FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

Átírás

1 CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003 MVM TÁRSASÁGCSOPORT

2

3 3 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2003 FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

4 Tartalom Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek Rt. környezeti politikája A társaságcsoport Gazdasági eredmények Környezetvédelmi ráfordítások Primerenergia-hordozók Villamosenergia-termelés és hõszolgáltatás Hagyományos környezeti hatások Nukleáris környezetvédelem Átviteli hálózat a villamos energia szállítása Villamosenergia-kereskedelem Mérnökszolgálat az MVM Csoportban Az MVM Rt. emberi erõforrásai Az MVM Rt. környezetvédelmi, társadalmi szerepvállalása Környezetvédelmi együttmûködés az érdekelt felekkel Társadalmi szerepvállalás, szponzoráció Környezetközpontú irányítási rendszer

5 Köszöntõ PÁL LÁSZLÓ 3 Tisztelt Olvasó! VEZÉRIGAZGATÓ Ezúttal ötödik alkalommal számolunk be legfontosabb, a környezet védelmével kapcsolatos eredményeinkrõl, gazdasági tevékenységünkrõl és munkatársaink szociális biztonságával, társadalmi felelõsségvállalásunkkal kapcsolatos erõfeszítéseinkrõl. Munkánkat a hosszútávon sikeres gazdasági tevékenység, az érdekelt felekkel folytatott, kölcsönös elõnyökön alapuló együttmûködés, a természeti erõforrások kíméletes és takarékos használata vezérli. Ez vállalatcsoportunk felsõ vezetõire és beosztott dolgozóira egyaránt érvényes. Az Európai Unióhoz csatlakozván iparágunk, ezen belül az MVM Csoport, támaszkodva hagyományaira és eddigi kiemelkedõ eredményeire, biztonsággal megfelel a XXI. század, a fenntartható fejlõdés elvárásainak. A villamos energia termelése, szállítása és felhasználása során a környezetet jóllehet különbözõ mértékben óhatatlanul terheljük. Ugyanakkor környezeti politikánk szellemében mindent megteszünk azért, hogy üzleti érdekeink és a környezet védelmének képviselete között húzódó látszólagos ellentmondást feloldjuk, és összhangjukat megteremtsük. E mellett dolgozóink számára olyan munkakörülményeket és aktív pihenési feltételeket igyekszünk teremteni, amelyek segítenek teljesítményük javításában is. Munkatársaink szociális ellátottsága országos szinten is kiemelkedõ, az érdekképviseleti szervezetekkel kialakított kapcsolataink példamutatóak. A társaságcsoport környezeti teljesítményének magas színvonalát az MVM Rt.-én túlmenõen az ERBE Kft., a Paksi Atomerõmû Rt. és az Országos Villamostávvezeték Rt. ISO szabvány szerinti nemzetközi tanúsítása is igazolja. Jelentésünkben tevékenységünket, eredményeinket igyekeztünk számadatok, az idõbeli fejlõdés tükrében is bemutatni. A közölt információk, adatok megbízhatóságát független felülvizsgáló szervezet igazolta. Meggyõzõdésem, hogy jelen kiadvány hû képet ad az MVM és az általa vezetett társaságcsoport környezet iránti elkötelezettségérõl, a fenntartható fejlõdés érdekében tett erõfeszítéseirõl. A fenti gondolatok jegyében ajánlom megtisztelõ figyelmükbe az MVM társaságcsoport évi Fenntarthatósági Jelentését július FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

6 Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság európai színvonalú, piacorientált, nemzeti villamos társaság. Létesítményeire, több évtizedes tapasztalatára és szakember gárdájára támaszkodva vezetõ szerepet tölt be Magyarország energetikájában. Fõ célja ügyfelei és tulajdonosai elégedettségének kivívása és megtartása, biztonságos, jövedelmezõ és környezetbarát mûködésével.

7 A Magyar Villamos Mûvek Rt. környezeti politikája 5 A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó szereplõjeként mint alapvetõ értéket elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentõségét. Tevékenységének minden területén termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát átfogva kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja. Az MVM Rt. hatékony, a társaság mûködési és fejlesztési stratégiájával egybehangolt, döntési rendszerének szerves részét képezõ, a minõségügyi rendszerrel egybeépült környezetirányítási rendszert alakít ki és tart fenn. Környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítása érdekében vállalja, hogy: egyértelmûen meghatározza környezetvédelmi céljait és azokat integrálja a társaság stratégiai célkitûzéseibe; eleget tesz a jogszabályokban és más elõírásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, elébe megy a hazai és európai igényeknek; elõtérbe helyezi az energiatakarékosságra, a természeti erõforrások kihasználásának észszerûsítésére és a környezet terhelésének mérséklésére vonatkozó szempontokat; beruházásainak elõkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által megfelel a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak; rendszeres képzéssel és továbbképzéssel, a tapasztalatcsere-lehetõségek széleskörû biztosításával fokozza munkatársai szakmai felkészültségét, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés iránti elkötelezettségét; fokozott erõfeszítéseket tesz a korábban keletkezett talaj-, talajvíz és egyéb szennyezések felszámolására, a szennyezések jövõbeni elkerülésére; szoros kapcsolatot, párbeszédet tart fenn a szabályozó hatóságokkal, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint a további érdekelt felekkel; figyelemmel kíséri az európai környezetvédelmi szabályozás alakulását, részt vesz a hazai jogszabályok kialakításában; támogatja a tevékenységéhez kapcsolódó, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés céljait szolgáló kutatási és fejlesztési munkákat; környezetvédelmi tevékenységérõl, termékeinek és szolgáltatásainak a környezeti hatásairól tájékoztatja a közvéleményt. Az MVM Rt. vezetésének meggyõzõdése, hogy a környezeti politikában megfogalmazott célok teljesítésével a társaság hatékonyan járul hozzá környezetünk állapotának javulásához, a társaság gazdasági eredményességének fokozásához és nem utolsósorban jó hírnevének öregbítéséhez. Budapest, július FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

8 A társaságcsoport Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer 1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdaságilag is egységesítve a termelõket (erõmûveket), a szállítót és a rendszerirányítót, valamint az áramszolgáltatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben és azt követõen társaságokká alakították, egyes erõmûveket és az azokat kiszolgáló szénbányákat egybeolvasztották, és az új társaságokat kétszintû szervezetként a Magyar Villamos Mûvek Rt. irányította. Az 1995-ben végrehajtott privatizáció során magán-, illetve külföldi tulajdonba került az összes áramszolgáltató társaság és az erõmûvek többsége. Az iparág meghatározó társaságai közül állami tulajdonban maradt az MVM Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt., a Paksi Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. Az MVM Rt. (többségi) tulajdonában lévõ további társaságokkal ezek alkotják az MVM társaságcsoportot. A csoport tevékenysége átszövi és meghatározza Magyarország villamosenergia-iparát. Tevékenysége kiterjed a villamos energia termelésére, közüzemi és piaci kereskedelmére, az átvitelihálózat fejlesztésére és üzemeltetésére. A csoport fontos tagja a mérnökirodai szolgáltatásokat végzõ ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. és a központi logisztikai feladatokat ellátó Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (VILLKESZ). A magyar villamos energetika legjelentõsebb nemzeti tulajdonú cégcsoportja aktív résztvevõje a nemzetközi árampiacnak, és társult tagja a nyugat-európai villamosenergia-rendszernek, az UCTE-nek. Feladatát a Villamos Energia Törvény (VET), a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedélyek, szabályzatok és a kapcsolódó jogszabályok alapján látja el. Jelentésünkben törekedtünk a termelés, a környezetvédelem és a fenntarthatóság jellemzõit az energia életciklusához igazodva egységes keretben bemutatni, kezdve a vállalatcsoporton belüli primerenergia-termelés (szénbányászat) kiemelt adataival, a villamosenergia-termelés jellemzõivel, a szükséges részletességgel elemezve a környezeti hatásokat. A társaságcsoport gazdasági (üzleti) eredményeit összevontan tárgyaljuk, a társaság szervezeti felépítését, a szociális eredményeket, valamint a társadalmi szerepvállalásokat csak az MVM Rt. vonatkozásában mutatjuk be. A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság (MVM Rt.) Magyarország vezetõ energetikai nagyvállalata. Elsõdleges feladata, hogy egységes szerzõdéses rendszer keretében megvásárolja a villamos energiát az erõmûvektõl és az importforrásoktól, szállítsa azt a tulajdonában lévõ átvitelihálózaton, és értékesítse az áramszolgáltatók felé. Az MVM Rt. átviteli hálózata és közüzemi nagykereskedelmi tevékenysége révén összekötõ szerepet játszik az erõmûvek és az áramszolgáltató társaságok között. Az MVM Rt. pénzügyi befektetõként 25%-os tulajdont birtokol a legnagyobb hazai lignit-tüzelésû erõmûben, a Mátrai Erõmû Rt.-ben és a legnagyobb olaj- és gáztüzelésû erõmûben, a Dunamenti Erõmû Rt.-ben is. A társaság mûködését integrált minõség- és környezetirányítási rendszer keretében végzi, amely áthatja a társaság valamennyi folyamatát és tevékenységét. A Magyar Villamos Mûvek Rt. a minõség és a környezet iránti elkötelezettségét az ISO 9001, és 2001-ben az ISO környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével is kifejezte. Törekvései eredményességét az IQ-Net nemzetközi tanúsítványok is igazolják.

9 7 Az MVM Rt. szervezeti felépítése december 31. Magyarország atomerõmûvét a Paksi Atomerõmû Részvénytársaság (PA Rt.) üzemelteti, amelynek az MVM Rt. a fõ tulajdonosa. A Paksi Atomerõmû a kezdetektõl fogva kiemelt biztonsággal és megbízható stabilitással áll Magyarország fogyasztóinak rendelkezésére. Ellátási szerepe meghatározó, 2003-ban is az ismert üzemzavar és a II. sz. blokk április óta tartó üzemszünete ellenére az atomerõmû termelte a hazai erõmûvek közül a legtöbb villamos energiát. A Paksi Atomerõmû 2002-ben kapta meg az ISO rendszer szerinti környezetirányítási rendszerének tanúsítását. A környezetirányítási rendszer szabvány szerinti mûködését a novemberi felülvizsgálati audit is igazolta. A Vértesi Erõmû Rt. (VÉ Rt.) a magyar energiarendszer jelentõs képviselõje, mely ban integrált bánya-erõmû társaságként 373,4 MW összes beépített villamos teljesítményû erõmûegységekkel és az ehhez szükséges energetikai barnaszenet termelõ mélymûvelésû bányákkal rendelkezett. A társaságnak három erõmûve van, Oroszlányban, Bánhidán és Tatabányán. A hazai villamosenergia-igény közel 6%-át kielégítõ termelés mellett az erõmûvi telephelyek kapcsolt termeléssel ellátják Tatabánya, Oroszlány és Bokod távhõszolgáltatási igényét is. A társaság bányái adják a hazai barnaszéntermelés döntõ részét, jelentõsen függetlenítve az energiatermelést a világpiaci hatásoktól. FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

10 A társaságcsoport A Gázturbinás Erõmûveket Üzemeltetõ és Karbantartó Kft. (GTER Kft.) feladata az MVM Rt. tulajdonában lévõ Litéri, Lõrinci és Sajószögedi Erõmûvek üzemeltetése, üzemfelügyelete és a berendezések kezelése. A Miskolci Fûtõerõmû Kft. (MIFÜ Kft.) három telephelyen (Tatár utca, Bulgárföld, Diósgyõr) üzemeltet gázmotoros hõ- és villamos energiát kapcsoltan termelõ erõmûveket novemberében az MVM Rt. üzletrészt szerzett a Tatabányai Erõmû Kft.-ben. A társaság fõ tevékenysége Tatabánya város hõellátásának biztosítása. Az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit Rt.) az MVM Rt. tulajdonában lévõ hálózat távvezetékeinek és alállomásainak üzemeltetõje és karbantartója, valamint az alaphálózati felújítások, fejlesztések, beruházások fõ kivitelezõje. Mûködési területe az egész országra kiterjed. Az Ovit Rt. stratégiai üzletágai a hálózat üzemeltetése, a széleskörû villamosenergia-ipari létesítési és szolgáltatási tevékenység, valamint a speciális közúti szállítás. Az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. célja, hogy a versenypiacon vonzó ajánlatokat kínáljon a feljogosított fogyasztók részére. Ennek keretében komplex szolgáltatási csomagokat kínál, és villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez hazai és külföldi piacokon, valamint energiatõzsdéken. Saját mérlegköre van. Az MVM Adwest Marketing GmbH az MVM Rt. leányvállalata. Fõ tevékenysége a villamosenergia-kereskedelem, mûködési területe Ausztria és a rajta keresztül elérhetõ szabad piacok, valamint a Magyarországon át megvalósuló tranzit szállításokkal elérhetõ piacok.

11 Gazdasági eredmények 9 A társaságcsoport gazdasági tekintetben a konszolidációba teljes körûen bevont, a közös vezetésû, a társult és egyéb részesedési viszonyú vállalkozások együttese. A konszolidáció során figyelembe vettük, kiszûrtük a társaságok egymás közötti ügyleteinek hatását. A évi teljes konszolidációs kör az anyavállalaton kívül a Vértesi Erõmû Rt.-t (VÉ Rt.), a Paksi Atomerõmû Rt.-t (PA Rt.), az Ovit Rt.-t, valamint az MVM Rt ben létrehozott 100%-os leányvállalatát, az MVM Partner Rt.-t foglalta magában. A társaságcsoport a magyar villamosenergia-rendszeren belül meghatározó jelentõségû, miután: a PA Rt. a hazai villamosenergia-termelés 30-40%-át adja, a VÉ Rt. termelése 7-8%; az MVM Rt. tulajdonában van az átviteli hálózat, amellyel közremûködik a teljes hazai villamosenergia-forgalom lebonyolításában, nagykereskedelmi tevékenységével kiszolgálja a teljes hazai közüzemi fogyasztást. Az MVM Rt. mint anyavállalat és a társaságcsoport meghatározó tagja célja, hogy a liberalizálódó európai és hazai árampiacon az értéklánc (termelés, átvitel, kereskedelem) mindhárom elemében egyaránt versenyképes, többségi állami tulajdonú, tõzsdeképes és megfelelõ növekedési potenciállal rendelkezõ társaságcsoporttá váljon. Az anyavállalat éves szinten negatív árrése, a PA Rt. II. blokkjának üzemzavarából származó bevételkiesés és többletteher, valamint a VÉ Rt. által fizetett környezetvédelmi bírság és környezetterhelési díj miatt a társaságcsoport veszteséggel zárta a évet, amelyet csak kismértékben ellentételezett az Ovit Rt. és az MVM Partner Rt. nyeresége. Az MVM Rt.-nél a tárgyidõszak elején végrehajtott hatósági árrendezés negatív árrést hozott létre, amely terhet tovább növelt a korábbi években (fõleg a bázisidõszakban) felhalmozódott veszteség és kötelezettség-állomány. A gazdasági helyzet pozitív irányú változását eredményezte ugyanakkor a augusztusi árrendezés, amely javította a társaság kereskedelmi tevékenységét, jövedelmezõségét, a korábbi években felhalmozott terhekre azonban csak részben nyújtott fedezetet. Az õszi gázáremelés, valamint az év során kihirdetett, a villamos energia kötelezõ átvételérõl szóló rendeletbõl adódó többletkiadások a realizálható árrés mértékét csökkentették. A bázisidõszak 30 Mrd Ft-ot meghaladó veszteségéhez képest így is jelentõs javulás az 1,2 Mrd Ft összegû negatív eredmény, ugyanakkor tény, hogy a saját társasági és a társaságcsoporti stabilizációhoz még jelentõs pozíciójavulásra van szükség. A társaságcsoport második legjelentõsebb tagja, a PA Rt. 6,6 Mrd Ft veszteséget realizált. Az évközben bekövetkezett II. blokki üzemzavar rányomta bélyegét az egész év gazdasági tevékenységére. A leállás miatti bevételkiesés, az elhárítás többletköltségei jelentõs terheket okoztak nemcsak a társaságnál, hanem az anyavállalatnál is. A veszteséget mérsékelte az üzemzavari események után kapott kártérítés. FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

12 Gazdasági eredmények A VÉ Rt. 128 M Ft veszteséget könyvelt el, amely a tervezett értéknél jóval kisebb. Az év során meghirdetésre került a VÉ Rt. privatizációja, amely azonban a befektetõ szerzõdéstõl való elállása miatt meghiúsult. A piac értékítélete alapján azonban az anyavállalatnál szükségessé vált közel 6 Mrd Ft-os értékvesztés elszámolása. Az Ovit Rt. adózott nyeresége 323 M Ft. Az átviteli hálózatok bõvítésével és felújításával kapcsolatos beruházási és felújítási munkák rendben megvalósultak, az Ovit Rt. az MVM Rt.-vel kötött átviteli hálózatüzemeltetési szerzõdésében vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. Az MVM Partner Rt. tárgyévi adózott nyeresége M Ft. Beszerzési portfolióját további kedvezõ áramvásárlási szerzõdésekkel sikerült bõvíteni. A társaság széleskörû, aktív, tényleges üzletkötésre épülõ nagykereskedelmi kapcsolatokat épített ki számos belföldi piaci szereplõvel. Nagykereskedelmi ügyleteinek száma meghaladta a 630-at, amely jelentõsnek minõsíthetõ a piacra lépõ kereskedelmi társaságok körében. A társaságcsoport-szinten megjelenõ veszteség nem okozott likviditási zavarokat egyik társaságnál sem, a tervezett szinthez igazodóan megvalósultak az elõirányzott beruházások is. Az MVM Rt. a konszolidációba bevont befektetéseit tekintve megvalósította a évre meghatározott üzletpolitikai célkitûzéseket. A társaságcsoport gazdálkodásának hatékonysága, valamint jövedelmezõségi szintje javult. A hazai és nemzetközi villamosenergia-kereskedelemhez, valamint -ellátáshoz szükséges átviteli kapacitás megfelelõ üzembiztonsággal rendelkezésre állt, a szerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesültek. A nehéz gazdasági körülmények ellenére is kielégítõ gazdálkodási eredmények mellett a társaságok eleget tettek a mûködési engedélyükben meghatározott feladataiknak. A társaságok tulajdonosi struktúrája a tárgyidõszakban lényegesen nem változott. A társaságcsoport (az MVM Rt. és a teljes konszolidációs körbe tartozó leányvállalatai) jelenére és jövõjére a kormány által kidolgozott és bevezetett új energiapolitika és mûködési modell a meghatározó. Az MVM Rt. stratégiája ezt figyelembe véve határozza meg a társaság és leányvállalatai céljait, a szükséges változtatásokat. Tekintettel az 2003/54/EC direktívában megfogalmazott követelményekre, és az ellátás-biztonsági követelményekre figyelemmel, az MVM Rt. stratégiai céljai közül az egyik legjelentõsebb az átviteli és rendszerirányítói funkciók integrálása. Az alábbi táblázatok az Éves Beszámolónak megfelelõen számszerûen mutatják a társaságcsoportra vonatkozó összevont (konszolidált) gazdasági eredményeket. Az eredmény kimutatás és a mérleg fõbb adatait társaságonként is megadtuk.

13 Az MVM Csoport eredmény kimutatásának fõbb adatai Értékek: M Ft-ban Mérlegtételek MVM Rt. Paksi OVIT Rt. MVM Vértesi MVM Atom- Partner Rt. Erõmû Rt. Csoport erõmû Rt. (konszolidált) Száma Megnevezése I. Értékesítés nettó árbevétel II. Aktivált saját teljeljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegû ráfordítás V. Személyi jellegû ráfordítás VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye VIII. Pénzügyi mûvelet bevételei IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai B. Pénzügyi mûvelet eredmény C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás elõtti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség XII/A.Látens adó F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény Az MVM Csoport mérlegének fõbb adatai Értékek: M Ft-ban Mérlegtételek MVM Rt. Paksi OVIT Rt. MVM Vértesi MVM Atom- Partner Rt. Erõmû Rt. Csoport Erõmû Rt. (konszolidált) Száma Megnevezése A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív idõbeli elhatárolás Eszközök összesen D. Saját tõke I. Jegyzett tõke II. Jegyzett, de be nem fizetett tõke III. Tõketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény VIII. Leányvállakozások saját tõke vált IX. Konszolidáció miatti változások X. Külsõ tulajdonosok részesedése E. Céltartalékok F. Fizetési kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív idõbeli elhatárolások Források összesen FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

14 Környezetvédelmi ráfordítások A környezetvédelmi ráfordítások az egyes társaságok különféle tevékenységi tulajdonosi viszonyai, az üzemeltetett berendezések eltérõ kora, a jogszabályi elõírások különbözõsége miatt rendkívül szerteágazó képet mutatnak. Az üzemeltetéssel és a karbantartással összefüggõen felmerült, ún. folyó ráfordítások közül kiemelt szerepet játszanak a hulladék- és vízkezeléssel kapcsolatos költségek, amelyek közül fõképp a veszélyes hulladékok gyûjtésével, tárolásával, szállíttatásával és ártalmatlaníttatásával kapcsolatos költségek jellemzõek. Ezek összesen 302 millió Ft-ot tettek ki. A Vértesi Erõmû Rt ban 2,275 milliárd Ft-ot fordított környezetvédelmi beruházásra, döntõ részben a füstgáz-kéntelenítõ építésére. A levegõszennyezési bírság 1,010 milliárd Ft volt tõl a Vértesi Erõmû Rt. minden erõmûve betartja a jogszabályi követelményeknek megfelelõ légszennyezõanyagkibocsátási határértéket, így a továbbiakban bírságfizetési kötelezettséggel már nem kell számolni. Új tételként jelentkezik majd a környezetterhelési díj. A Paksi Atomerõmûben jelentõs részarányt képviselnek a radioaktív hulladékok kezelésére, valamint a levegõtisztaság-védelmi fejlesztésekre fordított összegek (1 651 illetve 362 millió Ft). A Paksi Atomerõmû 2003-ban 21,1 milliárd Ft-ot fizetett be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Környezetvédelmi költségek (ezer Ft) Költség megnevezése PA Rt. VÉ Rt. Átviteli MVM MVM Rt. Összesen hálózat GT Központ Folyó környezetvédelmi ráfordítások szilárd, nem veszélyes hulladék kezelés veszélyes hulladék kezelés szennyvíz kezelés egyéb szolgáltatások Bírságok Szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások Közvetlen környezetvédelmi beruházások Integrált környezetvédelmi beruházások* levegõtisztaság védelme radioaktív hulladékkezelés egyéb beruházások Összesen *A Vértesi Erõmû Rt.-nél az integrált környezetvédelmi beruházási költség döntõ hányadát a levegõtisztaság védelemmel kapcsolatos retrofit program költségei teszik ki.

15 Primerenergia-hordozók 13 Az MVM Csoport társaságai a villamos és hõenergia termeléséhez primerenergia-hordozóként szenet, tüzelõolajat és nukleáris fûtõanyagot használnak. A társaságcsoportban egyedül a Vértesi Erõmû Rt. termeli önállóan a saját primerenergia-hordozóját, a mányi és a márkushegyi mélymûvelésû szénbányákban. Ezek a bányák látják el a korszerûsített Oroszlányi Erõmûvet is, ahol most füstgáz-kéntelenítõ épül. A gázturbinás erõmûveink tüzelõolaj-ellátására a MOL Rt. finomítóiban elõállított gázturbina-tüzelõolaj szolgál, amely 0,2% alatti kéntartalmával kifejezetten környezetbarát energiahordozó. A nukleáris üzemanyagot a Paksi Atomerõmû Rt. külföldrõl szerzi be ban fejezõdött be az MVM gázmotoros erõmûvének beruházása Miskolcon. Ennek fûtõanyagát, a földgázt ugyancsak a MOL Rt. szállítja. Gáztüzelésre állítják át a városfûtés mellett villamos energiát is termelõ Tatabányai Erõmûvet. Ezért a közeljövõben a társaságcsoport földgázt is felhasznál majd. Az MVM Csoportban bányászati tevékenység a Vértesi Erõmû Rt.-nél folyik. Ennek hatása az összes környezeti elemre kiterjed. A külszíni létesítmények légszennyezõ pontforrásokkal rendelkeznek, a tevékenység viszonylag nagy mennyiségû hulladékképzõdéssel jár, az üzemeltetett szennyvíztisztító élõvízbe bocsátja tisztított szennyvizét. Diffúz légszennyezésre, illetve környezeti zajterhelésre nem érkezett lakossági panasz. A Vértesi Erõmû Rt. barnaszén bányáinak mélysége m közötti. A kitermelhetõ, ún. mûrevaló szénvagyon ezekben a bányákban meghaladja a 70 millió tonnát. Ez a mennyiség az Oroszlányi Erõmû termeléséhez 2015-ig bizonnyal elegendõ. A termelt szenek fûtõértéke 10,4-14,2 MJ/kg, kéntartalma sajnos helyenként eléri a 3%-ot is. A Vértesi Erõmû Rt. bányái és széntermelése Márkushegy Mány Mûrevaló szénvagyon, millió t 75,5 2,3 Széntelep fûtõértéke, MJ/kg 10,4-14,2 12,5 Éves termelés, ezer t FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

16 Primerenergia-hordozók A Vértesi Erõmû Rt. tüzelõanyag-felhasználása Erõmû Szén Olaj t TJ t TJ Oroszlányi Erõmû Bánhidai Erõmû Tatabányai Erõmû Összesen A teljes társaságcsoport primerenergia-hordozó-felhasználását az összefoglaló táblázat és az ábra mutatja be. Az összesen csaknem 137 PJ primerenergia-hordozó felhasználásnak 86%-a a hasadóanyag. Az olajfelhasználás nem éri el az 1%-ot sem, miután a szekunder tartalék gázturbinák 106 TJ-t, a Vértesi Erõmû Rt.-ben 1,1 PJ-t használtak fel. Az MVM Csoport primerenergia-hordozó felhasználása (TJ) VÉ Rt MVM PA Rt Összesen Gázturbinák Szén Olaj Nukleáris Összesen ,5% 0,9% 83,6% Szén Olaj Nukleáris Az MVM Csoport primerenergia-hordozó-felhasználásának megoszlása 2003-ban

17 Villamosenergia-termelés és hõszolgáltatás 15 Az MVM Csoport erõmûveinek beépített villamos teljesítõképessége 2645 MW, amely a hazai közcélú erõmûvekének 32,8%-át teszi ki. Az erõmûvek kihasználása (az adott idõszakban megtermelt és a beépített teljesítõképesség figyelembevételével maximálisan megtermelhetõ villamos energia hányada) mindazonáltal jelentõs szórást mutat. Az atomerõmû és a széntüzelésû erõmûvek elsõsorban alapterhelésen üzemelnek, míg a tartalék gázturbinák csak más egységek üzemzavara esetén, rövid ideig mûködnek. Az MVM Csoport erõmûveinek beépített teljesítõképessége és éves kihasználása 2003-ban Erõmû Beépített teljesítõképesség, MW Kihasználás, % Litér 120 0,01 Lõrinci 170 0,35 Sajószöged 120 0,25 Bánhida ,76 Oroszlány ,12 Tatabánya 34 25,03 Paks ,99 Összesen Az MVM Csoport villamosenergia- és hõtermelése az alábbi táblázatban és ábrán látható. Tekintettel arra, hogy az erõmûvek termelése igen nagy mértékben eltér egymástól, logaritmikus léptéket kellett választanunk a diagram készítésénél. Erõmûveinkben a termelt hõ részaránya 4%. Az MVM Csoport erõmûveinek évi villamosenergia- és hõtermelése (GWh) Vértesi Erõmû Villamos energia Hõ Összesen MVM Gázturbinák Villamos energia Paksi Atomerõmû Villamos energia Hõ Összesen MVM Csoport összesen Villamos energia Hõ Összesen Az MVM-csoport erõmûveinek villamosenergiatermelése (GWh) (logaritmikus léptékû diagramban) FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

18 V i l l a m o s e n e r g i a - t e r m e l é s é s h õ s z o l g á l t a t á s Hagyományos környezeti hatások Levegõ A hazai erõmûvek légszennyezõanyag-kibocsátásainak alakulása az alábbi ábrán látható. A legfõbb elõrelépés a kén-dioxid kibocsátás csökkenésében valósult meg, miután a Mátrai Erõmû Rt.-ben 2001-ben üzembe került a füstgáz-kéntelenítõ rendszer. Az MVM Csoport erõmûvei közül a Vértesi Erõmû Rt. telephelyei a legnagyobb légszenynyezõk. Az eltüzelt szén és olaj kéntartalma miatt a kén-dioxid kibocsátás tekintetében az Oroszlányi Erõmû az ország legnagyobb kén-dioxid kibocsátója. Az MVM Rt. szekunder tartalék gázturbinás erõmûveinek kibocsátásai nemcsak azért csekélyek, mert viszonylag rövid idõtartamban üzemelnek, hanem azért is, mert ezeket az erõmûveket már az EU környezetvédelmi elõírásainak megfelelõen tervezték és üzemeltetik tõl valamennyi hazai erõmûre érvényesek a légszennyezõ anyagokra elõírt kibocsátási határértékek. Ennek elérése céljából az Oroszlányi Erõmûben nedves, mészkõ-gipsz technológiával mûködõ füstgáz-kéntelenítõ létesül. A beruházás 2004-re befejezõdik és a berendezés 94% feletti hatásfokkal üzemel majd. Az MVM Csoport hagyományos erõmûveinek évi légszennyezõanyag-kibocsátásai (t/év) Erõmû SO 2 NO x Por CO 2 Oroszlányi Erõmû Bánhidai Erõmû Tatabányai Erõmû MVM Gázturbinák Összesen

19 17 Az MVM Csoport hagyományos erõmûveinek fajlagos légszennyezõanyag-kibocsátása, 2003 (kg/mwh) Erõmû SO 2 NO x Por CO 2 Oroszlányi Erõmû 64,50 2,06 0, Bánhidai Erõmû 56,21 1,66 1, Tatabányai Erõmû 35,09 2,32 6, MVM Gázturbinák 0,57 1,82 0, A légszennyezõanyag-mennyiségek abszolút értékei mellett megmutatjuk a fajlagos kibocsátás értékeket is. A fajlagos kibocsátás meghatározásakor a kiadott villamos energia és a hõ összegét vettük alapul. Az Oroszlányi Erõmû füstgáz-kéntelenítõjének üzembelépésével, a Tatabányai Erõmûben 2004-ben végrehajtott korszerûsítésekkel (átállás kis kéntartalmú olaj- és gáztüzelésre) és a Bánhidai Erõmû termelésének jelentõs csökkenésével a kéndioxid kibocsátás társasági szinten 2005-tõl 7 ezer tonna/év alá csökken. Mindaddig azonban a Vértesi Erõmû Rt. elsõsorban a kén-dioxid kibocsátás miatt jelentõs, évi 1 milliárd Ft feletti légszennyezési bírságot és levegõterhelési díjat fizet. Víz Az erõmûvek elsõsorban hûtési célra használnak fel vizet. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei közül az Oroszlányi és a Bánhidai telephelyeken hûtõtó szolgál erre a célra, mindkettõ az Által-ér vízgyûjtõ területén létrehozott mesterséges tó. A hûtõtavakba vezetett vizek nem rontják a tóvizek minõségét, a tavak ipari hasznosításukon túl pihenési célokat is szolgálnak. A Vértesi Erõmû Rt. telephelyeirõl évente kb. 110 ezer m 3 hulladékvizet bocsátanak ki. Az erõmûvek kommunális szennyvizei az önkormányzatok (Tatabánya, Bokod) által üzemeltetett központi vízkezelõ telepeire kerülnek. A kazánok és az atomerõmûvi gõzfejlesztõk, valamint a primer kör pót-tápvizeként igen nagy, közel elméleti tisztaságú vízre van szükség. Ennek elõállításához az Oroszlányi Erõmûben és az MVM Rt. gázturbinás erõmûveinek telephelyén fordított ozmózison alapuló elõkezelést alkalmaznak, majd a jelentõs mértékben csökkentett sótartalom maradékát ioncserés technológiával távolítják el. FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

20 V i l l a m o s e n e r g i a - t e r m e l é s é s h õ s z o l g á l t a t á s A Vértesi Erõmû Rt. telephelyein keletkezõ - fõleg pótvíz-elõkészítésbõl származó - ipari szennyvizeket teljes mennyiségben a zárt salak és pernye eltávolító rendszerekben hasznosítják. A gázturbinás erõmûvekben kevés ipari és kommunális szennyvíz keletkezik. A Lõrinci Erõmûben a technológiából adódóan viszonylag kevés hûtõvizet használnak fel, amelyet a közeli tóból nyernek. A tavat a Zagyva táplálja, minõségét rendszeresen ellenõrzik. A Paksi Atomerõmû számára a hûtõvizet a Duna szolgáltatja. Az atomerõmû nyersvíz felhasználása 2003-ban 2,1 milliárd m 3 volt. A kibocsátott hûtõvíz a befogadó Duna hõterhelését okozza, de a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. A felmelegedett kondenzátor-hûtõvíz biztosítja az erõmû halastavainak vízutánpótlását is. Az atomerõmûben szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkezõ szennyvíz az erõmû kommunális szennyvíztisztító rendszerén megtisztítva a felmelegedett hûtõvíz csatornán keresztül kerül a Dunába. A szennyvíztisztítás hatásfokát üzemi kontroll és az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség rendszeresen - általában negyedévente - ellenõrzi. A tisztítás hatásfoka, így a kibocsátott vizek minõsége az elõírásoknak megfelelõ volt. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz elõállítás során keletkezõ savas és lúgos szennyezettségû vizek alkotják. A hulladékvíz semlegesítése a m 3 -es zagymedencékben történik. A medencék vízminõségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenõrzi. Az éves szinten m 3, semlegesítés és ülepítés után kibocsátott hulladékvíz minõsége megfelelõ volt, a szennyezõ anyagok koncentrációja a melegvíz csatornában a határértékeket nem haladta meg. A melegvíz csatorna vízminõségi jellemzõi ban ( mg/ l) Komponens Átlagérték Mért max. érték Határérték ph 8,2 7,6-8,8 6-9 között Összes só 288,6 382, Összes lebegõanyag 20,2 129,5 200 Olajtartalom 0,03 0,40 5 Ammónia-ammónium 0,09 0,21 10 KOI Cr 8,50 9, Erõmûvek vízfelhasználása (ezer m 3 ) Erõmûvi hûtõvíz felhasználás Technológiai és kommunális vízhasználat Erõmû Oroszlány Bánhida Tatabánya MVM Gázturbinák Paks Összesen

21 19 Hulladékgazdálkodás A széntüzelésû erõmûvek legnagyobb mennyiségben keletkezõ hulladéka a széntüzelés salakja és a leválasztott pernye. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûveiben keletkezõ salak és pernye mennyiségét a táblázat mutatja. A pernye mintegy 17%-át, kb. 109 ezer tonnát a Lábatlani Cementgyárban adalékanyagként használják fel, a fennmaradó részt az erõmûvek melletti zagytereken rakják le. A Vértesi Erõmû Rt.- nél ban keletkezett salak és pernye mennyisége ( t) Oroszlány Bánhida Tatabánya Vértesi Erõmû Rt. összesen Leválasztott pernye Salak Összesen A Vértesi Erõmû és a Paksi Atomerõmû Rt. nem veszélyes, ipari hulladékai 2003-ban (kg) Hulladék V é r t e s i E r õ m û R t. Paksi Atom- Oroszlány Bánhida Tatabánya Bányák Összesen erõmû Rt. Építési törmelék Vas, acél, öntvény Ólom Szénacél Rozsdamentes acél Selejt villamos motor Rézhulladék Bronz forgács Alumínium hulladék Gumihulladék Fahulladék Papírhulladék Kábelek Salakgyapot Egyéb Összesen Az erõmûvek a veszélyesnek nem minõsülõ hulladékok jelentõs hányadát hasznosíttatják. A Paksi Atomerõmûben évbõl megmaradt, illetve a évben keletkezett 562 tonna ipari hulladékból 461 tonnát értékesítettek. A fennmaradó mennyiséget ipari hulladéklerakókban helyezték el. FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

22 V i l l a m o s e n e r g i a - t e r m e l é s é s h õ s z o l g á l t a t á s Értékesített hulladékok a Vértesi Erõmû Rt.- nél ban ( t) Oroszlány Bánhida Tatabánya Bányák Vértesi Erõmû Rt. összesen Pernye Vas hulladék Egyéb nem veszélyes hulladék Összesen A veszélyes hulladékokat az erõmûvek erre a célra alakult társaságoknak adják át, amelyek a hulladékokat ártalmatlanítják vagy ártalmatlanítóba szállítják. A veszélyes hulladékok mennyiségét a táblázat mutatja. Az MVM Csoport erõmûveiben ban keletkezett veszélyes hulladékok ( kg) Veszélyes hulladék V é r t e s i E r õ m û R t. MVM Paksi Oroszlány Bánhida Tata- Bányák Öszesen Gáz- Atomerõmû bánya turbinák Rt. Savas ólomakkumulátor Fáradt olaj PCB tartalmú kondenzátor Festékes göngyöleg Olajos emulzió Olajos vas, acél Olajos gumitömlõ Lúgos szelence Elektronikai, irodatechnikai hulladék Olajos hordó Kõzethorony ragasztó hulladék Csomagolási hulladék Olajos textília Hulladék lúg Hulladék sósav Lúgos akkumulátor Hulladék gépzsír Száraz elem Zsírtalanító Azbeszt tartalmú szigetelõ Hulladék fénycsõ Laborvegyszer Szennyezett pakura Tartálytisztítási és olajos iszap és olajos víz Egészségügyi hulladék Nyomdai hulladék Vegyszeres föld Olajos föld Kommunális szennyvíz iszap Egyéb Összes veszélyes hulladék

23 21 Felszín alatti vizek, zagyterek Az Oroszlányi és a Bánhidai Erõmûvekben keletkezett salakot és pernyét hidraulikus úton, vízzel keverve csõvezetéken juttatják el a zagyterekre. A szállítóvíz a szilárd anyag 5-7 szerese. Az ipari hulladékvizeket a szállítóvíz pótvizeként hasznosítják. A Bánhidai Erõmû zagyterérõl visszaforgatás nincs, a szállítóvíz egy patakon keresztül a Bánhidai Erõmû hûtõtavába folyik vissza, de nem okoz vízszennyezést. Az Oroszlányi Erõmû zagyterérõl a szállítóvizet visszaforgatják. A felszín alatti vizek minõségének ellenõrzése végett az Oroszlányi Erõmû zagyterének ellenõrzésére 20, Bánhidán 6 észlelõ kút szolgál. Oroszlányban speciális, m hosszú vízzáró függönyfal is épült, amely megakadályozza a talajvizek élõvízbe történõ beszivárgását. A függönyfal külsõ és belsõ oldalán további 32 észlelõ kút van. A rendszeres vizsgálati eredmények igazolják a függönyfal hatékonyságát. A Bánhidai Erõmû felhagyott, 16 hektáros zagytere kb. 40%-ban rekultivált (részben mezõgazdaságnak visszaadott terület), a földdel és tóiszappal fedett felületeken a természetes vegetáció által fás, bokros, cserjés részek alakultak ki. Az új 21 hektáros zagytér hasznos alapterülete 12 hektár. A 9 hektárnyi telepített erdõsáv és füvesített kezelõsávok, valamint a váltott mûvelés (víztakarás) akadályozza a zagytér kiporzását. A Tatabányai Erõmû 3,6 hektáros zagyterén a sûrûzagyos technológia (víz/szilárd anyag arány kb. 1:1) bevezetése óta kiporzással nem kell számolni. A zagytér környezetében a talajvíz minõségének ellenõrzésére 2 figyelõ kút szolgál. Mindhárom erõmû esetén elmondható, hogy a zagyterek nem okoznak vízszennyezést. A Paksi Atomerõmûben az erõmû talajvízre és talajra gyakorolt hatását 38 észlelõ kúttal ellenõrzik, a kutakból vett mintákban a víz szennyezõit is mérik. A talajvíz és az esetleges szenynyezések mozgásának követése érdekében összesen 102 kút vízszintjét határozzák meg rendszeresen. A talajvíz vizsgálati eredmények mind a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határérték alatti, mind a jogszabályban foglalt szennyezettségi határérték alatti koncentrációt mutattak. A gázturbinás erõmûvek talajra és talajvízre gyakorolt hatásának ellenõrzésére a Lõrinci és a Sajószögedi erõmûvekben is talajvízfigyelõ kutak szolgálnak. Az elõírt gyakoriságú mintavételezés során a talajvizek olajtartalmát és az általános vízkémiai jellemzõket vizsgálják. A vizsgálatok alapján az adott területek szennyezettsége mindenütt határérték alatti. Nukleáris környezetvédelem A Paksi Atomerõmû mûködésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak azok a környezeti hatások is, amelyek abból adódnak, hogy az erõmû primerenergia-hordozóként hasadóanyagot használ fel. Az erõmû biztonsági rendszerei és azok megfelelõ mûködtetése megakadályozza, illetve a lehetõ legkisebbre csökkenti annak veszélyét, hogy radioaktív anyagok jussanak a környezetbe. E célok elérése érdekében a társaság a nukleáris környezetvédelem területén széleskörû, kétszintû ellenõrzési és felügyeleti programot hajt végre, azaz távmérõrendszereket alkalmaz és a mintavételes ellenõrzéseket is végez. FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

24 V i l l a m o s e n e r g i a - t e r m e l é s é s h õ s z o l g á l t a t á s Radioaktív anyagok kibocsátása A radioaktív anyagok kibocsátásának idõsorait a táblázat a hatósági korlát százalékában mutatja be. A hatósági korlát (határérték) értékét az egyes szennyezõkre külön táblázatban adtuk meg. Látható, hogy a kibocsátások többsége 2003-ban is lényegesen a hatósági korlát alatt maradt. A Paksi Atomerõmû légnemû és folyékony radioaktív kibocsátásai a hatósági korlát százalékában Év Üzemelõ Légnemû (%) Folyékony (%) blokkok Nemesszáma gáz Aeroszol Jód* 90 Sr Összes- 90 Sr 3 H db (összes) (T 1/2 >24 h) béta ,4 < 0,1 < 0,1 2,0 7,4 4,8 67, ,6 < 0,1 < 0,1 0,4 7,7 1,6 61, ,7 < 0,1 < 0,1 0,5 7,9 1,5 62, ,4 < 0,1 < 0,1 0,3 8,5 1,3 73, ,91 54,1 18,2 6,2 6,4 54,6 * 131 I egyenérték A táblázat adatai azt mutatják meg, hogy a kibocsátások a megengedett kibocsátás-érték (korlát) hány százalékát tették ki az adott évben ban a légköri kibocsátásoknak a korláthoz viszonyított értéke az áprilisi üzemzavar miatt - különösen 131 I vonatkozásában - növekedett. A folyékony összes-béta és trícium ( 3 H) kibocsátásokat tekintve csökkenés történt, amely a 2. blokk leállításával függ össze. A folyékony radiostroncium kibocsátások növekedése az üzemzavart követõ kibocsátásoknak tulajdonítható. A hatósági korlátok ( határértékek) Légnemû Folyékony Kibocsátott anyag Hatósági korlát Nemesgáz (összesen) 1,9x10 13 Aeroszol (T 1/2 >24 h) 1,1x10 9 Bq/d/(1000 MW e ) Jód* 1,1x Sr 5,6x10 4 Összes béta 3,7 GBq/a/blokk 90 Sr 37 MBq/a/blokk 3 H 7,5 TBq/a/blokk * 131 I egyenértékben

25 23 Környezetellenõrzés Az atomerõmû Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ Rendszerének (ÜKSER) feladata a környezeti mérések végrehajtása. A mintavételes, laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemeire. Ez évente körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. A kibocsátott radioaktív izotópok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimutathatatlanok, vagy csak nagyon kis koncentrációban, esetenként mérhetõk. A földfelszíni levegõmintákban az erõmûtõl 1-2 km távolságra az 54 Mn, 58 Co, 59 Fe és 60 Co radio-aeroszol aktivitás koncentrációja legfeljebb 10 µbq/m 3, a radiokarboné 1 mbq/m 3 körüli értéket ért el. A Dunából vett iszapmintákban csak elvétve mérhetõ az erõmûbõl származó radionuklid ( 60 Co, 134 Cs és 137 Cs), legfeljebb 1 Bq/kg körüli értékben. A mérõállomások környezetében vett talaj és fû mintákban, valamint a halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehet erõmûvi kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény a teljes elkeveredés után a trícium esetében 1 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklid esetében pedig együttvéve 0,1 mbq/dm 3 -nél kisebb. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópok nem mutathatók ki. A radioaktív nemesgázok és a kiülepedett aeroszolok által kiváltott dózisnövekményt közvetlen mérési módszerekkel nem lehet kimutatni, miután az a terjedési számítások szerint 3-4 nagyságrenddel a természetes eredetû sugárzási szint alatt marad. A évi környezeti dózismérési adatokból nem lehet az atomerõmû járulékára következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anyagok légköri kibocsátásából adódó képpel, amely szerint az erõmûtõl származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás értékénél, illetve ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. Az ALNOR TL dózismérõkkel állomásonként kapott évi átlagos dózisteljesítmény értékek az ábrán láthatók. Dózisteljesítmény-értékek az atomerõmû körüli mintavevõ állomásokon, 2003 Mintavevõ állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerõmû körzetében FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

26 V i l l a m o s e n e r g i a - t e r m e l é s é s h õ s z o l g á l t a t á s A 2. sz. blokknál bekövetkezett üzemzavarról Az üzemzavar a 2. blokk fûtõelem-kazettáinak tisztítására szolgáló különálló tisztítótartályban április 10-én, a kazetták vegyi tisztítása közben következett be. Alapvetõ oka a tisztítótartály tervezési hibája volt, amely miatt hûtési elégtelenség következett be és a tartályban kezelt kazetták megsérültek. A kazetták tisztítására azért volt szükség, hogy az azokon keletkezett magnetit lerakódást eltávolítsák. A lerakódás a gõzfejlesztõ belsõ felületén lévõ radioaktív anyagok vegyi úton történõ eltávolítását követõen képzõdött. A radioaktív anyagok eltávolítása a gõzfejlesztõn szerelést végzõ dolgozók védelme érdekében szükséges. A francia Framatom ANP társaság teljes felelõsséggel vállalkozott a tisztítás végrehajtására, beleértve a tervezést, szállítást, helyszíni szerelést és a tisztító rendszer üzemeltetését. A helyreállítás tervezése és engedélyezése jelenleg is folyik. Az esemény következtében rövid idõre megnõtt a radioaktív kibocsátás: a számítások szerint a legérintettebb lakosok elhanyagolhatóan csekély mértékû, az éves megengedett értéknél három nagyságrenddel kisebb többlet sugárterhelést kaptak; megsérült 30 üzemanyag-kazetta; használhatatlanná vált a 2. blokki tisztító tartály; a 2. blokk újraindítása összetett intézkedés sorozatot igényel, amelynek tervezése és elõkészítése folyamatban van; el kell végezni az üzemzavar következményeinek felszámolását, azaz a helyreállítást. Az esemény során kibocsátott radioaktivitás okozta többlet lakossági dózis alakulását - összehasonlításul a természetes életvitelbõl származó dózisokat is megadva - Paks városára számítva az alábbi táblázat mutatja be. Az üzemzavar miatt bekövetkezett kibocsátás által okozott dózis-többlet 0,13 Sv/fõ Hatósági éves dóziskorlát az atomerõmûre 90 Sv/fõ Mellkasi átvilágítás esetén kapott dózis 200 Sv/fõ Éves orvosi alkalmazás hatása 300 Sv/fõ Egy évi természetes sugárterhelés Sv/fõ Az üzemzavar nem érintette a blokk üzemi rendszerét, abban nem okozott semminemû káros változást. Az egység újraindítására azonban csak a helyzet teljes körû kivizsgálása, a szükséges technikai és biztonsági intézkedések végrehajtása és a szükséges engedélyezési eljárások lefolytatása után kerülhet sor.

27 25 Radioaktív hulladékok kezelése Az atomerõmûben történik a keletkezõ radioaktív hulladékok gyûjtése, ideiglenes tárolása, térfogatcsökkentése, kondícionálása, minõsítése és átmeneti tárolása a végleges tároló létesítménybe szállítás elõtt. A tevékenységsor bonyolultságából adódóan az erõmûben számos fejlesztési projekt folyik. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, a kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, valamint az erõmû leszerelésével összefüggõ feladatok finanszírozása céljából a PA Rt. évente befizetést teljesít a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A radioaktív hulladékok végleges tárolásának megoldása - jogszabály alapján - a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaság feladata. A kiégett üzemanyagkazetták feldolgozása nemzetközi együttmûködés keretében történik. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 2003-ban a szilárd hulladékot tartalmazó hordók száma 1093-mal nõtt; ez 65 %-kal, azaz 433 db hordóval több a évinél. A növekedés fõ oka, hogy a 2. blokki súlyos üzemzavar következményeként kb. 60 hordónyi radioaktív hulladék képzõdött. A növekmény további részét döntõen az új hulladék-kezelési eljárás (ún. hulladék-felszabadítás) során alkalmazott szigorú aktivitáskorlátok eredményezték. Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok (m 3 ) FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2003

28 V i l l a m o s e n e r g i a - t e r m e l é s é s h õ s z o l g á l t a t á s Szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése A hordós szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése az erõmû ellenõrzött zónájában kialakított átmeneti tároló helyiségekben és ideiglenes gyûjtõhelyeken történik a végleges tároló üzembe helyezéséig. Az elõzõ években keletkezett mennyiséggel együtt december 31-én az atomerõmûben 5065 db 200 literes hordót tároltak. Nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 2003-ban a Paksi Atomerõmûben 3,045 m 3 nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, amely mintegy 5 m 3 tárolókapacitást vett igénybe. A évben leírtakhoz képest az 1-2. blokkoknál (I. kiépítés) 2,7 m 3 -rel több nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erõmûvön belüli átmeneti tárolása az ellenõrzött zónában kialakított tároló kutakban történik. A tároló kutakban méretük miatt nem elhelyezhetõ nagy aktivitású hulladékok tárolása tartalék-helyiségekben elhelyezett ólom gyûjtõkonténerekben valósul meg. Folyékony radioaktív hulladékok 2003-ban összesen 350 m 3 bepárlási maradék képzõdött. Az I-es kiépítésen (1-2. blokk) jelenleg 2624 m 3 sûrítményt, míg a II-es kiépítésen (3-4. blokk) 1795 m 3 sûrítményt tárolnak. Az elmúlt 5 évben keletkezett folyékony radioaktív hulladékok mennyiségét az ábra mutatja be. Az atomerõmûben tárolt besûrített folyékony hulladékok mennyisége m Keletkezett mennyiség, m 3 /év Tárolt mennyiség, m 3