ERNST-MÚZEUM. AZ ERNST-MÜZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János.

Átírás

1

2 iviuil JELENT MEG: ERNST-MÚZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁZÁR BÉLA: Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családjának arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. FERENCZY ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. ERNST LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Múzeum kiadása. AZ ERNST-MÜZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek : I. Csók István, II. Iványi-Grünwald Béla, III. Perimutter Izsák, IV. Gyárfás Jenő, V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 1 pengő. A füzeteket Dr. LÁZÁR BÉLA irta. KAPHATÓK A PÉNZTÁRNÁL. Légrédy Testvérek nyomdai müintézete, Budapest. (Igazgató: Kertész Árpád.)

3 ELSŐ TEREM. EGY MEXIKÓI MŰVÉSZ. (Jósé Clemente Orozco.) Hans Tietze, a jeles bécsi műtörténész, nemrég bemutatta az Albertinában egy mexikói művész, Orozco grafikáit. Hans Tietzé-nek, a Graphische Künste számára irt tanulmányából sok érdekes dolgokat tudunk meg a mexikói modern művészetről, jelesen Orozco-ról. Meglepetéssel olvassuk, hogy Mexikóban fejlett indián kultura él ma is, mert az egykori nagy azték művészet, melyet az ásatások egyre nagyszerűbb pompájában mutatnak be, hatását nem veszejtette, nem pedig azért, mert a spanyol bevándorlók, a benszülöttekkel való összeházasodás révén, egy uj fajt termeltek ki, s az ősi művészi ösztön ezek között tovább él. Főleg két művészben, Diego di Riveirá-ban és a mi Orozconkban. Riveira művészete befejezést, Orozcoé uj elkezdést jelent. Előbbi a párizsi művészi kulturában nevelkedett és Puvistől Picassóig a modern művészet minden regiszterét egyenlő virtuozitással kezeli. Orozco csak nemrég járt először Európában s igy telivér amerikai ő, még művészetében is. Aztán ezt irja róla Tietze: Orozco, mint Riveira is, első sorban falfestő, óriási falterületekre van szüksége, hogy látományaiból megszabaduljon, mindazt elbeszélve, ami bántja ; amit fest, emlékeiből meriti és népe reménykedéseiből, melyeknek a régi regék époly elevenek, mint jelenje, melyben él. Képeinek világa népies eredetű és célzatú, azt ábrázolja, mit mindenki ösmer és mindenki akar... Rajzai és litográfiái művészetének csak mellékhajtásai." 3

4 Orozco freskókat fest jelenleg a Dortmonth-College könyvtárának olvasótermében. Ez iskolában indiánus gyerekek felsőbb kiképzésével foglalkoznak és Orozco a hazai mult képeit vetiti eléjük. Nem vidám művészet az, amit ő alkot, hiszen hazája évtizedek óta forradalmak és polgárháborúk zivatarait szenvedi, örökös szenvedések közt, az időleges békét fellángoló heves, orgiasztikus harc követi, közben a nemzeti tánc, a Cacachura tombol, borzalmas jelenetek egymást váltogatják, ugy hogy a művész életelve lett: az élet harc. Politikailag radikális, amint művészetében is független. Némileg Goyára emlékeztet, de csak tartalmilag, formában a nagy freskómesterekre, nemcsak Giotto és a franciskánus szellemre, melynek testvérei a madarak, a csillagok, a hold és nap, hanem a korareneszánsz mesterekre is, igy némely gyászoló asszonyfeje madonnaszerü magasságokig emelkedik. Az ő művészete egészen magától értetődő, a maga egyszerűségében. Ez röviden Tietze álláspontja s mi örvendünk, hogy az ő jóvoltából a mexikói művészt, legalább is rajzaival és litográfiáival, mi is bemutathatjuk. Dollár 1. Akasztott ember Lerombolt ház. Litografia Pietas Tervezés Falfestmény-részlet. Litografia Catachura A sebesült. Nem eladó 8. A generális felesége Csata után Három aszsony Hazatérés a. Mexikói dombok Kezek. Litografia Mexikói nő. Lithografia 30. 4

5 Dollár 14. Kivándorlók. Litografia Kiűzetés Táj. Litografia The Trench Zászló. Litografia Három nemzedék. Litografia A harc Mexikói táj. Litografia A katona özvegye. Litografia Mexikói pueblok. Litografia Mexikói katonák. Litografia 30. 5

6 NEGYEDIK TEREM. Horváth Béla. Noha vagy husz év óta a Műcsarnok majd minden kiállításán részt vett, nem joggal kérdezheti-e Horváth Béla is: Ki látott engem? Mert nem ágált a porondon, mert, mint az ember, csendes a művészete, Horváth Béla kenyere javát már megette, mikor most ime rávetitjük a fényt, hogy észrevegyék. Mert ennek a halkszavu embernek bensőséges muzsika zsong a lelkében. Mélységesen átéli a természetet. Minden intuícióját ott szerzi és ott, a természet, első sorban a ködös-havaspárás természet előtt nyílik meg a szive, hogy érzése hatása alatt álomképpé alakuljon előtte belülről a lelkében, képzeletében a városkép, a dombos oldal, a fákra leüllepedő köd, a havas tájra ráboruló halk és félénk napsugár vergődése, az őszi tájék melancholiája, mind csupa testvér a lelkével, borús melódiák megszólaltatója. Egy halk sirám zeng végig e képeken, csupa bel canto, csupa rezgő trilla, az ősz muzsikája. Tud altató szépet mesélni, De fölváj régi sebeket is... (Ady.) Mennyi régi seb sajoghat az ő szivében? Mind ott érezhető tájkölteményeinek szomorú dallamaiban. Ez a csupa lira-festés azonban nem vész el formafeloldásokban, tiszta és biztos kézzel megrajzolt formafelfogásban állítja, elénk az érzéssel átitatott világot, igaz, hogy nem keresi a minden áron ujat, nem veti meg a hagyományos kifejező eszközöket, de ezekkel ugy tud élni, hogy velők a maga látományait minél tökéletesebben kifejezhesse. Egyenként kell megnézni tájkölteményeit, s meglepetve láthatjuk, mennyi uj szépség rejlik bennök, uj 6

7 hang és uj változat, uj érzés és uj árnyalat, mert a művész ezekkel az uj variációkkal akarja a maga meghatottságát szóhoz juttatni. Az egyszerű világlátás művésze Horváth Béla, az egyszerűség közvetlenségével tud és akar ő nézője szivéhez férkőzni, megindítani, s meghatni. Csak aki meglátja ezeket a finomságokat, tudja őt igazán élvezni és megszeretni. 25. Ködös domboldal Viziváros télen Kilátás a Szépvölgyre A havas Buda Város végén Ó-Buda Erdőben Köd Hűvösvölgyben Őszi táj a Svábhegyen Pocsolya Ködös Pest.. : Behavazott ut Havas Buda Az Országháza ködben

8 HARMADIK TEREM. Csébi Pogány István. Ezek a nagy vizfestmények csupa ragyogó öröm. A szinei fiatalos jókedvvel mosolyognak. Tiszta és biztos kézzel felrakott formák, nagy szemmel látott figurák és közvetlenül átélt szépsége a világnak. A fiatal művész ez első bemutatkozása, a maga vehemens erejű szinviharzásával, szinte kiütközik jóleső optimizmusával a mai ember elkeseredett hangulataiból. A fiatalság magabizakodása, a jövő elé bátran tekintő és semmitől meg nem rettentő elhivatottsága kacag felénk a szinek e bőségéből. Ez a hang jólesik majd minden nézőjének. Látván őket, véle örülünk az életnek s bizunk az eljövendőben. 40. Leányfej Csendélet Önarckép kalappal Ülő fiu. (A Székesfővárosi Muzeum tulajdona.) 44. Önarckép Csendélet Balaton Sárgahaju nő. (Magántulajdon.) 48. Csendélet Önarckép. (Magántulajdon.) 50. Fekvő akt Tanulmányfej Öreg fa Nevető Dunai kikötő Utca

9 NEGYEDIK TEREM. Basilides Sándor. Testvérével, Barnával, e helyen mutatkoztak be először, alighogy lerázták magukról az iskola porát. Sándort azóta képzelete elvezette a messze Németalföldre, ahol az élet szürkeségei, e szürkeségben vegetáló emberek szomorú életsorsa ragadták meg képzeletét, mint egykor a paraszt-breughelt, a maga vaskos figuráinak világa. Basilides Sándort is az élet nyomoruságai érdekelik, meghatják az elesettek groteszk formái, melyeket a maga sajátos ornamenshálózatába fog. Ez a dekorativitás jellemzi művészetét, ezzel emeli a valóság fölé a mindennapit, ebbe foglalja bele látomásait, hogy sajátos tompa egyszinüség tónusharmóniáival fejezze ki szomorú megérzéseit. Nála szürkévé halkul minden szin. Valami ünnepélyes pesszimizmus zeng ki festményeiből. Jó és eredeti útra került, őszinte festőiség felé halad. 56. Téli táj Utolsó vigasz Dunai malmok Balaton Menekültek Újpesti kikötő Domboldal Vakok Feleségem. Magántulajdon. 65. Balatoni halászok Engedjétek hozzám a kisdedeket Agyagos part Kenyereslány

10 NEGYEDIK TEREM. Basilides Sándor festményei. 69. Tanulmányfej Est a Balatonon Virágok ' 300 "72. Falu vége Judáspénz Szent Ferenc Önarckép Finálé Önarckép Triptichon. Olajvázlat Viskó fák alatt Kintornás Dombos vidék

11 NEGYEDIK TEREM. Meller Kató figurinái. A müncheni iparművészeti iskola jeles tanára, Prof. Preetorius oldalán tanult e fiatal leány, kinek vonalképzelete sajátos és eredeti bőséggel tárja elénk a színpadi alakok gazdag világát. Papírból vágja ki alakjait, akár Ibsen, akár Goethe, akár Gorkij ihletik, de a szines papírok változataival az anyagot is tudja éreztetni. Ez Meller Kató eredeti elgondolása, melynek azóta már sok az utánzója. Nem egy elgondolását a színházak már kivitelezték igy Münchenben a művészszínház, mert meglátták benne az eredeti és ötletes tervezőt, aki a költő elgondolásait bátor elképzeléssel tudja kivetíteni Peer Gynther készült figurinák A,,PrinzessinAllerliebst"-hez készültfigurinák A Varázsfuvolához készült figurinák A Fausthoz készült figurinák Az Éjjeli menedékhelyhez készült figurinák A Peer Gynthez készült figurinák. Ára darabonként 25 pengő. 11

12 NftGY TEREM. Magyar művészek mestermüvei. A kísérlet, melyet utóbbi kiállításainkon tettünk, hogy bemutassuk a magyar művészet ismeretlen, félig vagy egészen elfelejtett, nemrég elhalt vagy élő mestereinek alkotásait, általános érdeklődést keltett. E kiállításunkon újból felfrissítettük az anyagot ujabb mesterművekkel. Kiegészítettük Rippl-Rónai József műveinek sorozatát, melyek közül nem egy szinte elfelejtve lappangott magántulajdonban, s van köztük olyan is, amely a mestert uj oldaláról mutatja be. Csak a feketeruhás női alakot emeljük ki, mely átmenet olajtechnikájának a pasztell felé hajlásához és vonalának bájával különösen megragadó. Mányoki Ádám arcképe Sobiecki hercegnőt ábrázolja, s a szász királyi család tulajdona volt, a művész dekoratív felfogásának érdekes kísérlete. A művész ezt 1713-ban festette, a hercegnő az idétt szabadult ki a börtönből, hogy a lengyel király felügyelete alatt annak varsói palotájában éljen, nehogy újra bátyja, a trónkövetelő érdekében összeesküvést szíthasson. Kiállításra kerül ifjabb Markó Károly szép festménye, Tóh László finom zsánerképe, mely a fiatalon elhalt művészt kitűnően jellemzi. Ez a szinte árnyék nélkül mintázott zsánerkép Incselkedés cim alatt ben került bemutatásra a Műcsarnokban, négy évvel a művész korai halála előtt és előadásának finomságával méltó elismerést aratott. Kohányi Károlyt, aki Munkácsy iskolatársa volt, egy kis zsánerképpel ösmertetjük meg. Feszy Árpád képe, mely a Magyarok bejöveteléhez készült, nagy erővel festett műve a mesternek. Nagyon tanulságos megfigyelni Bihari Sándor Oláh temetés"-ét, szemben az előbbi kiállításon látható volt 12

13 vázlatával. A vázlat az elképzelés felbukkanását, a vizió friss egységét mutatta. Ez a festmény egy teljesen készre érlelt látományt, de az eredeti intuíció szerencsés megőrzésével. Bihari itt érte el művészete kiteljesedését, ahol a levegő egységébe nagy finomsággal foglalta be alakjait. Zempléni szines festőiségét Deák-Ébner korai képe mintegy előkészíti. A Szőnyi-vázlat pedig annak remek festői folytatása. Bizonyára szívesen látják Pentelei-Molnár megható képét, az,,árvák"-at, Benczúr, Székely Bertalan (egy remek tájképpel és egy gyönyörű Lédával képviselve), Mednyánszky, Paál, stb. kitűnő alkotásait is. Egypár eredeti rajzot is bemutattunk, Munkácsy Mihály, Zichy, Rippl-Rónai, Wagner Sándortól. Nagyon érdekes a Munkácsyé, mely a Mozart egy meg nem valósított változatát revellálja. Dr. Lázár Béla. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF ( ) 158. Kalapos lány Tájkép. Beczkói Biró Henrik ur tulajdona Délfrancia táj Pirosbluzos nő. KŐRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR ( ) 162. Leányfej. Beczkói Bíró Henrik ur tulajdona. RIPPL-RÓNAI 163. Álarcos nő Feketeruhás leány Feketekalapos nő. JÓZSEF BENCZÚR GYULA ( ) 166. Hiu néger. Beczkói Biró Henrik ur talajdona. JANKÓ JÁNOS ( ) 167. Falusi mulatság. SZÉKELY BERTALAN ( ) 168. Léda. DEÁK-ÉBNER LAJOS (szül. 1850) 169. Temető. Beczkói Biró László dr. ur tulajdona. 13

14 SZÉKELY BERTALAN 170. Tájkép. Beczkói Biró Henrik ur tulajdona. Ifj. MARKÓ KÁROLY ( ) 171. Idyll. MÁNYOKI ÁDÁM ( ) 172. Sobiecki hercegnő Varsó. KOHÁNYI KÁROLY ( ) 173. Lómosás. ZEMPLÉNI TIVADAR ( ) 174. Uzsonna a kertben. Beczkói Biró Henrik ur tul. FADRUSZ JÁNOS ( ) 175. Bródy Sándorné és fia. BIHARI SÁNDOR ( ) 176. Oláh temetés. Beczkói Biró Henrik ur tulajdona. RIPPL RÓNAI JÓZSEF 177. A család. SZŐNYI ISTVÁN (szül. 1893) 178. Est a faluban. Beczkói Biró Henrik ur tulajdona. MUNKÁCSY MIHÁLY ( ) 179. FÉRFIARCKÉP FESZTY ÁRPÁD ( ) 180. Magyarok bejövetele. Tanulmány. PAÁL LÁSZLÓ ( ) 181. Beileni falurészlet. PENTELEI MOLNÁR JÁNOS ( ) 182. Árvák. Beczkói Biró Henrik ur tulajdona. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ BÁRÓ ( ) 183. Tanulmányfej. TÓTH LACI ( ) 184. Incselkedés

15 RIPPL-RÖNAI 185. Női fej. JÓZSEF. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ BÁRÓ 186. Csirkefogó Alvó. RIPPL RÓNAI JÓZSEF 188. Fejés. Szines rajz. MUNKÁCSY MIHÁLY 189. Mozart halála. Ismeretlen változat. WAGNER SÁNDOR ( ) 190. Párharc. Szines rajz Alvó nő. Szines rajz Viharos táj Vázlat. MUNKÁCSY MIHÁLY ZICHY MIHÁLY ( ) 194. Mosolygó nő. 15

16 A MUNKÁCSY-CÉH SORSJÁTÉKA. A Munkácsy-Céh, amely a magyar festők és szobrászok kiváló gárdájából áll, 1933 március havában kiállítást rendez az Ernst-Múzeumban. E kiállítás ez alkalommal is sorsolással lesz egybekötve. Húzás ugyanott március 27-én. Nyereménytárgyak a legkiválóbb magyar művészek alkotásai (festmények, grafika, szobrok). A sorsjegy ára 1 pengő, mely a kiállításra belépőjegyül is szolgál. Sorsjegy kapható az Ernst-Múzeumban.