TANULMÁNYOK KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN. FELEL TLEN SZERVEZETEK KORRUPCIÓS MECHANIZMUSOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANULMÁNYOK KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN. FELEL TLEN SZERVEZETEK KORRUPCIÓS MECHANIZMUSOK"

Átírás

1 Társadalomkutatás 32 (2014) 3, DOI: /Tarskut TANULMÁNYOK KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN. FELEL TLEN SZERVEZETEK KORRUPCIÓS MECHANIZMUSOK JÁVOR ISTVÁN ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Tel.: 06 (1) Tanulmányomban a szervezeti korrupció működését mutatom be négy eset felhasználásával. A megközelítés alapja a felelőtlen szervezetek korábban már publikált fogalma. Ezek olyan szervezetek, amelyek nem érzékelik azt, ha másoknak érdeksérelmet okoznak, nincs visszacsatolás. Korábbi tanulmányomban a bíróságok működési jellemzőit mutattam be mint a felelőtlen szervezet típusának egyik példáját. Most a bíróságok mellett az adóhatóság működésével találkozunk. A téma azonban most a szervezeti korrupció. A felelőtlen szervezetek ugyanis alkalmasak arra, hogy elleplezzék a korrupciót, megakadályozzák a leleplezést, hiszen működésüket az alacsony kockázat jellemzi. Különösen igaz ez, ha olyan korrupciós együttműködés (korrupciós mechanizmus) jelenik meg a felelőtlen szervezetek között, amely szinte teljesen kizárja a lebukás esélyét. Az esetek elemzése egyben arra is rávilágít, hogy bizonyos korrupciós hálózatok ellen miért nehéz, szinte reménytelen a fellépés. A felszíni, látható réteg mögött egy rejtett réteg is található. Ha megvizsgálja valaki, akkor is csak a technicizálásnak nevezett jelenséget találja: sajátos értelmezések, furcsa műszaki, jogi feltételek, szokatlan gazdasági követelmények, valamint egy feltételezhető érdek-összefonódás (amelynek rejtelmei, megegyezései azonban nem látszanak). A második két esettanulmányban a szereplők által kialakított együttműködési-hatalmi tér új változatát mutatom be. A szereplők valójában nem rejtett együttműködést (együttműködési teret) alakítanak ki, hanem egy fi ktív teret konstruálnak, fi ktív jogi és jogértelmezési hatalmi teret hoznak létre az áldozat kifosztására. A hatalmi térben a korrupciós mechanizmus kialakítói osztoznak a megszerzett hasznon. Az utóbbi két eset közül az első egy adóhatósági eljáráshoz, a második egy gyógyszerkipróbáláshoz kapcsolódik. Kulcsszavak: szervezeti hatalom, felelőtlen szervezetek, korrupció, korrupciós mechanizmus, technicizálás Tanulmányomban a szervezeti korrupciót mutatom be, több eset ismertetésén keresztül. A korrupciókutatásnak különböző módszerei lehetnek (Báger 2012): kérdőíves felmérések, percepciós vizsgálatok, büntetőjogi eljárások összegző statisztikái, korrelációs vizsgálatok (például a feketegazdaság vonatkozásában). A szociológiai kutatás több megközelítéssel próbálja leírni ezt a kérdéskört, különböző szociológiai vagy közgazdasági modellek mentén. Az egyik megközelítés a korrupciós kockázat elemzése, melynek során a szervezeti működésben fellel , Akadémiai Kiadó, Budapest

2 202 JÁVOR ISTVÁN hető olyan korrupciós kockázati elemeket tártak fel az önkormányzatok működésében, mint a belső ellenőrzés hiányosságai, a testületi döntések ellenőrzésének hiánya, a felelősség érvényesítésének problémája, a szabályzatok ismeretének hiánya, a motiváltság hiánya, az átláthatóság problémája stb. (Barsy 2007: ). A korrupciós kockázat nem a korrupció meglétét mutatja meg, hanem arra a szervezeti helyzetre hívja fel a fi gyelmet, amelyben a korrupció bekövetkezésének valószínűsége nagy, ezzel szemben a felszínre kerülésének, kiderülésének, bizonyíthatóságának kicsi az esélye, esetleg nullához közeli. Tézisem az, hogy ha magas a szervezeti korrupciós kockázat, akkor annak a valószínűsége is igen nagy, hogy ez a kockázat realizálódik, és ez a valószínűség idővel növekszik is. Nem biztos, hogy a korrupció bekövetkezett, de igen nagy valószínűséggel állítható, hogy ez csak idő kérdése. Ha pedig a korrupciós kockázat alacsony, attól még lehet korrupció a szervezetben, de ez csak véletlenszerűen következhet be, vagyis a bekövetkezés valószínűsége kicsi, a felszínre kerülésé viszont nagy. Blake E. Ashforth és Vikas Anand kimutatta, hogy egy adott szervezetben a korrupció beépülhet a szervezeti folyamatokba, a gondolkodásba (racionalizálás), rutinná válhat, így az azt támogató magatartások, szabályszegések normál eljárásokká válnak, és ezzel a korrupció intézményesedik (Ashforth Anand 2003). Vagyis a kockázat realizálódik. Szántó Zoltán és szerzőtársai a megbízó-megbízott-kliens modell alapján elemzik a korrupciót. Egyik esetleírásukban a szélerőművek engedélyezési eljárásának sajátosságait mutatják be. A törvényhozó a szabályozás útján extra járadékot biztosít a szélerőművek részére. Azonban az engedélyek megszerzése nehézkes. Ezt az elhúzódó engedélyezési eljárást, a folyamat összetettségét, nehezen átlátható voltát tudja kihasználni a hatóság akár korrupciós célra. Leírt példájukban, amenynyiben a hatósági személy által ajánlott cég írja meg az engedélyhez szükséges hatástanulmányokat, akkor biztos lehet a megrendelő abban, hogy sikeresen veszi az akadályokat. Ellenkező esetben a folyamat elhúzódására számíthat (Szántó et al. 2012). Ebben a megközelítésben tehát a résztvevők közötti tranzakciókra helyezik a hangsúlyt, és arra, hogy ezekben a tranzakciókban az egyes szereplők milyen lehetőségeket tudnak kihasználni saját előnyükre vagy mások hátrányos helyzetbe hozására. Jelen tanulmányban a szervezeti hatalom megközelítési szempontjára alapozom elemzésemet. Robert A. Dahl szerint A-nak hatalma van B felett, ha A olyan cselekedet megtételére tudja rávenni B-t, amelyet e ráhatás nélkül B nem tett volna meg. Samuel B. Bacharach és Edward J. Lawler a hatalom és az elérendő cél (output) kapcsolatát emeli ki, hangsúlyozva, hogy ahol a kívánt cél (output) nem érhető el, ott nem is beszélhetünk hatalomról (Bacharach Lawler 1980). A hatalom és a szervezeti erőforrások kérdését Jeffrey Pfeffer vezette be az erőforrás-függőség elméletével: e szerint az a szereplő tartja befolyása alatt a másik szereplőt, amelyik olyan erőforrásokkal rendelkezik, amelyek a másik fél számára fontosak (Pfeffer 1993). Ennek megfelelően a korrupció meghatározásában a szervezeti erőforrás fogalmára támaszkodom. Korrupció a szervezeti erőforrások illegális és informális cseréje, egyéni vagy szervezeti haszon érdekében. A korrupcióhoz tehát kell valamilyen szervezeti erőforrás, amit ki kell nyerni a szervezetből: ez lehet pénz, anyag, döntések mérlegelési lehetősége, idő (eljárások gyorsítása vagy lassítása) stb. Ennek olyan erőforrásnak kell lennie, amit a szervezeten belüli vagy szervezeten kívüli piacon értékesíteni lehet. Ez a korrupciós piac (Jancsics Jávor 2012). A korrup-

3 KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN ciós kapcsolat tehát legalább két részből tevődik össze: a szervezeti erőforrás kinyeréséből, valamint ennek az erőforrásnak az értékesítéséből. A szervezeti hatalomhoz kapcsolódó megközelítés azon alapul, hogy a szervezeti erőforrásokhoz való hozzájutás, azok kinyerése hatalomfüggő. Akinek nagyobb a hatalma a szervezeten belül, annak nagyobb a lehetősége az erőforrások kinyerésére. Már a korrupciós kockázatnál is láttuk, hogy lényeges kérdés a kontroll. A korrupciós kapcsolatok hatalmi szempontból való megközelítéséhez a hatalom két dimenzióját kell elkülönítenünk (Jávor 1983): aktív hatalom alatt a mások befolyásolásának képességét értjük, míg a passzív hatalom azt a képességet jelenti, hogy a hatalom birtokosa meg tudja magát védeni. Ez alapján a kontroll gyengítése, hatástalanná tétele vagy kikapcsolása biztosítani tudja a korrupciós kapcsolatban részt vevők védelmét a lebukás ellen. Tanulmányomban fontos szerepet kap a korrupciós mechanizmus fogalma. Mechanizmusról akkor beszélünk, ha az események, történések ok-okozati láncolaton keresztül kapcsolódnak össze. Ekkor az egyik esemény outputja a másik inputjaként vált ki vagy befolyásol történéseket, cselekvéseket. Ez tehát egy időben lejátszódó folyamat, ahol a hatások a szervezetben vagy a szervezetközi folyamatokban terjednek szét. A mechanizmus további jellemzője a visszahatás: a kiváltott következmények visszahatnak az eredeti cselekményekre és szereplőkre is. Ennek a megközelítésnek az a lényege, hogy a mechanizmusok (mint ok-okozati láncok) részben a feltételeket tartalmazzák, részben pedig a cselekvő személyek érdekeit, pozícióit, tetteit, szándékait. Korrupciós mechanizmus alatt azt értem, hogy olyan mechanizmusok alakulnak ki, amelyek mögött korrupciós cselekmények megjelenése valószínűsíthető. Vagyis úgy tűnik, mintha a mechanizmus folyamata korrupciót rejtene magában, korrupciós motivációk, cselekedetek mozgatnák a szereplőket. A korrupciós mechanizmus nem korrupció, csak úgy működik, mintha korrupció lenne mögötte, mintha korrupciós akaratok mozgatnák az eseményeket. De a struktúra és a cselekvések mintázata megfelel a korrupciós struktúrák és cselekvések mintázatának. E megközelítés lényegéből adódóan a szervezet működése szempontjából elég azt kimutatni, hogy 1. korrupciós mechanizmussal állunk szemben, illetve hogy 2. egyes szereplőknek akár érdekükben is áll tényleges korrupciós kapcsolatok kiépítése és ebből nyereség realizálása. Egy példán szemléltetem ezt a megközelítést. Ha egy szervezetben a belső ellenőrzés nem nyúlhat hozzá bizonyos témákhoz, ha nem vizsgálhat egyes kiemelt szerződéseket, akkor ez korrupciós kockázatot jelent. Amennyiben megakadályoznak minden olyan törekvést, hogy a belső ellenőrzés feladatait bővítsék, akkor ez egy újabb kockázat. Ha ezek a kiemelt szerződések olyan sajátos feltételeket (határidő, vállalkozási ár stb.) tartalmaznak, amelyek szokatlannak is nevezhetők, akkor ez egy újabb korrupciós kockázatot jelent ebben az esetben ugyanis a szerződések olyan extra erőforrásokat is tartalmaznak, amelyek akár ki is nyerhetőek és a piacon értékesíthetőek (vagyis megvan az érdek: látható, kiknek lehet az érdeke ennek a helyzetnek a fenntartása). Ha mármost a korrupciós kockázati elemeket összekötjük, és megvizsgáljuk a cselekedeteket, megkapjuk a korrupciós mechanizmust. Például új szerződést akar kötni a szervezet. Azokat, akik bele akarnak szólni abba, hogy jobb pénzügyi, jogi feltételeket határozzanak meg, mellőzik, vagy fi gyelmen kívül hagyják a megjegyzéseiket (ha valaki túlságosan határozottan lép fel, még az állását is elvesztheti).

4 204 JÁVOR ISTVÁN A szerződéshez nem engedik hozzáférni a belső ellenőrzést. Vagyis kialakul egy mechanizmus, amely kitermeli a kinyerhető erőforrásokat és kikapcsolja a kontrollt. Nem állítható, hogy a korrupció ténylegesen meg is valósult, de az igen, hogy ha korrupció lenne a szervezeti szerződéseknél, akkor az akár hasonló sajátosságokkal rendelkezhetne: hasonlóan nyernék ki az erőforrásokat és gyengítenék a kontrollt. A korrupciós mechanizmus valószínűsíti a korrupció meglétét. A mechanizmus a szervezeten belüli vagy szervezetek közötti együttműködés jellemzésére szolgál. Jonathan Pinto és szerzőtársai megkülönböztetik egymástól a szervezeti korrupciót és a korrupciós szervezetet (Pinto et al. 2008): szervezeti korrupció alatt azt értik, hogy egyes személyek a szervezeten belül korrupttá válnak, de ez nem jellemzi az egész rendszert, gyakorlatilag egyedi esetről van szó; korrupciós szervezet alatt pedig azt értik, hogy az egész szervezeti működés korrupttá válik, a korrupció beépül a szervezetbe. Ez utóbbi eset leginkább akkor következik be, amikor a szervezetet irányító, a legfontosabb erőforrásokat kézben tartó csoport, a domináns koalíció (Thompson 1967) lesz korrupt és használja fel saját érdekében a szervezeti lehetőségeket. Pintóék szerint akkor is korrupciós szervezetről beszélhetünk, ha a szervezet alsóbb szintjein dolgozók között jelentős részben megjelenik a korrupció (például ha egy rendőrkapitányság összes közlekedési rendőre pénzt fogad el azért, hogy bizonyos szabálysértések esetén eltekintsen a feljelentéstől). Egy korábbi tanulmányomban bevezettem a felelőtlen szervezet fogalmát (Jávor 2004a). Egy szervezet akkor felelőtlen, ha saját céljait, érdekeit követve vagy egyszerűen csak a normál működése közben más partnerek érdekeit úgy sérti meg, hogy azok nem képesek ezt kompenzáltatni a szervezettel, vagy nem tudnak viszontsérelmet okozni (a résztvevők helyzete tehát e tekintetben teljes mértékben aszimmetrikus). Ilyen szervezet lehet a bíróság vagy a bürokratikus szervezetek jelentős része. Így például a hatósági (többek között az adóhatósági) eljárásokban semmi következménye sincs a törvényes határidők túllépésének, ami egy funkcionális egyetlen részterületen kialakuló szervezeti felelőtlenséget jelent. A felelőtlen szervezetek a visszahatás hiánya miatt immunisak a környezeti jelzésekre, egyáltalán nem (vagy csak nagyon lassan) képesek az alkalmazkodásra. Nem tudják értelmezni (felfogni) a társadalmi vagy egyéb szervezetek részéről megjelenő elvárásokat, hatásokat ilyen funkciójuk nincs, vagy ha van, gyengén működik. Mivel a más szervezetek részéről történő viszont-érdeksérelem leginkább jogi vagy pénzügyi jellegű, ezért ezek a szervezetek a jogállam szervezeti rendszerében sajátos képződmények, amelyek nem alkalmasak önelemzésre, a jogi szabályok és normák megsértésének vagy sajátos értelmezésének észlelésére saját működési területükön. A felelőtlen szervezetekre jellemző még, hogy esetükben a kontroll is sajátosan működik. Mivel az ilyen szervezet számára érdektelen a környezethez való alkalmazkodás minden formája, ezért a kontroll gyenge hatékonyságú. Sokkal fontosabb a kontroll számára a szervezet működési biztonságának, stabilitásának fenntartása. Ami ezen túlmegy, azt a kontrollszervezetek inkább elnézik, jóváhagyják, amivel egyben legitimálják és legalizálják is azt. Így a sajátosan értelmezett jogszabályok, a nem átlátható működési megoldások, döntések is legálissá válnak azáltal, hogy a szervezetek immunisak a környezeti jelzésekre.

5 KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN Egyes szervezetek (mint például a bíróságok) bizonyos esetekben sajátos kontrollal rendelkeznek. Amennyiben a bíróság szakértőt von be a döntésébe, akkor ezzel döntése során legalizálja a szakértő munkáját, a szakértő pedig bizonyítja, hogy a bíróság az ő munkájára támaszkodva szakszerűen döntött. Vagyis egymást kontrollálják, igazolják a két felelőtlen szervezet együttműködésének eredményeként kialakul egy önlegalizációs rendszer. A folyamat maga pedig egy önlegitimációs együttműködés, egymás munkáját legalizálják és legitimálják. Ez egy szinte áttörhetetlen kör. Ellenőrzés helyett jóváhagyják egymás tevékenységét. Éppen ezért szükség van a korrupció egy más jellegű megfogalmazására is. Ebben a megközelítésben a szervezeti korrupció úgy írható le röviden, hogy a szervezeti erőforrásokat ott, akkor és olyan formában értékesítik (cserélik) a szereplők, ahol, amikor és ahogyan azon szereplők között nem lehetett volna e cseréket lebonyolítani. Mindezek után a korrupció forrásait négy típusba fogom sorolni: A szervezet működéséhez nem szükséges, így akár következmények nélkül is kivonható források (ezeket a szakirodalom slack-nek nevezi, l. Cyert March 1963; Mintzberg 1983), például az informatikus a szabadidejében magánüzlet céljából játékprogramokat ír a cégénél. A munka minőségét befolyásoló erőforrások kivonása, például a kőműves gyengébb építőanyagot épít be egy házba, a különbséget pedig értékesíti. Tények, jogszabályok értelmezésének módosítása, információk manipulálása a mérlegelési vagy döntési jogkörrel visszaélve nem hivatalos célok érdekében. Szándékos vezetési, eljárási hiba elkövetése az erőforrás-kivonás biztosítása érdekében, például téves tartalmú határozat alapján lebontanak egy védett épületrészt. Bevezetem még a legális korrupció fogalmát. Legálisnak akkor nevezzük a korrupciót, ha az adott cselekménysorozat mind céljában, mind eszközeiben legális, a résztvevők (vagy közülük néhányan) mégis úgy használnak ki törvényes eljárásokat és fontos célokat, hogy a rendszerből saját hasznukra erőforrások legyenek kivonhatók. A slack ezek alapján olyan erőforrás, amely a cégen belül és kívül egyaránt felhasználható, céges célokra és egyéni haszonra is, közvetlenül azonban nem hat ki a cég működésére. A gazdasági szervezetek jó piaci helyzet esetén sok tartalékkal (slack) rendelkeznek. A felelőtlen szervezetek esetén a slack (felesleges kapacitások, elhúzódó munkák, pénzpazarlás, felesleges munkafázisok, túl sok vezetői szint, a kontroll formális működése) a szervezetek számos pontján megtalálható, így akár ki is nyerhető korrupciós szándékkal. A munka minőségét érintő erőforrások kivonása csak akkor vehető észre, ha ez a szervezet működésében, a vezetésben, egyes belső vagy fontos külső relációkban nehézségekhez, együttműködési zavarokhoz vagy súlyos konfl iktusokhoz vezet. Gyakran azonban csak később lehet észrevenni az erőforrások minőségrontással, az eszközök túlhasználásával stb. együttjáró kivonásának következményeit. A mérlegeléssel visszaélve kihasznált szervezeti erőforrás a felelőtlen szervezetek egyik leggyakrabban alkalmazott eljárása a korrupciós mechanizmusok működtetésében. Ez a tények, szabályok, ok-okozati viszonyok olyan értelmezési-értékelési lehetőségét jelenti, melynek során a résztvevők adott esetben új helyzeteket tudnak konstruálni. Ezek a konstrukciók, értékelések együttesen és egyes elemeik-

6 206 JÁVOR ISTVÁN ben is a jogszabályok és tények, valamint az ok-okozati lehetőségek, kapcsolatok jogszerű vagy elfogadható határain belül vannak. Összességükben azonban korrupciós mechanizmusként jelennek meg, és a szervezeti erőforrásokon belül kinyerhető erőforrásokat hoznak létre. Sőt, gyakran láthatóak a kinyerés és a kivétel, az elsajátítás (a ténylegesen bekövetkező korrupció) útjai is. Azonban a korrupciós mechanizmus megléte esetén csak annyit mondhatunk, hogy haszon, nyereség jelent meg az egyik félnél, és költségek valamely másik szereplőnél. A mechanizmusból csupán ennyi következik. Más jellegű bizonyítást igényelne, ha meg szeretnénk különböztetni a hanyagságot, a szakszerűtlenséget vagy éppen a szándékos korrupciót. A felelőtlen szervezetek általunk említett jellegzetességei miatt összemosódik a hiba, a tévedés, a rendszerkatasztrófa, illetve a korrupció (Vaughan 1999). Ezért utólag kifejezetten nehéz kimutatni a tényleges korrupciót. Figyelmemet ennek megfelelően a továbbiakban a rendszerjellemzők és hatalmi pozíciók, a lehetőségek és érdekek kimutatására, vagyis a korrupciós mechanizmus feltárására fordítom. Minden felelőtlen szervezet alapvető jellemzője a megkülönböztethetetlenség. Ez azt jelenti, hogy a szervezeti működés során gyakran nem lehet megkülönböztetni azt, hogy például egy bírósági szakértő munkája összecsapott, a szakértő szakmailag nem volt felkészült, esetleg hozzászokott ahhoz, hogy a bíróság a kevesebb munkával készült kidolgozatlan szakértői jelentést is elfogadja, sőt magas díjakat ítél meg érte, vagy éppen a szakértő a szakvélemény tartalmát eladta az egyik peres félnek; de az is előfordulhat, hogy a bíró és a szakértő az évek során kialakította azt a (nem feltétlenül verbális megállapodáson alapuló) spontán alkalmazkodási technikát, amely mellett a bíró megakadályozza a szakértői munka érdemi vitáját, a szakértő meg a piaci ár kétszeresét számlázza ki. A szakértő ezzel többet keres, a bírónak pedig minden ítélete átmegy a kontrollon (a másodfokú eljáráson). Vagyis nem-kooperatív együttműködéssel, spontán alkalmazkodással jön létre a korrupciós mechanizmus, a peres felek költségére. A felelőtlen szereplőknek (bíró, szakértő) érdektelen, hogy kik lesznek a perben a nyertesek és a vesztesek a lényeg, hogy a döntést másodfokon megerősítsék. A korrupciós mechanizmus fenntartása válik az eljárás lényegévé az ítélet tartalma helyett. Vagyis a bíróság jogszolgáltatás helyett korrupciós szolgáltatást is nyújthat. Ez azonban megkülönböztethetetlen lesz a jogszolgáltatástól. A továbbiakban a felelőtlen szervezetek néhány korrupciós mechanizmusát mutatom be, feltárom ezek működését, a nyerteseket és a veszteseket, az érdek- és hatalmi játszmákat. Minden eset emellett elméletileg is értékelhető sajátos korrupciós mechanizmust is feltár, amely felvillantja a korrupció fi nomabb struktúráját, illetve a rendszernek azokat a kiépült működési garanciáit, amelyek megnehezítik a korrupció bizonyítását még akkor is, ha annak minden eleme (mechanizmus, nyereség, hatalom, érdekeltség) kimutatható és szemmel látható. A KORRUPCIÓS MECHANIZMUS ESETLEÍRÁSOK A módszer Tanulmányomban egy speciális de legalábbis szokatlan módszert használok fel a korrupciós mechanizmus feltárására és elemzésére. Az esetekhez véletlenszerűen jutottam hozzá interjúkészítés közben, amikor is lehetőségem volt az interjúban feltárt eset mellett alapvető dokumentumokba is betekinteni és ezek tartalmát segítsé-

7 KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN gül hívni a mögötte vélhetően fennálló korrupciós mechanizmus feltárására és elemzésére. A tanulmány első részében két esetet elemzek, a második részében további két másik esetet. Az első elemzés alapja egy közbeszerzési döntőbizottsági döntés, amelyből a korrupciós mechanizmus számos eleme tárul a szemünk elé. Mivel a döntőbizottság elvégezte az eredeti pályázat jogi és szakmai elemzését, nekem csak a szociológiai következtetések, illetve a kapcsolódó szervezeti jellemzők felmutatása volt a feladatom. A második eset egy interjúban hangzott el, amelynek alanya korábban magas beosztású vezető volt egy multinacionális cégnél. Régebbi ismeretségünk biztosítja az interjú hitelességét. A második részben elemzett esetekben dokumentumokat, interjúkat és bírósági ítéleteket, NAV-vizsgálati eredményeket használok fel, illetve orvosi iratokra és dokumentumokra, valamint interjúkra támaszkodom. A második rész első esete egy felszámolási eljárásról és egy speciális státuszban levő hitelezőről szól. Két interjú (egy ügyvéddel és egy hitelezővel) mellett az elemzésre felhasznált dokumentumok: 3 bírósági eljárás ítélete, 3 NAV- és egy pénzügyminisztériumi állásfoglalás, két NAV-vizsgálati eredmény, jogszabályok, valamint egy bírósági tárgyalási jegyzőkönyv. A negyedik, egészségügyi esetnél interjú készült egy hozzátartozóval, négy pszichiáterrel és három pszichológussal. Ezenkívül rendelkezésemre bocsátottak három orvosi dokumentumot és a gyógyszerkipróbálás szerződését. Ezek együtt mindkét esetben elegendőnek látszanak a korrupciós mechanizmus meglétének kimutatására. A megközelítés kizárólag a mechanizmus kimutatására irányul, és nem ad igazat egyik lehetséges álláspontnak sem. Az adóhatósági eset elemzésénél két volt alkalmazottól is kértem véleményt, akik az elemzést korrektnek, a jogszabályok értelmezését megfelelőnek tartották. Úgy vélem, ebben a megközelítésben sem nagyobb a szakmai tévedés kockázata, mint akkor, ha a kutató egy-egy eset elemzését és értékelését, a közölt tények pontosságát az interjúalanyra bízza. Mind a négy esetnél nagyobb szerepe van annak a kutatói törekvésnek, hogy ezekből az információkból próbáljam meg felépíteni a korrupciós mechanizmus lehetséges előfordulását és bizonyítani is a meglétét. Ez egy speciális terület, így végső elemzéseimet mind a négy esetben szakmailag átnézettem jogi, adóhatósági és orvosi szakemberrel is. AZ ELS KÉT ESET: LEGÁLIS KORRUPCIÓ. IPARI KÉMKEDÉS MINT KORRUPCIÓS MECHANIZMUS A Közbeszerzési Döntőbizottság D.383/14/2011-es határozatával megsemmisítette a NAV gépkocsibeszerzéssel kapcsolatos közbeszerzési pályázatát, valamint a hozzá kapcsolódó döntéseket. A dokumentum szervezetszociológiai elemzése rávilágít az első korrupciós mechanizmusra és annak összetevőire, illetve szereplőire (a nyertesekre és a vesztesekre). Ennek a korrupciós mechanizmusnak az a sajátossága, hogy nyilvános, bárki által hozzáférhető dokumentumban lelhető fel. A dokumentumból kiolvasható az a korrupciósmechanizmus-technika, amely hozzájárulhat a szervezeti erőforrások kinyeréséhez. Magát a korrupciós mechanizmust ipari kémkedésként defi niálom: ez azt jelenti, hogy az egyik fél nyílt és nem nyílt információkat szerez be annak érdekében, hogy

8 208 JÁVOR ISTVÁN titkos, rejtett célokat (szervezeti és magáncélokat) szolgáljon a beszerzett információk nem nyilvánosan meghirdetett (rejtett) célú felhasználására. Ahhoz, hogy egy közbeszerzési pályázat korrektségét szervezetszociológiai szempontból elemezni tudjuk, illetve lehetőségünk adódjon a korrupciós mechanizmus kimutatására, elemezni kell a pályázat célját és tényleges tartalmát. Formailag ugyanis a pályázat eleget tett az alapvető követelményeknek, vagyis a folyamat menete és látható, deklarált célja is törvényes, vagyis legális volt. A korrupciós mechanizmus vizsgálatának éppen az a lényege, hogy az eszközei, lefolyása és céljai tekintetében is legális működésben kimutassa a korrupciós mechanizmus jelenlétét. A gépkocsibeszerzés célja az adóhatóság feladatainak ellátását segítő gépkocsiállomány biztosítása. Ezért a beszerzés azon elemei tekinthetőek a céllal konzisztens eszközöknek, amelyek e cél elérését elősegítő paramétereket határoznak meg. A pályázat későbbiekben bemutatandó egyes elemei alapján felmerülhet a kétség például azzal kapcsolatban, hogy a kiírásban szereplő légkondicionáló esetén a kézi vezérlésű helyett miért a ma még luxusnak számító automata légkondicionáló kapott nagyobb súlyt. Ehhez hasonlóan lehet a pályázat további elemeit elemezni. Így megkapjuk a pályázat érdekprofi lját, vagyis azt, hogy a szükséges minimum felett milyen egyéb érdekek jelentek meg még a közbeszerzésben, amelyek valamely személyek vagy csoportok extra igényét jelenítik meg. A döntőbizottság megállapította, hogy a pályázat kiírásában számos olyan kizáró feltétel volt, amelynek nem volt semmilyen indoka, vagyis nem kapcsolódott az alapvető célokhoz, viszont alkalmas volt a nyertes kivételével a többi pályázó kizárására. Egy ilyen feltételcsoportot emelünk ki a továbbiakban, mégpedig a gépkocsi méretével kapcsolatos adatokat (szélesség, hosszúság, magasság), de említhetnénk a tengelytávolságot vagy a csomagtartó méretének sajátos korlátozását is. A pályázat többek között a következő táblázatot tartalmazta: Kombinált jármű jellemz súly min. max. Hosszúság (mm) Szélesség (mm) Magasság (mm) Tengelytáv (mm) A súly azt jelenti, hogy milyen súlyozással veszik az adott tényezőt fi gyelembe. A tól-ig határok azt jelentik, hogy az adott mérettartományon kívül eső paraméter kizáró feltételt jelent. Ezek azok a paraméterek, amelyekhez biztosan nem lehet alkalmazkodni (a gépkocsi hosszát már nem tudják a pályázat érdekében megváltoztatni). Ha például kárpittal kapcsolatos feltételt szerepeltetne a pályázat kiírója, akkor ahhoz minden pályázó könnyen tudna alkalmazkodni és annak megfelelni. A táblázatban közölt feltételek esetében: a hosszúságnál mindössze 3 cm a tolerancia, a magasságnál 5 cm, a szélességnél és a tengelytávnál pedig 10 cm a megengedett határ a minimum és a maximum érték között. Jól látható, hogy ezek a kizáró feltételek semmilyen módon nem kötődnek a hatósági munkához. A kifogásolt pályázati eljárás rávilágít arra, hogy ezek a paraméterek a győztes kivételével minden versenyzőt kizártak a versenyből, függetlenül a gépkocsik árától, biztonsá-

9 KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN gi vagy környezetvédelmi paramétereiktől, fogyasztásuktól, illetve fenntartási, szervizelési költségeiktől stb. Felvetődik, hogy ezek a paraméterek (és szűk sávhatáruk) kizárólag azért kerültek be ilyenformán a pályázatba, hogy egyetlen cég győzelmét biztosítsák, teljesen függetlenül attól, hogy a lényeges kritériumok tekintetében milyen további feltételeknek felel meg a későbbi győztes pályázó. Ez arra is rámutat (pontosabban: azt valószínűsíti), hogy ezeket a paramétereket annak ellenére kutatták fel, gyűjtötték össze, hogy ezeknek egyébként érdemi szerepük lett volna a pályázatban. Így viszont nem zárható ki, hogy e paramétereknek az összegyűjtése és a pályázatba való beválogatása csak azért történt, hogy megtalálják és felhasználják azokat az információkat, amelyek segítségével a nem kívánt pályázók kizárhatók. Nem állítható, hogy korrupcióval állunk szemben, hiszen ehhez egyéb tények, információk lennének szükségesek, ilyenek pedig nem állnak rendelkezésre. Azonban a szervezeti működés, valamint a pályáztatás e plusz információk nélkül is vizsgálhatóak. Szervezetszociológiai megközelítésben nem az a legfontosabb kérdés, hogy az éppen aktuális helyzetben megjelenik-e a korrupció, hanem az, hogy a szervezeti rendszer úgy működik, mintha korrupt lenne. Ennek a szervezeti rendszerelemzésnek fontos fogalma a korrupciós mechanizmus. A gépkocsi méretével kapcsolatban a döntőbizottság is úgy vélekedett, hogy teljesen feleslegesen jelent meg kizáró feltételként, különösen pedig abban a szűk tartományban (néhány cm-es eltérést engedve csak meg), amely a pályázati kiírásban található. Vagyis ez alapján megállapítható: az adóhatóság a megszerzett információkat nem arra használta fel, hogy azokból kiválassza a szakmai munkájához szükséges minimális vagy elvárt követelményeket tükröző műszaki adatokat és paramétereket úgy tűnik, azért gyűjtötte össze ezeket az információkat, hogy segítségükkel kizárja a pályázatból a résztvevők jelentős részét, pontosabban egy kivétellel mindegyiküket. A NAV a gépkocsi-beszerzési tender kiírása előtt szakmai, műszaki paramétereket szerez be annak érdekében, hogy megállapítsa, milyen műszaki tulajdonságok vannak jelen a piacon, melyek ezek közül a széria- és melyek az egyedi felszerelések, s ezeket nagyságrendileg milyen listaáron ajánlják a cégek. Elvileg ezekkel veti egybe saját szakmai igényét és egyéb (például környezetvédelmi) elvárásokat. A műszaki mellett fontos a jogi és a gazdasági feltételek együttese is (garancia, karbantartási költségek stb.). A fenti példában azonban más történt. A versenytársak kizárását eredményező adatoknak semmi közük nem volt a pályáztató céljához, különösen a pályázatban leírt szűken defi niált paraméterekhez. Úgy tűnik, a pályáztató nem azért szerezte be a gépkocsikkal kapcsolatos adatokat, hogy azok segítségével a legjobb költséggel jusson hozzá a minimális vagy optimális paraméterű (legjobb ár/érték aránnyal rendelkező) autókhoz. A rejtett célnak a versenytársak (egy kivételével való) kizárása tűnik. Nem azért gyűjtötte be az adatokat az egyes szakmai cégektől, hogy ezzel a legjobb, a céljainak leginkább megfelelő pályázatot írja ki, hanem azért, hogy megtalálja azokat a műszaki, gazdasági és jogi paramétereket, amelyek segítségével ki tud zárni egyes versenyzőket. Vagyis azért kért be adatokat egyes versenyzőktől, hogy ezek alapján megtalálja a kedvezményezett szereplő adataitól való eltéréseket, azokat a jellegzetességeket, amelyek csak a kedvezményezettre jellemzőek, másokra nem. Nem azért kért be adatokat, hogy megtudja, ki mit tud szolgáltatni (tehát hogy versenyt hirdessen), hanem azért, hogy ki mit nem tud szolgáltatni. Azért kért be adatokat, hogy az adatokat szolgáltató közre-

Az ún. tippadói tevékenység minősítése

Az ún. tippadói tevékenység minősítése Az ún. tippadói tevékenység minősítése A Bank állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

A Pfizer megvesztegetés és korrupció elleni nemzetközi üzleti alapelvei

A Pfizer megvesztegetés és korrupció elleni nemzetközi üzleti alapelvei A Pfizer megvesztegetés és korrupció elleni nemzetközi üzleti alapelvei A Pfizernél régóta fennálló szabályozás tiltja a megvesztegetést és korrupciót az Egyesült Államokban és külföldön végzett üzleti

Részletesebben

5,52 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSRE A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

5,52 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSRE A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 5,52 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSRE A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. október 31-én megjelentette a Közép-Magyarországi Operatív

Részletesebben

VIZSGÁLATA. Készítette: Tóth Zsuzsanna

VIZSGÁLATA. Készítette: Tóth Zsuzsanna L Ü G L E T Á N C Y E K VIZSGÁLATA Készítette: Tóth Zsuzsanna Láncértékesítésen alapuló csalás lényege Olyan értékesítés, amelyben a szereplők fiktív ügyleteket szerveznek a haszon egymás közötti elosztásával

Részletesebben

a. Az ügyfelek a Monaco Super Race Forex Kereskedési Verseny során tetszőleges számú kereskedési számlával rendelkezhetnek.

a. Az ügyfelek a Monaco Super Race Forex Kereskedési Verseny során tetszőleges számú kereskedési számlával rendelkezhetnek. IronFX Monaco Super Race Forex Kereskedési Verseny Feltételek és kikötések 1. Az IronFX Global meghirdeti a Monaco Super Race Forex Kereskedési Versenyt. 2. Az Monaco Super Race Forex Kereskedési Versenyen

Részletesebben

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról 1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Részletesebben

Mitől függ a pernyertesség? - Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából. Dr. Harcos Mihály

Mitől függ a pernyertesség? - Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából. Dr. Harcos Mihály Mitől függ a pernyertesség? - Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából Dr. Harcos Mihály 1. eset: A szokásos piaci ár Luxemburgi társaság kölcsön kamat (BUBOR + 1,95%) Magyar társaság A társaság a transzferár-nyilvántartásában

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. szám E l ő t e r j e s z t é s számvevői jelentéshez készült intézkedési tervről Az Állami Számvevőszék 2009. június 2-től megszakításokkal

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Kutatási eredmény Ta r t a l m i s z e m p o n t o k :

Kutatási eredmény Ta r t a l m i s z e m p o n t o k : Kutatási eredmény A kutatás 2013. áprilisi állapotot tükröz, a fókuszcsoportban a városok, a megyei jogú városok, valamint a megyék önkormányzatai voltak. Összesen 370 önkormányzatot vizsgáltunk meg. A

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

Orvosi asszisztencia szolgáltatások különös feltételei

Orvosi asszisztencia szolgáltatások különös feltételei Orvosi asszisztencia szolgáltatások különös feltételei Az NN Biztosító Zrt. a 935 jelű 32 súlyos betegségre fedezetet nyújtó, a 936 jelű Rosszindulatú daganatos megbetegedésekre szóló és a 937 jelű Mellrákra

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján

HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján 2011. évben az ellenőrzés a belső ellenőrzési tervben meghatározott

Részletesebben

A szerződéses gyakorlatot módosító rendelkezések az új Polgári Törvénykönyvben Jogi hírlevél

A szerződéses gyakorlatot módosító rendelkezések az új Polgári Törvénykönyvben Jogi hírlevél A szerződéses gyakorlatot módosító rendelkezések az új Polgári Törvénykönyvben Jogi hírlevél 2013. augusztus 27. A szerződéses gyakorlatot módosító rendelkezések az új Polgári Törvénykönyvben A Deloitte

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

Kihívások és újdonságok a pénzügyigazdasági szakértők munkájában. Ügyvédi szemmel

Kihívások és újdonságok a pénzügyigazdasági szakértők munkájában. Ügyvédi szemmel Kihívások és újdonságok a pénzügyigazdasági szakértők munkájában Budapest 2015. április 1. Ügyvédi szemmel dr. Réti László Magyar Ügyvédi Kamara: elnökhelyettes és a Törvényelőkészítő és elvi Bizottság

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

Transzferár nyilvántartás minta

Transzferár nyilvántartás minta Transzferár nyilvántartás minta Társaság neve Dokumentált év Készítés időpontja: Felülvizsgálat időpontja: Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A Társaság transzferár képzési gyakorlata... 3

Részletesebben

UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány. Összeférhetetlenségi szabályzat

UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány. Összeférhetetlenségi szabályzat UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány Összeférhetetlenségi szabályzat 1.1 Jelen dokumentum az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány Kuratóriumának jóváhagyásával jött létre 2012. szeptember 6-án. Cél 2.1 Jelen

Részletesebben

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM 1011 BUDAPEST, FŐ UTCA 14-18. Címzett: Kérelmező részére E-mail útján Másolatban: Valamennyi ajánlattevő részére E-mail útján Küldi: dr. Szterényi

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE

A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE Etikai kódexe Budapest, 2000. szeptember 2 A Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének Etikai kódexe 1. Általános rendelkezések 1.1. Bevezetés A Magyar Acél-

Részletesebben

BORSODSZIRÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

BORSODSZIRÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT BORSODSZIRÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉVES ÖSSZESÍTETT KÖZBESZERZÉSI TERV 2010 Borsodszirák, 2010. április 15. TARTALOM 1. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSE ÉS ELŐKÉSZÍTÉSE...3 1.1. KÖZBESZERZÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSE

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

Versenyjogi megfelelés

Versenyjogi megfelelés Versenyjogi megfelelés Versenykorlátozó megállapodások Martinovic Boris Vizsgáló Főtanácsos, GVH Székesfehérvár, 2013.05.23. Disclaimer Az elhangzottak az előadó személyes véleményét tükrözik, és nem tekintendők

Részletesebben

Tájékoztatás a látvány-csapatsportok támogatásáról. Összefoglalás

Tájékoztatás a látvány-csapatsportok támogatásáról. Összefoglalás Tájékoztatás a látvány-csapatsportok támogatásáról A támogatási rendszer jogszabályi háttere: 2011. évi LXXXII. törvény a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról A Kormány 107/2011.

Részletesebben

22/2009. (X. 16.) PM RENDELET

22/2009. (X. 16.) PM RENDELET 22/2009. (X. 16.) PM RENDELET A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGHATÁROZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL HATÁLYOS: 2010.01.01 2011.12.31 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.

Részletesebben

nyilvántartás 2012. üzleti évre

nyilvántartás 2012. üzleti évre A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás 2012. üzleti évre a XXX, mint EZ és a YYY, mint AZ között létrejött ILYEN szerződés tárgyában DÁTUM Tax Revolutions Kft. Székhely: 2030 Érd,

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Pannon Volán Zrt. 2012. évi beszámolója Iktatószám: 5202/2013. Melléklet:

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Cégcsoportunk ezt a segítséget kínálja ügyfeleinek.

Cégcsoportunk ezt a segítséget kínálja ügyfeleinek. WTS Klient. A híd. Tartalomjegyzék WTS Klient csoport 2 WTS Alliance 3 Munkatársak 4 Szolgáltatások 6 Adótanácsadás 7 Jogi tanácsadás 8 Könyvelés 9 Bérszámfejtés 10 Egyéb számviteli tanácsadás 11 Kiadványok

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Előterjesztés a Népjóléti Bizottság részére a gyógyászati segédeszköz támogatásával kapcsolatos pályázati kiírásról

Előterjesztés a Népjóléti Bizottság részére a gyógyászati segédeszköz támogatásával kapcsolatos pályázati kiírásról l Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere '!:;OJ,. számú előterjesztés Előterjesztés a Népjóléti Bizottság részére a gyógyászati segédeszköz támogatásával kapcsolatos pályázati

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE HU HU HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE E magatartási kódex számos olyan alapelvet határoz meg, amelyek mellett az egyes közvetítők saját felelősségükre önkéntes alapon elkötelezhetik magukat. A

Részletesebben

A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14.

A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A vállalat csoport jellemzõi A vállalkozások kettõs értelemben önállóak A konszolidáció Jogilag

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

U19 EURÓPA BAJNOKSÁG NYEREMÉNYJÁTÉK

U19 EURÓPA BAJNOKSÁG NYEREMÉNYJÁTÉK U19 EURÓPA BAJNOKSÁG NYEREMÉNYJÁTÉK Nyereményjáték szabályzata A játék időtartama: Játék szervezője: Játék felülete: 2014.07.14. 18.00 tól 2012.07.31. 19.00 ig Olsen Kommunikációs, Marketing, Média és

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Az ekvivalencia elv és az oltalmi kör használati mintaoltalmi bitorlási perben

Az ekvivalencia elv és az oltalmi kör használati mintaoltalmi bitorlási perben Az ekvivalencia elv és az oltalmi kör használati mintaoltalmi bitorlási perben Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. Előzmények mintabitorlási per több alperes ellen (1997) megsemmisítési eljárások a minta

Részletesebben

93/2011. ( XII. 30.) NFM rendelet. 310/2011. ( XII. 2 3.) Korm. Rendelet. Dr. Boros Anita

93/2011. ( XII. 30.) NFM rendelet. 310/2011. ( XII. 2 3.) Korm. Rendelet. Dr. Boros Anita 93/2011. ( XII. 30.) NFM rendelet A hivatalos k ö z b e s z e r z é si t a n á c s a d ó i t e v é k e n y s é g r ő l 310/2011. ( XII. 2 3.) Korm. Rendelet A minősített a j á n l a t t e v ő k h i v a

Részletesebben

KKV-k piaci megjelenésének támogatása

KKV-k piaci megjelenésének támogatása A pályázat címe KKV-k piaci megjelenésének támogatása Benyújtás: 2014.11.10. 2014.12.31. Pályázó cég mérete: Mikro-, kis- és középvállalkozás Pályázat célja: A felhívás a vállalkozások külpiacra lépését

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban:

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: 1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT 1. melléklet Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: a pályázók kiválasztása (a táblázat 1. munkalapja); a projekt kedvezményezettek általi

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 11. részfeladat Pályázati kiírás 8. területe Az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás

Részletesebben

Az APEH munkatársai elítélik a korrupció minden formáját! Dr. Szikora János elnök

Az APEH munkatársai elítélik a korrupció minden formáját! Dr. Szikora János elnök Az APEH munkatársai elítélik a korrupció minden formáját! Dr. Szikora János elnök Az APEH munkatársai elítélik a korrupció minden formáját! A mai tájékoztató célja: az APEH korrupcióellenes tevékenysége

Részletesebben

Szerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes

Szerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes Szerzıdésmódosítás Dr. Erdei Csaba Fıosztályvezetı-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály Tartalom Irányelvi szabályozás Magyar szabályozás Aktuális problémák, tipikus

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye

Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye 1, Innovációs pályázati felhívás C.1.2. pontja a jogi szolgáltatások felsorolásakor az írja, hogy jogi szolgáltatásnak

Részletesebben

1/12. 3. gyakorlat. Lineáris Programozási feladatok megoldása szimplex módszerrel. Pécsi Tudományegyetem PTI

1/12. 3. gyakorlat. Lineáris Programozási feladatok megoldása szimplex módszerrel. Pécsi Tudományegyetem PTI / Operációkutatás. gyakorlat Lineáris Programozási feladatok megoldása szimplex módszerrel Pécsi Tudományegyetem PTI Normál feladatok megoldása szimplex módszerrel / / Normál feladatok megoldása szimplex

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

APEH TAPASZTALATOK A VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOKRÓL

APEH TAPASZTALATOK A VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOKRÓL VagyonosodÆs_nyomda_1-150.oldal.qxd 2008.03.25. 11:56 Page 1 APEH TAPASZTALATOK A VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOKRÓL Budapest, 2008 VagyonosodÆs_nyomda_1-150.oldal.qxd 2008.03.25. 11:56 Page 2 Szerzõk: Bertalan

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

2012. ÉVI ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

2012. ÉVI ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Intézmény neve, címe: Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona, 1064 Budapest, Rózsa u. 67. Intézmény vezetője: Barta Zsolt Belső ellenőr foglalkoztatási formája (közalkalmazott vagy külsős):

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 061 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. május 9. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók Formai előírások: A dolgozatot

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Vargáné Fodor Rita a

Részletesebben

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása 570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása Célok 9. A könyvvizsgáló célja, hogy: (a) (b) elegendő és megfelelő könyvvizsgálati

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata ELŐSZÓ Az adományszervezők számos területen, különböző országokban, és különböző körülmények között dolgoznak, de van néhány alapvető, közös értékük

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

ISO 9001 revízió A szervezet és környezetének megértése, vezetés

ISO 9001 revízió A szervezet és környezetének megértése, vezetés ISO 9001 revízió A szervezet és környezetének megértése, vezetés Az SL melléklet elemei környezet tervezés javítás vezetés támogatás üzemeltetés érdekelt felek a teljesítmény értékelése Anni Koubek 2.

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Ajánlati felhívás. 5. Fizetési feltételek Ajánlatkérő az ellenszolgáltatás összegét a teljesítésigazolást követő 15 napon belül átutalással teljesíti.

Ajánlati felhívás. 5. Fizetési feltételek Ajánlatkérő az ellenszolgáltatás összegét a teljesítésigazolást követő 15 napon belül átutalással teljesíti. Ajánlati felhívás 1. Ajánlatkérő neve, székhelye: Harmónia Integrált Szociális Intézmény 6211 Kaskantyú, III. ker. 1. 2. Az eljárás fajtája: Egyszerű tárgyalás nélküli eljárás 3. A beszerzés tárgya, mennyisége

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Online megrendelés: www.momacc.com. MM Basic Számítógép vásárlás 24/7 szerver felügyelet. Teljesítmény 56 000 Kh/s

Online megrendelés: www.momacc.com. MM Basic Számítógép vásárlás 24/7 szerver felügyelet. Teljesítmény 56 000 Kh/s a kiszámítható jövő a vállalat A vállalatot 2013 szeptemberében hoztuk létre azzal a céllal, hogy egy innovatív felhő technológián alapuló grafikai szolgáltatást nyújtsunk a világ bármely pontján működő

Részletesebben

HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS SZABÁLYTALANSÁGI OKOK TÁMOP-2.3.6 PROJEKTINDÍTÓ NAP

HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS SZABÁLYTALANSÁGI OKOK TÁMOP-2.3.6 PROJEKTINDÍTÓ NAP HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS SZABÁLYTALANSÁGI OKOK TÁMOP-2.3.6 PROJEKTINDÍTÓ NAP Jogszabályi háttér 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet 547/2013. (XII. 30.) Kormányrendelet az egységes működési kézikönyvről (EMK)

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Kohéziós Alap projektek hatékony megvalósítása a környezetvédelmi szektorban Pécs 2005.06.07-08.

Kohéziós Alap projektek hatékony megvalósítása a környezetvédelmi szektorban Pécs 2005.06.07-08. Kohéziós Alap projektek hatékony megvalósítása a környezetvédelmi szektorban Pécs 2005.06.07-08. 08. KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS KERETÉBEN LEBONYOLÍTOTT ÉPÍTÉSI PROJEKT ÉRTÉKELÉSEK TAPASZTALATAI RÉV ANDRÁS HIVATALOS

Részletesebben

Elektronikus aláírás. Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Hitelesít szervezetek.

Elektronikus aláírás. Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Hitelesít szervezetek. Elektronikus aláírás Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Jogi háttér Hitelesít szervezetek. Miért van szükség elektronikus aláírásra? Elektronikus

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A Magyarországi Camphill Egyesület 2011. évi működéséről A beszámoló tartalma: 1. Egyszerűsített éves közhasznú beszámoló 2. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 3. A

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

sorszám VERSENY VÁLLALKOZÓI KÉRDŐÍV 2003. október

sorszám VERSENY VÁLLALKOZÓI KÉRDŐÍV 2003. október sorszám VERSENY VÁLLALKOZÓI KÉRDŐÍV 2003. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni

Részletesebben

Aktiválási segédlet a Partnercég opcióhoz. A TeleMátrix adminisztrációs felületének használata Partnercég opció igénybevétele esetén

Aktiválási segédlet a Partnercég opcióhoz. A TeleMátrix adminisztrációs felületének használata Partnercég opció igénybevétele esetén Aktiválási segédlet a Partnercég opcióhoz A TeleMátrix adminisztrációs felületének használata Partnercég opció igénybevétele esetén 1 Partnercég opció bemutatása 2009. január 1-jétől új taggal bővült a

Részletesebben

3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918. Javaslat. Hitelfelvétellel kapcsolatos döntések módosítására

3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918. Javaslat. Hitelfelvétellel kapcsolatos döntések módosítására PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 170/2012. Javaslat Hitelfelvétellel kapcsolatos döntések módosítására Készült: Pásztó

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás

Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás A Xetra kereskedési rendszer bevezetésével a Budapesti Értéktőzsdén is elérhetővé váltak az iceberg ajánlatok. Az új ajánlattípus bevezetésekor a Kereskedési Bizottságon

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Dr. Bőcz Sándor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kabinetfőnöke Budapest, 2012. november 15. A KEHI JOGÁLLÁSÁT, TEVÉKENYSÉGÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE AZ ERASMUS+ PROGRAM ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE Az Európai Bizottság által az Erasmus+ Program keretében a Nemzeti Irodák részére kiadott Kézikönyv (NA Guide) alapján, a pályázati döntés előkészítése

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben