NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN:"

Átírás

1 NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN: Depresszió és szorongás Ph.D. Értekezés Készítette: Dr. Kecskés István 1

2 1. BEVEZETÉS 4. oldal 2. IRODALMI HÁTTÉR 8. oldal 2.1. Nemi különbségek a depresszió és szorongásos betegségek prevalenciájában 9. oldal Nemi különbségek a depresszió prevalenciájában Nemi különbségek szorgásos betegségek prevalenciájában A depresszió és szoronogásos betegségek gyakoriságában található nemi különbségek okai Biológiai tényezők Pszichoszociális tényezők Szociális tényezők Pszichés tényezők Artefaktumok 2.2. Nemi különbségek a depresszió és szorongásos betegségek megjelenésében 21. oldal Nemi különbségek a depresszió megjelenésében Nemi különbségek a szorongásos betegségek megjelenésében 2.3. Nemi különbségek a depresszió és a szorongásos betegségek lefolyásában, prognózisában és terápiára való reagálásában 26. oldal Nemi különbségek a depresszió és a szorongásos betegségek lefolyásában és prognózisában Nemi különbségek a depresszió és a szorongásos betegségek terápiájára való reagálásában Farmakológiai különbségek Különbségek a klinikai hatásban Mellékhatásbeli különbségek 3. CÉLKITŰZÉSEK 32. oldal 4. MÓDSZEREK 34. oldal 4.1. A vizsgálatok lebonyolítása 34. oldal Prospektív vizsgálat Retrospektív vizsgálat Keresztmetszeti vizsgálat Attitűd vizsgálat 2

3 4.2. A vizsgálatokban használt (mérő)eszközök 37. oldal Prospektív vizsgálat follow-up kérdőív Keresztmetszeti vizsgálat kérdőív Attitűd vizsgálat kérdőív Hamilton Depresszió Skála Zung Skála Spielberger skála DSM-III, DSM-III-R, DSM-IV Statisztikai vizsgálóeszközök 5. EREDMÉNYEK 41. oldal 5.1. Nemi különbségek a depresszió és szorongás gyakoriságában 42. oldal 5.2. Nemi különbségek a depresszió és szorongás megjelenésében 44. oldal Különbségek a depresszió és szorongás súlyosságában Különbségek a depresszió és szorongás tünetprezentációjában 5.3. Nemi különbségek a depresszió és szorongás lefolyásában és a terápiára való reagálásában 49. oldal 6. MEGBESZÉLÉS 56. oldal 6.1. Nemi különbségek a depresszió és szorongás gyakoriságában 56. oldal 6.2. Nemi különbségek a depresszió és szorongás súlyosságában 57. oldal 6.3. Nemi különbségek a tünetprezentációban 59. oldal 6.4. Nemi különbségek a betegség lefolyásában és a terápiára való reagálásában 64. oldal 7. AZ ÉRTEKEZÉS KLINIKUMBAN HASZNOSITHATÓ EREDMÉNYEI 70. oldal 8. ÖSSZEFOGLALÁS 72. oldal 9. SUMMARY 74. oldal 10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 76. oldal 11. FÜGGELÉK 77. oldal 12. A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SAJÁT PREZENTÁCIÓK JEGYZÉKE 86. oldal 13. IRODALOMJEGYZÉK 88. oldal 14. AZ ÉRTEKEZÉS ALAPJÁT KÉPEZŐ PUBLIKÁCIÓK 112.oldal 3

4 1. BEVEZETÉS Annak ellenére, hogy a pszichés betegségek, csakúgy mint a szomatikus betegségek az emberiség történetének kezdete óta jelen vannak, a velük való orvosi, illetve tudományos igényű foglalkozás csak viszonylag későn kezdődött meg. A diagnosztikai kategóriák fokozatos formálódását követően hamar megkezdődtek az első, a betegségek gyakoriságát felmérő vizsgálatok is. A pszichiátria igazi felfutása azonban csak a hatásos pszichotrop gyógyszerek megjelenésével (1952) kezdődött. Napjainkban a pszichés betegségek már igen jelentős terhet jelentenek a társadalom számára. A pszichiátriai kórképek gyakorisága igen magas, Kessler például a pszichiátriai betegségek összességére vonatkoztatott élettartam prevalenciát 48.7%-nak találta (98), míg az összesített pontprevalencia más vizsgálatokban 9% (Ausztrália) és 11.2 % (USA) között mozgott (187). Mindezek mellett, a pszichiátriai betegek átlagos ápolási ideje lényegesen hosszabb a nem pszichiátriai betegséggel kórházban tartózkodókénál (198), Stevens vizsgálatai szerint például átlagosan 39.5 nap a más betegségekkel kórházban fekvők 12.5 napos átlagos benntartózkodásához képest (178). A szorongásos és hangulati betegségek mind gyakoriságuknál, mind jelentőségüknél fogva kiemelkednek a pszichiátriai betegségek közül, így joggal kerültek a pszichiátriai kutatás homlokterébe az elmúlt évtizedekben. Az egyes epidemiológiai vizsgálatok eredményeinek nagy szórása ellenére a szorongásos betegségek és a depresszió igen magas gyakoriságát a legtöbb vizsgálat megerősíti. Magyarországon Szádócky 15.1%-os élettartam-prevalenciát talált depressziót illetően (182). A legalacsonyabb depresszióra vonatkozó élettartam- 4

5 prevalenciát Tajwanon (1.5 %) a legmagasabbat Bejrutban (19%) mérték (196). A szorongásos zavarok vizsgálatánál hazai kutatók (Kopp és Skranbski (102) %, Szádóczky 25.5% (182)) és külföldi vizsgálatok (Kessler 24.9% (98)) kutatók egyaránt igen magas élettartam prevalenciát mértek. A szorongásos és hangulati betegségek együttes vizsgálata azonban nem csak kiemelkedő gyakoriságuk és népegészségügyi fontosságuk miatt indokolt. A pszichiátriai betegségek komorbiditása általában is igen magas. Mint a National Comorbidity Survey adatai mutatják, a vizsgált populáció 21%-nak volt megelőzően csak egy pszichiátriai betegsége, míg 13%-nak kettő, 14%-nak három vagy több (15). Hasonló eredményeket mutatnak Wittchen adatai, melyek szerint a Müncheni vizsgálatban a betegek 32% kapott DSM-III-R diagnózist, s a diagnózist kapottak 69%-nak volt kettőnél, 10%-nak négynél több pszichiátriai betegsége (209). A rendkívül magas komorbiditási rátát megerősítették depresszió és pánikbetegség között is: a pánikbetegek több mint 50 %-a már átesett depresszión, illetve a depressziós betegek 22%-nak voltak már pánik attakjai (99). Ambuláns depressziós betegek között is a szorongásos betegségek gyakoriságát több mint 50 %-nak találták (217). Az átlagpopulációhoz képest az alapellátásban a depresszió és szorongás együttes előfordulása még magasabb (117). A komorbiditás vizsgálatánál külön figyelmet érdemel, hogy együttes előfordulás esetén az egyes betegségek természete megváltozik (12). Pánikbetegek vizsgálatakor depresszió megjelenése összefüggésbe volt hozható a szuicídium gyakoriságának növekedésével illetve a rosszabb kezelési eredményekkel (110). Depressziós betegeket vizsgálva comorbid szorongás esetén szignifikánsan súlyosabb tünetprezentációt találtak (33, 86) és növekedett a szövődmények, pl a szuicídium gyakorisága 5

6 is (54). Szorongás jelenléte nehezítette a depresszió felismerését (185), megnövelte az új epizód kialakulásának valószínűségét (170) és mind a rövid, mind a hosszútávú kezelési eredményeket rontotta (110,117,169,170). Ugyanakkor a betegek gyakrabban kerestek segítséget (189) és részesültek terápiában (40) mint nem szorongó depressziós társaik. A jelenség igen intenzív vizsgálata ellenére a depresszió és szorongás összefonódása mértékét illetően az irodalom nem egységes, viták alakultak ki arról, hogy egyáltalán különálló betegségekről beszélhetünk-e (65, 120). A nemi különbségek vizsgálata egyre nagyobb teret kapott az elmúlt évtizedek szakirodalmában. Régóta ismert, hogy bizonyos betegségek eltérő gyakorisággal fordulnak elő a két nemben, ez igen jellegzetes például a szorongásos betegségek és depresszió esetén (98). Az addiktológiai kórképek gyakoriságának vizsgálatakor, szemben a szorongásos betegségeknél és depressziónál található arányokkal, igen markánsan jelentkezik a férfiak túlsúlya a betegek között (98). Kevéssé ismert azonban, hogy jellegzetes nemi különbségek figyelhetők meg szkizofrénia esetében is, annak ellenére, hogy a vizsgálatok többnyire nem találtak nemi különbségeket az általában 1 % körüli élettartam-prevalenciában. A betegek születési szezonalitását vizsgálva azonban, valószínűleg a környezeti hatásokkal szembeni eltérő érzékenység miatt jellegzetes nemi különbségek vannak: férfiaknál markáns tél végi-tavaszi születési csúcsot figyeltek meg (92). Saját vizsgálatunkban, mely során osztályos anyagunkban figyeltük a szkizofrén betegek nemi megoszlását, fokozatos eltolódást találtunk a férfi/nő arányban, mely alapján úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedekben született szkizofrén betegek között fokozatosan egyre nagyobb a férfiak aránya (155). 6

7 A betegségek prevalenciájában tapasztalható nemi különbségekhez képest ritkábban vizsgáltak a betegségek megjelenésében, lefolyásában, prognózisában, terápiára való reagálásában fellelhető különbségek, annak ellenére, hogy mindennapi munkánk során gyakran találkozunk a két nem közötti jellegzetes eltérésekkel. Kezdetben csak ezeket a klinikai megfigyeléseket gyűjtögettem, majd számos, a kollegákkal folytatott inspiráló beszélgetés után döntöttem úgy, hogy vizsgálatokat kezdeményezek a pszichiátriai betegségekben tapasztalható nemi különbségekkel kapcsolatban. Elsősorban a szorongásos és hangulati betegségekre fókuszáltam, melyek kiemelkedő jelentőségéről bevezetőm elején már említést tettem, s melyek vizsgálatára osztályunk profilja miatt különösen jó lehetőségem nyílt. Ennek ellenére szkizofrén betegek között (92,155) illetve addiktológiai témában is végeztem vizsgálatokat. Ezen utóbbi vizsgálatban, mely során fiatal droghasználókat vizsgáltunk, jellegzetes nemi különbségeket találtunk a preferált szereket, a használati gyakoriságot, a szer használókra gyakorolt hatását illetően. Jelen értekezés alapjait azonban a depressziót és szorongásos betegségeket a jellemző nemi különbségek szempontjából vizsgáló kutatásaim képezik. 7

8 2. IRODALMI HÁTTÉR A klinikai érdeklődésű vizsgálók a betegségek megismerésénél általában három fő területre helyezik a hangsúlyt: epidemiológia, tünettan és terápia. Az epidemiológiai vizsgálatok elsősorban a betegségek megjelenésének gyakoriságát illetve az ezzel kapcsolatos összefüggéseket vizsgálják. Külön kutatások folynak a betegség jellegzetességeinek, tüneteinek elemzésére, mely a diagnózis pontosításán túl a betegség megjelenési formáit módosító tényezők (nem, életkor, stb) elemzésére is kiterjed. Végül, a gyakorlat számára rendkívül fontosak a betegségek terápiájával kapcsolatos kutatások. A pszichiátriai betegségek közül gyakoriságuk miatt a hangulati és szorongásos betegségek kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Régóta ismert, hogy bizonyos betegségek (így a hangulati és szorongásos betegségek) prevalenciájában jellegzetes nemi különbségek detektálhatók (98, 182). Újabb vizsgálatok a tünettanban és a terápiás válaszban fellelhető nemi különbségekre hívták fel a figyelmet. Az irodalmi áttekintésben ezért a depresszió és szorongásos betegségek prevalenciáját, tünettanát és terápiáját a nemi különbségek tükrében elemző főbb vizsgálati eredményeket ismertetem. 8

9 2.1. Nemi különbségek a depresszió és szorongásos betegségek prevalenciájában Nemi különbségek a depresszió prevalenciájában A depresszió prevalenciáját elemző első vizsgálatok kezelt betegek körében történtek, az osztályokon felállított diagnózisok alapján. Már a korai felmérések szerint is, az unipoláris depresszió élettartam prevalenciájában a nők 2:1 arányú túlsúlya volt kimutatható (lsd I. Táblázat), míg bipoláris betegségben a férfiak illetve nők arányát egyformának találták (112). Bizonyos, nem európai országokban azonban unipoláris depresszióban is hasonló vagy ellenkező nő/férfi arány volt megfigyelhető: Guinea: 0.5-1, India: 0.2-1, Rodézia: 1.1-1, Irak: 1.1-1, Új-Guinea:0.4-1 (194). 9

10 I.Táblázat Nemi arányok a kezelt depressziós betegek között Vizsgálat helye Vizsgált időszak Nő/férfi Referencia arány Pittsfield, Mass, :1 183 USA New York State, :1 111 USA Massachusetts, :1 199 USA New Haven, :1 141 Conn, USA United States :1 39 Amsterdam :1 70 Buckinghamshire :1 111 Anglia Kanada :1 194 Csehszlovákia :1 194 Norvégia :1 194 Lengyelország :1 194 Svédország :1 194 Olaszország :1 144 USA :1 105 Olaszország :

11 Később elterjedtek a normál populációban, illetve az alapellátásban végzett epidemiológiai vizsgálatok. Ezek lehetőségét a struktúrált, illetve félig struktúrált diagnosztikus interjúk használata tette lehetővé, melyekkel már nem osztályos körülmények között is meglehetős pontossággal megállapíthatóvá vált a pszichiátriai zavarok prevalenciája. A leggyakrabban használt strukturált kérdőívek a Present State Examination (PSE (206)) és a Schedule for Affective Disorders and Schizophrenia (SADS), mely utóbbi a Research Diagnostic Criteria-n alapul (177). A National Institute of Mental Health Diagnostic Interview Schedule (NIMH-DIS) és továbbfejlesztett formája a Composite International Diagnostic Interview (CIDI) már DSM-III és IV diagnózisok mellett BNO-10 diagnózisokat is ad. Napjainkban a kellő képzettség után rövidebb idő alatt diagnózist adó Structured Clinical Interview for DSM (SCID) és a Mini International Neuropsychiatric Interview (MINI) terjed el egyre jobban. A lakosság körében főleg fenti vizsgálati módszerekkel végzett felmérések megerősítették az osztályos betegeknél már leírt (lsd I. Táblázat) magasabb nő arányt a depresszió prevalenciáját illetően. Jelentős ilyen vizsgálatok voltak: München follov-up study (209), Zürich Cohort Study (10), Epidemiologic Catchment Area program (NIMH-ECA), National Comorbidity Survey (NCS (98)), National Survey of Psychiatric Morbidity (NSPM (125)), Depression Research in European Society (DEPRES (113)). Hazai vizsgálók közül Kopp és Skrabsky az irodalmi adatoknál kisebb (102), Szádóczky azzal lényegében megegyező nő/férfi arányt talált (lsd II Táblázat). 11

12 II. Táblázat Depresszió előfordulása Szádóczky vizsgálata alapján (182) Major depressziós epizód megjelenésének aránya (százalék) 1 hónapon belül 1 éven belül Eddigi életében Kumulatív kockázat* Nő Férfi Összesen * 60 éves korig A nők arányának túlsúlya a depressziós betegek között azonban csak a reproduktív populációban jellemző. A pubertást megelőzően, a pszichiátriai zavarok aránya a fiúk között magasabb (3, 50, 167). A depresszióra jellemző nemi különbségek csak pubertás körül kezdenek kialakulni (52). Breslau eredményei szerint a depressziós gyerekek között a fiú/lány arány 12 éves korig 1:1 volt, azonban 14 éves korukra a lányoknak már 3.1%-a míg a vizsgált fiúk csupán 1.3%-a esett már át legalább egy depressziós epizódon (30) Nemi különbségek szorongásos betegségek prevalenciájában A szorongásos kórképek önálló nozológiai egységként való kezelése óta (Beard (19) majd Freud (59)) nyilvánvaló a nők lényeges túlsúlya a szorongásos zavarral küzdő betegek között. Lényegében mindegyik 12

13 vizsgálat magasabb, mint kétszeres gyakoriságot talált nők körében (9, 98, 102, 181, 182, 209-lsd III. Táblázat). III. Táblázat DSM-II-R szorongásos zavarok előfordulása Szádóczky vizsgálata (209) alapján Szorongásos zavarok megjelenésének aránya (százalék) 1 hónapon belül 1 éven belül Eddigi életében Kumulatív kockázat * Nő Férfi Összesen * 65 éves korig A depresszióval ellentétben, a szorongásos betegségek előfordulási gyakoriságában a vizsgált nemi különbség már kora gyermekkortól jelen van, Breslau vizsgálatában 10 éves korig a szorongásos zavar élettartam prevalenciája fiúknál 8% lányoknál 17.9% volt (30). Az egyes szorongásos betegségeket külön vizsgálva, a betegségek többségénél (lásd IV. Táblázat) mind az élettartam, mind az egyéves prevalenciában szintén a nők legalább kétszeres túlsúlyát figyelhetjük meg (61). Ez alól kivételnek számít a szociális fóbia, ahol a nő/férfi arány alacsonyabb, a vizsgálatok többsége szerint 1.5 (146, 193). Még kisebb a különbség a kényszerbetegség esetében, bár egyesek szintén 1.5-ös nő/férfi arányt írnak le (146) mások szerint 13

14 egyforma gyakorisággal lép fel férfiak és nők között (élettartam prevalencia: 2.5%, 6 hónapos prevalencia: 1.6% (131, 219)). Pubertás előtt a nemi arány fordított, fiúk között háromszor gyakoribb az OCD (195). IV. Táblázat Szorongásos betegségek gyakorisága Kessler vizsgálata (98) alapján DSM-III-R diagnózis Élettartam prevalencia (százalék) Éves prevalencia (százalék) Nők Férfiak Nők Férfiak Pánikbetegség Agorafóbia* Szociális fóbia Egyszerű fóbia Generalizált szorongás PTSD* Összes szorongás *Poszttraumás stressz betegség A depresszió és szoronogásos betegségek gyakoriságában található nemi különbségek okai Azt követően, hogy számos vizsgálat megerősítette a nők túlsúlyát a depressziós és szorongásos betegek között, s ez lényegében az irodalom által is elfogadottá vált, a kutatók figyelme a jelenség okai felé fordult. Elsősorban a depresszióban található eltérést vizsgálták. 14

15 Ennek magyarázatára számos elmélet született, melyek részben magyarázzák, részben ismét megkérdőjelezik a fenti megállapításokat. Kornstein (104) a depressziós betegek arányában található női túlsúly okait három fő csoportba sorolja: Biológiai tényezők, pszichoszociális tényezők és artefaktumok (V. Táblázat) V. Táblázat A depresszió és szorongás prevalenciájában tapasztalható nemi különbségek lehetséges okai (104) Biológiai Pszichoszociális Artefaktumok faktorok faktorok Agyi struktúrák Szocializáció Segítségkereső-magatartás Agyi funkciók Szociális státus Tünetprezentáció Géntranszmisszió Életesemények Diagnosztikus problémák szerepe Reproduktív funkciók Copingmechanizmusok Viktimizáció Biológiai tényezők. A biológiai teóriák a férfi és női agy struktúrájában és funkciójában, a neuroendokrin és neurotranszmitter rendszerekben és a géntranszmisszióban található különbségekkel magyarázzák a depresszió esetén leírt nemi különbségeket. A genetikai faktorok 15

16 szerepének megítélésében az irodalom nem egységes. Kendlerék (97) szerint a két nem genetikai vulnerábilitása depressziót tekintve azonos. Más vizsgálatok eltérő eredményeket találtak: depressziós rokonokkal rendelkező nőbetegekben inkább depresszió fejlődött ki, míg a férfiak inkább alkoholbetegekké váltak (37). A nőknél látható, szorongás iránti fokozott érzékenység okát Kendler egyértelműen genetikai tényezőkben látja (96). Erre utal a nők fokozott érzékenysége egyes biokémiai anyagok anxiogén hatása iránt (13). Jang ikervizsgálata megerősíti a szorongásos hajlam örökölhetőségét nőknél (83). A Social Anxiety Disorder generalizált formájának kifejlődésében a nőknél szintén egyértelműen kimutatható volt a genetikai vulnerabilitás (146). Nők esetében a GAD kifejlődésében is elsősorban nem a környezeti, hanem a genetikai faktorok szerepe emelhető ki (146). A vizsgálatok más genetikai faktort tesznek felelőssé a fóbiák és a pánikbetegség, mint a GAD és depresszió kifejlődéért (95, 96). Ma már bizonyítottan jelentős biológiai tényező a nemi hormonok hatása a hangulati és szorongásos zavarokban. Ezt támasztja alá, hogy a depresszió gyakorisága erőteljesen életkorfüggő. Gyermekkorban igen ritka, s ha mégis megjelenik, akkor is inkább a fiúgyermekek enyhe túlsúlyát találjuk a depressziós betegek között (8, 28). A jellegzetes magasabb női arány serdülőkorban kezd kialakulni (30), s a reproduktív korban végig detektálható. Menopauza után a nő/férfi arányban ismét csökkenést tapasztalhatunk, mely miatt az arány végül ellenkezőjére változik (20, 26, 159). A fenti változások elsősorban a női hormonok hatásának lehetnek a következményei. Mind az ösztrogén, mind a progeszteron befolyásolhatja a hangulatot és a viselkedést (123, 132). A nők jelentős része hangulati ingadozásról számol be a 16

17 perimenstruális periódusban (165). Fokozott érzékenységet találtak depressziós epizód kialakulására a premenstruális időszakban, illetve az ekkor már fennálló depresszió súlyosbodása is igen gyakori (71, 140). Mind a terhesség, mind a terhességet követő periódus trigger szerepet játszhat a depresszió létrejöttében. A nők 20%-a érez depressziós tüneteket terhesség közben és kb 10 százalékuk lesz depressziós (66). Terhesség utáni depresszió az anyák százalékát érinti, s számos nő első depressziós epizódja ekkor kezdődik (179). Az exogén hormonok, elsősorban fogamzásgátlók hatása szintén igen jelentős (173, 190). Az ösztrogénről kimutatták, hogy befolyásolja a szerotonin és noradrenalin koncentrációt, csökkenti a monoaminooxidáz koncentrációt (171, 142), míg a progeszteron a monoaminooxidáz koncentrációt növeli (115) Pszichoszociális tényezők Szociális tényezők Számos kutató vizsgálta a szociális tényezők hatását a depresszióban és szorongásos betegségekben tapasztalható nemi arányra. Genetikai vizsgálatok igazolták, hogy a családi környezet nem befolyásolja alapvetően a depresszióban található nemi különbségeket (145). A tényt, hogy a nők szociális státusza általában alacsonyabb, mint a férfiaké, sokan összefüggésbe hozták a depresszió kiemelkedő gyakoriságával (22, 194). Nemzetközi vizsgálatok szerint fiatal nők gyakrabban vannak stresszhatásnak kitéve, mint azonos korú férfiak (14, 36, 42). Nők gyakrabban válnak szexuális abuzus, tettlegesség, erőszak áldozatává (44, 164, 175), mely esetben a későbbi depresszió megjelenésének valószínűsége megnő (34, 55, 127). Bizonyos 17

18 vizsgálatok szerint, amennyiben a férfi és női betegcsoportok szociális helyzet, képzettség, életkor szerinti különbségeit korrigálták, a nők túlsúlya eltűnt (85). Jó példa erre, hogy a depressziós nők arányának túlsúlya kollégiumokban ritka (77, 138). A fentiek jelentősen aláhúzzák a szociális tényezők szerepét (87) a jellegzetes nemi arány létrejöttében. Traumák jelenléte az anamnézisben lényegesen megnöveli a szorongásos betegség kialakulásának rizikóját. Bár egyes vizsgálatok szerint férfiak és nők egyforma gyakorisággal élnek át traumatikus eseményeket (31), a trauma jellege döntő lehet. Poszttraumás Stressz Disorder vizsgálatakor azt találták, hogy a betegség kifejlődése gyakoribb a szexuális inzultusok után, mint egyéb kriminális események esetén. Lévén, hogy nők gyakrabban válnak szexuális bűncselekmény áldozatává, e tényező jelentősen megnöveli a nők arányát a PTSD betegek között (146). Gyermekkori szexuális abuzus, mely szintén leánygyermekeknél gyakoribb, a legtöbb pszichiátriai betegség kockázatát megnöveli (84, 122) Pszichés tényezők A nők nagyobb pszichés esékenysége szintén szerepet játszhat a depresszió iránti fokozott hajlamukban. Nők körében a depressziós viselkedésminta sokkal elfogadottabb, mint férfiaknál. Algood- Merten (2) a nők csökkent önbizalmát találta fontos tényezőnek a depresszió létrejöttében. Warren mutatott rá, hogy a férfiak hajlamosabbak depressziójukat elfedni, mert az nem fér meg a férfi szereppel és ellenkezik a férfi szocializációs mintákkal (191). Egyes vizsgálatok szerint a nők lényegesen érzékenyebbek a környezeti hatásokkal szemben (124), mert jobban függnek érzelmileg környezetüktől, jobban internalizálják érzéseiket, s gyakrabban 18

19 okolják magukat a hibákért mint a férfiak (166) ezért gyakrabban válnak depresszióssá stresszhatás esetén (81). Más coping mechanizmusokat használnak, mint a férfiak, gyakrabban ruminálnak az esemény felett, míg a férfiak inkább elterelik figyelmüket ilyen esetben (150). Ezt alátámasztja, hogy szignifikánsan több nő jelezte, hogy súlyos életeseményen esett át a depressziós epizód indulását megelőző hat hónapban, mint amennyi férfi (20, 57). Briscoe megállapítása szerint a nők jobban képesek elkülöníteni mind kellemes, mind kellemetlen érzéseiket, ezáltal jobban tudatában vannak tüneteiknek (32). Utánkövetések során kiderült, hogy a férfiak hajlamosabbak elfeledni megelőző depressziós epizódjukat, míg a nők emlékeikben depressziót el nem érő periódusok is depresszióként maradnak meg (202) Artefaktumok Már Angst felvetette, hogy a nemi arány függ a depresszió definíciójától (9). A depresszió tünettana elsősorban a női depresszió jellegzetességeit írja le, s ilyenformán minél felületesebb a diagnózisalkotás, a férfiak depressziója annál inkább elsikkad, például az alapellátás szintjén az egyéb (maszkírozó) tényezők hatására (156). A vizsgálatok jelentős része a depressziós nők esetében lényegesen magasabb komorbiditást talált a férfiakhoz képest (27, 151). Depressziós nők esetében a komorbid fóbiák (95), generalizált szorongás és pánikbetegség (152), bulimia nervosa (53) lényegesen gyakoribb, míg férfiak esetében az alkohol és drog abuzus (53) együttes valószínűsége nagyobb, annyira, hogy egyes feltételezések szerint az már depresszió ekvivalensnek számít a férfiaknál (203). Amennyiben a depressziót igyekszünk megtisztítani 19

20 az azt színező szorongástól, a nemi arány érdekes változását találjuk. Perugi (144) vizsgálatában a depressziós nő és férfi betegek aránya az irodalomban megadott 2:1 arányban oszlott meg, amennyiben megengedett volt egyéb, elsősorban szorongásos betegség diagnózisa is. Amennyiben csak azokat a betegeket vették figyelembe, akiknél a depresszión kívül más I. tengely betegség nem szerepel, a férfi-nő arány 1:1-re változott. Mint tudjuk, anamnézisben szereplő szorongásos megbetegedés ugyanis hajlamosít későbbi depressziós epizód kialakulására, megjelenésével mintegy megveti annak ágyát (99). Egyes kutatók szerint a szorongásos betegségekben már kora gyermekkortól jellemző női túlsúly a későbbi, depresszióban is megfigyelhető hasonló arány legfontosabb oka (30). A női depresszió könnyebb felismerését segíti, hogy számos vizsgálat szerint, a nők hasonló súlyosságú depresszió esetén is magasabb pontszámokat adnak maguknak az önkitöltő skálákon (57, 144) és már fiatal korukban is több tünetet prezentálnak (89, 192). A férfiak kevésbé képesek beismerni szomorúságukat és boldogtalanságukat, azt inkább alkoholba fojtják azt (203). A nők pozitívabb attitűddel fordulnak az egészségügy felé (108), gyakrabban kérnek segítséget pszichológiai problémáik miatt (3, 104, 194). s gyakrabban kezeltetik magukat, mint a férfiak (69, 80, 197). Egyes betegségekben ennek a fordítottja jellemző: annak ellenére, hogy a nők jobban szenvednek a szociális fóbiától, férfiak gyakrabban kezeltetik magukat (193). 20

21 2.2. Nemi különbségek a depresszió és szorongásos betegségek megjelenésében Nemi különbségek a depresszió megjelenésében A klinikusok előtt régóta ismert, hogy jellegzetes különbségek találhatók a férfi és női depresszió összehasonlításakor (lsd VI. Táblázat) A VI. Táblázatban látható különbségeket a legtöbb klinikus tapasztalata alátámasztja. Természetesen lehetséges, hogy férfi depressziós beteg dominálóan nőkre, illetve nő dominálóan férfiakra jellemző tüneti képpel jelentkezik. Látható azonban, hogy a mindennapi, depresszióról az emberekben (és a szakmához kevésbé közel álló kollegákban is) kialakult kép elsősorban a női depresszió leírásával egyezik. Mindezek miatt külön skálát (Gotland Scale for Assessing Male Depression) dolgoztak ki, mely a férfiak depressziójának felismerését könnyíti meg (163). 21

22 VI. Táblázat A férfi és női depresszió különbségei Jead Diamond: Male menopause című munkája alapján (17) Férfi depresszió Női depresszió Inkább Másokat okoló Magát okoló Mérges, ingerlékeny Szomorú. apátiás Ego-túltengő Önmagát leértékelő Gyanakvó Szorongó, félénk Konfliktust kereső Konfliktust kerülő Ellenséges Udvarias, finom Sértésnél támadó Sértésnél visszavonuló Másoktól respektust váró Saját elismeréssel küszködő Kudarcért környezetet okoló Kudarcért önmagát okoló Izgatott, agitált Meglassult, ideges Kényszeresen időtartó Krónikus halogató Kevesebbet alvó Többet alvó Kontrollra törekvő Elfogy a határok terén Szégyent érző Bűnösséget érző Dicséretre vágyó Dicséretnél zavarban Gyengeségről alig beszél Gyengeségről könnyen beszámol Kudarcfélelem Sikerfélelem Biztonságérzés/hatalom Biztonságérzés/alávetettség Alkohol, TV, sport, sex Étel, barátnő, szeretet Jobb bánásmód/másoktól Jobb viselkedés/saját magától Szeretnek eléggé? Szeretetreméltó vagyok eléggé? 22

23 Mint arról már korábban esett szó, a depresszió és szorongásos betegségek közötti diagnosztikus határ gyakran elmosódik. Ez a komorbiditás elsősorban nőkre jellemző (53), így nem csoda, hogy a legtöbb vizsgálat szerint azonos súlyosságú depresszió esetén a nők szorongásos tünetei gyakoribbak, illetve erősebbek (144). Ugyanakkor a depresszió férfiakban gyakran más tünetek által maszkírozott formában fordul elő: az impulzivitás, dühreakciók gyakorisága kétszer akkora, mint nőknél, a komorbid alkoholizmus és droghasználat előfordulási aránya igen magas (53). A diagnosztikai határ itt tehát a depresszió és az addiktológiai betegségek között mosódik el. Jól rámutatott erre az összefüggésre a Gotland-vizsgálat, mely szerint a női depresszió felismerése sokkal eredményesebb (162): míg a női depressziósok inkább a háziorvosokkal, a férfi depressziósok a hatóságokkal és a szociális ellátórendszerekkel találkoztak gyakrabban. A fentiek alapján Rihmer és munkatársai (157) elsősorban oktató céllal - foglalták össze a férfi depresszió tüneteit (VII. Táblázat) VII. Táblázat A férfiak depressziójának speciális tünetei 1. Alacsony toleranciaküszöb, ingerlékenység 2. A környezet felé irányuló agresszív magatartás (szóbeli, vagy tettleges) 3. Csökkent impulzus-kontroll 4. Időszakos dühkitörések 5 Regresszív (gyermeki) magatartás, csökkent önértékelés 6. Abúzusokra való fokozott hajlam (alkohol, illegális drogok, ill. munkába, vagy különböző sporttevékenységekbe való menekülés) 7. Hatóságokkal való összeütközés 23

24 Jead Diamond és Rihmer leírása mindennapi tapasztalatok alapján megerősíthető. A szisztematikus vizsgálatok azonban inkább csak összefüggés-töredékeket találtak. Benazzi (23) az atípusos tünetek túlsúlyát találta depressziós nőknél. Kornstein (105) a nőbetegeknél gyakrabban talált alvásidő-változást, pszichomotoros retardációt, szorongást és szomatizációt. Frank (57) étvágy és testsúlynövekedést, a szomatikus szorongás tüneteinek és a hipokondriázis relatív nagyobb gyakoriságát találta nőbetegeinél, míg a férfiak inkább fogytak. Angst és Dobler-Mikola (10) magasabb tünetszámot, étvágynövekedést és testsúlyváltozást, alvásváltozást, értéktelenség érzést és önvádat talált relatíve gyakrabban nőbetegeknél. Young (215) megerősítette a nőknél gyakoribb étvágy és testsúlynövekedést. Williams (204) és Perugi (144) nőknél magasabb pontszámokat kapott a szorongást, szomatikus tüneteket mérő és az önkitöltő skálákon. Katz vizsgálatában (91) a szorongás eltérő módon jelentkezett: nőkben inkább motoros retardáció, férfiakban hosztilitás kialakulása volt jellemző. Wilhelm és Parker a testsúlynövekedést, irritabilitást, pesszimizmust és sírógörcsöket találta jellemzőbbnek a nők depressziójára (201). Piazza szerint nők gyakrabban jeleznek szexuális zavart depressziós epizód alatt (145) A fenti eredmények mellett külön említésre méltóak a depressziós betegek szuicidalitásában jelentkező nemi különbségek. Annak ellenére, hogy a nők gyakrabban követnek el öngyilkossági kísérletet (35, 154), gyakrabban gondolnak rá és fiatalabban követik el azt (210), az öngyilkosság mindenütt a világon jóval gyakoribb férfiak körében (48, 101, 134), mivel a befejezett öngyilkosság aránya férfiak között lényegesen magasabb (82, 154, 161). A férfi öngyilkosok ugyanis gyakrabban választanak violens/letális módszert, mint amilyen például az akasztás vagy fegyverhasználat és 24

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Gyermekpszichiátriai ismeretek

Gyermekpszichiátriai ismeretek Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban

Antidepresszív szerek a gyakorlatban Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi epizódok számának függvényében Korábbi epizódok száma

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Dr. Németh Attila Főigazgató főorvos Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Pszichiátriai zavarok gyakorisága

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK

SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK PSZICHIÁTRIA SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Alapvetõ megfontolások A PROTOKOLL ALKALMAZÁSI / ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLETE

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor

2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor 2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor A - Szorongásos zavarok (kivéve: stressz okozta kórképek): osztályozás, tünettan, kórlefolyás. B - A neurotranszmitterek szerepe a pszichiátriai betegségekben. A tudat

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék Szorongás szorult helyzetben, sarokban

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén

Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén 20121119 Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén Epidemiológia, nozológia, terápiás konzekvenciák Dr Fábián Ágnes Prof Dr Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2012 A bipoláris

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Depresszió Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Pszichiátria Előítéletek, stigmatizáció Régen a depresszióról mint betegségről nem esik szó, érdemi gyógykezelés

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

A betegség okai A tünetei

A betegség okai A tünetei A depresszió A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. József Attila: Lassan, tűnődve 1933 A depresszió hazánkban évi négyezer ember értelmetlen

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja:

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja: Név: A kliens kódja: Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: év hó nap A kérdez súlyosság-értékelése 0-1 Valódi probléma nem áll fenn /nincs szükség segítségre 2-3 Kevésbé súlyos

Részletesebben

Szorongásos betegségek. Pánikbetegség

Szorongásos betegségek. Pánikbetegség Szorongásos betegségek Pánikbetegség Pánikrohamról akkor beszélünk, ha hirtelen, percek alatt, azaz rohamszerűen (pánikroham) az alábbi tünetek közül több is jelentkezik: Testi tünetek: heves szívdobogás,

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Tézisek. Az evészavarok tüneti elemzése

Tézisek. Az evészavarok tüneti elemzése Tézisek Az evészavarok tüneti elemzése címu doktori értekezéshez Az evés zavarainak alapvetoen két fo formája van, az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Az anorexia nervosa alaptünetei az elhízástól

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020

Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020 Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020 Inkontinencia és Vizeletürítési Zavarok alprogram kérdőíves felmérés (2011)

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK DEPRESSZÁNSOK I. Nyugtatók, altatók, szorongásoldók, hatása révén az alkohol is. Barbiturátok (legrégibb altatók, nyugtatók):

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME Doktori értekezés tézisei Piczil Márta Témavezető: Dr.

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK

E Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK Szorongásos megbetegedések I. EGYSZERŰ FÓBIÁK SZOCIÁLIS FÓBIA PTSD Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2014 szakképzés 1.évfolyam 1 A szorongás fogalma A pszichiátria/klinikai

Részletesebben

A rákbetegek körében végzett, a betegellátással kapcsolatos közvélemény kutatás

A rákbetegek körében végzett, a betegellátással kapcsolatos közvélemény kutatás A rákbetegek körében végzett, a betegellátással kapcsolatos közvélemény kutatás Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke Kiss Katalin, vezető kutató, Szinapszis Kft. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet MÁNIA KEVERT EPIZÓD HIPOMÁNIA NORMÁL HANGULAT DEPRESSZIÓ A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi

Részletesebben

NICE Irányelvek a mentális betegségek korszerű. ellátásához

NICE Irányelvek a mentális betegségek korszerű. ellátásához NICE Irányelvek a mentális betegségek korszerű ellátásához Az Egészség és Klinikai Kiválóság zeti Intézete (The National Institute for Health and Clinical Excellence (NICE), a NICE az NHS szervezete, amelynek

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

A KÓROS JÁTÉKSZENVEDÉLYHEZ LEGGYAKRABBAN TÁRSULÓ PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK

A KÓROS JÁTÉKSZENVEDÉLYHEZ LEGGYAKRABBAN TÁRSULÓ PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK A KÓROS JÁTÉKSZENVEDÉLYHEZ LEGGYAKRABBAN TÁRSULÓ PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK Németh Attila Csorba Csilla Tóth András Sokszor csak azért nem adjuk át magunkat egyetlen szenvedélynek, mert több van belõle. (La

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN

DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN Nagy Beáta Magda Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés I. évfolyam 2014. Mi a diagnózis? A klinikai kép,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

A depresszió és a szorongásos zavarok elôfordulásának gyakoriságáról az iskoláskor elôtti idôszakban bizonytalan adataink vannak.

A depresszió és a szorongásos zavarok elôfordulásának gyakoriságáról az iskoláskor elôtti idôszakban bizonytalan adataink vannak. Depresszió és szorongásos zavarok gyermek- és serdülôkorban Gádoros Júlia dr. Vadaskert Kórház és Szakambulancia, Budapest A szerzô áttekinti a gyermek- és serdülôkorban leggyakrabban elôforduló depressziós

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

Barna Csilla Perczel Forintos Dóra. SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

Barna Csilla Perczel Forintos Dóra. SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Barna Csilla Perczel Forintos Dóra SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék A tudományos igénnyel végzett pszichoterápia hatékony, kezelési eredményei jobbak, mint a spontán remisszióé, a placeboterápiáé,

Részletesebben

AZ EMLŐRÁK PSZICHÉS VONATKOZÁSAI

AZ EMLŐRÁK PSZICHÉS VONATKOZÁSAI AZ EMLŐRÁK PSZICHÉS VONATKOZÁSAI GERLINGER LILLA PSZICHOLÓGUS (ORSZÁGOS ONKOLÓGIA INTÉZET) Konferencia a női egészségről, az emlő egészségéről 2012. október 4. Az előadás tartalmából Az emlőrákról általában

Részletesebben

DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL

DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL Prezenszki Zsuzsanna Nyírő Kh - OPAI Pszichoonkológiai Ambulancia magas előfordulás jelentős életminőség romlás

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

ANTIDEPRESSZÍVUMOK ALKALMAZÁSA A KLINIKAI GYAKORLATBAN

ANTIDEPRESSZÍVUMOK ALKALMAZÁSA A KLINIKAI GYAKORLATBAN ANTIDEPRESSZÍVUMOK ALKALMAZÁSA A KLINIKAI GYAKORLATBAN Dr. Faludi Gábor Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Pszichiátriai Klinikai Csoport E-mail: faludi@kut.sote.hu Internet: www.psych.kutvolgyi.sote.hu

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / Központi vastagbéldaganat rizikó felmérési kérdőív 2012-2013-14. évi eredményei Dr.

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL 1 DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL FELMÉRÉS 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KÖRÉBEN Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége (MACOSZ), a NOVARTIS támogatásával KINCSES JÁNOS a MACOSZ elnöke 2010. januárjában

Részletesebben

Markov modellek 2015.03.19.

Markov modellek 2015.03.19. Markov modellek 2015.03.19. Markov-láncok Markov-tulajdonság: egy folyamat korábbi állapotai a későbbiekre csak a jelen állapoton keresztül gyakorolnak befolyást. Semmi, ami a múltban történt, nem ad előrejelzést

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Dr. Vincze Áron egyetemi docens PTE KK I.sz. BelgyógyászaA Klinika Hepatológia szakvizsga- előkészítő tanfolyam, Balatonfüred 2011. március 8-10. Májbetegségek

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Szorongásos zavarok. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Szorongásos zavarok. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Szorongásos zavarok Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium 1. Alkalmazási/érvényességi területe Az irányelvek a pszichiátriai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

KÉNYSZERBETEGSÉG - OBSZESSZIV-KOMPULZIV ZAVAR

KÉNYSZERBETEGSÉG - OBSZESSZIV-KOMPULZIV ZAVAR KÉNYSZERBETEGSÉG - OBSZESSZIV-KOMPULZIV ZAVAR A szorongásos zavarok A szorongás, az irracionális és patológiás félelem tárgyat keres magának. A struktúraképzõ A szorongásos zavarok elem lehet az idõ (pánik),

Részletesebben

A diagnosztikus pontosság és a terápiás megfelelőség: az eredményes és biztonságos ellátás alapvető dimenziói

A diagnosztikus pontosság és a terápiás megfelelőség: az eredményes és biztonságos ellátás alapvető dimenziói A diagnosztikus pontosság és a terápiás megfelelőség: az eredményes és biztonságos ellátás alapvető dimenziói Dr. Kulin László, főszerkesztő Betegbiztonsag.hu Debreceni Egészségügyi, Minőségügyi Napok

Részletesebben