DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PSZICHOLÓGIAI INTÉZET FEJLŐDÉSLÉLEKTAN MŰHELYMUNKA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PSZICHOLÓGIAI INTÉZET FEJLŐDÉSLÉLEKTAN MŰHELYMUNKA"

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PSZICHOLÓGIAI INTÉZET FEJLŐDÉSLÉLEKTAN MŰHELYMUNKA A csecsemőkorban mutatott kötődési viselkedés kapcsolata a kötődés belső munkamodelljével és az általános szorongással gyermekkorban Horváth Tamás Pszichológia BA Nappali 2012

2 NYILATKOZAT Alulírott Horváth Tamás, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy A csecsemőkorban mutatott kötődési viselkedés kapcsolata a kötődés belső munkamodelljével és az általános szorongással gyermekkorban című diplomamunkám saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült. Tudomásul veszem, hogy diplomamunka esetén plágiumnak számít: szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más szerző publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem. Tudomásul veszem, hogy plágium esetén diplomamunkám visszautasításra kerül. Továbbá felelősségem tudatában nyilatkozom arról, és aláírásommal igazolom, hogy a Debreceni Egyetem Elektronikus archívumába (DEA) a címre feltöltött diplomamunkám mindenben megegyezik a benyújtott papíralapú és/vagy CD formátumú dolgozattal. Debrecen, december aláírás

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS TÉMAFELVETÉS A KÖTŐDÉS ELMÉLETI KERETEINEK ÁTTEKINTÉSE SZORONGÁSOS ZAVAROK GYERMEKKORBAN A KUTATÁS IRÁNYVONALÁNAK ELMÉLETI MEGALAPOZÁSA SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS TÁRSMEGVONÁS MAJMOKNÁL KÖTŐDÉS ÉS ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS CSALÁD, KÖTŐDÉS, SZORONGÁS KORTÁRSKAPCSOLATOK ÓVODÁSKORBAN KÖTŐDÉSI MINTÁZATOK FOLYTONOSSÁGA KÖTŐDÉS REPREZENTÁCIÓJA SZEMÉLYISÉGZAVARBAN KÉRDÉSFELVETÉS ELSŐ HIPOTÉZIS MÁSODIK HIPOTÉZIS HARMADIK HIPOTÉZIS A TERVEZETT KUTATÁS BEMUTATÁSA MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK MINTAVÉTEL MÉRŐESZKÖZÖK Idegen Helyzet Teszt (IHT) Manchaster Child Attachment Story Task (MCAST) Általános Szorongás Skála Gyermekeknek (GASC) ADATELEMZÉS A VIZSGÁLAT KORLÁTAI...15 IRODALOMJEGYZÉK

4 BEVEZETÉS A fejlődéslélektani vizsgálatok tárgykörébe tartozik, hogy bizonyos tapasztalatok az egyedfejlődés korai szakaszában milyen mértékben járulnak hozzá az ember egészséges fejlődéséhez (Cole és Cole, 2006). Ez a kérdés azonban nem csak a fejlődéskutatók sajátja, hiszen nagyon hasonló keretekben gondolkoznak a pszichoanalitikus hagyományban gyökerező tárgykapcsolati iskolák is, mint például a Bowlby-féle kötődéselmélet; ez az elgondolás ráadásul a tudománytörténetből is megerősítést nyer (Bowlby, 2009). Említésre méltó ugyanis, hogy bár Bowlby diagnosztikus és terápiás célokra dolgozta ki az elméletét, a klinikai gyakorlatban csak nagyon nehezen tudott elterjedni. Ellenben a fejlődéslélektan már korán felismerte az elmélet jelentőségét, és számos fejlődéslélektani kutatást inspirált. Napjainkban a kötődéselmélet a reneszánszát éli, mindkét tudományterületen egyaránt elismerté, és a legjobban alátámasztott elméletek egyikévé vált. Mindezeknél fogva ebben a dolgozatban arra vállalkozom, hogy a Bowlby által megfogalmazott elméleti keretben tanulmányozom a csecsemőkori tapasztalatok fejlődésre gyakorolt hatását egy olyan szűk területen, mint amilyen a gyermekkori szorongás. Ennek megfelelően ismertetem a kötődés-, és szorongáselméletek vonatkozó részeit, majd áttekintést nyújtok számos magyar nyelvű szakirodalomról, amelyek a korai kötődési minőség fejlődésre gyakorolt hatásait vizsgálták. Végezetül bemutatom egy olyan hipotetikus kutatás részleteit, amely alkalmas lehet az itt tárgyalt probléma tudományos igényű vizsgálatához. 1. TÉMAFELVETÉS 1.1. A kötődés elméleti kereteinek áttekintése Az alábbiakban Bowlby (2009) írásai nyomán áttekintem kötődéselmélet kulcsfontosságú részeit. Bowlby nagy érdeklődéssel kutatta az idegen helyen és idegen emberek között anya nélkül felnövő csecsemők és gyermekek fejlődését. Az érzelmi kapcsolatok elsődlegességét hirdető eredményei azonban értelmezhetetlenek voltak a pszichoanalitikusok számára, akik a gyermekek függőségének okát elsődlegesen a szülők élettani szükségletet kielégítő szerepében látták. Később majomkísérletekkel sikerült alátámasztani az érzelmi kapcsolatok elsődlegességét, és ezzel nyilvánvalóvá vált a pszichoanalitikusok számára is, hogy elméletük nem magyarázza kielégítően a kötődés jelenségét. Éppen ezért Bowlby törekedett a pszichoanalitikus metapszichológia megújítására, 2

5 hogy az megfeleljen a természettudományokkal szemben támasztott követelményeknek, illeszkedjen az eddig felhalmozott tudományos ismeretekhez, és nem utolsósorban alkalmas legyen az általa megfigyelt új jelenség leírására is. Ezért nem meglepő, hogy elméletében a pszichoanalízis mellet megtalálhatóak az etológia, a kibernetika, az evolúciós pszichológia, vagy a kognitív pszichológia fogalmai is. Habár nem tagadta a táplálkozás és a szexualitás kötődési kapcsolatokban játszott szerepét, ezeket mégis másodlagos tényezőkként kezelte, ellenben a kötődést olyan elsődleges és az előbbiektől független motívumként képzelte el, amely saját magánál fogva létezik. A kötődési jelenség biológiai eredetének alátámasztásában sokat merített az etológus, Konrad Lorenz munkájából. Bowlby etológiai magyarázata szerint a kötődés egy olyan veleszületett igény a néhány emberrel való érzelmi közelség fenntartására, amely jellemző mintázatot mutat a viselkedésben, és az egyénre egész élete során jellemző marad különböző mértékben. A csecsemő már a legelső hónapokban igényét mutatja a kapcsolatok iránt, és a megfelelő környezeti, szülői hatásra a kötődési viselkedés fokozatosan kifejlődik, majd az első életév végére szervezetté válik. Ezen a helyen fontos, hogy különbséget tegyünk magának a kötődésnek és a kötődési viselkedésnek a fogalma között. A kötődés meghatározott személyekkel kialakított szoros és bizalmas kapcsolatot takar, amire minden ember igény tart. A kötődési viselkedés ezzel szemben azt a folyamatot jelöli, ahogyan az egyén a megnyugvás érdekében fenntartja a közelséget egy másik személlyel, akinek nem feltétlenül kell azonosnak lennie a kötődési személlyel. Ennek jelentős szerepe van a túlélésben, másképpen megfogalmazva a kötődés evolúciósan adaptív viselkedést eredményez. (A kötődési viselkedés típusainak részletes leírását lásd Cole és Cole, 2006.) A kötődési kapcsolatok mindegyike rendelkezik valamilyen érzelmi minőséggel. Ez lehet biztonságos, megnyugtató érzés akkor, amikor a szülő jelen van, vagy bizonytalan nyugtalanságérzet is, amikor a szülő nincsen jelen. Ha a csecsemők olyannak tapasztalják a szülőt, mint aki bármikor elérhető és a megfelelő érzelmi biztonságot tudja nyújtani, akkor képesek lesznek hozzá biztonságosan kötődni, és ez kiválóan bejósolja a későbbi sikeres fejlődésüket. A kötődés működésének leírásában mellőzi a pszichikus energia fogalmát, helyette a korszerűnek számító kibernetika fogalmait hívja segítségül. Éppen ezért magyarázatában a kötődési viselkedést egy jól szabályozott viselkedéses rendszer irányítja, ami a 3

6 homeosztatikus rendszerekhez nagyon hasonlóan működik. A rendszert a központi idegrendszer szabályozza, ami fenyegetettség (pl. ijedtség, kötődési személy hiánya) esetén aktiválja, a kötődési személy közelsége (pl. látvány, hang, érintés) esetén pedig gátolja a kötődési viselkedést. Az eltávolodás mértékét mindig e két állapot közötti egyensúly határozza meg. A központi idegrendszer a szabályozás során felhasználja azokat a belső munkamódokat is, amelyek a fejlődés során szerzett tapasztalatokból szerveződnek. Ez a kognitív struktúra a szülő munkamódjával összhangban fejlődik, melynek során kitüntetett jelentősége van a szabad kommunikáció lehetőségének. A belső munkamód tartalmazza a szülővel, a saját magával, és kettejükkel kapcsolatos tapasztalatokat. A tartalmak minősége döntően meghatározza a későbbi fejlődést. A kötődésen keresztül megvalósuló fejlődést a fejlődési pályák modelljével írja le. Ez a modell a fejlődést folyamatosnak képzeli el, és ellentétben a pszichoanalitikus szakaszelméletekkel, ebben a modellben nem történhet fixáció vagy regresszió, hiszen itt a későbbi életkorokban megjelenő kötődés nem kóros, hanem természetes jelenség. A csecsemő előtt születésekor számtalan lehetséges fejlődési pálya nyílik meg, melyek közül egyesek egészséges fejlődéshez vezetnek, mások eltérnek attól. Azt, hogy a csecsemő milyen fejlődési pályán indul el, azt döntően a szülő-csecsemő interakcióból származó tapasztalatok határozzák meg. Az életkor előrehaladtával a lehetséges fejlődési pályák száma egyre inkább szűkül, ennek ellenére minden életkorban lehetőség van a fejlődési pálya irányának megváltozására. Az átlagosan érzékeny szülő gondoskodás képes az egyént a megfelelő fejlődési pályán tartani Szorongásos zavarok gyermekkorban A gyermekkori szorongásos zavarokról kiváló áttekintést nyújt Ranschburg (2008) egyik könyvfejezete, melynek alapján az alábbiakban ismertetem a gyermekkori szorongásos zavarokra vonatkozó alapvető ismereteket. A neurózis a szorongáson alapuló zavarok közismert, egyre inkább eltűnőben lévő gyűjtőfogalma. Köztudott, hogy a szorongásnak a legtöbb helyzetben adaptív értéke is lehet, ám bizonyos helyzetekben a túlzott szorongás ezzel ellentétest hatást fejt ki. A szorongásos zavarok egyik csoportjába tartoznak azok a manifeszt szorongások, amelyek nyilvánvalóan szorongással és életvezetési nehézségekkel járnak (generalizált szorongás, 4

7 teljesítményszorongás, szeparációs szorongás, szorongásroham), a másik csoportjába pedig a szorongás csökkentése érdekében kifejlesztett kóros védekezési módok (fóbiák, kényszerek). A szeparációs szorongás gyermekkorban gyakori jelenség, lényege, hogy a gyermek szorongással reagál minden olyan helyzetre, amelyben gondozójától elválásra kényszerül. A teljesítményszorongás gyermekeknél leginkább iskolai helyzetekben jelentkezik, ahol a gyermek szorongásának legfőbb oka a lehetséges kudarctól való félelem. Ilyenkor a félelem mögött valójában az húzódik meg, hogy a sikertelensége miatt elveszítheti a számára fontos emberek szeretetét. A generalizált szorongásnak nincsen különösebb oka, ennek ellenére folyamatosan jelen van. Figyelemre méltó azonban, hogy a gyermek elővételezett szorongásai döntő többségében saját cselekvései ill. önmaga megvalósításának sikertelenségéből származnak. A generalizált szorongás nincs hatással az iskolai teljesítményre. Az ilyen zavarban szenvedő gyermek gyakran népszerűtlennek tartja magát, szociális kapcsolatai szegényesek. Ennek a zavarnak a kialakulásában is vélhetően szerepe van a szeretet elvesztésétől való félelemnek. A szorongásroham gyermekeknél ritkán fordul elő, a lányoknál gyakrabban. Jellemzője, hogy váratlanul jelenik meg, bár feltehetően a rohamnak mindig előzményei vannak. A roham rendkívül kellemetlen félelemmel és szimpatikus idegrendszeri tünetekkel jár. Az első roham után a többi roham kialakulásában sokszor szerepet játszik a rohamok kialakulásától való félelem. A fóbiás zavarok esetén a gyermek indokolatlan félelmet és intenzív szorongást mutat bizonyos tárgyak, helyzetek iránt, és erőfeszítéseket próbál tenni annak érdekében, hogy elkerülje ezeket. Gyermekkorban leginkább az állatfóbiák jellemzőek. A kényszeres zavarokon belül bár különbséget teszünk kényszeres gondolkodás (obszesszió) és kényszeres cselekvés (kompulzió) között, mégis ezek gyakran jelennek meg együtt, hiszen a kényszercselekvések sokszor a kényszergondolatokból erednek. Ha bárkit megakadályozunk kényszercselekvésinek elvégzésében, szorongani kezd. Általában serdülőkorban jelenik meg, de gyermekeknél is előfordulhat. A tünetek sokszor váratlanul jelennek meg, a kényszerek gyakran elkeserítőek, és rombolják a teljesítményt. Szorongásos zavarok esetében a genetikai tényező ugyan jelen van, de szerepe kevésbé meghatározó. Legnagyobb mértékben a szorongásrohamokra, a kényszeres és fóbiás zavarokra valamivel kevésbé, a generalizált szorongásra pedig egyáltalán nincs hatással. Feltehetően a szorongásra való hajlam öröklődik, és abban a környezet nagy szerepet játszik, hogy kifejlődik-e később valamilyen zavar. A szorongás létrejöttében szerepet játszanak a 5

8 különböző ingerületátvivő anyagok is. Érdekesség, hogy az élettani rendszereket vizsgálva a szorongásroham és a kényszerek nagyobb hasonlóságot mutatnak a depresszióval, mint a szorongással. A különböző pszichológiai irányzatoknak eltérő elképzeléseik vannak a szorongás kialakulásának okairól. A pszichoanalízis úgy tekint a szorongásra mint egy vészjelzésre, amely a tudattalan tartalmak tudatosulására figyelmeztet. Gyermekkorban az elfojtott tartalmak gyakran kapcsolatban vannak a szülő iránt érzett ellenséges érzéseikkel. A humanisztikus pszichológia szerint szorongás akkor jön létre, ha az elfogadás érdekében tett túlzott szülői feltételek megvalósítása ellentmondásba kerül az önmegvalósítás folyamatával. A behaviorizmus nézőpontja szerint a szorongás egy olyan hibás tanulási folyamat eredménye, ahol egy kezdetben semleges inger egy kellemetlen érzéssel társul. A kognitív pszichológia azt a nézetet vallja, hogy a szorongás a tapasztalatok hibás értelmezéséből ered A kutatás irányvonalának elméleti megalapozása A kötődéselmélet a megfelelő szülői gondviselés megtapasztalásának meghatározó szerepet tulajdonít a biztonságos és szervezett kötődés megvalósulásában, és ezáltal a fejlődés irányvonalának meghatározásában (Bowlby, 2009). Mára már bebizonyosodott, hogy ebben a szülő szerepe valóban meghatározó, de korántsem kizárólagos (Cole és Cole, 2006). Vajon hogyan alakul azoknak a csecsemőknek a fejlődése, akiknek a szülővel való tapasztalataik nem tették lehetővé a biztonságos kötődést, vagy a kötődési viselkedés megszervezését? Amikor a csecsemő biztonságosan kötődik a szülőhöz, akkor olyannak tapasztalja őt, mint amilyen egy biztos bázis: a háttérből megfelelő érzelmi támogatást kap az egyszerre érdekes és ijesztő világ felfedezéséhez, de oda bármikor vissza is térhet ha egy kis megnyugvásra és biztonságra van szüksége (Bowlby, 2009; Cole és Cole, 2006). Ez utóbbi már nem mondható el egy bizonytalanul kötődő csecsemőről, ugyanis az szülő, akihez a csecsemő bizonytalanul kötődik, nem képes olyan hatékonyan megnyugtatni a csecsemőt, mint az, akihez a csecsemő biztonságosan kötődik (Bowlby, 2009). Adódik a kérdés, hogy az itt bemutatott és egymástól lényegesen eltérő csecsemőkori tapasztalatoknak van-e kimutatható hatásuk a szorongás kifejlődésére? A kötődési viselkedés a szülő viselkedésére adott adaptív válasz, amely az adott környezetben a leghatékonyabb a csecsemő érzelmi szükségletének kielégítésében (Bereczkei, 2003). Ebben a megközelítésben a szervezetlen kötődési viselkedés vélhetően kevésbé hatékony a szükséglet kielégítésében, mint a szervezett kötődési viselkedés. Feltehetjük a 6

9 kérdést, hogy a kötődési viselkedés hatékonyságának eltérő tapasztalatai milyen szerepet játszanak a csecsemő szorongásának kifejlődésében? Megfogalmazódhat bennünk a kérdés, hogy van-e értelme egyáltalán a korai tapasztalatok vizsgálatának, ha a fejlődés során úgyis számtalan új tapasztalat éri a gyermeket, és ezek bármilyen irányba módosíthatják a fejlődést? Erre a kérdésre a kötődéselmélet adja meg a választ, amely szerint a korai élmények hatására megjelenő kötődési viselkedés jellemzően stabil marad a fejlődés során (Bowlby, 2009). Ugyanis az a belső munkamodell, amely a korai tapasztalatokból szerveződött, hajlamos arra, hogy fenntartsa saját magát. Például kezdetben biztosan nem érünk el sikereket azzal, ha bizalommal fordulunk egy olyan gyermekhez, aki korábban nem tapasztalta meg a megfelelő szülői gondviselést, mert az továbbra is mondjuk az elkerülő viselkedést működtető belső munkamodelljét fogja alkalmazni. Mindenesetre a kötődéselmélet nem tagadja annak a lehetőségét, hogy a későbbi tapasztalatok hatására a belső munkamodell módosulhat, ahogyan az a fejlődési pálya modelljéből is következik, de ez a tapasztalat minél később következik be, annál kisebb esély van a fejlődés irányának módosítására. Továbbá a korai tapasztalatok jelentőségét megkérdőjelezi az elképzelés, hogy a gyermek bio-pszicho-szociális fejlődése során megjelenő új képességei csökkenthetik a kedvezőtlen korai tapasztalatok hatását (Cole és Cole, 2006). Ha az elhangzott kérdésekhez retrospektív módon közelítünk a már kialakult szorongást vizsgálva, akkor megfigyelhetjük, hogy valamennyi szorongásos zavar hátterében megtalálható a gyermek szülőjével kapcsolatos tapasztalatának kedvezőtlen minősége (Ranschburg, 2008). A gyermekkori szeparációs szorongás oka sokszor a szülő túlzott függőségében keresendő, aki minden erejével igyekszik magához kapcsolni a gyermekét. A gyermek teljesítmény-, és generalizált szorongása mögött általában a szeretet elvesztésének félelme húzódik meg, amiben nagy szerepe lehet a szeretetmegvonással fenyegető szülői magatartásnak. Továbbá az a tény, hogy a lányoknál, valamint elsőszülötteknél gyakoribb a teljesítményszorongás, megerősíti lányok esetében a magasabb szülői elvárásnak, elsőszülöttek esetén a túlzott szülői szorongásnak gyermekekre gyakorolt kedvezőtlen hatását. A szociális fóbiák kialakulásában a túlságosan védelmező, kevéssé támogató szülői magatartásnak lehet kiemelkedő szerepe, ráadásul fóbiás zavarok esetén a gyermekek nagyobb eséllyel vannak kitéve a traumatizálás veszélyeinek, ugyanis a gyermekek félelmeit sokszor nem veszik komolyan a szülők, a gyermekeknek pedig nem mindig van lehetőségük 7

10 úgy szervezni az életüket, hogy elkerüljék a szorongást kiváltó ingereket. A gyermek kényszeres zavarainak hátterében gyakoriak az olyan kapcsolatok, ahol a gyermek nem fejezheti ki a túlságosan szigorú és tökéletességre törekvő szülővel szemben táplált ellenérzéseit. Ezeken felül a korai tapasztalatok elsőbbségére hívja fel a figyelmet az a tény is, hogy a szorongásos zavarok legtöbb formája csak nehezen kezelhető. 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Társmegvonás majmoknál Tudományosan is alátámasztották a kötődéselmélet érvényességét azok a majomkísérletek, amelyekben változatos feltételek mellett vizsgálták a korai kapcsolatokból származó tapasztalatok fejlődésre kifejtett hatásait (Harlow és Harlow, 1989). Egyik híressé vált kísérletükben műanyával neveltek fel majomkölyköket, akik a biztonságot adó szőrmével borított műanyához ragaszkodtak a drótból készült műanyával szemben, függetlenül attól, hogy melyik műanya volt a táplálék forrása. Ez az eredmény egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kapcsolatokból származó biztonság a kötődés kialakulásában elsődleges az élettani szükségletekkel szemben. Annak ellenére, hogy ezeknek a majomkölyköknek a szőrmével borított műanya biztonságot adott, és akár még évekkel később is ragaszkodtak hozzájuk, fejlődésük az anya nélkül felnövő majmokéval megegyező irányt vett. A kísérletek egyik fontos tanulsága volt, hogy a majmoknál a társas kapcsolatok hiánya az érzelmi fejlődés zavarain felül olyan társas viselkedési zavarokhoz is vezetett, mint amilyen például a játék vagy a szexuális viselkedés. Az érzelmi-társas zavarok annál súlyosabb mértéket öltöttek, és annál nagyobb állandóságot mutattak, minél korábbi, minél tartósabb, és minél radikálisabb volt a társas depriváció. A kísérletek egy másik fontos tanulságának számított, hogy a kedvező kortárskapcsolatok rendkívüli mértékben hatékonynak bizonyultak a szülői elszigetelődés miatt létrejövő zavarok felszámolásában Kötődés és érzelemszabályozás Láng András (2009) felnőtt normatív mintán tanulmányozta az érzelemszabályozás két jellemzőjének, az érzelemmentességnek és a szorongásnak a kötődéssel való kapcsolatát. A felnőtt kötődést két dimenzió, az elkerülés és a függőség/szorongás mentén modellezte. A kötődési elkerülés az érzelmek kifejezésének nehézségeire és a pragmatikus gondolkodásra, a kötődési szorongás pedig az érzelmek azonosításának nehézségeire volt jelentős hatással. Habár a kötődési elkerülésnek jelentős hatása volt az érzelmek 8

11 azonosításának nehézségeire, hatása kevésbé volt hangsúlyos. Ha úgy tekintünk az érzelemmentességre, mint a fent említett jellemzők összességére, akkor elmondhatjuk róla, hogy mindkét dimenzió hatással van a megjelenésére, közülük a kötődési elkerülés nagyobb hangsúllyal. Annak ellenére, hogy az kötődési elkerülés dimenzió jelentős hatással volt a vonás jellegű szorongásra, a kötődési függőség dimenzió hatása ennél jóval hangsúlyosabbnak bizonyult, ráadásul a kötődési elkerüléssel ellentétben, a kötődési függőség hatással volt a szorongás testi tüneteire is. A vonásszorongással kapcsolatos következtetésekkel azonban óvatosnak kell lennünk, mert a vonásszorongás mérésére használt eszköz Cronbach-alfa értéke alacsony megbízhatóságról tanúskodott Család, kötődés, szorongás Károlyi Gitta (2011) nem reprezentatív, fiatal felnőtt mintán vizsgálta a szorongás hátterében meghúzódó potenciális családi dinamikai jellemzőket a kohézió, a rugalmasság, a kommunikáció, és az elégedettség dimenziók mentén. Fontos megemlítenem, hogy a kohézió dimenziója széteső, összetartó, és egybefonó alskálákra, a rugalmasság dimenziója pedig merev, rugalmas, és kaotikus alskálákra tagolódik. Vizsgálódásának elméleti kereteit kibővítette a felnőtt kötődési típusok vizsgálatával is. Sikerült kimutatnia az egybefonódás, a kommunikáció, és az elégedettség családi dimenziók kapcsolatát a szorongással. Gyenge pozitív korreláció mutatkozott a vonásszorongás és a családi egybefonódás alskála között. Gyenge negatív korreláció mutatkozott a vonás- és állapotszorongás, valamint a kommunikáció között, továbbá az állapotszorongás és a családi elégedettség között. Számottevő különbség mutatkozott az állapot- és vonásszorongás mértékében az egyes kötődési típusok között. Az állapot- és vonásszorongás a biztonságosan kötődő típusnál volt a legalacsonyabb, az elkerülő típusnál ennél valamivel magasabb volt, végül az ambivalens típusnál volt a legmagasabb. Közepes erősségű pozitív korreláció mutatkozott az állapot- és vonásszorongás és az elkerülő ill. az ambivalens kötődési típusok között. A legmarkánsabb összefüggés tehát a kötődési típussal az ambivalens kötődési típusnál jelentkezett Kortárskapcsolatok óvodáskorban Inántsy-Pap Judit és Máth János (2004) a kötődési biztonság társas kapcsolatokra gyakorolt hatását vizsgálta óvodáskorban. A kötődési biztonság jellemzésére a kötődés, az 9

12 önállóság, és az elkerülés mutatókat használták, amelyekkel a kötődés biztonság együttesen jellemezhető. Kimutatták, hogy a gyermek alacsonyabb kötődése, alacsonyabb önállósága, és magasabb elkerülése összefügghet a társas kapcsolatainak olyan mutatóival, mint az alacsonyabb népszerűség, baráti kapcsolatok alacsonyabb száma, és a magányosság nagyobb kockázata. Mivel az általánosan szorongó gyermekek társas kapcsolatait általában kevesebb baráti kapcsolat és népszerűtlenség jellemzi (Ranschburg, 2008), ezért a kapott eredmények közvetett módon ugyan, de megerősítik azt az elképzelésemet, hogy a korai kapcsolatok kedvezőtlen tapasztalata később szorongáshoz vezethet Kötődési mintázatok folytonossága Az 1996-ban kezdődő Budapesti Családvizsgálat egy olyan hosszmetszeti kutatás volt, amelyben kiemelkedő szerepet kapott többek között a kötődés vizsgálata (Gervai, 2005). Számos kimagasló eredményük közül a biztonságos és a dezorganizált kötődés folytonosságára vonatkozó megállapításukat szeretném ismertetni (Tóth és mts., 2008). A biztonságos és a dezorganizált kötődés folytonosságát külön vizsgálták a gyermekeknek az anyjukkal és az apjukkal való kapcsolataikban. Az anyával való biztonságos kötődés folytonosságát nem sikerült kimutatniuk egyik életkori távlatban sem. Nemek szerinti bontásban viszont sikerült kimutatniuk a biztonságos kötődés folytonosságát lányok esetében három különböző életkori távlatban is. Az apával való biztonságos kötődést a csecsemőkortól a kisgyermekkorig vizsgálva stabilnak találták. Az anyával való kötődés dezorganizáltsága csecsemőkortól kisóvodáskorig folytonosságot, kisóvodáskortól hatéves korig változékonyságot, csecsemőkortól hatéves korig gyenge folytonosságot mutatott. Az apával való kötődés dezorganizáltságában nem találtak folytonosságot. Az alacsony mintanagyság nem tette lehetővé az adatok elemzését nemek szerinti bontásban. A kötődés folytonosságának megváltozása mögött számos tényező állhat. Egyik lehetséges tényező a genetika. Feltevésük szerint egy általuk azonosított génváltozatnak szerepe lehet a dezorganizált kötődés kialakulásában, és így a kötődés stabilitásának megváltozásában is. A vizsgálat eredményei az anyával való kötődés dezorganizáltságában a génváltozat szerepét valószínűsítették. Az édesapával való kötődésben nem sikerült kimutatniuk a génváltozat hatását. Másik lehetséges tényező lehet a gyermeket ért negatív környezeti hatások kumulatív összege. Például a biztonságosból bizonytalan kötődési mintázatra váltó gyermekeknél 10

13 lényegesen magasabb volt a rizikótényezők kumulatív összege a következetesen biztonságosan kötődő gyermekekhez képest Kötődés reprezentációja személyiségzavarban A kapcsolati élmények és a személyiségzavarok közötti összefüggés létezése közvetett úton megerősíti a feltételezésemet a szorongás fejlődéséről, hiszen amennyiben bizonyíthatóan kapcsolat áll fenn a korai élmények és a pszichopatológiai spektrum egy része között, akkor ez további potenciális kapcsolatok létezését valószínűsítheti. Mary Target (1998) több kutatóval együtt azon a véleményen van, hogy a bántalmazással összefüggő korai tapasztalatok személyiségzavarok kialakulásához vezethetnek. Úgy véli, mivel a reflektív funkció a korai kötődési kapcsolatok magas érzelmi hőfokában bontakozik ki, ezért a súlyos bántalmazás következtében megsérült kapcsolat a reflektív funkció gátlását és a mentalizációs képesség deaktiválódását vonhatja maga után, ami személyiségzavarok kialakulásához vezethet. Egy korábbi kutatásában több munkatársával együtt a kötődés és a borderline zavar kapcsolatát vizsgálta felnőtt klinikai mintán (Fonagy és mts., 1996, idézi Target, 1998). Habár a borderline zavar az egyes kötődési jellemzők mentén nem különült el élesen a személyiségzavaroktól, a borderline személyek között különösen magas volt a belebonyolódó kötődési kategória aránya. Ennek ellenére a borderline személyek interjúi élesen elkülönültek a reflektív funkció gyengesége, szexuális zaklatás nagyobb aránya, élmények feldolgozhatatlansága és a veszteségérzés hiánya alapján. 3. KÉRDÉSFELVETÉS 3.1. Első hipotézis Első feltételezésem szerint számottevő különbség van a csecsemőkorban eltérő kötődési viselkedést mutató gyermekek általános szorongásának mértékében. Itt elsősorban arra számítok, hogy a csecsemőkorban az elsődleges gondozóhoz biztonságosan vagy szervezetten kötődő gyermekek lényegesen kevésbé szoronganak, mint bizonytalanul vagy szervezetlenül kötődő társaik. A feltételezésemet arra a tényre alapozom, hogy a kötődési viselkedésekben megnyilvánuló szülői gondoskodás nem egyformán hatékony a gyermekek megnyugtatásában (Bowlby, 2009). Véleményem szerint ezek a korai élmények meghatározó szerepet játszanak a vonásjellegű szorongás fejlődésében. Az elvárásomat megerősítik azok a kutatások, ahol 11

14 összefüggést találtak a felnőtt kötődés jellemzői és a szorongás között (Károlyi, 2011; Láng, 2009) Második hipotézis Második feltételezésem szerint számottevő különbség van a kötődés biztonságában vagy szervezettségében, ill. konzisztenciájában különböző gyermekek általános szorongásának mértékében. Itt főleg arra számítok, hogy a gyermekkorival inkonzisztens bizonytalan vagy szervezetlen kötődésűek lényegesen kevésbé, a gyermekkorival inkonzisztens biztonságos vagy szervezett kötődésűek lényegesen jobban szoronganak. A feltételezésemet arra a tényre alapozom, hogy néhány szorongásos zavarnak jó prognózisa van gyermekkorban, de legalábbis a legtöbb gyermekkori szorongásos zavar kezelésében javulás érhető el (Ranschburg, 2008). Véleményem szerint az érzelmi kapcsolat megváltozása képes befolyásolni a szorongásos zavarok fejlődését. Az elvárásomat megerősíti a kötődéselméletből kiinduló terápiás módszer hatékonysága (Bowlby, 2009) Harmadik hipotézis Harmadik feltételezésem szerint a kötődés gyermekkori reprezentációja függ a csecsemőkori tapasztalatoktól. Ebben az esetben arra számítok, hogy biztonságos és bizonytalan, valamint a szervezett és szervezetlen kötődési kategóriák stabilak maradnak a csecsemőkortól kisgyermekkorig terjedő életszakaszban. Ennek a kérdésfelvetésnek többek között az célja, hogy árnyalja az első kettő feltételezésből levonható következtetéseket. A feltételezésemet a kötődéselmélet azon részére alapozom, amely szerint lehetőség van ugyan a változásra, a kötődési munkamodell ennek ellenére viszonylagos változatlanságot mutat (Bowlby, 2009). A kötődési minőség stabilitását vizsgáló magyar kutatócsoport (Tóth és mts., 2008) ellentmondó eredményei ellenére támogatom azt az elképzelést, hogy a kötődési minőségek nem mutatnak számottevő változást a fejlődés során. 4. A TERVEZETT KUTATÁS BEMUTATÁSA 4.1. Módszertani megfontolások Némely kutatás gyermekkorban vizsgálja a korai kötődés összefüggéseit más változókkal (pl. Inántsy-Pap és Máth, 2004). Bár a kötődés belső munkamodelljének viszonylagos változatlanságáról szóló elképzelés (Bowlby, 2009) alátámasztja ezen kutatások érvényességét, jelen kérdéskör vizsgálatában minden nehézsége ellenére mégis a 12

15 hosszmetszeti vizsgálat mellett döntöttem abban bízva, hogy ezáltal megbízhatóbb eredményeket kapok a korai tapasztalatoknak a szorongás fejlődésében játszott szerepéről. Fontos megemlítenem, hogy a vizsgálatban kizárólag az elsődleges gondozóhoz való kötődést mérem mindkét életkorban. Annak ellenére, hogy egyszerre több személyhez is lehet kötődni, és ezen kapcsolatok mindegyike hatással lehet a fejlődésre, azért nem tartottam fontosnak ezeket a kapcsolatokat ellenőrzés alatt tartani a vizsgálat során, mert egyrészről a kötődéselmélet az elsődleges gondozóhoz való kötődést tartja meghatározónak az érzelmi fejlődés szempontjából (Bowlby, 2009), másrészről a korai életkorban az anya után talán legfontosabb kötődési személyhez, az apához való kötődés minősége gyakran megegyezik az anyáéval (Tóth és mts., 2008) Mintavétel A kutatásomban a magyar csecsemők populációját szeretném tanulmányozni egy hosszmetszeti vizsgálatban. A csecsemőket a szülőkön keresztül tudom elérni, akik a Budapest Családvizsgálathoz (Gervai, 2005) hasonlóan újsághirdetésben értesülnének a kutatásról. Mivel a szülők részvétele a kutatásban önkéntes alapon történik, ezért a minta reprezentativitása némileg itt is sérül. Az előbb említett vizsgálat arra figyelmeztet, hogy nem minden személy lesz elérhető a hosszmetszeti kutatás későbbi részében is. Azért, hogy ennek ellenére a statisztikákból érvényes következtetéseket lehessen levonni, a mintanagyságnak legalább százas nagyságrendűnek kell lennie. A vizsgálatból azt is tudjuk, hogy a testvérek megléte vagy hiánya nem befolyásolja a kötődés minőségét (Gervai, 2005) Mérőeszközök Idegen Helyzet Teszt (IHT) Az Ainsworth-féle Idegen Helyzet Teszt a hónapos csecsemők kötődési mintázatainak azonosítására alkalmas laboratóriumi eljárás (Tóth és Gervai, 2005). A vizsgálat lényege, hogy az új környezet és a szülőtől való szeparáció segítségével epizódonként fokozatosan növelik a csecsemő izgalmi szintjét, ami aktiválja a kötődési viselkedést. A kötődési viselkedés a csecsemőnek a gondozójával való korábbi tapasztalataiból szerveződő belső reprezentációnak, az ún. belső munkamodellnek a viselkedéses megnyilvánulása. A csecsemőt elsősorban a szeparációt követő újratalálkozási helyzetben mutatott viselkedése alapján a biztonságos, elkerülő, ellenálló, vagy dezorganizált kötődési kategória egyikébe sorolják. A módszer specifikusan a vizsgálatban szereplő 13

16 gondozóval való kötődés minőségét méri. A vizsgálat további jellemzője, hogy a csecsemő viselkedéséről videofelvétel készül, ami alapján értékelik a csecsemő viselkedését. A sikeres vizsgálat és a megbízható eredmények érdekében a vizsgálatban részt vevő munkatársakat, valamint a videofelvételeket értékelő személyzetet megfelelő képzésben kell részesíteni Manchaster Child Attachment Story Task (MCAST) A MCAST valódi szeparáció helyett szimbolikus történetekkel igyekszik megragadni az 5-8 éves gyermekek belső munkamodelljének szerkezetét (Tóth és Gervai, 2005). A vizsgálat során a gyermekek babák segítségével kötődés releváns történeteket játszanak el, amelyekből megállapítható a gyermekekre jellemző kötődési reprezentáció minősége. A módszer előnye, hogy a kötődési minőség kategóriái megfeleltethetők az IHT kötődési kategóriáinak. A módszer néhány ponton hasonlóságot mutat az IHT-val: a történetek fokozatosan növelik a gyermekek izgalmi szintjét, a megállapított kötődési kategóriák kapcsolat specifikusak, a gyermekek játékairól videofelvétel készül, és a vizsgálat elvégzéséhez és értékeléséhez képzés szükséges Általános Szorongás Skála Gyermekeknek (GASC) Az Általános Szorongási Skála Gyermekeknek (GASC) egy olyan önjellemző kérdőív, amely az általános iskolás gyermekek (6-15 éves) vonásszorongását méri (Arany, Girasek és Palásthy, 2010; James, Reynolds, és Dunbar, 1994). A válaszadás során a vizsgálatvezető az egyes kérdéseket hangosan felolvassa, majd a vizsgálati személyek a válaszlapon aláhúzzák az igen-nem válaszlehetőségekből a megfelelőt (Arany és mts., 2010). Továbbá a kérdőív összesen 45 kérdést tartalmaz, melyek között szerepelnek fordított és ellenőrző kérdések is. A kérdőívet csak akkor szabad kiértékelni, ha az ellenőrző skála pontértéke megfelelően magas. A szorongási skála pontértékei 0 és 34 közötti egész számok Adatelemzés Első lépésben az általános szorongás függő változójának normáleloszlását (pl. Shapiro- Wilk) és szóráshomogenitását (pl. Levene) tesztelem, ami a varianciaanalízis alkalmazhatóságának feltétele. Várhatóan nem lesz olyan radikális eltérés a változók eloszlásában és szórásában, amire ez a robusztus eljárás érzékeny lenne. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor a tervezett egyszempontos varianciaanalízis helyett a neki megfelelő nemparaméteres eljárást kell alkalmazni a próbák során (pl. Kruskal-Wallis). 14

