EGYELŐEK, DE NEM EGYFORMÁK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGYELŐEK, DE NEM EGYFORMÁK"

Átírás

1 1 EGYELŐEK, DE NEM EGYFORMÁK A gender irányelv eddigi tanulságai Szakmai berkekben mindenki számára ismerősen cseng a gender 1 irányelv, ami az uniós keresztségben a Tanács 2004/113/EK 2 nevet kapta. A közösségi jogszabály fordulatos sorsa is köztudott, mint ahogy az is, hogy Európai Bíróság döntése 3 nyomán keletkező feladatokon jelenleg is dolgozik az európai biztosítási szakma. A 2004-ben keltezett uniós jogszabály pontos címe: a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról. Az elnevezés azonban ebben a formában túl hosszúnak bizonyult a mindennapi használathoz, így a szakmában munkaverzióként a gender irányelv kifejezés kapott szárnyra, ami aztán rajta is ragadt. Az irányelv története küzdelmesen indult, és lényegében úgy is végződött a biztosítók szempontjából. Az eredeti jogszabály kisebb kitérő után, a teljes tiltást is fontolóra véve végül is lehetővé tette a biztosítók számára, hogy bizonyos feltételek esetén, az általános tiltás ellenére továbbra is alkalmazzák a nemet, mint díjképző, differenciáló szempontot az ügymenetükben. A tagországoknak legkésőbb december 21-ig kellett átültetniük az új közösségi szabályozást a saját jogrendszerükbe. A jogszabály 2004-ben még azt helyezte kiáltásba, hogy az Európai Bizottság 2012-re ütemezett jelentésének, illetőleg az abban rögzített tagállami tapasztalatok fényében a jogalkotó újraértékeli a biztosító kivétel indokoltságát. Ez a menetrend illeszkedett az Európai Unió szokásos gyakorlatához, ami időről-időre revízió alá veszi a hatályos szabályozást. A biztosítási szakma jó okkal remélte, hogy az általa alkalmazott differenciálási gyakorlat érdemben a jövőben sem kérdőjeleződik meg. A Bizottság által lefolytatott előzetes konzultációk, illetőleg az arra adott tagállami inputok melyek a 2012-es jelentést készítették elő láthatóan szintén ezt a biztosítói vélekedést erősítették. Az élet - pontosabban a Test-Achats,- azonban közbeszólt, és a belga fogyasztóvédelmi szervezet keresete nyomán az Európai Bíróságon olyan ítélet született, ami átírta az eredetileg tervezett menetrendet, és valószínűleg a biztosítás újkori történetét is. A Bíróság március 1-i döntése kimondta, hogy a nem december 21. után már nem eredményezhet különbségtételt a biztosítási díjak és szolgáltatások vonatkozásában, ezzel nem kis fejfájást okozva a biztosítási szakmának. A mostani írás célja nem az, hogy ezeket a bírósági döntés nyomán felmerülő szakmai kérdéseket mélységében feltárja, sokkal inkább az, hogy igyekezzen összegezni azokat a tanulságokat, amelyek az eddigi uniós jogalkotási folyamatból leszűrhetőek. Mindezt különös tekintettel arra, hogy a küszöbön áll egy új irányelv tervezet 4, ami könnyen hasonló sorsra juthat, mint a gender szabályozás, és aminek a biztosítási szakmára, ill. a fogyasztók gyakorolt negatív következményeit aligha lehet túlbecsülni. 1 A gender kifejezés magyarul nem -et jelent, bár akadnak ennél jóval árnyaltabb társadalomtudományi értelmezések is. A gender szó sokszor angolszász formában épül be a mindennapi szóhasználatba, mert egy az egyben szinte lefordíthatatlan. Az angol nyelvben (eltérően a magyar nyelvtől) a sex és a gender szavak elkülönült használata jól leképezi a különbséget. Míg a sex a biológiai meghatározottságú szerepekre utal (biológiai nem), addig a gender a társadalmilag meghatározott szerepekre reflektál (társadalmi nem), ez utóbbi esetben hangsúlyozva, hogy a nemi szerep nem csak biológiai eredetű, hanem történelmileg és kulturálisan is meghatározott. A mostani írás mindazonáltal nem alkalmazza ezt a kifinomult különbségtétel, és a továbbiakban a következő szóhasználatot követi: a direktíva és a téma kapcsán általában a gender kifejezést alkalmazza, míg a diszkriminációval kapcsolatban a nem szerinti diszkriminációról beszél

2 2 AHONNAN ELINDULTUNK Kevésbé közismert, hogy a gender irányelv esetében nem biztosító-specifikus szabályozásról van szó, annak ellenére, hogy a biztosítókra vonatkozó 5. cikk 5 kapott nagyobb publicitást. Az európai jogalkotó törekvése annak idején, 2004-ben az volt, hogy a munka világa után a szolgáltatások területén is biztosítsa a diszkriminációtól mentes elbánást férfiak és nők között. A jogalkotó ezen tiszteletreméltó törekvésének esett most már tudjuk áldozatául a biztosítók nemek szerinti differenciálás gyakorlata. Az eredeti jogalkotó szándék a teljes tiltásra irányult, amely szándék nyilvánvaló módon a biztosítói gyakorlat félreértéséből adódott. Az európai biztosítási szakma viszonylag későn ébredve 6 igyekezett elmagyarázni a döntéshozóknak és a fogyasztóknak egyaránt, hogy a biztosítók jelenlegi, immár évszázados gyakorlata nem tekinthető diszkriminációnak, mivel az hosszú távú statisztikai adatokon alapuló fair, objektív és diszkriminációmentes kockázatértékelést jelent. A nem-szerint eltérő díjtarifák alkalmazása tehát nem hátrányos megkülönböztetés, hanem a kétségkívül meglévő különbségek érvényre juttatása egy olyan szerződésben, ami a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségén alapul. A kompromisszumos megoldás az utolsó pillanatban végül is az lett, hogy a biztosítói kivétel (opt out) bekerült a jogszabály szövegébe, mintegy menekülőútként, a tagországokra bízva, hogy indokolt esetben és arányos mértékben lehetővé tegyék a biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal alátámasztott, nemek közötti különbségtétel alkalmazását a díjképzésnél. (A terhességgel és anyasággal kapcsolatos különbségtétel azonban semmilyen körülmények között nem volt már akkor sem alkalmazható díjdifferenciáló szempontként a továbbiakban.) Tanulság No.1. A biztosítóknak szoros figyelemmel kell követnie a készülő uniós szabályokat, és kellő időben kell reagálnia a szükséges szakmai szempontok és érvek megjelenítésével. Az irányelv tagállami átvétele ezt követően távolról sem volt homogén, nagy változatosságot mutatott, hogy hol és milyen feltételekkel engedélyezték az országok a főszabály alóli kivétel lehetőségét. Mint utóbb kiderült, ez a körülmény komoly hivatkozási pontként szolgált a biztosítói opt out ellenzőinek. A legnagyobb változások Belgiumban, Cipruson és Hollandiában voltak, ahol lényegében csak az életbiztosítások maradtak fent a rostán. Ez utóbbi terület mutatott egyébiránt csak egységes képet, mivel az életbiztosítások esetében mind a 27 tagország élt a kivétel lehetőségével, ezzel is alátámasztva az életbiztosítások (ezen vonatkozásban is) külön elbírálást igénylő kezelését. A tagországok igaz, többen csak a 2007-es végdátumhoz képesti késéssel végül is átültették az uniós szabályt, és ott, ahol minden érintett területen megmaradt a kivétel lehetősége, a biztosítók gyakorlata látszólag mindössze annyit változott, hogy a kalkulációkhoz figyelembe vett statisztikai adatokat nyilvánosan (jellemzően a honlapokon) publikálták az érintettek cikk Biztosításmatematikai tényezők (1) A tagállamok biztosítják, hogy legkésőbb december 21. után kötött valamennyi új szerződésben a biztosítási, illetve azzal kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások alkalmazásakor a biztosítási díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás tényezőként történő számbavétele az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban nem eredményez különbséget. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok december 21. előtt dönthetnek úgy, hogy megengednek arányos különbségeket az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban, ha a vonatkozó és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a nemi hovatartozás alkalmazása a kockázatelemzésben meghatározó tényező. Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemi hovatartozás döntő biztosításmatematikai tényezőként történő alkalmazására vonatkozó pontos adatokat összeállítsák, közzétegyék és rendszeresen frissítsék, és erről a Bizottságot tájékoztatják. Ezek a tagállamok december 21. után öt évvel, a 16. cikkben említett bizottsági jelentést figyelembe véve, döntésüket áttekintő értékelésnek vetik alá, és ennek eredményét megküldik a Bizottságnak. (3) A terhességgel és anyasággal kapcsolatos költségek semmiképp nem eredményezhetnek az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban különbözőségeket. A tagállamok a jelen bekezdésnek történő megfeleléshez szükséges intézkedések végrehajtását legfeljebb december 21-től számított két évig halaszthatják. Ebben az esetben az érintett tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot. 6 Nem mindenki volt így ezzel. Az angol férfiklubok például idejekorán kilobbizták magukat az irányelv hatálya alól.

3 3 Tanulság No.2. Nem szerencsés az opt out megoldás alkalmazása az egységes európai piacon a biztosítás alapelveket érintő kérdésekben, mivel az implementációs különbségeket eredményez, és támadhatóvá teszi magát a kivételt. AMIRE NEM SZÁMÍTOTUNK 2010-ben aztán váratlanul jött a hír, hogy egy belga fogyasztóvédelmi szervezet, a Test-Achats a belga bíróságon megtámadta a gender irányelv biztosítói kivételt nyújtó rendelkezését, állítva, hogy az ellentétes a közösségi alapszerződéssel, de a keresetben egyéb hivatkozások is felemlítésre kerültek. A belga bíróság tanácstalanságában valószínűleg érezve a kérdés messzire ható jelentőségét az Európai Bírósághoz fordul állásfoglalásért. Habár a biztosítási szakma ezúttal időben ébredt, és erős iparági érvrendszert 7 hozott össze a kereset állításaival szemben, az Európai Bíróság március 1-i döntése mégis negatív volt, kimondva, hogy a nem december 21. után már nem eredményezhet különbségtételt a biztosítási díjak és szolgáltatások vonatkozásában. A szűkszavú bírósági döntés ugyanakkor több kérdést is nyitva hagyott, amelyek megválaszolásra vártak. A kora tavaszi bírósági ítéletet követően tanácstalanság lett úrrá piacokon, aztán néhány hét elteltével megjelentek az első jogi elemzések, amelyek az alábbi interpretációt erősítették. A bírósági döntés nem az ismert biztosítói gyakorlatot kifogásolta ezzel érdemben nem is foglalkozott hanem a jogszabály technikai megalkotásának módját. Ez fontos körülmény, mivel az Európai Bíróság döntésében azt szögezte le, miszerint a gender irányelv 5(2) cikke ellentmond az 5(1) cikkben foglalt elvnek azzal, hogy az (1) cikkben megfogalmazott általános szabályt, - ami a különbségtételre vonatkozó generális tiltást tartalmazza, - felülírja. Az ítélet tehát jogtechnikai vonatkozásban kifogásolta az irányelv kérdéses pontját 8. A bírósági döntés csak a december 21 után kötött új szerződésekre érvényes, visszamenőleges hatállyal azonban nem. Tanulság No. 3. A bírósági döntés nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a nem alapú különbségtétel a biztosítók gyakorlatában összeegyeztethető-e a férfi és nő közötti egyenlőséget rögzítő alapelvekkel, így az nem ad iránymutatást a későbbiekre (pl. az age irányelvre) vonatkozóan ebben a kérdésben. A fenti értelmezés ugyanakkor rengeteg bizonytalanságot tartalmazott, melyek tisztázását a piac az Európai Bizottságtól várta. Szükséges volt egyértelművé tenni, hogy a bírósági döntés valóban csak az új szerződésekre vonatkozik, ezek alatt mi értendő, és további szakmai részletek is rendezésre vártak (a nem alkalmazása a kockázatelbírálásnál, tartalékképzésnél stb.). Ezeket megnyugtató módon az uniós jogszabály technikai módosítása tudta volna kezelni, a bizonytalan pontokat egyértelműsítve. A bírósági ítélet fenti interpretációjába ugyanakkor egy valódi megoldás is belefért volna, nevezetesen az, hogy sor kerüljön az irányelv érdemi módosítására, és legalább az életbiztosításokat kizárva a hatály alól, a jogalkotó továbbra is lehetővé tegye a nem, mint szempont figyelembe vételét a díjszabásban a biztosítók számára. Mindkét lehetőség azonban igényelte volna az irányelv módosítási procedúrájának elindítását és végig vitelét. Egy ilyen eljárás azonban időigényes, évekbe telhet, és a kimenet is többnyire bizonytalan. A sokoldalú, többkörös 7 Ld. pl. 8 Lehet, fontos körülmény, hogy a bírósági ítéletet megelőzte Kokott főügyész külön állásfoglalása, aki ennél tovább ment azt állítva, hogy a biztosítói differenciálás gyakorlata nem összeegyeztethető az uniós esélyegyenlőségi alapszabályokkal. Arról csak találgatni lehet, hogy az Európai Bíróság miért nem ment tovább a főügyész által kijelölt úton, és miért állt meg a tisztán jogtechnikai kifogásoknál. Ld. a főügyész állásfoglalását:

4 4 európai egyeztetési folyamatban mindig fennáll annak a veszélye, hogy az induló szándék felhígul, vagy akár a viszályára is fordul 9. A szakma érveit érdemben ugyanakkor senki nem vitatta a politikai döntéshozók szintjén sem, sőt mi több, az Európai Parlament jelentését előkészítő munkaanyag 10 élén egy magyar raportőrrel őszén kifejezetten pozitív volt a biztosítók számára, mivel messzemenően magáévá tette a szakma aggodalmait. A bírósági döntést követően egy nyilvános konzultáción az európai biztosításfelügyeletek közös szervezete, az EIOPA is támogatta a gender irányelv érdemi, az életbiztosításokat a hatály alól kizáró módosításának a lehetőségét, ami jogbiztonságot nyújtva egyértelmű helyzetet teremtett volna. Pozitív fejleménynek mutatkozott akkor még az is, hogy az európai média 11 is lassan felébredt csipkerózsika álmából, és egyre gyakrabban kerültek elő írások, elemzések arról, hogy a bírósági döntésnek milyen negatív következményei lesznek a fogyasztókra nézve. Aztán tavaly nyár végére megváltoztak a hangsúlyok, és a kérdés a szakmai aspektusokon túlnyúló politikai gellert kapott. Az Európai Bizottság illetékes biztosa (Vivian Reding) mereven elzárkózott az irányelv megnyitásának lehetőségétől, mivel az több évet is igénybe vett volna és nem volt tudható, hogy az időközben változó kormányok álláspontja mennyiben marad állandó egy ilyen populáris téma esetében. (Bár nyilvánvaló módon az állítás nem ebben a formában fogalmazódott meg.) Sajnos nem javították a biztosítók esélyeit azok az állásfoglalások sem, amelyeket különböző nőlobby és fogyasztóvédelmi szervezetekkel tettek, a biztosítói alapelveket és gyakorlatot alapvetően félreértelmezve. A szakma érvei, amelyek bonyolult biztosításmatematikai alapelvekre, szolvenciára, vagy éppen kockázatelbírálásra hivatkoztak sajnos nem tudták felvenni a versenyt az olyan könnyen értelmezhető üzenetetekkel, mint a férfi és női egyenjogúság. Ezen szakasz lezárásaként 2011 decemberében, a karácsonyi szünet elindulása előtt egy nappal jelent meg a Bizottság március óta várt iránymutatása 12, ami megerősítette az Európai Bíróság döntésének első körös értelmezését, nem vállalva fel annak alternatív interpretációját. A nap végén tehát döntéshozatali mechanizmus nehézkessége nagyobb súllyal esett latba, mint a biztosítási szakma és a fogyasztók jogos érdeke. Habár az adott kereteken belül a bizottsági iránymutatás akár még megengedőnek is tekinthető, a biztosítók számára az nem jelent jogbiztonságot nem lévén jogszabály, - és a szürkezónák feltérképezését is a tagállamokra bízza a hazai magánjogi szabályozás mentén, ami ismét magában rejti a divergáló megoldások lehetőségét. (Ezt érdemben majd a Bizottság 2014-re ütemezett átfogó jelentése fogja felmérni.). Az iránymutatás ráadásul a késői megjelenés okán rövid határidő mellett nagy erőforrás igényt támaszt a biztosítók felé a december 21-i véghatáridő miatt. Tanulság No.4. A gender szabályozás kapcsán nem született példaértékű megoldás, ami tovább vihető lenne az age irányelvre. A biztosítási szakma nem tudta közérthető nyelvre lefordítani erős érvrendszerét, melynek következtében az elveszett az uniós jogalkotás útvesztőiben. NYERTESEK ÉS VESZTESEK Már az irányelv gondolatának első felmerülésekor a biztosítási szakma folyamatosan hangsúlyozta, hogy a nem, mint differenciálási szempont kiiktatásának legnagyobb vesztesei maguk a fogyasztók lesznek, ilyen vagy olyan 9 Ez a veszély különösen a parlamenti szakaszban nagy, ahol a fogyasztóvédelem erősítésére irányuló jó szándékú javaslatok sokszor nehezen egyeztethetőek össze a biztosításszakmai alapelvekkel Ebben a kérdésben a brit sajtó élenjárt, amit nem csak a biztosítási piac fejlettsége indokolt, hanem az is, hogy a brit piac a gépjárműbiztosításoknál is alkalmazza a nem szerinti különbségtétel, ahol populáris módon kommunikálható a valószínűsíthető díjkülönbség változás, ami ráadásul éppen a fiatal nők számára kedvezőtlen. 12

5 5 módon. A díjak valószínűsíthetően prudenciális okokból a férfi+nő átlagdíjnál magasabb szinten kerülnek kiegyenlítésre 13, ami a díjszínvonal emelkedésén túlmenően az autoszelekció és morális kockázat veszélyét is magában hordozza, ez pedig a termékskála szűküléséhez vezethet. A következmények adott esetben a versenyhelyzetre is kihatnak, mivel a döntés érzékenyebben érintheti a kisebb piaci szereplőket, ami szintén nem a fogyasztó érdekeit szolgálja. Az hogy tényleg drágábbak lesznek-e a jövőben a biztosítások, az események majd megmutatják, ami viszont már most is tudható, hogy a KGFB biztosítások Belgiumban 2008 óta unisex díjasok, ami a fiatal férfiaknál 3-4%os csökkenést, a fiatal nőknél pedig 7-17% növekedést eredményezett. A nyertesnek gondolt csoport hozadékát, tehát jelentősen meghaladta a másik érintett csoport vesztesége Az is jól látható, hogy az érintett négy területből csak egynek (járadékbiztosítás) lehetnek potenciális nyertesei a nők, a másik három területen (kockázati és vegyes életbiztosítás, baleset- és egészségbiztosítás, gépjárműbiztosítás) az ő kárukra dőlhet el a mérleg a jobb kockázati arányaik miatt. Furcsa fintora ez az életnek, mivel az európai jogalkotó annak idején éppen a nők vélelmezett hátrányos megkülönböztetését kívánta volna orvosolni. Tanulság No.5. Hiába a jogalkotói szándék, nem teljesül a kívánt cél, amennyiben az szembe megy a szakma szabályaival. MERRE TOVÁBB EURÓPA Lehet, hogy az európai szakma csodára várt, mert az EB iránymutatásra számítva nem tett lépéseket 2011 decembere előtt, holott a bírósági döntés már március óta ismert volt. Az idei évben is lassan indultak be a fogaskerekek, a biztosítók csak a legutóbbi időben láttak neki az aprómunkának. Várhatóan a bírósági döntés formális tagországi adaptációja is az utolsó pillanatokra marad a legtöbb esetben, annak minden következményével. Mindenhol el kell végezni a régi és új szerződések szétválogatását, az IT rendszerek hozzáigazítását, a termékek újraárazását, dönteni kell a nem-alapú vagy unisex tartalékképzésről, és nem utolsósorban meg kell küzdeni a kockázatelbírálás új kihívásaival 14. Ez utóbbi kapcsán gyakran felvetődik a kérdés, hogy milyen szemponttal vagy szempontokkal - helyettesíthető a nem a jövőben? Nos, a vélekedések ebben a kérdésben megoszlanak. A biztosítási szakma fősodra azt állítja, hogy valószínűleg egyetlen új szempont nem fogja tudni pótolni a most keletkező hiányt, és ezért is nagy veszteség a gender irányelv legutóbbi történése. Míg mások igaz nem biztosításszakmai körökből kifejezetten megkérdőjelezik a nem és a biztosítási kockázat közvetlen összefüggését, azt állítva, hogy a nem figyelembevétele leegyszerűsíti azokat a bonyolult különbségeket, amelyek nem a nemi különbözőségekből adódnak 15. Valóban, számos olyan tényező létezik, ami legalább olyan mértékben (ha nem jobban) hat az egyén kockázatára, mint a nem (életkor, lakhely, végzettség, táplálkozás, szabadidős tevékenység stb.). A további differenciáló szempontok bevonása a kockázatelbírálás folyamatába ugyanakkor azt igényli, hogy ezek az adatok relevánsak, egyértelműen definiálhatóak legyenek, illetőleg megfelelő idősorok álljanak rendelkezésre. Azon túlmenően, hogy ezek a körülmények egy élet során változhatnak, változnak, az azokra való rákérdezés a privát szférába nyúlik, ami ellenérzést kelthet az ügyfélben, még a válaszok igazságtartalma sem ellenőrizhető. 13 Ld. a PSZÁF júniusi kockázati jelentését p.96, vagy az Insurance Europe által megrendelt OXERA tanulmányt 14 Az egészségbiztosítás példáját felhozva és a WHO 2008 évi adataiból kiindulva, a férfiak és nők halálozási rátája 51%, ill. 49% az összes haláleseményt tekintve. Ebből a rák előfordulása a férfiaknál 56%, míg a nőknél 44%. Tovább böngészve a statisztikákat azt találjuk, hogy a nyelőcső és tüdőrák előfordulása a férfiaknál 75%, míg a nőknél csak 25%. A szív és érrendszeri betegségeknél ez az arány 76%, ill. 24%. Feladat tehát ezen kockázati díjak kisimítása az unisex díjon belül. 15 Ld. Kokott főügyész állásfoglalását az Európai Bíróság március 1-i döntését megelőzően.

6 6 Mindazonáltal a biztosítási szakma nem engedheti meg magának a luxust, hogy ezeket a lehetőségeket ne vesse alapos vizsgálat alá. Tanulság No.6. A szakmának újra kell gondolni az eddigi alapelveket és technikákat, mivel a jövőben nem lesz elégséges az évszázados biztosítói gyakorlatra történő hivatkozás. ITT AZ ÚJ KIHÍVÁS Egyre gyakran felmerül a kérdés, mi lesz a következő szempont, aminek figyelembevételére tiltást vezet be a jó szándékú jogalkotó? Dohányosok? Vidékiek? Valószínűleg nem, van ugyanis egy fontos különbség az egyes paraméterek között. A nemi hovatartozáson, életkoron és fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést az Európai Unió Alapjogi Charta tiltja, így ezeken a területeken a biztosítóknak külön-külön meg kell vívni harcukat, bizonyítva azt, hogy az általuk alkalmazott gyakorlat nem tekinthető diszkriminációnak. (Az első menetet sajnos elveszítettük gender fronton.) A Bizottság június 2-án nyújtotta be egy újabb irányelv szövegtervezetét, amely a diszkrimináció minden formájának tiltására irányul, amennyiben a megkülönböztetés életkoron, valamely fogyatékosságon, vallási meggyőződésen, vagy szexuális irányultságon alapszik. Az új szabályozás kiegészítené a már meglévő uniós szabályokat 16. Biztosítói szempontból az első két tényezőnek (életkor és fogyatékosság) van meghatározó jelentősége. Az új irányelv a gender szabályozáshoz hasonlóan lehetővé tenné a biztosítók számára az eltérést, ennek pontos megfogalmazása, ill. feltételei azonban még függőben vannak. Az elmúlt évek elnökségeinek nem sikerült véglegezniük a szöveget, aminek oka részben az, hogy a Tanácson belül sincs egyetértés az új szabályozás szükségességét illetően 17, lévén hogy az számos érzékeny területet is érint 18. Másfelől pedig a döntéshozók indokoltnak látták bevárni az időközben megindult Test-Achats féle bírósági kereset kimenetét. Az új irányelv egyelőre tehát elnökségről elnökségre, félévről félévre tolódik, mintha az európai jogalkotó maga is érezné, hogy darázsfészekbe nyúlt. Pillanatnyilag nem is tudható, hogy mikor kerül ismét reflektorfénybe a téma politikai vagy más indíttatásból. (A soros ciprusi elnökség sem jelölte meg azt prioritásként.) Addig is van tehát ideje a szakmának, hogy átgondolja a további teendőket. A biztosítók ugyanis komoly aggodalmakat táplálnak abban a vonatkozásban, hogy az Európai Bíróság év eleji döntése nyomán, az új, most készülő irányelv kapcsán is megkérdőjeleződhet a biztosítói kivétel megadása, ha máshogy nem, hát egy újabb fogyasztóvédelmi per útján. Tanulság No.7. Amennyiben pályára állítottak egy uniós jogszabályt (vagy tervezetet), a tehetetlenségi erő már ott is tartja, így sokkal nehezebbé válik a korrekció is a későbbiekben. MITŐL DISZKRIMINÁCIÓ A DISZKRIMINÁCIÓ Korábban említésre került, hogy a Test-Achats kereset kapcsán a Bíróság nem foglalt állást abban a kérdésben, miszerint a biztosítói differenciálás gyakorlatát összeegyeztethetőnek látja-e az uniós diszkriminációt általánosságban tiltó alapelvekkel. Miközben látszólag beton-biztos tények és érvek támasztják alá azt, hogy az életkor és fogyatékosság figyelembe vétele a biztosításoknál differenciáló szempontként továbbra se 16 ld. különösen 2000/43/EC, 2000/78/EC és 2004/113/EC irányelvek 17 A Tanácson belüli fejlemények a félévente kiadott Progress jelentésekből jól követhetőek.. Ld. legutóbb a dán elnökség jelentését: 18 A készülő jogszabály nem csak a pénzügyi szektort érinti, hanem egyéb szolgáltató ágazatokat is, szállodákat, vendéglátó ipari egységeket stb., különös tekintettel a fogyatékosságot illető vonatkozásokra

7 7 kérdőjeleződjék meg, egy újabb, hipotetikus bírósági per kimenetele jelenleg érdemben megjósolhatatlan. Amennyiben erre valaki mégis kísérletet tenne, akkor az előzetes vizsgálódás kiindulópontja csak a már meglévő közösségi, diszkriminációt tiltó szabályok és Európai Bíróság korábbi döntései lehetnének. Jelen írás azonban már csak terjedelme miatt sem tud vállalkozni kimerítő jogi elemzésre, inkább csak a vonatkozó szempontokat szeretné jelezni. A gondolkodás kiindulópontként a Bíróság egy korábbi ítélete szolgálhat, mely kimondja, hogy a diszkrimináció mentes elbánás követelménye a következő: azonos helyzetek nem kezelhetőek eltérően, eltérő helyzetek nem kezelhetőek azonos módon, hacsak az eltérő elbánás objektívan nem megindokolható 19. Arra is van lehetséges vonalvezető, hogy egy jogi procedúra milyen kérdések mentén vizsgálná a fenti elvárás teljesülését, feltéve persze, hogy már hatályban van az újabb diszkriminációt tiltó szabályozás. 1. Az új irányelv hatálya alá tartoznak-e a biztosítások? Erre a kérdésre még abban az esetben sem egyértelmű a válasz, ha a szövegezés a biztosítókat formálisan ki is zárná a hatály alól, mivel felmerülhetnek a gender szabályozáskor már megtapasztalt jogtechnikai kifogások. Fontos körülmény ugyanakkor, hogy miközben az Alapszerződés felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy szabályokat hozzon a diszkrimináció megakadályozására, kötelezettséget nem ró a testületre, hogy ezt meg is tegye. Lépéskényszer tehát nem szükségszerűen van, amennyiben a politika úgy döntene, hogy mégsem születik újabb irányelv. 2. Összehasonlítható vagy különböző helyzetekről beszélünk? Két dolog vagy helyzet értelemszerűen soha nem lehet teljesen azonos, ezt senki nem is vitatja. Bizonyos elvek mentén ugyanakkor eldönthető, hogy az adott kérdés az egyik vagy a másik megítélése alá esik. a.) A különbségtétel alapjául szolgáló szempont jogi értelemben objektívnak tekinthető-e? Ebben a vonatkozásban a biztosítási szakma nem áll rosszul, mivel érdemben senki nem kérdőjelezi meg, hogy objektív kapcsolat van az életkor és fogyatékosság valamint a vállalt biztosítási kockázat jellege és nagysága között 20. b.) Arányos mértékben történi-e a különbségtétel, illetőleg csak az objektív módon indokolható esetekre korlátozódik az? Látszólag itt is rendben vagyunk, mivel a kockázatnövekedést a biztosítók arányos veszik figyelembe, és ezt a rendelkezésre álló statisztikákkal is alá tudják támasztani. Ez fontos körülmény, mivel a bizonyítási teher a biztosítókon van. Első megközelítésben tehát a kívülálló laikus könnyen arra a következtetésre juthat, hogy nem vitatható, esetünkben nem összehasonlítható helyzetekről beszélünk. Egy esetleges bírósági döntés ugyanakkor bármikor helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a figyelembe vett különbség marginálisnak tekinthető, vagy éppen megkérdőjelezhetik annak arányosságát. 3. Amennyiben a helyzetek összehasonlíthatóak, akkor az eltérő elbánás hátrányosnak tekinthető-e? Látszólag könnyű a válasz, a magasabb díj semmiképpen nem nevezhető jutalomnak. Szerencsére azonban vannak más szempontok is, főleg az életkor esetében. A gender irányelvre vonatkozó bírósági döntést megelőzte a Főügyész állásfoglalása, ami az életkor vonatkozásában annak idején bíztató kitételt tett. Ugyanaz az ember az élete folyamán nagy valószínűséggel hol az előnyeiből, hol pedig a hátrányaiból részesedik a biztosítói differenciálásnak (a fiatalabbaknak drágább a gépjármű-biztosítás, az idősebbeknek pedig a kockázati életbiztosítás, és fordítva); így az nem kerül azonos megítélés alá a nemmel, ahol viszont nem ez a helyzet. 19 Eset C-127/07 Arcelor Atlantique et Lorraine and Others (2008) ECR I-9895, 23. paragrafus 20 A helyzet ettől eltérő volt a nem esetében, ahol az ok-okozati összefüggést a nem és a kockázat között többen és többször is megkérdőjelezték.

8 8 Ugyanez sajnos nem szükségszerűen mondható el a fogyatékosság figyelembe vételének szempontjáról. Itt ugyanis már megvalósulhat a hátrányos következmény az érintettek esetében. 4. Amennyiben az eltérő elbánás hátrányosnak tekinthető az érintettekre nézve, akkor az társadalmi szinten, objektívan indokolható-e? Ez a kérdés akkor merül fel, ha a fenti kérdésekre a válasz az, hogy igen, összehasonlítható helyzetekről beszélünk, és igen, az eltérő elbánásmód hátrány jelent az érintettekre nézve. Ebben az esetben mérlegelendő, hogy a tiltásnak milyen tovagyűrűző következményei lehetnek? Az ebből származó előnyök ellensúlyozzák-e az olyan hátrányokat, mint a biztosítási díjak drámai emelkedése, egyes fedezetek eltűnése a piacról, biztosítók tömeges megszűnésével a piac radikális átrendeződése stb. A bíróság fentiekre adott válasza egy lehetséges per során egyelőre csak tippelhető, jobb vagy rosszabb eséllyel. Reálisan előfordulhat ugyanakkor, hogy a számtalan érv, ill. a következmények felemlegetése, amelyek azt támasztják alá, hogy indokolt fenntartani a biztosítói differenciálás jelenlegi gyakorlatát, mind nem lesznek elégségesek, és a Bíróság úgy látja, hogy az egyenlő bánásmódból adódó társadalmi haszon meghaladja a listázott hátrányokat. Tanulság No.8. A nem, életkor és fogyatékosság politikailag érzékeny területek, ahol a szakmai érveknél mindig nagyobb súllyal esnek latba a vélt vagy valós társadalmi előnyök és hátrányok. AZ ÚJ IRÁNYELV SZÖVEGEZÉSÉNEK BIZONYTALANSÁGAI Az új irányelv szövegtervezete tehát már 2008 óta kézben van, a munka érdemben azonban azóta sem haladt előre. Ez jelen esetben inkább szerencsének tekinthető, mivel minden érintettnek, így elsősorban az európai jogalkotónak módjában áll végiggondolni a következő lépést. A jelenleg ismert jogszabályi szövegtervezet 21 az események fényében több kihívással is küszködik, melyek közül álljon itt néhány a teljesség igénye nélkül. 1. A mostani szöveg hatály alatt tartja biztosításokat, azonban továbbra is lehetővé téve számunkra az életkor és fogyatékosság alapján történő differenciálást, bizonyos feltételek teljesülése esetén. Kérdés van-e még reális esély arra, hogy a biztosítások kikerüljenek az új irányelv hatálya alól, ami viszonylagos jogbiztonságot nyújtaná a szakma (és persze a fogyasztók) számára? (Londoni fogadóirodák ezt a lehetőséget a nagyon valószínűtlen kategóriába áraznák be.) Amennyiben tehát marad a jelenlegi megoldás, a jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a biztosítók esetében nem derogációról van szó a diszkrimináció általános tilalma alól, hanem egy legitim szakmai eszköz alkalmazásáról (differenciálás). Kérdés persze, ezt hogyan lehet jogilag aggálytalan módon megtenni? 2. A jelenleg elérhető szövegváltozat szerint az életkor és fogyatékosság megítélése szétválik. Ez azt a kockázatot rejti magában, hogy a két paraméter nem szükségszerűen fog együtt mozogni, a 21 Az új irányelv tervezet induló (2008-as) szövege elérhető az EU honlapján (ld. 3.sz. lábjegyzet). A dokumentum jelenleg párhuzamosan van kézben az EPSCO Tanácsban és a Parlamentben. A Lisszaboni szerződés december 1-i hatálybalépését követően az új szabályozás elfogadásához a Tanácson belül egyhangú döntésre van szükség, a Parlament előzetes jóváhagyását követően. A 2012 első féléves dán elnökség a Test-Achats féle bírósági ítélet tanulságait leszűrve módosító szövegjavaslatot nyújtott be a jogbiztonságot növelendő. (Ez a változat a Tanács munkaanyagai között nyilvánosan nem elérhető.) Az új szövegjavaslat hangsúlyozza, hogy bizonyos pénzügyi szolgáltatások esetében a különböző korú emberek nincsenek összehasonlítható helyzetben, és bizonyos esetekben ez igaz a fogyatékkal élőkre is. A szöveg azt is egyértelműsíteni igyekszik, hogy a biztosítók által alkalmazott differenciálási gyakorlat a kockázatok értékelésekor, ami az életkor és fogyatékosság szempont figyelembevételén alapszik, nem tekinthető diszkriminációnak. A dán elnökség új szövegjavaslata egyelőre még nem került elfogadásra a Tanácson belül. Mindazonáltal úgy a Bizottság induló szövegjavaslata, mint a dán elnökség legutóbbi szövegváltozata tartalmaz bizonytalanságokat a biztosítási szakma számára.

Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján

Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján Tisztelt Ügyfelünk! A 2007. december 1-én hatályba lépett 2007. évi CXXXVII. Törvény (a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

A jövő szabályozási kihívásai

A jövő szabályozási kihívásai 1 A jövő szabályozási kihívásai Aranyosné dr. Börcs Janka NMHH Főigazgató HTE Médianet 2015 2015.10.09. Egységes Európai Digitális Piac Stratégia 2 Digitális termékek elérhetővé tétele Digitális hálózatok

Részletesebben

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA-BoS-15/106 HU Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française

(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française 2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/13 A BIZOTTSÁG 957/2010/EU RENDELETE (2010. október 22.) élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről, illetve a gyermekek fejlődéséről

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok 2015 Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok TransferPricingServices Komplex transzferár szolgáltatások

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.18. C(2013) 6837 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének az

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. 2010.4.1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 87 E/23 6. nézete szerint az európai e-igazságügyi stratégia keretében erőfeszítéseket kell tenni arra nézve, hogy a bíróságok megfelelhessenek a bővített Unióban

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások az idősek egészsége egészségügyi ellátások hozzáférhetőség fizikai és szellemi aktivitás mentális egészség betegségi kockázatok mérséklése szűrő-

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika Összeférhetetlenségi politika Az igazgatói utasítás hatályba léptető határozatának száma: 2012/12/1. 2014/03/31. A hatályba lépés dátuma: Módosítást hatályba léptető határozat száma: Módosítás hatályba

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben

Előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok ***I

Előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok ***I C 288 E/52 Az Európai Unió Hivatalos Lapja P6_TA(2006)0036 Előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az előrecsomagolt termékek

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA-BoS-14/167 HU Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19; email: info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27 Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27 Biztosítástechnikai tartalékok A. Nem-életbiztosítási tartalékok B. Életbiztosítási tartalékok C. Próbaszámolások 2005.04.27 2 A. Nem-életbiztosítási

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről 357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. DTV Rt működésének

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások. Pandurics Anett 2014. május 8.

A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások. Pandurics Anett 2014. május 8. A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások Pandurics Anett 2014. május 8. Mrd Ft 1 000 A díjbevétel megoszlása 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 420 426 395 406 410 370 365 358

Részletesebben

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ 1 2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ Preambulum (előszó) * A törvény és a Kárrendezési Szabályzat egészének

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

Közbeszerzés ellenőrzési tájékoztató ÁROP-1.A.5, 3.A.2 Pályázói információs nap Előadó: dr. Szabó Zoltán, jogi előadó MAG Zrt. 2014. március 21. Budapest Közbeszerzések ellenőrzésének folyamatai - Szabályozási

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Gellérné Lukács

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS C. MUNKAANYAG KAPCSÁN

KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS C. MUNKAANYAG KAPCSÁN A HÁTTÉR TÁRSASÁG A MELEGEKÉRT VÉLEMÉNYE AZ EMBER NEMÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS C. MUNKAANYAG KAPCSÁN 2009. augusztus 19. A Háttér Társaság a Melegekért üdvözli azt a kormányzati

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC 2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA

DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA 2015 1 Bevezetés Dévaványa Város Önkormányzata Gyermekjogi Stratégiáját az ENSZ 1989. november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezményével összhangban alkotta, melynek

Részletesebben