A regionális centrumok súlyának meghatározása Magyarország településhálózatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A regionális centrumok súlyának meghatározása Magyarország településhálózatában"

Átírás

1 milliárd fő CSOMÓS GYÖRGY A regionális centrumok súlyának meghatározása Magyarország településhálózatában Urbanizációs folyamatok A világban az urbanizációs folyamatok jelentősen felgyorsultak, a népesség területi eloszlása egyértelműen megváltozott. Az 1900-as évek elején a Föld népességének mindössze 13%-a élt városokban, 1950-re ez az arány 29%-ra emelkedett, 2006-ra pedig a rurális és az urbánus területek népessége kiegyenlítődött (1. ábra). Az ENSZ előrejelzései szerint a 21. században az urbanizációs folyamat intenzív gyorsulása várható, ami nemcsak a fejlett északot érinti majd, hanem a legnagyobb népességgel rendelkező ázsiai és latin-amerikai területeket is (United Nations 2005). Európa népességének területi eloszlásában korábban is meghatározó jelentősége volt a városoknak, 2030-ra azonban az előrejelzések szerint a városlakók száma megközelíti a teljes népesség 80%-át. Magyarországon 2006-ban a népesség 2/3-a élt városokban, 2030-ra pedig várhatóan az európai urbanizációs trendnek megfelelően a népesség több mint 3/4-e lesz városlakó. 6 A rurális és az urbánus területek népességének változása ( ) 1. ábra Rurális népesség Urbánus népesség Forrás: United Nations, World Urbanization Prospects: The 2005 Revision.

2 A REGIONÁLIS CENTRUMOK SÚLYÁNAK MEGHATÁROZÁSA 187 A településhálózat struktúrájának átalakulása A 20. században nemcsak a népesség területi eloszlása változott meg, de átalakult a városhálózatok hierarchikus rendszere is. A tradicionálisan merev rendszer felbomlott, és olyan városhálózatok jöttek létre, amelyek csomópontjaiban versenyképes adottságokkal rendelkező, prosperáló nagyvárosok helyezkednek el (Lengyel 2003). A tisztán politikai alapon közigazgatási központnak kijelölt települések elveszíthették jelentőségüket, a hálózatok központjában pedig innovációt közvetítő, régiójukat vagy akár tágabb környezetüket is dinamizálni képes városok, regionális centrumok jelentek meg (például Lyon, Manchester, Stuttgart). A regionalizált Európában akárcsak Magyarországon nemcsak a régiók versenyeznek egymással, hanem a városok is (Lengyel 2007). A legelőnyösebb pozícióba azok a városok, elsősorban regionális centrumok kerülnek, amelyeket gazdasági-társadalmi-technológiai adottságaik versenyképessé tesznek, azonban funkcióik megerősödnek a közigazgatás területén is, központi szerepkört töltenek be. Városkategóriák meghatározása Viszonylag sok magyarországi fejlesztési koncepcióban, tervezési dokumentumban, akciótervben vagy akár terület- és településhálózat-fejlesztéssel kapcsolatos szakirodalomban összemosódik a regionális centrum, régióközpont, pólusváros meghatározás. Az említések többnyire ugyanazon városokat értik a különböző kifejezéseken, a fogalmak jelentése az eredeti szándék szerint azonban más és más. Regionális centrum A regionális centrum egy adott régió legnagyobb városa, amelyben értelmezés kérdése a legnagyobb jelző, és a meghatározástól függ a régió fogalma. A nemzetközi gyakorlatban elsősorban német, francia és spanyol esetekben egy adott területi szint regionális centrumát a legnépesebb város jelenti. Egy viszonylag kevéssé differenciált, gazdaságitársadalmi-kulturális szempontból homogénnek tekinthető területegységben nincsenek jelentős fejlettségbeli különbségek a városok között, tehát az adott területegység szervezőjének a legnagyobb potenciállal rendelkező város, praktikusan a legnépesebb város tekinthető. Számos regionális gazdaságtannal és közgazdaságtannal foglalkozó kutató például Hoover, Haggett, Dicken, Friedmann kiemelt jelentőséget tulajdonít a funkcionális régiók speciális típusának, a csomóponti régiónak (Hoover Giarratani 1999, Friedmann 2001, Haggett 2001, Dicken 2003). A csomóponti régióban (nodal region) a régió centruma és a vonzáskörzete között frekventált gazdasági interdependencia figyelhető meg, Hoover éppen ezért a csomóponti régiót a centrum (focal point) és a környezete közötti vertikális interakciók hálózataként értelmezi. Richardson elméletében a hálózatokat a csomópontok közötti transzport-csatornák összefüggő rendszereként említi, amelyben a periféria (Richardson szerint sub-region) a transzport-csatornák mentén jön létre (Richardson 1969). A regionális centrumok erőteljes fejlődésének következtében a Hoover által említett interakciók egyirányúvá válnak, a regionális centrum gravitációs terének egyre nagyobb területet érintő periféria képes megfelelni. A Regional Science Research Institute 1970-ben, az Egyesült Államokban elvégzett vizsgálatában arra a

3 188 CSOMÓS GYÖRGY következtetésre jutott, hogy az USA egy-egy államában átlagosan 3 és 4,5 közötti az államhatárokon is túlmutató csomópontok száma (Regional Science Research Institute 1970). Sassen, Castells, Scott és Hall szerint a csomóponti régió erőteljes koncentráció esetén azonosítható a városrégióval (city-region), amely egy domináns nagyvárosból (centre) és vonzáskörzetéből (sub-region) áll (Castells 2000, Scott 2000, Hall 2001, Sassen 2001, Scott Agnew Soja Storper 2001). A városrégiók a globális verseny legfontosabb területi egységei, amelyeket intenzív tőke-, technológia-, tudás- és információáramlás jellemez. Számos kutató véleménye szerint azonban az Egyesült Államok nemzeti regionális centrumai nem hasonlíthatók össze Európa nemzetközi regionális centrumaival, mivel az utóbbiak (a globális városok értelemszerűen döntően a fővárosok) meszsze diverzifikáltabb jellemzőket hordoznak (Fujita Krugman Venables 1990). Krugman és Porter térszerkezeti elméletében a csomóponti régiók magterületei (cores of nodal regions) az erőforrások koncentrálódásának legfontosabb színterei, vagyis az európai területfejlesztési modellekben növekedési pólusokként (growth poles) említett regionális centrumok (Krugman 1995, Porter 2001). Taylor szerint Kelet-Európában és így Magyarországon is a politikai-gazdasági rendszerváltással a globális értelemben vett regionális centrumok (Taylor értelmezésében csak a fővárosok) elvesztették jelentőségüket, és mint perifériák Nyugat-Európa függésébe kerültek (Taylor 2003). A csomóponti régiók és városrégiók, illetve a regionális centrumok koherens összefüggését vizsgáló kutatók városrangsorolásai komplex statisztikai mutatókon alapulnak, és többnyire a globális városokat elemzik mint a globális gazdaság motorjait. A statisztikai adatok döntően a centrum és a periféria között ható interakciók számszerűsítéséből, valamint a regionális centrumok hálózatformáló képességének alapvető jellemzőiből származnak. Magyarországon a NUTS 2 tervezési-statisztikai régiók regionális centrumainak meghatározása egységes álláspont hiányában a lakosságszám alapján történhet, tekintettel arra, hogy a hazai regionális centrumok nem azonosíthatók a global-city értelmezésben definiált regionális centrumokkal. Minél nagyobb léptékű a térstruktúra, a központi funkciók egyre szűkebb körre fókuszálnak, így nemzetközi viszonylatban Budapest sem tekinthető teljes értékű regionális centrumnak (Sassen 2001). A terület- és településhálózat-fejlesztési terveket figyelembe véve, illetve a szakirodalom értelmezése szerint a regionális centrumok köre a trianoni határváltozások után jellemzően nem módosult. Kisebb eltérésektől eltekintve (terület-visszacsatolások, Magyarország településhálózat-fejlesztési tanulmányterve) a regionális centrumokat alapvetően 6 város jelenti: Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged. A regionális centrumok minden tekintetben kiemelkednek régiójukból, és meghatározó szempont szerint régiójuk legnagyobb lakosságszámmal rendelkező városai. A NUTS-rendszer magyarországi alkalmazásának sajátos térszerkezeti vonzata, hogy a tényleges regionális centrumok számánál eggyel több NUTS 2 szintű tervezési-statisztikai régiót jelöltek ki. A közép-dunántúli régió megyei jogú városai közül legnagyobb lakosságszáma miatt Székesfehérvár tekinthető regionális centrumnak, még akkor is, ha meghatározó jellemzőinek tekintetében messze elmarad a történelmi regionális centrumok körétől. Beluszky Pál 1996-ra vonatkoztatva vizsgálta a városok komplex típusait (1. táblázat). Véleménye szerint a városi funkciók súlya alapján csak Debrecen, Pécs és Szeged nevezhető teljes értékű regionális centrumnak, Miskolc és Győr hiányos szerepkörű regionális

4 A REGIONÁLIS CENTRUMOK SÚLYÁNAK MEGHATÁROZÁSA 189 centrumok. Székesfehérvár ebben a vonatkozásban sorrendileg ugyan a hatodik város, azonban súlya nem éri el a tényleges regionális centrumok súlyát (Beluszky 2003). 1. táblázat Komplex várostípusok hierarchikus rangsora a városi funkciók súlya alapján 1996-ban Sorrend Város Hierarchiaszint 1. Debrecen regionális központ 2. Szeged regionális központ 3. Pécs regionális központ 4. Miskolc hiányos szerepkörű regionális központ 5. Győr hiányos szerepkörű regionális központ 6. Székesfehérvár megyeközpont Forrás: Beluszky Magyarországi viszonylatban regionális centrumnak a 7 NUTS 2 tervezési-statisztikai régió 7 legnagyobb városa tekinthető: Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és Székesfehérvár. Lakosságuk összességében az ország lakosságának közel 25%-a, Budapest nélkül viszont nem érik el a 9%-ot. Régióközpont A lakosságszám alapján determinált regionális centrum és a közigazgatási régióközpont nem feltétlenül ugyanaz a város. Az angolszász államokban például Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a régió gazdasági-társadalmi-kulturális szervezője és az adott területi egység közigazgatási központja sok esetben elkülönül. Az Egyesült Államokban Illinois állam legnagyobb városa a 9,5 milliós Chicago, az állam fővárosa és közigazgatási központja viszont az alig lakosú Springfield (Süli-Zakar 1996). Az említett példával ellentétben a kontinentális Európa számos EU-tagországában a régiók központja (capital of the region), tehát az önkormányzat székhelye és a regionális centrum egyazon város. Spanyolországban a 17 NUTS 2 régióból mindössze 3 esetben különül el a két központ, Franciaország 26 NUTS 2 régiójából szintén csak 3 esetben nem a régió legnépesebb városa a közigazgatási régióközpont. Magyarországon a NUTS 2 tervezési-statisztikai régióknak nincs önkormányzatuk, vagyis ellentétben a magyarországi megyékkel, illetve a spanyolországi és franciaországi NUTS 2 régiókkal nincs központjuk sem. A régióközpontot alapesetben a régió önkormányzata determinálja, azonban politikai önkormányzat hiányában, jelen körülmények között régióközpontnak a legtöbb dekoncentrált államigazgatási szervezetnek székhelyet biztosító város tekinthető. A régióközpont kijelölése a közigazgatás szempontjából meghatározó jelentőségű, mivel a regionális dekoncentrált (decentralizált) funkciók telepítése egyértelműen a központokba történik. Pálné Kovács Ilona szerint a régióközpont kijelölésének hiányában a régió városai, elsősorban a regionális centrumok között verseny alakul ki a regionális funkciók megszerzéséért, és a regionális szervezetrendszer nem szilárdulhat meg. A megyei jogú városok között az igazságosság jegyében elosztott dekoncentrált szervezetek, a rotációs rendszerben működő titkárságok, a regionális intézmények idősza-

5 190 CSOMÓS GYÖRGY konkénti költöztetése hosszabb távon még azoknak a városoknak sem kedvez, amelyek így átmeneti előnyökhöz jutnak (Pálné Kovács 2001). Bartke István véleménye szerint a régiók közigazgatási központjainak a növekedési pólusokat kell kijelölni. Gazdasági-társadalmi szempontból Budapest ellenpólusainak mindössze öt város minősíthető, Debrecen és Szeged önállóan, Győr, Miskolc és Pécs pedig az agglomerációs területükkel együtt. Elméletben más százezres városok is pólusvárosként definiálhatók (Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár), de a fejlesztésre rendelkezésre álló források megosztása veszélyeztetné a hatékonyságot (Bartke 2007). A 2005-ben elfogadott Országos területfejlesztési koncepció szerint az említett városok mellett növekedési pólus Székesfehérvár és Veszprém is mint társközpontok. Ebben a speciális esetben az intézményrendszer megosztása versenyt eredményezhet a két város között, ugyanakkor valamelyik város régióközpontnak minősítése torzíthatja a fejlesztési tervek által determinált társközponti viszonyt. Az állami közigazgatás regionális szintre helyezett dekoncentrált szervezeteinek központjai a megyei jogú városokban (2007) Sorszám Város A központok száma Sorszám Város 2. táblázat A központok száma 1. Budapest Kecskemét 9 2. Pécs Kaposvár 5 3. Győr Zalaegerszeg 4 4. Debrecen Tatabánya 3 5. Miskolc Szekszárd 3 6. Szeged Sopron 3 7. Székesfehérvár Békéscsaba 3 8. Szolnok Salgótarján 2 9. Eger Nagykanizsa Veszprém Hódmezővásárhely Szombathely Érd Nyíregyháza Dunaújváros 0 Forrás: Szigeti Szigeti Ernő szerint a regionális szervezeteket a dekoncentrált államigazgatási szervezetrendszer egyes típusai esetében a régióhoz tartozó egyik megyei szervezet bázisán de nem feltétlenül a majdani regionális önkormányzat vagy a regionális közigazgatási hivatal székhelyén érdemes létrehozni (Szigeti 2003). Az elgondolás előrevetíti a regionális önkormányzat létrehozását, vagyis a NUTS 2 régióba tartozó megyék egyikének megyeszékhelyéből a regionális igazgatást végző régióközpont létrehozását, azonban a definiálást meglehetősen tág keretek közé helyezi. A dekoncentrált államigazgatási szervezetek átalakítása utáni helyzetre vonatkozó vizsgálatban a végrehajtó hatalmi ágazat közigazgatási és hatósági feladatokat ellátó szervezeteinek földrajzi keretei és illetékességi területe került elemzésre (Szigeti 2007). A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a NUTS 2 régiók regionális centrumai rendelkeznek a legtöbb dekoncentrált államigazgatási szervezet központjával (2. táblázat).

6 A REGIONÁLIS CENTRUMOK SÚLYÁNAK MEGHATÁROZÁSA 191 Közigazgatási szempontból régióközpontnak minősíthető a regionális közigazgatási hivatalnak székhelyet biztosító város. A 297/2006. (XII. 23.) kormányrendelet által kijelölt regionális közigazgatási hivataloknak a központja nem minden esetben egyezik meg a legtöbb dekoncentrált szervezetnek székhelyet biztosító várossal, vagyis a regionális centrummal (3. táblázat). Az eltérés két régiót érint: Dél-Dunántúlon Pécs helyett Kaposvár, Észak-Magyarországon Miskolc helyett Eger a közigazgatási értelemben vett régióközpont. A regionális közigazgatási hivatalok központjai (2007) 3. táblázat NUTS 2 régió Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Közép-Magyarország Dél-Alföld Közép-Dunántúl A közigazgatási hivatal székhelye Debrecen Győr Kaposvár Eger Budapest Szeged Székesfehérvár Forrás: 297/2006. (XII. 23.) kormányrendelet. A régióközpont helyzete tehát tisztázatlan és több aspektus szerint értelmezhető. A nemzetközi gyakorlatban (például a decentralizált Franciaországban, Portugáliában vagy a regionalizált Spanyolországban, Olaszországban) régióközpontnak tekintett a regionális önkormányzatnak székhelyet biztosító város. Politikai önkormányzat hiányában, valamint abban az esetben, ha a regionális közigazgatási hivatal nem minősül kiemelt jelentőségű dekoncentrált államigazgatási szervezetnek, a regionális szintre helyezett dekoncentrált államigazgatási szervezetek adott városban koncentrálódása tekinthető meghatározónak. Ez utóbbi esetben a régió központja a regionális centrumként definiált város. Pólusközpont A növekedési pólusközpontok létrehozása az aktív állami területfejlesztési politika meghatározó és a gyakorlatban elsősorban Franciaországban alkalmazott eszköze. A regionális multiplikátorhatáson keresztül a növekedési (fejlesztési) pólusközpontokat körülvevő régió egésze dinamizálható (Perroux 1955, Pottier 1963, Paelinck 1965, Boudeville 1966, Lasuén 1971). Az 1950-es években a francia területfejlesztésben Perroux gazdasági ágazatokra kidolgozott növekedési pólusközpont-elmélete vált elfogadottá, melynek területi dimenzióját Boudeville fogalmazta meg (Perroux 1955, Boudeville 1964, Moss ed. 2001). A növekedési pólusközpontok létrehozásának gondolata egyfajta válasz a nemzetközi gazdasági kihívásokra, valamint a Gravier által megfogalmazott francia sivatag felszámolásának lehetséges alternatívája (Gravier 1972). A francia modell célja Párizs túlsúlyának megszüntetése a francia térszerkezetben, olyan növekedési pólusok (például Lille, Lyon, Marseille, Nantes) kijelölésével és állami fejlesztésével, amelyek együtt képesek ellensúlyozni a főváros dominanciáját. A térszerke-

7 192 CSOMÓS GYÖRGY zeti problémák tekintetében a magyar sivatag felszámolásának egyértelmű mintája a francia modell, ugyanakkor Lasuén szerint a fejlődő országokban létrehozott növekedési pólusok elszakadhatnak környezetüktől, így hosszú távon, regionális szinten válhat aránytalanná a térstruktúra (Lasuén 1973). A pólusközpontok kijelölése nem lehet független folyamat a több száz éves urbanizációs fejlődés során kialakult regionális centrumoktól, vagyis ebben a vonatkozásban bizonyos fokú tehetetlenség figyelhető meg. Az 1998-ban elfogadott Országos területfejlesztési koncepció (35/1998. (III. 20.) OGY-határozat) rögzítette a NUTS-régiók kialakításának területi kereteit, meghatározta a NUTS 2 tervezési-statisztikai régiókat, valamint a NUTS 3 fejlesztési régiókat. A ben átdolgozott és aktualizált formában elfogadott Országos területfejlesztési koncepció (97/2005. (XII. 25.) OGY-határozat) kijelölte a fejlesztési pólusokat: Debrecent, Győrt, Miskolcot, Pécset és Szegedet önállóan, Székesfehérvárt társközpontként Veszprémmel. Az OTK szerint növekedési pólusoknak egyértelműen a regionális centrumok tekinthetők. Székesfehérvár bizonytalan helyzetét jelzi, hogy önállóan nem képes ellátni a pólusközpontok funkcióit, csak szerves együttműködésben Veszprémmel. A pólusközpont-városok csak részben egyeznek meg a regionális centrumokkal, ugyanis a pólusok alapvető feladata a főváros dominanciájának ellensúlyozása Magyarország térszerkezetében, vagyis Budapest nem pólusváros. Megyei jogú városok A rendszerváltozást követő közigazgatási reformok egyik leglényegesebb elemeként megszűnt a közigazgatás hierarchikus rendszere, valamennyi önkormányzat egymással horizontális viszonyban álló önálló entitássá vált (Csefkó 1997). Az évi LXV. törvény valamennyi főnél népesebb várost megyei jogú városnak minősített, de nem kiváltságokkal ruházta fel a városokat, hanem a megyei önkormányzatok helyett saját hatáskörben végrehajtandó feladatokat állapított meg. Az évi LXIII. törvény értelmében az főnél nem népesebb megyeszékhelyvárosok is megyei jogú város státust kaptak. A kategória önmagában nem jelent pozitív diszkriminációt, a törvények értelmében nincs párhuzam a megyei jogú város státus és a besorolásból származó előnyök között. A népességkategória megszabása alapvetően demokratikusnak tekinthető és nem egyedi; a városnak teljesítenie kell egy kritériumot, el kell érnie a magyar viszonylatok között kritikus tömegnek számító népességküszöböt (Tóth 1993). A megyei jogú városok száma 2006-ban mindössze 23 volt, vagyis a helyi önkormányzatok alig 7%-a, miközben lakosságszámuk megközelítette Magyarország lakosságának 20%-át. Budapest mint az ország fővárosa nem megyei jogú város. A regionális centrumok meghatározása súlyuk alapján A magyarországi NUTS 2 tervezési-statisztikai régiók regionális centrumainak meghatározása a korábban említettek szerint alapvetően a lakosságszám alapján történik, ugyanakkor a dekoncentrált államigazgatási szervezetek központjai is éppen a regionális centrumokban koncentrálódnak legnagyobb számban. A fejlesztési dokumentumok elsősorban a 2005-ös Országos területfejlesztési koncepció és a 2006-ban elfogadott Új

8 A REGIONÁLIS CENTRUMOK SÚLYÁNAK MEGHATÁROZÁSA 193 Magyarország fejlesztési terv szerint Budapest ellenpólusai a vidéki regionális centrumok. Kérdéses azonban, hogy a regionális centrumnak tekintett városok, így Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár és Szeged a településhálózatban betöltött súlyuk alapján valóban definiálhatók-e regionális centrumokként? A statisztikai mutatókat felhasználó vizsgálat célja tehát a regionális centrumok súlyának meghatározása Magyarország településhálózatában 4 főkomponens alapján: felsőoktatás, gazdaság, egészségügy és kultúra (4. táblázat). 4. táblázat A regionális centrumok súlyának megállapításához felhasznált statisztikai mutatók Felsőoktatás Az összes hallgató Az egyetemi képzésben részt vevő hallgatók száma A PhD- és DLA-képzésben részt vevő hallgatók száma Az összes alkalmazott Az összes oktató Az egyetemi tanárok száma A fokozattal rendelkezők száma Az MTA-doktorok száma Az MTA-tagok száma A kiadott oklevelek száma A kiadott egyetemi oklevelek száma A kiadott PhD- és DLA-oklevelek száma A tárgyévben felvehető összlétszám (kapacitás) A tárgyévben összesen felvettek száma A tárgyévben államilag finanszírozott képzésre felvettek száma A karok száma A doktori iskolák száma Az intézmények bevétele Kultúra A könyvtárak leltári állománya A könyvtárakba beiratkozott olvasók száma A mozitermek száma A mozilátogatók száma A mozielőadások száma A színházi előadások száma A színházlátogatók száma A konferencia-helyszínek száma a) A rendezvényhelyszínek száma b) A muzeális intézmények száma A múzeumi kiállítások száma A múzeumi látogatók száma a) Ötcsillagos szállodák. b) Négycsillagos szállodák. Forrás: Magyar Szállodaszövetség ( c) A mérlegfőösszeg alapján 500 legnagyobb hazai cég székhelye. d) A bruttó árbevétel alapján 500 legnagyobb hazai cég székhelye. Forrás: Heti Világgazdaság ( Egészségügy Az összes működő kórházi ágy Az elbocsátott betegek száma A kórházban ténylegesen teljesített ápolási napok száma A kórházban teljesíthető ápolási napok száma A járóbeteg-ellátás évi rendelési ideje Az évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma A háziorvosok száma A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma A háziorvosok által ellátott esetek száma A gyógyszertárak száma Gazdaság A befizetett személyi jövedelemadó (szja) A személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem A társas vállalkozások mérlegfőösszege A társas vállalkozások saját tőkéje A társas vállalkozások adózás előtti eredménye A társas vállalkozások által befizetett adó A társas vállalkozások nettó árbevétele A társas vállalkozásokat terhelő bérköltség A társas vállalkozások alkalmazotti létszáma A működő gazdasági szervezetek száma A működő bt-k száma A működő kft-k száma A működő rt-k száma A működő szövetkezetek száma A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások száma Az ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozások száma A pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozások száma A mérlegfőösszeg alapján 500 legnagyobb hazai cég székhelye c) A bruttó árbevétel alapján 500 legnagyobb hazai cég székhelye d)

9 194 CSOMÓS GYÖRGY Vizsgált mutatók és mutatócsoportok Az elemzésben használt mutatók egyik jelentős problémája adott mutatócsoporton belül az egymást erősítő hatás, valamint a mutatók szűkített körének újrafelhasználása. Tekintettel arra, hogy fajlagos (például egy főre jutó vagy egy vállalkozásra jutó) értékeket nem használhattam, a minőségi differenciálás éppen a mutatócsoportban alkalmazott koncentrált ismétlődésekkel érhető el. Egy példával élve: adott városban a felsőoktatás valamennyi alkalmazottjának száma egy meghatározott értéknek számít, az oktatók száma újabb értéknek, az egyetemi tanárok (professzorok) száma szintén újabb értéknek, és így tovább. Nyilvánvaló, hogy egyes mutatók esetében jelentkezhet az egymást erősítő hatás, vagyis minél nagyobb a vizsgált város lakosságszáma, az alkalmazott mutatók annál nagyobb értéket érnek el. Az elemzés célja viszont éppen annak meghatározása, hogy a városoknak mekkora az adott területegységben betöltött súlya, logikusnak tűnik tehát, ha a nagyobb városok nagyobb értékekkel rendelkeznek (még ha ez a számítások szerint nem is szignifikánsan igaz). A mutatócsoportok kialakításának metodikáját a statisztikai adatok rendszere determinálta. A feldolgozott mutatókat a szakirodalom leírásai alapján választottam ki, de a regionális centrumok és a főváros településhálózatban betöltött súlyának pontos meghatározása érdekében szükséges volt a kör bővítése. A statisztikai adatok a 2006-os évre vonatkoznak. Az elemzés területi aspektusa Lényeges szempont, hogy az elemzésben a legkisebb területegységek szintjén kezelt mutatók a hierarchiában magasabb szintű területegységekben is dokumentálva legyenek (település megye régió ország), ellenkező esetben értelmét veszti az összehasonlítás. A területi szintek a NUTS regionális rendszert követik, bár természetesen a városrégiók határai nem feltétlenül egyeznek meg a programozási régiók határaival (5. táblázat). A rendelkezésre álló statisztikai adatok a NUTS-rendszer területi beosztásához igazodnak, a számítások az ország egészére, a NUTS 2 és LAU 2 szintre vonatkoznak. Magyarország európai uniós területi szintjei (2006) 5. táblázat A területegység szintje A területegység megnevezése Az egységek száma NUTS 1 statisztikai nagyrégiók 3 NUTS 2 tervezési-statisztikai régiók 7 NUTS 3 fejlesztési régiók (megyék és Budapest) 20 LAU 1 (NUTS 4) statisztikai kistérségek 168 LAU 2 (NUTS 5) települések 3145 NUTS: Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques. LAU: Local Administrative Units. Forrás: Európai Regionális Statisztikai Felhasználói Kézikönyv, 2004.

10 A REGIONÁLIS CENTRUMOK SÚLYÁNAK MEGHATÁROZÁSA 195 Módszertani megfontolások Az alkalmazott statisztikai alapú elemzés célja annak kifejezése, hogy egy területi egység (jelen esetben település) milyen mértékben járul hozzá egy nagyobb területi egység (jelen esetben régió) teljesítményéhez, vagyis mekkora a súlya. A számítások során a felhasznált mutatók komplexitása érvényesül, következésképpen megállapítható, hogy egy-egy NUTS 2 régión belül melyik város tekinthető regionális centrumnak. A regionális centrumok és a főváros súlyát Magyarország településhálózatában határoztam meg, a viszonyítási alapot mutatócsoportonként külön elemezve az országos érték jelentette. Az ország összes településének értéke együttesen adja meg az országos értéket, ami a számítások során 100. Az így kapott eredmény segítségével országos szinten rangsorolhatók a városok, összehasonlítható a súlyuk. Ebben az esetben természetesen a 7 régió összesített értéke egyezik meg az országos értékkel, vagyis elméletileg a régiók súlya is összehasonlítható. Minden mutató (például a járóbeteg-ellátás évi rendelési ideje vagy a működő kft-k száma) esetében meghatározott a régió és az ország összesített értéke, amelyet a számítások során 100-nak tekintettem. A városok értékeit az ország értékeihez képest arányosítottam. Mutatónként az egyes városokra kapott eredmények számtani átlaga jelenti a város súlyát az adott mutatócsoporton (például egészségügyön vagy gazdaságon) belül. A 4 mutatócsoport számtani átlaga egy-egy város esetében meghatározza a város összesített súlyát az országhoz értékéhez, százhoz viszonyítva. Egy, a felsőoktatásból kiragadott példával élve: a felsőoktatás esetében 18 mutató felhasználásával határoztam meg a városok súlyát. Az említett mutatók közül az egyetemi tanárok száma minősült egy jellemző értéknek. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatásra vonatkozó statisztikai tájékoztatója szerint 2006-ban állami, egyházi és alapítványi felsőoktatás intézményekben összesen 1704 egyetemi tanár állt alkalmazásban, országos viszonylatban ez az érték száznak tekinthető. A Debreceni Egyetemen 174 egyetemi tanár, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen 6 egyetemi tanár oktatott, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán azonban egy sem, így a Debrecenre jellemző összesített érték 180 egyetemi tanár, az országos értékhez viszonyítva 10,56. Az eljárás mind a 18 mutató esetében a fentiekben vázolt. A Debrecenre jellemző érték a 18 mutató összesítéséből és számtani átlagolásából származik (az átlag jelen esetben, a felsőoktatásra vonatkoztatva 11,29). Ez az érték jelenti Debrecen súlyát Magyarország felsőoktatásra vonatkoztatott értékéhez, százhoz viszonyítva. A város településhálózatban betöltött összesített súlya a 4 mutatócsoport alapján képzett számtani átlag, amelyből a példában bemutatott felsőoktatás egy mutatócsoportot jelent. Regionális centrumok meghatározása a centrumképző funkciók alapján A vizsgált mutatócsoportok, így a felsőoktatás, az egészségügy, a gazdaság és a kultúra regionáliscentrum-képző funkcióknak tekinthetők, amelyeket a települések többsége nem, vagy csak részlegesen képes ellátni. Nyilvánvalóan valamennyi vizsgált mutatócsoport értékét befolyásolja a városok lakosságszáma, azonban nem határozza meg.

11 196 CSOMÓS GYÖRGY 6. táblázat A regionális centrumok összesített átlagértékének és lakosságszámának aránya Budapest összesített átlagértékéhez és az országos átlagértékhez viszonyítva (2006) Sorrend Regionális centrum A lakosságszám aránya az országos értékhez képest, % Számított érték 1. Debrecen 2,03 5,24 2. Pécs 1,55 4,45 3. Szeged 1,62 4,39 4. Miskolc 1,73 3,03 5. Győr 1,27 2,29 7. Székesfehérvár 1,01 1,39 8. Székesfehérvár Veszprém 1,62 2,88 Budapest 16,85 36,61 Regionális centrumok összesen 26,06 57,40 Pólusvárosok 9,82 22,28 Ország regionális centrumok aránya 1,74 Budapest pólusvárosok aránya 1,64 Ország összesen 100,00 100,00 Debrecen (5,24) értéke határozottan elkülönül Pécs (4,45) és Szeged (4,39) értékeitől, a különbség a többi regionális centrum értékéhez képest még jelentősebb (6. táblázat). Miskolc (3,03) értéke a középső csoportban helyezkedik el Szeged és Győr között. Győr (2,29) regionális centrumként való megítélése csak a lakosságszám alapján lehetséges, akárcsak Székesfehérváré (1,39). Székesfehérvár és Veszprém összesített értéke (2,88) együtt sem éri el Miskolc értékét, miközben lakosságszámuk aránya országos viszonylatban a jóval magasabb összesített átlagértékű Szeged lakosságszámarányának felel meg. A regionális centrumok súlya 57,40, ami elsősorban Budapestnek köszönhető. A pólusvárosok lakosságszámukat figyelembe véve képesek ellensúlyozni a fővárost, vagyis Budapest dominanciája a jelenlegi körülmények között kiemelkedően nagy. Magyarország településhálózatában betöltött súlya alapján Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged és Pécs tekinthető egyértelműen regionális centrumnak (2. ábra). Győr és Székesfehérvár önállóan hiányosan vagy egyáltalán nem képesek ellátni a regionális centrum szerepét, még abban az esetben sem, ha lakosságszámuk alapján ilyen centrumnak tekinthetők. Az Országos területfejlesztési koncepció (OTK) szerint Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési társközpontok, a két város együttesen minősíthető regionális centrumnak is. Győr önálló fejlesztési pólusként szerepel az OTK-ban, azonban a számítások szerint regionáliscentrum-szerepe bizonytalan. A pólusvárosok csak abban az esetben lehetnek valóban Budapest ellenpontjai, ha kiemelt fejlesztések célterületeivé válnak, ellenkező esetben a főváros dominanciája továbbra is meghatározó marad (3. ábra).

12 A REGIONÁLIS CENTRUMOK SÚLYÁNAK MEGHATÁROZÁSA 197 A vidéki regionális centrumok értéke az országos értékhez viszonyítva (2006) 2. ábra A regionális centrumok értéke az országos értékhez viszonyítva (2006) 3. ábra IRODALOM Bartke István (2007): A társadalom és a gazdaság települési (térbeli) koncentrálódása, ennek hatásai és megítélése. Magyar Tudomány, 6. Beluszky Pál (2003): Magyarország településföldrajza (Általános rész). Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs Boudeville, J. R. (1964): Les espaces économiques. Presses University, Paris Boudville, J. R. (1966): Problems of Regional Economic Planning. University Press, Edinburgh Castells, M. (2000): The Rise of the Network Society. Blackwell, Oxford

13 198 CSOMÓS GYÖRGY Csefkó Ferenc (1997): A helyi önkormányzati rendszer. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs Dicken, P. (2003): Global Shift. Reshaping the Global Economic Map in the 21 st Century. SAGE Publications, London Friedmann, J. (2001): Intercity Networks in a Globalizing Era. In.: Global-City Regions. Trends, Theory, Policy (Scott, A. J. ed). Oxford University Press Fujita, M. Krugman, P. R. Venables, A. J. (1990): The Spatial Economy. The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, USA Gravier J-F. (1972): Paris and the French desert. Flammarion, Paris Haggett, P. (2001): Geography. A Global Synthesis. Pearson Education Limited, Edinburgh Hall, P. (2001): Global-City Regions in the Twenty-first Century. In.: Global-City Regions. Trends, Theory, Policy (Scott, A. J. ed.). Oxford University Press Hoover, E. M. Giarratani, F. (1999): An Introduction to Regional Economics. The Web Book of Regional Science. Regional Research Institute, West Virginia University Krugman, P. (1995): Development, Geography and Economic Theory. MIT Press, Cambridge, Massachusetts, USA Lasuén, J. R. (1971): Multi-regional economic development. An open systems approach. Lund Studies, Series B. 37. Lasuén, J. R. (1973): Urbanisation and development. The temporal interaction between geographical clusters. Urban Studies, 10. Lengyel Imre (2003): Verseny és területi fejlődés. JATEPress, Szeged Lengyel Imre (2007): Regionális központok és regionális fejlődés. Magyar Tudomány, Budapest, június Moss, L. S. ed. (2001): City and Country: An Interdisciplinary Collection (Economics and Sociology Thematic Issue). Wiley- Blackwell Publishers Paelinck, J. (1965): La théorie du développment polirisé. Economie Regionale, 159 Pálné Kovács Ilona (2001): Regionális politika és közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs Perroux, F. (1955): Note sur la notion de pôle de croissance. Économie Appliquée 8. Porter, M. E. (2001): Regions and the New Economics of Competition. In: Global-City Regions. Trends, Theory, Policy (Scott, A. J. ed.). Oxford University Press Pottier, P. (1963): Axes de communication et développement économique. Revue Économique, 14. Regional Science Research Institute (1970): Yearly Report, Virginia, USA Richardson, W. H. (1969): Regional Economics: Location Theory, Urban Structure and Regional Change. Praeger, Los Angeles, USA Sassen, S. (2001): Global Cities and Global-City Regions: A Comparsion. In: Global-City Regions. Trends, Theory, Policy (Scott, A. J. ed.). Oxford University Press Scott, A. J. (2000): Economic Geography: The Great Half-Century. In: The Oxford Handbook of Economic Geography (Clark, G. L. Feldman, M. P. Gertler, M. S. eds.). Oxford University Press Scott, A. J. Agnew, J. Soja, E. W. Storper, M. (2001): Global City Regions. In: Global-City Regions. Trends, Theory, Policy (Scott, A. J. ed.). Oxford University Press Süli-Zakar István (1996): Északkelet-Magyarország terület- és településfejlesztésének társadalomföldrajzi alapjai. KLTE, Debrecen Szigeti Ernő (2003): Az államigazgatás dekoncentrált területi szervezetrendszere regionalizálásának kérdései. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest Szigeti Ernő (2007): Az állam területi és helyi szervei, működésük térbeli keretei. Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ. ROP Programigazgatóság Tanulmány. Taylor, P. J. (2003): The World City Network: A Global Urban Analysis. Routledge, USA Tóth József (1993): Nagyvárosok a magyar településrendszerben. Comitatus, 8. Kulcsszavak: regionális centrum, régióközpont, pólusváros, megyei jogú város, városrangsor, NUTS-rendszer. Resume Settlement networks of the 21st century are decisively characterised and formed by large towns and focal points of the region that strengthened in the nodes of the networks. In international terms the concept of a region may naturally vary, for example the global-city theory considers continents as regions, according to which in the nodes of town networks large towns are located with millions of population. In Europe NUTS 2 planning-statistical regions are the primary level of programming, however, in Hungary the determination of focal points of the region is vague exactly at this level. The present analysis aims at making distinction between focal point of the region, the administrative centre and the growth pole of the region, and it aims to define focal points of the region by exact statistical methods.

CSOMÓS GYÖRGY BEVEZETÉS

CSOMÓS GYÖRGY BEVEZETÉS Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. CSOMÓS GYÖRGY A RÉGIÓKÖZPONTOK TERMINOLÓGIÁJA Kulcsszavak: régióközpont, regionális centrum, fejlesztési pólusközpont, dekoncentrált államigazgatási

Részletesebben

REGIONÁLIS CENTRUMOK A GLOBÁLIS TÉRBEN: LAKOSSÁGSZÁM VAGY FUNKCIONALITÁS?

REGIONÁLIS CENTRUMOK A GLOBÁLIS TÉRBEN: LAKOSSÁGSZÁM VAGY FUNKCIONALITÁS? REGIONÁLIS CENTRUMOK A GLOBÁLIS TÉRBEN: LAKOSSÁGSZÁM VAGY FUNKCIONALITÁS? CSOMÓS György Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar 4028 Debrecen, Ótemető u. 2-4. csomosgy@mfk.unideb.hu KIVONAT A globális világgazdaságban

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban

A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban Mezei Cecília tudományos munkatárs, osztályvezető MTA KRTK RKI DTO Regionális tudomány és területi kohézió c. konferencia

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM. A megyei jogú városok súlyának meghatározása és a regionális centrumok azonosítása Magyarország településhálózatában

DEBRECENI EGYETEM. A megyei jogú városok súlyának meghatározása és a regionális centrumok azonosítása Magyarország településhálózatában DEBRECENI EGYETEM A megyei jogú városok súlyának meghatározása és a regionális centrumok azonosítása Magyarország településhálózatában Doktori (PhD) értekezés tézisei The determination of the weight of

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 476-482

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 476-482 Kozma Gábor 1 - Barta Attila 2 A DEKONCENTRÁLT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TÉRSTRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSA 1990 UTÁN 3 BEVEZETÉS A közigazgatás átalakításának egyik igen fontos eleme az államigazgatás térbeli

Részletesebben

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik

Részletesebben

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai

Részletesebben

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

EFOP Dr. Péter Zsolt, egyetemi docens, Orosz Dániel, PhD-hallgató,

EFOP Dr. Péter Zsolt, egyetemi docens, Orosz Dániel, PhD-hallgató, OKOS VÁROSOK, OKOS EGYETEMEK - A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK HELYE SZEREPE AZ OKOS VÁROSSÁ VÁLÁS FOLYAMATA SORÁN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL HAZÁNK MEGYEI JOGÚ VÁROSAIBAN Dr. Péter Zsolt, egyetemi docens, regpzs@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A NAGYVÁROSOK VÁROSHÁLÓZATBAN BETÖLTÖTT SÚLYÁNAK STATISZTIKAI ALAPÚ ELEMZÉSE (RELÁCIÓANALÍZIS)

A NAGYVÁROSOK VÁROSHÁLÓZATBAN BETÖLTÖTT SÚLYÁNAK STATISZTIKAI ALAPÚ ELEMZÉSE (RELÁCIÓANALÍZIS) A NAGYVÁROSOK VÁROSHÁLÓZATBAN BETÖLTÖTT SÚLYÁNAK STATISZTIKAI ALAPÚ ELEMZÉSE (RELÁCIÓANALÍZIS) CSOMÓS György Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar 4028 Debrecen, Ótemető u. 2-4. csomosgy@mfk.unideb.hu KIVONAT

Részletesebben

A szegedi biotechnológiai cégek tudáshálózatának jellegzetessége reflexiók a Biopolisz Programra

A szegedi biotechnológiai cégek tudáshálózatának jellegzetessége reflexiók a Biopolisz Programra A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. Vándorgyűlése Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. A szegedi biotechnológiai cégek tudáshálózatának jellegzetessége reflexiók a Biopolisz Programra Gyurkovics

Részletesebben

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu

Részletesebben

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest

Részletesebben

A regionális központok szerepének változása Magyarország városhálózatában a szabad királyi városoktól a NUTS régióközpontokig

A regionális központok szerepének változása Magyarország városhálózatában a szabad királyi városoktól a NUTS régióközpontokig A regionális központok szerepének változása Magyarország városhálózatában a szabad királyi városoktól a NUTS régióközpontokig Kulcsszavak: szabad királyi város, törvényhatósági jogú város, megyei jogú

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

MODERN VÁROSOK PROGRAM

MODERN VÁROSOK PROGRAM MODERN VÁROSOK PROGRAM Miről szól a Modern Városok Program? 23 megyei jogú város 23 megállapodás 3 ütem Megállapodások Első ütem: 13 város Második ütem: 6 város 2015-13 város 2016-6 város 2017-4 város

Részletesebben

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a

H/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a H/18068/64. Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának a j á n l á s a az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló H/18068. számú törvényjavaslat z á r ó v i t á j á h o z (Együtt kezelendő

Részletesebben

JORDES+ REPORT - HUNGARY

JORDES+ REPORT - HUNGARY JORDES+ REPORT - HUNGARY Dr. Mihály Lados MTA RKK NYUTI, Gyor Rust 21-22 November, 2002 JORDES+ MAGYARORSZÁG PROJEKT MENEDZSMENT JORDES+ HUNGARY PROJECT MANAGEMENT Projekt vezetés MTA RKK NYUTI Dr. Lados

Részletesebben

10. óra: Településhálózat és településhierarchia

10. óra: Településhálózat és településhierarchia 10. óra: Településhálózat és településhierarchia Népesség- és településföldrajz II. (TTGBG6505-GY-01) gyakorlat 2018-2019. tanév A térbeli társadalmi rendszerek kialakulása Peter Haggett szerint: Terjedési

Részletesebben

Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában

Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában Tóth Géza Földi sokaságok, égi tünemények A statisztika a tudományok világában 2017. október 18. Vázlat Az elérhetőség fogalma Elérhetőség

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra 6. sz. melléklet A hírközlési és a fogyasztóvédelmi hatóság szervei és azok elérhetősége

Részletesebben

Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége

Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége 1 Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége T-Mobile dedikált üzleti hálózati szolgáltatás 6. sz. melléklet Hatályos: 2011. január 1-jétől 1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét 2018.10.18-19 Az észak-magyarországi városok központi szerepkörének változása a kiskereskedelemben, az ezredforduló után Készítették:

Részletesebben

A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824

A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824 A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824 A szorgalmi időszak utolsó hetében, december 19-én írásbeli elővizsga tehető.

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

A városhálózatok és térszerkezet, figyelemmel a nagyvárosokra

A városhálózatok és térszerkezet, figyelemmel a nagyvárosokra A városhálózatok és térszerkezet, figyelemmel a nagyvárosokra Prof. Dr. Rechnitzer János tudományos tanácsadó, egyetemi tanár MTRA KRTK RKI Nyugat-magyarországi Osztály, Győr MTA, 2014. november 20. MTA

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (2006) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete ( )

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (2006) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete ( ) Szolnoki Tudományos Közlemények XI. Szolnok, 2007. CSOMÓS GYÖRGY A NUTS RENDSZER MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSA ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (2006) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (2007-2013)

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

Átlag napi elérés a 15 évesek és idősebbek körében országos

Átlag napi elérés a 15 évesek és idősebbek körében országos MR2-Petőfi MR3-Bartók 1 network 16 14 Átlag napi elérés a 15 évesek és idősebbek körében országos 1517 139 12 1173 1 8 6 513 456 633 4 2 13 Forrás: Ipsos-GfK s Közönségmérés, 211.május, ReachN Mintaelemszám:

Részletesebben

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti Regionális gazdaságtan Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti kollar.kitti@gtk.szie.hu A regionális gazdaságtan tárgya a gazdaság általános törvényszerűség

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

A regionális versenyképességrõl

A regionális versenyképességrõl Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (962 987. o.) LENGYEL IMRE A regionális versenyképességrõl A versenyképesség a piaci versengésre való készséget jelenti, a pozíciószerzés és tartós helytállás

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: 5055-4/2019/PKF Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján az Oktatási Hivatal alapító okiratát a következők

Részletesebben

Urbanisztika megfontolások térben és időben URBANIZÁCIÓS TRENDEK

Urbanisztika megfontolások térben és időben URBANIZÁCIÓS TRENDEK l i 2015.03.19. megfontolások térben és időben URBANIZÁCIÓS TRENDEK IDŐ intergenerációs szolidaritás futurisztika trendkutatás technológiaváltás TÉR intragenerációs szolidaritás urbanizációs trendek megacities

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Megyei Jogú Városok Szövetsége. Keringer Zsolt szakmai projektvezetõ /keringer@szombathely.hu/

Megyei Jogú Városok Szövetsége. Keringer Zsolt szakmai projektvezetõ /keringer@szombathely.hu/ Megyei Jogú Városok Szövetsége I 2 On-Line A konzorcium tagjai MJVSZ 5 Megyei Jogú Város (Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg, Szeged, Miskolc) Matáv Rt. Geoview Systems Kft. Tagvárosok (Salgótarján,

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan Felsőoktatási Szakképzés TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan Tanév: 2015/2016. II. A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan Tanszék: Közgazdasági Tanszék Tantárgyfelelős neve:

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek

1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek 1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek Az informatika alkalmazása a társadalomföldrajzban (TTGBL6520) gyakorlat 2018-2019. tanév A területi adatbázis A statisztikai jellegű információk

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

Az Előfizetői panaszok kezelése

Az Előfizetői panaszok kezelése Az Előfizetői panaszok kezelése A Szolgáltató az Előfizetők tájékoztatására, az Előfizetői bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására az Előfizetők részére telefonon és interneten

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Dr. Rechnitzer ános A lokális extern hatások jelentősége Iparági körzetek Külső gazdasági hatások Méretgazdaságosság

Részletesebben

KIVONATOLT ÖSSZEFOGLALÁS Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázat

KIVONATOLT ÖSSZEFOGLALÁS Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázat KIVONATOLT ÖSSZEFOGLALÁS Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázat GOP-2011-2.1.1/M (KMOP-2011-1.2.1/M) max. 10 fő alkalmazottig és max. 200 MFt éves nettó árbevételig összesített pályázati adatok:

Részletesebben

F L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences. 2015. II. évfolyam 3.

F L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences. 2015. II. évfolyam 3. F L U E N T U M Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences 2015. II. évfolyam 3. szám ISSN 2064-6356 www.fluentum.hu A KÁRPÁT-MEDENCE REGIONÁLIS

Részletesebben

A Regionális Fejlesztési Holding bemutatása

A Regionális Fejlesztési Holding bemutatása 1 A Regionális Fejlesztési Holding bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó cégcsoport. A Magyar Fejlesztési Bank Stratégiai Csoportjának tagja. Az RFH küldetése,

Részletesebben

Adalékok Győr regionális funkcióihoz

Adalékok Győr regionális funkcióihoz Adalékok Győr regionális funkcióihoz Rechnitzer János Bevezetés a magyar térszerkezet-kutatás az 1990-es években indul meg, jelezve azt, hogy a területi folyamatok és a településhálózat rendszere nagy

Részletesebben

SZOMSZÉDOK NYUGDÍJAS SZÖVETKEZET. Új foglalkoztatási forma

SZOMSZÉDOK NYUGDÍJAS SZÖVETKEZET. Új foglalkoztatási forma SZOMSZÉDOK NYUGDÍJAS SZÖVETKEZET Új foglalkoztatási forma Ha gondjai vannak a munkaerő felvétellel, új toborzási forrásokat keres, vagy csupán a meglévő öregségi nyugdíjas dolgozóit szeretné költséghatékonyan

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra 6. sz. melléklet A hírközlési és a fogyasztóvédelmi hatóság szervei és azok elérhetősége

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató 1 Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül

A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül Józsa Viktória elnökségi tag, MRTT doktorjelölt, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori

Részletesebben

Magyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 2. oldal - módszertani feladat- és hatáskörében ellátja a Korm. re

Magyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 2. oldal - módszertani feladat- és hatáskörében ellátja a Korm. re Magyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 1. oldal Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 Az államháztartásról

Részletesebben

Dr. Vadál Ildikó publikációs jegyzéke

Dr. Vadál Ildikó publikációs jegyzéke Dr. Vadál Ildikó publikációs jegyzéke Könyv, könyvfejezet, országos szaklapban megjelent tanulmány: - A közigazgatási jog kodifikációja. Stabil kormányzás, változó közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Bp-Pécs,

Részletesebben

A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A TERÜLETI TŐKE KUTATÁSÁBAN

A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A TERÜLETI TŐKE KUTATÁSÁBAN A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A TERÜLETI TŐKE KUTATÁSÁBAN (The role of social capital in territorial capital research) BODOR ÁKOS Kulcsszavak területi tőke, társadalmi tőke, elméleti- és empirikus problémák

Részletesebben

Várostérségek eltérő fejlődési pályái Magyarországon

Várostérségek eltérő fejlődési pályái Magyarországon Lengyel Imre 1 Vas Zsófia 2 Várostérségek eltérő fejlődési pályái Magyarországon ABSZTRAKT: A területi versenyben a regionális gazdaságtan széles körben elfogadott álláspontja szerint elkülönülnek a nagyvárosi

Részletesebben

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-

Részletesebben

DR. LENNER TIBOR PhD.

DR. LENNER TIBOR PhD. DR. LENNER TIBOR PhD. FŐISKOLAI DOCENS SZEMÉLYI ADATOK ISKOLÁK MUNKAHELYEK Családi állapot: nős Születési év: 1966 Születési hely: Celldömölk 1984/1989 JATE TTK Szeged földrajz/történelem szakos középiskolai

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com

Részletesebben

Ismeri Magyarországot?

Ismeri Magyarországot? instrukciók Instrukciók angolul Preparation: print out the worksheets You will need: a dictionary Time: 25-30 minutes With this worksheet, you will learn and share basic information about the location

Részletesebben

MEGMARADÓ HELYZETI ELŐNY? NAGYVÁROSAINK EGY KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK. Áramlások a térgazdaságban Kecskemét, október

MEGMARADÓ HELYZETI ELŐNY? NAGYVÁROSAINK EGY KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK. Áramlások a térgazdaságban Kecskemét, október MEGMARADÓ HELYZETI ELŐNY? NAGYVÁROSAINK EGY VÁLLALATI PIACKUTATÁS TÜKRÉBEN KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Áramlások a térgazdaságban Kecskemét, 2018.

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról Szerkesztette: HAJDÚ ZOLTÁN KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi

Részletesebben

KEOP-5.6.0/E/ Energia-megtakarítást célzó röntgen készülékek beszerzése a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban

KEOP-5.6.0/E/ Energia-megtakarítást célzó röntgen készülékek beszerzése a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban Energia-megtakarítást célzó röntgen készülékek beszerzése a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban Kedvezményezett: Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr A megvalósult projekt elért eredményei, fejlesztései

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN: ALAPFOGALMAK (2. előadás: )

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN: ALAPFOGALMAK (2. előadás: ) REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN: ALAPFOGALMAK (2. előadás: 2004.02.10.) 1. A regionális tudomány alapkategóriái: - a hely: a térnek az a része, amit valamilyen dolog tartósan vagy átmenetileg elfoglal (térbeli

Részletesebben

Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében

Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Győrffy Ildikó: Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében

Részletesebben

A JÁNLÁS A betegszállítási Szakértői Bizottsághoz benyújtandó kérelmek elkészítéséhez

A JÁNLÁS A betegszállítási Szakértői Bizottsághoz benyújtandó kérelmek elkészítéséhez A JÁNLÁS A betegszállítási Szakértői Bizottsághoz benyújtandó kérelmek elkészítéséhez A hatályos 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 33. (6) bekezdésében meghatározott Szakértői

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371 1996.12.25. Székesfehérvár 77185818432 371 1997.01.03. Budapest 78472120542 306 1997.01.05. Csíkszereda 76736716540 177 1997.03.29. Budapest 73911985594 48 1997.04.26. Székesfehérvár 78395363431 350 1997.05.02.

Részletesebben

A globális vállalati kutatás-fejlesztési aktivitás földrajzi eloszlásának vizsgálata

A globális vállalati kutatás-fejlesztési aktivitás földrajzi eloszlásának vizsgálata Csomós György A globális vállalati kutatás-fejlesztési aktivitás földrajzi eloszlásának vizsgálata Bevezetés Saskia Sassen a 2001-ben megjelent The Global City: New York, London, Tokyo c. könyvében a globális

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben