8. KIEGÉSZÍTŐ MEGÚJULÓENERGIA- RENDSZEREK Simon Gábor Nagy József

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "8. KIEGÉSZÍTŐ MEGÚJULÓENERGIA- RENDSZEREK Simon Gábor Nagy József"

Átírás

1 8. KIEGÉSZÍTŐ MEGÚJULÓENERGIA- RENDSZEREK Simon Gábor Nagy József Ebben a fejezetben olyan megújuló energiaforrásokról lesz szó, amelyeknek keletkezése nincs közvetlen öszszefüggésben a mezőgazdasági tevékenységgel. Ennek ellenére számos lehetőség nyílik alkalmazásukra a vidéki élet területein is, akár a munkában, akár a háztartás körül. A napenergiáról általában Minden megújuló energia (az árapályjelenségből és a földhőből származó energia kivételével) végső soron a napból származik, ez az úgynevezett fosszilis energiahordozókban rejlő energiára is igaz. A nap óránként kilowatt energiát sugároz a föld felszínére. Ez így ránézésre is nagyon sok, maradjunk annyiban, hogy a föld felszínére érkező napsugárzás több ezerszerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. Magyarországon a napos órák száma óra/év (földrajzi fekvéstől függően), azaz jobb adottságokkal rendelkezünk, mint Ausztria, Dánia, Hollandia vagy Németország, melyek ma vezető szerepet játszanak a napenergia-hasznosítás területén. A napsugárzás energiatartalma szorosa hazánk teljes évi energiafelhasználásának, úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy a napenergia alkalmazásában nagy a fejlődési lehetőségünk. Talán nem hiábavaló a napenergiával kapcsolatban néhány fontos tényezőt tisztázni anélkül, hogy matematikai és fizikai fejtegetésekbe bonyolódnánk. 231

2 A világűrből a földre érkező sugárzás és a világűrbe távozó hő normális esetben egyensúlyban van. Ezt az egyensúlyt az emberi tevékenység, a különböző technológiák szén-dioxid-termelése rossz irányban befolyásolja azzal, hogy a szén-dioxid csökkenti a légkör sugárzásátbocsátó képességét, és a földön az egyensúlyi állapothoz képest többlethő marad: ez az üvegházhatás. Könnyen belátható, hogy a napból érkező sugárzás erősségét befolyásolja a beeső sugarak szöge azaz a földrajzi elhelyezkedés, az évszak, a napszak, függ a felhősödés mértékétől, sőt attól is, hogy a vizsgált terület zavartalan természet (pl. tenger), mezőgazdasági terület, falu, kisváros vagy éppen nagyváros, ipari környezet, mivel a légkörben a direkt sugárzás a természetes és civilizációs szennyeződés miatt tovább csökken. Az előbbi eszmefuttatást követően állapítsunk meg néhány tényt: Magyarországon a beeső napsugárzás éves összege átlagosan 1300 kwh/m 2 /év. Az ország leginkább napsütötte része Kecskemét és környéke, a legkevésbé napos vidék Sopron környéke és az Északiközéphegység, a különböző vidékek közötti eltérés azonban nem több 7%-nál. Az átlagos napi besugárzás erőssége júliusban a legnagyobb, a tavaszi és nyári hónapokban érzékelt besugárzás az egész éves menynyiségnek kb. 75%-át teszi ki. A napenergia alkalmazása a gyakorlatban A napenergiát közvetlenül alapvetően háromféle módon hasznosíthatjuk: a napkollektorokat fűtésre és használati melegvíz készítésére, a napelemeket elektromos áram előállítására, valamint az építészetben a passzív napenergia-hasznosítás során (ami nem tévesztendő össze az ún. passzív házzal, amely az előbbi több elemét is tartalmazza). 232

3 Napkollektor A napkollektorok legelterjedtebb fajtája a síkkollektor, ami egy elöl üvegezett, hátul hőszigetelt lapos dobozszerkezet, amiben fekete lemezre (abszorberre) erősített csőkígyó található. A napkollektor működése során a napsugárzás áthalad a jó fényáteresztő képességű üveg fedőlapon és elnyelődik a jó elnyelő képességű abszorberen, ami a napsugárzás hatására a csőkígyórendszerrel együtt fölmelegszik. Az így keletkezett hőenergiát a csővezetékben keringetett hőátadó folyadék szállítja el a napkollektorból. A napkollektorok legújabb és leghatékonyabb fajtája a vákuumcsöves napkollektor. Gyengébb fényviszonyoknál és hidegebb időben is hatékonyan működik. Gerincét a vákuumcső adja, ami egy 1,5 2 m hosszú üvegcső. Ebben található egy rézcső, amiben a hőhordozó közeg áramlik. Az összegyűjtött hőt a környezettől a vákuum elszigeteli, ezzel javítva a hatásfokot hidegebb időben is. A vákuumcső hengeres formájából adódóan a napsugárzás hosszabb ideig éri közvetlenül az abszorber lemezt, így nagyobb hatékonyságot eredményez a kora délelőtti és késő délutáni órákban. A panelek orientációja a síkkollektorokéhoz hasonló, párhuzamosan és sorosan is csatlakoztathatók egymáshoz. A vákuumcsövek sérülés esetén könnyen cserélhetők anélkül, hogy az egész panelt javítani kellene. Felületüket viszont gyakrabban kell tisztítani a csövek közé szoruló falevelektől vagy hótól. Napelem A napelemek vagy más néven fotovoltaikus elemek a nap sugárzási energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják át, azaz abban különböznek a napkollektortól, hogy nem hőt, hanem villamos energiát termelnek. Ezt kémiai folyamat révén érik el, melynek eredményeként egyenáram jön létre, amit szükség esetén inverterrel alakíthatunk át váltóárammá. Amikor több 233

4 energia termelődik, mint amennyit felhasználunk, a maradék energiát akkumulátor segítségével tárolhatjuk, vagy a megfelelő csatlakozás kiépítése után a normál hálózatba táplálhatjuk vissza. A ma gyártott napelemek többségének monokristályos, polikristályos vagy amorf szilícium félvezető az alapanyaga. A legjobbaknál az energiaátalakítás hatásfoka közelíti a 20%-ot, élettartamuk igen hosszú. A gyártók garantálják, hogy ezek a napelemek 20 éves korukban is leadják névleges teljesítményüknek legalább 80%-át. A napelemgyártásban új módszer az ún. vékonyfilmes technológia, ami lényegesen csökkenti a korlátozottan rendelkezésre álló szilícium iránti igényt, a nanotechnológia pedig további lehetőségeket rejt egyrészt a hatásfok javítása, másrészt a költségek csökkentése terén. A gyártók rendszerint 5 kw és 200 kw közötti modulokat kínálnak. A hálózatra kapcsolt rendszerek általában kw-os modulokból állnak. Az ennél kisebb modulok sziget üzemű rendszerekben, egyedi berendezések önálló áramforrásaiként alkalmazhatók. Hazai mérések szerint egy 8 m 2 felületű, háztetőre szerelt, 1 kw összteljesítményű polikristályos napelemes rendszer éves szinten körülbelül 1400 kwh villamos energiát termel. Passzív napenergia-felhasználás Azokat az építészeti, épületgépészeti megoldásokat tartalmazza, amelyek segítenek az épületek hatékony napenergia-felhasználásában. Ezeket passzív szolárházaknak is hívják. Egy jól megtervezett, megfelelő tájolású szolárházban a fűtési és világítási energia igen jelentős részét megspórolhatjuk. Régen ilyen feltételeknek felelt meg a hagyományos verandás ház, ahol a veranda gondoskodott a nyári árnyékolásról és a téli napsugarak beengedéséről. A passzív szolárházak általában az üvegházhatást használják ki, és természetesen a napenergia hasznosításán kívül a tájolás, a 234

5 megfelelő építőanyagok, a szigetelés és a szellőztetőrendszer összhatása biztosítja azt, hogy akár 15 kwh/m 2 /év értékre csökkenhet a fajlagos energiafelhasználás. Ma egy átlagos magyarországi lakóépület energiaigénye bizony (az épület kialakításától is függően) meghaladja a 250 kwh/m 2 /év értéket. Nézzük röviden, milyen napenergia-felhasználási lehetőségek rejlenek a mezőgazdaságban: kieső területek, tanyák áramellátása, vízszivattyúzás, öntözés, talajvíz-eltávolítás; villanypásztor működtetése; halastó levegőztetése, etető levegőztetése; madár- és vadriasztó berendezések működtetése; gyümölcsaszaló, gyógynövényszárító működtetése; terményszárítás, meleg levegős fűtés; fóliasátor és üvegház kiegészítő fűtése; itató fagymentesítése stb. Természetesen minden új építésű létesítménynél alkalmazhatók és alkalmazandók a passzív szolárrendszer elemei, és megfontolandó a napkollektor beállítása meglévő épületeknél fűtés és a használati melegvízellátás kiegészítésére. A napenergia alkalmazásának gazdaságossági szempontjai A passzív napenergia-hasznosítás előnye a beruházási költségektől mentes, egyszerű megoldások alkalmazása. Egy ház akkor felel meg leginkább a passzív energia-felhasználásra, ha kihasználja a különböző évszakok adottságait, de védekezik is káros következményei ellen. Ilyen a már említett tornácos parasztház. Ha az építmény déli oldalára kerül az előtér, az üvegezett terasz, veranda, szélfogó vagy télikert, jelentősen hozzájárulhat a fűtési költségek csökkentéséhez. A passzív napenergia-hasznosítás elsődleges feladata az energiahiányos időszakban a temperálási célú napenergia biztosítása, ezért a fűtőberendezés méretezésénél a 235

6 passzív rendszer hőtermelését nem lehet számításba venni. Így a beruházási költségeknél ugyan nem, az üzemelésnél viszont jelentős megtakarítás érhető el a fűtési költségekben. Ahhoz, hogy egy napkollektoros vagy napelemes rendszer pénzügyi megtérülését ki lehessen számolni, az alábbi adatok ismerete szükséges: a napkollektoros/napelemes rendszer beruházási költsége, hatásfoka, kihasználtsága; mennyi hagyományos energia takarítható meg a beruházandó rendszer segítségével; milyen energiahordozót kívánunk kiváltani; mennyi a kiváltott hagyományos energiahordozó egységára; az időjárási tényezők (napsugárzás) tapasztalati értékei. A síkkollektorok négyzetméterára ma Ft körül van, az azonos teljesítményű vákuumcsöves kollektorok 10-30%-kal drágábbak. A bolti árakat és a vállalkozói szerelési díjakat figyelembe véve, ha az éves melegvíz-igény felét szeretnénk napkollektorból nyerni, akkor a jelenlegi villamosenergia- és gázárak mellett a rendszer megtérülési ideje 4 6 év. Hangsúlyozzuk, hogy ez pályázati források igénybevétele nélkül igaz, azok természetesen jelentősen csökkenthetik a megtérülési időt. Ugyancsak alkalmas a megtérülési idő csökkentésére a napkollektorok készítésében, szerelésében való személyes részvétel. Ezt segíti egy kalákás napkollektor-építő műhelyhálózat. Ez a civil kezdeményezés elsősorban a vállalkozó kedvű, kis kézügyességgel rendelkező emberek számára igyekszik megteremteni a saját kezű kollektorkészítés feltételeit, szakmai segítséggel mindenki anyagáron készítheti el saját napkollektorát. Az országban hét helyen találhatók ennek a hálónak szemei: Debrecenben, Esztergomban, Gömörszőlősön, Nyíregyházán, Pécsett, Túrkevén és Zalaegerszegen. 236

7 Az elektromos hálózattal nem rendelkező területek tanyák, hétvégi házak, mezőgazdasági létesítmények stb. áramellátása sziget üzemű napelemes rendszerekkel oldható meg, mivel a villamos hálózat kiépítése a legtöbb esetben lényegesen drágább, mint egy napelemes rendszer telepítése. Így például a villamos energia évi árát és az átlagos hálózatépítési költséget figyelembe véve, ha a villamos hálózat 1 km-nél nagyobb távolságra van, 1000 kwh éves villamosenergiafogyasztásnál már megéri sziget üzemű napelemes rendszert kiépíteni. A szélenergiáról általában Merről fúj a szél? erre a kérdésre hasznos tudni a választ, legalábbis a mindennapi életben. Most azonban másról van szó, most a szél tudományos alapját keressük, és rájövünk, hogy milyen egyszerű is az. A szél abból keletkezik, hogy a földet forgása következtében egyenetlenül éri a nap sugárzása. Így a sarkok kevesebb hőt kapnak, mint az Egyenlítő közelében lévő régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a sztratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban. A szelek mozgását még több más tényező is befolyásolja, mint például az évszakok, a nappalok és éjszakák változása, az ún. Coriolis-erő, a föld és a víz fényvisszaverő képességének különbségei, a levegő nedvességtartalmának és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei. A nap földet elérő energiájának 1-2%-a alakul szélenergiává. Ez nem kevés: szorosa annak, amit a föld teljes növényvilága alakít biomasszává a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia zöme nagy magasságokban található, ahol a szél sebessége meghaladhatja akár a 160 km/h-t is. A súrlódás révén a szélenergia szétoszlik a föld atmoszférájában és felszínén. Ez utóbbi érdekel minket. 237

8 A szélenergiát hasznosító eszközök (nevezzük most őket az egyszerűség kedvéért szélenergia-konvertereknek) a szél mozgási energiáját alakítják át forgatónyomatékká a rotorlapátokon. A szélenergiából kinyerhető energia a következőktől függ: a levegő sűrűségétől; a szélsebességtől; a rotor által súrolt területtől. Egy mozgásban lévő test mozgási energiája arányos a test tömegével. Ilyenformán a szélben lévő energia a levegő sűrűségétől, azaz a térfogategységre jutó tömegétől függ. Ez azt is jelenti, hogy minél nehezebb a levegő, annál több energia nyerhető a szélből. Normál légköri nyomáson a levegő sűrűsége 15 C-on 1,225 kg/m 3. A levegő sűrűsége azonban meredeken csökken, ha a nedvességtartalma nő. És persze a melegebb levegő sűrűsége kisebb, mint a hidegebbé, nagyobb magasságokban pedig a légnyomás alacsonyabb, és így a levegő sűrűsége is kisebb. A szélsebesség mértéke rendkívül fontos a szélből kinyerhető energia szempontjából. A szél energiatartalma a szélsebesség harmadik hatványával arányos, azaz ha a szél sebessége kétszer akkora, akkor nyolcszor annyi energiát tartalmaz. Ha egy gazdát megkérdeznek, mennyi földet művel, akkor valamennyi hektárt vagy holdat említ. Ugyanez a helyzet a szélerőgépeknél is, csak ebben az esetben nem vízszintesen, hanem függőlegesen fekvő területről van szó. A rotor által súrolt terület az egyik meghatározó tényező a hasznosítható szélenergia számításakor, ez az energia a súrolt területtel egyenesen, azaz a rotor sugarával négyzetesen arányos. Érdemes még megemlíteni a Betz-törvényt. ALBERT BETZ német fizikus csaknem száz évvel ezelőtt bebizonyította, hogy a szél energiájának ideális esetben is csak kevesebb mint 60%-a hasznosítható, azaz a szél energiájának 40%-a a legjobb berendezéssel is elvész. Anélkül, hogy matematikai és fizikai fejtegetésekbe 238

9 bocsátkoznánk, elégedjünk meg annyival, hogy ennek az az oka, hogy a rotor lelassítja és eltéríti a szelet, és a rotor mögött kisebb lesz a szélsebesség. Ezek után tekintsük át, hogy a szélben rejlő és általunk is számszerűsíthető energiát hogyan tudjuk hasznosítani. Ebben is vannak hagyományaink: Magyarországon az első világháború előtt közel 700 szélmalom működött, ebből több mint 500 az Alföldön, mivel ez volt a legnagyobb gabona- és szemestakarmány-termő vidék, és a szél is kellő gyakorisággal és intenzitással fújt. Ezeket aztán kiszorították a robbanómotorok, az olcsó üzemanyag. Az első olajválság okozta sokk után ébredt rá Európa, hogy szükség van a megújuló energiák, így a szélenergia hasznosítására, és a berendezések fejlesztésére is. A szélmalomban a szélenergia még mechanikai szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, a szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át villamos árammá. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják a nagy áramtermelők. Nézzük most meg, hogyan működnek ezek a berendezések. Először is mivel a szél mozgási energiáját hasznosító berendezések elnevezése terén meglehetős káosz uralkodik, ha önkényesen is, de próbáljunk meg rendet vágni benne. A szélkonverter kifejezés alatt a szélenergiát átalakító berendezést értjük, a szélgépet inkább kísérleti célokra, szélcsatornában használjuk. A szélkerék kisebb eszköz, a szélmotor pedig legtöbbször mechanikai energiává alakítja a szélenergiát. A szélerőgép szintén, a szélgenerátor, szélturbina, szélerőmű pedig mindig villamos energiát állít elő. Hogy könnyebb dolgunk legyen, ezután szélerőgépnek nevezzük a szélenergiát mechanikai energiává alakító eszközöket, míg szélturbinának a szélből villamos energiát előállító berendezéseket. Kezdjük a szélerőgéppel, ami a westernfilmek állandó szereplője, és amelyet már akkor is vízkiemelésre 239

10 használtak, mikor nálunk erre a gémeskút szolgált. A szélerőgép sűrű lapátozású, vízszintes tengelyű rotorral van ellátva. A tengely forgását egy átalakító segítségével függőleges irányú mozgássá alakítják, így téve alkalmassá szivattyúzásra. A szélerőgépek dugatytyús és membránszivattyú meghajtására alkalmasak. Működésüket már alacsony (2 m/s alatti) szélsebességnél megkezdik, teljesítményük viszont csak néhány watt. Karbantartási igényük minimális, élettartamuk várhatóan év, működésükhöz nem szükséges felügyelet. A 6 méternél alacsonyabb berendezések telepítéséhez nem kell hosszadalmas, bonyolult és költséges engedélyezési eljárást lefolytatni, telepítésük egyszerű. Leginkább öntözésre, vízátemelésre, állatok itatására, kommunális vízellátásra használhatók az egyes esetek alapos mérlegelésével. A szélenergia hasznosításából származó energia túlnyomó többségét a szélturbinák termelik. Ezek közül a vízszintes tengelyű turbinákat tárgyaljuk, mivel a függőleges tengelyű turbinák használata és térnyerésének esélye a közeljövőben csekély. A szélturbinák elterjedése a nyolcvanas évekre tehető, telepítésük jellemzően Európa fejlett országaiban, elsősorban a szeles tengerpartokon indult meg. Mára ezek a szélturbinák rendkívül széles teljesítménytartományban megtalálhatók, a néhány kilowattos háztáji turbináktól kezdve az 5 megawattos turbinákig. A méretskála is követi a teljesítményskálát: a toronymagasság 10 métertől már 100 m fölé terjed, és ugyanez mondható el a rotorátmérőről is. Technológiájukat tekintve alapvetően két típust különböztetünk meg: a nyomatékváltós, aszinkron generátorral működő és a nyomatékváltó nélküli, szinkron generátorral működő berendezést. Az előbbiben egy 4-6 pólusú aszinkron generátort alkalmaznak. A percenkénti fordulatos lapátkerékmozgást nyomatékváltóval gyorsítják a kívánt mértékre. A nagy sebességű forgó alkatrészek kenéséről és hűtéséről a speciális folyadékok zárt 240

11 rendszerben gondoskodnak. Az utóbbi, nyomatékváltó nélküli berendezés sokpólusú (gyűrűs) szinkron generátorral van szerelve, ahol nincs szükség nyomatékváltóra, mert a generátor a lapátkerék közvetlen hajtásával képes a maximális villamos teljesítmény elérésére. Mindkét típusnál kábeleken juttatják le a fent megtermelt villamos energiát a torony aljában található elektronikus átalakító berendezésbe (inverterbe), amely általában 690 volt váltakozó feszültségű áramot állít elő, és ez transzformátoron keresztül kerül a rendszerint középfeszültségű hálózatba. A szélturbinák kb. 3 m/s szélsebességnél kapcsolnak be, és teljesítménytől függően m/s szélsebességnél adják le névleges teljesítményüket. 25 m/s szélsebességnél az automatikus védelem leállítja a turbinát. Ezeknél a szélturbináknál általános, hogy követik a szélirányt, és a lapátszöget is automatikusan állítják a maximális teljesítmény elérése érdekében. A vezérlést és az adatrögzítést számítógép végzi és továbbítja egy adatmegjelenítő központba. A tornyok legtöbbször acélcsőből, ritkábban acélszerkezetből készülnek, a lapátok pedig műgyanta erősítésű poliészterből. Az alapozás igen gondos és felelősségteljes munkát követel, mivel ehhez rögzítik csavarokkal az akár 100 méter magas tornyot és a több tíz tonnás gondolát. A világban nagy ütemben folyik a szélturbinák telepítése. Generációváltásnak vagyunk a szemtanúi: megtörtént a kilowattról megawattra való áttérés a szélturbinák teljesítményében, a néhány száz kilowattos turbinákat néhány megawattos turbinákra cserélik, még mielőtt a kisebbek kitöltötték volna élettartamukat. A leszerelt, kisebb szélturbináknak is megvan a piaca, 1-2 éves várólisták alakultak ki a kereskedőknél. A világon 2005-ről 2006-ra 25%-kal, közel MW-ra emelkedett az üzemelő szélturbinák teljesítménye. A vezető szerep Németországé, ahol a MW kapacitás az összes villamosenergia-fogyasztás 5%-át adja. Arányaiban Dánia áll az élen, ahol a 3200 MW 241

12 kiépített szélturbina-teljesítmény a dán villamosenergia-felhasználás negyedét teszi ki. Érdemes megjegyezni, hogy a szélturbinák ott nyertek teret, ahol ezt egyrészt a szélviszonyok indokolják, másrészt tározós erőművek gondoskodnak a villamosenergia-rendszer rugalmasságának fenntartásáról. Ez kulcsfontosságú, hiszen a villamos energia olyan speciális energia, amiből mindig pontosan annyit kell termelni és a fogyasztókhoz eljuttatni, amennyi az éppen aktuális igény. Könnyen beláthatjuk, hogy milyen nehézséget okozhat a villamos energia termelő-elosztó-fogyasztó hálózatában a széljárástól függő teljesítményű szélturbinák beillesztése a rendszerbe, annál is inkább, mivel nem rendelkezünk tározós erőművel. Ez az egyik oka annak, hogy adminisztratív korlátok akadályozzák a szélturbinák terjedését végén Magyarországon mintegy 61 MW volt a szélturbinák teljesítménye, és ez a közeljövőben nem fogja elérni a 400 MW-ot. Pedig a világban arra számíthatunk, hogy a szélturbinák teljesítménye az elkövetkező 3-4 évben bőven meghaladja majd a MW-ot, és a szél a legolcsóbb energiatermelővé válik persze csak a kedvező szélviszonyokkal rendelkező országokban. A befektetői szándékok a hazai szélviszonyok energetikai hasznosíthatóságát támasztják alá, hiszen 1500 MW-nyi szélturbina-teljesítmény megépítését célozzák. A megvalósításra a jelenleg létező akadályok feloldása után számíthatunk. A vidéken élő emberek számára a szélenergia hasznosítására olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek más megújuló energiákkal kombinálva, hibrid megoldásokat alkalmazva biztosítják az igényeknek megfelelő energiaellátást. A hibrid rendszer a napés a szélenergia együttes alkalmazása, mely kiegyenlítő hatású, hiszen a szél többször és erősebben fúj télen, a nap pedig főleg nyáron süt. A rendszert akkumulátor teszi teljessé. A ház körüli és mezőgazdasági felhasználásokhoz olyan szélerőgépek jöhetnek szóba, melyek 242

13 sem az engedélyezési eljárás tekintetében, sem anyagilag nem terhelik túl a tulajdonost. Ilyenek egyrészt elérhetők a kereskedelemben olyan áron, mely akár 2-3 éves megtérülést is biztosít, másrészt pedig főleg az interneten fellelhető szakirodalomban közzétett leírások alapján az ügyesebbek néhány tízezer forintos költséggel saját maguk készíthetnek szélerőgépet. A szélerőgépek és szélturbinák létesítésének gazdaságossági szempontjai A szélerőgépek gazdaságosságának vizsgálata nem igényel különösebb matematikai apparátust. Mindössze arról van szó, hogy a kívánt felhasználás eredményét kell összevetni a viszonylag mérsékelt beruházási öszszeggel. Erre a című weboldalon megfelelő példát találhatunk, ne felejtsük el azonban aktualizálni a beszerzési árakat és az üzemanyagköltséget. A szélturbina létesítése már sokkal összetettebb feladat, és számos adatra, munkára van szükség ahhoz, hogy végül megalapozottan lehessen dönteni a beruházás gazdaságosságáról. Ahhoz pedig, hogy egészen pontos számításokat tudjunk végezni, tervezői apparátust is igénybe kell venni, ami ugyancsak pénzbe kerül. Hogy az esetleg fölöslegessé váló költségeket megspóroljuk, néhány tételt tapasztalati úton szerzett adatokkal is pótolhatunk, de ezzel sem tudunk elkerülni teljesen bizonyos kiadásokat. Így például nem tudjuk megspórolni a legalább egyéves időtartamú szélmérés költségeit, de figyelembe tudjuk venni azt, hogy a teljesítményétől ugyan nem egészen függetlenül, de a szélturbina fajlagos ára manapság 1000 euró/kw beépített teljesítmény, a megvalósítás (tervezés, kivitelezés, engedélyeztetés stb.) költségei ennek az árnak kb. egyharmadát teszik ki. A beruházási döntést megelőzően járható útként azt javasoljuk, hogy kísérjük figyelemmel a szélmérés adatait a mérés egy éve 243

14 folyamán, és a részeredmények már adhatnak némi támpontot ahhoz, hogy érdemes-e a beruházáselőkészítés folyamatába mélyebben belemenni. A következőkben felsoroljuk az elvégzendő feladatokat, melyek egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez szükségesek, ami a szélerőmű létesítési folyamatának alapjául szolgál. Mielőtt elkezdenénk egy beruházást, szeretnénk tudni, hogyan térül meg a befektetésünk. Egy-egy szélturbina létesítése köznapi értelemben sok pénzt emészt fel, így törekednünk kell arra, hogy befektetési döntésünket igen körültekintően hozzuk meg. Ehhez kezdetben az alábbiakban részletezett feltételek ismeretére van szükség. A szélturbina létesítésének helye Meg kell győződni arról, hogy a kiszemelt terület övezeti besorolása lehetővé teszi-e a szélturbina telepítését. Erről az illetékes önkormányzat településrendezési terve rendelkezik. Ha lehetséges, kerüljük el azt a helyszínt, amelyhez a rendezési tervet módosítani kell, ami időigényes és körülményes munka, hiszen szükséges többek között a területi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, a környezetvédelmi felügyelőség, növényegészségügyi és talajvédelmi szolgálat, nemzeti park, földhivatal szakhatósági véleménye is. Ügyeljünk a domborzat és a terep adottságaira, terepakadályok ne álljanak a szél útjában. Ne felejtsük el, hogy a szélturbinát oda is kell szállítani, és a hosszú, speciális szállítójárművek, amik egyébként külön engedéllyel, kísérőkocsival, csak éjszaka közlekedhetnek a közúton, nagyobb lekanyarodási íveket, méreteiben és teherbírásában megfelelő műtárgyakat igényelnek. Fontos a talaj statikai vizsgálata, a talajvízszint ismerete. Komoly költségtényező a szélturbina által megtermelt villamos energia csatlakoztatása a közüzemi hálózatra, vagyis a szélturbinát a lehető legközelebb tegyük a 244

15 csatlakozási ponthoz. Vegyük figyelembe persze a lakott területtől való védőtávolságot, és az esetleg védett növény- és állatvilágot. Szélmérés Ha meg akarjuk tudni egy helyen a szélből kinyerhető energia mennyiségét, akkor ki kell számítanunk, vagy legalábbis mérésekkel alátámasztottan meg kell becsülnünk azt. A szélmérést a szélturbina tervezett helyén felállított mérőtoronyra szerelt műszerekkel kell elvégezni. Mérni kell legalább a szélsebességet és a szélirányt, és az erre a célra használatos eszközök többsége méri a levegő páratartalmát és sűrűségét is. A berendezés gondoskodik az adatok gyűjtéséről és számítógépbe táplálásáról is. A szélmérési eredmények alapján annál megbízhatóbb következtetésekre juthatunk, minél közelebb van a mérőműszer a telepítendő szélturbina tengelymagasságához, és minél hosszabb ideig, de legalább egy évig mérünk. A szélmérési eredmények kiértékelését érdemes szakemberre bízni. Az eredményekből választ kapunk arra, hogy milyen teljesítményű, jelleggörbéjű, milyen bekapcsolási szélsebességgel rendelkező szélturbinát válasszunk, és azt is megtudjuk, hogy a mérések során tapasztalt szélviszonyok mellett mennyi villamos energia kinyerésére számíthatunk. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy ha az éves mérés eredménye 6 m/s, azaz 21,6 km/óra átlag szélsebességet mutat, akkor a szélturbina gazdaságosan létesíthető. Egy egyéves időtartamú, dokumentált adatokat produkáló szélmérés költségei elérhetik akár a 2-3 millió forintot is. Üzemeltetés A szélerőművek élettartamát évre tervezik. Működésük során közvetlen üzemeltetési munkaerőigényük nincs, de természetesen rendszeres karbantartást, 245

16 ellenőrzést igényelnek. A karbantartással kapcsolatos költségek általában nem haladják meg a megtermelt villamos energiából származó árbevétel 1,5-3%-át. A szélturbina-karbantartásra berendezkedett cégek általában a termelt energia mennyiségétől függő díjért vállalják a berendezések rendszeres szervizét. Az energiatermelés árbevétele A szélenergia hasznosításával értékesítésre termelt villamos energia átvételének szabályait és árának megállapítását a 105/2008. (XII.29.) GKM rendelettel módosított 56/2002. (XII.29.) GKM rendelet tartalmazza. A mai helyzet szerint az átvételi kötelezettség alá eső, szélenergia hasznosításával termelt villamos energia ára, áfa nélkül, csúcsidőszakban: 25,30 Ft/kWh, völgyidőszakban: 15,80 Ft/kWh. Ezek az árak természetesen változnak, és néha változnak az átvétel egyéb feltételei is, például az átvételi árat a termelés becslésének pontosságától függően csökkenthetik akár 30%-kal is. Szélerőgépek, szélturbinák létesítésének jogi környezete Könnyű helyzetben van az, aki saját célra, a közcélú elosztóhálózattól függetlenül működő szélerőgépet kíván üzembe állítani, mivel ezek engedélyeztetése egyszerű: az önkormányzathoz kell benyújtani az építési engedélyezési tervdokumentációt, melyet a szélerőgép szállítója rendszerint el is készít. Ezzel szemben komoly megpróbáltatások várnak arra, aki úgy dönt, hogy szélturbinát létesít, melynek termelését vagy annak egy részét a közcélú hálózatba továbbítja, mivel hosszú és aprólékos engedélyezési eljáráson kell végigmennie kw vagy annál nagyobb teljesítményű szélturbina létesítéséhez szükség van a Magyar Energia Hivatal előzetes engedélyére. A mostani helyzet szerint a 2006-ban kiadott, mintegy 330 MW összteljesítményen felül a MEH nem ad ki újabb engedélyt. 246

17 Az eljárás célja a környezetvédelmi, építési, vezetékjogi engedély megszerzése, a terület rendelkezésre állásának igazolása és a közműegyeztetések levezetése. Környezetvédelmi engedélyezési eljárás Az engedélyezési eljárás során tanulmányt kell készíteni, és ezt kell benyújtani a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek. A tanulmányban be kell mutatni a projektnek a területen található élő és élettelen környezeti elemekre, valamint a környéken élő emberekre gyakorolt hatásait. Figyelembe kell venni a talaj, az élővizek növényzetének és állatvilágának, valamint a lakott területnek, az épített és művi környezetnek, a műemlékeknek és a levegőnek a védelmét. A felügyelőség a különböző szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével hozza meg döntését. 2 MW összteljesítménytől kezdve környezeti hatástanulmányt is kell készíteni. Építési engedélyezési eljárás Az építési engedély iránti kérelmet a területi Műszaki Biztonsági Felügyelethez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az ingatlannal való rendelkezés jogosultságát, az építészeti-műszaki tervdokumentációt, közműnyilatkozatokat, tervezői, szakértői nyilatkozatot és a felelős műszaki vezető nyilatkozatát. Tartalmaznia kell a talaj szerkezeti paramétereit, a talajmechanikai vizsgálat eredményeit, továbbá a telepítendő berendezés méreteit, az alaptest és a tartóoszlop tervrajzát. Vezetékjogi engedélyezési eljárás A vezetékjogot engedélyező hatóság a területi Műszaki Biztonsági Felügyelet. A kérelem előtt a villamos hálózat tervezőjének előkészítő eljárást kell lefolytatnia. A műszaki tervnek tartalmaznia kell a vezeték, a be- 247

18 rendezés nyomvonalát, a csatlakozási pontot, a biztonsági övezet terjedelmét, az elfoglalt területek nagyságát, a tulajdoni határokat. Az eljárás során figyelembe kell venni a település, a környezet védelmét, a településrendezési terveket is. A vezetékjogi eljárásért díjat kell fizetni. A geotermikus energiáról általában Amikor a geotermikus szót halljuk, a legtöbb embernek a földből feltörő melegvíz jut az eszébe, és az, hogy abban milyen jót lehet fürdeni. Nincs is semmi okunk arra, hogy ezt kétségbe vonjuk, és ha következő gondolatunk a víz gyógyhatása, ez is érthető. Végül azt is sokan tudják már, hogy a geotermikus energia felhasználása a felszín alatti vizek energiatartalmának hasznosítását jelenti. A geotermikus energia a föld szilárd kérgét alkotó kőzetek belső hője, melynek forrása a magma felől folyamatosan működő hőáramlás. A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földréteg az átlagosnál vékonyabb, azaz a kéreg alatti magas hőmérsékletű magma közelebb van a felszínhez. Gyakran szokták a geotermikus gradiens kifejezést használni, ami azt mutatja meg, hogy ha 1 méterrel mélyebben megyünk le a föld mélyébe, hány Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. A földön ez általában 0,020 0,033 C/m, nálunk pedig 0,042 0,066 C/m, azaz míg máshol a föld mélye felé haladva méterenként, nálunk méterenként emelkedik 1 Ckal a hőmérséklet. A geotermikus energia hordozója a Kárpát-medencében jellemzően a termálvíz, mivel rendelkezünk azzal a kedvező adottsággal is, hogy a Kárpát-medencét nagy vastagságban kitöltő üledékes kőzetekben jelentős mennyiségű rétegvízkészletek találhatók. Termálvíznek a 30 C hőmérsékletűnél melegebb vizeket nevezzük. A termálvizeket rendszerint fúrt kutakon keresztül ter- 248

19 melik ki. Mélységi hőmérsékletük szerint alacsony, közepes és magas entalpiájú (hőtartalmú) termálvizeket különböztetünk meg. A hőmérséklethatárokat a különböző szakemberek eltérően határozzák meg: az alacsony/közepes határ a C, a közepes/magas határ a C hőmérséklet-tartományban van. A termálvizek magyarországi hasznosítása egyrészt vízellátási (ivóvíz, gyógyfürdő), másrészt energetikai célú. Ez utóbbi nem terjed ki a villamosenergiatermelésre, a MOL kísérlete a zalai Iklódbördöcén a vízhozam elégtelensége miatt egyelőre eredménytelennek bizonyult. Így villamos energiát termelő geotermikus alapú erőmű továbbra sem működik nálunk, a termálvíz hőtartalmát közvetlen hőhasznosításra fordították és fordítják ma is. További jellemzője a mai felhasználásnak a közvetlen hőhasznosítás szezonális jellege, a balneológiai felhasználás során kihasználatlanul marad a víz hőenergiája, a geotermikus energia alkalmazásának hatásfoka az elvárhatónál kisebb, a hasznosítás szinte kizárólag egylépcsős, így a víz még bőséges hőtartalommal kerül vissza az eredeti rétegbe, vagy rosszabb, de nem ritka esetben a felszíni vízkészletbe. A világban villamosenergia-termelésre felhasználható geotermikus energia ott található, ahol jelenleg is élő vulkáni és tektonikai tevékenység zajlik (Új-Zéland, Kalifornia, Fülöp-szigetek, Izland stb.). Az áramtermelés akkor a legegyszerűbb, ha a földből feltörő termálvíz túlhevített gőz formájában jelenik meg a kútfejen, és kémiai összetétele sem akadályozza meg azt, hogy közvetlenül rávezessék a turbinára. Ez a szerencsés helyzet jellemzi a világ első geotermikus villamos erőművét, mely az olaszországi Larderellóban működik. Mivel az ilyen adottság elég ritka, ezért különböző technológiákat fejlesztettek ki a geotermikus villamosenergia-termelésre. Az egyik ilyen módszer során a telített víz nyomásának csökkentésével a víz egy részét telített gőzzé alakítják, és a kapott gőzt vezetik a turbi- 249

20 nára, ez az ún. elgőzölögtetéses áramtermelés. Egy másik lehetőség az ORC (organikus Rankine-ciklus) technológia, melyben a termálvíz hőtartalmát egy olyan közeg (a legtöbb alkalmazásban ez izobután) veszi át, melynek forráspontja alacsonyabb a vízénél, és ez végzi el a mechanikai munkát a turbina forgatásával. Térjünk vissza egy gondolat erejéig a termálvíz kémiai összetételére. Ezek a vizek rendszerint különböző gázokat, így metánt, kénhidrogént tartalmazhatnak, melyeket biztonsági vagy korrózióvédelmi okokból, valamint a műszaki berendezések élettartamának növelése érdekében el kell távolítani. Ugyanígy csökkenteni kell a víz sótartalmát is, hogy megakadályozzuk a csövekben és berendezésekben való lerakódásukat. Ahol a sótalanítás nehézségekbe ütközik, a hő hasznosítása közvetetten, hőcserélőn keresztül történik. A termálvíz által hordozott hő leggyakoribb közvetlen hasznosítási területe a balneológia, a kommunális fűtés és használati melegvíz-szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági célú alkalmazások, mely utóbbiakra a későbbiekben térünk ki. A hőhasznosítás során az alapvető cél az, hogy a termelt víz energiatartalmát a gazdaságosság korlátainak figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk. Ezért a jól átgondolt koncepció alapján létesülő, fűtési és/vagy hűtési, használati melegvízellátó rendszerek kombinált alkalmazásai rendszerint több hőmérsékletlépcsőben hasznosulnak. Mivel a termálvízből elméletileg kinyerhető energia mennyisége a víz tömegének, fajhőjének és hőmérséklet-csökkenésének a szorzata, így a hasznosítás szempontjából alapvetőek a termálkút energetikai jellemzői, nevezetesen a víz hőmérséklete és folyadékárama. A termálvizek épületek fűtésére való felhasználását legtöbbször a használati melegvíz-ellátással kötik össze, lehetőséget teremtve ezzel is a többlépcsős hasznosításra. A hazánkban megvalósult geotermikus energiát közvetlenül hasznosító megoldások sikeres példája Kistelek város közintézmé- 250

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783 30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

Napenergia hasznosítás

Napenergia hasznosítás Fókusztéma - üzemeltetőknek Napenergia hasznosítás Szoláris potenciál (éves szoláris hozam) Fa Lignit Földgáz Tüzelőolaj A tájolás és a meredekség hatása az energiahozamra Tájolás (fok) Nyugat Kelet Délnyugat

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

TAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN!

TAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN! A napkollektor TAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN! A meleg víz előállítása az egyik legállandóbb háztartási kiadás. Ez a költség az egyetlen amelyet ellentétben a fűtéssel és a légkondicionálással-

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő. 31 582 09 0010 31 01 Energiahasznosító berendezés szerelője É 1/5

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő. 31 582 09 0010 31 01 Energiahasznosító berendezés szerelője É 1/5 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A napenergia alapjai

A napenergia alapjai A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát

Részletesebben

LOGITEX MÁRKÁJÚ HIBRID VÍZMELEGÍTŐK

LOGITEX MÁRKÁJÚ HIBRID VÍZMELEGÍTŐK VÍZMELEGÍTÉS FOTOVOLTAIKUS PANELEKKEL SZABADALMAZOTT SZLOVÁK TERMÉK LOGITEX MÁRKÁJÚ HIBRID VÍZMELEGÍTŐK TERMÉKKATALÓGUS A LOGITEX márkájú vízmelegítők egy új műszaki megoldást képviselnek a vízmelegítés

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek

Hőszivattyús rendszerek Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok

Részletesebben

A fóti Élhető Jövő Park Smart Grid tapasztalatok

A fóti Élhető Jövő Park Smart Grid tapasztalatok A fóti Élhető Jövő Park Smart Grid tapasztalatok Az Energetikai Szakkollégium tavaszi, Schenek István emlékfélévének hatodik előadása 2015. április 30-án került megrendezésre. Vendégünk Sasvári Gergely,

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Napkollektoros pályázat 2012. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Napkollektoros pályázat 2012. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Napkollektoros pályázat 2012 Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató 10 ÉVE MEGÚJULUNK 2 2002 óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon is minél több ember számára legyen elérhető

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

Hőszivattyú hőszivattyú kérdései

Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Mi is az a hőszivattyú? A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl, vagy felmelegszik. A hőenergiát elvonjuk

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Kitzinger Zsolt Áramtermelés nap- és szélenergiával Felhasználási területek Tetszőleges céllal felhasználható elektromos áram előállítása Tanyavillamosítás, hétvégi házak villamosítása Egyedi vízellátás

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

NILAN JVP HŐSZIVATTYÚ. (földhő/víz) M E G Ú J U L Ó H Ő E L L Á T Á S K Ö R N Y E Z E T T E R H E L É S N É L K Ü L

NILAN JVP HŐSZIVATTYÚ. (földhő/víz) M E G Ú J U L Ó H Ő E L L Á T Á S K Ö R N Y E Z E T T E R H E L É S N É L K Ü L M E G Ú J U L Ó H Ő E L L Á T Á S K Ö R N Y E Z E T T E R H E L É S N É L K Ü L Magas nagyobb energiaigényű lakásokhoz is NILAN JVP HŐSZIVATTYÚ (földhő/víz) NILAN JVP hőszivattyú Takarítson meg pénzt a

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai

Részletesebben

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell. 4. M. 2.L. 1. Bevezetés 4. M. 2.L. 1.1, A téma szerepe, kapcsolódási pontjai Az emberiség nagy kihívása, hogy hogyan tud megküzdeni a növekvő energiaigény kielégítésével és a környezeti károk csökkentésével.

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

SZKA208_39 A NAPLOPÓ

SZKA208_39 A NAPLOPÓ SZKA208_39 A NAPLOPÓ tanulói A naplopó 8. évfolyam 405 39/1a A NAP ENERGIÁJA Lexikoncikkek 1. napenergia: természetes, megújuló energiaforrás, a Napból kisugárzó energia. Forrása a Napban lejátszódó termonukleáris

Részletesebben

ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz

ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz Készült: 2009.03.02. "U-Pipe" vákuumcsöves napkollektor CPC tükörrel Az "U-Pipe" vákuumcsöves napkollektor jelenti a kollektorok fejlődésének

Részletesebben

Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon

Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Pásztor József Zoltán Projektmenedzser, Mórahalom Városi Önkormányzat Ügyvezető, Móra-Solar Energia Kft. Budapest, Benczúr Ház 2015. 02.12. Geotermikus

Részletesebben

Napelem vagy napkollektor? Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Napelem vagy napkollektor? Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Napelem vagy napkollektor? Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató SOKAN MÉG ÖSSZEKEVERIK 2 ŐKET Magazin címlap, 2012 Magazin ajánló, 2012 NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK 3 Napkollektoros

Részletesebben

Rövidített szabadalmi leírás. Szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez

Rövidített szabadalmi leírás. Szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez Rövidített szabadalmi leírás Szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez A találmány tárgya szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez, amely egy vízszintes tengely körül elforgathatóan ágyazott agyával

Részletesebben

Napenergia hasznosítása

Napenergia hasznosítása Napenergia hasznosítása A felhasználható energia szinte teljes egészében a Napból (fosszilis energia, biomassza, szél, beeső sugárzás)ered. A napsugárzásból eredő energia- mennyiség: 178 ezer terrawatt

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr.

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr. MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Napsugárzás Mérlege Összesen: =100% napsugárzás =30% reflexió a világűrbe =2% ózon

Részletesebben

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma

Részletesebben

A napelemek környezeti hatásai

A napelemek környezeti hatásai A napelemek környezeti hatásai különös tekintettel az energiatermelő zsindelyekre Készítette: Bathó Vivien Környezettudományi szak Amiről szó lesz Témaválasztás indoklása Magyarország tetőire (400 km 2

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások)

11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások) 11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások) 11.1. A Nap sugárzásának és a Föld közethőjének fizikája, technikai alapok. 11.2.

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER FEJLETT INVERTERES TECHNOLÓGIA. Aerogor ECO Inverter Az új DC Inverter szabályzású Gorenje hőszivattyúk magas hatásfokkal, környezetbarát módon és költséghatékonyan biztosítják

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,

Részletesebben

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető FŐGÁZ Visegrád 2015. Április 16. Mit is jelent a decentralizált energiatermelés? A helyben

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Hogyan mûködik? Mi a hõcsõ?

Hogyan mûködik? Mi a hõcsõ? Mi a hõcsõ? olyan berendezés, amellyel hõ közvetíthetõ egyik helyrõl a másikra részben folyadékkal telt, légmentesen lezárt csõ ugyanolyan hõmérséklet-különbség mellett 000-szer nagyobb hõmennyiség átadására

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

Geotermikus hőszivattyú Geopro GT. Élvezze a Föld melegét Geopro-val

Geotermikus hőszivattyú Geopro GT. Élvezze a Föld melegét Geopro-val Geotermikus hőszivattyú Geopro GT Élvezze a Föld melegét Geopro-val Környezetbarát hőenergia a talajból Mindannyian természetes környezetben élünk, és nagymértékben függünk tőle. Ezért kötelességünk, hogy

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel Energiafórum 2010. Balatonfüred Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel (KEOP 4-es, 5-ös prioritások) Tirpák Tamás Épületgépész mérnök Bemutatkozás Fő tevékenységeink:

Részletesebben

NAPELEMES RENDSZEREK

NAPELEMES RENDSZEREK NAPELEMES RENDSZEREK Napelemes rendszerek A napelemes rendszereknek alapvetően két fajtája van. A hálózatba visszatápláló (On- Grid) és a szigetüzemű (Off-Grid) rendszerek. A hálózatba visszatápláló rendszert

Részletesebben

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

Szabó Árpádné. ügyvezető. CERTOP -Budapest, 2013. október 29

Szabó Árpádné. ügyvezető. CERTOP -Budapest, 2013. október 29 Megújuló Energiahasznosító és Szélerőgép Építő Kft LEGYEN ÖN IS MILLIOMOS! - SZÉL- és NAPENERGIÁVAL Szabó Árpádné ügyvezető CERTOP -Budapest, 2013. október 29 TARTALOMJEGYZÉK MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Környezetbarát energia, tiszta és fenntartható minőségű élet Az új jövő víziója? Igen! Az életet adó napsugárral - napkollektoraink

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben