A FIZETÉSI MÉRLEG ÉS A FEJLÕDÕKKEL FENNTARTOTT ÉS FEJLESZTETT GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÖSSZEFÜGGÉSE 1

Átírás

1 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS SZAKOLCZAI GYÖRGY A FIZETÉSI MÉRLEG ÉS A FEJLÕDÕKKEL FENNTARTOTT ÉS FEJLESZTETT GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÖSSZEFÜGGÉSE 1 Ez az elõadás, amely nagyrészt a Statisztikai Szemlében megjelent két cikken (Szakolczai 2005a) (Szakolczai 2005b), valamint a Magyar Szemle egy elõkészületben lévõ cikkén (Szakolczai 2005c) alapszik, azt a nézetet képviseli, hogy a magyar gazdaság központi problémája a folyó fizetési mérleg, és ezen belül a külkereskedelmi mérleg állandósult és kumulálódó hiánya. Ebbõl egyenesen következik, hogy a legfontosabb teendõ a fizetési mérleg, és ezen belül a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkentése, elsõsorban a magyar gazdaság exportképességének növelése útján. A magyar exportteljesítmény növelésének fontos eszköze a világban meglévõ új irányok és lehetõségek gyors kihasználása, és ezen belül a fejlõdõkkel fenntartott és fejlesztett gazdasági kapcsolatok kiterjesztése. Csupán a hagyományos exportpiacokra és a hagyományos eszközökre támaszkodva a kereskedelmi mérleg hiánya nem csökkenthetõ, és a folyó fizetési mérlegre gyakorolt nyomás nem mérsékelhetõ. A fejlõdõkkel fenntartott és fejlesztett, vagy inkább fejlesztendõ gazdasági kapcsolatok fontosságának felismerése ellenére ez az elõadás nem ezzel a konkrét té- A folyó fizetési mérleg, összetevõi és a hiány finanszírozása Időszak ÁRUK SZJ VFÁ FFM NAGF EFIN Összesen Forrás: MNB Statisztikai fõosztály, MNB honlap. ÁRUK: Áruk, egyenleg. SZJ: Szolgáltatások és jövedelmek, egyenleg. VFÁ: Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg. FFM: Folyó fizetési mérleg egyenlege. NAGF: Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg. EFIN: Egyéb finanszírozás, egyenleg. 1. táblázat 402

2 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN mának a részleteivel, hanem az általános összefüggésekkel, a fizetési mérleg tendenciáival, a hiány mértékével, súlyával, és végül a folyó fizetési mérleg, illetve a költségvetés, a megtakarítások és a gazdasági növekedés közti összefüggésekkel foglalkozik. A bemutatandó számok mégis fontosak ennek az ülésnek a témája és az itt tárgyalt konkrét törekvések és lehetõségek szempontjából, mert rámutatnak a fejlõdõkkel fenntartott, fejlesztett és fõként fejlesztendõ gazdaságok kapcsolatainak, valamint az ezek fejlesztésére felhasználható eszközöknek a kiemelkedõ országos jelentõségére. A legfontosabb kiinduló adatokat az 1. sz. tábla foglalja össze. Az adatok forrása az MNB internet honlapja. Az áruk forgalmának egyenlege, a szolgáltatások és jövedelmek egyenlege, valamint az ún. viszonzatlan folyó átutalások egyenlege együttesen határozza meg a folyó fizetési mérleg egyenlegét. A hiány finanszírozásának elvben két eszköze van, a nem adóssággeneráló, illetve az egyéb finanszírozás, vagyis lényegében véve a külföldi beruházás és tulajdonszerzés, illetve a külföldi hitelfelvétel. A tábla negyedik, legfontosabb oszlopa szerint a folyó fizetési mérleg a vizsgált öt év mindegyikében nagy hiánnyal zárult. A hiány 2000-rõl 2001-re csökkent, ezt követõen évrõl évre nõtt, és 2004-ben soha nem látott csúcsot ért el, meghaladta a hétmilliárd eurót. Ez hozzávetõlegesen a évi érték közel kétszerese. A folyó fizetési mérleg hiányának három év alatti megkétszerezõdését egészen kiemelkedõ súlyú gazdasági változásnak kell minõsíteni. Az ötévi kumulált hiány kereken 26,5 milliárd euró. Ennek az összesített hiánynak a nagyságrendjét a következõkkel lehet bemutatni. A folyó fizetési mérleg évi összesített hiánya, kereken 26,5 milliárd euró, 250-es forintárfolyammal számítva 6625 milliárd forint. A évi bruttó nemzeti termék, vagyis a GDP évi piaci áron mintegy , termékadók és támogatások nélkül, tehát évi alapáron pedig ez elsõsorban az ÁFA levonását jelenti, mintegy milliárd forint. A külföldrõl kapott és külföldnek fizetett munkajövedelmek és tulajdonosi jövedelmek összesített egyenlege ugyanez évben kereken 930 milliárd forint. Az ennek levonásával kapott bruttó nemzeti jövedelem GNI alapáron tehát körülbelül 5 százalékkal kisebb, azaz mintegy milliárd forint. A folyó fizetési mérleg 5 évi felhalmozott hiánya ezért a évi így számított nemzeti jövedelem 41%-a, azaz évenként az évi nemzeti jövedelem több mint 8 százaléka. Emellett ez a hiány növekvõ irányzatú, vagyis a legutóbbi években nagyobb volt, mint néhány évvel ezelõtt. A folyó fizetési mérleg 2003., illetve évi hiánya a évi és évi alapáron számított bruttó nemzeti jövedelemnek már kereken 10,5, illetve 12%-a. Ekkora hiánnyal nem lehet tartósan együtt élni, ennek a hiánynak a fenntartására nem lehet berendezkedni. Ezért ezek a számok egyenesen elvezetnek a magyar exportképesség növelésének és a fejlõdõkkel fenntartott kapcsolat gyors kiterjesztésének szükségességéhez. Az elsõdleges probléma tehát az áruforgalom egyenlege. Az itt bemutatott adatok szerint a negatív egyenleg a vizsgált idõszakban mindvégig évenként 2 3 milliárd 403

3 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS euró körüli volt. A helyzet 2002-ig javult, azóta romlott. Tárgyalni kell azonban az áruforgalmon kívüli tételeket is. A szolgáltatások és jövedelmek egyenlegével kapcsolatban most elsõsorban a következõkre kell felhívnom a figyelmet. A évi másfélmilliárdos hiány 2002-ben több mint megkétszerezõdött, 2003-ban és ben pedig további egy-egy milliárddal nõtt. A évi érték több mint háromszorosa a évinek, és három év alatti megkétszerezõdését ugyancsak kiemelkedõ súlyú gazdasági változásnak kell minõsíteni. Az ötévi kumulált hiány kereken 15,5 milliárd euró. Ez a negatív egyenleg aligha szüntethetõ meg, fõként a belátható idõn belül. Végül a viszonzatlan folyó átutalások a külföldön élõ magyarok nem közvetlenül munkajövedelembõl származó átutalásai és hasonló tételek. Ezek stabil pozitív egyenlege nem ellensúlyozhatja az elõbb bemutatott hiányokat. Mindez még inkább szükségessé teszi a kereskedelmi mérleg egyenlegének javítását. Az utolsó két oszlop a hiány finanszírozását mutatja be. A nem adóssággeneráló finanszírozás, amint errõl már szó volt, a külföldi tulajdonnal és tulajdonszerzéssel függ össze, és ennek számait az MNB közli. Az egyéb finanszírozás definíció szerint a folyó fizetési mérleg és a nem adóssággeneráló finanszírozás különbsége, amely egyszerû kivonással határozható meg. Ez zömmel adóssággeneráló finanszírozás, vagyis hitelfelvétel. Térjünk át ezután a folyó fizetési mérleg pozícióját elsõsorban meghatározó és ennek az ülésnek a témája szempontjából is elsõdleges elemre, az MNB terminológiája szerint az áruk, illetve a KSH terminológiája szerint a termékek külkereskedelmi forgalmára. Az eddigi tárgyalás az MNB összevont adatain alapult, a most következõkben azonban a KSH részletesebb adataira támaszkodunk. A két adatbázis közti eltérések módszertani különbségekre vezethetõk vissza. A probléma és súlya az élelmiszerek és energiahordozók, illetve a feldolgozott termékek és a gépek összehasonlító elemzésével mutatható be a legjobban. Az élelmiszerek és az energiahordozók külkereskedelmi forgalma Időszak Élelmiszerek Energiahordozók Hiány Összesen: Forrás: KSH Külkereskedelem-statisztikai fõosztály, KSH honlap. Élelmiszerek és energiahordozók: Export-, illetve importtöbblet Hiány: Az élelmiszerek és energiahordozók összesített importtöbblete. 2. táblázat 404

4 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN Valaha volt egy olyan lazán megfogalmazott irányelv, hogy az élelmiszerek exporttöbbletének fedeznie kell az energiaszámlát. A számok szerint semmiképpen sem lehet arra számítani, hogy az ezután bármikor újra bekövetkezhet. Az élelmiszerek exporttöbblete folyamatosan csökken, elõreláthatólag folyamatosan tovább fog csökkenni, és volt az elsõ év, amikor már az egymilliárd eurót sem érte el. Az energiahordozók importtöbblete, illetve az élelmiszerek exporttöbblete által nem fedezett hiány ugyanakkor folyamatosan nõ, és 2004-ben érte el eddigi csúcsértékét, a kereken 2,7, illetve 1,7 milliárd eurót. Ennek a helyzetnek javulása nem, hanem csak további romlása várható. Ez félreérthetetlenül arra utal, hogy a hagyományos külkereskedelmi struktúra vagy legalábbis ennek most tárgyalt fontos elemei inkább a hiány várható növekedésére, nem pedig csökkenésére utalnak, tehát az új utakat kell keresni. A feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök számai a következõk. A feldolgozott termékek és a gépek külkereskedelmi forgalma Időszak Feldolg. termékek Gépek és száll. eszk. Hiány Összesen Forrás: KSH Külkereskedelem-statisztikai fõosztály, KSH honlap. Feldolgozott termékek, illetve gépek és szállítóeszközök: Import, illetve exporttöbblet. Hiány: A feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök összesített importtöbblete. 3. táblázat Látható, hogy az áruforgalom terén a legnagyobb negatív változás a feldolgozott termékek importtöbbletének megnövekedése. Az importtöbblet az itt vizsgált idõszak kezdetén évi hárommilliárd euró volt, majd ben évi négymilliárd euró fölé nõtt, ami elsõsorban nyilván a kormány keresletkiterjesztõ politikájának a következménye. Ezt megelõzõen, 2001-ben és 2002-ben a hiány a korábbi szint alá csökkent, bár a növekedés már 2002-ben megindult. A gépek exporttöbbletének dinamikus növekedése ugyanakkor az áruforgalom alakulásának az egyetlen pozitív eleme, és elvben alkalmasnak látszik a feldolgozott termékek növekvõ importtöbbletének ellensúlyozására még akkor is, ha ez az eddigiekben még nem, vagy csak részben következett is be. A feldolgozott termékek és a gépek külkereskedelmi for- 405

5 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS galmának összesített negatív egyenlege ugyanis a gépek exporttöbbletének növekedése folytán 2000 és 2002 között határozottan, két év alatt 800 millió euróval csökkent. Még a évi megnövekedett negatív egyenleg sem érte el a évi szintet, a évi érték még a évi mögött is elmarad, és a vizsgált idõszak legalacsonyabb összesített hiánya. A helyzetnek ez a kedvezõ alakulása annak a következménye, hogy a gépipari export ez évben megközelítette a kétmilliárd eurót, ezzel meghaladva a legmerészebb reményeket is. Felvetõdik a kérdés: nincs-e mód a gépipari export további növelésére a fejlõdõkkel fennálló gazdasági kapcsolatok további növelése útján. Térjünk most át a szolgáltatások nemzetközi forgalmára. A kiinduló adatok ez esetben ismét az MNB-tõl származnak, és a következõk. A szolgáltatások nemzetközi forgalma Időszak Export Import Egyenleg Összesen Forrás: MNB Statisztikai fõosztály, MNB honlap. 4. táblázat A tábla három oszlopa a szolgáltatások exportját, importját és egyenlegét mutatja be. Azonnal láthatjuk az egészen rövid idõ alatt bekövetkezett drámai mértékû változást. A szolgáltatások exportja folyamatosan nõtt ugyan, az import növekedése azonban sokkal dinamikusabb volt. Ennek eredményeként a 2001-ben még több mint másfélmilliárdos exporttöbblet 2003-ra közel félmilliárdos importtöbbletté vált. Az egyetlen csekély vigasz, hogy 2004-ben a szolgáltatások exportja és importja lényegében véve azonos volt, ez azonban nem feledtetheti, hogy 2000-ben és 2001-ben még évi másfélmilliárd eurós nagyságrendû volt az exporttöbblet. Ennek az exporttöbbletnek ilyen rövid idõ alatti kiesése a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája. Eddig az áruk és a szolgáltatások forgalmával foglalkoztunk. Térjünk át most a pénzügyekre, mégpedig elõször a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem-kivonás mértékére. A kiinduló számokat az 5. sz. tábla közli. 406

6 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN A nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem-kivonás Időszak NATJE NAGFE NATJK Összesen Forrás: MNB Statisztikai fõosztály, MNB honlap. NATJE: Nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem, egyenleg. NAGFE: Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg. NATJK: Nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó nettó jövedelem-kivonás, a jövedelem-kivonás negatív elõjellel. 5. táblázat Az elsõ oszlop a nem adósság típusú jövedelmek egyenlegét, vagyis a külföldiek belföldi és a belföldiek külföldi tulajdonból származó jövedelmének egyenlegét mutatja. Ez az egyenleg nyilván negatív, mert a külföldiek belföldi tulajdona lényegesen nagyobb, mint a belföldiek külföldi tulajdona, és ezért a külföldiek ilyen jövedelme is nagyobb a belföldiekénél. A második oszlop az 1. sz. tábla utolsó elõtti oszlopának megismétlése. A számok a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegét mutatják, ami a folyó fizetések tekintetében pozitív, minthogy a külföldiek belföldi tulajdonszerzése nagyobb a belföldiek külföldi tulajdonszerzésénél. Ez az egyenleg a hiány finanszírozásának egyik elemeként jelenik meg. Az utolsó oszlop az elsõ két oszlop algebrai összege. Minthogy az elsõ oszlop kiadás-, a második pedig bevételjellegû tétel, különbségük amely a harmadik oszlopban jelenik meg, és amennyiben az elsõ oszlop számainak abszolút értéke nagyobb a nem adóssággeneráló jellegû befektetésekhez kapcsolódó jövedelemkivonás. Ez tehát az ilyen befektetések utáni nettó jövedelem-kifizetéseknek a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegével csökkentett értéke. Ha az elsõ oszlop számai abszolút értékben nagyobbak, márpedig a vizsgált idõszakban ez volt a helyzet, akkor az ezen az ágon a külföldnek kifizetett jövedelem meghaladja az ezen az ágon külföldrõl befolyó új finanszírozást. Ez a különbség a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó nettó jövedelemkivonás. A jövedelemkivonást értelemszerûen is helyesen negatív számok jelzik. A számok szerint az ország eljutott abba a helyzetbe, amikor a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek egyenlege abszolút értékben nagyobb, mint a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege, tehát a kifizetendõ jövedelmek meghaladják az új finanszírozást, ami ezen az ágon jövedelemkivonásra 407

7 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS vezet. Hangsúlyozni kell, hogy itt az egyenlegek összehasonlításáról van szó, az e mögött álló részletek tárgyalására azonnal visszatérek. Az ilyen típusú jövedelemkivonás 2003-ban kiugróan nagy értékû volt, ami speciális okok következménye, ezek tárgyalására is azonnal visszatérek. Az azonban tény, hogy ez az érték mind az öt vizsgált évben negatív volt. Ez a nettó jövedelemkivonás éppen úgy terheli a folyó fizetési mérleget, mint az áruk és a szolgáltatások forgalmának negatív e- gyenlege. Összege nem jelentéktelen. Gazdaságpolitikai körökben általános és a gyakorlatba is átültetett felfogás, hogy az adósság típusú befektetéseket nem adósság típusú befektetésekké kell átalakítani. Ez a gyakorlat alkalmasnak bizonyult arra, hogy az adósságszintet a maastrichti kritériumoknak megfelelõ 60% környezetébe szorítsa le. Ha eladjuk a nemzeti vagyon egy részét, és ebbõl fizetjük ki adósságaink egy részét, akkor adósságaink csökkennek, mert a külföldi tulajdon definíció szerint nem adósság. Ez azonban nem, vagy legalábbis nem feltétlenül szabadítja meg az országot nemzetközi fizetési kötelezettségeitõl, hanem ezek más formában bonyolódnak le, és ezeket nem ellensúlyozza teljes mértékben az új befektetések egyenlege. Ez folyamatos további fizetési kötelezettségekre vezet a nemzeti vagyon egy részének eladása, azaz csökkenése ellenére is. Ezek nagyságát mutatták be az 5. sz. tábla számai. Az 5. sz. táblában bemutatott kép nem lenne teljes, sõt akár félrevezetõ lehet, ha nem mutatnánk be a nem adóssággeneráló finanszírozás összetételét. Ezeket a számokat a 6. sz. tábla tartalmazza. A nem adóssággeneráló finanszírozás összetétele Időszak KÜLFE RERMO UBJMO PORTFE NAGFE Összesen Forrás: MNB Statisztikai fõosztály, MNB honlap. KÜLFE: Nem adóssággeneráló finanszírozás külföldön, egyenleg. RERMO: Részvény és egyéb részesedés Magyarországon. UBJMO: Újra befektetett jövedelem Magyarországon. PORTFE: Portfólió befektetések, egyenleg NAGFE: Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg. 6. táblázat Az elsõ oszlop a külföldi nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegét mutatja be. Ez zömmel a magyarok külföldi részvény és egyéb részesedés szerzését jelenti, az újrabefektetett jövedelem jelentéktelen, és ezért elkülönített bemutatása nem in- 408

8 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN dokolt. Ez a tétel folyamatosan terheli a magyar folyó fizetési mérleget. A második oszlop a külföldiek magyarországi részvény és egyéb részesedés szerzése. Ennek értéke általában pozitív, és amennyiben pozitív, javítja a magyar folyó fizetési mérleget. A külföldiek magyarországi részvény és egyéb részesedés szerzése általában meghaladja a magyarok külföldi részvény és egyéb részesedés szerzését, és ezért e két tétel összesített egyenlege is általában pozitív, vagyis folyó fizetési mérleg javító. Ez alól egyetlen kivétel van, 2003, amikor nagy negatív értéket találunk mindkét oszlopban. Ez arra utal, hogy ekkor a közölt adatokból meg nem állapítható okból bizonyos fokú tõkekimenekítés ment végbe, ez azonban átmenetinek bizonyult. Mégis elsõsorban ez vezetett az ezen az ágon kialakult és már az elõzõ táblában bemutatott évi kiemelkedõen magas, kereken 3 milliárdos tõkekivonásra. Ennek az évnek a következtében a külföldiek részvény és egyéb részesedés szerzése öt év alatt összesen alig több mint egymilliárddal haladta meg a belföldiek külföldi részvény és egyéb részesedés szerzését. A finanszírozásnak ez az ága tehát ingatag, nem megbízható és a magyarok külföldi részvény és részesedés szerzése miatt egyenlegében nem igazán jelentõs. Az elõbb leírt átmeneti jelenségek alig érintették az újrabefektetett jövedelmeket, amelyek és között határozottan nõttek, ezt követõen az évi kétmilliárd eurót megközelítõ érték körül stabilizálódtak, és a kritikus évben is alig százmillió euróval estek vissza. Kedvezõ irányzatú a portfólió-befektetések egyenlege is, az ötéves idõszak elsõ felében negatív, második felében pozitív, ezek jelentõsége azonban kisebb. Mindezek összesen adják a 6. sz. tábla utolsó oszlopát, amely már az 5. sz. tábla második oszlopaként is megjelent. Ezek a számok arra utalnak, hogy az újrabefektetett jövedelmeknek ugyanolyan szerepük van a finanszírozásban, mint a gépipar exporttöbbletének a külkereskedelemben: a gépipar a külkereskedelem, az újrabefektetett jövedelem pedig a finanszírozás terén az egyetlen igazán stabilan pozitív elem. Ezek azonban, sajnos, nem elégségesek a probléma megoldására. Amint a gépipari export önmagában véve nem tudja megfelelõképpen ellensúlyozni a külkereskedelmi mérleg más elemeinek romlását, éppen úgy nem képes az újrabefektetett jövedelmek pozitív alakulása a más csatornákon jelentkezõ és növekvõ jövedelem-kivonás ellensúlyozására. Ennek folytán mind a kereskedelmi mérleg egyenlege, mind pedig a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek egyenlege negatív. Szükség van tehát más, újabb pozitív elemekre is, és ez újólag felhívja a figyelmet a fejlõdõkkel lebonyolított forgalom és export növelésének fontosságára. A számszerû elemzés befejezéseként a 7. sz. táblában foglaljuk össze az eddigieket. Az elsõ oszlopban az MNB áruforgalmi egyenlegét szerepeltetjük. Ezeket az adatokat már kommentáltuk. A második oszlopban a szolgáltatások egyenlege szerepel. Ezeket az adatokat már ugyancsak kommentáltuk. Az ötévi hárommilliárdos pozitív egyenleg csalóka, sõt félrevezetõ. Az elsõ három évben az egyenleg pozitív volt, tehát javította, az utolsó két évben negatív, tehát rontotta a folyó fi- 409

9 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS A nettó folyó kifizetések és bevételek, valamint egyenlegük Időszak ÁRUK SZOLG MJÖV VFÁ ATJK NATJK Összesen Összesen Forrás: MNB Statisztikai fõosztály, MNB honlap. ÁRUK: Áruk, egyenleg. SZOLG.: Szolgáltatások, egyenleg. MJÖV: Munkajövedelmek, egyenleg. VFÁ: Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg. ATJK: Adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem, egyenleg, azaz jövedelem-kivonás, a jövedelem-kivonás negatív elõjellel. NATJK. Nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó nettó jövedelem-kivonás, a jövedelem-kivonás negatív elõjellel. 7. táblázat zetési mérleget. A jövõben negatív értékekre, vagy a legszerencsésebb esetben is zérus körüli egyenlegre kell számítani. A fenti számokat a munkajövedelmek egyenlegének és a viszonzatlan folyó átutalások egyenlegének megbízható és eléggé stabil pozitív értékei követik. Ezután következik az adósság típusú és a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelem-kivonás. Az adósság típusú jövedelemkivonás, vagyis az adósságaink utáni fizetési kötelezettségünk ban stabil érték volt, 2004-ben azonban megnõtt, valamivel több, mint félmilliárd euróval. Ez ismét nagy jelentõségû változásnak tekinthetõ. A nem adósság típusú jövedelemkivonást már az elõbb tárgyaltuk, ez az 5. sz. tábla utolsó oszlopának megismétlése. Az ebben a táblában bemutatott összes tétel összege 2000-ben mintegy hárommilliárd euró volt, ezt 2001-ben sikerült nagymértékben leszorítani, de már 2002-ben megkezdõdött a növekedése ban igaz hogy átmeneti ok folytán meghaladta a hatmilliárd eurót, de 2004-ben, ennek az átmeneti oknak a megszûntével is közel négymilliárd euró maradt. Ezek már nehezen kezelhetõ értékek. A vizsgált öt év nem adóssággeneráló finanszírozással nem fedezett kumulált hiánya mintegy 16,75 milliárd euró, ami ugyancsak nehezen kezelhetõ, magas összeg. Itt elõször az 1. és 7. sz. tábla számait kell összehasonlítanunk. A folyó fizetési mérleg felhalmozódó hiánya az 1. sz. tábla szerint kereken 26,5 milliárd euró. Ennek az elsõsorban a nem adóssággeneráló finanszírozással, vagyis a külföldiek befektetéseivel nem fedezett része, mintegy 16,75 milliárd jelenik meg mind az 1., mind a 7. sz. tábla utolsó számaként, egymillió eurós kerekítési differenciával. A fizetési mérleg teljes kumulált hiánya, vagyis a 26,5 milliárd euró tehát a teljes probléma, az utóbbi 16,75 milliárdos érték pedig az akut probléma, mert ezt nem fedezik a külföldiek hazai befektetései, a fentiek szerint elsõsorban az újrabefektetett jövedelmek. (6) 410

10 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN Az akut probléma nagyságrendje ugyanúgy érzékeltethetõ, mint ahogy a teljes probléma nagyságrendjét érzékeltettem A 16,75 milliárd eurós összeg 250-es forintárfolyammal beszorozva mintegy 4200 milliárd forint, vagyis a fenti módon, alapáron számított évi bruttó nemzeti jövedelemnek 28,4%-a. Ezt a 28,4%- ot 5-tel elosztva azt kapjuk, hogy a nem adóssággeneráló finanszírozással nem fedezett akut finanszírozási probléma évenként a nemzeti jövedelem 5 6 százaléka. A helyzet az idõ múltával ez esetben is romlik, és a hiány a évi nemzeti jövedelemnek 2003-ban már 11,0, 2004-ben pedig 6,3%-a volt. A évi hiány kiugróan magas és nem tekinthetõ jellemzõnek, az azonban mégis kétségtelen, hogy ilyen mértékû és növekvõ irányzatú hiánnyal és fõként ennek akut problémának minõsített részével nem lehet tartósan együtt élni. Elkerülhetetlenül meg kell keresni a hiány csökkentésének útját. Az eddig leírtak elegendõk lennének annak megalapozására, hogy feltétlenül szükség van a fejlõdõ országokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztésére és kiterjesztésére. Mégis indokoltnak látszik ennek az elõadásnak a lezárásaként az ide tartozó kiemelkedõ fontosságú általános közgazdasági összefüggéseknek, a folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetés hiánya és a megtakarítások közti kapcsolatoknak a tárgyalása. Ez a tárgyalás Dornbusch (1988) nyomán az alábbi három, a nemzeti számlarendszer alapelveibõl következõ azonosságra építhetõ fel. 1. A folyó fizetési mérleg és a nemzeti vagyon alapösszefüggése: 2. A forrásoldal alapegyenlete: FFM = ΔNKK FFM = ÁRUK + SZOLG + TJÖV + MJÖV + VFÁ 3. A felhasználási oldal alapegyenlete: FFM = (T G) + (S I) Ennek a három alapegyenletnek az értelmezése a következõ. 1. A folyó fizetési mérleg és a nemzeti vagyon alapösszefüggése, vagyis az elsõ egyenlet értelmében a folyó fizetési mérleg egyenlege (FFM) azonosan egyenlõ a nettó külföldi követelések változásával (ΔNKK). Ez az azonosság nem igényel bizonyítást. Ha a folyó fizetési mérleg egyenlege pozitív, akkor a deviza-belföldiek ezzel egyenlõ értékû külföldi követelést szereznek, és a nemzeti vagyon ennek megfelelõ mértékben nõ. Ha a folyó fizetési mérleg egyenlege negatív, akkor a deviza-külföldiek szereznek ezzel egyenlõ értékû követelést a deviza-belföldiekkel szemben, és a nemzeti vagyon ennek megfelelõ mértékben csökken. 411

11 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS 2. A forrásoldal alapegyenlete szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege (FFM) definíció szerint egyenlõ a következõkkel: az áruk forgalmának egyenlegével (ÁRUK), plusz a szolgáltatások forgalmának egyenlegével (SZOLG), plusz a nettó tõkejövedelmek egyenlegével (TJÖV), amely magában foglalja az adósság típusú és nem adósság típusú tõkejövedelmek egyenlegét, plusz a nettó munkajövedelmekkel, illetve ezek egyenlegével (MJÖV) és plusz a nettó viszonzatlan folyó átutalásokkal, illetve ezek egyenlegével (VFÁ). A forrásoldal szó ilyen értelmû használata nem teljesen bevett, de itt célszerû. Ennek az egyenletnek az igazsága ismét nagyon könnyen belátható. A folyó fizetési mérlegnek, az így definiált forrásoldalon, nincs más összetevõje, mint ez az öt tétel, azaz minden olyan tételt, amely befolyásolja a folyó fizetési mérleg alakulását, a nemzeti számlák nemzetközileg elfogadott rendje szerint be kell sorolni ennek az öt tételnek valamelyikébe, ami egyébként értelemszerûen helyes. 3. A felhasználási oldal alapegyenlete szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege (FFM) definíció szerint egyenlõ a következõk összegével: a költségvetés bevételeinek és kiadásainak különbsége, vagyis a költségvetési többlet (T G), plusz a megtakarítás és a beruházás különbsége, vagyis a megtakarítási többlet (S I). A forrásoldal szó ilyen értelmû használata nem teljesen bevett, de itt célszerû. Ennek az összefüggésnek az igazsága ugyancsak könnyen belátható. Ha a hazai megtakarítás több mint a hazai beruházás, és a költségvetés bevétele több mint a költségvetés kiadása, akkor a többlet csak külföldön helyezhetõ el, és az ország külföldi követelései nõnek. Az ellentétes helyzetben ez valójában a jelenlegi magyarországi helyzet is a megtakarítások nem fedezik a beruházásokat és a költségvetési bevételek nem fedezik a költségvetési kiadásokat. Ez a hiány nem más, mint a folyó fizetési mérleg hiánya, amely csak külföldrõl finanszírozható. A most leírtakból levonható alapvetõ közgazdasági következtetések ismét egészen egyszerûek, és intuitíve beláthatók. A folyó fizetési mérleg hiánya két oldalról csökkenthetõ: a forrásoldalról és a felhasználási oldalról. Ha az áruk és szolgáltatások forgalmának egyenlege javul, a munkajövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások nõnek, és a külföld magyarországi eredetû nettó tõkejövedelme csökken, 412

12 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN a folyó fizetési mérleg negatív egyenlege is csökken, vagy elvben akár megszûnik. Ez szükségképpen együtt jár a költségvetés pozíciójának javulásával és/vagy a megtakarításoknak a beruházásokhoz viszonyított növekedésével. Ugyanakkor, ha a költségvetési bevételek és a megtakarítások nõnek és/vagy a költségvetési kiadások és a beruházások csökkennek, a folyó fizetési mérleg negatív egyenlege is csökken, vagy elvben akár megszûnik. A hiány tehát a forrásoldalról és a felhasználási oldalról egyaránt kezelhetõ. Ha a probléma a forrásoldalról és a felhasználási oldalról egyaránt kezelhetõ, joggal vetõdik fel a kérdés: melyik az elõnyösebb a két lehetõség közül. Könnyen bizonyítható, hogy a forrásoldalról való kiindulás. Itt ismét a modern közgazdaságtudomány három alapvetõ elméleti eszközéhez kell fordulnunk: a munkahelyteremtéshez és a teljes foglalkoztatás eléréséhez vagy legalább megközelítéséhez, az expanzió és a restrikció megkülönböztetéséhez és a keynesi multiplikátorhoz. Ha egy országban nincs teljes foglalkoztatás márpedig Magyarországon nincs, akkor elõnyösebb a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos problémák olyan megoldása, amely növeli a foglalkoztatást, mint az, amelyik csökkenti. A foglalkoztatás növelése emellett a nemzeti jövedelmet is növeli, csökkentése pedig csökkenti. A foglalkoztatást kiterjesztõ gazdaságpolitika tehát expanzív, növeli, a foglakoztatást csökkentõ gazdaságpolitika pedig restriktív, csökkenti a nemzeti jövedelmet és a közjólétet. Minden további nélkül nyilvánvaló tehát, hogy, fõként szegény országban, ha van erre lehetõség, munkahelyteremtõ és expanzív politikát kell követni, nem pedig foglakoztatást csökkentõ és restriktív politikát. Ha most visszatérünk a fenti alapvetõ egyenletekhez, akkor nyilvánvaló, hogy a kínálati oldali politika munkahelyteremtõ és expanzív, a keresleti oldali politika pedig foglalkoztatás-csökkentõ és restriktív. Ha egy ország növeli az áruk és szolgáltatások exportját, akkor ez expanzív politika, amely növeli a foglalkoztatást és a nemzeti jövedelmet, hacsak az export növekedése nem jár a belföldi fogyasztás azonos mértékû csökkenésével, ami azonban valószínûtlen. Ha viszont csökkentik az állami kiadásokat, állami alkalmazottakat bocsátanak el vagy csökkentik az állami vásárlásokat, akkor ez restriktív politika, amely csökkenti a foglalkoztatást és a nemzeti jövedelmet. Nemcsak az igaz tehát, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a forrásoldalról és a felhasználási oldalról egyaránt csökkenthetõ, hanem az is, hogy a forrásoldali expanzív beavatkozás elõnyösebb, mint a felhasználás-oldali restriktív beavatkozás. A közvetlen intézkedések teljes hatásának felmérését a keynesi multiplikátor teszi lehetõvé. Ez tudvalévõleg azt mutatja meg, hogy a nemzeti jövedelem az eredeti intézkedés vagy változás hányszorosával változik. Forrásoldali expanzió esetén, ha az eredeti változás az export növekedése, nemcsak az jut többletjövedelemhez, aki a többletexportot elõállítja, hanem az is, akinél az exportot elõállító elkölti jövedelmét. A felhasználás-oldali restrikció viszont nemcsak azok jövedelmét csökken, akiket elbocsátanak, vagy akiknek termékét nem vásárolják meg, hanem azokét is, akik az õ számukra termeltek volna, vagy akik a restrikció foly- 413

13 XLIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYÛLÉS tán vesztik el munkahelyüket. Ez a multiplikátor az exportra termelés esetén körülbelül kettõ lehet, mert az exportnak nagy az importtartalma, a költségvetési kiadások terén feltehetõleg több mint három, mert a költségvetési kiadások importtartalma kicsi. A fentiekbõl az következik, hogy általános közgazdasági szempontból is elsõdleges cél az export, és ezen belül a fejlõdõk felé irányuló export növelése. Ezzel fejezem be ezt az elõadást, és adom át a szót a többi elõadónak, akik ennek lehetõségeivel és elõmozdításának eszközeivel foglalkoznak. Felhasznált irodalom 1 Dornbusch, Rudiger (1988) Balance of Payments Issues. In: Dornbusch, R. és Helmers, F. Leslie C. H. (szerk.) The Open Economy. Tools for policymakers in developing countries. Published for The World Bank by Oxford University Press, 1988, x o. 2 Szakolczai György (2005a) A magyar gazdasági növekedés és felzárkózás kulcsa: az exportorientált gépipari fejlesztés. Szatisztikai Szemle, 83/1 (2005 január) o. 3 Szakolczai György (2005b) A folyó fizetési mérleg kumulálódó hiánya és a hiány finanszírozásának lehetõségei. Statisztikai Szemle, 83/3 (2005. március) o. 4 Szakolczai György (2005c) A nemzetközi fizetési mérleg hiányának csökkentése. Magyar Szemle, Új folyam, XIV/7-8. (2005 augusztus) o. Megjegyzések 1 Az ennek az elõadásnak az elõkészítésével kapcsolatos munkát az Általános Vállalkozási Fõiskola támogatta. A munka elvégzését a KSH Külkereskedelem-statisztikai fõosztály és az MNB Statisztikai fõosztály munkatársai tették lehetõvé a közzétett adatok összeállításával. A szerzõ elsõsorban Farkas Lászlónak és Horváthné Dienes Évának, valamint Huszár Gábornak és Szemere Róbertnek tartozik köszönettel az adatok felhasználásával és értelmezésével kapcsolatos értékes felvilágosításaikért és útmutatásaikért. Az eredmények eredeti publikálását a Statisztikai Szemle munkatársai segítették elõ. A fennmaradó hibákért csak a szerzõ felelõs. 414

14 VII. ÚJ IRÁNYOK LEHETÕSÉGEINK A VILÁGBAN 2. A folyó fizetési mérleg, a költségvetés, a megtakarítás és a beruházás közti alapvetõ összefüggések 1. A folyó fizetési mérleg és a nemzeti vagyon alapösszefüggése: FFM = ΔNKK 2. A forrásoldal alapegyenlete: FFM = ÁRUK + SZOLG + TJÖV + MJÖV + VFÁ 3. A felhasználási oldal alapegyenlete: FFM = (S I) + (T G). 415