Pályázat. Az MTA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT MOLEKULÁRIS FARMAKOLÓGIAI INTÉZET igazgatói (vezetői) beosztásának ellátására. Dr.

Átírás

1 Pályázat Az MTA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT MOLEKULÁRIS FARMAKOLÓGIAI INTÉZET igazgatói (vezetői) beosztásának ellátására Dr. Sarkadi Balázs az MTA rendes tagja Budapest, október 28. Tartalom: Motivációs levél 1. Koncepció a központ keretében működő intézet vezetésére, fejlesztésére, tudományos programjának megvalósítására 2. Részletes szakmai önéletrajz, az eddigi szakmai munka és eredményeinek ismertetése 3. A pályázó tudományos fokozatának és idegennyelv-ismeretének megjelölése 4. A pályázó által írt tudományos cikkek, tanulmányok és könyvek pontos bibliográfiai jegyzéke 5. A pályázó tudománymetriai mutatói (tudományos közlemények száma, tudományos közleményekre érkezett hivatkozások száma, impaktfaktor, H-index) 6. A munkakör elnyerése esetén, az MTA honlapján és egyéb MTA tájékoztatókban közzétehető rövid, fényképes bemutatkozó életrajz Mellékletek: 1. 3 hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítvány 2. A végzettséget, tudományos fokozatot, elnyert címet és díjakat, valamint a nyelvtudást igazoló oklevelek másolata 3. A pályázó jelenlegi munkahelyének, beosztásának, besorolásának, fizetési fokozatának, és fizetésének megjelölése 4. A pályázó közvetlen személyes elérhetősége (telefon, ) 5. Nyilatkozat arról, hogy a pályázat tartalmát és a pályázó nevét a pályázat elbírálásában résztvevők megismerhetik, továbbá, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. 6. Nyilatkozat arról, hogy a pályázóval szemben a Kjt. 41., 43., 43/D, 44. -ai értelmében összeférhetetlenség nem áll fenn. 1

2 Motivációs levél Az alábbiakban meg kívánom pályázni az MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézetének (MFI) igazgatói pozícióját. A pályázati kiírásnak megfelelő tudományos kutatási tapasztalattal és tudományos fokozattal rendelkezem - általános orvosi végzettségem után kandidátusi, majd akadémiai doktori fokozatot szereztem óta az MTA levelező tagja, 2010 óta az MTA rendes tagja vagyok óta a Semmelweis Egyetemen habilitált egyetemi tanári, 2008 óta kutatóprofesszori címet nyertem el, mind a Semmelweis Egyetemen, mind az ELTE-n folyamatosan végzek graduális és posztgraduális oktatást, valamint Ph.D. hallgatók témavezetését. Nemzetközi folyóiratokban megjelent 200 feletti szakmai közleményem és a rájuk kapott 10,000 feletti hivatkozás alapján állíthatom, hogy nemzetközi szinten is értékelt kutató munkát végzek a membránbiológia és az őssejtkutatás területén, amelyek szorosan illeszkednek az MTA- TTK-MFI kutatóintézeti profiljához. A molekuláris farmakológiai kutatásokhoz kapcsolódó gyakorlati fejlesztésekben való részvételemet szabadalmak, valamint gyógyszerbiológiai és diagnosztikai alkalmazások igazolják. A pályázati kiírásnak megfelelően, jelentős gyakorlattal rendelkezem kutatási egységek és részlegek vezetésében ben az Országos Hematológiai és Immunológiai Intézetben kutatási igazgatói megbízást kaptam, ugyanezen tevékenység ellátására az Intézet átalakulása után, 2002-től az Országos Gyógyintézeti Központban is megbíztak. Az újabb intézeti átalakulást követően, 2008-tól az Országos Vérellátó Szolgálatban osztályvezető főorvosként kutatási vezetői megbízással rendelkezem. Ugyancsak vezetői tevékenységet folytattam az MTA Kutatócsoportok tekintetében sikeres pályázatok alapján 1996-tól 2011-ig vezettem az MTA Membránbiológiai Kutatócsoportját. A pályázati kiírásnak megfelelően angol nyelven előadó- és tárgyalóképes vagyok, folyamatosan előadok jelentős nemzetközi konferenciákon, nemzetközi szakmai szervezetek vezető tisztségeit töltöttem be. A jelen pályázat beadásában elsősorban az motivál, hogy alkalmasnak érzem a személyemet az MTA-TTK-MFI következő három éves periódusában magasszintű szakmai munka és jó alkotói közösség kialakítására. Alapvetően egyetértek az MTA-TTK intézményi struktúrájának kialakításával, ugyanakkor - a TTK főigazgató menedzser munkáját támogatva - az intézetek szakmai irányításában az igazgatói feladatokat nélkülözhetetleneknek tartom. Az MFI csak nemrégiben, 2012-ben jött létre, több intézményből folyamatosan alakult ki szakmai és személyi összetétele, belső pályázatok nyomán a kutatócsoportokon alapuló működése 2014 januárjától kerül élesben alkalmazásra. Ugyancsak fontos tényező, hogy az MFI egységes intézményként 2014 elejétől a Q2 új akadémiai épületébe költözik át. Mindezek alapján az a szándékom, hogy elismert szakmai és vezetői tapasztalatommal hátteret teremtsek az Intézet összeforrásához és az MTA-TTK-ba történő sikeres beilleszkedéséhez. Megfelelő kutatási stratégia kialakításával szeretném elősegíteni az eredményes kutató munkát, szolgálni a kutatói lehetőségek, életpályák, személyi feltételek kibontakozását. 2

3 1. Koncepció a központ keretében működő intézet vezetésére, fejlesztésére, tudományos programjának megvalósítására A. Összefoglaló A pályázati kiírás értelmében az MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet igazgatójának feladata: 1. a tudományos kutatói feladataihoz kapcsolódó tevékenységek ellátása, 2. kutatóközpont szervezeti és működési szabályzata, valamint a vonatkozó akadémiai szabályozások szerint a kutatóközpont szervezeti egységeként működő intézet tevékenységének irányítása, koordinálása, képviselete, 3. az intézet eredményes szakmai tevékenységének biztosításával a kutatóközpont hazai és nemzetközi tudományos szerepének erősítése, tudományos koncepciójának megvalósítása, alapfeladatainak teljesítése, 4. az intézet munkájának összehangolása, 5. a kutatóközpont főigazgatójának irányításával, az intézet működésének biztosítása. Az alábbiakban ismertetett koncepcióm ezeknek a feladatoknak a lehető legmagasabb színvonalú, hatékony ellátására, kiemelten a tudományos munka nemzetközi szinten is eredményes végzésére, a munka stratégiai céljainak kialakítására, személyi és szervezeti hátterének biztosítására irányul. Az MTA-TTK 2012-ben történt létrehozásával olyan nagykapacitású tudományos műhely jött létre, amely a kritikus tömeg elérésével nemzetközileg is versenyképes tudományos munkára és az eredmények alkalmazásának biztosítására is képes lehet. A főigazgatói szinten létrejött menedzsment központosítás, az egységes infrastruktúra és az önálló kutatócsoportok létrehozása igen jelentős lépések ezen a téren. Ugyanakkor a rendkívül heterogén az anyagtudománytól a pszichológiáig terjedő kutatási feladatokkal rendelkező intézetek szakmai vezetése gyakorlatilag kivitelezhetetlen főigazgatói feladat, ezért az intézeti igazgatói szerepek pontos körvonalazása és hatékony alkalmazása a közeljövő fontos kérdése. Szakmai szempontból - véleményem szerint - a TTK-ban a kémiai és a biológiai kutatások kiemelkedő színvonalú művelése elsősorban az élettudományokban és a kapcsolódó gyógyszerkutatás-fejlesztés, valamint a speciális biotechnológia területén hozhatnak áttörő eredményeket. Ebben a Molekuláris Farmakológiai Intézet (MFI) élenjáró szerepet vállalhat, hiszen a benne meglévő hagyományok, a kutatási potenciál, az infrastruktúra, a nemzetközileg beágyazott vezető kutatók és a nagyszámú jól képzett fiatal munkatárs erre minden lehetőséget megadnak. Hagyományosan szoros személyes és szakmai kapcsolat fűzi össze az MFI kutatóit az MTA-TTK Enzimológiai Intézet (EI) csoportjaival, és főként újabban - a Szerveskémiai Intézet (SZKI) és a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (KIPI) csoportjaival is. Ezek a kapcsolatok, valamint az anyagtudományi kutatócsoportokkal kialakítható együttműködések az MFI által képviselt szakmai iránynak jelentős lendületet és potenciált kölcsönöznek. A 2013-ban a TTK-ban kialakított, pályázatokon alapuló kutatócsoporti rendszer különösen kedvező új lehetőséget biztosít a hatékony, magas színvonalú kutató munkára. Ebben a szerkezetben 2014 elejétől mind a szakmai munka irányítása, mind a gazdasági, pénzügyi területeken sokkal nagyobb felelősség, de egyben nagyobb lehetőség is kerül a kutatócsoportok vezetőihez. Ez a rendszer - véleményem és reményeim szerint - kiválóan 3

4 alkalmas lesz a kutatói munka ösztönzésére és egyben a versengésen alapuló kiválósági színvonal biztosítására. Ugyanakkor az intézeti igazgatói munka felelősségének csökkenésével nem járhat együtt annak kiüresedése, hiszen ez mind stratégiai, mind taktikai tekintetben magára hagyná a csoportokat, és egyben bizonytalanná tenné a főigazgatói szakmai és menedzseri munka színvonalát is. Az intézeteken belüli személyes és szakmai irányok, kapcsolatok, nagyobb tématerületek folyamatos kialakítása, a csoportok működéséhez szükséges közös infrastruktúra folyamatos megtervezése és pénzügyi puffer-kapacitások biztosítása elsősorban igazgatói feladat lehet, ezért igazgatói pályázati koncepciómban fontos szerepet kap a kutatási stratégia és a csoportok működésének összehangolása. Ugyancsak alapvető feladat, hogy a hat, egyenként mintegy 100 főnyi, különböző hagyományokkal, korábbi témákkal és felépítéssel rendelkező TTK kutatóintézet munkáját az igazgatók szintjén is össze kell egyeztetni, a főigazgató aktív szerepével, közös stratégiai célokat megtervezni és létrehozni. Ebben a - főként partikuláris érdekeket képviselő - kutatócsoportok vezetőivel folyamatos konzultáció szükséges, és a közösen kialakított álláspontok képviselete az igazgatók számára lehet kulcs-feladat. Pályázatomban fontos célterület az akadémiai kutató munka és az egyetemi, elsősorban a posztgraduális oktatás összehangolása, minél magasabb szintre emelése. Míg az egész TTK szintjén ehhez az intézményes, szerződési, stb. háttér biztosítása elsősorban a főigazgató feladata, az intézeti igazgató éppen abban kaphat jelentős szerepet, hogy ösztönözze a kutatócsoportok ilyen irányú aktivitását, és újabb szakmai témákhoz, speciális kutatási területekhez a posztgraduális képzés területeit is támogassa, erősítse. A posztgraduális képzésben való gyakorlatomat jól igazolja, hogy mintegy húsz Ph.D. hallgatónak voltam vagy vagyok témavezetője, mind a Semmelweis Egyetem, mind az ELTE doktori programjában aktívan részt veszek. Minden szakmai tapasztalatom arra mutat, hogy a kutatás és oktatás egysége nélkülözhetetlen a kiemelkedő kutató-fejlesztő munkában. Igazgatóként jelentős szerepet kívánok szánni az alapkutatás és alkalmazott kutatás összehangolásának, a kutatási eredmények alkalmazás irányában történő továbbvitelének. Ismét, a TTK szintjén az alapvető szabályok (pl. a szellemi tulajdoni szabályzat, együttműködési szabályzatok) és TTK háttérintézmények (így a technológia-transzfer rendszer, szerződéses vállalkozási kapcsolatok) kialakítása főigazgatói feladat és kompetencia. Ugyanakkor az igazgató, a kutatócsoportok szakmai képviseletével jelentős szerepet játszhat a tényleges szakmai alkalmazási lehetőségek kialakításában, a kapcsolatok olyan előkészítésében, amelyek azután a TTK szintjén realizálódhatnak. Az ezen a téren való jártasságomat igazolja számos szabadalom és gyakorlati alkalmazás kidolgozása, valamint ennek a munkának Gábor Dénes díjjal történt elismerése. Magas szintű alapkutatás, mint főfeladat nélkül a TTK értéktelenné válik a Tudományos Akadémia szempontjából, de a kutatási eredmények hasznosítása nélkül ezek az értékek nem fordíthatók le az ország fejlődését, az innovációra épülő tudás-alapú társadalom kialakítását szolgáló tevékenységgé. Szeretném hangsúlyozni, hogy pályázatom egyik legfontosabb célja, hogy az MFI elmúlt években kialakult összetétele és csoport-szerkezete nyomán, valamint a 2014 elején végbemenő Q2 új akadémiai épületébe történő átköltözés során, személyemben is hátteret 4

5 teremtsek az Intézet összeforrásához és a teljes MTA-TTK-ba történő sikeres beilleszkedéséhez. Szeretném elősegíteni az eredményes kutató munkát, elismert szakemberként és gyakorlott vezetőként szolgálni a kutatói lehetőségek, életpályák, személyi feltételek kibontakozását. Mindennek alapfeltétele, hogy az intézeti kutatócsoportok hagyományai, tudásbázisa, műszerparkja és személyi lehetőségei egy közösen kialakított, nemzetközileg is eredményesnek várható MF intézeti és össz TTK-intézeti stratégiába épüljenek. A három éves vezetői kinevezés alkalmasnak látszik erre a feladatra, amelynek része lenne, hogy ebben az időszakban a vezetői munka folytatására alkalmas fiatalabb munkatárs minden tekintetben felkészüljön az MFI igazgatásának átvételére, eredményes folytatására. Személyes tudományos munkám tekintetében aktívan szeretném folytatni a biológiai membrántranszporter fehérjék vizsgálatára irányuló kutatásokat. Amint a szakmai bemutatkozásnál (2-5 fejezet) ezt részletesen dokumentálom, ezeket a kutatásokat évek óta nagyszámú, nemzetközileg is kiemelkedő közleményben mutatom be, amelyekre folyamatosan igen nagyszámú (évente ) hivatkozás érkezik. A normális és tumoros őssejtekben elsősorban az ABC transzporter fehérjék működését, élettani és patológiás szerepét, a gyógyszerekkel való kölcsönhatásait kívánom tovább vizsgálni. Ezekre a kutatásokra vonatkozóan jelenleg is folyamatos kutatási támogatásokkal rendelkezem, szűkebb kis csoportomban folyamatosan képzünk újabb kutatókat és magas színvonalon publikálunk. Mivel az intézeti menedzsment irányítása nagyrészt a főigazgató feladata, az MFI igazgatói munkakörében az igazgatói feladatok mellett mindenképpen szeretném folytatni az intézet témáihoz szorosan illeszkedő saját kutatói és oktatói munkámat is. B. A Molekuláris Farmakológiai Intézet (MFI) jelenlegi összetételének, szervezeti és szakmai alapjainak, az intézet erősségeinek és gyengeségeinek (SWOT analízis) áttekintése Az MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézete 2012-ben jött létre, részben a Kémiai Kutatóintézet részlegeiből, részben a folyamatosan csatlakozó, elsősorban biológiai kutatásokat végző részlegekből ban a TTK főigazgatója pályázatokon alapuló kutatócsoporti rendszert hozott létre, amely az MFI-n belül hét kutatócsoport pályázatát jelentette. A kiemelkedő nemzetközi és hazai bírálók véleménye alapján a hét csoportból három - a Funkcionális Farmakológiai Kutatócsoport (vezető Kardos Julianna, MTA doktora), a Molekuláris Sejtbiológiai Kutatócsoport (vezető Homolya László, MTA doktora, Lendülettámogatás nyertes), és a Biomembrán Kutatócsoport (vezető Welker Ervin, MTA doktora) kiválósági csoport értékelést kapott. Ezeknél a kutatócsoportoknál magas színvonalú publikációs tevékenységet, hazai és nemzetközi grantokkal támogatott, nemzetközi szinten is versenyképes kutató munkát állapított meg a bizottság. A témák részletesebb értékelése nélkül is elmondható, hogy a kutatócsoportok egymással is szinergizmusban működhetnek, szakmai vezetésük stabilan megoldott és számos olyan fiatal, feltörekvő, már nemzetközi szinten is publikáló kutatót is magukba foglalnak, akik a közeljövőben már önálló témacsoportok vezetésére lehetnek képesek. Példaként megemlítem, hogy a Funkcionális Farmakológiai csoportban ilyen kutatónak látom Héja Lászlót (Ph.D.) a neurobiológia, és Jemnitz Katalint (Ph.D.) a metabolizmus kutatások területén, míg a Molekuláris Sejtbiológiai csoportban Apáti Ágotát (Ph.D.), a 5

6 pluripotens őssejtbiológia, és Várady Györgyöt (Ph.D.), az áramlási citometriához kapcsolódó kutatások területén. Ugyanebben a csoportban Enyedi Ágnes (MTA doktora) és csapata a kalcium transzporterek vizsgálatával nemzetközi szinten is kiemelkedik és stabilitást hordoz. A Biomembrán csoportban Orbán Tamás (Ph.D.) kiemelkedő, önálló csoportépítésre aspiráló munkát végez a transzpozonok és a mikrorns-ek izgalmas, feljövő témáiban, Hegedüs Tamás (Ph.D.) a molekuláris modellezés és a kapcsolódó bioinformatika területein, Laczka-Özvegy Csilla (Ph.D. jelenleg az Enzimológiai Intézethez csatlakozva) pedig a membrántranszporterek kutatásában. Álláspontom szerint a csoportok dinamizmusához feltétlenül hozzá tartozik a kibontakozás lehetősége, a későbbiekben önálló egységek létrehozásának a lehetősége. Már a TTK belső pályázata után csatlakozott az MFI-hez Reményi Attila (Ph.D., Lendület-támogatás nyertes) kutatócsoportja, akik elsősorban a jelátviteli fehérjék szerkezetével és működésével, a gyógyszer-molekulákkal történő kölcsönhatásaival foglalkoznak. Ez, a kutatócsoport által kiemelkedő, nemzetközi színvonalon művelt terület rendkívül jól illeszkedik az MFI főbb tématerületeihez és tovább erősíti a szakmai működést. Az MFI két további pályázó csoportja, a Biokémiai Farmakológiai Kutatócsoport (vezető Visy Júlia, Ph.D.) és a Biológiai Nanokémiai Kutatócsoport (vezető Bóta Attila, Ph.D.) törzs-csoport minősítést kapott. Ennek fő oka a bizottsági vélemények szerint az volt, hogy bár ezek a munkacsoportok is magas szakmai színvonalon működnek, témáik kevéssé voltak fókuszáltak, és az eredményes gyakorlati alkalmazások mellett az eredmények publikálása több tekintetben elmaradt a nemzetközi elvárásoktól. A bizottság ajánlásai elsősorban arra irányultak, hogy a megfelelően kialakítandó témacsoportokban ők is a leghatékonyabban tudják majd érvényesíteni a meglévő jelentős szakmai tapasztalatot és a nemzetközi kapcsolatokat. Különösen érvényes ez a Bóta Attila vezette csoportra, amely csak néhány éve alakult, és amelyben számos igen tehetséges fiatal kutató van. Véleményem szerint ebben a két csoportban is jól láthatók olyan kutatók, akik saját témacsoport kialakítására alkalmasak, így a Biokémiai Farmakológiai csoporton belül, a gyógyszermetabolizmus területén Monostory Katalin (Ph.D.), míg a Nanokémiai csoportban a szerkezeti kutatásokban Varga Zoltán (Ph.D.) vállalkozhat ilyen feladatra. Természetesen ez nem okozhat még szétágazóbb, a fókuszálást nélkülöző kutatásokat, éppen azt szolgálhatja, hogy nemzetközi szinten is megerősödjenek a leghatékonyabban művelhető területek. A bizottság értékelésében az eredetileg külön pályázó Spektroszkópiai és ESR Spektroszkópiai kutatócsoportok (vezetők Biczók László, MTA doktora, ill. Korecz László, Ph.D) továbbfejlesztendő értékelést kaptak. Ebben az esetben, a meglévő jelentős kutatási háttér és kapacitás ellenére mind az eredményes tematikus összehangolás, mind a finanszírozás biztonsága komoly aggályokat vetett fel. Ennek alapján olyan mértékű átalakítást javasolt a bizottság, amely az intézeten belüli kapcsolatok, szolgáltatások és tudományos együttműködések jelentős átrendezését jelenti. Ennek érdekében máris megindult egy MFI műszercentrum létrehozása, amely ezt az egységet finanszírozás és működés tekintetében is a jobban fókuszált aktivitás, valamint az egyetemi és MTA együttműködésen alapuló biztonságosabb finanszírozás érdekében szervezi újra. Ugyanakkor, ezek a laboratóriumok nagyon fontos hátteret képeznek a biológiai kutatások 6

7 számára, összekötő kapocsként működnekk a kémiai kutatások által biztosított gyógyszerjelölt vagy diagnosztikában alkalmazható molekulák részletes vizsgálatára. A Kutatócsoportok áttekintése során nagyonn fontosnak tartom olyan kutató és egyben a kutatók számára szolgáltató központok (core facility-k) közös felhasználását teszik lehetővé. Ezek létrehozásának lehetőségét, amelyek a rendkívül költséges műszer-csoportok nem műszercentrumkéntt működnének, azaz nem főként szolgáltatnának, hiszen evvel csak a felhasználók kegyeiből élnének, és elveszítenék alapvető kutatási motiváltságukat. Az MFI esetében ilyen core facility-k lehetnének az áramlási citometriát és a kapcsolódó analizáló rendszereket, a sejtes képalkotó, elsősorban konfokális mikroszkópiát, valamint a szerkezetvizsgáló módszereket működtető egységek. Egy ilyen szerkezet létrehozása a kutatócsoportok támogatásával alapvetően igazgatói feladat, ami viszont a főigazgató ámogatása és aktív részvétele nélkül nem lehet eredményes. Az MFI átfogó értékelése és a belső konzultációk alapján az 1. ábrában összefoglalva tartom bemutathatónak az Intézet erősségeit és gyengeségeit, valamint a lehetőségeket és a veszélyeket ( SWOT analízis). A most kialakított kutatócsoporti struktúra kedvező új lehetőséget biztosíthat a hatékony, magas színvonalú kutató munkára. Ebben a szerkezetben 2014 elejétől mind a szakmai munka irányítása, mind a gazdasági, pénzügyi háttér biztosítása területén sokkal nagyobb felelősség, de egyben nagyobb lehetőség is kerül a kutatócsoportok vezetőihez, amely alkalmas a kutatói munka ösztönzésére és egyben a versengésen alapuló kiválósági színvonal biztosítására. Az 1. ábrán felsorolt erősségek és lehetőségek az Intézet számára mind hazai, mind nemzetközi szinten eredményes munkát tesznek lehetővé. A gyengeségek és veszélyek közül a legfontosabbakatt felsoroltam, de ezekhez még számos további tényező társulhat, ha 7

8 nem sikerül az induláshoz, az új szervezethez, valamint az új épületbe történő költözéshez kapcsolódó, akár váratlanul is megjelenő kérdéseket minél kevesebb feszültséggel megoldani. Ennek részeként, az intézeti igazgatói munka lényege a szakmai lehetőségek és felelősségek tisztázása, hiszen ennek hiányában mind stratégiai, mind taktikai tekintetben magára maradnak a csoportok, és a főigazgatói koordináló és menedzser munka is bizonytalanná válik. A januárjában hivatalosan is megalakuló kutatócsoportok tekintetében a fentiekben már röviden áttekintettem az erősségeket lehetőségeket, valamint a gyengeségeket és veszélyeket. Az Intézet egészében, és így az igazgatói feladatkörben megoldandó kérdések között még fontos szerepe lesz a központi radioanalitikai laboratóriumnak, amely a teljes TTK számára biztosítja ezeket a szolgáltatásokat. Így a megfelelő, biztonságos és hatékony izotópos szolgáltatások elsősorban intézeti szinten megoldandók. Ugyancsak ilyen kérdést jelent az MFI területén elhelyezkedő, bár igen limitált kapacitású és működésű állatház működtetése. Ez az állatház csakis egerek és patkányok rövidtávú (nem SPF) tartását és feldolgozását teszi majd lehetővé, ugyanakkor több TTK Intézetet is ki kell szolgálnia. Így az állatházat működtető szakmai csapatnak szolgáltatásokat kell biztosítania, ugyanakkor külső, sokkal nagyobb kapacitású és SPF tenyésztést biztosító állatházzal is megfelelő kapcsolatot kell kialakítania. Az őssejtbiológiai fejlesztésekben is jelentős szerepe lenne a Dr. Uher Ferenc (Ph.D., MTA doktori pályázata védés alatt) vezetésével tervezett, elsősorban állatkísérletes munkákra alapozódó in vivo mezenhimális őssejtkutató csapatnak. Az MFI műszercentrum tevékenysége és szervezete egyelőre ugyancsak kialakítatlan és finanszírozása sem megoldott, de az ezekre a kérdésekre vonatkozó lehetséges megoldásokat - külső megfigyelőként - nem tudom megfelelően áttekinteni. Mindezekben a kérdésekben MFIben intézeti és össz TTK szintű konzultációk és megállapodások is szükségesek lesznek. C. A legfontosabb stratégiai, szervezeti és személyi kérdések megoldására irányuló feladatok Az MFI jelentős szakmai, anyagi, infrastrukturális és személyi háttere alapján a kémiához szorosan kapcsolódó biológiai kutatások elsősorban a gyógyszerkutatásfejlesztés, valamint a speciális biotechnológia területén hozhatnak áttörő eredményeket. Mindenképpen célul szükséges kitűzni a kapcsolódó orvosi terápiás és diagnosztikai alkalmazások elérését is, hiszen a társadalmi támogatás jelentősen növekedik, amennyiben ilyen területeken sikereket ér el az Intézet. Az MTA-TTK Enzimológiai Intézet (EI) csoportjaival, a Szerveskémiai Intézet (SZKI) és a Kísérletes Pszichológiai Intézet (KPI) csoportjaival még részben kialakításra váró kapcsolatok ebben az irányban is jelentős lendületet és potenciált hozhatnak. A 2. ábrán azokat a szakmai stratégiai célokat és a hozzájuk kapcsolódó kutatásifejlesztési hátteret igyekszem összefoglalni, amelyek az MFI számára a leghatékonyabb működést teszik lehetővé. Az ábra szerint a legfőbb kutatási alkalmazási célterületek az orvosi gyógyszerkutatás, biotechnológia, valamint a kapcsolódó diagnosztikai és terápiás fejlesztések. Igen fontosnak tartom, hogy a jól megfogalmazott alkalmazási területek a 8

9 főként alapkutató intézetek esetében is megjelenjenek, hiszen az MTA működésében a társadalmi hasznosság nem lehet másodlagos szempont. Az alkalmazások lehetősége visszahat az alapkutatásokra, ahol a személyes, kutatói motiváltságot és az együttes munkát, valamint a társadalmi elfogadottságot és támogatottságot is alapvetően meghatározzák ezek a célok. A molekuláris farmakológia, amelynek területén az MFI-ben nagy hangsúlyt kapnak a sejtbiológiai, fehérjebiokémiai és nanotechnológiai fejlesztések, különösen alkalmas arra, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki a terápiás vonatkozásokban kulcsszereplő, a gyógyszerek engedélyezését és felülvizsgálatát végző, a hatástani és toxikológiai vizsgálatokat értelmező és kijelölő hatóságokkal. Ebben saját apasztalataim is segítséget nyújthatnak, hiszen öt éve vagyok tagja az Európai Gyógyszerügynökség Fejlett Terápiás Biozttságának (EMA-CAT), így látom azt a folyamatot, amelyben a kutatók részvételének is fontos szerepe van, és megragadhatók azok a lehetőségek, amelyek ebben az iránybann az alkalmazásokhoz is elvezetnek. 2. ábra. Az MFI szakmai és stratégiai céljai, kutatási-fejlesztési háttere. A 2. ábrán az MFI-ben nagy hagyománnyal és szakmai potenciállal rendelkező fő kutatási szakterületeket az ötszögű, széles nyilakban foglaltam össze ezek a erületek jól körülhatárolják és közösen igen eredményesen szolgálhatják a fejlesztési célokat. Ugyanakkor az MFI igazi ereje éppen a kapcsolódó alapkutatásokban rejlik: így a neurobiológiában és tumorbiológiában egyaránt fontos receptorok és transzporterek, a fehérje-gyógyszer kölcsönhatások és a nano-anyagok, az idegi fehérjék vagy éppen a máj metabolikus enzimek kutatása nemzetközileg is jól beágyazott, kiemelkedő terület. Mindezek a munkák természetesen nem lehetnek meg az alap diszciplináris kutatások nélkül, amelyek a kémiai biológiától a molekuláris biológián vagy az őssejtbiológián keresztül az in vivo rendszerekig terjednek. Az MFI teljes kutatási skálájához szükséges az 9

10 in silico kutatási területek, a bioinformatika, molekuláris genetika és a kémiai informatika magas szintű művelése, valamint a kutatási infrastruktúra megfelelő működtetése. A szerveskémiai kutatások eredményeként létrejövő, biológiailag is aktív molekulák részletes fizikai-kémiai vizsgálata nem nélkülözhető. Igen fontos, hogy ezen belül is jelentős legyen a kutatási aktivitás, különben a szolgáltatások nem tudnak megfelelően kapcsolódni a nemzetközi színvonalú munkákhoz. Az MFI jelenlegi igazgatójával, Dr. Kardos Juliannával, és a kutatócsoportok vezetőivel történt konzultációk nyomán az Intézet fő stratégiai céljai a következőkben foglalhatók össze: Az élettudományok területén kiemelt cél az agy és a máj szöveteinek sejtbiológiai és molekuláris szintű vizsgálata, a membrán-receptorok és - transzporterek normális és patológiás funkciójának elemzése emberi daganatsejtekben és őssejtekben. Ehhez szorosan kapcsolódik új gyógyszercélpontok azonosítása, gyógyszerjelölt molekulák tervezése és validálása speciális biológiai modellek alkalmazásával. Az alapkutatás célkitűzéseihez szorosan kapcsolódó technológia-fejlesztés a gyógyszerjelöltek toxicitásának és permeabilitásának vizsgálata, transzgén- és őssejt-alapú új, gyógyszerfejlesztést szolgáló módszerek és betegség-modellek kidolgozása, ezekben a célfehérjék validálása és a biomarkerek felismerése, jellemzése. A kapcsolódó anyagtudományok területén kiemelt célkitűzés új nanoanyagok előállítása és részletes jellemzése, a biológiai membránokkal kölcsönhatásaik felismerése, valamint speciális fluoreszcencia-alapú kölcsönhatások kutatása. Az alapkutatási célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó technológia-fejlesztés a nanoanyagok orvosi alkalmazhatóságának és toxicitásának vizsgálata, fluoreszcencia detektáláson alapuló és jelölésmentes képalkotó eljárások kidolgozása és alkalmazása. Ehhez kapcsolódik egyedi célfehérjék működésének monitorozására alkalmas nanoeszközök és a kisszögű Röntgen-szóródáson alapuló eszközök prototípusának kidolgozása, valamint új képalkotó technológiák megalapozása. A kidolgozott új módszereket technológia-transzfer formájában elsősorban a hazai- és nemzetközi gyógyszeripari és biotechnológiai fejlesztések szolgálatába kívánjuk állítani. Számos kérdés merülhet fel abban a tekintetben, hogy mely területeken lesz igazán versenyképes mind hazai, mind nemzetközi szinten az MFI kutatócsapata. Ahogy ez jelenleg áttekinthető, a hazánkban más intézményekben is igen magas szinten művelt neurobiológia területén elsősorban a funkcionális, sejt- és fehérjeszintű vizsgálatok, a gyógyszermolekulák receptor-kölcsönhatásainak és transzport-folyamatainak vizsgálata, valamint a súlyos neurodegeneratív betegségekben főszerepet játszó prionok elemzése lehet az MFI leginkább versenyképes területe. Amennyiben ezeket a molekuláris szintű vizsgálatokat erős sejtbiológiai és molekuláris biológiai, valamint fehérje-modellező informatikai háttér is szolgálja, reményeim szerint nemzetközi szintű áttörések is elérhetők. A daganat- és őssejtbiológia területén az MFI csak viszonylag szűk területen lehet versenyképes, hiszen nem rendelkezik ehhez széleskörű orvosbiológiai háttérrel. Ugyanakkor a tumor-farmakológia területének egyik legfontosabb problémája, a rosszindulatú daganatok széleskörű gyógyszer-rezisztenciájának kutatása az MFI és az Enzimológiai Intézet kutatócsoportjai által hagyományosan is magas szinten művelt. Ebben a témakörben különlegesen alkalmas hátteret szolgáltatnak a transzporterekhez kapcsolódó 10

11 alapkutatások, valamint az újonnan kifejlesztett, célzott daganatellenes szerek, főként a jelátviteli folyamatokat gátló molekulák vizsgálata is. Ehhez szorosan kapcsolódik a jelátvitelben kulcsszerepet játszó fehérjék részletes biokémiai vizsgálata. Ugyancsak viszonylag szűk fókuszálással, de eredményesen művelhetők az őssejtbiológia egyes területei, elsősorban azok, amelyek közvetlen kapcsolattal bírnak a molekuláris farmakológiával. A daganat-őssejtek kiválogatása és jobb megismerése, az indukált pluripotens őssejtek új generációinak létrehozása és gyógyszercélpont kutatásokra történő alkalmazása, valamint a mezenhimális, szöveti őssejtek célzott vizsgálata és kísérletes alkalmazása áttöréseket eredményezhet. Amennyiben sikerül ezekhez megfelelő orvosbiológiai kapcsolatokat valamint az állatmodellek vizsgálatára alkalmas hátteret kialakítani, ez világszínvonalú kutatási lehetőségeket adhat az Intézet számára. A gyógyszerek metabolizmusának, az abszorpció-disztribúció-metabolizmus-exkréció, valamint a gyógyszer toxicitás (ADME-Tox) kérdéseinek kutatása az MFI-ben ugyancsak nagy hagyományokkal és megfelelő háttérrel rendelkező terület. Ezek a kutatások és vizsgálati módszerek nélkülözhetetlenek egy molekuláris farmakológiát művelő intézetben, de feltétlenül szükségesek a társ-intézetekben folyó gyógyszerkutatás, a lead-vegyületek és farmakofórok kiválasztásához is. A meglévő eredmények ellenére - véleményem szerint - még kialakítandó a nemzetközi versenyképességet eredményező témákra fókuszálás. Rendkívül ígéretesnek tűnik a gyógyszer-fehérje kölcsönhatások és a máj sejtszintű anyagcsere-folyamatainak vizsgálata, az őssejtekből kialakítható máj-modellek létrehozása, és a metabolikus enzimek és a transzportfolyamatok összetett, hálózatként felfogott funkcionális modellezése. A negyedik, általam kulcs-fontosságúnak tekintett kutatási terület a nanotechnológia. A témának és a kapcsolódó gyógyszer-beviteli módszerek és vizsgálati rendszerek nemzetközi szintű versenyképessége ugyancsak a további fókuszáláson és a TTK-n belüli kapcsolatok eredményes kihasználásán múlhat. A most folyó fejlesztések mind a különleges nano-anyagok, mind az új vizsgálati technológiák területén ígéretesek, valamint az igen magasan képzett kutató-fejlesztői csapat olyan bázist jelenthet, amelyre ez a versenyképes szerkezet felépíthető. Mindezeken a területeken az MTA intézeteként a korai kutatási és fejlesztési szakaszokat érdemes megcélozni, ahol még nem iparszerű, így viszonylag kisebb kapacitást de igen nagy innovációt igénylő munkák folynak. Így a gyógyszerkutatásban a molekuláris, sejtszintű targetek felismerése és jellemzése lehet ilyen korai, a gyári kutatásokba igazában nem illő, és ott nem finanszírozott tevékenység. A biotechnológiai innovációban is a rutinszerűen még nem vizsgált, de a normális és patológiás életfolyamatokban kulcsszerepet játszó, újonnan felismert mechanizmusok lehetnek a legfontosabb célpontok, a vonatkozó esszék fejlesztését is csak az átadható állapotig érdemes a kutatóintézetben végezni. Alapvető fontosságú, hogy a kutatási területeknek a már meglévő erőforrások, hagyományok és tudás adják meg az alapját; kívülről, felülről kitalált kutatási területek nem vezetnek igazi áttörő, nemzetközi szintű kutatásokhoz. Ezért a kutatókkal való konzultáció hozhat csak létre megfelelően összpontosított és integrált tevékenységeket - olyan területek, amelyekben nincs meg az igazi, mélyről jövő szaktudás és motiváció, nem válhatnak sikeressé. Ez semmiképpen nem jelenthet csökönyös ragaszkodást egyedi, már 11

12 igazi újdonságot nem jelentő kutatásokhoz, de csakis a jól tájékozott kutatók adhatják meg az igazán innovatív, újdonságot jelentő irányokat. Bár a fenti elképzelések talán túl ambiciózusnak is tűnhetnek, a TTK többi intézetével kidolgozható vagy továbbfejleszthető együttműködés éppen arra ad lehetőséget, hogy egyegy kutatócsoport a saját témájához tudjon megfelelő kapcsolatokat, igazi szakmai hátteret találni. Az MTA-TTK Enzimológiai Intézetével több évtizede jól működő szoros kapcsolat alakult ki, elsősorban a membránbiológia, a jelátviteli folyamatok vizsgálata és a bioinformatikai alkalmazások területén. Az MTA-TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetével a molekuláris szintű neurobiológia területén, több pályázati munkán is alapuló együttműködés jött létre, amely a közös infrastrukturális háttér segítségével jelentősen növelhető. A Kémiai Kutatóközpont volt intézeteivel hagyományosan szoros a kapcsolat a műszeres vizsgálatok és a molekuláris kölcsönhatások, gyógyszerjelölt molekulák vizsgálata területén. Természetesen az egyetemek közelsége és az ott rendelkezésre álló infrastruktúra és szakértelem kihasználása is fontos része ennek a működési modellnek. Igen fontosnak tartom, hogy a Műszaki Egyetemmel és az ELTE-vel már hivatalos szinten is meglévő együttműködések és kapcsolatok mellett a Semmelweis Egyetemmel is aktív, folyamatos kutatási kapcsolat alakuljon ki. E nélkül a molekuláris farmakológia területén az emberi betegségekhez kapcsolódó minták, diagnosztikai anyagok átvétele, vagy a terápiás lehetőségek kifejlesztése aligha lehetséges. Az intézeti stratégia fontos területe a kutatások értékének és hasznának megfelelő kommunikálása, a társadalmi támogatottság biztosítása. Az alapkutatási lehetőségek között is igen fontos a laikusok számára a figyelmet odairányító, húzó területek megnevezése, kiemelése. Javaslatom szerint négy ilyen kiemelt terület lehet az MFI kommunikáció fókuszában. Az első az agykutatáshoz szorosan kapcsolódó neurobiológiai kutatások, amelyhez egyben szorosan kapcsolódnak a hatékonyan bemutatható és kommunikálható képalkotó és nanotechnológiai módszerek. A második az őssejtbiológiai kutatások, amelyeken belül a leghatékonyabban kommunikálható fejlesztések lehetnek a gyógyszervizsgálatok emberi szöveteken. Ugyanakkor, a - várhatóan megjelenő - fejlett terápiás alkalmazásokhoz teremtett kutatási háttér is társadalmi érdeklődést és elfogadottságot hoz. A harmadik, a laikusok számára is könnyen érthető és vonzó terület a tumorbiológiai kutatások, a jelátviteli folyamatokra és a rákos daganatokban fellépő gyógyszer-rezisztencia leküzdésére irányuló kutatások. A negyedik ilyen terület a nanotechnológiai, és az ebből kifejlődő nanomedicina kutatások. Összességében, ezek az egymáshoz jól kapcsolódó területek mind a szakma, mind a laikusok, mind a politikai döntéshozók számára jól bemutathatók, az Intézet működéséhez fontos muníciót adhatnak. Az igazgatói feladatok között az elkövetkező években igen fontos lesz számos személyi kérdés megoldása is. A főigazgató menedzser szerepét és a kutatócsoportok önállóságát nem megkérdőjelezve, bizonyos személyi kérdések, így a stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó kiválasztási folyamatok az igazgatói szinten oldhatók meg a leghatékonyabban. Anélkül, hogy az MFI tekintetében ezeket részletesebben elemezném, az előzetes áttekintés alapján elsősorban az átszervezendő csoportok személyi állományának felmérése, a tudományos értékek támogatása, az emberséges és szakmailag is hatékony megoldások keresése láthatóan a következő év kemény feladata lesz. 12

13 A kutatócsoportokat értékelő bizottság az MFI számára egységesen fontosnak tartotta a nemzetközi kutatóintézetekkel való kapcsolatok erősítését, külföldi poszt-doktorok alkalmazását, a Ph.D. hallgatók jelentősebb bevonását. Ebben a tekintetben nem látom problémásnak a további lépéseket, mind a lehetőségek, mind a szándékok tekintetében a TTK vezetésében egyetértés látszik. Szeretném a meglévő, magas szintű nemzetközi szakmai és emberi kapcsolataimat, valamint az egyetemi oktatói hátteremet ennek a folyamatnak az elősegítésére felhasználni. Sokkal kevésbé látom jelenleg kialakultnak a kutatások valóban eredményes alkalmazási lehetőségeit. A nemzetközi bíráló bizottság hangsúlyozta az iparral, elsősorban a gyógyszergyárakkal és a biotechnológiai vállalkozásokkal való szorosabb, eredményesebb kapcsolatok kialakításának fontosságát. Véleményem szerint ez elsősorban nem intézeti igazgatói kompetencia, itt a TTK vezetésének lenne fontos feladata jól működő szerződéses rendszer, a kis biotechnológiai cégek számára is magas színvonalú szakmai munkát végző kapcsolatok biztonságos, a TTK és a Biotech cégek számára is kedvező, rugalmas kapcsolatok kialakítása, azok jogi hátterének megteremtése. A magam részéről a szakmai feladatok és lehetőségek kialakításában szeretnék aktívan részt venni. Az MFI pénzügyi, financiális működési hátterét, mint az Intézet közvetlen vezetésében eddig részt nem vevő kutató, csak részlegesen tudom áttekinteni. Ugyanakkor jól látszik, hogy ez a működés alapvetően biztosított, a főbb célkitűzések megvalósításának fedezetére jelentős MTA költségvetési támogatás (évi mintegy 350 MFt), valamint jelentős grant állomány (évi több, mint 300 MFt) áll rendelkezésre. A TTK-ban nemrégiben kialakított, és a következő években folyamatosan bevezetésre kerülő, kutatási teljesítményen alapuló MTA támogatás-elosztási rendszer kedvezően befolyásolhatja a szakmai munkát, ennek érvényesítését minden tekintetben támogatom. Ez elsősorban a kutatócsoportok szintjén jelenik meg és kompetitív előnyöket ad a nemzetközileg is kiváló teljesítmény elismerésével. A TTK főigazgatójának kulcs szerepe van az MTA támogatások elosztásában, a pénzügyi és szervezeti menedzselésben. A már kialakított TTK koncepció szerint az elszámolási rendszer 2014 elejétől jelentős részben már a kutatócsoportok szintjére kerül és a a kutatási grantok folyamatos pályázása és elnyerése is elsősorban a kutatócsoportok feladata lesz. Mindazonáltal fontosnak tartom az intézeti szintű koordinálást, hiszen a közös célok és fejlesztések menedzselése nem bízható kizárólag az egymással (nemes) versenyben álló csoportokra. A szakmai és emberi szolidaritás, ugyanakkor a felesleges, csak totemként szolgáló presztizs-beruházások és fejlesztések elkerülése - evvel kapcsolatosan a core facility-k kialakítása az intézeti igazgatók kiemelt feladata kell hogy legyen. Ugyanígy, a TTK-n belül a pályázati célok szakmai összehangolásában is nélkülözhetetlen a szakmai igazgatók szerepe. Intézeti szintű összehangolást, a TTK szinten történő képviseletet igényel a műszerpark felújításához, új célműszerek beszerzéséhez kapcsolódó belső és külső pályázati rendszer működtetése. A fenti stratégiai koncepció természetesen csakis a kutatóközösséggel és a TTK vezetésével való érdemi együttműködésen alapulhat. Ezért az intézet szakmai vezetésében a türelmes, de következetes, alapvetően a szakemberek meghallgatásán és a velük történő érdemi egyeztetésen alapuló, de a kiválóságot megcélzó és értékelő fejlesztő munkát szeretném előtérbe helyezni. 13

14 2. Szakmai önéletrajz, az eddigi szakmai munka és eredményeinek ismertetése Összefoglalás: Általános orvosi diplomámat a Semmelweis Egyetemen szereztem 1972-ben tól a biológiai tudomány doktora, 1995-től a Semmelweis Egyetem habilitált egyetemi tanára, majd 2008-tól kutató professzora, 2004 óta az MTA levelező, 2010 óta az MTA rendes tagja vagyok. Kutatói pályámat a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében kezdtem, majd1972 óta az Országos Vérellátó Szolgálatnál dolgozom. Hosszabb tanulmányutat töltöttem , és között az Amerikai Egyesült Államokban, illetve között Kanadában. A Magyar Biokémiai Egyesület elnökségének, valamint több nemzetközi tudományos társaság elnökségének vagyok tagja. Tizenöt évig vezettem az MTA Membránbiológiai Kutatócsoportját, 1995-ben és 2000-ben Howard Hughes Medical Institute támogatást, 1996-ban Tankó Béla díjat, 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjat, 2000-ben Fulbright ösztöndíjat, 2003-ban Akadémiai Díjat, 2006-ban Gábor Dénes díjat, 2010-ben Ipolyi Arnold díjat nyertem el. Számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának vagyok tagja. Fő kutatási területem a biológiai membránok szerkezete és működése, a szervezet védelmében fontos szerepet játszó ún. ABC transzporterek vizsgálata. Munkatársaimmal új molekuláris biológiai és biokémiai módszereket fejlesztettünk ki a rákos daganatok gyógyszer-rezisztenciájában szerepet játszó ABC fehérjék szerkezetének és működésének vizsgálatára. Nemzetközi szabadalmakkal védett diagnosztikai módszereket dolgoztunk ki e fehérjék laboratóriumi felismerésére, valamint olyan új molekulákat fejlesztettünk, amelyekkel a daganatok gyógyszer-rezisztenciája a klinikumban is meggátolhatóvá válik. Az elmúlt években elsősorban az emberi őssejtek membránfehérjéivel, az őssejtek gyógyító felhasználásának kutatásával foglalkozom. Munkatársaimmal Magyarországon elsőként hoztunk létre a humán embrionális őssejtek és az indukált pluripotens őssejtek tenyésztésével és sejtbiológiai vizsgálatával foglalkozó laboratóriumot, így lehetővé vált az emberi ABC transzporterek és azok genetikai szabályozásának korai őssejtekben, és azok differenciálódó formáiban történő követése. Új módszereket dolgoztunk ki az őssejtek nem-vírusos, stabil genetikai módosítására, valamint a szöveti differenciálódás neminvazív követésére óta magyar delegált vagyok az Európai Gyógyszerügynökség Fejlett Terápiás Bizottságában, ahol aktívan részt veszek az új készítmények véleményezésében és ellenőrzésében. Kutató munkám során több, mint kétszáz, nemzetközi folyóiratban megjelent önálló közleménynek voltam szerzője, munkáimra a hivatkozások száma több, mint Jelentős nemzetközi kongresszuson szerepeltem meghívott előadóként, folyamatosan tartok előadásokat a Semmelweis Egyetemen és az ELTE-n, 15 végzett Ph.D. hallgatónak voltam témavezetője. Rendszeresen jelennek meg a tudománypolitikával, elsősorban az őssejtek biológiájával és orvosi felhasználásával kapcsolatos közleményeim a media legkülönbözőbb területein, napi-, és hetilapokban, ill. gyakran veszek részt különböző rádiós és televíziós műsorokban. 14

15 Részletes önéletrajzi adatok: Név: Dr. Sarkadi Balázs Beosztás: Osztályvezető főorvos Munkahely: Molekuláris Sejtbiológiai Osztály, Országos Vérellátó Szolgálat, 1113 Budapest, Diószegi u. 64 (tel/fax: ) Születési hely és idő: Budapest, május 30. Lakcím: 1121 Budapest, Ágnes u. 23/B (tel: ) Családi állapot: nős, két gyermekkel Képzés/továbbképzés: Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Általános Orvosi Diploma, l972; Tudományos Diákkör, , Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Élettani Intézet (Dr. Spät András vezetésével); Biol. tud. kandidátusa, MTA, l980 (Témavezető: Dr. Gárdos György); Biol. tud. doktora, MTA, l986; Habil. egyetemi tanár, SOTE, 1995, Kutatói állások, ill. tanulmányutak: Országos Haematológiai, Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet, Budapest, l972 - jelen; The University of Chicago, Dept. Physiology, Research Associate, l976-77; The Hospital for Sick Children, Dept. Cell Biology, Visiting Associate Professor, l982-l983; The University of North Carolina at Chapel Hill, Visiting Professor, , Fulbright ösztöndíj, The University of North Carolina at Chapel Hill, Oktatói megbízatások: Posztgraduális és Ph. D. képzés az OTKI, OTE, ill. HIETE keretében a haematológia és az immunológia területén, jelen; 2. sz. Kémiai-Biokémiai Intézet, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, gyakorlatvezetés, ; Élettani Intézet, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, gyakorlatvezetés, , Egyesületi tagságok: Magyar Élettani Társaság; Magyar Biokémiai Egyesület (alelnök, majd felügy. biz. elnöke); Magyar Biológiai Társaság; Magyar Biofizikai Társaság; American Society of Biochemistry and Molecular Biology; American Physiological Society; International Cell Research Organization (ICRO alelnök); American Association of Cancer Research Elismerések: MTA kutatási díjak, 1982, l986. Tankó Béla Díj, 1995, Széchenyi Professzori Ösztöndíj, 1997, Fulbright Scholarship, 2000, Akadémiai Díj, 2003, 15

16 Academia Europaea tagság, 2005, Federation of European Biochemical Societies (FEBS), elnök, , Gábor Dénes Díj, 2006, Ipolyi Arnold Díj, Tudományos folyóirat-, ill könyv-szerkesztés: Haematologia, managing editor, ; Advances in Physiological Sciences, Vol. 6 (Pergamon Press and Akadémiai Kiadó, Budapest,) 1981; Biochimica Biophysica Acta, Reviews on Biomembranes, editor; European Journal of Biochemistry, editor, World Journal of Stem Cells, editor, American Journal of Stem Cell research, editor, Bíráló a Biochimica Biophysica Acta, Cell Calcium, J. Membrane Biology, Haematologia, J. Biol. Chem., Biochemistry, PLOS One, stb. folyóiratoknál. Tankönyvek és jegyzetek: Biológiai Membránok, 1982 A Klinikai Immunológia Alapjai, 1989, Élettan tankönyvi fejezetek fordítása (Ganong), Patobiokémia könyvfejezet, 2006 (magyar angol kiadás) Tudományos konferenciák szervezése: International Congress of Haematology, Congress Secretary (1982) 20th FEBS Meeting, Secretary of Scientific Program Committee (1990) FEBS/ICRO Advanced Courses on "Biochemistry of Membrane Transport", 1989, 1993, 1995, 1998, 30 th FEBS Meeting and IUBMB Conference, 2005, Chairman of Scientific Program Committee. Az utóbbi években pályázaton elnyert Kutatási Támogatások: COST - Európai Pályázat COST-D13 Working Group, témavezető, , OTKA, ; , Holland-Magyar OTKA, , ; ETT, ; , ; Howard Hughes International Scholar, ; ; OMFB kutatási fejlesztési tám., , ill ; MTA Kutatócsoport, , , , , Széchenyi-NKFP pályázat, témavezető, , , Kooperációs Kutatóközpont Pályázat, , KPI műszerpályázat, 2005, EU-FP6, INTHER, résztvevő, 200 KEuro, EU-FP6, MEMTRANS, résztvevő, 200 KEuro, NKFP pályázat, SEJTGÉN, témavezető, Plenáris, ill. symposium előadások jelentős nemzetközi konferenciákon: Plenáris előadás: "ATP-binding Cassette Transporters", Gosau, Austria, 1997; Symposium előadás: 25th FEBS Meeting, Symposium on Transport ATPases, Copenhagen, Denmark, 1998; Symposium előadás: 26 th FEBS Meeting, Symposium on ABC Transporters, Nice, France, 1999; 16

17 Plenáris előadás: International Union of Biochemistry and Molecular Biology, (IUBMB) Meeting, Birmingham, UK, 2000, Plenáris előadás: "ATP-binding Cassette Transporters", Gosau, Austria, 2001, Symposium előadás: FEBS Advanced Course in Gosau, Austria, 2003, Symposium előadás: 29th FEBS Meeting, Symposium on Transport Proteins, Warsaw, Poland, 2004, Plenáris előadó, Gordon Conference on Multidrug Resistance, Oxford, UK, 2005, Plenáris előadás: "ATP-binding Cassette Transporters", Innsbruck, Austria, 2006, 2010, Plenáris előadó, Gordon Conference on Drug Transporters, Ventura, CA, USA, 2012 Kandidátusi, ill. doktori képzésben való részvétel: Aspiráns-vezető: Homolya László, MTA kandidátusi fokozat, 1999, Nappali Ph. D. hallgatók, témavezető: Dr. Holló Zsolt, orvos, SOTE, Ph.D., diploma: 1998, Müller Marianna, biológus, ELTE, Ph. D., diploma: 1998, Szabó Katalin, biológus, ELTE, Ph. D., diploma: 1999, Pászty Katalin, biológus, ELTE, Ph. D., diploma: 1999, Dr. Szakács Gergely, orvos, SOTE, , Ph. D. diploma 2001, Dr. Klein Izabella, orvos, , Ph. D. diploma 2001, Hegedűs Tamás, biológus, ELTE, Ph. D. diploma 2002; Dr. Andrikovics Hajnalka, orvos, SOTE, Ph. D. diploma 2004, Dr. Padányi Rita, orvos, SOTE, Ph. D. diploma 2004; Bodó Adrienn, biológus, ELTE, Ph. D. diploma 2004; Sinkó Emese, biológus, ELTE, Ph. D. diploma 2005; Dr. Cserepes Judit, orvos, SOTE Ph. D. hallgató, diploma 2009, Kasza Ildikó, biológus, SOTE Ph. D. hallgató, diploma 2012, Szilvási Anikó, biológus, ELTE, Ph. D. diploma 2012; Szebényi Kornélia, biofizikus, SE, Ph. D. hallgató, Erdei Zsuzsa, biológus, ELTE, Ph. D. hallgató, Schamberger Anita, biológus, ELTE, Ph. D. hallgató, Varga Nóra, biológus, ELTE, Ph. D. hallgató, Péntek Adrienn, biológus, ELTE, Ph. D. hallgató, Vőfély Gergő, biológus, SE, Ph. D. hallgató, Füredi András, biológus,se, Ph. D. hallgató, Levelező Ph. D. hallgató, témavezető: Apáti Ágota, vegyész, SE, Ph. D. diploma 2004, Tudománypolitikai, közéleti, állami megbízatások: - Elnöke az OTKA Élettudományi Kollégium Molekuláris Biológiai Bizottságának ( ), jelenleg is tagja a nagyértékű pályázatokat bíráló bizottságnak, - Rendszeres bírálója MTA doktori értekezéseknek, rendszeres bizottsági tag, három alkalommal üléselnök MTA doktori védéseken, - Tagja a Bolyai Ösztöndíj Bizottságnak ( ), illetve többször tagja volt a Bolyai Díj Bizottságnak, 17

18 - Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) számára rendszeres bíráló, az ETT Humán Reprodukciós Bizottságának alalnöke, - Az EMMI és a GYEMSZI megbízásából magyar delegált ( ), illetve póttag (2012- jelenleg is) az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Fejlett Terápiás Bizottságában (CAT). Tudományos közlemények: lásd 4. pont MTMT: Dr. Sarkadi Balázs, ( 3. A pályázó tudományos fokozatának és idegennyelv-ismeretének megjelölése Biol. tud. kandidátusa, MTA, l980; Biol. tud. doktora, MTA, l986; MTA levelező tag, 2004, MTA rendes tag, 2010, Angol: középfokú nyelvvizsga, folyamatos használat, előadási és társalgási szint (nyelvvizsga igazolás mellékelve), Alapfokú nyelvtudás: német, francia, orosz. 4. A pályázó által írt tudományos cikkek, tanulmányok és könyvek pontos bibliográfiai jegyzéke - Dr. Sarkadi Balázs publikációs listája az MTMT alapján ( Telbisz A, Ozvegy-Laczka C, Hegedus T, Varadi A, Sarkadi B Effects of the lipid environment, cholesterol and bile acids on the function of purified, reconstituted human ABCG2 protein. BIOCHEM J 450: (2) (2013) IF: 4.897** 2.Grabundzija I, Wang J, Sebe A, Erdei Z, Kajdi R, Devaraj A, Steinemann D, Szuhai K, Stein U, Cantz T, Schambach A, Baum C, Izsvak Z, Sarkadi B, Ivics Z Sleeping Beauty transposon-based system for cellular reprogramming and targeted gene insertion in induced pluripotent stem cells. NUCLEIC ACIDS RES epub: 1-19 (2013) IF: 8.026** 3.Erdei Z, Sarkadi B, Brozik A, Szebenyi K, Varady G, Mako V, Pentek A, Orban TI, Apati A Dynamic ABCG2 expression in human embryonic stem cells provides the basis for stress response. EUR BIOPHYS J 42: (2-3) (2013) IF: 2.139** 4.Apáti A, Pászty K, Hegedus L, Kolacsek O, Orbán TI, Erdei Z, Szebényi K, Péntek A, Enyedi A, Sarkadi B Characterization of calcium signals in human embryonic stem cells and in their differentiated 18

19 offspring by a stably integrated calcium indicator protein CELL SIGNAL 25: (4) (2013) IF: 4.058** (PubMed) Sarankó H, Tordai H, Telbisz A, Ozvegy-Laczka C, Erdős G, Sarkadi B, Hegedűs T. Effects of the gout-causing Q141K polymorphism and a CFTR ΔF508 mimicking mutation on the processing and stability of the ABCG2 protein. Biochem Biophys Res Commun. 2013, 437: Pomozi V, Le Saux O, Brampton C, Apana A, Iliás A, Szeri F, Martin L, Monostory K, Paku S, Sarkadi B, Szakács G, Váradi A. ABCC6 is a basolateral plasma membrane protein. Circ Res : Várady G., Cserepes J., Németh, A, Szabó E., Sarkadi B. Membrane proteins as personalized biomarkers: where we stand and where we are headed. Biomarkers in Medicine, 2013, in press Telbisz A, Hegedus C, Ozvegy-Laczka C, Goda K, Varady G, Takats Z, Szabo E, Sorrentino BP, Varadi A, Sarkadi B Antibody binding shift assay for rapid screening of drug interactions with the human ABCG2 multidrug transporter. EUR J PHARM SCI 45: (1-2) (2012) IF: 3.212* Dependent (self-) citations: 2 6.Sarkadi B, Schatten G Stem Cell Course in the Middle East: Science Diplomacy and International Collaborations During the Arab Spring STEM CELL REV REP 8: (1)87-90 (2012) IF: 3.739* 7.Kasza I, Varady G, Andrikovics H, Koszarska M, Tordai A, Scheffer GL, Nemeth A, Szakacs G, Sarkadi B Expression Levels of the ABCG2 Multidrug Transporter in Human Erythrocytes Correspond to Pharmacologically Relevant Genetic Variations. PLOS ONE 7: (11) (2012) IF: 4.092* 8.Hegedűs C, Truta-Feles K, Antalffy G, Várady G, Német K, Özvegy-Laczka C, Kéri G, Orfi L, Szakács G, Settleman J, Váradi A, Sarkadi B Interaction of the EGFR inhibitors gefitinib, vandetanib, pelitinib and neratinib with the ABCG2 multidrug transporter: Implications for the emergence and reversal of cancer drug resistance BIOCHEM PHARMACOL 84: (3) (2012) IF: 4.705* Independent citations: 2 9.Hegedus C, Truta-Feles K, Antalffy G, Brozik A, Kasza I, Nemet K, Orban TI, Ozvegy-Laczka C, Varadi A, Sarkadi B PI3-kinase and mtor inhibitors differently modulate the function of the ABCG2 multidrug transporter. BIOCHEM BIOPH RES CO 420: (4) (2012) IF: 2.484* Dependent (self-) citations: 1 19

20 10.Gyimesi G, Ramachandran S, Kota P, Dokholyan NV, Sarkadi B, Hegedus T ATP hydrolysis at one of the two sites in ABC transporters initiates transport related conformational transitions (vol 1808, pg 2954, 2011) BBA-BIOMEMBRANES 1818: (5)1435 (2012) IF: 3.990* 11.Gyimesi G, Borsodi D, Saranko H, Tordai H, Sarkadi B, Hegedus T ABCMdb: a database for the comparative analysis of protein mutations in ABC transporters, and a potential framework for a general application. HUM MUTAT 33: (11) (2012) IF: 5.686* 12.de Boussac H, Orban TI, Varady G, Tihanyi B, Bacquet C, Brozik A, Varadi A, Sarkadi B, Aranyi T Stimulus-induced expression of the ABCG2 multidrug transporter in HepG2 hepatocarcinoma model cells involves the ERK1/2 cascade and alternative promoters. BIOCHEM BIOPH RES CO 426: (2) (2012) IF: 2.484* 13.Apati A, Paszty K, Erdei Z, Szebenyi K, Homolya L, Sarkadi B Calcium signaling in pluripotent stem cells. MOL CELL ENDOCRINOL 353: (1-2)57-67 (2012) IF: 4.192* Independent citations: 7 Dependent (self-) citations: 1 All citations: 8 14.Anita Schamberger, Balázs Sarkadi, Orbán Tamás Human mirtrons can express functional micrornas simultaneously from both arms in a flanking exon-independent manner RNA BIOL 9: (9) (2012) IF: 4.933* Varga N, Vereb Z, Rajnavolgyi E, Nemet K, Uher F, Sarkadi B, Apati A Mesenchymal stem cell like (MSCl) cells generated from human embryonic stem cells support pluripotent cell growth BIOCHEM BIOPH RES CO 414: (3) (2011) IF: Dependent (self-) citations: 1 16.Varady G, Sarkadi B, Fatyol K TTRAP is a novel component of the non-canonical TRAF6-TAK1 TGF-beta signaling pathway. PLOS ONE 6: (9)e25548 (2011) IF: Tamás I Orbán, Ágota Apáti, Zsuzsanna Izsvák, Zoltán Ivics, Balázs Sarkadi Use of Transposon-Transposase Systems for Stable Genetic Modification of Embryonic Stem Cells In: Craig Atwood(ed.) Methodological advances in the culture, manipulation and utilization of embryonic stem cells for basic and practical applications. Rijeka: InTech, pp (ISBN: ) Chapter in Book/Study/Scientific 20