EGYELŐEK, DE NEM EGYFORMÁK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGYELŐEK, DE NEM EGYFORMÁK"

Átírás

1 1 EGYELŐEK, DE NEM EGYFORMÁK A gender irányelv eddigi tanulságai Szakmai berkekben mindenki számára ismerősen cseng a gender 1 irányelv, ami az uniós keresztségben a Tanács 2004/113/EK 2 nevet kapta. A közösségi jogszabály fordulatos sorsa is köztudott, mint ahogy az is, hogy Európai Bíróság döntése 3 nyomán keletkező feladatokon jelenleg is dolgozik az európai biztosítási szakma. A 2004-ben keltezett uniós jogszabály pontos címe: a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról. Az elnevezés azonban ebben a formában túl hosszúnak bizonyult a mindennapi használathoz, így a szakmában munkaverzióként a gender irányelv kifejezés kapott szárnyra, ami aztán rajta is ragadt. Az irányelv története küzdelmesen indult, és lényegében úgy is végződött a biztosítók szempontjából. Az eredeti jogszabály kisebb kitérő után, a teljes tiltást is fontolóra véve végül is lehetővé tette a biztosítók számára, hogy bizonyos feltételek esetén, az általános tiltás ellenére továbbra is alkalmazzák a nemet, mint díjképző, differenciáló szempontot az ügymenetükben. A tagországoknak legkésőbb december 21-ig kellett átültetniük az új közösségi szabályozást a saját jogrendszerükbe. A jogszabály 2004-ben még azt helyezte kiáltásba, hogy az Európai Bizottság 2012-re ütemezett jelentésének, illetőleg az abban rögzített tagállami tapasztalatok fényében a jogalkotó újraértékeli a biztosító kivétel indokoltságát. Ez a menetrend illeszkedett az Európai Unió szokásos gyakorlatához, ami időről-időre revízió alá veszi a hatályos szabályozást. A biztosítási szakma jó okkal remélte, hogy az általa alkalmazott differenciálási gyakorlat érdemben a jövőben sem kérdőjeleződik meg. A Bizottság által lefolytatott előzetes konzultációk, illetőleg az arra adott tagállami inputok melyek a 2012-es jelentést készítették elő láthatóan szintén ezt a biztosítói vélekedést erősítették. Az élet - pontosabban a Test-Achats,- azonban közbeszólt, és a belga fogyasztóvédelmi szervezet keresete nyomán az Európai Bíróságon olyan ítélet született, ami átírta az eredetileg tervezett menetrendet, és valószínűleg a biztosítás újkori történetét is. A Bíróság március 1-i döntése kimondta, hogy a nem december 21. után már nem eredményezhet különbségtételt a biztosítási díjak és szolgáltatások vonatkozásában, ezzel nem kis fejfájást okozva a biztosítási szakmának. A mostani írás célja nem az, hogy ezeket a bírósági döntés nyomán felmerülő szakmai kérdéseket mélységében feltárja, sokkal inkább az, hogy igyekezzen összegezni azokat a tanulságokat, amelyek az eddigi uniós jogalkotási folyamatból leszűrhetőek. Mindezt különös tekintettel arra, hogy a küszöbön áll egy új irányelv tervezet 4, ami könnyen hasonló sorsra juthat, mint a gender szabályozás, és aminek a biztosítási szakmára, ill. a fogyasztók gyakorolt negatív következményeit aligha lehet túlbecsülni. 1 A gender kifejezés magyarul nem -et jelent, bár akadnak ennél jóval árnyaltabb társadalomtudományi értelmezések is. A gender szó sokszor angolszász formában épül be a mindennapi szóhasználatba, mert egy az egyben szinte lefordíthatatlan. Az angol nyelvben (eltérően a magyar nyelvtől) a sex és a gender szavak elkülönült használata jól leképezi a különbséget. Míg a sex a biológiai meghatározottságú szerepekre utal (biológiai nem), addig a gender a társadalmilag meghatározott szerepekre reflektál (társadalmi nem), ez utóbbi esetben hangsúlyozva, hogy a nemi szerep nem csak biológiai eredetű, hanem történelmileg és kulturálisan is meghatározott. A mostani írás mindazonáltal nem alkalmazza ezt a kifinomult különbségtétel, és a továbbiakban a következő szóhasználatot követi: a direktíva és a téma kapcsán általában a gender kifejezést alkalmazza, míg a diszkriminációval kapcsolatban a nem szerinti diszkriminációról beszél

2 2 AHONNAN ELINDULTUNK Kevésbé közismert, hogy a gender irányelv esetében nem biztosító-specifikus szabályozásról van szó, annak ellenére, hogy a biztosítókra vonatkozó 5. cikk 5 kapott nagyobb publicitást. Az európai jogalkotó törekvése annak idején, 2004-ben az volt, hogy a munka világa után a szolgáltatások területén is biztosítsa a diszkriminációtól mentes elbánást férfiak és nők között. A jogalkotó ezen tiszteletreméltó törekvésének esett most már tudjuk áldozatául a biztosítók nemek szerinti differenciálás gyakorlata. Az eredeti jogalkotó szándék a teljes tiltásra irányult, amely szándék nyilvánvaló módon a biztosítói gyakorlat félreértéséből adódott. Az európai biztosítási szakma viszonylag későn ébredve 6 igyekezett elmagyarázni a döntéshozóknak és a fogyasztóknak egyaránt, hogy a biztosítók jelenlegi, immár évszázados gyakorlata nem tekinthető diszkriminációnak, mivel az hosszú távú statisztikai adatokon alapuló fair, objektív és diszkriminációmentes kockázatértékelést jelent. A nem-szerint eltérő díjtarifák alkalmazása tehát nem hátrányos megkülönböztetés, hanem a kétségkívül meglévő különbségek érvényre juttatása egy olyan szerződésben, ami a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségén alapul. A kompromisszumos megoldás az utolsó pillanatban végül is az lett, hogy a biztosítói kivétel (opt out) bekerült a jogszabály szövegébe, mintegy menekülőútként, a tagországokra bízva, hogy indokolt esetben és arányos mértékben lehetővé tegyék a biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal alátámasztott, nemek közötti különbségtétel alkalmazását a díjképzésnél. (A terhességgel és anyasággal kapcsolatos különbségtétel azonban semmilyen körülmények között nem volt már akkor sem alkalmazható díjdifferenciáló szempontként a továbbiakban.) Tanulság No.1. A biztosítóknak szoros figyelemmel kell követnie a készülő uniós szabályokat, és kellő időben kell reagálnia a szükséges szakmai szempontok és érvek megjelenítésével. Az irányelv tagállami átvétele ezt követően távolról sem volt homogén, nagy változatosságot mutatott, hogy hol és milyen feltételekkel engedélyezték az országok a főszabály alóli kivétel lehetőségét. Mint utóbb kiderült, ez a körülmény komoly hivatkozási pontként szolgált a biztosítói opt out ellenzőinek. A legnagyobb változások Belgiumban, Cipruson és Hollandiában voltak, ahol lényegében csak az életbiztosítások maradtak fent a rostán. Ez utóbbi terület mutatott egyébiránt csak egységes képet, mivel az életbiztosítások esetében mind a 27 tagország élt a kivétel lehetőségével, ezzel is alátámasztva az életbiztosítások (ezen vonatkozásban is) külön elbírálást igénylő kezelését. A tagországok igaz, többen csak a 2007-es végdátumhoz képesti késéssel végül is átültették az uniós szabályt, és ott, ahol minden érintett területen megmaradt a kivétel lehetősége, a biztosítók gyakorlata látszólag mindössze annyit változott, hogy a kalkulációkhoz figyelembe vett statisztikai adatokat nyilvánosan (jellemzően a honlapokon) publikálták az érintettek cikk Biztosításmatematikai tényezők (1) A tagállamok biztosítják, hogy legkésőbb december 21. után kötött valamennyi új szerződésben a biztosítási, illetve azzal kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások alkalmazásakor a biztosítási díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás tényezőként történő számbavétele az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban nem eredményez különbséget. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok december 21. előtt dönthetnek úgy, hogy megengednek arányos különbségeket az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban, ha a vonatkozó és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a nemi hovatartozás alkalmazása a kockázatelemzésben meghatározó tényező. Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemi hovatartozás döntő biztosításmatematikai tényezőként történő alkalmazására vonatkozó pontos adatokat összeállítsák, közzétegyék és rendszeresen frissítsék, és erről a Bizottságot tájékoztatják. Ezek a tagállamok december 21. után öt évvel, a 16. cikkben említett bizottsági jelentést figyelembe véve, döntésüket áttekintő értékelésnek vetik alá, és ennek eredményét megküldik a Bizottságnak. (3) A terhességgel és anyasággal kapcsolatos költségek semmiképp nem eredményezhetnek az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban különbözőségeket. A tagállamok a jelen bekezdésnek történő megfeleléshez szükséges intézkedések végrehajtását legfeljebb december 21-től számított két évig halaszthatják. Ebben az esetben az érintett tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot. 6 Nem mindenki volt így ezzel. Az angol férfiklubok például idejekorán kilobbizták magukat az irányelv hatálya alól.

3 3 Tanulság No.2. Nem szerencsés az opt out megoldás alkalmazása az egységes európai piacon a biztosítás alapelveket érintő kérdésekben, mivel az implementációs különbségeket eredményez, és támadhatóvá teszi magát a kivételt. AMIRE NEM SZÁMÍTOTUNK 2010-ben aztán váratlanul jött a hír, hogy egy belga fogyasztóvédelmi szervezet, a Test-Achats a belga bíróságon megtámadta a gender irányelv biztosítói kivételt nyújtó rendelkezését, állítva, hogy az ellentétes a közösségi alapszerződéssel, de a keresetben egyéb hivatkozások is felemlítésre kerültek. A belga bíróság tanácstalanságában valószínűleg érezve a kérdés messzire ható jelentőségét az Európai Bírósághoz fordul állásfoglalásért. Habár a biztosítási szakma ezúttal időben ébredt, és erős iparági érvrendszert 7 hozott össze a kereset állításaival szemben, az Európai Bíróság március 1-i döntése mégis negatív volt, kimondva, hogy a nem december 21. után már nem eredményezhet különbségtételt a biztosítási díjak és szolgáltatások vonatkozásában. A szűkszavú bírósági döntés ugyanakkor több kérdést is nyitva hagyott, amelyek megválaszolásra vártak. A kora tavaszi bírósági ítéletet követően tanácstalanság lett úrrá piacokon, aztán néhány hét elteltével megjelentek az első jogi elemzések, amelyek az alábbi interpretációt erősítették. A bírósági döntés nem az ismert biztosítói gyakorlatot kifogásolta ezzel érdemben nem is foglalkozott hanem a jogszabály technikai megalkotásának módját. Ez fontos körülmény, mivel az Európai Bíróság döntésében azt szögezte le, miszerint a gender irányelv 5(2) cikke ellentmond az 5(1) cikkben foglalt elvnek azzal, hogy az (1) cikkben megfogalmazott általános szabályt, - ami a különbségtételre vonatkozó generális tiltást tartalmazza, - felülírja. Az ítélet tehát jogtechnikai vonatkozásban kifogásolta az irányelv kérdéses pontját 8. A bírósági döntés csak a december 21 után kötött új szerződésekre érvényes, visszamenőleges hatállyal azonban nem. Tanulság No. 3. A bírósági döntés nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a nem alapú különbségtétel a biztosítók gyakorlatában összeegyeztethető-e a férfi és nő közötti egyenlőséget rögzítő alapelvekkel, így az nem ad iránymutatást a későbbiekre (pl. az age irányelvre) vonatkozóan ebben a kérdésben. A fenti értelmezés ugyanakkor rengeteg bizonytalanságot tartalmazott, melyek tisztázását a piac az Európai Bizottságtól várta. Szükséges volt egyértelművé tenni, hogy a bírósági döntés valóban csak az új szerződésekre vonatkozik, ezek alatt mi értendő, és további szakmai részletek is rendezésre vártak (a nem alkalmazása a kockázatelbírálásnál, tartalékképzésnél stb.). Ezeket megnyugtató módon az uniós jogszabály technikai módosítása tudta volna kezelni, a bizonytalan pontokat egyértelműsítve. A bírósági ítélet fenti interpretációjába ugyanakkor egy valódi megoldás is belefért volna, nevezetesen az, hogy sor kerüljön az irányelv érdemi módosítására, és legalább az életbiztosításokat kizárva a hatály alól, a jogalkotó továbbra is lehetővé tegye a nem, mint szempont figyelembe vételét a díjszabásban a biztosítók számára. Mindkét lehetőség azonban igényelte volna az irányelv módosítási procedúrájának elindítását és végig vitelét. Egy ilyen eljárás azonban időigényes, évekbe telhet, és a kimenet is többnyire bizonytalan. A sokoldalú, többkörös 7 Ld. pl. 8 Lehet, fontos körülmény, hogy a bírósági ítéletet megelőzte Kokott főügyész külön állásfoglalása, aki ennél tovább ment azt állítva, hogy a biztosítói differenciálás gyakorlata nem összeegyeztethető az uniós esélyegyenlőségi alapszabályokkal. Arról csak találgatni lehet, hogy az Európai Bíróság miért nem ment tovább a főügyész által kijelölt úton, és miért állt meg a tisztán jogtechnikai kifogásoknál. Ld. a főügyész állásfoglalását:

4 4 európai egyeztetési folyamatban mindig fennáll annak a veszélye, hogy az induló szándék felhígul, vagy akár a viszályára is fordul 9. A szakma érveit érdemben ugyanakkor senki nem vitatta a politikai döntéshozók szintjén sem, sőt mi több, az Európai Parlament jelentését előkészítő munkaanyag 10 élén egy magyar raportőrrel őszén kifejezetten pozitív volt a biztosítók számára, mivel messzemenően magáévá tette a szakma aggodalmait. A bírósági döntést követően egy nyilvános konzultáción az európai biztosításfelügyeletek közös szervezete, az EIOPA is támogatta a gender irányelv érdemi, az életbiztosításokat a hatály alól kizáró módosításának a lehetőségét, ami jogbiztonságot nyújtva egyértelmű helyzetet teremtett volna. Pozitív fejleménynek mutatkozott akkor még az is, hogy az európai média 11 is lassan felébredt csipkerózsika álmából, és egyre gyakrabban kerültek elő írások, elemzések arról, hogy a bírósági döntésnek milyen negatív következményei lesznek a fogyasztókra nézve. Aztán tavaly nyár végére megváltoztak a hangsúlyok, és a kérdés a szakmai aspektusokon túlnyúló politikai gellert kapott. Az Európai Bizottság illetékes biztosa (Vivian Reding) mereven elzárkózott az irányelv megnyitásának lehetőségétől, mivel az több évet is igénybe vett volna és nem volt tudható, hogy az időközben változó kormányok álláspontja mennyiben marad állandó egy ilyen populáris téma esetében. (Bár nyilvánvaló módon az állítás nem ebben a formában fogalmazódott meg.) Sajnos nem javították a biztosítók esélyeit azok az állásfoglalások sem, amelyeket különböző nőlobby és fogyasztóvédelmi szervezetekkel tettek, a biztosítói alapelveket és gyakorlatot alapvetően félreértelmezve. A szakma érvei, amelyek bonyolult biztosításmatematikai alapelvekre, szolvenciára, vagy éppen kockázatelbírálásra hivatkoztak sajnos nem tudták felvenni a versenyt az olyan könnyen értelmezhető üzenetetekkel, mint a férfi és női egyenjogúság. Ezen szakasz lezárásaként 2011 decemberében, a karácsonyi szünet elindulása előtt egy nappal jelent meg a Bizottság március óta várt iránymutatása 12, ami megerősítette az Európai Bíróság döntésének első körös értelmezését, nem vállalva fel annak alternatív interpretációját. A nap végén tehát döntéshozatali mechanizmus nehézkessége nagyobb súllyal esett latba, mint a biztosítási szakma és a fogyasztók jogos érdeke. Habár az adott kereteken belül a bizottsági iránymutatás akár még megengedőnek is tekinthető, a biztosítók számára az nem jelent jogbiztonságot nem lévén jogszabály, - és a szürkezónák feltérképezését is a tagállamokra bízza a hazai magánjogi szabályozás mentén, ami ismét magában rejti a divergáló megoldások lehetőségét. (Ezt érdemben majd a Bizottság 2014-re ütemezett átfogó jelentése fogja felmérni.). Az iránymutatás ráadásul a késői megjelenés okán rövid határidő mellett nagy erőforrás igényt támaszt a biztosítók felé a december 21-i véghatáridő miatt. Tanulság No.4. A gender szabályozás kapcsán nem született példaértékű megoldás, ami tovább vihető lenne az age irányelvre. A biztosítási szakma nem tudta közérthető nyelvre lefordítani erős érvrendszerét, melynek következtében az elveszett az uniós jogalkotás útvesztőiben. NYERTESEK ÉS VESZTESEK Már az irányelv gondolatának első felmerülésekor a biztosítási szakma folyamatosan hangsúlyozta, hogy a nem, mint differenciálási szempont kiiktatásának legnagyobb vesztesei maguk a fogyasztók lesznek, ilyen vagy olyan 9 Ez a veszély különösen a parlamenti szakaszban nagy, ahol a fogyasztóvédelem erősítésére irányuló jó szándékú javaslatok sokszor nehezen egyeztethetőek össze a biztosításszakmai alapelvekkel Ebben a kérdésben a brit sajtó élenjárt, amit nem csak a biztosítási piac fejlettsége indokolt, hanem az is, hogy a brit piac a gépjárműbiztosításoknál is alkalmazza a nem szerinti különbségtétel, ahol populáris módon kommunikálható a valószínűsíthető díjkülönbség változás, ami ráadásul éppen a fiatal nők számára kedvezőtlen. 12

5 5 módon. A díjak valószínűsíthetően prudenciális okokból a férfi+nő átlagdíjnál magasabb szinten kerülnek kiegyenlítésre 13, ami a díjszínvonal emelkedésén túlmenően az autoszelekció és morális kockázat veszélyét is magában hordozza, ez pedig a termékskála szűküléséhez vezethet. A következmények adott esetben a versenyhelyzetre is kihatnak, mivel a döntés érzékenyebben érintheti a kisebb piaci szereplőket, ami szintén nem a fogyasztó érdekeit szolgálja. Az hogy tényleg drágábbak lesznek-e a jövőben a biztosítások, az események majd megmutatják, ami viszont már most is tudható, hogy a KGFB biztosítások Belgiumban 2008 óta unisex díjasok, ami a fiatal férfiaknál 3-4%os csökkenést, a fiatal nőknél pedig 7-17% növekedést eredményezett. A nyertesnek gondolt csoport hozadékát, tehát jelentősen meghaladta a másik érintett csoport vesztesége Az is jól látható, hogy az érintett négy területből csak egynek (járadékbiztosítás) lehetnek potenciális nyertesei a nők, a másik három területen (kockázati és vegyes életbiztosítás, baleset- és egészségbiztosítás, gépjárműbiztosítás) az ő kárukra dőlhet el a mérleg a jobb kockázati arányaik miatt. Furcsa fintora ez az életnek, mivel az európai jogalkotó annak idején éppen a nők vélelmezett hátrányos megkülönböztetését kívánta volna orvosolni. Tanulság No.5. Hiába a jogalkotói szándék, nem teljesül a kívánt cél, amennyiben az szembe megy a szakma szabályaival. MERRE TOVÁBB EURÓPA Lehet, hogy az európai szakma csodára várt, mert az EB iránymutatásra számítva nem tett lépéseket 2011 decembere előtt, holott a bírósági döntés már március óta ismert volt. Az idei évben is lassan indultak be a fogaskerekek, a biztosítók csak a legutóbbi időben láttak neki az aprómunkának. Várhatóan a bírósági döntés formális tagországi adaptációja is az utolsó pillanatokra marad a legtöbb esetben, annak minden következményével. Mindenhol el kell végezni a régi és új szerződések szétválogatását, az IT rendszerek hozzáigazítását, a termékek újraárazását, dönteni kell a nem-alapú vagy unisex tartalékképzésről, és nem utolsósorban meg kell küzdeni a kockázatelbírálás új kihívásaival 14. Ez utóbbi kapcsán gyakran felvetődik a kérdés, hogy milyen szemponttal vagy szempontokkal - helyettesíthető a nem a jövőben? Nos, a vélekedések ebben a kérdésben megoszlanak. A biztosítási szakma fősodra azt állítja, hogy valószínűleg egyetlen új szempont nem fogja tudni pótolni a most keletkező hiányt, és ezért is nagy veszteség a gender irányelv legutóbbi történése. Míg mások igaz nem biztosításszakmai körökből kifejezetten megkérdőjelezik a nem és a biztosítási kockázat közvetlen összefüggését, azt állítva, hogy a nem figyelembevétele leegyszerűsíti azokat a bonyolult különbségeket, amelyek nem a nemi különbözőségekből adódnak 15. Valóban, számos olyan tényező létezik, ami legalább olyan mértékben (ha nem jobban) hat az egyén kockázatára, mint a nem (életkor, lakhely, végzettség, táplálkozás, szabadidős tevékenység stb.). A további differenciáló szempontok bevonása a kockázatelbírálás folyamatába ugyanakkor azt igényli, hogy ezek az adatok relevánsak, egyértelműen definiálhatóak legyenek, illetőleg megfelelő idősorok álljanak rendelkezésre. Azon túlmenően, hogy ezek a körülmények egy élet során változhatnak, változnak, az azokra való rákérdezés a privát szférába nyúlik, ami ellenérzést kelthet az ügyfélben, még a válaszok igazságtartalma sem ellenőrizhető. 13 Ld. a PSZÁF júniusi kockázati jelentését p.96, vagy az Insurance Europe által megrendelt OXERA tanulmányt 14 Az egészségbiztosítás példáját felhozva és a WHO 2008 évi adataiból kiindulva, a férfiak és nők halálozási rátája 51%, ill. 49% az összes haláleseményt tekintve. Ebből a rák előfordulása a férfiaknál 56%, míg a nőknél 44%. Tovább böngészve a statisztikákat azt találjuk, hogy a nyelőcső és tüdőrák előfordulása a férfiaknál 75%, míg a nőknél csak 25%. A szív és érrendszeri betegségeknél ez az arány 76%, ill. 24%. Feladat tehát ezen kockázati díjak kisimítása az unisex díjon belül. 15 Ld. Kokott főügyész állásfoglalását az Európai Bíróság március 1-i döntését megelőzően.

6 6 Mindazonáltal a biztosítási szakma nem engedheti meg magának a luxust, hogy ezeket a lehetőségeket ne vesse alapos vizsgálat alá. Tanulság No.6. A szakmának újra kell gondolni az eddigi alapelveket és technikákat, mivel a jövőben nem lesz elégséges az évszázados biztosítói gyakorlatra történő hivatkozás. ITT AZ ÚJ KIHÍVÁS Egyre gyakran felmerül a kérdés, mi lesz a következő szempont, aminek figyelembevételére tiltást vezet be a jó szándékú jogalkotó? Dohányosok? Vidékiek? Valószínűleg nem, van ugyanis egy fontos különbség az egyes paraméterek között. A nemi hovatartozáson, életkoron és fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést az Európai Unió Alapjogi Charta tiltja, így ezeken a területeken a biztosítóknak külön-külön meg kell vívni harcukat, bizonyítva azt, hogy az általuk alkalmazott gyakorlat nem tekinthető diszkriminációnak. (Az első menetet sajnos elveszítettük gender fronton.) A Bizottság június 2-án nyújtotta be egy újabb irányelv szövegtervezetét, amely a diszkrimináció minden formájának tiltására irányul, amennyiben a megkülönböztetés életkoron, valamely fogyatékosságon, vallási meggyőződésen, vagy szexuális irányultságon alapszik. Az új szabályozás kiegészítené a már meglévő uniós szabályokat 16. Biztosítói szempontból az első két tényezőnek (életkor és fogyatékosság) van meghatározó jelentősége. Az új irányelv a gender szabályozáshoz hasonlóan lehetővé tenné a biztosítók számára az eltérést, ennek pontos megfogalmazása, ill. feltételei azonban még függőben vannak. Az elmúlt évek elnökségeinek nem sikerült véglegezniük a szöveget, aminek oka részben az, hogy a Tanácson belül sincs egyetértés az új szabályozás szükségességét illetően 17, lévén hogy az számos érzékeny területet is érint 18. Másfelől pedig a döntéshozók indokoltnak látták bevárni az időközben megindult Test-Achats féle bírósági kereset kimenetét. Az új irányelv egyelőre tehát elnökségről elnökségre, félévről félévre tolódik, mintha az európai jogalkotó maga is érezné, hogy darázsfészekbe nyúlt. Pillanatnyilag nem is tudható, hogy mikor kerül ismét reflektorfénybe a téma politikai vagy más indíttatásból. (A soros ciprusi elnökség sem jelölte meg azt prioritásként.) Addig is van tehát ideje a szakmának, hogy átgondolja a további teendőket. A biztosítók ugyanis komoly aggodalmakat táplálnak abban a vonatkozásban, hogy az Európai Bíróság év eleji döntése nyomán, az új, most készülő irányelv kapcsán is megkérdőjeleződhet a biztosítói kivétel megadása, ha máshogy nem, hát egy újabb fogyasztóvédelmi per útján. Tanulság No.7. Amennyiben pályára állítottak egy uniós jogszabályt (vagy tervezetet), a tehetetlenségi erő már ott is tartja, így sokkal nehezebbé válik a korrekció is a későbbiekben. MITŐL DISZKRIMINÁCIÓ A DISZKRIMINÁCIÓ Korábban említésre került, hogy a Test-Achats kereset kapcsán a Bíróság nem foglalt állást abban a kérdésben, miszerint a biztosítói differenciálás gyakorlatát összeegyeztethetőnek látja-e az uniós diszkriminációt általánosságban tiltó alapelvekkel. Miközben látszólag beton-biztos tények és érvek támasztják alá azt, hogy az életkor és fogyatékosság figyelembe vétele a biztosításoknál differenciáló szempontként továbbra se 16 ld. különösen 2000/43/EC, 2000/78/EC és 2004/113/EC irányelvek 17 A Tanácson belüli fejlemények a félévente kiadott Progress jelentésekből jól követhetőek.. Ld. legutóbb a dán elnökség jelentését: 18 A készülő jogszabály nem csak a pénzügyi szektort érinti, hanem egyéb szolgáltató ágazatokat is, szállodákat, vendéglátó ipari egységeket stb., különös tekintettel a fogyatékosságot illető vonatkozásokra

7 7 kérdőjeleződjék meg, egy újabb, hipotetikus bírósági per kimenetele jelenleg érdemben megjósolhatatlan. Amennyiben erre valaki mégis kísérletet tenne, akkor az előzetes vizsgálódás kiindulópontja csak a már meglévő közösségi, diszkriminációt tiltó szabályok és Európai Bíróság korábbi döntései lehetnének. Jelen írás azonban már csak terjedelme miatt sem tud vállalkozni kimerítő jogi elemzésre, inkább csak a vonatkozó szempontokat szeretné jelezni. A gondolkodás kiindulópontként a Bíróság egy korábbi ítélete szolgálhat, mely kimondja, hogy a diszkrimináció mentes elbánás követelménye a következő: azonos helyzetek nem kezelhetőek eltérően, eltérő helyzetek nem kezelhetőek azonos módon, hacsak az eltérő elbánás objektívan nem megindokolható 19. Arra is van lehetséges vonalvezető, hogy egy jogi procedúra milyen kérdések mentén vizsgálná a fenti elvárás teljesülését, feltéve persze, hogy már hatályban van az újabb diszkriminációt tiltó szabályozás. 1. Az új irányelv hatálya alá tartoznak-e a biztosítások? Erre a kérdésre még abban az esetben sem egyértelmű a válasz, ha a szövegezés a biztosítókat formálisan ki is zárná a hatály alól, mivel felmerülhetnek a gender szabályozáskor már megtapasztalt jogtechnikai kifogások. Fontos körülmény ugyanakkor, hogy miközben az Alapszerződés felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy szabályokat hozzon a diszkrimináció megakadályozására, kötelezettséget nem ró a testületre, hogy ezt meg is tegye. Lépéskényszer tehát nem szükségszerűen van, amennyiben a politika úgy döntene, hogy mégsem születik újabb irányelv. 2. Összehasonlítható vagy különböző helyzetekről beszélünk? Két dolog vagy helyzet értelemszerűen soha nem lehet teljesen azonos, ezt senki nem is vitatja. Bizonyos elvek mentén ugyanakkor eldönthető, hogy az adott kérdés az egyik vagy a másik megítélése alá esik. a.) A különbségtétel alapjául szolgáló szempont jogi értelemben objektívnak tekinthető-e? Ebben a vonatkozásban a biztosítási szakma nem áll rosszul, mivel érdemben senki nem kérdőjelezi meg, hogy objektív kapcsolat van az életkor és fogyatékosság valamint a vállalt biztosítási kockázat jellege és nagysága között 20. b.) Arányos mértékben történi-e a különbségtétel, illetőleg csak az objektív módon indokolható esetekre korlátozódik az? Látszólag itt is rendben vagyunk, mivel a kockázatnövekedést a biztosítók arányos veszik figyelembe, és ezt a rendelkezésre álló statisztikákkal is alá tudják támasztani. Ez fontos körülmény, mivel a bizonyítási teher a biztosítókon van. Első megközelítésben tehát a kívülálló laikus könnyen arra a következtetésre juthat, hogy nem vitatható, esetünkben nem összehasonlítható helyzetekről beszélünk. Egy esetleges bírósági döntés ugyanakkor bármikor helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a figyelembe vett különbség marginálisnak tekinthető, vagy éppen megkérdőjelezhetik annak arányosságát. 3. Amennyiben a helyzetek összehasonlíthatóak, akkor az eltérő elbánás hátrányosnak tekinthető-e? Látszólag könnyű a válasz, a magasabb díj semmiképpen nem nevezhető jutalomnak. Szerencsére azonban vannak más szempontok is, főleg az életkor esetében. A gender irányelvre vonatkozó bírósági döntést megelőzte a Főügyész állásfoglalása, ami az életkor vonatkozásában annak idején bíztató kitételt tett. Ugyanaz az ember az élete folyamán nagy valószínűséggel hol az előnyeiből, hol pedig a hátrányaiból részesedik a biztosítói differenciálásnak (a fiatalabbaknak drágább a gépjármű-biztosítás, az idősebbeknek pedig a kockázati életbiztosítás, és fordítva); így az nem kerül azonos megítélés alá a nemmel, ahol viszont nem ez a helyzet. 19 Eset C-127/07 Arcelor Atlantique et Lorraine and Others (2008) ECR I-9895, 23. paragrafus 20 A helyzet ettől eltérő volt a nem esetében, ahol az ok-okozati összefüggést a nem és a kockázat között többen és többször is megkérdőjelezték.

8 8 Ugyanez sajnos nem szükségszerűen mondható el a fogyatékosság figyelembe vételének szempontjáról. Itt ugyanis már megvalósulhat a hátrányos következmény az érintettek esetében. 4. Amennyiben az eltérő elbánás hátrányosnak tekinthető az érintettekre nézve, akkor az társadalmi szinten, objektívan indokolható-e? Ez a kérdés akkor merül fel, ha a fenti kérdésekre a válasz az, hogy igen, összehasonlítható helyzetekről beszélünk, és igen, az eltérő elbánásmód hátrány jelent az érintettekre nézve. Ebben az esetben mérlegelendő, hogy a tiltásnak milyen tovagyűrűző következményei lehetnek? Az ebből származó előnyök ellensúlyozzák-e az olyan hátrányokat, mint a biztosítási díjak drámai emelkedése, egyes fedezetek eltűnése a piacról, biztosítók tömeges megszűnésével a piac radikális átrendeződése stb. A bíróság fentiekre adott válasza egy lehetséges per során egyelőre csak tippelhető, jobb vagy rosszabb eséllyel. Reálisan előfordulhat ugyanakkor, hogy a számtalan érv, ill. a következmények felemlegetése, amelyek azt támasztják alá, hogy indokolt fenntartani a biztosítói differenciálás jelenlegi gyakorlatát, mind nem lesznek elégségesek, és a Bíróság úgy látja, hogy az egyenlő bánásmódból adódó társadalmi haszon meghaladja a listázott hátrányokat. Tanulság No.8. A nem, életkor és fogyatékosság politikailag érzékeny területek, ahol a szakmai érveknél mindig nagyobb súllyal esnek latba a vélt vagy valós társadalmi előnyök és hátrányok. AZ ÚJ IRÁNYELV SZÖVEGEZÉSÉNEK BIZONYTALANSÁGAI Az új irányelv szövegtervezete tehát már 2008 óta kézben van, a munka érdemben azonban azóta sem haladt előre. Ez jelen esetben inkább szerencsének tekinthető, mivel minden érintettnek, így elsősorban az európai jogalkotónak módjában áll végiggondolni a következő lépést. A jelenleg ismert jogszabályi szövegtervezet 21 az események fényében több kihívással is küszködik, melyek közül álljon itt néhány a teljesség igénye nélkül. 1. A mostani szöveg hatály alatt tartja biztosításokat, azonban továbbra is lehetővé téve számunkra az életkor és fogyatékosság alapján történő differenciálást, bizonyos feltételek teljesülése esetén. Kérdés van-e még reális esély arra, hogy a biztosítások kikerüljenek az új irányelv hatálya alól, ami viszonylagos jogbiztonságot nyújtaná a szakma (és persze a fogyasztók) számára? (Londoni fogadóirodák ezt a lehetőséget a nagyon valószínűtlen kategóriába áraznák be.) Amennyiben tehát marad a jelenlegi megoldás, a jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a biztosítók esetében nem derogációról van szó a diszkrimináció általános tilalma alól, hanem egy legitim szakmai eszköz alkalmazásáról (differenciálás). Kérdés persze, ezt hogyan lehet jogilag aggálytalan módon megtenni? 2. A jelenleg elérhető szövegváltozat szerint az életkor és fogyatékosság megítélése szétválik. Ez azt a kockázatot rejti magában, hogy a két paraméter nem szükségszerűen fog együtt mozogni, a 21 Az új irányelv tervezet induló (2008-as) szövege elérhető az EU honlapján (ld. 3.sz. lábjegyzet). A dokumentum jelenleg párhuzamosan van kézben az EPSCO Tanácsban és a Parlamentben. A Lisszaboni szerződés december 1-i hatálybalépését követően az új szabályozás elfogadásához a Tanácson belül egyhangú döntésre van szükség, a Parlament előzetes jóváhagyását követően. A 2012 első féléves dán elnökség a Test-Achats féle bírósági ítélet tanulságait leszűrve módosító szövegjavaslatot nyújtott be a jogbiztonságot növelendő. (Ez a változat a Tanács munkaanyagai között nyilvánosan nem elérhető.) Az új szövegjavaslat hangsúlyozza, hogy bizonyos pénzügyi szolgáltatások esetében a különböző korú emberek nincsenek összehasonlítható helyzetben, és bizonyos esetekben ez igaz a fogyatékkal élőkre is. A szöveg azt is egyértelműsíteni igyekszik, hogy a biztosítók által alkalmazott differenciálási gyakorlat a kockázatok értékelésekor, ami az életkor és fogyatékosság szempont figyelembevételén alapszik, nem tekinthető diszkriminációnak. A dán elnökség új szövegjavaslata egyelőre még nem került elfogadásra a Tanácson belül. Mindazonáltal úgy a Bizottság induló szövegjavaslata, mint a dán elnökség legutóbbi szövegváltozata tartalmaz bizonytalanságokat a biztosítási szakma számára.

9 9 későbbiekben valamelyiket elkülönülten kezelik, és tiltást vezetnek be rá. Erre értelemszerűen a fogyatékosság esetében nagyobb az esély. A fogyatékosság esetében ráadásul definíciós problémák is akadnak, mivel maga a fogalom is erősen szór tagországonként. (Angliában pl. nevesített esete a HIV és rákbetegség, ahol az érintett védettséget élvez a diagnózis megállapításától.) 3. A tagállami opció (opt out) lehetősége ami tagállami szintre delegálná az életkor és fogyatékosság, mint differenciáló szempont alkalmazásának megengedését - mindképpen kerülendő, mivel az eltérő implementáció lehetősége támadhatóvá tenné a biztosítói gyakorlatot, aláásva azt az érvelést, miszerint az életkor és fogyatékosság figyelembe vétele szakmai szempontból megkerülhetetlen és objektívan indokolható. Ezért egységes európai megoldásra van szükség. 4. Nem javasolt a szövegben hivatkozás bizonytalan fogalmakra, úgy, mint arányos különbségek, vagy releváns és megbízható amikor a számításokat alátámasztó statisztikai adatokról beszélünk, mivel a későbbiekben ezek is értelmezési problémákhoz vezetnek. A jelenlegi szövegváltozat alapján az sem egyértelmű, hogy az aktuáriusi alapelvek és a statisztikai adatok kumulatív módon (és), vagy alternatívaként (vagy) kerülnek rögzítésre elvárásként. Ráadásul az orvosi tapasztalatok (medical knowledge) figyelembe vétele a mostani szöveg szerint csak a fogyatékosság esetében megengedett. Általános problémaként fogalmazható meg, hogy a témagazda jogalkotó jellemző módon sehol nem a gazdasági/pénzügyi tárca 22, hanem a szociális terület, éppen a téma jellegéből fakadóan (esélyegyenlőség). A szabályozás ugyanakkor egy nagyon is speciálisan működő pénzügyi területet érint, aminek szabályait az érintett biztosítók jó esetben is csak áttételesen tudják elmagyarázni a tényleges döntéshozónak. Kérdés, ez a körülmény mennyiben bizonyul majd meghatározónak a végeredmény szempontjából. Most persze senki nem tervezi a biztosítói gyakorlat további szűkítését, de láttunk már arra példát a gender kapcsán, hogy amit 27-en külön-külön nem akartak, az az uniós közegben önálló életre kelt, és a tagországi szándékokkal ellentétes közös akarattá vált 23. Tanulság No.9. A gender irányelv biztosítói alkalmazása végül is jogi síkon dőlt el, a szakmai megfontolások figyelmen kívül hagyásával. Szükséges tehát kiemelt figyelmet fordítani az age irányelv jogilag aggálytalan megszövegezésére. HOLOTT TUDJUK Az aktuális, és a szerves fejlődés eredményeként lényegében a XIX. század óta működő, bevett kockázati modellek az életkort egyértelműen meghatározó tényezőnek mutatják a biztosítási kockázat kapcsán. Az életkor szerinti differenciálás tilalma tehát gyakorlatilag és ténylegesen lehetetlenítené el a biztosítók működését a személyhez fűződő biztosítási kockázatok vonatkozásában, annak minden, jelenleg még csak nehezen számszerűsíthető következményével, de mindenképpen a jelenleg ismert magánbiztosítási modell végét jelentené. A díjképzést megalapozó adatok körének jogi korlátozása azzal a reális veszéllyel járhat, hogy a biztosítók a jövőben nem lesznek képesek a fair kockázatértékelésre, és ennek következtében a fogyasztók nem jutnak hozzá a korrekt árazású biztosítási fedezethez. Ez akár egyes biztosítási fedezetek eltűnését is eredményezheti a piacról, ami elsősorban az olyan kiemelt területeket érintheti, mint az élet- és egészségbiztosítások, hosszú távú ápolásbiztosítások, járadékbiztosítások. Holott ezek azok a termékek, amelyekre fokozottan növekvő 22 EU szinten az irányelv az Employment, Social Policy, Health and Consumer Affairs Council hatáskörébe tartozik. 23 A gender bírósági ítélet a tagállamokat is váratlanul érte, hiszen valamennyi tagország legalább az életbiztosítások esetében megadta a derogáció lehetőségét.

10 10 igény jelentkezik az európai polgárok körében azáltal, hogy a társadalombiztosítási ellátások korlátai egyre több vonatkozásban megmutatkoznak minden tagországban. Az állami pillérek finanszírozási kihívásaival párhuzamosan a demográfiai trendek fényében fokozatosan jelentkezik a szolidaritás elve erősítésének elvárása a magánszektor felé is. Kérdés, hogy a gender irányelv nyomán keletkező tiltás, ami a legrosszabb forgatókönyv szerint az age irányelvnél is megismétlődhet, és ami a társadalombiztosítási alapelvekkel azonos szolidaritást kényszeríthet ki a magánbiztosítási piacból, valóban a fogyasztók érdekeit szolgálja-e? A magánbiztosítások ugyanis csak akkor tudják szerepüket betölteni, ha érvényesülni engedik a saját szabályait, és adminisztratív módon nem korlátozzák a kockázatértékelés jelenlegi gyakorlatát. A biztosítók törekvése, hogy személyre szabott, a fogyasztók naponta megújuló igényeinek megfelelő termékeket, elérhető árszínvonalon kínáljanak, ehhez azonban rugalmas kockázatértékelésre van szükségük. A szakma mindennapi tapasztalata is azt mutatja, hogy a fogyasztók részéről is erőteljesen jelentkezik az az igény, hogy az általuk képviselt kockázat fair módon kerüljön beárazásra, így a biztosítási szakma törekvése és a fogyasztók igénye ezen a ponton is összecseng. Tanulság No.10. Nem elég, ha a biztosítás alapigazságaival csak a biztosítók vannak tisztában, szükség van arra is, hogy ez a tudás szélesebb körben is elfogadást nyerjen. ÉRTIK-E A BIZTOSÍTÓK A JOGALKOTÓ SZÁNDÉKÁT? Biztosítási berkekben időről-időre értetlenség és türelmetlenség tapasztalható, amikor a szóban forgó európai szabályozás kerül terítékre. Hiszen hát megpróbáltuk elmagyarázni a szakma szabályait így is, meg úgy is, és mire jutottunk; a gender vonat már elment, az age pedig itt toporog a küszöbön. Hiába minden, mintha nem akarná megérteni az uniós jogalkotó a lényeget. De biztos, hogy ezzel egyedül van a döntéshozó? Nem lehet, hogy a biztosítási szakmának is lenne mit megértenie? Vajon hajlandó-e levonni a szakmai tanulságokat az ismert demográfiai trendekből; miszerint Európa lakossága öregszik. Az örvendetesen hosszabbodó életkilátások és a kevésbé örvendetes - alacsony születésszám következtében gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak jelenleg sem kedvező - aránya tovább romlik 24, és a közgazdasági jósok 2030-ra már riasztó számokat vizionálnak. Az idősebb populáció ugyanakkor jogosan továbbra is igényt tart arra, hogy az egészségügyi és szociális ellátások tartsanak lépést a technika fejlődésével és a tendenciájában javuló életszínvonallal. Nem kevésbé valószínű jövőkép, hogy amennyiben a mostani generációk az elődeiknél jobb állapotban, jobb egészségben érnek el a nyugdíjas évekhez, a szülőknél, nagyszülőknél aktívabb életet fognak élni; sportolnak, utaznak, fogyasztanak, és ehhez megfelelő és megfizethető szolgáltatásokat igényelnek majd. Szintén jogosan. A mindenkori állam ugyanakkor egyre kevésbé fog tudni megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. A megoldás az lehet, ha az állam és a piac között egy, a mainál hatékonyabb munkamegosztás jön létre. A politikusok tudatosan vagy sem, de ezt az igényt érzékelik, és képviselik a megfelelő fórumokon. Nem lehet véletlen az sem, hogy a mostani age irányelvet megelőző konzultáció egyik kiváltó eseménye az volt, hogy az AGE nevű idősügyi szervezet diszkriminációként értelmezte a gyakorlatot, miszerint a biztosítók bizonyos életkor felett nem, vagy csak lényegesen magasabb áron kínálnak utasbiztosítást. Ezt a szervezet az idősebbeknek a szabad mozgásukban való korlátozásaként élte meg, ami pedig egy rendkívül fontos uniós alapelv! Az európai jogalkotó tehát mindössze azt szeretné biztosítani, hogy a népesség tendenciájában egyre nagyobb hányadát jelentő idősebb generáció is reális módon jusson hozzá a számára biztonságot nyújtó 24 Az európai trendekkel összhangban 2030-ra a gazdaságilag aktív korúak és az inaktívak aránya lakosságon belül Magyarországon is a mostani 4:1-ről 2:1-re módosulhat az előrejelzések szerint

11 11 fedezetekhez. (Az talán cinikus szempontnak tűnhet, hogy ez az egyre népesebb réteg egyben hazai és európai szavazópolgár is.) Kérdés tehát az, a biztosítók készen állnak-e arra, hogy válaszokat adjanak erre a kihívásra, és híres innovatív képességeiket latba vetve, tudnak-e rugalmas termékekkel, újragondolt kockázatelbírálással illeszkedni az idősebb európai polgárok igényeihez, és a megtakarítási célon túlmenően anyagi fedezetet nyújtani halál, betegség vagy rokkantság esetére is. Ez itt a kérdés, és nem is egyszerű! De ha arra gondolunk, hogy szerencsés esetben előbb utóbb valamennyien ehhez a populációhoz fogunk tartozni, akkor talán annyira nem is lesz rá nehéz a válasz. Tanulság No.11. Az erős társadalmi igények kikényszerítik a hozzájuk illeszkedő szakmai megoldásokat. És végül álljon itt néhány kérdés, ami akár tanulságnak is beillik 1. Gender témában a biztosítók nem tudták hatékonyan képviselni erős szakmai érveiket. Kérdés, ez sikerülni fog-e az age irányelv esetében? 2. Elégségesek lesznek-e a szakmai érvek a döntéshozók, a civil szervezetek és a fogyasztók meggyőzéséhez? Lehet, hogy kevesebb szakmára és több/jobb kommunikációra lenne szükség? 3. Értik a biztosítók az európai politikát, mi miért történik? 4. Tud-e a biztosítási szakma valódi válaszokat adni az idősödő társadalom problémáira? Lencsés Katalin Budapest augusztus Jelen cikk írója kezdetektől fogva részt vett az uniós jogszabály véleményezési folyamatában az Insurance Europe -on (korábban CEA) keresztül. A mostani írás részben az európai szövetség belső munkaanyagaira támaszkodik, részben pedig személyes tapasztalatokra hagyatkozva készült. Külön köszönet Dr. Banyár Józsefnek a jobbító észrevételeiért.

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció Szolvencia II - áttekintés Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció 1 A Szolvencia II projekt állása, a felügyelés alapjai 2 Hol tart a folyamat? 1. szintű szabályozás elfogadva: 2009 év végén

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Közbeszerzés ellenőrzési tájékoztató ÁROP-1.A.5, 3.A.2 Pályázói információs nap Előadó: dr. Szabó Zoltán, jogi előadó MAG Zrt. 2014. március 21. Budapest Közbeszerzések ellenőrzésének folyamatai - Szabályozási

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL Tisztelt Leendő Ügyfelünk! Az Ön által megkötni kívánt élet és/vagy nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit linked típusú) biztosítások

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított)

183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított) 183. sz. Egyezmény az anyaság védelméről (módosított) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 2000.

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1200/2006 MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL Tisztelt Leendő Ügyfelünk! Az Ön által megkötni kívánt nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik,

Részletesebben

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások

Az elnök irodája. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset. A terrorizmus elleni harc és a kínzások Az elnök irodája A terrorizmus elleni harc és a kínzások Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny 2015. Jogi példaeset Copyright 2015 Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Az esetet Németh

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Teremts esélyt magadnak és másoknak! Graczka Sylvia 2008. június 26., Budapest SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány Az esélyegyenlőség fogalma Egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódról szóló törvény

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Petíciós Bizottság 0.7.04 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Ferran Rosa Gaspar spanyol állampolgár által benyújtott 0098/0. sz. petíció a szabad mozgásról Európában és az ösztöndíj-feltételekről

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA-BoS-14/167 HU Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19; email: info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben

22/2009. (X. 16.) PM RENDELET

22/2009. (X. 16.) PM RENDELET 22/2009. (X. 16.) PM RENDELET A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGHATÁROZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL HATÁLYOS: 2010.01.01 2011.12.31 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN A társadalombiztosítási rendszerek összehangolására a személyek Unión belüli szabad mozgásának támogatása érdekében van szükség. A munkavállalókra

Részletesebben

Hős Nikolett. Igazolhatja-e a nyugdíjra való jogosultság a végkielégítés megvonását nyugdíjas munkavállaló esetén? A C-515/13 sz. Landin-ügy elemzése

Hős Nikolett. Igazolhatja-e a nyugdíjra való jogosultság a végkielégítés megvonását nyugdíjas munkavállaló esetén? A C-515/13 sz. Landin-ügy elemzése Pázmány Law Working Papers 2015/5 Hős Nikolett Igazolhatja-e a nyugdíjra való jogosultság a végkielégítés megvonását nyugdíjas munkavállaló esetén? A C-515/13 sz. Landin-ügy elemzése Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 15 ELŐSZÓ 17

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 15 ELŐSZÓ 17 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 15 ELŐSZÓ 17 A könyv által tárgyalt témakörök 17 Kinek van szüksége információra? 18 A megcélzott olvasóközönség 18 A szervezett információs rendszer szükségessége

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

Tervezet ELŐTERJESZTÉS. a lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

Tervezet ELŐTERJESZTÉS. a lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről Tervezet EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE Iktatószám: 13442-4/2014/JOGI Tervezet ELŐTERJESZTÉS a lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 1 / 5 2014.10.20. 14:36 A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 2012.08.10. A Tanács 2004/80/EK irányelve Nyomtatás: A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve a bűncselekmények áldozatainak

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9.

Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9. Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9.) felperesnek jogi kép.: Magyar Államkincstár (1054 Budapest, Hold

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testülete /2014. (...) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013.

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. Az Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár Panaszkezelési Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) az irányadó hatályos jogszabályok

Részletesebben

Tájékoztató az összeférhetetlenségi politikáról

Tájékoztató az összeférhetetlenségi politikáról Tájékoztató az összeférhetetlenségi politikáról Hatálybalépés napja: 2012. szeptember 01. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére 4. Napirend Ügyiratszám:13/4572-3/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: A helyi adókról szóló rendelet

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A biztosításról általában

A biztosításról általában ALAPJAI A biztosításról általában Dr. Banyár József Biztonság - kockázat Kockázat-definíciók szimmetrikus és aszimmetrikus: I. A kockázat valamely cselekvéssel, vállalkozással járó veszély, az anyagi veszteség,

Részletesebben

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása A közbeszerzési törvény szabályainak változása ETK zrt. 2010. február Az előadás felépítése Gyakorlati alkalmazási kérdések kezelése a Kbt. módosításában - Formai megközelítés mérséklésére irányuló változások:

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag?

Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? A kérdések A kezdetek C-431/04 MIT A gyógyszer hatóanyag-kombinációja fogalom megköveteli-e, hogy a kombináció alkotórészei mind

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

II. 15. cikk Letelepedéssel kapcsolatos követelmények

II. 15. cikk Letelepedéssel kapcsolatos követelmények Jelentéstétel Szolgáltatási irányelv 15. cikk Kérjük, hogy külön kérdőívet töltsön ki minden egyes követelmény esetében, melyről jelentésben kell beszámolnia. Akkor is így járjon el, ha ugyanaz a jogszabály

Részletesebben

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK Meggyőződésünk, hogy az üzlet csak olyan társadalmakban lehet sikeres, ahol védik és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Elismerjük, hogy az üzleti

Részletesebben

Az Év társadalmilag felelős bankja

Az Év társadalmilag felelős bankja Az Év társadalmilag felelős bankja Mottó: A marxisták szerint profitot csinálni bűn. Szerintem viszont veszteséget csinálni bűn! Sir Winston Churchill CSR konferencia, 2010. május 19. Mit jelent a bank

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.1.7.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.1.7.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.7. C(2013) 9651 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.1.7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 11. részfeladat Pályázati kiírás 8. területe Az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás

Részletesebben