Diósjenő község Önkormányzatának 10/2014. (XII. 11.) számú önkormányzati rendelete. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Átírás

1 Diósjenő község Önkormányzatának 10/2014. (XII. 11.) számú önkormányzati rendelete Egységes szerkezetben Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról I. Bevezető rész 1. Diósjenő község önkormányzatának képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában fogalt felhatalmazás, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény (a továbbiakban Mötv.) 43 (3) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja. 2. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet határozza meg. 3. Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására külön rendelet határozza meg. 4. Az Önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése: Jenői Napló. Kiadja: Diósjenő község Önkormányzatának Képviselő-testülete. II. Általános rendelkezések 5. A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen szabályzatban foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni. 6. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: 7. Az önkormányzat székhelye: 8. Az önkormányzat működési területe: Diósjenő Község Önkormányzata KÖZSÉGHÁZA 2643 Diósjenő, Szabadság út 31. házszám Diósjenő község közigazgatási területe 9. Az önkormányzat szerveinek megnevezése (az Mötv. 41. (2) bekezdés alapján): Polgármester Képviselő-testület Pénzügyi, jogi, ügyrendi bizottsága Képviselő-testület Szociális, oktatási, művelődési bizottsága Polgármesteri hivatala Jegyző

2 10. A Képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők használatának rendjét a polgármester a kiadmányozás rendjéről szóló szabályzatban határozza meg. III. Az önkormányzat feladat- és hatásköre 11. Az önkormányzat képviselő-testületének törvények által előirt kötelező és át nem ruházató hatásköreit az 1. számú melléklet tartalmazza. 12. Az önkormányzat képviselő-testülete köteles gondoskodni: - víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül - óvodai ellátás - egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások - a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése - szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások - a közvilágításról - a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása, - köztemetők kialakítása és fenntartása 13. Az önkormányzat képviselő-testületének önként vállalt feladatai: - településfejlesztés, településrendezés - az épített és természeti környezet védelme - a vízrendezés és vízelvezetés - csatornázás - a helyi közterületek fenntartása - helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás - környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás) - honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás - közreműködés a település közbiztonságának biztosításában - sport, ifjúsági ügyek - a közösségi tér biztosítása - kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása - hulladékgazdálkodás - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése - a község jobb anyagi és szolgáltatási színvonalának emelése - infrastruktúra fejlesztése - lakosság önszerveződő közösségnek támogatása (egyesületek, karitatív szervezetek) - helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok - vállalkozások támogatása - helyi egyházak támogatása. - községi konyha működtetésének biztosítása - iskola napközis ellátás biztosítása - kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása - lakás- és helyiséggazdálkodás

3 - a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása - a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása - nemzetiségi ügyek 14. (1) A helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester vagy az erre külön felkért bizottság. (2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak az (1) bekezdésben említett részletes feltételeit. 15. (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, a társulására. (2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. (3) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. (4) Amennyiben a képviselő-testület által átruházott hatáskör az állampolgárok jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos, arról önkormányzati rendeletet kell alkotni. (5) Ha a képviselő-testület által átruházott hatáskör társulás tekintetében kinevezéssel, megbízással és intézmény alapításával kapcsolatos, arról önkormányzati rendeletet kell alkotni. (6) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja. (7) A képviselő-testület amennyiben önkormányzati hatósági hatáskör átruházásról dönt, döntésekor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) szabályait kell alkalmazni. 16. A képviselő-testület feladat és hatáskörét érintő törvényi változásokról az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretén belül írásban tájékoztatja. IV. A képviselő-testület működése A települési képviselő 17. A települési képviselők névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza.

4 18. A települési képviselők legfontosabb jogait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény állapítja meg. Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. Tevékenységük során hivatalos személyként járnak el. 19. A települési képviselőnek, bizottsági elnöknek, bizottság tagjának a képviselő-testület a törvény keretei között külön rendelettel állapíthat meg tiszteletdíjat, természetbeni juttatást. 20. (1) A települési képviselő kötelessége többek között: - köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában - köteles olyan magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára - köteles felkérés alapján közreműködni a testületi ülések előkészítésében, a képviselőtestület illetőleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban - köteles részt venni - bizottságba beválasztott képviselő esetén - a bizottság ülésén és köteles tevékenyen részt venni a bizottság munkájában - köteles előre bejelenteni - elháríthatatlan akadályoztatás esetén távolmaradását a képviselő-testület, vagy a bizottságának ülésén, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében történő akadályoztatását a polgármesternek, ill. a bizottság elnökének - köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál - köteles választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni, választóinak évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről - köteles tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját hasznára és előnyére történő felhasználásától - köteles a képviselői tevékenysége során tudomására jutott minősített adatokat megőrizni, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. - az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat - eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen; (2) A települési képviselő joga: - megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet - tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését - a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni - kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben

5 - a képviselő-testület hivatalától a jegyző megkeresésével - a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet. A hivatal nevében az érdemi válasz előkészítésével a jegyző bízható meg - közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését. - az Önkormányzati törvényben meghatározottakon kívül jogosult részt venni a polgármester által szervezett tanácskozásokon és tárgyalásokon. A képviselő-testület 21. (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a szervei valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el. (2) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaprogram, az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak. 22. (1) A képviselő-testület választáskori létszáma fő. (2) A képviselő-testület határozatképes, ha a települési képviselőknek több mint fele (4 fő) jelen van. (3) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. (4) A képviselő-testület határozathozatalához szükséges létszám: - egyszerű többség: a jelenlévő települési képviselők több mint felének az egybehangzó szavazata - minősített többség: a megválasztott települési képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata szükséges (4 fő). A képviselő-testület üléseinek tervezése, előkészítése 23. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. (2) A képviselő-testület üléseinek gyakoriságát időpontját, helyét munkatervében évente előre határozza meg. (3) A képviselő-testület évente legalább 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve 24. (1) A képviselő-testület a működése időtartamára munkaprogramot készít, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő 6 hónapon belül. (2) A polgármester az előterjesztést a bizottságok javaslatainak figyelembevételével állítja össze.

6 25. (1) A polgármester minden naptári évre köteles az átgondolt működés érdekében munkatervet készíteni és azt a képviselő-testület elé terjeszteni. (2) A polgármester az előterjesztést a bizottságok javaslatainak figyelembe vételével állíja össze. (3) A munkaterv tartalmazza: - a testületi ülések időpontját - a tervezett napirendek címét - az előterjesztők nevét - a napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését (4) A munkatervjavaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a munkatervjavaslat összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól. (5) A polgármester a munkaterv összeállításához kérjen javaslatot a képviselőktől, bizottsági elnököktől, az önkormányzati intézmények vezetőitől, a községben működő társadalmi szervektől. A képviselő-testület ülésének összehívása 26. (1) A képviselő-testület munkatervének megfelelően, általában havonta rendes ülést tart. Kivételes esetekben a testület ülésszakra is összehívható. (2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését. (3) Az ülés összehívása meghívóval történik, amelyet a polgármester ír alá. A polgármester az ülést az önkormányzat székhelyére hívja össze. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. (4) A képviselő-testület rendkívüli ülését a törvényben foglalt esetekben össze kell hívni. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester 15 napon belül nem intézkedik, abban az esetben a képviselő-testület ülését az indítványozók is összehívhatják. (5) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 3 naptári nappal előbb kézhez kapják. Ettől eltérni csak a polgármester előzetes engedélyével lehet. (6) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül is összehívható. (7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésévei egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A

7 tájékoztatás a községben lévő hirdetőtáblán elhelyezett meghívóval (3 nappal az ülést megelőzően) történik. 27. (1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. (2) Az írásbeli előterjesztés két részből áll: - A tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden és ha igen, milyen döntés született. A meghozandó döntés indokainak bemutatása, az előkészítésben résztvevők meghatározása. Amennyiben az adott előterjesztés terjedelme meghaladja az A/4 lapon 12 betűméretben 1 sor távolsággal a 10 oldalt, úgy az előterjesztésnek vezetői összefoglaló is része, melyben az előterjesztő által leglényegesebbnek tartott információk kerülnek összegzésre. A vezetői összefoglaló maximális terjedelme 2 oldal lehet a fent meghatározott méretezésben. - Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, megjelöli a felelősöket és a végrehajtás határidejét. (3) Egyszerűbb ügyekben nem szükséges írásbeli előterjesztés készítése. Ilyen esetekben is követelmény viszont a határozati javaslat írásban történő kidolgozása. (4) Szóbeli előterjesztés lehet minden olyan ügyben, amelynek eldöntéséhez nem szükséges az írásbeli háttéranyag elkészítése. (5) Az előterjesztést és a határozat tervezetet a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 8 nappal kell előbb eljuttatni a polgármesterhez. A polgármester dönt az előzetes egyeztetések lefolytatásáról. Amennyiben az egyeztetés lefolytatására, a véleményezésre, valamint a jegyző általi törvényességi felülvizsgálatra a rendelkezésre álló idő nem elegendő, abban az esetben az előterjesztés csak a soron következő ülést követő ülésre nyújtható be. 28. A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét és időpontját - a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét - a mellékletként az előterjesztések és határozati javaslatok teljes szövegét. 29. A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni: - a képviselőket - a jegyzőt - a napirendi pontok előadóit - akit a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart 30. (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: - a jegyzőt - az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjét - a bizottság nem képviselő tagjait - a települési kisebbségi önkormányzat elnökét - az országgyűlési képviselőt

8 (2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendjéhez kapcsolódóan: - akit a polgármester meghívott - adott napirendi ponthoz meghívottakat. A képviselő-testület ülése 31. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és felszólathat, amennyiben a képviselő-testület döntése alapján szót kap. (2) A képviselő-testület bármely tagjának indítványára zárt ülés is elrendelhető. Ebben a kérdésben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. (3) A zárt ütést a polgármester valamint a bizottságok indítványára el kell rendelni. (4) A zárt ülés egy-egy napirend tárgyalására is elrendelhető.. (5) Zárt ülést kelt tartani: - önkormányzati hatósági - összeférhetetlenségi - méltatlansági - kitüntetési ügy tárgyalásakor - fegyelmi büntetés kiszabása - vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén - az érintett kérésére - választás, kinevezés, felmentés, - vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, - a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené - minősített adatok esetén, valamint az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályai kapcsán (6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, és a jegyző, továbbá a polgármester által meghívott érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. 32. (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül dönt. (2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot indokolni kelt az ülésvezető felszólítására. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. (3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

9 33. A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület napirend előtti témák között tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról. 34. A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja: - bármelyik képviselő - a jegyző - a témakör szerint illetékes bizottság - a polgármester ellenjegyzésével a képviselő-testület, intézmények vezetői - az alpolgármester 35. (1) A sürgősségi indítványt rövid indokolással - legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig kell a polgármesternél benyújtani. (2) A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. 36. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén a települési képviselők az alábbi sorrendben vezetik: - az alpolgármester - a korban legidősebb telepütési képviselő (2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha személyére vonatkozóan kizárási ok merül fel. 37. (1) Az ülést vezető feladatai és jogosítványai: - megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést - tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről - előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról - napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat - hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében - figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismételten nem szólalhat fel - tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti - biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasítja azt, aki méltatlan magatartást tanúsít. 38. (1) A képviselők az ütésen a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz - önkormányzati feladatkörbe tartozó témában írásban interpellációt terjeszthetnek elő. (2) Interpellációnak az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

10 (3) Interpellációt a polgármesternél lehetőleg három nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani. (4) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintetteknek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetesen vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az interpellációnak az ütést követő 15 napon belül kell válaszolni írásban. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésen dönt. (5) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet. (6) Az interpellációra a napirendek tárgyalását követően kerül sor. 39. (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület. (2) A kérdezés joga a képviselőket a napirendek megtárgyalását követően illeti meg. (3) A kérdésfelvetésre és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselőtestület esetenként meghatározhatja. 40. (1) A napirendi pont tárgyalását rövid szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. 41. (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdéseket intézhetnek. (2) A kérdések után a válaszadás majd az (1) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. 42. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, reagál az elhangzott észrevételekre. 43. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. 44. Az ülést vezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

11 45. (1) A határozat meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség). A szavazástól való tartózkodás nem minősül a határozati javaslat elutasításának. (2) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni (2 3) A megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges (minősített többség). - a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához továbbá a tv. által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéséhez, megbízáshoz - önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz - külföldi önkormányzattal való együttműködéshez szükséges megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz - intézmény alapításához - képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyes alapbér meghatározásához - az éves költségvetés 1%-át meghaladó hitelügyletekhez - az önkormányzati ingatlan és egyéb az éves költségvetés 1%-át meghaladó értékű vagyonügylethez - a sürgősségi indítvány elfogadásához - fegyelmi ügyben - önkormányzati képviselő döntéshozatalból való kizárásához - kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához - a telepütés rendezési terv jóváhagyásához - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához, módosításához és hatályon kívül helyezéséhez (visszavonásához) - rendeletalkotáshoz - a képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásához - a helyi közügy önálló megoldásának vállalásához illetőleg arról történő lemondásához - helyi népszavazás kiírásához - az alpolgármester választásához - a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. 46. (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A jelenlévő képviselők 1/4-ének indítványára név szerinti szavazást lehet elrendelni. (2) A névszerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. (3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat zárt ülés esetén, illetve, ha arra a jelenlévő települési képviselők ¼-e indítványt tesz. (4) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg illetőleg a szavazatok téves összeszámlálása miatt elrendeli a szavazás megismétlését.

12 (5) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ebből következik, hogy a tartózkodás tulajdonképpen nem szavazatot jelent. Szavazat egyenlőség esetén elutasító döntés születik. (6) A határozathozatal formájától függetlenül a szavazás eredményét az ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti a döntést. 47. (l) A képviselő-testület döntései: - rendeletet alkot - határozatot hoz (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt: - a napirend meghatározásáról - az ügyrendi kérdésekről - a képviselői interpellációról, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról. 48. (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szóról szóra, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését. (2) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szószerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti. (3) Határozatok jelölése: - a határozat megalkotójának teljes megjelölése - a határozat Sorszáma/ elfogadásának Éve (Hónapja. Napja.) Diósjenő község Önkormányzat Képviselő-testületének..(sorszám)/..év ( hó.. nap) számú határozata A rendeletalkotás 49. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. 50. (1) Rendelet alkotását bármely képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél, valamint maga a polgármester a képviselő-testületnél. (2) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, azt a polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok és a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. (3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről. (4) Képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

13 (5) Rendeletalkotás esetében a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül határoz. 6) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik az ügyrendi valamint a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével. Ennek során biztosítani kell, hogy a rendelet megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedjen a jogrendszer egységébe, megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek. (7) A képviselő-testület azt a rendelet-tervezetet, melyre a képviselő-testület javaslatot tesz 8 napra közszemlére kifüggeszti. A kifüggesztett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek. A beérkezett kifogásokat, javaslatokat, észrevételeket a képviselő-testület a rendelet megalkotása során bírálja el. (8) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a határozatok közléséről illetőleg a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését. (9) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni, a számozott határozatokat pedig jegyzőkönyvi kivonat formájában az érintetteknek meg kell küldeni. (10) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének a községben lévő hirdetőtáblára való kifüggesztésével, a helyi újságban és a község honlapján való megjelentetésével történik. (11) A kihirdetett önkormányzati rendeleteket a községházán a lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni. 51. A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése - a rendelet megalkotójának teljes megjelölése - a rendelet sorszáma - a rendelet kihirdetésének ideje - az önkormányzati kifejezés - a rendelete kifejezést - a rendelet címét Diósjenő község Önkormányzat Képviselő-testületének..(sorszám)/..év ( hó.. nap) számú önkormányzati rendelete a..(cím) 52. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvételt 6 hónapig kell megőrizni. 53. (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.

14 (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent képviselők és meghívottak nevét és megjelenésük tényét, a a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, röviden, tömören, napirendi pontonként tartalmazza a kérdéseket és az azokra adott választ, a hozzászólások lényegét, a rendeletek és a sorszámozott határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére utaló adatokat (a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, valamint a hozott döntéseket. (3) A jegyzőkönyv a fentieken túl tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a távol maradt képviselők nevét, napirendi pontonként az előadók nevét, az előterjesztéseket, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét részvételük jogcímét és mondanivalójuk lényegét, a képviselő kérésére véleményének rögzítését. (4) Amennyiben bármely hozzászóló kéri, vagy bármely képviselő indítványozza a képviselő-testület ülésén elhangzott - valamely hozzászólást, valamint - a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselői véleményt szó szerint jegyzőkönyvbe kell venni. (5) A jegyzőkönyv mellékletei: - a meghívó - a jelenléti ív - a megtárgyalt előterjesztések - a jegyzőkönyvben nem részletezett rendeletek - az írásban benyújtott hozzászólások és - egyéb írásos indítványok. (6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a hivatal kezeli, évente egyszer bekötteti és elhelyezi az irattárban. (7) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a községházán az állampolgárok számára hozzáférhetővé kell tenni. (8) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos anyagába az érintetteken kívül csak a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a polgármester által megbízott személyek tekinthetnek be. A zárt ütés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni. (9) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A képviselő-testület bizottságai 54. (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

15 (2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület fontosabb önkormányzati feladatkörökkel kapcsolatos feladatokra állandó bizottságot hoz létre. (3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Több bizottságot érintő egyedi döntések előkészítéséhez polgármester vagy jegyző javaslatára ideiglenes bizottság megalakulásának lehetőségét biztosítja a testület. (5) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottsági elnevezését, személyi összetételét a 4. sz. melléklet tartalmazza. A bizottságok létrehozását követően kerül sor a bizottságok tagjai névsorának beépítésére a 4. sz. mellékletbe 55. (1) A képviselő-testület a bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításakor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja. (2) Egy képviselő egyidejűleg két állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó vagy ideiglenes bizottság elnöke nem lehet. (3) A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester és alpolgármester nem választható meg. A képviselő-testület hivatalának dolgozója szintén nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. (4) A bizottság tesz javaslatot elnökének személyére, valamint külső tagjainak megválasztására. A képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akinek személyévei az érintett bizottság nem ért egyet. (5) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel kapcsolatban azonosak. 56. (1) A bizottságok működésének főbb szabályai a jelen szabályzat tartalmazza. A részletes szabályokat az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban a bizottságok az ügyrendjükben állapítják meg. A bizottság ügyrendjét maga készíti el és fogadja el, de azt tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni. (2) A bizottság feladat és hatáskörét az 5. sz. melléklet tartalmazza. 57. (1) A bizottság munkaterv alapján működik. (2) Az ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 5 munkanappal kézhez kapják. (3) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a jegyző és a bizottsági tagok több mint felének napirendi pontot is tartalmazó indítványára. (4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

16 (5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele jelen van. (7) A bizottságok tervezett üléseiről és napirendjükről a képviselőket tájékoztatni kötelesek. A bizottság ülésén tagjain és képviselőkön kívül más személy csak a bizottság elnöke általi meghívás alapján vehet részt. (8) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik. Amennyiben a szakértő megbízása nem jár költségvetést érintő kiadással, a megbízással a bizottság elnöke saját hatáskörében dönt. (9) A bizottsági ülések időpontjáról a tárgyalandó napirendről a polgármestert és a jegyzőt legalább 5 munkanappal korábban értesíteni kell. (10) A bizottság feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt. (11) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érdekeltséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (12) A bizottság elnöke, tagja adott ügyben elfogultságát is bejelentheti, ez esetben a vitában, a döntéshozatalban nem vehet részt. (13) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja vezeti. 58. (1) A bizottság hatósági jogkörében a Ket. szabálya, az átruházott hatáskör gyakorlása során pedig az SZMSZ szabálya szerinti határozati formában hozza meg döntését. (2) A bizottság a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakit ki. (3) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeket a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell. (4) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy. (5) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá működésükhöz szükséges szakmai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik. (6) A bizottság üléséről emlékeztető készül, melyet a bizottság elnöke ír alá.

17 59. A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek: - a polgármester - az alpolgármester - bármely képviselő-testületi tag V. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző A polgármester 60. (1) A polgármester Diósjenő községben főállású- vagy társadalmi megbízatású tisztségviselőként tölti be tisztségét. A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. (2) A képviselő-testület a választást követő alakuló ülésen dönt a polgármester illetményéről, vagy tiszteletdíjáról. (3) A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviselő-testület elnöke, tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. 61. (1) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, más törvények, valamint az SZMSZ foglalja magába. (2) A polgármester feladatai az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselőtestület, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a következők: - biztosítja az önkormányzat demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését - a képviselő-testület működéséről tájékoztatja a képviselő-testülettel együttműködő szervek vezetőit - segíti a települési képviselők munkáját - biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesülését - ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását - kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel és annak vezetőivel - az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselőtestület hivatalának közreműködésével látja el. - a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. - a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, - a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, - a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. - gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében

18 - a képviselő-testület működésével kapcsolatban a jegyző feladatainak meghatározása - a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködésének elősegítése - rendszeres időközönként fogadóóra tartása - az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak ápolása - a képviselő-testület üléseinek vezetése - helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése - nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése - község vagyonának megőrzése és gyarapítása - a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása - a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése. - az alpolgármester feladatainak meghatározása 62. A polgármester átruházott feladat- és hatáskörét a 2. számú melléklet részletezi. 63. (1) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselőtestület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt. (2) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben az át nem ruházható hatáskörű ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. (3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a az át nem ruházható hatáskörű ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. 64. (1) A polgármester a jegyző egyetértésével dönthet a költségvetési tartalék terhére maximum 500eFt összeg felhasználásáról, melyről a képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni. (2) A polgármester véleményt nyilváníthat a település életét érintő kérdésekben. (3) A polgármester nyilatkozhat a sajtónak, a hírközlő szerveknek. Az alpolgármester 65. (1) Az alpolgármester Diósjenő községben társadalmi megbízatású tisztségviselőként látja el feladatát. (2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választhat. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a

19 polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. (3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (4) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. (5) Az alpolgármestert és a települési képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melyet külön rendben kell szabályozni. Jegyző 66. (1) A polgármester - pályázat alapján - nevezi ki a jegyzőt. A kinevezés határozatlan időre szól. 67. A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalát. A jegyző - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; - megszervezi a hivatal munkáját; - gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében. A polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéshez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges; - döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; - dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; - dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben; - a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; - tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; - a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságai elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal annak jogszerűségében; - véleményt nyilvánít a polgármester és a bizottságok elnökének kérésére a jogértelmezési kérdésekben; - jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. Ilyen észrevételeit a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja; - igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatala munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről; - javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára; - hetente fogadóórát tart. 68. A jegyző átruházott feladat- és hatáskörét a 6. számú melléklet tartalmazza. VI. A polgármesteri hivatala

20 69. (1) A képviselő-testület a jegyző javaslata alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét. (2) A képviselő-testület egységes hivatalának elnevezése: Diósjenői Polgármesteri Hivatal " (3) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott javaslatát a polgármester véleményének figyelembe vételével teszi meg. (4) A képviselő-testületnek az (1) bekezdésben foglalt kérdésekről szóló döntését a 7. számú melléklet tartalmazza. 70. A hivatal a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást. A hivatal ügyrendjét a 7. számú melléklet tartalmazza. 71. A kiadmányozás rendjéről szóló szabályzatot a jelen SZMSZ 8. számú melléklete tartalmazza. 72. A polgármesteri hivatal a képviselő-testület, és települési képviselők, és a bizottságai tevékenységével összefüggésben az alábbi feladatokat látja el: - közreműködik a napirendi előterjesztés kidolgozásában a testületi ülésekre; - közreműködik a képviselő-testület határozatainak végrehajtásában; - gondoskodik a képviselők és a testület tevékenységével kapcsolatos ügyviteli teendők ellátásáról. VII. A lakossággal való kapcsolati formák 73. (1) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik. (2) Az együttműködés formái különösen: - helyi népszavazás - népi kezdeményezés - közmeghallgatás - képviselő-testület ülésének nyilvánossága - lakossági fórum (falugyűlés) - helyi újság - községi honlap 74. (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult. (2) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni ha azt legalább a választópolgárok 25 %-a kezdeményezte (3) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti: a) a települési képviselők legalább egynegyede,

21 b) a képviselő-testület bizottsága, c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete, d) a választópolgárok 25 %-a. (4) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (5) Népi kezdeményezést a választópolgárok 10 %.-a nyújthatja be a polgármesternél. (6) A polgármester a népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó kezdeményezésről haladéktalanul köteles a képviselő-testületet tájékoztatni. (7) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület a legközelebbi ülésén határoz. A népszavazást az elrendeléstől számított 30 napon belül meg kell tartani. A helyi népi kezdeményezésről a képviselő-testület a legközelebbi ülésén dönt. (8) A helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételei: a kezdeményezőnek (választópolgárnak) a kezdeményezést írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: - a kezdeményező nevét, lakcímét, - a megoldandó kérdés pontos megfogalmazását, - az aláírásgyűjtés idejét, - az aláírásgyűjtés kezdő és záró napját, melyeket rá kell vezetni az aláírásgyűjtő lapokra. (9) Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. (10) A helyi népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott a népszavazáson, és ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. (11) A helyi népszavazás lebonyolítására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt, és a választásokról szóló törvényt kell alkalmazni. 75. (1) A képviselő-testület évente legalább 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart. (2) A képviselő-testület esetenkénti döntése alapján közmeghallgatás más alkalommal is tartható. 76. (1) A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester hirdetmény formájában értesíti a lakosságot és a helyben érdekelt szervek vezetőit. (2) A közmeghallgatás célja, hogy az állampolgárok, az állampolgárok közösségei a helyben érdekelt szervek közérdekű kérdéseiket, javaslataikat közvetlenül a képviselőtestületnek tegyék meg. (3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

22 (4) A közmeghallgatáson felmerült közérdekű javaslatok, kérdések feldolgozásáról az eredményt illetően az érintettek vagy a lakosság tájékoztatásáról a polgármester köteles gondoskodni és a tett intézkedésekről a következő képviselő-testületi ülésen beszámolni. (5) A közmeghallgatáson elhangzottak intézésére az interpellációra vonatkozó szabályok az érvényesek. (6) A település lakossága számára lehetővé indokolt tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban, valamint az ülésen szóban is feltehesse. A közmeghallgatás előtt a meghívóban megjelölt időpontig a Polgármesteri Hivatalba beérkező kérdésekre a közmeghallgatáson megtörténik a válaszadás. A szóban feltett kérdésekre az időkeret által korlátozottan, illetőleg a pontosság érdekében 15 napon belül írásban történik meg a válaszadás. 77. (1) Az önkormányzat évente egy alkalommal falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot munkájáról és kikéri a lakosság véleményét a község életében alapvető jelentőségű kérdésekről 78. (1) A falugyűlés helyéről, összehívásáról, napirendjéről a képviselő-testület határoz. (2) A falugyűlés elé kerülő témákat a képviselő-testület előzetesen áttekinti és véleményt nyilvánít. VIII. Az önkormányzat társulásai és együttműködése 79. (1) A képviselő-testület más képviselő-testülettel történt konkrét megállapodás alapján feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében együttműködési megállapodásokat, illetve társulásokat hozhat létre. (2) A képviselő-testület olyan társulásban vesz részt, melyben a társulás előkészíti a döntéseket, de a határozatot a jegyző helyben maga adja ki. (3) A társulásban történt ügyintézés tapasztalatairól évente tájékoztatni kell a képviselőtestületet. IX. Az önkormányzat költségvetése, vagyona 80. (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) Az önkormányzat vagyonával és gazdálkodásával kapcsolatosan külön önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók. (3) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról határozati formában dönt. (4) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a polgármester a közmeghallgatáson köteles tájékoztatást adni a lakosságnak.