Rádiófigyelő Szolgálati használatra

Átírás

1 Rádiófigyelő Hírek München, május 01. Hírek 14:00 Magyarországon hivatalos és nem hivatalos rendezvényeken ünnepelték Május 1-ét. A Felvonulás-téri hivatalos nagygyűlést Nagy Sándor a SZOT főtitkára nyitotta meg. Nagy, többek között szó szerint azt mondotta; hogy Május 1-je Magyarországon azoknak az ünnepe, akik egyre többet dolgoznak, de egyre kevésbé képesek boldogulni. Megállapította; hogy az elmúlt másfél évben a gazdasági stabilizálás megteremtését célzó erőfeszítéseket nem koronázta siker, viszont ezzel szemben növekszik ciz adósság, a költségvetés hiánya és az infláció, ugyanakkor csökkenek a reálbérek és az életszínvonal. A SZOT nevében azt mondottéi; hogy ez a szakszervezet már nem ugyanolyan mint tegnap volt és soha többé nem lesz ugyanolyan mint volt. Ezek után a SZOT Ifjúsági Tanácsának tagja, Tatár Árpád mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a politika csődöt mondott a hétköznapi társadalmi problémák előtt és a megoldás helyett fegyvereit a dolgozókkal szemben csörgeti. Leszögezte: Az országnak olyan vezetőkre van szüksége akik hétfői mondanivalójukat kedden is vállalni tudják. Aki nem ilyen, azt - mint megjegyezte - tisztelettel felkérik, hogy álljon fére. Grósz Károly főtitkár felszólalásában azt állította, hogy az MSZMP helyes, korszerű politikájával képviseli mindenekelőtt a munkások érdekeit. Szocializmus ellenes erők megnyilvánulásának minősítette azokat a bírálatokat, amelyek kétségbe vonják az MSZMP őszinte szándékát. +++

2 Rádiófigyelő Az MSZMP és a szociáldemokrácia I München, május 1. (Kármentő Imre) Magyar híradó j : Kommunista vezetők újabban szívesen emlegetik az állítólagos rokonságot pártjuk és a szociáldemokrácia között. A Grósz-féle pártvezetésnek ez a törekvése kapott hangzott azon a nemzetközi konferencián, amelyet április végén bonyolított le a kommunista párt Társadalomtudományi Intézete. A szociáldemokrácia és a nyugati politikai rendszerek címmel megtartott kétnapos eszmecserén az intézet helyettes vezetője azt állította, hogy az MSZMP történelmi folytatója a magyarországi kommunista és szociáldemokrata mozgalomnak. Ugyan talán csak ő tudja, miképpen lehetett a magyar szociáldemokráciának a folytatása az az MSZMP, amelyik mindig is a Magyar Kommunista Pártot, illetve a KMP vallotta történelmi elődjének és előzménynek. Hogy csak egyetlen példát mondjak a pártkongresszusok sorszámozása is ezt mutatja. Azt viszont mindenki tudja, hogy a magyar kommunista és a szociáldemokrata apárt 1947-ben nem asszimilálódott egymáshoz, hanem az elődjét mindenesetői felfalta az utóbbit. Az idősebbek még jól emlékeznek rá, hogy az erőszakkal egyesített pártban tűzzel-vassal irtották a szociáldemokrata hagyományokat, sőt nem csak azokat, de sokszor magukat a szociáldemokratákat is, akik közül soknak börtön, internálás, politikai megsemmisülés lett a sorsa. Az MSZMP mind a mai napig nem tagadta meg a proletárdiktatúra elméletét, nem utasította el ünnepélyesen a leninizmust. A belső pártirányítás mindmáig a demokratikus centralizmusnak elkeresztelt diktatórikus rendszerre épült. A vezetőség csak a legutóbbi két-három évben tett némi engedményt az utóbbi tekintetében, elismerve a különféle politikai platformok, pártonbelüli létezésének szabadságát, de még mindig vonakodik megadni a frakciók létjogát. \ A pártvezetés többségi csoportja nem hajlandó engedni a reformszárny sürgetésének, nem akar rendkívüli pártkongresszust összehívni. Pedig ez hozhatná meg a tényleges fordulatot afelé, hogy bolsevik jellegű pártból szociáldemokrata jellegűvé váljék az MSZMP, ami egyébként csakugyan nélkülözhetetlen feltétele a valóságos magyar demokrácia létrejöttének és megmaradásának. A (..?) mélységesen őszinte vizsgálata és feltárása helyett a jövőt megalapozó mélyreható változások helyett a Grósz-féle pártvezetés fogcsikorgatva megadott engedményekkel próbálkozik. Kénytelen azonban lépésről-lépésre hátrálni és ez tovább rombolja presztizsét. Ebben a szituációban egyenesen groteszk módon hat Grósz kijelentése: miszerint az MSZMP erkölcsi kötelességének tartja, hogy segítse a feltámadott szociáldemokrata pártot. A szociáldemokraták aligha köszönik meg neki

3 Rádiófigyelő ezt a nagylelkűséget, de ez az ő dolguk. Mindenkire tartozik viszont az a kérdés, miért van szükség Grósz szerint is külön szociáldemokrata pártra, ha egyszer az MSZMP a szociáldemokorata hagyományok folytatója. Bár a mind aktívabban politizáló magyar társadalmat nem tartom naivnak, a magukat szociáldemokratává átfestő' kommunisták láttán néha azért szeretnék felkiáltani, vigyázat mázolva il /se

4 Rádiófigyelő Szaporodó névtelen levelek -r München, május 1. (Román István) Magyar híradó A Népszava március 29-iki számában arról panaszkodik, hogy az utóbbi két hónapban feltűnően megszaporodtak a névtelen levelek szerkesztőségének postájában és jócskán akadnak hamis névvel ellátottak. Ezt állapítja meg: - A felháborodott hangú levelek többségére írott válaszok a címzett ismeretlen megjegyzéssel kerülnek hozzánk vissza. Leírva a fővárosi tanács egyik fiatal főosztályvezetőjének tapasztalatait is, aki előzőleg egy budapesti peremkerületben volt VB. titkár. Ő elmondta, hogy új beosztásának alig három hónapja alatt több névtelen vádaskodó, rágalmazó, bejelentő levelet kapott mint azt megelőzően VB. titkárságának majdnem két éve alatt. A levelek legtöbbje csip-csup ügyekről szól, de mindegyikre jellemző, hogy a riasztók a bűnösökkel szemben példás szankciót követel. Ehhez hozzáteszi a Népszava újságírónője: - Megrágalmazni valakit tények, bizonyítékok nélkül x névtelen nincs ennél riasztóbb jelenség. Ezt a megállapítást tovább fűzném. Van ettől is riasztóbb jelenség ha egy lap névtelen leveleket kezd el közölni és erre is vannak már példák, az újsütetű magyarországi lapokban. Előfordulhat, hogy valamelyik szerkesztőség egy névtelen levélben fontos közérdekű bejelentést lát vagy látni vélt, de akkor utána jár, utána kell járnia (...?) nem kell azonban jogtudósnak lenni, hogy az ember tudja a sajtógengszterizmus tipikus esete névtelen és egyben rágalmazó levelek közlésével tenni egy kelendővé egy lapot. Az ilyennek (...?) speciális közönsége, azok akik az alantas pletykák hallgatásának és továbbadásának szerelmesei, de egy ilyen olvasó rétegre csak a legalacsonyabb színvonalú lapok építenek. A másik riasztó jelenség a magyar sajtóban az ellenőrizhetetlen, de szenzációsnak ható hírek elburjánzása. Sajnos erre is vannak példák. A magyarországi sajtószabadság kibontakozása biztató, de idejében észre kell venni, hogy egyes lapok hová süllyednek.

5 Rádiófigyelő - Érdemes még Kovács Ildikó cikkére visszatérni és járó következtetéseiből idézni: i - Nézeteltéréseinket jószerével csak bunkóval tudjuk megoldani Sanda módon névtelenség mögé bújva. Tolerancia? Mi az? Hiányzik a demokráciára való edzés. Ha egyikük sem ijeszt még valamivel. Van íratlan sajtóerkölcs is, hogy az írott jogról ne is szóljak. +++ il /se \

6 . ' -. -! Rádiófigyelő Akadémiai napok _! (Juhász László) y München, május 1. Magyar híradó Az Európai Protestáns Szabad Egyetem akadémiai napjairól tudósít Juhász László az ausztriai Felsőőrről - Felsőőr csak az április 4-iki bevásárló invázió alkalmával látott több magyar rendszámú gépkocsit mint ezekben a napokban. Az akadémiai napok résztvevődnek ugyanis csaknem a fele hazai magyar és ugyancsak sokat ingázó, akik reggel átjönnek Magyarországról, meghallgatják az előadásokat este pedig hazatérnek. Az akadémiai nem itt a helyszínen hanem Bécsben a belvárosi református templomban nyitotta meg szombaton délután a szabadegyetem elnöke Bártfai Gyula. Ott hangzott el az első előadás is. Csoóri Sándortól, Mi a magyar címen. Az előadó a jelenlegi válsághelyzetből arra a következtetésre jutott, hogy abból csak sajátos magyar úton juthat ki a nemzet, a most folyó úgymond szárazforradalom segítségével. Vasárnap délelőtt a felsőőri református templomban megtartott istentisztelet után Gyenge Imre lelkész Felsőőr múltjával ismertette meg a vendégeket. Kende Péter délutáni előadását: Mi a magyar nyugatról nézve Csoóri Sándor vezette be. Rámutatott az előadó által szerkesztett Párizsi magyar fűzetek fontosságára, és kiemelte a nyugati magyar rádiók és sajtók jelentőségét a magyar változásokban. Ezzel magyarázta, hogy az elmúlt 15 évben a magyar nép sokkal bölcsebben viselkedett mint a kormány. Csoóri szerint a tavalyi őrségváltás után várt változás eddig még nem következett be. Nem az az utódlás ha Kádár után Grósz jön, hanem ha egy rossz rendszer után jó jön - mondotta Csoóri. Kende Péter szerint a magyar jelenleg ébredő éppen talpraállni készülő nemzet. Mint mondotta: ma is forradalom van Magyarországon, amelynek célja békés eszközökkel a rendszer megváltoztatása. A magyarságnak ha eljut a demokráciához és a piacgazdálkodáshoz olyan magyarságképet kell kialakítania, amely harmónikusana bele tud illeszkedni az európai környezetbe. Ha ez nem sikerül akkor a jövő magyarságával ugyanolyan problémák lesznek mint a tegnapival. A talpraálló nemzet nem engedheti meg magának, hogy egy narancshéjjon csússzon el - mondotta Kende. Vasárnap este Domahidi Miklós nyugati magyar író életművét Takolczay Lajos irodalomtörténész méltatta. A közönség részlelteket hallott az író készülő könyvéből a Zsoldos regényből. Szigethi Géza irodalomtörténész Domahidi 1849-es történelmi regényét elemezve I.,' «

7 Rádiófigyelő rámutatott 1849-ben letettük a fegyvert, 1956-ban azonban kiverték a kezünkből. Tanuljunk meg úgy helytállni, hogy többé ne tudják kiverni a kezünkből a fegyvert mondotta. - A mai főelőadás témája Magyarországi változások és a határontúli kisebbségek. Tamás Gáspár Miklós az erdélyi magyarság helyzetét -elemző fejtegetését, valamint a felvidéki, délvidéki és kárpátaljai magyarság sorsát vizsgáló kiegészítő előadásokat idő hiányában holnapi, keddi híradóban ismertetjük. +++ il /se s

8 Rádiófigyelő Platformok (Gordon Tamás) München, május 1. Magyar híradó Miközben Grósz Károly egyre sűrűbben morfondírozik a platformszabadság kérdéséről, a kommunista párt-berkekben nemigen talál meghallgatásra. Másodlagosnak tűnik, hogy a pártvezetés elfogadja-e vagy sem. Fontosabb, hogy igen,is léteznek platformok, amelyek, ha úgy tetszik sürgetik az önmagukkal való szembenézést. Bizonyítéka ennek, hogy a Békés megyei pártértekezlet is azokhoz csatlakozik, akik rendkívüli kongresszus vagy pártértekezlet összehívását követelik. Hasonlóan döntött a soproni városi MSZMP-értekezlet is. Egy ilyen kongresszus óhatatlanul a reform és a konzervatív szárny megmérettetését jelentené és kiderülne, hogy a centrum, amelyhez állítólag a pártfőtitkár is tartozik csak langyos, igazából nem vállalt vélemények gyűjtőhelye. A pártkongresszus vagy értekezlet tisztázhatja a kommunista párton belüli erőviszonyokat. Es utána talán már nem kell kétértelmű rébuszfejtésekbe bocsátkoznunk, amikor az olyan felszólalásokat értelmezzük, mint például Szűrös Mátyásé az Országosgyűlés elnökéé. Orosházán a minap elismerte, hogy a parlament összetétele vitatható, nem tükrözi a belpolitikai helyzetet. De akkor miért tartja legitimnek, jogszereűnek? Miért ennek az Országgyűlésnek kell szerinte jóváhagynia az új választójogi törvényt, avagy a párttörvényt? - akkor, amikor maga is kívánatosnak tartja, hogy visszaállítsák a törvényhozás megfelelő szerepét és tekintélyét. +++ zsó /se

9 Rádiófigyelő i Segítség a szegényeknek (Gordon Tamás) München, május 1. Magyar híradó A Magyar Vöröskereszt és a Független Kisgazdapárt XXII. kerületi szervezetei közös akciót indítanak a kerület szegényeinek megsegítésére.. Fölkérik a lakosságot, hogy holnaptól nélkülözhető ruhaneműjét juttassa el a Vöröskereszt XXII. kerületi Kossuth Lajos uti helységébe. +++

10 ,- Rádiófigyelő ' 9 Nagygyűlés München, május 1. Magyar híradó ~Elsőként Zsillé Zoltánt kapcsoljuk Budapestről. Sikerült-e megbirkóznod a roppant széles körű választékkal, mint a Szabad Európa Rádió egyetlen tudósítója? - Ha nem egy szál tudósítót küld, hanem a hazai sajtó és rádió munkatársai is neki dolgoznak, átfogó képet a független demokratikus magyar szakszervezetek népligeti majálisáról, akkor is helikopteres stáb sjegítségével tudott volna adni. Rengeteg stand, rengeteg látni, hallani és olvasni való a mai egyetlen napilappal a Szocáldemokrata Népszavával, egész napos program a Jurta Színházban, ahol a demokratikus pártok és szervezetek félóránként adják át egymásnak a helyet. És rengeteg ember, talán csak a rendőrök között 101 és 120 közötti számokat viselő civilrendőrök tudnék megbecsülni, hogy 80 vagy 120 ezer ember van-e jelen. Mert állandóan mozgásban vannak, jönnek és mennek, minden korosztály, nagyon sok gyerek. És rengeteg ismerős, barát, akik örömre, ünneplésre nemigen van más okuk ebben az országban az embereknek, egymásnak örülnek és függetlenségüket ünneplik. Ezzel a mai nappal vissza szeretnénk venni egy gyönyörű ünnepet - mondotta Forgách Pál a \TDDSZ országos választmányának tagja, a délelőtt 11 órakor a Jurta Színházban külföldi szakszervezeti küldöttek részvételével tartott szolidaritási nagygyűlésen. Ez a nap sokak tudatában a kötelező díszes felvonulások napja, amelyen harsogó indulók dallamára hatalmas oltárképszerűen felnagyított fényképek alatt munkaverseny-sikereket hirdető táblákkal vonul el jóságos vezetői előtt a munkásság. Ebből nem sok maradt a Jóságos vezetőknek mára. A városligeti nagygyűlés, amelyből néhány képet csak a televízióból láttam, hiszen nem arra érkeztem, részvevőinek száma körülbelül úgy aranylott a népligetihez, mint a március 15-iki hivatalos és nem hivatalos ünnepségek közönsége. Nagy Sándor bevezető szavait hallgatva Grósz Károly, a főszónok idegesen dobolt az ujjaival, mint az a vendég, akit idegesít a túlságosan közlékeny kiszolgáló személyzet. Grósz heves kirohanást intézett az előző vezetés ellen,. amely mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozott az országnak. Erre a demagógiára nem is igen lehet másképp válaszolni, mint azzal a népligeti transzparenssel, mely világosan megmondja, hogy a Grósz-féle vezetés is ugyanahhoz az

11 Rádiófigyelő előző, és remélhetőleg nem hosszú életű vezetéshez sorolja és a történelem lomtárába kívánja. A felírat így szólt: Hat a lomtalanítás. Egy szendvicsember vakmerően ezt írta a mellére: Éljen Grósz Károly, de mielőtt a tömegből valaki kézzel foghatóan kifejezhette volna a véleményét, gyorsan megmutatta a hátát: 5000 forintból. A Jurta Színházba eljutni nem volt könnyű dolog, és jó egy órába tellett, hiszen a tudósító is percenként bukkant egy-egy régi ismerősre. Ahogy mondani szokták, valóban mindenki ott volt. És ott van, hiszen a programok, politikai és kulturális rendezvények késő estig tartanak. Délelőtt még azt hirdette a (...) ezeknek még egy rendes esőre sem telik. Sajnos délutánra kiderült, hogyha (...) igen, és eleredt az eáő. De az emberek maradtak. A fiatal független szakszervezetek 10 fácskát ültettek el a Népligetben, amely őket magukat jelképezi, az eddig megalakult nyolc független szakszervezetet, közös képviselőformában független szakszervezetek demokratikus ligáját, egy fát pedig a Szolidaritás küldöttsége ültetett el. Képviseltetik magukat a Munka Világszövetség és a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége is. Amint Forgách Pál rámutatott, az ő barátságukon, figyelmükön, szolidaritásukon is múlik, hogy sikerül-e amire vállalkoztunk. Sikerül-e visszaadnunk a hozzánk csatlakozóknak az összefogás élményét, a közös fellépés örömét. Sikerül-e fölébresztenünk a munkásmozgalom régi hagyományait egy kihagyott emberöltő után? Sikerül-e a kaparj kurta ideológián felülemelkedni? Sikerül-e az önzés, gyűlölködés, irigység, kapzsiság helyébe a szolidaritás eszményét állítani? Sikerül-e a széttagoltság, bezárkózás helyébe a közösség élményét visszaadni? Ez a mai majális itt a Népliget füvén ennek első próbája. Romhányi László a Jurta Színház igazgatója gulyás levessel vendégelt meg, az ő szobájában alakult ki egy rögtönzött beszélgetés a Magyar Filmhíradó munkatársaival, írókkal, művészekkel. A részt vevők egyetértettek abban, hogy mindezekben a nehéz feladatokban a Szabad Európa Rádiónak is fontos szerepe marad, részese kell, hogy legyen, mert hiszen része a magyar sajtónak és kultúrának. +++ zsó /se