Külpolitikai Hírösszefoglaló augusztus 6.

Átírás

1 Külpolitikai Hírösszefoglaló augusztus 6. Görögországban megegyeztek a megszorításokról# Monti spórol# Eltérő hitelek Európában# Az USA nyomásgyakorlása az európai eladósodásra# Felülvizsgálati látogatásra érkezett az IMF Romániába# Hivatalos a román népszavazás, kormányátalakítást jelentettek be# Megkezdődött a parlamenti választási kampány Ukrajnában# # Közvetlenül választják a cseh államfőt# Az új prágai főügyész felszámolná a korrupciót# Montengróban parlamenti választásokat tartanak októberben# Az USA nyomásgyakorlása a szomáliai-amerikai pénzforgalomra# Clinton afrikai látogatásának fókuszában a biztonság kérdése# Romney Lengyelországban fejezte be tengerentúli körútját# Vádat emeltek Putyin legnagyobb ellensége ellen# Vizsgálatot akar Arafat özvegye# Venezuela csatlakozott a MERCOSUR-hoz# Venezuela Brazíliával üzletel# Reflektorfényben a kínai igazságszolgáltatás visszásságai# Japán szerint veszélyt jelenthet a kínai hadsereg növekvő befolyása# Ecuador támogatja Assange-t# A kuvaiti parlament nem tette le esküjét# Beiktatták az új egyiptomi kabinetet# Egyre súlyosabb a helyzet Szíriában# Kifogynak az időből véli az izraeli miniszterelnök Iránra vonatkozóan# Van vagy nincs békeüzenet# Egyiptomba látogatott az amerikai védelmi miniszter# Robbantások Bagdadban Görögországban megegyeztek a megszorításokról Antonisz Szamarasz görög kormányfő koalíciójában lévő három párt nemrég megegyezett a közel 12 milliárd eurós megszorításokról, melyek azért szükségesek, hogy az Európai Unió és az IMF hajlandó legyen további pénzügyi segítséget nyújtani az országnak. Múlt hétfőn azonban Szamarasz két baloldali partnere, Kuvelisz és Evangelosz azzal a javaslattal állt elő, két év helyett négy év alatt lépjenek hatályba a megszorítások, mivel véleményük szerint, Görögország jelenlegi helyzetében nem lehet ilyen rövid idő alatt, ilyen sok, szigorú megszorítást bevezetni. Valójában arról van szó, hogy a szocialisták félnek, elveszítik támogatóikat, akik már most is nagyon fel vannak háborodva, hogy a párt támogatja Szamarasz szigorú megszorításait. Szamarasz azonban nem akarja négy évre meghosszabbítani a két éves tervet, mivel szerinte a legfontosabb, hogy Görögország mielőbb visszanyerje a befektetők bizalmát. A politikusok közötti nézeteltérés azonban egyáltalán nem tesz jót Görögországnak, mivel az IMF és az EU egyre türelmetlenebbek, hiszen hamarosan el kell dönteniük, hajlandóak-e továbbra is támogatást nyújtani Görögországnak. Jelenleg Görögország teljes mértékben EU- és IMF támogatásokból tartja fönn magát és heteken belül ki fog fogyni a pénzből; ha ezek után nem kap több segélyt, akkor esélytelen, hogy benne maradjon az euróövezetben. Görögország helyzete azonban annyira rossz, hogy még ha a kormány meg is egyezik a megszorításokról, akkor is kétséges az ország jövője az eurózónában. Monti spórol

2 Mario Monti olasz miniszterelnök kormánya múlt héten szavazást kezdeményezett a szenátusban, annak érdekében, hogy felgyorsítsák a 4 milliárd eurós kiadáscsökkentés hatályba lépését. A tervezett kiadáscsökkentéssel Olaszországban pillanatnyilag nem lenne szükséges bevezetni a tervezett ÁFA-emelést, ezenkívül segítene rendezni az ország költségvetési hiányát. A mostani tervezett kiadáscsökkentésen kívül az olasz kormány decemberben közzétette 10,5 milliárd eurós megszorítási csomagját, mely jövő év közepéig fog hatályba lépni. A megszorítási csomag célja, hogy csökkentse Olaszország költségvetési hiányát, és így meggyőzzék a nemzetközi piacokat, hogy Olaszország képes lesz rendezni hatalmas tarozását. A megszorítási csomag értelmében Olaszországban, többek között, csökkenteni fogják az egészségügyi kiadásokat, valamint a köztisztviselők és a kis állami cégek számát. Chicago Tribune Eltérő hitelek Európában A viszonylag jómódú észak-európaiak általában könnyen és olcsón hitelhez jutnak, míg a Dél- Európában élőknek sokkal magasabb kamatot kell fizetniük ha egyáltalán kapnak hitelt. Hiába ugyanaz a fizetőeszköz az Európai Unió 17 országában, a kamatok mégsem egységesek: északon túlságosan alacsonyak, délen ehhez képest aránytalanul magasak. Egy átlagos spanyol családnak például közel 300 euróval többet kell fizetnie havonta egy 25 évre szóló, 250 ezer eurós hitel után, mint egy átlagos finn családnak. Elméletben a központi bankoknak úgy kellene meghatározniuk a kamatot, hogy azok magasabbak legyenek a virágzó gazdaságokban és alacsonyak azokban az országokban, melyeknek rossz a gazdasági helyzete; az euróövezetben azonban ennek pont az ellentéte figyelhető meg. Gazdasági szakértők szerint a mostani helyzet egy ördögi kör, így szerintük könnyen elképzelhető, hogy az euróövezet két éven belül föl fog bomlani. Ezenkívül azt is felvetették, hogy a jelenleg virágzó euróövezeti gazdaságok, mint például a finn és német egyáltalán nem biztos, hogy képesek lesznek hosszú távon fenntartani mostani helyzetüket. A hitelválságot csak úgy lehetne megoldani, vélik a szakértők, ha a kormányoknak sikerül visszaállítani a kötvénypiacokba fektetett bizalmat. Az USA nyomásgyakorlása az európai adósságkezelésre Az USA az Európai Központi Bank ülésén az euro zóna országaira szeretne nyomást gyakorolni a régió országaiban az eladósodási problémák megoldására. A pénzügyminiszter, Timothy Geithner szerint az euro zónának lépéseket kell tennie a kamatok leszorítására, lehetőséget adva a régióban további hitelek nyújtására. Philipp Rösler német alkancellár elutasította az USA nyomásgyakorlását az EKB-ra, mely szerint a bajbajutott euro zónában lévő országokban csökkenteni kell a hitelfelvétel költségeit. Interjújában kihangsúlyozta, hogy a Központi Banknak ragaszkodnia kell az infláció elleni küzdelemhez és az országoknak a reformjaikhoz. Amennyiben alacsony kamatokat biztosítunk számukra, nem leszünk képesek nyomást gyakorolni rájuk a már megkezdett reformok véghezvitele érdekében. -hangsúlyozta Rösler. Az euro zóna országaiban az euro fennállása óta a munkanélküliség a legmagasabb

3 szintet idén júniusban érte el: a 11,2%-ot, további hír, hogy a spanyol bankokból a tőke kiáramlása is növekedni kezdett. Felülvizsgálati látogatásra érkezett az IMF Romániába Hatodik felülvizsgálati látogatását kezdte el kedden a Nemzetközi Valutaalap, amely a Romániának nyújtott elővigyázatosságihitel-megállapodás fejében a Bukarest által vállalt kötelezettségek teljesítését veszi számba. Florin Georgescu román pénzügyminiszter néhány napja bejelentette, Románia teljesítette az államháztartási hiánycél tekintetében vállalt kötelezettségeit az első félévben, ami szerinte lehetővé teszi az idei évre tervezett 2,2 százalékos hiánycél teljesítését is. A Victor Ponta miniszterelnök vezette kormány júniustól 8 százalékkal emelte a közalkalmazotti béreket, és Georgescu szerint lehetséges, hogy decembertől további 7,4 százalékkal emeljék azokat. A mostani tárgyalások egyik központi témája várhatóan az állami vállalatok helyzete lesz, amely esetében Románia teljesítetlen ígéreteket halmozott fel. Bukarest ugyanis nem tartotta az állami vállalatok privatizációjára vonatkozó ütemtervet, és az állami vállalatoknál tervezett, a magánszférából kiválasztott vezetők kinevezése is késik. A tárgyalások kényes pontját főként a vesztességgel működő állami vállalatok átszervezése képezi majd. A vizit előtt a román hatóságok azt is bejelentették, hogy újabb kétéves elővigyázatossági típusú hitelszerződést akarnak kötni az IMF-el a 2013 és 2015 közötti időszakra, mivel a mostani 3,5 milliárd euróról szóló szerződésük 2013 tavaszán jár le. HVG Hivatalos a román népszavazás, kormányátalakítást jelentettek be Traian Basescu, jobbközépi román elnök megúszta a július 29-én tartott menesztéséről szóló népszavazást. Annak ellenére, hogy a szavazók 86 %-a az elnök távozása mellett voksolt, a népszavazás érvényesítéséhez szükséges részvételi arányt nem érték el a választók (45,9 %). Basescu számára az üzenet világos: A románok nem vesznek részt a Victor Ponta miniszterelnök balközép pártja által szervezett (USL) államcsínyében. Ezzel ellentétben az ellenzéki párt azt állítja, hogy a 9,2 millió voks érvényesíti a népszavazást, és így Basescunak távoznia kell. Még ha az elnök maradhat is pozíciójában, renoméja még mindig negatív. Megfigyelők szerint, ha az elnök széles tömegek akarata ellenére visszatér hivatalába, mindennapossá válhat az elmúlt hetekben felgyülemlett társadalmi feszültség, és így nem kizárt, hogy újabb utcai tüntetésekre kerülhet sor. Közben hétfőn Victor Ponta miniszterelnök kormányátalakítást jelentett be miután két miniszter is lemondott tisztségéről a Basescu leváltásáról szóló népszavazási vita miatt. Ponta azonban nemcsak a volt belügyminiszter és közigazgatásért felelőstárca nélküli miniszter helyére javasolt új minisztereket, de a külügyminisztérium élére is új vezető kerül Titus Corlatean személyében. Az alkotmánybíróság azért nem tudott még dönteni a referendum érvényességéről, mert a belügyminisztérium és egyéb illetékes intézmények ellentmondó adatokat közöltek a választói névjegyzékben szereplő román állampolgárok számáról. Le Monde/ Megkezdődött a parlamenti választási kampány Ukrajnában

4 Október 28-án kerül sor a parlamenti választásra Ukrajnában, ahol a választási kampány hétfőn kezdődött meg. A bebörtönzött Julija Timoshenkot jelölték az Egyesült Ellenzék pártlistájának első helyére helyére, de a szintén bebörtönzött Jurij Lucenko is a pártlista ötödik helyén szerepel. A törvények ugyan nem engedik, hogy elítéltek is jelöltessék magukat, a volt ukrán kormányfő azonban bízik a nyugati szövetségesek közbenjárásában. Timosenko közben hétfőn azt közölte. Közvetlenül választják a cseh államfőt Augusztus 1-jén írta alá Václav Klaus cseh köztársasági elnök a közvetlen államfőválasztásról szóló alkotmánytörvényt, amely a legnagyobb alkotmányos változást jelenti a Cseh Köztársaság megalakulása óta. A jelen jogszabály szerint a következő elnököt Csehország lakossága fogja megválasztani, és nem pedig a parlament két háza a 2013-as év elején. Cseh politikai elemzők szerint ez az új választási rendszer véget vet a parlamenti egyezkedések sorának. A törvény továbbá előírja, hogy minden jelöltnek 20 képviselő vagy 10 szenátor vagy állampolgár támogatását kell összegyűjtenie. Továbbá, a jogszabály megszabja, hogy a jelöltek kampányköltségei nem haladhatják meg az 50 millió cseh koronát (kb. 2 millió euró). HVG Az új prágai főügyész felszámolná a korrupciót Július 30-án nevezte ki Pavel Blažek, cseh igazságügyi miniszter Lenka Bradácovát a prágai főügyészségi hivatal élére. A hivatalába lépett új prágai főügyész ígéretet tett az eddigi, éveken át halasztgatott cseh korrupciógyanús ügyek gyorsabb felszámolására. A közszolgálati média szerint az új főügyész még a kormányzó polgári demokrata párt prágai embereire és lobbistáira is veszélyt jelenthet, és így optimisták szerint véget érhet a több évtizede tartó klientelista politika. Bradácová kinevezése után kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy a hatóságok határozattabban és gyorsabban járjanak el a már évek óta ismert korrupciógyanús ügyekben. Economist Montengróban parlamenti választásokat tartanak októberben Filip Vujanovic, köztársasági elnök október 14-re, az eredetileg tervezettnél hat hónappal korábbra írta ki a montenegrói parlamenti választásokat. A 680 ezer lakosú, volt jugoszláv köztársaság, Montenegró 2006-ban nyerte el függetlenségét, miután kivált Szerbiából. A súlyos gazdasági nehézségekkel, veszteséges ágazatokkal és jelentősen felhalmozódott adósság állománnyal küzdő utódállamban az előrejelzések szerint idén a GDP növekedése 0,5 %-os lehet. A fiatal köztársaság Európai Uniós csatlakozási tárgyalásai a múlt hónap végén kezdődtek el. A parlamenti választások előrehozásának egyik valószínű oka, hogy az ellenzék által korruptnak tartott eddigi kormányzat helyett az új montenegrói kormány tiszta lappal indulhasson a nemzetközi életben, hitelesebbnek tűnjön, mivel Montenegró minél gyorsabban szeretné lefolytatni az EU csatlakozási tárgyalásokat.

5 Az USA nyomásgyakorlása a szomáliai-amerikai pénzforgalomra A torontói Eritreai Konzulátus adót vetett ki a Szomáliából származó lakosokra, továbbá ezen túl önkéntes hozzájárulást is várnak a kanadai eritreai lakosoktól. A kanadai közszolgálati csatorna As it Happens műsor interjút készített Matt Brydon-nal, az ENSZ Monitoring Bizottsága beszámolójának készítőjével. Brydon elmondta, hogy az eritreai diaszpórában élőknek hozzájárulást kell fizetniük, amely az Egyesült Államokbeli diaszpórában élőkre is vonatkozik. A torontói konzulátus elszámolással tartozik Eritrea washingtoni nagykövetségének, végül az összeget az al Shabaab terrorista szervezetnek utalják. Figyelmeztetett arra, hogy ez a pénzmozgás körültekintő nyomozást igényel. Clinton afrikai látogatásának fókuszában a biztonság kérdése Az USA külügyminiszterének, Hillary Clintonnak útja múlt héten Afrika legújabb államába Dél-Szudánba vezetett, majd látogatást tett az anti-apartheid mozgalom vezéralakjánál, a 94 éves Nelson Mandelánál. A látogatás célja a demokráciában tett előrelépések és a gazdasági lehetőségek további hangsúlyozása, emellett az amerikai biztonsági törekvésekre is fókuszálnak majd, az iszlám szélsőségesek és kábítószer kartellek ellen. Clinton az amerikai oktatási és HIV/AIDS ellenes programokkal kapcsolatos együttműködést, valamint az amerikai gazdasági érdekeltségek, a nők oktatásával és munkába állásával kapcsolatos programok további támogatását szorgalmazza. Kijelentette, hogy januárban akkor is távozik pozíciójából, amennyiben Barack Obamát másodszor is megválasztják. Clinton látogatásának továbbá célja, hogy az USA aggodalmát fejezze ki Uganda és Kenya túlzott szoros együttműködéséről is. Romney Lengyelországban fejezte be tengerentúli körútját A republikánusok elnökjelöltje Lengyelországban fejezte be izraeli és londoni állomásokat is magába foglaló körútját négy hónappal az elnökválasztás előtt. Kihangsúlyozta, hogy a kommunizmus béklyójából szabadulást jelentő mozgalmak eszméi fontos helyen szerepelnek. A látogatása nem volt feszültségmentes, miután a londoni olimpiát is megkritizálta, ugyanis szerinte London nem volt elég felkészült és Izraelben sértő megjegyzést tett a palesztinokra vonatkozóan. Lech Walesa, volt lengyel köztársasági elnök bátorító szavakat intézett Romney-hoz sok sikert kívánva az elnökválasztáshoz, mely sikerre Európának is szüksége van- jelentette ki. A 80-as években a Walesa által vezetett Szolidaritás Mozgalom elhatárolódott Romney-tól, aki kijelentette, hogy támogatja a szakszervezetek és munkavállalók elleni fellépéseket.

6 Vádat emeltek Putyin legnagyobb ellensége ellen Sikkasztás szervezése miatt kedden vádat emeltek Alekszej Navalnij ellenzéki blogger ellen, akire akár tíz éves börtönbüntetést is kiszabhatnak. Az ellenzéki vezetőt azzal vádolják, hogy 2009-ben Kirovi terület kormányzóját tanácsadóként rávette, hogy a kezelésében levő faipari vállalat előnytelen szerződést kössön, amellyel állítólag 497 ezer dollárnyi kárt okozott. Navalny jelenti jelenleg Putyin számára a legnagyobb fenyegetést, aki számára azt is megtiltották, hogy elhagyja az országot. Putyin, egykori KGB ügynök az elmúlt hetekben keresztülvitt egy olyan törvényt, amely növeli a demonstrálókra kiszabható büntetéseket, szigorította az Internet-fölötti ellenőrzést, amelyen keresztül gyakran a demonstrációkat szervezték, szigorúbb szabályokat vezettek be a külföldiek által támogatott kampányokra és lobbicsoportokra. Vizsgálatot akar Arafat özvegye Arafat halálának ügyében kér vizsgálatot özvegye, aki ismeretlen személy ellen múlt héten feljelentést tett Franciaországban. Szuha Arafat férje halálának okait szeretné kivizsgáltatni, miután az al-dzsazíra arab televízió svájci laboratóriumi vizsgálatokra hivatkozva július elején azt állította, hogy Arafatot annak idején polóniummal mérgezték meg. Az özvegy a Párizs közeli Nanterre egyik vizsgálóbírójánál tett feljelentést, aki hivatalosan továbbíthatja azt az illetékes ügyészségnek, ahol eldönthetik, hogy a rendelkezésre álló információk alapján bűnügyi vizsgálat indulhat-e az ügyben HVG Reflektorfényben a kínai igazságszolgáltatás visszásságai Amit a rendőrség megfőz, az ügyész feltálalja, a bíróság pedig elfogyasztja Ezzel a kínai mondással kommentálta egy Hong-Kong-i jogász a kínai igazságszolgáltatásra jellemző viszonyokat, melyek ismét a figyelem középpontjába kerültek egy igen kényes ügy kapcsán. Egy gyilkosság két vádlottja, egy leváltott pártvezető (Bo Xilai) és felesége (Gu Kailai) pont annak az igazságszolgáltatási rendszernek lehetnek áldozatai, melyet néhány éve még hangosan dicsértek. A nemzetközi érdeklődést fokozhatja, hogy az áldozat brit állampolgár volt és vélhetően egy francia személy is érintett lehet szemtanúként. Bár London jogállamhoz méltó eljárásra szólította fel Kínát, a vádlottak többek szerint végül a halálos ítélet és az életfogytiglan között választhatnak. A tény, hogy sajátjuk helyett csak az állam által kirendelt ügyvéd védheti őket csak tovább erősíti azon véleményeket, melyek szerint az 1990-es kínai ígéret az igazságszolgáltatás függetlenségéről a gyakorlatban nem jelent semmit. A párt befolyása továbbra is jelentős a bíróságokra. Ráadásul az igazságszolgáltatás vélhetően a fenti esetben is - a közelgő politika generációváltással kapcsolatos belső politikai leszámolások és csaták egyik eszköze.

7 Japán szerint veszélyt jelenthet a kínai hadsereg növekvő befolyása Tokió aggódik a kínai hadsereg erősödő befolyása miatt. A japánok szerint a kínai kommunista párt és a kínai hadsereg között egyre szorosabb a kapcsolat, mely biztonsági kockázatot jelenthet egész Kelet-Ázsia számára. Az utóbbi időben Kína egyre agresszívabban próbálja megoldani konfliktusait a szomszédos országokkal. Japán és Kína hosszú évek óta nem tud megegyezni egy a Dél-kínai tengeren lévő területről, és Japán attól tart, Kína erőszakkal fogja megpróbálni megszerezni azt. Egy éve Tokió már felhívta a figyelmet Kína növekvő hadseregére, mely az elmúlt 24 éveben harmincszorosára nőtt. Satoshi Morimoto japán védelmi miniszter elmondta, több Kelet-Ázsiai ország is úgy érzi, óvatosnak kell lenniük Kínával kapcsolatban. Geng Yansheng, a kínai védelmi minisztérium egyik szóvivője a japán kijelentésekre elismételte a hivatalos álláspontot, miszerint Kína hadseregének modernizálása egyik országra sem jelent veszélyt. Yansheng azonban kritizálta néhány meg nem nevezett japán tisztviselő felelőtlen kijelentéseit a Dél-kínai tengeren lévő Szenkaku (kínaiul Diaoyu) szigettel kapcsolatban, melyet mindkét ország sajátjának tekint, és közölte, Kína ki fog állni jogaiért. Tokió kijelentette, rendkívül fontos Japán és a többi kelet-ázsiai ország számára a japán-amerikai szövetség, mivel a Japánban tartózkodó amerikai haderők megakadályozhatják a regionális összecsapásokat, és így biztonságérzetet adnak a kelet-ázsiai országoknak. Az amerikaiak azonban nem örülnek ennek a szövetségnek és már több tüntetést is szerveztek az ellen, hogy amerikai repülőgépeket szállítsanak az amerikai tengerészeti bázisra Okinawába. Venezuela csatlakozott a MERCOSUR-hoz Venezuela csatlakozását folyamatosan blokkoló Paraguay tagságának ideiglenes felfüggesztése ahol nemrég vitatott körülmények között a parlament elmozdította a baloldali elnököt lehetővé tette a 6 éve várt lépést. Miközben ez Chavez elnök számára politikailag jó hír, gazdaságilag már ambivalensebb a megítélése, ugyanis Venezuelában attól tartanak, hogy a csatlakozással az országba nagy mennyiségű olcsó agrártermék érkezhet a MERCOSUR tagállamokból, ezzel nehéz helyzetbe hozva a helyi termelőket. BBC Venezuela Brazíliával üzletel Hugo Chavez venezuelai elnök elmondta, a Venezuela és Brazília közötti új kereskedelmi kapcsolat értelmében Venezuela valószínűleg nyersolajat fog eladni Brazíliának és brazil repülőgépeket venni az Embraertől, melyeket a venezuelai légitársaság, a Conviasa fog használni. Chavez azt is kijelentette, ebben az évben Venezuela, a világ egyik legnagyobb olajtermelője, 3 millió helyett 3,5 millió hordó olajat fog termelni.

8 Ecuador támogatja Assange-t Az ecuadori külügyminiszter arra utalt szerdai nyilatkozatában, hogy meg akarja akadályozni a WikiLeaks alapítójának, Julian Assange-nak kiadatását Svédországnak. Assange június 19- én menekült Ecuador londoni nagykövetségére és politikai menedékjogot kért az országtól, mert a svéd hatóságok szexuális bűncselekmények gyanújával körözik, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Assange azonban tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja. Attól tart, hogy Svédországból az Egyesült Államokba küldik, ahol állítása szerint valószínűleg halálbüntetést maguk után vonó bűncselekményekkel vádolnák meg. HVG A kuvaiti parlament nem tette le esküjét A kuvaiti parlament nem tette le esküjét, miután a törvényhozók bojkottálták az ülést, amely valószínűleg a parlament feloszlatását és forrongásokat eredményezhet az emirátusban. Az 50 tagú parlamentből csak 5 képviselő, míg a 15 tagú kabinetből csak 5 kormánytag jelent meg a kedden. A parlament szóvivője megerősítette azt a hírt, hogy elhalasztották az ülést, egyben bejelentette, hogy a jövő hétre ismét összehívja. Ha ismét határozatképtelen lesz az ülés, az emír elé viszi a kérdést, javasolva, tegyen meg minden általa jónak látott intézkedést. Ellenzéki vádak szerint a képviselők a kormány nyomására nem vettek részt az eskütételen, mivel ezzel próbálták kikényszeríteni a régi parlament visszaállítását. A politikai felfordulás nem újkeletű Kuvaitban. Az elmúlt 6 évben 8 kormány váltotta egymást, azonban az utolsó szót mindig a 83 esztendős emír mondta ki. Kuvaitban nem voltak olyan jellegű népi felkelések amely más arab országokban kirobbantak az elmúlt évben, azonban az ellenzék egyre bátrabban lép fel, a feszültségek egyre növekedtek Beiktatták az új egyiptomi kabinetet Hosszú várakozás után az immár miniszterelnök, Hisham Quandil megkezdhette a munkát csütörtökön beiktatott, főleg kevésbé ismert technokratákból álló kormányával a gazdaságilag és politikailag is instabil Egyiptomban. A kormánynak két nő tagja is van, egyikük keresztény, miközben a jelenlegi egyiptomi elnök Muhammed Mursi által egykor vezetett Muzulmán Testvériség Szabadság és Igazságosság Pártja csak 4 miniszteri helyet kapott. Kritikusok megjegyzik, hogy több jelenlegi miniszter Mubarak idején is fontos posztokat töltött be, ráadásul a hadseregnek továbbra is meghatározó befolyása lesz. Az új kormány első témái között szerepel az esetleges IMF kölcsön és azzal kapcsolatban várható tárgyalások. BBC Egyre súlyosabb a helyzet Szíriában

9 Az ENSZ szerint az elmúlt napokban lényegesen súlyosbodtak a harcok a szíriai Aleppóban, ahol múlt hét szerdán körülbelül 150-en veszítették életüket. Mostanra a felkelőknek már nehézfegyverzet is rendelkezésükre áll, többek között nemrég elfoglalt tankok. Sausan Ghosheh, a szíriai ENSZ-misszió egyik tagja mindkét oldalt felszólította, hogy tegyenek különbséget felkelők és civilek között. A kormány egyre agresszívabban próbálja kiűzni a felkelőket Aleppóból, ezért az elmúlt hetekben több mint 200 ezer civil volt kénytelen elmenekülni az ország legnagyobb városából. Ugyan a szíriai kormány azt állítja, a felkelők számát lényegesen lecsökkentették, Aleppó jelentős részét továbbra is a felkelők uralják. A harcok Damaszkuszba és Aleppoba, a legfőbb kereskedelmi központba való terjedésével továbbá egy újabb, még inkább destruktív periódust hoznak a gazdaság számára, súlyos nyomás alá helyezve a bankrendszert. Barack Obama közben múlt héten telefonon egyeztetett Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel a szíriai helyzetről. A koordinációs erőfeszítések felgyorsításáról, a politikai átmenet mielőbbi véghezviteléről állapodtak meg, beleértve Assad elnök mielőbbi távozását. A két elnök aggodalmát fejezte ki az egyre romló humanitárius helyzet miatt, miután a kormány saját népét vette célba, legutóbb Aleppoban. Megállapodtak továbbá abban is, hogy együtt kell működniük az erőszak elől menekülő civilek segítésben. Törökországban katonai gyakorlatot tartottak a szíriai határ mentén, melynek célja leginkább az erődemonstráció lehetett, a szíriai kurdoknak címezve, akik feltehetően szeparatista gerilla csoportokhoz köthetőek Törökországban, valamint egyes források szerint területeket tartanak ellenőrzésük alatt a szíriai oldalon. A arról számolt be, hogy Barack Obama engedélyezte, hogy az Egyesült Államok támogatást nyújtson a szíriai felkelőknek, de a Fehér Ház nem akart nyilatkozni az ügyben. Az ENSZ-Arab Liga Szíriáért felelős közös megbízottja, Kofi Annan bejelentette, távozik posztjáról. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szíriai népnek mindennél nagyobb szüksége van a beavatkozásra, bírálta azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a cselekvés mindössze az egymásra mutogatásban merül ki. Kofi Anna hat pontos béketervet dolgozott ki Szíria számára, melynek célja volt, hogy véget vessen a harcoknak. A tervezet mellett azonban egyik oldal sem tartott ki teljes mértékben, így az erőszak tovább fokozódott. Rijád Hidzsáb szír miniszterelnök közben állítólag Jordániában menekült, akit a szíriai állami televízió jelentése szerint elbocsátottak és bejelentette, hogy Asszad ellenzékét támogatja. Hidzsáb szóvivőjének közlése szerint a kormányfő dezertált. /BBC/ Sky News Kifogynak az időből véli az izraeli miniszterelnök Iránra vonatkozóan Elfogyott az idő, hogy békés úton oldjuk meg az Irán atomprogramja miatt kialakult konfliktust nyilatkozta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán. Netanjahu azt is hozzátette, hogy mivel fogytán az idő a békés megoldásra, a világnak nagyon gyorsan meg kell győznie Iránt, hogy beláthatatlan következményekkel fog járni, ha továbbfolytatja atomprogramját. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter szerdai izraeli látogatásán közben arra való utalást tett, hogy az Egyesült Államok kész katonai erő bevetésére, annak érdekében, hogy megállítsa Iránt az atomfegyver előállításában. Izraeli látogatását megelőzően Panetta Kairóban egy sajtókonferencián ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy számos eshetőségről fognak beszélni, konkrét katonai tervekről azonban nem lesz szó. Az Egyesült Államok elkötelezett, hogy megakadályozza Iránt, hogy hozzájusson a bombához, ugyanakkor arra szólította fel Izraelt, hogy Barack Obama amerikai elnök kedden újabb Irán-elleni szankciókat jelentett be, amelyek iráni olaj- és petrolkémiai szektor és az azt segítő bankok ellen irányul.

10 /Jerusalem Post Van vagy nincs békeüzenet Hírügynökségi értékelések szerint Mohamed Murszi Egyiptom újonnan megválasztott államfője békeüzenetet küldött Izrael elnökének Simon Peresznek, néhány órával később azonban az iszlamista Muzulmán Testvériség, illetve az elnök szóvivője cáfolta a levél eredetiségét. Murszi levelét az izraeli elnöki hivatal hozta nyilvánosságra kedden este, ahol a hivatal szóvívője azt állította, hogy a levelet Egyiptom izraeli nagykövete továbbította. Sőt a nagykövet Kairóval konzultálva állítólag hozzájárult a levél nyilvánosságra hozatalához is. HVG Egyiptomba látogatott az amerikai védelmi miniszter Leon Panetta védelmi miniszter Kairóba utazott, hogy találkozzon az új egyiptomi elnökkel, Mohamed Murszival, aki a Muszlim Testvériség tagja. Nem sokkal Panetta előtt Hillary Clinton is Egyiptomban volt tárgyalni, mivel az Obama kormány tisztában van vele, hogy hiába távozott Mubarak, az egyiptomi politikai helyzet továbbra is bizonytalan. A Muszlim Testvériség valamint az egyiptomi hadsereg továbbra is küzd a hatalomért, és az országnak még mindig nincs végleges alkotmánya, parlamentje vagy kormánya. Panetta Murszival való megbeszélése után elmondta, Amerika teljes mértékben támogatja az új, törvénytisztelő és demokratikus egyiptomi kormányt, de hozzátette, rendkívül fontosnak tartja, hogy Murszi koalícióra lépjen más pártokkal. Az azonban még kérdéses, Amerika hogyan fogja lekezelni az új egyiptomi vezetők Izrael nyilvános megvetését. Az izraeli kormány attól tart, hogy Egyiptom muszlim kormánya fel fogja bontani velük az 1979-ben aláírt békeszerződést. Ugyan Murszi azt állítja, nem áll szándékukban módosítani egy nemzetközi megállapodásukat sem, kérdéses, Egyiptom milyen mértékben lesz hajlandó együttműködni Izraellel, főleg a Gáza övezettel kapcsolatos kérdésekben, melyet a Hamasz, a Muszlim Testvériség palesztínai ága kormányoz. BBC Robbantások Bagdadban Bagdadban legalább húsz ember meghalt két egymást követő robbantásban a város egyik forgalmas siíta bevásárlónegyedében a délutáni csúcsforgalomban múlt hét kedden. Ezzel közel 250 ember vesztette életét Irakban júliusban robbantásokban és lövöldözésekben. Fox News