Pandur Béla: Számítógép hálózatok I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pandur Béla: Számítógép hálózatok I."

Átírás

1 Szerződés száma: HU Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Műszaki Informatika Tanszék Az alkalmazott informatikai képzés regionális fejlesztése. Pandur Béla: Számítógép hálózatok I. Utolsó aktualizálás: 2008 január 1

2 Tartalom jegyzék 1. Bevezetés Előszó Számítógépes hálózatok kialakulása Számítógép hálózatok létrehozásának céljai Hálózati struktúrák Hálózati hardver Összekapcsolt hálózatok l Hálózati szoftver Rétegek tervezési kérdései Terminológia Összeköttetés alapú és összeköttetés nélküli szolgálat Szolgálatprimitívek Hálózatszabványosítás Fizikai réteg Elméleti alapok A fizikai csatorna jellemzői Vonalak megosztása Távközlő hálózatok kapcsolástechnikája Az adatátviteli közeg Koax kábelek Csavart érpáras kábelek Fényvezető-szálas kábelek Adatátviteli módszerek Analóg és digitális átvitel Modulációs protokollok Hibajavító és adattömörítő protokollok Kódolás alapsávú rendszerekben Digitális átvitel Áttekintés Karakterek ábrázolása Aszinkron soros átvitel ISDN Asynchronous Transfer Mode (ATM) hálózatok 71 2

3 1. BEVEZETÉS 1.1 Előszó A számítástechnika a többi iparághoz viszonyítva fiatal, de fejlődési sebessége meghaladta minden más iparág fejlődési sebességét. A korábban önálló területek: az információ gyűjtése továbbítása tárolása feldolgozása egyre közelebb kerül egymáshoz. A felhasználó szeretné a bárhol rendelkezésre álló információt gyorsan elérni, és hatékonyan felhasználni. Nem egy számítógéppel akar kapcsolatba lépni, hanem azzal információval, amit számítógépek sokasága hordoz. A hálózatok elterjedése számos társadalmi és morális problémát is felvet. A hálózat lehetővé teszi, hogy az azonos nézeteket vallók nagy távolságból is közös hirdetőtáblákon tegyék közé eszméiket, levelező csoportokat hozzanak létre. A szabad információ áramlás akkor válik problémává, ha olyan eszmék és csoportok kapnak teret, melyek a társadalmat érzékenyen érintik. ( Vallás, szex, terrorizmus. ) A jegyzetben csak műszaki kérdésekkel foglalkozunk, és csak ott érintjük a jgi és morális vonatkozásokat, ahol ez elkerülhetetlen ( védelmi stratégiák ) Számítógépes hálózatok kialakulása Az első számítógépek elszigetelten, hatalmas termeket kitöltve mindössze néhány kivételezett számára voltak elérhetőek. Az intézmény teljes számítástechnikai igényét egyetlen gép szolgálta ki. A gépek szaporodásával ezt a modellt felváltotta a különálló, de egymással összekapcsolt számítógépek rendszere. Az ilyen számítógép rendszereket nevezzük hálózatoknak (computer networks). Számítógép hálózatnak az információcserére alkalmas, autonóm gépek rendszerét tekintjük. A meghatározás két lényeges eleme az önállóság, és az 3

4 információcsere képessége. Nem tekinthető számítógép hálózatnak egy olyan rendszer, ahol egyértelműen mester-szolga kapcsolat van a gépek között. Az információ elérésén túl megjelent egy másik igény is, hogy egy nagy feladatot, párhuzamosan, osztottan oldunk meg (distributed processing). Az osztott feldolgozás elsősorban a számításigényes feladatok gyors megoldására alkalmazható eljárás, amikor is több, egymással hálózatba kötött gép egy felügyelő gép irányítása alatt párhuzamosan dolgozik a globális probléma részfeladatainak megoldásán, ezáltal a teljes megoldáshoz szükséges időt töredékére csökkenthetjük. A központosítás és az elosztott rendszerek viszonya az elmúlt években sok vita tárgya volt. Napjainkban a nagyvállalati rendszerek többsége biztonsági okokból a központosítás felé hajlik, de a központi erőforrás nem egy számítógép, hanem egy számítógép csoport. A számítógép hálózatok fejlesztésében meghatározó szerepe volt az amerikai védelmi minisztériumnak ( U.S. Department of Defense, DoD). Egy olyan parancsközlő hálózatot kívántak létrehozni, ami túléli az atomháborút (1965, a hidegháborús korszak csúcsa.) A fejlesztéseket a minisztérium kutatási részlege (Advanced Research Agency) szerződésekkel és ösztöndíjakkal támogatta. Az első csomagkapcsolt hálózat létrehozásával a Rand Corporation (Paul Baran ) 1960-as évek elején. A kutatás University of California (UCLA) illetve a Massachusetts Institute of Technology bevonásával folytatódott. Az elméleti tanulmányok alapján egy olyan hálózat megépítésére írtak ki tendert, ami csomóponti gépekből (Interface Management Processors) áll, melyeket adathálózat köt össze. Az adathálózatnak működőképesnek kell maradni akkor is, ha egyes csomópontjai megsemmisülnek. Egy IMP maximum 8063 bites üzenetet küldhet, amit legfeljebb 1008 bites csomagban kell továbbítani. A tenderre 12 cég jelentkezett. A megbízást a cambridge-i BBN tanácsadó cég nyerte. Az első rendszerben Honeywell DDP-316 számítógépeket használtak, 56kbit/sec sebességű vonalakkal összekapcsolva. Az első csomópontot 1969 őszén állították fel az UCLA-n. Decemberre már négy csomópont működött az alhálózaton (UCLA, UCSB, SRI, Utahi egyetem), amely ekkor kapta az (Advanced Research Project Agency) az ARPAnet nevet. 4

5 1.1 ábra Az ARPANET hálózata 1971-ben 1971-ben tizenöt csomópont működött az ARPAnet-en, 1972-re pedig harminchétre nőtt a számuk. A csomagkapcsolt hálózat elvei, lényege azóta sem változatak. Ezzel elkezdődött a hálózat terjeszkedése és technológiai fejlődése. A hetvenes évek végére kiépültek a kapcsolatok az ARPANET és más hálózatok között. A világot ettől kezdve egy globális számítógépes hálózat fonja be. Az 1980-as években a hálózatoknak ez a hálózata melyet összefoglaló néven Internetnek neveztek, rohamos ütemben nőtt. Ekkor kezdték közhasznú célokra alkalmazni. Az igazi karriere a 90-es években kezdődött, mikor az üzleti élet kezdte felfedezni magának. Ettől kezdve vált napjaink leginkább emlegetett, nagy lehetőségeket kínáló területévé. A robbanásszerű fejlődésben nagy szerepe volt annak, hogy az Internet lehetővé tette a levelezést. A fejlesztésekben nagy szerepe volt a svájci CERN laboratóriumában Tim Barns-nak. Barns valójában nem épített új rendszert, csak könnyen használhatóvá tette a meglévő elemeket. Az elterjedést nagyban 5

6 elősegítette egy új alkalmazás a World Wide Web megjelenése. A WWW-hez írt böngészőprogram a Mosaik ( National Center for Supercomputer Agency fejlesztés ) megjelenése után egy év alatt a WWW szerverek száma 100-ról 7000-re emelkedett. 1.3 Számítógép hálózatok létrehozásának céljai A hálózat mai célja, hogy a felhasználó ne egy számítógéppel, hanem a hálózat erőforrásaival kerüljön kapcsolatba. Ez a felfogás sok előnnyel jár. Lehetővé teszi az erőforrások megosztását. A rendszerben levő erőforrások (tárolók, nyomtatók) a jogosultságtól függően elérhetők bárki számára. Nagyobb megbízhatóságú működést eredményez, hogy az adatok egyszerre több helyen is tárolhatók, az egyik példány megsemmisülése nem okoz adatvesztést. Az azonos funkciójú elemek helyettesíthetik egymást. ( Több nyomtató közül választhatunk ) Gazdaságosan növelhető a teljesítmény. A feladatok egy nagyszámítógép helyett megoszthatók több kisebb teljesítményű eszköz között. Általában tízszeres teljesítmény százszoros árat jelent. A megosztás tehát rendkívül gazdaságos. A közösen használt eszközökből kevesebb példányra van szükség mint egyébként. Elérhetővé válnak a központi adatbázisok. Ezek az adatbázisok sok helyről lekérdezhetők, és sok helyről tölthetők. Csak így képzelhető el pl. egy valóban aktuális raktár vagy megrendelés állomány kezelés egy nagyvállalatnál. A hálózati rendszer kommunikációs közegként is használható. Ez a terület a leggyorsabban fejlődő ág. Ide tartozik az elektronikus levelezés, a hálózati telefon és a videó átvitel is. Központi programtárolás és kiszolgálás. A programokat nem feltétlenül kell a saját gépünkön tárolni. Elképzelhető, hogy a programok csak a futtatás idejére töltődnek le a gépünkre, és a használatért eseti bérleti díjat fizetünk. 6

7 Saját hálózatokon ennek a megoldásnak az az előnye, hogy mindig az aktuális verzió fog futni a felhasználó gépén anélkül, hogy ezzel külön kellene foglalkoznunk. A korszerű vállalati rendszerekben általában helyi programtárolás van, de futtatás előtt a rendszer ellenőrzi, hogy a példány megegyezik-e a szerveren tárolttal. Ha szükséges frissíti a programot és letölti a hiányzó komponenseket. 1.4 Hálózati struktúrák A hálózati struktúrák és a fogalmak meghatározásában a mai napig érvényesek az ARPA ( Advanced Research Project Agency ) által kidolgozott elvek. Hosztoknak (host) nevezzük azokat a gépeket, amelyekben a felhasználó program fut. Kommunikációs alhálózat ( communication subnet ) köti össze a hosztokat. Az alhálózat az összeköttetést biztosító csatornákból és kapcsológépekből áll. A csatornát (channels) szokás még vonalnak, áramkörnek, vagy több vonal esetén trönknek is nevezni. Figyeljük meg, hogy a hoszt nem része az alhálózatnak! A kapcsológép ( Interface Message Processor ) az interfész üzenet feldolgozó gép. Feladata, hogy a bemenetére kerülő adatot meghatározott kimenetre kapcsolja. Fizikailag ez lehet egy speciális gép (pl. router), de lehet egy számítógép része is (pl. hálózati kártya). 7

8 1.2 ábra. Kommunikációs alhálózat Egy IMP-hez egy hoszt is tartozhat, de egy IMP-hez több hoszt is kapcsolódhat. Az egy IMP több hoszt a nagytávolságú hálózatokra jellemző. 1.5 Hálózati hardver A hálózati technológiák alapvetően két csoportba sorolhatók Adatszóró hálózatok kétpontos ( pont-pont ) hálózatok. Az adatszóró hálózatok egyetlen kommunikációs csatornát használnak. Ha egy gép elküld egy üzenetet, azt valamennyi gép megkapja. Ezeket az üzeneteket csomagoknak ( packets ) hívjuk. A feladót és a címzettet a csomag címmezőjében lehet megadni. A fogadó megnézi a csomag címmezőjét, és csak azokkal a csomagokkal foglalkozik, amit neki címeztek. Az adatszóró rendszerek általában lehetővé teszik, hogy valamennyi gépnek egyidőben küldjünk üzenetet. Ezt az üzemmódot hívják adatszórásnak (broadcasting). Ha a gépek egy csoportját címezzük meg ez a többesküldés 8

9 (multicasting ). A többesküldést a címmező egy speciális bitjének beállításával jelöljük, és maradék n-1 címbit jelöli a csoportot ábra. Adatszóró hálózatok A kétpontos hálózatokban a gépek párosával kapcsolódnak egymáshoz. A lényeg, hogy minden üzenet egy adott ponttól egy másik címezhető pontra kerül. Egy IMP több IMP-hez is kapcsolódhat, de az adatot mindig címzetten egy szomszédos IMP-re küldjük. A csomagot az IMP teljes egészében veszi,kiértékeli és továbbküldi. Ezeket a hálózatokat szokás tárol- és továbbít ( Store and forward ), vagy csomagkapcsolt ( packet-swiched ) hálózatnak nevezni. A nagykiterjedésű hálózatok többsége ( a műholdast kivéve ) ebbe a csoportba tartozik. Ha a csomagok mérete állandó, akkor celláknak is szokás nevezni. Ha egy csomóponthoz több másik is csatlakozik, akkor fontos kérdés, hogy a lehetséges útvonalak közül a rendszer melyiket választja ( routing ). 9

10 Csillag Gyűrű Fa Metsző gyűrű Teljes 1.4.ábra. Jellegzetes pont-pont topológiák A hálózatok további szempontok szerint is csoportosíthatók: kiterjedés használat jelege átviteli köteg A hálózat kiterjedése szerint Személyi hálózatok (Personal Area Network) néhány 10m Viszonylag kis sebességű (115kbit/sec-4Mbit/sec), kevés eszköz összekapcsolására alkalmas rendszerek. Elsősorban kényelmi szempontok indokolják az alkalmazást (mobil telefon, PDA, nyomtató). Lokális hálózat ( Local Area Network ) 10 m 2 km átmérõjű. Egy vállalat, egy intézmény területén belül marad. Nagysebességű (1Mbit/sec-10Gbit/sec), alacsony hibaarányú hálózat. 10

11 A jogi szabályozás szempontjából lényeges kérdés, hogy a vállalat területén belül marad, mivel így nem minősül távközlésnek, amit minden ország erőteljesen szabályoz, és meghatározott szolgáltatóknak engedélyez csak. Városi hálózat ( Metropolitan Area Network ) 1 30 km átmérõjű, egy várost átfogó hálózat. Nagysebességű (100Mbit/sec-10Gbit/sec), alacsony hibaarányú hálózat. Nagykiterjedésű ( Wide Area Network ) hálózatok. Földrajzilag nagy kiterjedésű, országokat, földrészeket átfogó nagy hálózatok. Jellemző sebesség 1Gbit/sec-10Gbit/sec, alacsony hibaaránnyal. Korábban a hálózatok között jelentős különbségek voltak sebességben és hibaarányban. A legfontosabb probléma a szűk sávszélesség jó kihasználása volt. Mai hálózatainkban nincs számottevő különbség sebességben és hibaarányban a hálózat mérete alapján. A működés jellegzetességeit a késleltetési idő határozza meg. Egy WAN hálózat késleltetése 0,5 2 másodperc is lehet. A késleltetési idők korlátozzák a on-line beavatkozásokat, és az üzenetek jó hatásfokú nyugtázott átvitele is új eljárások kidolgozását igényelte. (Képzeljük el, hogyan vezetnénk úgy egy gépkocsit, hogy a kormány és a fék minden mozdulatunkat 1 másodperc késéssel követné.) Kialakulóban van egy, a néhány 10 cm hatósugarú hálózatot használó alkalmazások csoportja is. A nagyteljesítményű számítógépek moduljai közötti kommunikáció céljaira fejlesztették ki, de számos más, érdekes alkalmazást találhatunk ebben a csoportban is. A használat jellege szerint: nyilvános ( public ) zárt hálózatok vannak. Nyilvános hálózat akkor, ha ahhoz ( megfelelő díjazás mellett ) bárki hozzáférhet. Az átvitel jellege szerint: vezetékes rádiós 11

12 megkülönböztetés szokásos. Az üvegszálas kábelek, vagy a lézeres pont pont összeköttetések használat szempontjából vezetékes jellegűek. A rádiós rendszerek jellemzője, hogy nincs fizikailag kitüntetett cél, üzenetszórás jellegűek. A vezeték nélküli hálózatok alkalmazása gyorsan terjed magasabb áruk és rosszabb minőségi jellemzőik ellenére. A felhasználó mobilitását biztosítják. A felhasználó mobilitása néhány speciális problémát is felvet, pl. nem tudom előre, hogy a hálózat melyik részén kell kiszolgálnom. Hogyan irányítsam a neki szóló üzeneteket, ha a tartózkodási helye változik? Egy jellegzetes alkalmazás a repülőgépen telepített LAN hálózat. Az egész LAN mozog a WAN hálózaton belül. A címzés megoldásról a forgalomirányítási részben lesz szó ábra. Mozgó LAN hálózat 1.6. Összekapcsolt hálózatok A világon nagyon sok, és sokféle hálózat létezik. A különböző hálózatok összekapcsolására szolgáló eszközök az átjárók (gateway). Az átjáró alkalmas különböző hardvert és különböző szoftvert tartalmazó hálózatok összekapcsolására. Az összekapcsolt rendszerekben természetesen csak azok a funkciók működőképesek, melyek mindkettőben léteznek. Az összekapcsolt hálózatokat hívják internetwork-nek, vagy internet-nek. Az internet WAN hálózattal összekapcsolt LAN-ok csoportja. 12

13 Fogalmilag fontos, hogy a WAN hálózat tartalmaz hoszt-okat. A WAN hálózaton belül az átviteli vonalak és a routerek együttese az alhálózat, amely nem tartalmazza a hoszt-okat. Az alhálózat és a hoszt általában a tulajdonosok szerint is elkülönül. Az alhálózat a szolgáltató tulajdona, a hoszt ( a felhasználó gépe ) a felhasználóé. A továbbiakban az internet kifejezést ( kis kezdőbetűvel ) általában az összekapcsolt hálózatokra, az Internet ( nagy kezdőbetűvel ) a ma elterjedt világméretű hálózatra alkalmazzuk. 1.7 Hálózati szoftver A hálózati szoftver alatt azokat a szoftvereket értjük, melyek a hálózat működtetésével kapcsolatosak. A hálózati operációs rendszerek nem tartoznak a hálózati szoftver fogalomkörébe, bár a működéshez elengedhetetlenül szükségesek. Protokollok ( Protocols ) A számítógépek párbeszédének írott és íratlan szabályait együttesen protokollnak nevezzük. A protokoll egy megállapodás, amit az egymással kommunikáló felek párbeszédének szabályait rögzíti. A hétköznapi életben is vannak protokoll szabályok, amiknek betartása megkönnyíti, megsértése megnehezíti a kommunikációt. Az eltérő szabályok értelmezési nehézségeket okozhatnak. ( Egy bulgár előrehátra mozgatja a fejét, az abban a környezetben nem -et jelent, a nálunk megszokott igen helyett.). A hálózatok bonyolultak, ezért rétegekbe ( layers ) vagy szintekbe ( levers ) szervezik a működést. Minden réteg vagy szint az alatta lévőre épül. Az egyes rétegek célja, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak a felettük lévőnek, és használják az alattuk lévő szolgáltatásait. Minden réteg csak a szomszédos réteggel van kapcsolatban. Az egyes rétegek párbeszédének szabályait a réteg-protokollok tartalmazzák. Példaként nézzünk egy 5 rétegű hálózatot: 13

14 1.6. ábra. Réteg szemléletű kommunikáció Minden réteg formálisan a vele azonos szintű réteggel társalog. Az adat valójában végighalad az alatta lévő összes rétegen, de ezt a rendszer elfedi. Az első réteg alatt van a fizikai közeg ( physical medium ). Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy a fizikai közegben az adattovábbítás mindig analóg jellegű. Az adatot a fizikai közeg valamely tulajdonságának mértéke hordozza. Az egymással szomszédos rétegek között interfész ( interface ) található. Az interfész definiálja a rétegek közötti elemi műveleteket, és azokat a szolgáltatásokat amit nyújt, illetve használ. A rendszerek tervezésének kritikus része az interfészek definíciója. A definíciónak világosnak és egyértelműnek kell lenni, hogy egy réteg a funkciók megváltozása nélkül tervezhető és kicserélhető legyen. Egy új implementációban az az elvárás, hogy pontosan azokat a szolgáltatásokat nyújtsa a felette lévő rétegnek, mint a korábbi. Célszerű, ha az interfészt úgy választjuk meg, hogy az átadandó információ minimális legyen. A rétegek száma is kompromisszum. Ha kevés a rétegszám, bonyolult lesz a megvalósítás. Túlságosan sok réteg lassítja a rendszert, mert a sok interfész programja időt igényel. 14

15 A rétegszemlélet megértéséhez vizsgáljuk meg az emberi kommunikációt. Japán ügyfél Alkalmazás Magyar ügyfél japán / angol / japán tolmács közös nyelv magyar/angol/ magyar tolmács titkárnő közös hordozó FAX levél titkárnő 1.7. ábra. Emberi kommunikáció modellje A modellünkben egy japánnak akarjuk megüzenni, hogy gyönyörűek a cseresznyevirágai. A kommunikáció 3 rétegből áll: Ügyfél (alkalmazás ) tolmács titkárnő. Minden réteg saját feladattal rendelkezik. A tolmács feladata, hogy valami globális (mindkét oldalon értelmezhető) formára hozza az üzenetet, vagy ezt a globális formát alakítsa lokálissá. A tolmácsnak mindegy, hogy az alatta levő réteg (titkárnő) hogyan továbbítja az üzenetet. Neki a vele azonos szinten lévővel kell azonos protokollt (nyelvet) használni. Látható, hogy semmi nem változna, ha a japán/angol angol/magyar párosok helyett japán/francia francia /magyar párosítást használnánk. Cserélhető a titkárnők által alkalmazott hordozó is. Itt is az a fontos, hogy a két oldal azonos szintű rétege értse egymást. (Mindkét oldalon azonos szabványú fax készülék legyen) Ezeket az egyeztetéseket végzik el a különböző távközlési szervezetek. A megállapodások egy része kötelező (szabvány), más része ajánlás. A jegyzetben sokszor hivatkozott OSI modell ajánlás. 15

16 1.8. Rétegek tervezési kérdései Egy hálózatban sok számítógép van, tehát szükség van egy olyan mechanizmusra, ami a küldőt és a fogadót azonosítja. Sok alkalmazásban szükség lehet arra, hogy a célállomások egy csoportját azonosítsuk. Meg kell határoznunk, hogy az összeköttetés egy irányban működjön (szimplex átvitel), változó irányú (fél duplex átvitel) egyidejűleg kétirányú (duplex átvitel) legyen. Célszerű létrehozni külön csatornát a sürgős nem sürgős üzeneteknek. A hibajavítási kódokban is meg kell állapodni, mert mindkét oldalon azonosan kell képezni az ellenőrző részeket. Gondoskodni kell a feldarabolt üzenet darabjainak helyes sorrendbe rakásáról, és meg kell akadályoznunk, hogy egy hiányzó darabra végtelen ideig várjunk. A vevő és az adó sebességét össze kell hangolnunk. Ha a vevő nem tud adatot fogadni, akkor az adást meg kell szakítani. Az üzenetek hosszát is meg kell határoznunk. A túlságosan rövid, és a túl hosszú üzenet is rontja a hatásfokot. A rövid üzeneteket a címrész növeli meg. A hosszú üzenetek akkor rossz hatásfokúak, ha az elküldendő információ sokkal rövidebb, mint az üzenet. (Egyetlen a betű elküldéséhez is teljes keretet kell küldeni!) A párbeszédet folytató folyamat pároknak nem kell tudni arról, hogy az alattuk lévő rétegek egy vagy több folyamatpárt használnak. Egy fizikai csatornán egy időben több magasabb szinten lévő folyamat társaloghat, vagy több fizikai csatornát összevonhatunk a gyorsabb kiszolgálás érdekében. Ha a forrás és a cél között több lehetséges útvonal van, akkor az útvonal kiválasztását is meg kell oldanunk. 16

17 Az útvonal kiválasztásánál nem csak műszaki szempontok érvényesülhetnek. Előírhatjuk, hogy bizonyos országokat kerüljön ki az adatforgalom gazdasági vagy politikai megfontolások alapján Terminológia A rétegek feladatának pontos leírásához definiált fogalmak kellenek. A pontos leírást általában a szabványok használják, hétköznapi használatban bürokratikusnak hatnak, és nehézkesek. ICI Interface Control Information. (interfész vezérlő információ) IDU Interface Data Unit (interfész adatelem) SAP Service Access Points (szolgálat elérési pontok) SDU Service Data Unit ( szolgálati adatelem ) PDU Procol Data Unit (protokoll adatelem) 1.8 ábra. Rétegek kapcsolatai Az n. réteg szolgáltatásokat nyújt az n+1. réteg számára. A szolgáltatások a szolgálat elérési pontokon keresztül hozzáférhetők. Minden szolgálat elérési pont valójában egy cím. A telefon hálózaton pl.: egy szolgálat elérési pont a fali csatlakozó. A csatlakozót a telefonszám azonosítja. A rétegben lévő aktív elemeket entitásoknak hívják. Entitás pl. egy áramkör, vagy egy szoftverfolyamat. Az n+1. réteg kommunikációja úgy valósul meg, hogy átad a SAP-on keresztül egy IDU-t az n. rétegnek. Az n. réteg az alatta lévő rétegeken keresztül cserél SDU-kat a vele azonos szinten lévő réteggel. Az n. réteghez tartozó SDU-t továbbítása érdekében egy entitás feldarabolhatja kisebb egységekre. Ezeket az adategységeket hívjuk PDU- nak. Az n-pdu az n. réteghez tartozó Protocol Data Unit. PDU lehet például egy csomag. 17

18 1.10. Összeköttetés alapú és összeköttetés nélküli szolgálat Az összeköttetés alapú szolgálat tipikus képviselője a telefon. A beszélgetés menete: - felemeljük a hallgatót: tárcsázunk beszélünk letesszük a hallgatót A szolgálat igénybevételéhez először : létrehozunk egy összeköttetést igénybe vesszük a szolgálatot lebontjuk az összeköttetést. Az összeköttetés csőként működik. Az egyik végén betöltött információ a másik végén a sorrend megváltozása nélkül kifolyik Az összeköttetés nélküli szolgálat a levélhez hasonló. Minden üzenet (feladóval és címmel) önálló útvonalon halad. A levelek általában a feladás sorrendjében érkeznek meg. A később feladott levél időnként megelőzheti kézbesítéskor a korábbit. Ez a sorrendcsere az összeköttetés alapú szolgálatoknál nem lehetséges A szolgálatok minőségben (qualiti of service) is különbözhetnek. Vannak megbízható és megbízhatatlan szolgálatok. Megbízható szolgálat tipikusan úgy alakítható ki, hogy minden üzenetet nyugtázunk. (Tértivevénnyel adjuk fel a levelet.) A küldő így biztos lehet benne, hogy az üzenete megérkezett. Lehetséges, hogy nem az üzenet, hanem az üzenet nyugtája veszik el, ami további nehézségek forrása. Egy fájl átvitele tipikusan megbízható szolgálatot igényel. Sokszor megelégszünk azzal, hogy az üzenetünk nagy valószínűséggel célba ér, nem fontos, hogy biztosan odaérjen. (Elküldünk egy kérdést, amire választ várunk. Ha nem kapunk választ, akkor egy idő múlva megismételjük a kérdést. A kérdés nyugtázása nem lényeges.) Elképzelhető, hogy az adattovábbítás folytonossága lényegesebb, mint néhány hiba kijavítása. 18

19 Egy videó kép továbbításánál néhány bit hiba egy pöttyöt eredményez néhány msec-re a képernyőn, ami sokkal kevésbé zavaró mintha ugrálna a gép a késleltetések (hiba javítása, nyugtázás) miatt Az összeköttetés nélküli, nem nyugtázott szolgálatot datagram service -nek is hívják, a távirat analógiájára. Ha fontos a megbízhatóság, akkor nyugtázott datagram szolgálatot (acknowledged datagram service) használunk Szolgálatprimitívek A szolgálat leírására primitívek (primitíves), azaz elemi műveletek (operations) halmaza alkalmas. Ezek a műveletek teszik elérhetővé a szolgálatot felhasználó vagy más entitás számára A kommunikáció viszonylag kevés primitív felhasználásával megoldható. Az egyes primitívek egyeztetett részleteit a protokoll tartalmazza. Ha a két állomás eltérő javaslatot tesz, akkor a protokoll eldöntheti, hogy melyiket választja. A szolgálat lehet megerősített (confirmed), vagy megerősítetlen (unconfirmed). Megerősített szolgálat primitívjei: request (kérés) indication (bejelentés) response (válasz) confirm (megerősítés) Megerősítetlen szolgálat primitívjei: request (kérés) indication ( bejelentés) A primitívek felhasználásával felépíthetünk és lebonthatunk kapcsolatokat. Egy kapcsolat felépítésére a Connect request (összeköttetés létesítésére irányuló kérés) mindig megerősített szolgálat, mert a távoli társfolyamattal egyeztetni kell az összeköttetés felépítéséről. Az adatátvitel lehet megerősített, vagy megerősítetlen. Az összeköttetés lebontása megerősítetlen szolgálat, mert ha megerősítésre várunk, lehet, hogy soha nem tudjuk lebontani az összeköttetést. (A problémára a későbbiekben visszatérünk.) 19

20 A protokollok olyan szabályhalmazok, melyek megadják, hogy a társ entitások az adott rétegen belül milyen formátumban, milyen jelentéssel küldenek egymásnak csomagokat, kereteket, üzeneteket. A szolgálat definiálja az objektumon végrehajtható műveleteket, de nem mondja meg hogyan kell ezeket implementálni. A protokoll a szolgálat implementációja. A protokollok cserélhetők, ha a szolgálat változatlan marad Hálózatszabványosítás A hálózatok világában a fejlődés sokszor megelőzte a szabványosító szervezeteket. Sok olyan megoldás van amit mindenki elfogad, ezek a de facto szabványok ( Pl.: IBM-PC). A szabványosító szervezetek később sok gyakorlatban már elfogadott eljárást, technológiát szabványként is bevezettek. Ugyanakkor sok már működő rendszert nem szabványosítottak. A de jure szabványok jogilag meghatározottak és elfogadottak. Előfordul, hogy a precíz jogi kereteket kitöltő implementáció soha nem születik meg, de a gyakorlathoz jól illeszkedő ajánlást mindenki elfogadja. Valószínűleg nehéz olyan szabvány teljes implementációját elvárni, ahol a feladatok 90%-a a fejlesztési ráfordítások 10%-ával megoldható, a maradék 10% kidolgozása a fejlesztési költség 90%-át igényli. ( Pl.: még nem készült teljes X.500 implementáció) MAP és TOP A hálózatok alapvetően két csoportba sorolhatók: - Van garantált minimális szolgáltatás - Nincs garantált minimális szolgáltatás A nincs garantált minimális szolgáltatás természetesen azt jelenti, hogy a szolgáltatás nagy valószínűséggel rendelkezésre áll, csak nem határozható meg a legkedvezőtlenebb eset. A két csoport eltérő felhasználói igényt takar. Egy gyártósor vezérlésénél, ahol időkritikus folyamatok vannak, magától értetődő, hogy garantálni kell egy adategység legkedvezőtlenebb esetben történő átviteli idejét. Irodai környezetben megelégedhetünk azzal, hogy az adataink többnyire gyorsan célba jutnak, és az is előfordulhat, hogy egy időszakban lassabban 20

21 érnek célba, és ez a lassabban nem definiált.( Szélsőséges esetben egyáltalán nem jut el a célig. ) Az irodai hálózatok alapja Robert Metcalfe 1973-ban írt PhD (M.I.T.) dolgozata. Később a Xerox Corporation-nél fejlesztette ki az ETHERNET-nek nevezett LAN megoldást. A gyors elterjedést elősegítette, hogy az INTEL kidolgozott hozzá egy egy-csipes vezérlőt, ami nagyban egyszerűsítette a kártyák gyártását. Saját irodaautomatizálásához a Boeing az Ethernet-et választotta, és kifejlesztette a protokollkészletét, ami Technical and Office Protocol néven vált ismertté. A gyártás automatizálásában erősen érdekelt General Motors vezérjeles sínre alapozott protokollt hozott létre, a Manufacturing Automation Protocol -t A protokollt sok gyártó azonnal átvette. Szerencse, hogy a két rendszer tervezői együttműködtek, és a felsőbb rétegekben kompatíbilis a két féle megoldás. Harmadikként az IBM jelentkezett a vezérjeles gyűrűre alapozott protokolljával (TOKEN RING), ami karbantarthatóságával, megbízhatóságával mutatott előnyöket. A szabványosító testületben egyik előterjesztés sem kapott abszolút többséget, így mindhárom megoldást szabványosították. IEEE Ethernet IEEE Vezérjeles sín IEEE Vezérjeles gyűrű Az utóbbi években az IEEE és az IEEE jelentősége számottevően csökkent. Szerepüket más ipari protokollok vették át Hivatkozási modellek A gyakorlatban előforduló hálózati architektúrák valamennyien megfelelnek a rétegekből álló modellnek. Különbségek a rétegek számában, és a megvalósított funkciókban vannak OSI modell Az OSI hivatkozási modell (1.9. ábra) a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (Internetional Standards Organization) ajánlása. Hivatalosan ISO OSI (Open 21

22 System Interconnection) modellnek hívják. A csak az elveket tartalmazó ajánlás a hivatkozási modell. A rétegek tevékenységét leíró rész a referencia modell ábra. OSI referencia modell A modell nem specifikálja a rétegek által megvalósított szolgálatokat és protokollokat. Ezekre dolgozott ki szabványokat az ISO, de ezek nem részei a modellnek. A mai, modern számítógép hálózatok tervezését strukturális módszerrel végzik, vagyis a hálózat egyes részeit rétegekbe (layer) vagy más néven szintekbe (level) szervezik, melyek mindegyike az előzőre épül. Az azonos szintű rétegek csak egymással kommunikálnak. E kommunikáció szabályait protokollnak nevezzük, s az egymást követő protokollok halmazát protokoll stack-nek hívjuk. Az elküldeni kívánt üzeneteknek egy ilyen protokoll stack-en kell végigmenniük, amíg elérnek az átvivő közeghez. Az áthaladás során minden protokoll hozzácsatolja a saját információs fejrészét. A felsőbb réteg az alatta lévő réteg szolgáltatásait használja. A rétegek közötti elemi műveleteket (szolgálati primitíveket) a réteginterfész határozza meg. A legfontosabb, hogy ez az 22

23 interfész minden réteg között tiszta legyen olyan értelemben, hogy az egyes rétegek egyértelműen meghatározott funkcióhalmazból álljanak. Ez egyszerűvé teszi az adott réteg különböző megoldásainak a cseréjét, hiszen a megoldások az előbbiek alapján ugyanazt a szolgáltatást nyújtják a felettük lévő rétegnek. A rétegek legfontosabb feladatai : Fizikai réteg: Feladat. biteket juttatni a kommunikációs csatornára, oly módon, hogy az adó oldali bitet a vevő is helyesen értelmezze. Itt határozzuk meg, hogy a kapcsolat egyirányú, kétirányú legyen, a feszültségszinteket, a csatlakozók kiosztását, mechanikai jellemzőket, a hívásfelépítés és lebontás módját. Az átviteli közeg többféle lehet: pl.: sodrott érpár, koaxiális kábel, optikai kábel, rádió hullám. Adatkapcsolati réteg: Feladata a hibátlan adatátviteli vonal biztosítása a hálózati réteg felé. Az átviendő adatokból frame-ket, kereteket formál, továbbítja azokat, nyugtázza az átvitelt, hibajavítást és forgalomszabályozást végez. Gondoskodik arról, hogy a kerethatárokat helyesen ismerje fel a bitsorozatból Adatszóró hálózatok esetén meg oldani a közös fizikai hordozó elérésének szabályozását. Az osztott csatornához való hozzáférést az adatkapcsolati réteg alsó alrétege vezérli( közegelérési alréteg, Medium Acces Conntrol ). A felső réteg a logikai kapcsolatvezérlő alréteg (Logical Link Control). Hálózati réteg: A hálózati réteg (network layer) a kommunikációs alhálózatok működését vezérli. A két végpont közti út kijelölése a legfontosabb feladat. A hálózati rétegbe szokták beépíteni a számlázást is.a torlódások elkerülése is a réteg feladata. Eltérő lehet a hálózatok címzési módszere, különbözhetnek a maximális csomagméreteik és protokolljaik is. E problémák megoldásáért szintén a hálózati réteg a felelős. Üzenetszórásos hálózatokban az útvonal-kiválasztási mechanizmus igen egyszerű, így a hálózati réteg általában vékony, sokszor nem is létezik. Szállítási réteg: A legbonyolultabb réteg az OSI modellben. Feladata a két végpont közötti kommunjkáció létrehozása. Feladata a továbbítandó bitfolyam csomagokra bontása, a beérkezett csomagok helyes sorrendbe rakása, a teljes útvonalra kiterjedő hibajavítás. 23

24 Egy hoszt egy időben több összeköttetést is fenntarthat. A szállítási réteg feladata, hogy az üzeneteket a megfelelő folyamatokhoz rendelje. Egy szállítási folyamathoz több hálózati összeköttetés is tartozhat, és egy hálózati összeköttetés több szállítási folyamatot is kiszolgálhat. A szállítási réteg feladata, hogy elfedje az összeköttetés kapcsolat orientált vagy datagram jellegét. Az alsó három réteg döntően hardver eszközöket jelent, a szállítási réteg és a felette lévő rétegek döntően szoftver megoldások. Különbség az is hogy az alsó rétegek általában egy szolgáltató szervezethez tartoznak, a felső rétegeket a felhasználó tarthatja kézben. A felhasználó a felsőbb rétegek működésére tud hatással lenni. Viszony réteg (session layer) feladata, hogy a felhasználók között viszonyt (session). A viszonyréteg egyik szolgáltatása a párbeszéd szervezése. A párbeszéd egy időben egy- és kétirányú adatáramlást is lehetővé tehet. Fontos lehet, hogy a két oldal ne kezdeményezze ugyanazt a műveletet. Ezt vezérjelek (token) kiadásával oldhatjuk meg. Csak az kezdeményezheti a kritikus műveletet, akinél a token van. A viszonyréteg egy másik szolgáltatása a szinkronizáció, azaz olyan ellenőrzési pontok beszúrása, amelyek a kapcsolat megszakadás esetén lehetővé teszik az adatátvitel folytatását, nem kell az egészet újra adni (egy hosszú fájl átvitele egy modemes összeköttetésen soha nem fejeződne be).. Az ellenőrző pontot megelőző adatok továbbítását nem kell újra megismételni. Megjelenítési réteg (presentation layer) a továbbított információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik. A továbbított információ általában nem egy véletlenszerű bit halmaz, hanem szám betű, dátum, stb. A különböző rendszerekben eltérő módon ábrázoljuk az adatokat. A különböző rendszerek kommunikációja érdekében a lokális szintaktikát átalakítjuk egy globális (absztrakt) szintaktikává, amit minden rendszer a saját lokális szintaktikájává alakítva tud felhasználni. Alkalmazási réteg (application layer) az ahol a felhasználói program vezérli a működést. A program között számos olyan is van, melyekre széles körben van igény, általános megoldásuk célszerű, vagy csak így működőképes a dolog. 24

25 Gyakori feladat a fájl átvitel (file transfer). Az állománytovábbításhoz sorolható az elektronikus levelezés, távoli adatbázisok elérése. Itt megoldandó az eltérő fájlrendszerek kezelése, szövegsorok kezelése, stb. ( Egy UNIX szerverről le tudunk másolni egy fájlt egy DOS t használó gépre. A világon működő sokféle terminál sem kompatíbilis egymással. Eltérő a kurzor mozgatás, beszúrás, törlés, stb. Az egyik (ha nem az egyetlen működőképes) megoldás az, hogy a hálózatra egy virtuális terminál vezérlőjeleit küldjük, amit a fizikai terminál leképez a saját működését vezérlő jelekre. A virtuális terminált megvalósító szoftver mindig az alkalmazási réteg része. TCP/IP hivatkozási modell Az ARPANET kisérleti hálózatot az amerikai védelmi minisztérium (U.S Department of Defense, DoD) támogatásával hozták létre egyetemi és kormányzati számítógépek között. A hálózat két jelentős protokollja A TCP és IP alapján TCP/IP hivatkozási modellként vált ismertté. A TCP/IP hivatkozási modellt 1974-ben definiálták (Cerf és Kahn). A fő célkitűzés az volt, hogy mindaddig, amíg a két végpont működőképes, addig a kapcsolat megszakítás nélkül működjön akkor is, ha a köztük lévő hálózat egy része megsemmisül ( háborús csapásmérés, terrorakció). A hálózat legyen alkalmas a fájl átviteltől a beszéd átvitelig minden feladatra. A megoldás egy 4-rétegű modell, ami természetesen különbözik az OSI ajánlástól (több mint 10 évvel korábbi). A TCP/IP és az OSI rétegek megfeleltetése vázlatosan az alábbi: Alkalmazási réteg Megjelenítési réteg Viszony réteg Szállítási réteg Hálózati réteg Adatkapcsolati réteg Fizikai réteg Alkalmazási réteg Szállítási réteg Internet réteg Hoszt és hálózat közötti réteg 1.10 ábra. TCP/IP hivatkozási modell 25

26 A megfeleltetés nem pontos. A rétegek feladatai azonban erősen hasonlóak. A hálózat elérési réteg nagyjából az adatkapcsolati és fizikai réteg feladatát látja el. Valójában kevéssé definiált, és csak azt írja elő, hogy a hálózat alkalmas legyen IP csomagok továbbítására. Az internet réteg feladata, hogy a hoszt bármilyen hálózatba csomagokat tudjon küldeni, és onnan csomagokat fogadni. A csomagok nem biztos, hogy az elküldés sorrendjében érkeznek meg. A sorrend helyreállítása a felsőbb rétegek feladata. Az Internet réteg meghatároz egy protokollt és egy csomagformátumot. Ez az Internet Protocol (IP). A szállítási réteg az Internet réteg felett helyezkedik el. Lehetővé teszi a társentitások közti párbeszédet. A szállítási rétegben létrehozhatunk megbízható, összeköttetés alapú protokollokat, ilyen az átvitel vezérlő protokoll (Transmission Control Protocol, TCP), vagy datagram jellegű protokollt, mint az UDP (User Datagram Protocol). A TCP a beérkező adatfolyamot feldarabolja, átadja az Internet rétegnek. A célállomáson a TCP összegyűjti a csomagokat, és adatfolyamként továbbítja az alkalmazási rétegnek. A TCP végzi a forgalomszabályozást is. Az UDP egy összeköttetés mentes, nem megbízható protokoll. Nem tartalmaz sorba-rendezést sem. Általában a kliens-szerver alkalmazásokban használatos, vagy ahol a gyors válasz fontosabb a garantált válasznál (címfeloldás, beszéd, videó). Pl.: egy címfeloldási kérésre nem kapunk választ, akkor megismételjük a kérést. Lényegtelen, hogy miért nincs válasz. Alkalmazási réteg A TCP/IP modellben nincs viszony és megjelenési réteg. A szállítási réteg felett van az alkalmazási réteg. Ez tartalmazza az összes magasabb szintű protokollt. Néhány megvalósított protokoll: Elektronikus levelezés (SMTP) Domain Name Service (DNS) HTTP (levelezés) FTP (fájl transzfer) 26

27 Novell NetWare hivatkozási modell A Novell, a világ korábban legnépszerűbb hálózati operációs rendszer gyártója saját protokollt fejlesztett ki. ( 1.11 ábra.) A protokollkészlet korábbi, mint az OSI modell, tehát nem követi az OSI előírásait. A fizikai és adatkapcsolati réteg bármilyen ipari szabványnak megfelelő protokoll lehet. Az IPX (Internet Packet exchange) protokoll a csomagokat a forrástól a célig továbbítja. Az IPX egy nem megbízható, összeköttetés nélküli protokoll (Datagram). Az IPX felett működik a Netware Core Protocol és az SPX (Sequenced Packet exchange). Az alkalmazás bármelyiket választhatja a kettő közül. ( Például a fájl átvitelek az NCP-t, a Lotus Notes az SPX-t használta). Az alkalmazási rétegekhez sorolható a Service Advertising Protocol (SAP). A szerver másodpercenként küld egy SAP protokollt használó üzenetet, amiben a saját címét és szolgáltatásait hirdeti meg. A SAP csomagok alapján a router gépek táblázatot építenek fel az elérhető szerverekről. Bejelentkezéskor a router a táblázat alapján küldi el a legközelebbi vagy a preferált szerver azonosítóját a kliens gépnek. Az IPX/SPX protokollok számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. Az IPX hasonló funkciókat lát el, mint az IP. Az IPX cím 12 byte, szemben az IP 4 byteos címével. Egyes hálózati elemek nem kezelik (vagy opcióként, felárral ) az IPX csomagokat. Az IPX csomagokat be lehet burkolni egy IP csomagba, és így lehet továbbítani. Az újabb NetWare verziók (NW5.x-től) installálhatók tiszta IP-s hálózati környezetben is. Az IPX/SPX protokollt csak a régebbi Novell operációs rendszerekkel együtt használnak, jelentősége fokozatosan csökken. 27

28 OSI IEEE 802 és ANSI CCITT DoD NetWare modell alkalmazás X.400 Telnet, FTP Fájlszerver megjelenítés viszony NCP SAP szállítási TCP SPX hálózati X.25 IP IPX RIP NSLP IEE Logical Link LLC adat- LAP-B LAN LAN kapcsolati FDDI MAC CSMA/CD Token Bus Token Ring Token Ring Csomag Csomag FDDI kapcsolt kapcsolt coax coax STP optikai X.21 rádió rádió fizikai UTP optikai optikai vivőfrekv. SATNET ARCnet 1.11 ábra. Fontosabb protokollok és szabványok összefoglalása 28

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

Bevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék

Bevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati

Részletesebben

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer) OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös

Részletesebben

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok

Részletesebben

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári.

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári. Györgyi Tamás Szoba: A 131 Tanári E-Mail: gyorgyit@petriktiszk.hu 2 Számítógépek megjelenésekor mindenki külön dolgozott. (Personal Computer) A fejlődéssel megjelent az igény a számítógépek összekapcsolására.

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat 2 Tartalomjegyzék 1. Fogalma 2. Rövid történeti áttekintés 3. Hálózatok csoportosítása(i) I. Területi kiterjedés alapján II. Topológia (elemek fizikai elhelyezkedése)

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek Szem előtt kell tartani, hogy a (múlt órán tárgyalt) többrétegű hálózati modell és a hivatkozási modell közti különbséget. A hivatkozási modell csak a rétegek funkcióját

Részletesebben

Számítógép-hálózat fogalma (Network)

Számítógép-hálózat fogalma (Network) Hálózati ismeretek Két vagy több számítógép, melyek összeköttetésben állnak és kommunikálni tudnak egymással. Számítógép-hálózat fogalma (Network) A gyors adatátvitel, illetve összteljesítmény elérése

Részletesebben

A számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit réteg-ekbe (layer) vagy más néven szint-ekbe (level)

A számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit réteg-ekbe (layer) vagy más néven szint-ekbe (level) A számítógép-hálózatok tervezését struktúrális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit réteg-ekbe (layer) vagy más néven szint-ekbe (level) szervezik, melyek mindegyike az előzőre épül. 2 A gép

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

Dr. Kovács Szilveszter Általános Informatikai Tsz. Miskolci Egyetem

Dr. Kovács Szilveszter Általános Informatikai Tsz. Miskolci Egyetem Bevezetés, hálózati architektúra, rétegek Dr. Kovács Szilveszter fóliáinak felhasználásával Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Számítógéphálózat Számítógéphálózat: Autonóm számítógépek összekapcsolt

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja.

6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja. 6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja. Csoportosítás kiterjedés szerint PAN (Personal Area

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése 2007/2008. tanév, I. félév r. Kovács Szilveszter -mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci gyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111

Részletesebben

Adatkapcsolati réteg 1

Adatkapcsolati réteg 1 Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette: Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács

Részletesebben

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

Két típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)

Két típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI) lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)

Részletesebben

Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -

Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) - lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)

Részletesebben

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógép hálózatok gyakorlat Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így

Részletesebben

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 481 02 Irodai informatikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!

Részletesebben

OSI-modell. 9.Tétel. A fizikai réteg (physical layer)

OSI-modell. 9.Tétel. A fizikai réteg (physical layer) 9.Tétel OSI-modell A számítógép hálózatok - a megvalósításuk bonyolultsága miatt - tehát rétegekre osztódnak. A hálózatokra vonatkozó rétegmodellt 1980-ban fogalmazta meg az ISO (International Standards

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

Rohonczy János: Hálózatok

Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai

Részletesebben

Elosztott rendszerek

Elosztott rendszerek Elosztott rendszerek NGM_IN005_1 Az Internet, mint infrastruktúra Hálózati történelem 1962 Paul Baran RAND csomagkapcsolt katonai hálózat terve 1969 Bell Labs UNIX 1969 ARPANet m!ködni kezd University

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.02.23. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más hasonló

Részletesebben

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott

Részletesebben

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika 1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:

Részletesebben

A számítógépes hálózat célja

A számítógépes hálózat célja Hálózati alapok A számítógépes hálózat célja Erıforrás megosztás Adatátvitel, kommunikáció Adatvédelem, biztonság Pénzmegtakarítás Terhelésmegosztás A számítógépes hálózat osztályozása Kiterjedtség LAN

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATNAK? Egymással összekapcsolt számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a gépeken futó hálózati szoftverek együttese. A hálózat elemei:

Részletesebben

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége 3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti

Részletesebben

Segédlet Hálózatok. Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti.

Segédlet Hálózatok. Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti. Segédlet Hálózatok Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti. 2. A hálózat célja - Erőforrások megosztása ami azt jelenti, hogy

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2013

Számítógépes Hálózatok 2013 Számítógépes Hálózatok 2013 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/1314bsc/ Előadás Kedd 12:00-14:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. 2015-16. tanév 1. félév Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell A hálózatok önállóan is működképes számítógépek elektronikus összekapcsolása, ahol az egyes gépek képesek kommunikációra külső

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8 Kocsis Gergely 2018.11.12. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból

Részletesebben

1. Az internet használata

1. Az internet használata 1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető

Részletesebben

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9 Kocsis Gergely 2016.11.28. IP, MAC, ARP A B csomópontból az A-ba küldünk egy datagramot. Mik lesznek az Ethernet keretben található forrás és a cél címek (MAC

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Bevezetés. Web-oldal

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Bevezetés. Web-oldal Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/07nwi/ Számítógépes Hálózatok 2007 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Csütörtök, 14:00-16:00 óra, hely: Bolyai terem (Déli

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Bevezetés. Web-oldal

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Bevezetés. Web-oldal Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/0708nwi/ Számítógépes Hálózatok 2007 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Szerda, 16:00-18:00 óra, hely: Bolyai terem (Déli

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2007

Számítógépes Hálózatok 2007 Számítógépes Hálózatok 2007 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/0708nwi/ Előadás Szerda, 16:00-18:00 óra, hely: Bolyai terem (Déli

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2007

Számítógépes Hálózatok 2007 Számítógépes Hálózatok 2007 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/07nwi/ Előadás Csütörtök, 14:00-16:00 óra, hely: Bolyai terem

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 6. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 3 Műholdas kommunikáció 4 VSAT 5 6 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 7 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális,

Részletesebben

Avasi Gimnázium. Hálózati kommunikáció: Internet

Avasi Gimnázium. Hálózati kommunikáció: Internet Avasi Gimnázium Hálózati kommunikáció: Internet A hálózat fogalma Az informatikai hálózatok jól kezelhető matematikai modelljei a gráfok: a kapcsoló berendezéseket, útvonalválasztókat, automatákat, számítógépeket

Részletesebben

Számítógépes hálózatok felépítése, működése

Számítógépes hálózatok felépítése, működése Számítógépes hálózatok felépítése, működése Számítógépes eszközök A. Mobil számítógépek, perifériák (+ telekommunikációs technika) a. személyhez rendelt b. járműhöz rendelt B. Telepített számítógépek,

Részletesebben

Ellenőrző kérdések a ZH témaköréből

Ellenőrző kérdések a ZH témaköréből Ellenőrző kérdések a ZH témaköréből Bevezetés 1. Számítógép hálózatok definíciója, jelentősége, néhány tipikus alkalmazása. Def.: számítógépek összekapcsolt rendszere, amelyet valamilyen speciális cél

Részletesebben

2. fejezet Hálózati szoftver

2. fejezet Hálózati szoftver 2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2012

Számítógépes Hálózatok 2012 Számítógépes Hálózatok 2012 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/12nwbsc/ Előadás Kedd 16:00-17:30 óra, hely: -1.85 Harmónia terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/12nwbsc/ Számítógépes Hálózatok 2012 Előadás Kedd 16:00-17:30 óra, hely: -1.85 Harmónia terem 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek

Részletesebben

Organizáció Számítógépes Hálózatok Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Vizsga Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés

Organizáció Számítógépes Hálózatok Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Vizsga Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/13bsc/ Számítógépes Hálózatok 2013 Előadás Kedd 16:00-18:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Beadandó

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2012

Számítógépes Hálózatok 2012 Számítógépes Hálózatok 2012 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/1213bsc/ Előadás Kedd 16:00-18:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem

Részletesebben

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások

Részletesebben

Internet használata (internetworking) Készítette: Schubert Tamás

Internet használata (internetworking) Készítette: Schubert Tamás Internet használata (internetworking) Készítette: (BMF) Internet/1 Internet használata (internetworking) Az együttműködő számítógépek kapcsolódhatnak: kizárólag LAN-hoz, kizárólag WAN-hoz, vagy LAN-ok

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Autóipari beágyazott rendszerek. A kommunikáció alapjai

Autóipari beágyazott rendszerek. A kommunikáció alapjai Autóipari beágyazott rendszerek A kommunikáció alapjai 1 Alapfogalmak Hálózati kommunikáció Vezérlőegységek közötti információ továbbítás Csomópontok Kommunikációs csatornákon keresztül Terepbuszok (cluster)

Részletesebben

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra 1 Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán

Részletesebben

13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK

13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK 13. KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK A mai digitális berendezések egy jelentős része más berendezések közötti adatátvitelt végez. Esetenként az átvitel megoldható minimális hardverrel, míg máskor összetett hardver-szoftver

Részletesebben

A számítógép-hálózatok használata

A számítógép-hálózatok használata A számítógép-hálózatok használata Erőforrás-megosztás: minden program, eszköz és adat mindenki számára elérhető legyen a hálózaton, tekintet nélkül az erőforrás és a felhasználó fizikai helyére. Virtuális

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2008

Számítógépes Hálózatok 2008 Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/09nwi/ Előadás Szerda, 17:45-19:15 óra, hely: 0-804 Lóczy Lajos

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Az Internet működésének alapjai

Az Internet működésének alapjai Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul.

Részletesebben

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg ét * Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő Kapcsolati réteg A Pont-pont protokoll (általánosan használt rövidítéssel: PPP az angol Point-to-Point Protocol kifejezésből) egy magas szintű

Részletesebben

Address Resolution Protocol (ARP)

Address Resolution Protocol (ARP) Address Resolution Protocol (ARP) Deák Kristóf Címfeloldás ezerrel Azt eddig tudjuk, hogy egy alhálózaton belül switchekkel oldjuk meg a zavartalan kommunikációt(és a forgalomirányítás is megy, ha egy

Részletesebben

Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1

Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1 Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok 2017.02.20. M2M Statusreport 1 Mi a Packet Tracer? Regisztrációt követően ingyenes a program!!! Hálózati szimulációs program Hálózatok működésének

Részletesebben

A számítógép hálózatok kialakulásának okai:

A számítógép hálózatok kialakulásának okai: A számítógép hálózatok kialakulásának okai: Erőforrás-megosztás: Célja az, hogy a hálózatban levő programok, adatok és eszközök- az erőforrások és a felhasználók fizikai helyétől függetlenül - bárki számára

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT november 5. HSNLab SINCE 1992

Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT november 5. HSNLab SINCE 1992 Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. november 5. Adatátviteli feltételek Pont-pont kommunikáció megbízható vagy best-effort (garanciák nélkül) A cél ellenőrzi a kapott csomagot:

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2008

Számítógépes Hálózatok 2008 Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása Milyen előnyei vannak a hálózatoknak. Csoportosítsd a hálózatokat kiterjedésük szerint! Milyen vezetékeket használnak a hálózatok kialakításánál?

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben