EGYELŐEK, DE NEM EGYFORMÁK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGYELŐEK, DE NEM EGYFORMÁK"

Átírás

1 1 EGYELŐEK, DE NEM EGYFORMÁK A gender irányelv eddigi tanulságai Szakmai berkekben mindenki számára ismerősen cseng a gender 1 irányelv, ami az uniós keresztségben a Tanács 2004/113/EK 2 nevet kapta. A közösségi jogszabály fordulatos sorsa is köztudott, mint ahogy az is, hogy Európai Bíróság döntése 3 nyomán keletkező feladatokon jelenleg is dolgozik az európai biztosítási szakma. A 2004-ben keltezett uniós jogszabály pontos címe: a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról. Az elnevezés azonban ebben a formában túl hosszúnak bizonyult a mindennapi használathoz, így a szakmában munkaverzióként a gender irányelv kifejezés kapott szárnyra, ami aztán rajta is ragadt. Az irányelv története küzdelmesen indult, és lényegében úgy is végződött a biztosítók szempontjából. Az eredeti jogszabály kisebb kitérő után, a teljes tiltást is fontolóra véve végül is lehetővé tette a biztosítók számára, hogy bizonyos feltételek esetén, az általános tiltás ellenére továbbra is alkalmazzák a nemet, mint díjképző, differenciáló szempontot az ügymenetükben. A tagországoknak legkésőbb december 21-ig kellett átültetniük az új közösségi szabályozást a saját jogrendszerükbe. A jogszabály 2004-ben még azt helyezte kiáltásba, hogy az Európai Bizottság 2012-re ütemezett jelentésének, illetőleg az abban rögzített tagállami tapasztalatok fényében a jogalkotó újraértékeli a biztosító kivétel indokoltságát. Ez a menetrend illeszkedett az Európai Unió szokásos gyakorlatához, ami időről-időre revízió alá veszi a hatályos szabályozást. A biztosítási szakma jó okkal remélte, hogy az általa alkalmazott differenciálási gyakorlat érdemben a jövőben sem kérdőjeleződik meg. A Bizottság által lefolytatott előzetes konzultációk, illetőleg az arra adott tagállami inputok melyek a 2012-es jelentést készítették elő láthatóan szintén ezt a biztosítói vélekedést erősítették. Az élet - pontosabban a Test-Achats,- azonban közbeszólt, és a belga fogyasztóvédelmi szervezet keresete nyomán az Európai Bíróságon olyan ítélet született, ami átírta az eredetileg tervezett menetrendet, és valószínűleg a biztosítás újkori történetét is. A Bíróság március 1-i döntése kimondta, hogy a nem december 21. után már nem eredményezhet különbségtételt a biztosítási díjak és szolgáltatások vonatkozásában, ezzel nem kis fejfájást okozva a biztosítási szakmának. A mostani írás célja nem az, hogy ezeket a bírósági döntés nyomán felmerülő szakmai kérdéseket mélységében feltárja, sokkal inkább az, hogy igyekezzen összegezni azokat a tanulságokat, amelyek az eddigi uniós jogalkotási folyamatból leszűrhetőek. Mindezt különös tekintettel arra, hogy a küszöbön áll egy új irányelv tervezet 4, ami könnyen hasonló sorsra juthat, mint a gender szabályozás, és aminek a biztosítási szakmára, ill. a fogyasztók gyakorolt negatív következményeit aligha lehet túlbecsülni. 1 A gender kifejezés magyarul nem -et jelent, bár akadnak ennél jóval árnyaltabb társadalomtudományi értelmezések is. A gender szó sokszor angolszász formában épül be a mindennapi szóhasználatba, mert egy az egyben szinte lefordíthatatlan. Az angol nyelvben (eltérően a magyar nyelvtől) a sex és a gender szavak elkülönült használata jól leképezi a különbséget. Míg a sex a biológiai meghatározottságú szerepekre utal (biológiai nem), addig a gender a társadalmilag meghatározott szerepekre reflektál (társadalmi nem), ez utóbbi esetben hangsúlyozva, hogy a nemi szerep nem csak biológiai eredetű, hanem történelmileg és kulturálisan is meghatározott. A mostani írás mindazonáltal nem alkalmazza ezt a kifinomult különbségtétel, és a továbbiakban a következő szóhasználatot követi: a direktíva és a téma kapcsán általában a gender kifejezést alkalmazza, míg a diszkriminációval kapcsolatban a nem szerinti diszkriminációról beszél

2 2 AHONNAN ELINDULTUNK Kevésbé közismert, hogy a gender irányelv esetében nem biztosító-specifikus szabályozásról van szó, annak ellenére, hogy a biztosítókra vonatkozó 5. cikk 5 kapott nagyobb publicitást. Az európai jogalkotó törekvése annak idején, 2004-ben az volt, hogy a munka világa után a szolgáltatások területén is biztosítsa a diszkriminációtól mentes elbánást férfiak és nők között. A jogalkotó ezen tiszteletreméltó törekvésének esett most már tudjuk áldozatául a biztosítók nemek szerinti differenciálás gyakorlata. Az eredeti jogalkotó szándék a teljes tiltásra irányult, amely szándék nyilvánvaló módon a biztosítói gyakorlat félreértéséből adódott. Az európai biztosítási szakma viszonylag későn ébredve 6 igyekezett elmagyarázni a döntéshozóknak és a fogyasztóknak egyaránt, hogy a biztosítók jelenlegi, immár évszázados gyakorlata nem tekinthető diszkriminációnak, mivel az hosszú távú statisztikai adatokon alapuló fair, objektív és diszkriminációmentes kockázatértékelést jelent. A nem-szerint eltérő díjtarifák alkalmazása tehát nem hátrányos megkülönböztetés, hanem a kétségkívül meglévő különbségek érvényre juttatása egy olyan szerződésben, ami a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségén alapul. A kompromisszumos megoldás az utolsó pillanatban végül is az lett, hogy a biztosítói kivétel (opt out) bekerült a jogszabály szövegébe, mintegy menekülőútként, a tagországokra bízva, hogy indokolt esetben és arányos mértékben lehetővé tegyék a biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal alátámasztott, nemek közötti különbségtétel alkalmazását a díjképzésnél. (A terhességgel és anyasággal kapcsolatos különbségtétel azonban semmilyen körülmények között nem volt már akkor sem alkalmazható díjdifferenciáló szempontként a továbbiakban.) Tanulság No.1. A biztosítóknak szoros figyelemmel kell követnie a készülő uniós szabályokat, és kellő időben kell reagálnia a szükséges szakmai szempontok és érvek megjelenítésével. Az irányelv tagállami átvétele ezt követően távolról sem volt homogén, nagy változatosságot mutatott, hogy hol és milyen feltételekkel engedélyezték az országok a főszabály alóli kivétel lehetőségét. Mint utóbb kiderült, ez a körülmény komoly hivatkozási pontként szolgált a biztosítói opt out ellenzőinek. A legnagyobb változások Belgiumban, Cipruson és Hollandiában voltak, ahol lényegében csak az életbiztosítások maradtak fent a rostán. Ez utóbbi terület mutatott egyébiránt csak egységes képet, mivel az életbiztosítások esetében mind a 27 tagország élt a kivétel lehetőségével, ezzel is alátámasztva az életbiztosítások (ezen vonatkozásban is) külön elbírálást igénylő kezelését. A tagországok igaz, többen csak a 2007-es végdátumhoz képesti késéssel végül is átültették az uniós szabályt, és ott, ahol minden érintett területen megmaradt a kivétel lehetősége, a biztosítók gyakorlata látszólag mindössze annyit változott, hogy a kalkulációkhoz figyelembe vett statisztikai adatokat nyilvánosan (jellemzően a honlapokon) publikálták az érintettek cikk Biztosításmatematikai tényezők (1) A tagállamok biztosítják, hogy legkésőbb december 21. után kötött valamennyi új szerződésben a biztosítási, illetve azzal kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások alkalmazásakor a biztosítási díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás tényezőként történő számbavétele az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban nem eredményez különbséget. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok december 21. előtt dönthetnek úgy, hogy megengednek arányos különbségeket az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban, ha a vonatkozó és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a nemi hovatartozás alkalmazása a kockázatelemzésben meghatározó tényező. Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemi hovatartozás döntő biztosításmatematikai tényezőként történő alkalmazására vonatkozó pontos adatokat összeállítsák, közzétegyék és rendszeresen frissítsék, és erről a Bizottságot tájékoztatják. Ezek a tagállamok december 21. után öt évvel, a 16. cikkben említett bizottsági jelentést figyelembe véve, döntésüket áttekintő értékelésnek vetik alá, és ennek eredményét megküldik a Bizottságnak. (3) A terhességgel és anyasággal kapcsolatos költségek semmiképp nem eredményezhetnek az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban különbözőségeket. A tagállamok a jelen bekezdésnek történő megfeleléshez szükséges intézkedések végrehajtását legfeljebb december 21-től számított két évig halaszthatják. Ebben az esetben az érintett tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot. 6 Nem mindenki volt így ezzel. Az angol férfiklubok például idejekorán kilobbizták magukat az irányelv hatálya alól.

3 3 Tanulság No.2. Nem szerencsés az opt out megoldás alkalmazása az egységes európai piacon a biztosítás alapelveket érintő kérdésekben, mivel az implementációs különbségeket eredményez, és támadhatóvá teszi magát a kivételt. AMIRE NEM SZÁMÍTOTUNK 2010-ben aztán váratlanul jött a hír, hogy egy belga fogyasztóvédelmi szervezet, a Test-Achats a belga bíróságon megtámadta a gender irányelv biztosítói kivételt nyújtó rendelkezését, állítva, hogy az ellentétes a közösségi alapszerződéssel, de a keresetben egyéb hivatkozások is felemlítésre kerültek. A belga bíróság tanácstalanságában valószínűleg érezve a kérdés messzire ható jelentőségét az Európai Bírósághoz fordul állásfoglalásért. Habár a biztosítási szakma ezúttal időben ébredt, és erős iparági érvrendszert 7 hozott össze a kereset állításaival szemben, az Európai Bíróság március 1-i döntése mégis negatív volt, kimondva, hogy a nem december 21. után már nem eredményezhet különbségtételt a biztosítási díjak és szolgáltatások vonatkozásában. A szűkszavú bírósági döntés ugyanakkor több kérdést is nyitva hagyott, amelyek megválaszolásra vártak. A kora tavaszi bírósági ítéletet követően tanácstalanság lett úrrá piacokon, aztán néhány hét elteltével megjelentek az első jogi elemzések, amelyek az alábbi interpretációt erősítették. A bírósági döntés nem az ismert biztosítói gyakorlatot kifogásolta ezzel érdemben nem is foglalkozott hanem a jogszabály technikai megalkotásának módját. Ez fontos körülmény, mivel az Európai Bíróság döntésében azt szögezte le, miszerint a gender irányelv 5(2) cikke ellentmond az 5(1) cikkben foglalt elvnek azzal, hogy az (1) cikkben megfogalmazott általános szabályt, - ami a különbségtételre vonatkozó generális tiltást tartalmazza, - felülírja. Az ítélet tehát jogtechnikai vonatkozásban kifogásolta az irányelv kérdéses pontját 8. A bírósági döntés csak a december 21 után kötött új szerződésekre érvényes, visszamenőleges hatállyal azonban nem. Tanulság No. 3. A bírósági döntés nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a nem alapú különbségtétel a biztosítók gyakorlatában összeegyeztethető-e a férfi és nő közötti egyenlőséget rögzítő alapelvekkel, így az nem ad iránymutatást a későbbiekre (pl. az age irányelvre) vonatkozóan ebben a kérdésben. A fenti értelmezés ugyanakkor rengeteg bizonytalanságot tartalmazott, melyek tisztázását a piac az Európai Bizottságtól várta. Szükséges volt egyértelművé tenni, hogy a bírósági döntés valóban csak az új szerződésekre vonatkozik, ezek alatt mi értendő, és további szakmai részletek is rendezésre vártak (a nem alkalmazása a kockázatelbírálásnál, tartalékképzésnél stb.). Ezeket megnyugtató módon az uniós jogszabály technikai módosítása tudta volna kezelni, a bizonytalan pontokat egyértelműsítve. A bírósági ítélet fenti interpretációjába ugyanakkor egy valódi megoldás is belefért volna, nevezetesen az, hogy sor kerüljön az irányelv érdemi módosítására, és legalább az életbiztosításokat kizárva a hatály alól, a jogalkotó továbbra is lehetővé tegye a nem, mint szempont figyelembe vételét a díjszabásban a biztosítók számára. Mindkét lehetőség azonban igényelte volna az irányelv módosítási procedúrájának elindítását és végig vitelét. Egy ilyen eljárás azonban időigényes, évekbe telhet, és a kimenet is többnyire bizonytalan. A sokoldalú, többkörös 7 Ld. pl. 8 Lehet, fontos körülmény, hogy a bírósági ítéletet megelőzte Kokott főügyész külön állásfoglalása, aki ennél tovább ment azt állítva, hogy a biztosítói differenciálás gyakorlata nem összeegyeztethető az uniós esélyegyenlőségi alapszabályokkal. Arról csak találgatni lehet, hogy az Európai Bíróság miért nem ment tovább a főügyész által kijelölt úton, és miért állt meg a tisztán jogtechnikai kifogásoknál. Ld. a főügyész állásfoglalását:

4 4 európai egyeztetési folyamatban mindig fennáll annak a veszélye, hogy az induló szándék felhígul, vagy akár a viszályára is fordul 9. A szakma érveit érdemben ugyanakkor senki nem vitatta a politikai döntéshozók szintjén sem, sőt mi több, az Európai Parlament jelentését előkészítő munkaanyag 10 élén egy magyar raportőrrel őszén kifejezetten pozitív volt a biztosítók számára, mivel messzemenően magáévá tette a szakma aggodalmait. A bírósági döntést követően egy nyilvános konzultáción az európai biztosításfelügyeletek közös szervezete, az EIOPA is támogatta a gender irányelv érdemi, az életbiztosításokat a hatály alól kizáró módosításának a lehetőségét, ami jogbiztonságot nyújtva egyértelmű helyzetet teremtett volna. Pozitív fejleménynek mutatkozott akkor még az is, hogy az európai média 11 is lassan felébredt csipkerózsika álmából, és egyre gyakrabban kerültek elő írások, elemzések arról, hogy a bírósági döntésnek milyen negatív következményei lesznek a fogyasztókra nézve. Aztán tavaly nyár végére megváltoztak a hangsúlyok, és a kérdés a szakmai aspektusokon túlnyúló politikai gellert kapott. Az Európai Bizottság illetékes biztosa (Vivian Reding) mereven elzárkózott az irányelv megnyitásának lehetőségétől, mivel az több évet is igénybe vett volna és nem volt tudható, hogy az időközben változó kormányok álláspontja mennyiben marad állandó egy ilyen populáris téma esetében. (Bár nyilvánvaló módon az állítás nem ebben a formában fogalmazódott meg.) Sajnos nem javították a biztosítók esélyeit azok az állásfoglalások sem, amelyeket különböző nőlobby és fogyasztóvédelmi szervezetekkel tettek, a biztosítói alapelveket és gyakorlatot alapvetően félreértelmezve. A szakma érvei, amelyek bonyolult biztosításmatematikai alapelvekre, szolvenciára, vagy éppen kockázatelbírálásra hivatkoztak sajnos nem tudták felvenni a versenyt az olyan könnyen értelmezhető üzenetetekkel, mint a férfi és női egyenjogúság. Ezen szakasz lezárásaként 2011 decemberében, a karácsonyi szünet elindulása előtt egy nappal jelent meg a Bizottság március óta várt iránymutatása 12, ami megerősítette az Európai Bíróság döntésének első körös értelmezését, nem vállalva fel annak alternatív interpretációját. A nap végén tehát döntéshozatali mechanizmus nehézkessége nagyobb súllyal esett latba, mint a biztosítási szakma és a fogyasztók jogos érdeke. Habár az adott kereteken belül a bizottsági iránymutatás akár még megengedőnek is tekinthető, a biztosítók számára az nem jelent jogbiztonságot nem lévén jogszabály, - és a szürkezónák feltérképezését is a tagállamokra bízza a hazai magánjogi szabályozás mentén, ami ismét magában rejti a divergáló megoldások lehetőségét. (Ezt érdemben majd a Bizottság 2014-re ütemezett átfogó jelentése fogja felmérni.). Az iránymutatás ráadásul a késői megjelenés okán rövid határidő mellett nagy erőforrás igényt támaszt a biztosítók felé a december 21-i véghatáridő miatt. Tanulság No.4. A gender szabályozás kapcsán nem született példaértékű megoldás, ami tovább vihető lenne az age irányelvre. A biztosítási szakma nem tudta közérthető nyelvre lefordítani erős érvrendszerét, melynek következtében az elveszett az uniós jogalkotás útvesztőiben. NYERTESEK ÉS VESZTESEK Már az irányelv gondolatának első felmerülésekor a biztosítási szakma folyamatosan hangsúlyozta, hogy a nem, mint differenciálási szempont kiiktatásának legnagyobb vesztesei maguk a fogyasztók lesznek, ilyen vagy olyan 9 Ez a veszély különösen a parlamenti szakaszban nagy, ahol a fogyasztóvédelem erősítésére irányuló jó szándékú javaslatok sokszor nehezen egyeztethetőek össze a biztosításszakmai alapelvekkel Ebben a kérdésben a brit sajtó élenjárt, amit nem csak a biztosítási piac fejlettsége indokolt, hanem az is, hogy a brit piac a gépjárműbiztosításoknál is alkalmazza a nem szerinti különbségtétel, ahol populáris módon kommunikálható a valószínűsíthető díjkülönbség változás, ami ráadásul éppen a fiatal nők számára kedvezőtlen. 12

5 5 módon. A díjak valószínűsíthetően prudenciális okokból a férfi+nő átlagdíjnál magasabb szinten kerülnek kiegyenlítésre 13, ami a díjszínvonal emelkedésén túlmenően az autoszelekció és morális kockázat veszélyét is magában hordozza, ez pedig a termékskála szűküléséhez vezethet. A következmények adott esetben a versenyhelyzetre is kihatnak, mivel a döntés érzékenyebben érintheti a kisebb piaci szereplőket, ami szintén nem a fogyasztó érdekeit szolgálja. Az hogy tényleg drágábbak lesznek-e a jövőben a biztosítások, az események majd megmutatják, ami viszont már most is tudható, hogy a KGFB biztosítások Belgiumban 2008 óta unisex díjasok, ami a fiatal férfiaknál 3-4%os csökkenést, a fiatal nőknél pedig 7-17% növekedést eredményezett. A nyertesnek gondolt csoport hozadékát, tehát jelentősen meghaladta a másik érintett csoport vesztesége Az is jól látható, hogy az érintett négy területből csak egynek (járadékbiztosítás) lehetnek potenciális nyertesei a nők, a másik három területen (kockázati és vegyes életbiztosítás, baleset- és egészségbiztosítás, gépjárműbiztosítás) az ő kárukra dőlhet el a mérleg a jobb kockázati arányaik miatt. Furcsa fintora ez az életnek, mivel az európai jogalkotó annak idején éppen a nők vélelmezett hátrányos megkülönböztetését kívánta volna orvosolni. Tanulság No.5. Hiába a jogalkotói szándék, nem teljesül a kívánt cél, amennyiben az szembe megy a szakma szabályaival. MERRE TOVÁBB EURÓPA Lehet, hogy az európai szakma csodára várt, mert az EB iránymutatásra számítva nem tett lépéseket 2011 decembere előtt, holott a bírósági döntés már március óta ismert volt. Az idei évben is lassan indultak be a fogaskerekek, a biztosítók csak a legutóbbi időben láttak neki az aprómunkának. Várhatóan a bírósági döntés formális tagországi adaptációja is az utolsó pillanatokra marad a legtöbb esetben, annak minden következményével. Mindenhol el kell végezni a régi és új szerződések szétválogatását, az IT rendszerek hozzáigazítását, a termékek újraárazását, dönteni kell a nem-alapú vagy unisex tartalékképzésről, és nem utolsósorban meg kell küzdeni a kockázatelbírálás új kihívásaival 14. Ez utóbbi kapcsán gyakran felvetődik a kérdés, hogy milyen szemponttal vagy szempontokkal - helyettesíthető a nem a jövőben? Nos, a vélekedések ebben a kérdésben megoszlanak. A biztosítási szakma fősodra azt állítja, hogy valószínűleg egyetlen új szempont nem fogja tudni pótolni a most keletkező hiányt, és ezért is nagy veszteség a gender irányelv legutóbbi történése. Míg mások igaz nem biztosításszakmai körökből kifejezetten megkérdőjelezik a nem és a biztosítási kockázat közvetlen összefüggését, azt állítva, hogy a nem figyelembevétele leegyszerűsíti azokat a bonyolult különbségeket, amelyek nem a nemi különbözőségekből adódnak 15. Valóban, számos olyan tényező létezik, ami legalább olyan mértékben (ha nem jobban) hat az egyén kockázatára, mint a nem (életkor, lakhely, végzettség, táplálkozás, szabadidős tevékenység stb.). A további differenciáló szempontok bevonása a kockázatelbírálás folyamatába ugyanakkor azt igényli, hogy ezek az adatok relevánsak, egyértelműen definiálhatóak legyenek, illetőleg megfelelő idősorok álljanak rendelkezésre. Azon túlmenően, hogy ezek a körülmények egy élet során változhatnak, változnak, az azokra való rákérdezés a privát szférába nyúlik, ami ellenérzést kelthet az ügyfélben, még a válaszok igazságtartalma sem ellenőrizhető. 13 Ld. a PSZÁF júniusi kockázati jelentését p.96, vagy az Insurance Europe által megrendelt OXERA tanulmányt 14 Az egészségbiztosítás példáját felhozva és a WHO 2008 évi adataiból kiindulva, a férfiak és nők halálozási rátája 51%, ill. 49% az összes haláleseményt tekintve. Ebből a rák előfordulása a férfiaknál 56%, míg a nőknél 44%. Tovább böngészve a statisztikákat azt találjuk, hogy a nyelőcső és tüdőrák előfordulása a férfiaknál 75%, míg a nőknél csak 25%. A szív és érrendszeri betegségeknél ez az arány 76%, ill. 24%. Feladat tehát ezen kockázati díjak kisimítása az unisex díjon belül. 15 Ld. Kokott főügyész állásfoglalását az Európai Bíróság március 1-i döntését megelőzően.

6 6 Mindazonáltal a biztosítási szakma nem engedheti meg magának a luxust, hogy ezeket a lehetőségeket ne vesse alapos vizsgálat alá. Tanulság No.6. A szakmának újra kell gondolni az eddigi alapelveket és technikákat, mivel a jövőben nem lesz elégséges az évszázados biztosítói gyakorlatra történő hivatkozás. ITT AZ ÚJ KIHÍVÁS Egyre gyakran felmerül a kérdés, mi lesz a következő szempont, aminek figyelembevételére tiltást vezet be a jó szándékú jogalkotó? Dohányosok? Vidékiek? Valószínűleg nem, van ugyanis egy fontos különbség az egyes paraméterek között. A nemi hovatartozáson, életkoron és fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést az Európai Unió Alapjogi Charta tiltja, így ezeken a területeken a biztosítóknak külön-külön meg kell vívni harcukat, bizonyítva azt, hogy az általuk alkalmazott gyakorlat nem tekinthető diszkriminációnak. (Az első menetet sajnos elveszítettük gender fronton.) A Bizottság június 2-án nyújtotta be egy újabb irányelv szövegtervezetét, amely a diszkrimináció minden formájának tiltására irányul, amennyiben a megkülönböztetés életkoron, valamely fogyatékosságon, vallási meggyőződésen, vagy szexuális irányultságon alapszik. Az új szabályozás kiegészítené a már meglévő uniós szabályokat 16. Biztosítói szempontból az első két tényezőnek (életkor és fogyatékosság) van meghatározó jelentősége. Az új irányelv a gender szabályozáshoz hasonlóan lehetővé tenné a biztosítók számára az eltérést, ennek pontos megfogalmazása, ill. feltételei azonban még függőben vannak. Az elmúlt évek elnökségeinek nem sikerült véglegezniük a szöveget, aminek oka részben az, hogy a Tanácson belül sincs egyetértés az új szabályozás szükségességét illetően 17, lévén hogy az számos érzékeny területet is érint 18. Másfelől pedig a döntéshozók indokoltnak látták bevárni az időközben megindult Test-Achats féle bírósági kereset kimenetét. Az új irányelv egyelőre tehát elnökségről elnökségre, félévről félévre tolódik, mintha az európai jogalkotó maga is érezné, hogy darázsfészekbe nyúlt. Pillanatnyilag nem is tudható, hogy mikor kerül ismét reflektorfénybe a téma politikai vagy más indíttatásból. (A soros ciprusi elnökség sem jelölte meg azt prioritásként.) Addig is van tehát ideje a szakmának, hogy átgondolja a további teendőket. A biztosítók ugyanis komoly aggodalmakat táplálnak abban a vonatkozásban, hogy az Európai Bíróság év eleji döntése nyomán, az új, most készülő irányelv kapcsán is megkérdőjeleződhet a biztosítói kivétel megadása, ha máshogy nem, hát egy újabb fogyasztóvédelmi per útján. Tanulság No.7. Amennyiben pályára állítottak egy uniós jogszabályt (vagy tervezetet), a tehetetlenségi erő már ott is tartja, így sokkal nehezebbé válik a korrekció is a későbbiekben. MITŐL DISZKRIMINÁCIÓ A DISZKRIMINÁCIÓ Korábban említésre került, hogy a Test-Achats kereset kapcsán a Bíróság nem foglalt állást abban a kérdésben, miszerint a biztosítói differenciálás gyakorlatát összeegyeztethetőnek látja-e az uniós diszkriminációt általánosságban tiltó alapelvekkel. Miközben látszólag beton-biztos tények és érvek támasztják alá azt, hogy az életkor és fogyatékosság figyelembe vétele a biztosításoknál differenciáló szempontként továbbra se 16 ld. különösen 2000/43/EC, 2000/78/EC és 2004/113/EC irányelvek 17 A Tanácson belüli fejlemények a félévente kiadott Progress jelentésekből jól követhetőek.. Ld. legutóbb a dán elnökség jelentését: 18 A készülő jogszabály nem csak a pénzügyi szektort érinti, hanem egyéb szolgáltató ágazatokat is, szállodákat, vendéglátó ipari egységeket stb., különös tekintettel a fogyatékosságot illető vonatkozásokra

7 7 kérdőjeleződjék meg, egy újabb, hipotetikus bírósági per kimenetele jelenleg érdemben megjósolhatatlan. Amennyiben erre valaki mégis kísérletet tenne, akkor az előzetes vizsgálódás kiindulópontja csak a már meglévő közösségi, diszkriminációt tiltó szabályok és Európai Bíróság korábbi döntései lehetnének. Jelen írás azonban már csak terjedelme miatt sem tud vállalkozni kimerítő jogi elemzésre, inkább csak a vonatkozó szempontokat szeretné jelezni. A gondolkodás kiindulópontként a Bíróság egy korábbi ítélete szolgálhat, mely kimondja, hogy a diszkrimináció mentes elbánás követelménye a következő: azonos helyzetek nem kezelhetőek eltérően, eltérő helyzetek nem kezelhetőek azonos módon, hacsak az eltérő elbánás objektívan nem megindokolható 19. Arra is van lehetséges vonalvezető, hogy egy jogi procedúra milyen kérdések mentén vizsgálná a fenti elvárás teljesülését, feltéve persze, hogy már hatályban van az újabb diszkriminációt tiltó szabályozás. 1. Az új irányelv hatálya alá tartoznak-e a biztosítások? Erre a kérdésre még abban az esetben sem egyértelmű a válasz, ha a szövegezés a biztosítókat formálisan ki is zárná a hatály alól, mivel felmerülhetnek a gender szabályozáskor már megtapasztalt jogtechnikai kifogások. Fontos körülmény ugyanakkor, hogy miközben az Alapszerződés felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy szabályokat hozzon a diszkrimináció megakadályozására, kötelezettséget nem ró a testületre, hogy ezt meg is tegye. Lépéskényszer tehát nem szükségszerűen van, amennyiben a politika úgy döntene, hogy mégsem születik újabb irányelv. 2. Összehasonlítható vagy különböző helyzetekről beszélünk? Két dolog vagy helyzet értelemszerűen soha nem lehet teljesen azonos, ezt senki nem is vitatja. Bizonyos elvek mentén ugyanakkor eldönthető, hogy az adott kérdés az egyik vagy a másik megítélése alá esik. a.) A különbségtétel alapjául szolgáló szempont jogi értelemben objektívnak tekinthető-e? Ebben a vonatkozásban a biztosítási szakma nem áll rosszul, mivel érdemben senki nem kérdőjelezi meg, hogy objektív kapcsolat van az életkor és fogyatékosság valamint a vállalt biztosítási kockázat jellege és nagysága között 20. b.) Arányos mértékben történi-e a különbségtétel, illetőleg csak az objektív módon indokolható esetekre korlátozódik az? Látszólag itt is rendben vagyunk, mivel a kockázatnövekedést a biztosítók arányos veszik figyelembe, és ezt a rendelkezésre álló statisztikákkal is alá tudják támasztani. Ez fontos körülmény, mivel a bizonyítási teher a biztosítókon van. Első megközelítésben tehát a kívülálló laikus könnyen arra a következtetésre juthat, hogy nem vitatható, esetünkben nem összehasonlítható helyzetekről beszélünk. Egy esetleges bírósági döntés ugyanakkor bármikor helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a figyelembe vett különbség marginálisnak tekinthető, vagy éppen megkérdőjelezhetik annak arányosságát. 3. Amennyiben a helyzetek összehasonlíthatóak, akkor az eltérő elbánás hátrányosnak tekinthető-e? Látszólag könnyű a válasz, a magasabb díj semmiképpen nem nevezhető jutalomnak. Szerencsére azonban vannak más szempontok is, főleg az életkor esetében. A gender irányelvre vonatkozó bírósági döntést megelőzte a Főügyész állásfoglalása, ami az életkor vonatkozásában annak idején bíztató kitételt tett. Ugyanaz az ember az élete folyamán nagy valószínűséggel hol az előnyeiből, hol pedig a hátrányaiból részesedik a biztosítói differenciálásnak (a fiatalabbaknak drágább a gépjármű-biztosítás, az idősebbeknek pedig a kockázati életbiztosítás, és fordítva); így az nem kerül azonos megítélés alá a nemmel, ahol viszont nem ez a helyzet. 19 Eset C-127/07 Arcelor Atlantique et Lorraine and Others (2008) ECR I-9895, 23. paragrafus 20 A helyzet ettől eltérő volt a nem esetében, ahol az ok-okozati összefüggést a nem és a kockázat között többen és többször is megkérdőjelezték.

8 8 Ugyanez sajnos nem szükségszerűen mondható el a fogyatékosság figyelembe vételének szempontjáról. Itt ugyanis már megvalósulhat a hátrányos következmény az érintettek esetében. 4. Amennyiben az eltérő elbánás hátrányosnak tekinthető az érintettekre nézve, akkor az társadalmi szinten, objektívan indokolható-e? Ez a kérdés akkor merül fel, ha a fenti kérdésekre a válasz az, hogy igen, összehasonlítható helyzetekről beszélünk, és igen, az eltérő elbánásmód hátrány jelent az érintettekre nézve. Ebben az esetben mérlegelendő, hogy a tiltásnak milyen tovagyűrűző következményei lehetnek? Az ebből származó előnyök ellensúlyozzák-e az olyan hátrányokat, mint a biztosítási díjak drámai emelkedése, egyes fedezetek eltűnése a piacról, biztosítók tömeges megszűnésével a piac radikális átrendeződése stb. A bíróság fentiekre adott válasza egy lehetséges per során egyelőre csak tippelhető, jobb vagy rosszabb eséllyel. Reálisan előfordulhat ugyanakkor, hogy a számtalan érv, ill. a következmények felemlegetése, amelyek azt támasztják alá, hogy indokolt fenntartani a biztosítói differenciálás jelenlegi gyakorlatát, mind nem lesznek elégségesek, és a Bíróság úgy látja, hogy az egyenlő bánásmódból adódó társadalmi haszon meghaladja a listázott hátrányokat. Tanulság No.8. A nem, életkor és fogyatékosság politikailag érzékeny területek, ahol a szakmai érveknél mindig nagyobb súllyal esnek latba a vélt vagy valós társadalmi előnyök és hátrányok. AZ ÚJ IRÁNYELV SZÖVEGEZÉSÉNEK BIZONYTALANSÁGAI Az új irányelv szövegtervezete tehát már 2008 óta kézben van, a munka érdemben azonban azóta sem haladt előre. Ez jelen esetben inkább szerencsének tekinthető, mivel minden érintettnek, így elsősorban az európai jogalkotónak módjában áll végiggondolni a következő lépést. A jelenleg ismert jogszabályi szövegtervezet 21 az események fényében több kihívással is küszködik, melyek közül álljon itt néhány a teljesség igénye nélkül. 1. A mostani szöveg hatály alatt tartja biztosításokat, azonban továbbra is lehetővé téve számunkra az életkor és fogyatékosság alapján történő differenciálást, bizonyos feltételek teljesülése esetén. Kérdés van-e még reális esély arra, hogy a biztosítások kikerüljenek az új irányelv hatálya alól, ami viszonylagos jogbiztonságot nyújtaná a szakma (és persze a fogyasztók) számára? (Londoni fogadóirodák ezt a lehetőséget a nagyon valószínűtlen kategóriába áraznák be.) Amennyiben tehát marad a jelenlegi megoldás, a jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a biztosítók esetében nem derogációról van szó a diszkrimináció általános tilalma alól, hanem egy legitim szakmai eszköz alkalmazásáról (differenciálás). Kérdés persze, ezt hogyan lehet jogilag aggálytalan módon megtenni? 2. A jelenleg elérhető szövegváltozat szerint az életkor és fogyatékosság megítélése szétválik. Ez azt a kockázatot rejti magában, hogy a két paraméter nem szükségszerűen fog együtt mozogni, a 21 Az új irányelv tervezet induló (2008-as) szövege elérhető az EU honlapján (ld. 3.sz. lábjegyzet). A dokumentum jelenleg párhuzamosan van kézben az EPSCO Tanácsban és a Parlamentben. A Lisszaboni szerződés december 1-i hatálybalépését követően az új szabályozás elfogadásához a Tanácson belül egyhangú döntésre van szükség, a Parlament előzetes jóváhagyását követően. A 2012 első féléves dán elnökség a Test-Achats féle bírósági ítélet tanulságait leszűrve módosító szövegjavaslatot nyújtott be a jogbiztonságot növelendő. (Ez a változat a Tanács munkaanyagai között nyilvánosan nem elérhető.) Az új szövegjavaslat hangsúlyozza, hogy bizonyos pénzügyi szolgáltatások esetében a különböző korú emberek nincsenek összehasonlítható helyzetben, és bizonyos esetekben ez igaz a fogyatékkal élőkre is. A szöveg azt is egyértelműsíteni igyekszik, hogy a biztosítók által alkalmazott differenciálási gyakorlat a kockázatok értékelésekor, ami az életkor és fogyatékosság szempont figyelembevételén alapszik, nem tekinthető diszkriminációnak. A dán elnökség új szövegjavaslata egyelőre még nem került elfogadásra a Tanácson belül. Mindazonáltal úgy a Bizottság induló szövegjavaslata, mint a dán elnökség legutóbbi szövegváltozata tartalmaz bizonytalanságokat a biztosítási szakma számára.

9 9 későbbiekben valamelyiket elkülönülten kezelik, és tiltást vezetnek be rá. Erre értelemszerűen a fogyatékosság esetében nagyobb az esély. A fogyatékosság esetében ráadásul definíciós problémák is akadnak, mivel maga a fogalom is erősen szór tagországonként. (Angliában pl. nevesített esete a HIV és rákbetegség, ahol az érintett védettséget élvez a diagnózis megállapításától.) 3. A tagállami opció (opt out) lehetősége ami tagállami szintre delegálná az életkor és fogyatékosság, mint differenciáló szempont alkalmazásának megengedését - mindképpen kerülendő, mivel az eltérő implementáció lehetősége támadhatóvá tenné a biztosítói gyakorlatot, aláásva azt az érvelést, miszerint az életkor és fogyatékosság figyelembe vétele szakmai szempontból megkerülhetetlen és objektívan indokolható. Ezért egységes európai megoldásra van szükség. 4. Nem javasolt a szövegben hivatkozás bizonytalan fogalmakra, úgy, mint arányos különbségek, vagy releváns és megbízható amikor a számításokat alátámasztó statisztikai adatokról beszélünk, mivel a későbbiekben ezek is értelmezési problémákhoz vezetnek. A jelenlegi szövegváltozat alapján az sem egyértelmű, hogy az aktuáriusi alapelvek és a statisztikai adatok kumulatív módon (és), vagy alternatívaként (vagy) kerülnek rögzítésre elvárásként. Ráadásul az orvosi tapasztalatok (medical knowledge) figyelembe vétele a mostani szöveg szerint csak a fogyatékosság esetében megengedett. Általános problémaként fogalmazható meg, hogy a témagazda jogalkotó jellemző módon sehol nem a gazdasági/pénzügyi tárca 22, hanem a szociális terület, éppen a téma jellegéből fakadóan (esélyegyenlőség). A szabályozás ugyanakkor egy nagyon is speciálisan működő pénzügyi területet érint, aminek szabályait az érintett biztosítók jó esetben is csak áttételesen tudják elmagyarázni a tényleges döntéshozónak. Kérdés, ez a körülmény mennyiben bizonyul majd meghatározónak a végeredmény szempontjából. Most persze senki nem tervezi a biztosítói gyakorlat további szűkítését, de láttunk már arra példát a gender kapcsán, hogy amit 27-en külön-külön nem akartak, az az uniós közegben önálló életre kelt, és a tagországi szándékokkal ellentétes közös akarattá vált 23. Tanulság No.9. A gender irányelv biztosítói alkalmazása végül is jogi síkon dőlt el, a szakmai megfontolások figyelmen kívül hagyásával. Szükséges tehát kiemelt figyelmet fordítani az age irányelv jogilag aggálytalan megszövegezésére. HOLOTT TUDJUK Az aktuális, és a szerves fejlődés eredményeként lényegében a XIX. század óta működő, bevett kockázati modellek az életkort egyértelműen meghatározó tényezőnek mutatják a biztosítási kockázat kapcsán. Az életkor szerinti differenciálás tilalma tehát gyakorlatilag és ténylegesen lehetetlenítené el a biztosítók működését a személyhez fűződő biztosítási kockázatok vonatkozásában, annak minden, jelenleg még csak nehezen számszerűsíthető következményével, de mindenképpen a jelenleg ismert magánbiztosítási modell végét jelentené. A díjképzést megalapozó adatok körének jogi korlátozása azzal a reális veszéllyel járhat, hogy a biztosítók a jövőben nem lesznek képesek a fair kockázatértékelésre, és ennek következtében a fogyasztók nem jutnak hozzá a korrekt árazású biztosítási fedezethez. Ez akár egyes biztosítási fedezetek eltűnését is eredményezheti a piacról, ami elsősorban az olyan kiemelt területeket érintheti, mint az élet- és egészségbiztosítások, hosszú távú ápolásbiztosítások, járadékbiztosítások. Holott ezek azok a termékek, amelyekre fokozottan növekvő 22 EU szinten az irányelv az Employment, Social Policy, Health and Consumer Affairs Council hatáskörébe tartozik. 23 A gender bírósági ítélet a tagállamokat is váratlanul érte, hiszen valamennyi tagország legalább az életbiztosítások esetében megadta a derogáció lehetőségét.

10 10 igény jelentkezik az európai polgárok körében azáltal, hogy a társadalombiztosítási ellátások korlátai egyre több vonatkozásban megmutatkoznak minden tagországban. Az állami pillérek finanszírozási kihívásaival párhuzamosan a demográfiai trendek fényében fokozatosan jelentkezik a szolidaritás elve erősítésének elvárása a magánszektor felé is. Kérdés, hogy a gender irányelv nyomán keletkező tiltás, ami a legrosszabb forgatókönyv szerint az age irányelvnél is megismétlődhet, és ami a társadalombiztosítási alapelvekkel azonos szolidaritást kényszeríthet ki a magánbiztosítási piacból, valóban a fogyasztók érdekeit szolgálja-e? A magánbiztosítások ugyanis csak akkor tudják szerepüket betölteni, ha érvényesülni engedik a saját szabályait, és adminisztratív módon nem korlátozzák a kockázatértékelés jelenlegi gyakorlatát. A biztosítók törekvése, hogy személyre szabott, a fogyasztók naponta megújuló igényeinek megfelelő termékeket, elérhető árszínvonalon kínáljanak, ehhez azonban rugalmas kockázatértékelésre van szükségük. A szakma mindennapi tapasztalata is azt mutatja, hogy a fogyasztók részéről is erőteljesen jelentkezik az az igény, hogy az általuk képviselt kockázat fair módon kerüljön beárazásra, így a biztosítási szakma törekvése és a fogyasztók igénye ezen a ponton is összecseng. Tanulság No.10. Nem elég, ha a biztosítás alapigazságaival csak a biztosítók vannak tisztában, szükség van arra is, hogy ez a tudás szélesebb körben is elfogadást nyerjen. ÉRTIK-E A BIZTOSÍTÓK A JOGALKOTÓ SZÁNDÉKÁT? Biztosítási berkekben időről-időre értetlenség és türelmetlenség tapasztalható, amikor a szóban forgó európai szabályozás kerül terítékre. Hiszen hát megpróbáltuk elmagyarázni a szakma szabályait így is, meg úgy is, és mire jutottunk; a gender vonat már elment, az age pedig itt toporog a küszöbön. Hiába minden, mintha nem akarná megérteni az uniós jogalkotó a lényeget. De biztos, hogy ezzel egyedül van a döntéshozó? Nem lehet, hogy a biztosítási szakmának is lenne mit megértenie? Vajon hajlandó-e levonni a szakmai tanulságokat az ismert demográfiai trendekből; miszerint Európa lakossága öregszik. Az örvendetesen hosszabbodó életkilátások és a kevésbé örvendetes - alacsony születésszám következtében gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak jelenleg sem kedvező - aránya tovább romlik 24, és a közgazdasági jósok 2030-ra már riasztó számokat vizionálnak. Az idősebb populáció ugyanakkor jogosan továbbra is igényt tart arra, hogy az egészségügyi és szociális ellátások tartsanak lépést a technika fejlődésével és a tendenciájában javuló életszínvonallal. Nem kevésbé valószínű jövőkép, hogy amennyiben a mostani generációk az elődeiknél jobb állapotban, jobb egészségben érnek el a nyugdíjas évekhez, a szülőknél, nagyszülőknél aktívabb életet fognak élni; sportolnak, utaznak, fogyasztanak, és ehhez megfelelő és megfizethető szolgáltatásokat igényelnek majd. Szintén jogosan. A mindenkori állam ugyanakkor egyre kevésbé fog tudni megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. A megoldás az lehet, ha az állam és a piac között egy, a mainál hatékonyabb munkamegosztás jön létre. A politikusok tudatosan vagy sem, de ezt az igényt érzékelik, és képviselik a megfelelő fórumokon. Nem lehet véletlen az sem, hogy a mostani age irányelvet megelőző konzultáció egyik kiváltó eseménye az volt, hogy az AGE nevű idősügyi szervezet diszkriminációként értelmezte a gyakorlatot, miszerint a biztosítók bizonyos életkor felett nem, vagy csak lényegesen magasabb áron kínálnak utasbiztosítást. Ezt a szervezet az idősebbeknek a szabad mozgásukban való korlátozásaként élte meg, ami pedig egy rendkívül fontos uniós alapelv! Az európai jogalkotó tehát mindössze azt szeretné biztosítani, hogy a népesség tendenciájában egyre nagyobb hányadát jelentő idősebb generáció is reális módon jusson hozzá a számára biztonságot nyújtó 24 Az európai trendekkel összhangban 2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya lakosságon belül Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat az előrejelzések szerint

11 11 fedezetekhez. (Az talán cinikus szempontnak tűnhet, hogy ez az egyre népesebb réteg egyben hazai és európai szavazópolgár is.) Kérdés tehát az, a biztosítók készen állnak-e arra, hogy válaszokat adjanak erre a kihívásra, és híres innovatív képességeiket latba vetve, tudnak-e rugalmas termékekkel, újragondolt kockázatelbírálással illeszkedni az idősebb európai polgárok igényeihez, és a megtakarítási célon túlmenően anyagi fedezetet nyújtani halál, betegség vagy rokkantság esetére is. Ez itt a kérdés, és nem is egyszerű! De ha arra gondolunk, hogy szerencsés esetben előbb utóbb valamennyien ehhez a populációhoz fogunk tartozni, akkor talán annyira nem is lesz rá nehéz a válasz. Tanulság No.11. Az erős társadalmi igények kikényszerítik a hozzájuk illeszkedő szakmai megoldásokat. És végül álljon itt néhány kérdés, ami akár tanulságnak is beillik 1. Gender témában a biztosítók nem tudták hatékonyan képviselni erős szakmai érveiket. Kérdés, ez sikerülni fog-e az age irányelv esetében? 2. Elégségesek lesznek-e a szakmai érvek a döntéshozók, a civil szervezetek és a fogyasztók meggyőzéséhez? Lehet, hogy kevesebb szakmára és több/jobb kommunikációra lenne szükség? 3. Értik a biztosítók az európai politikát, mi miért történik? 4. Tud-e a biztosítási szakma valódi válaszokat adni az idősödő társadalom problémáira? Lencsés Katalin Budapest augusztus Jelen cikk írója kezdetektől fogva részt vett az uniós jogszabály véleményezési folyamatában az Insurance Europe -on (korábban CEA) keresztül. A mostani írás részben az európai szövetség belső munkaanyagaira támaszkodik, részben pedig személyes tapasztalatokra hagyatkozva készült. Külön köszönet Dr. Banyár Józsefnek a jobbító észrevételeiért.

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján

Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján Tisztelt Ügyfelünk! A 2007. december 1-én hatályba lépett 2007. évi CXXXVII. Törvény (a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf) Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum HIBAJEGYZÉK. az alábbi jelentéshez: Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság. Előadó: Andreas Schwab A8-0395/2017

Plenárisülés-dokumentum HIBAJEGYZÉK. az alábbi jelentéshez: Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság. Előadó: Andreas Schwab A8-0395/2017 Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 8.1.2018 A8-0395/2017/err01 HIBAJEGYZÉK az alábbi jelentéshez: a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló európai parlamenti

Részletesebben

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY EURÓPAI PARLAMENT 2009-204 Plenárisülés-dokumentum 5.2.204 B7-0000/204 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 87a. cikkének (3) bekezdése alapján a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

EBA/GL/2015/ Iránymutatások

EBA/GL/2015/ Iránymutatások EBA/GL/2015/04 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (4) bekezdése értelmében azon tényszerű körülményekről, amelyek lényegi veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, valamint

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Teresa Hayes, ír állampolgár és 12 további személy által benyújtott 0840/2007. számú petíció az ír kormány

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

EURÓPAI KÖZPONTI BANK 2009.5.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 106/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK EURÓPAI KÖZPONTI BANK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2009. április 20.) a tagállamok fizetési

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN

A MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN A HIVATÁS ÉS A CSALÁDI ÉLET ÖSSZEEGYEZTETÉSE Várandós munkavállalók védelme; szülési szabadság; szülő i szabadság Kollonay-Lehoczky Csilla JÓ MUNKAVÁLLALÓ kontra JÓ GONDOZÓ még meddig? A MUNKAHELYI NEMEN

Részletesebben

XT 21023/17 hk/ms 1 TFUK

XT 21023/17 hk/ms 1 TFUK Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 22. (OR. en) XT 21023/17 BXT 31 INF 100 API 73 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk Az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg) 2018.10.24. L 265/3 A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1595 RENDELETE (2018. október 23.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló

Részletesebben

IRÁNYMUTATÁS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MINIMUMLISTÁJÁRÓL EBA/GL/2015/ Iránymutatások

IRÁNYMUTATÁS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MINIMUMLISTÁJÁRÓL EBA/GL/2015/ Iránymutatások EBA/GL/2015/05 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 42. cikkének (14) bekezdése értelmében annak meghatározásáról, hogy az eszközök vagy kötelezettségek rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

A BIZONYÍTÁSI TEHER. A NEMI ALAPON TÖRTÉNŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESETEIBEN Gyulavári Tamás

A BIZONYÍTÁSI TEHER. A NEMI ALAPON TÖRTÉNŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESETEIBEN Gyulavári Tamás A BIZONYÍTÁSI TEHER A NEMI ALAPON TÖRTÉNŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESETEIBEN Gyulavári Tamás 1 TÉMAKÖRÖK 1. EU jogszabályi rendelkezések 2. EUB döntések 3. Következtetések 1. BIZONYÍTÁSI TEHER AZ EU JOGBAN 2 BIZONYÍTÁSI

Részletesebben

A jövő szabályozási kihívásai

A jövő szabályozási kihívásai 1 A jövő szabályozási kihívásai Aranyosné dr. Börcs Janka NMHH Főigazgató HTE Médianet 2015 2015.10.09. Egységes Európai Digitális Piac Stratégia 2 Digitális termékek elérhetővé tétele Digitális hálózatok

Részletesebben

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 21.6.2016 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a litván parlament indokolt véleménye a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

7051/16 ac/tk/kk 1 DGB 1 A

7051/16 ac/tk/kk 1 DGB 1 A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 23. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 7051/16 AGRI 125 AGRIORG 15 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA. (2016. [hónap nap])

ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA. (2016. [hónap nap]) HU ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA (2016. [hónap nap]) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 15. (OR. en) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1. Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 15. (OR. en) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1. Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 15. (OR. en) Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1 CONSOM 63 MI 215 CODEC 929 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: A Tanács közös álláspontja

Részletesebben

Iránymutatás az egészségbiztosítási katasztrófakockázati részmodulról

Iránymutatás az egészségbiztosítási katasztrófakockázati részmodulról EIOPA-BoS-14/176 HU Iránymutatás az egészségbiztosítási katasztrófakockázati részmodulról EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19;

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.1. COM(2016) 354 final 2016/0163 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő

Részletesebben

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2006/0196(COD) 24.10.2007 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontja a 97/67/EK irányelv közösségi postai szolgáltatások

Részletesebben

az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról

az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról EBA/GL/2016/08 24/11/2016 Iránymutatás az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról 1 1. Megfelelés és beszámolási kötelezettségek Az iránymutatások jogállása 1. Az e dokumentumban szereplő iránymutatásokat

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

5524/17 ADD 1 zv/kn/kk 1 GIP 1B

5524/17 ADD 1 zv/kn/kk 1 GIP 1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 3. (OR. en) 5524/17 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: PV/CONS 2 AGRI 29 PECHE 26 Az Európai Unió Tanácsának 2017. január 23-án Brüsszelben tartott 3514.

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

EIOPA-17/ október 4.

EIOPA-17/ október 4. EIOPA-17/651 2017. október 4. A biztosítási értékesítésről szóló irányelv szerinti iránymutatások az olyan biztosítási alapú befektetési termékekhez, amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél

Részletesebben

7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU

7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)

Részletesebben

FONTOS JOGI KÖZLEMÉNY: Ezen honlapon található információk szerzői jogvédelem alatt állnak és azok alapján minden jogi felelősség kizárt.

FONTOS JOGI KÖZLEMÉNY: Ezen honlapon található információk szerzői jogvédelem alatt állnak és azok alapján minden jogi felelősség kizárt. FONTOS JOGI KÖZLEMÉNY: Ezen honlapon található információk szerzői jogvédelem alatt állnak és azok alapján minden jogi felelősség kizárt. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2011. március 1-je(*) Előzetes döntéshozatal

Részletesebben

NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK TEKINTETÉBEN

NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK TEKINTETÉBEN NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK TEKINTETÉBEN ERA SZEMINÁRIUM, A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉGRE VONATKOZÓ UNIÓS JOG Katrine Steinfeld szakpolitikai tisztviselő (nemek közötti egyenlőség)

Részletesebben

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Relax nyugdíjbiztosítás Az Aegon Relax nyugdíjbiztosítással megalapozhatja kiegyensúlyozott, nyugodt jövőjét!

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Az EU intézményrendszere

Az EU intézményrendszere Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.8.12. COM(2013) 585 final 2013/0284 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Román Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről 357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. DTV Rt működésének

Részletesebben

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18.

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18. EBA/GL/2014/06 2014. július 18. Iránymutatások a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről 1 Az EBH iránymutatásai a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 772 végleges 2010/0372 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 378/2007/EK tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

IRÁNYMUTATÁSOK AZ ESETLEGESEN TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEKET MAGUK UTÁN VONÓ TESZTEKRŐL, VIZSGÁLATOKRÓL, ILLETVE ELJÁRÁSOKRÓL

IRÁNYMUTATÁSOK AZ ESETLEGESEN TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEKET MAGUK UTÁN VONÓ TESZTEKRŐL, VIZSGÁLATOKRÓL, ILLETVE ELJÁRÁSOKRÓL EBA/GL/2014/09 2014. szeptember 22. Iránymutatások azon tesztek, vizsgálatok vagy eljárások típusairól, amelyek a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 32. cikke (4) bekezdése (d) pontjának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 21. (OR. en) 7713/16 COR 1 EF 76 ECOFIN 273 DELACT 64 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. március 17. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.14. COM(2016) 798 final 2016/0399 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró,

Részletesebben

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.* VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 6. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 6. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. október 6. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0134 (NLE) 11667/12 PECHE 237 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS)

EURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) 25.3.2009 * JELENTÉSTERVEZET Az Európai Közösség és Barbados közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

Részletesebben

Az adatvédelem új rendje

Az adatvédelem új rendje Az adatvédelem új rendje A GDPR főbb újdonságainak rövid bemutatása dr. Osztopáni Krisztián vizsgáló, NAIH 1. A hozzájárulás új követelményei 1. Az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására,

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.1.2016 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Thierry Paquet belga állampolgár által benyújtott 1759/2013. számú petíció az önkéntes tűzoltók belgiumi helyzetéről

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.3.8. SWD(2016) 53 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat Az Európai Parlament

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2006/0008(COD) 26.1.2009 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

A pénzügyi szervezetek panaszkezelési eljárásáról szóló 11/2012 (XI.8.) ajánlás

A pénzügyi szervezetek panaszkezelési eljárásáról szóló 11/2012 (XI.8.) ajánlás Panaszkezelési Konzultáció 2012. november 9. / 12. A pénzügyi szervezetek panaszkezelési eljárásáról szóló 11/2012 (XI.8.) ajánlás Sziliné dr. Bán Gyöngyvér I. A panaszkezelési ajánlás kialakításának indokai

Részletesebben

MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ

MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ i TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 1 1. Előszó... 1 2. Fontosabb jogszabályok... 1 3. Jelmagyarázat... 1 4. A közbeszerzési eljárás tárgya, az eljárásrend és a jogalap...

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

Kommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 4. (08.12) (OR. en) 16554/08 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2006/0006 (COD) SOC 746 CODEC 1694

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 4. (08.12) (OR. en) 16554/08 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2006/0006 (COD) SOC 746 CODEC 1694 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. december 4. (08.12) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2006/0006 (COD) 16554/08 ADD 1 SOC 746 CODEC 1694 BEVEZETŐ KIEGÉSZÍTÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

A 2001/95/EK irányelv és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet közötti összefüggés

A 2001/95/EK irányelv és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet közötti összefüggés EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG Útmutató 1 Brüsszel, 2010.2.1. - A 2001/95/EK irányelv és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet közötti összefüggés 1. BEVEZETÉS E dokumentum

Részletesebben

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

EURÓPAI KÖZPONTI BANK C 213/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.7.20. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI KÖZPONTI BANK EURÓPAI KÖZPONTI BANK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2011. március 11.) a Saint-Barthélemy francia

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.30. COM(2017) 150 final 2017/0068 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2017-es

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 21. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0350 (COD) 16012/17 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 517 final 2015/0242 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló

Részletesebben

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ 1 2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ Preambulum (előszó) * A törvény és a Kárrendezési Szabályzat egészének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.22. C(2018) 2980 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2018.5.22.) a 29/2012/EU végrehajtási rendeletnek az olívaolaj címkézésén feltüntetendő

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében 25.5.2018 A8-0319/51 Módosítás 51 Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében Jelentés Elisabeth Morin-Chartier A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése (COM(2016)0128

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

Alapjogvédelem az EU-ban

Alapjogvédelem az EU-ban Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA L 306/32 IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA (2016. november 4.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti értékelés összehangolásának elveiről, valamint

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és

Részletesebben

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása 6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének

A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek 2012. október 16-i levele az Európai Parlament elnökének Fordítás A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségei mai üléseiken megvizsgálták az Európai Uniós

Részletesebben