Megújuló energiaforrások. Napkollektorok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megújuló energiaforrások. Napkollektorok"

Átírás

1 Megújuló energiaforrások Napkollektorok Tanfolyami jegyzet 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 1 Magyarország energia helyzete... 4 A megújuló energiaforrások... 6 A fosszilis energiaforrások... 6 A megújuló energiaforrások... 7 A különleges energiaforrások A megújuló energiaforrások A napenergia A napenergia hasznosítása Közvetett hasznosítás Közvetlen hasznosítás Passzív hasznosítás Az aktív hasznosítás változatai A napkollektoros rendszerek A napkollektor A napkollektorok veszteségei A napkollektorok típusai Sík kollektorok Fekete abszorber sík kollektorok Szelektív abszorberes sík kollektorok Vákuumos, vákuumcsöves kollektorok A napkollektorok kinyerhetı energia, a mőködés hatásfoka A napkollektor típusok összehasonlítása A napkollektoros rendszerek fı részei A napkollektoros rendszerek körei Egykörös rendszer Kétkörös rendszer A napkollektoros rendszerek méretezésének fı lépései A méretezés fı lépései A napkollektoros rendszerek alkalmazási területei: A napkollektoros rendszerek elınyei A napkollektoros rendszerek hátrányai A napelemek A napelem mőködési elve A napelemes rendszerek mőködése a következı lehet Sziget üzemmód Hálózati üzemmód Napelemes rendszer fı részei Naperımővek, napkohók A napteknı A naptorony A naptányér A napkémény Napelemes erımővek Magyarország és a napenergia Összegzés... 51

3 Bevezetés 2004-ben a világ energiafelhasználása 448 Ej volt, ami a fıbb energiaforrások között az alábbiak szerint osztott meg, miközben a népesség 6.5 milliárd fıt tett ki. A világ energiafelhasználása 2005-ben megújuló energiaforrások 11% atomenergia 6% vízenergia 2% olaj 36% földgáz 21% szén 24% Ennek az energiamennyiségnek a 63 %-át fejlett világhoz tartozó országok népessége fogyasztotta el és használta fel. A prognózisok szerint 2030-ban ami már nincs olyan messze- az energiafelhasználás 683 EJ lesz, ez 52 %növekedés, s közben a Föld népessége akkorára 8.5 milliárd fıre növekszik. 1

4 A világ energiafelhasználása 2030-ban megújuló energiaforrások 12% atomenergia 5% vízenergia 2% olaj 34% földgáz 24% szén 23% Ugyancsak az a prognózis jelzi azt is, hogy a fejlett országok részesedése a világ energia felhasználásából 53 %-ra csökken erre az idıszakra. A felhasználás többi része 47%- a a fejlıdı, feltörekvı országokra fog jutni (India, Kína, Indonézia ). Ez a jövıkép összefügg azzal, hogy a ma fejlıdıknek, feltörekvınek nevezett országokban a népesség is, és a gazdasági fejlettség is növekszik, ami elkerülhetetlenül növeli a világ energiaigényét és vélt fogyasztását. A Hubbert elmélet szerint az olajcsúcsnak jelenleg lehetünk tanúi, részvevıi, ezért az olaj részesedése fokozatosan, lassan, de csökken. Colin Campbell tézisei szerint a gázcsúcs még hátra van, ezért az olaj csökkenı részesedét a gáz még vagy évig képes lesz kompenzálni, így a fosszilis energiahordozók szerepe, ha kis arányeltolódással is, de továbbra is meghatározó lesz. Mellettük azonban lassú tempóban növekedni fog a megújuló energiaforrások szerepe és részesedése, mert a következı évtizedben beköszönt az energia paradigma váltásának a korszaka. Ez a korszakváltás hasonló lesz, mint a szénkorszak megjelenése az 1700-as évek végén, az olajkorszak megjelenése az as évek végén, s a gázkorszak megjelenése a múlt század közepén ezek az energiahordozók néhány évtized alatt alapjaiban változtatták meg az akkori világ termelési és fogyasztási folyamatait (vasút, hajózás, feldolgozóipar, lakossági fogyasztás), gazdasági és társadalmi struktúráját. A gáz az utolsó ebben a nagy hármas fosszilis egységben, de már ennek is látszik a vége. A helyükre 2

5 új energiaforrások lépnek, s ez vetíti elıre a következı korszakot. Azonban ezek az energiaforrások nem alkotnak annyira markáns és egyértelmő, homogén felhasználási lehetıséget, mint elıdeik, idıben, térben, decentralizáltan jelentkeznek, ezért az átmenet a korszakváltás során hosszabb, változatosabb és bonyolultabb lesz. Sok helyen fogja még magát tartani az olaj, a gáz, mikor már máshol már teret nyernek a naperımővek, a szélfarmok, a geotermikus energiaforrások. A jövı energiatermelését és felhasználását a mainál nagyobb fokú decentralizáció és önellátás fogja jellemezni, a ma általános erımő uralom, túlsúly lazább lesz, csökkenni fog. Természetesen az energiahelyzet alakulását sok tényezı befolyásolja, köztük a technológia, piac, s nem utolsósorban a politika. Az árak, az ellátás biztonsága, a fejlesztés lehetıségei, az egyes államok szerepvállalásai döntik el, hogy kik lesznek e folyamat haszonélvezıi, vagy kárvallottjai. 3

6 Magyarország energia helyzete Magyarország évi globális energiamérlege a következı volt: Termelés (TJ) Import (TJ) (62,1 %) Export (TJ) Felhasználás (TJ) Az ország energiahelyzetérıl szólva említést kell tenni az importfüggıségrıl. Magyarország a felhasznált energia mennyiségének 62 %-át importálja, lévén energiahordozókban szegény, nyitott gazdaságú ország vagyunk. A felhasznált TJ energiát a következı kategóriákba tartozó energiaforrások szolgáltatták: Földgáz 45 % Folyékony szénhidrogének 25 % Primer villamos energia 15 % Szén 10 % Megújuló energiaforrások 5 % A megújuló energiaforrások megoszlása energiahordozók szerint Tőzifa 47 % Egyéb biomassza 38 % Geotermikus energia 6 % Kommunális megújuló energiaforrások 4 % Bioüzemanyag, biogáz, szél, víz együttesen 5 % A megújuló energiaforrás kategóriában a hıenergia részesedése stagnáló, a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energiáé azonban növekszik (szélerımővek, fatüzeléses erımővek, motorhajtóanyagok alkalmazása). Magyarország és az Európai Unió közötti megállapodás alapján a megújuló energiaforrások részesedését növelni kell a hazai energiamixben. A cél 2020-ra elérni a 20 %-ot. Hogy ez mennyire lehetséges, az sok mindentıl függ, valószínő, hogy ebben a kérdésben még több célérték módosítás fog születni, de a 12 % elérése mindenképpen alapvetı elvárás az unió részérıl. 4

7 Az energiagazdálkodás területén nagy jelentısége van az energiapolitikának, amely Magyarországon a következı fı elemeket tartalmazza: ellátásbiztonság a legkisebb költség elve a gazdaságosság energiatakarékosság-hatékonyság megújuló energiák-környezetvédelem EU kooperáció, egyenrangú részvétel a liberalizált piacon, érdekérvényesítés A felhasznált energia megoszlása a felhasználó ágazatok szerint: Lakosság 37 % Ipar 23 % Szolgáltató szektor 19 % Közlekedés 18 % Mezıgazdaság 3 % Magyarország villamos energiatermelése 2000 és 2007 között 31 és 33 ezer GWh között változott évente. Az ország villamos energiafogyasztása ezt valamelyest meghaladta, ez 37 és 40 ezer GWh között változott. A különbséget az import-export szaldó biztosította, mely éves átlagban mintegy 11 ezer GWh exportot és mintegy 15 ezer GWh importot jelentett. A következı táblázat Magyarország villamos energia exportját és importját tartalmazza 2007-ben: Ország Export (GWh) Import (GWh) Szlovákia 9057 Ukrajna Románia Ausztria Szerbia 3430 Horvátország 6536 Összesen Energiahordozó Részarány (%) Atomenergia 38,7 Földgáz 34,5 Szén 19,5 Biomassza 5,4 Olaj 1,3 Vízenergia 0,6 Összesen 100,0 A magyar villamos erımő rendszer által felhasznált energiahordozók aránya 5

8 A megújuló energiaforrások Az emberiség ma három fajta energiaforrást használ. Ezek a - fosszilis energiaforrások, - a megújuló energiaforrások, - és a különleges energiaforrások A fosszilis energiaforrások A fosszilis energiaforrások a szén, a kıolaj és származékai, valamint a földgáz. Ezek jelentik ma a hagyományos energiai forrásokat, s felhasználásuk a teljes energiamixben eléri a %-ot. Energetikai tulajdonságaik, alkalmazásuk, felhasználásuk körülményei, szerepük, természettel való kapcsolataik miatt ez a csoport egyre több kritikának, támadásnak, van kitéve. A velük szemben megfogalmazott bírálatok, három fı irányba mutatnak: Kitermelésük az utóbbi évtizedekben olyan méreteket öltött, hogy komolyan szóba került a készletek várható kimerülése, s ennek kihatása a mai és holnapi társadalmak, gazdaságok energiafelhasználására. Ennek a feltételezésének van megalapozott geológiai eredete (Marion King Hubbert olajhozam csúcs elmélete), azonban tompítják azok a tények, hogy a kutatások és feltárások tovább folynak, s bár egyre nehezebb körülmények között, de újabb és újabb lelıhelyeket fedeznek fel. További létjogosultságot ad a fosszilis energiahordózóknak az a folyamat, hogy az olaj és vele együtt a többi fosszilis tüzelıanyag alapvetıen növekvı ára öntözı lehet olyan készletek kitermelésére is, amelyeket a korábban alacsonyabb olajár miatt nem hoztak a felszínre. A fosszilis energiahordózókat hasznosításuk során elégetik, s az égés eredményeként felszabaduló hıenergiával együtt üvegházhatású gázok keletkeznek ( fıként széndioxid) amelyek a légtérben jutva káros hatásokat okoznak, elsısorban az ózonréteg elvékonyodása, az általános felszín hımérsékletnövekedés, szélsıséges idıjárási változások, el sivatagosodás, tengerszint emelkedés, sarki jégtakaró összezsugorodás formájában. A fosszilis energiahordózók nagyütemő, koncentrált mérető kitermelése az érintett helyszíneken a földfelszín megbontásával, a környezet jelentıs átalakításával, rombolásával jár. Nagy területeken történik erdısítés, talajrétegek elbontása növényzet, 6

9 élıvilág veszélyetetése, a használt eszközök, mőtárgyak, a kitermelt hasznos energiahordózó és meddı szennyezi a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, a levegıt. E jelenségek mind együtt járnak az energiahordózók bányászatával. Az évtizedekig mőködı kitermelés hatására hegyek, hegyoldalak tőnnek el, erdık, növénykultúrák szőnnek meg, s a környék még a lelıhely kimerülése, a kitermelés megszüntetése után is csak évtizedek múlva képes valamennyire regenerálódni, de valójában már soha nem nyeri vissza eredeti állapotát. E fı indokok miatt az energiafogyasztó ember már régóta keresi azokat a lehetıségeket, amelyek a fosszilis energiahordozók szerepét jelentıségét, fontosságát képesek mérsékelni, s tudnak egyre inkább alternatívát kínálni velük szemben. Hosszú és kompromisszumokkal terhes idıszak ez, mely fokozatosan helyezi elıtérbe a más alapon energiát nyújtani képes forrásokat. A megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások olyan energia kinyerési alternatívák, amelyek nem az évmilliók alatt megkövesedett ásványokban égetéssel felszabadítható energiát kínálják, hanem ezek helyett a minket, embereket körülvevı természeti folyamatok és jelenségek energiatartalmát. Ezeket az energiatartalmakat más eszközökkel, módszerekkel lehet kinyerni, és kinyerésük során nem értelmezhetıek az olyan fogalmak, mint fogyás, csökkentés, mert a természet ciklikusan változó eseményei, folyamatai során a változások újra és újra rendelkezésünkre bocsátják azokat. E ciklusok tervszerő megcsapolása emberi léptékekben tulajdonképpen tényleg kimeríthetetlen energiaforrássá, energiavételezési lehetıséggé válhat. A fosszilis energiahordózókkal szembeni összevetés során megállapítható, hogy a megújuló energiaforrások: Éppen a megújuló jelzı jogos viselése miatt abban az értelemben nem fogynak el, ahogyan a fosszilis energiahordózók esetében erre lehet számítani. Egyes természeti eredető források közvetlen hasznosítása kiiktatja a tulajdon fogalmát is a folyamatból, így az érintett szél-, nap-, víz-, és földhıenergia természetes rendelkezésre állása a fizikai korlátok között biztos ellátást jelen. Nem képez stratégiai tulajdont, nem lehet a birtoklásával visszaélni, nem lehet fogyasztást korlátozni, embargó alá vonni, zsarolásra, politikai célok elérésére felhasználni. 7

10 Felhasználásuk, a belılük történı energiakinyerés során kivéve a biomasszákat- nincs szükség az égetésre, amely során üvegházhatású gázok keletkeznek és jutnak a légtérbe. A biomassza kategóriába tartózó energiahordozók ugyan égetés során hasznosulnak, de az így keletkezett széndioxid a globális légkör része, és nem növeli tovább annak CO 2 tartalmát. A megújuló energiaforrások a környezettel nagyobb szimbiózisban vannak, mint a fosszilis energiahordózók és azok kitermelési folyamatai. Bár a megújuló kinyeréséhez is speciális eszközök kellenek (szélerımővek, napkohók), s a vízerımővek egyikét alkotják a környezetet jelentıs mértékben átalakító mőtárgyaknak, a biomassza telepek és energiaültetvények is eltérnek a természet eredeti folyamataitól, ezek a beavatkozások aránytalanul kevesebb rombolást okoznak környezetükben, mint a fosszilis energiahordózók felhasználása. A megújuló energiaforrások önmagukban persze nem oldják meg a mai és a közeli jövıbeni- energiagondjainkat. A hagyományos fosszilis energiaforrások fent említett negatívumait Ugyan képesek részben kompenzálni, azonban leváltani rövid idın belül jelentıs mértékben a háttérben szorítani azokat még nem képesek. A megújulóknak is vannak még hátrányaik, koránt sem tökéletesek a következık miatt: - A megújuló energiaforrások sokkal nagyobb mértékben termeszt, vagy természeti folyamatfüggık, mint a fosszilisok, amelyek már évmilliókkal ezelıtt kiváltak a Föld bioszférából, annak folyamataiból. A napsütés, a szél, de a vízjárások is napszakonként, évszakonként, a földrajzi helyektıl függıen más más jellegőek, korlátozottan alkalmasak energia kinyerésre. Földünknek azokon az éghajlati övezeteiben, ahol van tél, a napenergia ott akkor a legkisebb intenzitású, amikor a legnagyobb szükség volna rá, s éjjel nem süt a nap a trópusokon sem. A szél is az egyik legszeszélyesebb meteorológiai jelenség, különösen kiszámíthatatlan a belsı szárazföldi vidéken. A biomassza termelése tenyészidık függvénye, ami legalább egy év a leggyorsabban növı fajták esetébe is. Ezek nem jellemzik a fosszilsokat, azok,,készen várják, hogy kitermeljék ıket a föld alól. A megújuló energiaforrások kinyeréséhez speciális eszközökre, technológiára van szükséges, ami ugyan már van, de napjainkba is folyamatosan fejlıdik, alakul. Ezek az eszközök, Technológiák drágák, részben az alkalmazott mőszaki tartalom, részben a beleinvesztált fejlesztési költségek miatt. A fosszilis energiahordozók kinyeréséhez szükséges technológiák 8

11 alapjai, továbbfejlesztett változatai már ki vannak dolgozva, ezen a téren már csak a finomítások, a járulékos környezeti fejlıdés (informatika, komputerizáció) hatásainak átvétele jelent nagyobb újdonságot. -A drága beruházási költségek miatt a megújuló energiaforrásokból nyert energia költsége nem versenyképes a fosszilisokkal, csak ha a piac természetes viszonyait némileg eltérítı támogatási rendszer kapcsolódik hozzájuk (támogatott beruházások, kedvezményes tarifa stb.) -A megújuló energiaforrások energiakoncentrációja elmarad a fosszilisokhoz képest. Talán a vízenergia és a biomassza képes versenyezni e téren, de ezek is csak megfelelı feltételek mellett. Vannak óriás vízerımővek több ezer MW teljesítménnyel, de ezek csak ott építhetık, ahol vannak nagy és bıviző folyók. A vízerımővek többségére ez sem jellemzı. A napenergia kinyerhetı mennyisége, a szélerımővek jelenleg még alacsony egységteljesítménye, a naperımővek és a geotermikus erımővek jelenlegi mőszaki teljesítménye még nem igazán szorongatja meg az olaj, gáz, vagy a szénlobby erımőveinek nagyságrendekkel nagyobb kapacitásait. Azt már említettük, hogy a megújuló energiaforrások természet, vagy természeti folyamatok ebbıl eredıen nem elhanyagolhatóan földrajzi helyfüggık. A fosszilis energiahordozók nem. Azok a kitermelés helyszínérıl a világ bármely más tájára elszállíthatók vasúton, hajón, csıvezetéken, így a kitermelés és a felhasználás helyszínei lehetnek távoli vidékek. Ugyanez nehezen oldható meg a megújulók esetében. A trópusi, vagy sivatagi nap és szélenergiából termelt áram, tárolása ma még nem, szállítása is csak korlátozott távolságokra és nagy költségek, valamint veszteségek mellett lehetséges ben a világ energia felhasználása 448 EJ volt, miközben a népesség száma 6,5 milliárd fıt tett ki. Ennek az energiamennyiségnek a 63%-át a fejlett világhoz tartozó országok népessége fogyasztotta el és használta fel. A prognózisok szerint 2030-ban ami már nincs olyan messze az energiafelhasználás 683 EJ lesz, s a Föld népessége akkorára 8,5 milliárd fıre növekszik. Ugyancsak ez a prognózis jelzi azt is, hogy a fejlett országok részesedése az energiafelhasználásból 53%-ra csökken erre az idıszakra. Mit jelent ez? Azt, hogy a világ mondjuk ki ıszintén szegényebbik felén a gazdasági fejlıdés hatására nı az energiaigény, és mindent meg is tesznek majd azért, hogy ezt az igényt kielégítsék. İk India, Kína, Indonézia, néhány afrikai ország is részesedni akar abból a jóból, kényelembıl, komfortból, 9

12 amit a magasabb szintő energiafelhasználás eredményez. Vagyis az energia globális értelemben lesz stratégiai érték, árucikk, úgy, ahogy most még csak az olaj, vagy a gáz. A világ jelenlegi energiamixe a következı: - olaj 36% - szén 24% - földgáz 21% - megújuló energiaforrások 11% - nukleáris energia 6% - vízenergia 2% A 2030-ra várható prognózis talán azért is, mert a dátum már tényleg nincs messze a következıket jelzi: - olaj 34% - szén 23% - földgáz 24 % - megújuló energiaforrások 12 % - nukleáris energia 5% - vízenergia 2% ÜHG kibocsátás-megtakarítás az EU elektromos-energia iparában (millió t CO2 eq) Forrás: kibocsátás-megtakarítás 2007-ben, az IEA, IAEA és WEC fosszilis kibocsátás-adataival számolva és az Eurostat erımő termelési adatai alapján 10

13 A két negyedszázaddal eltérı idıpontra vetített tény és prognózis a következıket jelzi: Ezalatt a 25 év alatt döntı szerkezetváltozás nem lesz, tehát továbbra is tart a 3 nagy fosszilis energiahordozó uralma. A szén, olaj, gáz együtt képviselt 81 %- ot 2004-ben, ugyanık fognak képviselni szintén 81 %-ot 2060-ban is. Köztük el fog indulni egy arányeltolódás a gáz javára, de a fosszilisok még tartják magukat. A fenti prognózis egy sajátos Mindezeket látni, érzékelni kell, amikor a megújuló energiaforrásokkal foglalkozunk. A jövıben a szerepük vitathatatlanul növekszik, de a fosszilis energia még sokáig vezetni fogja a felhasználást a fentiek miatt. A helyes válasz a kihívásokra az ésszerő együttmőködés. Mindenhol alkalmazni a megújuló energiaforrásokat, és kiváltani a fosszilisokat, ahol ennek a technikai, környezeti feltételei adottak, és mindenhol ésszerően, takarékoskodnia az energiával. A jövı energiapolitikájának a kulcsszavai: energiahatékonyság és a megújulók folyamatosan növekvı arányú alkalmazása. Igaz ez még akkor is, ha a fosszilis energiaforrások - Hubbert elméletének ismeretében is még sokáig vezetı szerepet fognak játszani az energetikában. A energiagazdálkodás paradigmaváltása kikerülhetetlen. A különleges energiaforrások A különleges energiaforrások kategóriájába egyetlen energiaforrás van besorolva, az atomenergia. Ez nem is fosszilis, nem is megújuló forrás, ezért egyik csoportba sem helyezhetı, de mivel részesedése egyáltalán nem hanyagolható el sem a világ, sem Magyarország energiagazdálkodásában, mindenképpen indokolt egy külön kategóriát biztosítani számára. Az atomenergia felhasználása körül idınként felmerülı viták, a társadalmi elfogadottság, vagy éppen elutasítás is oka ennek a lépésnek. Nem lehet elvitatni a benne rejlı elınyöket, ami a nagyarányú energiakoncentrációban, a tiszta, légszennyezés nélküli üzemben, s a beruházási költségek hatását kiszőrve az alacsony termelési költségekben van. Nyomasztó azonban az is, hogy az atomerımővek biztonsága az emberek számára különösen a csernobili katasztrófa óta nem megnyugtató, továbbá nem megoldott a kiégett főtıelemek, mint nukleáris hulladékok szintén megnyugtató módon való kezelése, elhelyezése sem. Aggódnak az atomerımővek ellenzıi azért is, hogy a nukleáris potenciál stratégiai fegyveré válhat, melyet nem csak energiatermelésre, hanem katonai célokra is fel lehet használni, ha az nem megfelelı kezekbe kerül. Jegyzetünkben az atomenergia felhasználásával nem foglalkozunk. 11

14 A megújuló energiaforrások A fenti alapkategorizálás szerint a hazai szakmai felfogás az alábbi energiaforrásokat tekinti megújulóknak: 1. A napenergia 2. A szélenergia 3. A vízenergia 4. A geotermikus energia 5. A biomassza A napenergia A napenergia a Napból sugárzás útján a Földre jutó energia. A Föld a világőrben kering a Nap Körül, s ennek a térnek a hımérséklete mindössze 3k, azaz -270 C. Mégis ez sugárzási Energia, amely áthatol ezen a hideg közegen a Föld felszínét átlagosan 290 k, azaz 17 C Hımérsékletre melegíti fel. Hatalmas energiáról van tehát szó, különösen, ha arra gondolunk, Hogy ez a sugárzó energiafolyam kb. 150 millió km távolság után éri el bolygónkat. A napsugarak látható fénysugarakból, és nem látható ultraviola (ultribolya), valamint infravörös sugarakból állnak. Az ultraviola sugarak hullámhossza kevesebb, mint 400nm, az infravöröseké pedig több mint 800 nm. A sugárzás kilenc százaléka a hısugarak tartományába esik. A nap felületének a számítások és a mérések szerint mintegy 6000 C a hımérséklet, és és kw/m közötti a sugárzás intenzitása (hıárama). A 150 millió km-rel távolabb lévı Földre ennek Már csak egy töredéke jut, ám ez az energiamennyiség még mindig jelentıs nagyságú. Összehasonlító számítások szerint a napsugárzásból a Földre jutó éves energiamennyiség Mintegy ezerszerese annak, amit a világ felhasznál. A napenergia mennyiségének jellemzésére legáltalánosabb elfogadott fizikai mennyiség a napállandó. Ennek értéke a Föld légkörének külsı peremén, a közepes Nap- Föld távolságára vonatkoztatva 1353W/m. Vagyis egységnyi felületre esı energiaáramról van szó. A napállandót mőholdakra telepített mőszerekkel mérik, értéke emiatt pontosnak tekinthetı, mindössze a napkitörések és napfolt tevékenységek miatt jellemzı rá kb. 1 %-os ingadozás. Ennek az energiának, amit a napállandó jellemez, csak egy kisebb hányada éri el a Föld 12

15 felszínét. Egy rész ( kb. 28 %-a) visszaverıdik a világőrbe, további 23%-a elnyelıdik, szóródik, így a Föld felszínére érkezéskor a sugárzási intenzitás már csak kb. 49%-a a napállandó értékének. De még ebbıl is van a földfelszínrıl visszaverıdés, ami 10% körüli érték. Így a napállandó ténylegesen hasznosítható hányada alatta marad az 50%-nak. Természetesen ezek a számok globális adatok, a Föld felszínén mért sugárzási intenzitás igen nagy eltéréseket mutat, ezt ugyanis számos tényezı befolyásolja, mint például: A földrajzi elhelyezkedés. A trópusokon, egyenlítı mentén viszonylag magas érték a jellemzı, itt a Nap magasan jár, nagy a beesési szög, s ha nincs felhı az égen, igen intenzív a sugárzás. Az egyenlítıtıl már távolabb kisebb a beesési szög, csökken a sugárzásból kivehetı energia mennyisége. A sarkkörök táján pedig az alacsony beesési szög miatt ez az energia mennyisége egészen csekély. Az évszakok változása. A föld felszínének különbözı pontjain idıben eltérı a sugárzás, mert eltérı évszakok vannak ott. A nyári jellemzıkkel bíró területek több, a téliek kevesebb energiát kapnak. A légkör felhıs állapota is jelentısen befolyásolja a sugárzási intenzitást. Felhıs, borús idıben a sugarak nagyobb része elnyelıdik a légkörben, kevesebb éri a felszínt. A levegı tisztasága is befolyásolja a sugárzási értéket. Szennyezett, terhelt légkörben a lebegı részecskék részben elnyelik, részben megtörik, az addig egységes sugárzást, ezzel gyengítve annak erejét. A szórt sugarak részben még begyőjthetık, de mindenképpen csökkentik az energiafolyam hatását. A levegı nedvességtartalma is elnyelı, szóró hatású, ezért a szárazföldi, kontinentális területeken a sugárzás erısebb, mint a tengerek felett, illetve a vízparti, nedvesebb klímájú vidéken. 13

16 A napsugárzás és a földi légkör elnyelı, visszaverı hatása Hivatkozás: A mérések eredménye azt mutatja, hogy ideális esetben ami meglehetısen nehezen reprezentálható- a földfelszínt elérı sugárzás legfeljebb 1000W/m 2. ez azonban csak egy elvi maximum. A sugárzás típusai A napenergia az alábbi sugárzási formában éri el a Föld felszínét és hasznosítható: Közvetlen sugárzás Ez a tényleges napenergia, amit egyszerően napsütésnek nevezünk. A föld felszínét elérı közvetlen napsugárzás. Közvetett, vagy szórt sugárzás A fentiekben már említettük, hogy a föld légkörébe lépı napsugarak egy része a levegıben lévı nedvességcseppek, por és egyéb szennyezések hatására eltér eredeti irányától és szétszóródik, sıt még többszörös reflexión keresztül mehet. Ez a szórt sugárzás, ami a légkörben és a felszín felett rendkívül változatos módon oszlik el. Erıssége kisebb, mint a közvetlen sugárzásé, de fıleg hıtechnikailag elég jól használhatók, vagyis ezek a szórt 14

17 sugarak is befoghatók. Sajátossága, hogy közvetlen sugárzással ellentétben a szórt sugárzásnak nincs határozott sugárzási irányuk, a tér minden pontjából érkezik, s még egy borús téli napon is eléri az 50W/m 2 -t. Teljes sugárzás A teljes sugárzás a követlen és a szórt sugárzás összessége, összege. Egy-egy terület energiamérlegének készítése során e két sugárzás összegével számolnak, ezért az a meteorológiai megfigyelések legfontosabb értékadatainak az egyike. A napenergia, a napsugárzás szempontjából értékes területek, vidékek jellemzésére két adatok használnak: az évi napsütéses órák számát, illetve a napsugárzás évi átlagos összegét. Az elızı jellemzı adat mértékegysége óra, vagy óra/év, a másodiké kwh/m 2, év. Az elsı azt mutatja meg, hogy az adott területen mennyi a napsütés, felhı nélküli idı egy év alatt órákban számolva, a második pedig azt, hogy az adott területre négyzetméterként a napsütésbıl mennyi energia érkezik szintén egy év alatt kwh-ban számolva. A napsugárzás intenzitása Európában. A térkép az Európára sugárzott éves napenergia mennyiségét mutatja területi elosztásban kwh-ban számolva egy négyzetméter területre számítva 15

18 A napsugárzás intenzitása Magyarországon A térkép azonos színő területei mutatják az évi globális napsugárzás energiamennyiségét Magyarországon kwh-ban egy négyzetméter területére vonatkoztatva A Nap sugárzása maximum 1000 W/m 2 jut a Föld felszínére. A napsugárzás intenzitása még változó idıjárás esetén is jelentıs mértékő. A napsütéses órák átlagos havi értékei Magyarországon Hivatkozás: A napenergia hasznosítás Magyarországon nagymértékben függ a napsütéses órák számától, amelyet földrajzi és éghajlati adottságok jelentısen befolyásolnak. Magyarországon a sokéves statisztikák alapján kw/m 2 -es napenergia mennyiséggel lehet számolni. Pl. Budapest déli részén kw/m 2 az évi napenergia mennyiség. 16

19 Déli tájolású, 45-os dılésszögő felületre érkezı globális napsugárzás havi alakulása. Hivatkozás: Napsugárzási térkép 17

20 A napenergia hasznosítása A napenergia hasznosításának fı lehetıségei Közvetett hasznosítás A napenergia minden földi életének, természeti folyamatnak az alapja. Ez mozgatja a vízciklust, a szélciklust, a növények fejlıdését, a napenergia raktározódik el az ásványokban, a foszilis energiahordozókban. Vagyis, amikor energiáról beszéltünk, akkor a napsugárzás különbözı hatásait, annak termékeit emlegetjük, Ezek mind a napenergia közvetett, másodlagos felhasználásait jelentik. Közvetlen hasznosítás A közvetlen hasznosítás a fentiekkel ellentétben a napenergiának valóban közvetlenül, direkt módon történı felhasználását jelenti. Azt, amikor ténylegesen az aktuális sugárzásban rejlı energia mennyiségét akarjuk elvenni, vagy megcsapolni magunknak valamilyen módon. A közvetlen hasznosítás további változatai Passzív hasznosítás Errıl akkor beszéltünk, amikor a napsugárzás körülményeit igyekszünk a magunk javára hasznosítani, de nem külön energianyerı eszközök alkalmazásával, hanem környezetünknek, épületeinknek a napsugárzás és az ebbıl eredı energia folyamatok természetéhez való illesztésével. Ez elsısorban építészeti kategória, az épületek tájolásával, árnyékolásával, ablakainak kialakításával, hıszigetelésével érhetı el. Ennek eredményeként az épületek, objektumok kevés energiát igényelnek az optimális hıegyensúlyuk fenntartásához, alacsony lesz A főtési, illetve hőtési igényük. Az ilyen épülteket nevezik passzív házaknak is. Aktívnak nevezzük a napenergia hasznosítását akkor, ha annak során a sugárzás minél nagyobb hányadát ki akarjuk nyerni és ennek érdekében erre a célra készített eszközöket és kidolgozott technológiákat alkalmazunk. 18

21 Az aktív hasznosítás változatai Fotovillamos eljárások Ezek során a napsugárzás energiájából közvetlenül villamos áramot termelünk. A nap sugárzásában lévı energiának villamos energiává alakításnak az eszközei a napelemek. A fotovillamos eljárások a napelemek alkalmazásának, fejlesztésének. Hıhasznosító eljárások A napsugárzás hıtartalmának begyőjtésére és minél nagyobb arányú kinyerésére kidolgozott eljárások. Két fı csoportjuk létezik, az alacsony hımérséklető és a magas hımérséklető technológiák. Alacsony hımérséklető eljárások (napkollektoros rendszerek) Ezek a napkollektorok alkalmazását jelentı technológiák. Ezen az úton viszonylag kis mennyiségő energia és annak viszonylag alacsony hımérsékleten történı kinyerésérıl van szó. Néhány tucat négyzetméter felülető napkollektor felülető rendszerek, melyek családi házak, nagyobb lakóépületek, irodák tetején vannak elhelyezve, s céljuk elsısorban meleg víz elıállítása vagy főtés kiegészítı rendszerként való üzemeltetése. Az alacsony hımérséklető jelzı itt kettıs jelentéső: egyrészt a kollektor hıközvetítı közegének a hımérsékletét jelenti, ez általában nem haladja meg a C-t. másrészt jelenti az alkalmazott főtési rendszerekben (padlófőtés, falfőtés, mennyezetfőtés ) az alacsony (30-45 C) hıközvetítı közeg alkalmazását. Magas hımérséklető eljárások (naperımővek, napkohók) Ezek olyan technológiák, ahol a napsugarak energiáját nagy menriyiségben, nagy arányban és koncentráltan igyekeznek speciális technológia segítségével kinyerni, s az így kinyert hıenergiát már nem főtésrásegítésre, melegvíz készítésre, hanem erımővi körülmények között gızfejlesztés útján villamos áram termelésre használni. Ezek az eszközök, és technológiák olyan teljesítményőek és mőszaki tartalmúak, és kiépítésőek, hogy itt már indokolt a nap erımő, napkohó elnevezés is. 19

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

Melegvíz nagyban: Faluház

Melegvíz nagyban: Faluház Használati melegvíz elıállítás napkollektoros rásegítéssel társasházak részére Urbancsok Attila Mőszaki igazgató A kiindulás: Távfőtéses panel épület Sorház pontház Sőrőn lakott környék lakótelep közepe

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

Hıszivattyús rendszerek:

Hıszivattyús rendszerek: Hıszivattyús rendszerek: kiválasztás, gazdaságosság Hıszivattyú mőködési elve Hıszivattyúk jósági foka (COP) COP (jósági fok) = Leadott energia A folyamat fenntartásához befektetett energia Hatékonyabb

Részletesebben

Nagy létesítmények használati melegvíz készítı napkollektoros rendszereinek kapcsolásai

Nagy létesítmények használati melegvíz készítı napkollektoros rendszereinek kapcsolásai Dr. Szánthó Zoltán egyetemi docens BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Nagy létesítmények használati melegvíz készítı napkollektoros rendszereinek kapcsolásai Napenergia-hasznosítás

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

A szabályozás lényege: integrált energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza

A szabályozás lényege: integrált energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza A szabályozás lényege: integrált energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza a főtés és a légtechnika termikus fogyasztását, a nyereségáramok hasznosított hányadát, a ventilátorok, szivattyúk energiafogyasztását,

Részletesebben

Direkt rendszerek. A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik.

Direkt rendszerek. A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik. Direkt rendszerek A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik. A példa épületek nem tisztán direkt rendszerek, de jól illusztrálnak néhány elve: hatékony zóna, tájolás, kerületterületarány,

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat)

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) - Az elektromos energia elınyei: - olcsón szállítható nagy távolságokra - egyszerre többen használhassák - könnyen átalakítható (hıvé,

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Napkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc

Napkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc Napkollektorok telepítése Előadó: Kardos Ferenc Napkollektor felhasználási területek Használati melegvíz-előállítás Fűtés-kiegészítés Medence fűtés Technológiai melegvíz-előállítása Napenergiahozam éves

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

Alsózsolca Város Önkormányzata Óvoda energiaellátásának korszerősítése napelemes, illetve napkollektoros rendszerek kiépítésével

Alsózsolca Város Önkormányzata Óvoda energiaellátásának korszerősítése napelemes, illetve napkollektoros rendszerek kiépítésével Alsózsolca Város Önkormányzata Óvoda energiaellátásának korszerősítése napelemes, illetve napkollektoros rendszerek kiépítésével Javaslatok Zsíros Sándorné Alsózsolca Város Polgármestere Készítette: Tıkés

Részletesebben

Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon. Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı

Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon. Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı Megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon Mészáros Géza Megújuló Energia Kompetencia Központ vezetı Tartalom A megújuló energiák fajtái Környezetvédelem és megújuló energiaforrások

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév 1. TÉMAKÖR Energetikai alapfogalmak 1.1. Az energiahordozó fogalma, a primer és szekunder energiahordozók definíciója. A megújuló és kimerülı primer

Részletesebben

Napenergia hasznosítás

Napenergia hasznosítás Fókusztéma - üzemeltetőknek Napenergia hasznosítás Szoláris potenciál (éves szoláris hozam) Fa Lignit Földgáz Tüzelőolaj A tájolás és a meredekség hatása az energiahozamra Tájolás (fok) Nyugat Kelet Délnyugat

Részletesebben

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783 30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Potenciális hibák, az ötlettıl a megvalósulásig (α ω) Elıadó: Kardos Ferenc

Potenciális hibák, az ötlettıl a megvalósulásig (α ω) Elıadó: Kardos Ferenc Potenciális hibák, az ötlettıl a megvalósulásig (α ω) Elıadó: Kardos Ferenc Napkollektor felhasználási területek Használati melegvíz-elıállítás Főtés-rásegítés Medence főtés Technológiai melegvíz-elıállítás

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

ÜDVÖZÖLJÜK A NAPKOLLEKTOR BEMUTATÓN!

ÜDVÖZÖLJÜK A NAPKOLLEKTOR BEMUTATÓN! ÜDVÖZÖLJÜK A NAPKOLLEKTOR BEMUTATÓN! Energiaracionlizálás Cégünk kezdettől fogva jelentős összegeket fordított kutatásra, új termékek és technológiák fejlesztésre. Legfontosabb kutatás-fejlesztési témánk:

Részletesebben

ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz

ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz Készült: 2009.03.02. "U-Pipe" vákuumcsöves napkollektor CPC tükörrel Az "U-Pipe" vákuumcsöves napkollektor jelenti a kollektorok fejlődésének

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETİSÉGEI MAGYARORSZÁGON HİSZIVATTYÚK SZEKUNDER OLDALI KIALAKÍTÁSA FELÜLETFŐTÉSSEL

MEGÚJULÓ ENERGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETİSÉGEI MAGYARORSZÁGON HİSZIVATTYÚK SZEKUNDER OLDALI KIALAKÍTÁSA FELÜLETFŐTÉSSEL HİSZIVATTYÚK SZEKUNDER OLDALI KIALAKÍTÁSA FELÜLETFŐTÉSSEL A Coefficient Of Performance teljesítményszám- röviden COP -jelölik a hıszivattyúk termikus hatásfokát. Kompresszoros hıszivattyúknál a COP a főtési

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

A napelem cellák vizsgálatának kutatási eredményei

A napelem cellák vizsgálatának kutatási eredményei A napelem cellák vizsgálatának kutatási eredményei 2008. december 17. szerda, 15:45 Az utóbbi évek folyamán elıtérbe került a megújuló energiaforrások használata. A vitathatatlan elınyök mellett megjelentek

Részletesebben

HERZ Teplomix. HERZ Armatúra Hungária Kft. Budapest, 1106 Keresztúri út 39-41. e-mail: office@herzarmatura.hu * www.herzarmatura.

HERZ Teplomix. HERZ Armatúra Hungária Kft. Budapest, 1106 Keresztúri út 39-41. e-mail: office@herzarmatura.hu * www.herzarmatura. HERZ Teplomix Termosztatikus háromjáratú szabályozószelep a kazán visszatérı ági hımérsékletének emeléséhez Normblatt 7766 2007. jan. kiadás Beépítési méretek, mm kvs (m3/h) kvs (m3/h) Rendelési szám Méret

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

Előadó: Fodor Zoltán MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat Elnöke email: Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. geowatt@geowatt.

Előadó: Fodor Zoltán MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat Elnöke email: Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. geowatt@geowatt. Előadó: Fodor Zoltán MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat Elnöke email: Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. geowatt@geowatt.hu A szonda és kollektor tervezésrıl általában Magyarországon

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Napelem vagy napkollektor? Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Napelem vagy napkollektor? Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Napelem vagy napkollektor? Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató SOKAN MÉG ÖSSZEKEVERIK 2 ŐKET Magazin címlap, 2012 Magazin ajánló, 2012 NAPKOLLEKTOROS RENDSZEREK 3 Napkollektoros

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr.

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr. MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Napsugárzás Mérlege Összesen: =100% napsugárzás =30% reflexió a világűrbe =2% ózon

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Napkollektoros pályázat 2012. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Napkollektoros pályázat 2012. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Napkollektoros pályázat 2012 Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató 10 ÉVE MEGÚJULUNK 2 2002 óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon is minél több ember számára legyen elérhető

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Napkollektoros rendszerek méretezése. Miért kell méretezni? Célunk: Megtalálni a hőtechnikai, valamint pénzügyigazdasági

Napkollektoros rendszerek méretezése. Miért kell méretezni? Célunk: Megtalálni a hőtechnikai, valamint pénzügyigazdasági . Számítógépes programok alkalmazása Orosz Imre ügyvezető Digisolar Kft. Fülöp István tervező Naplopó Kft. Miért kell méretezni? Célunk: Megtalálni a hőtechnikai, valamint pénzügyigazdasági jellemzők optimumát.

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Napkollektoros rendszerek:

Napkollektoros rendszerek: Napkollektoros rendszerek: alkalmazás, telepítés Napsugárzás intenzitása 1000 W /m2 Tiszta idı (akár télen is) Magasabb fekvés Fıleg direkt sugárzás 600-800 W /m2 Felhıs idı Direkt és szórt fény együtt

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKAT ALKALMAZÓ KÖZEL NULLA ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKAT ALKALMAZÓ KÖZEL NULLA ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKAT ALKALMAZÓ KÖZEL NULLA ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÉSZÜLT A BELÜGYMINISZTÉRIUM MEGBÍZÁSÁBÓL A DEBRECENI EGYETEM MŐSZAKI KAR ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

FŰTÉSTECHNIKA, NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS

FŰTÉSTECHNIKA, NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS 6209-11 FŰTÉSTECHNIKA, NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS Tartalomjegyzéke Jegyzet a következő szakképesítések tananyaga: 31 582 21 0010 31 02 Központifűtés - és gázhálózat-rendszerszerelő 54 582 06 0010 54 01 Épületgépész

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei Tóvári Péter Tartalom 1. Helyi adottságok 2. Mérnöki és mőszaki feltételek 3. Jogszabályi feltételek 4. Környezetvédelmi feltételek Helyi

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő. 31 582 09 0010 31 01 Energiahasznosító berendezés szerelője É 1/5

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő. 31 582 09 0010 31 01 Energiahasznosító berendezés szerelője É 1/5 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 85 MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat pályázaton való részvételre a KEOP-2011-4.9.0 konstrukcióhoz E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Premium VTN vákuumcsöves kollektor TERVEZÉSI SEGÉDLET

Premium VTN vákuumcsöves kollektor TERVEZÉSI SEGÉDLET Premium VTN vákuumcsöves kollektor TERVEZÉSI SEGÉDLET napkollektor felépítése Premium VTN napkollektor felépítése: A Premium VTN vákuumcsöves napkollektor felépítését tekintve a legmodernebb kategóriát

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum. Vákuumos napkollektor fejlesztése Szakdolgozat

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum. Vákuumos napkollektor fejlesztése Szakdolgozat Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Vákuumos napkollektor fejlesztése Szakdolgozat Készítette: Somogyi Dániel Környezettan alapszakos hallgató Témavezetı: Horváth

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

Olvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar:

Olvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar: Miért éri meg a megújuló energiával foglalkozni? 1. Pénztárcabarát energia Minden családnak, vállalkozásnak jól jönne egy kis plusz bevétel. A megújuló energiaforrásokkal jókora összeget lehet megspórolni

Részletesebben

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık Nyomásm smérés Nyomásm smérés Mőködési elv alapján Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık Alkalmazás szerint Manométerek Barométerek Vákuummérık Nyomásm smérés Mérési módszer

Részletesebben

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Környezetbarát energia, tiszta és fenntartható minőségű élet Az új jövő víziója? Igen! Az életet adó napsugárral - napkollektoraink

Részletesebben

Napelemes rendszerek teljes életciklus elemzése

Napelemes rendszerek teljes életciklus elemzése Napelemes rendszerek teljes életciklus elemzése Manek Enikı Környezettan BSc Témavezetı: Farkas Zénó Tudományos munkatárs ELTE escience Regionális Egyetemi Tudásközpont 1 Az elıadás tartalma Bevezetés

Részletesebben

HİSZIVATTYÚ RADIÁTOROS FŐTÉSHEZ*

HİSZIVATTYÚ RADIÁTOROS FŐTÉSHEZ* Fodor Zoltán - Komlós Ferenc HİSZIVATTYÚ RADIÁTOROS FŐTÉSHEZ* Pitvaros község Magyarország déli részén, Csongrád megyében, a Román határ közelében található 1400 lakossal. A település távlati fejlesztési

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK

TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK TÁVHİ VÁNDORGYŐLÉS 2009. szeptember 15-16. Debrecen TÁVFŐTÖTT LAKÓÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZÓI Kovács Zsolt szolgáltatási igazgató Debreceni Hıszolgáltató Zrt. Létesítmények energiafelhasználásával kapcsolatos

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN?

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? Molnár József Dr. egyetemi docens Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet e-mail: bgtmj@uni-miskolc.hu A magyarországi,

Részletesebben

A 40/2012. (VIII. 13.) BM 7/2006. (V. 24.) TNM

A 40/2012. (VIII. 13.) BM 7/2006. (V. 24.) TNM A belügyminiszter 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelete az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 107. szám

Részletesebben

Kültéri, nagy teljesítményő LED Fényforrások

Kültéri, nagy teljesítményő LED Fényforrások Kültéri, nagy teljesítményő LED Fényforrások 120W, 50W, 30W 1 A Bricks Bits Kft. kifejezetten kültéri, valamint kültéri fényforrások belsı téren való felhasználási területén nagy teljesítményő lámpatestek

Részletesebben

Biomassza alapú hıszolgáltatási mintaprojektek MÉGSZ - Megújuló energia szakmai nap - 2012. november 21.

Biomassza alapú hıszolgáltatási mintaprojektek MÉGSZ - Megújuló energia szakmai nap - 2012. november 21. Biomassza alapú hıszolgáltatási mintaprojektek MÉGSZ - Megújuló energia szakmai nap - 2012. november 21. Elıadó: Szalontai Gábor Nyugat-dunántúli hıszolgáltatási mintaprojekt Alkalmazott technológiák Esettanulmány:

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

ELMŐ-ÉMÁSZ-Panasonic promóciós program Gyakran ismételt kérdések

ELMŐ-ÉMÁSZ-Panasonic promóciós program Gyakran ismételt kérdések ELMŐ-ÉMÁSZ-Panasonic promóciós program Gyakran ismételt kérdések 1. Mi a hıszivattyú? A hıszivattyú egy olyan berendezés, amely a környezet energiáját hasznosítja azáltal, hogy elvonja az alacsony hımérséklető

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Betekintés a napelemek világába

Betekintés a napelemek világába Betekintés a napelemek világába (mőködés, fajták, alkalmazások) Nemcsics Ákos Óbudai Egyetem Tartalom Bevezetés energetikai problémák napenergia hasznosítás módjai Napelemrıl nem középiskolás fokon napelem

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

A napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak

A napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak A napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak Szakdolgozat témakörei 1. Nap, napsugárzás, napenergia Nap felépítése napsugárzás,

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Giga Selective síkkollektor TERVEZÉSI SEGÉDLET

Giga Selective síkkollektor TERVEZÉSI SEGÉDLET Giga Selective síkkollektor ERVEZÉSI SEGÉDLE ervezési segédlet síkkollektor felépítése Giga Selective síkkollektor felépítése: A Giga Selective síkkollektor abszorbere (a napkollektor sík hőelnyelő felülete),

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

A napenergia alapjai

A napenergia alapjai A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben