderline zavar kapcsolatát vizsgálta felnőtt klinikai mintán (Fonagy és mts., 1996, idézi Target, 1998). Habár a borderline zavar az egyes kötődési jellemzők mentén nem különült el élesen a személyiségzavaroktól, a borderline személyek között különösen magas volt a belebonyolódó kötődési kategória aránya. Ennek ellenére a borderline személyek interjúi élesen elkülönültek a reflektív funkció gyengesége, szexuális zaklatás nagyobb aránya, élmények feldolgozhatatlansága és a veszteségérzés hiánya alapján. 3. KÉRDÉSFELVETÉS 3.1. Első hipotézis Első feltételezésem szerint számottevő különbség van a csecsemőkorban eltérő kötődési viselkedést mutató gyermekek általános szorongásának mértékében. Itt elsősorban arra számítok, hogy a csecsemőkorban az elsődleges gondozóhoz biztonságosan vagy szervezetten kötődő gyermekek lényegesen kevésbé szoronganak, mint bizonytalanul vagy szervezetlenül kötődő társaik. A feltételezésemet arra a tényre alapozom, hogy a kötődési viselkedésekben megnyilvánuló szülői gondoskodás nem egyformán hatékony a gyermekek megnyugtatásában (Bowlby, 2009). Véleményem szerint ezek a korai élmények meghatározó szerepet játszanak a vonásjellegű szorongás fejlődésében. Az elvárásomat megerősítik azok a kutatások, ahol 11

14 összefüggést találtak a felnőtt kötődés jellemzői és a szorongás között (Károlyi, 2011; Láng, 2009) Második hipotézis Második feltételezésem szerint számottevő különbség van a kötődés biztonságában vagy szervezettségében, ill. konzisztenciájában különböző gyermekek általános szorongásának mértékében. Itt főleg arra számítok, hogy a gyermekkorival inkonzisztens bizonytalan vagy szervezetlen kötődésűek lényegesen kevésbé, a gyermekkorival inkonzisztens biztonságos vagy szervezett kötődésűek lényegesen jobban szoronganak. A feltételezésemet arra a tényre alapozom, hogy néhány szorongásos zavarnak jó prognózisa van gyermekkorban, de legalábbis a legtöbb gyermekkori szorongásos zavar kezelésében javulás érhető el (Ranschburg, 2008). Véleményem szerint az érzelmi kapcsolat megváltozása képes befolyásolni a szorongásos zavarok fejlődését. Az elvárásomat megerősíti a kötődéselméletből kiinduló terápiás módszer hatékonysága (Bowlby, 2009) Harmadik hipotézis Harmadik feltételezésem szerint a kötődés gyermekkori reprezentációja függ a csecsemőkori tapasztalatoktól. Ebben az esetben arra számítok, hogy biztonságos és bizonytalan, valamint a szervezett és szervezetlen kötődési kategóriák stabilak maradnak a csecsemőkortól kisgyermekkorig terjedő életszakaszban. Ennek a kérdésfelvetésnek többek között az célja, hogy árnyalja az első kettő feltételezésből levonható következtetéseket. A feltételezésemet a kötődéselmélet azon részére alapozom, amely szerint lehetőség van ugyan a változásra, a kötődési munkamodell ennek ellenére viszonylagos változatlanságot mutat (Bowlby, 2009). A kötődési minőség stabilitását vizsgáló magyar kutatócsoport (Tóth és mts., 2008) ellentmondó eredményei ellenére támogatom azt az elképzelést, hogy a kötődési minőségek nem mutatnak számottevő változást a fejlődés során. 4. A TERVEZETT KUTATÁS BEMUTATÁSA 4.1. Módszertani megfontolások Némely kutatás gyermekkorban vizsgálja a korai kötődés összefüggéseit más változókkal (pl. Inántsy-Pap és Máth, 2004). Bár a kötődés belső munkamodelljének viszonylagos változatlanságáról szóló elképzelés (Bowlby, 2009) alátámasztja ezen kutatások érvényességét, jelen kérdéskör vizsgálatában minden nehézsége ellenére mégis a 12

15 hosszmetszeti vizsgálat mellett döntöttem abban bízva, hogy ezáltal megbízhatóbb eredményeket kapok a korai tapasztalatoknak a szorongás fejlődésében játszott szerepéről. Fontos megemlítenem, hogy a vizsgálatban kizárólag az elsődleges gondozóhoz való kötődést mérem mindkét életkorban. Annak ellenére, hogy egyszerre több személyhez is lehet kötődni, és ezen kapcsolatok mindegyike hatással lehet a fejlődésre, azért nem tartottam fontosnak ezeket a kapcsolatokat ellenőrzés alatt tartani a vizsgálat során, mert egyrészről a kötődéselmélet az elsődleges gondozóhoz való kötődést tartja meghatározónak az érzelmi fejlődés szempontjából (Bowlby, 2009), másrészről a korai életkorban az anya után talán legfontosabb kötődési személyhez, az apához való kötődés minősége gyakran megegyezik az anyáéval (Tóth és mts., 2008) Mintavétel A kutatásomban a magyar csecsemők populációját szeretném tanulmányozni egy hosszmetszeti vizsgálatban. A csecsemőket a szülőkön keresztül tudom elérni, akik a Budapest Családvizsgálathoz (Gervai, 2005) hasonlóan újsághirdetésben értesülnének a kutatásról. Mivel a szülők részvétele a kutatásban önkéntes alapon történik, ezért a minta reprezentativitása némileg itt is sérül. Az előbb említett vizsgálat arra figyelmeztet, hogy nem minden személy lesz elérhető a hosszmetszeti kutatás későbbi részében is. Azért, hogy ennek ellenére a statisztikákból érvényes következtetéseket lehessen levonni, a mintanagyságnak legalább százas nagyságrendűnek kell lennie. A vizsgálatból azt is tudjuk, hogy a testvérek megléte vagy hiánya nem befolyásolja a kötődés minőségét (Gervai, 2005) Mérőeszközök Idegen Helyzet Teszt (IHT) Az Ainsworth-féle Idegen Helyzet Teszt a hónapos csecsemők kötődési mintázatainak azonosítására alkalmas laboratóriumi eljárás (Tóth és Gervai, 2005). A vizsgálat lényege, hogy az új környezet és a szülőtől való szeparáció segítségével epizódonként fokozatosan növelik a csecsemő izgalmi szintjét, ami aktiválja a kötődési viselkedést. A kötődési viselkedés a csecsemőnek a gondozójával való korábbi tapasztalataiból szerveződő belső reprezentációnak, az ún. belső munkamodellnek a viselkedéses megnyilvánulása. A csecsemőt elsősorban a szeparációt követő újratalálkozási helyzetben mutatott viselkedése alapján a biztonságos, elkerülő, ellenálló, vagy dezorganizált kötődési kategória egyikébe sorolják. A módszer specifikusan a vizsgálatban szereplő 13

16 gondozóval való kötődés minőségét méri. A vizsgálat további jellemzője, hogy a csecsemő viselkedéséről videofelvétel készül, ami alapján értékelik a csecsemő viselkedését. A sikeres vizsgálat és a megbízható eredmények érdekében a vizsgálatban részt vevő munkatársakat, valamint a videofelvételeket értékelő személyzetet megfelelő képzésben kell részesíteni Manchaster Child Attachment Story Task (MCAST) A MCAST valódi szeparáció helyett szimbolikus történetekkel igyekszik megragadni az 5-8 éves gyermekek belső munkamodelljének szerkezetét (Tóth és Gervai, 2005). A vizsgálat során a gyermekek babák segítségével kötődés releváns történeteket játszanak el, amelyekből megállapítható a gyermekekre jellemző kötődési reprezentáció minősége. A módszer előnye, hogy a kötődési minőség kategóriái megfeleltethetők az IHT kötődési kategóriáinak. A módszer néhány ponton hasonlóságot mutat az IHT-val: a történetek fokozatosan növelik a gyermekek izgalmi szintjét, a megállapított kötődési kategóriák kapcsolat specifikusak, a gyermekek játékairól videofelvétel készül, és a vizsgálat elvégzéséhez és értékeléséhez képzés szükséges Általános Szorongás Skála Gyermekeknek (GASC) Az Általános Szorongási Skála Gyermekeknek (GASC) egy olyan önjellemző kérdőív, amely az általános iskolás gyermekek (6-15 éves) vonásszorongását méri (Arany, Girasek és Palásthy, 2010; James, Reynolds, és Dunbar, 1994). A válaszadás során a vizsgálatvezető az egyes kérdéseket hangosan felolvassa, majd a vizsgálati személyek a válaszlapon aláhúzzák az igen-nem válaszlehetőségekből a megfelelőt (Arany és mts., 2010). Továbbá a kérdőív összesen 45 kérdést tartalmaz, melyek között szerepelnek fordított és ellenőrző kérdések is. A kérdőívet csak akkor szabad kiértékelni, ha az ellenőrző skála pontértéke megfelelően magas. A szorongási skála pontértékei 0 és 34 közötti egész számok Adatelemzés Első lépésben az általános szorongás függő változójának normáleloszlását (pl. Shapiro- Wilk) és szóráshomogenitását (pl. Levene) tesztelem, ami a varianciaanalízis alkalmazhatóságának feltétele. Várhatóan nem lesz olyan radikális eltérés a változók eloszlásában és szórásában, amire ez a robusztus eljárás érzékeny lenne. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor a tervezett egyszempontos varianciaanalízis helyett a neki megfelelő nemparaméteres eljárást kell alkalmazni a próbák során (pl. Kruskal-Wallis). 14

17 Az első hipotézisemben a szorongás átlagainak eltérését a négy kötődési kategóriában egyszempontos varianciaanalízissel tesztelem. Jelentős eltérés esetén páronkénti vizsgálatokat végzek Bonferroni-korrekcióval, majd ezt követően kontrasztvizsgálatokkal összehasonlítom a biztonságos-bizonytalan, ill. a szervezett-szervezetlen tulajdonságok mentén szerveződő csoportokat. A második hipotézisemben a szorongás átlagainak eltérését a kötődés konzisztenciája és biztonsága ill. szervezettsége mentén szerveződő csoportokban szintén egyszempontos varianciaanalízissel tesztelem. Jelentős eltérés esetén páronkénti vizsgálatokat végzek Bonferroni-korrekcióval. Fennáll a lehetősége annak, hogy a harmadik hipotézisemben megfogalmazott elvárás miatt az inkonzisztens kötődésűk alacsony mintanagysága miatt a statisztika nem lesz megbízható. A harmadik hipotézisemben a biztonságos-bizonytalan, ill. a szervezett-szervezetlen tulajdonságok mentén szerveződő csoportok függetlenségét khi-négyzet próbával tesztelem. Mivel egy korábbi kutatás (Tóth és mts., 2008) különbséget talált a fiúk és lányok kötődésének folytonosságában, azért indokolt lehet ezt a hipotézist, valamint az összes többit a nemekre külön-külön is tesztelni A vizsgálat korlátai Óvatosan kell eljárnunk a vizsgálat eredményeinek általánosítása során. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a hosszmetszeti vizsgálat évei alatt számtalan tapasztalat éri a gyermeket, amelyek hatással lehetnek a belső munkamodell és a szorongás fejlődésére (Cole és Cole, 2006; Ranschburg, 2008). Mivel ezen tapasztalatok mindegyikét nem áll módunkban kontroll alatt tartani, és a vizsgálat kontrollja is csupán az elsődleges gondozóval szembeni tapasztalatokra korlátozódik, nem beszélve a kötődési csoportba való véletlenszerű besorolás etikai akadályairól, ezért szignifikáns eredmény esetén felelőtlenség lenne egyértelmű okokozati összefüggést feltételezni a csecsemőkori tapasztalatok és a gyermekkori szorongás vagy a kötődés belső munkamodellje között. Mivel a tapasztalatok nagyfokú egyéni variabilitása rendkívüli módon megnehezíti az általánosítást, ezért tartsuk szem előtt, hogy a kérdés itt inkább arról szól, hogy ha egyértelműen állást kellene foglalnunk a korai kapcsolatok tapasztalatának a gyermekek szorongására és belső munkamodelljére kifejtett hatása mellett vagy ellen, akkor melyik álláspont képviseletével tévednénk bizonyíthatóan kevesebbet. 15

18 IRODALOMJEGYZÉK Arany E., Girasek J., Palásthy I. (szerk.) (2010): Pszichológiai vizsgálati módszerek gyűjteménye. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen Bereczkei T. (2003): Evolúciós pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest Bowlby, J. (2009): A biztos bázis. Animula Kiadó, Budapest. Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Fonagy, P., Leigh, T., Steele, M., Steele, H., Kennedy, R., Mattoon, G., Target, M., Gerber, A. (1996): The relation of attachment status, psychiatric classification, and response to psychotherapy. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 64, Gervai J. (2005): A Budapesti Családvizsgálat. Alkalmazott Pszichológia, 7, (4), Harlow, H. F., Harlow, M. K. (1989): Társmegvonás majmoknál. In: Marton M. (szerk.): Szöveggyűjtemény az összehasonlító pszichológiához. Tankönyvkiadó, Budapest Inántsy-Pap J., Máth J. (2004): A szülőkhöz való kötődés és az óvodai társas kapcsolatok. Magyar Pszichológiai Szemle, 59, James, E. M., Reynolds, C. R., Dunbar, J. (1994): Self-Report Instrumets. In: T. H. Ollendick, N. J. King, W. Yule (szerk.): International Handbook of Phobic and Anxiety Disorders in Children and Adolescents. Berlin: Springer Károlyi G. (2011): A szorongás hátterében meghúzódó családi dinamikai jellemzők, és a szorongás kötődéssel való kapcsolata. Debreceni Egyetem (Pszichológiai Műhelymunka), Debrecen. Láng A. (2009): Érzelemszabályozás és kötődés összefüggései normatív mintában. Alkalmazott Pszichológia, 9, (3 4), Ranschburg J. (2008): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Target, M. (1998): A kötődés reprezentációja súlyos személyiségzavarban szenvedő betegeknél. Thalassa, 9, (1), Tóth I., Gervai J. (2005): A kötődés minőségének mérése csecsemő- és óvodáskorban. Alkalmazott Pszichológia, 7, (4), Tóth I., Birkás E., Danis I., Fenes D., Lakatos K., Ney K., Szöllősi Á. (2008): A kötődési kapcsolatok stabilitása gyermekkorban. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (Munkabeszámoló), Budapest. 16

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus A kötődés önálló motivációs bázissal rendelkezik és törzsfejlődés során a csecsemő/gyermek túlélésének biztosítására alakult

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Párkapcsolati preferenciák és humor

Párkapcsolati preferenciák és humor Párkapcsolati preferenciák és humor Az önértékelés és a kötődési típus szerepe Tisljár Roland SZTE Pszichológiai Intézet, Szeged Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoport, Pécs Párkapcsolati mechanizmusok

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére

TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére NyugiOvi Program Kora-gyermekkori program a megfélemlítés megelőzésére című kiemelt projekthez tartozó ajánlás TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001 TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok

11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok 11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok Egyetlen lehetőségünk a betegségek elkerülésére, hogy megtanulunk szeretni. Menthetetlenül megbetegszünk, ha a frusztrációk miatt képtelenné válunk

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, 2014. KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT

Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, 2014. KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, 2014. KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT Korai kötődés Kötődés: a csecsemőnek az a törekvése, hogy az elsődleges gondozó közelségét keresse Motívuma:?

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Szülői vélekedések a szociálisérdek-érvényesítő viselkedéssel kapcsolatos anyagi, szellemi és kapcsolati erőforrásokról

Szülői vélekedések a szociálisérdek-érvényesítő viselkedéssel kapcsolatos anyagi, szellemi és kapcsolati erőforrásokról 94 Tóth Edit Kasik László Szülői vélekedések a szociálisérdek-érvényesítő viselkedéssel kapcsolatos anyagi, szellemi és kapcsolati erőforrásokról A nemzetközi pedagógiai kutatásokkal ellentétben a hazai

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Vezetői önértékelő kérdőív

Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Kérdőív megnevezése Jele, kódja Vezetői önértékelő kérdőív 10_Ovodavez_Ön_Ért sorsz Megnevezés Adat 1. Óvodavezető neve 2. Oktatási azonosítója 4. Értékelés időpontja: Kérjük,

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján Dr. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Kávészünet-17 Házi Gyermekorvosok Egyesülete XVII. Tudományos

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Tisztelt Selmeci József Csongor! Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben:

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

A pedagógiai kutatás módszertana. Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak

A pedagógiai kutatás módszertana. Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak A pedagógiai kutatás módszertana Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak A kutatómunka fázisai A tervezősablon egy kutatásban A jutalmazás hatását vizsgáljuk óvodások viselkedésére a terv

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Szeretettel köszöntelek Benneteket!

Szeretettel köszöntelek Benneteket! Házaspáros alkalom Szeretettel köszöntelek Benneteket! Siklósiné Földvári Gabi. 2012-10-28 1 Téma 2012-10-28-án A gyermekcentrikus házasság 2 Ismételjünk egy picit Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az

Részletesebben

A grafológiai vizsgálódások 2005.02.18. (C) Szidnai 1 Alapok Ellentmondás: csak az eredmény látható - a mozdulat lenne a fontos Feloldási kísérletek: speciális kategóriák objektív mérések -a a változók

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Nemparametrikus tesztek. 2014. december 3.

Nemparametrikus tesztek. 2014. december 3. Nemparametrikus tesztek 2014. december 3. Nemparametrikus módszerek Alkalmazásuk: nominális adatok (gyakoriságok) esetén, ordinális adatok esetén, metrikus adatok esetén (intervallum és arányskála), ha

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap:

Kommunikáció. langer.katalin@gtk.szie.hu. Telefon: Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet 2037sz. szoba. E-mail: Honlap: Kommunikáció Telefon: 522 000/ 1989 mellék Mobil: 06 30 297 86 56 E-mail: langer.katalin@gtk.szie.hu Honlap: www.marketing.szie.hu ww.doktori.hu Személyesen :SZIE GTK Marketing Intézet t 2037sz. szoba

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

A család mai helyzete és problémái

A család mai helyzete és problémái Hódi Sándor A család mai helyzete és problémái A család, úgy az egyes emberek, mint a társadalom szempontjából nélkülözhetetlen fontosságú funkciót és szerepet tölt be. Ennek ellenére az emberek általában

Részletesebben

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Miért betegebbek a szegény gyerekek?

Miért betegebbek a szegény gyerekek? KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURAKÖZY BALÁZS Miért betegebbek a szegény gyerekek? Anne Case, Darren Lubotsky és Christina Paxson: Economic status and health in childhood: the origins of the gradient. American

Részletesebben

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006

Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006 A Network-Elemzés - és felhasználása általános iskolai osztályok társas szerkezetének és a szerveződésért felelős személyes tulajdonságok feltárására Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária

Részletesebben