Szabad Gondolat június 10/2. Antropozófia Ita Wegman: Persephone A dráma keletkezésének története

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szabad Gondolat. 2007. június 10/2. Antropozófia Ita Wegman: Persephone A dráma keletkezésének története"

Átírás

1 Szabad Gondolat ANTROPOZÓFIA NEVELÉSMÛVÉSZET SZOCIÁLIS ÉLET Antropozófia Ita Wegman: Persephone A dráma keletkezésének története Világhelyzet Andreas Flörsheimer: Amerika és Közép-Európa viszonyáról Pedagógia Emil Molt: A Waldorf Iskola Technika Rudolf Steiner: Erõ és anyag Melléklet Ita Wegman: PERSEPHONEIA június 10/2

2 TARTALOMJEGYZÉK Hiszek az emberben. 1 ANTROPOZÓFIA Ita Wegman: Persephone - A dráma keletkezésének története 2 Markus Osterrieder: Rudolf Steiner és a XIX. század okkult mozgalmai 6 VILÁGHELYZET Andreas Flörsheimer: Amerika és Közép-Európa viszonyáról 15 Ertsey Attila: Még egyszer az idei márciusról 21 Ertsey Attila: Putyin, Orbán és a gáz 23 KOMMENTÁR NÉLKÜL Részlet Vlagyimir Putyin február 10-én, a 43. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián tartott beszédébõl 28 PEDAGÓGIA Emil Molt: A Waldorf Iskola 29 TECHNIKA Rudolf Steiner: Erõ és anyag 34 Frisch Mihály: Gondolatok a természettudományról 37 Felhívás 42 Az európai ELIANT Szövetség Európa szerte aláírásgyûjtési kampányba kezd 42 Alkalmazott Antropozófiai Kezdeményezések Európai Szövetsége / ELIANT - Alapítólevél 43 OLVASÓI LEVÉL 46 MELLÉKLET Ita Wegman: PERSEPHONEIA SZABAD GONDOLAT Az antropozófia, nevelésmûvészet és szociális élet folyóirata Szerkesztõbizottság: Buella Mónika, Ertsey Attila, Frisch Mihály, Galántai Ágnes, Kádas Ágnes, Kálmán István, Tóth Márk Kiadja: Natura-Budapest Kft. Felelõs kiadó: Tóth Márk Felelõs szerkesztõ: Buella Mónika Borító és tördelés: HÉT-fõ Bt. emela Nyomdai munka: Kintner Attila ISSN Olvasói levelek, hirdetések, információ: a szerkesztõség címére lehet beküldeni 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41., Tel: Honlap: Beküldött írásokat nem küldünk vissza, és nem õrzünk meg. Elõfizethetõ a szerkesztõségben. Éves elõfizetési díj: 2400 Ft (postaköltséggel együtt)

3 HISZEK AZ EMBERBEN. 10 éves jubileumi évfolyamunk második száma Pünkösdkor jelenik meg. Töprengtem, miként is lehet a mostani tartalmat az évkör ünnepéhez csatolni. Mi a közös cikkeinkben: az elfeledett Persephone dráma, amelyben az ember a mai értelemben vett emberré válik; a XIX. századi okkult mozgalmakról szóló elõadás beszámolója Rudolf Steinerrel összefüggésben, amely a mai emberiség köszöb-átlépési helyzetéhez ad spirituális áttekintést. Flösheimer elemzése az amerikai és a középeurópai ember szellemiségérõl és feladatáról az "általános emberi"-hez való felemelkedést helyezi középpontba, míg a hazai "világhelyzetettel" két cikk is foglalkozik: emberek, nem elaludni, még annyi dolgunk van! Emil Molt, az elsõ Waldorf-iskola megalapítójának személyes hangú visszaemlékezése nemcsak érdekes, de elgondolkodtató is: Molt számára elképzelhetetlen, hogy ez a kulturális impulzus kihunyjon holmi gazdasági problémák miatt. Technika rovatunk egy Steiner szöveg mellett egy nagyon elgondolkodtató elemzést tartalmaz a természettudomány és a gondolkodásunk, a tudomány és a mûvészet kapcsolatáról, a fizikai világ és a szellemi világ közötti határ átlépésérõl, ama bizonyos küszöbrõl. Pünkösd: nem errõl szól a lap? Minden számmal a Pünkösdöt ünnepeljük abban az értelemben, hogy a gondolatokat a szellemnek kell áthatnia, a szellemnek gyõznie kell az anyag felett. Legyen egy Móra Ferenc idézet a zárszó a hitrõl. Három éve találtam rá erre a néhány sorra, azóta már többször is elhangzott egy rendezvényen. Mert valami kell a szívnek is "Hiszek abban az állandó szociális erõben, amely az emberiség történelmének zûrzavarában állandóan azon dolgozott, hogy a céltalanságból rendet, a zavarból szépséget, a kegyetlenségbõl emberséget, az erõszakból szeretetet hozzon ki. Hiszek abban a cselekvõ emberi jóakaratban, amely a fejlõdésnek csakolyan hajtóereje, mint a szerelem vagy az éhség, s amely ha néha elbújt is, ha néha megbénultnak látszott is, mégiscsak évszázadról évszázadra javított az életen, s ha sántikálva, ha botorkálva, ha visszacsúszva is, mégiscsak elõbbre vitte az emberiséget A napokban olvastam, hogy a természet ereje, amelyre nézve az emberek szenvedései csakolyan közömbösek, mint a földi bolhákéi, valahol a Behring-szoros körül új kontinenst készül kiemelni az óceán vízsivatagaiból. Egyelõre még a körvonalak sem látszanak, csak a jégárak örvénylése, a vizek remegése, a fölcsapó füst és a kavargó pára, a mélységek morgása és harsogása mutatja, hogy a kozmosz rettentõ görcsökben vajúdik. Abból a kontinensbõl, amivel most az emberiség és benne a magyarság vajúdik, egyelõre szintén csak a füstöket és lángokat látjuk, a morgást és a harsogást halljuk, a recsegést és a reszketést érezzük A komor hegytorlaszok, amelyek köztünk és a végleges kialakulás közt állnak, valóban komorak és valóban ijesztõek, de egy-egy repedésükön keresztül átkéklik az ég, és átzöldellik a jövendõ napsütötte vetése. És a hegytorlaszokról ki fog derülni, hogy málló káprázatok voltak, mint felhõk az igazság, valóság és maradandóság az, ami mögöttük van: az ég kékje és a mezõ zöldje. Erre szemezzük a szemünket minden förgetegben, ezt hozzuk közelebb szuggesztív vággyal, és azt vágjuk az arcába minden ijesztõ rémnek: Hiszek az emberben!" a felelõs szerkesztõ SzG 2007/2 1

4 ANTROPOZÓFIA ITA WEGMAN PERSEPHONE A dráma keletkezésének története* Az Antropozófiai Társaságban (Dornach) a Rudolf Steiner halála után kezdõdõ konfliktusok egyre mélyültek. Amíg azonban a különbözõ, egymástól távolodó irányok képviselõi el tudták határozni, hogy közösen vesznek részt nagy rendezvényeken, konferenciákon, addig lehetségesnek tûnt az ellentétek áthidalása. Így komoly nehézségek legyõzése árán ugyan, de július 20-tól augusztus 1-ig D. N. Dunlop kezdeményezésére Londonban létrejött egy antropozófiai világkonferencia, melyen elsõ alkalommal jelent meg az angol nyilvánosság elõtt a modern szellemtudomány, valamint gyakorlati alkalmazásának az orvoslásban, mûvészetben, a természettudományok, a történelem, a nevelés, a vallás, a gyógypedagógia, a gazdaság és a mezõgazdaság területén elért eredményei. A konferencia történelemmel foglalkozó napját Stein nyitotta meg. Akkor még németül adott elõ, és a Történelem a Szent Grál fényében témájával foglalkozott, melyet az éppen akkor megjelenõ Grál-könyvében fejtett ki részletesen a kilencedik század példáján. Két hónappal késõbb tartották Dornachban az új Goetheanum épületének megnyitó ünnepségét és konferenciáját, melyen közel kétezer tag vett részt. A program összeállítását az elõadók között találjuk Eugen és Lili Koliskot, de Walter Johannes Steint már nem ezúttal is fáradságos egyeztetések elõzték meg. Egy európai ifjúsági konferencia megrendezése a különbözõ áramlatok képviselõit 1930-ban még egyszer összehozta. A Hollandia északkeleti részén fekvõ Stakenbergben megrendezett táborban Ita Wegman, Elisabeth Vreede és Günther Wachsmuth, mindhárman a dornachi elnökség tagjai, tartottak elõadásokat és kurzusokat. Ehhez hasonló, fiataloknak szóló táborrendezvény eddig még sosem jött létre. Az augusztus másodikától tizedikéig tartó vállalkozás olyan nagyszerûen sikerült, amit aligha várhattunk. 1 A tábor egykori résztvevõi a mai napig õrzik emlékezetükben az emberi találkozások ünnepét. Ennek a fiatalok találkozójának iniciátora egy holland egyetemista 2 volt, aki lehetõséget akart teremteni a fiatalabb generációhoz tartozóknak arra, hogy az idõsebbekkel való találkozások révén megismerjék az antropozófia életvalóságát. Egy olyan tábor képe lebegett a szeme elõtt, ahol az együttélés és a közös munka révén szellemileg megalapozott bizalom jön létre a fiatalok és öregek között. Megszületett benne a szándék, ami spontán megértésre talált. A holland társaság vállalta magára az ifjúsági tábor (Kamp) megszervezését, és Willem Zeylmans van Emmichoven, a társaság titkára a fiatalokkal közösen elindult, hogy a sátortábor számára alkalmas területet keressen. Találtak egy negyvenhektáros gazdaságot egy tágas, erdõszélen fekvõ lakóépülettel. Intenzív, minden fiatalt megszólító reklámozási munka kezdõdött. Hollandiában, Németországban, Svájcban és Angliában jelent meg a Kamp- Zeitung (Tábori újság) tájékoztató cikkekkel, tizenötezer példányban. Minden nagyvárosban felállítottak irodákat, ahol jelentkezni lehetett. Öt-hatszáz résztvevõre számítottak, ezzel szemben több mint ezer fiatal jelent meg a tábor kezdetekor, ami ugyancsak igénybe vette a szervezõk improvizációs képességét. Ita Wegman * Emmanuel Zeylmans a Ki volt Ita Wegman? címû könyve második kötetében leírja ( oldal) a dráma keletkezésének történetét. Mi itt egy másik forrásból, Johannes Tautz: Walter Johannes Stein-biográfiája alapján ismertetjük ezt a történetet. (Philosophisch-Anthroposophischer Verlag am Goetheanum, Részletek a oldalakról) 2 SzG 2007/2

5 ANTROPOZÓFIA A szervezõk szándékait a Zeylmans által megfogalmazott Felhívás tartalmazta, ami a Tábori újság elsõ számában jelent meg (részletek): Ez a felhívás minden olyan fiatal emberhez szól, aki a kor igazi szellemét akarja szolgálni Aki azonban az emberiséget akarja szolgálni, annak tudnia kell, hogy mivel lehet szolgálni az emberiséget. Ismernie kell a korszellemet, amely az adott korban meg akar nyilvánulni azok fejében és szívében, akik részt akarnak venni a további fejlõdés felelõsségének hordozásában. Nekünk, akik hallottuk Rudolf Steinert, az a meggyõzõdésünk, hogy szavai számunkra eme igazi korszellem akaratát nyilatkoztatják meg. Mi, akik ismertük Rudolf Steinert, meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy munkája megnyitotta számunkra az utat egy új eljövendõ korba Véghez akarjuk vinni feladatunkat mindazokkal együtt, akik készek ifjú erõikkel az emberiség fejlõdését szolgálni A felhívás azzal zárult, hogy utalt az antropozófia központi motívumára és jelentõségére a közvetlen jelen számára: Tudják ma a világban, hogy Rudolf Steiner a Bázel melletti Dornachban lévõ Szellemtudományi Szabad Fõiskola megalapítója? ( ) Ismerik ezeknek a területeknek a vívmányait? Ismert, hogy milyen betekintések nyíltak meg általa az emberiség fejlõdésmenetébe? Hogy milyen utakat mutatott a keresõ lelkeknek? Olyan lelkeknek, akik erõiket alakítani akarják, akik belsõ iskolázást akarnak végezni? Tudják az emberek, hogy mit tanított Rudolf Steiner a vallások lényegérõl, a magasztos isteni lény, Krisztus központi helyérõl és az emberekhez és a világhoz fûzõdõ viszonyáról? Krisztus és az emberiség viszonyáról a legközelebbi jövõben? Minderrõl mesélni, ez a célunk Fiatal emberekkel közös munkában, együtt élve helyezhetjük el egy új valóság csíráit. 3 A tüzes hangú felhívás nem valamilyen ügy, nem is az antropozófia számára akarta megnyerni a fiatalokat. Sokkal inkább az orientáció lehetõségét kínálta nekik, amelyhez a Rudolf Steiner tanítványaival létrejött találkozások, beszélgetések egy drámai idõpillanatban elvezethetnek. A fiatalok érzékelték ezt a hangulatot, megértették e szavakat. Leinhas 1 leírja, hogy csaknem kivétel nélkül fiatal emberek érkeztek Németországból elsõsorban mindenféle foglalkozású fiatalok, Hollandiából inkább egyetemisták. Stein, aki már július 29-én a helyszínen volt, további leírást ad a tábort megelõzõ napokról, a sátrak építésérõl, a tájról a feleségének, Norának és Eliza von Moltkének írt leveleiben: Néhány nap elõkészület után megindult az áradat. Gyalog, kerékpáron és mindenféle módon jöttek. Hétszáz idegen fiatal, háromszáz tag, összesen ezren. Megrendítõ volt átélni, hogy milyen áldozatok árán jöttek ide. Dolgozva haladtak egyik helyrõl a másikra, némelyek hetekig úton voltak. Háromszáz német, kétszáz holland, nyolcvan angol, egy kínai, egy néger, egy indiai és így tovább. Sosem tudtam olyan szabadon beszélni. Adtam egy kurzust az egész világtörténelemrõl, és a szociális problémákról is beszéltem Éreztem, mint a többiek is, hogy Dr. Steiner szelleme állandóan jelen van. ( ) Willem Zeylmans az elõkészületek során lelki figyelmét a huszadik század Rudolf Steiner által ábrázolt Krisztus-misztériumára irányította. Ez a misztikus tény a harmincas évek óta a páli tapasztalat számára hozzáférhetõvé vált. Ahogy a Feltámadott megjelent üldözõjének a Damaszkuszba vezetõ úton, úgy jelenhet meg ma a szorongatott lelkeknek vigaszt hozóan, és õk fel fogják ismerni éterikus alakját, ha szemüket az antropozófiával való foglalkozás megélesítette. 4 Ennek az új lelki képességnek az elsõ jelei világosan meg fognak mutatkozni századunk harmincas éveinek közepén, körülbelül 1930 és 1940 között. 5 Amivel Stein hozzájárult az elõkészületekhez, az az Ita Wegmannal közösen végzett munkából nõtt ki. ( ) A munkabeszélgetések témája, melyekre Stein Arlesheimbe utazott Ita Wegmanhoz, egy Persephone dráma megformálása volt, amely megújítaná a görög mítoszt. Ez a mítosz Persephone elrablásáról, a fizikai testbe alámerült és szellemileg megvakult emberlélek sorsáról mesél. Az újkorban Persephone megszabadítását kell ábrázolni, aki A stakenbergi táborban (1930 elöl jobbra Stein, a karosszékben Elisabeth Vreede és jobbra Ita Wegman) SzG 2007/2 3

6 ANTROPOZÓFIA kiszabadulva fogságából ismét látni képes a szellem fényében. Errõl a továbbalakításról még Rudolf Steiner beszélt Ita Wegmannal, és neki szánta ezt a feladatot. 6 Nos, Ita Wegman megragadta Rudolf Steiner tervét, miután 1925 októberében már megjelentetett egy írást 7 az ephesosi misztériumról és a Persephone-mûködésrõl. Ezt a munkát aztán tovább folytatta az antik misztériumokról és a modern beavatási tudományról szóló tanulmányában, amely mintegy a Persephone dráma elõkészületét képezi. A modern korban az imagináció eltûnésével a természetet átfogó tekintet is veszendõbe megy. Létrejön egy ugyan nagyszerû, de széttöredezett természetismeret. A természettudományos törekvésekben annak elsõ kísérletét láthatjuk, hogy ismét eljussunk a természet imaginatív megpillantásához. Persephone tökéletes megszabadítása megintcsak Rudolf Steiner mûve. Az õ természet-képében a teljes ember benne él, feloldva a részletekre-tagoltságot. 8 A drámai történésnek azt kellene megjelenítenie, ahogy Persephone akit a chartre-i tanítók még Natura istennõ alakjában ismertek az éterikus képzõerõk birodalmában mint szellemi eredet-erõ uralkodik. Szellemi meglátásainak végleges mûvészi nyelvi megformálásban Wegman Stein közremûködésére számított. 9 Közös munkájuk eredménye egy drámatöredék: három jelenet Wegman és Stein kézírásával, akik egymást váltva írták le a drámát. A darabot a Kamp során akarták elõadni, ami azonban elmaradt, mert a lelki és szellemi folyamatok dramatikai megvalósítása a tábor vezetõjének, Zeylmansnak mûvészi igényeit nem elégítette ki**. Helyette Eduard Schuré Pszyché-Persephoné története címû Eleusisdrámáját adták elõ. Stein azután a Persephone témát történelmi kurzusában fejtette ki. Ennek végén arról a bizonyosságról beszélt, hogy az istenek korunkban ismét feltámadnak, majd a kurzust a Persephone-dráma egy strófájával fejezte be: Föld és ég összeszövõdnek az emberben, ha lelkében Persephone az akaratot lángoló tetté változtatja. Stein számára a stakenbergi tábor összehasonlíthatatlan jelentõségû esemény volt. Amit a tábor rejtett értelmeként átélt, azt levélben írta meg Norának. ( ) Július 31-én, mikor már sok résztvevõ megérkezett, a munkatársak megbeszélést tartottak, melyen részt vett Ita Wegman, D. N. Dunlop és munkatársa, E. C. Merry, George Adams, Maria Röschl és mások, összesen mintegy harmincöt személy. Stein még aznap beszámol Norának a megbeszélésrõl: Mindenki elmondta, hogy mit él itt át, amit a tábor lényegének érez. Én ezt mondtam: Az emberek, akik itt összegyûlnek, csak egyharmad részben antropozófusok. Kétharmaduk egészen idegen. De és ezt érzi az ember mindannyian hozzánk tartoznak. Óriási akarat, áldozatkészség vezette ide õket, erre az erdõs-ligetes tájra, távol minden településtõl, falutól, várostól, vasúttól. Senkit sem a puszta kíváncsiság hozott ide; sorshívást követtek. Érezzük régi ismerõsöknek ezeket az embereket, akik csak most találtak meg minket! Nem véletlen, hogy Persephonét állítottuk a rendezvény közép- ** Wegman elküldte a Persephone-vázlatot május elején Hollandiába azzal a javaslattal, hogy adják elõ a játékot a nyári táborban. Willem Zeylmans május 9-én azt válaszolta neki, hogy szerinte is fontos a stakenbergi táborban egy Persephone-színjáték elõadása, ezért komolyan megvizsgálta a szöveget. Sajnálatára azt kell közölnie, hogy a játékból teljesen hiányzik a drámai erõ, ehelyett a fõszereplõk tartalmilag nehéz eszmefuttatásokat folytatnak egymással. Úgy vélem, sem mûvészileg, sem drámailag nem vállalható érte a felelõsség. Ez ebben a formában dilettantizmus. Némelyik rész értékes lehet egy elõadás számára, de egy misztériumjátékban éppen ezek detonálnának. Továbbá a nyelvezet is nélkülöz minden szépséget. És: már önmagában is kényes dolog, hogy az egésszel megkerüljük a drámai és zenei mûvészetek szekcióját csak akkor vállalható érte a felelõsség, ha mûvészileg és drámailag teljes értékû az, amit nyújtunk. Fel lehetne ajánlani a vázlatot Walther Eidlitz gnadenwaldi drámaírónak azzal a kéréssel, hogy dramatizálja és írja át az egészet. Vagy meg lehetne kérdezni Jan Stutent, biztosan át tudná alakítani drámává. Még egy megjegyzést fûzött hozzá Zeylmans: túl erõtlennek látja Persephone Natura-metamorfózisát; túl erõtlen a Golgotán történteknek mint a Persephone-misztérium évente visszatérõ egyszeri, nagy ellenképének ábrázolása, Merkúr is túl lapos marad. Részlet Emmanuel Zeylmans: Ki volt Ita Wegman c. könyve 2. kötetébõl (147. oldal) 4 SzG 2007/2

7 ANTROPOZÓFIA pontjába. Persephone sorsának szemlélésekor viszszaemlékezések merülnek fel a lélekben. Persephone nem eleuziszi, Persephone õsalakja sokkal inkább efezoszi. Persephone Efezoszra emlékeztet, ott is erdõk és ligetek voltak. Efezosz emlékünnepét üljük. Hagyjuk, hogy az emberek ismét ránktaláljanak. Ez adta az alaphangot. Innen kiindulva szövõdik az együttélésben egy sejtelem. Senki nem beszél róla, de jártában-keltében mindenki ezt mondja: Milyen ismerõs itt minden! Stein számára olyan volt, mintha misztérium-levegõt árasztott volna ez a félreesõ hely, mintha jelenvaló lett volna Efezosz templomi régiójának csendje, melynek beavatási kultuszát Rudolf Steiner leírta. 10 Kisázsia nyugati partján állt az Artemisia, melyet Artemisznek, Apolló nõvérének, a termékenység istennõjének szenteltek. Az Artemisz-kultuszban a makrokozmikus létesülést, a Persephone kultuszban a természeti történés titkait élték át. És Stein ennek utócsengését vélte átélni. A stakenbergi tábor jelenetein áttûnt számára Efezosz misztériumvilága. A többi résztvevõ is átélte azt, amit Stein érzett. Egy egyetemista lány írja: Stein történelmi elõadásai és az Eleuzisz-dráma elõadása alatt szellem-emlékezésként hatalmas erejû képek merültek fel a misztériumi múltból. Hogyan is ne lenne képes az ember emlékezni, mikor Walter Johannes Stein a hatalmas sátorra lezúduló zivatarban életre kelti a világtörténelem képeit? Rám az efezoszi templomról szóló fejtegetései tették a legmélyebb benyomást. Az egész, kötelességbõl megszerzett gimnáziumi tudás ebben a pillanatban értelmet nyert. És ha valami értelmet kap, nem változik meg minden az ember életében? Egy hatalmas áramlás vett fel minket magába, irány a jövõ! 3 * * * A drámát tehát a Kamp de Stakenberg résztvevõi nem láthatták, sõt, el is felejtõdött egészen a kilencvenes évekig. Ekkor a WALA cég új épületének megnyitó ünnepségén a cég munkatársai hatvan évvel a keletkezését követõen megtartották a dráma õsbemutatóját. A dráma második elõadására itt Magyarországon került sor, amikor a Szabad Fõiskola hallgatói a Szabad Gondolatok Házában magyarul elõadták Ita Wegman Persephone-ját. A harmadik elõadás pedig február 20-án volt, ugyancsak a Szabad Gondolatok Házában, Kálmán István hetvenedik születésnapján. Jegyzetek 1. Emil Leinhas: Das Kamp de Stakenberg; in: Anthroposophie Wochenschrift für freies Geistesleben, 12. évf. 35. szám, aug Hans Grelinger 3. Emmanuel Zeylmans: Willem Zeylmans van Emmichoven, ein Pionier der Anthroposophie, Arlesheim 1979, 364. old. 4. Steiner elõadás, GA Steiner elõadás, GA Margarethe Kirchner-Bockholt u. Erich Kirchner- Bockholt: Die Menschheitsaufgabe Rudolf Steiners und Ita Wegman, Privatdruck Ita Wegman: Die Mysterienstätte Ephesus, Was in der anthroposophischen Gesellschaft vorgeht, Ita Wegman: Der Schulungsweg der antiken Mysterien und der Bildungsgang der modernen Menschen, in: Natura, 4. évf. 6. füzet április 18-án írja Ita Wegman Steinnek: A Persephone-munka miatt is megint nagyon intenzíven együtt kellene dolgoznunk, mert az az érzésem, hogy annak feltétlenül meg kell születnie. 10. GA 232, ; GA 233, És GA 243, Fordította: Kádas Ágnes W.J.Stein, 1931 SzG 2007/2 5

8 ANTROPOZÓFIA Markus Osterrieder RUDOLF STEINER ÉS A XIX. SZÁZAD OKKULT MOZGALMAI február én elhangzott elõadás jegyzete 100 éve, 1907-ben Münchenben tartotta Pünkösdi Kongresszusát a Teozófiai Társaság. A Pünkösdi Kongresszus minden évben jelentõs esemény volt, de a 907-es mégis kiemelkedõ jelentõségû, mert Steiner ekkor adott elsõ alkalommal mûvészi impulzust a világnak. A 907-es év Steiner müncheni tevékenységének a kezdetét jelenti. Itteni tevékenysége szorosan öszszekapcsolódott a misztériumdrámák megszületésével. Münchenben kellett volna felépülnie a Johannesbau-nak is, amely a mûködésük központja lehetett volna. A müncheni kongresszust megelõzõen Steiner létrehozott a Teozófiai Társaságon belül egy ezoterikus iskolát, melynek sajátossága, hogy azt egy korábbi ezoterikus munkához kapcsolódva alapította tájékán kereste és meg is találta azt a módot, ahogyan hozzájuthat egy olyan diplomához, ami jogosulttá teszi a szabadkõmûvesek közötti fellépésre. Nem akart valódi tag lenni, mégis szüksége volt erre a kapcsolatra, mivel tudta, hogy okkult területen csak úgy kezdhet valamibe az ember, ha kapcsolódik egy elõzõ áramláshoz. A misraim csoportot a XVIII. század végén a híres okkultista Cagliostro alapította, de mögötte egy másik irányzat is állt, ami Saint Germaine grófra vezethetõ vissza. A misraim irányzatnak a XIX. században mozgalommá kellett válnia. Egy olyan mozgalommá, ami szociális területen mûködik. Ebben az idõben felerõsödött a szociális érzékenység. A misraim áramlattal egyrészt a meditatív belsõ munkát akarták felerõsíteni, másrészt egy olyan tevékenységet, ami a politikai és társadalmi élethez, és ezáltal a XIX. század felszabadítási mozgalmaihoz is kapcsolódik. A misraim páholy ismert alakja volt Garibaldi, Itália egyik legismertebb szabadkõmûvese, aki erõteljesen képviselte ezt a szociális felszabadítási mozgalmat, és az egyes ember felszabadítása is a szívügye volt. Az itáliai felszabadítási mozgalomban mellette harcolt egy asszony, Helena Blavatzky, aki késõbb a Teozófiai Társaság alapítója lett. H. Blavatzky fiatal korában rendkívül emancipált, erõteljes személyiség volt. Mediális képességeivel az akkori kor külsõ harcaiban is részt vett. A fegyveres csatákban is ott harcolt Garibaldi mellett. Mindebbõl sejthetjük, hogyan jött létre kontinuitás a francia forradalommal, ill. azokkal a személyekkel, akik irányt akartak adni ennek a forradalomnak, akik aztán a XIX. század szabadságmozgalmaihoz is kapcsolódtak, és útjuk végigkövethetõ a Teozófiai Társaságig. Steiner nyilvánvalóan ehhez az áramlathoz akart kapcsolódni. Mindig hangsúlyozta, hogy mindaz, amit tesz, a saját munkájából fakad, de amikor kontinuitásról beszél, az olyan, mint ahogy egy fáklyát továbbadnak. Steiner az ezoterikus csoportmunkában az embereket szociálisan is ébresztgetni próbálta. Fontosnak tartotta, hogy a spirituális elmélyülés mellett, ami az embert személyesen érinti, a kor pulzusán is rajta tartsa a kezét. Ez az akkori teozófus körökben, Németországban nagyon nehéz volt. Sokan, fõleg a mûveltebb rétegbõl úgy vélték, hogy a politikával nem kell foglalkozni, az valami alacsonyrendû dolog, amihez nem adják magukat. De nemcsak Steiner szerzett jogosultságot, hogy a misraim keretében német nyelvterülten mûködjön. Egy francia okkultista, Papus is ugyanolyan jogokkal rendelkezett Franciaországban, mint Steiner Németországban, és aki már ekkor ellenséget látott Steinerben. Papus azok közé az okkultisták közé tartozott, akik mindenütt ott akartak lenni, ahol történt valami. A hagyományos spiritualitással foglalkozott, és saját rendet alapított, a martinisták rendjét. Papus és a hozzá hasonlók azt gondolták, hogy Európában erõs spirituális hagyomány mûködik, és az embernek a mágiát is a hagyományok szerint kell mûvelnie. Ehhez pedig az is hozzá tartozik, hogy az így szerzett tudást megtartják egy bizonyos körben, ahol az emberek megfelelõ beavatást nyernek. Ezek az európai hagyományok elhatárolódnak más hagyományoktól, az indiai, ázsiai stb. szokásoktól. Emiatt is voltak ellenérzései Papus-nek a Teozófiai Társasággal szemben, mert abban egy ázsiai inváziót sejtett. És egy olyan spirituális alakot, mint Steiner, el kellett utasítania, mivel õ kilépett a nyilvánosság elé, és már akkor világossá tette, hogy a hozzá kötõdõ spirituális munkában nem használnak semmiféle mágiát, s hogy az õ munkája a gondolkodás iskolázásán alapul ben járt Steiner elõször Prágában. Elõadásán jelen volt Papus néhány híve is. Az egyikük Papus-nek írt levelében kifejtette, hogy bár csodálja Steinert, ahogy beszél, ugyanakkor elcsábítja tõlünk az embereket. Ez a levélíró megkérdezte Steinert, mit tart Papus-rõl. Steiner elõször azt vála- 6 SzG 2007/2

9 ANTROPOZÓFIA szolta, hogy inkább ne is beszéljünk róla. De miután a kérdezõ tovább erõszakoskodott, Steiner azt mondta, hogy Papus-t a fekete-mágiától csak egy pókháló választja el. Ez a levélíró azután beszélt Papus-vel, hogy mit kellene tenni Steinerrel, aki láthatóan veszélyes a számukra. Ettõl kezdve nyilvánvalóan ellenségek voltak. Ennél is fontosabb, hogy Papus abban az idõben erõteljesen dolgozott a politika területén, és elsõsorban Saint Yves-re hivatkozott. Steiner már 1870-tõl beszélt a nyilvánosság elõtt arról, hogy az európaiaknak össze kell kapcsolódniuk, és létre kell jönnie egy uniónak, amelynek alapját csakis annak ismerete képezheti, hogy a társadalom különbözõ területein (szellemi élet, gazdasági terület, jog) más és más erõk mûködnek tól ez a tagolás már a könyveiben is megjelent. Sok francia könyvben viszont még ma is azt találhatjuk, hogy Steiner ehhez Saint Yves tanait használta fel. És talán az elsõ pillanatra valóban úgy tûnhet, hogy Saint Yves szinergiája és Steiner tagolása összecseng. De van egy fontos különbség. Az, hogy Saint Yves semmit nem akart változtatni a fennálló hatalmi struktúrákon. A jövõbeni unióról azt gondolta, hogy három konventnek kell létrejönnie. Az egyikben összejönnek Európa ravasz koponyái, a professzorok, papok, akadémikusok, és ha Európa koponyái együtt lesznek, az adja majd Európa szellemi életét. A politikai konventet a politikai vezetõk alkotnák; és ugyanígy a gazdasági élet vezetõi is alkotnának egy konventet. Saint Yves a mindenkori társadalmak hierarchikus felépítésén semmit nem akart változtatni. Más a kiindulópontja annak, ami Steinernél hármas-tagozódássá lett. Az õ alapkiindulása az, hogy a modern korban minden ember benne áll mindhárom területben. Steiner nem egy régi rendrõl beszélt, hogy egy ember valamely meghatározott területben benne áll, hanem arról, hogy ma mindhárom területbe belekapcsolódunk, ami sokkal nehezebben megragadható. Saint Yves szinergiája a nyugati irányhoz tartozik, ami fenn akarja tartani a régi rendet. Az okkultisták azt mondják, hogy a tudást nem szabad nyilvánossá tenni. Éppígy azt mondják a politikáról is, hogy a hétköznapi ember buta hozzá, azt csak a szakemberek érthetik. Míg az okkult társaságoknál a beavatott a tudását visszatartja az emberektõl, Steiner arról beszélt, hogy el kell vezetni az embereket ehhez az okkult tudáshoz, az emberek önneveléssel maguk eljuthatnak ide. Mégis azt tapasztaljuk még mindig, hogy politikai, szociális területen ugyanaz az általános nézet uralkodik, miszerint az emberek buták az életük vezetéséhez, irányítani kell õket. Papus egészen a XIX. század végéig Saint Yves munkáját folytatta. A diploma, amit Steinerhez hasonlóan õ is megkapott, számára egészen mást jelentett; azt, hogy európaszerte hozzá tudott férni emberek mindenféle hálózatához, és így olyan emberekhez, akik a politikai életben is tevékenyek voltak. Az volt a meggyõzõdése, hogy még az európai egyesülés elõtt szükség van egy háborúra, hogy az európai népek életében sok minden meg tudjon változni. Úgy gondolta, hogy az európai népeket, nemzetiségeket el kell különíteni egymástól. Egyik fontos szempontja volt, hogy ehhez az Osztrák-Magyar Monarchiát el kell tüntetni. Papus intenzíven együttmûködött egy olyan politikai hálózattal, ami a világháború kidolgozásán dolgozott. Munkája erõsen kapcsolódott az oroszországi eseményekhez, Oroszország belpolitikájába is befolyást nyert. Bejárása volt a cárhoz, aki feleségével együtt erõsen spirituális beállítottságú volt, így Papus-nek lehetõsége volt, hogy spiritiszta szeánszokat rendezzen Oroszországban. Említésre méltó, hogy az 1905-ös forradalmak idején megidézte egy szeánszon Miklós cár apjának a szellemét, és az apa azt tanácsolta a cárnak, hogy ne engedjen a forradalmároknak, maradjon kemény. Tõle származott az a tanács, hogy a felkelõkre kell lõni, ami meg is történt. Steiner meg volt gyõzõdve arról, hogy munkája 1914 elõtt azt a célt szolgálta, hogy ne történjen meg mindaz, ami aztán mégis megtörtént ben kezdett beszélni az európai népek problémáiról, de nem azért, hogy ezeket a népeket manipulálja, hanem azért, hogy meg tudják ragadni saját feladatukat. Saint Yves szinergiája mégis él tovább. Ha követjük az ágait, és azt, hogyan van jelen a világban a továbbiakban is, láthatjuk, hogy a 20-as, 30-as években erõteljes munka zajlott a szinergia érdekében. Franciaországban ennek értelmében tevékenykedtek a martinisták, akikhez a 30-as években olyan emberek is kapcsolódtak, mint Calegri, aki már akkor nyilvánosságra hozta pánerurópai gondolatait. Monet is ezekben a körökben vette fel a késõbb ismertté vált gondolatait. * Szintén 100 éve, 1907 decemberében tartott Steiner egy ezoterikus órát Münchenben. Ekkor beszélt elõször az 1879-es év jelentõségérõl, arról, hogy ebben az évben végpontjához érkezett az 1840-es években kezdõdött nagy szellemi harc, s hogy az az alak, aki ezt a szellemi harcot megnyerte, a Michael lénnyel van összekapcsolva. Tíz évvel SzG 2007/2 7

10 ANTROPOZÓFIA késõbb, a háború alatt aztán részletesen beszélt errõl A sötétség szellemeinek bukása címû ciklusában. Írt a szellemi harcról, ami bizonyos szellemi irányok között zajlott. Hogy az emberek számára a földön lehetõvé válik egy új kapcsolat teremtése a szellemi világgal, lehetõvé válik egy újfajta beavatás. Már a teozófus körökben is beszéltek a Kali Yuga végérõl, hogy ezzel egy sötét korszak lezáródik, és egy új korszak kezdõdik. De Steiner utalt a Michael lény központi jelentõségére is. Hogy a XIX. század végén Michael veszi a kezébe a kor fölötti uralmat. Ez nem volt idegen az európai kultúra számára, valójában már a reneszánsz korban ismert volt. Akkoriban kezdõdött el Gabriel korszaka, de már tudták, hogy a XIX. század végén le fogja õt váltani Michael. Ehhez kapcsolódott Steiner, de egy új tapasztalatot fûzött hozzá, utalt ugyanis arra, hogy egyrészt a szellemi világ megközelíthetõvé vált az ember számára, másrészt viszont, hogy azok a sötét hatalmak, amelyek le lettek gyõzve, az emberek közé lettek szorítva. Rámutatott arra is, hogy a XX. századtól egyre veszélyesebbé válnak a vérségi kötõdésekbõl, öröklésbõl származó erõk. Steiner azt akarta, hogy a népek maguk ismerjék fel saját magukat. Más az, ha egy nép önismerethez jut, mint az ösztönösen benne mûködõ erõk. Ezen az ezoterikus órán Steiner megnevezett egy lényt, Michael nagy ellenségét, akit Mammonnak nevezett. Az ótestamentum régi szereplõje ez az alak. Steiner utalt rá, hogy ez a lény a pénzkérdéssel, másrészt a fertõzõ betegségek, járványok terjedésével is erõteljesen össze van kapcsolva. Ez is olyan összefüggés, amirõl Európa fejlõdésében egyszer már tudtak. Ha a bogumilokkal és katarokkal foglalkozik az ember, hamar rájöhet, hogy õk ismerték ezt az összefüggést a pénzügyek és a járványok között. Itt ismét fontos Papus-t megemlíteni, aki egy olyan anglo-amerikai titkos társaságnak is tagja volt, ami a nyugati világban erõteljesen elterjedt a XX. században. Ez a Luxori Hermetikus Testvériség. A súlypontja Anglia és Amerika volt. Magát úgy definiálta, hogy õ a nyugati tradíció õrzõje. Erõteljesen küzdöttek a Teozófiai Társaság ellen, és elutasították a reinkarnáció gondolatát is, amit ázsiainak tartottak. Azt vallották, hogy õk képviselik az igazi rózsakeresztességet. (Nem jelentéktelen ez a tény, mivel Steiner az említett kongresszuson erõteljesen összekapcsolta a maga munkáját a rózsakeresztességgel, akkor tartotta elõadását a rózsakeresztességrõl. Fontosnak érezte, hogy a munkája egy európai történethez tartozik.) Furcsa dolog kapcsolódik ehhez az említett Luxori Testvériséghez. A XIX. század végén néhány írás azt a szemléletet képviselte, hogy egy új korszak kezdõdik, a New Age, aminek a vezetõje Michael; azonban más dátumot adtak meg: et. Azt mondták, hogy ettõl kezdve uralkodik Michael. Ismét ugyanaz a probléma: mindketten Michaelrõl beszélnek. Érdekes módon ez a luxori társaság egy külsõ eseménnyel is összekapcsolta a történetet, a chicagoi világkiállítással, ahol Edisonnak sikerült megoldania az elektromos világítást. Blavatzky, aki egy igen rebellis hölgy volt, tudott errõl. Éberen figyelte az eseményeket, ezért tudta, hogy mit állít ez a társaság, és egy erõteljes támadó cikket jelentetett meg a Teozófiai Társaság nevében. Azt írta, hogy teljesen kiforgatják a dolgokat. Rámutatott, hogy ennek a számnak, 1881-nek semmi köze Michael fellépéséhez. Azt vetette a társaság szemére, hogy nem Michaelrõl, hanem egy másik lényrõl beszélnek, akit egy kiskapun be akarnak hozni a világba. Természetesen igencsak zokon esett nekik Blavatzky viselkedése, mindenekelõtt azért, mert szorosan benne voltak egy nagyobb léptékû politikai eseményben. Cecil Rhodes-hoz hasonlóan erõteljesen törekedtek arra, hogy az angolul beszélõ világ összekapcsolódjon. Az okkultizmusnak nyugati irányt akartak adni, ahol a reinkarnációról való tudás nem jelenik meg. Tehát a céljuk angol vezetés volt, ezoterikus okkult irányítással. Rudolf Steiner az I. világháború után sokat foglalkozott a népek kérdésével ben tartotta elsõ elõadásait az európai népekrõl, messze északon, a mai Norvégia területén. Norvégia akkoriban vált függetlenné a svéd királyságtól, így egy egészen új ország volt. Bevezetésként beszélt arról, hogy az embereknek a közeljövõben sok feladatuk lesz együtt, emberiségként, és hogy épp emiatt fontos, hogy a népek kérdésével foglalkozzunk. Beszélt arról, hogy mennyire jelentõs, hogy az emberek érdeklõdjenek a másik ember iránt, különösen ha a másik ember egy másik néphez tartozik. Ez felszólítás volt az antropozófusoknak: foglalkozzatok az egyes népekkel, és jussatok el odáig, amit a népek önmegismerésének lehet nevezni! De Steiner nem csak arról beszélt, amit az ember érez, hanem egy megismerésrõl is. Amikor azután elkezdõdött a II. világháború, véget ért ez a megismerési lehetõség mint út, és elkezdõdött az az európai betegség, ami ma is tart: a népek egymás elleni küzdelme. A II. világháborútól kezdve Európában sehol nem fordultak elõ olyan gondolatok, hogy mi is az, hogy nép. Hogy ez biológiai, nyelvi, kulturális, lelki vagy miféle fogalom? Az egyes nyelvekben a nép szóhoz különbözõ képek kapcsolódnak. 8 SzG 2007/2

11 ANTROPOZÓFIA Ahogy nyugatról kelet felé haladunk, egyre erõteljesebb a származás, az eredet hangsúlyozása. Az összetartozásnak másfajta gyökerei vannak nyugaton, mint kelet felé. Más-más gyökere van annak, hogy az egyes népek a saját létüket hogyan élik át. Johann Gottlieb Herder úttörõje volt annak az élménynek, ahogy az emberek egyre inkább kezdték átérezni, mit jelent egy nép. Herder a kert képét használta. Egy kertben sokféle növény, virág nõ, és mindegyiknek megvan a maga törvénye. És van egy kertész is. Minden virág önmagában szép, de csak együtt képeznek kertet. Ez utal arra, hogy a XVIII. század végén és a XIX. sz. elején az emberek elkezdtek gondolkodni a népek különbözõségérõl. Tehát mielõtt a XIX. század elején az öröklõdés, a biológiai származás vizsgálata, fontossága egyre hangsúlyosabbá vált volna, élt az a gondolat, hogy a népnek van más jelentõsége is. Példaként szintén megemlíthetünk egy szlovák protestáns embert is ebbõl az idõbõl, aki ugyancsak beszélt arról, hogy mit jelent a nép. Kijelentette, hogy a nép magasabb fokot jelent, mint a törzsi összefüggés. A bajorok, svábok stb. mind egyfajta törzsi összefüggésbe tartoznak. Az emberi közösségek növekedésében azonban a nép ennél egy fokkal feljebb van. A nép a fejlõdési folyamatnak egy lépcsõfoka a tiszta humanitás felé. A növekedés a családból indul ki, majd a törzs következik, aztán a népek, és végül az egész emberiség. Késõbb a XIX. század során ezek a gondolatok teljesen eltûntek. Steiner arra figyelmeztetett, hogy ennek a problémának nem szabad a lelki élet területén megmaradnia. Egy 1914-es elõadásában (mikor a háború már elkezdõdött) a dornachi hallgatóság elõtt beszélt arról, hogy mit jelent Közép-Európa, ami nem csak a népek összességét jelenti. Steiner érzékelte, hogy az emberiség nullponthoz érkezett, amikor kezdi elveszíteni a tradícióját, és azt mondta ami nagyon provokatív kijelentés volt a világháború elején, hogy ez a közép-európai nem létezik akkor, amikor az ember megszületik. Ez nem egy veleszületett adottság. Közép-Európa népekhez tartozók születésükkor nem rendelkeznek az identitásukkal. Ezeknek a népeknek a jövõben kell látniuk azt, ami felé fejlõdnek. Mikor megszületik, nem közép-európai egy kisgyermek, ennek nincs realitása, hanem csak annak, hogy az ember a jövõbe tekint, és ott látja meg ezt a közép-európai identitást. Steiner egy állandó létesülésben, fejlõdésben való létezésrõl beszélt. Közép- Európa vonatkozásában az emberen magán áll, hogy törekszik-e az individualitásra. Steiner minden törekvése arra irányult, hogy ennek tudatát felébressze az emberekben. A tradíció kérdése mindig is konfliktust hozott Közép-Európába. Mit is jelent a tradícióval való kapcsolat? Az ember a tradícióban visszafelé tekint egy áramlásra, ami a múltból jön, és az embernek az összefüggésbe tartozás érzését adja. De ez egy lehorgonyzódás is abba az idõbe, ahol az ember a múltban volt. Steiner épp ennek az ellenkezõjérõl beszélt. Arról, hogy az embernek a jövõbe kell belehorgonyoznia magát, ami egy majdani lehetõség. Steinertõl tudhatjuk, hogy a sötét korszak lezáródása után, amikor az ember eljutott a küszöbhelyzethez, anélkül, hogy az emberiség tudna róla, eljut egy másfajta kapcsolathoz is a szellemi világgal. Mi történik, ha átlépjük ezt a küszöböt? Hasonlót tapasztal az, aki egy betegség vagy baleset kapcsán átéli, hogy a testébõl kilép, amire azonban nincs felkészülve, és ezért úgy érzi, mintha kihúznák a testébõl. Az elsõ, ami ilyenkor bekövetkezik, egy irtózatos félelem. Mert mindaz, amirõl azt hittem, hogy én vagyok, az én identitásom, az eltûnik. Az ember azt éli meg, hogy az identitása a testéhez van kötve, és akkor az egyszer csak eltûnik. Alig elviselhetõ ez az élmény. Ezért az embert meg is védik ettõl, hogy ez ne történhessen meg. Minden iskolázás arra irányul, hogy az ember ebben a helyzetben mégis meg tudjon állni, el tudja azt viselni. Ennek egyik foka minden okkult iskolázásban az, amit hontalanságnak neveznek. Hogy az ember el tudja viselni, hogy nincsen otthona. Ma vannak olyan emberek, akik semmiféle hazával nem rendelkeznek, és vannak, akiket a haza nagyon is megköt. A XX. században azt látjuk, hogy minden elkezd széthullani, elveszíti mélyebb értelmét. Ez pedig az emberben elégedetlenséget, ürességet hagy hátra, és annak keresését, hogy tulajdonképpen ki is õ. Ha az ember erre nincs elõkészítve, akkor tanácstalan, nem tud tájékozódni. Steiner arról beszélt, hogy új, tudatos viszonyba kell kerülnünk a néppel, a nyelvvel. Ha az ember áthaladt ezen a nullponton, akkor a hagyományokkal is másként tud bánni, mert akkor ezek a hagyományok már nem uralkodnak rajta, hanem tudatosan használni tudja õket. A fundamentalizmus azzal a félelemmel függ össze, hogy az ember mindent elveszíthet. Ide tartozik az a félelem is, ami minden olyan folyamattal szemben keletkezik, ami ezt a feloldódást eredményezheti. Az Amerikai Egyesült Államokban a neokonformizmus egybeesik a muszlim fundamentalizmus születésével a II. világháború utáni idõszakban. Leo Strauss a chicagoi egyetem professzora megfigyelte a gyõzteseket, az amerikai társadalmat, és Huntington stílusában megállapította, SzG 2007/2 9

12 ANTROPOZÓFIA hogy túl sok a liberalizmus és az individualizmus, ami az embereket magányossá teszi, mindenkinek saját érdekei vannak, a családok szétesnek, szétesik a társadalom és egész Amerika. Ebbõl azt a következtetést vonta le, hogy vissza kell fordulni. Ellensúlyt kell teremteni új mítoszok létrehozásával. Úgy gondolta, hogy az nem fontos, hogy ez a mítosz igaz-e, csak annak van jelentõsége, hogy ez a kép éljen az emberekben, és ezáltal hasson. Kedvence volt egy olyan tv-sorozat (A füstölgõ puskacsõ), amelyben minden rész végén a fehér cowboy legyõzte a feketét, és azt mondta, hogy ez az amerikai mítosz. Hogy az amerikaiaknak hinniük kell abban, hogy az a rendeltetésük, hogy a világban a rosszat, a gonoszt legyõzzék, az elitnek pedig az a dolga, hogy biztosítsa számukra ezt a mítoszt. Ez volt a neokonzervatív iskola születése, amelynek még a legutóbbi választásoknál is jelentõs befolyása volt. Ehhez tartozik még egy gondolat, amit Strauss ugyan nem mondott ki, mégis benne van, mégpedig hogy eközben ez az elit hontalanná válik. Hogy belekerül abba a fejlõdésbe, amit Steiner a tudati-lélek fejlõdésének nevez, de a népet viszszahagyja ez elõtt a fok elõtt. Csakhogy ha az ember egy ilyen mítoszban él, nem jut oda, hogy felismerje önmagát. A mitikus képek létrehozása hatással van az egész világra. Ezek a mítoszok egész népeket megakadályoznak abban, hogy saját feladatukat felismerjék. A modern természettudomány mellett a gazdasági élet rombolja a legerõteljesebben a hagyományokat. Ha ma Indonéziában fellép egy súlyos állapot, annak Európára is hatása van. A gazdaság azt okozta, hogy az emberek világszerte nagyobb függõségbe kerültek egymástól. Az ideológia a gazdasági területen azonban másról szól, például valakinek a legyõzésérõl. Az, hogy a gazdasági életben olyan kifejezéseket használnak, mint konkurencia, meg a másik legyõzése, az nem a gazdaságból származik. A gazdasági vezetés nagy része ma már hontalan, és a hatalmát arra használja, hogy az embereket egy régi függõségben tartsa, hogy az emberek ne tudják megtalálni egymást, ne tudjanak kapcsolatokat, szövetségeket kötni. Ennek egy eleme az is, hogy a népeket megpróbálják egymás ellen kijátszani. Ami ma óriási probléma, mert ennek semmi köze a népek önmegismeréséhez, megismeréséhez, csak a népekkel való játékot jelenti. Az Unióban különösen veszélyes, hogy nem akarnak tudomást venni arról, hogy ez a probléma létezik. Miért következett be az az egzisztenciális helyzet, amiben most vagyunk, hogy úgy érezzük: nincs tovább, nincs talaj a lábunk alatt? Sok mindent hibáztathatunk, de a döntõ az a spirituális helyzet, amiben benne állunk. Öntudatlanul az emberiségnek abban a helyzetében vagyunk, hogy a tradíció már nem tud továbbmenni. Steiner azért jelent meg a világban, hogy az emberiség eljusson egy olyan orientációhoz, amihez saját magából kiindulva juthat el. Ez fájdalmas folyamat. De a tudati folyamatok mindig fájdalmasak. Mindig fáj felébredni. Ahogy nappal a testünket folyamatosan pusztítjuk, éppúgy folyik ez a pusztítás a társadalomban is, és az elõtt a hihetetlen követelmény elõtt állunk, hogy a társadalmat a tudatunkból kiindulva építsük újjá. Ebben a feladatban mindannyian újszülöttek vagyunk. Épp csak kezdünk rátekinteni valamire. Ez egy dráma, amihez sokszor nem vagyunk elég erõsek. Olvassuk újra a Parzivalt! A nyelvezete középkori, de a helyzet, amibe Parzival belekerül, hasonló a mostanihoz. Ahogy nem tudja, mit tegyen, ahogyan eljut oda, hogy elátkozza az istent, és hogy mégis át kell élnie mindezt, hogy ezt nem lehet megspórolnia. Mindannyian ezen az úton vagyunk ma. A Habsburgok idejében, mikor a gabrieli erõk voltak uralmon, erõteljesen uralkodtak a vérségi vonalak, innen származik a jelmondatuk is: mások háborúval, mi házassággal gyarapítjuk a vagyonunkat. Azonban a francia forradalomnál már láthatjuk, hogy a vérségi kapcsolat erõteljesen túlhaladottá kezd válni természetesen egy fontos év, de már jóval hamarabb hírt ad magáról az, ami késõbb bekövetkezett. A michaeli hatás lényege az, amit ma kozmopolitizmusnak neveznénk. Óriási különbség, hogy az ember az impulzusait abból meríti, ami a vérségi kötelékbõl származik, vagy a kozmopolitizmusból. Ebbõl a szempontból most tulajdonképpen azt mondhatnánk, hogy mi még egyáltalán nem vagyunk emberek. A cél az, hogy a jövõben megpillantsuk azt, amivé válni akarunk, ami felé most csak törekedhetünk. Tudatára kell ébrednünk, hogy mennyi állat van még bennünk. Az emberekkel való együttlétünkben még nem vagyunk emberi fokon, rengeteg állati van bennünk. Ez egy átmenet a természetes szeretettõl a tudatos szeretethez, ami egy óriási lépés. Goethe azt mondta, hogy egy szomszédos nép sorsát ugyanúgy képes átélni, mint a saját népe sorsát. Hogyan lehetséges, hogy õ ezt kimondhatta? Mi a miénk, mi az, ami hozzánk tartozik, és mi nem? Rudolf Steiner az I. világháború óta sokat beszélt arról, amit keleti testvériség társaságoknak lehet nevezni. Al-Afghani a nyugati hatalmakkal való konfrontációban jutott ahhoz a gondolathoz, hogy hogyan kell magukat megszervezni. Meg kell próbálnunk itt az ázsiai térségben a vallások feletti együttmûködést létrehozni. mondta. A XIX. 10 SzG 2007/2

13 ANTROPOZÓFIA század végén élt egy hindu jógatanító Jogananda, aki indiai szellemi tanítójától, gurujától egy feladatot kapott. A nyugati világ materializmusa túl erõs, nem tudunk tenni ellene mondta a guru, de amit ellensúlyként küldhetünk, az a mi spiritualitásunk. Tehát Jogananda azt a feladatot kapta, hogy alapítsa meg a nyugati világban az elsõ jóga centrumot. Ezért a guru Jogananda-t Kaliforniába küldte, hogy ott létrehozza az elsõ centrumot, ahonnan kiindulva a keleti spiritualitásnak a nyugati világban el kellett terjednie, és ez a jóga rendszerre épült. A Nyugat mintegy felfedezte a Keletet. Egyrészt mint egy egzotikus világot, másrészt azt a reményt is keltette bennük, hogy keletrõl meríthetõ az erõ ahhoz, hogy a dolgaikat jobban tegyék. Ugyanakkor Oroszországot elkápráztatja a buddhizmus világa, és felmerül az a gondolat, hogyha a nyugat szociális jogtalanságai ellen akarnak küzdeni, akkor az oroszoknak az ázsiaiak mellé kell állni. Mindannyian láthatjuk, hogy a keleti elem az utóbbi 100 évben milyen erõteljes szerepet kapott modern kultúréletünkben. Az mondhatnánk, hogy a nyugati ideális vallás a tibeti buddhizmus lett. A tibeti lámák nyugaton élnek számûzetésben. A dalai láma úgy lép fel nyugaton, mint az elnyomott tibetiek békekövete. Megkapta a Nobel békedíjat is. Spirituális szempontból úgy is megítélhetjük azt, ami Tibettel történt, hogy szükséges volt a tibeti emberek áldozata, hogy a vallás egy más síkon a világban elterjedhessen. Nem az emberi jogokról van szó, hanem spirituális ökonómiáról. Fel kell áldozni egy népet, hogy spirituálisan egy nagyobb erõ jelentkezzen. Ha a kínaiak nem szállják meg Tibetet, akkor a tibeti buddhizmus nem terjedhetett volna el a világon. Ausztriában 4 éve nagy celebráció zajlott Grazban, mikor a dalai láma a tibeti buddhizmus egyik legfontosabb ceremóniáját nyilvánosan vitte végbe. Az elõkészítések során a tibeti lámák Ausztriában 72 helyen a földbe helyeztek olyan urnákat, melyekbe mantrákat és rituális tárgyakat süllyesztettek. Erre azért volt szükség, mert Karinthiában tervezik egy buddhista kolostor felépítését, ami a dalai láma európai fõhadiszállása lesz. Hogy ezt minél többen támogassák, részben Harrer Hét év Tibetben c. könyve adta. A dalai láma a 70-es éveiben jár. A tibeti újratestesülés tana a vezetõk újratestesülésérõl azt mondja, hogy ha a láma meghal, hamarosan újraszületik egy gyermekben. A papoknak egy bizonyos rituálé szerint meg kell keresniük, és sajátos jelekbõl fel kell ismerniük ezt a gyermeket. Ma erõsödik az a szemlélet, hogy ez a reinkarnáció nem feltétlenül Tibetben fog megtörténni, sokkal inkább nyugatról fog kikerülni a következõ láma. Ezt készítik elõ az olyan filmek is, mint pl. A kis Buddha. Steiner korán, már a bécsi idõszaka alatt (a 20- as évei közepén) kapcsolatba került a teozófiával. A bécsi tanulmányai idején olyan emberekkel került kapcsolatba, akik a Teozófiai Társaság tagjai voltak. Jelentõs személy volt közülük Friedrich Eckstein, aki mindenkit ismert. Rendkívül tájékozott volt, bejárta az egész világot, Blavatzkyt is személyesen ismerte. Ismert néhány szellemi tanítót és tanítványt, akik beavatást kaptak a keleti tanokba, és Blavatzky körül voltak. Steiner azt írta Ecksteinrõl, hogy a legfontosabb, hogy az volt a felfogása, hogy veszélyes dolog okkult tényeket nyilvánosan kimondani. Steiner úgy jellemzi a teozófiával való találkozását, hogy számára ez nem volt kellemes; inkább taszította, mint vonzotta, amivel a teozófiában találkozott, nem utolsó sorban alapos természettudományos képzettsége miatt. Mikor Weimarba költözött, eltávolodott ettõl a környezettõl, és csak húsz év múlva találkozott ismét teozófus körökkel Berlinben. Mikor késõbb Steiner már az antropozófus munkában tevékenykedett, gyakran jellemezte a Teozófiai Társaság fejlõdését a fiatal Helena Blavatzky fejlõdésével. A fiatal Blavatzkyra nagy hatással volt a rózsakeresztesség. Blavatzky életrajzában olvasható, hogy a Volga-vidék középsõ területén nõtt fel, ahol pubertás korában az anyai nagyapja házában élt. Blavatzky leírta, hogy ebben a házban hatalmas könyvtár volt, tele ezoterikus irományokkal, s hogy tizenéves kamaszként falta ezeket a könyveket. Ez a nagyapa egy titkos társaság tagja volt Franciaországban. Mégpedig egy olyan szabadkõmûves páholy tagja, ami a rózsakeresztes irányhoz kapcsolódott. Blavatzky talált a könyvek között kéziratokat is a nagyapja idejébõl. Ezek a kéziratok magától Saint Germaine-tõl származtak. A nagyapa tehát kapcsolatban állt ebben a páholyban Saint Germaine gróffal. Blavatzky azt írja, hogy a kéziratokban benne állt a XIX. század története is, ami a leírásakor még csak egy jövõbeni történet volt. Írt Saint Germaine az orosz forradalomról is, amit a 16 éves Blavatzky izgalmasnak talált, és úgy érezte, hajtja valami, hogy elhagyja a várost, tapasztalatokat, kalandokat keressen a világban. Csakhogy akkoriban ez egy nõnek szinte lehetetlen volt, csak akkor vált lehetségessé, ha férjhez ment. Helena ezért fiatalon hozzáment a 70 éves Blavatzkyhoz, majd esküvõ után elutaztak a Kaukázusba, ahol az ifjú feleség egyszerûen eltûnt. Helena soha többé nem látta a férjét, így elkezdõdhettek a kalandok az életében. Utazott Indiába és mindenfelé, megismerhetett mindenféle dolgokat. SzG 2007/2 11

14 ANTROPOZÓFIA Ezután kezdõdött a veszélyes politikai játék amirõl Steiner is beszélt azokkal a titkokkal, amiket félig-meddig vagy egészen áttekintett. Steiner leírta, hogy mikor Blavatzky fiatalon Párizsba ment, milyen szemtelenül lépett fel. Azt mondta: Szeretném, ha beavatnának. Ha nem teszik, elárulok a sajtónak olyan titkokat, amiket itt tapasztaltam. Ha ezt megtette volna, az skandalum lett volna a nemzetközi politikában. Akár felkelést is kiválthatott volna a Brit-Indiában. Pandzsáb tartományban az ottani szikhek esetleg összekapcsolódtak volna a franciákkal és az oroszokkal a britek ellen. Mindez 1875-ben történt, amikor a szikhek épp azt szerették volna, ha az oroszok bevonulnak a brit területre, a franciák pedig a tengeren okoznak nehézségeket az angoloknak. Errõl folytak a beszélgetések akkoriban ezekben a titkos körökben, amikor Blavatzky ilyen határozottan lépett fel. Steiner említi, hogy ekkor határozták el ezekben a körökben, hogy Blavatzkyt egyfajta okkult fogságba vetik. Blavatzky ugyanis médiumi képességekkel rendelkezõ asszony volt. Olyan képeket kapott, amelyeket a tudatával nem tudott áttekinteni. Elhatározták tehát, hogy egy rituálé segítségével elõidézik, hogy Blavatzky benne maradjon a saját élményeiben. Steiner aztán leírja, hogy keleti okkultisták hogyan szabadították ki ebbõl a fogságból. A Teozófiai Társaság számára mindebbõl annak volt jelentõsége, hogy a társaság így erõteljesebb keleti irányultságot kapott. Steinertõl tudhatunk arról az átmenetrõl, ami Blavatzky elsõ könyvétõl (A leleplezett Ízisz, melyben még megtalálható a rózsakeresztes vonás) a következõ könyvéig tartott, melynek A titkos tanok a címe, és amit már teljesen a keleti hemiszféra hatása alatt írt. Már akkor is létezett a keleti és nyugati hemiszféra közötti okkult harc, ami Steiner személyére is következményekkel járt. Steiner átélte, hogy ha valaki teozófusokkal jön össze, két különféle élménnyel találkozik: az elsõ, hogy egyes angol teozófusok azt mondják, hogy Közép-Európának spirituálisan nincs semmi jelentõsége, hogy aminek spirituális jelentõsége van, az mind nyugatról került keletre; a másik, hogy az egész teozófiai gondolkodásmódba erõteljesen belekerült a keleti ezoterizmus szemlélete. Hamar létre is jött a konfliktus, amikor keleti oldalról felépítették Krisztus inkarnációjának az elméletét. Ez az a történet, ami Chrishnamurtihoz kapcsolódik. A Teozófiai Társaság akkori vezetõje, Annie Besant megpróbált olyan embereket találni, akik hajlandók elismerni, hogy Chrishnamurtiban Krisztus testesült meg. Ez ösztönözte Steinert, hogy szakítson a Teozófiai Társasággal, mert õ mindig azt hangsúlyozta, hogy Krisztus az emberiség történetében a földön csak egyszer testesült meg. Ez a szétválás vezetett 12-ben az Antropozófiai Társaság megalapításhoz. Két polaritás között kellett megállni. A nyugati oldalon ignorálják a kereszténységet, keleti oldalról pedig egy megváltó elemet hoznak, a krisztusi kereszténység teljes kikapcsolásával. Ez volt az a talaj, melyen Steinernek mozognia kellett. Ázsiában kelet és nyugat közé beszorítva volt egy kis terület, Tibet, melyhez az oroszok és a britek is megpróbáltak hozzáférni. A XIX. század elején történt az elsõ kísérlet a tibetiek részérérõl, hogy védelmet építsenek, és született egy olyan gondolat, hogy az oroszokat fel lehetne használni az angolokkal szemben. Agvan Dorjieff-et, egy tibeti szerzetest, aki a mostani dalai láma elõdjének a tanítója volt, a XIX. század végén azzal a diplomáciai feladattal küldték az oroszokhoz, hogy meggyõzze õket, hogy fel kell szabadítaniuk a britek uralma alól Belsõ-Ázsia népeit, és hogy segítsék a jövõben egy nagy buddhista konföderáció létrejöttét, melyet a cár védelme alá szántak. A következõ évtizedekre vártak akkoriban egy nagy szociális felszabadítót az ázsiai népek. A tibetiek a legendáikban Samballáról beszéltek, amely egy birodalom, ahol az igazi spirituális buddhizmus él, amelynek van egy uralkodója, aki az egész világ ura is egyben. Annak, hogy ez a birodalom majd megjelenhessen a Földön, a nagy buddhista konföderáció volt az elõfeltétele. Ez a Samballáról szóló történet fontos eleme volt az egész ázsiai történetnek. A keleti tibeti és az orosz okkultisták nem szûntek meg errõl tovább beszélni akkor sem, amikor az orosz forradalom bekövetkezett. Ezzel egy ma is nagyon fontos ponthoz érkeztünk: egyfajta apokaliptikus elemet sok vallásban megtalálhatunk. /Apokalipszis = megnyilatkozás; Valaminek a megnyilatkozása, ami a jövõben van, ami még nincs itt./ A János Apokalipszis is ilyen, amely hatalmas képekbõl áll. Bizonyos szempontból nagyon ijesztõek, drámaiak ezek a képek. Minden keresztény, aki az Apokalipszissel foglalkozik, az elõtt a kérdés elõtt áll, hogy hogyan kell azt érteni, hogy vajon itt a Földön kell-e annak lejátszódnia? A siíta irány, amit ma fõként Irán képvisel, arról beszél, hogy az iszlámon belül is van valami, ami a jövõben fog bekövetkezni. Ezek az iszlám nagy tanítóiról, az Imámról szóló történetek, ahol a tizenkettedik tanító csak rejtetten jelenik meg. A siíta iszlámban az a nézet uralkodik, hogy ennek az utolsó Imámnak, mint messiásnak a megjelenése akkor jön el, amikor a muszlimok elnyomása már egészen elviselhetetlenné fokozódik. Akkor az Imám felsza- 12 SzG 2007/2

15 ANTROPOZÓFIA badítja az embereket ez alól az elnyomás alól, szociális igazságosság jön létre, és az iszlám az egész világon el fog terjedni. A buddhizmusban szintén egy jövõbeni történetrõl van szó. Egy apokaliptikus történet a Samballa birodalomban, ami egyfajta égi Jeruzsálem. És itt is megjelenik egy megváltó alak, a jövõbeli Buddha. A XX. század elején az a helyzet állt elõ, hogy ez a gondolat emberek millióit kezdte vonzani. Mindenütt az volt az érzésük az embereknek, hogy ez az apokalipszis itt áll a küszöbön, hamarosan be fog következni. S ha most megnézzük a jelenkort, ez a probléma még mindig itt van. A XX. században itt volt (és még most is itt van) a bolsevizmus és a nemzetiszocializmus. Mindkettõ az apokaliptikus képvilág elemeit vette át. Mindannyiunk számára alapvetõ kérdés, hogyan bánunk ezekkel a képekkel. Steiner 1907-ben a müncheni kongresszus alkalmával valami újat akart közölni a teozófusokkal azáltal, hogy a termet, ahol összejöttek, mûvészi módon formálta meg. A nagytermet körben vörös drapériákkal borították. A falakon az apokalipszis hét pecsétje jelent meg, és olyan oszlopok, melyek a késõbbi, goetheanumbeli oszlopok elõképei voltak. A teozófián belül ez egy megújítási impulzus volt azáltal, hogy a mûvészi elemet ilyen erõteljesen hangsúlyozta. Steiner meggyõzõdése volt, hogy bizonyos képeket a mûvészek sokkal elevenebben tudnak felszínre hozni, mintha csak gondolja õket az ember. Érdekes, hogy ez a mûvészi elem, ami itt megjelent, az apokalipszishez kapcsolódott. És ez a mûvészi elem rendkívüli vonzást jelentett azoknak, akik keletrõl jöttek. Steiner müncheni elõadásain részt vett egy orosz festõ, Nikolaj Roerich, aki érdeklõdött a spirituális dolgok iránt, és korábban belépett Papus martinista rendjébe. Mikor Steiner Münchenben tevékenykedett, megismerte Dorjieff-et, aki azt a nyugati tibeti templomot tervezte, amely ma is ott áll Pétervárott, amelyet a kalacsakra (az idõ kereke) szerint avattak fel. A rituáléban 14 beavatási fok van, melyek között a nyugatiak számára egészen különös groteszk képek is vannak. Erõteljes kozmikus szexuális vonás él ebben a rituáléban. Ahol ezt végzik, azt annak érdekében teszik, hogy a Samballa mihamarabb bekövetkezzen a Földön. Roerich segített a templom mûvészi kialakításban. Fontos, hogy ez a templom ennek a spirituális iránynak a képi megjelenítése lett. Roerichre nagy hatással volt ez az élmény. Késõbb aztán jött a világháború, Roerich az egész családjával nyugatra ment, és a háború után, között Angliában éltek. Elõször antibolsevikok voltak, majd 1920 márciusában találkoztak egy mesterrel (szintén a Hide parkban, mint ahogy Blavatzky is az õ mesterével), aki a Himalájából jött. Attól fogva Roerich felesége, akinek mediális képességei voltak, híradásokat kapott az asztrális világon keresztül a mestertõl, és ezen az úton a roerichek nagy világfeladatot kaptak. 15 éven belül sikerült a roericheknek két nagy tudományos expedíciót küldeniük belsõ Ázsiába amerikai segítséggel. A feladatukban az is benne volt, hogy a feladat érdekében a bolsevikokkal együtt kell mûködni. Ebbõl származik az a szemlélet, hogy a buddhizmus egyesíthetõ a kommunizmussal. Lenin egy nagy beavatott, nagy lélek mondták a hangok az asszonyon keresztül, akit felkerestek a nagy beavatottak, és elmondták neki, mit kell tenni. Marx is egy nagy beavatott volt mondták, és õk mindketten a nagy himalájai vezetõk szerint cselekedtek. Roerich írt egy levelet arról, hogy a bolsevizmus és a buddhizmus uniója Európát ki fogja irtani, ami egyben a kereszténység kiiktatását is jelentené. Azért fontos ez a történet, mert ennek még ma is nagy hatása van. Roerich feleségének spirituális naplója már az interneten is olvasható. Lehet látni, hogy ezek az élményei hogyan befolyásolták a politikai eseményeket. A Roerich Társaság ma is létezik, erõs támogatást élvez. Köztudottan Gorbacsov is támogatta. A Jelcin kormány alatt az oktatási-nevelési minisztériumban épp a Roerich Társaság tagjai kaptak szerepet. Mikor Putyint elnökké választották, egy indiai napilap készített vele egy interjút (ugyanis a Roerich-ek Indiában haltak meg, és ott vannak eltemetve). Az indiai társaság azt a kérdést tette fel neki, hogy mi köti össze legszorosabban Indiát és Oroszországot. Putyin erre azt válaszolta, hogy a hatalmas tanító, Roerich alakjára kell gondolnia. Ez segítette az India és Oroszország közötti politikai kapcsolat elmélyítését ben megalapították a Sanghaji Együttmûködõ Csoportot, hogy Ázsia nagyhatalmai képviseljék az érdekeiket, hogy Ázsiában létrejöjjön egy ellensúly Amerikával és a Nato-val szemben. Egy erõteljesebb gazdasági és kulturális integráció a cél, hogy a gáz- és olajvezetékek ne a partok mentén haladjanak, ahol az amerikaiak mindenütt jelen vannak, hanem a szárazföld belsejében. Egyre több ország kapcsolódik ehhez, India, Pakisztán és Irán, és megfigyelõként jelen van Kirgizisztán, Türkmenisztán stb. Steiner korától napjainkig továbbhalad valami, aminek erõs köze van a jelenünkhöz és a világ szociális jövõjéhez. Mert a Roerich-történetben és a SzG 2007/2 13

16 ANTROPOZÓFIA sanghaji szövetségben is az fejezõdik ki, hogy erõs ellenpont jött létre a Nyugattal szemben. Ami azonban éppúgy egyfajta szélsõség, ahogy a nyugati is az. És mi a helyzet itt Magyarországon ezekkel a keleti mozgalmakkal? Érdekes például, hogy több mint kétszázezer ember lett karate mester. Ez az utóbbi évtizedek jellegzetessége. Megint egy nyugati és egy keleti vadházasságáról beszélhetünk. Vannak könyvek, melyek a gazdasági elit számára íródtak arról, hogy ahhoz, hogy a gazdaságban sikeres lehessen az ember, egy távol-keleti spirituális képzésre van szükség. Ezt egyfajta szellemi ideállá emelték. És mint a küzdõsportok esetében ha egy szamuráj alakra gondolunk vagy arra, ahogy egy keleti, például egy kínai a testét uralni tudja, ahol a harc mûvészet, és egy spirituális mozgásnak a fizikai megjelenése, az az ideál, hogy a szenvedélyek semmilyen szerepet ne játsszanak. Ez az alapja ezeknek a technikáknak, melyek valóban mély bölcsességek, eredendõen mindegyikük egy spirituális út része. De mi történik velük ma? Veszik ezeket az elemeket, és ráhúzzák egy egészen más helyzetre. A szamuráj-szituációt belehelyezik egy modern gazdasági helyzetbe, hogy bizonyos hidegség és érzésnélküliség tartozzon ahhoz, amikor a gazdasági területen mozog az ember. Sok ember érzi itt Európában ma azt, hogy valami hiányzik a számára, valami nem teljes. A németek hihetetlenül kíváncsiak a keletrõl jövõ sámánizmusra. A jelenség lényege a pogányság megjelenése, ennek az új pogányságnak a megjelenése a fiatalok körében. Azt mondják, hogy abban az isteni a természettel összekapcsolódva él. Norvégiában például a fiatalok egy csoportja felgyújtja a templomokat. Azt mondják róluk, hogy sátánisták, miközben õk azt vallják, hogy Odinban hisznek, és azért küzdenek a kereszténység ellen, mert az elpusztította az õseik vallását. Erõteljesen beleáramlik ez az irány a hewy metal zenébe, ami igen népszerû a fiatalok körében és északról, Skandináviából indult. A fiatalok, akik beleszülettek ebbe a világba, azt érzik, hogy hiányzik nekik valami, amit a kereszténység vett el tõlünk. Itt most persze azt értem kereszténység alatt, amit az egyház képvisel. Ezek a fiatalok könnyen tudnak kapcsolódni a keletrõl jövõ mozgalmakhoz. És rátalálnak valamire a rockzenében. És szintén jelen lévõ probléma a mai fiatalok számára a hontalanság. Az ír keresztények a korai kereszténység idejében el akarták hagyni a hazájukat. Ezt fehérmártírságnak nevezték. Ha az ember elhagyja a hazáját, akkor meghal. De ezek az emberek áldozatból hagyták el az otthonukat, hogy a kontinensen Jézus Krisztus követei legyenek. Meghaljanak, hogy újraszülethessenek. Szent Kolumbán életrajzában van egy fontos jelenetet. Kolumbán elhatározta, hogy elhagyja a hazáját, anyja azonban könyörögni kezdett, hogy ne menjen el, ne hagyja el az embereket, akikkel össze van kötve. Belekapaszkodott a fia lábába, hogy megpróbálja visszatartani, de Kolumbán a csalán közé lökte anyját, és elment anélkül, hogy visszanézett volna. Ez egy családi tragédia. Kolumbán magára vett egy vétket az anyjával szemben. Hasonlóan mint Parzifal, aki mikor elhagyja az anyát, annak megszakad szíve. De tegyük fel, hogy Kolumbán ott marad az anyjával, ott él, ahol kellemes számára a világ, a családja körében. Akkor nem épült volna az a sok kolostor Európában, ami épp általa lett. Fontos volt számára, hogy hontalanná vált, de az anyjával szemben ez egy olyan vétek volt, amit magára kellett vennie. Olyan rejtélyei ezek az emberi sorsnak, amit az értelmünkkel nem tudunk felfogni. Ma élnek olyanok, akik nem érzik szükségét annak, hogy elhagyják a hazájukat, de egyszercsak katonák törnek rájuk, akik elûzik vagy deportálják õket. És manapság gyakran elõfordul az is, hogy embereknek azért kell elhagyniuk a hazájukat, mert nincs élelmük, hogy meg tudjanak élni. Ilyen emberek jönnek például Afrikából Marokkóba, hogy a tengeren át az Európai Unió területére mehessenek. Ezek közül sokan vannak, akik azután nem is tudják feldolgozni hontalanságukat. Ma ebben a helyzetben élünk: sokaknak szüksége van a hontalanság állapotára, és mégis sokan nem tudják ezt elviselni. A spirituális mozgalmak sokakat segítenek, hogy ezt a hontalanságot el tudják viselni, de sokak épp ezek által tudnak elbújni az elõl, hogy ezt el kelljen viselniük. A mai emberiség a küszöb-átlépés helyzetében van. Ennek a küszöbnek az átélése egy halálfolyamat, amit tudatosan is át lehet élni, de a többség inkább tudattalanul éli át, ami félelmet okoz bennük. Ez bizonyos értelemben a világon mindenütt érvényes. A gyökerek kérdése, ezek sokrétûsége rendkívül fontos. A gyökereket nem elvágni, hanem megváltani kell. Nem csak arra van szüksége az embernek, hogy ezekbõl a gyökerekbõl erõket merítsen, hanem arra, hogy megváltsa ezeket. Ahogy Kolumbánnak is ki kell egyenlítenie a vétkét. A jegyzetet készítette: Séva 14 SzG 2007/2

17 VILÁGHELYZET Andreas Flörsheimer AMERIKA ÉS KÖZÉP-EURÓPA VISZONYÁRÓL Franz Jürgens A Nap okkult megmérgezése címû írását (Der Europäer, 10. évf. 8. sz. [2006. június] 22.o.) Rudolf Steinertõl idézve a következõ szavakkal zárja: teljesen világossá válik számunkra a világot 1917 óta meghatározó eseménysorozat drámaisága, és elkezdjük sejteni Rudolf Steiner következõ kijelentéseinek mélyebb értelmét: jelenkorunk katasztrofális eseményeiben az amerikai elem, mint a tulajdonképpeni igazi Gonosz egyre jobban és jobban érvényesül és Ezekben az amerikai erõkben található meg az, ami Földünk végét lényegében okozni fogja, ezekben található meg az a romboló elem, ami végül a Föld halálához fog vezetni. Steiner ilyen módon való idézése számomra kissé szélsõségesnek tûnik. Felmerül ugyanis a kérdés, mihez kezdjen az az amerikai, aki esetleg közvetlenül szembesül egy ilyen a szövegösszefüggésébõl kiragadott idézettel. Éppen ezért a következõkben arra szeretnék kísérletet tenni, hogy valamivel közelebbrõl megvizsgáljam a világ mai történéseiben rejlõ amerikai elemet. A népszellem, a népnyelv szelleme és a gondolkodásmód szelleme Steiner az 1910-ben Kristiania-ban és Osloban tartott, Az egyes néplelkek missziója a germán-északi mitológiában címû, néplélekkel foglalkozó elõadás-ciklusának második elõadásában (Rudolf Steiner Verlag, Dornach, 1962 a következõ idézetek a megadott számú oldalról származnak) az érzékfeletti kutatásai alapján arról beszél, hogy minden néppel alapvetõen három szellemlény áll kapcsolatban. Ezek közül az elsõ (a) a tulajdonképpeni népszellem. A népszellem az arkangyalok (archangeloi) rendjébe tartozik (ld. A szellemek hierarchiája címû keretes írást). A népszellem szabályoz, és hat a hozzá tartozó nép tagjainak temperamentumára és kedélyállapotára (43. o.). Itt az egyes ember lelkére gyakorolt viszonylag finom behatásról van szó (36. o.): a népszellem rendkívül finom és intim módon hat az egyes emberi lelkekre azáltal, hogy a temperamentum hálóját szövi köré. A népszellemek maguk ahogy Steiner fogalmaz a korszellemektõl kapják a parancsokat (43. o.). (A korszellemek a személyiség szellemeinek rendjébe, így az arkangyalok rendje fölötti szinthez tartoznak. Ld. A szellemek hierarchiája címû keretes írást.) Az emberi individuum és az adott nép arkangyala közötti közvetítõ tagot az angyalok jelentik (28. o.): Ahhoz, hogy az ember a magáévá tegye azt, amit a népszellemnek az egész népbe bele kell töltenie, és ezáltal az egyén az adott nép küldetésének eszközévé váljon, ehhez az emberi individuum és az adott nép arkangyala közötti [angyalok általi] közvetítésre van szükség. A népszellemek és korszellemek közötti viszonyra áttérve Steiner a következõképpen fogalmaz (29. o.): Az egyes történelmi korszakok fõbb irányvonalait a korszellemek határozzák meg. A korszellem elterjedését az egész földön az egyes individuális népek teszik lehetõvé. Amíg a korszellemek az egyes népszellemeket inspirálják, addig az angyalok gondoskodnak arról, hogy az egyes népszellemek átjárják a hozzájuk tartozó individuumokat és így az egyedi emberek teljesítsék küldetésüket. Arról, hogy az egyes emberek az adott népszellem küldetésének eszközévé váljanak, az emberek és a népszellemek között álló lények, az angyalok (angeloi) gondoskodnak. Az adott néphez tartozó emberekre hatást gyakorló további lényekként említi Steiner (b) a népnyelv szellemét és (c) a gondolkodásmód szellemét. Ezek ugyanakkor sokkal erõsebb, erõteljesebb módon (36. o.) hatnak az emberre, mint a népszellem. Amíg utóbbi hatása legfeljebb az éterit éri el, addig a népnyelv és a gondolkodásmód szelleme az ember fizikai valójában is érezteti hatását. A népnyelv szellemének esetében az arkangyalok rangján megragadt formaszellemrõl van szó. Normális fejlõdés esetén a népnyelv szelleme a forma szellemeinek szintjén, azaz az arkangyalok rendje fölött két szinttel SzG 2007/2 15

18 VILÁGHELYZET fejtené ki hatását (ld. A szellemek hierarchiája címû keretes írást). A szellemek hierarchiája (Néplélekrõl szóló elõadásciklus, 36. o.) 1. Emberek 2. Angyalok 3. Arkangyalok 4. Õserõk vagy a személyiség szellemei (Archai) 5. Hatalmasságok vagy formaszellemek (Exusiai) Ezek az arkangyalok szintjén megmaradt formaszellemek azonban lemondtak a saját fejlõdésükrõl annak érdekében, hogy ahogy Steiner fogalmaz megajándékozzák az embert annak földi léte alatt a népnyelvvel (39. o.). A gondolkodásmód szellemének esetében a személyiség szellemeinek szintjén megragadt formaszellemekrõl van szó. Éppen ezért Steiner a gondolkodásmód szellemeit a személyiség abnormális szellemeinek is nevezi a személyiség azon normális szellemeivel ellentétben, amelyek közé például a korszellemek tartoznak. A gondolkodásmód szellemei belülrõl gyakorolnak hatást az emberre és így befolyásolják az emberi fogalomalkotás módját (40. o.): belülrõl inspirálnak, az agy belsõ konfigurációját alakítják ki, és egy bizonyos irányt adnak a gondolkozásnak ( ) Esetükben a személyiség szellemeihez hasonlatos visszamaradott formaszellemek munkálkodnak az ember bensõjében, aminek a gondolkodás egy bizonyos módja, a fogalomképzés egy bizonyos formája az eredménye. A döntõ az, hogy milyen összhatást ér el e három szellemlény együttmûködése, ez határozza ugyanis meg az adott nép szellemi alkatát (45. o.). A kérdés tehát az, hogyan mûködik együtt egymással az (arkangyalok szintjén álló) népszellem, a népnyelv szelleme (egyfajta abnormális arkangyal, azaz az arkangyalok szintjén álló visszamaradott formaszellem) és a gondolkodásmód szelleme (egyfajta abnormális korszellem, a személyiség szellemének rangján álló, visszamaradott formaszellem). Ez az együttmûködés többé-kevésbé harmonikus természetû is lehet. A három szellemlény különösen egyöntetû együttmûködésének példájaként említi Steiner a népszellemnek, a népnyelv szellemének és a gondolkodásmód szellemének együttmûködését az õsi Indiában (44. o.). Természetesen az az eset is elõállhat, hogy a szellemlények kölcsönhatása kevésbé harmonikus, így például bizonyos diszkrepancia mutatkozik az ember gondolkodását belülrõl meghatározó szellemlényeknek, azaz a gondolkodásmód szellemeinek mûködése és annak a korszellemnek a mûködése között, amely sokkal tágabb mozgásteret hagyva inkább kívülrõl hat az emberre, és az egyénre bízza annak eldöntését, hogy hogyan hasznosítja a feléje küldött impulzusokat. Steiner a következõket mondja a domináns korszellem mûködésével ellentétben álló, abnormális személyiségszellemekrõl (a gondolkodásmód szellemeirõl) és ennek az egyéni emberi személyiségben való megnyilvánulásáról: õk [a korszellemmel ellentétben álló abnormális személyiségszellemek] nem kívülrõl hatnak és nem bízzák intim módon az emberre magára, hogy megfigyelje a fizikai világban fellépõ hatásokat, hanem belülrõl ösztönzik az embert ( ) Esetükben tehát nem a személyiség intim módon ható szellemeirõl van szó, amelyek megadják az embernek azt a szabadságot, hogy azt tegye, amit akar, hanem olyan szellemekrõl, amelyek magukkal ragadják az embert és viharos erõvel hajtják elõre. Ezért a korszellem ösztönzõ hatása alatt álló embereknek mindig két fajtája van: a normális rangon álló, igazi korszellem ösztönzõ hatása alatt álló emberekben úgymond saját koruk igazi képviselõit láthatjuk. Olyan embereknek is tekinthetjük õket, akiknek jönniük kellett, munkásságukra pedig úgyis tekinthetünk, mint ami nem történhetett volna máshogy. Rajtuk kívül jönnek azonban más emberek is, akikben a személyiség azon szellemei munkálkodnak, melyek valójában formaszellemek. Népi sajátságaink felismerése (Néplélekrõl szóló elõadásciklus, 13. o.) ( ) Különösen fontos ( ), hogy éppen korunkban elfogulatlan módon beszéljünk arról, amit az emberiséghez tartozó egyik vagy másik néplélek küldetésének nevezünk ( ), hiszen az emberiség jövõbeni sorsa az eddiginél sokkal magasabb fokon fogja egyesíteni az embereket az emberiség közös küldetésének megvalósítására. E közös küldetés megvalósításához ugyanakkor a különbözõ népek tagjai csak akkor fognak tudni megfelelõen, szabadon és konkrét formában hozzájárulni, ha minden mást megelõzve eljutnak önmaguk népi sajátságainak megértéséhez, annak a megértéséhez, amit népi sajátságaink felismerésének nevezhetnénk. 16 SzG 2007/2

19 VILÁGHELYZET Második elõadásának utolsó szakaszában Steiner az észak-amerikai nép gondolkodásmódjának szellemét említi, mint a korszellemmel ellentétben álló szellemet (46. o.). Elsõként annak (a személyiség szellemének szintjén álló) korszellemnek a mûködését írja le, amely megfelelõ mozgásszabadságot hagyva igyekszik hatni az adott néphez tartozó egyes személyiségekre: a késõbbiekben még szót fogok ejteni arról az esetrõl, amikor a nép munkálkodását a személyiség szelleme határozza meg, azaz amikor a nép léte az õt alkotó individuális személyiségek együttmûködésében áll. Ezt követõen Steiner a korszellemmel ellentétben álló abnormális személyiségszellemekkel folytatja fejtegetéseit, és kifejezetten említést tesz a gondolkodásmód észak-amerikai szellemérõl: A Földön is találhatunk olyan népeket, amelyek létét leginkább a személyiség abnormális szellemei határozzák meg. A személyiség ezen szellemei nem a fejlõdést segítik. Elég, ha világos képet alkotunk magunknak az észak-amerikai nép jellemérõl, és máris látunk egy népet, amelynek létét elsõsorban ez az elv határozza meg. Népi sajátságaink felismerése Az elõzõ fejtegetésekbõl világos: azáltal, hogy az emberi individuum egy bizonyos népkörnyezetbe születik bele, egyben speciális erõkonstellációnak (a népszellem, a népnyelv szelleme és a gondolkodásmód szelleme által kifejtett hatásnak) van kitéve. Ez az erõkonstelláció bizonyos földrajzi differenciálódást is mutat, és néprõl népre különbözõ hol nagyobb mozgásteret adó, hol pedig erõteljesebben meghatározó, alakító módon hat az emberi individuumra. Az már az ember feladata, hogy megtalálja a megfelelõ viszonyt ezekhez a népi sajátságait meghatározó erõkhöz. Ugyanis csak akkor, ha belsõleg független, reális viszonyt tud kialakítani ezekhez az erõkhöz, lesz képes a népi sajátsága okán rendelkezésére álló képességeit a pusztán nemzeti szinten túl az emberiség általános szintjére emelni, és ezáltal méltányosan megosztani azt az egész emberiséggel. Így lesz képes tehát arra, hogy azt nyújtsa, amire az általános emberi haladáshoz az adott korszakban szükség van (ld. a Népi sajátságaink felismerése címû keretes írást). Sosem szabad azonban a népi sajátságokból eredõ sajátos képességeket és készségeket politikai céloknak (egyetlen csoport egoista céljainak) a nemtelen szolgálatába állítani, például azért, hogy népi hovatartozásunk alapján világuralomra tegyünk szert. A népi sajátságokból eredõ minden készség és adottság csak akkor fog jótékony hatást kifejteni, ha azt az egyéni emberi személyiség tudatosan az emberiség általános szintjére emeli (ld. a Feladatunk elérni az általános emberit címû keretes írást). Amerika (Egyesült Államok) és Közép-Európa Hogyan kísérelhetjük meg jellemezni az északamerikai nép szellemének mûködését (azzal a fenntartással, hogy ez a dolog természetébõl fakadóan elsõ lépésben mindenképpen általánosító jellemzés lesz)? Az amerikai közéletet szemügyre véve feltûnik az anyagiakra irányuló gondolkodás rendkívüli dominanciája, valamint az a törekvés, hogy a materiális gondolkodásmódot átfogó módon külsõ, lehetõleg hasznot hajtó célokra hasznosítsák. Jóllehet az amerikaiak eredetileg a lehetõ legkülönbözõbb bevándorlási hullámokkal érkeztek az országba, az USA-ban mégis meglepõen uniformizált gondolkodással szembesülhetünk. A közéletben megnyilvánuló amerikait szemlélve az a benyomásunk is támadhat, hogy szinte rabja a saját gondolatainak és elveinek, amelyek mostanra már megszállni látszanak õt. Az észak-amerikai szellemi életben van is valami harcias. Újra meg újra meglepõdünk azon, mennyi erõszakos jelenetet láthatunk az amerikai tévéadásokban és filmekben, és milyen gyorsan képes elharapózni a nyilvánosság széles köreiben a háborús lelkesedés. Az amerikai szellemiség további ismertetõjegye a látens küldetéstudat és a világ többi részével szemben táplált, újra meg újra kitapintható felsõbbrendûségi érzés. Emlékezzünk ezen a ponton az amerikaiak már-már közmondásos egyszerûségére, emberi nyitottságára, lelkesedési hajlamára, a technika iránt táplált érdeklõdésére és ezzel együtt járó feltalálói szellemére. Ha erõs lelkesedési hajlamához megfelelõ érzület is párosul, akkor az egyes amerikai a konkrét helyzettõl függõen rendkívüli, csodálatra méltó önfeláldozó készséget tanúsít. Az amerikai gondolkodásmód szelleme a mûködését tekintve olyan szellemiség, amely jelentõs mértékben segíti a globalizációt és az annak megfelelõ gondolkodásmódot. A globalizáció célja, hogy az egész földkerekségen tisztán külsõ, racionális szempontok szerint mûködõ gazdasági berendezkedést terjesszen el, és mivel ennek a gondolkodásmódnak a szelleme egyfajta kizárólagossági igénnyel lép fel és más szempontokat érvényesülni nem engedõ módon mûködik ennek a gazdasági berendezkedésnek rendeljen alá mindent. A globalizáció lényegét tehát az a törekvés képezi, hogy más szempontokra tekintet nélkül a SzG 2007/2 17

20 VILÁGHELYZET földi élet lehetõleg összes szegmensét kommercializálja. Feladatunk elérni az általános emberit Rudolf Steiner az március 23-án Münchenben tartott taggyûlési elõadásában a következõket mondta: Mozgalmunk lényege abban áll, hogy az emberi lélek a nemzeti sajátságok egyidejû elismerésével az általános emberit kívánja elérni ( Közép-Európa Kelet és Nyugat között, GA 174a, 71. f. o., Rudolf Steiner Verlag, Dornach, 1982). Ennek a gondolkodásmódnak a szelleme egyfajta abnormális személyiségszellemként nyilvánvaló ellentétben áll a jelenkort meghatározó korszellemmel és a jelenkor ebbõl fakadó szükségszerûségével: a gondolkodás spirituálissá válásával. Milyen viszonyt alakítson ki az, aki amerikainak született, mindazzal, ami népi sajátságainak következtében áthatja õt (értve a népi sajátságon a népszellemnek, a népnyelv szellemének és a gondolkodásmód szellemének hármas egységét)? Tudatosítania kell magában a rá ható erõket, azok vizsgálata közben meg kell erõsödnie belülrõl, úgymond emancipálódnia kell (különösen a gondolkodásmód szellemétõl elszakadva), és ezáltal belsõ autonómiára kell szert tennie ahelyett, hogy hagyná, hogy a gondolkodásmód szelleme magával sodorja. Ha e belsõ harcot tényleg megvívja, akkor az, ami elõször elementáris, közvetlen módon az amerikaiságból fakadó külsõ erõként jelenik meg, (célok állhatatos követése, saját gondolatok és elképzelések már-már megszállott elõtérbe helyezése) az egyes amerikaiakon keresztül átalakul belsõ erõvé, összeszedettséggé, õszinteséggé, egyenességgé és jogosnak elismert dolgok önzetlen támogatásává. Ilyen belsõ átalakulási folyamatot egyes amerikaiaknál már megfigyelhetünk. Õk azok a személyiségek, akik saját nemzetük igazi képviselõi, az igazi amerikaiak. Szükséges ugyanakkor az is, hogy más nemzetek képviselõi is hozzáfogjanak megfelelõ módon a rájuk bízott feladathoz, így például a közép-európai ember, a német tudatosan elkezdjen dolgozni gondolkodásának spirituálissá tételén. Ha ennek során a közép-európainak sikerül megõriznie szellemi törekvései és a külsõ gyakorlati élet közti egyensúlyt, akkor az amerikai képes lesz felismerni ennek létjogosultságát, és ez segíteni fog neki abban, hogy leküzdje a természettõl útravalóul kapott, egyoldalú materializmusát és ahhoz igazodó gondolkodásmódját. Alapvetõen arra lenne szükség, hogy Közép-Európa lakói vagy legalább egy részük azt, amit az antropozófiai irányultságú szellemtudomány módszerként és tartalomként kínál, megfelelõ módon belsõleg feldolgozzák, és életérzésükké tegyék, ahelyett, hogy életük minden területén egyszerûen átvennék a Nyugattól készen kapott, egyoldalú materializmust. Így például semmi értelme annak, ha Közép-Európa is magáévá teszi a médián keresztüli folyamatos politikai indoktrináció, a politikai események helyes értelmezésére vonatkozó, sajtón keresztüli, állandó, burkolt csepegtetés angol-amerikai gyakorlatát. A közép-európai embernek ehelyett alapvetõen az a feladata, hogy a közügyek tekintetében is törekedjen a szociális hármas tagoltság megvalósítására. A hármas tagoltságnak ebben az esetben többek közt az lenne a szerepe, hogy össztársadalmi szinten biztosítsa a szabad szellemi életet, és az egyén ezáltal minél nagyobb önálló ítélõképességre tegyen szert ahelyett, hogy folytonosan alávetné magát ahogy ma teszi a hatalmi elitek által ellenõrzött média indoktrinációjának. Ahogy az egyes amerikai embereknek a népi hovatartozásuk okán mintegy útravalóul kapott erõket maguk mögött hagyva emancipálódniuk kell, és le kell vetkõzniük nemzeti jellemvonásaik azon részét, amely akadályozza õket az általános emberi szintre való felemelkedésben, úgy kell a közép-európai embernek, a németnek tekintettel arra, hogy esetében a népközösség és az individuum közötti kapcsolatot teljesen más, nagyobb mozgásteret adó erõviszonyok igazgatják önneveléssel és intellektusának képzésével ahogy Steiner fogalmaz elõször is felküzdenie magát bensõjében a személyiségének nemzeti részéhez, és reális viszonyt kell azzal kialakítania, hogy késõbb fel tudjon emelkedni az általános emberi szintre, és azt tudja nyújtani, ami feladatként specifikusan rá hárul. Mennyiben lehet a fent leírt összefüggések ismeretének gyakorlati jelentõsége is, például akkor, ha amerikaiak és közép-európaiak elegyednek szóba egymással? E tekintetben figyelembe kell venni, hogy az amerikai ember az életérzésének megfelelõen számára magától értetõdõ módon kezdetben sokkal erõsebben azonosítani fogja magát a saját országával, saját kormányával és az azokhoz kapcsolódó politikai rendszerrel, miközben az európai, fõleg a kelet-európai ember sokkal kritikusabban szemléli saját kormányát. Következésképp, ha az európai egy amerikai elõtt olyan szókimondóan és olyan közvetlen, nyílt kritikával beszélne az amerikai politikáról, mint azt saját országának politikája esetében szokta tenni, 18 SzG 2007/2

Markus Osterrieder. 2007. február 23-24-én elhangzott előadás jegyzete ANTROPOZÓFIA

Markus Osterrieder. 2007. február 23-24-én elhangzott előadás jegyzete ANTROPOZÓFIA ANTROPOZÓFIA Markus Osterrieder R U D O L F S T E I N E R é S A XEX. S Z á Z A D O K K U L T M O Z G A L M A I 2007. február 23-24-én elhangzott előadás jegyzete 100 éve, 1907-ben Münchenben tartotta Pünkösdi

Részletesebben

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban

Rudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Állatöv, planéták és kozmosz 10 előadás Düsseldorf, 1909.

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich *

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich * Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70 PSZICHOANALÍZIS ÉS SZOCIALIZMUS Wilhelm Reich * Ha a pszichoanalízist szociológiai vizsgálódás tárgyának tekintjük, úgy a következõ kérdésekkel találjuk magunkat szemben:

Részletesebben

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Mielőtt egy gondolat egy mondat formájában a tudatban megjelenik, szónélküli lénye,

Részletesebben

AZ MFM-Projekt mottója: Csak arra vigyázok, amit értékesnek tartok

AZ MFM-Projekt mottója: Csak arra vigyázok, amit értékesnek tartok AZ MFM-Projekt mottója: Csak arra vigyázok, amit értékesnek tartok Az MFM-Projekt (Mädchen Frauen Meine Tage = lányok, asszonyok, menstruáció) Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesületünk Boldogabb

Részletesebben

A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell

A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása Robert A. Powell Regulus Art 2013 A mű eredeti címe: The Most Holy Trinosophia and the New Revelation of the Divine Feminine Az eredeti

Részletesebben

S Z Í V A S Z Í V É R T A L A P Í T V Á N Y

S Z Í V A S Z Í V É R T A L A P Í T V Á N Y HÍRLEVÉL HÍRLEVÉL KEZDEMÉNY 2015 JÚLIUS/kezdemény szám SZÍV A SZÍVÉRT ALAPÍTVÁNY ELŐSZÓ " Nagy megtiszteltetés számomra, hogy útjára bocsáthatom ezt az új és nagyszerű kezdeményezést, a szívtranszplantációs

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982)

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982) Dmitrij Alekszandrovics Prigov Moszkva és a moszkvaiak (1982) (részletek) Előhang Lássuk be, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet kellő mélységében és adekvát módon még nem aknázta ki

Részletesebben

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján Példa: Az engedelmesség Jónás könyve alapján Egy hív édesapa fia lelkipásztornak készült. A fiú elhatározta, hogy külföldre megy egy fels bb tanulmányi fokozat megszerzése érdekében. Az édesapa aggódott

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981

Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981 M ú l t b a n é z õ Dr. Vas Károly akadémikus Dr. Kiss István Vas Károly meghatározó szerepe a MÉTE Mikrobiológiai Szakosztály létrehozásában és mûködésében Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy

Részletesebben

Mit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni?

Mit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni? bafemi6752 Mit jelent ma keresztény értelmiséginek lenni? Sok fejtörést okozott a feladat, amire a következőkben vállalkozom. A pályázatot elolvasva jó pár kérdésbe ütköztem. Már ott kezdődött, hogy mi

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Németh Zsolt, igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. (angol, belga, francia, magyar) kialakulása, amely

Tisztelt Olvasó! Németh Zsolt, igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. (angol, belga, francia, magyar) kialakulása, amely Equal oldalak 1 8/13/07 3:35 PM Page 1 Beköszöntô Tisztelt Olvasó! A munkaügyi szervezet tevékenységét a társadalmi és a gazdasági élet jelentôs területeit érintôen végzi, szoros kapcsolatban a munkaerôpiac

Részletesebben

Szabad Gondolat MELLÉKLET 12/3. 2009. szeptember VILÁGTÖRTÉNELEM A MIHÁLY-KOR HAJNALÁN. A teozófiai mozgalomtól az antropozófiai mozgalomig

Szabad Gondolat MELLÉKLET 12/3. 2009. szeptember VILÁGTÖRTÉNELEM A MIHÁLY-KOR HAJNALÁN. A teozófiai mozgalomtól az antropozófiai mozgalomig Szabad Gondolat VILÁGTÖRTÉNELEM A MIHÁLY-KOR HAJNALÁN A teozófiai mozgalomtól az antropozófiai mozgalomig 1909 2009 2009. szeptember MELLÉKLET 12/3 Elõszó 100 év. Nem nagy idõ az emberiség történetében,

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella Legyetek nők, ha tudtok (Részlet) A szerelem misztérium a szex-szenvedély is az arról van szó mi férfiak, férfiak maradjunk, és nők a nők szabadok,

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Keresztút Avilai Szent Terézzel

Keresztút Avilai Szent Terézzel Keresztút Avilai Szent Terézzel Teréz gyermekkora óta elmélkedik Jézus szenvedéséről. Évek hosszú sora óta szokásom volt, hogy majdnem minden este lefekvéskor, midőn elalvás előtt még utoljára Istennek

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével

Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A KIADÓ MEGJEGYZÉSE KARÁCSONYI TANFOLYAM. ELSŐ ELŐADÁS, Dornach, 1924. január 2.

TARTALOMJEGYZÉK A KIADÓ MEGJEGYZÉSE KARÁCSONYI TANFOLYAM. ELSŐ ELŐADÁS, Dornach, 1924. január 2. TARTALOMJEGYZÉK A KIADÓ MEGJEGYZÉSE 13 KARÁCSONYI TANFOLYAM ELSŐ ELŐADÁS, Dornach, 1924. január 2. A körvonalazottan elképzelt emberkép illúziója. A fizikailag körvonalazott ember. A folyadékember, amelybe

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Január hónap kezdetével belépünk

Január hónap kezdetével belépünk XXVI. ÉVFOLYAM, 1. (299.) SZÁM, 2015. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! Január hónap kezdetével belépünk egy új esztendőbe, melytől mindenki sok szépet és jót remél. Sokak számára ez az évkezdet hagyományosan

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Valentin Tomberg AZ ALAPKŐ-MEDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS TANULMÁNYOK

Valentin Tomberg AZ ALAPKŐ-MEDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS TANULMÁNYOK Valentin Tomberg AZ ALAPKŐ-MEDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS TANULMÁNYOK VALENTIN TOMBERG AZ ALAPKŐ-MEDITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS TANULMÁNYOK Robert Powell és George Adams bevezetőjével Regulus Art 2015 Német nyelvű

Részletesebben

A beszélgetésen részt vett Erdélyi Klári és Farkas István

A beszélgetésen részt vett Erdélyi Klári és Farkas István A révész A belső újjászületés felé vezető út felébredést követel, mindenekelőtt annak megakadályozását, ami az önmagam megerősítésében áll. Ez egy döntő próba. Nem lehet egyezkedés az igazsággal. Ez az,

Részletesebben

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA Dr. Schmelczer Matild Betegápoló Irgalmas Rend Pécsi Háza Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem, Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. (Radnóti

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Terbe Rezső. Élem az álmom - A jövő naplója

Terbe Rezső. Élem az álmom - A jövő naplója Terbe Rezső Élem az álmom - A jövő naplója 2100. január 1. Elhatároztam, hogy naplót írok. Úgy érzem, hogy most boldog vagyok. Ugyanakkor a teljes történet megértéséhez hozzátartozik az is, hogy csak pár

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. 40.145-22/2007. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Képviselők, jegyző, aljegyző és a meghívott vendégek Köszöntöm

Részletesebben

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család ÖSSZEFOGLALÁSOK A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család Karl Vocelka osztrák történészprofesszor, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetének elnöke ismert a magyar szakmai közönség számára. Az elmúlt két

Részletesebben

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz *

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 176 183. o. A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Duray Miklós Varga Norbert: A Biblia és a Korán politika- és gazdaságképe

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete

Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete A Konrad Adenauer és a Fidesz Ifjúsági Tagozata tisztelettel meghívják közös szimpóziumukra Határáttörés Sopronnál Európa beteljesedésének kezdete címmel. Helyszín: Pannonia Med Hotel (9400 Sopron, Várkerület

Részletesebben

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén

Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén Orbán Viktor beszéde a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésén 2012. október 16. Debrecen Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Házigazdák! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektori Konferencia! Hölgyeim és Uraim!

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása

Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása L E C T O R I U M R O S I C R U C I A N U M Bevezetés az egyetemes bölcsességtudományba és a rózsakeresztes útba - 2. este Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása Az ember, a Föld, az

Részletesebben

Megnyílás. 2. összejövetel

Megnyílás. 2. összejövetel Megnyílás 2. összejövetel 25 Előkészítés Üljünk körbe, és középre tegyünk egy gyertyát (ne a szőnyegre csöpögjön!). Ezt gyújtsuk meg a beszélgetés kezdetekor! Keresd ki a mai napra való szentírási részt:

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

- 15 - Ferenc pápa. Rizmayerné Márkus Edit. Ferenc pápa

- 15 - Ferenc pápa. Rizmayerné Márkus Edit. Ferenc pápa Irodalom - 15 - http://epa.niif.hu/00400/00414/00004/pdf/01kocka.pdf Platón: Phaidón, in: Platón összes művei, Európa, Bp., 1984, I. kötet,1019-1121. Jean-François Lyotard: A posztmodern állapot, in: A

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten?

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Október vége van, 2013 októberéé, és jövő tavasszal, ha igaz, Budapesten is beindul a közbicikli rendszer, BUBI néven. Tud róla? Tudja, hogy mi is ez? Érdekli? Szeretné

Részletesebben