A MAGYAROK MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSUNK ELŐTT ÉS UTÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAROK MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSUNK ELŐTT ÉS UTÁN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGELEMZŐ SZAKIRÁNY A MAGYAROK MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSUNK ELŐTT ÉS UTÁN Készítette: Kozma Edina Budapest, 2007

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS MIGRÁCIÓ A migráció fogalma és csoportosítása Személyek szabad áramlása az Európai Unióban Belső vagy külső migráció? A migráció szükségessége az Európai Unióban A migráció mértékének alakulása a 2004-es keleti bővítés előtt Foglalkoztatás, munkanélküliség és a migráció AZ EURÓPAI UNIÓ MUNAKERŐ-PIACI LIBERALIZÁCIÓJÁNAK FOLYAMATA Klasszikus és új befogadók Fokozatos munkaerő-piaci nyitás, a keleti bővítés dilemmái Az átmeneti időszak eredete és gyakorlati alkalmazása Az első két év (2004. május május 1.) A következő három év (2006. május május 1.) Az utolsó két év ( május május 1.) További szabályozások Az újonnan csatlakozott tagállamok egymás közti viszonya a szabad munkaerőáramlás tekintetében Az átmeneti idő Magyarországra vonatkozó szabályozása A MAGYAROK MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSUNK ELŐTT Magyarok migrációja a XIX. és XX. században Német-magyar kétoldalú egyezmények Osztrák-magyar kétoldalú egyezmények Kivándorlási hajlandóság a kilencvenes években A MAGYAROK MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSUNK UTÁN A válaszadók nemenkénti, életkor, valamint iskolai végzettség szerinti megoszlása Országonkénti megoszlás

3 4. 3 Idegen nyelvek ismerete Tájékozódási módszerek külföldi munkalehetőségekről A válaszadók munkakörönkénti megoszlása és a saját szakmában elhelyezkedők aránya Jövedelemkülönbségek, a munkaórák száma és a minimálbérek alakulása az egyes országokban A külföldi munkavállalók megítélése az egyes országokban ÖSSZEGZÉS TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek Tanulmányok Internetes források MELLÉKLETEK

4 BEVEZETÉS A munkaerőpiac mindenkori helyzete a gazdaság általános állapotának egyik fő mutatója, s ezzel együtt az emberek mindennapi életét közvetlenül befolyásoló tényező. Ha a munkaerőpiacon valamilyen változás megy végbe, az ránk, magyar állampolgárokra is hatást gyakorol. Legutoljára május elsejei Európai Unióhoz történő csatlakozásunk hozott nagy mértékű fordulatot hazánk munkaerőpiacán. Az Unióhoz történő csatlakozás során Magyarország az egységes európai piac egyenjogú tagjává vált, s mint ilyen, állampolgárai előtt az Unió munkaerőpiaca bizonyos feltételekkel azóta nyitva áll. A legtöbb régi tagállam munkaerő-piaci liberalizációtól való korábbi elzárkózása fokozatosan oldódni látszik. Jelenleg már tíz régi tagállam területén dolgozhatunk munkavállalási engedély nélkül. Mostanra ők is felismerték, hogy a csatlakozás előtti aggodalmak, melyek a tömeges közép-kelet-európai beáramlásról szóltak, alaptalanok voltak. De vajon mi okozta ezeket a feltételezéseket? Milyen hatást gyakorolt mindez a magyar állampolgárokra? Megerősödött-e a magyar lakosok körében a külföldi munkavállalásra irányuló hajlandóság a csatlakozás után, a kedvezőbb szabályok életbelépésével? Kik azok, akik külföldön vállalnak munkát, s visszajönnek-e egyáltalán? Kivándorlásuk milyen hatást gyakorol a magyar munkaerőpiac alakulására? Mi okozza valójában a migrációt? E kérdések megválaszolása során először bemutatom magát a migráció fogalmát, Unión belüli szükségességét és mértékének alakulását, majd részletesen foglalkozom az Európai Unió munkaerő-piaci liberalizációjának folyamatával, a keleti bővítés okozta dilemmák kezelésével és a Magyarországon is bevezetett átmeneti időszak szabályozásaival. Ezután röviden elemzem a magyarok migrációs hajlandóságának 2004 előtti okait és vonásait, végül pedig egy általam végzett kérdőíves felmérés alapján átfogó képet festek 2004 utáni migrációs hajlandóságunk alakulásáról, a legkedveltebb cél-országok soráról, a külföldi munkavállalók tapasztalatairól, az őket motiváló tényezőkről, célokról, várakozásokról és eredményeikről. Szakdolgozatom készítésekor célom volt nem csupán egy leíró jellegű, hanem példákkal, táblázatokkal és grafikonokkal illusztrált, saját kutatási eredményeimmel, saját tapasztalataimmal és véleményemmel gazdagított anyag megírása. 5

5 1. MIGRÁCIÓ 1. 1 A migráció fogalma és csoportosítása A migráció fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat, a mai napig nem áll rendelkezésünkre egy mindent átfogó definíció, mely teljes egészében lefedné a folyamatot. Csupán elmélettöredékek léteznek. E folyamat az emberiség történetét végigkíséri egészen a kezdetektől, tekintettel arra, hogy mindig voltak, és lesznek új okok, melyek az embereket vándorlásra késztetik. A vándorlás egyéni vagy csoportos akarat eredménye, amelyet az általános társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok, az egyéni szándék és a mindennapok történései együtt, egyszerre határoznak meg. 1 A migráció vizsgálata viszonylag későn az as években kezdődött. Ekkor jelentek meg a jelenséggel foglalkozó első tudományos-statisztikai elemzések. A statisztikai adatok pontatlanok, hiszen minden esetben csak a legális migrációra vonatkoznak, az illegális népmozgásra nem. Vagyis az adatok hozzáférhetősége miatt a valamilyen módon regisztrált, bejelentett, tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel rendelkező, esetleg menekültként nyilvántartott külföldieket nevezhetjük migránsoknak. A népességmozgásnak e fajtáját kiváltó okok folyamatosan változnak, hiszen minden korszak társadalmának más és más problémákkal kellett szembenéznie, ebből következőleg más és más okok motiválták az embereket lakókörnyezetük elhagyására. Ezen okok igen sokrétűek és összetettek. Az emberiség történetének kezdetén a kiváltó okok elsősorban természeti katasztrófák voltak, és az életben maradásért, létfenntartásért folyó harc. Az emberek vándorlásra kényszerültek. Később ezen okok háttérbe szorultak, s megjelentek a vallási, politikai, gazdasági illetve háborús okok. Továbbá jelentős azoknak az elvándoroltaknak a száma is, akik ismeretszerzés, tanulás céljából vándorolnak el egy másik országba. Napjainkban a migrációt kiváltó okok nem annyira politikai-, vallási-, sokkal inkább gazdasági jellegűek. Az embereket elsősorban a jobb kereseti lehetőség, a magasabb életszínvonal és a megfelelő szociális biztonság elérése, nyugodtabb társadalmi légkör 1 Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.): Migráció és Európai Unió, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001, 20. oldal 6

6 kialakítása és a jobb közbiztonság igénye motiválja a vándorlásra. Röviden összefoglalva a migráció tulajdonképpen olyan helyzetváltozás, mely során az egyén elhagyja megszokott gazdasági, társadalmi terét, s egy másik állam területén telepszik le. A migrációt többféle szempontból csoportosíthatjuk. Kiterjedését tekintve beszélhetünk külső (nemzetközi) vagy belső migrációról. Külső migráció esetén az egyén átlépi az országhatárt, ezzel szemben a belső migráció során az egyén az országhatáron belül mozog. Külső migrációra példa a magyarok munkavállalása Ausztriában, Németországban és így tovább. A nemzetközi vándorlás szoros összefüggésben van a befogadó és a kibocsátó ország társadalmi-politikai és gazdasági helyzetével, hiszen a befogadó ország által biztosított lehetőségek nagyban befolyásolják a résztvevők jövőjének további alakulását. Belső migráció Magyarországon is megfigyelhető, az ország keleti feléből is jelentős tömegek érkeznek a fővárosba, illetve környékére munkavállalás céljából. Nemzetközi migrációról abban az esetben beszélhetünk, ha a kivándorló letelepedés vagy egyéb célból legalább egy évig vagy annál hosszabb ideig tartózkodik külföldön. Tehát azok a személyek, akik nyaralás céljából pár hétre külföldre utaznak, még nem tekintendők migránsoknak. Továbbá megkülönböztetünk egyéni és csoportos migrációt. Napjainkban egyre inkább az egyéni migráció a jellemző. Azok, akik egyénileg kelnek útra, általában már rendelkeznek kapcsolatokkal a cél-országban. Aszerint, hogy a migráns hivatalos és érvényes úti okmánnyal vagy anélkül lépte-e át az országhatárt, beszélünk legális vagy illegális vándorlásról. 2 A migráció legális és illegális formája egyaránt rendkívüli fontossággal bíró területté vált az összes európai országban az utóbbi évszázad eseményei kapcsán. Az első időszakokban alig volt a migrációt akadályozó jogi korlát, a nemzetközi munkaerőpiac viszonylag rugalmas volt. Majd a két világháború közötti időszak alatt bevezették az első bevándorlási 2 Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.): Migráció és Európai Unió, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 2001, 21. oldal 7

7 korlátozásokat az addigi tengerentúli cél-országok. 3 Ekkor indult meg az Európán belüli népességmozgás jelentősebb szakasza, mely főként Nyugat-Európára koncentrálódott. Az Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalakulásával egy egészen új helyzet állt elő, elengedhetetlennek bizonyult egy egységes, mindent átfogó szabályozási rendszer kialakítása. Nem véletlen tehát, hogy már a Római Szerződés megfogalmazásakor felmerült a személyek szabad mozgásával kapcsolatos gondolatok kifejezésének igénye Személyek szabad áramlása az Európai Unióban Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásának alapvető célja a tagállamok közös piacának megalakítása volt, mely a mai napig az Unió egyik legfontosabb célkitűzései között szerepel, hiszen kiépítése egy hosszú folyamat eredménye. A közös piacon alapvető követelmény az áruk és szolgáltatások, valamint a tőke és munkaerő áramlásának liberalizálása és annak folyamatos fenntartása. A Római Szerződésben a személyek szabad áramlása még a munkavállalókra, önfoglalkoztatottakra, vállalkozókra és családtagjaikra vonatkozott. Idővel kiterjesztették a diákokra és nyugdíjasokra, miközben bővült a családtag fogalma is. Azonban továbbra is eltérő szabályok vonatkoznak a különböző csoportokra. A négy alapszabadság egyike sem fejlődött olyan látványosan a Közösség megalakulása óta, mint a munkaerő szabad áramlása. A személyek szabad mozgásának kiteljesedésében meghatározó szerepe volt az Európai Unió Bíróságának, hiszen egy egységes, közösségi jogi keretre volt szükség ahhoz, hogy a négy tényező szabad áramlása biztosított legyen. 4 A Maastrichti Szerződés alapjoggá tette az Unió minden polgárára vonatkozó mozgásszabadságot. Ezek alapján a munkavállalónak alapvető joga a munkakeresés és munkavállalás egy másik tagállamban a fogadó ország állampolgáraira vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, valamint az, hogy a munkaviszony megszűnése után a fogadó tagállam területén maradjon. 5 3 A vándorlók többségének úti célja az Egyesült Államok volt és 1913 között Magyarországról a kivándorlók 86 százaléka az Egyesült Államokba ment. Itt 1924-ben fogadták el a Bevándorlást korlátozó törvényt (Immigration Restriction Act). 4 Aszódi Ilona Molnár István: Európai uniós jogi alapismeretek, Perfekt, 2004, oldal 5 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Budapest, 2007, oldal 8

8 A szabad mozgás egyetlen alapelvre épül, a diszkrimináció tilalmára. Ez alapján a más tagállamokból származó munkavállalókat ugyanolyan jogok illetik meg, mint helyi társaikat. Az egységes elbánás elve nélkül nem valósulhatna meg a munkaerő szabad áramlása, melynek egyik legnagyobb előnye, egyrészt a munkalehetőségek szélesebb skálájának kínálata a munkavállalók részére, másrészt a munkaadók szempontjából a megfelelő képzettségű szakemberek alkalmazásának lehetősége. Ezek mind az Európai Unió gazdasági hatékonyságának növeléséhez, a munkanélküliségi ráták csökkentéséhez és az Unió foglalkoztatáspolitikájának javításához járulnak hozzá Belső vagy külső migráció? Mindezek után felmerül a kérdés, hogy az Európai Unió tagállamai között végbemenő vándorlás vajon belső vagy külső migrációs folyamat e. Ennek megítélése nem egyszerű feladat, ebben az esetben véleményem szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy pusztán belső migrációról van szó. A válasz a kérdésre meglehetősen komplex. A témakör feldolgozása közben én is többször ellentmondásba kerültem önmagammal. Ugyanis ha az Uniót egységes egészként fogjuk fel, ahol a tagállamok között nincsenek határok, az uniós polgárok szabadon mozoghatnak egyik államból a másikba, akkor egyértelműen belső migrációról beszélhetünk. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy bár nincsenek határok, az államok ugyanúgy megmaradnak, némiképp csorbulva, de megmarad a szuverenitásuk, kultúrájuk és azon sajátosságaik melyek más tagállamoktól különbözővé teszik őket. Tehát ha átlépjük az országhatárt, akkor egy teljesen más országba érkezünk, ahol mások a jogszabályok, az erkölcsök, a közrend, más a szociális rendszer, más nyelvet beszélnek és ezek alapján akár nemzetközi, azaz külső migrációról is beszélhetünk. Nevezhetjük ugyan belső migrációnak a tagállamok közötti vándorlást, de úgy érzem, hogy ez a fogalom nem teljesen fedi a valóságot. Sokkal többről van szó, olyan belső vándorlásról, amely önálló, szuverén államok között történik. Bár az általános értelemben vett nemzetközi migráció fogalma sem reális megközelítés, ha a tagállamok közötti vándorlásról beszélünk. Az általam olvasott legtöbb szakirodalom azonban az Unió állampolgárainak a tagországok közötti vándorlását, ingázását, belső migrációs áramlások 9

9 következményeként értelmezi. Az Unión kívüli országokból érkezők Unióba történő beáramlásának folyamatát pedig nemzetközi migrációs folyamat eredményének tekinti, vagyis az Európai Unióra egy egységes egészként tekint. A továbbiakban ezt az értelmezést fogom alapul venni, amikor az Unió állampolgárainak vándorlását és annak hatásait vizsgálom A migráció szükségessége az Európai Unióban Migrációra nagyon nagy szüksége van az Európai Uniónak, mindenekelőtt a népességhiány leküzdésében. Korunk egyik gyakran említett problémája ugyanis az a jelenleg csökkenő tendencia, mely a termékenységi adatokat jellemzi, nem csak hazánkban, hanem Európa egész területén lakosra ábra: Az EU-15 népességváltozásának összetevői, Élveszületések Halálozások Az következő ábra az EU-15 népességváltozásának két fő összetevőjét mutatja 1960 és 2005 között. E két összetevő az élveszületések és halálozások egymáshoz viszonyított aránya alapján egyértelmű képet kaptunk az Európában lezajló folyamatos népességcsökkenésről. Forrás: Eurostat: Population Statistics 2006 Population Change, European Communities, 2006 Az 1. ábrán jól megfigyelhető, hogy az élveszületések száma 1965 óta eleinte rohamos, majd egyenletesebb mértékben ugyan, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az Eurostat előrejelzése szerint körülbelül 2010-re nulla közeli lesz az élveszületések és halálozások egyenlege, majd a születések számának további csökkenésével már negatív értéket fog felvenni az EU népességnövekedési rátája. Az egyes országok népességszámának alakulásában eltérések mutatkoznak a jövőt illetően, méghozzá attól függően, hogy melyik évben kezd vagy kezdett el csökkenni a lakosság 10

10 létszáma. A régi tagállamok között Olaszország volt az első, 2000 óta fogyatkozik lakosainak száma. Az új tagállamok között találunk olyat is, ahol már az 1985-ös évben nagyobb volt a halálozások száma, mint az élveszületéseké. 6 Körülbelül év múlva Olaszország és néhány újonnan csatlakozott tagállam után Spanyolország, Németország, Görögország és Ausztria is beáll majd a népességhiánnyal küzdők sorába, őket követik a skandináv országok után a britek és a franciák, míg az előrejelzések szerint Portugália és Írország lesz a két szerencsés sereghajtó. 7 Felmerül azonban a kérdés, hogy mi lehet az oka ennek a folyamatosan csökkenő tendenciának. A népességhiány egyik legfőbb oka az idősek arányának állandó növekedése, vagyis az ún. elöregedő társadalom jelenségének kialakulása a lakosság körében. Az Unió lakossága öregszik, egy olyan elöregedő társadalomról beszélhetünk, ahol az emberek egyre magasabb életkort élnek meg, s kevés, vagy egyáltalán nincs gyermekük. A társadalom öregedésének léteznek gazdasági, társadalmi következményei. Egyre többen mennek nyugdíjba, s emellett a tényleges munkaerő létszáma csökken, tehát a kis számú fiataloknak kell majd eltartania a nagyobb számú nyugdíjasokat. Az Unió 2004-es keleti bővítését követően az Unió népessége közel 460 millió főre emelkedett, de ha az öregedés tovább folytatódik és a születések száma az előzőekben látható módon csökken 8, akkor ez a szám 2050-ig radikálisan, akár 400 millió főre csökkenhet. Úgy gondolom a népességváltozás két alapvető összetevőjének tanulmányozása után érdemes megvizsgálnunk a népességnövekedési ráta két alkotóelemét is, a természetes szaporodás és a nettó migráció viszonyát. Statisztikai tény, hogy Európa legtöbb államában a bevándorlás nagyobb befolyással bír a lakosság nagyságára és összetételére, mint a születési és halálozási arány. Az utóbbi évtizedekben a népességnövekedés több mint háromnegyede migrációs nyereségből adódott, amely ellensúlyozza a népességfogyatkozást. A nemzetközi migráció mindinkább a népesség növekedését meghatározó fő forrássá válik. 9 6 Magyarországon 1985-ben ember halt meg, mialatt mindössze újszülött jött a világra re az értékek romlottak, születés mellett közel volt a halálozási szám. Forrás: Eurostat: Population Statistics Szociális helyzet az Európai Unióban 2001, Új Mandátum Kiadó, Budapest, oldal 8 lásd: 1.ábra 9 Szociális helyzet az Európai Unióban 2001, Új Mandátum Kiadó, Budapest, oldal 11

11 Az 1980-as évek végétől kezdve a nemzetközi migráció egyre nagyobb jelentőségre tett szert, mint a népességnövekedés fő meghatározó tényezője. Míg 1960-ban 3 százalékos nettó migrációs ráta mellett a természetes szaporulat közel 97 százalékban járult hozzá a népesség növekedéséhez, addig 2006-ra kevesebb, mint 25 százalékra csökkent ez az érték, vagyis a népességnövekedés közel háromnegyede migrációs nyereségből adódott. A fordulópont 1989 volt, azóta a nettó migrációs ráta aránya folyamatosan a természetes szaporulat fölött áll. Ez a szembetűnő változás jól kirajzolódik a 2. számú ábrán is, mely az EU-tizenötök összességére nézve vizsgálja a népesség évenkénti növekedési rátáját, összetevők szerint, 1960 és 2006 között. 2. ábra: A népesség évenkénti növekedésének rátája, összetevők szerint (EU-15) 1000 főre Nettó migráció Természetes szaporulat Forrás: Eurostat: Migration Statistics 2002 Historical Series, European Communities, 2002, valamint KSH: Népmozgalmi adatok az Európai Unióban és a három tagjelölt országban, Statisztikai Tükör, I. évfolyam, 2007/44. A népességnövekedési ráta az összlakosság relatív növekedését mutatja ezer lakosra számítva az adott évben. 10 Két fő összetevője az élveszületések és halálozások különbségéből kiszámítható természetes szaporulat, illetve a népességváltozás és a természetes növekedés különbségéből adódó korrigált migrációs ráta. 10 Szociális helyzet az Európai Unióban 2001, Új Mandátum Kiadó, Budapest, oldal 12

12 Véleményem szerint ezek a számok magukért beszélnek. Kofi Annan szavait idézve: A bevándorlóknak szükségük van Európára a XXI. században, de Európának is a bevándorlókra. Egy elzárkózó Európa szegényebb, gyengébb, és öregebb lenne, egy nyitott Európa méltányosabb, gazdagabb, erősebb és ifjabb lesz, ha jól kezeli a bevándorlást. 11 Az idézetből is kitűnik, hogy az Európai Uniónak igenis szüksége van a migránsokra a népességhiány leküzdése érdekében. A belső migráció az EU tagállamokban pedig a hiányszakmákban fellelhető üres állások betöltésével kiegyensúlyozottabbá teheti a munkaerő-piaci viszonyokat, továbbá hatással lehet a munkanélküliség alakulására is. Erre a témakörre a következő fejezetekben részletesen kitérek A migráció mértékének alakulása a 2004-es keleti bővítés előtt A 10 új ország 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása előtt sokan tartottak attól, hogy a különböző közép-kelet-európai országokból érkezők elveszik a nyugateurópaiak munkáját. Számos kutatás és becslés született arról, hogy vajon milyen mértékű lesz ez a kivándorlási hullám. A csatlakozó országokban folyamatosan végeztek erre vonatkozó felméréseket, melyek főként a jóléti országok lakosságát és politikusait is megnyugtató eredményeket közöltek: nem jeleztek hatalmas kivándorlási lázat. Azóta hogyan alakult a helyzet? Elözönlötték-e a közép-kelet-európaiak Nyugat- Európát? Mielőtt részletesen foglalkoznék a témakörrel, nézzük meg, hogy vajon milyen tényezők tesznek egy országot befogadó országgá, és mi készteti a kivándorlókat otthonuk elhagyására. Az utóbbi évtizedben az EU tagállamokban megfigyelt belső migrációs minták szerint a rövid távú mozgások erősödtek, a hosszú távú mozgások csökkentek. A múltban a mezőgazdaságról az iparra való áttérés az embereket a városok felé terelte. A keleteurópai országokban még jelenleg is ez az urbanizációs irányzat figyelhető meg. A régi tagállamokban ma már az ilyen irányú mozgás nem jelentős, inkább a vonzáskörzetek közelében koncentrálódik a lakosság. Ez idáig az Unióban végbemenő migráció nem volt jelentős volumenű. A migrációs mozgások az EU tagállamok között az 1990-es években alacsonyabb szinten jelentkeztek, mint néhány évtizeddel korábban. A dél-európai országokból például a fejlettebb északi tagállamokba irányuló munkaerő Európa és az új bevándorlók :33 13

13 áramlás az 1960-as években érte el a csúcsot. Ez annak ellenére történt, hogy az országok közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok mind intenzívebbé váltak, és folyamatos lépéseket tettek a tagországok állampolgárainak Unión belüli mozgása előtt álló akadályok lebontására. Ezt az időszakot leszámítva az Unió területére nem jellemző a nagyobb népességmozgás. Ennek egyik oka lehet a gazdaságilag elmaradottabb területek fokozatos felzárkózása. A migráció alacsony szintjéhez hozzájárulnak különböző kulturális, pszichológiai tényezők, illetve a nyelvi különbségek mind-mind a mobilitást gyengítik. Továbbá a tagállamok eltérő adózási rendszere, az eltérő foglalkoztatási feltételek, és a társadalombiztosítási rendszerek különbözősége is migrációt csökkentő tényezők. A következő ábra az ezer főre jutó nettó migrációs rátát mutatja a 2005-ös évben, az Európai országok körében. A skála 5 és +9 közötti értékeket tartalmaz, ahol a pirossal, narancs- és citromsárgával jelölt területek a pozitív migrációs rátájú országokat jelentik, a zöld különböző árnyalataival színezett országok a negatív migrációs rátájú országok adatait, a leghalványabb színek pedig a nulla közeli értékeket ábrázolják. 3. ábra: 1000 főre jutó nettó migrációs ráta, Szabó Laura: Gazdasági vagy jóléti migráció? :57 14

14 Az 1000 főre jutó nettó migrációs rátát vizsgálva egyenlőtlenségek fedezhetők fel az egyes tagállamok között. A ráta a bevándorlók és kivándorlók számában mért különbséget mutatja ezer főre számítva. Ha ez a különbség negatív, akkor az adott országban magasabb a kivándorlók száma a bevándorlók számánál. 13 Ez a tendencia figyelhető meg például Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában illetve a Baltikum országainál. Ha a bevándorlók száma haladja meg a kivándorlók számát, akkor a ráta pozitív, mint például Németország, Nagy-Britannia, Írország, a Benelux Államok vagy a skandináv országok esetében. A legmagasabb értékkel, a pirossal jelölt Luxemburg rendelkezik, egyedül nála találhatunk +5 fölötti értéket. 14 A halványabb színekkel jelölt országok esetében a bevándorlók és kivándorlók számában mért különbség nulla közeli értéket mutat, vagyis nagyjából kiegyenlítik egymást a migránsok mozgásai. Ez a helyzet áll fenn többek között Magyarország, Csehország, Szlovákia, a régi tagállamok közül pedig Spanyolország és Franciaország esetében. Ezekbe az országokba ha nem is sokkal de még mindig többen vándorolnak be, mint onnan el. Az előzőekben felsorolt ország-csoportokat nézve rögtön felmerül a kérdés, milyen összefüggés lehet egy ország gazdasági fejlettsége, illetve a bevándorlók és a kivándorlók számában mért különbség között. Ha a gazdaság fejlettségét a GDP-vel, vagyis a bruttó hazai termékkel mérjük, akkor a statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a gazdagabb, magasabb életszínvonalú országokba többen vándorolnak be, mint onnan el, hiszen ezeknek a nyugat-európai országoknak mind pozitív az ezer főre jutó nettó migrációs rátájuk. A szegényebb, elmaradottabb gazdaságú, alacsonyabb életszínvonalat biztosító országokból pedig többen vándorolnak el, mint be. Vagyis a gazdagabb országok befogadó, a szegényebb országok a kibocsátó országok ebben az összefüggésben. Jogos volt tehát azoknak az elemzőknek a feltételezése a keleti bővítés előtt, akik a közép-kelet-európai munkaerő tömeges beáramlására számítottak, hiszen ezen adatok alapján nehéz lett volna más következtetésre jutni. Számos tanulmány akkora mértékű népességvándorlással számolt, mint amekkorára a déli államok csatlakozása kapcsán, tekintettel arra, hogy akkor csupán két gazdaságilag fejlettebb ország csatlakozott, 2004-ben pedig tíz gazdaságilag gyengébb európai állam vált az Unió tagjává. Ha gazdaságilag jobban szemügyre 13 Eurostat: Statistics in focus Population and social conditions, Population in Europe 2004: First results, European Communities, Luxemburg ezer főre jutó nettó migrációs rátája 8,9 volt 2005-ben. 15

15 vesszük a 2004-ben csatlakozott országokat, láthatjuk, hogy az egy főre jutó GDP átlaga, szinte valamennyi ország esetében jóval az uniós átlag alatt van és volt is 2004 előtt. Ebből pedig egyszerűen juthatunk arra a következtetetésre, hogy a kelet-európai országok gazdasága elmaradottabb, nem annyira stabil, ami maga után vonja a nagyarányú munkanélküliséget, az alacsony életszínvonalat, a rossz közbiztonságot, és az állampolgárok elégedetlenségét Foglalkoztatás, munkanélküliség és a migráció A kilencvenes évek elejéig a tagállamok szuverenitást élveztek a foglalkoztatás területén, ám ez a kilencvenes évek közepére megváltozott, tekintettel a munkanélküliség növekedésére az Unió országaiban. Egyre inkább a szociálpolitika középpontjába került a foglalkoztatás kérdése, a munkanélküliség csökkentése és a munkahelyteremtés jelentősége. A munkanélküliség kérdésében a tagországok állampolgárai már nem csak nemzeti kormányaiktól, hanem az Uniótól is megoldást vártak. Megfogalmazódott a fokozottabb összefogás igénye ezen a területen is, így az Amszterdami Szerződésben a tagállamok vállalták nemzeti stratégiájuk összehangolását, egy közös politika felállításának érdekében. Az ún. Európai Foglalkoztatási Stratégia meghatározta a foglalkoztatáspolitika főbb irányvonalait a kilencvenes évek végéig, legnagyobb hangsúlyt a munkanélküliség csökkentésére és a foglalkoztatás növekedésére fektetve. Ezek az irányvonalak a március i lisszaboni csúcstalálkozón ismét megfogalmazódtak, már konkrét célokat is kitűzve. A lisszaboni stratégia a foglalkoztatás, a gazdasági reformok és a szociális kohézió megerősítésének szükségességét fogalmazta meg egy tudásalapú társadalom kiépítésével egyetemben. 15 Ennek értelmében az Unió legfőbb célkitűzése, hogy 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljon, miközben folyamatosan több és jobb munkahelyeket teremt. A stratégia szerint 2010-re, a foglalkoztatási rátát átlagosan 70 százalékosra, a nők esetében 60, az éves korosztály esetében pedig 50 százalékra kell emelni. Ezt folyamatos munkahelyteremtéssel, egyre inkább rugalmas munkakörülmények kialakításával, a 15 Halmai Péter (szerk.): Az Európai Unió agrárrendszere, Mezőgazda Kiadó, Budapest, oldal 16

16 részmunkaidős foglalkoztatás növelésével, a távmunka lehetőségének megteremtésével és az élethosszig tartó tanulás feltételeinek javításával kívánja elérni ben az EUtizenötök foglalkoztatási rátája 63, 4 százalék volt, mindössze 4 tagállam (Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia, és Svédország) lépte át a 70 százalékos szintet. Ekkor a 2004-ben csatlakozott országok többségében a ráta jóval 60 százalék alatt maradt. (Magyarországon például 56,2, Lengyelországban ennél is rosszabb, 53,4 százalék.) 1. táblázat: Foglalkoztatási ráta EU Újonnan csatlakozott % országok % Olaszország 57,6 58,4 Lengyelország 52,8 54,5 Görögország 60,1 61 Málta 53,9 54,8 Belgium 61,1 61 Magyarország 56,9 57,3 Franciaország 63,1 63 Szlovákia 57,7 59,4 Spanyolország 63,3 64,8 Litvánia 62,6 63,6 Luxemburg 63,6 63,6 Lettország 63,3 66,3 Németország 66 67,5 Észtország 64,4 68,1 Portugália 67,5 67,9 Cseh Köztársaság 64,8 65,3 Írország 67,6 68,6 Szlovénia 66 66,6 Finnország 68,4 69,3 Ciprus 68,5 69,6 Ausztria 68,6 70,2 Egyesült Királyság 71,7 71,5 Bulgária 55,8 58,6 Svédország 72,5 73,1 Románia 57,6 58,8 Hollandia 73,2 74,3 EU-15 65,3 66 Dánia 75,9 77,4 EU-25 63,9 64,7 Forrás: Eurostat Yearbook , Labour Market, Employment and Unemployment (Labour Force Survey), European Communities, 2007 Az első táblázatban látható, hogy ezek az értékek 2005-re sem javultak érdemlegesen, annak ellenére, hogy már csak 4 újonnan csatlakozott ország értéke maradt 60 százalék alatt. Lengyelországban 52,8, Máltán 53,9, Magyarországon 56,9, és Szlovákiában 57,7 százalék volt a foglalkoztatási ráta 2005-ben. S bár Szlovénia és Ciprus rátája meghaladta a 65 százalékos határt, összességében nézve nem sikerült a 2005-re kitűzött részeredmények elérése, továbbra is 65 százalék alatt maradt a huszonöt tagú Európai Unió foglalkoztatási rátája, a maga 63,9 százalékos értékével. Ezt a szintet 2006-ra sem sikerült elérni, akkora ráta 64,7 százalék volt. 17

17 A továbbiakban nézzük meg, hogy milyen összefüggéseket fedezhetünk fel a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a migráció között. Azok a tagállamok, melyekben a munkanélküliek száma magas, és a foglalkoztatási ráta alacsonyabb, mint az Unió átlaga, elsősorban munkaerőt bocsátanak ki, ahol pedig a munkanélküliség aránya alacsony és viszonylag magas a foglalkoztatás, célállomásaivá válnak a migrációknak. 2. táblázat: Munkanélküliségi ráta EU Újonnan csatlakozott % országok % Írország 4,3 4,4 Ciprus 5,3 4,5 Luxemburg 4,5 4,7 Szlovénia 6,5 6 Egyesült Királyság 4,7 5,3 Magyarország 7,2 7,5 Hollandia 4,7 4,5 Málta 7,3 7,3 Dánia 4,8 3,9 Cseh Köztársaság 7,9 7,1 Ausztria 5,2 4,7 Észtország 7,9 5,9 Portugália 7,6 7,7 Litvánia 8,3 5,6 Olaszország 7,7 6,8 Lettország 8,9 6,8 Svédország 7,8 7,1 Szlovákia 16,3 13,4 Belgium 8,4 8,2 Lengyelország 17,7 13,8 Finnország 8,4 7,7 Spanyolország 9,2 8,5 Bulgária 10,1 9 Németország 9,5 10,2 Románia 7,7 7,3 Franciaország 9,7 9,1 EU-15 7,9 7,8 Görögország 9,8 8,9 EU-25 8,8 8,2 Forrás: Eurostat Yearbook , Labour Market, Employment and Unemployment (Labour Force Survey), European Communities, 2007 Így például a déli és keleti államok inkább munkaerőt kibocsátó államok, míg a fejlettebb, régi tagországok munkaerőt befogadó országok. Igaz, hogy Németországban magas a munkanélküliségi ráta (2005-ben 9,5 százalék, 2006-ban pedig már 10 százalék fölötti), mégis inkább befogadó országként tartjuk számon. Vonzereje talán abban rejlik, hogy a kelet-európai és balkáni országok állampolgárai számára a jóval magasabb bérek elérésének lehetőségét, magasabb életszínvonal megteremtését teszi lehetővé. Az alacsony munkanélküliségi rátával rendelkező nyugat-európai, jóléti államok mind befogadó országok, ahol a bevándorlók száma meghaladja a kivándorlókét. Ide sorolhatjuk Ausztriát, Dániát, az Egyesült Királyságot, Hollandiát, Írországot és 18

18 Luxemburgot is, hiszen munkanélküliségi rátájuk tartósan 5-5,5 százalék alatt van. Ezek az országok tömegével kínálnak olyan szakmákban munkahelyeket, mely szakmákban saját állampolgáraik egyáltalán nem, vagy csak jóval magasabb bérekért dolgoznának mint azt kelet-európai társaik teszik. A táblázat jobb oldalán láthatjuk a 2004-ben és 2007-ben 16 csatlakozott országok munkanélküliségi rátáját. A sort 2005-ben 16,3 százalékkal Szlovákia, és 17,7 százalékkal Lengyelország zárta. Habár 2006-ra sikerült 14 százalék alá szorítaniuk munkanélküliségi rátájukat, ezek az értékek még mindig nagyon magasak. Joggal tartják tehát Lengyelországot a legjelentősebb kibocsátó országnak az újonnan csatlakozott tagállamok közül óta körülbelül kétmillió lengyel hagyta el hazáját a jobb lehetőségek, magasabb bérek és kedvezőbb életszínvonal reményében, ők bizonyultak a legmobilabbnak a velük együtt csatlakozó országok közül. 17 Egy délangliai kikötővárosba, Southamptonba, heti öt alkalommal érkezik Lengyelországból bevándorlókat szállító autóbusz. Az utasok többsége ebben a városban próbál eleinte boldogulni, így ott már minden nyolcadik lakos lengyel származású. Többségük pár évre tervezi csak külföldön tartózkodását, de közel 15 százalékuk a végleges letelepedés gondolatával indul útnak. A különböző elemzések szerint a brit gazdaságra pozitív hatást gyakorolt az ezrével beáramlott kelet-európai, többnyire lengyel munkaerő, ban a GDP növekedés 0,2 százaléka volt nekik köszönhető. A lakosság körében azonban már eltérőek a vélemények, a nagyarányú kelet-európai bevándorlást teszik felelőssé az ingatlanpiaci árak emelkedéséért, az egészségügyben és oktatásban felmerülő problémákért, a munkanélküliségi ráta növekedéséért és a bérek csökkenő tendenciájáért. Egyfelől a migráció igen hasznos a fejlettebb országok számára, hiszen a hiányszakmákat a bevándorlók által könnyebben be tudják tölteni, továbbá népességpótló szerepe is meghatározó. Másfelől a nagyarányú migráció akár nagyfokú munkanélküliséget is okozhat az adott országban. Mindenképpen fontos, hogy a tagállamoknak meglegyen a megfelelő bevándorlási politikájuk, mellyel a migrációt olyan keretek közt tudják tartani, amely még nem ártalmas a társadalomra, annak munkaerőpiacára január 1-jén Bulgária és Románia csatlakozásával 27 tagúra bővült az Európai Unió Kétmillió lengyel hagyta el hazáját, :05 19

19 2. AZ EURÓPAI UNIÓ MUNAKERŐ-PIACI LIBERALIZÁCIÓJÁNAK FOLYAMATA 2. 1 Klasszikus és új befogadók Az elmúlt évtizedek során Európa fontos bevándorlási régióvá vált. Olyan klasszikus befogadó országokkal összehasonlítva is megmutatkozik ez, mint például az Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália. A klasszikus befogadó országokban a bevándorlás pozitívan rögzült a lakosság körében és az egész nemzettudatban egyaránt. Ezzel szemben Európa új befogadó országai nagyon nehezen alkalmazkodtak az újonnan kialakult szituációhoz. Itt egészen más elképzelések, többnyire félelmek rögzültek a lakosság tudatában: félelem a túlnépesedéstől, az esetlegesen fellépő növekvő munkanélküliségtől a hazai lakosság körében, valamint a XX. század végén a környezettudatosság egyre hangsúlyosabb szerephez jutásának eredményeként megjelentek ökológiai jellegű félelmek is. Franciaország kivételével a második világháborút követően majdnem minden ország kibocsátó ország volt. Csak Németországból 1950 és 1990 között közel 600 ezer személy vándorolt ki az Egyesült Államokba. 18 Azóta viszont Németország nagyon kedvelt célpont a különböző országokból érkező személyek körében, az egyik legjelentősebb befogadó országgá nőtte ki magát az évek során, a helyiek legnagyobb bánatára. Németországban ugyanis hivatalos politikai célkitűzés lett, hogy az ország nem válhat bevándorlók cél-országává. Az EU-tizenötök közül is minden bizonnyal ők fogják a lehető legtovább fenntartani a munkaerő-piaci nyitást korlátozó nemzeti jogszabályaikat a 2004 óta csatlakozott országokkal szemben. Európában a bevándorlást mindig visszafogottan kezelték. Franciaország kivételével az 1929-es gazdasági világválságot követően felerősödött az európai tévhit a bevándorlással szemben. Az ötvenes-hatvanas évek gazdasági fellendülésének hatására jelentős munkaerő-hiány lépett fel a nyugat-európai országokban, különösen azokban, amelyek nem rendelkeztek gyarmatokkal. De még ekkor sem a bevándorlás merült fel lehetséges megoldásként ezekben az országokban, hanem inkább meghatározott időre 18 Cseresnyés Ferenc: Migráció az ezredfordulón, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2005, oldal 20

20 szóló munkaerő-toborzásokkal kívánták pótolni a hiányt. Abból indultak ki, hogy a vendégmunkások néhány év után hazatérnek majd. Ez a bevándorlási politika a hetvenes évek elejéig tartott, amikor az olajválságot követő munkanélküliség miatt leállt a folyamat. Ennek még most is láthatóak a hatásai. A megkülönböztetést nyelvi kifejezéssel is éreztetik az egyes országokban, az idegen munkás, vendégmunkás, külföldi munkavállaló vagy a bevándorló megszólítások használatával. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján vita bontakozott ki az EK-országokban a vendégmunkásokat érintő kérdésekben. Az idegen munkaerő évtizedes jelenléte és EK további, folyamatos bővítése óhatatlanul megkövetelte a külföldiek státuszának rendezését. Elkülönítve kezelték a harmadik országokból érkező munkavállalókat, a Közösségen belüli mozgást és munkavállalást pedig egyre inkább kiemelt területként kezdték kezelni. A Maastrichti Szerződés az EU-állampolgárság bevezetésével új feltételeket léptetett életbe. Lehetővé tette az Európai Unió állampolgárainak szabad mozgását a Közösség területén. A legnagyobb figyelem e kérdéseket illetően kétségkívül a 2004-es bővítést övezte Fokozatos munkaerő-piaci nyitás, a keleti bővítés dilemmái május elsején tíz új tagállam köztük Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz. A keleti bővítés egyik nagy kérdésének a már uniós tagállamok munkaerőpiaci nyitására vonatkozó döntésük bizonyult, melynek kereteiről már a csatlakozási szerződések aláírásakor megállapodtak a felek. A régi tagállamok bizonyos fenntartásokkal tekintettek a munkavállalók szabad áramlásához fűződő témakörre. Az eredetileg is munkanélküliségi problémákkal küzdő országok féltették saját állampolgáraik munkavállalási esélyeit az újonnan csatlakozott országokból tömegesen érkező munkavállalókkal szemben. A kibocsátó tagállamoknak eközben az agyelszívás és a szektorális munkaerőhiány kialakulásának gondolatával is meg kellett barátkozniuk. Vagyis egy olyan szabályozási rendszer megfogalmazására volt szükség, amely mindkét fél számára előnyös, azaz sem a kibocsátó, sem a befogadó országok nem járnak rosszul. A csatlakozási szerződés szerint az EU tizenötök hét évet kaptak munkaerőpiacuk teljes megnyitásáig. Az átmeneti időszak kettő, plusz három, plusz kettő évből áll. Az 21

21 első két év után a régi tagállamoknak felül kellett vizsgálniuk addigi politikájukat, és újra döntést kellett hozniuk a munkavállalók szabad áramlásának engedélyezéséről, részleges vagy teljes korlátozásáról. A második részidőszak végén azonban már csak indokolt esetben tartható fent a további korlátozás. Amennyiben egy ország feloldja a korlátozást, ettől a döntésétől már nem léphet vissza. Nem szabad azonban elfeledni, hogy nem ez volt az első eset az EU történetében, amikor átmeneti időszakot vezettek be a munkavállalók szabad mozgására vonatkozóan Az átmeneti időszak eredete és gyakorlati alkalmazása A hat alapító tagállam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország) 10 év átmeneti időt biztosított magának a munkaerő szabad mozgására vonatkozó előírások megvalósítására. A Római Szerződés január 1-jén lépett hatályba, a munkavállalók szabad áramlása pedig december 31-ére teljesült ban újabb három ország, Dánia, Írország, és az Egyesült Királyság csatlakozott a Közösséghez. A szabad mozgással kapcsolatos jogokkal, amelyeket a Római Szerződés az alapító tagállamok valamennyi állampolgárának biztosított, e három ország állampolgárai csatlakozásuk első pillanatától élhettek. Ezt követően 1979-ben az Európai Gazdasági Közösség Görögországgal írt alá Csatlakozási Megállapodást Athénban. Görögország január 1-jén vált az EGK tagjává, amikorra már megtörtént az átmeneti intézkedések bevezetése a személyek szabad mozgása területén. A görög munkavállalók más tagállamokba irányuló szabad mozgására egy 9 éves, január 1-jéig tartó, átmeneti időt határoztak meg. Az addigi tagállamok saját munkaerőpiacukat akarták megvédeni attól, hogy a tömegével érkező görög munkaerő a munkanélküliség növekedését eredményezze a fogadó államban. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozott azokra a görög állampolgárokra, akik már a csatlakozás időpontjában, a szerződés hatályba lépésekor is a tagállamok területén dolgoztak, ők az átmeneti időszakra már megkapták ugyanazokat a szabad mozgáshoz fűződő jogokat, amelyekkel az adott tagállam állampolgárai és élhettek. A többi állampolgár az átmeneti időszak alatt, rendes engedélyezési eljárást követően kezdhette meg a munkavállalást. Az átmeneti idő előtt, alatt és után a kivándorlási arányszámok azt mutatták, hogy noha volt bizonyos kiáramlás az átmeneti idő elején, a 22

22 különböző EK tagállamokban munkát vállaló görögök száma 1986-ra visszasüllyedt a csatlakozás előtti szintre. 19 A következő mérföldkő az 1985-ös év az EK történetében, ekkor írta alá ugyanis Spanyolországgal és Portugáliával a Csatlakozási Megállapodást, amely január 1- jén lépett hatályba. A két állam csatlakozásával az EK lakossága 320 millióra nőtt, és a világgazdaság egynegyedét az EK országok adták. Egy közös megállapodás keretében rendezték a spanyol és portugál csatlakozás kérdéseit. A személyek szabad mozgása vonatkozásában hasonló eljárást alkalmaztak, mint a Görögországgal kötött megállapodásban, de a spanyol és portugál szabályozás részletesebb volt. Ami a munkavállalók szabad mozgását illeti, a megállapodás egy 7 éves átmeneti időszakot szabott meg, így a korlátozásokat eredetileg január 1-jén oldották volna fel január 1-jét követően azonban felülvizsgálták az átmeneti időszak jogosságát, és azt egy ével hamarabb, 1992-ben leteltnek nyilvánították. 20 A tagállamok ugyanis arra az álláspontra jutottak, hogy a korlátozások korábbi időpontban történő feloldása nem okoz majd zavart az EK munkaerőpiacán. A migrációt vizsgáló statisztikák a későbbiekben kimutatták, hogy a tömeges spanyol és portugál munkaerő-bevándorlástól való félelem ebben az esetben is alaptalannak bizonyult. Portugália és Spanyolország már 1975-től kibocsátó országból inkább befogadó országgá vált, és ez trend, a mai napi meg is maradt. Az Európai Unió következő nagy dilemmáját a téma kapcsán a 2004-es keleti bővítés okozta. Tekintettel arra, hogy a régi 15 tagállam és az újonnan csatlakozottak főbb gazdasági mutatói között nagy az eltérés, és néhány új tagállam munkanélküliségi adatai rendkívül magasak, a tagállamok többsége átmeneti idő bevezetése mellett döntött munkaerőpiaca védelmében. A 7 éves (2+3+2 éves periódusokból álló) átmeneti idő tehát a csatlakozási folyamat kiegyensúlyozottságát biztosította, ami nem tekinthető egyedinek, hiszen a görög, spanyol és portugál munkaerő esetében is hasonló eljárás zajlott. Magyarország valószínűleg nem számított kockázatosnak a munkaerő-áramlás szempontjából, de az Uniónak olyan rendszert kellett kiépítenie, ami minden csatlakozóra, pl. a veszélyesebbnek tűnő Lengyelországra vagy Szlovákiára is 19 Gellérné Lukács Éva Illés Sándor: Migrációs politikák és jogharmonizáció, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2005/2. 20 Dr. Lukács Éva Dr. Király Miklós (szerk.): Migráció és Európai Unió, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest,

23 alkalmazható. Ennek alapján egy egységes szabályozást állítottak fel minden újonnan belépővel szemben, meghagyva viszont a régi tagállamok számára az újak közti differenciálás lehetőségét Az első két év (2004. május május 1.) A csatlakozást követő két éves időszak alatt a régi tagállamok nemzeti szabályaikat alkalmazták az új tagállamokkal szemben. Ezek a nemzeti jogszabályok általában korlátozó jellegűek voltak, ugyanakkor akár teljes munkaerő-piaci nyitást is jelenthettek az új tagállamok számára. Mindössze az Egyesült Királyság, Írország és Svédország döntött úgy a 10 új tagállam csatlakozásakor, hogy azonnal megnyitja munkaerőpiacát munkavállalóik számára májusától tehát nekünk, magyaroknak sincs szükségünk munkavállalási engedélyre ezekben az országokban. A régi tagállamoknak ugyanakkor lehetőségük nyílt minden egyes csatlakozó ország tekintetében különböző szabályokat meghatározni. Ennek egyetlen feltétele az volt, hogy nem vezethettek be szigorúbb előírásokat, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásakor már érvényben voltak. A teljes munkaerő-piaci nyitás mellett döntő országoknak pedig lehetőségük volt arra, hogy meggondolják magukat, és a két év alatt bármikor, közösségi véleménykérés nélkül újra munkavállalási engedélyezési rendszert vezessenek be, akár csak egy országra, annak egy régiójára, vagy egy külön gazdasági szektorra. A 2004-es keleti bővítés előtt egyértelművé vált, hogy a korlátozások felállítása illetve megtartása mellett döntő tagállamok féltették munkaerőpiacukat az elmaradottabb gazdasági helyzetben lévő, akkor csatlakozó országoktól. A hivatalos adatok szerint azonban a keleti munkavállalók nem lepték el tömegesen a nyitást választó régi EUtagállamok munkaerőpiacát. A munkaerő áramlása az esetek többségében nem érte el a fogadó országok aktív keresőinek egy százalékát sem. Sőt, a korlátozást választó országokban ugyanakkora, vagy még nagyobb volt a keleti munkavállalás. 21 Az Eurostat statisztikai adatai szerint az EU-tizenötök területén lakó új tagországbeli állampolgárok százalékos aránya a bővítés előtt és után is stabil szinten maradt, csupán az Egyesült Királyságban, és még inkább Ausztriában illetve Írországban emelkedett a 21 Annak ellenére, hogy Ausztria fenntartotta a korlátozásokat, 2004 végén közel 14 ezer magyar dolgozott munkavállalási engedéllyel az országban. Ez hét százalékos növekedést jelentett 2003-hoz képest. 24

24 számuk. Az újonnan csatlakozott tagországokból érkezett munkavállalók maximum az ottani munkaképes korú lakosság két százalékát teszik ki jelenleg is A következő három év (2006. május május 1.) A két év lejárta előtt a korlátozásokat továbbra is fenntartani kívánó tagállamoknak jelezni kellett szándékukat a Bizottság felé. Erre irányuló igényük alapján további három évig lehetőségük nyílt a korlátozásra. Döntésük indoklást nem igényelt. A os elhatározás előtt Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország is élt ezzel a lehetőséggel. Azonban több ország is könnyítette a munkavállalási engedélyek kiadását bizonyos szakmák esetében. Így például Franciaországban május elsejétől két ágazatban, összesen 61 szakmában ahol munkaerőhiány van, a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki a munkavállalási engedélyt. Bizonyos feltételekkel a diákok és kutatók pedig szabadon vállalhatnak munkát. 23 Luxemburgban május 1-jétől a mezőgazdaságban, szőlőművelésben és a vendéglátóiparban, Belgiumban pedig a hiányszakmákban a munkaerőpiac vizsgálata nélkül adják ki az engedélyeket. Dániában ezek az engedélyek továbbra is a munkaerőpiac vizsgálata nélkül kerülnek kiadásra, követelmény azonban a munkavállaló teljes munkaidős foglalkoztatása. Ausztriában és Németországban továbbra is munkavállalási engedély alapján lehetséges munkát vállalni. Az Európai Gazdasági térség országai közül Izland biztosítja a munkavállalóknak a munkaerőpiacra való korlátozások nélküli bejutást, ugyanakkor a munkáltató részére bejelentési kötelezettséget ír elő. Liechtenstein kvótarendszert tart fenn, míg Norvégiában a munkavállalási engedélyek a munkaerőpiac vizsgálata nélkül kerülnek kiadásra. Ugyanakkor a tagállamok e három év során bármikor úgy dönthetnek, hogy mégis liberalizálják munkaerőpiacukat. Ez Hollandia, Olaszország és Luxemburg esetében így is történt. Még jóval a három év lejárta előtt, 2006 júliusától Olaszország feloldotta a korlátozásokat, csak úgy, mint Hollandia, ahová májusától nem kell többé munkavállalási engedély. Legutoljára Luxemburg jelentette be a munkaerő-piaci nyitást. Azoknál az országoknál pedig, akik májusától a 22 Brüsszel a munkaerő-piaci nyitás mellett érvel, : Szabad a munkavállalás kilenc EU-tagállamban, :27 25

25 korlátozások lebontása mellett döntöttek, a közösségi jog lépett életbe. Ide tartozik Finnország, Portugália és Spanyolország. Jelenleg tehát tíz régi tagállamban szabad a munkavállalás a 2004-ben csatlakozott országoknak, köztük Magyarországnak is Az utolsó két év ( május május 1.) Az átmeneti időszak 5. évének lejárta után az adott tagállam csak akkor vezethet be további, maximum két éves korlátozást, ha munkaerőpiacán súlyos zavarok mutatkoznak, vagy ezek kialakulásának veszélye fenyeget. Munkaerő-piaci problémáikat a tagállamoknak statisztikai nyilvántartási adatokkal kell bizonyítaniuk. Az adott országnak ezt jelentenie kell a Bizottság felé, valamint kérelmeznie kell a szabad munkavállalásra vonatkozó korlátozások további fenntartását a kívánt gazdasági és munkaerő-piaci helyzet helyreállítása céljából. A Bizottság értesíti Tanácsot a döntésről, amelynek megváltoztatását bármely tagállam kérheti. A Tanács a kérdésről két héten belül, minősített többséggel dönt További szabályozások A Csatlakozási Szerződés rendelkezik a munkavállalók családtagjainak jogosultságairól is. Biztosítja, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén, a családtagok is szabadon munkát vállalhassanak az adott tagállamban. Ide tartoznak a munkavállaló házastársa és azok a lemenő egyenes ági rokonaik, akik 21 évnél fiatalabbak vagy a munkavállaló eltartottjai, illetve a munkavállaló és házastársa felmenő egyenes ági, eltartott rokonai. 25 Továbbá minden csatlakozási szerződésben szerepelt egy védzáradék, melyre minden tagállam hivatkozhat a csatlakozást követő 2. év végétől a 7. év végéig. Eszerint a tagállamok indokolt esetben, az előzőkben már említett súlyos munkaerő-piaci zavarok esetén, kérhetik a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy engedélyezzék a korlátozások bevezetését. Az átmeneti időre szóló megállapodás meghatározza azt is, hogy azon munkavállalók vonatkozásában, akik már a csatlakozás idején jogszerűen dolgoztak valamennyi tagállamban, velük szemben nincs helye korlátozásoknak. Szintén meg kell említeni a Csatlakozási Szerződésbe foglalt, ún. viszonosság elvét is. Ez alapján az újonnan csatlakozott tagállamoknak is lehetősége nyílik az ország területén történő munkavállalás korlátozására. Így például Magyarországnak is jogában áll az átmeneti 24 Szabad a munkavállalás kilenc EU-tagállamban, : /68/EGK tanácsi rendelet 10. cikk 26

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Magyarország népesedésföldrajza

Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A munkavállalók EU-n belüli területi mobilitását jellemző aktuális trendek

A munkavállalók EU-n belüli területi mobilitását jellemző aktuális trendek Szakirodalom 173 A geometriai átlagolású formulák közül a Lowe és a Young állítható elő a legkönnyebben. A Young-féle ugyanúgy torzít, mint a Lowe-index, csak ellenkező irányban, és értelmezése sem egyszerű.

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG

DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG Pleschinger Gyula l MNB Monetáris Tanácstag, Magyar Közgazdasági Társaság elnök Jövőnk a gyermek konferencia l Budapest l 2018. június 20. DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG 1 2 DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP A MAGYAR TERMÉKENYSÉGI

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Dr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON

Dr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON Dr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON ezer Fő 900,0 800,0 700,0 600,0 500,0 400,0 300,0 A 15 74 éves

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Munkavállalás az Európai Unióban

Munkavállalás az Európai Unióban Kurzus: EU Szakpolitika Csoport: BTK SZ: 14-16h Oktató: Dr. Teperics Károly Munkavállalás az Európai Unióban Írásbeli beadandó feladat Készítette: Deres Zsófia Ida Szak: Szabad bölcsészet, földrajz minor

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

TALIS 2018 eredmények

TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények A TALIS főbb jellemzői A TALIS lebonyolítása Résztvevő országok Az eredmények értelmezési kerete Eredmények A TALIS-vizsgálat főbb jellemzői TALIS: Teaching

Részletesebben

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.: 2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés

MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés 16. SLIDE MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés Háttéranyag: Kornai János Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011) 2. tanulmány, 91-108 old. Az input- es outputkészletek

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Nyilvános konzultáció az Európai Munkaügyi Hatóságról és az európai társadalombiztosítási azonosító jelről

Nyilvános konzultáció az Európai Munkaügyi Hatóságról és az európai társadalombiztosítási azonosító jelről Nyilvános konzultáció az Európai Munkaügyi Hatóságról és az európai társadalombiztosítási azonosító jelről 1. A válaszadó adatai Kinek a nevében tölti ki a kérdőívet? Magánszemélyként Hivatalos minőségben:

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 18 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály szövegértés 1 18

Részletesebben