FORDULAT. Társadalomelméleti Kollégium Szakmai folyóirata 2002 TÉL - TAVASZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FORDULAT. Társadalomelméleti Kollégium Szakmai folyóirata 2002 TÉL - TAVASZ"

Átírás

1 TÉMA fordulat társadalomelméleti kollégium szakmai folyóirata Bebesy Dániel A peg -ek alkonya Orbán Gábor Régi és új válságkezelési technikák Garamvölgyi Mihály Tokemozgás-korlátozások Tobin adó és URR IRODALOM INTERJÚ Andor László Új hang egy régi vitában Hendrik Spiering Peer Vries Európa gazdagságának eredetérol tek 2002 tél-tavasz

2 FORDULAT Társadalomelméleti Kollégium Szakmai folyóirata 2002 TÉL - TAVASZ

3 Fordulat 2002 tél-tavasz A BKÁE Társadalomelméleti Kollégiumának szakmai folyóirata ISSN: Szerkesztk: Orbán Gábor, Révész Éva, Szabó Adrienne Fedlapterv: Harasztosi Péter Felels kiadó: Trautmann László Készült az Aula Kiadó nyomdájában, 150 példányban. Tansegédlet, kereskedelmi forgalomba nem hozható.

4 TARTALOMJEGYZÉK TÉMA BEBESY DÁNIEL A PEG -EK ALKONYA 4 ORBÁN GÁBOR RÉGI ÉS ÚJ VÁLSÁGKEZELÉSI TECHNIKÁK A GLOBÁLIS PÉNZÜGYI ARCHITEKTÚRÁBAN 17 GARAMVÖLGYI MIHÁLY TKEMOZGÁS-KORLÁTOZÁSOK: TOBIN-ADÓ ÉS URR 32 IRODALOM ANDOR LÁSZLÓ ÚJ HANG EGY RÉGI VITÁBAN 46 INTERJÚ HENDRIK SPIERING A KÜLÖNÖS NYUGAT. PEER VRIES EURÓPA GAZDAGSÁGÁNAK EREDETÉRL 50 KRÓNIKA 59

5 A PEG -EK ALKONYA BEBESY DÁNIEL JEFFREY SACHS, - aki az 1990-es évek elején Magyarországon tett látogatása idején az IMF egyik vezet közgazdásza volt -, a CEU-n tartott eladásán a fejld, átalakuló gazdaságok stabilizációs programjaihoz a rögzítéses, peggelt árfolyamrendszereket ajánlotta. Az évtized során azonban kiderült, hogy ez a rendszer sok esetben össze-függött a valutaválságok kialakulásával, így változott a hivatalos ajánlás is, ami most már egyik lehetségként a kemény rögzítést, (hard peg) másik alternatívaként pedig a rugalmas árfolyamrendszer bevezetését szorgalmazta. Jelen írásomban vázolni szeretném azokat a jelenségeket, amik ezt az irányváltást elidézték, és röviden be szeretném mutatni, hogy milyen problémákkal kell szembenézniük a feltörekv gazdaságoknak, amikor árfolyamrendszert választanak. Ezt követen empirikus alátámasztásként a es török válság tapasztalatairól írnék az elbbiek tükrében. Ez az írásom tulajdonképpen egy össze-foglalója egyrészt annak a dolgozatnak, amit Orbán Gáborral közösen készítettünk, másrészt pedig egy a török válságról idén sszel végzett kutatásomnak. Ebben az írásban nélkülözöm a részletesebb levezetéseket és adatelemzéseket, akiket komolyabban érdeklik ezek a kérdések olvassák el az elbb hivatkozott két írást. Alapprobléma a lehetetlen hármasság A fejld országok a 80-as évek vége felé egymás után liberalizálták pénzügyi piacaikat. Történt ez egyrészt azért, mert gyenge pénzügyi szektorral rendelkeztek és a növekedésükhöz külföldi forrásokat vettek igénybe, azonban nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a fejlett országok - gondolok itt els-sorban az USA-ra kikényszeríttették ezt a változást (Calvo, 2000a). A 80-as évek adósságválságai azt eredményezték, hogy a kereskedelmi banki hitelezést fokozatosan felváltotta az értékpapírpiacról való finanszírozás. Megjelentek az állam-adósságot megtestesít úgynevezett Brady-kötvények, melyek piaci forgalmának biztosításához nagyobb mennyiség információra volt szükség a fejld országok makrofundamentumairól, politikai légkörérl, gazdaságirányításuk hitelességérl. Mivel ezek a tényezk a feltörekv gazdaság magánszektora által kibocsátott értékpapírok hozamait is alapveten meghatározták, a jobb információáramlással tér nyílt a nagyobb volumen portfolió-beruházások számára is ezekben a gazdaságokban. Ezek az információk azonban nagyon költségesek, csak pár specialista rendelkezik velük, így a többi befektet az mozgásukat fogja követni. Ez az aszimmetrikus információ eredményezi a csordaviselkedést (herd effect), ami habár egyéni szinten racionális, az eredjét tekintve mégis irracionálisan ingadozó tkemozgásokat von maga után. A szabad tkeáramlásból kiindulva, a gazdaságpolitikában ismert lehetetlen hármasság problémája, amely kimondja a szabad tkeáramlás, a rögzített árfolyamrendszer és az autonóm monetáris (kamat) politika egyidej tarthatatlanságát azt sugallja, hogy az országok kötelezzék el magukat az egyik vagy másik szempont felé, ugyanis ha egyszerre próbálják meg érvényesíteni a kettt, (kamatpolitika, árfolyampolitika) növelik a valutaválság veszélyét. A fentebb leírt nézet a kétpólu- 4 FORDULAT 2002 TÉL TAVASZ

6 BEBESY DÁNIEL:A PEG -EK ALKONYA sú szemlélet nevet kapta ( bipolar view, ld. Fischer, 2001). Eszerint kis, nyitott országok számára a soft peg árfolyamrendszerekrl való elmozdulás által biztosítható a lehet legnagyobb növekedés és érhet el ugyanakkor a pénzügyi stabilitás. IMFstatisztikák szerint ugyanakkor a 90-es években markánsan ki-rajzolódó tendencia szintén ebbe az irányba mutat: egyre több ország lép ki az árfolyamrögzítésbl, és szélesít sávot vagy irányítottan lebeg rendszerben lebegteti a valutáját ( hollowing out ). Rögzítés Miért volt régebben általánosan ajánlott a rögzítéses árfolyamrendszer? Válasz lehet az, hogy a fejld országok gazdaságainak nagyfokú indexáltsága miatt ez egy fajta eszköz volt az infláció féken tartásához. További ok volt a dollárban denominált államadósság magas szintje, melynek értéke hazai valutában egy leértékelés esetén megsokszorozódik. Az is a rögzítés mellett szólt, hogy a fejld országokban az import igen nagy hányadát teszi ki a fogyasztásnak, és így a valutaleértékelés komoly inflációs (ár-bér spirál) veszélyeket hordoz. Ezek miatt az IMF a válságkezelés során általában a kormányokkal megemeltette a kamatlábakat, és azt javasolta, hogy a valutát ne engedjék gyengülni. A valutaválságok rávilágítottak a peg gyengéire is. Az adott ország valutájának gyengülése esetén a jegybank elbb a tartalékokat kezdi eladni, hogy keresletet teremtsen saját valutája számára, majd a kamatlábakat kezdi emelni, hogy vonzóbbá tegye a hazai valutában denominált értékpapírokat. A magas kamatlábak súlyos költségeket jelentenek a reálgazdaságnak, csökkenek a beruházások, és a pénz-ügyi szférát is megterhelik, ugyanis a bankok forrásainak biztosítása egyre költségesebbé válik. Fejlett országokban gazdasági visszaesésnél egyértelm válaszlépés a kamatlábcsökkentés, ez azonban a fejld gazdaságok esetében kivitelezhetetlen, ugyanis ott a valuta gyengülésekor emelni kell, hogy a peget tartani lehessen, különben azonnal kitörhet a válság. Az árfolyam stabilitását fenyeget kiszámíthatatlan tkebeáramlások reálgazdasági hatásait elkerülend, a jegybankok különböz stratégiákkal élhetnek. Ezek közül az egyik az árfolyamrendszer rugalmasabbá tétele, ami a rögzítésben rejl morális kockázatot próbálja megszüntetni: az árfolyam-kockázat jelents növekedése elbátortalaníthatja a befektetket. A másik módszer a folyó fizetési mérlegen keresztül kiengedni a devizát, tehát a bels abszorpciót növelni: ennek azonban korlátot szab a folyó fizetési mérleg hiányának fenntarthatósága. Kísérleteztek azzal is, hogy devizabelföldiek számára lehetvé tették a külföldi ingatlanok, értékpapírok szerzését, ezáltal ösztönözve a devizakiáramlást; ez viszont a szándékolttal ellentétes hatást is kiválthat, mert a befektetk nagyobb volumen tkét hoznak be, tudván, hogy profitjaikat könnyebben repatriálhatják. A leggyakrabban használt, finomhangolásra is alkalmas eszköz, a sterilizált intervenció, amely egyben az ár-folyam egyoldalú rögzítésének egyik, valutaválságoktól független költségét is jelenti. Ez a mvelet azonban sok bizonytalanságot rejt magában. A beáramló tke által megnövelt pénzmennyiség inflációs tendenciát idéz el, és a dezinflációs politikát követ monetáris hatóság a hazai hitelállomány csökkentésén, azaz pénz kiszivattyúzásán keresztül, sterilizálással tarthatja stabilan a pénzmennyiséget. Az így meg-növekedett kamatok miatt viszont a tkebeáramlás mértéke csak fokozódik, és ezzel a probléma újratermeldik. Calvo és Reinhart (1999) ezzel az átmeneti kamatnövekedéssel indokolja a sterilizált intervenció azon tulajdonságát, hogy az a rövid lejárat felé tolja el a beáramló tke összetételét. Ez a mvelet ráadásul komoly költségeket ró a központi bankra, és azon keresztül a költségvetésre. A központi bank az eladott állam-papírokra a külföldi kamatszint fölötti kamatot kény TÉL TAVASZ FORDULAT 5

7 BEBESY DÁNIEL:A PEG -EK ALKONYA telen fizetni, amelyeket nem képesek ellensúlyozni a devizatartalékok (három hónapos amerikai kincstárjegyek) után kapott kamatok. Ezen felül a kamatkülönbözet abból is adódik, hogy a központi banknak jócskán rá kell ígérnie az aktuális piaci hozamra, hogy gyorsan szkíthesse a hazai likviditást. Ezek a problémák egy nyitott gazdaságban gyakran hatástalanná teszik a sterilizációs kísérleteket. A bizonytalan tkeáramlások problémáját tehát a legtöbb esetben nem sikerült megoldani, és így a peg-rendszerekkel kapcsolatban maradtak a korábban említett nehézségek. Írásomban késbb még visszatérek erre a problémára, és a török válság kapcsán elemzem azokat. Elbb azonban nézzük milyen alternatívákat kínál a bipolar view. Rugalmas rendszerek és azok problémái Több nemrégiben megjelent tanulmány köztük Calvo (2000) és Savastano- Edwards (1999) IMF-statisztikákra hivatkozva (IMF, 1997) mutatnak ki egy trendet, amely szerint az 1970-es évektl az árfolyamrögzítést fokozatosan felváltja a lebegtetés. Savastano és Edwards a Bretton Woods-i rendszer összeomlását, a kínálati sokkok gyakoriságának és erejének növekedését (elssorban a 73-as és 79-es olajválságok értendek ez alatt) és a 80-as évek adósságválságát említi az ehhez vezet okok között. Ilyen feltételek mellett a szabadon lebeg valuta felveszi a piacról érkez nyomást, és a feltörekv gazdaságok számára nagyobb biztonságot nyújt egy negatív sokkal szemben, mint a deklarált árfolyamrögzítés. A másik tényezt abban látják, hogy a nagy volumen tkeáramlások megdrágítják a rögzítés fenntartását. Az IMF vizsgálatokkal kapcsolatban Savastano és Edwards a következ problémákat veti fel: túlzó leegyszersítés az árfolyam-rezsimeket erre a két kategóriára osztani (a dolgozat 9 különböz rendszert különböztet meg); másrészt, a kritizált vizsgálatok az olyan országok árfolyamrendszereit is rugalmasnak tekintik, amelyek valamiért arra kényszerültek, hogy feladják a rögzítést. Az utóbbival kapcsolatban fontos kérdés az idhorizont, tehát az, hogy mennyi ideig voltak érvényben a rendszerek. Harmadszor nem egyértelm az ok-okozatiság: sem az infláció, sem a növekedés tekintetében nem tisztázott, hogy az alacsony inflációjú és magas növekedési ütem országok választják-e a fix rendszert, vagy fordítva, az utóbbi eredményezi a kedvez mutatókat. További problémát jelent, hogy gyakran jelents különbség van a de jure (az IMF felé hivatalosan közölt) és a de facto, (azaz a valóságosan érvényben lév) árfolyamrendszerek között. Calvo és Reinhart (2000) ebbl a problémából kiindulva fejtik ki az ún. fear of floating elméletüket. A tapasztalat az, hogy rugalmas árfolyamrezsimekkel operáló országok valutájának ingadozása csekély, ám az árfolyamok viszonylagos stabilitását nem magyarázhatja a küls sokkok hiánya, hiszen azok továbbra is megvannak. Ebbl következen, és ez dolgozatuk legfontosabb állítása, azok az országok, amelyek de jure rugalmas árfolyamrendszerrel mködnek, de facto manipulálják a valutájuk árfolyamát. A fear of floating jelenség létezését több empirikus tény is alátámasztja. Elször is már maga az a tény, hogy az árfolyam ingadozás mértéke irreálisan alacsony. Havi árfolyammozgásokat tekintve az USA-DM viszonylatban a paritás 59%-os valószínséggel maradt +/- 2,5%-os sávon belül, míg a magát szabadon lebegtetnek deklaráló Bolívia esetében ennek valószínsége jóval magasabb, 94-96%. Másodszor: a hétköznapi elmélet szerint tiszta lebegtetés esetén a devizatartalékok ingadozása elhanyagolható mérték, hiszen nincs szükség devizapiaci intervencióra. Míg Japán nemzetközi tartalékainak szintje 75%-os valószínséggel marad a 2,5%-os sávon belül, Mexikó esetében ez a szám csak 28%. Bolívia esetében az érték még kisebb, a válság utáni Koreában pedig mindössze 6%. Egyértelm negatív korreláció állapítható meg a feltörekv gazdaságok valutaárfolyama és tartalékai között. A kamatláb 6 FORDULAT 2002 TÉL TAVASZ

8 BEBESY DÁNIEL:A PEG -EK ALKONYA ingadozás is a fear of floating -ot igazolja, ha 500 bázispontos sávot veszünk alapul, akkor az USA-nál az ebbl való kilépés esélye megközelíti a 0%-t, Mexikóban és Peruban viszont így is 30%-ot kaptak. A kamatláb varianciája az alacsony inflációjú fejld országokban négyszerese a fejlettekben mért értéknek, magas inflációs múltú országok esetében a szorzó még nagyobb. A vizsgált országokban ingadozó kamatláb nem valami szigorú monetáris célkitzés eredménye, amellyel pénzkeresleti sokkokra válaszol, sokkal inkább az árfolyam stabilizációjára irányuló direkt törekvés. A fear of floating okai A hagyományos felfogás szerint a rugalmas rezsimek a reálsokkok, a fixek pedig a nominális sokkok kivédésére alkalmasak, a feltörekv gazdaságokra azonban rendszerint a vegyes (egyszerre reál- és nominál) sokkoknak való kitettség jellemz, ezért sem a tiszta kötött, sem a teljesen rugalmas árfolyamrendszer nem képes a küls hatásokra adekvát választ adni. Diszkrecionális árfolyampolitika ez alatt irányított, vagy piszkos lebegtetés értend lenne optimálisnak tekinthet, ennek azonban útját állja a feltörekv gazdaságok egyik nagyon fontos sajátossága: a gazdaságpolitikai hitelesség hiánya. Míg az USAban Greenspan elnök úr megrázza a piacokat egy apró célzással vagy 25 bázispontos emeléssel a feltörekv gazdaságokban a jegybankelnöknek az árbochoz vagy egy valuta-tanácshoz kell kötöztetnie magát, hogy némi tiszteletet vívjon ki (Calvo, 2000b). A kormányok nem engedhetik meg maguknak, hogy az árfolyamingadozások aláássák egyébként is gyenge hitelüket, ezért az árfolyam stabilitását választják. A fear of floating másik fontos oka a feltörekv gazdaságok részleges dollarizáltsága. Akkor beszélhetünk részleges dollarizáltságról, ha az adott országban a dollár betölti a pénz fizetési, forgalmi vagy értékmér funkcióinak valamelyikét. A dollarizálódás azért jön létre, mert a hitelességi problémából kifolyólag a kormány nem tud a külföld felé saját valutájában eladósodni, mert a gazdasági szereplk szerint mindig hajlamos lesz azt a pénzmennyiség növelésén keresztül elinflálni. A dollarizáció így tulajdonképpen az adósság indexálása. Az állami dollárkölcsönök növekedése a magán-szférát is a hazainál alacsonyabb kamatozású dollárhitelek felvételére ösztönzi, hisz tudja, ha a kormány leértékel azzal magát is csdbe juttatja. A részleges dollarizálódást intézményi tényezk is fokozzák. A fejld gazdaságok pénzügyi piacai nem elég mélyek, így ha valaki hosszú távra kíván eladósodni, azt csak külföldi valutában teheti meg. Ez azonban a források és eszközök lejárati egyensúlytalanságát fogja okozni, ami hirtelen leértékelésnél óriási vesztségeket jelent: ezért is kell az árfolyamot tartani. További intézményi tényez, hogy a bankok esetében törvényileg szabályozzák, hogy a forrás és eszköz oldal arányosan azonos valutában legyen denominálva, ugyanis a currency mismatch leértékelésnél nagy veszteségeket jelent. A bankok így a dollárbetétek növekedésénél dollár-hitelek nyújtására kényszerülnek. A gazdaság dollarizálódásának általános következménye, hogy a leértékelések nagyon költségesek lennének, ezért jellemz a fear of float. Felmerülhet, hogy miért nem hedgelik a pozícióikat a piaci szereplk. Röviden a válasz Eichengreen szerint az, hogy ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy a hazai befektet külföldön is képes lenne saját valutájában hitelt felvenni, erre azonban, mint ahogyan korábban láttuk, nincs lehetsége (Eichengreen Hausmann, 1999). A kemény rögzítések Láttuk, hogy a peg rendszerek problémáira a rugalmas árfolyamok a fejld országok esetében nem nyújthatnak megoldást. Az árfolyam-rendszerek spektrumának másik végén a valutatanács és az egységes valuta (dollarizáció, euroizáció) helyezkedik el. A valutatanács, mint meg TÉL TAVASZ FORDULAT 7

9 BEBESY DÁNIEL:A PEG -EK ALKONYA oldás presztízsét az argentin válság eléggé megtépázta. A rendszer mögötti eredeti elképzelés szerint bevezetésével csökkenthet a peg-rendszer hiteltelenségének problémája, ugyanis a jegybanktól megvonják a pénzteremt funkciót, és így a pénzmennyiség teljesen a nettó devizapozíció függvényévé válik. Mivel ezt a rendeletet törvénybe foglalják, n a hitelessége, így eshetnek a kamatok, csökken az államadósság terhe, és élénkülhet a gazdaság. A rendszer hátránya, hogy az autonóm monetáris politika feladásával jár, és ha valamilyen okból az országból távozik a tke, az likviditási válsághoz vezet, ugyanis a jegybank nem képes ellátni a vés hitelez funkcióját. A valutatanács argentín kudarca után a megersített rögzítés megvalósítására már csak egy kemény valuta, általában a dollár hivatalos átvétele marad, ezt nevezik dollarizációnak. Ennek a szélsséges kötött rendszernek, amely a valutatanácsnál is nagyobb monetáris elkötelezdést jelent, legfontosabb elnye a fizetésimérlegválságok elkerülése. A jellemzen tkemérleg-oldalról érkez sokkokról a 90-es évek során be-bizonyosodott, hogy az általuk kiváltott leértékelés nem a gazdaság fellendítését segíti el, hanem súlyos output-veszteségeket okoz. A dollár átvételével a leértékelés veszélye teljesen kiküszöbölhet, így az árfolyamrendszer hitelessége, illetve a kamatok viszonylagos alacsony szintje és stabilitása is biztosítva van. A dollarizáció esetében tisztázni kell, hogy ez nem egy olyan rugalmas rezsimnek lehet alternatívája, amilyent a tankönyvbl vagy a fejlett gazdaságok tapasztalataiból ismerünk, hanem sokkal inkább egy, a fear of floating -típusú problémákkal terhes rezsimnek; azaz lebegtetés esetén a feltörekv gazdaságok árfolyamának alakulására nem a rugalmasság, de a hektikusság lenne jellemz. A dollarizáció hátrányaként elssorban az önálló monetáris politika elvesztését szokták megjelölni, azonban ezzel kapcsolatban megjegyezhet, hogy az úgynevezett független monetáris politikát folytató ország egyes változóinak (nemzetközi tartalékok, reálárfolyam) varianciáját már így is több mint 50%-ban magyarázzák az amerikai változók (Calvo, Leiderman és Reinhart, 1993). További ellenvetés a dollarizációval szemben, hogy a jegybank nem tud végs hitelezként mködni. Egy gazdaságban ugyanis adódhat olyan likviditás hiány, amely nem a bankok hatékonytalan mködésébl adódik, és ilyenkor a központi bank átmenetileg póthiteleket nyújthat. Calvo szerint a dollarizációval nem sznik meg a végs hitelez funkció, ugyanis az, az általános elképzeléssel szemben, nem bankóprést, hanem magánhitel-csatornákhoz való fordulást jelent (Calvo, 2000a). Az utolsó általános probléma a dollarizációval kapcsolatban a seignorage bevételek elvesztése, azonban egyre több javaslat lát napvilágot arra nézve, hogy a FED-del egyeztetve, hogyan lehetne ezeket a bevételeket megosztani. A török eset Ezután a hosszú felvezet után következik írásomnak az a része, ahol a török példa kapcsán azt vázolnám, hogy a közgazdászok miért kényszerültek az elbbiekben taglalt kérdések boncolgatására a korábban peg -típusú árfolyamrendszert alkalmazó fejld országokkal kapcsolatban. A konkrét gazdasági problémák bemutatása eltt egy rövid kitért kell tennünk, és meg kell néznünk a török politikai rendszer jellegzetességeit, amiben egyébként sok fejld országra hasonlít. Mindezt azért, hogy jobban megértsük az ország eladósodottságának körülményeit, és hogy rámutassunk az addigi stabilizációs programok törvény-szer bukásának egy jelents okára. Törökországban elméletileg a többpárti demokratikus rendszer az 1950-es évektl létezik, annak ellenére, hogy többször szakították meg katonai diktatúrák. A pártokat a centralizáltság jellemzi, a vezet kezében központosul a hatalom általában hosszú idre. Nem jellemz a párton belüli ellenzék, és nincsenek meg a 8 FORDULAT 2002 TÉL TAVASZ

10 BEBESY DÁNIEL:A PEG -EK ALKONYA párton kívüli fékek és ellensúlyok sem. Mindez az átláthatóság és a felelsség rovására megy. A politikusok hatalmukat klientúra-építéssel és feleltlen osztogatással próbálják körülbástyázni. Jellemz a korrupció és a vesztegetés. Törökországot egy 2001-es felmérés kilencvenegy ország közül ötvenhetediknek jelölte meg egy olyan rangsorban, ahol a sorszám növekedése az elbb említett jelenségek növekedését jelentette (Transparency International, 2001). A döntéshozatalnál a választók megnyerése érdekében a rövid táv dominál. A 80-as évek nyitáson alapuló reform programja két társadalmi réteget: a bérbl és fizetésbl élket és az agrártermelket érintette hátrányosan. A veszteségeik mérséklése miatt számos állami támogatásban részesültek, elssorban a költségvetésen kívüli különböz alapokon és állami bankokon keresztül. A 89-es török tkemérleg liberalizálást is sokan magyarázzák politikai érdekkövetéssel. Az addig hatalmon lév Anyaföld Pártnak (ANAP) a 89-es választásokon a népszersége nagymértékben csökkent. zal miniszterelnök a tke-mérleg felszabadítása révén várt gazdasági növekedéstl remélte a szavazatok visszaszerzését. Az osztogató politika most már nyitott gazdasági környezetben folyt. Törökországban már volt korábban két nagyobb populista politikai ciklus (populist cycles) az 50-es és 70-es években, azonban az közötti már nyitott tkemérleg és piszkosan lebegtetett árfolyam mellett történt. Az állami kiadásokat most már a rövid távú tkebeáramlásokból fedezték, és a politikusok meg voltak gyzdve arról, hogy ezek a pénzek mindig rendelkezésre fognak állni. A politikai életben három tényeztl várhatunk változást. A módosítás kényszere érkezhet felülrl, egyrészt a távoli EU csatlakozásból kifolyólag, másrészt az IMFés Világbank programok feltételrendszerébl következen. Mexikó jó példa az elbbire, hiszen a NAFTA ernyje alá kerülésével párhuzamosan sikerült végrehajtania a szükséges politikai és strukturális reformokat. Ezek a küls kényszerek azonban bels akarat hiányában nem sokat érnek. A bels akarat pedig, ami a civil társadalom képében a harmadik tényezt jelentené, enyhén szólva nem túl ers. Összefoglalva tehát a politikai rendszer minsége dönt mértékben befolyásolja a pénzügyi globalizáció hatását az adott országra nézve. Mivel Törökországban a liberalizációt követen sem változott a politikai rendszerbl ered laza fiskális politika, az ország egyre súlyosbodó adósságválságba keveredett, amely a fejld országokhoz hasonlóan gazdaságának alap problémájává vált. Az államadósság magas szintje mellett a hirtelen leértékelés, mint már a bevezetben is mondtam, komoly veszélyt jelent, így ez az állapot ösztönzi a rögzítéses rendszerek kialakítását. A peg által nyújtott bizonytalan biztonság azonban nagy veszélyeket rejt magában a fejld országokra jellemz instabil bankrendszerre nézve. Erre szintén jó példa a török eset. Gyenge bankrendszer Törökországban, a 80-as évek liberalizációs, deregulációs hullámának következtében a pénzügyi piac integrálódott a nemzetközi pénzügyi rendszerbe. Fontos változás volt, hogy különösen 1987-tl a bankok külföldi valutában denominált eszközállománya, és a deviza kötelezettségeik fokozatosan növekedni kezdtek. A külföldi valutában denominált eszközállomány mértéke a teljes eszközállományhoz viszonyítva az 1988-as 26%- ról 1999-re 38%-ra módosult. Hasonlóan a devizakötelezettségek aránya az összes kötelezettséghez mérve ugyanebben az idszakban 25-rl 48%-ra változott. Ezeknek a folyamatoknak az alapja a kamatláb emelkedés volt, amit a kormány deficit finanszírozási politikája kényszerített ki. Még inflációs környezetben is a magas kamatlábak nagy reálkamatokat eredményeztek, amik ösztönözték a rövidtávú tke-beáramlásokat. Mint 2002 TÉL TAVASZ FORDULAT 9

11 BEBESY DÁNIEL:A PEG -EK ALKONYA már korábban is mondtam, a beáramló pénzekbl finanszírozták a deficitet, és a központi bank is jelents valuta tartalékokat tudott felhalmozni. Ebben a környezetben a kereskedelmi bankok azt a stratégiát választották, hogy devizában nyitott pozíciókat vállaltak fel. A török bankok megpróbálták betéti forrásaikat nem betéti forrásokra cserélni. A hagyományos banki tevékenységek háttérbe szorultak az arbitrázs mveletekkel szemben. Az elbbiek ugyanis bizonytalan makró-gazdasági környezetben, és az ezzel járó nagy hitelkockázatok miatt nem voltak elég jövedelmezek. A bankok rövid távú stratégiákat dolgoztak ki, és jelents kockázatokat vállaltak fel nagy pénzek reményében. A hazardírozást az is kikényszeríttette, hogy a nyitás után a török bankok olyan versenynek voltak kitéve, amit nagy kockázat vállalásának hiányában nem tudtak volna vállalni. Az árfolyamkockázatnak kitett rövid pozíciók mértéke az as idszak alatt 1,8 milliárd dollárról 5 milliárdra emelkedett (Ertugrul-Selcuk, 2000). Ez az 1994-es válság alatt valamelyest csökkent, de aztán ismét növekedésnek indult: 1999-re elérte a 13,2 milliárd dollárt. Változás következett be a kereskedelmi bankok eszközállomány menedzselésében, ugyanis a direkt kölcsönnyújtások helyett állampapírok vásárlásába kezdtek. Erre az egyik technika az volt, hogy rövid távú kölcsönöket vettek fel külföldön, és a hazai piacon hitelt nyújtottak. A másik jellemz megoldás a repo finanszírozás volt. Ez azonban a lejáratai szerkezet egyensúlytalanságából adódóan nagy kockázatnak volt kitéve. A repo piacon végrehajtott tranzakciók 99%-nak a lejárata egy nap, míg a vett állampapírok átlagos lejárata tizenöt hónap volt. A kereskedelmi bankok állampapír-vásárlása es kamatkörnyezetben hatalmas profitokkal kecsegtetett. A papírok keresletének növekedése pedig tovább nyomta lefelé a kamatokat. A 90-es évtized során a bankokat végig ez a rövid távú gondolkodás jellemezte: nagy kockázatvállalás magas profitok reményében ben már volt egy kisebb válság, ami óvatosságra inthetett volna, azonban annak az egyetlen következménye, ami tulajdonképpen csak súlyosbította a helyzetet, az volt, hogy az állam garanciát vállalt a banki betétek biztosítására. A bankok így tovább folytatták a régi taktikát, ami egyfajta erkölcsi kockázatvállalás volt, hiszen a bankok maguk mögött tudhatták az állami biztosítást, és a peg garanciáját els kilenc hónapjában, közvetlenül a válságot megelzen, a nyitott pozíciók mértéke kétszeresére ntt (Eichengreen, 2001) ben új banktörvényt alkottak, melynek keretében egy független bankszabályozó- és felügyeleti szervet hoztak létre, és olyan új elveket és szabályokat határoztak meg, amik a Baseli Egyezménnyel voltak összhangban. Ez az intézkedés már a 99-es stabilizációs program része volt, errl beszélnék a következkben. A török stabilizációs program A 90-es évek a török gazdaságot a tkeáramlások függvényében ingadozó növekedés, magas szinten beragadt infláció, nagy eladósodottság és ingatag pénzügyi szektor jellemezte. Az évtized során több stabilizációs kísérlet történt: az els az 1994-es válságot követen, majd ban egy újabb 1. Ennek sikertelensége miatt decemberében a török kormány egy új stabilizációs, dezinflációs programot fogadott el IMF felügyelet mellett. Az új program egy három éves idtávra szólt, és egy árfolyam-alapú stabilizációs kísérletet jelentett, melynek támogatására az IMF az adott idszak alatt négymilliárd dollárt szánt. A program célki-tzéseit, a fiskális szigort, a strukturális átalakítást, a csúszó leértékelést és más pénzügyi mutatókat az IMF a program során folyamatosan ellenrizte, és így kritériumként szolgáltak a folyósítandó pénzekhez. 1 Törökországban 1961 óta az IMF tizenhat ilyen programban vett részt; ezek közül négy teljes kudarcba fulladt (Alper, 2001). 10 FORDULAT 2002 TÉL TAVASZ

12 BEBESY DÁNIEL:A PEG -EK ALKONYA Az infláció csökkentésének alapja - azaz a monetáris politika közbüls célja, az árfolyamcél - a csúszó-leértékelés volt. A török lírának ez egy elre bejelentett leértékelése volt egy 1 dollárból és 0,77 euróból álló valutakosárhoz képest, amitl azt remélték, hogy megtöri a hosszú évek során kialakult, (visszatekint) inflációs várakozásokat. A leértékelés mértékét végére 20%.ban határozták meg. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyították, hogy a 90-es évek soft peg rendszerei, amelyek árfolyam alapú inflációcsökkentéssel próbálkoztak, a spekulációs támadások miatt gyakran kudarccal végzdtek. Az 1999-es programba ezért beépítettek egy kilépési stratégiát, ami azt jelentette, hogy a leértékelésnél az árfolyam lebegési sávjának szélesítését vették tervbe, minden hatodik hónapban 15%-kal, ami 2002-re szabad lebegtetést eredményezett volna. A fokozatos kilépésre azért volt szükség, mert Törökországra, mint a többi fejld országra általában, jellemz volt a nagyfokú dollarizáltság, ezért az árfolyamingadozások rendkívül érzékenyen érintették a gazdasági szereplk vagyoni helyzetét. A kormány ezért idt akart adni arra, hogy (elssorban a bankok) fokozatosan csökkentsék a dollárban elszámolt kötelezettségeiket, vagy pedig oldják meg azok fedezését. Mint láttuk, a fejld országok esetében az utóbbi nem probléma-mentes, hiszen hiányzik a fejlett pénzügyi közvetít szektor. Az IMF-program küszöbszámokat írt el a hazai hitelállomány (NDC) és a központi bank devizatartalékaira nézve. Az NDC mértékét az 1999-es decemberi szinten határozták meg, és egy +/- 5%-os sávban ingadozhatott egy három hónapos intervallumon belül, azonban az idszak végére nem lehetett eltérés. A pénzmennyiség mértékét így teljes mértékben a beáramló tke határozta meg, amit nem sterilizáltak (no-sterilization rule), így tehát a központi bank kvázi-valutatanácsként mködött. A likviditás biztosításának szempontja így háttérbe szorult, minthogy azt teljes mértékben a tkebeáramlás függvényévé tették. Az elképzelés szerint a jól mköd tkepiacok a kamatláb változásán keresztül automatikusan biztosítják a szükséges pénzmennyiséget: pénzhiány estén a kamatlábak emelkednek, és így tkebeáramlást indukálnak, fölösleg esetén pedig ennek ellentéte zajlik le. A programban elírt küszöbszámokat Törökország végig betartotta. A leértékelés üteme a megállapodás szerint folyt, a hazai hitelállományt a központi bank nem bvítette, és a fiskális mutatókra is figyeltek. A költségvetés adóbevételeinek növekedése elérte a 18,3%-ot reálértéken, és ez jóval meghaladta az elirányzottat, az elsdleges egyenlegre vonatkozó kitételek már szeptemberre teljesültek. A program 2001 elejére ennek ellenére mégis megbukott: kérdés, hogy miért? A válság Közvetlenül a program meghirdetése után megélénkült a tke-áramlás Törökországba. A dezinflációs program megszüntette a török állampapírok árfolyamkockázatát, mivel elre bejelentett leértékelés volt érvényben. A nemfizetési (default) kockázat is csökkent a fiskális megszorítások és a strukturális átalakítások miatt. Hozzájárult az elbbi csökkenéséhez az a tény is, hogy Törökországot december én a helsinki csúcson hivatalosan is az Európai Unió bvítésére váró országok között nevezték meg. A nagy kockázat-csökkenés a magas kamatok mellett arbitrázslehetséget jelentett a befektetk számára, így megindult a tkebeáramlás. Mivel a sterilizáció ki volt zárva, az országban a likviditás megntt, és a hozamgörbét a csökken kamatok lefelé hajlították. A csökken kamatok lejjebb nyomták az adósságok kamatterheit is, így tovább csökkent a default kockázat, ami további tkebeáramlást indukált. Az államadósság terhei (GDI) az 1994-es válság utáni években általában % körül mozogtak; a program megkezdése után ez az érték 30-40%-ra esett vissza (Yeldan 2001). A ka TÉL TAVASZ FORDULAT 11

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva

Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva KOPINT-DATORG Rt. Konjunktúra, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Az euró magyarországi bevezetéséhez vezet, társadalmi és gazdasági szempontból optimális út jellemzirl, annak ütemezésérl, különös tekintettel

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer 1 Fő témakörök A nemzetközi fizetési mérleg A devizagazdálkodás A konvertibilitás A devizaárfolyam Devizaárfolyam-rendszerek

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig*

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Hitelintézeti Szemle, 14. évf., Különszám, 2015. november, 220 230. o. A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Csortos Orsolya Dancsik Bálint Molnár György A török bankrendszer a 2000-es

Részletesebben

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK Dr. György László egyetemi adjunktus BME GTK, Pénzügyek Tanszék, Gazdaságpolitika és Gazdaságtörténet Szakcsoport gyorgy@finance.bme.hu http://mono.eik.bme.hu/~gyorgy Nemzetközi pénzügyi

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

A certifikátok mögöttes termékei

A certifikátok mögöttes termékei A certifikátok mögöttes termékei Erste Befektetési Zrt. Dr. Miró József Budapest, 2011 április 5. 2011.04.06. 1 S&P500 Emelkedő trend Áttörte a rövidtávú trendvonalat ha áttöri az 1 340-es szintet irány

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról Az elmúlt időszakban beérkező információk a makrogazdasági környezet javulásáról tanúskodnak Magyarországon. Elsősorban a gazdaság finanszírozási

Részletesebben

18. Hét 2010. május 04. Kedd

18. Hét 2010. május 04. Kedd ..Napii Ellemzéss 18. Hét 2010. május 04. Kedd Összegzés A pénteki esés után tegnap több pozitívan értékelt makrogazdasági adat is az amerikai piacok emelkedését támogatta. Elsősorban mindenki a görögök

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Mely brókercégek szakítottak legnagyobbat a kilábalásból?

Mely brókercégek szakítottak legnagyobbat a kilábalásból? Mely brókercégek szakítottak legnagyobbat a kilábalásból? 2010.01.15 07:52 A tavalyi tzsdei szárnyalás nem tudott hasonló folyamatokat elindítani az azonnali részvénypiaci forgalom alakulásában, mindazonáltal

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Gazdaság és gazdaságpolitika

Gazdaság és gazdaságpolitika Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi

Részletesebben

A bankközi forintpiac Magyarországon

A bankközi forintpiac Magyarországon MNB MÛHELYTANULMÁNYOK GEREBEN ÁRON A bankközi forintpiac Magyarországon (az 1998 szeptembere és 1999 márciusa közötti idoszak néhány tanulsága) 20 A Mûhelytanulmányok sorozatában megjelenõ füzetek a szerzõk

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Beszámoló a BME 2010. évi befektetési tevékenységéről

Beszámoló a BME 2010. évi befektetési tevékenységéről BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Átfogó szervezeti egység: Kaszásné Mészáros Éva főigazgató Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság E LŐTERJESZTÉS A Szenátus 2011.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. május (408 427. o.) KISS GERGELY VADAS GÁBOR A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban A lakáspiac a monetáris politika alakításának egyre fontosabb tényezõje

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

1 of 4 11/11/09 9:31 AM

1 of 4 11/11/09 9:31 AM Bombasikert futott be az arany - Van még benne kakaó? 2009.11.11 07:48 Hiába döntöget egyre magasabb csúcsokat az arany árfolyama, továbbra is van még tere az emelkedésnek Juhász Gergely, a Conclude Befektetési

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN

A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN DR. LADOS MIHÁLY Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék S z é c h e n y i I s t v á n E

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások ARANYKOR ORSZÁGOS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKA (KIVONAT) A Pénztár a Befektetési Politika rendelkezéseit a következő vagyonkezelési irányelvekben rögzíti: A Pénztár elsődleges célja a befektetett

Részletesebben

Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap. Féléves jelentés 2010.

Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap. Féléves jelentés 2010. Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. I. A Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti engedély száma: Alapkezelő

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

BEFEKTETÉST TÁMOGATÓ HÍRLEVÉL

BEFEKTETÉST TÁMOGATÓ HÍRLEVÉL biztosítás BEFEKTETÉST TÁMOGATÓ HÍRLEVÉL 2014. február 2 TARTALOM 2014. FEBRUÁR Eszközalapok nettó hozamai 3. oldal Eszközalapjaink teljesítménye 4. oldal Piaci körkép 5. oldal Magyarország Nagyobbat vágtak

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben