8. KIEGÉSZÍTŐ MEGÚJULÓENERGIA- RENDSZEREK Simon Gábor Nagy József
|
|
- Gréta Faragó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 8. KIEGÉSZÍTŐ MEGÚJULÓENERGIA- RENDSZEREK Simon Gábor Nagy József Ebben a fejezetben olyan megújuló energiaforrásokról lesz szó, amelyeknek keletkezése nincs közvetlen öszszefüggésben a mezőgazdasági tevékenységgel. Ennek ellenére számos lehetőség nyílik alkalmazásukra a vidéki élet területein is, akár a munkában, akár a háztartás körül. A napenergiáról általában Minden megújuló energia (az árapályjelenségből és a földhőből származó energia kivételével) végső soron a napból származik, ez az úgynevezett fosszilis energiahordozókban rejlő energiára is igaz. A nap óránként kilowatt energiát sugároz a föld felszínére. Ez így ránézésre is nagyon sok, maradjunk annyiban, hogy a föld felszínére érkező napsugárzás több ezerszerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. Magyarországon a napos órák száma óra/év (földrajzi fekvéstől függően), azaz jobb adottságokkal rendelkezünk, mint Ausztria, Dánia, Hollandia vagy Németország, melyek ma vezető szerepet játszanak a napenergia-hasznosítás területén. A napsugárzás energiatartalma szorosa hazánk teljes évi energiafelhasználásának, úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy a napenergia alkalmazásában nagy a fejlődési lehetőségünk. Talán nem hiábavaló a napenergiával kapcsolatban néhány fontos tényezőt tisztázni anélkül, hogy matematikai és fizikai fejtegetésekbe bonyolódnánk. 231
2 A világűrből a földre érkező sugárzás és a világűrbe távozó hő normális esetben egyensúlyban van. Ezt az egyensúlyt az emberi tevékenység, a különböző technológiák szén-dioxid-termelése rossz irányban befolyásolja azzal, hogy a szén-dioxid csökkenti a légkör sugárzásátbocsátó képességét, és a földön az egyensúlyi állapothoz képest többlethő marad: ez az üvegházhatás. Könnyen belátható, hogy a napból érkező sugárzás erősségét befolyásolja a beeső sugarak szöge azaz a földrajzi elhelyezkedés, az évszak, a napszak, függ a felhősödés mértékétől, sőt attól is, hogy a vizsgált terület zavartalan természet (pl. tenger), mezőgazdasági terület, falu, kisváros vagy éppen nagyváros, ipari környezet, mivel a légkörben a direkt sugárzás a természetes és civilizációs szennyeződés miatt tovább csökken. Az előbbi eszmefuttatást követően állapítsunk meg néhány tényt: Magyarországon a beeső napsugárzás éves összege átlagosan 1300 kwh/m 2 /év. Az ország leginkább napsütötte része Kecskemét és környéke, a legkevésbé napos vidék Sopron környéke és az Északiközéphegység, a különböző vidékek közötti eltérés azonban nem több 7%-nál. Az átlagos napi besugárzás erőssége júliusban a legnagyobb, a tavaszi és nyári hónapokban érzékelt besugárzás az egész éves menynyiségnek kb. 75%-át teszi ki. A napenergia alkalmazása a gyakorlatban A napenergiát közvetlenül alapvetően háromféle módon hasznosíthatjuk: a napkollektorokat fűtésre és használati melegvíz készítésére, a napelemeket elektromos áram előállítására, valamint az építészetben a passzív napenergia-hasznosítás során (ami nem tévesztendő össze az ún. passzív házzal, amely az előbbi több elemét is tartalmazza). 232
3 Napkollektor A napkollektorok legelterjedtebb fajtája a síkkollektor, ami egy elöl üvegezett, hátul hőszigetelt lapos dobozszerkezet, amiben fekete lemezre (abszorberre) erősített csőkígyó található. A napkollektor működése során a napsugárzás áthalad a jó fényáteresztő képességű üveg fedőlapon és elnyelődik a jó elnyelő képességű abszorberen, ami a napsugárzás hatására a csőkígyórendszerrel együtt fölmelegszik. Az így keletkezett hőenergiát a csővezetékben keringetett hőátadó folyadék szállítja el a napkollektorból. A napkollektorok legújabb és leghatékonyabb fajtája a vákuumcsöves napkollektor. Gyengébb fényviszonyoknál és hidegebb időben is hatékonyan működik. Gerincét a vákuumcső adja, ami egy 1,5 2 m hosszú üvegcső. Ebben található egy rézcső, amiben a hőhordozó közeg áramlik. Az összegyűjtött hőt a környezettől a vákuum elszigeteli, ezzel javítva a hatásfokot hidegebb időben is. A vákuumcső hengeres formájából adódóan a napsugárzás hosszabb ideig éri közvetlenül az abszorber lemezt, így nagyobb hatékonyságot eredményez a kora délelőtti és késő délutáni órákban. A panelek orientációja a síkkollektorokéhoz hasonló, párhuzamosan és sorosan is csatlakoztathatók egymáshoz. A vákuumcsövek sérülés esetén könnyen cserélhetők anélkül, hogy az egész panelt javítani kellene. Felületüket viszont gyakrabban kell tisztítani a csövek közé szoruló falevelektől vagy hótól. Napelem A napelemek vagy más néven fotovoltaikus elemek a nap sugárzási energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják át, azaz abban különböznek a napkollektortól, hogy nem hőt, hanem villamos energiát termelnek. Ezt kémiai folyamat révén érik el, melynek eredményeként egyenáram jön létre, amit szükség esetén inverterrel alakíthatunk át váltóárammá. Amikor több 233
4 energia termelődik, mint amennyit felhasználunk, a maradék energiát akkumulátor segítségével tárolhatjuk, vagy a megfelelő csatlakozás kiépítése után a normál hálózatba táplálhatjuk vissza. A ma gyártott napelemek többségének monokristályos, polikristályos vagy amorf szilícium félvezető az alapanyaga. A legjobbaknál az energiaátalakítás hatásfoka közelíti a 20%-ot, élettartamuk igen hosszú. A gyártók garantálják, hogy ezek a napelemek 20 éves korukban is leadják névleges teljesítményüknek legalább 80%-át. A napelemgyártásban új módszer az ún. vékonyfilmes technológia, ami lényegesen csökkenti a korlátozottan rendelkezésre álló szilícium iránti igényt, a nanotechnológia pedig további lehetőségeket rejt egyrészt a hatásfok javítása, másrészt a költségek csökkentése terén. A gyártók rendszerint 5 kw és 200 kw közötti modulokat kínálnak. A hálózatra kapcsolt rendszerek általában kw-os modulokból állnak. Az ennél kisebb modulok sziget üzemű rendszerekben, egyedi berendezések önálló áramforrásaiként alkalmazhatók. Hazai mérések szerint egy 8 m 2 felületű, háztetőre szerelt, 1 kw összteljesítményű polikristályos napelemes rendszer éves szinten körülbelül 1400 kwh villamos energiát termel. Passzív napenergia-felhasználás Azokat az építészeti, épületgépészeti megoldásokat tartalmazza, amelyek segítenek az épületek hatékony napenergia-felhasználásában. Ezeket passzív szolárházaknak is hívják. Egy jól megtervezett, megfelelő tájolású szolárházban a fűtési és világítási energia igen jelentős részét megspórolhatjuk. Régen ilyen feltételeknek felelt meg a hagyományos verandás ház, ahol a veranda gondoskodott a nyári árnyékolásról és a téli napsugarak beengedéséről. A passzív szolárházak általában az üvegházhatást használják ki, és természetesen a napenergia hasznosításán kívül a tájolás, a 234
5 megfelelő építőanyagok, a szigetelés és a szellőztetőrendszer összhatása biztosítja azt, hogy akár 15 kwh/m 2 /év értékre csökkenhet a fajlagos energiafelhasználás. Ma egy átlagos magyarországi lakóépület energiaigénye bizony (az épület kialakításától is függően) meghaladja a 250 kwh/m 2 /év értéket. Nézzük röviden, milyen napenergia-felhasználási lehetőségek rejlenek a mezőgazdaságban: kieső területek, tanyák áramellátása, vízszivattyúzás, öntözés, talajvíz-eltávolítás; villanypásztor működtetése; halastó levegőztetése, etető levegőztetése; madár- és vadriasztó berendezések működtetése; gyümölcsaszaló, gyógynövényszárító működtetése; terményszárítás, meleg levegős fűtés; fóliasátor és üvegház kiegészítő fűtése; itató fagymentesítése stb. Természetesen minden új építésű létesítménynél alkalmazhatók és alkalmazandók a passzív szolárrendszer elemei, és megfontolandó a napkollektor beállítása meglévő épületeknél fűtés és a használati melegvízellátás kiegészítésére. A napenergia alkalmazásának gazdaságossági szempontjai A passzív napenergia-hasznosítás előnye a beruházási költségektől mentes, egyszerű megoldások alkalmazása. Egy ház akkor felel meg leginkább a passzív energia-felhasználásra, ha kihasználja a különböző évszakok adottságait, de védekezik is káros következményei ellen. Ilyen a már említett tornácos parasztház. Ha az építmény déli oldalára kerül az előtér, az üvegezett terasz, veranda, szélfogó vagy télikert, jelentősen hozzájárulhat a fűtési költségek csökkentéséhez. A passzív napenergia-hasznosítás elsődleges feladata az energiahiányos időszakban a temperálási célú napenergia biztosítása, ezért a fűtőberendezés méretezésénél a 235
6 passzív rendszer hőtermelését nem lehet számításba venni. Így a beruházási költségeknél ugyan nem, az üzemelésnél viszont jelentős megtakarítás érhető el a fűtési költségekben. Ahhoz, hogy egy napkollektoros vagy napelemes rendszer pénzügyi megtérülését ki lehessen számolni, az alábbi adatok ismerete szükséges: a napkollektoros/napelemes rendszer beruházási költsége, hatásfoka, kihasználtsága; mennyi hagyományos energia takarítható meg a beruházandó rendszer segítségével; milyen energiahordozót kívánunk kiváltani; mennyi a kiváltott hagyományos energiahordozó egységára; az időjárási tényezők (napsugárzás) tapasztalati értékei. A síkkollektorok négyzetméterára ma Ft körül van, az azonos teljesítményű vákuumcsöves kollektorok 10-30%-kal drágábbak. A bolti árakat és a vállalkozói szerelési díjakat figyelembe véve, ha az éves melegvíz-igény felét szeretnénk napkollektorból nyerni, akkor a jelenlegi villamosenergia- és gázárak mellett a rendszer megtérülési ideje 4 6 év. Hangsúlyozzuk, hogy ez pályázati források igénybevétele nélkül igaz, azok természetesen jelentősen csökkenthetik a megtérülési időt. Ugyancsak alkalmas a megtérülési idő csökkentésére a napkollektorok készítésében, szerelésében való személyes részvétel. Ezt segíti egy kalákás napkollektor-építő műhelyhálózat. Ez a civil kezdeményezés elsősorban a vállalkozó kedvű, kis kézügyességgel rendelkező emberek számára igyekszik megteremteni a saját kezű kollektorkészítés feltételeit, szakmai segítséggel mindenki anyagáron készítheti el saját napkollektorát. Az országban hét helyen találhatók ennek a hálónak szemei: Debrecenben, Esztergomban, Gömörszőlősön, Nyíregyházán, Pécsett, Túrkevén és Zalaegerszegen. 236
7 Az elektromos hálózattal nem rendelkező területek tanyák, hétvégi házak, mezőgazdasági létesítmények stb. áramellátása sziget üzemű napelemes rendszerekkel oldható meg, mivel a villamos hálózat kiépítése a legtöbb esetben lényegesen drágább, mint egy napelemes rendszer telepítése. Így például a villamos energia évi árát és az átlagos hálózatépítési költséget figyelembe véve, ha a villamos hálózat 1 km-nél nagyobb távolságra van, 1000 kwh éves villamosenergiafogyasztásnál már megéri sziget üzemű napelemes rendszert kiépíteni. A szélenergiáról általában Merről fúj a szél? erre a kérdésre hasznos tudni a választ, legalábbis a mindennapi életben. Most azonban másról van szó, most a szél tudományos alapját keressük, és rájövünk, hogy milyen egyszerű is az. A szél abból keletkezik, hogy a földet forgása következtében egyenetlenül éri a nap sugárzása. Így a sarkok kevesebb hőt kapnak, mint az Egyenlítő közelében lévő régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a sztratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban. A szelek mozgását még több más tényező is befolyásolja, mint például az évszakok, a nappalok és éjszakák változása, az ún. Coriolis-erő, a föld és a víz fényvisszaverő képességének különbségei, a levegő nedvességtartalmának és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei. A nap földet elérő energiájának 1-2%-a alakul szélenergiává. Ez nem kevés: szorosa annak, amit a föld teljes növényvilága alakít biomasszává a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia zöme nagy magasságokban található, ahol a szél sebessége meghaladhatja akár a 160 km/h-t is. A súrlódás révén a szélenergia szétoszlik a föld atmoszférájában és felszínén. Ez utóbbi érdekel minket. 237
8 A szélenergiát hasznosító eszközök (nevezzük most őket az egyszerűség kedvéért szélenergia-konvertereknek) a szél mozgási energiáját alakítják át forgatónyomatékká a rotorlapátokon. A szélenergiából kinyerhető energia a következőktől függ: a levegő sűrűségétől; a szélsebességtől; a rotor által súrolt területtől. Egy mozgásban lévő test mozgási energiája arányos a test tömegével. Ilyenformán a szélben lévő energia a levegő sűrűségétől, azaz a térfogategységre jutó tömegétől függ. Ez azt is jelenti, hogy minél nehezebb a levegő, annál több energia nyerhető a szélből. Normál légköri nyomáson a levegő sűrűsége 15 C-on 1,225 kg/m 3. A levegő sűrűsége azonban meredeken csökken, ha a nedvességtartalma nő. És persze a melegebb levegő sűrűsége kisebb, mint a hidegebbé, nagyobb magasságokban pedig a légnyomás alacsonyabb, és így a levegő sűrűsége is kisebb. A szélsebesség mértéke rendkívül fontos a szélből kinyerhető energia szempontjából. A szél energiatartalma a szélsebesség harmadik hatványával arányos, azaz ha a szél sebessége kétszer akkora, akkor nyolcszor annyi energiát tartalmaz. Ha egy gazdát megkérdeznek, mennyi földet művel, akkor valamennyi hektárt vagy holdat említ. Ugyanez a helyzet a szélerőgépeknél is, csak ebben az esetben nem vízszintesen, hanem függőlegesen fekvő területről van szó. A rotor által súrolt terület az egyik meghatározó tényező a hasznosítható szélenergia számításakor, ez az energia a súrolt területtel egyenesen, azaz a rotor sugarával négyzetesen arányos. Érdemes még megemlíteni a Betz-törvényt. ALBERT BETZ német fizikus csaknem száz évvel ezelőtt bebizonyította, hogy a szél energiájának ideális esetben is csak kevesebb mint 60%-a hasznosítható, azaz a szél energiájának 40%-a a legjobb berendezéssel is elvész. Anélkül, hogy matematikai és fizikai fejtegetésekbe 238
9 bocsátkoznánk, elégedjünk meg annyival, hogy ennek az az oka, hogy a rotor lelassítja és eltéríti a szelet, és a rotor mögött kisebb lesz a szélsebesség. Ezek után tekintsük át, hogy a szélben rejlő és általunk is számszerűsíthető energiát hogyan tudjuk hasznosítani. Ebben is vannak hagyományaink: Magyarországon az első világháború előtt közel 700 szélmalom működött, ebből több mint 500 az Alföldön, mivel ez volt a legnagyobb gabona- és szemestakarmány-termő vidék, és a szél is kellő gyakorisággal és intenzitással fújt. Ezeket aztán kiszorították a robbanómotorok, az olcsó üzemanyag. Az első olajválság okozta sokk után ébredt rá Európa, hogy szükség van a megújuló energiák, így a szélenergia hasznosítására, és a berendezések fejlesztésére is. A szélmalomban a szélenergia még mechanikai szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, a szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át villamos árammá. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják a nagy áramtermelők. Nézzük most meg, hogyan működnek ezek a berendezések. Először is mivel a szél mozgási energiáját hasznosító berendezések elnevezése terén meglehetős káosz uralkodik, ha önkényesen is, de próbáljunk meg rendet vágni benne. A szélkonverter kifejezés alatt a szélenergiát átalakító berendezést értjük, a szélgépet inkább kísérleti célokra, szélcsatornában használjuk. A szélkerék kisebb eszköz, a szélmotor pedig legtöbbször mechanikai energiává alakítja a szélenergiát. A szélerőgép szintén, a szélgenerátor, szélturbina, szélerőmű pedig mindig villamos energiát állít elő. Hogy könnyebb dolgunk legyen, ezután szélerőgépnek nevezzük a szélenergiát mechanikai energiává alakító eszközöket, míg szélturbinának a szélből villamos energiát előállító berendezéseket. Kezdjük a szélerőgéppel, ami a westernfilmek állandó szereplője, és amelyet már akkor is vízkiemelésre 239
10 használtak, mikor nálunk erre a gémeskút szolgált. A szélerőgép sűrű lapátozású, vízszintes tengelyű rotorral van ellátva. A tengely forgását egy átalakító segítségével függőleges irányú mozgássá alakítják, így téve alkalmassá szivattyúzásra. A szélerőgépek dugatytyús és membránszivattyú meghajtására alkalmasak. Működésüket már alacsony (2 m/s alatti) szélsebességnél megkezdik, teljesítményük viszont csak néhány watt. Karbantartási igényük minimális, élettartamuk várhatóan év, működésükhöz nem szükséges felügyelet. A 6 méternél alacsonyabb berendezések telepítéséhez nem kell hosszadalmas, bonyolult és költséges engedélyezési eljárást lefolytatni, telepítésük egyszerű. Leginkább öntözésre, vízátemelésre, állatok itatására, kommunális vízellátásra használhatók az egyes esetek alapos mérlegelésével. A szélenergia hasznosításából származó energia túlnyomó többségét a szélturbinák termelik. Ezek közül a vízszintes tengelyű turbinákat tárgyaljuk, mivel a függőleges tengelyű turbinák használata és térnyerésének esélye a közeljövőben csekély. A szélturbinák elterjedése a nyolcvanas évekre tehető, telepítésük jellemzően Európa fejlett országaiban, elsősorban a szeles tengerpartokon indult meg. Mára ezek a szélturbinák rendkívül széles teljesítménytartományban megtalálhatók, a néhány kilowattos háztáji turbináktól kezdve az 5 megawattos turbinákig. A méretskála is követi a teljesítményskálát: a toronymagasság 10 métertől már 100 m fölé terjed, és ugyanez mondható el a rotorátmérőről is. Technológiájukat tekintve alapvetően két típust különböztetünk meg: a nyomatékváltós, aszinkron generátorral működő és a nyomatékváltó nélküli, szinkron generátorral működő berendezést. Az előbbiben egy 4-6 pólusú aszinkron generátort alkalmaznak. A percenkénti fordulatos lapátkerékmozgást nyomatékváltóval gyorsítják a kívánt mértékre. A nagy sebességű forgó alkatrészek kenéséről és hűtéséről a speciális folyadékok zárt 240
11 rendszerben gondoskodnak. Az utóbbi, nyomatékváltó nélküli berendezés sokpólusú (gyűrűs) szinkron generátorral van szerelve, ahol nincs szükség nyomatékváltóra, mert a generátor a lapátkerék közvetlen hajtásával képes a maximális villamos teljesítmény elérésére. Mindkét típusnál kábeleken juttatják le a fent megtermelt villamos energiát a torony aljában található elektronikus átalakító berendezésbe (inverterbe), amely általában 690 volt váltakozó feszültségű áramot állít elő, és ez transzformátoron keresztül kerül a rendszerint középfeszültségű hálózatba. A szélturbinák kb. 3 m/s szélsebességnél kapcsolnak be, és teljesítménytől függően m/s szélsebességnél adják le névleges teljesítményüket. 25 m/s szélsebességnél az automatikus védelem leállítja a turbinát. Ezeknél a szélturbináknál általános, hogy követik a szélirányt, és a lapátszöget is automatikusan állítják a maximális teljesítmény elérése érdekében. A vezérlést és az adatrögzítést számítógép végzi és továbbítja egy adatmegjelenítő központba. A tornyok legtöbbször acélcsőből, ritkábban acélszerkezetből készülnek, a lapátok pedig műgyanta erősítésű poliészterből. Az alapozás igen gondos és felelősségteljes munkát követel, mivel ehhez rögzítik csavarokkal az akár 100 méter magas tornyot és a több tíz tonnás gondolát. A világban nagy ütemben folyik a szélturbinák telepítése. Generációváltásnak vagyunk a szemtanúi: megtörtént a kilowattról megawattra való áttérés a szélturbinák teljesítményében, a néhány száz kilowattos turbinákat néhány megawattos turbinákra cserélik, még mielőtt a kisebbek kitöltötték volna élettartamukat. A leszerelt, kisebb szélturbináknak is megvan a piaca, 1-2 éves várólisták alakultak ki a kereskedőknél. A világon 2005-ről 2006-ra 25%-kal, közel MW-ra emelkedett az üzemelő szélturbinák teljesítménye. A vezető szerep Németországé, ahol a MW kapacitás az összes villamosenergia-fogyasztás 5%-át adja. Arányaiban Dánia áll az élen, ahol a 3200 MW 241
12 kiépített szélturbina-teljesítmény a dán villamosenergia-felhasználás negyedét teszi ki. Érdemes megjegyezni, hogy a szélturbinák ott nyertek teret, ahol ezt egyrészt a szélviszonyok indokolják, másrészt tározós erőművek gondoskodnak a villamosenergia-rendszer rugalmasságának fenntartásáról. Ez kulcsfontosságú, hiszen a villamos energia olyan speciális energia, amiből mindig pontosan annyit kell termelni és a fogyasztókhoz eljuttatni, amennyi az éppen aktuális igény. Könnyen beláthatjuk, hogy milyen nehézséget okozhat a villamos energia termelő-elosztó-fogyasztó hálózatában a széljárástól függő teljesítményű szélturbinák beillesztése a rendszerbe, annál is inkább, mivel nem rendelkezünk tározós erőművel. Ez az egyik oka annak, hogy adminisztratív korlátok akadályozzák a szélturbinák terjedését végén Magyarországon mintegy 61 MW volt a szélturbinák teljesítménye, és ez a közeljövőben nem fogja elérni a 400 MW-ot. Pedig a világban arra számíthatunk, hogy a szélturbinák teljesítménye az elkövetkező 3-4 évben bőven meghaladja majd a MW-ot, és a szél a legolcsóbb energiatermelővé válik persze csak a kedvező szélviszonyokkal rendelkező országokban. A befektetői szándékok a hazai szélviszonyok energetikai hasznosíthatóságát támasztják alá, hiszen 1500 MW-nyi szélturbina-teljesítmény megépítését célozzák. A megvalósításra a jelenleg létező akadályok feloldása után számíthatunk. A vidéken élő emberek számára a szélenergia hasznosítására olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek más megújuló energiákkal kombinálva, hibrid megoldásokat alkalmazva biztosítják az igényeknek megfelelő energiaellátást. A hibrid rendszer a napés a szélenergia együttes alkalmazása, mely kiegyenlítő hatású, hiszen a szél többször és erősebben fúj télen, a nap pedig főleg nyáron süt. A rendszert akkumulátor teszi teljessé. A ház körüli és mezőgazdasági felhasználásokhoz olyan szélerőgépek jöhetnek szóba, melyek 242
13 sem az engedélyezési eljárás tekintetében, sem anyagilag nem terhelik túl a tulajdonost. Ilyenek egyrészt elérhetők a kereskedelemben olyan áron, mely akár 2-3 éves megtérülést is biztosít, másrészt pedig főleg az interneten fellelhető szakirodalomban közzétett leírások alapján az ügyesebbek néhány tízezer forintos költséggel saját maguk készíthetnek szélerőgépet. A szélerőgépek és szélturbinák létesítésének gazdaságossági szempontjai A szélerőgépek gazdaságosságának vizsgálata nem igényel különösebb matematikai apparátust. Mindössze arról van szó, hogy a kívánt felhasználás eredményét kell összevetni a viszonylag mérsékelt beruházási öszszeggel. Erre a című weboldalon megfelelő példát találhatunk, ne felejtsük el azonban aktualizálni a beszerzési árakat és az üzemanyagköltséget. A szélturbina létesítése már sokkal összetettebb feladat, és számos adatra, munkára van szükség ahhoz, hogy végül megalapozottan lehessen dönteni a beruházás gazdaságosságáról. Ahhoz pedig, hogy egészen pontos számításokat tudjunk végezni, tervezői apparátust is igénybe kell venni, ami ugyancsak pénzbe kerül. Hogy az esetleg fölöslegessé váló költségeket megspóroljuk, néhány tételt tapasztalati úton szerzett adatokkal is pótolhatunk, de ezzel sem tudunk elkerülni teljesen bizonyos kiadásokat. Így például nem tudjuk megspórolni a legalább egyéves időtartamú szélmérés költségeit, de figyelembe tudjuk venni azt, hogy a teljesítményétől ugyan nem egészen függetlenül, de a szélturbina fajlagos ára manapság 1000 euró/kw beépített teljesítmény, a megvalósítás (tervezés, kivitelezés, engedélyeztetés stb.) költségei ennek az árnak kb. egyharmadát teszik ki. A beruházási döntést megelőzően járható útként azt javasoljuk, hogy kísérjük figyelemmel a szélmérés adatait a mérés egy éve 243
14 folyamán, és a részeredmények már adhatnak némi támpontot ahhoz, hogy érdemes-e a beruházáselőkészítés folyamatába mélyebben belemenni. A következőkben felsoroljuk az elvégzendő feladatokat, melyek egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez szükségesek, ami a szélerőmű létesítési folyamatának alapjául szolgál. Mielőtt elkezdenénk egy beruházást, szeretnénk tudni, hogyan térül meg a befektetésünk. Egy-egy szélturbina létesítése köznapi értelemben sok pénzt emészt fel, így törekednünk kell arra, hogy befektetési döntésünket igen körültekintően hozzuk meg. Ehhez kezdetben az alábbiakban részletezett feltételek ismeretére van szükség. A szélturbina létesítésének helye Meg kell győződni arról, hogy a kiszemelt terület övezeti besorolása lehetővé teszi-e a szélturbina telepítését. Erről az illetékes önkormányzat településrendezési terve rendelkezik. Ha lehetséges, kerüljük el azt a helyszínt, amelyhez a rendezési tervet módosítani kell, ami időigényes és körülményes munka, hiszen szükséges többek között a területi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, a környezetvédelmi felügyelőség, növényegészségügyi és talajvédelmi szolgálat, nemzeti park, földhivatal szakhatósági véleménye is. Ügyeljünk a domborzat és a terep adottságaira, terepakadályok ne álljanak a szél útjában. Ne felejtsük el, hogy a szélturbinát oda is kell szállítani, és a hosszú, speciális szállítójárművek, amik egyébként külön engedéllyel, kísérőkocsival, csak éjszaka közlekedhetnek a közúton, nagyobb lekanyarodási íveket, méreteiben és teherbírásában megfelelő műtárgyakat igényelnek. Fontos a talaj statikai vizsgálata, a talajvízszint ismerete. Komoly költségtényező a szélturbina által megtermelt villamos energia csatlakoztatása a közüzemi hálózatra, vagyis a szélturbinát a lehető legközelebb tegyük a 244
15 csatlakozási ponthoz. Vegyük figyelembe persze a lakott területtől való védőtávolságot, és az esetleg védett növény- és állatvilágot. Szélmérés Ha meg akarjuk tudni egy helyen a szélből kinyerhető energia mennyiségét, akkor ki kell számítanunk, vagy legalábbis mérésekkel alátámasztottan meg kell becsülnünk azt. A szélmérést a szélturbina tervezett helyén felállított mérőtoronyra szerelt műszerekkel kell elvégezni. Mérni kell legalább a szélsebességet és a szélirányt, és az erre a célra használatos eszközök többsége méri a levegő páratartalmát és sűrűségét is. A berendezés gondoskodik az adatok gyűjtéséről és számítógépbe táplálásáról is. A szélmérési eredmények alapján annál megbízhatóbb következtetésekre juthatunk, minél közelebb van a mérőműszer a telepítendő szélturbina tengelymagasságához, és minél hosszabb ideig, de legalább egy évig mérünk. A szélmérési eredmények kiértékelését érdemes szakemberre bízni. Az eredményekből választ kapunk arra, hogy milyen teljesítményű, jelleggörbéjű, milyen bekapcsolási szélsebességgel rendelkező szélturbinát válasszunk, és azt is megtudjuk, hogy a mérések során tapasztalt szélviszonyok mellett mennyi villamos energia kinyerésére számíthatunk. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy ha az éves mérés eredménye 6 m/s, azaz 21,6 km/óra átlag szélsebességet mutat, akkor a szélturbina gazdaságosan létesíthető. Egy egyéves időtartamú, dokumentált adatokat produkáló szélmérés költségei elérhetik akár a 2-3 millió forintot is. Üzemeltetés A szélerőművek élettartamát évre tervezik. Működésük során közvetlen üzemeltetési munkaerőigényük nincs, de természetesen rendszeres karbantartást, 245
16 ellenőrzést igényelnek. A karbantartással kapcsolatos költségek általában nem haladják meg a megtermelt villamos energiából származó árbevétel 1,5-3%-át. A szélturbina-karbantartásra berendezkedett cégek általában a termelt energia mennyiségétől függő díjért vállalják a berendezések rendszeres szervizét. Az energiatermelés árbevétele A szélenergia hasznosításával értékesítésre termelt villamos energia átvételének szabályait és árának megállapítását a 105/2008. (XII.29.) GKM rendelettel módosított 56/2002. (XII.29.) GKM rendelet tartalmazza. A mai helyzet szerint az átvételi kötelezettség alá eső, szélenergia hasznosításával termelt villamos energia ára, áfa nélkül, csúcsidőszakban: 25,30 Ft/kWh, völgyidőszakban: 15,80 Ft/kWh. Ezek az árak természetesen változnak, és néha változnak az átvétel egyéb feltételei is, például az átvételi árat a termelés becslésének pontosságától függően csökkenthetik akár 30%-kal is. Szélerőgépek, szélturbinák létesítésének jogi környezete Könnyű helyzetben van az, aki saját célra, a közcélú elosztóhálózattól függetlenül működő szélerőgépet kíván üzembe állítani, mivel ezek engedélyeztetése egyszerű: az önkormányzathoz kell benyújtani az építési engedélyezési tervdokumentációt, melyet a szélerőgép szállítója rendszerint el is készít. Ezzel szemben komoly megpróbáltatások várnak arra, aki úgy dönt, hogy szélturbinát létesít, melynek termelését vagy annak egy részét a közcélú hálózatba továbbítja, mivel hosszú és aprólékos engedélyezési eljáráson kell végigmennie kw vagy annál nagyobb teljesítményű szélturbina létesítéséhez szükség van a Magyar Energia Hivatal előzetes engedélyére. A mostani helyzet szerint a 2006-ban kiadott, mintegy 330 MW összteljesítményen felül a MEH nem ad ki újabb engedélyt. 246
17 Az eljárás célja a környezetvédelmi, építési, vezetékjogi engedély megszerzése, a terület rendelkezésre állásának igazolása és a közműegyeztetések levezetése. Környezetvédelmi engedélyezési eljárás Az engedélyezési eljárás során tanulmányt kell készíteni, és ezt kell benyújtani a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek. A tanulmányban be kell mutatni a projektnek a területen található élő és élettelen környezeti elemekre, valamint a környéken élő emberekre gyakorolt hatásait. Figyelembe kell venni a talaj, az élővizek növényzetének és állatvilágának, valamint a lakott területnek, az épített és művi környezetnek, a műemlékeknek és a levegőnek a védelmét. A felügyelőség a különböző szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével hozza meg döntését. 2 MW összteljesítménytől kezdve környezeti hatástanulmányt is kell készíteni. Építési engedélyezési eljárás Az építési engedély iránti kérelmet a területi Műszaki Biztonsági Felügyelethez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az ingatlannal való rendelkezés jogosultságát, az építészeti-műszaki tervdokumentációt, közműnyilatkozatokat, tervezői, szakértői nyilatkozatot és a felelős műszaki vezető nyilatkozatát. Tartalmaznia kell a talaj szerkezeti paramétereit, a talajmechanikai vizsgálat eredményeit, továbbá a telepítendő berendezés méreteit, az alaptest és a tartóoszlop tervrajzát. Vezetékjogi engedélyezési eljárás A vezetékjogot engedélyező hatóság a területi Műszaki Biztonsági Felügyelet. A kérelem előtt a villamos hálózat tervezőjének előkészítő eljárást kell lefolytatnia. A műszaki tervnek tartalmaznia kell a vezeték, a be- 247
18 rendezés nyomvonalát, a csatlakozási pontot, a biztonsági övezet terjedelmét, az elfoglalt területek nagyságát, a tulajdoni határokat. Az eljárás során figyelembe kell venni a település, a környezet védelmét, a településrendezési terveket is. A vezetékjogi eljárásért díjat kell fizetni. A geotermikus energiáról általában Amikor a geotermikus szót halljuk, a legtöbb embernek a földből feltörő melegvíz jut az eszébe, és az, hogy abban milyen jót lehet fürdeni. Nincs is semmi okunk arra, hogy ezt kétségbe vonjuk, és ha következő gondolatunk a víz gyógyhatása, ez is érthető. Végül azt is sokan tudják már, hogy a geotermikus energia felhasználása a felszín alatti vizek energiatartalmának hasznosítását jelenti. A geotermikus energia a föld szilárd kérgét alkotó kőzetek belső hője, melynek forrása a magma felől folyamatosan működő hőáramlás. A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földréteg az átlagosnál vékonyabb, azaz a kéreg alatti magas hőmérsékletű magma közelebb van a felszínhez. Gyakran szokták a geotermikus gradiens kifejezést használni, ami azt mutatja meg, hogy ha 1 méterrel mélyebben megyünk le a föld mélyébe, hány Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. A földön ez általában 0,020 0,033 C/m, nálunk pedig 0,042 0,066 C/m, azaz míg máshol a föld mélye felé haladva méterenként, nálunk méterenként emelkedik 1 Ckal a hőmérséklet. A geotermikus energia hordozója a Kárpát-medencében jellemzően a termálvíz, mivel rendelkezünk azzal a kedvező adottsággal is, hogy a Kárpát-medencét nagy vastagságban kitöltő üledékes kőzetekben jelentős mennyiségű rétegvízkészletek találhatók. Termálvíznek a 30 C hőmérsékletűnél melegebb vizeket nevezzük. A termálvizeket rendszerint fúrt kutakon keresztül ter- 248
19 melik ki. Mélységi hőmérsékletük szerint alacsony, közepes és magas entalpiájú (hőtartalmú) termálvizeket különböztetünk meg. A hőmérséklethatárokat a különböző szakemberek eltérően határozzák meg: az alacsony/közepes határ a C, a közepes/magas határ a C hőmérséklet-tartományban van. A termálvizek magyarországi hasznosítása egyrészt vízellátási (ivóvíz, gyógyfürdő), másrészt energetikai célú. Ez utóbbi nem terjed ki a villamosenergiatermelésre, a MOL kísérlete a zalai Iklódbördöcén a vízhozam elégtelensége miatt egyelőre eredménytelennek bizonyult. Így villamos energiát termelő geotermikus alapú erőmű továbbra sem működik nálunk, a termálvíz hőtartalmát közvetlen hőhasznosításra fordították és fordítják ma is. További jellemzője a mai felhasználásnak a közvetlen hőhasznosítás szezonális jellege, a balneológiai felhasználás során kihasználatlanul marad a víz hőenergiája, a geotermikus energia alkalmazásának hatásfoka az elvárhatónál kisebb, a hasznosítás szinte kizárólag egylépcsős, így a víz még bőséges hőtartalommal kerül vissza az eredeti rétegbe, vagy rosszabb, de nem ritka esetben a felszíni vízkészletbe. A világban villamosenergia-termelésre felhasználható geotermikus energia ott található, ahol jelenleg is élő vulkáni és tektonikai tevékenység zajlik (Új-Zéland, Kalifornia, Fülöp-szigetek, Izland stb.). Az áramtermelés akkor a legegyszerűbb, ha a földből feltörő termálvíz túlhevített gőz formájában jelenik meg a kútfejen, és kémiai összetétele sem akadályozza meg azt, hogy közvetlenül rávezessék a turbinára. Ez a szerencsés helyzet jellemzi a világ első geotermikus villamos erőművét, mely az olaszországi Larderellóban működik. Mivel az ilyen adottság elég ritka, ezért különböző technológiákat fejlesztettek ki a geotermikus villamosenergia-termelésre. Az egyik ilyen módszer során a telített víz nyomásának csökkentésével a víz egy részét telített gőzzé alakítják, és a kapott gőzt vezetik a turbi- 249
20 nára, ez az ún. elgőzölögtetéses áramtermelés. Egy másik lehetőség az ORC (organikus Rankine-ciklus) technológia, melyben a termálvíz hőtartalmát egy olyan közeg (a legtöbb alkalmazásban ez izobután) veszi át, melynek forráspontja alacsonyabb a vízénél, és ez végzi el a mechanikai munkát a turbina forgatásával. Térjünk vissza egy gondolat erejéig a termálvíz kémiai összetételére. Ezek a vizek rendszerint különböző gázokat, így metánt, kénhidrogént tartalmazhatnak, melyeket biztonsági vagy korrózióvédelmi okokból, valamint a műszaki berendezések élettartamának növelése érdekében el kell távolítani. Ugyanígy csökkenteni kell a víz sótartalmát is, hogy megakadályozzuk a csövekben és berendezésekben való lerakódásukat. Ahol a sótalanítás nehézségekbe ütközik, a hő hasznosítása közvetetten, hőcserélőn keresztül történik. A termálvíz által hordozott hő leggyakoribb közvetlen hasznosítási területe a balneológia, a kommunális fűtés és használati melegvíz-szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági célú alkalmazások, mely utóbbiakra a későbbiekben térünk ki. A hőhasznosítás során az alapvető cél az, hogy a termelt víz energiatartalmát a gazdaságosság korlátainak figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk. Ezért a jól átgondolt koncepció alapján létesülő, fűtési és/vagy hűtési, használati melegvízellátó rendszerek kombinált alkalmazásai rendszerint több hőmérsékletlépcsőben hasznosulnak. Mivel a termálvízből elméletileg kinyerhető energia mennyisége a víz tömegének, fajhőjének és hőmérséklet-csökkenésének a szorzata, így a hasznosítás szempontjából alapvetőek a termálkút energetikai jellemzői, nevezetesen a víz hőmérséklete és folyadékárama. A termálvizek épületek fűtésére való felhasználását legtöbbször a használati melegvíz-ellátással kötik össze, lehetőséget teremtve ezzel is a többlépcsős hasznosításra. A hazánkban megvalósult geotermikus energiát közvetlenül hasznosító megoldások sikeres példája Kistelek város közintézmé- 250
Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenSZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS
SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés
RészletesebbenAz alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenSOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783
30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát
RészletesebbenJÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek
JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenMagyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP
Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia
RészletesebbenBicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07
MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak
RészletesebbenTÖRÖK IMRE :21 Épületgépészeti Tagozat
TÖRÖK IMRE 1 Az előadás témája Az irodaház gépészeti rendszerének és működtetésének bemutatása. A rendszeren elhelyezett a mérési pontok és paraméterek ismertetése. Az egyes vizsgált részrendszerek energetikai
RészletesebbenNapenergia hasznosítás
Fókusztéma - üzemeltetőknek Napenergia hasznosítás Szoláris potenciál (éves szoláris hozam) Fa Lignit Földgáz Tüzelőolaj A tájolás és a meredekség hatása az energiahozamra Tájolás (fok) Nyugat Kelet Délnyugat
RészletesebbenDr.Tóth László
Szélenergia Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Amerikai vízhúzó 1900 Dr.Tóth László Darrieus 1975 Dr.Tóth László Smith Putnam szélgenerátor 1941 Gedser Dán 200 kw
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Termikus hasznosítás - Napkollektor Globális helyzetkép 62 GW th (89 millió m 2 ) 435 GW th (622 millió m 2 ) Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 51 TWh 357 TWh A folyadék
RészletesebbenHavasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA
A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium Egyesület
Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek
RészletesebbenTAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN!
A napkollektor TAKARÍTSA MEG EGY NYARALÁS ÁRÁT MINDEN ÉVBEN! A meleg víz előállítása az egyik legállandóbb háztartási kiadás. Ez a költség az egyetlen amelyet ellentétben a fűtéssel és a légkondicionálással-
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.
Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,
RészletesebbenFrank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG
Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro
RészletesebbenA napenergia alapjai
A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP
Varga Pál elnök, MÉGNAP Globális helyzetkép Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 A többi megújuló-energia hasznosítási módhoz hasonlítva, az éves hőenergia termelés tekintetében
RészletesebbenFoto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt
Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi
RészletesebbenÚj Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban
Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április
RészletesebbenNAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin
NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt
RészletesebbenNapenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület
Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben
RészletesebbenMegújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla
Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK6 2012.03.07. Kaszás Csilla Előadás vázlata A szél sajátosságai Szélenergia-hasznosítás elmélete Szélenergia-hasznosítás története Szélenergia-hasznosító berendezések
RészletesebbenÉpületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő. 31 582 09 0010 31 01 Energiahasznosító berendezés szerelője É 1/5
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenLOGITEX MÁRKÁJÚ HIBRID VÍZMELEGÍTŐK
VÍZMELEGÍTÉS FOTOVOLTAIKUS PANELEKKEL SZABADALMAZOTT SZLOVÁK TERMÉK LOGITEX MÁRKÁJÚ HIBRID VÍZMELEGÍTŐK TERMÉKKATALÓGUS A LOGITEX márkájú vízmelegítők egy új műszaki megoldást képviselnek a vízmelegítés
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenPasszív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.
Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenNapenergia kontra atomenergia
VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenA geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenA NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.
SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő
RészletesebbenFrank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról
Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A
RészletesebbenNILAN JVP HŐSZIVATTYÚ. (földhő/víz) M E G Ú J U L Ó H Ő E L L Á T Á S K Ö R N Y E Z E T T E R H E L É S N É L K Ü L
M E G Ú J U L Ó H Ő E L L Á T Á S K Ö R N Y E Z E T T E R H E L É S N É L K Ü L Magas nagyobb energiaigényű lakásokhoz is NILAN JVP HŐSZIVATTYÚ (földhő/víz) NILAN JVP hőszivattyú Takarítson meg pénzt a
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek
Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenGeotermikus energia. Előadás menete:
Geotermikus energia Előadás menete: Geotermikus energia jelentése Geotermikus energia fajtái felhasználása,világ Magyarország Geotermikus energia előnyei, hátrányai Készítette: Gáspár János Környezettan
RészletesebbenA napenergia aktív hőhasznosítása - hazai és nemzetközi helyzetkép
2017. 05. 09. A napenergia aktív hőhasznosítása - hazai és nemzetközi helyzetkép Varga Pál, elnök Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete Globális helyzetkép 62 GW th (89 millió m 2 ) 435 GW th (622
RészletesebbenA fóti Élhető Jövő Park Smart Grid tapasztalatok
A fóti Élhető Jövő Park Smart Grid tapasztalatok Az Energetikai Szakkollégium tavaszi, Schenek István emlékfélévének hatodik előadása 2015. április 30-án került megrendezésre. Vendégünk Sasvári Gergely,
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenGeotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenKombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató
Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenTehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.
4. M. 2.L. 1. Bevezetés 4. M. 2.L. 1.1, A téma szerepe, kapcsolódási pontjai Az emberiség nagy kihívása, hogy hogyan tud megküzdeni a növekvő energiaigény kielégítésével és a környezeti károk csökkentésével.
RészletesebbenKovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.
Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.
RészletesebbenGépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
RészletesebbenNapkollektoros pályázat 2012. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató
Napkollektoros pályázat 2012 Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató 10 ÉVE MEGÚJULUNK 2 2002 óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon is minél több ember számára legyen elérhető
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Veolia Energia Magyarország Zrt. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai
RészletesebbenSertéstartó telepek korszerűsítése VP
Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 A felhívás a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők egyes csoportjai és a fiatal mezőgazdasági termelők részére az állattartó gazdaságokban a
RészletesebbenMediSOLAR napelem és napkollektor rendszer
MediSOLAR napelem és napkollektor rendszer Érvényes: 2014. február 1-től. A gyártó a műszaki változás jogát fenntartja. A nyomdai hibákból eredő károkért felelősséget nem vállalunk. Miért használjunk NAPENERGIÁT?
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.
Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak
RészletesebbenRövidített szabadalmi leírás. Szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez
Rövidített szabadalmi leírás Szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez A találmány tárgya szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez, amely egy vízszintes tengely körül elforgathatóan ágyazott agyával
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr.
MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Napsugárzás Mérlege Összesen: =100% napsugárzás =30% reflexió a világűrbe =2% ózon
RészletesebbenHőszivattyú hőszivattyú kérdései
Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Mi is az a hőszivattyú? A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl, vagy felmelegszik. A hőenergiát elvonjuk
RészletesebbenAlternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR
Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Környezetbarát energia, tiszta és fenntartható minőségű élet Az új jövő víziója? Igen! Az életet adó napsugárral - napkollektoraink
RészletesebbenA nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár
A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása az épületek energiaellátásában
Megújuló energiák hasznosítása az épületek energiaellátásában Dr. Tar Károly, elnök - Csiha András, társelnök Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának Megújuló Energetikai Munkabizottsága
RészletesebbenKitzinger Zsolt Áramtermelés nap- és szélenergiával Felhasználási területek Tetszőleges céllal felhasználható elektromos áram előállítása Tanyavillamosítás, hétvégi házak villamosítása Egyedi vízellátás
RészletesebbenSZKA208_39 A NAPLOPÓ
SZKA208_39 A NAPLOPÓ tanulói A naplopó 8. évfolyam 405 39/1a A NAP ENERGIÁJA Lexikoncikkek 1. napenergia: természetes, megújuló energiaforrás, a Napból kisugárzó energia. Forrása a Napban lejátszódó termonukleáris
RészletesebbenBINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG
BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenGalambos Erik. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, május 15.
NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, 2012. május 15. Galambos Erik Szent István Egyetem, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék Páter K. u. 1., H-2103 Gödöllő
RészletesebbenÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz
ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz Készült: 2009.03.02. "U-Pipe" vákuumcsöves napkollektor CPC tükörrel Az "U-Pipe" vákuumcsöves napkollektor jelenti a kollektorok fejlődésének
RészletesebbenESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül
ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás
RészletesebbenA TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenNapenergia hasznosítása
Napenergia hasznosítása A felhasználható energia szinte teljes egészében a Napból (fosszilis energia, biomassza, szél, beeső sugárzás)ered. A napsugárzásból eredő energia- mennyiség: 178 ezer terrawatt
RészletesebbenMegújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú
Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú Dr. Ádám Béla PhD HGD Kft. ügyvezető igazgató 2016.11.25. Német-Magyar Tudásközpont, 1024 Budapest, Lövőház utca 30. Tartalom HGD Kft.
RészletesebbenSzakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.
Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. március VEOLIA MAGYARORSZÁGON Több, mint 20 éve a piacon Víz Hulladék Energia ESZKÖZÖK AJÁNLATOK
RészletesebbenA napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon
A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon 2012. Újabb lehetőség a felzárkózásra? Varga Pál elnök, MÉGNAP 2013. Újabb elszalasztott lehetőség I. Napenergia konferencia
RészletesebbenBiogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban
Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt
RészletesebbenTermálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban
NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...
RészletesebbenKészítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László
Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma
RészletesebbenJó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon
Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Pásztor József Zoltán Projektmenedzser, Mórahalom Városi Önkormányzat Ügyvezető, Móra-Solar Energia Kft. Budapest, Benczúr Ház 2015. 02.12. Geotermikus
Részletesebben11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások)
11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások) 11.1. A Nap sugárzásának és a Föld közethőjének fizikája, technikai alapok. 11.2.
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenNap-, szél- és geotermikus energiák, biomassza-hasznosítás a IV. Megújuló Energia Szakmai Napon
Sűrű és gyorsan pergő szakmai programon vett részt az a több mint 200 épületgépész és villamos szakember, akik a MÉGSZ által szervezett szakmai napra ellátogattak november 15-én a budapesti Lurdy Ház konferenciaszintjére.
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenAz anyagban nincs más energia, csak az, amit a környezetéből befogad. Nikola Tesla
Az anyagban nincs más energia, csak az, amit a környezetéből befogad. Nikola Tesla RÓLUNK A PannonWatt Zrt. az E.ON stratégiai partnereként a kis és közepes vállalkozások, valamint állami, egyházi ügyfelek,
RészletesebbenI. rész Mi az energia?
I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
RészletesebbenÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!
ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,
RészletesebbenHŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER
HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER FEJLETT INVERTERES TECHNOLÓGIA. Aerogor ECO Inverter Az új DC Inverter szabályzású Gorenje hőszivattyúk magas hatásfokkal, környezetbarát módon és költséghatékonyan biztosítják
RészletesebbenNapelemes háztartási méretű kiserőművek és Napelemes kiserőművek
Napelemes háztartási méretű kiserőművek és Napelemes kiserőművek Tematika: Háztartási méretű kiserőművek (HMKE), kiserőművek A napelemes erőmű létesítésének főbb elemei Létesítés, üzembehelyezés Erőmű
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
Részletesebben