A FIZETÉSI MÉRLEG ÉS A FEJLÕDÕKKEL FENNTARTOTT ÉS FEJLESZTETT GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÖSSZEFÜGGÉSE 1

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FIZETÉSI MÉRLEG ÉS A FEJLÕDÕKKEL FENNTARTOTT ÉS FEJLESZTETT GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÖSSZEFÜGGÉSE 1"

Átírás

1 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS SZAKOLCZAI GYÖRGY A FIZETÉSI MÉRLEG ÉS A FEJLÕDÕKKEL FENNTARTOTT ÉS FEJLESZTETT GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÖSSZEFÜGGÉSE 1 Ez az elõadás, amely nagyrészt a Statisztikai Szemlében megjelent két cikken (Szakolczai 2005a) (Szakolczai 2005b), valamint a Magyar Szemle egy elõkészületben lévõ cikkén (Szakolczai 2005c) alapszik, azt a nézetet képviseli, hogy a magyar gazdaság központi problémája a folyó fizetési mérleg, és ezen belül a külkereskedelmi mérleg állandósult és kumulálódó hiánya. Ebbõl egyenesen következik, hogy a legfontosabb teendõ a fizetési mérleg, és ezen belül a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkentése, elsõsorban a magyar gazdaság exportképességének növelése útján. A magyar exportteljesítmény növelésének fontos eszköze a világban meglévõ új irányok és lehetõségek gyors kihasználása, és ezen belül a fejlõdõkkel fenntartott és fejlesztett gazdasági kapcsolatok kiterjesztése. Csupán a hagyományos exportpiacokra és a hagyományos eszközökre támaszkodva a kereskedelmi mérleg hiánya nem csökkenthetõ, és a folyó fizetési mérlegre gyakorolt nyomás nem mérsékelhetõ. A fejlõdõkkel fenntartott és fejlesztett, vagy inkább fejlesztendõ gazdasági kapcsolatok fontosságának felismerése ellenére ez az elõadás nem ezzel a konkrét té- A folyó fizetési mérleg, összetevõi és a hiány finanszírozása Időszak ÁRUK SZJ VFÁ FFM NAGF EFIN Összesen Forrás: MNB Statisztikai fõosztály, MNB honlap. ÁRUK: Áruk, egyenleg. SZJ: Szolgáltatások és jövedelmek, egyenleg. VFÁ: Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg. FFM: Folyó fizetési mérleg egyenlege. NAGF: Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg. EFIN: Egyéb finanszírozás, egyenleg. 1. táblázat 402

2 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN mának a részleteivel, hanem az általános összefüggésekkel, a fizetési mérleg tendenciáival, a hiány mértékével, súlyával, és végül a folyó fizetési mérleg, illetve a költségvetés, a megtakarítások és a gazdasági növekedés közti összefüggésekkel foglalkozik. A bemutatandó számok mégis fontosak ennek az ülésnek a témája és az itt tárgyalt konkrét törekvések és lehetõségek szempontjából, mert rámutatnak a fejlõdõkkel fenntartott, fejlesztett és fõként fejlesztendõ gazdaságok kapcsolatainak, valamint az ezek fejlesztésére felhasználható eszközöknek a kiemelkedõ országos jelentõségére. A legfontosabb kiinduló adatokat az 1. sz. tábla foglalja össze. Az adatok forrása az MNB internet honlapja. Az áruk forgalmának egyenlege, a szolgáltatások és jövedelmek egyenlege, valamint az ún. viszonzatlan folyó átutalások egyenlege együttesen határozza meg a folyó fizetési mérleg egyenlegét. A hiány finanszírozásának elvben két eszköze van, a nem adóssággeneráló, illetve az egyéb finanszírozás, vagyis lényegében véve a külföldi beruházás és tulajdonszerzés, illetve a külföldi hitelfelvétel. A tábla negyedik, legfontosabb oszlopa szerint a folyó fizetési mérleg a vizsgált öt év mindegyikében nagy hiánnyal zárult. A hiány 2000-rõl 2001-re csökkent, ezt követõen évrõl évre nõtt, és 2004-ben soha nem látott csúcsot ért el, meghaladta a hétmilliárd eurót. Ez hozzávetõlegesen a évi érték közel kétszerese. A folyó fizetési mérleg hiányának három év alatti megkétszerezõdését egészen kiemelkedõ súlyú gazdasági változásnak kell minõsíteni. Az ötévi kumulált hiány kereken 26,5 milliárd euró. Ennek az összesített hiánynak a nagyságrendjét a következõkkel lehet bemutatni. A folyó fizetési mérleg évi összesített hiánya, kereken 26,5 milliárd euró, 250-es forintárfolyammal számítva 6625 milliárd forint. A évi bruttó nemzeti termék, vagyis a GDP évi piaci áron mintegy , termékadók és támogatások nélkül, tehát évi alapáron pedig ez elsõsorban az ÁFA levonását jelenti, mintegy milliárd forint. A külföldrõl kapott és külföldnek fizetett munkajövedelmek és tulajdonosi jövedelmek összesített egyenlege ugyanez évben kereken 930 milliárd forint. Az ennek levonásával kapott bruttó nemzeti jövedelem GNI alapáron tehát körülbelül 5 százalékkal kisebb, azaz mintegy milliárd forint. A folyó fizetési mérleg 5 évi felhalmozott hiánya ezért a évi így számított nemzeti jövedelem 41%-a, azaz évenként az évi nemzeti jövedelem több mint 8 százaléka. Emellett ez a hiány növekvõ irányzatú, vagyis a legutóbbi években nagyobb volt, mint néhány évvel ezelõtt. A folyó fizetési mérleg 2003., illetve évi hiánya a évi és évi alapáron számított bruttó nemzeti jövedelemnek már kereken 10,5, illetve 12%-a. Ekkora hiánnyal nem lehet tartósan együtt élni, ennek a hiánynak a fenntartására nem lehet berendezkedni. Ezért ezek a számok egyenesen elvezetnek a magyar exportképesség növelésének és a fejlõdõkkel fenntartott kapcsolat gyors kiterjesztésének szükségességéhez. Az elsõdleges probléma tehát az áruforgalom egyenlege. Az itt bemutatott adatok szerint a negatív egyenleg a vizsgált idõszakban mindvégig évenként 2 3 milliárd 403

3 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS euró körüli volt. A helyzet 2002-ig javult, azóta romlott. Tárgyalni kell azonban az áruforgalmon kívüli tételeket is. A szolgáltatások és jövedelmek egyenlegével kapcsolatban most elsõsorban a következõkre kell felhívnom a figyelmet. A évi másfélmilliárdos hiány 2002-ben több mint megkétszerezõdött, 2003-ban és ben pedig további egy-egy milliárddal nõtt. A évi érték több mint háromszorosa a évinek, és három év alatti megkétszerezõdését ugyancsak kiemelkedõ súlyú gazdasági változásnak kell minõsíteni. Az ötévi kumulált hiány kereken 15,5 milliárd euró. Ez a negatív egyenleg aligha szüntethetõ meg, fõként a belátható idõn belül. Végül a viszonzatlan folyó átutalások a külföldön élõ magyarok nem közvetlenül munkajövedelembõl származó átutalásai és hasonló tételek. Ezek stabil pozitív egyenlege nem ellensúlyozhatja az elõbb bemutatott hiányokat. Mindez még inkább szükségessé teszi a kereskedelmi mérleg egyenlegének javítását. Az utolsó két oszlop a hiány finanszírozását mutatja be. A nem adóssággeneráló finanszírozás, amint errõl már szó volt, a külföldi tulajdonnal és tulajdonszerzéssel függ össze, és ennek számait az MNB közli. Az egyéb finanszírozás definíció szerint a folyó fizetési mérleg és a nem adóssággeneráló finanszírozás különbsége, amely egyszerû kivonással határozható meg. Ez zömmel adóssággeneráló finanszírozás, vagyis hitelfelvétel. Térjünk át ezután a folyó fizetési mérleg pozícióját elsõsorban meghatározó és ennek az ülésnek a témája szempontjából is elsõdleges elemre, az MNB terminológiája szerint az áruk, illetve a KSH terminológiája szerint a termékek külkereskedelmi forgalmára. Az eddigi tárgyalás az MNB összevont adatain alapult, a most következõkben azonban a KSH részletesebb adataira támaszkodunk. A két adatbázis közti eltérések módszertani különbségekre vezethetõk vissza. A probléma és súlya az élelmiszerek és energiahordozók, illetve a feldolgozott termékek és a gépek összehasonlító elemzésével mutatható be a legjobban. Az élelmiszerek és az energiahordozók külkereskedelmi forgalma Időszak Élelmiszerek Energiahordozók Hiány Összesen: Forrás: KSH Külkereskedelem-statisztikai fõosztály, KSH honlap. Élelmiszerek és energiahordozók: Export-, illetve importtöbblet Hiány: Az élelmiszerek és energiahordozók összesített importtöbblete. 2. táblázat 404

4 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN Valaha volt egy olyan lazán megfogalmazott irányelv, hogy az élelmiszerek exporttöbbletének fedeznie kell az energiaszámlát. A számok szerint semmiképpen sem lehet arra számítani, hogy az ezután bármikor újra bekövetkezhet. Az élelmiszerek exporttöbblete folyamatosan csökken, elõreláthatólag folyamatosan tovább fog csökkenni, és volt az elsõ év, amikor már az egymilliárd eurót sem érte el. Az energiahordozók importtöbblete, illetve az élelmiszerek exporttöbblete által nem fedezett hiány ugyanakkor folyamatosan nõ, és 2004-ben érte el eddigi csúcsértékét, a kereken 2,7, illetve 1,7 milliárd eurót. Ennek a helyzetnek javulása nem, hanem csak további romlása várható. Ez félreérthetetlenül arra utal, hogy a hagyományos külkereskedelmi struktúra vagy legalábbis ennek most tárgyalt fontos elemei inkább a hiány várható növekedésére, nem pedig csökkenésére utalnak, tehát az új utakat kell keresni. A feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök számai a következõk. A feldolgozott termékek és a gépek külkereskedelmi forgalma Időszak Feldolg. termékek Gépek és száll. eszk. Hiány Összesen Forrás: KSH Külkereskedelem-statisztikai fõosztály, KSH honlap. Feldolgozott termékek, illetve gépek és szállítóeszközök: Import, illetve exporttöbblet. Hiány: A feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök összesített importtöbblete. 3. táblázat Látható, hogy az áruforgalom terén a legnagyobb negatív változás a feldolgozott termékek importtöbbletének megnövekedése. Az importtöbblet az itt vizsgált idõszak kezdetén évi hárommilliárd euró volt, majd ben évi négymilliárd euró fölé nõtt, ami elsõsorban nyilván a kormány keresletkiterjesztõ politikájának a következménye. Ezt megelõzõen, 2001-ben és 2002-ben a hiány a korábbi szint alá csökkent, bár a növekedés már 2002-ben megindult. A gépek exporttöbbletének dinamikus növekedése ugyanakkor az áruforgalom alakulásának az egyetlen pozitív eleme, és elvben alkalmasnak látszik a feldolgozott termékek növekvõ importtöbbletének ellensúlyozására még akkor is, ha ez az eddigiekben még nem, vagy csak részben következett is be. A feldolgozott termékek és a gépek külkereskedelmi for- 405

5 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS galmának összesített negatív egyenlege ugyanis a gépek exporttöbbletének növekedése folytán 2000 és 2002 között határozottan, két év alatt 800 millió euróval csökkent. Még a évi megnövekedett negatív egyenleg sem érte el a évi szintet, a évi érték még a évi mögött is elmarad, és a vizsgált idõszak legalacsonyabb összesített hiánya. A helyzetnek ez a kedvezõ alakulása annak a következménye, hogy a gépipari export ez évben megközelítette a kétmilliárd eurót, ezzel meghaladva a legmerészebb reményeket is. Felvetõdik a kérdés: nincs-e mód a gépipari export további növelésére a fejlõdõkkel fennálló gazdasági kapcsolatok további növelése útján. Térjünk most át a szolgáltatások nemzetközi forgalmára. A kiinduló adatok ez esetben ismét az MNB-tõl származnak, és a következõk. A szolgáltatások nemzetközi forgalma Időszak Export Import Egyenleg Összesen Forrás: MNB Statisztikai fõosztály, MNB honlap. 4. táblázat A tábla három oszlopa a szolgáltatások exportját, importját és egyenlegét mutatja be. Azonnal láthatjuk az egészen rövid idõ alatt bekövetkezett drámai mértékû változást. A szolgáltatások exportja folyamatosan nõtt ugyan, az import növekedése azonban sokkal dinamikusabb volt. Ennek eredményeként a 2001-ben még több mint másfélmilliárdos exporttöbblet 2003-ra közel félmilliárdos importtöbbletté vált. Az egyetlen csekély vigasz, hogy 2004-ben a szolgáltatások exportja és importja lényegében véve azonos volt, ez azonban nem feledtetheti, hogy 2000-ben és 2001-ben még évi másfélmilliárd eurós nagyságrendû volt az exporttöbblet. Ennek az exporttöbbletnek ilyen rövid idõ alatti kiesése a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája. Eddig az áruk és a szolgáltatások forgalmával foglalkoztunk. Térjünk át most a pénzügyekre, mégpedig elõször a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem-kivonás mértékére. A kiinduló számokat az 5. sz. tábla közli. 406

6 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN A nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem-kivonás Időszak NATJE NAGFE NATJK Összesen Forrás: MNB Statisztikai fõosztály, MNB honlap. NATJE: Nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem, egyenleg. NAGFE: Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg. NATJK: Nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó nettó jövedelem-kivonás, a jövedelem-kivonás negatív elõjellel. 5. táblázat Az elsõ oszlop a nem adósság típusú jövedelmek egyenlegét, vagyis a külföldiek belföldi és a belföldiek külföldi tulajdonból származó jövedelmének egyenlegét mutatja. Ez az egyenleg nyilván negatív, mert a külföldiek belföldi tulajdona lényegesen nagyobb, mint a belföldiek külföldi tulajdona, és ezért a külföldiek ilyen jövedelme is nagyobb a belföldiekénél. A második oszlop az 1. sz. tábla utolsó elõtti oszlopának megismétlése. A számok a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegét mutatják, ami a folyó fizetések tekintetében pozitív, minthogy a külföldiek belföldi tulajdonszerzése nagyobb a belföldiek külföldi tulajdonszerzésénél. Ez az egyenleg a hiány finanszírozásának egyik elemeként jelenik meg. Az utolsó oszlop az elsõ két oszlop algebrai összege. Minthogy az elsõ oszlop kiadás-, a második pedig bevételjellegû tétel, különbségük amely a harmadik oszlopban jelenik meg, és amennyiben az elsõ oszlop számainak abszolút értéke nagyobb a nem adóssággeneráló jellegû befektetésekhez kapcsolódó jövedelemkivonás. Ez tehát az ilyen befektetések utáni nettó jövedelem-kifizetéseknek a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegével csökkentett értéke. Ha az elsõ oszlop számai abszolút értékben nagyobbak, márpedig a vizsgált idõszakban ez volt a helyzet, akkor az ezen az ágon a külföldnek kifizetett jövedelem meghaladja az ezen az ágon külföldrõl befolyó új finanszírozást. Ez a különbség a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó nettó jövedelemkivonás. A jövedelemkivonást értelemszerûen is helyesen negatív számok jelzik. A számok szerint az ország eljutott abba a helyzetbe, amikor a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek egyenlege abszolút értékben nagyobb, mint a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege, tehát a kifizetendõ jövedelmek meghaladják az új finanszírozást, ami ezen az ágon jövedelemkivonásra 407

7 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS vezet. Hangsúlyozni kell, hogy itt az egyenlegek összehasonlításáról van szó, az e mögött álló részletek tárgyalására azonnal visszatérek. Az ilyen típusú jövedelemkivonás 2003-ban kiugróan nagy értékû volt, ami speciális okok következménye, ezek tárgyalására is azonnal visszatérek. Az azonban tény, hogy ez az érték mind az öt vizsgált évben negatív volt. Ez a nettó jövedelemkivonás éppen úgy terheli a folyó fizetési mérleget, mint az áruk és a szolgáltatások forgalmának negatív e- gyenlege. Összege nem jelentéktelen. Gazdaságpolitikai körökben általános és a gyakorlatba is átültetett felfogás, hogy az adósság típusú befektetéseket nem adósság típusú befektetésekké kell átalakítani. Ez a gyakorlat alkalmasnak bizonyult arra, hogy az adósságszintet a maastrichti kritériumoknak megfelelõ 60% környezetébe szorítsa le. Ha eladjuk a nemzeti vagyon egy részét, és ebbõl fizetjük ki adósságaink egy részét, akkor adósságaink csökkennek, mert a külföldi tulajdon definíció szerint nem adósság. Ez azonban nem, vagy legalábbis nem feltétlenül szabadítja meg az országot nemzetközi fizetési kötelezettségeitõl, hanem ezek más formában bonyolódnak le, és ezeket nem ellensúlyozza teljes mértékben az új befektetések egyenlege. Ez folyamatos további fizetési kötelezettségekre vezet a nemzeti vagyon egy részének eladása, azaz csökkenése ellenére is. Ezek nagyságát mutatták be az 5. sz. tábla számai. Az 5. sz. táblában bemutatott kép nem lenne teljes, sõt akár félrevezetõ lehet, ha nem mutatnánk be a nem adóssággeneráló finanszírozás összetételét. Ezeket a számokat a 6. sz. tábla tartalmazza. A nem adóssággeneráló finanszírozás összetétele Időszak KÜLFE RERMO UBJMO PORTFE NAGFE Összesen Forrás: MNB Statisztikai fõosztály, MNB honlap. KÜLFE: Nem adóssággeneráló finanszírozás külföldön, egyenleg. RERMO: Részvény és egyéb részesedés Magyarországon. UBJMO: Újra befektetett jövedelem Magyarországon. PORTFE: Portfólió befektetések, egyenleg NAGFE: Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg. 6. táblázat Az elsõ oszlop a külföldi nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegét mutatja be. Ez zömmel a magyarok külföldi részvény és egyéb részesedés szerzését jelenti, az újrabefektetett jövedelem jelentéktelen, és ezért elkülönített bemutatása nem in- 408

8 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN dokolt. Ez a tétel folyamatosan terheli a magyar folyó fizetési mérleget. A második oszlop a külföldiek magyarországi részvény és egyéb részesedés szerzése. Ennek értéke általában pozitív, és amennyiben pozitív, javítja a magyar folyó fizetési mérleget. A külföldiek magyarországi részvény és egyéb részesedés szerzése általában meghaladja a magyarok külföldi részvény és egyéb részesedés szerzését, és ezért e két tétel összesített egyenlege is általában pozitív, vagyis folyó fizetési mérleg javító. Ez alól egyetlen kivétel van, 2003, amikor nagy negatív értéket találunk mindkét oszlopban. Ez arra utal, hogy ekkor a közölt adatokból meg nem állapítható okból bizonyos fokú tõkekimenekítés ment végbe, ez azonban átmenetinek bizonyult. Mégis elsõsorban ez vezetett az ezen az ágon kialakult és már az elõzõ táblában bemutatott évi kiemelkedõen magas, kereken 3 milliárdos tõkekivonásra. Ennek az évnek a következtében a külföldiek részvény és egyéb részesedés szerzése öt év alatt összesen alig több mint egymilliárddal haladta meg a belföldiek külföldi részvény és egyéb részesedés szerzését. A finanszírozásnak ez az ága tehát ingatag, nem megbízható és a magyarok külföldi részvény és részesedés szerzése miatt egyenlegében nem igazán jelentõs. Az elõbb leírt átmeneti jelenségek alig érintették az újrabefektetett jövedelmeket, amelyek és között határozottan nõttek, ezt követõen az évi kétmilliárd eurót megközelítõ érték körül stabilizálódtak, és a kritikus évben is alig százmillió euróval estek vissza. Kedvezõ irányzatú a portfólió-befektetések egyenlege is, az ötéves idõszak elsõ felében negatív, második felében pozitív, ezek jelentõsége azonban kisebb. Mindezek összesen adják a 6. sz. tábla utolsó oszlopát, amely már az 5. sz. tábla második oszlopaként is megjelent. Ezek a számok arra utalnak, hogy az újrabefektetett jövedelmeknek ugyanolyan szerepük van a finanszírozásban, mint a gépipar exporttöbbletének a külkereskedelemben: a gépipar a külkereskedelem, az újrabefektetett jövedelem pedig a finanszírozás terén az egyetlen igazán stabilan pozitív elem. Ezek azonban, sajnos, nem elégségesek a probléma megoldására. Amint a gépipari export önmagában véve nem tudja megfelelõképpen ellensúlyozni a külkereskedelmi mérleg más elemeinek romlását, éppen úgy nem képes az újrabefektetett jövedelmek pozitív alakulása a más csatornákon jelentkezõ és növekvõ jövedelem-kivonás ellensúlyozására. Ennek folytán mind a kereskedelmi mérleg egyenlege, mind pedig a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek egyenlege negatív. Szükség van tehát más, újabb pozitív elemekre is, és ez újólag felhívja a figyelmet a fejlõdõkkel lebonyolított forgalom és export növelésének fontosságára. A számszerû elemzés befejezéseként a 7. sz. táblában foglaljuk össze az eddigieket. Az elsõ oszlopban az MNB áruforgalmi egyenlegét szerepeltetjük. Ezeket az adatokat már kommentáltuk. A második oszlopban a szolgáltatások egyenlege szerepel. Ezeket az adatokat már ugyancsak kommentáltuk. Az ötévi hárommilliárdos pozitív egyenleg csalóka, sõt félrevezetõ. Az elsõ három évben az egyenleg pozitív volt, tehát javította, az utolsó két évben negatív, tehát rontotta a folyó fi- 409

9 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS A nettó folyó kifizetések és bevételek, valamint egyenlegük Időszak ÁRUK SZOLG MJÖV VFÁ ATJK NATJK Összesen Összesen Forrás: MNB Statisztikai fõosztály, MNB honlap. ÁRUK: Áruk, egyenleg. SZOLG.: Szolgáltatások, egyenleg. MJÖV: Munkajövedelmek, egyenleg. VFÁ: Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg. ATJK: Adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem, egyenleg, azaz jövedelem-kivonás, a jövedelem-kivonás negatív elõjellel. NATJK. Nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó nettó jövedelem-kivonás, a jövedelem-kivonás negatív elõjellel. 7. táblázat zetési mérleget. A jövõben negatív értékekre, vagy a legszerencsésebb esetben is zérus körüli egyenlegre kell számítani. A fenti számokat a munkajövedelmek egyenlegének és a viszonzatlan folyó átutalások egyenlegének megbízható és eléggé stabil pozitív értékei követik. Ezután következik az adósság típusú és a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem-kivonás. Az adósság típusú jövedelemkivonás, vagyis az adósságaink utáni fizetési kötelezettségünk ban stabil érték volt, 2004-ben azonban megnõtt, valamivel több, mint félmilliárd euróval. Ez ismét nagy jelentõségû változásnak tekinthetõ. A nem adósság típusú jövedelemkivonást már az elõbb tárgyaltuk, ez az 5. sz. tábla utolsó oszlopának megismétlése. Az ebben a táblában bemutatott összes tétel összege 2000-ben mintegy hárommilliárd euró volt, ezt 2001-ben sikerült nagymértékben leszorítani, de már 2002-ben megkezdõdött a növekedése ban igaz hogy átmeneti ok folytán meghaladta a hatmilliárd eurót, de 2004-ben, ennek az átmeneti oknak a megszûntével is közel négymilliárd euró maradt. Ezek már nehezen kezelhetõ értékek. A vizsgált öt év nem adóssággeneráló finanszírozással nem fedezett kumulált hiánya mintegy 16,75 milliárd euró, ami ugyancsak nehezen kezelhetõ, magas összeg. Itt elõször az 1. és 7. sz. tábla számait kell összehasonlítanunk. A folyó fizetési mérleg felhalmozódó hiánya az 1. sz. tábla szerint kereken 26,5 milliárd euró. Ennek az elsõsorban a nem adóssággeneráló finanszírozással, vagyis a külföldiek befektetéseivel nem fedezett része, mintegy 16,75 milliárd jelenik meg mind az 1., mind a 7. sz. tábla utolsó számaként, egymillió eurós kerekítési differenciával. A fizetési mérleg teljes kumulált hiánya, vagyis a 26,5 milliárd euró tehát a teljes probléma, az utóbbi 16,75 milliárdos érték pedig az akut probléma, mert ezt nem fedezik a külföldiek hazai befektetései, a fentiek szerint elsõsorban az újrabefektetett jövedelmek. (6) 410

10 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN Az akut probléma nagyságrendje ugyanúgy érzékeltethetõ, mint ahogy a teljes probléma nagyságrendjét érzékeltettem A 16,75 milliárd eurós összeg 250-es forintárfolyammal beszorozva mintegy 4200 milliárd forint, vagyis a fenti módon, alapáron számított évi bruttó nemzeti jövedelemnek 28,4%-a. Ezt a 28,4%- ot 5-tel elosztva azt kapjuk, hogy a nem adóssággeneráló finanszírozással nem fedezett akut finanszírozási probléma évenként a nemzeti jövedelem 5 6 százaléka. A helyzet az idõ múltával ez esetben is romlik, és a hiány a évi nemzeti jövedelemnek 2003-ban már 11,0, 2004-ben pedig 6,3%-a volt. A évi hiány kiugróan magas és nem tekinthetõ jellemzõnek, az azonban mégis kétségtelen, hogy ilyen mértékû és növekvõ irányzatú hiánnyal és fõként ennek akut problémának minõsített részével nem lehet tartósan együtt élni. Elkerülhetetlenül meg kell keresni a hiány csökkentésének útját. Az eddig leírtak elegendõk lennének annak megalapozására, hogy feltétlenül szükség van a fejlõdõ országokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztésére és kiterjesztésére. Mégis indokoltnak látszik ennek az elõadásnak a lezárásaként az ide tartozó kiemelkedõ fontosságú általános közgazdasági összefüggéseknek, a folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetés hiánya és a megtakarítások közti kapcsolatoknak a tárgyalása. Ez a tárgyalás Dornbusch (1988) nyomán az alábbi három, a nemzeti számlarendszer alapelveibõl következõ azonosságra építhetõ fel. 1. A folyó fizetési mérleg és a nemzeti vagyon alapösszefüggése: 2. A forrásoldal alapegyenlete: FFM = ΔNKK FFM = ÁRUK + SZOLG + TJÖV + MJÖV + VFÁ 3. A felhasználási oldal alapegyenlete: FFM = (T G) + (S I) Ennek a három alapegyenletnek az értelmezése a következõ. 1. A folyó fizetési mérleg és a nemzeti vagyon alapösszefüggése, vagyis az elsõ egyenlet értelmében a folyó fizetési mérleg egyenlege (FFM) azonosan egyenlõ a nettó külföldi követelések változásával (ΔNKK). Ez az azonosság nem igényel bizonyítást. Ha a folyó fizetési mérleg egyenlege pozitív, akkor a deviza-belföldiek ezzel egyenlõ értékû külföldi követelést szereznek, és a nemzeti vagyon ennek megfelelõ mértékben nõ. Ha a folyó fizetési mérleg egyenlege negatív, akkor a deviza-külföldiek szereznek ezzel egyenlõ értékû követelést a deviza-belföldiekkel szemben, és a nemzeti vagyon ennek megfelelõ mértékben csökken. 411

11 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS 2. A forrásoldal alapegyenlete szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege (FFM) definíció szerint egyenlõ a következõkkel: az áruk forgalmának egyenlegével (ÁRUK), plusz a szolgáltatások forgalmának egyenlegével (SZOLG), plusz a nettó tõkejövedelmek egyenlegével (TJÖV), amely magában foglalja az adósság típusú és nem adósság típusú tõkejövedelmek egyenlegét, plusz a nettó munkajövedelmekkel, illetve ezek egyenlegével (MJÖV) és plusz a nettó viszonzatlan folyó átutalásokkal, illetve ezek egyenlegével (VFÁ). A forrásoldal szó ilyen értelmû használata nem teljesen bevett, de itt célszerû. Ennek az egyenletnek az igazsága ismét nagyon könnyen belátható. A folyó fizetési mérlegnek, az így definiált forrásoldalon, nincs más összetevõje, mint ez az öt tétel, azaz minden olyan tételt, amely befolyásolja a folyó fizetési mérleg alakulását, a nemzeti számlák nemzetközileg elfogadott rendje szerint be kell sorolni ennek az öt tételnek valamelyikébe, ami egyébként értelemszerûen helyes. 3. A felhasználási oldal alapegyenlete szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege (FFM) definíció szerint egyenlõ a következõk összegével: a költségvetés bevételeinek és kiadásainak különbsége, vagyis a költségvetési többlet (T G), plusz a megtakarítás és a beruházás különbsége, vagyis a megtakarítási többlet (S I). A forrásoldal szó ilyen értelmû használata nem teljesen bevett, de itt célszerû. Ennek az összefüggésnek az igazsága ugyancsak könnyen belátható. Ha a hazai megtakarítás több mint a hazai beruházás, és a költségvetés bevétele több mint a költségvetés kiadása, akkor a többlet csak külföldön helyezhetõ el, és az ország külföldi követelései nõnek. Az ellentétes helyzetben ez valójában a jelenlegi magyarországi helyzet is a megtakarítások nem fedezik a beruházásokat és a költségvetési bevételek nem fedezik a költségvetési kiadásokat. Ez a hiány nem más, mint a folyó fizetési mérleg hiánya, amely csak külföldrõl finanszírozható. A most leírtakból levonható alapvetõ közgazdasági következtetések ismét egészen egyszerûek, és intuitíve beláthatók. A folyó fizetési mérleg hiánya két oldalról csökkenthetõ: a forrásoldalról és a felhasználási oldalról. Ha az áruk és szolgáltatások forgalmának egyenlege javul, a munkajövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások nõnek, és a külföld magyarországi eredetû nettó tõkejövedelme csökken, 412

12 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN a folyó fizetési mérleg negatív egyenlege is csökken, vagy elvben akár megszûnik. Ez szükségképpen együtt jár a költségvetés pozíciójának javulásával és/vagy a megtakarításoknak a beruházásokhoz viszonyított növekedésével. Ugyanakkor, ha a költségvetési bevételek és a megtakarítások nõnek és/vagy a költségvetési kiadások és a beruházások csökkennek, a folyó fizetési mérleg negatív egyenlege is csökken, vagy elvben akár megszûnik. A hiány tehát a forrásoldalról és a felhasználási oldalról egyaránt kezelhetõ. Ha a probléma a forrásoldalról és a felhasználási oldalról egyaránt kezelhetõ, joggal vetõdik fel a kérdés: melyik az elõnyösebb a két lehetõség közül. Könnyen bizonyítható, hogy a forrásoldalról való kiindulás. Itt ismét a modern közgazdaságtudomány három alapvetõ elméleti eszközéhez kell fordulnunk: a munkahelyteremtéshez és a teljes foglalkoztatás eléréséhez vagy legalább megközelítéséhez, az expanzió és a restrikció megkülönböztetéséhez és a keynesi multiplikátorhoz. Ha egy országban nincs teljes foglalkoztatás márpedig Magyarországon nincs, akkor elõnyösebb a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos problémák olyan megoldása, amely növeli a foglalkoztatást, mint az, amelyik csökkenti. A foglalkoztatás növelése emellett a nemzeti jövedelmet is növeli, csökkentése pedig csökkenti. A foglalkoztatást kiterjesztõ gazdaságpolitika tehát expanzív, növeli, a foglakoztatást csökkentõ gazdaságpolitika pedig restriktív, csökkenti a nemzeti jövedelmet és a közjólétet. Minden további nélkül nyilvánvaló tehát, hogy, fõként szegény országban, ha van erre lehetõség, munkahelyteremtõ és expanzív politikát kell követni, nem pedig foglakoztatást csökkentõ és restriktív politikát. Ha most visszatérünk a fenti alapvetõ egyenletekhez, akkor nyilvánvaló, hogy a kínálati oldali politika munkahelyteremtõ és expanzív, a keresleti oldali politika pedig foglalkoztatás-csökkentõ és restriktív. Ha egy ország növeli az áruk és szolgáltatások exportját, akkor ez expanzív politika, amely növeli a foglalkoztatást és a nemzeti jövedelmet, hacsak az export növekedése nem jár a belföldi fogyasztás azonos mértékû csökkenésével, ami azonban valószínûtlen. Ha viszont csökkentik az állami kiadásokat, állami alkalmazottakat bocsátanak el vagy csökkentik az állami vásárlásokat, akkor ez restriktív politika, amely csökkenti a foglalkoztatást és a nemzeti jövedelmet. Nemcsak az igaz tehát, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a forrásoldalról és a felhasználási oldalról egyaránt csökkenthetõ, hanem az is, hogy a forrásoldali expanzív beavatkozás elõnyösebb, mint a felhasználás-oldali restriktív beavatkozás. A közvetlen intézkedések teljes hatásának felmérését a keynesi multiplikátor teszi lehetõvé. Ez tudvalévõleg azt mutatja meg, hogy a nemzeti jövedelem az eredeti intézkedés vagy változás hányszorosával változik. Forrásoldali expanzió esetén, ha az eredeti változás az export növekedése, nemcsak az jut többletjövedelemhez, aki a többletexportot elõállítja, hanem az is, akinél az exportot elõállító elkölti jövedelmét. A felhasználás-oldali restrikció viszont nemcsak azok jövedelmét csökken, akiket elbocsátanak, vagy akiknek termékét nem vásárolják meg, hanem azokét is, akik az õ számukra termeltek volna, vagy akik a restrikció foly- 413

13 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS tán vesztik el munkahelyüket. Ez a multiplikátor az exportra termelés esetén körülbelül kettõ lehet, mert az exportnak nagy az importtartalma, a költségvetési kiadások terén feltehetõleg több mint három, mert a költségvetési kiadások importtartalma kicsi. A fentiekbõl az következik, hogy általános közgazdasági szempontból is elsõdleges cél az export, és ezen belül a fejlõdõk felé irányuló export növelése. Ezzel fejezem be ezt az elõadást, és adom át a szót a többi elõadónak, akik ennek lehetõségeivel és elõmozdításának eszközeivel foglalkoznak. Felhasznált irodalom 1 Dornbusch, Rudiger (1988) Balance of Payments Issues. In: Dornbusch, R. és Helmers, F. Leslie C. H. (szerk.) The Open Economy. Tools for policymakers in developing countries. Published for The World Bank by Oxford University Press, 1988, x o. 2 Szakolczai György (2005a) A magyar gazdasági növekedés és felzárkózás kulcsa: az exportorientált gépipari fejlesztés. Szatisztikai Szemle, 83/1 (2005 január) o. 3 Szakolczai György (2005b) A folyó fizetési mérleg kumulálódó hiánya és a hiány finanszírozásának lehetõségei. Statisztikai Szemle, 83/3 (2005. március) o. 4 Szakolczai György (2005c) A nemzetközi fizetési mérleg hiányának csökkentése. Magyar Szemle, Új folyam, XIV/7-8. (2005 augusztus) o. Megjegyzések 1 Az ennek az elõadásnak az elõkészítésével kapcsolatos munkát az Általános Vállalkozási Fõiskola támogatta. A munka elvégzését a KSH Külkereskedelem-statisztikai fõosztály és az MNB Statisztikai fõosztály munkatársai tették lehetõvé a közzétett adatok összeállításával. A szerzõ elsõsorban Farkas Lászlónak és Horváthné Dienes Évának, valamint Huszár Gábornak és Szemere Róbertnek tartozik köszönettel az adatok felhasználásával és értelmezésével kapcsolatos értékes felvilágosításaikért és útmutatásaikért. Az eredmények eredeti publikálását a Statisztikai Szemle munkatársai segítették elõ. A fennmaradó hibákért csak a szerzõ felelõs. 414

14 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN 2. A folyó fizetési mérleg, a költségvetés, a megtakarítás és a beruházás közti alapvetõ összefüggések 1. A folyó fizetési mérleg és a nemzeti vagyon alapösszefüggése: FFM = ΔNKK 2. A forrásoldal alapegyenlete: FFM = ÁRUK + SZOLG + TJÖV + MJÖV + VFÁ 3. A felhasználási oldal alapegyenlete: FFM = (S I) + (T G). 415

A magyar gazdaság központi problémája: a folyó fizetési mérleg

A magyar gazdaság központi problémája: a folyó fizetési mérleg A magyar gazdaság központi problémája: a folyó fizetési mérleg felhalmozódó hiánya és a hiány csökkentése 1 Szakolczai György 1. Bevezetés Napjaink egyik központi kérdése, politikai, társadalompolitikai

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Szakolczai György * A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG KUMULÁLÓDÓ HIÁNYA ÉS A HIÁNY FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETÕSÉGEI ** 1. Elméleti bevezetés

Szakolczai György * A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG KUMULÁLÓDÓ HIÁNYA ÉS A HIÁNY FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETÕSÉGEI ** 1. Elméleti bevezetés 97 Szakolczai György * A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG KUMULÁLÓDÓ HIÁNYA ÉS A HIÁNY FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETÕSÉGEI ** Ez a cikk azt a nézetet képviseli, hogy a magyar gazdaság központi problémája a folyó fizetési

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG KUMULÁLÓDÓ HIÁNYA ÉS A HIÁNY FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI* DR. SZAKOLCZAI GYÖRGY

A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG KUMULÁLÓDÓ HIÁNYA ÉS A HIÁNY FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI* DR. SZAKOLCZAI GYÖRGY A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG KUMULÁLÓDÓ HIÁNYA ÉS A HIÁNY FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI* DR. SZAKOLCZAI GYÖRGY A cikk azt az álláspontot képviseli, hogy a magyar gazdaság központi problémájának a folyó fizetési

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 24. januári adatok alapján Emlékeztetőül: A most közölt januári havi adat tartalma megegyezik az eddig közölt fizetési mérleg statisztikákkal, még nem tartalmazza az újrabefektetett

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján . A fizetési mérleg alakulása a 23. évi adatok alapján Az eredményszemléletű jövedelem-elszámolás bevezetésével megszüntetjük a nemzetközi statisztikai szabványoktól való legfontosabb eltérést. Az MNB

Részletesebben

Szakolczai György * A MAGYAR GAZDASÁG EGYENSÚLYZAVARAI ÉS A MEGOLDÁS ELVI LEHETÕSÉGE ** Elméleti áttekintés

Szakolczai György * A MAGYAR GAZDASÁG EGYENSÚLYZAVARAI ÉS A MEGOLDÁS ELVI LEHETÕSÉGE ** Elméleti áttekintés 49 Szakolczai György * A MAGYAR GAZDASÁG EGYENSÚLYZAVARAI ÉS A MEGOLDÁS ELVI LEHETÕSÉGE ** E szerzõ korábbi munkáiban (Szakolczai 2005, 2005a, 2005b, 2006, 2006b) azt a nézetet képviselte és támasztotta

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

A magyar gazdaság egyensúlyzavarai és a megoldás elvi lehetősége 1

A magyar gazdaság egyensúlyzavarai és a megoldás elvi lehetősége 1 Szakolczai György A magyar gazdaság egyensúlyzavarai és a megoldás elvi lehetősége 1 A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy hogyan alakul az ikerdeficit a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Szakolczai György 1. Az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint a megtakarítás elégtelensége

Szakolczai György 1. Az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint a megtakarítás elégtelensége Szakolczai György 1 Az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint a megtakarítás elégtelensége E konferencia témája a pénzügyi stabilitás mikro-, mezo- és makroszinten. Ez az előadás a

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról Budapest, 2004. június 1. SAJTÓANYAG a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról A részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósult működőtőke-befektetések

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. Szabó-Bakos Eszter

Nemzetközi gazdaságtan. Szabó-Bakos Eszter Nemzetközi gazdaságtan Szabó-Bakos Eszter makrokurzusok.wordpress.com csakmakro.wordpress.com wps.aw.com/aw_krgmnobstf_interecon_8 Fizetési mérleg A B A B A B elismervény a tartozásról (például egy kötvény)

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Nemzetközi közgazdaságtan

Nemzetközi közgazdaságtan Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 8. hét A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg, vagy Balance of Payments (BoP) összesíti mindazokat a gazdasági műveleteket, amelyek egy időszak

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2012-ben. 2. A 2013. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A évi biztosításmatematikai jelentés

A évi biztosításmatematikai jelentés A 2014. évi biztosításmatematikai jelentés A Pénztár tagdíjfizetőinek száma 2014. év elején 82.207 fő volt. Ehhez érkezett 870 új belépő, míg a tagsági viszony - kilépés, elhalálozás, nyugdíjba vonulás

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben Fő kérdések: 1. A központi költségvetés finanszírozása és az állampapírpiac helyzete 2010-ben. 2. A 2011. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI A makroökonómia mutatói, nemzeti jövedelem 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI 1. A fogyasztói árindex egy fix jószágkosár árát követi nyomon az időben. 2. Egy külföldön gyártott, de itthon

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Szakolczai György * A HÁRMAS IKERDEFICIT CA = (T G) + (S I)

Szakolczai György * A HÁRMAS IKERDEFICIT CA = (T G) + (S I) 209 Szakolczai György * A HÁRMAS IKERDEFICIT Ez az elõadás egy nagyobb munka újabb eredményeivel foglalkozik; e munka elsõ eredményeit a Statisztikai Szemle közölte (Szakolczai 2005) (Szakolczai 2005a).

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN december 28.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN december 28. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN 2016. december 28. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2016-BAN 2. 2017. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA

Részletesebben

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

A költségvetés finanszírozása 2005-ben: tények és tervek

A költségvetés finanszírozása 2005-ben: tények és tervek A költségvetés finanszírozása 2005-ben: tények és tervek FŐ TÉMAKÖRÖK: 1. Finanszírozási helyzet 2005. első félévében - tények előadó: dr. Réz András főosztályvezető 2. A forgalmazói rendszer teljesítménye

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a i adatok alapján ban a monetáris bázis 165,2 milliárd forinttal 2239,8 milliárd forintra csökkent. A forgalomban lévő készpénz állománya

Részletesebben

Makroökonómia Kisokos

Makroökonómia Kisokos Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Módszertani megjegyzések A változások hatása

Módszertani megjegyzések A változások hatása Módszertani megjegyzések A változások hatása A 2016. évi számítások során az alábbi okokból vizsgáltuk felül a nemzeti számlák adatait: a módszertanban két területet (a lakásszolgáltatás becslését, illetve

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS FELZÁRKÓZÁS KULCSA: AZ EXPORTORIENTÁLT GÉPIPARI FEJLESZTÉS* DR. SZAKOLCZAI GYÖRGY

A MAGYAR GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS FELZÁRKÓZÁS KULCSA: AZ EXPORTORIENTÁLT GÉPIPARI FEJLESZTÉS* DR. SZAKOLCZAI GYÖRGY STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A MAGYAR GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS FELZÁRKÓZÁS KULCSA: AZ EXPORTORIENTÁLT GÉPIPARI FEJLESZTÉS* A magyar külkereskedelmi statisztika rendszere az 1996 2003 közötti nyolc évre lehetővé

Részletesebben

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

6. SZÁMVITELI ALAPSZÓKINCS

6. SZÁMVITELI ALAPSZÓKINCS 6. SZÁMVITELI ALAPSZÓKINCS 1 2 3 MI MENNYI??? 4 FONTOSAK A PONTOS DEFINÍCIÓK 5 MIRŐL LESZ MA SZÓ? 1. KÜLÖNBSÉG A KÖZNAPI, A PÉNZÜGYI ÉS A SZÁMVITELI KIFEJEZÉSEK KÖZÖTT 2. BRUTTÓ NETTÓ FOGALMAK AZ ÜZLETI

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU 21. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 12, milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 12, milliárd forint és a privatizációs bevételek 3,1 milliárd

Részletesebben

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1125 1129. o.) Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Central

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben