35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tzvédelmi Szabályzat kiadásáról *

Átírás

1 KÓDEXPRESS 2/ /1996. (XII.29.) BM rendelet 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tzvédelmi Szabályzat kiadásáról * A tz elleni védekezéstl, a mszaki mentésrl és tzoltóságról szóló évi XXXI. Törvény (a továbbiakban: törvény) 47. (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következket rendelem el: 1. A létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására), valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tzvédelmi szabályokat tartalmazó Országos Tzvédelmi szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet 1. számú mellékleteként közzéteszem, és alkalmazását elrendelem: 2. (1) A mszaki fejldés, gazdaságosság, illetleg a köz érdekében a Szabályzatban meghatározottaktól a 2. számú mellékletben megjelölt tzvédelmi hatóság más, azonos biztonságot nyújtó elírások megtétele mellett eltérést engedélyezhet. (2) Az eltérési engedély iránti kérelmet az azonos biztonságot nyújtó elírásokra vonatkozó javaslattal együtt az illetékes önkormányzati tzoltóparancsnokságnál kell a kérelmeznek benyújtania. 3. (1) Ez a rendelet kihirdetését követ 30. Napon lép hatályba, egyidejleg az Országos Tzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1992 (IV. 7.) BM rendelettel módosított 4/1980. (XI. 25.) BM rendelet hatályát veszíti. (2) A Szabályzatnak a létesítésre vonatkozó tzvédelmi rendelkezéseit új létesítménynél, építménynél, valamint a meglévk átalakításakor vagy bvítésekor, rendeltetésének megváltoztatásakor az átalakítás, a bvítés, illetleg a változtatás körében és mértékében kell alkalmazni. 1. számú melléklet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelethez Országos Tzvédelmi Szabályzat I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. (1) Az Országos Tzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására) valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg. 2. (1) A tzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tzszakaszokat, az épületeket, a mtárgyakat, az építményeket és létesítményeket tzveszélyességi osztályba kell sorolni. (2) A tzveszélyességi osztályba sorolásnál a * Kihirdetve december 29-én a Magyar Közlöny 123. számában. Szabályzat alapulvételével a tevékenység során elállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tzveszélyességének jellemzit, illetleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó kötelezen alkalmazandó nemzeti szabványokba (a továbbiakban: nemzeti szabványokban) foglalt elírásokat kell figyelembe venni. (3) E Szabályzat alkalmazása szempontjából: a) alapterület: A gépek és a berendezések esetében ezek függleges vetülete áltat meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület: Helyiségeknél, épületeknél és létesítményeknél a nett alapterület; b) építmény: olyan ideiglenes vagy végleges mszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelel használatra alkalmatlanná válik; c) épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környez küls tértl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, idszakos vagy idényjelleg tartózkodás, illetleg használat feltételeit biztosítja; d) helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér; e) talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el; f) közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, mveldési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület; g) létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége; h) mtárgy: az épületnek nem minsül építmény; i) szabadtér: helyiségnek nem minsül térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek; j) robbanásveszélyes állapot: az A vagy B tzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint elfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott; k) tzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektl meghatározott éghetség és tzállósági határérék tzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban nemzeti szabványban elírt tztávolságok választanak el. l) mértékadó tzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igényl tzszakasz alapterülete; m) tztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függleges vetületei, illetleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság; n) tzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tz észlelésére és a tzkár csökkentésére, valamint a tz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetleg a tzol-

2 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 608 2/1997 KÓDEXPRESS tóság által a tzoltáshoz, mszaki mentéshez használatos felszerelések; o) tzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetben lév éghet anyag gyulladási hmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár; p) veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtéren lév anyagnak, gépnek, berendezésnek tzvédelmi szempontból önállan értékelend környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését: éghet gáz, gz, köd és por esetén nemzeti szabvány szerint, minden más esetben a robbanóanyag, robbantószer kivételével az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani; r) zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétl elhatárolva van jelen, úgy hogy üzemszer körülmények között hatási nem veszélyeztetik környezetét; s) hatékony szellztetés: ahol az adott térben a szellzés biztosítja, hogy az éghet gázok, gzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át. Tzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás 3. (1) Fokozottan tz- és robbanásveszélyes (jelzése: A ) tzveszélyességi osztályba tartozik: a) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz T ü >T lpnyt és Tü>35 C, az a gáz, gz, köd, amelynek alsó éghetségi határértéke a leveg térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak el; c) a 100 m 3 /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítmény, lemezházas gázmér(k) helyisége; d) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellztetése. (2) Tz- és robbanásveszélyes (jelzése: B ) tzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a por, amely a levegvel robbanásveszélyes keveréket képez, az a folyadék, olvadék amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz T ü <T lpnyt, T ü >T lpnyt 20 C és T ü >35 C, az a gáz, gz, köd, amelynek alsó éghetségi határértéke a leveg térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak el; c) a port vagy kisméret anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegvel robbanásveszélyes keveréket képez. (3) Tzveszélyes (jelzése: C ) tzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelolajok és a világításra használatos petróleum. az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz T ü <T lpnyt 20 C, T ü >T lpnyt 50 C és T ü >35 C, az a gáz amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a leveg kivételével; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; c) az a közösségi épület, amelyben egy tzszakasz befogadóképessége 500 fnél nagyobb; d) az üzemanyagtölt állomások. (4) Mérsékelten tzveszélye (jelzése: D ) tzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 C-nál nagyobb. az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, azaz T ü <T lpnyt 50 C és T ü >35 C az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghet anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemel tüzelberendezést használnak; c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghet anyagot 300 C felett dolgoznak fel; d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a C tzveszélyességi osztályba; e) az iroda-, lakó- és szállásépület; f) gépjármtároló (építmény, szabadtér): g) állattartó helyiség. (5) Nem tzveszélyes (jelzése: E ) tzveszélyességi osztályba tartozik: a) a nem éghet anyag; b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghet anyagot 300 C alatti hmérsékleten elállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. (6) Azon különleges anyagok esetében, amelyek az (1) (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem

3 KÓDEXPRESS 2/ /1996. (XII.29.) BM rendelet sorolhatók tzveszélyességi osztályba, a Belügyminisztérium Tzoltóság Országos Parancsnokság (a továbbiakban: országos parancsnokság) állásfoglalása az irányadó. (7) Jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tzveszélyességi osztályba sorolása az (1) (5) bekezdésben foglaltaktól eltéren is történhet. (8) A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ha ott az anyagot zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják az illetékes jegyz (körjegyz), fvárosban fjegyz engedélye esetén veszélytelenebb tzveszélyességi osztályba sorolható. 4. (1) A tzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az A osztályból az E osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. (2) A helyiség, illetve a szabadtér abba a tzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterültének 40%-át meghaladja. (3) A tzszakasz, szabadtér abba a tzveszélyességi osztályba tartozik amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tzveszélyességi osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tzszakasz alapterületének 40%-át meghaladja. (4) A több tzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tzszakaszok osztályonkénti az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja. (5) A létesítmény abba a tzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az (1) bekezdés szerint öszszesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja. (6) A létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minsül tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park, stb.) a tzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. II. FEJEZET A létesítésre vonatkozó általános tzvédelmi szabályok Tzállósági fokozatok 5. (1) Az építményt vagy annak tzszakaszát a tzveszélyességi osztályba sorolástól függen az alábbi I V tzállósági fokozatnak megfelelen kell kialakítani: a) A és B tzveszélyességi osztály esetén I II.; b) C tzveszélyességi osztály esetén I III.; c) D tzveszélyességi osztály esetén I IV.; d) E tzveszélyességi osztály esetén I V.; A tzállósági fokozatokkal összefügg követelmények feleljenek meg a vonatkozó nemzeti szabványoknak. (2) A tzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül: a) a bölcsódét, óvodát, szociális otthont, szociális intézetet, egészségügyi célú épületet kivéve a csak járóbetegek ellátására szolgáló orvosi rendelket, valamint a kétszintesnél magasabb szállásépületet legalább II. tzállósági fokozatúra kell építeni; b) az iskolát, valamint kétszintesnél magasabb lakó és az a) pontban nem említett közösségi épületet, ha az épület legfels használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot legalább III. tzállósági fokozatúra kell építeni; c) a többszintes gépjármtároló építményt legalább III. tzállósági fokozatúra kell építeni; d) a kétszintesnél magasabb közösségi, lakó-, szállásépületekben a gépjármtároló helyiségeket határoló épületszerkezeteket legalább a II. tzállósági fokozathoz tartozó éghetségi és tzállósági követelményeknek megfelelen kell építeni; e) az egyszintes A és B tzveszélyességi osztályú függleges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit legalább IV. tzállósági fokozatúra kell építeni; f) a C tzveszélyességi osztályú függleges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit legalább IV. tzállósági fokozatúra kell építeni; g) a 116 kw összteljesítmény feletti kazánhelyiséget minden más technológiailag nem kapcsolódó helyiségtl tzgátló épületszerkezetekkel kell elválasztani. (3) Azok a tzszakaszok, amelyek teljes területe önmköd tzjelz és oltó berendezéssel van ellátva vagy területük legfeljebb a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett alapterület 25%-a az (1) és (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározottaknál a szintszámnak megfelelen eggyel alacsonyabb tzállósági fokozathoz tartozó tzállósági határérték épületszerkezetekbl az illetékes jegyz (körjegyz), fvárosban a fjegyz engedélyével létesíthetk. (4) Jogszabály, nemzeti szabvány az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltér követelményeket is megállapíthat. (5) Amennyiben a tzállósági fokozat az (1) (4) bekezdésekben foglaltak alapján nem állapítható meg, az országos parancsnokság állásfoglalása az irányadó. Tztávolságok 6. (1) Az építmények, szabad terek között olyan tztávolságot kell tartani, hogy a keletkezett tz vagy robbanás a szomszédos építményeket, szabadtereket ne veszélyeztesse, a veszélybe került személyek eltávozása, illetleg eltávolítása, valamint a tzoltóegységek zavartalan felvonulási és mködési lehetsége biztosítva legyen. A tztávolsághoz kapcsolódó térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettl mentesen kell tartani. (2) Az építmények és a szabadterek egymás közötti viszonylatában, ha a jogszabályok vagy a nemzeti szabványok eltér tztávolságra vonatkozó követelményeket határoznak meg, a nagyobb tztávolságot kell figyelembe venni. (3) Az éghet gázok tárolóinak tztávolságát a vonatkozó jogszabályokban, nemzeti szabványokban meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben pedig veszélyességi övezetük kiterjedése mértékének kétszeres értékét kell tztávolságként megállapítani.

4 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 610 2/1997 KÓDEXPRESS Az égést tápláló gázok tárolóinak tztávolságát a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. (4) Ha jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezi, a szilárd éghet anyagok szabadtéri tárolási egységeinek tzszakasz méreteit és egymás közötti tztávolságát a Szabályzat 2. Számú melléklete tartalmazza. III. FEJEZET A használatra vonatkozó általános tzvédelmi szabályok 7. (1) Az építményt, építményrészt (helyiséget, tzszakaszt), a vegyes rendeltetés épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, mködési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelen szabad használni. (2) A termelést (elállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tzvédelmi követelményeknek megfelel szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tzszakaszban, építményben szabad folytatni. (3) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett tzterhelési értéket. (4) A veszélyességi övezetbl, helyiségbl, szabadtérbl, a géprl, a berendezésrl, az eszközrl, készülékrl a tevékenység során keletkezett éghet anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább mszakonként, illetleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. (5) Éghet folyadékkal, zsírral szennyezett éghet hulladékot jól záró fedvel ellátott, nem éghet anyagú edényben kell gyjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. 8. (1) Az éghet folyadékot, éghet és égést tápláló gázt szállító csrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghet folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (2) Az üzemszeren csepeg éghet folyadékot nem éghet anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a mszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (3) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszeren csak szabadban vagy hatékonyan szellztetett helységben szabad használni, ahol egyidejleg gyújtóforrás nincs. 9. (1) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. (2) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözszekrényt nem szabad elhelyezni. (3) Olajos, zsíros munkaruha, védruha (ruhatár-rendszer öltözk kivételével) csak fémszekrényben helyezhet el. (4) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenrizni kell a tzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. (5) A helyiség szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó elírásokra figyelmeztet és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. (6) A közm nyitó- és zárszerkezetet, a füstelvezet kezelszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tzvédelmi berendezés kézi kezel szerkezetét és a közvetlen tzjelz távbeszél készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. 10. (1) Az A B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önmköd csukószerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletrl kell gondoskodni, illetleg füst vagy h hatására automatikusan mköd csukóberendezéssel kell ellátni. (2) A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi veszély esetére, az ajtók küls nyithatóságát is biztosítani kell. Tzveszélyes tevékenység 11. (1) Tzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jelleg tzveszélyes tevékenységet csak a tzvédelmi követelményeknek megfelel, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. (3) Alkalomszer tzveszélyes tevékenységet a (4) bekezdés kivételével elzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítás a munkát elrendel feladata. (4) Amennyiben az alkalomszer tzveszélyes tevékenységet végz személy azt saját tulajdonában lév létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. (5) A küls szervezet vagy személy által végzett tzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint 2 a helyi sajátosságnak megfelel tzvédelmi elírásokkal köteles kiegészíteni. (6) Az alkalomszer tzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység idpontját, helyét, leírását, a munkavégz nemét és tzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tzvédelmi szabályokat és elírásokat. (7) Jogszabályban meghatározott tzveszélyes tevékenységet csak érvényes tzvédelmi szakvizsgával rendelkez, egyéb tzveszélyes tevékenységet a tzvédelmi szabályokra, elírásokra kioktatott személy végezhet. (8) A tzveszélyes környezetben végzett tzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétl annak befejezéséig a munkát elrendel szükség esetén mszeres felügyeletet köteles biztosítani.

5 KÓDEXPRESS 2/ /1996. (XII.29.) BM rendelet (9) A tzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendel az ott keletkezhet tz oltására alkalmas tzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. (10) A tzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégz a helyszínt és annak környezetét tzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. 12. (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. (2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelberendezést rizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani. (3) Szabadban a tüzelés, a tüzelberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tz terjedés megakadályozható, illetleg a tz eloltható. Dohányzás 13. (1) Ég dohánynemt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni nem szabad az A C tzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetleg piktogrammal kell jelölni. (3) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helységbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszer tzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. Szállítás és vontatás 14. (1) Veszélyes áruk szállítása esetén a Szabályzat elírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tzvédelmi elírásai másként nem rendelkeznek. (2) Az A C tzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan jármvek használhatók, amelyeknél a vonatkozó mszaki és biztonsági elírások megtartása és rendeltetésszer használata esetén tz- vagy robbanásveszély nem következhet be. (3) A vasúti mozdonyok az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéri tárolót és technológiai berendezést a vonatkozó jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát feltn módon meg kell jelölni. (4) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármvön és a C tzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járm rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. (5) A jármvek tz- vagy robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mérték felmelegedéstl, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást elidézhet veszélyektl védeni kell. 15. (1) Éghet folyadékot, éghet és égést tápláló gázt közúton, illetleg közúti jármvön csak a nemzetközi elírásnak, szabványnak, egyéb tzvédelmi elírásnak, megfelel, hibátlan állapotban lev, tömören zárható, illetleg zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. (2) Az éghet folyadékot tartalmazó zárt edényt a jármvön kiöntnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzítni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el, illetleg ne sérüljön meg. (3) Az éghet folyadékot szállító tartálykocsi, illetleg tehergépjárm mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan TZVESZÉLYES, az éghet és égést tápláló gázt szállító jármvön TZ- és ROBBANÁS- VESZÉLYES feliratot vagy táblát kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó anyagokat szállító jármvek, vontatmányok esetében e felirat vagy tábla mellzhet. (4) A 25 liternél nem nagyobb névleges rtartalmú, éghet folyadékot tartalmazó zárt edényeket megfelel sorelválasztással, egymás felett több sorban jármvön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges úrtartalmú, éghet folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetk el. (5) A tartálykocsin éghet folyadék vagy éghet gáz szállítása közben, továbbá az A B tzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármvön a jármvezetn és a jármkísérn kívül más személy nem tartózkodhat. Raktározás és tárolás 16. (1) Egy helyiségben az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó különböz halmazállapotú anyagok vagy a C és D tzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt amennyiben nemzeti szabvány ettl eltéren nem rendelkezik nem tárolhatók. (2) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, C tzveszélyességi osztályba tartozó éghet folyadékot kiszerelni, csomagolni csak nemzeti szabványban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellzést biztosítottak. (3) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a C és D tzveszélyességi osztályba tartozó éghet folyadékot csak jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghet anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása ht fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hmérsékletét naponta, vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik folyamatosan ellenrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a C tzveszélyesség éghet folyadék egyedi és gyjtcsomagolásán amennyiben

6 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 612 2/1997 KÓDEXPRESS jogszabály, nemzeti szabvány ettl eltéren nem rendelkezi, az anyag tzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerel, illetve a forgalombahozó, valamint a felhasználáshoz külföldrl közvetlenül érkez anyag, folyadék esetében a felhasználó köteles elvégezni. (6) A kereskedelmi létesítményekben az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetnek írásban kell meghatároznia. (7) Veszélyes áruk szállításával összefügg átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a nemzeti szabványban elírtakat kell alkalmazni. 17. (1) Szilárd éghet anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, tárolási egység és az építmény közötti távolságot a szabályzat 3. Számú melléklete tartalmazza. (2) Az éghet anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghet anyagtól mentes területet kell tartani. (3) A szabadban elhelyezett tárolási egységek között a Szabályzatban, nemzeti szabványban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenl távolságot kell biztosítani. (4) Tettérben és talajszint alatti helyiségben A és B tzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. (5) Az épület tetterében, padlásán éghet anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetszerkezet éghet anyagú elemitl és a kéménytl legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) A raktárban éghet anyagú födém, tetszerkezet és a tárolt éghet anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. (7) A raktározás, tárolás területét éghet hulladéktól, száraz növényzettl mentesen kell tartani. (8) Az A B tzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghet folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghet anyagbók készült állványon, polcon szabad. (9) Tzgátló eltérben mindennem tárolás tilos. IV. FEJEZET A létesítésre és a használatra vonatkozó tzvédelmi szabályok Tzszakasz, tzterhelés és tzgátló elválasztás 18. (1) Az építményekben a tz terjedésének megakadályozása céljából tzszakaszokat kell kialakítani. A tzszakaszokat egymástól tzgátló szerkezettel (tzfal, tzgátló fal, tzgátló födém stb.) kell elválasztani. (2) A tzszakaszokat és a tzterhelést a nemzeti szabvány szerint kell kialakítani, illetve számítani. (3) Ha jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezik, a tzszakaszok közötti határoló szerkezeten átvezetett közmvet, csvezetéket stb. a szállítószalag kivételével nem éghet anyagból kell készíteni, s az átvezetési helyeken a berendezés körüli nyílások elzárásáról olyan nem éghet anyagú tzgátló tömítéssel, szerkezettel, berendezéssel kell gondoskodni, amely megfelel a tzgátló szerkezettel szemben támasztott tzállósági határérték követelménynek. (4) Ha a jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezik, akkor a gépi szellz berendezések csatornáit a tzszakaszok közötti határoló szerkezeten való átvezetésnél az épületszerkezethez kapcsolódó, nem éghet anyagú, önmköd elzáró szerkezettel (csappantyúval) kell ellátni. Az elzáró szerkezet tzállósági határértékének a csatornával együtt vizsgálva legalább 0,5 órának kell lenni. (5) A kábel- és közmalagútnál, illetve a közmfolyosónál tzszakaszonként legalább két helyen biztosítani kell az oltóanyagok bejuttatásának a lehetségét. 19. (1) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségtl tzgátló fallal kell elválasztatni, vagy közvetlenül a szabadba szellztetett tzgátló eltérrel szabad összekapcsolni. Mesterséges szellztetés esetén az eltérben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani. (2) A tzgátló elteret éghet anyaggal burkolni nem szabad. Az eltér ajtajait önmköd csukszerkezettel kell ellátni és egymástól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok egy idben egy személy által ne legyenek nyithatók. Hasadó-nyíló felület 20. (1) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget a robbanási túlnyomás levezetése céljából hasadó-nyíló felület alkalmazásával kell létesíteni. A hasadó-nyíló felületet nemzet szabvány szerint kell kialakítani. (2) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél a h- és füstelvezet szerkezet gépi szellztetés kivételével hasadó-nyíló felületként is figyelembe vehet, ha az arra meghatározott követelményeket is kielégíti. Padozat 21. (1) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben a padozat és lábazat burkolatát a vonatkozó nemzeti szabvány szerint úgy kell kialakítani, hogy az bármilyen más anyaggal, illetve tárggyal történ érintkezése során ne okozzon tüzet vagy robbanást. Tzoltási út, terület és egyéb utak 22. (1) A tzoltóság vonulása és mködése céljára ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik az építményekhez olyan utat, illetleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tzoltó gépjármvek nem rendszeres közlekedésére és mködtetésére. (2) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó 1 ha-nál, C tzveszélyességi osztály esetén 5 ha-nál nagyobb alapterület létesítménynél két, a tzoltó gépjármvek közlekedésére alkalmas bejáratot ha

7 KÓDEXPRESS 2/ /1996. (XII.29.) BM rendelet erre lehetség van két oldalon kell létesíteni. Nem kell két oldalon bejáratot létesíteni zárt beépítés esetén, továbbá azoknál a mezgazdasági létesítményeknél, amelyek megközelítése csak külön út építésével lenne biztosítható. 23. (1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál ömlesztett tárolást kivéve legalább a következ szélesség utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 m széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat; b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat; c) a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat; d) éghet anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat; e) a htházak htött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat. (2) A létesítmény közlekedési, tzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezet útjaiit állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tzoltó gépjármvek közlekedésére és mködtetésére. (3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közm nyitóés zárószerkezetét, a tzjelz kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint h- és füstelvezet kezelszerkezetét, nyílásait, továbbá a gázvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszkíteni még átmenetileg sem szabad. (4) Az üzemi és tároló helyiségekben a 400 m 2 - nél kisebb alapterület helyiség és az állványos raktározás kivételével a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. Kiürítés 24. (1) Az építményt úgy kell kialakítani, hogy tz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek. (2) Az eltávozást a szabadba átmenetileg, védett tzszakaszba, füstmentes lépcsházba, a tetfödémre, illetve a tzvédelmi hatóság engedélyével erre a célra kijelölt térbe kell biztosítani. (3) A helyiség, tzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat a kiürítési id alapulvételével nemzeti szabványban foglalt számítás alapján kell méretezni. 25. (1) A vészlétrát (kilépt), a vészhágcsót, valamint a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet nemzeti szabványban meghatározottak szerint kell létesíteni. (2) A vészlétra (kilép) és a vészhágcsó teherbíráság, mszaki állapotát nemzeti szabványban meghatározottak szerint kell ellenrizni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés 26. (1) A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és technológiai berendezés egyéb égéstermékelvezetjét nemzeti szabvány szerint nem éghet anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. (2) Gázüzem tüzel-. Ftberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hmérséklete nem haladja meg a 200 C-ot, nem éghet anyagú kéménybe legalább nehezen éghet anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. (3) Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghet anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek mszaki állapota nem megfelel, amelynél a jogszabály, nemzeti szabvány szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. (4) Gázüzem ftberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelel minsítéssel rendelkezik. (5) A kémény használaton kívüli beköt és tisztító nyílását nem éghet anyaggal hézagmentesen zárva kell tartani. (6) A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani. 27. (1) Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghet anyagú, az égéstermék legmagasabb hmérsékletén is megfelel szilárdságú füstcsövet szabad használni. (2) A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcs és a rögzítbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. (3) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad. (4) Az égéstermék elvezetésérl úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. V. FEJEZET Az épületgépészet létesítésére és használatára vonatkozó tzvédelmi szabályok Tüzel-, ftberendezések 28. (1) Az égéstermék-elvezetvel rendelkez tüzel- és ftberendezés csak a teljesítményének megfelel, illetleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. (2) Az építményben, helyiségben csak olyan ftési rendszer létesíthet, illetleg használható, amely rendeltetésszer mködése során nem okoz tüzet vagy robbanást. 29. (1) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan mszaki állapotú tüzel- és ftberendezést szabad használni. (2) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illetleg izzással vagy veszélye felmelegedéssel üzemel berendezés (pl. kazán) a tevékenységet kiszolgáló technológiai

8 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 614 2/1997 KÓDEXPRESS berendezés kivételével nem helyezhet el. Technológiai tüzelberendezés létesítése esetén a tz vagy robbanás keletkezésének lehetségét megfelel biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) Az éghet gázzal és az éghet folyadékkal üzemeltetett tüzel-, illetleg ftberendezés, készülék mködtetése alatt a nemzeti szabványban meghatározott kezelési osztálynak megfelel felügyeletrl kell gondoskodni. (4) A tüzel-, ftberendezés felügyeletét csak a berendezés mködését ismer és arra alkalmas személyre szabad bízni. (5) A szilárd tüzelanyag-üzemelés tüzel- és ftberendezést csak szilárd tüzel- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni. 30. (1) A tüzel- és a ftberendezés, az égéstermék-elvezet, valamint a környezetében lev éghet anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghet anyag felületén mért hmérséklet a legnagyobb hterheléssel való üzemeltetés mellet se jelenthessen az éghet anyagra gyújtási veszélyt. (2) A gyártó, illetve külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzel-, a ft-, és a hozzá csatlakozó hhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tzvédelmi követelményeket, valamint az (1) bekezdésre figyelemmel a berendezéstl megtartandó távolságokat. Az üzemeltet, illetve a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelen üzemeltetni. 31. (1) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghet folyadékot a központi ftberendezés vezetékétl és fttestétl 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni. (2) Éghet padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelanyaggal üzemeltetett tüzelberendezés ajtaja elé olyan nem éghet anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghet padozatra, illetleg az a tüzelrendezés környezetében elhelyezett éghet anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen, Ha a C tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghet hulladék keletkezik vagy ott elfordulhat, a szilárd tüzelanyaggal üzemel tüzelberendezés alá, annak függleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni. (3) Kokszkosaras szárítókályha és az éghet anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani. (4) Éghet padozatú helységben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghet, megfelel hszigetel anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függleges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja. 32. (1) A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelés berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése eltt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása eltt meg kell gyzdni a ftberendezés veszélytelenségérl. (2) Salakot és hamut csak teljesen lehtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. Szellztetés 33. (1) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben a szellzés lehetségét biztosítani kell. (2) Mesterséges szellzés esetén olyan szellztet berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, illetleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül küls gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. (3) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellztetés mellett végezhet. (4) Jogszabályban nemzeti szabványban vagy a tzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlel- és jelzberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetségi határkoncentráció 20%- ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat (pl. vészszellzés indítása, technológia leállítása stb.) elvégzi. (5) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében recirkulációs szellztetés nem alkalmazható. 34. (1) A tzszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szellzcsatornát legalább nehezen éghet anyagból kell készíteni, kivéve az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghet anyagúak lehetnek. (2) A szennyezett leveg kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. (3) Éghet anyag elszívása esetén a porkamra, ülepít csak nem éghet anyagból alakítható ki. (4) Az A C tzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szellztet berendezéseit (csatornát, porkamrát és ülepítt) rendszeresen tisztítani kell. (5) A szellztet rendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad. (6) Szellztetésre a h- és füstelvezetk is igénybe vehetk. H- és füstelvezetés 35. (1) Huzamos emberi tartózkodásra igénybe vett ipari üzeme, mhelyek, továbbá tárolási épületek, áruházak, kiállítási csarnokok és a nagy forgalmú épületek 1600 m2-nél nagyobb alapterület helyiségeiben, továbbá ott, ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány elírja, a tzesetek során keletkez h és füst elvezetésérl gondoskodni kell. (2) A h- és füstelvezetést nemzeti szabvány szerint kell kialakítani és felülvizsgálni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. (3) H- és füstelvezetésre a helyiség szellztet berendezése is figyelembe vehet, ha mködése a tz idején is biztosítható. Csatornahálózat 36. (1) Éghet gázt, gzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetleg vízzel vegyi reakcióba lép és

9 KÓDEXPRESS 2/ /1996. (XII.29.) BM rendelet éghet gázt fejleszt anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. (2) Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghet folyadékot (gázt, gzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával vízzárral szakaszokra kell bontani. Gépi berendezés 37. (1) Az A és B tzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos er- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetleg használni. (2) A C tzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetleg építményben, csak olyan er- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely a környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. (3) A talajszint alatti helyiségben, illetleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív srség tz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhet el, amely a környezetére tz-, illetleg robbanásveszélyt nem jelent. (4) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hfejldés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet el, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép mködését, illetve a hmérséklet vagy nyomás további emelkedését technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor megszünteti. (5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. (6) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tzveszélyt jelent felmelegedést meg kell elzni. (7) A tzveszélyes gépeket a gyártó külföldi termék esetében, a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetleg kezelési utasítással köteles ellátni. Világító berendezés 38. (1) Az A B tzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a C E tzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelent világítás használható. (2) A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tzveszélyt ne jelentsen. (3) villamos világítást nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és használni. (4) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó építményben, valamint nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben, továbbá ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány vagy a tzvédelmi hatóság elírja, biztonsági és irányfény-világítást kell létesíteni. Villamos berendezés 39. (1) A létesítmény, építmény villamos be rendezéseit nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. (2) Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a fkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. (3) A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó fkapcsolót kell létesíteni. (4) A villamos berendezés és az éghet anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghet anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. (5) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. (6) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. (7) A villamos berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik a) Az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként, b) A C tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként, c) A D és E tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként tzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Villám és sztatikus feltöltdés elleni védelem 40. (1) Villám elleni védelmet kell biztosítani az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány elírja. (2) A villámvédelmi berendezést nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és felülvizsgálni. (3) A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik a) az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként b) a C tzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként c) a D és E tzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként tzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. (4) Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál, illetve berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltdés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelel védelemtl nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni. VI. FEJEZET A tzvédelmi berendezés létesítésére és használatára vonatkozó tzvédelmi szabályok Tzjelz és oltó berendezés 41. (1) A nyilvános távbeszél készülékek mellett, továbbá a távbeszél alközpontokban ennek hiányában a létesítmények fvonalú távbeszél készülékei

10 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 616 2/1997 KÓDEXPRESS mellett a tzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. 42. (1) A tz észlelésére, jelzésére, oltására nemzeti szabványnak megfelel beépített tzjelz, tzoltó berendezést kell létesíteni az olyan berendezéseknél, helyiségekben és építményekben, ahol azt jogszabály. nemzeti szabvány, illetve tz- vagy robbanásveszélyre, illetleg a rendeltetésre tekintettel a tzvédelmi hatóság elírja. (2) Az (1) bekezdésben elírt tzjelz és/vagy oltó berendezés létesítésére készített mszaki tervdokumentációt, továbbá a telepítést követen a berendezések használatbavételét a tzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. (3) Tzvédelmi berendezés tervezését az országos parancsnokság által nyilvántartott, tzvédelmi szakvizsgával rendelkez személy végezheti. (4) A létesített tzjelz és/vagy oltó berendezés feleljen meg a jogszabály, nemzeti szabvány elírásainak. (5) Vagyonvédelmi berendezés tzjelzés céljára csak ott létesíthet, ahol a beépített tzjelz berendezés alkalmazását jogszabály, nemzeti szabvány vagy tzvédelmi hatság nem írja el. 43. (1) Abban a helyiségben, ahol a tzjelz központot vagy annak kezel/kijelz egységét elhelyezték a jelzéseit automatikusan a tzoltósághoz továbbító központok kivételével legalább egy, a tzjelzésre és a berendezés kezelésére kioktatott személynek kell állandóan tartózkodnia. (2) A tzjelz központ jelzései átjelzéssel olyan helyre is továbbíthatók, ahol állandó felügyelet van, (pl. rendrség, diszpécserszolgálat) és onnan a tzjelzés továbbításának lehetsége közvetlenül biztosított. (3) A tzjelz berendezéshez tartozó jelzésadók, érzékelk helyeirl nyilvántartást kell készíteni és azt tzjelz központnál, vagy annak kezel/kijelz egységénél ki kell függeszteni, kivéve azokat a központokat, amelyek jelzéskor megjelenítik a jelzésadó, érzékel helyét. 44. (1) A beépített habbal oltó berendezés oltóanyag-kiöml nyílása és a védend anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfelel távolságot kell szabadon hagyni. (2) Nagy habkiadóságú habbal oltó berendezés alkalmazása esetén a védett tzszakaszokban elhelyezend berendezések számát úgy kell megállapítani, hogy a habbal oltók mködésének kezdetétl számítva legfeljebb 5 perc alatt a tzszakasz teljes térfogata felölthet legyen. (3) A kézi indítású habfejleszt berendezés vagy a mobil habbal oltó felszerelés számára a tzszakasz küls határoló falain megfelelen kialakított nyílást kell biztosítani. (4) Az egészségre káros hatású oltóanyaggal mköd, illetve a teljes légtér elárasztására tervezett berendezéseknek emberek tartózkodására szolgáló helyiségbe történ beépítése esetén olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés mködésbe lépése eltt a nemzeti szabványban meghatározott kiürítési idt is számításba véve figyelmeztet jelzést ad. 45. (1) A tzjelz készüléket, beépített tzjelz, valamint tzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását a hivatásos önkormányzati, illetleg az önkéntes tzoltóságnak be kell jelenteni. (2) A beépített tzvédelmi berendezéseket jogszabályban, nemzeti szabványokban foglaltak, ezek hiányában a gyártási vagy forgalmazási engedély szerint kell ellenrizni és karbantartani. Oltóvíz 46. (1) Tzoltás céljára a településen és a létesítményeknél az (5) bekezdésben meghatározott oltóvízintenzitást kell biztosítani. (2) Az oltóvizet, ha nemzeti szabvány szerint meghatározott számított, vagy normatív tzterhelés a) legfeljebb 400 MJ/m 2, legalább 1 órán, b) 400 MJ/m 2 -nél nagyobb de legfeljebb 800 MJ/ m 2, legalább másfél órán, c) 800 MJ/M 2 felett pedig legalább két órán keresztül kell folyamatosan biztosítani. (3) Idszakos vízszerzési lehetség nem vehet oltóvízként fegyelembe. (4) A településen és a létesítményben a mértékadó tzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget kell biztosítani. (5) A szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tzszakasz alapterülete alapján a következk szerint kell meghatározni: Mértékadó tzszakasz terület (m 2 ) Szükséges oltóvízintenzitás (liter/min) 0-tól 50-ig nagyobb, mint 50, de legfeljebb 150, 600 nagyobb, mint 150, de legfeljebb 300, 900 nagyobb, mint 300, de legfeljebb 500, 1200 nagyobb, mint 500, de legfeljebb 800, 1500 nagyobb, mint 800, de legfeljebb 1200, 1800 nagyobb, mint 1200, de legfeljebb 1600, 2100 nagyobb, mint 1600, de legfeljebb 2000, 2400 nagyobb, mint 2000, de legfeljebb 2500, 2700 nagyobb, mint 2500, de legfeljebb 3200, 3000 nagyobb, mint 3200, de legfeljebb 3900, 3300 nagyobb, mint 3900, de legfeljebb 4600, 3600 nagyobb, mint 4600, de legfeljebb 5400, 3900 nagyobb, mint 5400, de legfeljebb 6200, 4200 nagyobb, mint 6200, de legfeljebb 7200, 4500 nagyobb, mint 7200, de legfeljebb 8200, 4800 nagyobb, mint 8200, de legfeljebb 9200, 5100

11 KÓDEXPRESS 2/ /1996. (XII.29.) BM rendelet Mértékadó tzszakasz terület (m 2 ) Szükséges oltóvízintenzitás (liter/min) nagyobb, mint 9200, de legfeljebb 10400, 5400 nagyobb, mint 10400, de legfeljebb 12000, 5700 nagyobb, mint 12000, 6000 (6) Az I-III tzállósági fokozatú épületeknél a mértékadó tzszakasz terület, amennyiben abban a szintek száma: %-kal, %-kal, 11 felett 50%-kal, csökkentett területtel vehetk figyelembe. (7) Az 1200 m2-nél nagyobb alapterület állattartási épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás liter/min. (8) A település és a létesítmény közös vízellátási rendszere esetén a vízvezeték-hálózatot úgy kell méretezni, hogy az a településen a kommunális átlagos, a létesítményben pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvízmennyiséget egyidejleg biztosítsa. (9) Település, illetve létesítmény létesítése vagy bvítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejleg kell biztosítani. (10) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél megállapodás esetén közösen is biztosítható. (11) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tzoltó gépjármvel mindenkor megközelíthet, az oltóvíz akadálytalanul kivehet legyen. 47. (1) A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezeték-hálózat bels átmérjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közmrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén pedig legalább NA 80 legyen. (2) A tzvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az (1) bekezdéstl eltéren méretezhet azon az 1000 fnél kevesebb állandó lakosú településen a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védend építményétl, illetve szabadterétl 500 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehet a település mértékadó tzszakasz területének megfelel mennyiség vizet biztosító természetes vagy mesterséges víznyer hely van; b) amelyben a település mértékadó tzszakasz területének megfelel oltóvíz-intenzitású más mszaki megoldásokkal (pl. víztároló) biztosítják. (3) A vízm magas, illetleg mély tárolójánál a tzoltó gépjárm részére Na 100 bels átmérj, mszakilag és a vonatkozó nemzeti szabványnak megfelel kialakítású, A-jel (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kialakítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó helyet vízszintesre, a talajszinttl 0,8 méter magasságban kell kialakítani. 48. (1) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedveztlenebb tzcsapnál 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél: a) legalább 400 kpa (4 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; b) legalább 300 kpa (3 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az C tzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; c) legalább 200 kpa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a fali tzcsapoknál, és a D és E tzveszélyességi osztályba tartozó nem mezgazdasági létesítményekben. (2) A Szabályzat hatálybalépése eltt létesített mezgazdasági létesítményekben és azok fali tzcsapjainál 100 kpa (1 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a D és E tzveszélyességi osztályba tartozó építményekben. (3) Az éghet folyadékot feldolgozó finomítóknál, valamint az A B tzveszélyességi osztályba tartozó tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhtött A C tzveszélyességi osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesítni, amely a vízkivétel szempontjából a legkedveztlenebb tzcsapnál legalább 1200 kpa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít. 49. (1) A településen és a létesítményben a 47. (2) bekezdésben foglaltak kivételével az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tzcsapokkal kell biztosítani. (2) A tzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaknak. (3) A tzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tzoltósággal egyeztetni kell. (4) A létesítményben annyi tzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy idben kivehet legyen. A tzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. (5) A tzcsapokat a védend szabadtéri éghet anyag tároló területétl, építménytl a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és a tzcsapcsoportok kivételével egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. (6) A létesítményben nem szükséges tzcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület tzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az (5) bekezdés követelményei is teljesülnek. (7) A tzcsapokat állandóan hozzáférheten kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. (8) A tzcsapoknál a tzoltó gépjármvek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. 50. (1) Vezetékes vízellátás esetén a 49. -ban meghatározottakon túl kivéve a középmagas vagy magasépületnek nem minsül lakóépületeket és a (2) bekezdésben meghatározott építményeket fali tzcsapot is kell létesíteni: a) ahol azt jogszabály vagy nemzeti szabvány elírja; b) a vonatkozó nemzeti szabvány hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületekben szintenként az A tzveszélyességi osztályba tartozó 200 m 2 -nél,

12 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 618 2/1997 KÓDEXPRESS a B tzveszélyességi osztályba tartozó 300 m 2 -nél, a C tzveszélyességi osztályba tartozó 500 m 2 -nél, a D tzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m 2 -nél, nagyobb alapterület építményben. (2) Nem szabad fali tzcsapot létesíteni azokban az épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tz terjedését elsegítheti. (3) A (2) bekezdésben meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhet tz oltására, a fali tzcsap helyett az ott lév anyag oltására alkalmas a tzvédelmi hatóság által meghatározott tzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést, illetleg anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani. (4) A fali tzcsapok, valamint a (39 bekezdés szerint helyettük biztosított tzoltó berendezés, eszköz, készülék, felszerelés, illetleg anyag mennyiségét és helyét ha azt jogszabály vagy nemzeti szabvány nem szabályozza a tzvédelmi hatóság határozza meg. 51. (1) Az oltóvíz biztosítására ha az más módon nem oldható meg, önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. (2) A víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 50 m 3 -nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet mélyebben a talajszintnél. (3) A víztároló kivételi helyét tzoltó gépjármvel megközelítheten kell kialakítani. (4) A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert. (5) Oltóvízként figyelembe vehet: a httorony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek a tzoltásra való felhasználás miatt a technológiai berendezésben veszélyt nem elidéz, a település közüzemi vízmve víztárolójának tzoltási célra biztosított vízmennyisége is. 52. (1) A tzoltási célra figyelembe vehet 100 m 3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m 3 térfogat után egy-egy szívócsvezetékkel kell ellátni. (2) A szívóvezeték bels átmérje legalább NA 100 legyen, alsó végzdését szrvel. Fels vízszintes irányú végzdését pedig szabványos A-jel (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. (3) A szívócsvezetékeket egymástól legalább 5 m távolságra kell elhelyezni. 53. (1) Oltóvízként számításba vehetk azok a nem idszakos természetes felszíni vizek (pl. folyók, patakok, tavak) is, amelyek a védend építménytl 500 méternél nincsenek nagyobb távolságra. (2) A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tzoltó gépjármvel mindenkor megközelíthet és az oltóvíz a vízállástól függetlenül mindig akadálytalanul kiemelhet legyen. 54. (1) Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint tartozékaik és szerelvények üzemképességérl karbantartásáról, továbbá fagy elleni védelmérl a fenntartónak kell gondoskodnia. (2) A tzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait nemzeti szabvány szerint kell felülvizsgálni, illetve karbantartani. (3) A tzoltó vízforrásokat nemzeti szabványnak megfelel jelztáblával kell ellátni. 55. (1) A tzoltó berendezések, tzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök mködéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell. Tzoltó készülék, felszerelés 56. (1) A létesítményekben a (2) bekezdésben foglalt kivételektl eltekintve legalább 1 1 db, az ott keletkez tz oltására alkalmas a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégít tzoltó készüléket kell elhelyezni a) az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m 2 alapterület után; b) az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem es részein attól függen, hogy azok milyen tzveszélyességi osztályúak a c) e) pontban foglaltak szerint; c) a C tzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem es részein az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett alapterület minden megkezdett 200 m 2 -e után, de legalább szintenként; d) a D tzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem es részein az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett alapterület minden megkezdett 600 m 2 -e után, de legalább szintenként; e) az E tzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem el részein szükség szerint. 2) Ha jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezik, nem kell tzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetés (pl. kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében gazdálkodó, illetve rendeltetési egységenként az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 3) Jogszabály vagy nemzeti szabvány, illetleg a tzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tzoltó készülékek, illetleg eszközök felszerelések és anyagok elhelyezését is elírhatja. 4) A tzoltótechnikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférheten, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétl eltér célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. 5) A tzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve nemzeti szabvány elírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenrizni. Ha a tzoltó készülék, felszerelés elírt idszakos ellenrzését nem hajtották végre akkor az nem tekinthet üzemképesnek.

13 KÓDEXPRESS 2/ /1996. (XII.29.) BM rendelet VII. FEJEZET Egyes létesítmények és jármvek használatára vonatkozó tzvédelmi szabályok Lakó- és szállásépületek 57. (1) A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülegységnél) az épület tulajdonosa, kezelje, közös képviselje, intéz bizottság elnöke, használója írásban köteles kidogozni az épületre vonatkozó tzvédelmi használati szabályokat, elírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tzvédelmi eszközök használatára vonatkozó elírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetésérl, megtartásáról és megtartatásáról. (2) Lakó- és szállásépületben a frendeltetéshez alkalomszeren kapcsolódó tevékenységeken túlmenen A és B tzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad. (3) Az épületben illetleg helyiségeiben nem szabad éghet anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetleg helyiségeinek rendeltetésszer használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. (4) A lakásban, üdülegységben az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó éghet folyadékból legfeljebb 20 liter, a C D tzveszélyességi osztályba tartozó éghet folyadékból nemzeti szabványban meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár 58. (1) A mveldési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelel rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás stb.) illetleg az 500 fnél nagyobb befogadóképesség nem mveldéi és sportlétesítményben, helyiségben tartott alkalomszer kulturális és sportrendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi eladás, táncos összejövetel, disco, koncert stb.) a vonatkozó tzvédelmi elírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezje, rendezje köteles írásban meghatározni. 59. (1) Az ipari, kereskedelmi, illetve mezgazdasági vásár területén biztosítani kell a tzoltójármvek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait a várható legnagyobb látogatási létszám fegyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A rendez szervnek a létesítményekre és szabadtérre elrendezési tervet kell készíteni, s azt elzetesen, tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkormányzati tzoltó-parancsnokságnak meg kell küldeni. Jármvek 60. (1) A gyártó, külföldrl történ beszerzés esetén a forgalomba hozó, illetleg az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a járm olyan mszaki kivitelben készüljön, illetleg olyan állapotban üzemeljen, hogy rendeltetésszer használata esetén tz vagy robbanás ne keletkezhessen. (2) A jármre vonatkozó tzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó, illetleg a járm vezetje a felels. (3) A forgalomba hozó, illetleg az üzemben tartó a külön jogszabályban meghatározott jármveket az ott megállapított típusú, nagyságú és számú tzoltó készülékkel köteles ellátni. (4) A tzoltó készüléket a jármvön a vonatkozó jogszabály szerint kell elhelyezni úgy, hogy állandóan hozzáférhet, vontatás esetén a vontató és a szállítmány tzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. 61. (1) A jármvek jogszabályban meghatározott idszakos mszaki felülvizsgálata során a vizsgálatot végz szervnek a vonatkozó általános tzvédelmi követelmények érvényesülését is ellenrizniük kell. (2) Az éghet folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál minden töltés és lefejtés után közvetlenül az üzemben tartó, illetve megbízottja köteles ellenrizni. És biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét. (3) A járm elmelegítésére csak olyan eszközt, anyagot szabad használni, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos. (4) A járó motorú járm üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni nem szabad. (5) A járm utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. 62. (1) A gépjármtároló helyiséget és a tárolóhelyet úgy kell kialakítani és használni, hogy a gépjármvek szükség esetén gyorsan és biztonságosan eltávolíthatók legyenek. (2) Több gépjárm tárolása esetén azokat úgy kell elhelyezni, hogy a gépjármvek ajtajai legalább az egyik oldalon teljes szélességükben nyithatók legyenek, az egymás mögött álló gépjármvek között pedig legalább 0,80 méter távolságot kell megtartani. (3) Az éghet folyadékot és gázt szállító gépjármvet csak erre a célra létesített külön gépjármtároló helyiségben vagy tárolóhelyen, illetleg a más gépjármvektl elkülönítve szabad elhelyezni úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjárm mozgatása nélkül kiállhasson. A járm villamos berendezését feszültségmentesíteni kell. (4) Gépjármvet középület kapualjában tárolni nem szabad, egyéb kapualjban csak úgy szabad elhelyezni, hogy a gépjárm egyik oldalán a közlekedésre legalább 2 méter széles út szabadon maradjon. (5) Gépjármvet udvarban az ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcstl legalább 2 méter távolságra szabad elhelyezni. (6) Gépjármtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghet folyadékot, éghet gázt a jármbe épített üzemanyagtartály kivételével tárolni nem szabad. Üzemanyagot, éghet folyadékot, gázt lefejteni, illetleg a gépjármvet üzemanyaggal feltölteni, tzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemagyag ellátó berendezésen javítást végezni tilos. (7) A tisztán gázüzem, a vegyes üzem, illetleg a ketts üzem jármvet tilos elhelyezni: a) cseppfolyós (propán bután) üzemanyag esetén: talajszint alatti egyedi vagy több járm tárolására alkalmas tárolókban, talajszint alatti parkolókban, parkolóházakban,

14 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 620 2/1997 KÓDEXPRESS tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épületek alatti terekben, olyan jármtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelybl talajszint alatti, illetleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegcseréje nem biztosított, ahol az átszellzés el nem zárható módon nem biztosított; b) srített földgáz üzemanyag esetén: tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellzött terekben, ahol az átszellzés el nem zárható módon nem biztosított; c) a földszintesnél magasabb olyan építményben kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti el. VII. FEJEZET A mezgazdaságra vonatkozó tzvédelmi használati szabályok Aratás 63. (1) A kalászos termény betakarítását lehetleg a közút, illetleg a vasútvonal mentén kell elször elvégezni. (2) A lerakott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal széls vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követen legalább 3 méter széles védszántást kell alkalmazni. (3) Gabonatáblán dohányozni még a jármvek, er- és munkagépek vezet fülkéiben sem szabad. (4) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghet anyagtól és növényzettl mentes dohányzó helyet lehet kijelölni. A dohányzó helyen a dohánynem gyjtéséhez és eloltásához megfelel mennyiség vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. Szér, rostnövénytároló, kazal 64. (1) A mezn (határban) összerakott kazal, valamint a szér és rostnövénytároló elhelyezésénél a széls tárolási egység és a környez építményektl a következ tztávolságot kell megtartani: a) az A és B tzveszélyességi osztályba tartozó építményektl legalább 200 métert; b) a C E tzveszélyességi osztályba tartozó építményektl legalább 100 métert; c) a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve legalább 100 métert; d) a közúttól, erdtl, lábon álló gabonától legalább 25 métert; e) nagyfeszültség, föld feletti villamos vezetéktl a legfels villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert. (2) az állattartási telepeken a legfeljebb egy évre elegend alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni, és ezekre a 17. -ban meghatározottakat kell alkalmazni. (3) A szérben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni. (4) a szérn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lev kazal az elz sorban lev két kazal közé kerüljön. (5) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. 6) A mezn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat, legalább 3 m széles védszántással kell körülvenni. 65. (1) A szér és a rostnövénytároló területét az éghet hulladéktól, elszáradt gaztól stb. állandóan tisztán kell tartani. (2) Dohányozni a szér és a rostnövénytároló széls tárolási egységétl, illetleg a más helyen lév kazaltól legalább 30 méter, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szér és a rostnövénytároló bejáratainál táblákkal jelölni kell. 66. (1) A rostnövény osztályozása esetén egy idben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg. (2) A rostnövényt kisátorozni csak a tárolók kívül és a széls kazaltól 10 méteren túl szabad. A sátorozási területen minden megkezdett m 2 alapterület után 10 méteres tztávolságot kell biztosítani. (3) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m 2. A kazlakat egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettl legalább 20 méter távolságra szabad helyezni. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai 67. (1) A tarlóégetés alkalomszer tzveszélyes tevékenység. (2) A tervbe vett tarlóégetés helyét, idpontját és terjedelmét a megkezdés eltt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tzoltóságnak be kell jelenteni. (3) A tarlóégetést a learatott gabontáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak mindek oldalról egyidejleg történ felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellet tarlót égetni tilos. (4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszeren alkalmazni. (5) A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat megfelel tzvédelmi óvórendszabályok betartásával csak a helyszínen szabad elégetni. (6) Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhet, hogy az a környezetére tz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a) a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése eltt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vad-

15 KÓDEXPRESS 2/ /1996. (XII.29.) BM rendelet ban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelel, de legalább 6 méteres védsávot kell szántással biztosítani; b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni; c) a tarlóégetés idtartamára tzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelel létszámú, kioktatott személy jelenlétérl kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani; d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet rizetlenül hagyni tilos és veszély esetén vagy ha tzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. (7) A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. meg kell szüntetni. A mezgazdasági er- és munkagépek 68. (1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak az a tzvédelmi követelményeknek megfelel, legalább egy 13A és 89B vizsgálati egységtz oltására alkalmas tzoltó készülékkel is ellátott er- és munkagép, valamint egyéb járm vehet részt, amelynek tzvédelmi felülvizsgálatát az üzemeltet a betakarítást megelzen elvégezte, és ezt igazolja. az igazolás egy példányát az er- és munkagépen el kell helyezni. (2) Az üzemel er- és munkagép kezelje szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratör mszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghet anyagtól szükség esetén megtisztítani. (3) A tartalék üzem- és kenanyagot az er- és munkagéptl, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghet hulladéktól, növényzettl mentes területen. (4) Er- és munkagépen, gépjármvön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat gabonatáblán, szérn és a rostnövénytároló területén nem végezhet. (5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplgépet, az ergépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytl, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghet hulladéktól, növényzettl mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védszántáson kívül kell az arató-, csépl-, er- és az egyéb munkagépet elhelyezni. (6) Az arató-, cséplgépet hajlékony földelvezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghet, villamosságot nem vezet anyagú védburkolattal kell ellátni. (7) Az er- és munkagépet, arató-, cséplgépet a kezel üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. 69. (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végz ergép az összehúzott szalmát és a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az ergép égésterméke, illetleg annak elvezet csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. (2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban résztvev ergépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani. (3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m 2 -t. A terményszárítás szabályai 70. (1) Szellztetéssel történ szárítás esetén: a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-45% alá csökkent; b) a kazlak méretének meghatározásánál a szellzventillátor teljesítképességét és e szabályzat 3. számú mellékletének elírásait kell figyelembe venni; c) a takarmányt felületi víztl mentesen kell a megfelelen elkészített kazalszárító berendezésre behordani, és elírt rétegvastagságig, illetleg magasságig kazalozni; d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni. A rétegenkénti kazalozás során új réteget csak az elz réteg teljes kiszáradása után szabad felrakni; e) a kazlat beázástól védeni kell; f) a kazal bels hmérsékletét rendszeresen és szakszeren mérni kell; h) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzk részére ki kell adni. (2) Terményszárító berendezéssel történ szárítás esetén a tzvédelmi elírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenrzéséért az üzemeltet, illetleg a kezel személyzet a felels. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

16 35/1996. (XII.29.) BM rendelet 622 2/1997 KÓDEXPRESS 1. számú melléklet a Szabályzat 6. (3) bekezdéséhez Égést tápláló gázok tárolóinak tztávolsága A tároló térfogata A védend építmények 10 m 2 -ig m 2 -ig m 2 -ig 1000 m 2 felett a tztávolság értéke (m) Az A C tzveszéyességi osztályba sorolt építmény, szabadtér A D E tzveszéyességi osztályba sorolt építmény, szabadtér Nagyforgalmú és tömegtartózkodás céljára szolgáló építmény, közintézmény, vendéglátó létesítmény, iskola, óvoda, kompreszszor berendezés, szellz berendezés, éghet gázok tárolására szolgáló stabilan telepített tárolók Éghet gázt vagy éghet folyadékot szállító vezeték és ennek szerelvénye, nem éghet gáz tárolására szolgáló stabilan telepített tárolók, gépjárm tárolóhely, dohányzásra vagy nyílt láng használatára megengedett terület Közép- és nagyfeszültség villamos berendezés, éghet anyagú épületszerkezet, nem a tárolóhoz tartozó technológiai berendezés, akna, felszíni csatorna, árok, földalatti létesítmények nyílászáró szerkezete számú melléklet a Szabályzat 6. (4) bekezdéséhez A tárolási egységekbl kialakított tzszakaszok területei és a közöttük tartandó tztávolságok meghatározása A tzszakasz A tzszakaszok egymás közötti tztávolságai (m), ha a szomszédos tzszakasz tzveszélyességi osztálya tzveszélyességi osztálya Alapterülete (m 2 ) C D E C D E

17 KÓDEXPRESS 2/ /1996. (XII.29.) BM rendelet A tárolt anyag megnevezése 3. számú melléklet a Szabályzat 17. (1) bekezdéséhez Szilárd éghet anyagok tárolása a szabadban A tárolási egység méretei (m) (szélesség x hoszzúság x magasság) Az építmény tzállósági fokozata I II. III. IV V. Az építménytl való tárovolság méterben* Éghet C D alapanyag félkész és készáru** 10x10x Papír, rongy, éghet hulladék stb.** 6x20x Faforgács, frészpor** 4x20x Gömbfa és tzifa** 6x20x Frészáru, fa-, manyag láda (göngyöleg) 6x20x Szalma és szálas takarmány*** 10x30x Öngyulladásra hajlamos szén (barna tzeg)**** 4x10x Kazánházi salak Feketeszén, koksz és zsákos mtárgy az ammniumnitrát kivételével * Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetk akkor, ha a tárolási egységek össztérfogata kisebb a táblázati méretbl adódó térfogatnál. ** A távolság mértéke a tárolt éghet anyag magassági méretéig csökkenthet, ha az építmény tárolási egység felli homlokzatát nyílás nélküli tzfalként, tetfödémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghet anyagból alakították ki. ***A távolság éghet anyagú, illetleg éghet tethéjazatú épülettl 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építményétl 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytl 4 méterre csökkenthet, ha csak 3 méternél nem magasabb és 45 m 3 -nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, illetve szálas takarmányt. Szérn és rostnövénytárolón, valamint mezn (határban) a kazlak mérete 10x50x8 méter lehet. **** Ermvi felhasználás esetén a tárolási egység méreteit a tzvédelmi hatóság a technológia függvényében ettl eltéren is megállapíthatja. 2. számú melléklet a 35/1996. (XII: 29.) BM rendelethez Az Országos Tzvédelmi Szabályzat egyes rendelkezései alól eltérést engedélyez tzvédelmi hatóságok 1. A település önkormányzat jegyzje (körjegyz), fvárosban a fjegyz: 6. (3) (4) bekezdés; 9. (2) (3) bekezdés; 14. (3) bekezdés; 16. (1) bekezdés 17. (1) (8) bekezdés; 22. (1) (2) bekezdés; 23. (1) (4) bekezdés; 29. (1) (2) bekezdés; 30. (1) bekezdés; 31. (1) (4) bekezdés; 39. (2), (3), (6) bekezdés; 46. (1) (11) bekezdés; 47. (1), (3) bekezdés; 48. (1) (3) bekezdés; 49. (1), (4), (5), (8) bekezdés; 51. (2), (4) bekezdés; 52. (1), (3) bekezdés; 53. (2) bekezdés; 56. (4) bekezdés; 57. (2), (4) bekezdés; 62. (1) (6) bekezdés; 63. (1) (4) bekezdés; 64. (1) (6) bekezdés; 65. (1) (2) bekezdés; 66. (1) (3) bekezdés; 67. (2) (5) bekezdés; 68. (3) (6) bekezdés; 69. (3) bekezdés; és 1 3 számú mellékletek. 2. Az országos parancsnok az 1. pontban nem említett rendelkezésektl.