NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN:"

Átírás

1 NEMI KÜLÖNBSÉGEK A PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEKBEN: Depresszió és szorongás Ph.D. Értekezés Készítette: Dr. Kecskés István 1

2 1. BEVEZETÉS 4. oldal 2. IRODALMI HÁTTÉR 8. oldal 2.1. Nemi különbségek a depresszió és szorongásos betegségek prevalenciájában 9. oldal Nemi különbségek a depresszió prevalenciájában Nemi különbségek szorgásos betegségek prevalenciájában A depresszió és szoronogásos betegségek gyakoriságában található nemi különbségek okai Biológiai tényezők Pszichoszociális tényezők Szociális tényezők Pszichés tényezők Artefaktumok 2.2. Nemi különbségek a depresszió és szorongásos betegségek megjelenésében 21. oldal Nemi különbségek a depresszió megjelenésében Nemi különbségek a szorongásos betegségek megjelenésében 2.3. Nemi különbségek a depresszió és a szorongásos betegségek lefolyásában, prognózisában és terápiára való reagálásában 26. oldal Nemi különbségek a depresszió és a szorongásos betegségek lefolyásában és prognózisában Nemi különbségek a depresszió és a szorongásos betegségek terápiájára való reagálásában Farmakológiai különbségek Különbségek a klinikai hatásban Mellékhatásbeli különbségek 3. CÉLKITŰZÉSEK 32. oldal 4. MÓDSZEREK 34. oldal 4.1. A vizsgálatok lebonyolítása 34. oldal Prospektív vizsgálat Retrospektív vizsgálat Keresztmetszeti vizsgálat Attitűd vizsgálat 2

3 4.2. A vizsgálatokban használt (mérő)eszközök 37. oldal Prospektív vizsgálat follow-up kérdőív Keresztmetszeti vizsgálat kérdőív Attitűd vizsgálat kérdőív Hamilton Depresszió Skála Zung Skála Spielberger skála DSM-III, DSM-III-R, DSM-IV Statisztikai vizsgálóeszközök 5. EREDMÉNYEK 41. oldal 5.1. Nemi különbségek a depresszió és szorongás gyakoriságában 42. oldal 5.2. Nemi különbségek a depresszió és szorongás megjelenésében 44. oldal Különbségek a depresszió és szorongás súlyosságában Különbségek a depresszió és szorongás tünetprezentációjában 5.3. Nemi különbségek a depresszió és szorongás lefolyásában és a terápiára való reagálásában 49. oldal 6. MEGBESZÉLÉS 56. oldal 6.1. Nemi különbségek a depresszió és szorongás gyakoriságában 56. oldal 6.2. Nemi különbségek a depresszió és szorongás súlyosságában 57. oldal 6.3. Nemi különbségek a tünetprezentációban 59. oldal 6.4. Nemi különbségek a betegség lefolyásában és a terápiára való reagálásában 64. oldal 7. AZ ÉRTEKEZÉS KLINIKUMBAN HASZNOSITHATÓ EREDMÉNYEI 70. oldal 8. ÖSSZEFOGLALÁS 72. oldal 9. SUMMARY 74. oldal 10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 76. oldal 11. FÜGGELÉK 77. oldal 12. A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SAJÁT PREZENTÁCIÓK JEGYZÉKE 86. oldal 13. IRODALOMJEGYZÉK 88. oldal 14. AZ ÉRTEKEZÉS ALAPJÁT KÉPEZŐ PUBLIKÁCIÓK 112.oldal 3

4 1. BEVEZETÉS Annak ellenére, hogy a pszichés betegségek, csakúgy mint a szomatikus betegségek az emberiség történetének kezdete óta jelen vannak, a velük való orvosi, illetve tudományos igényű foglalkozás csak viszonylag későn kezdődött meg. A diagnosztikai kategóriák fokozatos formálódását követően hamar megkezdődtek az első, a betegségek gyakoriságát felmérő vizsgálatok is. A pszichiátria igazi felfutása azonban csak a hatásos pszichotrop gyógyszerek megjelenésével (1952) kezdődött. Napjainkban a pszichés betegségek már igen jelentős terhet jelentenek a társadalom számára. A pszichiátriai kórképek gyakorisága igen magas, Kessler például a pszichiátriai betegségek összességére vonatkoztatott élettartam prevalenciát 48.7%-nak találta (98), míg az összesített pontprevalencia más vizsgálatokban 9% (Ausztrália) és 11.2 % (USA) között mozgott (187). Mindezek mellett, a pszichiátriai betegek átlagos ápolási ideje lényegesen hosszabb a nem pszichiátriai betegséggel kórházban tartózkodókénál (198), Stevens vizsgálatai szerint például átlagosan 39.5 nap a más betegségekkel kórházban fekvők 12.5 napos átlagos benntartózkodásához képest (178). A szorongásos és hangulati betegségek mind gyakoriságuknál, mind jelentőségüknél fogva kiemelkednek a pszichiátriai betegségek közül, így joggal kerültek a pszichiátriai kutatás homlokterébe az elmúlt évtizedekben. Az egyes epidemiológiai vizsgálatok eredményeinek nagy szórása ellenére a szorongásos betegségek és a depresszió igen magas gyakoriságát a legtöbb vizsgálat megerősíti. Magyarországon Szádócky 15.1%-os élettartam-prevalenciát talált depressziót illetően (182). A legalacsonyabb depresszióra vonatkozó élettartam- 4

5 prevalenciát Tajwanon (1.5 %) a legmagasabbat Bejrutban (19%) mérték (196). A szorongásos zavarok vizsgálatánál hazai kutatók (Kopp és Skranbski (102) %, Szádóczky 25.5% (182)) és külföldi vizsgálatok (Kessler 24.9% (98)) kutatók egyaránt igen magas élettartam prevalenciát mértek. A szorongásos és hangulati betegségek együttes vizsgálata azonban nem csak kiemelkedő gyakoriságuk és népegészségügyi fontosságuk miatt indokolt. A pszichiátriai betegségek komorbiditása általában is igen magas. Mint a National Comorbidity Survey adatai mutatják, a vizsgált populáció 21%-nak volt megelőzően csak egy pszichiátriai betegsége, míg 13%-nak kettő, 14%-nak három vagy több (15). Hasonló eredményeket mutatnak Wittchen adatai, melyek szerint a Müncheni vizsgálatban a betegek 32% kapott DSM-III-R diagnózist, s a diagnózist kapottak 69%-nak volt kettőnél, 10%-nak négynél több pszichiátriai betegsége (209). A rendkívül magas komorbiditási rátát megerősítették depresszió és pánikbetegség között is: a pánikbetegek több mint 50 %-a már átesett depresszión, illetve a depressziós betegek 22%-nak voltak már pánik attakjai (99). Ambuláns depressziós betegek között is a szorongásos betegségek gyakoriságát több mint 50 %-nak találták (217). Az átlagpopulációhoz képest az alapellátásban a depresszió és szorongás együttes előfordulása még magasabb (117). A komorbiditás vizsgálatánál külön figyelmet érdemel, hogy együttes előfordulás esetén az egyes betegségek természete megváltozik (12). Pánikbetegek vizsgálatakor depresszió megjelenése összefüggésbe volt hozható a szuicídium gyakoriságának növekedésével illetve a rosszabb kezelési eredményekkel (110). Depressziós betegeket vizsgálva comorbid szorongás esetén szignifikánsan súlyosabb tünetprezentációt találtak (33, 86) és növekedett a szövődmények, pl a szuicídium gyakorisága 5

6 is (54). Szorongás jelenléte nehezítette a depresszió felismerését (185), megnövelte az új epizód kialakulásának valószínűségét (170) és mind a rövid, mind a hosszútávú kezelési eredményeket rontotta (110,117,169,170). Ugyanakkor a betegek gyakrabban kerestek segítséget (189) és részesültek terápiában (40) mint nem szorongó depressziós társaik. A jelenség igen intenzív vizsgálata ellenére a depresszió és szorongás összefonódása mértékét illetően az irodalom nem egységes, viták alakultak ki arról, hogy egyáltalán különálló betegségekről beszélhetünk-e (65, 120). A nemi különbségek vizsgálata egyre nagyobb teret kapott az elmúlt évtizedek szakirodalmában. Régóta ismert, hogy bizonyos betegségek eltérő gyakorisággal fordulnak elő a két nemben, ez igen jellegzetes például a szorongásos betegségek és depresszió esetén (98). Az addiktológiai kórképek gyakoriságának vizsgálatakor, szemben a szorongásos betegségeknél és depressziónál található arányokkal, igen markánsan jelentkezik a férfiak túlsúlya a betegek között (98). Kevéssé ismert azonban, hogy jellegzetes nemi különbségek figyelhetők meg szkizofrénia esetében is, annak ellenére, hogy a vizsgálatok többnyire nem találtak nemi különbségeket az általában 1 % körüli élettartam-prevalenciában. A betegek születési szezonalitását vizsgálva azonban, valószínűleg a környezeti hatásokkal szembeni eltérő érzékenység miatt jellegzetes nemi különbségek vannak: férfiaknál markáns tél végi-tavaszi születési csúcsot figyeltek meg (92). Saját vizsgálatunkban, mely során osztályos anyagunkban figyeltük a szkizofrén betegek nemi megoszlását, fokozatos eltolódást találtunk a férfi/nő arányban, mely alapján úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedekben született szkizofrén betegek között fokozatosan egyre nagyobb a férfiak aránya (155). 6

7 A betegségek prevalenciájában tapasztalható nemi különbségekhez képest ritkábban vizsgáltak a betegségek megjelenésében, lefolyásában, prognózisában, terápiára való reagálásában fellelhető különbségek, annak ellenére, hogy mindennapi munkánk során gyakran találkozunk a két nem közötti jellegzetes eltérésekkel. Kezdetben csak ezeket a klinikai megfigyeléseket gyűjtögettem, majd számos, a kollegákkal folytatott inspiráló beszélgetés után döntöttem úgy, hogy vizsgálatokat kezdeményezek a pszichiátriai betegségekben tapasztalható nemi különbségekkel kapcsolatban. Elsősorban a szorongásos és hangulati betegségekre fókuszáltam, melyek kiemelkedő jelentőségéről bevezetőm elején már említést tettem, s melyek vizsgálatára osztályunk profilja miatt különösen jó lehetőségem nyílt. Ennek ellenére szkizofrén betegek között (92,155) illetve addiktológiai témában is végeztem vizsgálatokat. Ezen utóbbi vizsgálatban, mely során fiatal droghasználókat vizsgáltunk, jellegzetes nemi különbségeket találtunk a preferált szereket, a használati gyakoriságot, a szer használókra gyakorolt hatását illetően. Jelen értekezés alapjait azonban a depressziót és szorongásos betegségeket a jellemző nemi különbségek szempontjából vizsgáló kutatásaim képezik. 7

8 2. IRODALMI HÁTTÉR A klinikai érdeklődésű vizsgálók a betegségek megismerésénél általában három fő területre helyezik a hangsúlyt: epidemiológia, tünettan és terápia. Az epidemiológiai vizsgálatok elsősorban a betegségek megjelenésének gyakoriságát illetve az ezzel kapcsolatos összefüggéseket vizsgálják. Külön kutatások folynak a betegség jellegzetességeinek, tüneteinek elemzésére, mely a diagnózis pontosításán túl a betegség megjelenési formáit módosító tényezők (nem, életkor, stb) elemzésére is kiterjed. Végül, a gyakorlat számára rendkívül fontosak a betegségek terápiájával kapcsolatos kutatások. A pszichiátriai betegségek közül gyakoriságuk miatt a hangulati és szorongásos betegségek kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Régóta ismert, hogy bizonyos betegségek (így a hangulati és szorongásos betegségek) prevalenciájában jellegzetes nemi különbségek detektálhatók (98, 182). Újabb vizsgálatok a tünettanban és a terápiás válaszban fellelhető nemi különbségekre hívták fel a figyelmet. Az irodalmi áttekintésben ezért a depresszió és szorongásos betegségek prevalenciáját, tünettanát és terápiáját a nemi különbségek tükrében elemző főbb vizsgálati eredményeket ismertetem. 8

9 2.1. Nemi különbségek a depresszió és szorongásos betegségek prevalenciájában Nemi különbségek a depresszió prevalenciájában A depresszió prevalenciáját elemző első vizsgálatok kezelt betegek körében történtek, az osztályokon felállított diagnózisok alapján. Már a korai felmérések szerint is, az unipoláris depresszió élettartam prevalenciájában a nők 2:1 arányú túlsúlya volt kimutatható (lsd I. Táblázat), míg bipoláris betegségben a férfiak illetve nők arányát egyformának találták (112). Bizonyos, nem európai országokban azonban unipoláris depresszióban is hasonló vagy ellenkező nő/férfi arány volt megfigyelhető: Guinea: 0.5-1, India: 0.2-1, Rodézia: 1.1-1, Irak: 1.1-1, Új-Guinea:0.4-1 (194). 9

10 I.Táblázat Nemi arányok a kezelt depressziós betegek között Vizsgálat helye Vizsgált időszak Nő/férfi Referencia arány Pittsfield, Mass, :1 183 USA New York State, :1 111 USA Massachusetts, :1 199 USA New Haven, :1 141 Conn, USA United States :1 39 Amsterdam :1 70 Buckinghamshire :1 111 Anglia Kanada :1 194 Csehszlovákia :1 194 Norvégia :1 194 Lengyelország :1 194 Svédország :1 194 Olaszország :1 144 USA :1 105 Olaszország :

11 Később elterjedtek a normál populációban, illetve az alapellátásban végzett epidemiológiai vizsgálatok. Ezek lehetőségét a struktúrált, illetve félig struktúrált diagnosztikus interjúk használata tette lehetővé, melyekkel már nem osztályos körülmények között is meglehetős pontossággal megállapíthatóvá vált a pszichiátriai zavarok prevalenciája. A leggyakrabban használt strukturált kérdőívek a Present State Examination (PSE (206)) és a Schedule for Affective Disorders and Schizophrenia (SADS), mely utóbbi a Research Diagnostic Criteria-n alapul (177). A National Institute of Mental Health Diagnostic Interview Schedule (NIMH-DIS) és továbbfejlesztett formája a Composite International Diagnostic Interview (CIDI) már DSM-III és IV diagnózisok mellett BNO-10 diagnózisokat is ad. Napjainkban a kellő képzettség után rövidebb idő alatt diagnózist adó Structured Clinical Interview for DSM (SCID) és a Mini International Neuropsychiatric Interview (MINI) terjed el egyre jobban. A lakosság körében főleg fenti vizsgálati módszerekkel végzett felmérések megerősítették az osztályos betegeknél már leírt (lsd I. Táblázat) magasabb nő arányt a depresszió prevalenciáját illetően. Jelentős ilyen vizsgálatok voltak: München follov-up study (209), Zürich Cohort Study (10), Epidemiologic Catchment Area program (NIMH-ECA), National Comorbidity Survey (NCS (98)), National Survey of Psychiatric Morbidity (NSPM (125)), Depression Research in European Society (DEPRES (113)). Hazai vizsgálók közül Kopp és Skrabsky az irodalmi adatoknál kisebb (102), Szádóczky azzal lényegében megegyező nő/férfi arányt talált (lsd II Táblázat). 11

12 II. Táblázat Depresszió előfordulása Szádóczky vizsgálata alapján (182) Major depressziós epizód megjelenésének aránya (százalék) 1 hónapon belül 1 éven belül Eddigi életében Kumulatív kockázat* Nő Férfi Összesen * 60 éves korig A nők arányának túlsúlya a depressziós betegek között azonban csak a reproduktív populációban jellemző. A pubertást megelőzően, a pszichiátriai zavarok aránya a fiúk között magasabb (3, 50, 167). A depresszióra jellemző nemi különbségek csak pubertás körül kezdenek kialakulni (52). Breslau eredményei szerint a depressziós gyerekek között a fiú/lány arány 12 éves korig 1:1 volt, azonban 14 éves korukra a lányoknak már 3.1%-a míg a vizsgált fiúk csupán 1.3%-a esett már át legalább egy depressziós epizódon (30) Nemi különbségek szorongásos betegségek prevalenciájában A szorongásos kórképek önálló nozológiai egységként való kezelése óta (Beard (19) majd Freud (59)) nyilvánvaló a nők lényeges túlsúlya a szorongásos zavarral küzdő betegek között. Lényegében mindegyik 12

13 vizsgálat magasabb, mint kétszeres gyakoriságot talált nők körében (9, 98, 102, 181, 182, 209-lsd III. Táblázat). III. Táblázat DSM-II-R szorongásos zavarok előfordulása Szádóczky vizsgálata (209) alapján Szorongásos zavarok megjelenésének aránya (százalék) 1 hónapon belül 1 éven belül Eddigi életében Kumulatív kockázat * Nő Férfi Összesen * 65 éves korig A depresszióval ellentétben, a szorongásos betegségek előfordulási gyakoriságában a vizsgált nemi különbség már kora gyermekkortól jelen van, Breslau vizsgálatában 10 éves korig a szorongásos zavar élettartam prevalenciája fiúknál 8% lányoknál 17.9% volt (30). Az egyes szorongásos betegségeket külön vizsgálva, a betegségek többségénél (lásd IV. Táblázat) mind az élettartam, mind az egyéves prevalenciában szintén a nők legalább kétszeres túlsúlyát figyelhetjük meg (61). Ez alól kivételnek számít a szociális fóbia, ahol a nő/férfi arány alacsonyabb, a vizsgálatok többsége szerint 1.5 (146, 193). Még kisebb a különbség a kényszerbetegség esetében, bár egyesek szintén 1.5-ös nő/férfi arányt írnak le (146) mások szerint 13

14 egyforma gyakorisággal lép fel férfiak és nők között (élettartam prevalencia: 2.5%, 6 hónapos prevalencia: 1.6% (131, 219)). Pubertás előtt a nemi arány fordított, fiúk között háromszor gyakoribb az OCD (195). IV. Táblázat Szorongásos betegségek gyakorisága Kessler vizsgálata (98) alapján DSM-III-R diagnózis Élettartam prevalencia (százalék) Éves prevalencia (százalék) Nők Férfiak Nők Férfiak Pánikbetegség Agorafóbia* Szociális fóbia Egyszerű fóbia Generalizált szorongás PTSD* Összes szorongás *Poszttraumás stressz betegség A depresszió és szoronogásos betegségek gyakoriságában található nemi különbségek okai Azt követően, hogy számos vizsgálat megerősítette a nők túlsúlyát a depressziós és szorongásos betegek között, s ez lényegében az irodalom által is elfogadottá vált, a kutatók figyelme a jelenség okai felé fordult. Elsősorban a depresszióban található eltérést vizsgálták. 14

15 Ennek magyarázatára számos elmélet született, melyek részben magyarázzák, részben ismét megkérdőjelezik a fenti megállapításokat. Kornstein (104) a depressziós betegek arányában található női túlsúly okait három fő csoportba sorolja: Biológiai tényezők, pszichoszociális tényezők és artefaktumok (V. Táblázat) V. Táblázat A depresszió és szorongás prevalenciájában tapasztalható nemi különbségek lehetséges okai (104) Biológiai Pszichoszociális Artefaktumok faktorok faktorok Agyi struktúrák Szocializáció Segítségkereső-magatartás Agyi funkciók Szociális státus Tünetprezentáció Géntranszmisszió Életesemények Diagnosztikus problémák szerepe Reproduktív funkciók Copingmechanizmusok Viktimizáció Biológiai tényezők. A biológiai teóriák a férfi és női agy struktúrájában és funkciójában, a neuroendokrin és neurotranszmitter rendszerekben és a géntranszmisszióban található különbségekkel magyarázzák a depresszió esetén leírt nemi különbségeket. A genetikai faktorok 15

16 szerepének megítélésében az irodalom nem egységes. Kendlerék (97) szerint a két nem genetikai vulnerábilitása depressziót tekintve azonos. Más vizsgálatok eltérő eredményeket találtak: depressziós rokonokkal rendelkező nőbetegekben inkább depresszió fejlődött ki, míg a férfiak inkább alkoholbetegekké váltak (37). A nőknél látható, szorongás iránti fokozott érzékenység okát Kendler egyértelműen genetikai tényezőkben látja (96). Erre utal a nők fokozott érzékenysége egyes biokémiai anyagok anxiogén hatása iránt (13). Jang ikervizsgálata megerősíti a szorongásos hajlam örökölhetőségét nőknél (83). A Social Anxiety Disorder generalizált formájának kifejlődésében a nőknél szintén egyértelműen kimutatható volt a genetikai vulnerabilitás (146). Nők esetében a GAD kifejlődésében is elsősorban nem a környezeti, hanem a genetikai faktorok szerepe emelhető ki (146). A vizsgálatok más genetikai faktort tesznek felelőssé a fóbiák és a pánikbetegség, mint a GAD és depresszió kifejlődéért (95, 96). Ma már bizonyítottan jelentős biológiai tényező a nemi hormonok hatása a hangulati és szorongásos zavarokban. Ezt támasztja alá, hogy a depresszió gyakorisága erőteljesen életkorfüggő. Gyermekkorban igen ritka, s ha mégis megjelenik, akkor is inkább a fiúgyermekek enyhe túlsúlyát találjuk a depressziós betegek között (8, 28). A jellegzetes magasabb női arány serdülőkorban kezd kialakulni (30), s a reproduktív korban végig detektálható. Menopauza után a nő/férfi arányban ismét csökkenést tapasztalhatunk, mely miatt az arány végül ellenkezőjére változik (20, 26, 159). A fenti változások elsősorban a női hormonok hatásának lehetnek a következményei. Mind az ösztrogén, mind a progeszteron befolyásolhatja a hangulatot és a viselkedést (123, 132). A nők jelentős része hangulati ingadozásról számol be a 16

17 perimenstruális periódusban (165). Fokozott érzékenységet találtak depressziós epizód kialakulására a premenstruális időszakban, illetve az ekkor már fennálló depresszió súlyosbodása is igen gyakori (71, 140). Mind a terhesség, mind a terhességet követő periódus trigger szerepet játszhat a depresszió létrejöttében. A nők 20%-a érez depressziós tüneteket terhesség közben és kb 10 százalékuk lesz depressziós (66). Terhesség utáni depresszió az anyák százalékát érinti, s számos nő első depressziós epizódja ekkor kezdődik (179). Az exogén hormonok, elsősorban fogamzásgátlók hatása szintén igen jelentős (173, 190). Az ösztrogénről kimutatták, hogy befolyásolja a szerotonin és noradrenalin koncentrációt, csökkenti a monoaminooxidáz koncentrációt (171, 142), míg a progeszteron a monoaminooxidáz koncentrációt növeli (115) Pszichoszociális tényezők Szociális tényezők Számos kutató vizsgálta a szociális tényezők hatását a depresszióban és szorongásos betegségekben tapasztalható nemi arányra. Genetikai vizsgálatok igazolták, hogy a családi környezet nem befolyásolja alapvetően a depresszióban található nemi különbségeket (145). A tényt, hogy a nők szociális státusza általában alacsonyabb, mint a férfiaké, sokan összefüggésbe hozták a depresszió kiemelkedő gyakoriságával (22, 194). Nemzetközi vizsgálatok szerint fiatal nők gyakrabban vannak stresszhatásnak kitéve, mint azonos korú férfiak (14, 36, 42). Nők gyakrabban válnak szexuális abuzus, tettlegesség, erőszak áldozatává (44, 164, 175), mely esetben a későbbi depresszió megjelenésének valószínűsége megnő (34, 55, 127). Bizonyos 17

18 vizsgálatok szerint, amennyiben a férfi és női betegcsoportok szociális helyzet, képzettség, életkor szerinti különbségeit korrigálták, a nők túlsúlya eltűnt (85). Jó példa erre, hogy a depressziós nők arányának túlsúlya kollégiumokban ritka (77, 138). A fentiek jelentősen aláhúzzák a szociális tényezők szerepét (87) a jellegzetes nemi arány létrejöttében. Traumák jelenléte az anamnézisben lényegesen megnöveli a szorongásos betegség kialakulásának rizikóját. Bár egyes vizsgálatok szerint férfiak és nők egyforma gyakorisággal élnek át traumatikus eseményeket (31), a trauma jellege döntő lehet. Poszttraumás Stressz Disorder vizsgálatakor azt találták, hogy a betegség kifejlődése gyakoribb a szexuális inzultusok után, mint egyéb kriminális események esetén. Lévén, hogy nők gyakrabban válnak szexuális bűncselekmény áldozatává, e tényező jelentősen megnöveli a nők arányát a PTSD betegek között (146). Gyermekkori szexuális abuzus, mely szintén leánygyermekeknél gyakoribb, a legtöbb pszichiátriai betegség kockázatát megnöveli (84, 122) Pszichés tényezők A nők nagyobb pszichés esékenysége szintén szerepet játszhat a depresszió iránti fokozott hajlamukban. Nők körében a depressziós viselkedésminta sokkal elfogadottabb, mint férfiaknál. Algood- Merten (2) a nők csökkent önbizalmát találta fontos tényezőnek a depresszió létrejöttében. Warren mutatott rá, hogy a férfiak hajlamosabbak depressziójukat elfedni, mert az nem fér meg a férfi szereppel és ellenkezik a férfi szocializációs mintákkal (191). Egyes vizsgálatok szerint a nők lényegesen érzékenyebbek a környezeti hatásokkal szemben (124), mert jobban függnek érzelmileg környezetüktől, jobban internalizálják érzéseiket, s gyakrabban 18

19 okolják magukat a hibákért mint a férfiak (166) ezért gyakrabban válnak depresszióssá stresszhatás esetén (81). Más coping mechanizmusokat használnak, mint a férfiak, gyakrabban ruminálnak az esemény felett, míg a férfiak inkább elterelik figyelmüket ilyen esetben (150). Ezt alátámasztja, hogy szignifikánsan több nő jelezte, hogy súlyos életeseményen esett át a depressziós epizód indulását megelőző hat hónapban, mint amennyi férfi (20, 57). Briscoe megállapítása szerint a nők jobban képesek elkülöníteni mind kellemes, mind kellemetlen érzéseiket, ezáltal jobban tudatában vannak tüneteiknek (32). Utánkövetések során kiderült, hogy a férfiak hajlamosabbak elfeledni megelőző depressziós epizódjukat, míg a nők emlékeikben depressziót el nem érő periódusok is depresszióként maradnak meg (202) Artefaktumok Már Angst felvetette, hogy a nemi arány függ a depresszió definíciójától (9). A depresszió tünettana elsősorban a női depresszió jellegzetességeit írja le, s ilyenformán minél felületesebb a diagnózisalkotás, a férfiak depressziója annál inkább elsikkad, például az alapellátás szintjén az egyéb (maszkírozó) tényezők hatására (156). A vizsgálatok jelentős része a depressziós nők esetében lényegesen magasabb komorbiditást talált a férfiakhoz képest (27, 151). Depressziós nők esetében a komorbid fóbiák (95), generalizált szorongás és pánikbetegség (152), bulimia nervosa (53) lényegesen gyakoribb, míg férfiak esetében az alkohol és drog abuzus (53) együttes valószínűsége nagyobb, annyira, hogy egyes feltételezések szerint az már depresszió ekvivalensnek számít a férfiaknál (203). Amennyiben a depressziót igyekszünk megtisztítani 19

20 az azt színező szorongástól, a nemi arány érdekes változását találjuk. Perugi (144) vizsgálatában a depressziós nő és férfi betegek aránya az irodalomban megadott 2:1 arányban oszlott meg, amennyiben megengedett volt egyéb, elsősorban szorongásos betegség diagnózisa is. Amennyiben csak azokat a betegeket vették figyelembe, akiknél a depresszión kívül más I. tengely betegség nem szerepel, a férfi-nő arány 1:1-re változott. Mint tudjuk, anamnézisben szereplő szorongásos megbetegedés ugyanis hajlamosít későbbi depressziós epizód kialakulására, megjelenésével mintegy megveti annak ágyát (99). Egyes kutatók szerint a szorongásos betegségekben már kora gyermekkortól jellemző női túlsúly a későbbi, depresszióban is megfigyelhető hasonló arány legfontosabb oka (30). A női depresszió könnyebb felismerését segíti, hogy számos vizsgálat szerint, a nők hasonló súlyosságú depresszió esetén is magasabb pontszámokat adnak maguknak az önkitöltő skálákon (57, 144) és már fiatal korukban is több tünetet prezentálnak (89, 192). A férfiak kevésbé képesek beismerni szomorúságukat és boldogtalanságukat, azt inkább alkoholba fojtják azt (203). A nők pozitívabb attitűddel fordulnak az egészségügy felé (108), gyakrabban kérnek segítséget pszichológiai problémáik miatt (3, 104, 194). s gyakrabban kezeltetik magukat, mint a férfiak (69, 80, 197). Egyes betegségekben ennek a fordítottja jellemző: annak ellenére, hogy a nők jobban szenvednek a szociális fóbiától, férfiak gyakrabban kezeltetik magukat (193). 20

21 2.2. Nemi különbségek a depresszió és szorongásos betegségek megjelenésében Nemi különbségek a depresszió megjelenésében A klinikusok előtt régóta ismert, hogy jellegzetes különbségek találhatók a férfi és női depresszió összehasonlításakor (lsd VI. Táblázat) A VI. Táblázatban látható különbségeket a legtöbb klinikus tapasztalata alátámasztja. Természetesen lehetséges, hogy férfi depressziós beteg dominálóan nőkre, illetve nő dominálóan férfiakra jellemző tüneti képpel jelentkezik. Látható azonban, hogy a mindennapi, depresszióról az emberekben (és a szakmához kevésbé közel álló kollegákban is) kialakult kép elsősorban a női depresszió leírásával egyezik. Mindezek miatt külön skálát (Gotland Scale for Assessing Male Depression) dolgoztak ki, mely a férfiak depressziójának felismerését könnyíti meg (163). 21

22 VI. Táblázat A férfi és női depresszió különbségei Jead Diamond: Male menopause című munkája alapján (17) Férfi depresszió Női depresszió Inkább Másokat okoló Magát okoló Mérges, ingerlékeny Szomorú. apátiás Ego-túltengő Önmagát leértékelő Gyanakvó Szorongó, félénk Konfliktust kereső Konfliktust kerülő Ellenséges Udvarias, finom Sértésnél támadó Sértésnél visszavonuló Másoktól respektust váró Saját elismeréssel küszködő Kudarcért környezetet okoló Kudarcért önmagát okoló Izgatott, agitált Meglassult, ideges Kényszeresen időtartó Krónikus halogató Kevesebbet alvó Többet alvó Kontrollra törekvő Elfogy a határok terén Szégyent érző Bűnösséget érző Dicséretre vágyó Dicséretnél zavarban Gyengeségről alig beszél Gyengeségről könnyen beszámol Kudarcfélelem Sikerfélelem Biztonságérzés/hatalom Biztonságérzés/alávetettség Alkohol, TV, sport, sex Étel, barátnő, szeretet Jobb bánásmód/másoktól Jobb viselkedés/saját magától Szeretnek eléggé? Szeretetreméltó vagyok eléggé? 22

23 Mint arról már korábban esett szó, a depresszió és szorongásos betegségek közötti diagnosztikus határ gyakran elmosódik. Ez a komorbiditás elsősorban nőkre jellemző (53), így nem csoda, hogy a legtöbb vizsgálat szerint azonos súlyosságú depresszió esetén a nők szorongásos tünetei gyakoribbak, illetve erősebbek (144). Ugyanakkor a depresszió férfiakban gyakran más tünetek által maszkírozott formában fordul elő: az impulzivitás, dühreakciók gyakorisága kétszer akkora, mint nőknél, a komorbid alkoholizmus és droghasználat előfordulási aránya igen magas (53). A diagnosztikai határ itt tehát a depresszió és az addiktológiai betegségek között mosódik el. Jól rámutatott erre az összefüggésre a Gotland-vizsgálat, mely szerint a női depresszió felismerése sokkal eredményesebb (162): míg a női depressziósok inkább a háziorvosokkal, a férfi depressziósok a hatóságokkal és a szociális ellátórendszerekkel találkoztak gyakrabban. A fentiek alapján Rihmer és munkatársai (157) elsősorban oktató céllal - foglalták össze a férfi depresszió tüneteit (VII. Táblázat) VII. Táblázat A férfiak depressziójának speciális tünetei 1. Alacsony toleranciaküszöb, ingerlékenység 2. A környezet felé irányuló agresszív magatartás (szóbeli, vagy tettleges) 3. Csökkent impulzus-kontroll 4. Időszakos dühkitörések 5 Regresszív (gyermeki) magatartás, csökkent önértékelés 6. Abúzusokra való fokozott hajlam (alkohol, illegális drogok, ill. munkába, vagy különböző sporttevékenységekbe való menekülés) 7. Hatóságokkal való összeütközés 23

24 Jead Diamond és Rihmer leírása mindennapi tapasztalatok alapján megerősíthető. A szisztematikus vizsgálatok azonban inkább csak összefüggés-töredékeket találtak. Benazzi (23) az atípusos tünetek túlsúlyát találta depressziós nőknél. Kornstein (105) a nőbetegeknél gyakrabban talált alvásidő-változást, pszichomotoros retardációt, szorongást és szomatizációt. Frank (57) étvágy és testsúlynövekedést, a szomatikus szorongás tüneteinek és a hipokondriázis relatív nagyobb gyakoriságát találta nőbetegeinél, míg a férfiak inkább fogytak. Angst és Dobler-Mikola (10) magasabb tünetszámot, étvágynövekedést és testsúlyváltozást, alvásváltozást, értéktelenség érzést és önvádat talált relatíve gyakrabban nőbetegeknél. Young (215) megerősítette a nőknél gyakoribb étvágy és testsúlynövekedést. Williams (204) és Perugi (144) nőknél magasabb pontszámokat kapott a szorongást, szomatikus tüneteket mérő és az önkitöltő skálákon. Katz vizsgálatában (91) a szorongás eltérő módon jelentkezett: nőkben inkább motoros retardáció, férfiakban hosztilitás kialakulása volt jellemző. Wilhelm és Parker a testsúlynövekedést, irritabilitást, pesszimizmust és sírógörcsöket találta jellemzőbbnek a nők depressziójára (201). Piazza szerint nők gyakrabban jeleznek szexuális zavart depressziós epizód alatt (145) A fenti eredmények mellett külön említésre méltóak a depressziós betegek szuicidalitásában jelentkező nemi különbségek. Annak ellenére, hogy a nők gyakrabban követnek el öngyilkossági kísérletet (35, 154), gyakrabban gondolnak rá és fiatalabban követik el azt (210), az öngyilkosság mindenütt a világon jóval gyakoribb férfiak körében (48, 101, 134), mivel a befejezett öngyilkosság aránya férfiak között lényegesen magasabb (82, 154, 161). A férfi öngyilkosok ugyanis gyakrabban választanak violens/letális módszert, mint amilyen például az akasztás vagy fegyverhasználat és 24

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Gyermekpszichiátriai ismeretek

Gyermekpszichiátriai ismeretek Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai

Részletesebben

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése

Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Dr. Németh Attila Főigazgató főorvos Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Pszichiátriai zavarok gyakorisága

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK

SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK PSZICHIÁTRIA SZORONGÁSOS ZAVAROK ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK Pszichiátriai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Alapvetõ megfontolások A PROTOKOLL ALKALMAZÁSI / ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLETE

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén

Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén 20121119 Új eredmények a bipoláris zavar diagnózisa és terápiája terén Epidemiológia, nozológia, terápiás konzekvenciák Dr Fábián Ágnes Prof Dr Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2012 A bipoláris

Részletesebben

2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor

2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor 2012-2013 TANÉV Szigorlati tételsor A - Szorongásos zavarok (kivéve: stressz okozta kórképek): osztályozás, tünettan, kórlefolyás. B - A neurotranszmitterek szerepe a pszichiátriai betegségekben. A tudat

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Szorongásos betegségek. Pánikbetegség

Szorongásos betegségek. Pánikbetegség Szorongásos betegségek Pánikbetegség Pánikrohamról akkor beszélünk, ha hirtelen, percek alatt, azaz rohamszerűen (pánikroham) az alábbi tünetek közül több is jelentkezik: Testi tünetek: heves szívdobogás,

Részletesebben

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Depresszió Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Pszichiátria Előítéletek, stigmatizáció Régen a depresszióról mint betegségről nem esik szó, érdemi gyógykezelés

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

AZ EMLŐRÁK PSZICHÉS VONATKOZÁSAI

AZ EMLŐRÁK PSZICHÉS VONATKOZÁSAI AZ EMLŐRÁK PSZICHÉS VONATKOZÁSAI GERLINGER LILLA PSZICHOLÓGUS (ORSZÁGOS ONKOLÓGIA INTÉZET) Konferencia a női egészségről, az emlő egészségéről 2012. október 4. Az előadás tartalmából Az emlőrákról általában

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A depresszió és a szorongásos zavarok elôfordulásának gyakoriságáról az iskoláskor elôtti idôszakban bizonytalan adataink vannak.

A depresszió és a szorongásos zavarok elôfordulásának gyakoriságáról az iskoláskor elôtti idôszakban bizonytalan adataink vannak. Depresszió és szorongásos zavarok gyermek- és serdülôkorban Gádoros Júlia dr. Vadaskert Kórház és Szakambulancia, Budapest A szerzô áttekinti a gyermek- és serdülôkorban leggyakrabban elôforduló depressziós

Részletesebben

KÉNYSZERBETEGSÉG - OBSZESSZIV-KOMPULZIV ZAVAR

KÉNYSZERBETEGSÉG - OBSZESSZIV-KOMPULZIV ZAVAR KÉNYSZERBETEGSÉG - OBSZESSZIV-KOMPULZIV ZAVAR A szorongásos zavarok A szorongás, az irracionális és patológiás félelem tárgyat keres magának. A struktúraképzõ A szorongásos zavarok elem lehet az idõ (pánik),

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet MÁNIA KEVERT EPIZÓD HIPOMÁNIA NORMÁL HANGULAT DEPRESSZIÓ A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi

Részletesebben

Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020

Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020 Kérdőíves vizsgálat feldolgozása és elemzése; kutatási jelentés Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020 Inkontinencia és Vizeletürítési Zavarok alprogram kérdőíves felmérés (2011)

Részletesebben

ANTIDEPRESSZÍVUMOK ALKALMAZÁSA A KLINIKAI GYAKORLATBAN

ANTIDEPRESSZÍVUMOK ALKALMAZÁSA A KLINIKAI GYAKORLATBAN ANTIDEPRESSZÍVUMOK ALKALMAZÁSA A KLINIKAI GYAKORLATBAN Dr. Faludi Gábor Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Pszichiátriai Klinikai Csoport E-mail: faludi@kut.sote.hu Internet: www.psych.kutvolgyi.sote.hu

Részletesebben

A diagnosztikus pontosság és a terápiás megfelelőség: az eredményes és biztonságos ellátás alapvető dimenziói

A diagnosztikus pontosság és a terápiás megfelelőség: az eredményes és biztonságos ellátás alapvető dimenziói A diagnosztikus pontosság és a terápiás megfelelőség: az eredményes és biztonságos ellátás alapvető dimenziói Dr. Kulin László, főszerkesztő Betegbiztonsag.hu Debreceni Egészségügyi, Minőségügyi Napok

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész

Részletesebben

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei Demetrovics Zsolt ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest Első Magyarországi Ártalomcsökkentő

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

A multidiszciplináris kamaszambulancia. Dr. Erős Erika osztályvezető OGYEI

A multidiszciplináris kamaszambulancia. Dr. Erős Erika osztályvezető OGYEI A multidiszciplináris kamaszambulancia Dr. Erős Erika osztályvezető OGYEI Kamaszambulancia Idézet: A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit; amíg kialakul az új páncél, védtelenné és

Részletesebben

Kevert epizód DEPRESSZIÓ

Kevert epizód DEPRESSZIÓ 5. Előadás AZ ÉRZELMEK PATOLÓGIÁJA A hangulatzavarok osztályozása BNO-10 DSM-IV s epizód Enyhe Mérsékelt Súlyos Súlyos, pszichotikus Visszatérő depressziós zavar Perzisztáló affektív zavar Ciklotímia disztímia

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Szorongásos zavarok. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Szorongásos zavarok. Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Szorongásos zavarok Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium 1. Alkalmazási/érvényességi területe Az irányelvek a pszichiátriai

Részletesebben

Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia

Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia Pszichoaktív gyógyszerek: abúzus és dependencia XIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és IX. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2012 szeptember 14 Bitter István Semmelweis

Részletesebben

Életünk és a stressz. Dr. Móré E. Csaba Nagykálló 2006. Március 16.

Életünk és a stressz. Dr. Móré E. Csaba Nagykálló 2006. Március 16. Életünk és a stressz Dr. Móré E. Csaba Nagykálló 2006. Március 16. STRESSZ Minden olyan esetben hajlamosak vagyunk fenyegetettség átélésére, amikor változást követelő igényekkel találjuk magunkat szemben.

Részletesebben

Mindentudó Premenstruális szindróma Premenstruális diszfória

Mindentudó Premenstruális szindróma Premenstruális diszfória Mindentudó Premenstruális szindróma Premenstruális diszfória Schering Holdfény Club A Nôk Egészségéért Alapítvány klubtagoknak szóló kiadványa 2006/1 A Nôk Egészségéért Alapítvány kiadványa A Mindentudó

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19.

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Háziorvosi konferencia Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Alkohol okozta mentalis zavarok Magyarországon 2013-ban 720-725 ezer fő érintett az alkoholproblémával. Népesség 4,6 %-a nagyivó 15% mértékletes

Részletesebben

Szerfügg. és s Pszichoterápi. piás s Klinika Addiktológiai

Szerfügg. és s Pszichoterápi. piás s Klinika Addiktológiai Szerfügg ggıség és komorbiditás a kettıs s diagnózis terápi piás jelentısége Dr. Osváth PéterP PTE ÁOK OEC Pszichiátriai és s Pszichoterápi piás s Klinika Addiktológiai továbbk bbképzés, 2007. március

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

változások az SM kezelésében: tények és remények

változások az SM kezelésében: tények és remények változások az SM kezelésében: tények és remények Prof. Dr. Illés Zsolt Dél-Dániai Egyetem Odense az SM klinikai típusai relapszussal remisszióval szekunderprogresszív primer progresszív progresszív relapszáló

Részletesebben

AZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

AZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN AZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hazai újsághírek Leütötte orvosát egy beteg a pécsi kórházban Három

Részletesebben

2010. évben 737 ellátottról gondoskodtunk, 364 férfi és 373 nő. férfi: 52 év legfiatalabb 19 év legidősebb 92 év

2010. évben 737 ellátottról gondoskodtunk, 364 férfi és 373 nő. férfi: 52 év legfiatalabb 19 év legidősebb 92 év Dr. Lakosi György: Háziorvosként azt a feladatot kaptam, hogy az intézet lakóinak szomatikus betegségeiről keresztmetszeti képet adjak, és bemutassam Önöknek az itt folyó gyógyító munkát, kiemelve ennek

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi

II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi Bevezetés: A pszichoterápiás folyamat az első kapcsolatba lépéstől a terápia lezárásáig tart. A folyamatot három fő szakaszra szokás tagolni.

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

Bírálói vélemény. Prof. Dr. Rihmer Zoltán

Bírálói vélemény. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Bírálói vélemény Elekes Zsuzsanna Az ifjúkori drogfogyasztás epidemiológiája Egészségkárosító magatartások elterjedtsége és társadalmi-demográfiai jellemzői középiskolások körében végzett kutatások alapján

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során Ph.D. Thesis Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során Dr. Bálint Anita I.sz.Belgyógyászati Klinika Szegedi Tudományegyetem 2014 Gyógyszermellékhatások és fertőzések

Részletesebben

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja:

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja: Név: A kliens kódja: Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: év hó nap A kérdez súlyosság-értékelése 0-1 Valódi probléma nem áll fenn /nincs szükség segítségre 2-3 Kevésbé súlyos

Részletesebben

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései

Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggései Várkonyi Erika 2009 Az emberi életben bekövetkező traumát okozó események balesetek, támadások, halál poszttraumás stressz zavar

Részletesebben

Nőgyógyászati kórképek és depresszió Előadás Baross utcai Szülészeti Esték 2005.december 15.

Nőgyógyászati kórképek és depresszió Előadás Baross utcai Szülészeti Esték 2005.december 15. Nőgyógyászati kórképek és depresszió Előadás Baross utcai Szülészeti Esték 2005.december 15. A depresszió előfordulása nőknél 2x olyan gyakori, mint férfiaknál, és a dominancia a reproduktív időszakra

Részletesebben

A GHB használati mintázata és kockázatai, valamint szerepe a szexuális bűncselekményekben.

A GHB használati mintázata és kockázatai, valamint szerepe a szexuális bűncselekményekben. A GHB használati mintázata és kockázatai, valamint szerepe a szexuális bűncselekményekben. Kapitány-Fövény Máté ELTE Pszichológiai Intézet Klinikai és Addiktológiai Tanszék Néhány szó a GHB-ról A GHB-t

Részletesebben

FÜLAKUPUNKTÚRÁS ALAPISMERETEK

FÜLAKUPUNKTÚRÁS ALAPISMERETEK FÜLAKUPUNKTÚRÁS ALAPISMERETEK A TESTTÁJAK, SZERVEK KIVETÜLÉSE A FÜLKAGYLÓN Testünk egyik mikroakupunktúrás rendszere a fül, megtalálható rajta valamennyi szervünk kivetülési pontja, melynek ingerlésével

Részletesebben

10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat

10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat 10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat Ez a fejezet a szülők iskolai végzettségének az ALL kutatásban részt vevő fiatalok készség szintjére gyakorolt hatását vizsgálja.

Részletesebben

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2010. október

Részletesebben

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása http://www.pyroenergen.com Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika

Részletesebben

Tanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez

Tanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez Cialis/Betegtáj/148x105 2003/12/13 12:26 Page 1 További információért hívja a Sárga Info Vonalat: 06-40-24-00-00, vagy látogasson el a internetes honlapra. Tanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

PSZICHOONKOLÓGIA Dr. Mailáth Mónika

PSZICHOONKOLÓGIA Dr. Mailáth Mónika PSZICHOONKOLÓGIA Dr. Mailáth Mónika DEOEC Onkológiai Tanszék A pszichoonkológia fő terápiás, oktatási és kutatási területei A daganatos betegség kivizsgálásának, diagnózisa közlésének, onkológiai kezelésének,

Részletesebben

Mentális retardáció komplex kezelése. Készítette: Dr. Hódy Szilvia

Mentális retardáció komplex kezelése. Készítette: Dr. Hódy Szilvia Mentális retardáció komplex kezelése Készítette: Dr. Hódy Szilvia Mentális retardáció Az emberek között jelentős különbségek vannak értelmi képességeiket illetően. Korunk civilizációs társadalmában könnyebben

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika CSALÁDTERVEZ DTERVEZÉS KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE Dr. Erős s Erika A családtervez dtervezés s törtt rténete Magyarországon gon Veleszületett letett rendellenességek (CA) Jelenleg

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő IDŐSKORRAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Az idősödés, időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő Élettartam mennyiségi növekedése minőségi élet megteremtésének

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai

Részletesebben

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score számítást alkalmazó, nem-invazív prenatális molekuláris genetikai teszt a magzati 21-es triszómia észlelésére, anyai vérből végzett DNS izolálást követően

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Az alkoholfüggőség (nép)egészségügyi vonatkozásai

Az alkoholfüggőség (nép)egészségügyi vonatkozásai Az alkoholfüggőség (nép)egészségügyi vonatkozásai Dr. Rónai Balázs centrumvezető főorvos Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Sümegi Pszichiátriai Centrum Balatonfüred, 2012. szeptember 14. Az alkoholfüggőség

Részletesebben

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy

Részletesebben

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / Központi vastagbéldaganat rizikó felmérési kérdőív 2012-2013-14. évi eredményei Dr.

Részletesebben

Egészségügyi Közlöny 9. szám 2002.04.25. A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Módszertani levele A Métádon kezelés szakmai irányelveiről

Egészségügyi Közlöny 9. szám 2002.04.25. A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Módszertani levele A Métádon kezelés szakmai irányelveiről Egészségügyi Közlöny 9. szám 2002.04.25. A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Módszertani levele A Métádon kezelés szakmai irányelveiről Általános megjegyzések Ezt az irányelvet a Pszichiátriai Szakmai Kollégium

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

A Kockázatkezelési Terv Összefoglalója

A Kockázatkezelési Terv Összefoglalója 1 A Kockázatkezelési Terv Összefoglalója Hatóanyag/hatóanyagcsoport paracetamol ATC N02BE01 Érintett készítmény(ek) Magyarországon Paracetamol Teva 10 mg/ml oldatos infúzió (MAH: Teva Gyógyszergyár Zrt.,

Részletesebben

Triage alfa, béta, gamma... omega. Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály

Triage alfa, béta, gamma... omega. Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály Triage alfa, béta, gamma... omega Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály Feladatok alfa: allokáció béta: besorolás, osztályozás gamma: kritikus állapotú beteg ellátásában

Részletesebben