17 Az első hipotézisemben a szorongás átlagainak eltérését a négy kötődési kategóriában egyszempontos varianciaanalízissel tesztelem. Jelentős eltérés esetén páronkénti vizsgálatokat végzek Bonferroni-korrekcióval, majd ezt követően kontrasztvizsgálatokkal összehasonlítom a biztonságos-bizonytalan, ill. a szervezett-szervezetlen tulajdonságok mentén szerveződő csoportokat. A második hipotézisemben a szorongás átlagainak eltérését a kötődés konzisztenciája és biztonsága ill. szervezettsége mentén szerveződő csoportokban szintén egyszempontos varianciaanalízissel tesztelem. Jelentős eltérés esetén páronkénti vizsgálatokat végzek Bonferroni-korrekcióval. Fennáll a lehetősége annak, hogy a harmadik hipotézisemben megfogalmazott elvárás miatt az inkonzisztens kötődésűk alacsony mintanagysága miatt a statisztika nem lesz megbízható. A harmadik hipotézisemben a biztonságos-bizonytalan, ill. a szervezett-szervezetlen tulajdonságok mentén szerveződő csoportok függetlenségét khi-négyzet próbával tesztelem. Mivel egy korábbi kutatás (Tóth és mts., 2008) különbséget talált a fiúk és lányok kötődésének folytonosságában, azért indokolt lehet ezt a hipotézist, valamint az összes többit a nemekre külön-külön is tesztelni A vizsgálat korlátai Óvatosan kell eljárnunk a vizsgálat eredményeinek általánosítása során. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a hosszmetszeti vizsgálat évei alatt számtalan tapasztalat éri a gyermeket, amelyek hatással lehetnek a belső munkamodell és a szorongás fejlődésére (Cole és Cole, 2006; Ranschburg, 2008). Mivel ezen tapasztalatok mindegyikét nem áll módunkban kontroll alatt tartani, és a vizsgálat kontrollja is csupán az elsődleges gondozóval szembeni tapasztalatokra korlátozódik, nem beszélve a kötődési csoportba való véletlenszerű besorolás etikai akadályairól, ezért szignifikáns eredmény esetén felelőtlenség lenne egyértelmű okokozati összefüggést feltételezni a csecsemőkori tapasztalatok és a gyermekkori szorongás vagy a kötődés belső munkamodellje között. Mivel a tapasztalatok nagyfokú egyéni variabilitása rendkívüli módon megnehezíti az általánosítást, ezért tartsuk szem előtt, hogy a kérdés itt inkább arról szól, hogy ha egyértelműen állást kellene foglalnunk a korai kapcsolatok tapasztalatának a gyermekek szorongására és belső munkamodelljére kifejtett hatása mellett vagy ellen, akkor melyik álláspont képviseletével tévednénk bizonyíthatóan kevesebbet. 15

18 IRODALOMJEGYZÉK Arany E., Girasek J., Palásthy I. (szerk.) (2010): Pszichológiai vizsgálati módszerek gyűjteménye. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen Bereczkei T. (2003): Evolúciós pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest Bowlby, J. (2009): A biztos bázis. Animula Kiadó, Budapest. Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Fonagy, P., Leigh, T., Steele, M., Steele, H., Kennedy, R., Mattoon, G., Target, M., Gerber, A. (1996): The relation of attachment status, psychiatric classification, and response to psychotherapy. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 64, Gervai J. (2005): A Budapesti Családvizsgálat. Alkalmazott Pszichológia, 7, (4), Harlow, H. F., Harlow, M. K. (1989): Társmegvonás majmoknál. In: Marton M. (szerk.): Szöveggyűjtemény az összehasonlító pszichológiához. Tankönyvkiadó, Budapest Inántsy-Pap J., Máth J. (2004): A szülőkhöz való kötődés és az óvodai társas kapcsolatok. Magyar Pszichológiai Szemle, 59, James, E. M., Reynolds, C. R., Dunbar, J. (1994): Self-Report Instrumets. In: T. H. Ollendick, N. J. King, W. Yule (szerk.): International Handbook of Phobic and Anxiety Disorders in Children and Adolescents. Berlin: Springer Károlyi G. (2011): A szorongás hátterében meghúzódó családi dinamikai jellemzők, és a szorongás kötődéssel való kapcsolata. Debreceni Egyetem (Pszichológiai Műhelymunka), Debrecen. Láng A. (2009): Érzelemszabályozás és kötődés összefüggései normatív mintában. Alkalmazott Pszichológia, 9, (3 4), Ranschburg J. (2008): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Target, M. (1998): A kötődés reprezentációja súlyos személyiségzavarban szenvedő betegeknél. Thalassa, 9, (1), Tóth I., Gervai J. (2005): A kötődés minőségének mérése csecsemő- és óvodáskorban. Alkalmazott Pszichológia, 7, (4), Tóth I., Birkás E., Danis I., Fenes D., Lakatos K., Ney K., Szöllősi Á. (2008): A kötődési kapcsolatok stabilitása gyermekkorban. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (Munkabeszámoló), Budapest. 16

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus A kötődés önálló motivációs bázissal rendelkezik és törzsfejlődés során a csecsemő/gyermek túlélésének biztosítására alakult

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok

11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok 11. Vizin Gabriella: Depresszió és kötődési stílusok Egyetlen lehetőségünk a betegségek elkerülésére, hogy megtanulunk szeretni. Menthetetlenül megbetegszünk, ha a frusztrációk miatt képtelenné válunk

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, 2014. KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT

Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, 2014. KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, 2014. KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT Korai kötődés Kötődés: a csecsemőnek az a törekvése, hogy az elsődleges gondozó közelségét keresse Motívuma:?

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

A pedagógiai kutatás módszertana. Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak

A pedagógiai kutatás módszertana. Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak A pedagógiai kutatás módszertana Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak A kutatómunka fázisai A tervezősablon egy kutatásban A jutalmazás hatását vizsgáljuk óvodások viselkedésére a terv

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS A jelen kutatás háttere és irányvonala SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS A kötődési kapcsolatok stabilitása gyermekkorban Kutatásunk kezdetéig csak néhány középtávú, a kötődés minőségét csecsemőkortól kisiskolás korig

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Miért betegebbek a szegény gyerekek?

Miért betegebbek a szegény gyerekek? KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURAKÖZY BALÁZS Miért betegebbek a szegény gyerekek? Anne Case, Darren Lubotsky és Christina Paxson: Economic status and health in childhood: the origins of the gradient. American

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája. Dr. Györgyiné Dr. Harsányi Judit főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája. Dr. Györgyiné Dr. Harsányi Judit főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája INM1013L Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) Számonkérés módja Gy Tantárgyfelelős neve Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár Tantárgy oktatója:

Részletesebben

Tartalom. 3. A búskomor Homo sapiens A depresszió tüneteinek evolúciós pszichológiai értelmezése (Birkás Béla)... 57 ELŐSZÓ... 13

Tartalom. 3. A búskomor Homo sapiens A depresszió tüneteinek evolúciós pszichológiai értelmezése (Birkás Béla)... 57 ELŐSZÓ... 13 Tartalom ELŐSZÓ............................................... 13 A KÖTET SZERZŐI........................................ 15 I. RÉSZ BEVEZETÉS 1. Pszichológiai adaptáció és maladaptáció A lelki működés

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

Adottság vagy nevelés?

Adottság vagy nevelés? Adottság vagy nevelés? Dr. Tóth László Tehetség, 18 (2), 3-4. (2010) A különféle egyéni sajátosságok eredete mind a mai napig vita tárgyát képezi. Vannak, akik az egyéni sajátosságokat a genetikai öröklésnek

Részletesebben

Sématerápia BPD koncepciója. Biztonságos kötődés szükséglete 2012.11.19. BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek

Sématerápia BPD koncepciója. Biztonságos kötődés szükséglete 2012.11.19. BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek Csoportterápiák speciális betegcsoportok esetén: borderline személyiségzavar Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika BPD-ben igazoltan hatékony csoportterápiás módszerek

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai

Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai Írta: Bocsi Veronika, I. PhD Az egyetemisták életmódja, életritmusa komoly mértékben eltér a magyar társadalom átlagos jellemzőitől. Ennek oka

Részletesebben

IDŐS KUTYA A CSALÁDBAN ÉS A RENDELŐBEN. Várható viselkedési változások, idősekkel való bánásmód a rendelőben

IDŐS KUTYA A CSALÁDBAN ÉS A RENDELŐBEN. Várható viselkedési változások, idősekkel való bánásmód a rendelőben IDŐS KUTYA A CSALÁDBAN ÉS A RENDELŐBEN Várható viselkedési változások, idősekkel való bánásmód a rendelőben XXI. S zázad Az idősek százada 2 Várható élettartam növekedése (ember, társállat) Idősek arányának

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Biomatematika 15. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Biomatematika 15. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 15. Nemparaméteres próbák Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date: November

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített)

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) Szakkollégiumi műhely megnevezése: Meghirdetés féléve: Tantárgy/kurzus megnevezése: BGF GKZ Szakkollégiuma 2011/2012. tanév II. félév SZAKKOLLÉGIUM

Részletesebben

A zánkai MLSZ-NUPI egyesületi tábor pszichológiai felméréseinek eredményei

A zánkai MLSZ-NUPI egyesületi tábor pszichológiai felméréseinek eredményei A zánkai MLSZ-NUPI egyesületi tábor pszichológiai felméréseinek eredményei Dr. Járai Róbert Pécs 2006. A zánkai egyesületi tábor pszichológiai felméréseinek eredményei A sportpszichológiai és tudományos

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA

EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA DEVIANCIA EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA A. negatív és pozitív Negatív: valaminek a hiánya pl. a betegség hiánya Pozitív: kívánatos tulajdonság jelenléte pl. testi jóllét, lelki jóllét B. objektív és szubjektív

Részletesebben

Sématerápia elmélete, Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu

Sématerápia elmélete, Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu Sématerápia elmélete, terápiás technikák Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu Sématerápia Jeffrey E. Young által kidolgozott integratív terápiás

Részletesebben

Lelki egészség. Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

Lelki egészség. Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet Lelki egészség Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet érintés, intimitás, biztonság, testi közelség, református dicséret, kapcsolat a közösséggel, család része, lelki örökség, éneklés, gyülekezet,

Részletesebben

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30.

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30. A professzionális haderõbe katonai szolgálatra jelentkezõk alkalmasságának vizsgálata humánbiológiai módszerekkel, a monitorozás lehetõségének kidolgozása PROF. DR. GYENIS GYULA ELTE Embertani Tanszék

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

II. Biológiai perspektíva

II. Biológiai perspektíva II. Biológiai perspektíva Személyiség: idegrendszeri és hormonális rendszerek működésének következménye. 2 témakör: A személyiség örökletes meghatározottsága (öröklődés, evolúció, személyiség kapcsolata)

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása http://www.pyroenergen.com Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben:

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport 11. évfolyam ÁLLAPOTMEGFIGYELÉS -- ELMÉLET Bokor: Általános ápolástan és gondozástan Dr. Orbán Lászlóné: Váladékok

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika. Viselkedés-kardiológia

Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika. Viselkedés-kardiológia Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika Viselkedés-kardiológia A viselkedés-kardiológia fő területei Egészség magatartás Érzelmek Mentális beállítódás Stressz kezelés Szociális kapcsolatok

Részletesebben

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék NORMA 1. TÁRSADALMI KONVENCIÓ 2. KULTURÁLISA NORMA 3. STATISZTIKAI v.

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

A randomizált kísérletek szerepe a társadalompolitikai programok tesztelésében

A randomizált kísérletek szerepe a társadalompolitikai programok tesztelésében Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában A randomizált kísérletek szerepe a társadalompolitikai programok tesztelésében Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető

Részletesebben

A PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉS TANTERVE 2012-től (nappali tagozat) 1

A PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉS TANTERVE 2012-től (nappali tagozat) 1 A PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉS TANTERVE 2012-től (nappali tagozat) 1 ALAPOZÓ ISMERETEK, SZAKMAI TÖRZSANYAG PSZM-101 Fejlődéspszichológia 1. előadás koll 2 2 1 PSZM-102 Fejlődéspszichológia 2. előadás koll

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Dr. Adamik Mária: 1. A család intézményének változásai: kihívás a családsegítés szakmai koncepciói, intézményei és a szociális képzések számára

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai

Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai Interjúvázlat Kvalitatív vizsgálat a szenvedélybetegséggel küzdők családtagjainak körében. A szenvedélybetegséggel küzdők körében végzett kutatás harmadik

Részletesebben