A komlói andezitterület újabb vizsgálata
|
|
- Borbála Feketené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A N N A L E S H I S T O R I C O - N A T U R A L E S MUSEI N A T I O N A L I S H U N G A R I C I Tomus V I I I. Series nova 1957 A komlói andezitterület újabb vizsgálata í r t a : f H E R R M A N N M A R G I T, Budapest A Mecsekhegység és környékének újabb térképezésével kapcsolatban szükségessé vált a Komló környéki andezitterület újrafeldolgozása. Az Állami Földtani Intézet megbízásából 1955-ben bejártam a területet és a gyűjtött kó'zetanyag vizsgálati eredményeit közlöm az alábbiakban. A területre vonatkozó földtani vizsgálatok összefoglaló átnézetét V a d á s z E.: A Mecsekhegység c. munkájában 1935-ben ismertette (1). A komlói andezit kőzettani leírását M a u r i t z B. alapvető munkája tartalmazza (7). Az andezit különleges bentonitosodásával T o k o d y L. foglalkozott részletesen (9). A komlói andezitterület földtani viszonyait V a d á s z E., N o s z k y J. és B a l o g h K. legújabb megállapításai alapján az alábbiakban foglalhatom össze : A Mecsekhegységben mely V a d á s z E. szerint a Magyar Középhegységtől fejlődéstörténetileg is különálló tektonikai egység : a helvét riolit-dacit feltörést követőleg a helvéti és tortonai emeletek határán élesen elhatároltan és elszigetelten Komlón granodioritos magma kiömléséből amfibolandezit mutatkozik." (6) A komlói amfibolandezit az alsóhelvéti kongériás édesvízi homokkő fölött ékelődik be mintegy 8 k m hosszú és 2 k m szélességű tömegben. Meglevő hasadékba benyomult egyszeri felnyomulású (monogen) köz ponti vulkán lehetett." (6). N o s z k y J. szerint a komlói a n d e z i t k i t ö r é s : a tortoniai emelet legelején t ö r t é n t. " (2). A tortoniai emeletnek az andezitkitöréssel való kezdését az indokolja, hogy az andezitfölötti rétegek fejló'désileg egységes, édes és sekélyvizi képződ ményekkel kezdődő s a transzgresszió folyamán egyre mélyülő vízben ülepedett csoportot jelentenek." (2). Komló környékén a zobáki tortoniai tengeröböl keskeny csatornával függött össze a Mecsek D K - i oldalán jól ismert tortoniai tengerággal. Az összekötő csatorna mentén erősebb erózió következtében az egyébként nagyobb elterjedésű andezit- és fonolit-takaró lazább részei elpusztultak." (2). N o s z k y szerint a tortoniai alapkonglomerátum az andezitre transzgredál." B a l o g h K. szerint :,,az andezit valószínűleg vízalatti réteg^ vulkánképződmény. Kitörése a felső mediterrán édesvízi medence kialakulásának kezdetére" eshetik. Ezt valószínűsíti, hogy az andezit többnyire közvetlenül a mezozoosz rétegeken fekszik."... S az édesvízi felsőmediterránból hiányzik az andezitkavics, ami szinte kizárja az andezitnek korábbi időben szárazföldön történt kiömlését." (8). Az andezitkitörcs középpontja B a l o g h K. szerint az andezitbánya táján sejthető. * A komlói andezitterületen mintegy 40 helyről gyűjtött kőzetminta helyét a B a l o g h K. I m r e h L. által készített 5000-es méretű kéziratos térképen t ű n t e t t e m fel. ( L d. 1. térképmellékletet!). Ezenkívül átnéztem L á d a Á r p á d geologustechnikus által részletesen begyűjtött anyagot, mely a Kossuth aknától a Kossuth-akna gépháza felé húzódó hirdi iparvasút melletti feltárásokból való. Átnéztem továbbá a komlói andezitterületen végzett mélyfúrások adatait is, amelynek betekintéséért W e i n G y ö r g y főgeológusnak hálás köszönettel tartozom. Ezeknek az adatoknak birtokában elkészíthettem a 2-ik ábrát, amely a mélyfúrások szerint az andezitnek a mélyben való elterjedéséről ad felvilágosítást. (2. ábra). Öt mélyfúrásnak az Állami Földtani Intézettől kapott andezitvékonycsiszolatait részletesen is átvizsgáltam. A kb 8 km hosszú és 2 km széles andezitterület kőzetanyaga sötétszürke, szürke, zöldesszürke, vörös, rózsaszín és fehér andezitből áll. Ezeket a változatokat nem lehet terület
2 szerint élesen elkülöníteni, mert a terület majdnem minden részén előfordulnak és az egyes színváltozatok egymástól sokszor néhány méter távolságban is váltakoznak. Ez jól látható a nagyobb feltárásoknál, így elsősorban a nagy andczitkőfejtőnél, ahol ugyanazon szintekben is vannak különbözj színváltozatok, továbbá a III. akna és a Kossuth akna között, a 1. ábra hirdi iparvasút melletti új feltárásokban, valamint a III. aknától a Bétaakna felé vezető úton az út melletti feltárásoknál is. Ennek a színeződésnek az okai amint ez a mikroszkópi vizsgálatokból is kiderült részben posztvulkáni utóhatások következménye. Részletesebb vizsgálatok elvégzésére és megfontolásokra késztetett az andezit vörös színeződésének kérdése. Már a vulkáni utóhatások ideje előtt keletkezhetett a vörös" andezit, ezt a feltevést alátámaszthatja az a körülmény, hogy vannak vörös andezitek, amelyekben nincs poszt-
3 vulkáni zöld"-kovásodás (ld. részletesebben a mikroszkópi leírásoknál]) és vannak posztvulkáni hatásra rózsaszínűvé vált, azaz meghalványodott vörös andezitek is. Ezek a színváltozatok nemcsak a felszíni feltárásokban mutatkoznak, hanem a mélyfúrások kőzetmintáiban is. (ld. 2. ábra). A mélyfúrási adatok az andezit mélységi kiterjedésére világítanak rá. Az ezekből adódó mélységi adatokból szerkesztett rétegvonalas vázlat szerint (ld. 2. ábra): az izohipszák _ isôrosandezit ', zoldopàlosandezit _ normál' andezit 1 I üledékes kőzet fúrás kezdene O L 2. ábra a 25. sz. fúrás, illetőleg a nagy kőfejtő felé szűkülnek. Feltehető, hogy az andezit zöme legmélyebben a K. 25. sz. fúrás körül lehet, tehát a nagy kőfejtő közvetlen közelében, a nagy kőfejtőtől kissé délre. A K. 31., K. 89. és K- 22. sz. fúrások szerint az andezit közvetlenül a liász kőszénre, illetőleg a szénpalára települ. Külszíni észleléseket végeztünk az andezit kó'zetréseire vonatkozóan. A litoklázisméréseknél Mészáros Lászlóné működött közre : 1. a III. akna gépháza mögötti nagy feltárásnál; 2. a III. aknától a Béta-akna felé vezető út melletti feltárásoknál; 3. az andezitkibukkanás legdélibb részében ; 4. a hirdi kisvasút (Hird felől homokot szállító kisvasút) melletti feltárásoknál ; 5. a nagyobb kőfejtőben. A mérések eredményeiből csak a legjellemzőbb, az állandóan ismétlődő, azaz a főlitoklázisokat vettük figyelembe, melyekből litoklázisrendszerrc lehet következtetni. A fő-litoklázisokat kördiagrammra vittem fel (ld. 3. ábra). A főlitoklázisirányok tehát : c dőléssel, , c dőléssel, 3 Természettudományi Múzeum Évkönyve
4 Lifoklàzts mérések 10' ezekre merőleges irány : , os dőléssel ; kevésbé gyakoribb litoklázisirányok : , 26 3Ü -os dőléssel ; erre merőleges litoklázisirány : , os dőléssel. Amértlitoklázisirányokban bizonyos rendszer mutatkozik. Tehát a litoklázisok nem egyszerűen csak a magma kihűlésével és megmerevedésével kapcsolatosak, hanem későbbi tektonikai mozgások eredményei. A főbb litoklázisirányok megegyeznek az andezitterületet ábrázoló térképen (Id. 1. térkép) a déli területen feltűntetett vető irányával. Ezekből az irányokból lehet tehát a legerősebb tektonikai mozgásokat előidézőerők irányára következtetni. Kőzetmikroszkopos vizsgá- 3. ábra \atok : A komlói amfibolandezit petrográfiai leírását Ma u ritz B ban megjelent munkájában kimerítően adta. (7.) Feladatunk ezen a téren csak az lehetett, hogy az újabb feltárásokat is felkeresve, keressük az akkor feltárt helyeken előforduló típusoktól való eltérést vagy az azokkal való egyezést. A gyűjtött és megvizsgált anyagok mintahelyeit az 1. térképen számokkal megjelöltük. A következő helyről vettünk mintát : 1. Halastótól É-ra, kisvasútkanyartól 27 m-re K-re. 2. Halastótól ÉK-re levő andezitterület legmagasabb pontja. 3. A 2. ponttól 37 m-re K-re. 4. Halastótól ÉK-re levő munkástelep Ny-i sarkától 40 m-re ÉÉNy-ra. 5. Nagyandezitkőbánya, IV. szint. 6. Nagyandezitkőbánya, III. szint. 7. Nagyandezitkőbánya, II. szint. 8. Nagyandezitkőbánya, I. szint. 9. Nagyandezitkőbánya, 1. mélyszint. 10. Nagyandezitkőbánya, 2. mélyszint. 11. Szénárok"; a nagyobb andezitfolt kezdete ponttól ÉK-re 200 m-re a patak mentén a két horhos találkozásánál től ÉÉK-re 50 m-re a hegyoldalban. 14. A K. 23-as fúrástól É-ra 15 lépés. 15. A Halastótól D-re emelkedő Somostető"-n, a nagy horhos kanyarának K-i oldalán től É-ra a nagy horhos mentén (Kis Somostető") tól É-ra az andezithatár mentén. 18. Halastó felől mélyfúrók központja felé vezető erdei út menti kibukkanások egyike. 19. Mélyfúró központi teleppel szemben, a Somostető" É-i lejtőjén től 50 m-re, Ny felé. 21. Anna-aknától D-re eső tetőmagaslat Ny-i lejtője. 22. Anna-aknától D-re eső tetőmagaslat. 23. Anna-akna felé eső É-i lejtő. 24. A Kossuth-aknától a III. akna felé vezető út baloldalának kibukkanásaiból. 25. A III. aknától kb 150 m-re ÉNy felé től DK-re a III. akna felé vezető út elejéről. 27. A III. akna gépháza mögött nagy feltárás.
5 A Béta-akna felé vezető út jobboldali első feltárása, 160 m-re az útelágazástól. A 28-tól K-re 318 m-re levő jobboldali feltárás. A Béta-aknától ÉNy-ra a vasúti sin és a Béta-akna felé vezető út találkozása. A 30-tól ÉNy-ra 25 m-re a kisvasút mentén. A 31 -tőí DNy-ra 250 m-re a kisvasút mentén. A I I I. akna lakótelepétől a Béta-akna felé vezető út torkolata előtt kb 20 m-re. A hirdi kisvasút mentén a Kossuthakna felől az 1. feltárás. A hirdi kisvasút mentén a Kossuthakna felől a 2. feltárás. A I I I. akna felől a Kossuth akna felé vezető kisvasút mentén az 1. feltárás. Halpikkelyes agyag és andezit kontaktusa a 36-tól DNy-ra húzódó horhosban. A mikroszkópi vizsgálatok szerint az amfibolandezit különböző m i n t á i lényegileg nem t é r n e k el egymástól, mégis két, azaz h á r o m csoportba lehetne őket osztani : 1. piroxénes amfibolandezit, 2. amfibolandezit, a) típusos barna-amfibolos andezit, b) kifakult-amfibolos andezit. Ezeket az andeziteket ugyanazon m a g m a f e l n y o m u l á s különböző differen ciálódási t e r m é k e i n e k lehet tekinteni. 1. A piroxénes amfibolandezit és a kifakult-amfibolos andezitek lényegesen kisebb elterjedésűek, mint a bazaltos-amfibolandezitek. A piroxénes amfibolandezit a S z é n á r o k " táján levő andezitfoltok és a Halastótól D-re emelkedő Somostető magasabb pontjain 350 m 300 m tenger színtfeletti m a g a s s á g b a n figyelhető meg a horhosok feltárásaiban. É r d e k e s, hogy a Szénárok és az e m l í t e t t,, S o m o s t e t ő " k ö z ö t t elterülő nagy andezitkőfejtő kőzeteiben ilyen jelentősebb piroxénmennyiség nem t a l á l h a t ó. Minthogy a nagy andezitkőfejtő térszínileg alacsonyabb szinten van, mint a S z é n á r o k " és S o m o s t e t ő ", feltehető, hogy a Szénárok andezitfoltjai és a Somostető a n d e z i t t e r ü l e t e először összefüggött, de a piroxéndúsabb andezites rész a nagy kőfejtő t e r ü l e t é n erodálódott. A piroxénes amfibolandezit sötétebb vagy világosabb szürke t ö m ö t t k ő z e t. Vörös és zöld színváltozatot nem mutat. Holokristályosan porfiros s z ö v e t ű. Porfiros elegyrészei : földpát (plagioklász), augit (diopszidos augit), hipersztén, barna amíibol. (A kőzet részletes és tökéletes k ő z e t t a n i leírását l d. M a u r i t z B. m u n k á j á b a n ) (7.). A piroxént porfiros elegyrészként is t a r t a l m a z ó piroxénes amfibolandezit elterjedése szerint legfelső, felszínközeli megmerevedés, a magma kissé bázisosabb differenciálódási t e r m é k e. 2. Az amfibolandezit-változatok közül a kifakult-amfibolos andezit a r á n y lag kisebb t e r ü l e t e t foglal el. Csak a Halastótól D-re fekvő,,somostető"-től ( mely még piroxénes amfibolandezit ) K-re, az A n n a - a k n á t ó l D-re eső magas laton és környékén fordul elő. Erre a kifakult-amfibolos andezitre jellemző az amfibol erős opacitosodása : az amfibolkristályok kerületén keletkezett magnetitszemcsékből álló érckoszorú ; legtöbb esetben ezek a magnetitszemcsék a k e r ü l e t ről befelé haladva az egész amfibolkristályt magnetit-szemcsékkel k i t ö l t ö t t pszeudomorfózává alakítják á t. Ez az erős opacitosodással induló és ércpszeudomorfózás jelenség a komlói andezitömlés m á s o d i k " f o l y a m a t á n a k,,túl"-fejlődésére mutat. Első folyamatnak v e h e t j ü k pl. a piroxénes amfibolandezitek vagy egyes friss amfibolandezitek kitörését, hol a magma megmere vedésekor a típusos friss andezitszövet (holokristályosan porfiros, a földpátlécek trachitos elrendeződésével) keletkezik. A vasoxidveszteség jelentené i t t a 2.-ik
6 folyamatban az eredeti barna amfibolok e l h a l v á n y o d á s á t is. Elegyrészeit tekintve azonos a többi amfibolandezitekkel, melyeknek, jelenleg is helytálló petrográfiai leírását M a u r i t z B é l a a mecseki andezitekről szóló m u n k á j á b a n (7.) ismertette. A barna bazaltos amfibolandezit a komlói andezitvulkánosság t e r ü l e t é n uralkodó jellegű. Előfordulásai : a Halastótól É-ra levő kis a n d e z i t t e r ü l e t, a nagy kőfejtő és környéke, a hirdi k i s v a s ú t m e n t i feltárások, a I I I. akna g é p h á z a mögötti nagy feltárás, az a n d e z i t t e r ü l e t déli részén levő, a B é t a - a k n a felé vezető út menti feltárások, azaz az eddig ismert feltárások legnagyobb része. A Halastótól É-ra levő a n d e z i t t e r ü l e t e n a tetőn üde, t ö m ö t t, szürke ande zit jellemző : úgylátszik, hogy ezeket az andeziteket a komlói a n d e z i t v u l k á n o s ság k i a l a k u l á s á n a k csak az első folyamata érte ; holokristályosan porfiros szövetű, (a földpátlécek trachitos elrendeződésével), porfirosan barna amfibolokkal, s a v a n y ú b b plagioklászokkal és m a g n e t i t s z e m c s é k k e l. A nagy andezit kőfejtőhöz közelebb eső t e r ü l e t e n és a nagy kőfejtőben t a l á l h a t ó szürke és sötét szürke kőzetféleségek k ö z ö t t az amfibol m á r erősen opacitosodott. Ezt az erős opacitosodást nevezzük a komlói andezit kialakulása 2.-Ík f o l y a m a t á n a k. S z á d e c z k y K a r d o s s E l e m é r a k a d é m i k u s a komlói andezitek kőzetcsiszolatainak megtekintésekor az itteni különböző kőzetváltozatok kialakulására a következő gondolatokat vetette fel : N é g y időben e g y m á s r a következő folyamat k ü l ö n í t h e t ő el az andezitek kristályosodásában. 1. A magma zavartalan megmerevedésével keletkezett a friss andezit, részben piroxénes amfibolandezit. 2. Színes elegyrészek (amfibolok) opacitosodása főleg a s a v a n y ú k ő z e t b e n. Ez későbbi h a t á s o k r a érzékenyebbé teszi a kőzetet. 3. Oxidáció, bőséges hematit-, vasoxidképződéssel. Minthogy ezt a folya matot időben követi még az ascendens redukciós opálosodás, feltehetőnek látszik, hogy ez nem felszínen ment végbe. 4. R e d u k c i ó s á t a l a k u l á s, kovásodással. Ez az oxidációs á t a l a k u l á s h o z hasonló térbeli elterjedése m i a t t okozati összefüggésben á l l h a t a 3. folyamattal. A 3. folyamattal jellemezhető vörös vagy rózsaszín k ő z e t e k, melyek a nagy kőfejtőben, a hirdi kisvasút menti, a B é t a - a k n a felé vezető ú t menti feltárásokban s a I I I. akna g é p h á z a m ö g ö t t i feltárásokban is kibukkannak, vasoxidot, hematitot bőségesen tartalmaznak, ezek okozzák a kőzet vörös színét. A kémiai elemzések szerint is a vörös kőzet oxidációs foka j ó v a l nagyobb, mint a többi a n d e z i t é. ( L d. a kémiai elemzések t á b l á z a t á n a 4-ik elemzés a d a t a i t : oxidációs f o k : 34,4!) A 4-ik folyamat kőzetei m a k r o s z k ó p o s á n egészen kifakultak, h a l v á n y z ö l desek, egészen fehérek vagy rózsaszínűek. Ilyen k ő z e t t í p u s o k figyelhetők meg főleg a nagy kőfejtőben, l e g i n k á b b a IV. szinten, de az alábbi szinteken is, a Kossuthakna és I I I. akna közt h ú z ó d ó terület f e l t á r á s a i b a n. A I I I. gépház mögött és a komlói a n d e z i t t e r ü l e t déli részén érdekes ez a k ő z e t t í p u s nem t a l á l h a t ó meg az eddigi feltárásokban ; ezek az ú g y n e v e z e t t 4-ik folyamatban keletkezett kőzetrészek p o s z t v u k á n i k u s h a t á s r a keletkeztek, a kisebb-nagyobb erek, repedések m e n t é n kovás anyag r a k ó d o t t le az andezit közé. Ez a jelenség m á r makroszkóposán is megfigyelhető, az andezitet keresztül-kasul zöldopálos kitöltések j á r j á k á t. Mikroszkóp alatt is megfigyelhető ez a jelenség : az a n d e z i t s z ö v e t e t u g y a n í g y zöldopálos képződ m é n y e k t ö l t i k k i a hajszálerek m e n t é n. Ez az opálosodás, ez a redukció okozza a kőzetek e l h a l v á n y o d á s á t, halványzöld vagy fehéres színét és a m á r oxidált,
7 vasoxidos vörös andezit rózsaszínű elszíneződését. A mikroszkópi vizsgálatok is azt a látszatot keltik, hogy előbb alakult ki a úgynevezett vörös andezitrész s csak azután járták át a hematitos rácsoktól átszőtt részt az ezekben hajszálerekként húzódó opálos oldatok. Tehát a mikroszkópi megfigyelések szerint is a kovás redukció [a 4-ik a folyamat] későbbi, mint az oxidációs (3-ik) folyamat. A komlói andezitet tehát egyes helyeken főleg a vetők mentén a 2-ik folyamat [az opacitosodás] elősegítette, érzékennyé tette az oxidációs hatást kifejtő oldatok befogadására. A posztvulkánikus hatásra bekövetkezett kovás redukció [4-ik folyamat] pedig részben egyes már oxidált (vörös) andeziteken vagy csak a 2-ik fázison keresztülment kőzeteken érvényesült. A zöld-opálosodás is főleg a feltárt vetők mentén erősebb. 4. ábra Legjellemzőbben mutatkozik ez az elváltozás a hirdi kisvasút menti feltárásoknál. Itt a redukció az eredeti szürke vagy oxidálódott vörös andezitet nemcsak elszínteleníti, hanem meg is lazítja. A kőzettömeg repedései közé pedig utólagosan sokszor üledék rakódik le kövületekkel, kongériákkal és elporlott andezit amfiboljaival. Mindez tufa benyomását keltheti. De a mikroszkópi vizsgálat eredménye a tufa jelenlétét kizárja. Andezittufát egyetlenegy felszíni feltárásban sem találtam. A bentonitosodást, mely a komlói andezitterületen több helyen található, T o k o d^y L. részletesen ismertette. (9.)
8 A mélyfúrásokból csak a K. 24., K. 26, K.57. sz. fúrások andezitjeinek pár vékonycsiszolatát nézhettem át. Ugyanazok a jelenségek mutatkoztak, mint a felszínieknél. A K. 26. sz. fúrás (mely a,,szénárok" területén van) andezitjeiben porfirosan kivált piroxen is található, míg a többiek (K. 24, K. 57. sz. fúrásoké) barna amfibolos andezitek. A mélyfúrások andezitjeinek további mikroszkópi vizsgálata célszerűnek látszana a kristályosodási fok megállapítása végett, hogy a kitörési centrumra pontosabb következtetéseket lehessen levonni. NIQQII féle bázisértékek. tjigoli féle kofamolekulanormák 5. ábra Kőzetkémiai kiértékelések : A piroxénes amfibolandezit és barnaamfibolos andezit kémiai összetétele szerint (ld. táblázatot!) nem különbözik élesen. Si0 2 -tartalmuk alsó határa 52,65 %,míg a felső határ 61,29%, a megfelelő si-értékek 184,4-210,4. - A piroxénes amfibolandezitek (táblázatban számokkal jelöltek) a QLM háromszögben a Niggli féle bázis-értékek szerint az alsóbb mezőben foglalnak helyet, míg az amfibolandezitek (5., 8. sz.) a felsőbb mezőben, (ld. Niggli-féle háromszöget!). Az oxidálódott vörös amfibolandezit (4. sz.) elhelyezése az elváltozás következtében a piroxénandezitek közelébe kerül, de a katamolekulanormák QLM háromszögében már az amfibolandezitek közt foglal helyet. A komlói andezitek keletkezésének korát illetőleg Balogh Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy a hirdi iparvasút Kossuth-akna és III. sz. légakna közti szakaszának nyugati oldalán levő egyik horhos mélyén (Id. térképen a 37. sz. lelőhelyet!) olyan andezitkibukkanás található, mely a felette levő halpikkelyes anyagot kemény, csengő agyagpalává alakítja át ; ebben az agyagpalában ugyan (vékonycsiszolatát átnézve) kontakt ásványt nem találtam, de a kőzet szövete a kontakt kőzetre jellegzetes szaruszirtes-szövetet mutatja. Ezek szerint az andezitkitörés fiatalabb, mint a halpikkelyes agyag, azaz ha a halpikkelyes agyagot alsóhelvétnek vesszük, az andezitkitörés az alsóhelvétnél későbbi időben történt. Összefoglalás: 1. A mikroszkópi vizsgálatok és kémiai elemzések szerint a komlói andezitek lényegileg nem térnek el egymástól, több-kevesebb piroxéntartalmukat is tekintetbe véve. Ezeket az andeziteket egyazon magmafelnyomulás helyenként különbözően differenciált termékeinek lehet tekinteni.
9 2. Tufaszórást a felszíni előfordulásoknál az eddigi feltárások szerint nem lehetett megállapítani. 3. Az andezitnek makroszkóposán különböző színekben mutatkozó változatai közül a vörösek felszínközeli, oxidáció eredményei, a zöld, fehér és rózsaszínűre halványodottak pedig posztvulkánikus hatásra keletkezett kovás redukció következményei. 4. A komlói andezitfeltörés korára vonatkozólag érdekes adatot szolgáltat az andezitterület nyugati szélén talált, az andezitérintkezéssel megpörkölt alsóhelvét korú halpikkelyes" agyag ; eszerint az andezitfeltörés az alsóhelvétnél (ha a halpikkelyes" agyag alsóhelvét korú) fiatalabb. 5. A mélyfúrási adatok szerint az andezit legmélyebben a nagy kőfejtőtől kissé délebbre eső területen található : az andezittömeg zöme legmélyebben a K. 25. sz. fúrás körül lehet. A kitörés centrumára vonatkozó értékes adatokat szolgáltathatnának a mélyfúrások andezitanyagának pontos mikroszkópi vizsgálata, azaz a kristályosodási fok megállapítása. A táblázatokban és az ábrákban íellüntetett számozások magyarázata : 1. ábra. Somostető legmagasabb pontja, horhos-kanyar. (Piroxénes amfibolandezit). 2. ábra. K. 23. sz. fúrástól kissé délre. (Piroxénes amfibolandezit) 3. ábra. Szénárok piroxénes amfibolandezitje. 4. ábra. Vörös andezit ; nagy kőfejtő II. szintjéről. (Amfibolandezit) 5. ábra. Opacitosodott andezit (amfibolandezit) a nagy kőfejtő 2-ik, legmélyebb szintjéből. 6. ábra. Erősen opacitosodott amfibolandezit ; az Anna-aknától délre emelkedő magaslat tetőjéről. A Newer Examination of the Andezité Area of Komló By f M. HERMANN, Budapest Author establishes the following results in her paper : 1. On the basis of macroscopic examinations and chemical analyses, the andezites of Komló do not essentially differ from each other, even though their higher or lower pyrixene content be taken into consideration. These andezites may be considered as variously differentiated products of the same magmatic uprise. 2. Tufa dispersion could, on the basis of the barings up to now, not be established. 3. Of the macroscopically diverse color variations of andezité, the reds are the results of preponderantly near-surface, but not surface, oxidations, whilst those bleached to a green, white or pink tint are the after-effects of siliceous reduction proceeding from postvolcanic influences. 4. With regard to the age of the andezité uprise of Komló, an interesting datum is given by the Lower Helvetian fish-scale" material roasted by its contact with andezité, found on the western border, of the andezité area ; accordingly, the andezité uprise is younger than the Lower Helvetian one (if the fish-scale" material is of the Lower Helvetian). 5. On the basis of deep-boring data, the deepest lying andezité can be found somewhat souther to the big quarry ; the bulk of the andezité mass may be around boring No. K 25, at its biggest depth.
10 Niggli-féle normák Mintavétel helye si ti p al fm c a!k k mg c/fm Metszet qz oxidációs fok Magmaprovincia ,1 1,5 0,3 30,9 34,9 16,5 17,7 0,30 0,57 0,47 IV. + 16,9 43, ,6 1,9 1,0 30,7 34,1 17,1 18,1 0,31 0,51 0,50 IV. +32,2 5, ,8 2, ,7 36,7 13,1 15,5 0,28 0,61 0,36 III. +42,8 7, ,4 1,8 0,3 35,2 34,1 18,2 12,5 0,21 0,53 0,53 IV. +33,7 34,4 (!), granodioritos magma ,4 1,8 0,8 33,5 30,3 18,0 18,2 0,32 0,50 0,59 IV. +37,6 3, ,8 0,3 33,6 29,5 I 19,3 1 17,6 0,31 0,52 0,66 IV.! +39,6 3,27 Niggli-féle bázisértékek Mintavétel helye Kp Ne Cal c Cp Cs Fs Fa Fo Ru Q L M Q 71 V a 1. 9,5 21,5 11,8 0,9 0,4 4,3 24 8,9 0,5 39,8 42,8 16,4 39,8 0,2757 0,5563 0,0250 2, ,3 20,9 9,8 0,6 2,1-5, ,3 0,5 42,4 40,6 17,0 42,4 0,2450 0,5069 0,0000 2, ,1 18,8 7,8 5,5 1,4-4,4 1,5 9,5 0,5 43,5 39,2 17,3 43,5 0,2315 0,6169 0,0000 3, ,5 17,6 14,0 4,3 1,0-6,8 0,6 8,1 0,6 42,5 40,4 17,1 42,5 0,3878 0,5226 0,0000 2, ,5 20,4 10,8 1,1 1,«- 3,6 2,5 6,3 0,5 43,5 41,8 14,7 43,5 0,2654 0,5081 0,0000 3, ,2 20,5 13,3-0,5 0,9 3,6 2,5 6,4 0,5 42,6 43,0 14,4 42,6 0,3326 0,4776 0,0672 3,1151
11 Katamolekulanormák or ab an ap wo mt hy en ru 15,8 35,8 19,7 L = 71,3 0,9 0,5 4,3 3,2 11,9 0,5 M = 21,3 7,4 Q = 7,4 or ab an c ap wo mt hy en ru! 15,5 34,8 16,3 0,6 L = 67,2 2,1-5,1 2,7 9,7 0,5 M = 20,1 12,7 Q = 12,7 or ab an c ap wo mt hy en rti 11,8 31,3 13 5,5 L = 61,6 1,4-4,4 2 12,7 0,5 M - 21,0 17,4 Q - 17,4 or ab an c ap wo mt hy en ru 7,5 29,3 23,3 4,3 L = 64,4 1 6,8 0,8 10,8 0,6 M = 20,0 15,6 Q = 15,6 or ab an c ap wo mt hy en ur 15, ,1 L - 68,9 1,8-3,6 3,3 8,4 0,5 M = 17,6 13,5 Q - 13,5 or ab an c 15,3 34,2 22,2 - L = 71,7 ap wo mt hy en ru 0,5-3,6 3,3 8,5 0,5 M = 16,4 11,9 Q = 11,9
12 n J Mintavétel helye d 35 d * d < d Kémiai elemzések (Elemző : Nemesné 1. 59,14 0,65 0,25 16,54 4,4 1,91 0,05 4,20 4,86 2,64 ç o s o S o U o q z q! q i 1 + Varga Sarolta) 4,01 1,50 0,86 0,11 100,83 d z Megjegyzések 2. 60,16 0,75 0,67 15,34 4,73 1,61 0,05 3,37 4,68 2,55 3,80 1,16 1,69 100, ,09 0,80 0,78 16,73 4,03 1,13 0,06 4,26 3,48 1,90 3,28 1,77 4,05 0,04 100,40 friss, piroxénes amfibolandezitek 4. 52,65 0,68 0,22 17,09 5,68 0,33 0,05 3,43 4,85 1,16 2,92 7,33 3,62 0,08 100,09 Vörös andezit 5. 61,29 0,70 0,54 16,59 3,45 2,08 0,07 2,96 4,92 2,63 3,75 1,14 0,57 0,07 100,76 Opacitosodott 6. 60,15 0,70 0,20 16,85 3,29 2,01 0,07 3,00 5,30 2,53 3,70 1,32 1,25 0,12 100,50 Erősen opatocitosodott andezit Zavarickij-értékek Mintavétel helye m' s c B A N a c b s S a' f! t <p Q Osztály csoport ,81 4,75 13,98 68,46-39,41 51,72 8,87 69,89 0,80 25,62 6,55 3. oszt. 9. csop ,22 4,31 13,19 70,28 43,68 44,74 11,58 69,32 0,89 31,58 11,81 3. oszt. 9. csop ,30 4,38 16,30 69,02 25,11 29,00 46,32 72,60 1,02 21,65 13,06 3. oszt. 9. csop ,08 6,70 15,94 68,28 21,26 37,68 41,55-79,66 1,00 34,78 11,70 3. oszt. 10.csop ,32 5,12 11,21 71,35-45,68 45,68 8,64 68,54 0,88 27,16 12,94 3. oszt. 9. csop ,19 5,47 11,42 70,92-43,56 46,01 10,43 68,97 0,89 25,77 11,99 3. oszt. 9.csop.
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenFöldrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; Telefon: 381-2107 Fax: 381-2108 Szakmai beszámoló
RészletesebbenA KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
RészletesebbenTörökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le
Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenA M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e r a logiai vizsgálatai
ANNALES HISTORICO-NATURALES Tomus V I I I. MUSEI N A T I O N A L I S H U N G A R I C I Series nova 1957 A M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenMélységi magmás kızetek
Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
RészletesebbenA vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok
A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenCsódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze
Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Környezettan alapszak: 09.22., szombat Földrajz alapszak: 09.29., szombat Földtudomány alapszak: 10.06. szombat Aki nem a saját idejében megy, és még nem
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenPápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásványasszociációi
Pápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásványasszociációi írta : HERRMANN MARGIT, Budapest Pápa és Devecser környékén Strausz László megállapításai szerint (l)a felszíni pannóniai homokrétegek
RészletesebbenELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
RészletesebbenFöldrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán
Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert
RészletesebbenTanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. 11. 18. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 9.A Tanít: Domján
RészletesebbenMartonné Erdős Katalin
Egy szakmai életút eredményei és helyszínei A DÉLI-BÜKK KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK FELSZÍN- ÉS VÖLGYFEJLŐDÉSI PROBLÉMÁI Martonné Erdős Katalin Doktori értekezés Debrecen, 1972 (részlet) Debreceni Egyetem, Tájvédelmi
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Részletesebben2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi jelentése Barlangi feltáró
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
RészletesebbenKőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenJELENTÉS. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról. Készítette: Dr. Rózsa Péter
JELENTÉS Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról Készítette: Dr. Rózsa Péter Debrecen, 2010 Jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag
RészletesebbenExhalációs hem a tit az izbégi Kéki-hegyi kőfejtőkből
Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1971) 101 414-419 Exhalációs hem a tit az izbégi Kéki-hegyi kőfejtőkből Nagy Béla (4 ábrával, 2 táblázattal, 1 táblával) Néhány évvel ezelőtt HORVÁTH
Részletesebben12. elıadás MAGMÁS KİZETEK
12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)
RészletesebbenA NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA. Összefoglalás
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA Karátson Dávid 1, Csontos László 2, Harangi Szabolcs 3, Székely Balázs 4, Kovácsvölgyi Sándor 5 Összefoglalás Magyarország
RészletesebbenFöldtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben
Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Balla Zoltán Bevezetés Az Üveghutai-telephely kutatása során keletkezett
RészletesebbenPetrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig
Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Kiss Balázs Ábrák: Robin Gill Igneous rocks and processes Harangi Szabolcs oktatási segédanyagok, magmás kőzettan, geokémia, magmás petrogenezis
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenMelléklet BAZALT ANYAGÚ CSISZOLT KŐESZKÖZÖK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA (BALATONŐSZÖD - TEMETŐI DŰLŐ LELŐHELY)
Archeometriai Műhely 2011/1. Péterdi et al. melléklet 1 Melléklet BAZALT ANYAGÚ CSISZOLT KŐESZKÖZÖK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA (BALATONŐSZÖD - TEMETŐI DŰLŐ LELŐHELY) Appendix PETROGRAPHICAL AND
RészletesebbenMAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu 1. Terepi- és s kézipk zipéldány-kőzettan A legprimitívebb osztályoz lyozás: mélysm lységi (abissziks( abissziks, intruzív) magmás s kőzetek k
RészletesebbenA HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap
A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a
RészletesebbenŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
RészletesebbenA Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről
A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése 2012. évi kutatási tevékenységéről Készítette: Koltai Gabriella 3. éves doktoranduszhallgató Szeged 2013. Paleoklimatológiai
RészletesebbenA MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1
A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)
RészletesebbenA Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
RészletesebbenMáramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire.
IX. Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire. Gesell Sándor-tól. Máramaros-megyének legkiterjedtebb geologiai képződése a kárpáti homokkő, mely az egész
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenMIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
RészletesebbenA nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata
A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata Készítette: Grosch Mariann Környezettan B. Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. Konzulens: Szabó Zsuzsanna, Ph. D. hallgató TDK Budapest,
RészletesebbenÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége
ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:
RészletesebbenA recski kőzetváltozatok értékelése
A recski kőzetváltozatok értékelése Gálos Miklós BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, mgalos@freemail.hu Kárpáti László BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, karpati.laci@gmail.com ÖSSZEFOGLALÁS:
RészletesebbenMAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index
RészletesebbenElektromágneses sugárözönben élünk
Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,
RészletesebbenNógrád megye uránkutatása
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
Részletesebben1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása.
A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. 1. Magmás 2. Üledékes 3. Metamorft (átalakult) A kőzetképződés körfolyamata (Juhász Á. nyomán) KELETKEZÉS Forró kőzetolvadék
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenA FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA
A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA Müller Melinda és Berta Márton Környezettan BSc és Környezettudomány MSc hallgatók Témavezető: Szabó
RészletesebbenAz Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.
Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység
RészletesebbenRÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER
Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenTerületi statisztikai elemzések
Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenA Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig
A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív
RészletesebbenÓraterv Földrengések Görögországban Feladatlap
Bevezetés: Görögország mindig is a szeizmolóialag legaktívabb országok egyike volt, és most is Európa legaktívabb országa. Ezért a földrengések térbeli (földrajzi) eloszlásáról, méretéről és helyzetéről,
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8
Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.
RészletesebbenPÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165 9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti
RészletesebbenA beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton.
KÖZLEKEDÉS A tervezési terület a község keleti részén fekszik, az 5605 j. összekötõ út északi oldali teleksora fölött. Megközelítése az Árpád utcából nyíló földúton nehézkes lenne, ezért új, megfelelõ
RészletesebbenA feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható!
z írásbeli vizsga I. része feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! 1. feladat Vulkán Utazási Iroda ajánlatából: Tegyen feledhetetlen túrákat gőzölgő, füstölgő vulkánokon, miközben az
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenDomoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés
Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Helyszín: Domoszló, Kisnána Időpont: 2012. 07.02-09. Résztvevők: T. Biró Katalin, Péterdi Bálint, Regenye Judit, Tóth Zoltán Henrik, Domoszló,
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenA TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...2 a. Patakmeder-ág...2
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenAz osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2
Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutató/elemző Jelentkezők, ek, alkalmassági vizsgák a számok tükrében Rövid írásunk a pedagógusképzésre és ek adatait, továbbá a vizsgával kapcsolatos
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET
M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenTERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK
foci:layout 1 4/15/11 10:39 AM Page 1 Szili István TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK témazáró feladatlapok 11 éves tanulóknak ajánlott Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 a ta nu ló ne ve 1 foci:layout 1 4/15/11
RészletesebbenPetőfibánya Község Építési Szabályzata
Petőfibánya Község Építési Szabályzata Petőfibánya Község Önkormányzatának 14/2005.(IX.20.) rendelete Petőfibánya Építési Szabályzata (PÉSZ) és Szabályozási Tervének megállapításáról Petőfibánya Község
Részletesebben