TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM

Átírás

1

2

3 TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM Ajánlás...3 Demográfia...4 Társadalmi-gazdasági mutatók... 9 Halálozás...12 Morbiditás Egészséget befolyásoló tényezôk Egészségügyi ellátórendszer...29 Források...35

4 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 AJÁNLÁS 3 A népegészségügyi jelentések a döntéshozók és szakemberek számára a lakosság egészségérôl és az azt meghatározó legfontosabb tényezôkrôl készített rendszeres beszámolók elején az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium kezdeményezésére indult meg a hazai népegészségügyi jelentési rendszer kialakítása a szakterület legjelentôsebb intézményeinek összefogásával. Az együttmûködés eredményeként jelent meg 2004 novemberében a Népegészségügyi Jelentés 2004 a szakértôknek, mely átfogó képet ad a magyar lakosság egészségérôl. A regionális népegészségügyi jelentések kiadványsorozat a fenti kezdeményezés keretén belül készült el. Célja, hogy gyorsjelentés formájában bemutassa egy-egy magyarországi régió lakosságának egészségi állapotát a fontosabb meghatározó tényezôkkel együtt. Az Országos Epidemiológiai Központ által 2004 novemberében kiírt pályázati felhívásra a Dél-alföldi Régiót alkotó megyék ÁNTSZ intézetei összefogásával elkészült az itt élô lakosság egészségi állapotát elemzô tanulmány, amely több évre visszatekintve mutatja be a régióban végbement demográfiai változásokat, a megbetegedési és halálozási viszonyok, egyes egészség meghatározó tényezôk alakulását és az egészségügyi ellátórendszert.

5 DEMOGRÁFIA 4 DEMOGRÁFIA TELEPÜLÉSSZERKEZET, NÉPESSÉG Az ország területének 19,7%-át elfoglaló Dél-Alföldön az ország lakosságának 13,5%-a, lakos él. A népsûrûség (74,5 fô/km 2 ) lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag. A régió 254 településébôl 43 város. A városi lakosság aránya 67,7%, ezzel másodikként az ország legurbanizáltabb térsége. A lakosság közel egytizede szórványban, külterületen él. A régiót alkotó 23 kistérség közül 19 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak minôsül, közülük 7 az ország leghátrányosabb helyzetû 42 kistérsége közé tartozik. A régióra, ahogy az ország egészére, jellemzô az élveszületések és halálozások számának különbségébôl eredô természetes fogyás (1. ábra). A fogyás mértéke az összes régió közül itt a legnagyobb (-5,4/1000 fô), csak Budapest lakossága fogy ugyanilyen mértékben. Az utóbbi két évtized alatt több mint fôvel csökkent a lélekszám, s a fogyás üteme egyre nô: a legutóbbi évben meghaladta a 6000 fôt. A gyermekvállalási kedv csökken, 2003-ban gyermek született, a nyers élveszületési arány 8,8, nem éri el az egyébként nemzetközi összehasonlításban is alacsony országos átlagot sem (9,3 ). A nemek aránya az országoshoz hasonló, 1000 férfira 1102 nô jut. A nôtöbblet alapvetôen a

6 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés férfiak magas halandóságából, valamint kisebb mértékben a férfiak nagyobb mobilitásából, elvándorlásából adódik. A régió népességére a fejlett országokhoz hasonlóan az elöregedés jellemzô hoz képest a 60 éven felüliek száma több mint kétszeresére, a középkorú felnôtteké közel másfélszeresére nôtt, ugyanakkor a fiatal nemzedék létszáma erôteljesen fogyatkozott. Az elöregedés kedvezôtlen hatással van többek között a foglalkoztatási struktúrára, növeli a szociális jellegû kiadásokat. A gyermek népesség és idôs népesség eltartottsági rátája a régióban egyaránt 23,7%, a harmadik legmagasabb érték az országban. A közeljövôben, az 1950-es években született népes populáció nyugdíjas korúvá válásával nehezen kezelhetô szociális válság alakulhat ki a térségben (2. ábra).

7 DEMOGRÁFIA 6 VÁRHATÓ ÉLETTARTAM Jelenleg a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 67,85 év, a nôké 76,5 év (3. ábra), az országos átlaghoz közeli. A legnagyobb különbség a Bács-Kiskun megyei férfiaknál jelentkezik, ôk 1,4 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak, mint az országban általában. Elôreszámítások szerint 2020-ban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régióban 73,5 év lesz, több mint öt évet emelkedik, a nôké 80,3 év, az emelkedés kevesebb mint 3,5 év.

8 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés SZÜLETÉS, TERMÉKENYSÉG A népességfogyás legjelentôsebb mozgatója az alacsony születésszám, az egyszerû reprodukciót sem biztosító termékenységi szint. Az egy gyermeket nevelô családok 1920-tól egyre gyakoribbak lettek, majd az ezredfordulóra arányuk mérsékelten visszaesett. Napjainkban a családok közel fele kétgyermekes. A háromgyermekes családok aránya hosszútávon stagnál, míg a négy, vagy annál több gyermekes családok száma a 40%-ot meghaladó szintrôl jelentôsen visszaesett: a régióban 2001-ben csak Békés megyében haladta meg az öt százalékot (5,8%). A Dél-Alföldön a 2003-ban született gyermekre 6351 abortusz jutott, ez megszületett gyermekenként 0,53 terhességmegszakítást jelent. A régió megyéi között nincs lényeges különbség. A születésszám csökkenésével párhuzamosan emelkedett a szülô anyák életkora is, mind késôbbre tolódott az elsô gyermek vállalásának ideje. Míg Bács-Kiskunban és Békésben 20 körüli a éves korú nôk élveszülési arányszáma, a éveseké 100, a évesek között a gyermekvállalási kedv már radikálisan visszaesik. Csongrádban a évesek arányszáma mindössze 13, a éveseké 89, viszont a és évesek 8, illetve 5 -kel több gyermeket hoznak világra, mint a másik két megyében. A szülô nôk életkora magasabb a városokban és az iskolázottak körében. Az alacsony termékenység rövidtávon csökkenti a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokat, a hosszú távú következmények azonban számos problémával járnak, érintve a háztartások összetételét, késôbbi finanszírozhatóságát, a családon belüli szociális kapacitást, a teljes munkaerôpiacot, az egész társadalmat. Elôrejelzések szerint a három megye együttesen több mint lakost fog veszíteni ig. A legnagyobb veszteségre Bács-Kiskunban lehet számítani, ahol a fogyás elérheti a fôt.

9 DEMOGRÁFIA, TÁRSADALMI GAZDASÁGI MUTATÓK 8 HALÁLOZÁS A népességfogyás másik fô elôidézôje az elöregedô népesség emelkedô halálozása. A Dél- Alföldön 2003-ban személy halt meg, a nyers halálozási arányszám 14,2, az egész országban a legmagasabb. Az utóbbi néhány év mérséklôdése után ismét emelkedik. A halálozásokkal részletesen, fôbb halálokok szerint, késôbbi fejezetben foglalkozunk. CSALÁDI ÁLLAPOT A népesség alakulására további jelentôs hatással van a lakosság családi állapot szerinti összetétele. Bizonyított, hogy családban élô személyek várható élettartama, életminôsége jobb, mint a nem házasoké. A régióban, 2003-ban a 15 éves és idôsebb lakónépesség 28,6%-a volt nôtlen vagy hajadon, 49%-a házas, 12,1%-a özvegy, 10,3%-a elvált. A házasok aránya csökken. Az ebben az évben kötött házasságok száma 5711 volt, a válásoké 3417, mindkettô gyakorisága az országos átlag szerint alakult. VÁNDORLÁS Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás népességalakító hatása sem elhanyagolható. A belsô vándorlásból fakadó 1000 lakosra jutó veszteség 0,6 fô (-0,6/1000). Különösen a fejlettebb régió elszívó hatása érvényesül, például a Közép-magyarországi Régióé. A nemzetközi vándorlás révén ez a veszteség jelenleg még pótlódik (+1/1000), sôt, elsôsorban a szomszédos országokból többen érkeznek hozzánk, mint ahányan a belsô vándorlásban eltávoznak, tehát a vándorlás eredôje a régióban pozitív (+0,4/1000).

10 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓK 9 MUNKAERÔPIAC A régió éves népességének jelenleg alig több mint a fele tartozik a gazdaságilag aktív körhöz (50,3%). A foglalkoztatottak száma az utóbbi öt évben ingadozott, ám 1999-hez képest összességében mára mintegy húszezer fôvel lett kevesebb (485,2 ezer fô). A visszaesés nem a termelés szempontjából meghatározó éves korosztály rovására történt, ugyanakkor sajnálatos, hogy a 25 évesnél fiatalabbak és a 65 évnél idôsebbek fokozatosan kiszorultak a munkaerôpiacról. Több a férfi foglalkoztatott, mint a nôi, ebben fôként a nôk gyermekvállalás miatti munkából való kiesése és alacsonyabb nyugdíjkorhatára játszik szerepet. Ugyanebben az idôszakban nôtt a munkanélküliségi ráta. Csongrád megyében a munkanélküliek aránya kisebb, mint a másik két megyében. A fiatalok elhelyezkedési gondját tükrözi, hogy a éves korosztály munkanélküliségi rátája több mint duplája a évesekének. A munkanélküliség elsôsorban a kevésbé iskolázottakat, a szakképzetleneket sújtja. Az állást keresôk több mint háromnegyede nem rendelkezik érettségivel. GAZDASÁG A Dél-Alföldön a mezôgazdaságban foglalkoztatottak száma az utóbbi két évtizedben folyamatosan csökkent. A szektorban a foglalkoztatottaknak már csak 11,6%-a dolgozik (országos átlag 5,5%). Az iparban, beleértve az építôipart, dolgozik a foglalkoztatottak 33,5%-a, a kereskedelemben 14,4%-a, a közigazgatásban 7,4%-a, az oktatásban 8,2%-a, az egészségügyben 6,9%-a. A vállalkozói létszám csökken, 80 ezres állományuk a foglalkoztatottak egy hatodát teszi ki. Ez a foglalkoztatási szerkezet eltér az országostól, a termelô és szolgáltató szféra aránya 47%:53%, szemben az országos 40%:60%-kal. A munkaerô iskolázottsága javulóban van, egyre többen rendelkeznek szakirányú végzettséggel, szakközépiskolai, gimnáziumi érettségivel, míg a csak 8 általánost, vagy kevesebbet végzettek aránya jelentôsen visszaesett. Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az ország régiói közül a két alföldi régióban majdnem azonos értékkel a legalacsonyabb ( Ft). Az utóbbi öt évben az átlagkereset ugyan csaknem megduplázódott, de még így is az országos értéknek csak 81,5%-a, a különbség meghaladja a havi huszonötezer forintot. A növekedést fôként a minimálbér emelése, és az állami alkalmazottak béremelése okozta.

11 TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓK 10 Az elôállított bruttó hazai termék összege 2002-ben 1556 milliárd forint volt. Évrôl évre emelkedik ugyan, de kisebb mértékben, mint az ország más tájain, így az országos GDP-nek egyre kisebb részarányát adja (9,3% 2002-ben) (4. ábra). Az elmúlt idôszakban a régiót alkotó megyék mindegyikére jellemzô volt a fajlagos GDP országos átlaghoz viszonyított fokozatos csökkenése. Régiónkban ezer lakosra 72 vállalkozás jut, ami 13-mal kevesebb az országos átlagnál. Ezer lakosra mindössze 1,4 külföldi tôkével mûködô vállalkozás, egy vállalkozásra pedig átlagosan 133 millió forint saját tôke jut, az országos átlagnak megközelítôen a fele. Ebben nagy szerepet játszhat az épített infrastruktúra hiányossága, beleértve a vasúthálózatot és a közutakat. A térség gazdasági felzárkóztatásához, versenyképessé tételéhez elengedhetetlen az infrastrukturális hátrányok mielôbbi felszámolása. E téren természetesen eddig is születtek már eredmények: a távbeszélô vonalak száma 1995 és 2001 között kétszeresére bôvült és meghaladta a 402 ezret, a vezetékes telefon ellátottság megfelel a vidéki átlagnak. A régió településeinek 35%-a rendelkezik már szennyvízcsatorna hálózattal, igaz, hogy az egy kilométerre jutó szennyvízcsatorna hossza még így is csak a Dél- Dunántúlon rövidebb, mint ebben a régióban. Az üzemelô hulladék-lerakóhelyek száma 147. Nagy kiterjedésû ( ha) országos jelentôségû védett területtel rendelkezünk.

12 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés HÁZTARTÁSOK A régió népessége közel félmillió háztartásban él (494 ezer), ezek átlagosan az országosnak megfelelôen nem egészen három fôbôl állnak (2,73). A száz lakásra számított lakosok száma, a lakósûrûség 236. A háztartásokhoz tartozók többsége keresô tevékenységet nem folytató nyugdíjas (27,8%), munkanélküli (4,2%), illetve eltartott, így minden aktív keresô mellett (35,8%) két nem dolgozó személy alkot egy átlagos háztartást. Az egy fôre jutó átlagos nettó évi jövedelem 529,3 ezer Ft, nem a legalacsonyabb az országban, de az országos átlagot (573,3 ezer Ft) nem éri el. Ezt az összeget a rendszeres kiadások döntôen felemésztik (483,9 ezer Ft), ritkán kerülhet sor tartós fogyasztási cikk vásárlására, a megtakarítás pedig mindössze 10% körül alakul. Egy átlagos háztartás a Dél-Alföldön összes személyes célú kiadásának 33,8%-át költi élelmiszerre. Az országos átlag 28,8%. Lakásfenntartásra 16,8%-ot költ, kicsivel az országos átlag alatt (17,6%). A ruházkodásra (5,6%) és az élvezeti cikkek vásárlására (5,4%) fordított összeg közelít az országos átlaghoz. A kiadási tételekben elôkelô helyen szerepel az élelmiszer, a közlekedés és a hírközlés. Lényegesen kevesebb fordítódik egészségügyre, mûvelôdésre, kikapcsolódásra, ruházkodásra. OKTATÁS, FEJLESZTÉS A régió általános- és középiskolával való ellátottsága átlagos. A szellemi potenciál legfontosabb mutatója a felsôfokú oktatási intézmények és a kutatóhelyek aránya, ez az arány jó. A régi egyetemi hagyományokkal rendelkezô Szegeden és a régióban nagy hagyománya van a pedagógus-, orvos- és jogászképzésnek, újabban a közgazdász- és informatikusképzésnek. Az ország kutató-fejlesztô helyein dolgozó alkalmazottak 11%-a, több mint ötezer fô tevékenykedik a Dél-Alföldön. Közülük minden harmadiknak van tudományos fokozata. Ezeken a kutatóhelyeken 2001-ben csaknem kétezer témán dolgoztak, ami 40%-al több, mint 1995-ben.

13 HALÁLOZÁS 12 HALÁLOZÁS A HALÁLOZÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÔI A lakosság egészségi állapotának jellemzésekor számos tényezôt kell vizsgálni, a halálozási adatok feldolgozása egy speciális nézôpontot képvisel. A halál bekövetkezte egy folyamat végét jelenti, visszatekintve e pontból következtetünk az egészségi állapotban lejátszódó folyamatokra. A kockázati tényezôk jellemzéséhez, népegészségügyi döntések meghozatalához a halálozás alapindikátor. Magyarországon a halandóság növekedése a 80-as években vált kritikussá, a romló trend a 90-es évek közepétôl fordult meg. A csökkenés Bács-Kiskun és Csongrád megyében jelentôs, Békés megyében mérsékeltebb (5. ábra). A Dél-alföldi Régióban is érvényesül az országosan jellemzô halandóság-csökkenés. A halandóság viszonylagos javulása mellett azonban 2003-ban a régió a legmagasabb nyers halálozási mutatóval rendelkezett, a lakosra számított halálozás itt volt a legmagasabb az országban.

14 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés A HALÁLOKI STRUKTÚRA A halálesetek több mint 53%-áért a keringési rendszer betegségei, 24%-áért a daganatok tehetôk felelôssé. A két vezetô halálok közül a daganatok részaránya növekszik. CSECSEMÔHALÁLOZÁS Az elsô életév elôtt elhalálozott csecsemôk aránya a születésekhez viszonyítva folyamatosan csökken (6. ábra). A megyék között az évek során tapasztalt ingadozás az országos arányszám változásához viszonyítottan állandóságot mutat. A Bács-Kiskun megyei arányszám az országos átlag körül változott. A Békés megyei arányszám az országosnál roszszabb helyzetet tükrözött 1996-ig amikor a legmagasabb értéket érte el azóta lassú javulás mutatkozik. Csongrád megye adatai az országos helyzetnél kedvezôbb képet mutatnak.

15 HALÁLOZÁS 14 KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI A halandóság 50%-át meghaladóan részesednek a halálokok közül a keringési rendszer betegségei (7. ábra). A régióban a relatív halálozás lassú emelkedést mutat mind a férfiak, mind a nôk körében. A keringési betegségek többlethalálozást jelentenek, amely nem magyarázható csak az öregedéssel. A nôk esetében folyamatos többletben mutatkozik, férfiaknál az országos adatokhoz viszonyított többlethalálozás 1995 után meredeken emelkedik (8. ábra). A Dél-alföldi Régióban a férfiak keringési betegségben való elhalálozásának relatív kockázata magasabb az országosnál, trendje emelkedô ban az ischaemiás szívbetegségek és a cerebrovaszkuláris betegségek okozták a szív- és érrendszeri halálozás 68,4%-át. Az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás országos rangsorában a Dél-alföldi Régió kedvezô helyzete a Csongrád megyei különösen alacsony halandóságnak tulajdonítható (9. ábra). Az agyérbetegségek okozta halálozást vizsgálva, a régió kedvezôtlenebb besorolását a kimagaslóan magas Békés megyei többlethalálozás idézi elô. Az agyérbetegségek okozta halálozást a 0-64 éves korosztályban a fejlett országokban, több mint két évtizede elkerülhetônek tekintik.

16 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés

17 HALÁLOZÁS 16 ROSSZINDULATÚ DAGANATOK A daganatos betegségekben 2003-ban a Dél-alföldi Régióban annyian haltak meg, mint ahány újszülött látta meg a napvilágot Bács-Kiskun megyében. A daganatos halálozások csoportosítása a daganat kialakulásának helye, az elsôdleges támadási pont alapján történik. E szerint a daganatos halálozás leggyakrabban, az esetek 23%-ában, a légzôrendszer, ezen belül is a tüdô és a légcsô daganatos megbetegedésének következménye (10. ábra). Az emésztôrendszer daganatos elfajulásai is igen gyakoriak, olyannyira, hogyha egyes szakaszainak daganatait együtt tartanánk számon, még a légzôszervitôl és az egyéb szervekbôl, szövetekbôl kiinduló primer daganatoktól is magasabb, 37%-os okspecifikus halálozást kapnánk, annak ellenére, hogy pl. a gyomorrák elôfordulása visszaszorulóban van. A légcsô-, hörgô- és tüdôrák alakulását a 0-64 éves korosztályban vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1985-tôl 2003-ig nôk esetében 3 szorosára, férfiak esetében 1,4-szeresére emelkedett a relatív halálozás országosan és a régióban is ( ábra). A régión belül Békés megyében az emelkedés nagyobb mértékû, férfiaknál 1,78-szoros, nôk esetében a tüdôrák relatív kockázata

18 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés ,3-szeres az 1985 évhez képest. Bács-Kiskun megyében egy alacsonyabb évi szintrôl a nôk halálozási kockázata ötszörösére emelkedett. A két említett megye többlethalálozása azért sajnálatos, mert Magyarország vezeti az európai tüdôrákos halálozási listát, a régió pedig az országosnál is magasabb halandóságot ért el. A Dél-alföldi Régióban a nôk 65 év alatti korosztályában a tüdôrákos halálozás 1985-tôl napjainkra megháromszorozódott. Minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a tüdôrák kialakulásának kockázata. Bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása a férfiak esetében tízszeresére, nôknél ötszörösére emeli a tüdôrák kialakulásának kockázatát. Erôs dohányosok esetében naponta két doboz cigaretta szorosára is növelheti a tüdôrák kockázatát. Meghatározó továbbá, hogy mely életkorban kezdte el az illetô a dohányzást. Minél fiatalabb korban, annál nagyobb az esélye a tüdôrák kialakulásának. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tüdôrák nem az egyedüli daganat, amelynek kialakulása a dohányzás következménye lehet. A gége, a szájüreg, a nyelôcsô, a hólyag, a vesék, a gyomor, a prosztata, a hasnyálmirigy, sôt újabban a méhnyak rákos megbetegedései vonatkozásában is igazolták a dohányzás kockázatnövelô szerepét.

19 HALÁLOZÁS 18 A leírtakkal még korántsem merült ki a dohányzás szervezetünkre gyakorolt káros hatása. Számos más légúti megbetegedést hörghurutot, tüdôtágulatot, melléküreg-gyulladást, szívés érrendszeri megbetegedések kialakulását és súlyosbodását, a bôr idô elôtti öregedését okozhatja. Ma már bizonyítást nyert, hogy a cigarettázás nem csupán a dohányosra jelent veszélyt, hanem a rendszeresen és hosszabb idôn át vele egy helyiségben tartózkodó családtagokra vagy munkatársakra is. A passzív dohányosok körében a tüdôrák kialakulásának kockázata közel 5%. A nem dohányzó tüdôrákos betegek kb. 17%-ánál azért jelentkezik a kór, mert gyermekkorukban voltak kitéve a dohányfüst hatásának. A dohányzók számára erôsen megfontolandó, hogy a dohányzás abbahagyása után tíz évvel a volt dohányosokban a tüdôrák kialakulásának kockázata oly mértékben csökken, hogy gyakorlatilag alig magasabb a nem dohányzóknál észlelt kockázat szintjénél! A nôk korai, a 65. életév elôtt bekövetkezô halálozását az emlô- és méhnyakrák alakulása meghatározóan befolyásolja. A két betegséget korai stádiumban, szûrôvizsgálattal felfedezve magas hatékonysággal lehet gyógyítani. A halálozás mind országosan, mind régiós szinten kisebb ingadozás mellett a 90-es évek közepén érte el a maximumát, azóta lassú csökkenés

20 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés regisztrálható. A régión belül a legmagasabb halálozás Csongrád megyében észlelhetô, az 1996-ban elért maximum óta lassú javulás indult meg, a megyék halandósági adatai alapján felállított emlôrákos lista élérôl 2003-ban a megye lekerült. A férfiak körében az emésztôrendszer szerveit érintô daganatos mortalitás emelkedik. Ezt az ajak, a szájüreg, a vastagbél, végbél daganatai idézik elô. Követve az országos változást a férfiak halandósága 1,5-2-szeresére emelkedett. Nôk körében bár lényegesen ritkábban fordul elô halálokként, mint a férfiaknál a halandóság 1986-tól 2,5-szeresére emelkedett 2003-ig (13. ábra). Bizonyított, hogy keletkezésében a dohányzásnak és a mértéktelen alkoholfogyasztásnak rendkívül jelentôs szerepe van. A szájüregi rákok 80-90%-a dohányzással, szivarozással, pipázással kapcsolatban alakul ki.

21 HALÁLOZÁS 20 Felmérések szerint erôs dohányosnál 4-15-ször nagyobb a szájüregi rák kialakulásának kockázata, mint nem dohányosokban. A mértéktelen alkoholfogyasztás is mintegy hétszeresére növeli a kockázatot. Olyanoknál, akik egyszerre dohányoznak és mértéktelen alkoholfogyasztók, különösen magas a szájüregi rák kialakulásának esélye. Bizonyított, hogy azoknál, akik sokéves dohányzás után felhagynak a káros szokással, idôvel jelentôsen csökken a szájüregi rák kialakulásának kockázata. LÉGZÔRENDSZER BETEGSÉGEI A légzôrendszer betegségei mint halálokok közül az idült obstruktív tüdôbetegségeket kell megemlíteni. Ez a betegség a halál okaként nem mindig kerül regisztrálásra, mivel beszûkült légzésteljesítmény miatt egyéb szervek károsodása is kialakul. Országosan ez az a haláloki fôcsoport, ahol közel 40%-kal csökkent a halálozás. A régiók légzôrendszeri betegségek okozta halálozását a nôk és a férfiak esetében is Bács- Kiskun megye megdöbbentô adatai határozzák meg. Nógrád megye mellett Bács-Kiskun az a megye, ahol emelkedett a halálozás az elmúlt idôszak alatt, ellentétben az egész országra jellemzô csökkenéssel (14/a-14/b. ábra). Magyarországon az elmúlt 18 év alatt csak Bács-Kiskun megyében emelkedett mind a férfiak, mind a nôk körében az idült alsó légúti megbetegedések okozta halálozás. EMÉSZTÔRENDSZER BETEGSÉGEI A haláloki fôcsoporton belül a meghatározó betegség a májzsugor és a májelégtelenség. Férfiaknál ezen betegségek csökkenése és emelkedése az egész emésztôszervi halálozás azonos irányú változását idézi elô. A nôk adatai ezt az összefüggést nem támasztják alá. Mindkét nem esetében Békés megyében legalacsonyabb a két betegségbôl eredô halandóság az országban. Bács-Kiskun megye halálozása 1985-ben kétszerese volt a Békés megyeinek, ez az arány 2003-ban is megmaradt lassú csökkenés mellett. A Csongrád megyei halálozás országos átlag körüli értékeket mutat.

22 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés KÜLSÔ OKOK A szándékos önártalom és a közlekedési balesetekbôl bekövetkezô haláleseteket soroljuk a külsô okok miatti halálozások csoportjába. A halálesetek éves száma itt magasabb, mint az emésztôszervek, vagy a légzôrendszer betegségeinek következtében meghaltak száma.

23 HALÁLOZÁS, MORBIDITÁS 22

24 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 MORBIDITÁS 23 A lakosság megbetegedési viszonyainak vizsgálata alapja lehet az egészségügyi ellátórendszer kapacitás-tervezésének, felhasználható az egészségpolitikai döntéshozatalban, a népegészségügyi prioritások meghatározásában és az egészségpolitikai programok hatékonyságának elemzésében. Fontossága ellenére mégsem rendelkezünk egységes nemzetközi metodikával a megbetegedések gyakoriságának mérésére. A háziorvosok évi tevékenységérôl szóló jelentés szerint a régióban fôre számítva hipertónia betegségben fordultak orvoshoz a legtöbben (20063 férfi és nô). Az országos gyakoriság férfiaknál 19225, nôknél Különösen sok nô fordult orvoshoz magas vérnyomással Bács-Kiskun megyében (27032). Igen gyakori panasz a hátgerinc valamilyen deformáló, vagy izületi elváltozása. Nôk körében a régióban a fôre számított érték 11535, Bács-Kiskunban majdnem 12 ezer, míg az országos átlag alig haladja meg a 9 ezret. A férfiak közötti prevalencia kicsivel az országos átlag feletti. Amennyiben minden mozgásszervi panaszt és a csontsûrûséggel kapcsolatos problémákat is figyelembe veszünk, még aggasztóbb a kép. A régióban, ahogy az egész országban, kiemelkedôen nagy számban jelentkeztek a betegek orvosuknál ischaemiás szívbetegséggel (7376 férfi és 8381 nô). Bács-Kiskunban a nôk körében a gyakoriság csaknem elérte a 10 ezret (országos érték 8548). Az agyérbetegségek területén ettôl is rosszabb a helyzet, ugyancsak a nôk körében Bács- Kiskunban (3341) és Békésben (3318) a prevalencia jóval meghaladja az országos elôfordulást (2798). Cukorbetegségével mindkét nem az országos átlaghoz közelítôen 6-6 ezer alkalommal járt orvosánál. Ugyanez mondható el a rosszindulatú daganatok miatti orvoslátogatásokról. A férfiak körében 1886, a nôk között 2403 orvoslátogatás jut fôre, lényegében megfelel az országos átlagnak. Feltétlenül megemlítendô a pajzsmirigy rendellenességeinek gyakorisága Csongrád megyében. Míg a régió másik két megyéjében ez a panasz nagyjából országos átlag szerinti (férfi 491, nô 2644), addig Csongrádban annak kétszerese (férfi 1019, nô 4277). Kisebb mértékû, de ugyancsak jelentôs a többlet Csongrádban az egyéb belsô elválasztású mirigyek rendellenességeiben is. Az emésztôrendszer betegségeiben a régió háziorvosai az országos átlag alatti gyakoriságot jegyeztek, de a régión belül gyomor- és nyombélfekély panasszal Csongrád mindkét nemben jelentôsen meghaladja mind a régiós, mind az országos átlagot.

25 MORBIDITÁS, EGÉSZSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÔK 24 A Bács-Kiskunban mûködô Háziorvosi Morbiditási Adatgyûjtés Program (HMAP) kiválasztott háziorvosi körzetekben elôforduló új megbetegedéseket regisztrál ban 21 háziorvosi körzetben összesen bejelentkezett beteg körében 11 kórképrôl gyûjtve adatot 965 új megbetegedést rögzítettek. Az észlelt új megbetegedések több mint fele (51,7%, bejelentkezettre 1180 eset), magas vérnyomás volt, 19,8% cukorbetegség ( bejelentkezettre 452), 15,2% pedig ischaemiás szívbetegség, vagy szívinfarktus ( bejelentkezettre 347). E három igen gyakori kórképen túl jelentôs volt még az agyérbántalom (4,8%), az emlô rosszindulatú daganata (2,6%), a légutak rosszindulatú daganata (2%) és a vastagbél rosszindulatú daganata (1,7%) is.

26 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 EGÉSZSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÔK 25 Az egészség egy olyan komplex állapot, mely magába foglalja a testi, lelki és szociális jólétet egyaránt, biztosítva a szûkebb és tágabb társas környezetben az egyén számára a tevékenykedést a tôle általában elvárható szinten. Az egészséget az életkoron túl többek között az egyén biológiai adottsága, életmódja, családi, munkahelyi, és társadalmi környezete befolyásolja. VÉLT EGÉSZSÉG Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) 2000 és 2003 kutatás rámutatott, hogy az egészségi állapot szubjektív megítélése az életkor elôrehaladtával folyamatosan romlik. A nôk kortól függetlenül rosszabbnak ítélik egészségi állapotukat, mint a velük azonos korú férfiak ben a Dél-alföldi Régióban a nôknek csupán 36%-a, 2003-ban 34%-a tartotta egészségi állapotát jónak/nagyon jónak, míg a férfiaknál ez az arány 43% és 49% volt, ami az országos átlagot nem érte el. Az egészségi állapotot, és azzal párhuzamosan annak megítélését kedvezôen befolyásolja a magasabb iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, a családhoz tartozás, a konszolidált anyagi helyzet, a városi életforma és a fejlettebb régióhoz tartozás. ALKOHOLFOGYASZTÁS A túlzott alkoholfogyasztás egészségromboló hatását számos tudományos kutatás támasztja alá. Magyarországon egyes becslések szerint a népesség 8-10%-a alkoholfüggô. Nemzetközi összehasonlításban ez nem kiemelkedô érték, de nem is lebecsülendô. Az alkoholfogyasztás még ma is férfi túlsúllyal jellemezhetô, bár a nôk felzárkózása folyamatos ben a régió férfilakosságának 12,1%-a nem fogyasztott alkoholt sosem, 69%-a ritkán vagy mérséklettel iszik, a nagyivók aránya 18,9%. A nôk 80%-a sohasem, vagy ritkán fogyaszt alkoholt s csak 2,7% számít nagyivónak. A régiós adatok kedvezôbbek az országos átlagnál, ám ez az alkoholos májbetegségek elôfordulási gyakoriságában egyáltalán nem tükrözôdik. A nagyivás szempontjából elsôsorban az egyedülállók, a nem értelmiségi foglalkozásúak, a heti 40 óránál nagyobb munkaterheléssel dolgozók, a társas támogatottság súlyos hiányával küzdôk, valamint az 1000 fônél kisebb településen élôk a legveszélyeztetettebbek. Az alkoholfogyasztás a fiatal korosztályokban növekvô, s a évesek között a legnagyobb mértékû.

27 EGÉSZSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÔK 26 DOHÁNYZÁS A dohányzás egészségkárosító hatása jól ismert, de mértéke alábecsült a köztudatban ban a Dél-alföldi Régió felnôtt férfilakosságának 39%-a vallotta magáról, hogy rendszeres dohányos, elenyészô kisebbség dohányzott alkalomszerûen, a leszokott és soha nem dohányzott személyek aránya 58% volt. A nôk 22%-a rendszeresen dohányzott, 74% leszokott, vagy sosem gyújtott rá. A magyar férfiak dohányzása európai mércével mérve is kiemelkedôen magas. Körükben a dohányzásra visszavezethetô halálozási arány kétszerese az EU átlagnak. A nôk mérsékeltebb dohányosok a férfiaknál, ám ez a mérsékelt prevalencia is lényegesen meghaladja a korábbi évtizedekben megszokottat. Különösen fenyegetô a helyzet a fiatalok körében. A középiskolások közel háromnegyede legalább kipróbálás szintjén rágyújtott már életében. Napi rendszerességgel egyharmaduk dohányzik, a fiúk aránya valamivel meghaladja a lányokét. A fiúk körében csökkenô, míg a lányok körében emelkedô a trend. Jelenleg dohányzás szempontjából elsôsorban a férfiak, a fiatalabbak, a kedvezôtlen anyagi körülmények között élôk, a rossz lakáskörülményekkel rendelkezôk, a szakképzetlenek, az egyedülállók és a munkában túlterheltek veszélyeztetettek. DROGHASZNÁLAT A magyar vidék a drogfogyasztás szempontjából lényegesen kevésbé exponált, mint a fôváros. A megyékben 2003-ban összesen nyilvántartott drogbetegek száma (5704) alig több mint fele a budapestinek (9629). A legexponáltabb megye Csongrád (789), a régió másik két megyéje az átlaghoz közelítô gyakoriságot mutat, Bács-Kiskun 286, Békés 259 gondozottal. Országosan a droghasználat elterjedôben van, különösen a fiatalabb korosztályokban. Elsôsorban a középiskolás korú fiatalok veszélyeztetettek. Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásával foglalkozó 2003-as Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) vizsgálat szerint a középiskolások 24,3%-a még érettségi bizonyítványa átvétele elôtt kipróbál valamilyen drogot.

28 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés TESTTÖMEG A normálist meghaladó testsúly számos betegség keringési betegségek, cukorbetegség kialakulásában játszik szerepet. Az elhízás korunk új népbetegsége ban a magyar lakosság 52,6%-a a kívánatosnál magasabb testtömegû. A régióban a túlsúlyos férfiak aránya (58,9%) az országos átlaghoz közeli (57,5%), míg a nôk között a túlsúlyosak aránya (54,4%) messze túlhalad minden régiós értéket és az országos átlagot is (48,2%). Mivel a túlsúly elsôsorban a helytelen táplálkozás és az inaktív életmód következménye, a probléma orvoslásához elsôsorban e két mutatót szükséges vizsgálni, illetve széleskörû egészségnevelô tevékenységgel helyes irányba fordítani. TÁPLÁLKOZÁS Mint korábban említettük, a régióban az élelmiszerre fordított egy fôre jutó kiadás a legmagasabb az országban. Ezen belül messze elsô a régióban a lakosság húsfogyasztása (84,1 kg/év, az országos átlag 62,4 kg/év), valamint a kenyér és péksütemény fogyasztása is (82,5 kg/év, az országos átlag 72,8 kg/év). A háztartásokban fôzéshez vagy sütéshez több állati zsír fogy el, mint bármely más régióban. Az országos átlaghoz képest (58%) alacsony a konyhán kizárólag növényi olajat használók aránya (45%). Az OLEF 2003 felmérés szerint friss zöldség és gyümölcs kicsivel ritkábban kerül az asztalra, mint az ország más tájain, a KSH 2002 adatai alapján viszont az egy fôre jutó friss zöldség- (60,9 kg) és gyümölcsfogyasztás (55,3 kg) meghaladja az országos átlagot (54,5 kg és 46,9 kg). Teendônk elsôsorban az összes elfogyasztott élelmiszer mennyiségének mérséklésében, a zsíros- és szénhidrát dús ételeink kalóriaszegényebb ételekre cserélésében mutatkozik (15. ábra). TESTMOZGÁS A megfelelô mértékû és intenzitású testmozgás pozitív élettani hatása közismert. A fizikai aktivitás javítja az anyagcserét és nagyon sok betegséggel szemben preventív tényezô. A délalföldi felnôttek körében a nôk 85%-a, a férfiak 88%-a az országos átlagot (84-84%) meghaladó arányban nyilatkoztak elegendô testmozgásról. A testtömeget a fizikai aktivitás a bevitt kalóriánál erôteljesebben befolyásolja, ezért érdemes volna részletes idômérleg-vizsgálattal

29 EGÉSZSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÔK, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 28 feltárni a régióban kimutatott túlzott testtömeg és az elegendônek vélt testmozgás közötti ellentmondást. A KSH 1999/2000. évi vizsgálatából az derül ki, hogy szabadidôs tevékenységre fordított idônk 60%-át televíziózás tölti ki, testedzésre mindössze 3-5%-ot fordítunk.

30 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 29 Az egészségügyi ellátórendszer a lakosság egészségi állapotának alakulását a megelôzés, a kezelés és rehabilitációs tevékenységével befolyásolja. Az ellátórendszer szervezettsége, az ellátás minôsége, a hozzáférés lehetôsége és a szolgáltatás hatékonysága 10-15%-ban, idôsek körében nagyobb mértékben felelôs a lakosság egészségi állapotáért. Az egészségügy anyagi és humán erôforrásai jelentôsen befolyásolják az ellátás minôségét. Az anyagi erôforrást az egy fôre jutó egészségügyi kiadásokkal, és az ország bruttó nemzeti termékébôl (GDP) az egészségügyre fordított kiadásainak arányával lehet jellemezni. Hazánkban az összes egészségügyi kiadás a GDP-bôl 2001-ben 6,8%, 2002-ben 7,8%. Az egészségügyre fordított kiadások hasonlóak az európai országokéhoz, az ellátás színvonalának eltérését az elosztás és a szervezés különbözôsége okozza. A magyar egészségügy humánerôforrás hiánya a nemzetközi egészségügyi ellátórendszerekhez hasonlóan komoly gondokat okoz. A csökkenô egészségügyi humánerôforrás létszámmal szemben az ellátási szükséglet növekszik az idôsödô népesség ellátása terén, új technológiák bevezetése több és nagyon jól képzett szakembert igényel. A Dél-alföldi Régióban, 2003-ban 4232 orvos és szakdolgozó dolgozott az egészségügyi ellátásban, 324 orvosi (7,6%) és 361 (2,7%) szakdolgozói állás betöltetlen. A kórházi betöltetlen orvosi állások száma 200, leggyakrabban aneszteziológus, belgyógyász és sebész hiányzik. A szakdolgozóknál a kórházakban 212 az üres állás, fôleg belgyógyászati, urológiai és a tüdôgyógyászati szakterületen. A járóbeteg-szakellátásból 74 orvos és 66 szakdolgozó hiányzik. Orvosoknál a belgyógyász, fül-orr-gégész és szemész szakorvos, szakdolgozóknál a belgyógyászatokon, reumatológián és tüdôgyógyászatokon van hiány. A háziorvosi szolgálatoktól 17 felnôtt és 1 gyermekorvos hiányzott 2003-ban. HÁZIORVOSI ELLÁTÁS A Dél-alföldi Régióban, 2003-ban 917 háziorvosi szolgálat mûködött, melyhez fô jelentkezett be, 64 ezer fô (5%) nem rendelkezik háziorvossal. A praxisok 95% területi ellátási kötelezettséggel, 90,6% vállalkozási formában dolgozik. Az egy szolgálatra jutó bejelentkezettek száma a felnôtt ellátásban 26, a gyermek ellátásban 42 fôvel magasabb, a vegyes ellátásban 135 fôvel alacsonyabb az országos átlagnál.

31 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 30 A háziorvosi praxisok száma az elmúlt 10 évben 13%-kal emelkedett, az egy praxisban ellátottak száma átlagosan 354 fôvel csökkent, melynek oka a népesség fogyása és az új praxisok kialakítása. Az egy rendelôben végzett vizsgálatok száma 14%-kal, a házhoz hívások száma 12%-kal növekedett 10 éven belül. A háziorvosi ellátás évi betegforgalmi adatai alapján megállapítható, hogy a rendelésen 5,9%-kal többen jelennek meg, lakásra hívás 1,4%-kal kevesebb az országos átlagnál. Az egy praxisra jutó kórházi beutalás több mint 12%-kal magasabb az országosnál (Békés-megye, 22%). A Dél-alföldi Régióban 316 körzet betegeirôl 40 ügyeleti szolgálat gondoskodik. Az ügyeletet végzô orvosok száma naponta átlagosan 54 fô, akik körülbelül 41 beteget látnak el a rendelôkben és naponta 15 beteghez mennek a hívás helyszínére.

32 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI RENDSZER (IBR) Az alapellátás megerôsítésére 1999-ben az OEP modellkísérletet indított, mely ma már rendszerré nôtte ki magát. A rendszer célja, hogy az egészséges életmód, a megelôzés és gondozás támogatásával, valamint az egészségügyi rendszerben lévô felesleges párhuzamosságok kiküszöbölésével a lakosság számára jobb egészségügyi ellátást biztosítson, az ellátás gazdaságosabbá, hatékonyabbá váljon. Az IBR-ben mûködô praxisokban a megelôzési tevékenységet az OEP finanszírozza. A Dél-alföldi Régióban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár eddig 3 szolgáltatóval kötött szerzôdést mintegy lakos ellátására. JÁRÓBETEG-SZAKELLÁTÁS Az egészségügyi ellátórendszer középsô szintjének két formája az általános szakorvosi és a szakorvosi gondozói ellátás. A Dél-alföldi Régió szakorvosi ellátását 62 szolgáltató végzi. A száz lakosra jutó esetszám 2003-ban 2%-kal, a száz lakosra jutó beavatkozás 1,6%-kal volt kevesebb az országos átlagnál. Csongrád megyében a száz lakosra jutó eset 20,7%-kal, a beavatkozás 16,6%-kal több az országos átlagnál, a megyék összehasonlításában is a legmagasabb értékkel szerepel.

33 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 32 Az elmúlt években a teljesített szakorvosi munkaórák száma alig emelkedett, viszont az ezer lakosra jutó gyógykezelési esetek száma 22%-kal növekedett. A leggyakrabban igénybe vett szakmacsoportok a labordiagnosztika, a képalkotó eljárások, belgyógyászatok, sebészetek és a fogászatok szolgáltatásai. A keringési rendszer megbetegedéseiben szenvedô betegek szakellátása Bács-Kiskun megyében 5, Békés megyében 5, és Csongrád megyében 10 szakrendelésen folyik. A betegforgalmi adatok szerint Bács-Kiskunban 33%-kal, Békésben 22%-kal mentek kevesebben kardiológiai szakrendelésre az országos átlaghoz viszonyítva. OTTHONI SZAKÁPOLÁS A beteg otthonában orvosi rendelésre végzett szakápolói tevékenység célja a jóval költségesebb fekvôbeteg-ellátás kiváltása. A tevékenységet 1996-tól szûk körben, 1999-óta általánosan finanszírozza az OEP. A Dél-alföldi Régióban 2003-ban 44 szolgálat mûködött, az egy szolgálatra jutó lakosok száma fô. A területi lefedettség 67,7%-os, amely a régiók között a legrosszabb. A megyék között Csongrád rendelkezik a legkedvezôtlenebb lefedettséggel (49,3%). Az egy szakápolói szolgálatra jutó vizitek száma a régióban 2738, mely átlagosan 112 beteget és 227 esetet jelent. Leggyakrabban (88,3%) háziorvos rendelte el a vizitet, legtöbbször szakápolást javasoltak az orvosok, de Csongrád megyében Budapesthez hasonlóan a gyógytorna felírása volt a

34 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés leggyakoribb. Viszonylag kevés a fizioterápiás kezelés, logopédiai foglalkozás alig-alig történt. A vizitek kétharmadát a 65 éven felülieknél tették. FEKVÔBETEG ELLÁTÁS A Dél-alföldi Régióban 20 fekvôbeteg intézmény található. A régió fekvôbeteg ellátása összesen 9875 ágyon folyik. Ezen belül aktív finanszírozású ágyon történnek a rövid idôtartamú kezelést igénylô gyógyító eljárások, melyre a régióban 8031 ágy biztosított. A hosszabb idôt igénylô gyógyító folyamatok krónikus finanszírozású ágyon történnek, melyre 1735 ágy áll rendelkezésre. A mûködô ágyak száma tízezer lakosra 71,2, amely 7,5-del kevesebb az országos átlagnál. Az ágyak kihasználtsága 78%-os, az átlagos ápolási idô 7-8 nap, alig tér el az országostól. A régióban a mûködô kórházi ágyak száma 1990 óta 18,9%-kal csökkent, miközben az elbocsátott betegek száma 15,9%-kal nôtt. A régióban minden szakmacsoport képviselteti magát, legnagyobb ágyszámmal a belgyógyászat (1614), a sebészet-traumatológia (1301) és az elmegyógyászat (1188).

35 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER, FORRÁSOK 34 SZERVEZETT LAKOSSÁGI SZÛRÉS A népegészségügyi szûrôvizsgálatok célja, hogy a korai, még tünetmentes idôszakba szûrje ki a megbetegedetteket. A Nemzeti Népegészségügyi Program 2010-re a 0-64 éves lakosság daganatok miatti halálozásának 10%-os mérséklését tûzte ki célul. Az eredmények elérése érdekében az ÁNTSZ koordinálásával 2001-ben indult az emlôrák-szûrés, 2003 végén a méhnyak-szûrés. Számottevô eredményrôl jelenleg csak az emlôrák-szûrés esetében tudunk beszámolni. Az emlôrák-szûrésre a éves korú nôk behívó levelet kapnak a kijelölt szûrô centrumokba. A Dél-alföldi Régióban, 2001-ben 8 telephelyen kezdôdött meg a szûrés, majd 2004-ben még 2 Békés megyei telephellyel bôvült a hálózat.

36 Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 FORRÁSOK 35 A WHO és az Európai Unió ajánlásai alapján a Népegészségügyi Program a 70%-os szûrési arány elérését célozta meg. A éves idôszakban szûrési vagy diagnosztikus célból emlôszûrésen a év közötti nôk Bács-Kiskun megyében 52,59, Békés megyében 27,07, Csongrád megyében 54,61 százaléka vett részt (az országos átlag 53,46%). Források: Demográfiai évkönyv , KSH Területi statisztikai évkönyv 2002, KSH Magyar statisztikai évkönyv , KSH Bács-Kiskun megyei statisztikai évkönyv 2003, KSH Békés megyei statisztikai évkönyv , KSH Csongrád megyei statisztikai évkönyv 2003, KSH A magyar régiók zsebkönyve 2003, KSH Magyarország régiói 2003, KSH évi népszámlálás, KSH Morbiditási adattár 2001, KSH Morbiditási adattár 2003, KSH A komorbiditás vizsgálata a fekvô- és járóbeteg-szakellátás évi adatai alapján, KSH Magyar Egészségadattár 2004, Országos Epidemiológiai Központ Regionális Egészségügyi Adattár 2004, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetérôl 2003, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Népegészségügyi Jelentés Szakértôi változat 2004, Országos Epidemiológiai Központ Népegészségügyi gyorsjelentés 2003, Országos Epidemiológiai Központ Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000, Országos Epidemiológiai Központ Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003, Országos Epidemiológiai Központ Magyarország lakosságának egészségi állapota Országos Tisztifôorvosi Hivatal A fekvôbeteg- és járóbeteg-szakellátás morbiditási adatainak felhasználási lehetôsége a lakosság egészségi állapotának vizsgálatában 2003, KSH Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC) 2003, Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelôzési Intézet Egészségügyi szolgáltatások modernizációs programja a dél-alföldi régióban 1998, Dél-alföldi Regionális Egészségügy-fejlesztési Közhasznú Társaság (DAREK KHT) Statisztikai adatok 2003, Országos Addiktológiai Intézet A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, Szerkesztette Prof. Ádány Róza Nemfertôzô betegségek epidemiológiája éves jelentés 2003, Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye. Statisztikai évkönyv, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest, Az irányított betegellátási rendszer mûködésének értékelése: (szerk: Belicza É., Boncz I., Horváth Á., Katona K.) OEP, Budapest, Magyarország egészségügye és szociális rendszere. Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Baukó M., Belicza É., Fodor M., Kullman L., Miskovits E., Réthelyi J., et al.: Humánerôforrás-hiány az egészségügyben rövid vagy hosszú távú probléma? Egészségügyi Menedzsment (4): Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Boncz I., Sebestyén A., Dózsa Cs., Hoffer G., Ember I.: A szervezett lakossági emlôszûrések részvételi arányai ( ). Magyar Onkológia, 2004, 48(3S):3. (MKOT III. Kongresszusa)

37 DOKUMENTUM INFORMÁCIÓK Készült: november február Az Országos Epidemiológiai Központ pályázati felhívására Sorozatcím: Népegészségügyi Jelentés Kiadványcím: Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 Pályázatban közremûködôk: Dél-Alföld területén mûködô Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Megyei Intézetei Intézetvezetôk: Dr. Városi Zsuzsanna megyei tisztifôorvos ÁNTSZ Bács-Kiskun Megyei Intézete Dr. Mucsi Gyula megyei tisztifôorvos ÁNTSZ Békés Megyei Intézete Dr. Kovács Ferenc megyei tisztifôorvos ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete Szerzôk: Dr. Lehoczki Károly ÁNTSZ Bács-Kiskun Megyei Intézete Klimentné Keszthelyi Magdolna ÁNTSZ Békés Megyei Intézete Gyurisné Pethô Zsuzsanna ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete Felelôs kiadó: Dr. Melles Márta Országos Epidemiológiai Központ Szerkesztôk: Bakacs Márta, Kaposvári Csilla Országos Epidemiológiai Központ A kiadás dátuma: április Kiadja: Országos Epidemiológiai Központ Országos Tisztifôorvosi Hivatal A dokumentum pdf formátumban letölthetô a weboldalról Kapcsolattartó: Kiss Gábor (kissgabor@oek.antsz.hu) A kiadvány adatainak másodlagos publikálása csak a forrás feltüntetésével történhet!

38