Menekülésről, vándorlásról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Menekülésről, vándorlásról"

Átírás

1 lehet a megyei tanácsok munkaügyekben illetékes részlegénél. A megyei tanácsa elutasító határozata is megtámadhatóbíróságelőtt. 13 A jogszabály így szól: A munkanélküli segély folyósításának kezdő napja a munkanélküli segélyre jogosult közvetítő szervnél történő jelentkezését követő nap." (114/1988. (XII. 13.) MT. számú rendelet, 4. paragrafus, 2. bekezdés) Az irányelvek" szerint viszont: A munkanélküli segély folyósítása kezdetének első napja az arra irányuló kérelem benyújtását követő nap." (Szakmai irányelvek a munkanélküli segély megállapításával, nyilvántartásával és kifizetésének bonyolításával kapcsolatos állami feladatok ellátásához, Országos Munkaerőpiaci Központ, december, 5. oldal) 14 Többváltozós regresszióelemzéssel vizsgáltuk az egyes irodákhoz tartozás önálló hatását a segélyezés valószínűségéreajogosultakkörében. is Adataink alapján egyébként a hasonló iskolázottsá gú cigány és nem cigány munkanélküliek között semmilyenmunkaerőpiaci jellemző tekitetében nem Sik Endre Menekülésről, vándorlásról két konferencia ürügyén mutatható ki számottevő különbség. A munkanélküli segélyre való jogosultságot, ami tulajdonképpen azt mutatja, hogy milyen tartósan állt munkaviszonyban valaki, önmagában nem befolyásolja, hogy a munkanélküliek cigányok-e. A legfeljebb nyolc általánossal rendelkező munkanélküliek közül a munkaközvetítő irodák ugyanolyan arányban minősítették gyakori munkahelyváltoztatónak a cigányokat, mint a többieket. Nincs különbség a két csoport között a tekintetben sem, hogy milyen módon szűnt meg az utolsó munkaviszonyuk: bár a cigányok között valamivel többen vannak, akik kiléptek", ugyanakkor nagyobb arányban található munkakönyvükben munkaviszonyamegszűnt"bejeg y- zés is, és viszonylag kevesen távoztak úgy, hogy Ők mondtak fel. Két éve, amikor foglalkozni kezdtem az Erdélybıl való menekülés jelenségével, a menekültek helyzetével, mindössze két dolgot nem sejtettem. Egyrészt, hogy két év múlva Kelet-Európa politikai struktúrája teljesen átalakul, másrészt, hogy a menekülés, a vándorlás maradandó és növekvı jelentıségő társadalmi ténnyé válik. Most, 1990 vége felé - milliók menekülnek, vándorolnak Európában, s további tömegek mozdulnak meg pillanatokon belül (ezenközben az Európán kívüli menekülés és vándorlás sem csökken); - eleddig áthághatatlan országhatárok könynyííszerrel átléphetıvé válnak, s korábban nem volt határokon épülnek a szögesdrót akadályok; - nemzetiségi ellentétek törnek fel a mélybıl, és splendid isolation"-re törekednek hagyományosan menekülıket befogadó országok, stb. A menekültpolitika csinálói és a szakértık kezdik észrevenni, hogy helyzet van", ami fokozódik", s keresik a cselekvés módozatait. Teszik mindezt, egyebek mellett, konferenciákon és munkamegbeszéléseken. Ezek az összejövetelek ugyanis, bár manapság inkább cikizni szokás İket, új információkkal szolgálnak (vö. kémke dés), szokatlan érvek és nézıpontok sokaságát nyújtják, személyes kapcsolatok létrejöttének esélyét növelik, segítve a politika és a tudomány emberei, illetve a különbözı országok hasonszırőjei közti jobb megértést (vagy a teljes értetlenség felismerését). A következı két fejezet azokat a gondolatokat tartalmazza, amelyek két konferencia végighallgatása során és nyomán ötlöttek fel bennem. Azért vélem a megválaszolatlan kérdéseket, kezdeti stádiumban lévı gondolatsorokat közreadhatóknak, sıt közreadandóknak, mert felvillantják azokat a problémákat, amelyek 1991-ben (is) próbára fogják tenni az intézményeket és az egész közvéleményt. Továbbá: hátha kapok kritikát, véleményt az alábbi elemzéskezdeményekre, netán újszerő választ a felvetett kérdésekre. Röviden a két konferenciáról. Az egyiken a magyarországi pártok menekültügyekkel foglalkozó politikusai vettek részt. 1 A másikat egy bécsi illetıségő ENSZ-kutatóintézet rendezte Berlinben. Ennek során a menekülést, a tömeges vándorlást mint krízishelyzetet jellemezték, s arra keresték a választ, hogyan játszhat szerepet e válság kezelésében a nem állami szektor

2 2 Menekültekrıl, vándorlókról - hazulról nézve 1. Hagyományai vannak a kérdésnek, hogy a menekültügynek mely fıhatóság alá kell tartoznia, illetve, hogy" jó lenne egy független állami menekültügyi szervezet. Korábban ez a kérdés az akkor még alternatívnak nevezett szervezetek részérıl oly módon vetıdött fel, hogy miért a rendırségi profilú BM kebelében hozták létre a menekültügy elsı állami szervezetét, a Tárcaközi Bizottságot. Az volt az ellenzék döntı érve, hogy az elnyomó hatalom központi szervezetérıl aligha lehet feltételezni, hogy a menekültekkel (akkortájt ez kizárólag erdélyi, s zömmel magyar származású embereket jelentett) képes lenne korrektül bánni. Azt is helytelenítették, hogy a menekültügyekkel foglalkozó szervezet a BM épületében mőködjön, merthogy a Házba nem nagyon tehette be a lábát menekült. Mára a Menekültügyi Hivatal kiköltözött a BM fıépületébıl, de továbbra is annak fıosztályaként tevékenykedik. A beszélgetésben a pártok képviselıi ellenezni látszottak azt, hogy a Menekültügyi Hivatal a BM szervezeti egységeként mőködjön. Erre két érvvel szolgáltak: más országokban sem tartozik a menekültügy a belügyhöz, illetve a belügyhöz tartozás lehetetlenné teszi, hogy a menekültekkel ne rendıri módon bánjanak. Az elsı érv komolysága igencsak megkérdıjelezhetı, hiszen csak egy adott ország fıhatóságai munkamegosztásának, kapcsolatrendszerének, mőködési mechanizmusainak ismeretében dönthetı el, hogy lehet-e és célszerő-e független menekültügyi apparátust létrehozni, s ha nem, mely fıhatósághoz tartozzon a menekültügy. Ami a menekültügy rendırtelenítését" illeti: bárhol legyen is a menekültügy helye az állam makroszervezetében, a rendıri tevékenység számos menekültügyi tevékenységben elkerülhetetlen. Ebbıl az is következik, hogy akkor sem elképzelhetetlen, hogy egyes menekültügyi tevékenységeket más szervezethez tartozó egységek végezhessenek, illetve hogy a rendıri munka alávetve legyen más szervezetek folyamatos ellenırzésének, ha a BM marad a menekültügy gazdája. Ez a vita alapvetıen azért sekélyes, mert a makroszervezeti hovatartozásnak tulajdonít meghatározó szerepet a mőködési stílus és az egyes tevékenységek felügyelete szempontjából. Figyelmen kívül hagyja, hogy a menekültügy akkor is mőködtethetı rendıriesen", ha az Igazságügyi Minisztérium alá tartozik, továbbá bizonyítatlan az a feltételezés, hogy a BM alá tartozás lehetetlenné teszi, hogy más szervezet (például bíróság) hatékonyan ellenırizhesse a rendıri munkát. A fentiekbıl természetesen nem következik, hogy feltétlenül a BM-hez kell tartoznia ma Magyarországon a Menekültügyi Hivatalnak. Ez esetleg alapos vizsgálatot érdemel (márcsak azért is, mert látható, hogy ez a kérdés foglalkoztatja a pártokat), de célszerő ehhez pontosan elgondolni, hogy milyen szempontok szerint kellene a makroszervezeti hovatartozást és a mőködés során az ellenırzést és felügyelelet (tágabban, a szervezetek közötti alá-fölé- és mellérendeltségi viszonyokat) kialakítani. 2. Elınyös vagy hátrányos Magyarország számára a menekültek, a hazatérık és a bevándorlók befogadása? Ha abból indulunk ki, hogy semmilyen hatalomnak nincs joga embereket mozgásukban akadályozni, akkor kötelességünk beengedni mindenkit, aki Magyarországra tart, s ha ez így yan, akkor nincs sok értelme általánosságban mérlegelni, hogy milyen elınyei vagy hátrányai származnak Magyarországnak a menekültekbıl. A fenti gondolatmenet érvényes akkor is, ha a Magyarországra igyekvık egyes csoportjai esetében a menekültügy politikai szempontok miatt válogatás nélkül beenged bizonyos csoportokat, például minden magyar származásút, vagy mindenkit, aki a genfi konvenció szerint életében veszélyeztetett. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene alaposan mérlegelni, hogy mi módon lehetne a lehetı legtöbbet nyújtani az értékválasztás szerint prioritást élvezı csoport(ok)nak anélkül, hogy ezt az itthoniak megsínylenék, illetve hogy a prioritást nem élvezı csoportok ne kerüljenek többszörösen hátrányos helyzetbe (másként: hogy a prioritás hiánya ne váljon diszkriminációvá). A fentiek mérlegelése két tényezıcsoport együttes elemzését feltételezi. Egyfelıl, hogy mennyi bevándorló és menekült, milyen ütemben, milyen összetételben várható Magyarországra, illetve hogy miként alakul a menekültek és vándorlók számára fontos magyar intézmények várható állapota (iskolarendszer, munkaerıpiac, segélyezési rendszer, lakáspolitika stb.) 3. A menekültek jelenthetnek a fogadó ország számára elınyt és hátrányt is. Statikus, rövid távú és csak a közvetlen gazdasági szempontokat ma- 104

3 3 gában foglaló modellben gondolkozva minden valószínőség szerint a menekültek hátrányosan érintik a fogadó országot. Hogyan fest ez a modell? Vegyünk egy idıpontot (Ii), amelyben menekültek jelennek meg egy adott országban. Ebben az idıpontban az adott ország GDP-je (bruttó nemzeti termék) Xi értékkel egyenlı, amit az Ii idıpontot megelızı Pl idıszakban állítottak elı. A menekültek értelemszerően nem vehettek részt GDPi elıállításában, hiszen Pi megelızi Ii-et. Ugyanakkor az Ii idıponttól kezdıdı P2 idıszakban a menekültek is fogyasztani fogják az adott ország javait, amely magában foglalja Xi-et és a P2 idıszakban megtermelt GDP-t (X2). Mármost Ii idıpontban és P2 idıszak kezdeti szakaszában a menekültek fogyasztása minden valószínőség szerint meghaladja GDP növelı tevékenységüket (feltételezvén, hogy fogyasztásukat nem nemzetközi alapok finanszírozzák, illetve hogy nem gazdasági tehetısség alapján szelektált - hongkongi - bevándorlókról van szó). Következésképpen rövid távon a menekültek veszteséget jelentenek a GDPi-et megtermelt hazai népesség számára. A fenti modell megismerése azért fontos, mert nagy szerephez jut a hétköznapi gondolkodás, a közvélemény formálásában. Márpedig ez a gondolkodásmód - a modell egyoldalúsága, statikus volta, rövid távúsága és csupán közvetlenül gazdasági elemeket figyelembe vevı struktúrája miatt igaz elemekbıl hamis ítéletet alkot. Másként: e modell, amely kellıen egyszerő ahhoz, hogy a hétköznapi gondolkodás számára magától értetıdınek" tessék, a maga korlátai közt igaz. A korlátok fel nem ismerése miatt azonban ez az igazság az elıítéletes gondolkodás melegágyává válik. A modell statikusságát, rövidtávúságát és leegyszerősítı gazdasági nézıpontját feloldva látni fogjuk, hogy miért lehet az elıbbi ítéletet elıítéletnek tekinteni. Oldjuk fel elsı lépésben a modell statikus és rövid távú jellegét. Tételezzük fel, hogy a menekültek P2 idıszakban letelepednek és dolgozni kezdenek a fogadó országban. Következésképpen I2 idıpontig (P2 idıszakban) maguk is részt vesznek az eddig elıállított GDP megtermelésében, amit X2-vel jelöltem. Ebben a modellben a menekültek akkor jelentenek továbbra is veszteségforrást a fogadó társadalom számára, ha részesedésük a teljes idıszak (P) fogyasztásából nagyobb, mint amennyivel ennek elıállításában részesedtek (X). Ha P2 nem túl hosszú (s ezért X-en belül nagy marad X aránya), illetve ha nem kapnak munkalehetıséget a menekültek, vagy/és ha munkájuk nem hajt hasznot (fekete munka, ami nem jelenik meg a GDPben, a kriminalitás határát súroló tevékenység: spekuláció, prostitúció stb., ami munka ugyan, de értékeink szerint nem tekintjük hasznos tevékenységnek), akkor nagy a veszélye, hogy a menekültek továbbra is rontják a fogadó népesség életszínvonalát. Ezzel szemben ha a menekültek GDP-termelése egy idı után meghaladja fogyasztásuk mértékét, akkor létük hasznossá válik a fogadó népesség számára. Ha ez a többlettermék elég nagy, vagy/és ha P2 idıszak elég hosszú, akkor X értékén belül X2 egyre nagyobb arányt képvisel. Vagyis a menekültek elıbb csökkentik, majd akár kamatostól vissza is adhatják azt a tartozást, amit Xi-bıl termelés nélkül elfogyasztottak. Ily módon a statikus modell igazsága semmivé válik: ami eredetileg segítségadásnak látszott, az valójában jól kamatozó kölcsönnek bizonyul. (Ha a menekültek hosszú távon sokkal többet termelnek, mint amennyit kaptak, akkor úgyis értelmezhetı a modell, hogy a fogadó társadalom kizsákmányolja ıket.) Természetesen a fenti modell csak vázlat. Bonyolítja a dolgot, hogy - menekültek további idıszakokban is érkezhetnek, tehát a menekültek újra meg újra segélyezettként, adósként jelennek meg" a fogadó ország közvéleményében. Másként: sok egymást követı statikus modell hat (egymást erısítve!) a közvéleményre a dinamikus modell helyett; - a menekültek nem a fogadó országnak, hanem maguknak termelnek, csak ez a fogadó országnak is hasznot hajt (a teljes mértékben meg nem fizetett bérmunkán, az adón, az innovációkon, a vállalkozókedyen stb. keresztül), ami azonban kevésbé látványos mint az elsı idıszakban történı ellentételezetlen fogyasztás. Márpedig a látható fogyasztás és a láthatatlan termelés paradoxona is a statikus modell hamis igazának fennmaradása irányába hat. 3 Ha a dinamikus és hosszú távú modellt ki akarjuk egészíteni a társadalmi hatások elemzésével is, akkor alig mérhetı és egymással bonyolultan egymásba kapcsolódó tényezıket kell modellünkbe illesztenünk. Feltételezhetı például, hogy a menekültek megjelenése kihat a lakosság demográfiai magatartására, a nemzettudatra, az idegenekkel kapcsolatos viselkedésre, az elosztási 105

4 4 viszonyokra stb. Ezek mind visszahatnak a GDP alakulására, de ennek mikéntjét még a legoptimistább társadalomtudós (még a leginkább modellezhetı demográfiai változások esetében is) csak félve merheti megbecsülni. Az Erdélybıl Magyarországra jött menekültek szociológiai vizsgálatából lehetséges némely közvetett érveket találni amellett, hogy a menekültek nem túl hosszú idı alatt 4 le tudják dolgozni menekültként kapott ellentételezetlen fogyasztásukat. Fiatalok, készek és képesek sokat és jól dolgozni 5 (a magyar társadalom szerint munkafegyelmük nagyobb, mint az itt nevelkedetteké) van szakmájuk, mégpedig olyan, ami (legalábbis a közelmúltig) hiányszakma volt Magyarországon. 6 Hosszabb távon és tágabb társadalmi értelemben pozitív hatást gyakorolhatnak a magyar társadalomban azzal, hogy pótolják a meg nem születettek egy részét, továbbá vallásosak, családcentrikusak és magyar érzületőek. Természetesen vannak olyan rétegek, amelyek rövid távon is vesztenek a menekültek megjelenése miatt (házassági piacon a éves férfiak, növekvı szakmunkás munkanélküliség esetén a menekültekéhez hasonló képzettségő csoportok stb.) Nyilvánvaló, hogy a fentiek csak az erdélyi magyar származású menekültekre érvényesek. Más kulturális hátterő, más képzettségő menekültek megjelenése másként hat a társadalomra, mint ahogy a társadalom is másként viselkedik velük szemben. 4. A genfi konvenció aláírásával Magyarország kötelezte magát, hogy a dokumentumban menekültként definiált embereket befogadja. Ez azonban csak annak a problémakörnek az egyik - s látni fogjuk, nem egyértelmő - sarokpontja, hogy kit tekintsen menekültnek a mindenkori bürokrácia. Továbbra is nyitva marad a kérdés: mit juttasson nekik az állam és milyen módon tegye ezt, vagyis hogy a menekültek ellátására hivatott mechanizmusok milyen csatornákat foglalnak magukba, ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, milyen elvek szerint mőködnek, milyen kormányzati és nem kormányzati szereplık vesznék részt e tevékenységekben. Hasznos ha a közvélemény, a tömegkommunikáció hatására alakuló, politikailag determinált kérdésfeltevéstıl amennyire lehet, függetlenné válnak a bürokrácia alapelemei. 5. Kik tehát a menekültek? A Magyarország által vállalt genfi konvenció (pongyolán fogal mazva) az európai üldözötteket tekinti annak. Ez azonban nem jelenti, hogy - ne lehessen (indokolt esetben) nem európaiakat is befogadni; - egyformán kezeljenek mindenkit, akit beengednek Magyarországra; - egyszer s mindenkorra változatlan feltételek jellemezzék a menekült fogalmát. Következésképpen a menekültfogalora politikai és értékrendi véglegesítésének" csak keretet szab a genfi konvenció. Bonyolítja a dolgot, hogy nem csak menekültekkel kell az adminisztrációnak foglalkoznia. Az egyéb" csoportok nagyon durván a következı módon definiálhatók: - bevándorlók, akik engedéllyel birtokukban, általában alapos felkészülésre idıt adó procedúra után jönnek Magyarországra; - hazatérők, akik (vagy akiknek felmenıi) korábban Magyarországon éltek; - átmenetileg itt élı külföldiek, akik több-kevesebb ideig itt élnek, de formálisan nem tervezik ezt legitimálni. Eltérı társadalmi összetételük, kulturális hátterük és aspirációik miatt e rétegek mást és mást várnak Magyarországtól, következésképpen a magyar igazgatási és társadalompolitika, illetve az adminisztráció számára is más és más módon jelentenek feladatot. 6. A menekültek, a bevándorlók, a hazatérık és a külföldiek (a fent leírt alapvetı strukturális eltéréseken túl) legalább két további dimenzióban megkülönböztetendık egymástól. Aszerint, hogy magyar származásúak-e, és hogy szomszédos országok lakói-e. E két dimenzió ugyanis meghatározó jelentıségőnek tőnik mind a közgondolkodás számára (amit a politika csinálóinak kötelessége és elemi érdeke is figyelembe venni), mind az adminisztráció számára, amelynek fel kell készülnie a várható teendıkre. A pártközi beszélgetésben voltak olyan vélemények, amelyek szinte modellszerően vázolták fel e két dimenzió alkotta típusokat. Eszerint vannak (az ott megfogalmazott prioritás sorrendjében) a Kárpát-medencében, de határainkon túl élı magyarok, a távolabb élı magyarok, a Kárpát-medence nem magyar lakosai, az egyéb európai, s végül a nem európai nem magyar népek. További elemzés elıtt csak két megjegyzés a fenti skálához: 7 - a fenti szempontok tipologizáláshoz való használata elkötelezettséget jelent egy összma- 106

5 5 gyár" (így hangzott el a beszélgetésben) érték vállalása mellett, amely idınként konfliktusba kerülhet a humanitás általános elvével; - kimondatlanul ott szerepel a táguló köröket jelentı tipológia centrumában az itt élı magyarság abszolút prioritása, amit nyíltan kell vállalni, mert (és erre is elhangzott utalás a vitában) az nem jó, ha a hazai népesség rovására alakul a befogadókkal kapcsolatos társadalompolitika. 7. A legelsı erdélyi menekülthullám idején már felvetıdött, hogy két, egymást kizáró politikát kell folytatnia a mindenkori magyar politikának: egyfelıl befogadni minden magyart, aki ide igyekszik, másfelıl fennmaradni segíteni a szomszédos országok magyar közösségeit. Az elıbbi nézet dominált addig, amíg a menekültek zöme létében fenyegetve volt, bár már ekkor felmerült, hogy a hátramaradtak is hasonló veszélyeknek vannak kitéve, következésképpen a menekülık gyávábbak, mint a maradók, illetve hogy a hátrahagyottak helyzete a menekülık miatt tovább romlik, 8 következésképpen a menekülık árulók. Mára a helybenmaradást támogató politika egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ugyanakkor minden magyarellenes jel Erdélyben (és Szlovákiában, Horvátországban) ellentétes irányban módosít a fentieken. 8. Kapcsolódik a fenti kérdéskörhöz a menekültügyi politika és a környezı országok magyar szervezeteinek kapcsolata. Miközben természetes, hogy a tájékoztatásban ezek a kapcsolatok igen hasznosak lehetnek (bár azzal reálisan számolni kell, hogy - különösen, amíg a Menekültügyi Hivatal a BM része - a szomszédos országok mindig gyanakodni fognak az ottani magyar szervezetek és a hazai hatóságok jó kapcsolatai láttán), de életveszélyes lenne a menekültügynek bármilyen más módon együttmőködni ezekkel a szervezetekkel. Ha például szelektálás jellegő feladatokat adnának számukra (azon az alapon, hogy ık tudják, kire nincs szükségük), az szükségképpen korrupciós és kontraszelekciós mechanizmusokat eredményezhetne. Ha azzal a szándékkal támaszkodna a hazai adminisztráció a külföldi magyar szervezetekre, hogy azok akadályozzák meg a menekülést, akkor még rombolná is az ottani közösséget azzal, hogy saját szervezetüktıl idegenednének el az ott élık. 9. A különbözı prioritásokat igazgatási és társadalompolitikai eszközök kombinálásával lehet leghatékonyabban biztosítani. Elsı lépésben eldöntendı, ki jöhet és ki nem, és hogy aki jöhet, az állandó vagy idıleges tartózkodást kaphat-e. Ezenkívül ki lehet kötni, hogy a belépésnek milyen feltételei vannak (munkavállalási lehetıség, kezesség, vagyon, készpénz). További lehetıség a belépés utáni helyzetre kikötéseket tenni (kötelezı vagy preferált letelepedési hely, munkaterület). Ezután következhet a preferenciák társadalompolitikai különbségekkel való érvényesítése (ki mire jogosult, kinek miben van elınye és fordítva: ki mibıl van kizárva, illetve csak milyen feltételekkel juthat hozzá). Meggondolandó, hogy lehet-e általános és egységes prioritási" politikát kialakítani, elvégre úgy is felfoghatjuk az elızıkben elmondottakat^ hogy három teljesen eltérı elven értékelendı, gyökeresen más szociológiai összetételő és aspirációjú népességgel foglalkozunk: - nem magyar származású menekültekkel, akikrıl a humánum, - nem magyar származású bevándorlókkal, akikrıl az érdemesség, és - magyarokkal, akikrıl jogaik alapján kell az értékelés során kiindulnunk. 10. Felvetıdött a beszélgetésben az is, hogy az egyéni jogok szembekerülhetnek a kisebbség közösségi jogaival, s ekkor el kell dönteni, melyiknek ad prioritást a politika. Hajlok arra, hogy ily módon feltéve a kérdést nem juthatunk el megnyugtató válaszhoz. Ugyanis harmadik személy, s különösen egy kívülálló hatóság nem dönthet az egyén morális kérdéseiben, s nem képviselheti - mintegy pótolni próbálóan - az egyén lelkiismeretét, a közösséget. Egy hozzászóló például szembeállította a kivándorolni szándékozó tanár és a magyarul tanulni vágyó diák egyéni érdekeit, kérdezvén: most akkor melyiknek van prioritása? A probléma így különösen álságosán van felvetve. A tanár ugyanis - akármi is a kivándorlás oka - nyilván azért dönt a kivándorlás mellett, mert más megoldást nem lát gondjainak megoldására, ezzel szemben a diákokat nem csak az elvágyódó tanár taníthatja magyarul. Más kérdés, mi van, ha az összes magyarul tanító tanár elmenekül. A tanár szemszögébıl nézve a késıbb menekülınek egyre nagyobb lelki teherrel kell szembenéznie, tehát ha ettıl meg akarja kímélni magát, jobb ha hamar menekül, ami felgyorsítja a menekülést. A probléma elérhet olyan fokra, hogy már a közösség létét fenyegeti, s ezért orvoslásra szorul. Megítélésem szerint azonban még 107

6 6 ekkor sem a tanárok menekülésének megakadályozása a megoldás (az a tanár, akit kényszeríteni kell a maradásra, nem valószínő, hogy a diákokat jól fogja tanítani), hanem szervezett pótlásuk által például - tudom, hogy ez abszurd, de nem biztos, hogy lehetetlen - román származású tanárok tanítanának magyarul, Magyarországról mennének tanítani bérért vagy önként stb.) Az egyén és a kisebbség közösségi jogai nem állnak ellentélben, ha valamilyen jog megadása, valamilyen lehetıség felkínálása, tehát valamilyen pozitív diszkrimináció a cél. A gond akkor merül fel, ha negalív diszkriminációról van szó, mert ha egy egész kisebbség van megfosztva valamitıl, van kitiltva valahonnan, az rasszizmus. Menekültekrıl, vándorlókról - külföldrıl nézve 11. Egyre elfogadottabb az a nézet, hogy az állami szervezetek mellett a nem kormányzati szervezetek is fontos szerepet játszanak (egyebek mellett) a szociális gondoskodásban. Ugyanakkor e kérdéskör minden szakértıje hangsúlyozza, hogy ez nem vezethet az állam szociális tehervállalásának csökkenéséhez. Inkább arról van szó, hogy az állam a közvetlen központi elosztás helyett közvetett támogatásokkal gondoskodik a rászorulókról. A közvetett gondoskodás szunnyadó társadalmi energiákat mobilizál, s a rejtett erıforrások egyrészt növelik a társadalmi erıforrások menynyiségét, másrészt csökkentik a mőködés költségét. Az ilyen módon történı szociális ellátás társadalmi hatásai kedvezıbbek, mint a központi elosztásé. A menekültek lakáshoz juttatása például még a gazdag befogadó országoknak is gond, a szegényebbek számára pedig egyenesen lehetetlen. E lakáselosztás bürokráciaigényes, s a hazai" szegények igazságtalannak érzik, ha az idegenek" ilyen kedvezményekben részesülnek. Na már most, ha lakásépítés és -osztogatás helyett az önkormányzatok központi alapokból kapott költségvetésbıl finanszíroznak lakásépítı szövetkezeteket a menekültek és a hazai" lakásnélküliek számára, akkor az állami pénzhez hozzáadódik a saját munkának és a munkaegyesítés hatékony többletmunkájának értéke. Továbbá: a közös szállítás, szervezés, ellenırzés csökkenti az építés fajlagos költségeit, tehát növeli az állami pénzek felhasználásának eredményességét. Végül: az ilyen építkezési mód csökkentheti a hazai" és menekült népesség közötti feszültséget. 12. A fenti paradicsomi állapot természetesen nem hozható létre egykönnyen. Hiszen ehhez is kell állami pénz, s az elosztásért folyó harcban a nem kormányzati szervezetek esélye értelemszerően rosszabb az állami szervezetekénél. Még a piaci vállalkozások kedvezményekkel való ösztönzése is elfogadottabb az állam számára, mint a gyanús nem kormányzati kezdeményezés. Ám ha volna is pénz, az önkormányzatok (és mögöttük a helyi lakosság) vállalkozó kedve és saját erıforrásai kellenek ahhoz, hogy egy ilyen project lehetıvé váljon. És akkor még nem említettem az emberi tényezıt", tehát hogy lennie kell a menekültek vagy a hazai" építeni vágyók között olyan személynek, akiben megvan a képesség, hogy végigharcolja a harcot. És ha sikeresen végrehajtatik is a fenti program, ha felépül olcsón, jó minıségben az önsegítı munka áldásos közremőködésével az új lakótelep, akkor is számolni kell negatív társadalmi következmények lehetıségével. Például: - a menekültek csak olyan helyeken telepedhetnek le, amelyek ilyen project-re vállalkoznak, s ez minden valószínőség szerint azt eredményezi, hogy nem nagyvárosokban élnek majd; 9 - csökkenhet a beilleszkedés gyorsasága, mivel a menekültek kolóniákba tömörülnek. Ez roszszabb esetben stigmatizációt, gettósodást is eredményezhet, különösen ha az építkezésben részt vevı hazai" rétegek a helyi társadalomban alacsony presztízsőek. - Végül, a menekültek közötti feszültségek is növekedhetnek egyfelıl az építkezés gondjai miatt, másrészt azért, mert olyan közösséget alkotnak, amelyet kényszer hozott létre. 13. A menekülteknek Európa-szerte rengeteg önsegítı csoportja van, amelyeket egy non-profit szervezet fog össze egy hollandia alapítvány segítségével. Ez a szervezet információkkal, ötletekkel, önképzı találkozók szervezésével és képzéssel törekszik támogatni a menekültek önsegítı szervezeteit. S ez nagyon rá is fér ezekre a szervezetekre, melyek strukturális okoknál fogva igen sérülékenyek. Mik e sebezhetıség okai? a) Az önsegítés motivációja idegen a modern társadalmak domináns motivációjától, a pénzszerzéstıl, ami eleve kisebbségi szerepre kárhoztatja az önsegítésre törekvıket. Ennek a kisebbségi szerepnek lehetne ugyan a 108

7 7 kommunákhoz, a vallási kisközösségekhez vagy az alternatív életmódot folytatók közösségeihez hasonló büszkén vállalt, presztízst adó, a másságot az újjal való kísérletezéssel ötvözı jellege, de ennek ellentmond, hogy a menekültek rossz anyagi körülmények között élnek és idegenek a befogadó társadalom számára, következésképpen pozíciójuk nem lehet más, csak a domináns motivációnak alávetett szerep. b) Szervezetileg függetlenek ugyan a menekültek önsegítı csoportjai, de anyagi értelemben nagyon is függı helyzetben vannak. Elemi tevékenységükhöz is elengedhetetlen az állam, az alapítványok, a vállalatok hozzájárulása. Ez pedig könnyen csorbíthatja az önállóságot. Még akkor is, ha a pénzt adó szervezetek semmit sem kérnek cserébe. Még ebben az ideális esetben is megjelenik például a könyvelés mint a pénz rendeltetésszerő felhasználásának biztosítéka, ami új szerepet ró a csoportra. Vagy például az egyszer kapott pénz beépül a csoport tevékenységébe, ám ez az új tevékenység csak akkor folytatható, ha a pénzfolyam sem apad el. Ez azonban kihat a csoport magatartására, csökkenti például a radikális tevékenységek esélyét. c) Az önsegítı csoportok általában kis közösségek, amelyekben nagy szerepe van a személyes kapcsolatoknak. Ezek azonban legalább annyira konfliktusforrások, mint amennyire a csoport legfıbb összetartó erıi. Az elızı két tényezı hatásaként nagy az esélye, hogy függı helyzetben lévı kiscsoport konfliktusok sorozatát éli át a környezetével, s emiatt a csoporton belüli viszonyokra nagy külsı nyomás nehezedik. d) A menekültek a társadalom mobil részét alkotják. Következésképpen feltehetı, hogy az önsegítı csoportok tagsága is gyakran cserélıdik. Ez pedig tovább növeli a csoport sebezhetıségét. 14. Az önsegítı csoportoknak az a legfontosabb többlete" a szociális gondozásban, hogy hatékonyabban tudják kiválasztani a segítséget igénylıket, mint a többi szervezetek. Ez egyrészt azt jelenti, hogy minden hivatalos procedúra nélkül (tehát gyakorlatilag költség- és bürokráciamentesen) végigfuttatják az információkat a potenciális érdekeltek nagy tömegén, másrészt azt, hogy mesterséges kiválasztás helyett önkiválasztással mőködnek, amitıl igazságosabb lesz a tevékenységük - vagy legalábbis másként lesz igazságtalan. Jegyzetek 1 A konferencián részt vettek (az én székemhez képest távolodó sorrendben, ami nem fejez ki értékítéletet, mivel én hamarabb leültem, mint a többiek) a KNDP, az MDF, az MSZMP, az SZDSZ, a Fidesz képviselői. Az MSZP és a FgKP nem képviseltette magát a megbeszélésen. 2 A konferencia szervezője az European Centre for Social Welfare Policy and Research volt. Az első előadás az európai tömeges vándorlás típusait és trendjét vázolta fel, a második a menekültek self-help csoportjainak tevékenységét elemezte. A hozzászólók az Ausztriában jelenleg fontos szerepet játszó Caritas, a Német Vörös Kereszt és két nagy jótékonysági szervezet vezetői voltak, valamint a magyar Népjóléti Minisztérium egy osztályvezetője. 3 Ezt a tömegkommunikáció is erősíti - akkor is, ha nem akarja - hiszen hírértéke csak a menekültekért tett áldozatosságnak (amely a fogadó ország büszkeségét csiklandozza), illetve a menekültek ezen jótéteményeket meg nem háláló magatartásának van. 4 A menekültek túlnyomó többsége Magyarországon akar letelepedni, tehát megvan részükről a készség, hogy itt töltsék a Vz-t és az azt követő P n időszakokat. (Vö: jelentés az erdélyi menekültekről (1989) Tárki Gyors-jelentések 3.sz. Budapest) 5 Hosszabb távon az is ide tartozik, hogy ambícióik nagyok, ami megjelenik fogyasztani, felhalmozni, de tanulni vágyásukban egyaránt. < Munkakészségüket és felhalmozási ambícióikat mutatja, hogy megérkezésük után nem sokkal aktívan tevékenykedtek a második gazdaság fehér" szegmensében (Jelentés ). 7 Nem tudományos okvetetlenkedés indított e fenti tipológiát skálának nevezni, hanem az, hogy a szociálpszichológia ismeri is a fenti skálát, ami az egyénhez képest az idegenség" mértéke szerint rendezi el a Másokat. Ennek során két természetes dimenzió a nyelvi és a földrajzi közelség-távolság. 8 Ez kétféleképpen is elképzelhető, rövid távon azáltal, hogy a rezsim megbosszulja az ottmaradtakon a menekülést, hosszú távon, hogy a menekülés szelekciója a rosszabb helyzetben lévők, a kevésbé alkalmasak arányát megnöveli a hátrahagyott társadalomban. Ez utóbbi érv egy változata, hogy az értelmiség (s különösen a kultúravivő értelmiség: pap, tanár s mindenfajta szóművész) távozása a közösségek és a kultúra összeomlásához vezet Erdélyben. ^ Ez rontja munkahelyhez jutási esélyeiket is. Tanulságos e tekintetben az a svéd kísérlet, amely a jelenlegi kényszerlakhely-kijelöléses megoldást váltaná fel (a menekültnek jelenleg három évig kell egy számára kijelölt településen laknia). Ennek lényege, hogy az önkormányzatok ahhoz kérhetnek támogatást, hogy munkahelyet teremtsenek a menekültek számára. 109

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı- testülete az önkormányzatokról

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Benchmarking könyvtárakban

Benchmarking könyvtárakban Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 8/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 8/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. A S&P 500 index visszapattant a trendcsatorna alsó határától, ahogy azt legutóbb jeleztük. Nem emelkedett viszont új maximumokra és az ellenállás mőködött. Úgy

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 3-i ülésére 3. számú napirendi

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

DOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése

DOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése DOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Pápa, 2012. május 16. Kovács Csilla Nóra elnök DOMUS OPTIMA KHE Közhasznúsági

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 6. A vállalatértékelési és az ingatlanértékelési

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

1.1. Családi név: 1.2. Születési név: 1.3. Utónév/Utónevek: 1.4. Születési idı: év hó nap 1.5. NIP-szám: 1.6.

1.1. Családi név: 1.2. Születési név: 1.3. Utónév/Utónevek: 1.4. Születési idı: év hó nap 1.5. NIP-szám: 1.6. 5/B számú pótlap KIEGÉSZÍTİ ADATOK LENGYELORSZÁGBAN SZERZETT BIZTOSÍTÁSI/SZOLGÁLATI IDİ ESETÉN 1. Az igénylı személyi adatai 1.1. Családi név: 1.2. Születési név: 1.3. Utónév/Utónevek: 1.4. Születési idı:

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Toborzás - Álláskeresés. Dr Gısi Zsuzsanna

Toborzás - Álláskeresés. Dr Gısi Zsuzsanna Toborzás - Álláskeresés Dr Gısi Zsuzsanna 1 A toborzás s fogalma és s céljac A toborzás: az emberi erıforr forrás s menedzsment azon résztevr sztevékenysége, amely során n a vállalat/szervezet egy megüresedett

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Közgazdaságtan teszt kérdések: GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Szükséglet a. azt jelenti, hogy a gazdasági szereplık igényei végtelenek b. hiányérzet, amely cselekvést vált ki

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása (TÁMOP 1.3.1 projekt V. részfeladat) készítette: Mózer Péter, Simonyi Ágnes (A szerzık köszönik Gere Ilona lektor szakértı észrevételeit és javaslatait,

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 6/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 6/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. A S&P 500 index áttörte az elızı maximumokat, amelyek 1350 alatt voltak. Ez általában bika jelzés. A maximumok áttörése viszont hamis volt, és az index visszatért

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. S&P 500 Az S&P 500 index az 1 220 ponton húzódó ellenállás fölé került. Az elpattanás és a korrekció lehetısége még érvényben van, mégha némi áttörés már megtörtént,

Részletesebben

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT EGYÜTTMŐKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÜZLETI ÉS NON-PROFIT TANÁCSADÓK EGYÜTTMŐKÖDÉSE FOGYATÉKOS EMBEREK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ELİSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Vezetıi

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2012. március 29-i ülésére

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2012. március 29-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Területi

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Jelen vannak:

JEGYZİKÖNYV. Jelen vannak: JEGYZİKÖNYV Készült: Sárospatak Város Polgármesteri Hivatala Dísztermében 2009. augusztus 3-án, az Ügyrendi és Jogi Bizottság és a Gazdasági, Idegenforgalmi és Városfejlesztési Bizottság rendkívüli együttes

Részletesebben

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Társaság a Lakásépítésért Egyesület 1 2008 a változások éve volt 2004-ben kezdődött Fejlesztők finanszírozása Vevők finanszírozása Állami intézkedések KSH adatok

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP. Ifjúsági Keretre

PÁLYÁZATI ADATLAP. Ifjúsági Keretre PÁLYÁZATI ADATLAP Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének Sport-, Ifjúsági és Civil Szervezetek Bizottsága által 2008. évre kiírt Ifjúsági Keretre benyújtandó pályázathoz Kérjük olvashatóan, nyomtatott

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Fizetés és juttatások A környező infrastruktúra minősége Helyszín (ország,

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl felhatalmazása

Részletesebben

DR. SZÓKA KÁROLY Ph.D. Egyetemi adjunktus, NYME-KTK, Pénzügyi és Számviteli Intézet, Sopron

DR. SZÓKA KÁROLY Ph.D. Egyetemi adjunktus, NYME-KTK, Pénzügyi és Számviteli Intézet, Sopron DR. SZÓKA KÁROLY Ph.D. Egyetemi adjunktus, NYME-KTK, Pénzügyi és Számviteli Intézet, Sopron Kis- és középvállalkozások elıremutató pénzügyi tervezési lehetıségei Megjelent a Kheops 2008 konferencia tanulmánykötetében

Részletesebben

KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására

KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. NYILATKOZAT

Részletesebben

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez 3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez Kérelem a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához Alulírott kérem, hogy részemre/gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségszámítási alapok

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségszámítási alapok Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségszámítási alapok Bevezetés A tudományos életben vizsgálódunk pontosabb megfigyelés, elırejelzés, megértés reményében. Ha egy kísérletet végzünk, annak

Részletesebben

1.. 2.. A támogatás kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtásával történhet. 3..

1.. 2.. A támogatás kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtásával történhet. 3.. Sajószöged község Önkormányzatának 3/2001.(I.31.) sz. KT. rendelete a lakásépítés és vásárlás helyi pénzügyi támogatási rendszerérıl a módosításokkal egységes szerkezetben A lakáscélú támogatásokról szóló

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Annavölgy Község Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2006. (IX.4.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól (A módosításokkal egységes szerkezetben) Annavölgy Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben térítésmentesen, valamint térítési díj és tandíj ellenében biztosított köznevelési

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása KÓDSZÁM: KKC-2008-A

A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása KÓDSZÁM: KKC-2008-A A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása KÓDSZÁM: KKC-2008-A 1) A támogatás célja a vállalkozói és/vagy a pénzügyi kultúra erısítése a vállalkozói ismeretek bıvítése Pályázható részcélok: A) A

Részletesebben

T/1371. számú. törvényjavaslat

T/1371. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1371. számú törvényjavaslat a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık

Részletesebben

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011 Technikai elemzés. c.člá Fio o.c.p., a.s. Az S&P 500 index jelenleg a csökkenı trendvonal alatt tétovázik. A további emelkedés szempontjából fontos az 1270 pontos szint áttörése. Amennyiben ez nem történik

Részletesebben

Jegyzıkönyv. Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2013. november 28-i. nyílt ülésérıl

Jegyzıkönyv. Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2013. november 28-i. nyílt ülésérıl Jegyzıkönyv Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2013. november 28-i nyílt ülésérıl Tartalomjegyzék 134/2013. (XI. 28.) Kt. Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı-testülete 4.o. 2013. október

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS 5. sz. napirendi pont Beszámoló a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács éves munkájáról és a 2009. évi szakmai tanulmányútjairól Elıadó:

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok Négy alaphelyzetet különböztetünk meg, attól függıen, hogy Az innováció humánaspektusai: üzleti kommunikáció alárendelt, felsıbbséggel bíró vagy egyenlı a személyközi kapcsolat. A pozitív és negatív simogatás

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1)

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1) Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1) TARTALOMJEGYZÉK I. ALAPFOGALMAK...1 II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉS FORMAI SAJÁTOSSÁGAI...4 A biztosítási

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben