ÖNKORMÁNYZATOK ICT HASZNÁLATA ÉS

Átírás

1 ÖNKORMÁNYZATOK ICT HASZNÁLATA ÉS ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSAI országosan reprezentatív felmérés a magyarországi önkormányzati hivatalok körében május

2 GKIeNET Kft. Postacím: 1641 Budapest, Pf Székhely: 1092 Budapest, Ráday u Tel: ; Fax: Szerző: Majoros Szilvia Tóth Attila Közreműködött: Gál András Lőrincz Vilmos Nagy Dávid Timár Szabolcs Copyright: GKIeNET Kft. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők 3

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 3 II. A FELMÉRÉS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI 6 III. AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK FONTOSABB JELLEMZŐI 16 IV. INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK, HÁLÓZATOK HASZNÁLATA 21 IV.1. Számítógép-használat, PC állomány 21 IV.2. Az önkormányzati alkalmazottak számítógép-használata 31 IV.3. Szerver-használat, szerverállomány 32 IV.4. Nyomtatóhasználat, nyomtatóállomány 38 IV.5. Számítógépes hálózatok használata 42 IV.6. Kommunikációs technológiákkal való ellátottság 47 IV.7. Informatikai stratégia 49 IV.8. Informatikai pályázatok 52 IV.9. Beszerzések, közbeszerzések 53 IV.10. Elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer 54 V. NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVEREK ÉS MUNKASZERVEZÉST TÁMOGATÓ MEGOLDÁSOK HASZNÁLATA 56 V.1. Nyílt forráskódú szoftverek használata 56 V.2. Munkaszervezést támogató megoldások 58 V.3. Felhasználók száma 59 V.4. A rendszerek fejlesztésének fontossága 61 V.5. Fejlesztési és üzemeltetési kiadások 62 VI. SZAKRENDSZEREK HASZNÁLATA 64 VI.1. Szakfeladatok IT támogatottsága 64 VI.2. Gazdasági funkciók IT támogatottsága 74 VI.3. Felhasználók száma 77 VI.4. A rendszerek fejlesztésének fontossága 83 VI.5. Fejlesztési és üzemeltetési kiadások 87 VI.6. Térinformatikai rendszerek, integrált megoldások és akkreditált iktatórendszerek használata 89 VII. RENDSZEREK ÜZEMELTETÉSE 92 VII.1. Üzemeltetési megoldások 92 VII.2. Üzemeltetéssel kapcsolatos problémák 95 VIII. ASP 98 VIII.1. A fogalom ismertsége 98 VIII.2. ASP-szolgáltatások igénybevétele a workflow, csoportmunka és tudásmenedzsment területen 99 VIII.3. ASP-szolgáltatások igénybevétele az önkormányzati szak- és gazdasági területeken 100 IX. INTERNET-ELLÁTOTTSÁG 106 1

4 IX.1. Internet-ellátottság, az internet-kapcsolatok típusai 106 IX.2. Különböző típusú internet-hozzáférések sávszélessége 110 IX.3. Internet hozzáféréssel ellátott PC-k aránya 113 IX.4. Az önkormányzati alkalmazottak internet-használata 117 X. ÖNKORMÁNYZATI HONLAPOK 120 X.1. A weboldal jellemzői 120 X.2. A honlappal kapcsolatos költések 126 X.3. Elektronikus ügyintézés szintjei 127 X.4. Online szolgáltatások a lakosság és a vállalatok számára 132 X.5. KET-nek való megfelelés 135 X.6. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kiadások 136 XI. INFORMATIKAI BIZTONSÁG 138 XI.1. Alkalmazott biztonsági megoldások, módszerek 138 XI.2. Informatikai biztonsági problémák 141 XII. ICT BERUHÁZÁSOK, KÖLTÉSEK, PÁLYÁZATOK, FEJLESZTÉSEK 144 XII.1. Informatikai költések 144 XII.2. Telekommunikációs költések 152 XIII. ÖNKORMÁNYZATI DOLGOZÓK INFORMATIKAI ISMERETEI, KÉPZETTSÉGE 156 XIII.1. A dolgozók informatikai továbbképzése 156 XIII.2. ECDL vizsgával rendelkező alkalmazottak 158 XIII.3. Informatikai területtel foglalkozó alkalmazottak 159 XIII.4. Szakképzési, informatikai képzési költések 161 XIII.5. Távoktatás, távmunka 163 XIV. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ IT FEJLESZTÉSI TERVEK 164 XIV.1. Tervezett informatikai fejlesztési költések 166 XIV.2. Az informatikai fejlesztések célterületei 168 XV. KISTÉRSÉGEK FEJLESZTENDŐ IT TERÜLETEI 173 XV.1. A kistérségi társulások szervezeti struktúrája 174 XV.2. IT infrastruktúra 177 XV.3. Informatikai fejlesztések kistérségi összefogása 180 XV.4. Informatikai fejlesztési területek 182 XV.5. Informatikai költések 186 XV.6. Telekommunikációs költések 187 XV.7. Oktatási intézmények társulási szintű fenntartása 188 XV.8. Informatikai pályázatok 189 XVI. MELLÉKLET 191 XVI.1. Táblázatok jegyzéke 191 XVI.2. Ábrák jegyzéke 195 2

5 I. BEVEZETÉS A GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft márciusáprilisában kérdőíves felmérést végzett a magyarországi önkormányzatok körében, összesen 1857 hivatal bevonásával. Jelen kutatás túlnyomó részben a 2008-as kutatásokat folytatja, de néhány területen új kérdéseket is vizsgál. A felmérés célja A vizsgálat legfőbb célja a magyarországi települési önkormányzatok informatikai és kommunikációs eszközökkel való ellátottságának, ügymeneteinek informatikai erőforrásokkal való támogatottságának, az alkalmazásszolgáltatások igénybevételének, internet-kapcsolattal való ellátottságának a felmérése, az önkormányzati dolgozók számítógép- és internet használatának, az interneten elhelyezett tartalom és az elektronikus közszolgáltatások, az informatikai biztonság kérdésének vizsgálata, valamint az informatikai és telekommunikációs költések, beruházások nagyságának meghatározása volt. Válaszadók A kutatás az önkormányzati hivatal informatikai (számítástechnikai) beszerzésekért és működésért felelős vezetőjével, ennek hiányában a jegyző, illetve helyettese vagy a polgármester megkeresésével, standard kérdőívek segítségével zajlott. A kutatásba bevont 1857 önkormányzat településtípus szerinti összetételét és regionális elhelyezkedését tekintve megbízhatóan reprezentálja a hazai önkormányzati hivatalok összességét. Az elemzést négy változó szerinti bontásban végezzük el: a regionális elhelyezkedése, a foglalkoztatottak létszáma, a költségvetési főösszeg nagysága, valamint a településtípus szerint. A régiók és a településtípus szerint 7 kategóriát használunk, az alkalmazottak létszáma és a mérlegfőösszeg szerint pedig 5 kategóriát 1. Az elemzéshez használt kategóriák közül a településtípussal kapcsolatban teszünk néhány rövid megjegyzést. A községeket a tavalyi felméréshez hasonlóan három kategóriára osztottuk: önállóan gazdálkodó községek, körjegyzőségi székhelyek és körjegyzőségi tagtelepülések. 1 Egyes esetekben a mélyebb elemezhetőség érdekében részletesebb felbontást használtunk. 3

6 Az utóbbi két csoport létrehozását az indokolta, hogy az összes község több mint fele körjegyzőségi rendszerben működik, így ez a felosztás lehetővé teszi a különböző formában gazdálkodó községek közötti eltérések feltárását. A településtípusoknál az elemzés során a községi és nagyközségi önkormányzatokat külön kezeljük, jóllehet közigazgatási szempontból státuszuk sok tekintetben hasonló. A községek és a nagyközségek elkülönítésének célja annak vizsgálata, hogy a nagyközségek képeznek-e valamilyen átmenetet az informatikai eszközök és technológiák használatában a községek és a városok között. Az elemzésben külön kategóriaként kezeljük a városokat, valamint együttesen a megyei jogú városokat, a kerületeket és a fővárost. A megyei jogú városok, kerületek önkormányzatai összevonásának oka, hogy a kutatás során vizsgált mennyiségi ismérvek szerint ezek az önkormányzatok más nagyságrendet jelentenek, mint a városi hivatalok. A felmérés egyik célja az volt, hogy a lehető legnagyobb pontossággal megismerjük és bemutassuk az önkormányzatok informatikával kapcsolatos mennyiségi paramétereit. Mivel a mennyiségi ismérvek esetében a nagyobb önkormányzatoknál nagy szórást feltételeztünk, ezért a városok és a nagyobb önkormányzatok esetében a teljességre törekedtünk. A 266 városi önkormányzat közül 192 válaszolt kérdéseinkre, ami több mint 70%-os válaszadási arányt jelent, a Magyarországon működő 46 kerületi és megyeszékhelyi önkormányzat közül pedig 31-től kaptunk választ, tehát közel 70%-ukat sikerült megkérdeznünk, ezenkívül a fővárosi önkormányzat is reagált megkeresésünkre. 4

7 1. TÁBLÁZAT A SOKASÁG ÉS A MINTA ÖSSZETÉTELE* Sokaság Minta súlyozatlanul Minta súlyozva N % N % N % Az önkormányzati hivatal regionális elhelyezkedése szerint Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Településtípus (az önkormányzat székhelye) szerint Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület, főváros Az önkormányzatban dolgozó főállású alkalmazottak létszáma szerint Nincs, nem tudja fő fő fő fő felett Az önkormányzat évi költségvetési főösszege szerint 100 millió Ft alatt millió Ft millió Ft millió Ft milliárd Ft felett Összesen *A százalékos adatok összege a kerekítések miatt eltérhet a 100-tól 5

8 II. A FELMÉRÉS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI Számítógép használata A magyarországi önkormányzatok 97%-a rendelkezik legalább egy számítógéppel, 96%-ánál használnak asztali és 48%-ánál hordozható PC-t, a kézi számítógépek elterjedtsége marginális. 1. ÁBRA A LAPTOP-PENETRÁCIÓ ALAKULÁSA (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőség tagtelepülése Önálló község Város Országosan Számítógépállomány Az önkormányzatok átlagosan 15,4 asztali és 2,2 hordozható számítógépet üzemeltetnek, összesen mintegy 47,1 ezer darab desktop és 6,8 ezer darab laptop géppel rendelkeznek. 2. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY NAGYSÁGÁNAK ALAKULÁSA ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEK HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPEK Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Önálló község Nagyközség Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Város Megyei jogú város, kerület 6

9 Szerver-használat A számítógépet használó önkormányzati hivatalok 35%-a rendelkezik szervergéppel ban egy kissé lelassult a szerverek használatának terjedése, jelenleg összesen mintegy 1060 önkormányzati hivatalban üzemeltetnek szervert. Az önkormányzatok 27%-a használ szerverként üzemelő PC-t, 10%- a különálló szerverházban (toronyban) működő szervert és 3%-a rack-szekrényben működő szervert. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 3. ÁBRA A KÜLÖNBÖZŐ SZERVERTÍPUSOK HASZNÁLATA (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 0% Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan PC-szerver Torony Rack Szerver-állomány Az önkormányzatok összesen mintegy 1300 darab PC-t működtetnek szerverként, 720 darab különálló szerverházban működő szerverrel és körülbelül 500 darab rack-szekrényben üzemelő szerverrel rendelkeznek. A szerverként üzemelő PC-k több mint fele a községekhez és nagyközségekhez tartozik, a torony-szervereknek már csak az egyötöde, míg a rackszervereknek már csak töredéke található ezeknél a településtípusoknál. LAN WLAN A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 57%-ának van belső számítógépes hálózata (LAN), 1%-a jelezte azt, hogy egy éven belül kialakítja a LAN hálózatát, valamint további 2%-a mondta, hogy leghamarabb 2010-ben kerít sort ilyen fejlesztésre. A tervezők arányának csökkenése ugyanakkor a LAN terjedési ütemének lassulását vetíti előre. A felmérés alapján 2009 végére a számítógépet használó önkormányzatok 58%-ánál működik majd LAN hálózat. A vezeték nélküli lokális hálózat elterjedtsége már jóval alacsonyabb, mint a LAN hálózaté, a számítógéppel rendelkező önkormányzatok 22%-a használ WLAN hálózatot. A bővülésnek továbbra is a hordozható számítógépek terjedése adhat lendületet, ugyanakkor a bővülés előre láthatóan egyre lassulni 7

10 fog, ahogy az már 2008-ban is látható volt. Ezt a fejlesztési tervek is alátámasztják: az önkormányzatok 2%-a tervezi WLAN hálózat kialakítását a következő 1 évben, és további 2%-a szándékozik WLAN-t létrehozni két éven belül. 4. ÁBRA A WLAN HASZNÁLATÁNAK ALAKULÁSA (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan Nyílt forrású szoftverek és munkaszervezést támogató megoldások használata Elektronikus bankszámlakezelő rendszer Szakfeladatok IT támogatottsága A nyílt forráskódú szoftverek használata 2003 óta nagymértékben növekedett az önkormányzati szférában, jelenleg a PC-t használó önkormányzatok 40%-a használ nyílt forráskódú szoftvereket, és további 4%-a tervezi ezek alkalmazását a közeljövőben (1200, illetve 100 önkormányzat. A magyarországi önkormányzatok körében még nagyon csekély az elterjedtsége a csoportmunka szoftvereknek, a workflow, illetve a tudás- és tartalommenedzsment megoldásoknak. Az előbbit a hivatalok 3-4%-a, utóbbiakat 2%-a használja, a bevezetést tervezők aránya pedig 3-4%. A PC-vel rendelkező önkormányzatok kétharmada használ elektronikus bankszámlakezelő rendszert (terminált), valamint további 2%-a tervezi alkalmazását 2 éven belül. A költségvetési főösszeg növekedésével párhuzamosan az e-banking rendszerek alkalmazása is gyakoribbá válik, amíg az 50 millió forintnál kevesebből gazdálkodók 39%-a használ ilyen megoldást, addig az 500 millió forint feletti mérlegfőösszeggel rendelkező önkormányzatok esetében 80% körüli ez az arány. Az önkormányzati szakterületek közül összesen 20 feladatkör esetében vizsgálatuk meg azok informatizáltságát, és az eredmények alapján az önkormányzatok működési területeit három csoportba osztottuk az informatikai támogatottság szerint. Az első csoportot az informatika által gyakran, a másodikat az informatika által kevésbé támogatottnak, a 8

11 harmadikat pedig informatikai támogatást ritkán élvező területeknek nevezhetjük. A gazdasági ügyeken belül külön megvizsgáltuk a 4 legfontosabb funkciót. 2. TÁBLÁZAT TÁMOGATJÁK-E ÖNÖK INFORMATIKÁVAL AZ ALÁBBI TERÜLETEKET? (%-OS ARÁNY ÉS SOKASÁGI BECSLÉS A PC-T HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) Használ informatikai támogatást Tervezi a terület informatikai támogatását % darab % darab Informatikával gyakran támogatott területek Adóügyek Iktatás Gazdasági ügyek Vagyonnyilvántartás Személyzeti ügyek Szociális igazgatás Informatikával kevésbé támogatott területek Testületi és bizottsági munka Igazgatási és hatósági ügyek Oktatási ügyek Építéshatóság Informatikával nem támogatott területek Szabálysértés Ipari és kereskedelmi igazgatás Egészségügyi igazgatás Lakásügyek Beruházás, közbeszerzés Közterület-felügyelet Művelődés, oktatás, sport Környezetvédelem Közlekedés Gazdasági ügyek Intézményi számvitel Munkaerő-gazdálkodás Intézményi kontrolling Projektmenedzsment Használt szakszoftverek ASP szolgáltatás igénybe vétele Összességében elmondható, hogy rendkívül széles szoftverskálát alkalmaznak az önkormányzatok. Tekintettel az egyre nagyobb fokú integráltsági követelményekre, ez nem tekinthető kedvezőnek. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a MÁK szoftvereinek alkalmazása elég elterjedt, ami egy egységes önkormányzati igazgatási platform alapját képezheti. Az önkormányzatok ASP-vel kapcsolatos tájékozottsága még igen alacsonynak mondható, mindössze 10%-a ismeri pontosan az ASP modell működését, 28%-a hallotta már ezt a kifejezést, 62%-a viszont még egyáltalán nem találkozott ezzel a fogalommal vagy nem tudott válaszolni. 9

12 Az alkalmazásszolgáltatások használata mind a munkaszervezést támogató megoldások, mind a szakhatósági szoftverek esetében még nagyon ritka, és bár jelentős potenciál rejtőzik az érintett körben, a jelenlegi bázis nagyon kicsi. A workflow, a csoportmunka és a tudásmenedzsment területén az érintett hivatalok 7-14%-a alkalmaz ASP-t (10-30 önkormányzat), míg a szakhatósági szoftvereket illetően 1-6% az ASP-t igénybe vevők aránya (legfeljebb 100 hivatal). Internet-penetráció Az internetkapcsolatok típusai Az önkormányzati hivatalok 93%-a rendelkezett 2009 elején valamilyen internet-hozzáféréssel, a számítógépet használó önkormányzatok esetében ez az arány 96%-os. A penetráció nem változott szignifikánsan hez képest ben az internet-hozzáférések terén az önkormányzatok körében is megindult a minőségi csere, a szélessávú kapcsolatok elterjedése. A technológia jellegét illetően ez a trend 2006-ban erősen lelassult, 2007-ben azonban ismét dinamikus bővülés történt a fejlettebb technológiák terén ban nem történt számottevő változás, az elavultabb megoldások azonban fokozatosan szorulnak vissza elején (ahogyan már 2006-ban is) a DSL-csatlakozás volt a legelterjedtebb kapcsolati forma, az internet-hozzáféréssel rendelkező önkormányzatok 57%-a használ DSL-kapcsolatot. 5. ÁBRA A SZÉLESSÁVÚ INTERNETKAPCSOLATOK ELTERJEDTSÉGE (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) 100 % 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 0 % Keskenysávú Szélessávú Nincs internet, nem tudja, válaszhiány 8 A szélessávú kapcsolat elterjedtsége Az önkormányzati hivatalok 83%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel. Szélessávúnak tekintettük a DSL, a kábel TV-s, a bérelt vonali, az optikai, a műholdas és a mikrohullámú kapcsolatot ban dinamikusan bővült a szélessávú hozzáférések részaránya, miközben a keskenysáv egyre jobban visszaszorul. 10

13 Közháló-köznet Az internet-kapcsolattal rendelkező önkormányzatok egynegyede bevallása szerint (27%-a) közháló-köznet program keretében fér hozzá a világhálóhoz, ez közel 800 hivatalt jelent (2007-ben még 900 ilyen önkormányzat volt). Amíg a legkisebb községek több mint egyharmada veszi igénybe a közháló-köznet programot, addig a városoknál 5% a megfelelő érték. A megyei jogú városok, kerületek esetében mindössze 1 hivatal jelezte, hogy ilyen módon jut internet-hozzáféréshez. Honlap-penetráció Elektronikus szolgáltatások A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 74%-a rendelkezik saját honlappal, ami összesen mintegy 2300 önkormányzati weboldalt jelent. A honlap-penetráció igen jelentősen nőtt a számítógépet használó önkormányzatok körében a 2004-ben mért 40%-hoz képest. A saját honlappal rendelkezőknek mindössze 5%-a készítette el weboldalát 2000 előtt től kezdve folyamatosan nőtt a honlapot létrehozó önkormányzatok száma, a jelenleg működő önkormányzati weboldalak mintegy négyötöde 2002-ben vagy azt követően készült el. A honlappal rendelkező önkormányzatok 27%-ának weboldalán (mintegy 600 honlapon) találkozhatunk az ügymenetekről szóló információkkal, ügymenetleírásokkal. Ez jelentős előrelépés a 2005-ös 12%-hoz képest, ugyanakkor kevesebb, mint a 2007-es 35%, aminek az az oka, hogy a honlapok egy jelentős részénél az ügymenetleírásokat felváltották a letölthető űrlapok. A honlapok 33%-áról tölthetők le nyomtatványok, űrlapok, ami azt jelenti, hogy összesen 750 ilyen lehetőséget biztosító önkormányzati weboldal van Magyarországon. Azon önkormányzatok aránya, amelyeknél a weboldalról letöltött űrlapok elektronikus formában is benyújthatók, mindössze 5%. 3. TÁBLÁZAT MILYEN FEJLETTSÉGŰ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK FELÉ? (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1339) Nyújt szolgáltatást Információ Szolgáltatás fejlettsége Interakció Kétoldalú interakció vagy tranzakció Község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan * Az információ, interakció, illetve kétoldalú interakció, tranzakció oszlopok összege nem egyenlő a nyújt elektronikus szolgáltatást oszlop értékekeivel, mivel egy önkormányzat különböző szintű szolgáltatást nyújthat eltérő területeken. 11

14 IT biztonsági eszközök használata Az informatikai biztonsági megoldások közül továbbra is a víruskereső, vírusirtó szoftvereket preferálják az önkormányzatok, a számítógéppel rendelkező hivatalok 87%-a alkalmaz ilyen szoftvereket, ami megegyezik a 2006-ban és ben mért értékkel. A második legelterjedtebb biztonsági megoldás a tűzfal, amelyet az önkormányzatok 77%-a használ, míg az adatokról biztonsági mentést készítők aránya szintén kis mértékben nőtt 2007-hez képest (42%). A kémprogramkereső és -irtó szoftvereknél minimális emelkedés tapasztalható ban. Biztonságos szervert a számítógéppel rendelkező önkormányzatok 13%-a üzemeltet, a biztonsági szolgáltatásokra való előfizetés pedig 17%-ukra jellemző. 6. ÁBRA MILYEN INFORMATIKAI BIZTONSÁGI MEGOLDÁSOKAT HASZNÁLNAK? (%-OS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 100 % 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 0 % biztonsági szolgáltatásokra való előfizetés biztonságos ( secure ) szerver kémprogramkereső és -írtó szoftver külső adatmentés tűzfal vírusirtó, víruskereső szoftver Informatikai beruházások Folyó informatikai kiadások Az önkormányzati szektor 2007-ben mintegy 6,5 milliárd forintot, 2008-ban pedig 7,2 milliárd forintot fordított az informatikai terület fejlesztésére és üzemeltetésére (az IT személyzet bérköltsége nélkül). Az informatikai költéseken belül a hardver kategória volumene volt a legnagyobb, erre 2007-ben és 2008-ban is mintegy 3,3 milliárd forintot (egyszeri és folyó költések) fordítottak az önkormányzatok. A teljes hardver fejlesztés mintegy 90%-át mindkét évben az alap hardver infrastruktúra bővítése adta. A szoftverfejlesztéseket illetően 2008-ban emelkedést tapasztalhattunk mind az alap-, mind a célszoftverek kapcsán, számítógépes programokra fordított kiadások aránya kissé eltolódott a célszoftverek irányába. Az önkormányzatok folyó informatikai kiadásai több mint 20%-kal emelkedtek 2008-ban a 2007-es értékhez képest. A folyó 12

15 informatikai kiadásokon belül a kiegészítő hardver vásárlások, a szoftver támogatási díjak és az informatikai szolgáltatások hasonló részarányokat képviseltek, mindhárom területre nagyjából 1 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok. 7. ÁBRA AZ EGYSZERI ÉS A FOLYÓ INFORMATIKAI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Weboldal fejlesztése IT szolgáltatás Szoftver Hardver IT személyzet bérköltsége Weboldal üzemeltetése IT szolgáltatás Szoftver Hardver Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Telekommunikációs kiadások Az egyszeri telekommunikációs kiadások összege 2008-ban 450 millió forint körül alakult országos szinten. Az összes telekommunikációs beruházás több mint felét végezték el a városok és a megyei jogú városok, kerületek, egytizedét a nagyközségek, egyharmadát pedig a községek. A 2007-es évhez képest jelentős változást nem tapasztalhatunk sem a költések összegében, sem a szerkezetében. A 2009-es év egyértelműen eltérést mutat a tendenciától, az önkormányzatok tervei alapján a teljes beruházás értéke 320 millió forintra csökkenhet, ami a városok és a legnagyobb önkormányzatok kiadás-visszafogási terveinek köszönhető. A folyó telekommunikációs kiadások 2008-ban mintegy 4,3 milliárd forintot tettek ki, ennek közel kétharmada a vezetékes, egyharmada pedig a mobiltelefonnal kapcsolatos költség volt. A kiadások szerkezetét tekintve azt láthatjuk, hogy az előfizetési díj és a forgalmi díj a vezetékes telefon esetében 30-70%-ban, a mobiltelefon kapcsán pedig 25-75%-ban részesedik a teljes költségből. A településméret növekedésével fokozatosan csökken az előfizetési díj aránya, ezzel párhuzamosan pedig emelkedik a forgalmi díj hányada a költésen belül. 13

16 IT képzések Informatikai alkalmazottak Szakképzési kiadások Oktatási intézmények fejlesztésére tervezett informatikai kiadások A számítógépet használó önkormányzatok 5%-ánál vett részt legalább egy vezető beosztású munkavállaló informatikai továbbképzésben 2008-ban, ami összesen 160 önkormányzatot jelent ben az érintett hivatalok 2%-ánál, mintegy 70 önkormányzatnál kerülhet sor a vezetők IT-képzésére. Az egyéb beosztású alkalmazottak képzésére 2008-ban összesen 380 önkormányzatnál volt példa, míg 2009-ben a jelenlegi tervek alapján 130 hivatalnál várható ilyen jellegű oktatás. A számítógépet használó önkormányzatok 16%-ánál foglalkoztatnak informatikai szakembert, ez mintegy 500 önkormányzatot jelent. A magyarországi önkormányzatok becslésünk alapján összesen mintegy 900 informatikust foglalkoztatnak, 2007-hez képest ez jelentős visszaesést jelent, ami főként a községekben tapasztalható létszámcsökkentésnek köszönhető. Az informatikusok között többségben vannak a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ők a teljes létszám felét teszik ki, 140-ra tehető a középfokú végzettségűek, 220-re az OKJ-s képesítéssel rendelkezők és 90-re az egyéb képesítéssel bírók száma. Az önkormányzatok átlagosan 180 ezer forintot költöttek szakképzésre 2008-ban és várhatóan hasonló összeget fordítanak e célra 2009-ben. Ennek alapján a teljes önkormányzati szektor összes szakképzési kiadását 2008-ban 560 millió forintra, 2009-ben pedig 550 millió forintra becsüljük. Az informatikai képzéssel kapcsolatos költéseket illetően a es tendencia folytatódni látszik, miszerint jelentősen csökken a korábbi évekhez viszonyítva az IT képzésekre fordított összegek nagysága. Az egy önkormányzatra jutó átlagos informatikai képzési kiadás 11 ezer forint volt 2008-ban és e körül várható 2009-ben is. Összességében az önkormányzatok 2008-ban és 2009-ben is 35 millió forint körüli értékben áldoznak munkavállalóik informatikai jellegű képzésére. Az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatok által az oktatási intézmények fejlesztésére fordított informatikai kiadások összege 2008-ban 1,8 milliárd forint körül alakult, míg a 2009-es érték ennél kevesebb, 1,5 milliárd forint körül várható, aminek már az IT költéseknél is említett 2 éves időtáv okozta bizonytalanság az oka. A kiadások szerkezetét illetően mindkét évben a nem tantermi alap hardver infrastruktúra és a tantermek informatikai ellátottságának fejlesztése kapja a legnagyobb hangsúlyt (30-32%, illetve 27-30%). Ezt követi az alap szoftverek beszerzése és az oktatási adminisztrációs és ügyviteli rendszerek bevezetése egyaránt körülbelül 10%-os részaránnyal. Az számítógépes hálózati infrastruktúra bővítése és az IT biztonsági megoldások bevezetése 5-8%-os részesedéssel bír mindkét 14

17 Kistérségi társulások jellemzői évben, a telefon infrastruktúra fejlesztése 4%, a honlap megújítása 2-3%, az elektronikus iktatás, iratkezelés, archiválás kialakítása és a távoli elérést biztosító rendszer kiépítése pedig ennél is kisebb hányadát teszik ki az oktatási intézmények informatikai fejlesztési kiadásainak. A kistérségi társulások nagyjából egynegyede-egynegyede 1-9, 10-15, 16-20, illetve 20-nál több települést foglalnak magában. A társulásokat alkotó települések számának különbsége a régiók településszerkezetére vezethetők vissza, amíg az Alföldön a nagyfalvas struktúra a jellemző, addig a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön a kis települések vannak túlsúlyban. A kistérségi feladatokat ellátó munkaszervezet méretét illetően az 5-6 fős irodák vannak többségben (38%), a többi kategória szinte azonos arányban képviselteti magát. 4. ÁBRA A KISTÉRSÉGEK LÉTSZÁM ÉS TELEPÜLÉSSZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS ÖSSZES KISTÉRSÉG KÖRÉBEN, N=166) 19% 20% 30% 25% 23% 38% 23% 22% 1-4 fő 5-6 fő 7-10 fő 10 fő felett 1-9 település település település 20 település felett Kistérségi társulások jellemzői Kistérségi társulások tervezett informatikai kiadásai A kistérségek ügyeiknek a résztvevő települések önkormányzataitól független megvalósítását preferálják, a társulások majd négyötöde (79%) önkormányzatoktól különálló társulásban szervezi meg feladatait. A társulás munkáját a kistérségek legtöbbször a gesztor önkormányzat székhelyén, de az önkormányzattól eltérő irodában (52%) végzik. A kistérségek többsége (62%) kizárólag saját rendszerében követi nyomon a társulás folyamatait. A kistérségi társulások 2008-ban mintegy 90 millió forintot költöttek az informatikai infrastruktúrájuk fejlesztésére, ben pedig közel 80 millió forintot terveznek erre a célra fordítani. A folyó informatikai költségek nagysága a fejlesztési kiadásokéval nagyjából megegyezik, 2008-ban közel 80 millió forintot, ben pedig várhatóan mintegy 90 millió forintot visznek majd el a folyó költések. 15

18 III. AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK FONTOSABB JELLEMZŐI A magyarországi települések túlnyomó többsége (86%) község státuszú, részletesebben vizsgálva elmondható, hogy 39% a körjegyzőségi tagtelepülések, 21% a körjegyzőségi székhelyek, 25% pedig az önállóan gazdálkodó községek hányada. Az önkormányzati hivatalok 5%-a nagyközségekben, 8%-a városokban, 1%-a pedig megyei jogú városokban, illetve a fővárosi kerületekben működik. A Magyarországon működő 3174 települési önkormányzat közül tehát 2707 községi önkormányzat, 155 található nagyközségekben, 266 városokban és 46 megyei jogú városi, illetve kerületi önkormányzatként funkcionál. Az egy települési önkormányzatra jutó lakosok száma átlagosan mintegy 3200 fő. A teljes lakosság 27%-a a községekben, 35%-a a nagyközségekben és a városokban, 38%- a pedig a megyei jogú városokban és a kerületekben él. Az önkormányzati hivatalok átlagosan 15,3 főt foglalkoztattak 2008-ban, ami azt jelenti, hogy az átlagos alkalmazotti létszám gyakorlatilag nem változott 2007-hez képest. Az önkormányzatok munkaerő-állományának belső struktúráját vizsgálva elmondhatjuk, hogy a munkatársak túlnyomó többségét természetesen a nem vezető beosztásúak teszik ki. A hivatalok átlagosan 13,1 fő egyéb beosztású alkalmazottról tettek említést, míg a vezetők átlaglétszáma 2,2 fő volt. Az előző évben készített felmérésünkhöz képest a vezetők és az egyéb alkalmazottak átlaglétszáma nem változott. 5. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT 2 (ÁTLAGÉRTÉKEK ÉS SOKASÁGI BECSLÉS AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Önkormányzatok száma (db) Önkormányzatok megoszlása (%) Átlagos lakosságszám (fő) Teljes lakosságszám (ezer fő) Átlagos költségvetési főösszeg (millió Ft) Teljes költségvetési főösszeg (milliárd Ft) Átlagos alkalmazotti létszám (fő) Teljes alkalmazotti létszám (fő) Körjegyzőségi tagtelepülés , Körjegyzőségi székhely , Önálló község , Nagyközség , Város , Megyei jogú város, kerület , Összesen , A táblázatban a főváros adatai nem szerepelnek az egyes jellemzők összevethetősége érdekében. 16

19 Az önkormányzatok több mint 40%-a legfeljebb 5 dolgozóval végzi munkáját, 30%-a 6-10 főt foglalkoztat, míg egynegyede ennél magasabb létszámmal működik. A hivatalok 8%-ánál nincsen főállású alkalmazott, 18%-ánál 1-2 fő, 19%-ánál 3-5 fő látja el a teendőket. A hasonlónak tartott önálló község és a nagyközség kategóriák közötti különbség már a hivatal létszámát vizsgálva is tetten érhető, amíg az önálló községekben működő önkormányzatok egyötödénél az alkalmazottak száma legfeljebb 5 fő, addig a nagyközségi önkormányzati hivatalok 86%-ában 10-nél többen dolgoznak. 6. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN DOLGOZÓ ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMÁNAK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉS TÍPUSÁVAL (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) 0 fő 1-2 fő 3-5 fő 6-10 fő fő fő fő 100 fő felett Nem tudja, válaszhiány Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület, főváros 100 Országosan Az önkormányzati hivatalok 2008-ban összesen mintegy 48,6 ezer főt foglalkoztattak, köztük 6,9 ezer főt vezető beosztásban, 41,7 ezer főt pedig egyéb alkalmazottként. Az összes foglalkoztatott 35%-a dolgozott a községi, 6%-a a nagyközségi, 29%-a a városi, 31%-a pedig a megyei jogú városi, a kerületi hivataloknál és a fővárosi önkormányzatnál hez képest a legjelentősebb változást az jelenti, hogy bővült a körjegyzőségi formában működő önkormányzatok száma, ezzel együtt pedig az ott dolgozó alkalmazottak részaránya is emelkedett. 7. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN DOLGOZÓ ALKALMAZOTTAK SZÁMA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT (AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Vezető beosztásúak Egyéb beosztásúak Összes alkalmazott Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület, főváros Összesen A 2. táblázatban szereplő értéktől való eltérést a fővárosi adat szerepeltetése okozza. 17

20 Az önálló községek számában csökkenés figyelhető meg, mivel 2008-ban tovább bővült a körjegyzőségi rendszerben működő települések köre, az önálló községek felső rétegéből körjegyzőségi székhelyek, a kisebb településekből pedig körjegyzőségi tagtelepülések váltak. Ennek a folyamatnak a hátterében több tényező is állhat: egyrészt a finanszírozási nehézségek, mivel sok kis község nem képes önállóan ellátni feladatait a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokból. Másrészt egyes támogatásokhoz (pl. ÖNHIKI) való hozzájutás feltétele a körjegyzőségbe való tartozás, harmadrészt valószínűleg sokan felismerték, hogy egyszerűen hatékonyabb ez a fajta működési forma. Az önkormányzatok 54%-ánál legfeljebb egy vezető beosztású munkavállaló van, sőt 16%-ánál egy sincs. Ezeken a helyeken nyilvánvalóan a polgármester sem főállásban látja el megbízatását. További 30%-nál két vezető beosztású dolgozóról tettek említést, 7% 3-5 főt, 5% 6-10 főt, míg 2% 10 főnél több vezetőt foglalkoztat. Az érdemi választ nem adók aránya számottevően javult az előző felméréshez képest. Az egyéb beosztású alkalmazottak létszámát tekintve az önkormányzatok 55%-a legfeljebb 5 főt alkalmaz főállásban, ebből 11% senkit sem. A 6-10 ügyintézővel dolgozók aránya 2008-ban 23% volt, és 20% tett említést 10-nél több munkatársról. Az átlaglétszám enyhe csökkenését részben magyarázza, hogy a körjegyzőségek számának növekedésével emelkedett a legfeljebb 2 fő egyéb beosztású alkalmazottal működő hivatalok aránya. 8. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK/EGYÉB BEOSZTÁSÚAK SZÁMA (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Vezető beosztásúak Egyéb beosztásúak Nincs ilyen fő fő fő fő nél több Nincs válasz Átlagosan (fő) 2,3 2,0 2,2 2,2 11,9 12,8 13,1 13,1 Az önkormányzatok 2008-ban átlagosan mintegy 870 millió forintból gazdálkodtak, de a kötelező és az önkéntes vállalások függvényében értelemszerűen igen nagy a szóródás a települések közigazgatási státusza szerint. Míg egy községi önkormányzat 200 millió forintot költhetett 2008-ban, addig egy nagyközségi hivatal büdzséje 890 millió forintot tett ki. A több kötelező feladat, a nagyobb helyi adóbevételek és normatív 18

21 támogatások érződnek a városi települések költségvetési főösszegében, ami átlagosan közel 3,3 milliárd forintot ért el 2008 folyamán. A megyei jogú városi, valamint a kerületi önkormányzatok átlagosan több mint 26 milliárd forintból gazdálkodhattak tavaly. Az önkormányzatok 2007-ben mintegy 2750 milliárd forintból gazdálkodtak, amiből 532 milliárd forintot költöttek el a községek, 139 milliárd forintot a nagyközségek, 878 milliárd forintot a városok és 1206 milliárd forintot a megyei jogú városok, kerületek hez képest a városok esetében érezhető leginkább a kiadások visszafogása, a többi településtípusnál nem történt érdemi változás. A legkisebb községek több mint 80%-a 100 millió forintnál kisebb összegből gazdálkodott 2008-ban, míg a körjegyzőségi székhelyeknél 23%, az önálló községek esetében pedig 9% ez az arány. A nagyközségek körében csak az önkormányzatok 20%-a rendelkezett 500 millió forintnál kisebb összeg felett, míg a városok gyakorlatilag teljes köre legalább 500 millió forintos költségvetésből gazdálkodott. Az önkormányzatok 23%-ának 50 millió forintnál kevesebb forrás jutott, 18%-a millió forintból gazdálkodott, 15%-ának mérlegfőösszege millió forint között, 24%-ának pedig millió forint között mozgott. 501 millió forintnál nagyobb költségvetéssel az önkormányzatok 20%- a rendelkezett. 9. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI FŐÖSSZEGÉNEK KAPCSOLATA A TELEPÜLÉSTÍPUSSAL (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Megyei jogú Körjegyzőségi Körjegyzőségi Önálló város, Nagyközség Város tagtelepülés székhely község kerület, Országosan főváros 50 millió Ft alatt millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft felett Összesen A fejezeten belül fentebb megtalálható településtípus foglalkoztatott létszámmal, illetve költségvetési főösszeggel való összefüggéseit azért ajánljuk az olvasó figyelmébe, mert az elemzés során ezen kategóriák szerint fogjuk jellemezni, hogy egy adott technológia az önkormányzatok mely csoportjára jellemző az átlagosnál nagyobb mértékben. Az elemzés gördülékenysége (olvashatósága) miatt nem lehetséges minden esetben részletesen leírni, hogy egy adott létszám-, vagy költségvetési főösszeg kategória milyen 19

22 településeket tömörít, ezért érdemes megjegyezni néhány szinte egy-egy értelmű hozzárendelést. Biztosan állítható például, hogy a főállásban 0 főt foglalkoztató, illetve az 50 millió forintnál kisebb költségvetési főösszeggel rendelkező önkormányzatok gyakorlatilag azonosak a körjegyzőségi tagtelepülésekkel. A 20 főnél többet foglalkoztató önkormányzatok nagy valószínűséggel nagyközségek vagy városok. A 2 milliárd forint feletti költségvetésű önkormányzatok szinte kizárólag legalább városi rangú településekkel, vagy kerületekkel azonosíthatóak. 20

23 IV. INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK, HÁLÓZATOK HASZNÁLATA IV.1. Számítógép-használat, PC állomány Számítógép használata A magyarországi önkormányzatok 97%-a rendelkezik legalább egy számítógéppel. A városok, valamint a megyei jogú városok és a kerületek mindegyike használ PC-t, csak az 5 főnél kisebb létszámmal és a kis költségvetéssel működő önkormányzatok körében kaptunk nemleges választ a számítógép meglétére vonatkozó kérdésre. Összességében a 3174 magyarországi önkormányzat közül több mint 3000-nél használnak személyi számítógépeket. Magyarországon mintegy 100 olyan községi önkormányzat található, amely jelenleg nem rendelkezik számítógéppel, ebből 80 hivatal a későbbiekben sem szándékozik PC-t használni. 10. TÁBLÁZAT A SZÁMÍTÓGÉP-ELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA (SZÁZALÉK ÉS DARABSZÁM AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Körjegyzőségi tagtelepülés 89% % % % 1152 Körjegyzőségi székhely 98% % % % 663 Önálló község 100% % % % 787 Nagyközség 99% % % % 155 Város 100% % % % 266 Megyei jogú város, kerület 100% % % % 47 Összesen 96% % % % A számítógépek használatánál azt is tudnunk kell, hogy a legkisebb települések közül mintegy 100 olyan község van, ahol nem dolgozik főállású alkalmazott, mégis rendelkeznek számítógéppel, összesen közel 500 darab PC-vel. Ezeknek a gépeknek a kétharmada 3 évesnél idősebb, közel egynegyede pedig 5 évesnél is öregebb. Ennek a hátterében az állhat, hogy ezek a kis települések valamilyen program vagy pályázat keretében kaptak néhány számítógépet, amelyek azóta is a helyükön állnak, viszont napi munkavégzésre nem használják őket. 4 Hordozható számítógépek A hordozható számítógépek (notebook, laptop) esetében már alacsonyabb a penetráció, az önkormányzatok 48%-a rendelkezik hordozható számítógéppel, ami országos szinten mintegy 3 százalékpontos javulás jelent 2007-hez képest. A laptop penetrációja folyamatosan növekedett az elmúlt néhány évben, aminek egyik mozgatórugója a hordozható gépek árának fokozatos csökkenése, és ezáltal az asztali PC-kéhez való 4 A penetrációs érték 2006-os csökkenését az magyarázza, hogy az akkori mintában nagyobb volt a legkisebb települések súlya, mint a másik két felmérés esetében. 21

24 közeledése volt. Megfigyelhető, hogy a körjegyzőségi székhelyeken elterjedtebb a notebook használata, mint az önálló községeknél, amit magyarázhat, hogy itt a tagtelepülésekkel való kapcsolattartáshoz nagyobb mobilitásra van szükség. A tendencia alapján ezeknél a településeknél további bővülésre lehet számítani, középtávon az ellátottság meghaladhatja a 70%-ot. A hordozható gépek használata többnyire még mindig a vezetőkre, illetve a képviselőtestület tagjaira jellemző, akik ezáltal egyes feladatokat akár otthonról vagy útközben is el tudnak végezni, ez újabb motivációt jelent a laptopok használatát illetően. Az átlagnál lényegesen alacsonyabb penetrációs érték jellemző a körjegyzőségi tagtelepülésekre (26%), míg a megyei jogú városoknál, kerületeknél 100% a hordozható PC-t is használók aránya 11. TÁBLÁZAT AZ ASZTALI ÉS A HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA (SZÁZALÉK ÉS DARABSZÁM AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Van asztali gép Van hordozható gép Van kézi számítógép % darab % darab % darab Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Összesen % 8. ÁBRA A LAPTOP-PENETRÁCIÓ ALAKULÁSA (SZÁZALÉKOS ARÁNYOK A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

25 Kézi számítógépek Számítógépek száma A kézi számítógépet használók aránya országos viszonylatban rendkívül alacsony (2%), egyáltalán nem jellemző a kisebb önkormányzatok esetében, a városok 9%-a, a megyei jogú városok és a kerületek 18% rendelkezik ilyen eszközzel. Az önkormányzatok átlagosan 15,4 darab asztali, 2,2 darab hordozható és 0,1 kézi számítógéppel rendelkeznek. Amíg körjegyzőségi tagtelepülések csak 3,3, addig a megyei jogú városok és kerületek átlagosan 375 számítógéppel rendelkeznek. A hordozható számítógépek számát csak az ilyen típusú géppel bíró önkormányzatok körében vizsgálva 4,5 darabos átlagértékről beszélhetünk. A laptopot használók körében magasabb az átlagos PC-szám, országosan 25 asztali géppel és összesen mintegy 30 számítógéppel rendelkeznek az ilyen hivatalok. A 2007-es eredményekkel összevetve azt láthatjuk, hogy összességében nem történt számottevő változás, az önálló községek és a legnagyobb települések esetében növekedett némelyest az átlagos PC-állomány, ez egyrészt a hordozható gépek száma emelkedésének, illetve előbbi csoport esetében az önkormányzati struktúra átrendeződésének köszönhető. 12. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTÓGÉPEINEK ÁTLAGOS SZÁMA (ÁTLAGÉRTÉKEK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) Asztali gép Hordozható gép Kézi számítógép Összesen Körjegyzőségi tagtelepülés 3,2 3,0 0,3 0,3 0,0 0,0 3,6 3,3 Körjegyzőségi székhely 7,8 8,3 0,9 1,0 0,1 0,0 8,7 9,2 Önálló község 8,3 9,1 0,9 1,1 0,0 0,0 9,1 10,2 Nagyközség 17,7 16,8 2,2 2,5 0,1 0,1 20,0 19,4 Város 49,0 48,3 7,5 8,0 0,5 0,1 57,0 56,4 Megyei jogú város, kerület 311,4 324,3 44,8 49,7 1,2 0,6 357,4 374,6 Országosan 14,8 15,2 2,0 2,2 0,1 0,1 17,0 17,5 Számítógépállomány Az önkormányzatok összesen mintegy 47,1 ezer darab asztali számítógéppel és 6,8 ezer darab hordozható számítógéppel rendelkeznek. Az asztali PC-k esetében a községi önkormányzatok, a nagyközségi és a városi önkormányzatok, illetve a megyei jogú városok, kerületek részesedése egyaránt körülbelül egyharmad. Ezek az arányok nagyon jól összecsengenek az alkalmazottak számának megoszlásával, ami annak köszönhető, hogy jó közelítéssel minden dolgozóra jut egy desktop gép. Ezzel szemben a hordozható számítógépek 29%-a a községi önkormányzatoknál, 37%-a a nagyközségeknél és a városoknál, 34%-a pedig a megyei jogú városoknál, kerületeknél üzemel, ami szintén jól mutatja, hogy a laptopok használata még érezhetően gyakoribb a nagyobb erőforrással rendelkező hivatalok körében. 23

26 100% 9. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA AZ EGYES TELEPÜLÉSTÍPUSOK KÖZÖTT ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEK HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPEK 90% 80% % 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Az előző évhez képest sem az asztali, sem a hordozható számítógépek esetében nem változott számottevően az egyes településkategóriák részesedése. Mindez azt is jelezheti, hogy a kisebb települések az informatizálási folyamatok tekintetében (de legalábbis a számítógépes infrastruktúra kapcsán) igyekeznek tartani a lépést a nagyobb önkormányzatokkal. A számítógépállomány esetében azt láthatjuk, hogy tartósan évente mintegy 2-4%-kal nő az önkormányzatoknál üzemeltetett PCk száma. A trend várhatóan a jövőben is folytatódni fog, bár egyre lassuló ütemben, így 2-3 éven belül az önkormányzatoknál működő gépek száma elérheti a 60 ezer darabot. 13. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL LÉVŐ ASZTALI, HORDOZHATÓ ÉS KÉZI SZÁMÍTÓGÉPEK SZÁMA (SOKASÁGI BECSLÉS A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN, N=1796) Asztali gép Hordozható gép Kézi számítógép Összesen Körjegyzőségi tagtelepülés Körjegyzőségi székhely Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Országosan

27 10. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY NAGYSÁGÁNAK ALAKULÁSA TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT ( ) ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEK HORDOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉPEK Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Körjegyzőség tagtelepülése Körjegyzőség székhelye Önálló község Nagyközség Önálló község Nagyközség Város Megyei jogú város, kerület Város Megyei jogú város, kerület Számítógépek kora Az önkormányzatoknál átlagosan használt 17,5 darab számítógépből átlagosan 2,4 darab egy évesnél fiatalabb, 4,7 darab 1-3 éves és 5,8 darab 3-5 éves, míg 5 évesnél idősebb gép átlagosan 4,6 darab van. Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknál összesen mintegy 7,6 ezer (az összes gép 14%-a) 1 évesnél fiatalabb, 14,4 ezer (az összes gép 26%-a) 1-3 éves és 17,8 ezer 3-5 éves, illetve 14,2 ezer 5 évesnél idősebb számítógépet használnak. A 3 évesnél idősebb gépek aránya 59%, tehát a számítógép állomány relatíve fiatalnak tekinthető, de évek óta egyre inkább az avulás jeleit mutatja. 14. TÁBLÁZAT AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL HASZNÁLT SZÁMÍTÓGÉPEK ÁTLAGOS SZÁMA A GÉPEK ÉLETKORA SZERINT (ÁTLAGÉRTÉKEK AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=1857) 1 évesnél fiatalabb 1-3 éves 3 évesnél idősebb Összes darab ,9 5,3 5,2 13, ,4 5,9 5,4 13, ,5 6,0 5,8 14, ,6 6,5 7,3 16, ,1 5,6 9,4 17, ,4 4,7 10,4 17,5 25

28 11. ÁBRA A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA ÉLETKOR SZERINT % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1 évesnél fiatalabb gépek 1-3 éves gépek 3 évesnél idősebb gépek 5 évesnél idősebb gépek Az átlagos gépszámoknál jobban mutatja a gépállomány öregedését, hogy a különböző életkorú gépekből hány darab található az önkormányzatoknál óta az adott évben PC-t vásárló önkormányzatok aránya 50-60% között mozog és ez az arány 2008-ban sem változott számottevően. Ezzel párhuzamosan 2005 óta folyamatosan csökkent azon hivatalok aránya, ahol minden számítógép 3 évesnél fiatalabb, ugyanakkor 2008-ban egy kissé javult e tekintetben a helyzet. Tekintetbe véve, hogy jelenleg egy 3 éves számítógép alkalmasnak tekinthető a legtöbb irodai feladat ellátására, a kérdés inkább az, hogy az 5 évesnél idősebb PC-k aránya miként alakult, ugyanis az ilyen korú gépek már sok esetben nem képesek eleget tenni a hardverkövetelményeknek. A tavalyi évhez képest kissé nőtt az 5 évesnél idősebb számítógépek hányada a teljes állományon belül, ugyanakkor az 1 évesnél fiatalabb PC-k részesedése is emelkedett. Mindez arra utal, hogy az önkormányzatok felismerték, miszerint a 3-4 éves gépek még alkalmasak a munkavégzésre és ez némi haladékot ad számukra a cserében. Ennek megfelelően a PC-k cseréjét inkább 5 év környékére teszik, ugyanakkor az is látszik, hogy nem képesek a megújítással követni az állomány avulását. A trend alapján azt láthatjuk, hogy között csökkent a PC-beszerzések aránya a teljes állományhoz viszonyítva, majd ben egy lassú megújítási folyamat kezdődött. A jelenségnek két összetevője lehet, az első időszakban egy általános bővülés történt, ezzel együtt emelkedett a számítógéppenetráció. A második szakaszban az önkormányzatok már inkább a gépek kihasználását tekintették elsődlegesnek, az állomány frissítése viszont nem tudta követni az avulás mértékét. 26