EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG Válaszúton Ideje, hogy az Unió mezõgazdasági miniszterei megkezdjék a KAP érdemi reformját...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG Válaszúton... 18 Ideje, hogy az Unió mezõgazdasági miniszterei megkezdjék a KAP érdemi reformját..."

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ HÍREK, ESEMÉNYEK Szavaztunk a csatlakozásról Mezõgazdasági összeírás Romániában Gyorsan nõ a német ökoadó-bevétel Litvánia újra kívánja nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Nem mind arany, ami EU A természetre alapozott innováció Regionális nemzetközi együttmûködés a légszennyezettség mérésére Agrárpolitikai tanácskozás az EU-csatlakozásról Törvénytervezet a kutatásfejlesztésrõl és az innovációról CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Az 5 elõny A korrupciót csak visszaszorítani lehet Mai tanyák EIB hitel közlekedési és környezetvédelmi programokra Innováció kopogtatás az Unió ajtaján A magyar ökológiai gazdálkodás helyzete és az Európai Unióba való belépés következményei Mezõgazdaságunk jövõje Európában címû kiállítás EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG Válaszúton Ideje, hogy az Unió mezõgazdasági miniszterei megkezdjék a KAP érdemi reformját FÓRUM Ökológiai állattartás Az éticsigáról Csigatörténet MEGEMLÉKEZÉS Beszélgetett a fákkal ARCKÉPCSARNOK Günter Verheugen ENERGIAELLÁTÁS Terjedõ szélenergia-hasznosítás Magyarországon Euratom: Ideje változtatni! KÖNYVESPOLC A magyar mezõgazdaság világgazdasági mozgástere Jó boroknak szép hazája, Erdély PIACI HÍREK Tejipari mozgások Nagy mennyiségû élõállat import az elsõ félévben A McDonald s éttermeket zár be Szerbiában Magyar sörfõzde a francia Soufflet tulajdonába kerül INTERNETFIGYELÕ HONLAPBÖNGÉSZÕ KÖZLÖNY évfolyam 4. szám 1

2 CONTENTS BROWSER NEWS, EVENTS We had voted for the accession Agricultural census in Romania German income from eco-taxes is rising Lithuania wants to re-open accession negotiations All that EU is not gold Innovation based on nature Regional international co-operation for measuring air pollution Conference on agricultural policy and the EU accession Bill on research, development and innovation BEFORE ACESSION The 5 advantages Corruption may only be reduced Situation of Hungarian agri-economy after the accession EIB credit for programs concerning transport and environment protection Innovation knocking on the door of the European Union Perspectives of Hungarian eco-farming regarding to consequences of the admission to the EU The future of the Hungariuan agriuculture in Europe exhibition EU AGRICULTURE, MARKET REGULATION AND WORLD ECONOMY On the horns of a dilemma It s time to start substantial KAP reform in the European Union FORUM Ecological animal breeding About snailery Snail story COMMEMORATION He talked to trees PORTRAITS Günter Verheugen ENERGY SUPPLY Use of wind-power is spreading in Hungary Euratom: it s time to change! BOOKSHELF Beautiful home of good wine, Transsylvania The Hungarian agriculture s scope for action in the world economy MARKET NEWS Movements in dairy sector Huge amount of imported livestock in the first half of the year McDonald s fast food restaurants closed in Serbia Hungarian brewery possessed by French Soufflet INTERNET EXPLORER HOMEPAGE BROWSER BULLETIN AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

3 Az Európai Unió Agrárgazdasága évfolyam 4. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház, 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN Agra Economy of the European Union Volume , Issue 4. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN évfolyam 4. szám 3

4 MAZSOLÁZÓ Elsõsorban a fejlõdõ országok mezõgazdasága sínyli meg és fogja megsínyleni a kereskedelem liberalizációját. Ezért szabályozott liberalizmusra van szükség. A kereskedelem fontos, de önmagában nem képes megoldani a világélelmezés problémáit. Párizsi tudósítónk, Somogyi Norbert cikkébõl többet is megtudhat az olvasó a 18. oldalon. A megújult energiaforrásokról egyre több szó esik. Hazánkban ezek aránya 2 3% körül van, de kívánatos lenne ezt az arányt legalább 6%-ra növelni. A célkitûzés leghamarabb szélerõmûvek telepítésével valósulhat meg. Bõvebben a 26. oldalon. Az Európai Unió jelenlegi 15 tagállama közül hétben sohasem indult meg atomenergiatermelés, további 4 pedig úgy döntött, hogy leállítja azt. Mindössze 4 tagállam kívánja fenntartani atomenergia-kapacitását. Az európai közvélemény sem támogatja az atomenergia elõnybe részesítését, sõt a civil táradalom aláírásgyûjtõ kampányba kezdett az atomenergia ellen. Bõvebben a 27. oldalon. Az éticsiga gyûjtése Magyarországon sok embernek nyújt kiegészítõ jövedelmet. Nem véletlen, hogy a csigahúst kedvelõ országokban a természetes állomány lecsökkent. A hazánkban létrejött csigafeldolgozók zömükben külföldi, illetve vegyes tulajdonúak. A természetes éticsiga állománynak a biológiai egyensúly megtartásában van óriási szerepe, ezért a csigagyûjtés idõbeli és méretkorlátozás alá is esik. Bõvebben a Fórum rovatban a 23. oldalon. Az ökológiai állattartásról rövid összefoglaló jelent meg a 21. oldalon. Ezen a területen a természetszerûség került elõtérbe. Az ökológiai állattartásban tilos a növekedésserkentõ, termékenységnövelõ anyagok, továbbá hormonok, hormonhatású vegyületek használata, tilos a farok és csõrkurtítás, a szarvtalanítás. A mezõgazdaságban ne az dolgozzon, aki kimaradt az iskolából mondta Franz Fischler mezõgazdasági fõbiztos nemrégiben Budapesten. A mezõgazdasági termelés magas színtû tudást tételez föl. Hogyan hat Ausztriára, ha Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz? Részletek a 9. oldalon. Fejes Sándor a modern gyümölcstermesztés hazai megteremtõje, ha élne 96 éves lenne. Lakóházának falán, a budapesti XI. kerületi Edömér utca 6. szám alatt emléktáblát avattak. Miért olyan fontos nekünk a néhai Kossuth-díjas Fejes Sándor? (A 24. oldalon.) Oroszországban terjeszkedik, Szerbiából kivonulófélben van a McDonald s. Az utóbbi országban a kereslet csökkenése, az érdektelenség és a költségek emelkedése ad erre okot. Elõretör a francia Soufflet sörcég Európában. Melyek a legérdekesebb és legfrissebb piaci hírek? (A 29. oldalon.) 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

5 HÍREK, ESEMÉNYEK Szavaztunk a csatlakozásról Az április 12-én, szombaton megtartott hazai népszavazás a csatlakozás szempontjából eredményes és érvényes volt. A szavazásra jogosultak 45,62%-a az urnákhoz járult. Távol maradt viszont 54,38%! Az igen szavazatok aránya 83,8%-ot, a nem szavazatoké 16,2%-ot tett ki. Vajon az elkövetkezõ hetekben készülnek-e politikai felhang és hisztéria-mentes tárgyilagos felmérések arról, miért volt ilyen rendkívül alacsony a részvételi arány hazánkban? Ausztriában annak idején a választásra jogosultak 82,4%-a élt jogával, azaz elment szavazni és 2/3-uk igennel voksolt. Szlovéniában a részvételi arány megközelítette a 90%-ot (89,6%) és 90%-uk voksolt igennel. A magyar választók közül sokan érezhették úgy, hogy a csatlakozásunkat már úgyis eldöntötték magasabb politikai és kormánykörök, ezért nem érezték szükségét annak, hogy maguk is asszisztáljanak egy már eldöntött dologhoz. A másik ok súlyosabb: a hurrá-optimizmust hirdetõ, a magyar emberek által joggal elvárt, a csatlakozás árnyoldalait is taglaló tájékoztatás elmaradt. Ez pedig sértette a szellemileg nagykorú magyar lakosságot. Mezõgazdasági összeírás ROMÁNIÁBAN Gyorsan nõ a német ökoadó-bevétel Rendkívül jövedelmezõnek bizonyult Németországnak az ökoadó, melyet idén január elsején negyedszerre emeltek. A szabadelvû FDP képviselõi által a parlamentben feltett kérdésre válaszul a kormány képviselõje kifejtette, hogy az ökoadókból 2003-ban várható bevétel 18,8 milliárd euró, ami 28 százalékkal több, mint a 2002-ben befolyt 14,6 milliárdos összeg. A kormány nem elég, hogy végrehajtotta a tervezett ökoadóemeléseket, hanem az ipar és a nagy energia-felhasználók adókedvezményét is csökkentette. Ez utóbbi 2003-ban 1,9 milliárd eurót hozhat a konyhára, ami majdnem kétötöde az éves bevételnövekedésnek. A kifejezetten farmerekre vonatkozó kérdésre válaszolva a kormány szóvivõje azt válaszolta, hogy a mezõgazdaságban ebbõl adódóan 40 millió euró többletköltség lesz, amit azonban majdnem kiegyenlít a 36 milliós megtakarítás a nyugdíjbiztosítási befizetéseken. A Németországban áprilisában bevezetett ökoadó egyik fõ célja, hogy az energiaadó bevételébõl finanszírozza a nyugdíjbiztosítás egy részét. Ebbõl a szempontból még csak részsikerek vannak. Az adók segítségével csökkenteni lehetett a nyugdíjjárulék mértékét, de az 1999-es 20,3 százalékról mindössze 19,5 százalékra. Az ökoadó alóli mentességek szigorítása révén szerzett többletbevétel nagy részét az általános kiadások fedezésére tartják meg, mivel a kormányzat egyik legfõbb feladata az államháztartási hiány lefaragása. FORRÁS: LÉLEGZET 2003/3. Ez év február 31-én befejezõdött Romániában a mezõgazdasági összeírás, amely mintegy 4,5 millió gazdaságot érintett. Talán régebbi beidegzõdéseknek is köszönhetõen, a megkérdezettek egy része vonakodott bevallani az általa nevelt, tartott állat-létszámot. A magángazdaságok 30,7%-a tart tehenet, 16,3%-a juhot és 58,3%-a sertést. Az elsõ tényleges végeredményt a mezõgazdasági földmérésrõl ez év március végén hozták nyilvánosságra. FORDÍTOTTA: T. E. AGRAFOOD EASTEUROPE FEBRUÁRI SZÁMÁBÓL évfolyam 4. szám 5

6 HÍREK, ESEMÉNYEK Litvánia újra kívánja nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Megválasztása után Litvánia jobboldali konzervatív elnöke, Rolandas Paksas bejelentette, újra fel kívánja vetni a tárgyalásokat országa csatlakozási szerzõdésének fejezeteirõl. Litvánia egyike azon tíz országnak, amelynek az EU Koppenhágában felajánlotta a májusi belépést. Elméletileg Litvániának április 16-ig volt ideje változtatási szándékait kinyilvánítani. Ez az a dátum ugyanis, amikor a csatlakozási szerzõdések ünnepi keretek között, az Akropolis árnyékában, az európai demokrácia szülõhelyén aláírásra kell kerüljenek. Mint tudjuk, ez megtörtént. (A szerk.) Egyedül Litvánia kívánságára a lezárt tárgyalásokat újra megnyitni ezt az EU 15 régi tagja soha nem engedné meg hallatszik szokatlan egyöntetûséggel Brüsszelbõl. Bár ez jogilag lehetséges, de ehhez mind a 15 tagország beleegyezésére szükség van jelentette ki egy uniós hivatalnok. A tárgyalásokat politikailag lezártuk. Senkinek sem érdeke, hogy a kész csomagon újra kibogozzuk a zsinórt. Olyan lenne ez, mint amikor Pandora szelencéjét felnyitották. FORRÁS: EU-INTEGRÁCIÓ FEBRUÁRI SZÁMÁBÓL Nem mind arany, ami EU Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó 13 ország gyorsan átveszi az Európai Unió nem fenntartható közlekedési normáit: a gazdasági fellendüléssel egyre nagyobb szerepet kap a közúti közlekedés a vasúti közlekedés rovására derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közelmúltban kiadott jelentésébõl. Az EU-csatlakozás elõkészítése: mutatók a közlekedés és a környezetvédelem integrációjáról ezt a címet viseli az EEA új jelentése, amelyet még a Tanács december 5 6-ai ülését megelõzõen, az uniós közlekedési miniszterek is kézhez kaptak. A TERM 2002 néven is ismeretes, immár harmadízben elkészített dokumentum elõször foglalkozik a csatlakozásra váró országokkal. Néhány kulcsfontosságú mutató alapján a jelentés készítõi arra a megállapításra jutottak, hogy a közlekedés területén a közelmúltban megindult folyamatok nem az Unió közlekedésre és fenntartható fejlõdésre vonatkozó környezetvédelmi célkitûzései felé, hanem azoktól eltérõ irányba mutatnak, mind a jelenlegi, mind a leendõ tagállamokban. Az említett célkitûzések szerint a tagállamoknak szakítaniuk kell az olyan gazdaságpolitikákkal, amelyek a gazdaság növekedését a közlekedés fejlesztésétõl teszik függõvé, valamint növelniük kell a vasúti és vízi közlekedés kapacitását. A jelentés rámutat arra, hogy a közlekedés energiaigénye, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása rohamosan növekszik mind az új, mind a jelenlegi tagállamokban. Egy másik mutató tanúsága szerint a közlekedési infrastruktúra növekedésével a természetvédelmi területek megõrzése egyre nehezebbé válik. Bár a vasút teherés személyforgalma még mindig az uniós szint felett mozog a csatlakozásra váró államok közlekedési rendszere összességében véve a közúti közlekedés felé orientálódik. Ilyen környezetben a vasút piaci részesedésének fenntartása igen nehéz. Gordon McInnes, az EEA megbízott ügyvezetõje a következõképpen kommentálta a jelentés megállapításait: Mint az elemzésbõl kiderül, az uniós csatlakozásra váró országok talán legnagyobb kihívása, hogy megõrizzék a közlekedés és a környezetvédelem területén szerzett elõnyüket. Emellett hangsúlyozta: sajnálatos lenne, ha a leendõ tagállamok elmulasztanák ezt a kitûnõ alkalmat. FORRÁS: EU-INTEGRÁCIÓ 2003./2. SZÁM 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

7 HÍREK, ESEMÉNYEK A természetre alapozott I N N O V Á C I Ó Az Európai Unió kutatásfejlesztési keretprogramja (6. keretprogram) meghatározza azokat a tematikus prioritásokat, amelyek a kutatási pályázatok elbírálásánál elõnyt élveznek. Igen figyelemreméltó, hogy a hét legfontosabb terület közül három, a biológiai rendszerekben rejlõ lehetõségek kiaknázását tûzi ki célul. Prioritást élveznek a fenntartható fejlõdés, globális változás és az ökoszisztémák kutatása, élelmiszerminõséggel és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos fejlesztések, genomika és biotechnológia alkalmazása az emberi egészség megõrzésének szolgálatában. Ezek fontosságát hangsúlyozva szervezte meg a Regionális Fejlesztési Holding Rt. és a Gödöllõi Agrárközpont Kht. március közepén az Innováció a biológiai, biotechnológiai rendszerek területén címû konferenciát, amely az innováció jelenlegi magyarországi helyzetét és fejlõdési tendenciáit vetette össze a majdani unióbeli lehetõségekkel. Az elõadások az élelmiszeriparban alkalmazott technológiai transzfertõl, ipari fejlesztéstõl kezdve a korszerû egészségügyben megvalósítható, biotechnológiát is alkalmazó innovációig számos témát öleltek fel, nem megfeledkezve a jogi háttérinformációk (az EUcsatlakozás hatása a szellemi tulajdon védelmére) és az uniós pályázati lehetõségek ismertetésérõl sem. A mezõgazdaság számára a környezetgazdálkodásban rejlõ innovációs lehetõségek a legkiemelkedõbbek. Errõl dr. Márai Géza tartott elõadást a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetébõl, aki kifejtette, hogy az agrár-környezetgazdálkodás a fenntartható fejlõdésnek is záloga, ami a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban is benne foglaltatik. Az agrár-környezetgazdálkodás innovációs lehetõségeinek fõ területei: új mezõgazdasági stratégiák kialakítása, környezetbiztonsági és -terhelhetõségi technikák felderítése, ökológiai gazdálkodás fejlesztése, biztonságos élelmiszerek elõállítása, alternatív energiaforrások alkalmazása. Egyértelmûnek látszik, hogy a mezõgazdaságban, de a gazdasági élet szinte minden területén a természetadta biológiai rendszerekben óriási fejlesztési potenciál van. SZÉKELY SÁNDOR REGIONÁLIS NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS a légszennyezettség mérésére A Stratégiák a környezetminõség fenntartásának javítására nemzetek közötti együttmûködés révén ( ) c. INTERREG IIC számú, az EU által támogatott projekt adja a szervezeti hátteret ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek az a célja, hogy az Interneten keresztül széles körben informáljon a közép-európai régió levegõjének minõségérõl, illetve a mért szennyezõ-anyagok mennyiségének alakulásáról. Maguk a mérések már hosszabb ideje folynak ebben a régióban. A közvetlenül mért környezeti adatok a jövõben több nyelven, valamint egységes formátumú internet-oldalon jelennek meg. A több államot érintõ projekt az alábbi régiókra terjed ki: Alsó-Ausztria, Bécs, Burgenland (Ausztria), Nyugat-Szlovákia (Szlovákia), Dél-Csehország és Dél-Morávia (Csehország), Gyõr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye (Magyarország). A mérõállomásokat a nemzeti, vagy regionális levegõminõség-figyelõ hálózat mûködteti on-line mérõállomásként. Az átlagolt adatok félórás, vagy órás értékként a mérõhálózati központba, onnan pedig nyers adatokként közvetlenül, de kétheti összesített grafikus megjelenítésben is az Internetre kerülnek. Külön az egyes szennyezõanyagra vonatkozó kibocsátási értékeket tartalmazó diagramm is lekérhetõ, amely adott idõpontra vonatkozóan az összes rendelkezésre álló mérõállomás káros gáztartalom- és akkor aktuális meteorológiai adatait tartalmazza. -SZ. S.- (FORRÁS: évfolyam 4. szám 7

8 HÍREK, ESEMÉNYEK Törvénytervezet a kutatásfejlesztésrõl és az innovációról A koncepcionális elõkészítés szintjén tart a kutatásfejlesztésrõl (K+F) és az innovációról szóló törvénytervezet, amit az Oktatási Minisztériumban fognak hamarosan tetõ alá hozni. A törvény célja, hogy elõsegítse a magyar gazdaság tudásalapú, az innovációra alapozott fejlesztését, versenyképességének növelését, a minõségi munkahelyek számának emelését. E célkitûzések a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaival harmonizálnak. Nagyon is kézzelfogható, közvetlen feladat a pénzügyi források stabilitásának megteremtése, és a kutatásfejlesztéssel, valamint az innovációval kapcsolatos kormányzati felelõsségi körök tisztázása. A törvény pontosan rögzíteni szándékozik az állami feladatokat, egy alap létrehozásával megszilárdítja a finanszírozást, valamint a kutatásfejlesztést és innovációt ösztönzõ adózást áll szándékában bevezetni. Törvényi lehetõséget ad a közpénzbõl finanszírozott kutatások eredményeinek hasznosítására, és ösztönözni kívánja a tõkeimportot a tudást koncentráló ágazatokba. -SZ. S.- (FORRÁS: Agrárpolitikai tanácskozás az EU-csatlakozásról Márciusban került megrendezésre Az EUcsatlakozás várható hatásai a magyar agrárgazdaságra címmel a soron következõ Agrárértelmiségi Tanácskozás. A gödöllõi rendezvény sok szakembert vonzott. Dr. Vajda László, a Mezõgazdasági Minisztérium fõcsoportfõnöke az integrációs tárgyalások hivatalos eredményeirõl számolt be, ismertette a Koppenhágában elfogadott kvótákat és a támogatási rendszert, valamint a külföldiek termõföld vásárlásáról kötött megállapodást. Közületek nem vehetnek földet Magyarországon, csak akkor, ha a magyar szabályozás változik. Magánszemélyek esetében hét év a tilalmi idõ, kivéve, ha az illetõ három éve hazánkban mezõgazdasági tevékenységet folytat, itt akar letelepedni, és ebbõl kíván megélni. A megvásárolható terület nagysága maximálisan 300 hektár lehet. Dr. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára a magyar felkészülési folyamat jelenlegi állásáról és a további teendõkrõl beszélt. A kifizetésekhez szükséges intézményrendszer még nem állt fel, de elmaradás van a törvényalkotás és adatszolgáltatás területén is. Gyakorlatias elõadásának egyik kulcsmondata az volt, hogy csak rajtunk magyarokon áll, mi vár ránk az Unióban. A délelõtt harmadik elõadója, dr. Benedek Fülöp címzetes államtitkár a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet munkájáról számolt be. Van még tennivaló, de már kézzelfogható eredményt is fel tudnak mutatni. Megszületett egy rendelet a földért kapható életjáradékról. Idén ezer hektár földterület vásárlását tervezik, amelynek egy részét életjáradékért veszik át, másik részét piaci céllal veszik meg. Délután szekcióülések voltak agrárpiaci szabályozás, vidékfejlesztés és élelmiszer-biztonság témákban. A tanácskozások a résztvevõk aktív közremûködésével folytak. A második szekcióban a következõ ajánlásokat fogalmazták meg: a pénzek hatékony elosztásához a különbözõ hivatalok együttmûködése elengedhetetlen. Ehhez rendbe kell tenni az önkormányzatokat. Nagyobb szerephez kell juttatni a vidéki szerveket: elengedhetetlenül szükséges a decentralizáció. A versenyképesség mellett a vidék megtartó képességének, a minõségi termékelõállításnak és a fenntarthatóságnak kell elõtérbe kerülni. A környezetvédelem végre foglalja el helyét a politikában, az agráriumban és a társadalomban. A vidéki oktatásban a normál tananyag mellett helyet kell adni az informatikának, valamint mûhelytanulmányoknak, pl. sajtkészítés a gyakorlatban. A vidékfejlesztési programnak testre szabottnak kell lennie, jobban be kell vonni azokat, akiknek készül. A program kialakításában és végrehajtásában nagyobb feladatot kell adni a vidéki értelmiségnek. Az információval való ellátásra nagyobb gondot kell fordítani. K. V. 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

9 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Az 5 elõny Fischler EU mezõgazdasági biztos szerint Az EU öt elõnyt hoz a magyar mezõgazdaságnak Magyarországi látogatása alkalmával Franz Fischler mezõgazdasági biztos hangsúlyozta annak rendkívüli fontosságát, hogy a magyarok szabadon dönthetnek az EU mellett, vagy ellen. Magyarország EU-csatlakozásának kártyái ki vannak terítve az asztalra. Most a magyar népen a sor, hogy alaposan mérlegelje a csatlakozás mellett és ellen szóló érveket, majd szabadon döntsön a népszavazáson arról, hogy Magyarország be akar-e lépni az Európai Unióba. Õszintén remélem, hogy április 12-én egy jó pohár immár az EU által is elismerten védett pálinkával arra koccinthatunk, hogy Magyarország igent mondott a béke, a jólét és a szolidaritás Európájára. Fischler kifejtette, hogy az EU-csatlakozás öt nagyon konkrét elõnyt hoz a magyar gazdáknak. Mindezen elõnyök csak akkor következnek be, ha Magyarország kellõen felkészülve lép be az Európai Unióba. És e tekintetben Magyarországnak még van néhány elvégzendõ házi feladata. Magyarországnak fel kell gyorsítania a felkészülést. Ha nem sikerül a csatlakozásig kiépítenie az uniós agrártámogatások bonyolításához és ellenõrzéséhez szükséges eszközöket, akkor nem tudnak beáramlani az EU-pénzek, vagy arra kényszerülnénk, hogy visszaköveteljük õket figyelmeztetett Fischler. Franz Fischler Magyarország EU-csatlakozásának következõ öt elõnyét sorolta fel: 1. A megerõsödött vidékfejlesztési politika célirányos és méretre szabott módon fog lendületet adni a magyar agrárszektornak. A közötti években az Európai Unió összesen 850 millió összeget bocsát Magyarország rendelkezésére. Ezzel Magyarország viszonylag többet kap a közös mezõgazdasági politika második pillérébõl, mint a régi tagállamok. A csatlakozás napjától kezdve így a támogatások széles palettája áll rendelkezésre a vidéki térségek fejlesztésére, beruházások, környezetvédelmi intézkedések, valamint olyan programok támogatására, amelyek elõsegítik az EU követelményeinek teljesítését. 2. A második érv különösen fontos Magyarországnak, a hagyományos exportáló országnak. Az EU-csatlakozástól kezdve a magyar gazda és a magyar agráripar számára akadálytalan hozzáférés nyílik meg a világ legnagyobb közel félmilliárd jó vásárlóerejû fogyasztót felölelõ belsõ piaca felé. 3. A közös mezõgazdasági politika bevezetése stabilizálni fogja a magyar gazdák jövedelmét, mivel az Európai Unió piaci intézkedéseivel, amilyen például a válságos idõszakokban való intervenció, stabilizálja a termelõi árakat. Ilyen célokra Magyarországnak évente kereken 150 millió áll rendelkezésére. 4. A közvetlen kifizetések fokozatos, lépésrõl lépésre történõ növelése a szerkezeti átalakítás és a korszerûsítés idõszakában szintén hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyar gazdák számára biztosított legyen a stabil jövedelem. 5. Az összes tudományos tanulmány alátámasztja azt, hogy a magyar mezõgazdaságnak jobb lesz az Európai Unióban, mint azon kívül. Az EU Bizottságának legfrissebb tudományos elemzései azt jelzik, hogy az összes tagjelölt országban jelentõs lesz a gazdák jövedelemnövekedése. A évhez viszonyítva azzal számolunk, hogy az új tagállamokban több mint 40%-kal emelkednek a mezõgazdasági jövedelmek. Ez EU mezõgazdasági reformjairól folyó jelenlegi vitáról Fischler kifejtette: Ez a reform kétségtelenül pozitív hatással lenne Magyarországra. A függetlenített közvetlen kifizetések jelentõs egyszerûsödést jelentenek a magyar gazdák és a magyarországi adminisztráció számára. Az új vidékfejlesztési intézkedések segíteni fognak az élelmiszerbiztonsági és minõségi szabványok be évfolyam 4. szám 9

10 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT vezetésénél. Összességében reformjaink révén a 10 csatlakozó országban erõsödni fog a mezõgazdaság versenyképessége, ami tartósan biztosítja a jövõjüket. Az erõteljesebb piaci irányultság és a csökkenõ fölöslegtermelés egyensúlyba hozza az európai mezõgazdasági piacokat - zárta szavait Fischler. A mezõgazdasági politikáról bõvebb információt talál az Interneten, az alábbi címen: de.htm Kívánja, hogy rendszeres tájékoztatást kapjon az Európai Unió mezõgazdasági politikájáról? Az EU Bizottság Mezõgazdasági Fõigazgatósága rendszeresen küld ki híröszszefoglalót, melynek címe Agriculture News Digest. Ha ezt az ingyenes szolgáltatás is igénybe kívánja venni, nem kell mást tennie, mint hogy feliratkozik postázó listánkra az Interneten: * Április 3-án sajtótájékoztatót tartottak a budapesti Radisson SAS Béke Szállodában a Teréz körúton. Dr. Németh Imre miniszter, dr. Franz Fischler, az Európai Unió mezõgazdasági fõbiztosa, valamint dr. Péter Jankowitsch, az Osztrák-Francia Társaság fõtitkára válaszolt a szép számban összegyûlt hazai és külföldi újságírók kérdéseire. Franz Fischler fõbiztos kérdésre válaszolva kifejtette, fontos, hogy a magyar mezõgazdaságban az dolgozzon, aki komoly szaktudással rendelkezik, semmiképpen sem az, aki kimaradt az iskolából. A mezõgazdasági termelés ugyanis magas színtû tudást követel. Optimizmusra is buzdított a fõbiztos, mikor azt mondta, ne arra koncentráljanak a csatlakozó magyarok, hogy milyen sok munka vár rájuk, hanem inkább örüljenek az új helyzet adta lehetõségeknek. Megjegyezte azt is, hogy a magyar tárgyalók szerinte nem éltek eléggé a vidékfejlesztés adta lehetõségekkel, elõnyökkel. Az egyik osztrák újságíró aggódó kérdésére, mely szerint az osztrák mezõgazdaságra milyen hatással lesz a magyar export, a fõbiztos úgy válaszolt, hogy bizonyos magyar termékek (gabona, bor, gyümölcs) erõsödõ nyomásával kell számolniuk az osztrákoknak, akik minõségi termékekkel tudják megõrizni pozíciójukat. Dr. Németh Imre minisztertõl többek között megkérdezték, milyen szerepet szán az Agrármarketing Centrum Kht-nak a jövõben? A miniszter válaszában azt erõsítette meg, hogy ez a szervezet fontos szerepet tölt be a hazai minõségi termékek piacra juttatásában. Dr. Németh Imre fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy kikéri a termékpályákat képviselõ szakmai szervezetek véleményét is az AMC-rõl. A korrupciót csak visszaszorítani lehet A korrupció teljes felszámolása nem reális cél, visszaszorítására azonban van lehetõség mondta Bárándy Péter miniszter nemrégiben, az igazságügyi tárca A törvényhozás a korrupció ellen címet viselõ szakmai konferenciáján. A magyarországi korrupcióval kapcsolatban sok téveszme kering. Ám a visszaélések nem kezelhetetlenek. A büntetõjogban a közelmúltban több, a korrupció visszaszorítását szolgáló új szabály, módosítás született. Ám hiba lenne pusztán a büntetõjogi eszközökre hagyatkozni. A parlament elõtt lévõ gazdasági jogi szabályozású üvegzsebtörvény hatékony lehet a korrupció elleni küzdelemben. Báger Gusztáv, az Állami Számvevõszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének fõigazgatója arra hívta fel a figyelmet: a visszaélések a világgazdaság egészének fejlõdését hátráltathatják. Az új korrupciós kockázatok között említette a közbeszerzéseket és a belsõ ellenõrzések hiányosságait. Az üvegzsebtörvény fontosságát nem vitatva indokoltnak tartaná egy önálló korrupcióellenes törvény megalkotását. Fazekas Judit, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a közösségi közbe- 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

11 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT szerzési szabályokról szólván kifejtette: létrehozásukat nem elsõsorban a korrupció elleni harc motiválta, hanem annak felismerése, hogy az állami beszerzések torzíthatják a versenyt. Tavaly az EU össztermékének 11 százalékát tették ki a közbeszerzések, értékük meghaladta az ezermilliárd eurót. A közbeszerzési alapelvek sorában kiemelte a diszkrimináció tilalmát. Hangsúlyozta: az egyenlõ elbánás követelménye az ISPA- és a PHAREpályázatok kivételével ma már nemcsak az uniós és a kedvezményezett, hanem az as WTO-megállapodásban részt vevõ államokra is kiterjed. Ezért a közeljövõben megújuló közbeszerzési törvényünk már nem tartalmazhat nemzeti preferenciákat. (Amennyiben komolyan vesszük, hogy a közbeszerzési alapelvek kizárják a diszkriminációt, ennek vonatkoznia kell a hazai vállalkozókra is, akiket ennek értelmében negatív diszkrimináció sem sújthat. A szerk.) Keller László, a MeH államtitkára az önkormányzati belsõ ellenõrzés kiépítésének és a pártfinanszírozás megújításának a szükségességét hangsúlyozta. KENDE KATALIN (NÉPSZABADSÁG, FEBRUÁR 21-I SZÁMÁBÓL) Mai tanyák Nagykõrösön tartottak tudományos tanácskozást Tanyáink és az Európai Unió címmel, március végén. Czira Szabolcs polgármester beköszöntõjében elmondta, hogy nagyon kevés adat található a jelenlegi tanyákról. Összesen 2000 ember él a város külterületi részén, több mint 800 tanyán, aminek hetede villany nélküli. Az üres tanyák száma közel 150. Ajánlásában az alapvetõ infrastruktúra kiépítését szorgalmazta, amihez a szolgáltatói támogatást és pályázást elengedhetetlennek tartja, az önerõ mellett. Becsei József professzor szerint mára eltûntek a szó szoros értelmében vett tanyák. A megváltozott gazdasági környezet magával hozta funkciójuk átalakulását. Ma az agrártermeléshez csak részben kapcsolódik, inkább hobbi, vagy lakótanyákról beszélhetünk. A lakók esetleg önellátásra termelnek. A tanyasi társadalom sem ugyanaz, mint egy évszázaddal ezelõtt: a fiatalok iskoláik elvégzése után nem mennek vissza a tanyára. A már megtapasztalt magasabb színvonal a városba vonzza õket. A meglévõ tanyák pedig csak akkor képesek a megújulásra, ha a lakók jövedelmezõ családi gazdaságot tudnak fenntartani. Halmai Péter, a Szent István Egyetem tanára a sajátos európai agrármodellre és a mezõgazdaság multifunkcionális átalakulására hívta fel a figyelmet. Egyre inkább a környezettudatos gazdálkodás, a vidéki emberi erõforrások, helyi közösségek, a táj arculatának megõrzése és a regionális fejlõdés kerül elõtérbe. A környezeti és a gazdasági szempontok figyelembe vételével kell a fenntarthatóságra törekedni. A magyar agráriumnak ebbe az egyedi rendszerbe kell integrálódnia, hamarosan. Ökonometriai elemzések évfolyam 4. szám 11

12 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT alapján a csatlakozással a szántóföldi termesztés versenyképessége nõni, az olajosmagvaké csökkenni fog. A cukor- és tejkvóták erõsen korlátozottak. A sertés- és baromfitenyésztés a jövõben nagymértékben csökken, ezáltal a takarmánygabona felhasználása is visszaesik. Jelentõs gabonaexportra számíthatunk. A kertészeti termékeknél is adódhatnak majd problémák. Ezért fel kell készülnünk az állattartás szerkezetének átalakulására, az exportszerkezet diverzifikálására, a versenyképességre, valamint a Közös Agrárpolitika további reformjaira. Magyarországnak sokkal hatékonyabban kellene kihasználnia agrártermelési potenciálját. Novák László, a néprajztudományok doktora a három mezõváros: Cegléd, Nagykõrös és Kecskemét külterületeinek történetét mondta el. Javasolta, hogy a tanyát, amely egy komplex gazdasági, települési egység, hungarikumként kezeljék. Duró Annamária, a társadalomföldrajz szakértõje azt vizsgálta, hogyan illeszthetõ be a tanya a településrendszerbe, milyen kapcsolatban van a zárt településsel óta ismét fejlõdni kezdett a tanyavilág, de másképp, mint azelõtt. Újabb társadalmi csoportok jelentek meg: az állandó lakosok között egyre több a kiköltözni kényszerülõ szegény család, illetve azoknak a száma, akik hagyományõrzés miatt, tudatosan térnek vissza. A tanyák negyven százaléka idõszakosan lakott, leginkább a külföldiek aránya nõ, akikrõl viszont nem tudjuk, miért is jönnek. Fehér István, a SZIE tanára a francia tanyákról tartott beszámolót. Ezek a tanyák nem azonosak a magyarral. Franciaországban a 200 méternél távolabb elhelyezkedõ gazdaságokat nevezik elszigetelt, vagy magányos farmnak. Harminc év alatt egy millióval csökkent a farmok száma, a gazdaságok földterületének átlagmérete 40 hektár. Az 50 hektárnál nagyobb területtel rendelkezõ gazdaságok száma nyolcvanöt százalékkal növekedett. A legnagyobb eredmény a SAFER (Francia Földbirtok Politika) hálózat létrehozása, amely egyfajta szerzõdés a gazdálkodó és a kormány között. Jellemzõ a térségi szemlélet, az ágazat szereplõi közötti folyamatos kapcsolat, a szervezett földpiac és földbirtokpolitika, a vidék fejlesztése, a vidéki turizmus elõsegítése. Érdemes tehát tanulmányoznunk a francia farmstruktúra-politikát, valamint az agrártájékoztatást. Hazánknak most leginkább a mezõgazdaság technikai fejlesztésére lenne szüksége. Tenk Antal, a nyugat-magyarországi egyetem professzora Somogyi Balázs, az osztrák agrárkamara munkatársának elõadását tolmácsolta. Szomszédunk keleti határvidékének, Burgenland mezõgazdaságáról és uniós integrálódásáról beszélt. Az osztrák agrárgazdaságnak 6-7 százalékát szolgáltatja ez a régió: leginkább búzát, kukoricát, tehéntejet, szõlõt és bort termelnek. A csatlakozási tárgyalások nagyon nyíltan folytak, ezért az osztrák gazdálkodók már jóval a belépés elõtt tudták, mi várható, kellõen fel tudtak készülni. Manapság pedig a fogyasztók szolidaritásuk jeleként hajlandóak felárat fizetni a hazai termékekért. Burgenland volt a legelmaradottabb régió Ausztriában a csatlakozáskor, ma viszont a termelõknek jóval több a jövedelmük, mint korábban. Ugyanis egy hektárra (átszámítva) közel százezer forintot kaptak az uniós támogatásokból és a hazai környezetvédelmi programból öszszevéve. A belépéskor hátrány volt az elaprózott földbirtok-rendszer, elõnyükre szolgált viszont a hatékony rekreációs politika, a jól mûködõ falusi turizmus, a munkafegyelem és a fejlett technikai színvonal. Adán mezõgazdaságról Kõrösvölgyi László beszámolóját hallhattuk. A tanyák már a múlt század közepén igen fejlettek voltak: rendelkeztek telefonnal, villannyal, a közbiztonságra sem akadt panasz. Volt olyan idõszak, amikor évente ötezer gazdaság ment tönkre. Manapság a 300 hektárnál nagyobb gazdaságok száma nõ, amelyek nagyüzemi technológiára alapozottak. Eltanulhatnánk tõlük alkalmazkodóképességüket, az újra való fogékonyságukat, az együttgondolkodásra való képességüket, valamint a törvények betartását. Romány Pál, levezetõ elnök gondolatával zárom beszámolómat: A tanya nem azonos a farmmal, egy másik gazdasági kategória speciálisan magyar. A legideálisabb gazdálkodási hely. KRIPNER VERONIKA 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

13 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT EIB hitel közlekedési és környezetvédelmi programokra Budapesti látogatásának alkalmával Wolfgang Roth az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke hitel-megállapodásokat írt alá László Csaba pénzügyminiszterrel és Demszky Gáborral, Budapest fõpolgármesterével. Az öt szerzõdés értelmében Magyarország összesen 395 millió eurós hitelhez jut, melyet közlekedési és környezetvédelmi programok finanszírozására kell majd felhasználnia. A Pénzügyminisztériumnak folyósítandó 195 millió eurót a kormány közút- és vasútkorszerûsítésre, valamint különbözõ környezetvédelmi programokra, ezen belül csatornahálózat, víztisztító létesítmények és szilárdhulladék-lerakóhelyek létesítésére fordíthatja. Ez utóbbi projektek társfinanszírozója az ISPA elõcsatlakozási alapon keresztül az Európai Bizottság. A Fõváros 125 millió eurót kap a 2-es metróvonal korszerûsítésére, és 75 milliót további 40 villamosszerelvény megvásárlására. A kölcsönök annak a 370 millió eurós hitelcsomagnak a részei, melyet az EIB igazgatósága a közlekedési, egészségügyi, oktatási és városfejlesztési célokra folyósított Budapest számára. Az elsõ 110 millió eurós EIB-hitelt a fõváros egyébként 1998-ban kapta környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztésekre. A bank Magyarországi tevékenységét értékelve Roth elmondta: A ma aláírt kölcsönmegállapodással a Magyarországnak az idén odaítélt hitelek teljes összege immár 515 millió euró es megjelenése óta az EIB összesen 2,64 milliárd eurót utalt át Magyarországnak. Az idén az Igazgatóság korábban már döntést hozott 1 milliárd eurós kölcsön folyósításáról különbözõ magyarországi projektekhez. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozásig a Magyarországnak adott EIB-hitelek éves összege eléri az 1 milliárd eurót. FORRÁS: EU-INTEGRÁCIÓ 2003./2. SZÁMÁBÓL Innováció kopogtatás az Unió ajtaján A nemzetközi gazdasági versenyben csak azok az ötletek számítanak esélyesnek, amelyek amellett, hogy jók, szükségesek is, és szervesen képesek beágyazódni a megvalósításukat lehetõvé tevõ rendszerbe. Az innováció valóban realizálható gazdasági hajtóereje a köré szervezõdött, a kutatások összehangoltságát, az eredmények eladhatóságát, piacképességét és a piacon való védettségét is biztosítani tudó háttérrendszerrel együtt lehet hatékony. Az Európai Unió kutatásfejlesztési keretprogramja (6. keretprogram, ), az Európai Kutatási Térség létrehozásával, integrált és célorientált kutatásfejlesztési elképzelésekkel, a forráselosztás világossá tételével és nem kevésbé a mindenki számára átlátható pályáztatási rendszerével egyértelmûvé teszi az Unió ezirányú hatékonyságnövelõ szándékait. A hagyományos specifikusan célzott kutatási projektek (Specific Targeted Research Projects, STREPS), koordináló akciók (Co-ordination Actions) és specifikus támogató akciók (Specific Support Actions) mellett új eszközökként bevezették az integrált projekteket (Integrated Projects, IP), ahol a támogatás a megvalósításra, azaz a teljes innovációs láncra kiterjed, valamint az ún. kiválósági há évfolyam 4. szám 13

14 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT lózatok támogatását (Networks of Excellence, NoE), ahol a fõ cél a már elismert kutatók ill. kutatóhelyek tevékenységének összehangolása. Számunkra külön jelentõséggel bír, hogy Magyarországnak már most, a csatlakozás elõtt is teljes, az Unió tagországaival azonos jogköre van ebben a keretprogramban. A teljes integráció elsõként ezen a területen valósult meg. (Az 5. kutatásfejlesztési keretprogramban Magyarország, mint társult ország kisebb jogkörrel rendelkezett.) Elõnyös lenne tehát minél gyorsabban, intenzívebben élni ezzel a lehetõséggel, hiszen Magyarországon a nemzeti össztermék növekménynek mindössze 43%-a származik innovációból, míg a fejlett államokban ez az arány eléri a 60-80%-ot. Ennek jegyében készült el egy térségi tanulmány arról, hogyan lehetne a gödöllõi tudásközpont vonzáskörzetében egy EU-konform, kis- és középvállalkozásokat segítõ Innovációs Szolgáltató Központot kialakítani. (A tanulmányt a Regionális Fejlesztési Holding és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft megbízásából a témában igazán profi módon jártas belga stratégiai marketing tanácsadó cég, a Yield Solutions készítette.) Általános célkitûzése, hogy a Közép-Magyarországi Régió szellemi és infrastrukturális erõforrásait kiaknázó, a biológiai, élelmiszeripari, mezõgazdasági, környezetvédelmi, mûszaki és orvosi tudományok eredményeit jól hasznosító, piacbiztos termékeket létrehozó vállalkozások fejlõdését könnyítse meg. A központ létrehozását célzó projekt idén január elejétõl már mûködik. Jelenleg a mûködési koncepció konkrét kialakításával, adatgyûjtéssel és részletes piacfelméréssel, a központ infrastruktúrájának megtervezésével foglalkoznak. Az Innovációs Szolgáltató Központ non-profit szervezetként fog dolgozni, és a tervek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: projekt-átvilágítás, üzleti terv elkészítése, szervezeti, pénzügyi, minõségbiztosítási és stratégiai marketing tanácsadás, forrásfelderítés, menedzsment-képzés, szabadalomkutatás, iparjogvédelmi segítség, stb. Ha ez mind sikeresen megvalósul, ilyen háttérrel a vállalkozásaink már bátran kopogtathatnak Európa ajtaján. SZÉKELY SÁNDOR A magyar ökológiai gazdálkodás helyzete és az Európai Unióba való belépés következményei Az ökológiai gazdálkodás helyzete A magyar ökológiai gazdálkodás rohamléptekkel fejlõdik. A 80-as években, a 90-es évek elején még csak elvétve hallottak a gazdálkodók errõl a környezetkímélõ gazdálkodásmódról, ma pedig szinte már alig van olyan, aki ne ismerné fõbb követelményeit. Az 1997-tõl élõ agrártámogatások, fõként a 2002-ben elindított Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Ökológiai célprogramjához kapcsolt támogatás adott nagy lökést az ökológiai gazdálkodás területi növekedésének. A tanúsított termékek jó értékesíthetõsége és magas ára ugyancsak sok gazda figyelmét fordította ezen gazdálkodási mód felé. Ezek a tényezõk együttesen vezettek oda, hogy Magyarország mezõgazdasági területének immár közel 2%-án, 103 ezer hektáron folyik ökológiai növénytermesztés. A vonatkozó jogszabályok értelmében ahhoz, hogy egy mezõgazdasági termék, élelmiszer ökológiai jelölést viselhessen, nemcsak a szakmai elõírásokat kell betartani, hanem a termék elõállítójának tûrnie kell az FVM által elismert ellenõrzõ szervezet ellenõrzését is, a teljes termékpályán keresztül. A Biokontroll Hungária Kht. rendelkezik a Minisztérium elismerésével, és 2002-ben gyakorlatilag a teljes magyar ökológiai gazdálkodást ellenõrizte, összesen ha mezõgazdasági területet. 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

15 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Az évek területi és gazdálkodói adatai Növekedés % ( ) Ellenõrzött terület (ha) Mezõgazdasági vállalkozások száma ,93% ,23% A táblázat tartalmazza az ökológiai termék elõállítással, feldolgozással, forgalmazással foglalkozók számát a 140/1999. Korm. rendelet csoportosításának megfelelõen Kategóriák Vállalkozások tevékenysége Vállalkozások száma: Mezõgazdasági termelõk Kiskert 1116 A kategória Méhészek 193 Vadon termõ növények begyûjtõi 10 B kategória Feldolgozók, csomagolók 100 Kereskedelmi egységek 92 C kategória Importõrök 5 Összesen: 1516 A év ökológiai területeinek hasznosítási viszonyai évfolyam 4. szám 15

16 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Ahhoz, hogy egy terület ökológiai (biológiai, öko, bio, organikus) terméket adjon, át kell állítani. Átállási az a terület, amelyet már az ökológiai elõírásoknak megfelelõen kezelnek, de róla még ökológiai jelölésû termék nem forgalmazható. Ez az idõtartam jellemzõen két-három év ben az ellenõrzött területekbõl 47,44% átállási volt, amely igen magas részesedés, és azt jelzi, hogy nagy volt az elõzõ években az új belépõk aránya. A magyar biogazdák 100 ha körüli átlagos területnagysággal rendelkeznek, de a kiskert és a több ezer hektáros gazdaság között mindenféle méret megtalálható. Az ökológiai állattartás aránya nagyon alacsony (a magyar állatállomány 0,2%-a), 2002-ben a tartott számosállat létszám körül volt. Az ökológiai méhészet is látványosan fejlõdik. A méhészet 2002-es adatait a következõ táblázat mutatja: Méhészek száma Átállási méhcsaládok száma Átállt méhcsaládok száma Összes méhcsalád Az ökológiai gazdálkodás elõírás-rendszer Magyarországon három jogszabály, a Kormány 140/1999 (IX.3.) rendelete a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti elõállításáról, forgalmazásáról és jelölésérõl és a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi miniszter 2/2000 (I.18.) FVM-KÖM együttes rendelete a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti elõállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól, és az ezt módosító 82/2002 (IX.4.) FVM- KvVm együttes rendelete adja az ökológiai gazdálkodás jogszabályi hátterét. Ezek a jogszabályok az EU 2092/1991 Tanácsi rendeletével összhangban vannak, és ezt hazai rendeletek záró paragrafusai is deklarálják. A rendeletek hatálya a mezõgazdasági termékekre és élelmiszerekre terjed ki, a termeléstõl kezdõdõen a feldolgozáson át a forgalmazásig, beleértve az importot is. A magyar ökológiai termékek több, mint 90%-a az EU országaiban és Svájcban talál vevõre. Ezért nagyon fontos, hogy ott tanúsítványainkat korlátozás nélkül elfogadják. Tudnivaló, hogy ezekben az országokban egy termék csak akkor kerülhet be ökológiai (organic, biologic, biologisch, ökologisch, bio, öko stb.) jelöléssel, ha az elõállítására vonatkozó elõírások legalább olyan szigorúak, és az ellenõrzése legalább olyan hatékony, mint náluk. Ezt két módon lehet igazolni. A bonyolultabbnál egy adott importálandó tételre nézve kell meggyõzni az engedélyezõ hatóságot errõl (az importõr lehetõsége ez), amely egy hosszadalmas, bizonytalan és költséges eljárás. Egyelõre kevesek lehetõsége az egyszerûbb út, ahol az egész országról jogszabályaikban teszik közzé a megállapított ekvivalenciát ezt hívják az EU-ban a harmadik országok listájának-, ugyanis ezekbõl az országokból, a listán szereplõ ellenõrzõ-tanúsító szervezetek tanúsítványaival akadálytalanul lehet ökológiai terméket beszállítani. Elõször 1995-ben került fel Magyarország erre az akkor vele együtt öt országot tartalmazó listára, az elismert ellenõrzõ és tanúsító szervezet a Biokultúra Egyesület volt, amelynek privát feltételrendszere szerint folyt akkor túlnyomóan az ökológiai gazdálkodás hazánkban. Most a Biokultúra Egyesület helyett névcserével felkerült Biokontroll Hungária Közhasznú Társaság szerepel ellenõrzõ, tanúsító szervezetként a jelenleg nyolc országot (Svájc, Csehország, Argentína, Izrael, Ausztrália, Új-Zéland, Costa Rica és Magyarország) tartalmazó listán. A csatlakozás várható hatásai Tekintettel arra, hogy jogszabályaink az EU szabályozásával összeegyeztethetõ elõírásokat tartalmaznak, a magyar ökogazdálkodókat elõreláthatólag nem érik majd váratlan sokkhatások a szakmai és az ellenõrzési területekrõl. 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

17 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Várhatóan az ellenõrzés eddig sokat szidott naprakész adminisztrációt megkövetelõ elõírásai miatt az biogazdák felkészültebbek lesznek az agrártámogatások fogadására is, mint szokványos gazdálkodást folytató társaik. Az elmúlt egy-két évben némi túlkínálat jelentkezett az EU biotermék-piacain, elsõsorban Dél-Amerika, Kelet-Európa és Kína felõl bekerülõ árúk miatt. Csatlakozásunk után részesei szeretnénk lenni annak a piacnak, amely védi belsõ szereplõit, és kiemelten támogatja a környezetet kímélõen használó mezõgazdaságot. ROSZÍK PÉTER BIOKONTROLL HUNGÁRIA KHT. Summary Ecological farming is under dynamic development in Hungary. More than 90% of Hungarian eco-products are marketed in the Member States of the European Union and in Switzerland. Certifications given by the Biocontrol Hungaria Kht are accepted throughout the world. Hopefully, Hungarian producers will not be shocked after the accession. Since eco-farmers are accustomed to the up-to-date administration because of continuous control, they are probably more ready for the acceptance of agricultural supports coming from the European Union. Mezõgazdaságunk jövõje Európában címû kiállítás A Kormány kommunikációs stratégiája kiemelt feladatnak tekinti az agrárágazat Európai Unióhoz való csatlakozás elõkészítését, valamint az abból származó elõnyök népszerûsítését. Ennek alapvetõ eleme a termelõk felkészítése a csatlakozásra, a velük folytatott rendszeres és széleskörû párbeszéd. Tárcánk felsõ vezetése fontosnak tartja az agrártársadalom, a vidéken élõk közvetlen tájékoztatását a csatlakozási folyamatról és a felkészülési teendõkrõl. Ennek egyik hatékony eszköze kiállításokon, vásárokon való részvétel. A kiállításon tájékoztatókkal, elõadásokkal, kiadványaink terjesztésével népszerûsítjük az EU-t, valamint a tagságból származó elõnyöket. A közelmúltban nyílt Mezõgazdaságunk jövõje Európában címû szakkiállítást szeptemberig tekinthetik meg az érdeklõdõk. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Fõcsoportfõnöksége és a Magyar Mezõgazdasági Múzeum közösen szervezte a kiállítást. A szakkiállítás színvonalát és fontosságát jelzi, hogy a rendezvényt agrárminiszterünk, Dr. Németh Imre nyitotta meg, március 12-én 15 órakor. A kiállítás helyszíne: Magyar Mezõgazdasági Múzeum, Vajdahunyadvár. A kiállítás fõ mottói: A magyar agrárpolitika harmonizálása az EU Közös Agrárpolitikájával Ökológiai adottságok feltárása A hagyományos jó minõségû, értékmegõrzõ élelmiszerek megjelenítése A csatlakozás pozitívan fog hatni a vidék problémáinak rendezésére Szemléltetjük azokat a kiadványokat, amelyek a társulási szerzõdéstõl napjainkig segítették felkészülésünket, továbbá azokat a könyveket, melyek támogatásunkkal jelentek meg és hazánk illetve az Európai Unió agrárszabályozásának területével foglalkoznak. A kiállított termékek képviselik a kiváló minõségû élelmiszereink és a hagyományos és tájjellegû mezõgazdasági termékeink (Hagyományok-Ízek-Régiók gyûjtemény) gazdag gyûjteményét, annak szellemiségében, hogy megõrizve a múlt értékeit a jövõbe tekinthessünk. Ennek jegyében mutatjuk be az Európai Unió jelenlegi tagországait, fõbb sajátosságait valamint a tagjelölt országokat, elsõsorban poszterek segítségével melyeket a legtöbb esetben a tagországokra jellemzõ képekkel is kiegészítettünk. A kiállítás célja, hogy minél szélesebb körben tájékoztatást nyújtsunk az Európai évfolyam 4. szám 17

18 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG Uniós csatlakozásról, felkészülésrõl és agrárszabályozásról. Számos poszter illusztrációval, kiadványnyal, szakkönyvekkel, folyóiratokkal, számítástechnikai eszközökkel, videofilmekkel és a környék festõi szépségével várjuk az érdeklõdõket a kiállításra. Újdonságként pedig összeállítottunk egy olyan számítástechnikai programot, amely a termelõk gyakorlati kérdéseire ad választ, 1 ha-ra vagy 1 szarvasmarhára vetítve konkrétan mennyi EU-s támogatást kaphatnak. Igyekeztünk a gazdákat leginkább foglalkoztató problémákat és az egyszerû kezelhetõséget szem elõtt tartani, melyet a képernyõérintõs berendezés könnyû használata is segít. A képernyõ érintõs berendezés használata során Növénytermesztés vagy Állattenyésztés területet lehet választani. Ezt követõen a számolóprogram segítségével, ha a Növénytermesztést jelöltük ki, megadjuk a termõterület nagyságát hektárban kifejezve. A program megjeleníti a bevitt területre az adott növényfajta után járó közvetlen támogatás mértékét euróban illetve forintban. Állattenyésztési ágazat esetében megadjuk a tenyésztett állatok számát, majd a számolóprogram megjeleníti a bevitt létszámú megadott fajta után járó közvetlen támogatás mértékét euróban, és forintban kifejezve. Elsõsorban a mezõgazdaságban érintettekre, de a Múzeum frekventált elhelyezkedésébõl adódóan számos turistára, egyetemistára, középiskolásokra és külföldi látogatóra is biztosan számítunk. Megfelelõ hazai felkészüléssel a lehetõségek jelentõsen tovább javíthatók, és amenynyiben ki tudjuk használni a tárgyalások során elért eredményeket a Közös Agrárpolitika részeseiként Magyarország sikerrel integrálódhat az egységes piacba és nyertesei leszünk a csatlakozásnak. BAKSA ADRIENN, HANTOS ÉVA FVM, EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FÕOSZTÁLY Válaszúton Miként fejlõdhet a fejlõdõ országok mezõgazdasága a fejlett országok eddigi eredményeinek feladása nélkül, azaz választani kell-e a Közösségi Agrárpolitika és a liberalizáció között? Afenti címmel a párizsi Politikai Tudományok Intézete (Institut des Sciences Politiques), az Európai Fiatalok (Les Jeunes Européens), a Zöld Egér (La Souries Verte) a Polgárpukkasztó szervezetek (Insolens) kb. megfelel a Fiatal Zöldek Fórumának közös szervezésében, az EU és a Heinrich Böll Alapítvány támogatásával március 31-én délután nyilvános vitára került sor ugyanezen intézetben a KAP jövõjérõl annak függvényében, hogy miként segíthetõ a fejlõdõ országok agrárgazdaságának fejlõdése anélkül, hogy feláldoznánk ennek érdekében a fejlett országok (értsd ebben az esetben az EU) mezõgazdaságát. Elképzelhetõ-e a KAP jövõje a mezõgazdasági piacok liberalizálása nélkül, vagy sem? A vitában részt vett Hervé Gaymard a francia, Renate Künast a német, és Jerzy Plewa, a lengyel agrártárca vezetõje, valamint Marcel Mazoyer, az INA-PG fejlõdõ országok agrárgazdaságára szakosodott kutatója és egyben oktatója. A vitát Helene Delorme, a CERI kutatási igazgatóasszonya, az agrárpolitikai kérdések szakértõje vezette. A bevezetõben azok a problémák hangzottak el, amikre a meghívott elõadók saját válaszukat kellett megadják, mint pl. az exporttámogatások kérdése a WTO-tárgyalások és a fejlõdõ országok gazdasági fejlõdése kapcsán, de nem feledkezve meg a bõvítésrõl sem. Ami már a bevezetõben elhangzott: a jelenlévõk legnagyobb része meg van arról gyõzõdve, hogy a tagjelöltek számára a bõvítés és a majdan kialakuló új KAP adja az egyetlen lehetséges jó megoldást a jövõre nézve. Az új KAP fogja biztosítani a jelenlegi tagjelöltek számára az egészséges élelmiszert, a környezetvédelmet, a korrekt kereskedelmet, és segít elkerülni azokat a hibákat, amiket a korábbi KAP-ok esetében a jelenlegi tagok elkövettek. Nos, ez mindenképpen tükrözi azt, hogy az uniós polgárok zöme továbbra sincs teljesen tisztában a tagjelöltek korábbi fejlõdésével és jelenlegi helyzetével, ami 18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

19 EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG mindaddig nem végzetes hiba, amíg döntéshozói szinten minden rendben van. Mazoyer professzor vitaindító elõadása, melyben a fejlõdõ országokat mutatta be, lényegileg új dolgot nem tartalmazott. Kifejtette azon álláspontját, hogy a világban arra van szükség, hogy a nagy földrajzi térségek külön-külön megalkossák saját természet- és gazdaságföldrajzi adottságaiknak megfelelõ agrárpolitikájukat, és ezen nagy rendszerek tudjanak egymással párhuzamosan mûködni. A vitaindítóra reagálva Künast asszony kifejtette, hogy a kereskedelem liberalizációját elsõsorban a fejlõdõ országok fogják megsínyleni, nem pedig a fejlett országok adófizetõ fogyasztói. Úgy vélte, szabályozott liberalizmus kell, meggyõzõdéséhez híven kitért az egészséges és tiszta élelmiszer fontosságára, de nem feltétlenül értett egyet Mazoyer profeszszor minden kitételével. Gaymard miniszter hozzászólását az általa már többször hangoztatott Kereskedj, de segíts (Trade but aid) elv ismétlésével kezdte, kijelentve, hogy a kereskedelem ugyan nagyon fontos, de önmagában nem képes a mezõgazdaság és a világélelmezés problémáit megoldani. Hangsúlyozta, hogy az Uruguay-i Forduló óta lényegesen romlottak az Európai Unió pozíciói a világkereskedelemben, a fejlõdõ országok amúgy is jelentéktelen részesedése tovább csökkent, míg a Cairns-i Csoport országaié számottevõen nõtt. Szerinte a világpiaci árak semmilyen (közgazdasági, környezetvédelmi, élelmezési) egyensúlynak nem felelnek meg, csak a spekulációt növelik, gyakorlatilag semmilyen reális kapcsolatban nincsenek a termeléssel, ezért Franciaország az ezek kizárólagos használatára irányuló törekvéseket határozottan elutasítja. Példának az új-zélandi tejet hozta fel, mint olyan terméket, ahol a világkereskedelembe a világon megtermelt mennyiségnek csupán néhány százaléka jut, mégis a kereskedelmet a néhai francia megyényi birtokokon termelt tej ára alapján akarják meghatározni ez a franciák szerint teljesen abszurd és elfogadhatatlan. A franciák javaslata: az exporttámogatásokra Chirac elnök korábbi javaslata alapján hirdessenek moratóriumot a fejlõdõ országok érdekében, és azt az USA is tartsa magára nézve kötelezõnek, mivel az EU önmaga több élelmiszert importál a fejlõdõ országokból, mint a Cairns-i Csoport országai, az USA és Japán együtt, a többi állam is biztosítsa ugyanezen preferenciákat a fejlõdõ országok termékeinek, ne csak Európa (erre visszatért a hallgatói kérdések során is, cáfolva, hogy az európai támogatások okoznák a fejlõdõ országokban az éhezést), az élelmiszeripar alapanyagok kereskedelme estében is érvényesüljenek Chirac elnök említett javaslatai, a FAO-n keresztül a fejlõdõ országok kapjanak nagyobb támogatást az élelmiszerhez való emberi jogok biztosítása érdekében. Az elõadás második részében a lengyel agrártárca vezetõje kapott szót, aki határozottan fogalmazta meg a KAP-pal kapcsolatos lengyel kritikákat: a jelenlegi KAP nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, és a Fischler-javaslatok egy figyelemre méltó kísérletet jelentenek a problémák megoldására, különös tekintettel a közép- és kelet-európai tagjelöltek csatlakozására, szükséges a KAP-reform, mert a jelenlegi agrárpolitikának jobban kell igazodnia a tagjelöltek sajátosságaihoz, lengyel szemmel nézve a Fischler-javaslatok zöme jó és elfogadható, mert segít fenntartani egy túlnyomórészt extenzív, multifunkcionális, a környezeti erõforrásokat jobban és ésszerûen hasznosító mezõgazdaságot, a támogatások termelési szinttõl való elválasztása jobb és igazságosabb támogatáselosztást tesz lehetõvé, a reformjavaslat hibái ellenére pozitív mérleget jelent a lengyelek olvasatában. A közép- és kelet-európai tagjelöltek (PECO) nevében kijelentette, hogy ezek az országok is részt kívánnak venni az új KAP kialakításában, különös tekintettel a közös tejpiaci szabályozásra. Kijelentette továbbá, hogy méltánytalannak tartja a jelenlegi uniós tagoknak azt a hozzáállását, ami abban a helyzetben vár el a PECO országoktól elégedettséget, amikor támogatásokat alig fogunk kapni, a ránk szabott kvóták elégtelenek, a dolgok menetébe pedig alig kapunk beleszólási lehetõséget. Véleménye szerint a tagjelölteknek szánt második pilléres támogatások elégtelenek a restrukturációhoz, ezért ezek összegét akár a direkt támogatások rovására is emelni kell évfolyam 4. szám 19

20 EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS, VILÁGGAZDASÁG Künast asszony hozzászólásában kiállt a multifunkcionális, diverzifikáción alapuló mezõgazdaság mellett, amely elsõsorban a régiókon alapul. Külön kiemelte a megújuló energiaforrások helyi kihasználását (szél, biomassza) mint olyan kiegészítõ tevékenység támogatását, ami segít a vidék állapotát fenntartani és új erõforrások, bevonását teszi lehetõvé. Meg kell erõsíteni, mint mondotta, a második pilléres támogatásokat, a WTO-tárgyalások során erõsíteni kell pl. a környezetvédelmi támogatásokat és erõsíteni az AOC/AOP-IGP termékek támogatottságát, mivel e nélkül a liberalizálás és árcsökkentés végzetes lehet a mezõgazdaságra. A németek többé-kevésbé egyetértenek a támogatások termelési szinttõl való elválasztásával, mivel nem feltétlenül szerencsés erre német példát hozott a rozs esetében ha a termelõ a támogatási összegek függvényében választ kultúrát, de ez kevesebb problémát okoz a jelenlegi és jövendõ tagok viszonyában is a problémákat pedig szerinte nem szítani kell, hanem megoldani. Gaymard miniszter a lengyel álláspontra válaszolva kifejtette: fenn kell tartani egy piacszabályozó KAP-ot a jövõben is, ami elsõsorban politikai kihívás, a sikeres bõvítés érdekében fent kell tartani a költségvetési szolidaritást az EU szintjén, egyszerûsíteni kell egy jelenlegi nagyon bonyolult rendszert, és bõvíteni kell a második pilléres támogatásokra fordítható keretet, a támogatások termelési szinttõl való elválasztásával nem értenek egyet, mivel ez francia olvasatban nem el-, hanem újrakapcsolást jelent, csak ezentúl nem a megtermelt mennyiséghez, hanem a területhez kötõdik a támogatás, amivel egyrészt nem lehet a piacot kezelni, másrészt új egyenlõtlenségeket szül, harmadrészt pedig telekspekulációt hoz és gátolja a birtok-öröklõdéseket, nehezíti a fiatal gazdálkodók pályakezdését, a nemzeti struktúrapolitikák legalább olyan fontosak, mint az EU büdzséje, ki kell alakítani a jövõbeli döntéshozatali rendszert, mert a 25 tagállam esetében a 15 tagállamra kialakított döntéshozatali rendszer valószínûleg nem fog mûködni, tagadhatatlan, hogy félelmek vannak a jelenlegi és a jövendõ tagoknál is nem félni kell, hanem a gondokat megoldani. A hallgatóság (zömében egyetemi hallgatók, kisebb számban külsõ szakemberek) kérdésére, miszerint a gazdálkodók elvárásainak jobban megfelelõ piaci árakkal elejét lehetne-e venni a kisebb támogatásoknak és csökkenteni lehetne a PECO-országok 10 éves, túl hosszú átmenetét ez utóbbi megállapítás a hallgatóság részérõl nagyon nagy helyeslést váltott ki Künast asszony a már számtalanszor ismételt sablonnal válaszolt. Eszerint akkor a tagjelölteknél a gazdálkodók és a társadalom más részei között nagyon nagy feszültségek keletkeznének, egyébként pedig véleménye szerint az átmeneti idõre meghatározott menetrend egy, a jelenlegi és a majdani tagok közötti konvergencia irányába mutat. Kifejtette, hogy a Harbinsonjelentés német olvasatban korántsem annyira elfogadhatatlan tárgyalási alapnak, mint a franciák számára, ám nem szabad a fejlõdõ országokat egyetlen közös csoportba sorolni. Gaymard miniszter a hozzá intézett kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy francia vélemény szerint a második pilléres támogatások rendszere még nem tökéletes, számos esetben nagyon nehéz meghúzni a határvonalat ezek és a közvetlen támogatások között. A rossz mûködés okainak elsõsorban a túlzott bürokráciát és a nemzeti forrásokból származó önrész szükségességét hozta fel. Véleménye szerint ennek a támogatási formának valóban fejlesztést kell támogatni, nem pedig bújtatott kohéziós alapként kell mûködnie, azaz csak kifejezetten mezõgazdasági és környezetvédelmi célokra lenne szabad felhasználni. Ezen támogatási rendszer adminisztrációjának csökkentésével Künast aszszony is egyetértett, de véleménye szerint a közvetlen támogatások uniformizálásának megvannak a veszélyei. Az elõadásokból kitûnt, hogy a franciák folytonos francia-német egyetértésre való hivatkozása ellenére sok esetben lényegesek a nézetkülönbségek a két fél között, ami javíthatja a Fischler-javaslatok esélyeit. Újságírói vélemények szerint, míg a lengyel fél nyíltan és határozottan kiállt a lengyel álláspont védelmében, Künast asszony ezúttal sem jött ki a csigaházból, Gaymard miniszter pedig csak a támogatások újrakapcsolásának elméletével mondott újat korábbi megnyilatkozásaihoz képest. SOMOGYI NORBERT PÁRIZS 20 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei

FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei FI LENNE HA? Az AKI információs rendszereinek továbbfejlesztési elképzelései és a FI technológiák lehetséges alkalmazási területei Palotay Szilveszter informatikai osztályvezető MAGISZ Agrárgazdasági Kutató

Részletesebben

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Magyar Állatorvosok Lapja. Kertgazdaság. Állattenyésztés és Takarmányozás. Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD

Magyar Állatorvosok Lapja. Kertgazdaság. Állattenyésztés és Takarmányozás. Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD Magyar Állatorvosok Lapja Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD 1400 Budapest, Pf.: 2 Tel/Fax: +(36) 1-341-3023, Tel: +(36) 1-478-4100, Kiadó: Magyar Mezőgazdaság Kft., Budapest Kertgazdaság Főszerkesztő:

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. augusztus

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. augusztus NAV tájékoztató szálláshely szolgáltatók részére A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót tett közé az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység és a falusi szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésével

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés: Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik

Részletesebben

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28.

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. KKV-knak szóló pályázati lehetőségek Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. 1. FP7 - Research for the Benefit of SMEs 2. Konzorcium építő pályázat 3. Bonus pályázat 4. Marie Curie Actions 5. KKV-knak szóló

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés

Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés Helyi piacok és kisléptékű élelmiszerrendszerek védelme Magyarországon Szabadkai Andrea

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Csomafáy Ferenc. Romániában az Országos Statisztikai Hivatal közlése szerint 2013 márciusában az elõzõ hónaphoz képest 4,1%-kal növekedett a névleges

Csomafáy Ferenc. Romániában az Országos Statisztikai Hivatal közlése szerint 2013 márciusában az elõzõ hónaphoz képest 4,1%-kal növekedett a névleges 68 Gazdasági hírek CSOMAFÁY FERENC Zöld Ipari Innováció Kolozsváron, 2013. április 3-án a Napoca Szállóban tartották meg a Zöld Ipari Innováció programmal kapcsolatos értekezletet. A rendezvény szervezõi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN. Agriculture and Rural Development in Europe

Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN. Agriculture and Rural Development in Europe Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél May 2010./2010. május 29. szám A hírlevél támogatója: AGRIBUSINESS BUSINESS

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Regionális innovációs források Innovációs Alap

Regionális innovációs források Innovációs Alap Hogyan pályázzunk? EUREKA és Baross Gábor Program információs nap Baross Gábor innovációs pályázati lehetőségek a Nyugat-dunántúli Régióban Nyeste Péter innovációs menedzser Sopron, 2008. március 17. Regionális

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal és Enterprise Europe Network szolgáltatásai

Nemzeti Külgazdasági Hivatal és Enterprise Europe Network szolgáltatásai Nemzeti Külgazdasági Hivatal és Enterprise Europe Network szolgáltatásai Juhász Gabriella, tanácsadó Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek Eger, 2012.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Bemutatkozik a Fiatal gazdáknak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Bemutatkozik a Fiatal gazdáknak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Bemutatkozik a Fiatal gazdáknak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Dr. Roszík Péter ügyvezető, c. egyetemi docens és Zámbó Sándor ellenőr Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Gödöllő, 2012. július 31.

Részletesebben

Új Széchenyi Mikrohitel Tájékoztató

Új Széchenyi Mikrohitel Tájékoztató ELSŐ EGERSZEGI HITEL ZRT. Új Széchenyi Mikrohitel Tájékoztató Hiteltermék Kedvezményezettjei: A devizabelföldinek minősülő, Magyarország területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén

Részletesebben

HÍRLEVÉL. I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s

HÍRLEVÉL. I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s HÍRLEVÉL A TARTALOMBÓL: Kihívások és lehetőségek a felsőoktatásban 1 A 10. MELLearN Konferencia programja 2 MELLearN hírek 4 A MELLearN Felsőoktatási

Részletesebben