SZAKDOLGOZAT. Dorogi Éva

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Dorogi Éva"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Dorogi Éva

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import szakirány A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GEOTERMIKUS HŐTERMELÉSRE Készítette: Dorogi Éva Budapest,

3 Table of Contents 1. ENERGIAPOLITIKA A PARADIGMAVÁLTÁS SZÜKSÉGESSÉGE AZ ELSZÁNT JELEN AZ ENERGIA ÉS A GAZDASÁG KÖLCSÖNHATÁSA ENERGIAHORDOZÓK A BIZTONSÁG, KÖRNYEZET, GAZDASÁGOSSÁG HÁRMAS EGYSÉGÉBEN FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK KŐSZÉN KŐOLAJ FÖLDGÁZ ATOMENERGIA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK MÉRLEGEN A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK MEGÚJULÓENERGIAFORRÁSOK NÖVELÉSÉNEK KULCSTERÜLETEI, HAZAI SZEMPONTJAI VESZÉLYTÉNYEZŐK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSI TRENDJEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBAN REJLŐ ADOTTSÁGOK BIOMASSZA BIOGÁZ BIOÜZEMANYAGOK SZÉLENERGIA GEOTERMIKUS ENERGIA NAPENERGIA VÍZENERGIA A FÖLDBŐL JÖVŐ ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA BEMUTATÁSA A GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA A GEOTERMIKUS ENERGIAFELHASZNÁLÁS SWOT ANALÍZISE EURÓPAI HELYZETKÉP MAGYARORSZÁG GEOTERMIKUS NAGYHATALOM A GEOTERMIKUS HŐHASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI RENDSZERE NEMZETI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI PROGRAM (NEP ) KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM ENERGIATAKARÉKOSSÁGI HITEL ALAP VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM A FÖLDRE ÉPÍTVE, A TCS ZRT. A MAGYAR FÖLDHŐPIACON A TCS ZRT. BEMUTATÁSA IPARÁGI ELEMZÉS PESTEL MODELL SEGÍTSÉGÉVEL POLITIKAI TÉNYEZŐK GAZDASÁGI TÉNYEZŐK TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS TÉNYEZŐK 60 3

4 4.2.4 TECHNOLÓGIAI TÉNYEZŐK KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK JOGI TÉNYEZŐK IPARÁGI KÖRNYEZET ELEMZÉSE A PORTERI 5 ERŐ ALAPJÁN A BESZÁLLÍTÓK HELYZETE A VEVŐK HELYZETE A HELYETTESÍTŐ TERMÉKEK HELYZETE ÚJ BELÉPŐK A PIACRA AZ GEOTERMIKUS HŐTERMELÉS, MINT IPARÁG HELYZETE HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP; LEHETŐSÉGEK A GEOTERMIKUS ENERGIAFELHASZNÁLÁS VÁRHATÓ NÖVEKEDÉSE ENERGIAPOLITIKAI HELYZET, LEHETŐSÉGEK GAZDASÁGOSSÁG, PÁLYÁZATI HELYZET, JOGI KÖRNYEZET ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK, TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK 80 4

5 BEVEZETŐ Mára érzékelhetővé válik hazánk érzékenysége a megújulók irányába, kezdjük felismerni, hogy Európában második helyen állóként geotermikus adottságokban jó esélyünk van egy olyan energetikai rendszer kiépítésére, mely politikailag független, környezetkímélő és hosszú távon költségkímelő is lehet. Mindezzel egy olyan fenntartható, környezettudatos jövőt építhetünk, mely az élet minden területén meghatározó változást hozhat és a felnövekvő generációkat már egy olyan környezetben üdvözölheti, melynek központi tényezői nem az energiaárak és a környezet jobbá tételére való igyekezet. Munkám során, szeretnék bepillantást adni az egyes energiahordozók fenntarthatóságába. Továbbá a megújulók hasznosításának lehetőségét vázolom, értékelve hazánk gazdasági és politikai reagálását az újszerű energiafelhasználás irányába. Földgázkazán vagy hőszivattyú? Cészerű ezt a leegyszerűsített kérdést feltenni. Remélem, a mostani eszmefuttatás végére egy világos képet adok a geotermikus hőtermelés nemcsak gazdaságossági, környezetvédelmi, hanem gazdasági és szociálpolitikai oldaláról. Ami a jövőre nézve sokat segíthet, ugyanis az energiaárakban viszonylag rövid idő alatt olyan jelentős változások is végbemehetnek, ami alapvetően megváltoztatja a jelenlegi energiapiaci helyzetet. Munkám második felében a geotermikus hőhasznosítás jelenlegi helyzetét, lehetőségeit és hatásait elemzem. A geotermikus energia hazánk számára egy olyan adottság, melyet nem kihasználni balgaság. Kitűnő adottságaink mellett politikai és egyéni szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy a főldhő felhasználása megoldjon jelentős energetikai és közvetett módon egyéb problémákat. De vajon mennyiben valósulhat meg ez a közeljövőben? Milyen akadályai lehetnek a cselekvésnek? Lehet-e egyáltalán ezt globálisan megváltoztatni? Milyen tényezők szükségesek az 5

6 általános elfogadáshoz? A körülöttünk zajló tényezők hátráltatják, vagy mi magunk? Ezen kérdések megválaszolásához egy fiatal geotermikus fűtési rendszerekkel foglalkozó vállalatot a TCS Zrt-t (Thermo Climate System Zrt.) szeretnék bemutatni és ennek segítségével konstatálni a piacot. Külön köszönetet szeretnék mondani Michael Fischer úrnak a műszaki segítségért, aki a vállalat technológiai és fejlesztési működéséért felelős. 6

7 1. Energiapolitika 1.1 A paradigmaváltás szükségessége 1977-ben a környezeti háborúzás tilalma már a nemzetközi jog része. Az első paragrafus szerint minden egyes tagországra kötelező az olyan környezeti változást okozó technikák használatának tilalma, melyek széles körben hosszan tartó vagy súlyos hatással bírnak, romboló, vagy egyéb károsító módon más tagországra nézve (H. Scheer, 1998, p.21). Ez nem csupán katonai szempontokra vonatkozik, hanem minden olyan tevékenységre, mely a környezetre kedvezőtlen hatással bír. Ennek szerves része a környezetvédelem, ám még mindig folyik a környezet elleni politikai és gazdasági világháború. A sivatagi területek növekedése, az aszály, az áradások és az egyre gyakrabban ránktörő, sokszor veszélyessé váló viharok és egyéb környezeti károsodások, valamint az ózonlyuk növekedésének kedvezőtlen hatásai mind azt mutatják, hogy azok a katasztrófák, melyeket csak hosszú távra prognosztizáltak, már napjainkban is jelen vannak.az 1980-as évek elején több országban beindultak a megújuló energiák hasznosítására vonatkozó fejlesztések és kutatások. Azonban a döntéshozók nem kívánt lehetőségként értékelték a nem fosszilis és nem nukleáris energiákat. Az egyes napenergetikai technológiák teljesítményéről például hamis adatokat közöltek, kihagyva a pozitívumait a költségekre fordítva a fő hangsúlyt (H. Scheer, 1998). Azóta is konferenciák egymás után kerülnek megrendezésre, ám ezek eredménye jórészt csak egy újabb konferencia megrendezésére vonatkozó nyilatkozat. A veszélyek és az ezek elleni poiltikai intézkedések közötti szakadék alig csökkent a legutolsó évekig. Ezt bizonyítja a Kiotói Jegyzőkönyv kimenetele is, melyet a riói konferencia megállapodásainak eszközeként tartanak számon. Az emberiség energiafelhasználása gyorsan nőtt, ezt 1997-ben felismerve a japán Kiotóban az ENSZ Klímakonferenciáján a világ kormányai összeültek, hogy érdemi 7

8 eredményekhez jussanak. Csak a konferencia legutolsó pillanataiban jutottak megállapodásra, ahhoz is kellett a közvélemény nyomása. E szerint az Európai Unió államaiban 8%-os, Japánban 6%-os, az USA-ban pedig 7%-os szén-dioxid kibocsátás-csökkenést kell elérni 2012-ig az 1990-es bázisévhez viszonyítva. Érdemes azonban megjegyezni és a vállalásokkal összehasonlítani, hogy 2007-ben Kína egy főre jutó kibocsátása 5,1 tonna volt, Európáé 8,6 tonna, míg Amerikáé 19,4 tonna. Egyébként 38 fejlett ipari ország átlagosan a kibocsátás 5,2%-os csökkentését vállalta (Kyoto Protocol to the United Nations framework, Convention on climate change, 1998). A Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálásának folyamatát a politikai és gazdasági ellenérdekek erősen lelassították, hivatalosan is csak február 16-án valósult meg. Ekkor vezették be az EU-ban a Kibocsátás-kereskedelmi Rendszert is. A rendszerben részt vesz az összes nagy szennyező, vagyis azok az iparágak, amelyek a legjelentősebb környezetvédelmi kárért lehetnek felelősek. Ezek kibocsátási kvótákat kapnak, melyeket adhatják-vehetik egymás közt, de a kvótán felül nem szennyezhetnek. Japán azonnal megtagadta atomerőműveinek leépítését. Az USA a Bushkabinet hivatalba lépése után néhány héttel kilépett a Clinton által aláírt megállapodásból, mellyel Clinton elismerte azt a tényt, hogy az 1990-ben kibocsátott széndioxid-mennyiség 45%-a az USA-ból és Oroszországból származott. George W. Bush elnök lépésének magyarázata nagyon egyszerű. Kampányát jelentős összegekkel támogatták a legjelentősebb olajvállalatok, melyek ezáltal irányították politikai intézkedéseit és nyomást gyakoroltak energiapolitikájára (Fidrich, 2002). A fentiek miatt a szakértők komolyan vitatják a Kiotói Egyezmény hatékonyságát és értelmét, de kétségtelen erénye az egyezménynek, hogy közös nevezőt illetve minimális alapot biztosított és még ma is biztosít a nemzetközi diplomáciai tárgyalások számára.a kevés eredményt hozó intézkedések nem meglepőek, hiszen ugyanazok, akik politikai vagy gazdasági stratégiájukból adódóan mindezekért felelősek, aligha fognak olyan folyamatot elindítani, mellyel saját bázisaikat gyengíthetik. Egyetlen lehetőség lehet a Nyugat 1 politikai és gazdasági szemléletváltása, amely befolyásolhatja a nemzetközi megítélést, és ezáltal 1 Itt: fejlett országok, energetikai nagyhatalmak 8

9 csökkentheti a nyomást a fejlődő országok irányába. 2 Ezzel egy globális paradigmaváltás jöhet létre. Ahogy ismerjük Karl Marx mondatát is, miszerint az uralkodó vélemény az uralkodók véleménye. A gazdasági növekedés és a lehetőség a hatékony környezetgazdálkodásra a fejlődők számára csak akkor válhat elérhetővé, ha ezt a nyugati ipari államok megengedik és érdekeltségüket nem befolyásolja. Így számolni kell azzal, hogy a jelenlegi energiapolitika irányítói teljes mértékben az egyre csökkenő mennyiségű tartalékokra hagyatkozva nem támogatják egy olyan energiarendszer kiépítését, amely ellenőrzési lehetőségeiken kívül van. 1.2 Az elszánt jelen Az Európai Bizottság 2008 elején egy jövőbemutató javaslatcsomagot fogadott el, amely lehetővé teszik az Európai Tanácsnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban és a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozóan tett vállalásai megvalósítását, mivel a felmérések szerint a statisztikák nem javultak az előző évekhez viszonyítva. Az új javaslatcsomag célja, hogy az Európai Unió megvalósítsa a 2007-es adatok alapján 0,68%-kal még mindig növekvő üvegházhatást okozó gázok 20 %-os csökkentését, ugyanakkkor a megújuló energiaforrások teljes energiafelhasználáson belüli arányának 20%-ra történő emelését 2020-ig. Sokak még bizakodóbbak, hogy amennyiben sikerül az éghajlatváltozásról egy újabb nemzetközi megállapodást kötni, akkor 2020-ra a kibocsátás-csökkentési cél 30 %-ra is emelkedhet (Combating climate change by European Commission, 2008). A javaslatok arra épülnek, hogy a kitűzött célok mind technológiai, mind gazdasági értelemben elérhetők, és egyedülálló üzleti lehetőséget kínálnak az európai vállalatok számára. Az intézkedések várhatóan valamennyi országban jelentős mértékben meg fogják növelni a megújuló energiaforrások alkalmazását, és számonkérhető célokat fognak meghatározni a tagok kormányainak számára. Az 2 A fejlettek a fejlődő országokat teszik felelőssé a modern kor energiaellátási zavaraiért. 9

10 egyik legfontosabb politikai javaslastok közé tartozik: a megújított kibocsátási rendszer (EU Emissions Trading System - EU ETS). Az emisszió-kereskedelem szabályozásának jelentős előnyei közé tartozik, hogy a legköltséghatékonyabb módon valósítja meg a kibocsátás csökkentését oly módon, hogy a vállalatok saját döntésük alapján viselik a magasabb termékár mellett azt, hogy esetlegesen kevésbé lesznek versenyképesek, beszüntetik a termelést vagy technológiai fejlesztéseket valósítanak meg. Így eredményezi azon szennyező tevékenységek megszűntetését, melyek a legkisebb értéktöbbletet produkálják (M. Diesendorf, 2007). Az Európai Unióban január 1-jén életbelépett EU Üvegházgázkibocsátás-kereskedelmi rendszerben, Magyarország is részt vesz, igaz hazánkban csak 2006-ban indult be ténylegesen az emisszió-kereskedelem. Az első évben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) az uniós rendszerben résztvevő magyarországi létesítmény számára összesen 30,2 millió tonna szén-dioxid kibocsátására adott jogosultságot, azaz ennek megfelelő mennyiségű kvótát kaptak a cégek speciális számlájukra (lsd: I. sz. melléklet, Europa Press Releases, 2008). Az állam az első évben ugyan túlbecsülte a kibocsátások mértékét, így 4,25 millió tonnának megfelelő kibocsátási érték plusz kvótája maradt; ezzel egy időben a széndioxid árfolyama az Európai Klíma Tőzsdén jelentősen esett, ám ezek a többi ország jelentős részét is érintette. A rendszerben mind a 27 tagállam részt vesz. Az első három év kísérleti periódusnak számított, január 1-től élesedett a rendszer. E szerint az Európai Unióban 0,68 százalékkal nőtt a széndioxid-kibocsátás 2006-hoz képest (Smale, R.; Hartley, M.; Hepburn, C; Ward, J.; Grubb, M., 2006). Magyarország egyébként a világon elsőként értékesített kibocsátási egységet 2008 szeptemberében, nevezetesen 2 millió tonna szén-dioxid kvótát adott el Belgiumnak (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Sajtó Iroda, 2008) novemberében pedig Spanyolországnak értékesítettünk 6 millió tonnát (M. Szabo, 2008). Hazánk az emissziós vizsgálat bázisidőszakaként az es időszakot jelölte meg és ehhez 6 százalékosos kibocsátás-csökkentést vállalt. Ezt nem volt nehéz teljesíteni, mivel ez alatt az időszak alatt a gazdaság még a nehéziparra épült ben már 245, (Europa Press Releases, 2008.) 10

11 Az energiaigényes iparnak köszönhetően ebben az időben volt egy mennyiségi felfutása az energiának. A rendszerváltás utáni gazdasági szerkezetváltás következtében emissziós szintünk szinte önmagától, közvetlen szabályozás nélkül redukálódott (II. sz. melléklet). Mivel mára a 6 százalékon túl további 26 százalékos csökkenést értünk el, hazánknak lehetősége van arra, hogy a megtakarított kibocsátási kvóta értékesítésével magyar klímavédelmi beruházásokhoz teremtsen forrásokat. Ezen források egy része megújuló energiafelhasználás ösztönzésére használható fel (KvVM). Az Európai Bizottság soros elnöke a portugál José Manuel Barrosó is bizakodva tekint a jövő felé: Az éghajlatváltozás kihívásának való megfelelés az igazi megmérettetés a generációnk számára. Célunk, egyben kötelességünk is, hogy megfelelő kereteket biztosítsunk a környezetbarát európai gazdaságra való átálláshoz, és hogy megőrizzük vezető szerepünket a bolygó megóvásáért tett nemzetközi fellépés terén. A javaslatcsomag nem csupán e kihívásra, hanem az energiabiztonság kérdésére is megfelelő választ ad; ez egy olyan lehetőség,amelynek új vállalkozások ezreit és munkahelyek millióit kell megteremtenie. Meg kell ragadnunk ezt az alkalmat. (José Manuel Barroso Beszéde, 2008., 1.3 Az energia és a gazdaság kölcsönhatása Napjainkban a létünk alapvető feltétele az energia, mely egyaránt alapja a gazdaságnak is. Az emberiség létfeltételévé vált különösen a lakossági energiaszolgáltatók révén, mint a villany, a gáz és a távhő. Minden termék előállításához szükség van energiára, és annak költsége jelen van az előállítási költségekben. Tehát ha nő az energia ára, akkor nőni fognak az előállítási költségek, ezzel más termékek árai is, vagyis ha a nominális jövedelmeket standardizáljuk, az életminőség és a fejlődés üteme romlani fog. Az energia ára különböző tényezőket tartalmaz, úgy mint az előállítási költségek, beszerzési árak, szállítási költségek. Az emberiség egyre növekvő energiaéhsége rövidesen eljut arra a szintre, amikor elfogynak fosszilis tartalékaink. Egyesek szerint 50 évig, mások szerint még 11

12 100 évig kitartanak készleteink. Ez az állapot az ökológiai helyzet szempontjából szerencsésnek tekinthető, hiszen ezen energiaforrások elégetésével olyan mértékben szennnyezzük környezetünket, hogy az már jelentősen rontja életfeltételeinket (H. Scheer, 2007). Ebben a korban, amikor az energia olyan nagy mértékben befolyásolja életünket, és az energiaárakat újra és újra felvetik különböző tényezők, komolyan el kell gondolkodnunk azon, hová tart a jövő, melyek lesznek azok a lehetőségek, melyek a változás útjára terelhetik energiagazdálkodásunkat és ökológiai környezetünket. Bármilyen energetikai befektetést -legyen akár hatékonyságnövelő vagy megújuló energiaforrásokon alapuló- hosszútávú stratégiai irányválasztás és jelentős beruházásigény jellemzi. Ezek nagy hatást gyakorolnak mind a gazdasági fejlődésre, mind a környezet alakulására. Egy-egy döntés következményeivel, például a radioaktív hulladékkal többszázezer évig kell együtt élnünk. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az energiatermelés, mint stratégiai ágazat központi helyet kell, hogy elfoglaljon a világgazdaságban. A mai álláspont szerint a legjárhatóbb út a hatékonyság növelése, az energiatakarékosság és olyan új lehetőségek keresése és megteremtése, melyek a biztonság a gazdaságosság és a környezet hármas egységében az optimumhoz a legközelebb állnak (1. ábra). 12

13 1. ábra: A biztonság, környezet, gazdaságosság hármas egysége az energiapolitikában, Járosi Márton nyomán Azonban itt hangsúlyoznunk kell az ún. rebound effektust (visszaugrási hatás), mely csak az utóbbi évek felismerése. Ez alapján az energiahatékonyság növekedése nem feltétlenül jár együtt az energiafogyasztás csökkenésével. Az energiahatékonyság javul az épületek fűtésének korszerűsítésével, a hőszigetelések javításával, a gépkocsi fogyasztásának fajlagos csökkentésével és az egyéb gépek működési hatékonyságának növelésével. Azonban az energiafogyasztás ebben az esetben nő, hiszen az eddig energiára költött nomináljövedelmeket esetleg további lakások építésébe, gépkocsik megvásárlásába fektetik, az egész lakást fűtik esetenként még magasabb hőfokon és több háztartási gépet, esetleg más eszközöket vásárolnak vagy többet használják őket. Ezek következtében a hatékonyság javulása ellenére nem csökken, esetenként még nőhet is a fogyasztás. A nemzeti gazdaságok folyamatos fejlődése, a lakossági fogyasztás bővülése és a rebound effektus miatt az elmúlt évtizedekben minden országban nőtt az energiafelhasználás. A jövőben a fogyasztás további növekedése várható. Meg kell állapítanunk: nem számíthatunkarra, hogy csökkenjen az energiafogyasztás az EU-ban vagy a világ bármely országában (M. Diesendorf, 2007). 13

14 Az 1. ábra jól szemlélteti az összefüggéseket és rámutat az ellentétekre is. A belső, csúcsára állított háromszöget a biztonság, a környezet és a gazdaságosság uralja. Ezek között azonban feloldhatatlan ellentétek vannak, gondoljunk például a környezet és a gazdaságosság közti ellentmondásosságra, vagy a biztonság kontra gazdaságosság problémájára. Ezért az optimum megkeresése kiemelkedően fontos, mellyel a leghatékonyabb módon tudjuk irányítani energiagazdálkodásunkat. Az ábráról leolvasható továbbá, hogy a társadalom a globális gazdaságon belül helyezkedik el, viszont tudjuk, hogy az esetek egy részében a gazdasági és társadalmi érdekek nem egyeznek meg. A következőkben ezen tényezőkre mutatunk rá néhány energetikai megoldáson keresztül (Járosi M., 2007). 2. Energiahordozók a biztonság, környezet, gazdaságosság hármas egységében 2.1 Fosszilis energiahordozók A hagyományosan az energiaforrásokat megújuló, flow jellegű 4 és nem megújuló, stock jellegű energiaforrásokra bonthatjuk. A flow jellegű erőforrásoknál az áramlás mennyisége, míg a stock jellegűeknél a készletek nagysága számít. A készletek becslése rendkívül nehéz, kiaknázási lehetőségük korlátozott. 5 Megújuló energiaforrásnak nevezzük azt az energiaforrást, melynek globális mérlegegyenletét egy t-t 0 időtartamra integrálva pozitív értéket kapunk. A megújuló jelleg nem a forrás és a felhasználás különbségének pillanatnyi értékétől, hanem egy meghatározott véges intervallumra vett integráljától függ. (Pál G.; Huba B., 2004). Ezen intervallum nagysága lényegében szubjektív érték. Általában egy emberöltőnek vesszük; eszerint számolva az erdőgazdaságban pl. a fát is megújuló 4 Kivéve a termőföld, mert az stock jellegű. 14

15 energiaforrásnak tekinthetjük, ha ez alatt az időtartam alatt nem használunk fel több fát, mint amennyi termelődik. A fenti definicióba nem tartozó energiaforrásokat nem megújuló energiaforrásoknak, más néven fogyó energiahordozóknak nevezzük. A szén, kőolaj, a földgáz, gyakorlatilag a földtörténeti korokból ránk maradt napenergia. Mindezek, sőt egyéb földi energiahordozók is közvetett módon a Napból származó energiák. Nem megújuló energiaforrásnak tekintjük továbbá a hasadó anyagokat, a hidrogént, és annak izotópjait, a felszín alatti vizek egy részét, sőt az érceket és a tőzeget is. Az eddigi létjogosultsága a szénhidrogén alapú energiatermelésnek megkérdőjelezhetetlen. A fosszilis energiahordozók előfordulása azonban meglehetősen területfüggő: régiók más-más nyersanyag-adottságokkal és kitermelési lehetőségekkel rendelkeznek, ezáltal némely állam akár monópólium közeli állapotba is kerülhet egy-egy kedvező adottság miatt. Ennek következtében azok az országok, amelyek nem tudnak felmutatni bizonyos mennyiségű kitermelhető nyersanyagot, függővé válnak másoktól. Bár ezt az es olajválság, a közel-keleti háborúk és az ukrán vagy akár a hazai gáz-ellátás problémaköre után nem szükséges tovább magyarázni. Az energiafajták hasznosíthatóságuk (exenergia), átalakíthatóságuk szerint feloszthatók alacsonyabb és magasabb minőségi szintet képviselő energiákra. A magasabb minőségi tartalmú energafajták mind műszakilag, mind gazdaságilag a legértékesebbek, ezekkel a lehető legtakarékosabban kell bánnunk. Magas minőségűeknek számítanak például a fosszilis energiahordozók vagy a villamos energia. Ezek felhasználását csak olyan szintekre kellene korlátozni, amikor a tudomány jelenlegi állása szerint nem alkalmazható alacsonyabb minőségű szintű energia. Például az ipari felhasználásban vagy járműveink működtetésére. Ugyanis fűtési, hűtési energiát vagy melegvizet előállító rendszerek energetikailag alacsonyabb minőségi szintű energiát igénylegnek (Bora Gy.; Korompai A., 2001). Gondoljunk csak bele, hogy az épületek belső hőmérséklete viszonylag közel van a külső környezet hőmérsékletéhez. Ennek ellenére ma ezen alacsony minőségi igényű szinteket is magasabb exenergia tartalmú energiahordozókkal elégítjük ki, gyakorlatilag elpazaroljuk azokat fokos melegvíz előállítására, melyet aztán épületfűtéshez vagy használati melegvíz előállításához használunk. 15

16 Célunk tehát az kell, hogy legyen, hogy megtaláljuk a módját, hogy hatékonyan tudjuk felhasználni a rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat, ahelyett, hogy a magasabb minőségi értékű szénhidrogén-alapú energiahordozókhoz nyúlnánk Kőszén Az egyik legelterjedtebb energiahordozó a kőszén. Felmérések szerint a Föld kőszénkészletének az ezredfordulóig felhasznált mennyisége mindösze a készletek 2 százaléka 6 (Járosi M.). Kitermelése és szállítása sem bonyolult, ezért olcsó. Feldolgozása és kezelése azonban nagyon környezetszennyező, különösen Magyarországon a felszínre kerülő karsztvíz mennyiségének növekedése miatt, amit a széntelepek mélyülése okoz. Ezért igazi létjogosultságát már évekkel ezelőtt elveszítette. A hazánkban termelt szén döntő többsége gyenge minőségű barnakőszén vagy lignit. Az ipari és a lakossági szénigény az utóbbi években jelentősen csökkent, így ezzel párhuzamosan hazánkban ezen energiahordozók kitermelése is jelentéktelenné vált (Hubai, 2001) Kőolaj A kőolaj ma kitüntetett szerepet élvez az energiahordozók között, mely versenyképes kitermelésének, halmazállapotából adódó szállíthatóságának és elosztásának köszönhető, kiváló tulajdonságai mellett. Azonban a kőolaj elégetése is nagyon káros, nem beszélve a természeti katasztrófákról. Egy tankhajó balesete több milliárd tengeri élőlény pusztulását okozhatja, partszakaszok élhetőségét teheti tönkre, melyek teljes ökológiai rehabilitációja akár évtizedeket is igénybe vehet. A Föld kőolaj-készletei azonban végesek, ennek következtében a gazdaságossági tényezők egyre romlanak, ára folyamatosan emelkedik. Magyarországon gazdasági súlyát a mintegy 25%-os energiafelhasználási részesedése jelzi (Energia Központ Kht.), ami a kitermelés számára elérhető készletek kimerülése miatt folyamatosan csökken. Ennek első számú felhasználója a közlekedési szektor ig kitermelt mennyiség 16

17 2.1.3 Földgáz A földgáz az egyik legjelentősebb mai energiaforrás. A szén mellett az egyik legolcsóbb is, de szállíthatósága viszonylag bonyolult, infrastruktúra-igényes, ami felveti az árakat is. Bár környezetterhelése a legkisebb a fosszilis energiahordozók közül, ugyanis egységnyi energiát a legkisebb szén-dioxid kibocsátása mellett lehet belőle kinyerni, még mindig meglehetősen környezetszennyezőnek számít. A világ földgázkészleteinek várható élettartama körülbelül év figyelembe véve a jelenlegi termelést, a gazdaságosan kitermelhető készletek élettartama azonban ennél jóval kisebb (Bora; Korompai). Magyarország energiaellátásában komoly szerepet játszik a földgáz, energiafelhasználásunk körülbelül egyharmadát adja, amit nagyrészt hőtermelésre hasznosítanak. Az egyre csökkenő hazai termelés és a növekvő felhasználás különbségét importból kell fedeznünk. Magyarországnak Oroszországgal és Ausztriával van vezetékes összeköttetése, amelyen keresztül szerződések alapján szállítanak. A mennyiségileg jelentős orosz gázimport egy bizonyos ideig még képes fedezni a magyar energiaigényt, azonban számolnunk kell azzal az elmúlt években többször jelentkező ténnyel, hogy az orosz gáz-ellátás nem biztonságos, azt bármikor leállíthatják. Ez a beszerzés diverzifikálására hívja fel a figyelmet, azonban ez az amúgy is egyre növekvő árak növekedését indukálná (Hubai, 2001) Atomenergia A nukleáris ipar roppant nagy kockázatokat rejt magában az uránbányászattól az energiatermelésen, a nem biztonságos szállításokon át a hulladékkezelésig. Ma az atomenergia támogatói a nukleáris energiatermelést az éghajlatváltozás megoldásaként tartják számon, igyekezvén zöldre festeni ezt az óriási veszélyeket magában hordozó iparágat. További veszélyt jelent, hogy az atomtechnológia és a nukleáris alapanyagok elterjedése a világban könnyen hozzáférhetővé válhatnak terroristák és nem megbízható államok részére, továbbá a nukleáris üzemek könnyen terrorista célponttá válhatnak. A biztonsági tényező negatív hatása a nukleáris energia tekintetében annyira jelentős, hogy ez nagymértékben elnyomja mind környezetkímélő, mind gazdaságossági voltát (H. Scheer, 2007). 17

18 2.2 Megújuló energiaforrások A másik nagy csoport a megújuló energiaforrásoké, s ebbe tartozik: a közvetlen napsugárzás, a vízenergia (a hidroszféra mozgási energiája), a szélenergia (az atmoszféra mozgási energiája), az ár-apály energiája (gravitációs energia), a tengervíz hőenergiája és hullámenergiája, a geotermikus energia, a világűr elektromágneses sugárzásának energiája a szoláris hidrogénenergia, de bizonyos kereteken belül ide tartozik a növényvilág, az állatvilág és a talaj is. A növényeket és az állatok anyagcsere termékeit, általában a biomaszszát is megújuló energiaforrásoknak tekintjük, ha a felhasználás üteme nem nagyobb a keletkezés üteménél (Bora; Korompai). Pontosításra azonban szükség van: Nem sorolhatjuk a hagyományosnak tekinthető vízenergia hasznosítást mindig a primer energiaforrásokhoz, de ide tartozónak tekintjük a napenergia közvetlen hővé, illetve villamosenergiává történő átalakítását, és ugyanígy a közvetett felhasználás különböző területeit is. Földünk belső hőjétől származó geotermikus energiát szintén nem minden esetben tekinthetjük teljes mértékben megújuló energiának, hőhordozójával, a hévízzel együtt. Ám, ha a földi hőt valamilyen mesterségesen lejuttatott energiaátadó közeggel" továbbítjuk és egy körfolyamatban hasznosítjuk, ebben az esetben ezt a megoldást nevezhetjük megújuló energiaforrásnak. Ezért fontos a folyadék visszasajtolása, melyet környezetvédelmi előírások bizonyos esetekben szigorúan is szabályoznak. Azért fontos a fentiek egyértelmű megfogalmazása, mert a nevezett források, az említett megkötésekkel valóban kimeríthetetlenek. 18

19 2.3 Mérlegen a megújuló energiaforrások 1. sz. táblázat: A megújuló energiák összehasonlítása, Forrás: kekenergia.hu, energiaklub.hu Felhasználás Biomassza / Biogáz Szélenergia Geotermikus energia Napenergia Vízenergia V I L L A M O S E N. H ő T E R M E L É S Ü Z E M A N Y A G x x x x x x x x x Magyarországi adottságok Kedvező mezőgazdasági adottságok, kevés energiaerdő Észak-Nyugat Magyarországon kedvező, egyébként kevésbé Kiváló adottságok különösen az Alföldön és a Duna-Tisza Közén Kedvező adottságok: napsütéses órák száma évente óra/év Kedvezőtlen vízrajzi helyzet Rendelkezésre állás Időszakos, a mezőgazdasá gi termeléstől függ Bármikor Időjárásfüggő Vízrajzfüggő, területfüggő Beruházás Feldolgozó üzem, üzemeltetési egységek Földterület igénybe vétele (bérleti díj), építés és hálózati integrálás Beépítés (viszonylag magas költségek) Beépítés (magas költségek) Erőmű építés, hálózati integrálás (rendkívül magas tőkeigényű) Megtérül és n.a. 7-8 év Indőjárásfüggő Villamosenergia 5-8 év Hőtermelés 2 év Fotovillamos alkalmazás év Termikus napenergia 6 év 8-15 év Felhasználás akadályai Az élelmiszertermelés rovására mehet Problémás integrálni a centralizált villamos-energia hálózatba Viszonylag magas tőkeigényű Költséges beépítés, hosszú távú megtérülés Kedvezőtlen adottságok, természetvédelmi problémák A megújuló energiaforrások hasznosíthatóságát több tényező befolyásolja. A helyi természeti adottságok jelentős mértékben hatnak az egyes országok különböző megújuló energetikai potenciáljaira. Nem mindegy a természeti adottságok mennyisége, úgy mint a napsugárzás intenzitása, a napos órák száma évente, a szélviszonyok, a vízkészletek mennyisége és azok energetikai tulajdonságai, a geotermikus energiakészlet, a földterület jellemzői, a talaj és kőzetminőség, a fosszilis tüzelőanyag-ellátottság vagy a nukleáris energiatermelés lehetőségei. 19

20 A gazdasági környezet is jelentős befolyásoló tényező a megújulók hasznosítása esetén. A fosszilis energiahordozók (földgáz, olaj és szén) árviszonyai, a nukleáris fűtőanyag ára és az energiatermelés egyéb költségei jelentős mértékben határozzák meg a keresletet a megújulók irányában csakúgy mint az állami támogatás mértéke és a kormányzati adópolitikák alkalmazása. A következő egység a befolyásolási tényezők szempontjából a politikai környezet, melyben jelentős hatással bírnak a nemzetközi és állami szintű programok, célkitűzések, stratégiák, támogatások és szabályozási intézkedések. Egy másik jelentős terület a technológiai tényezők hatásai, melyek az adott régió vagy ország technikai felkészültségét és támogatását jelenti. Ez alatt a technológiai növekedés szintjét, a támogatási szinteket és a kapacitás mértékét értjük. A legátfogóbb tényező pedig a társadalmi környezet. Az, hogy mennyire tudatosan tudjuk és akarjuk irányítnai a körülöttünk lévő világot, milyen igényszinttel és ismeretekkel rendelkezünk a fejlődés lehetőségeinek terén (H. Scheer, 1998). A felsorolt tényezők által jellemzett viszonyok az egyes tagországokban eltérőek, és így a hasznosíthatóság feltételei is eltérnek. Itt jelenik meg a regionális politika hatékony működésének kérdése. A támogatások diverzifikálását nem magas szinten kell végezni, hanem különböző potenciájú régiókra lebontva a regionális politika részeként kell értelmezni. Például Magyarország hiába kap egy nagyobb keretösszeget Európai Uniós támogatásként a vízerőmű-építésekre, nyílvánvaló, hogy hazánk természeti adottságaiból adódóan nem a leghatékonyabb energiaképzési módot támogatnák. A források felhasználása biztosan megtörténne, csak valószínűleg az előállítható energia volumene nem lenne kedvezően értékarányos a ráfordítási költségekkel. Az Európai Unió erre vonatkozó hosszú távú Megújuló Energia Útiterve alapján,mindentagállamnak el kell készíteni a saját nemzeti megújuló energiastratégiáját, valamint ennek megvalósítását célzó cselekvésitervét. 20

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Megújuló energiaforrás hasznosítási elvárások

Megújuló energiaforrás hasznosítási elvárások Megújuló energiaforrás hasznosítási elvárások Bohoczky Ferenc okl. gépészmérnök, okl. gazdasági mérnök MTA Megújuló energiák albizottság tagja Európai Uniós elvárások Az energia ellátás biztonságának megteremtése

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben

Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Energia-másképp konferencia 2009. április 2. Dióssy László Környezetvédelmi

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben