TANULMÁNYOK KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN. FELEL TLEN SZERVEZETEK KORRUPCIÓS MECHANIZMUSOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANULMÁNYOK KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN. FELEL TLEN SZERVEZETEK KORRUPCIÓS MECHANIZMUSOK"

Átírás

1 Társadalomkutatás 32 (2014) 3, DOI: /Tarskut TANULMÁNYOK KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN. FELEL TLEN SZERVEZETEK KORRUPCIÓS MECHANIZMUSOK JÁVOR ISTVÁN ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Tel.: 06 (1) Tanulmányomban a szervezeti korrupció működését mutatom be négy eset felhasználásával. A megközelítés alapja a felelőtlen szervezetek korábban már publikált fogalma. Ezek olyan szervezetek, amelyek nem érzékelik azt, ha másoknak érdeksérelmet okoznak, nincs visszacsatolás. Korábbi tanulmányomban a bíróságok működési jellemzőit mutattam be mint a felelőtlen szervezet típusának egyik példáját. Most a bíróságok mellett az adóhatóság működésével találkozunk. A téma azonban most a szervezeti korrupció. A felelőtlen szervezetek ugyanis alkalmasak arra, hogy elleplezzék a korrupciót, megakadályozzák a leleplezést, hiszen működésüket az alacsony kockázat jellemzi. Különösen igaz ez, ha olyan korrupciós együttműködés (korrupciós mechanizmus) jelenik meg a felelőtlen szervezetek között, amely szinte teljesen kizárja a lebukás esélyét. Az esetek elemzése egyben arra is rávilágít, hogy bizonyos korrupciós hálózatok ellen miért nehéz, szinte reménytelen a fellépés. A felszíni, látható réteg mögött egy rejtett réteg is található. Ha megvizsgálja valaki, akkor is csak a technicizálásnak nevezett jelenséget találja: sajátos értelmezések, furcsa műszaki, jogi feltételek, szokatlan gazdasági követelmények, valamint egy feltételezhető érdek-összefonódás (amelynek rejtelmei, megegyezései azonban nem látszanak). A második két esettanulmányban a szereplők által kialakított együttműködési-hatalmi tér új változatát mutatom be. A szereplők valójában nem rejtett együttműködést (együttműködési teret) alakítanak ki, hanem egy fi ktív teret konstruálnak, fi ktív jogi és jogértelmezési hatalmi teret hoznak létre az áldozat kifosztására. A hatalmi térben a korrupciós mechanizmus kialakítói osztoznak a megszerzett hasznon. Az utóbbi két eset közül az első egy adóhatósági eljáráshoz, a második egy gyógyszerkipróbáláshoz kapcsolódik. Kulcsszavak: szervezeti hatalom, felelőtlen szervezetek, korrupció, korrupciós mechanizmus, technicizálás Tanulmányomban a szervezeti korrupciót mutatom be, több eset ismertetésén keresztül. A korrupciókutatásnak különböző módszerei lehetnek (Báger 2012): kérdőíves felmérések, percepciós vizsgálatok, büntetőjogi eljárások összegző statisztikái, korrelációs vizsgálatok (például a feketegazdaság vonatkozásában). A szociológiai kutatás több megközelítéssel próbálja leírni ezt a kérdéskört, különböző szociológiai vagy közgazdasági modellek mentén. Az egyik megközelítés a korrupciós kockázat elemzése, melynek során a szervezeti működésben fellel , Akadémiai Kiadó, Budapest

2 202 JÁVOR ISTVÁN hető olyan korrupciós kockázati elemeket tártak fel az önkormányzatok működésében, mint a belső ellenőrzés hiányosságai, a testületi döntések ellenőrzésének hiánya, a felelősség érvényesítésének problémája, a szabályzatok ismeretének hiánya, a motiváltság hiánya, az átláthatóság problémája stb. (Barsy 2007: ). A korrupciós kockázat nem a korrupció meglétét mutatja meg, hanem arra a szervezeti helyzetre hívja fel a fi gyelmet, amelyben a korrupció bekövetkezésének valószínűsége nagy, ezzel szemben a felszínre kerülésének, kiderülésének, bizonyíthatóságának kicsi az esélye, esetleg nullához közeli. Tézisem az, hogy ha magas a szervezeti korrupciós kockázat, akkor annak a valószínűsége is igen nagy, hogy ez a kockázat realizálódik, és ez a valószínűség idővel növekszik is. Nem biztos, hogy a korrupció bekövetkezett, de igen nagy valószínűséggel állítható, hogy ez csak idő kérdése. Ha pedig a korrupciós kockázat alacsony, attól még lehet korrupció a szervezetben, de ez csak véletlenszerűen következhet be, vagyis a bekövetkezés valószínűsége kicsi, a felszínre kerülésé viszont nagy. Blake E. Ashforth és Vikas Anand kimutatta, hogy egy adott szervezetben a korrupció beépülhet a szervezeti folyamatokba, a gondolkodásba (racionalizálás), rutinná válhat, így az azt támogató magatartások, szabályszegések normál eljárásokká válnak, és ezzel a korrupció intézményesedik (Ashforth Anand 2003). Vagyis a kockázat realizálódik. Szántó Zoltán és szerzőtársai a megbízó-megbízott-kliens modell alapján elemzik a korrupciót. Egyik esetleírásukban a szélerőművek engedélyezési eljárásának sajátosságait mutatják be. A törvényhozó a szabályozás útján extra járadékot biztosít a szélerőművek részére. Azonban az engedélyek megszerzése nehézkes. Ezt az elhúzódó engedélyezési eljárást, a folyamat összetettségét, nehezen átlátható voltát tudja kihasználni a hatóság akár korrupciós célra. Leírt példájukban, amenynyiben a hatósági személy által ajánlott cég írja meg az engedélyhez szükséges hatástanulmányokat, akkor biztos lehet a megrendelő abban, hogy sikeresen veszi az akadályokat. Ellenkező esetben a folyamat elhúzódására számíthat (Szántó et al. 2012). Ebben a megközelítésben tehát a résztvevők közötti tranzakciókra helyezik a hangsúlyt, és arra, hogy ezekben a tranzakciókban az egyes szereplők milyen lehetőségeket tudnak kihasználni saját előnyükre vagy mások hátrányos helyzetbe hozására. Jelen tanulmányban a szervezeti hatalom megközelítési szempontjára alapozom elemzésemet. Robert A. Dahl szerint A-nak hatalma van B felett, ha A olyan cselekedet megtételére tudja rávenni B-t, amelyet e ráhatás nélkül B nem tett volna meg. Samuel B. Bacharach és Edward J. Lawler a hatalom és az elérendő cél (output) kapcsolatát emeli ki, hangsúlyozva, hogy ahol a kívánt cél (output) nem érhető el, ott nem is beszélhetünk hatalomról (Bacharach Lawler 1980). A hatalom és a szervezeti erőforrások kérdését Jeffrey Pfeffer vezette be az erőforrás-függőség elméletével: e szerint az a szereplő tartja befolyása alatt a másik szereplőt, amelyik olyan erőforrásokkal rendelkezik, amelyek a másik fél számára fontosak (Pfeffer 1993). Ennek megfelelően a korrupció meghatározásában a szervezeti erőforrás fogalmára támaszkodom. Korrupció a szervezeti erőforrások illegális és informális cseréje, egyéni vagy szervezeti haszon érdekében. A korrupcióhoz tehát kell valamilyen szervezeti erőforrás, amit ki kell nyerni a szervezetből: ez lehet pénz, anyag, döntések mérlegelési lehetősége, idő (eljárások gyorsítása vagy lassítása) stb. Ennek olyan erőforrásnak kell lennie, amit a szervezeten belüli vagy szervezeten kívüli piacon értékesíteni lehet. Ez a korrupciós piac (Jancsics Jávor 2012). A korrup-

3 KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN ciós kapcsolat tehát legalább két részből tevődik össze: a szervezeti erőforrás kinyeréséből, valamint ennek az erőforrásnak az értékesítéséből. A szervezeti hatalomhoz kapcsolódó megközelítés azon alapul, hogy a szervezeti erőforrásokhoz való hozzájutás, azok kinyerése hatalomfüggő. Akinek nagyobb a hatalma a szervezeten belül, annak nagyobb a lehetősége az erőforrások kinyerésére. Már a korrupciós kockázatnál is láttuk, hogy lényeges kérdés a kontroll. A korrupciós kapcsolatok hatalmi szempontból való megközelítéséhez a hatalom két dimenzióját kell elkülönítenünk (Jávor 1983): aktív hatalom alatt a mások befolyásolásának képességét értjük, míg a passzív hatalom azt a képességet jelenti, hogy a hatalom birtokosa meg tudja magát védeni. Ez alapján a kontroll gyengítése, hatástalanná tétele vagy kikapcsolása biztosítani tudja a korrupciós kapcsolatban részt vevők védelmét a lebukás ellen. Tanulmányomban fontos szerepet kap a korrupciós mechanizmus fogalma. Mechanizmusról akkor beszélünk, ha az események, történések ok-okozati láncolaton keresztül kapcsolódnak össze. Ekkor az egyik esemény outputja a másik inputjaként vált ki vagy befolyásol történéseket, cselekvéseket. Ez tehát egy időben lejátszódó folyamat, ahol a hatások a szervezetben vagy a szervezetközi folyamatokban terjednek szét. A mechanizmus további jellemzője a visszahatás: a kiváltott következmények visszahatnak az eredeti cselekményekre és szereplőkre is. Ennek a megközelítésnek az a lényege, hogy a mechanizmusok (mint ok-okozati láncok) részben a feltételeket tartalmazzák, részben pedig a cselekvő személyek érdekeit, pozícióit, tetteit, szándékait. Korrupciós mechanizmus alatt azt értem, hogy olyan mechanizmusok alakulnak ki, amelyek mögött korrupciós cselekmények megjelenése valószínűsíthető. Vagyis úgy tűnik, mintha a mechanizmus folyamata korrupciót rejtene magában, korrupciós motivációk, cselekedetek mozgatnák a szereplőket. A korrupciós mechanizmus nem korrupció, csak úgy működik, mintha korrupció lenne mögötte, mintha korrupciós akaratok mozgatnák az eseményeket. De a struktúra és a cselekvések mintázata megfelel a korrupciós struktúrák és cselekvések mintázatának. E megközelítés lényegéből adódóan a szervezet működése szempontjából elég azt kimutatni, hogy 1. korrupciós mechanizmussal állunk szemben, illetve hogy 2. egyes szereplőknek akár érdekükben is áll tényleges korrupciós kapcsolatok kiépítése és ebből nyereség realizálása. Egy példán szemléltetem ezt a megközelítést. Ha egy szervezetben a belső ellenőrzés nem nyúlhat hozzá bizonyos témákhoz, ha nem vizsgálhat egyes kiemelt szerződéseket, akkor ez korrupciós kockázatot jelent. Amennyiben megakadályoznak minden olyan törekvést, hogy a belső ellenőrzés feladatait bővítsék, akkor ez egy újabb kockázat. Ha ezek a kiemelt szerződések olyan sajátos feltételeket (határidő, vállalkozási ár stb.) tartalmaznak, amelyek szokatlannak is nevezhetők, akkor ez egy újabb korrupciós kockázatot jelent ebben az esetben ugyanis a szerződések olyan extra erőforrásokat is tartalmaznak, amelyek akár ki is nyerhetőek és a piacon értékesíthetőek (vagyis megvan az érdek: látható, kiknek lehet az érdeke ennek a helyzetnek a fenntartása). Ha mármost a korrupciós kockázati elemeket összekötjük, és megvizsgáljuk a cselekedeteket, megkapjuk a korrupciós mechanizmust. Például új szerződést akar kötni a szervezet. Azokat, akik bele akarnak szólni abba, hogy jobb pénzügyi, jogi feltételeket határozzanak meg, mellőzik, vagy fi gyelmen kívül hagyják a megjegyzéseiket (ha valaki túlságosan határozottan lép fel, még az állását is elvesztheti).

4 204 JÁVOR ISTVÁN A szerződéshez nem engedik hozzáférni a belső ellenőrzést. Vagyis kialakul egy mechanizmus, amely kitermeli a kinyerhető erőforrásokat és kikapcsolja a kontrollt. Nem állítható, hogy a korrupció ténylegesen meg is valósult, de az igen, hogy ha korrupció lenne a szervezeti szerződéseknél, akkor az akár hasonló sajátosságokkal rendelkezhetne: hasonlóan nyernék ki az erőforrásokat és gyengítenék a kontrollt. A korrupciós mechanizmus valószínűsíti a korrupció meglétét. A mechanizmus a szervezeten belüli vagy szervezetek közötti együttműködés jellemzésére szolgál. Jonathan Pinto és szerzőtársai megkülönböztetik egymástól a szervezeti korrupciót és a korrupciós szervezetet (Pinto et al. 2008): szervezeti korrupció alatt azt értik, hogy egyes személyek a szervezeten belül korrupttá válnak, de ez nem jellemzi az egész rendszert, gyakorlatilag egyedi esetről van szó; korrupciós szervezet alatt pedig azt értik, hogy az egész szervezeti működés korrupttá válik, a korrupció beépül a szervezetbe. Ez utóbbi eset leginkább akkor következik be, amikor a szervezetet irányító, a legfontosabb erőforrásokat kézben tartó csoport, a domináns koalíció (Thompson 1967) lesz korrupt és használja fel saját érdekében a szervezeti lehetőségeket. Pintóék szerint akkor is korrupciós szervezetről beszélhetünk, ha a szervezet alsóbb szintjein dolgozók között jelentős részben megjelenik a korrupció (például ha egy rendőrkapitányság összes közlekedési rendőre pénzt fogad el azért, hogy bizonyos szabálysértések esetén eltekintsen a feljelentéstől). Egy korábbi tanulmányomban bevezettem a felelőtlen szervezet fogalmát (Jávor 2004a). Egy szervezet akkor felelőtlen, ha saját céljait, érdekeit követve vagy egyszerűen csak a normál működése közben más partnerek érdekeit úgy sérti meg, hogy azok nem képesek ezt kompenzáltatni a szervezettel, vagy nem tudnak viszontsérelmet okozni (a résztvevők helyzete tehát e tekintetben teljes mértékben aszimmetrikus). Ilyen szervezet lehet a bíróság vagy a bürokratikus szervezetek jelentős része. Így például a hatósági (többek között az adóhatósági) eljárásokban semmi következménye sincs a törvényes határidők túllépésének, ami egy funkcionális egyetlen részterületen kialakuló szervezeti felelőtlenséget jelent. A felelőtlen szervezetek a visszahatás hiánya miatt immunisak a környezeti jelzésekre, egyáltalán nem (vagy csak nagyon lassan) képesek az alkalmazkodásra. Nem tudják értelmezni (felfogni) a társadalmi vagy egyéb szervezetek részéről megjelenő elvárásokat, hatásokat ilyen funkciójuk nincs, vagy ha van, gyengén működik. Mivel a más szervezetek részéről történő viszont-érdeksérelem leginkább jogi vagy pénzügyi jellegű, ezért ezek a szervezetek a jogállam szervezeti rendszerében sajátos képződmények, amelyek nem alkalmasak önelemzésre, a jogi szabályok és normák megsértésének vagy sajátos értelmezésének észlelésére saját működési területükön. A felelőtlen szervezetekre jellemző még, hogy esetükben a kontroll is sajátosan működik. Mivel az ilyen szervezet számára érdektelen a környezethez való alkalmazkodás minden formája, ezért a kontroll gyenge hatékonyságú. Sokkal fontosabb a kontroll számára a szervezet működési biztonságának, stabilitásának fenntartása. Ami ezen túlmegy, azt a kontrollszervezetek inkább elnézik, jóváhagyják, amivel egyben legitimálják és legalizálják is azt. Így a sajátosan értelmezett jogszabályok, a nem átlátható működési megoldások, döntések is legálissá válnak azáltal, hogy a szervezetek immunisak a környezeti jelzésekre.

5 KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN Egyes szervezetek (mint például a bíróságok) bizonyos esetekben sajátos kontrollal rendelkeznek. Amennyiben a bíróság szakértőt von be a döntésébe, akkor ezzel döntése során legalizálja a szakértő munkáját, a szakértő pedig bizonyítja, hogy a bíróság az ő munkájára támaszkodva szakszerűen döntött. Vagyis egymást kontrollálják, igazolják a két felelőtlen szervezet együttműködésének eredményeként kialakul egy önlegalizációs rendszer. A folyamat maga pedig egy önlegitimációs együttműködés, egymás munkáját legalizálják és legitimálják. Ez egy szinte áttörhetetlen kör. Ellenőrzés helyett jóváhagyják egymás tevékenységét. Éppen ezért szükség van a korrupció egy más jellegű megfogalmazására is. Ebben a megközelítésben a szervezeti korrupció úgy írható le röviden, hogy a szervezeti erőforrásokat ott, akkor és olyan formában értékesítik (cserélik) a szereplők, ahol, amikor és ahogyan azon szereplők között nem lehetett volna e cseréket lebonyolítani. Mindezek után a korrupció forrásait négy típusba fogom sorolni: A szervezet működéséhez nem szükséges, így akár következmények nélkül is kivonható források (ezeket a szakirodalom slack-nek nevezi, l. Cyert March 1963; Mintzberg 1983), például az informatikus a szabadidejében magánüzlet céljából játékprogramokat ír a cégénél. A munka minőségét befolyásoló erőforrások kivonása, például a kőműves gyengébb építőanyagot épít be egy házba, a különbséget pedig értékesíti. Tények, jogszabályok értelmezésének módosítása, információk manipulálása a mérlegelési vagy döntési jogkörrel visszaélve nem hivatalos célok érdekében. Szándékos vezetési, eljárási hiba elkövetése az erőforrás-kivonás biztosítása érdekében, például téves tartalmú határozat alapján lebontanak egy védett épületrészt. Bevezetem még a legális korrupció fogalmát. Legálisnak akkor nevezzük a korrupciót, ha az adott cselekménysorozat mind céljában, mind eszközeiben legális, a résztvevők (vagy közülük néhányan) mégis úgy használnak ki törvényes eljárásokat és fontos célokat, hogy a rendszerből saját hasznukra erőforrások legyenek kivonhatók. A slack ezek alapján olyan erőforrás, amely a cégen belül és kívül egyaránt felhasználható, céges célokra és egyéni haszonra is, közvetlenül azonban nem hat ki a cég működésére. A gazdasági szervezetek jó piaci helyzet esetén sok tartalékkal (slack) rendelkeznek. A felelőtlen szervezetek esetén a slack (felesleges kapacitások, elhúzódó munkák, pénzpazarlás, felesleges munkafázisok, túl sok vezetői szint, a kontroll formális működése) a szervezetek számos pontján megtalálható, így akár ki is nyerhető korrupciós szándékkal. A munka minőségét érintő erőforrások kivonása csak akkor vehető észre, ha ez a szervezet működésében, a vezetésben, egyes belső vagy fontos külső relációkban nehézségekhez, együttműködési zavarokhoz vagy súlyos konfl iktusokhoz vezet. Gyakran azonban csak később lehet észrevenni az erőforrások minőségrontással, az eszközök túlhasználásával stb. együttjáró kivonásának következményeit. A mérlegeléssel visszaélve kihasznált szervezeti erőforrás a felelőtlen szervezetek egyik leggyakrabban alkalmazott eljárása a korrupciós mechanizmusok működtetésében. Ez a tények, szabályok, ok-okozati viszonyok olyan értelmezési-értékelési lehetőségét jelenti, melynek során a résztvevők adott esetben új helyzeteket tudnak konstruálni. Ezek a konstrukciók, értékelések együttesen és egyes elemeik-

6 206 JÁVOR ISTVÁN ben is a jogszabályok és tények, valamint az ok-okozati lehetőségek, kapcsolatok jogszerű vagy elfogadható határain belül vannak. Összességükben azonban korrupciós mechanizmusként jelennek meg, és a szervezeti erőforrásokon belül kinyerhető erőforrásokat hoznak létre. Sőt, gyakran láthatóak a kinyerés és a kivétel, az elsajátítás (a ténylegesen bekövetkező korrupció) útjai is. Azonban a korrupciós mechanizmus megléte esetén csak annyit mondhatunk, hogy haszon, nyereség jelent meg az egyik félnél, és költségek valamely másik szereplőnél. A mechanizmusból csupán ennyi következik. Más jellegű bizonyítást igényelne, ha meg szeretnénk különböztetni a hanyagságot, a szakszerűtlenséget vagy éppen a szándékos korrupciót. A felelőtlen szervezetek általunk említett jellegzetességei miatt összemosódik a hiba, a tévedés, a rendszerkatasztrófa, illetve a korrupció (Vaughan 1999). Ezért utólag kifejezetten nehéz kimutatni a tényleges korrupciót. Figyelmemet ennek megfelelően a továbbiakban a rendszerjellemzők és hatalmi pozíciók, a lehetőségek és érdekek kimutatására, vagyis a korrupciós mechanizmus feltárására fordítom. Minden felelőtlen szervezet alapvető jellemzője a megkülönböztethetetlenség. Ez azt jelenti, hogy a szervezeti működés során gyakran nem lehet megkülönböztetni azt, hogy például egy bírósági szakértő munkája összecsapott, a szakértő szakmailag nem volt felkészült, esetleg hozzászokott ahhoz, hogy a bíróság a kevesebb munkával készült kidolgozatlan szakértői jelentést is elfogadja, sőt magas díjakat ítél meg érte, vagy éppen a szakértő a szakvélemény tartalmát eladta az egyik peres félnek; de az is előfordulhat, hogy a bíró és a szakértő az évek során kialakította azt a (nem feltétlenül verbális megállapodáson alapuló) spontán alkalmazkodási technikát, amely mellett a bíró megakadályozza a szakértői munka érdemi vitáját, a szakértő meg a piaci ár kétszeresét számlázza ki. A szakértő ezzel többet keres, a bírónak pedig minden ítélete átmegy a kontrollon (a másodfokú eljáráson). Vagyis nem-kooperatív együttműködéssel, spontán alkalmazkodással jön létre a korrupciós mechanizmus, a peres felek költségére. A felelőtlen szereplőknek (bíró, szakértő) érdektelen, hogy kik lesznek a perben a nyertesek és a vesztesek a lényeg, hogy a döntést másodfokon megerősítsék. A korrupciós mechanizmus fenntartása válik az eljárás lényegévé az ítélet tartalma helyett. Vagyis a bíróság jogszolgáltatás helyett korrupciós szolgáltatást is nyújthat. Ez azonban megkülönböztethetetlen lesz a jogszolgáltatástól. A továbbiakban a felelőtlen szervezetek néhány korrupciós mechanizmusát mutatom be, feltárom ezek működését, a nyerteseket és a veszteseket, az érdek- és hatalmi játszmákat. Minden eset emellett elméletileg is értékelhető sajátos korrupciós mechanizmust is feltár, amely felvillantja a korrupció fi nomabb struktúráját, illetve a rendszernek azokat a kiépült működési garanciáit, amelyek megnehezítik a korrupció bizonyítását még akkor is, ha annak minden eleme (mechanizmus, nyereség, hatalom, érdekeltség) kimutatható és szemmel látható. A KORRUPCIÓS MECHANIZMUS ESETLEÍRÁSOK A módszer Tanulmányomban egy speciális de legalábbis szokatlan módszert használok fel a korrupciós mechanizmus feltárására és elemzésére. Az esetekhez véletlenszerűen jutottam hozzá interjúkészítés közben, amikor is lehetőségem volt az interjúban feltárt eset mellett alapvető dokumentumokba is betekinteni és ezek tartalmát segítsé-

7 KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN gül hívni a mögötte vélhetően fennálló korrupciós mechanizmus feltárására és elemzésére. A tanulmány első részében két esetet elemzek, a második részében további két másik esetet. Az első elemzés alapja egy közbeszerzési döntőbizottsági döntés, amelyből a korrupciós mechanizmus számos eleme tárul a szemünk elé. Mivel a döntőbizottság elvégezte az eredeti pályázat jogi és szakmai elemzését, nekem csak a szociológiai következtetések, illetve a kapcsolódó szervezeti jellemzők felmutatása volt a feladatom. A második eset egy interjúban hangzott el, amelynek alanya korábban magas beosztású vezető volt egy multinacionális cégnél. Régebbi ismeretségünk biztosítja az interjú hitelességét. A második részben elemzett esetekben dokumentumokat, interjúkat és bírósági ítéleteket, NAV-vizsgálati eredményeket használok fel, illetve orvosi iratokra és dokumentumokra, valamint interjúkra támaszkodom. A második rész első esete egy felszámolási eljárásról és egy speciális státuszban levő hitelezőről szól. Két interjú (egy ügyvéddel és egy hitelezővel) mellett az elemzésre felhasznált dokumentumok: 3 bírósági eljárás ítélete, 3 NAV- és egy pénzügyminisztériumi állásfoglalás, két NAV-vizsgálati eredmény, jogszabályok, valamint egy bírósági tárgyalási jegyzőkönyv. A negyedik, egészségügyi esetnél interjú készült egy hozzátartozóval, négy pszichiáterrel és három pszichológussal. Ezenkívül rendelkezésemre bocsátottak három orvosi dokumentumot és a gyógyszerkipróbálás szerződését. Ezek együtt mindkét esetben elegendőnek látszanak a korrupciós mechanizmus meglétének kimutatására. A megközelítés kizárólag a mechanizmus kimutatására irányul, és nem ad igazat egyik lehetséges álláspontnak sem. Az adóhatósági eset elemzésénél két volt alkalmazottól is kértem véleményt, akik az elemzést korrektnek, a jogszabályok értelmezését megfelelőnek tartották. Úgy vélem, ebben a megközelítésben sem nagyobb a szakmai tévedés kockázata, mint akkor, ha a kutató egy-egy eset elemzését és értékelését, a közölt tények pontosságát az interjúalanyra bízza. Mind a négy esetnél nagyobb szerepe van annak a kutatói törekvésnek, hogy ezekből az információkból próbáljam meg felépíteni a korrupciós mechanizmus lehetséges előfordulását és bizonyítani is a meglétét. Ez egy speciális terület, így végső elemzéseimet mind a négy esetben szakmailag átnézettem jogi, adóhatósági és orvosi szakemberrel is. AZ ELS KÉT ESET: LEGÁLIS KORRUPCIÓ. IPARI KÉMKEDÉS MINT KORRUPCIÓS MECHANIZMUS A Közbeszerzési Döntőbizottság D.383/14/2011-es határozatával megsemmisítette a NAV gépkocsibeszerzéssel kapcsolatos közbeszerzési pályázatát, valamint a hozzá kapcsolódó döntéseket. A dokumentum szervezetszociológiai elemzése rávilágít az első korrupciós mechanizmusra és annak összetevőire, illetve szereplőire (a nyertesekre és a vesztesekre). Ennek a korrupciós mechanizmusnak az a sajátossága, hogy nyilvános, bárki által hozzáférhető dokumentumban lelhető fel. A dokumentumból kiolvasható az a korrupciósmechanizmus-technika, amely hozzájárulhat a szervezeti erőforrások kinyeréséhez. Magát a korrupciós mechanizmust ipari kémkedésként defi niálom: ez azt jelenti, hogy az egyik fél nyílt és nem nyílt információkat szerez be annak érdekében, hogy

8 208 JÁVOR ISTVÁN titkos, rejtett célokat (szervezeti és magáncélokat) szolgáljon a beszerzett információk nem nyilvánosan meghirdetett (rejtett) célú felhasználására. Ahhoz, hogy egy közbeszerzési pályázat korrektségét szervezetszociológiai szempontból elemezni tudjuk, illetve lehetőségünk adódjon a korrupciós mechanizmus kimutatására, elemezni kell a pályázat célját és tényleges tartalmát. Formailag ugyanis a pályázat eleget tett az alapvető követelményeknek, vagyis a folyamat menete és látható, deklarált célja is törvényes, vagyis legális volt. A korrupciós mechanizmus vizsgálatának éppen az a lényege, hogy az eszközei, lefolyása és céljai tekintetében is legális működésben kimutassa a korrupciós mechanizmus jelenlétét. A gépkocsibeszerzés célja az adóhatóság feladatainak ellátását segítő gépkocsiállomány biztosítása. Ezért a beszerzés azon elemei tekinthetőek a céllal konzisztens eszközöknek, amelyek e cél elérését elősegítő paramétereket határoznak meg. A pályázat későbbiekben bemutatandó egyes elemei alapján felmerülhet a kétség például azzal kapcsolatban, hogy a kiírásban szereplő légkondicionáló esetén a kézi vezérlésű helyett miért a ma még luxusnak számító automata légkondicionáló kapott nagyobb súlyt. Ehhez hasonlóan lehet a pályázat további elemeit elemezni. Így megkapjuk a pályázat érdekprofi lját, vagyis azt, hogy a szükséges minimum felett milyen egyéb érdekek jelentek meg még a közbeszerzésben, amelyek valamely személyek vagy csoportok extra igényét jelenítik meg. A döntőbizottság megállapította, hogy a pályázat kiírásában számos olyan kizáró feltétel volt, amelynek nem volt semmilyen indoka, vagyis nem kapcsolódott az alapvető célokhoz, viszont alkalmas volt a nyertes kivételével a többi pályázó kizárására. Egy ilyen feltételcsoportot emelünk ki a továbbiakban, mégpedig a gépkocsi méretével kapcsolatos adatokat (szélesség, hosszúság, magasság), de említhetnénk a tengelytávolságot vagy a csomagtartó méretének sajátos korlátozását is. A pályázat többek között a következő táblázatot tartalmazta: Kombinált jármű jellemz súly min. max. Hosszúság (mm) Szélesség (mm) Magasság (mm) Tengelytáv (mm) A súly azt jelenti, hogy milyen súlyozással veszik az adott tényezőt fi gyelembe. A tól-ig határok azt jelentik, hogy az adott mérettartományon kívül eső paraméter kizáró feltételt jelent. Ezek azok a paraméterek, amelyekhez biztosan nem lehet alkalmazkodni (a gépkocsi hosszát már nem tudják a pályázat érdekében megváltoztatni). Ha például kárpittal kapcsolatos feltételt szerepeltetne a pályázat kiírója, akkor ahhoz minden pályázó könnyen tudna alkalmazkodni és annak megfelelni. A táblázatban közölt feltételek esetében: a hosszúságnál mindössze 3 cm a tolerancia, a magasságnál 5 cm, a szélességnél és a tengelytávnál pedig 10 cm a megengedett határ a minimum és a maximum érték között. Jól látható, hogy ezek a kizáró feltételek semmilyen módon nem kötődnek a hatósági munkához. A kifogásolt pályázati eljárás rávilágít arra, hogy ezek a paraméterek a győztes kivételével minden versenyzőt kizártak a versenyből, függetlenül a gépkocsik árától, biztonsá-

9 KORRUPCIÓ AZ ÁLLAM CSAPDÁJÁBAN gi vagy környezetvédelmi paramétereiktől, fogyasztásuktól, illetve fenntartási, szervizelési költségeiktől stb. Felvetődik, hogy ezek a paraméterek (és szűk sávhatáruk) kizárólag azért kerültek be ilyenformán a pályázatba, hogy egyetlen cég győzelmét biztosítsák, teljesen függetlenül attól, hogy a lényeges kritériumok tekintetében milyen további feltételeknek felel meg a későbbi győztes pályázó. Ez arra is rámutat (pontosabban: azt valószínűsíti), hogy ezeket a paramétereket annak ellenére kutatták fel, gyűjtötték össze, hogy ezeknek egyébként érdemi szerepük lett volna a pályázatban. Így viszont nem zárható ki, hogy e paramétereknek az összegyűjtése és a pályázatba való beválogatása csak azért történt, hogy megtalálják és felhasználják azokat az információkat, amelyek segítségével a nem kívánt pályázók kizárhatók. Nem állítható, hogy korrupcióval állunk szemben, hiszen ehhez egyéb tények, információk lennének szükségesek, ilyenek pedig nem állnak rendelkezésre. Azonban a szervezeti működés, valamint a pályáztatás e plusz információk nélkül is vizsgálhatóak. Szervezetszociológiai megközelítésben nem az a legfontosabb kérdés, hogy az éppen aktuális helyzetben megjelenik-e a korrupció, hanem az, hogy a szervezeti rendszer úgy működik, mintha korrupt lenne. Ennek a szervezeti rendszerelemzésnek fontos fogalma a korrupciós mechanizmus. A gépkocsi méretével kapcsolatban a döntőbizottság is úgy vélekedett, hogy teljesen feleslegesen jelent meg kizáró feltételként, különösen pedig abban a szűk tartományban (néhány cm-es eltérést engedve csak meg), amely a pályázati kiírásban található. Vagyis ez alapján megállapítható: az adóhatóság a megszerzett információkat nem arra használta fel, hogy azokból kiválassza a szakmai munkájához szükséges minimális vagy elvárt követelményeket tükröző műszaki adatokat és paramétereket úgy tűnik, azért gyűjtötte össze ezeket az információkat, hogy segítségükkel kizárja a pályázatból a résztvevők jelentős részét, pontosabban egy kivétellel mindegyiküket. A NAV a gépkocsi-beszerzési tender kiírása előtt szakmai, műszaki paramétereket szerez be annak érdekében, hogy megállapítsa, milyen műszaki tulajdonságok vannak jelen a piacon, melyek ezek közül a széria- és melyek az egyedi felszerelések, s ezeket nagyságrendileg milyen listaáron ajánlják a cégek. Elvileg ezekkel veti egybe saját szakmai igényét és egyéb (például környezetvédelmi) elvárásokat. A műszaki mellett fontos a jogi és a gazdasági feltételek együttese is (garancia, karbantartási költségek stb.). A fenti példában azonban más történt. A versenytársak kizárását eredményező adatoknak semmi közük nem volt a pályáztató céljához, különösen a pályázatban leírt szűken defi niált paraméterekhez. Úgy tűnik, a pályáztató nem azért szerezte be a gépkocsikkal kapcsolatos adatokat, hogy azok segítségével a legjobb költséggel jusson hozzá a minimális vagy optimális paraméterű (legjobb ár/érték aránnyal rendelkező) autókhoz. A rejtett célnak a versenytársak (egy kivételével való) kizárása tűnik. Nem azért gyűjtötte be az adatokat az egyes szakmai cégektől, hogy ezzel a legjobb, a céljainak leginkább megfelelő pályázatot írja ki, hanem azért, hogy megtalálja azokat a műszaki, gazdasági és jogi paramétereket, amelyek segítségével ki tud zárni egyes versenyzőket. Vagyis azért kért be adatokat egyes versenyzőktől, hogy ezek alapján megtalálja a kedvezményezett szereplő adataitól való eltéréseket, azokat a jellegzetességeket, amelyek csak a kedvezményezettre jellemzőek, másokra nem. Nem azért kért be adatokat, hogy megtudja, ki mit tud szolgáltatni (tehát hogy versenyt hirdessen), hanem azért, hogy ki mit nem tud szolgáltatni. Azért kért be adatokat, hogy az adatokat szolgáltató közre-

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok 2015 Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok TransferPricingServices Komplex transzferár szolgáltatások

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

Mitől függ a pernyertesség? - Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából. Dr. Harcos Mihály

Mitől függ a pernyertesség? - Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából. Dr. Harcos Mihály Mitől függ a pernyertesség? - Naprakész esetek az adóperek gyakorlatából Dr. Harcos Mihály 1. eset: A szokásos piaci ár Luxemburgi társaság kölcsön kamat (BUBOR + 1,95%) Magyar társaság A társaság a transzferár-nyilvántartásában

Részletesebben

Kutatási eredmény Ta r t a l m i s z e m p o n t o k :

Kutatási eredmény Ta r t a l m i s z e m p o n t o k : Kutatási eredmény A kutatás 2013. áprilisi állapotot tükröz, a fókuszcsoportban a városok, a megyei jogú városok, valamint a megyék önkormányzatai voltak. Összesen 370 önkormányzatot vizsgáltunk meg. A

Részletesebben

A Pfizer megvesztegetés és korrupció elleni nemzetközi üzleti alapelvei

A Pfizer megvesztegetés és korrupció elleni nemzetközi üzleti alapelvei A Pfizer megvesztegetés és korrupció elleni nemzetközi üzleti alapelvei A Pfizernél régóta fennálló szabályozás tiltja a megvesztegetést és korrupciót az Egyesült Államokban és külföldön végzett üzleti

Részletesebben

Kozkázatelemzés. A 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési tervhez. Hajdúhadház Város Önkormányzata és Intézményei, Polgármesteri Hivatala

Kozkázatelemzés. A 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési tervhez. Hajdúhadház Város Önkormányzata és Intézményei, Polgármesteri Hivatala Kozkázatelemzés A 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési tervhez. Hajdúhadház Város Önkormányzata és Intézményei, Polgármesteri Hivatala 2013. október 01. Varga Péter belső ellenőr (reg.szám: 5113491)

Részletesebben

Kockázati tényezők a vállalati adózásban. 2010. szeptember

Kockázati tényezők a vállalati adózásban. 2010. szeptember Kockázati tényezők a vállalati adózásban 2010. szeptember Tartalom A téma aktualitása Adózási kockázatok a vállalati működésben Típusterületek Az adókockázatok aktualitását eredményező külső körülmények

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika Összeférhetetlenségi politika Az igazgatói utasítás hatályba léptető határozatának száma: 2012/12/1. 2014/03/31. A hatályba lépés dátuma: Módosítást hatályba léptető határozat száma: Módosítás hatályba

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Page 1 of 5 IPO / PRO / 001. Irányelvek száma IPO / PRO / 001. Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1. Kapcsolódó utasítások IPR / PRO / 001-007

Page 1 of 5 IPO / PRO / 001. Irányelvek száma IPO / PRO / 001. Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1. Kapcsolódó utasítások IPR / PRO / 001-007 Alpiq Csepeli Vállalatcsoport I ntegrált irányelvek Beszerzési Politika Irányelvek száma IPO / PRO / 001 Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1 Kapcsolódó irányelvek Alpiq Etikai Elvek; IPO/HR/001; Kapcsolódó

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra 14. óra SLA RÉSZLETESEN Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi 1db ZH)

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Szám:39253/2012. JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi belső ellenőrzési tervére és a 2012. évi belső ellenőrzési terv módosítására

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban:

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: 1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT 1. melléklet Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: a pályázók kiválasztása (a táblázat 1. munkalapja); a projekt kedvezményezettek általi

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS IRÁNYÍTÁS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS IRÁNYÍTÁS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. 1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE HU HU HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE E magatartási kódex számos olyan alapelvet határoz meg, amelyek mellett az egyes közvetítők saját felelősségükre önkéntes alapon elkötelezhetik magukat. A

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

Versenyjogi megfelelés

Versenyjogi megfelelés Versenyjogi megfelelés Versenykorlátozó megállapodások Martinovic Boris Vizsgáló Főtanácsos, GVH Székesfehérvár, 2013.05.23. Disclaimer Az elhangzottak az előadó személyes véleményét tükrözik, és nem tekintendők

Részletesebben

VIZSGÁLATA. Készítette: Tóth Zsuzsanna

VIZSGÁLATA. Készítette: Tóth Zsuzsanna L Ü G L E T Á N C Y E K VIZSGÁLATA Készítette: Tóth Zsuzsanna Láncértékesítésen alapuló csalás lényege Olyan értékesítés, amelyben a szereplők fiktív ügyleteket szerveznek a haszon egymás közötti elosztásával

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Az ún. tippadói tevékenység minősítése

Az ún. tippadói tevékenység minősítése Az ún. tippadói tevékenység minősítése A Bank állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Egészségügyi kockázatok integrált kezelésének számítógéppel támogatott gyakorlata

Egészségügyi kockázatok integrált kezelésének számítógéppel támogatott gyakorlata Egészségügyi kockázatok integrált kezelésének számítógéppel támogatott gyakorlata Balatonalmádi, 2015. 09. 17. Dr. Horváth Zsolt, egyetemi adjunktus Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar AZ

Részletesebben

Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban

Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban Mohai Ágota és Farkas Károly 2012. október 19. Hajdúszoboszló Előadásunk célja elsősorban gondolatébresztés rámutatni egy-egy olyan területre a

Részletesebben

KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK AKKREDITÁCIÓS SZABÁLYZATA

KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK AKKREDITÁCIÓS SZABÁLYZATA MPTSZ Nonprofit Kft. HAQFP Hungarian Association of Qualified Financial Planners Nonprofit Ltd. Sas utca 9, II/5, Budapest H-1051, Hungary P: (+36)309444260 e-mail: info@mptsz.org www.mptsz.org KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK

Részletesebben

Szerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes

Szerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes Szerzıdésmódosítás Dr. Erdei Csaba Fıosztályvezetı-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály Tartalom Irányelvi szabályozás Magyar szabályozás Aktuális problémák, tipikus

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Pannon Volán Zrt. 2012. évi beszámolója Iktatószám: 5202/2013. Melléklet:

Részletesebben

Külön könyvvizsgálói jelentés

Külön könyvvizsgálói jelentés Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok Somogyvári Sándorné 2010. November 18. Számok tükrében 2009-es beszámolói évre 36 biztosítóra vonatkozóan készült Kiegészítő jelentés 32 részvénytársaság

Részletesebben

Az uniós támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok

Az uniós támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok Az uniós támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok Dr. Dencső Balázs, Főigazgató Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 1 Felügyeleti szervek, az ellenőrző hatóság szerepe Európai Számvevőszék

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal A Polgármesteri Hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

JOB Klub Álláspiaci kulisszatitkok

JOB Klub Álláspiaci kulisszatitkok JOB Klub Álláspiaci kulisszatitkok Hogyan és mit is csinálunk? Pályázati anyag: önéletrajz + motivációs levél +? Önéletrajz : lehet 1 oldalnál hosszabb? Kulcsszavak használata Tömör és átlátható, ne a

Részletesebben

TANULMÁNY. Szervezeti hatalmi struktúrák korrupciós rendszerek Empíria és elmélet 1. Jávor István

TANULMÁNY. Szervezeti hatalmi struktúrák korrupciós rendszerek Empíria és elmélet 1. Jávor István TANULMÁNY Szociológiai Szemle 25(1): 2 38. Szervezeti hatalmi struktúrák korrupciós rendszerek Empíria és elmélet 1 Jávor István h6503jav@ella.hu Beérkezés: 2014. 08. 25. Átdolgozott változat beérkezése:

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése MISKOLCI EGYETEM GÉPELEMEK TANSZÉKE OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK II. c. tantárgyhoz GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 008. A lánchajtás tervezése során

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések 1. Általános rendelkezések (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál 2010. december 9. Biróné Zeller Judit A Minőségellenőrzési Bizottság tagja 1 A minőségellenőrzések feltételei 2009. évben 2010.

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

ÁFA TANÁCSADÁS. ARKCONSULTING Kft.

ÁFA TANÁCSADÁS. ARKCONSULTING Kft. ÁFA TANÁCSADÁS Általános forgalmi adó Általános forgalmi adó 2014 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ A hozzáadottértékadó az egyik legfontosabb adónem, mely az összes EUtagállamban, illetve a világ számos országában

Részletesebben

1. Ismertesse a projekt keretében megvalósítandó beruházást : 2. A beruházás kivitelezése várható megkezdésének és befejezésének időpontja:

1. Ismertesse a projekt keretében megvalósítandó beruházást : 2. A beruházás kivitelezése várható megkezdésének és befejezésének időpontja: Formanyomtatvány tulajdonosi(vagyonkezelői) hozzájárulás kéréséhez (a pályázói nyilatkozatok című rész a formanyomtatvány részét képezi) szélessávú hálózatok fejlesztésére irányuló pályázatok vagyonkezelői

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban

Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban dr. Pulay Gyula számvevő igazgató előadása Veresegyháza MAFIS nemzetközi konferencia az önkormányzati pénzügyi menedzsment megújításáról A korrupció

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 10-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 10-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 polgarmester@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) eredményei Milos Katalin, Pályázatkezelési igazgató Veszprém, 2013.12.05. GOP 1-3. prioritás Eredmények 2007-2013* 42

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata

Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján

Részletesebben

Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé

Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé Jogszabályi környezet DEMIN XV. Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé Dr. Antal Gabriella (Magyar Kórházszövetség) Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása392 124. 393 (1) Az egészségügyi

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása A Magyar Közlöny 174. számában megjelent az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI törvény( a

Részletesebben

Chip sztorik nyereményjáték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében

Chip sztorik nyereményjáték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében Chip sztorik nyereményjáték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében Kérjük, olvassa el figyelmesen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által a Szabad a Gazdi Facebook oldalon

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing Pénzügyi szolgáltatások és döntések 5. előadás A lízing Az előadás részei a lízing általános fogalma lényegesebb közgazdasági jellemzői a gyakorlatban előforduló fontosabb lízingfajták az operatív lízing

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918. Javaslat. Hitelfelvétellel kapcsolatos döntések módosítására

3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918. Javaslat. Hitelfelvétellel kapcsolatos döntések módosítására PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 170/2012. Javaslat Hitelfelvétellel kapcsolatos döntések módosítására Készült: Pásztó

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató egyszerű (plain vanilla) devizaárfolyam opciós ügyletekhez elnevezésű terméktájékoztatóban

Részletesebben

NYÍLT KÉPZÉS. Élményalapú fejlesztés nyomozó és riporter közreműködésével. KEVESEKBŐL A JÓKAT Toborzás-kiválasztás folyamatfejlesztés

NYÍLT KÉPZÉS. Élményalapú fejlesztés nyomozó és riporter közreműködésével. KEVESEKBŐL A JÓKAT Toborzás-kiválasztás folyamatfejlesztés NYÍLT KÉPZÉS Élményalapú fejlesztés nyomozó és riporter közreműködésével. KEVESEKBŐL A JÓKAT Toborzás-kiválasztás folyamatfejlesztés MIÉRT? A program résztvevői számára nyilvánvalóvá válnak a toborzás

Részletesebben

AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Szakmai nap és konzultáció közbeszerzők részére 2015. október 21. AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Dr. Hubai Ágnes Hatályos Kbt. Új Kbt. 56. (1) bek. a) pont 62. (1)

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben