Gazdálkodási-, vállalkozási- és

Átírás

1 FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Dömötör Jenő Gazdálkodási-, vállalkozási- és kereskedelmi ismeretek ~~ ;::;;::--t-=;::o...::=~~=- A középfokú agrárszakképzés tankönyve

2 Készült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Intézményfelügyeleti és Vagyongazdálkodási Főosztályának megbízásából az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet irányításával. Szerző: Dömötör Jenő Szakmai lektor: Bank Csaba Pedagógiai lektor: Bogdán Raj cs András Szerkesztő: Horváthné Révész Ágnes Borítófotók Osgyáni István Szerző, 20 l O ISBN 9? IM-nsl A 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Középfokú Tankönyv Bíráló Bizottság 63/2010. számújavaslatára tankönyvként való használatát a XVIII-204/5/2010. számon engedélyezte.

3 Tartalomjegyzék Bevezető ll I. A vállalkozás, gazdálkodás fogalomrendszere l. A vállalkozás fogalma, jellemzői A vállalkozás fogalma, általános jellemzői A vállalkozás társadalmi felelőssége A vállalkozások alaptípusai A gazdálkodó szervezetek csoportosítása Egyéni vállalkozás Egyéni cég, családi gazdálkodás Gazdasági társaságok Jogi személyiség nélküli társaságok Jogi személyiségű társas vállalkozások Gazdasági társaságok működésének szabályai Szövetkezet Cégnyilvántartás, cégfelügyelet A kisvállalkozások szerepe a gazdaságban A mezőgazdasági tevékenység sajátosságai A mezőgazdasági őstermelők Kamarák szerepe a gazdálkodásban A vállalkozási formák közötti választás szempontjai ll. A vállalkozás környezete l. A vállalkozás általános környezete A környezet felosztása környezeti szférák szerint A vállalkozással szemben támasztott igények A vállalkozás marketingkörnyezete A vállalkozás makrokörnyezete A vállalkozás mikrokörnyezete A vállalkozás nemzetközi környezete A piacgazdaság és a piac A piacgazdaság alkotóelemei Piacgazdaság és a központi tervutasításos rendszer Szociális piacgazdaság, az állam gazdaságszabályozása A mezőgazdaság költségvetési támogatása Agrárpiaci rendtartás Agrárpiaci rendtartás intézmény- és eszközrendszere

4 3.5. A piac az áruk cseréjének színtere A piac meghatározása Kereslet-kínálat-ár Ár, árpolitika Piactípusok Termelői piac, fogyasztói piac Fogyasztói piac, vásárlói magatartás Marketing, marketing stratégia l. A marketing tartalma Marketing és piac Piackutatás Marketingmix Marketingterv A termék életciklusa Marketingkommunikáció A logisztika szerepe a vállalkozási tevékenységben A termelés erőforrásai, gazdasági értékelésük Az erőforrásokról általában Természeti erőforrások A termelés eszközrendszere Befektetett eszközök Forgóeszközök A termelési eszközök költségei és finanszírozása A termőföld, mint sajátos termelési eszköz A termőföldről szóló törvény A termőföld sajátosságai, művelési ágak A termőföld értékelése Az ingatlan-nyilvántartás Földtulajdon, földbérlet A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások l A termőföld védelme A talaj védelme, földvédelmi járulék, talajvédelmi bírság Emberi tényezők Információk l A vállalkozások reálszférája ll O 6.1. A reálszféra fogalomrendszere ll O 6.2. Beszerzés lll 6.3. Termelés Készletezés Minőségellenőrzés Értékesítés

5 III. A vállalkozás beindítása l. A vállalkozás és a vállalkozó A vállalkozás és gazdasági szerepe A vállalkozó A vállalkozás beindításának lépései A beindítás alapfeltételei A beindítás lépései és rövidjellemzésük Az elképzelés, az ötlet próbája Üzletszerzés, telephely kiválasztás, belső elrendezés Az üzlet finanszírozása, pénzügyi tervezés A vállalkozás humánerőforrás kérdései Elszámolási, számviteli rendszer kialakítása A kettős könyvvitel alapjai Az egyszeres könyvvitel Üzleti terv készítése Az üzleti terv készítésének céljai A terv összeállításának fontosabb szempontjai Az üzleti terv felépítése A vállalkozás felelőssége IV. A cég folyamatos működtetése l. A költségekkel kapcsolatos fogalmak Költséggazdálkodás, költségelemzés Ráfordítás, termelési költség, költségek csoportosítása Költség és önköltségszámítás A mezőgazdaság jellemző költségei, költségszámítás Költségfüggvények, fedezeti diagram készítése A vállalkozás eredménye Az eredménnyel kapcsolatos alapfogalmak A vállalati hozamok mérése, elemzése, értékelése A hozamtervek teljesítésének befolyásoló tényezői A hozam mutatói és számítása A termelési érték (TÉ) mutatói és számítása A nyereség növelésének lehetőségei A vállalkozás pénzügyei l. A pénz szerepe a piacgazdaságban A pénzintézeti rendszer A pénzintézetek tevékenysége l. Pénzintézeti üzletágak A bankválasztás szempontjai Pénzforgalom A pénz, mint forgalmi eszköz

6 Bankszámlaszerződés Bankszámlatípusok Bankszámlák közötti elszámolások Készpénzfizetés és készpénzellátás Hitelezés A hitelfelvétel szükségessége A hitelezés alapelvei, alapfogalmai A hitelügylethez kapcsolódó egyéb alapfogalmak A hitel szerepe, hatása a gazdasági tevékenységre Értékpapírok és a tőzsde l. Értékpapírok a gazdasági életben Tőzsde V. Vállalkozáspszichológiai alapismeretek l. A vállalkozás emberi tényezői A sikeressé válást elősegítő tulajdonságok A vállalkozói személyiségtípusok Kommunikációs ismeretek A hatékony kommunikáció A kommunikációs folyamat alkotóelemei Kommunikációs csatornák Információs rendszer Az információk értéke Az információk forrásai, információáramlás Üzleti tárgyalás és üzleti levelezés l. Az üzleti tárgyalás l. l. Az üzleti tárgyalás menete, tárgyalási taktika A tárgyalás fajtái Az eredményes tárgyalást elősegítő szempontok Üzleti levelezés, telefonálás Konfliktuskezelés A konfliktus típusai és okai Módszerek a konfliktus elkerülésére feloldására l VI. A vállalkozás jogi és közgazdasági szabályozása l. Általános jogi ismeretek A jog, a jogszabály, jogforrás és jogorvoslatok Jogviszony, a jogrendszer tagozódása Általános jogelvek Az ember, mint jogalany Illetékesség és hatáskör Ajogviszonyok alapjai

7 A tulajdonjog A kötelmi jog A szerződés és biztosítékai A szerződések típusai Öröklésijog Családjog l. 7. Üzleti etika és versenytörvény Munkajogi és munkaügyi ismeretek A munka törvénykönyvének sajátosságai A munkaviszony alanyai A munkáltató kötelezettségei A munkavállaló kötelezettségei A munkaviszony és a munkaszerződés l. A munkaszerződés Munkaidő, pihenőidő A munkavégzés és a munka díjazása A rendkívüli munkavégzés és díjazása A munkaviszony megszűnésének esetei Munkaügyi vita Adózási ismeretek l. Az adóztatás általános fogalmai, jellemzői Az adóztatás funkciói Az adóztatás alapelvei Az adórendszerhez kapcsolódó fogalmak Az adók rendszerező elv szerinti csoportosítása Az adók csoportosítása adónemek szerint Az állami adóhatósághoz teljesítendő adók Önkormányzati adóhatóságokhoz teljesítendő adók Egyéb adók és járulékok Az adózás rendje Az adóztatással kapcsolatos jogkövetkezmények Jogorvoslat az adóigazgatási eljárásban Adóbevallási és betizetési határidők A személyi jövedelemadó bevallása és megfizetése Az általános forgalmi adó bevallási és betizetési határidői A társasági adó előlegének bevallása és határidői A társasági adó és osztalékadó bevallása és megfizetése Járulékok Egészségügyi hozzájárulás Társadalombiztosítás Társadalombiztosítási fogalomtár Biztosítottak és jogaik

8 4.3. Társadalombiztosításijárulék Egyéni vállalkozók társadalombiztosítása Egyéb foglalkoztatott személyek biztosítása Társas vállalkozók járuléka Egészségügyi hozzájárulás Egyes társadalombiztosítási ellátások VII. Számviteli alapismeretek l. Számviteli alapelvek Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség Számviteli bizonylatok l. A bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei Bizonylati elv, utalványozási elv A bizonylat útja A bizonylatok megőrzése A gazdasági tevékenységek főbb bizonytatai A befektetett eszközök nyilvántartása A készletek nyilvántartása Az állattartás bizonytatai A növénytermesztés bizonytatai Pénzügyi elszámolások nyilvántartásai Pénztárkönyv, naplófőkönyv és kapcsolódó nyilvántartások Pénztárkönyv Naplófőkönyv Bevételi- és költségnyilvántartás Beszámoló, egyszerűsített mérleg Leltározás, leltár VIII. Munkatani, szervezési és vezetési ismeretek l. A munka, a munka szervezése és mérése A munkaszervezés feladata és alapfogalmai A munka hatásfokának vizsgálata A munkanormák meghatározása A munkatermelékenység növelésének tehetőségei A munkanapfelvétel A termelés szervezése A termelési irányok és méretek megválasztása Az áru-előkészítés, beszerzés és értékesítés szervezése Az áru-előkészítés szervezése A beszerzés szervezése Az értékesítés szervezése A készletezés (tárolás) szervezése, értékelése

9 2.4. A munkaerő-gazdálkodás szervezése, munkabérezés Folyamatszervezés A növénytermesztés termelési folyamatainak szervezése Az állattenyésztés termelési folyamatainak szervezése A kertészeti termelés szervezése A környezetvédelem és a mezőgazdaság Vezetési ismeretek A vezetési folyamat elemei A vezetés funkciói Vezetési stílusok és módszerek A vállalkozások, vállalatok vezetésének szervezete, hatásköreik Szervezeti munkamegosztás IX. Európai Uniós ismeretek l. Az Európai Unió kialakulása és intézményrendszere Az integráció létrejötte Az integráció bővítése Az Európai Unió intézményrendszere és jelképei Aközös agrárpolitika (KAP) A KAP kialakulása és alapvető célkitűzései A KAP intézményrendszere A KAP reformjai Az Európai Unió agrárszabályozása A közösségi szabályozó eszközök A mezőgazdasági termelés szabályozott ágazatai A szántóföldi növények közös piacszabályozása A cukor közös piaci szabályozása A Növénytermesztés szabályozása Az állattenyésztés szabályozása A méztermelés szabályozása A kertészet, szőlészet, borászat szabályozása Horizontális szabályozás Az Unió vidékfejlesztési politikája Strukturális alapok, pályázati rendszerek Agrárkörnyezet-védelmi szabályozás Nemzeti támogatások Az egységes területalapú támogatás Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások l. Állattenyésztési kiegészítő támogatások Növénytermesztési kiegészítő támogatások

10 X. Kereskedelmi alapismeretek l. A kereskedelem fogalma, jelentősége A kereskedelmi árubeszerzés Az árubeszerzés folyamata, kockázatossága Az árumennyiségének és összetételének meghatározása A szállítók kiválasztása Az üzleti kapcsolatok kialakítása Az áru megrendelése, áruátvétel, pénzügyi bonyolítás Készletezés a kereskedelemben A készlet fogalma, készletezés, készletgazdálkodás A készletek nagysága és összetétele Árutárolás: elhelyezés, kezelés, védelem A készletek forgás i sebessége Az áruforgalmi mérlegsor A kereskedelmi értékesítés Az értékesítés fogalma, célja Az áruk előkészítése értékesítésre Az értékesítés folyamata, értékesítési módok ~.4.,~ bo,lt e~árusítóhelyének kialakítása Ar es arkepzes Az értékesítési ár fogalma, jelentősége Árképzés a kiskereskedelemben A fogyasztói ár felépítése Árengedmények Az árral kapcsolatos mutatószámok Kereskedelmi logisztika XI. Irodalomjegyzék XII. Mellékletek

11 Bevezető Nemzetgazdaságunk nehéz helyzetben van. A mezőgazdasági vállalkozásoknak szembe kell nézniük a folyton emelkedő alapanyagárakkal, és együtt kell élniük a termények, termékek átvételi mennyiségének és árainak ciklikus ingadozásaival Ilyen körülmények között a vállalkozások léte bizonytalanná válik, sok esetben a vállalkozás csődbe megy. Maga a termelés és termék-előállítás is komoly szakértelmet igényel. Ez azonban egy vállalkozónak ma már kevés ahhoz, hogy ebből tisztességesen meg is tudjon élni. Köztudott, hogy a mezőgazdasági termék, amíg a fogyasztóhoz eljut, érinti a terményforgalmazást, feldolgozást és a kereskedelmi tevékenységet is. Az is ismert, hogy mind a négy folyamat résztvevői (termék-előállítástól a fogyasztókhoz juttatásig) igyekeznek tevékenységükből a lehető legnagyobb hasznot kihozni. Sajnos a négy tevékenység közül a termék-előállításé a legalacsonyabb haszonkulcs. Akkor meg két-három tevékenység haszonkulcsa miért ne a mezőgazdasági vállalkozónál csapódjon le? Ehhez azonban a vállalkozónak rendelkeznie kell megfelelő kereskedelmi ismeretekkel, marketing szemléletűnek kell lennie. Legyen piacgazdasági ismerete, a kereslet - kínálat - ár összefüggések alkalmazásához. Tisztában kelllennie vállalkozása működésének és működtetésének szabályaival, a pénzügyi és hitelezési alapelvekkel A vállalkozáspszichológiai ismeretek a partnerekkel való kapcsolattartást segíti elő. Mindezek mellett jó, ha tisztában van a mindenkori támogatások rendszerével, melyek az üzemviteit segítik, és kompenzálják az árbevétel kiesést. Ezekben a kérdésekben igyekszik a tankönyv olyan használható ismereteket nyújtani, melyek megkönnyítik a vállalkozói tevékenységet, és elősegítik a vállalkozás hatékony működését. ll

12

13 I. A vállalkozás, gazdálkodás fogalomrendszere A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági változásaiból szükségszerűen következett a piacgazdaság kiépítése. Ebben már nem az állami tulajdon és a központi irányítás játssza a meghatározó szerepet, hanem a kisebb és nagyobb vállalkozások, melyek a piaci mechanizmus elemeinek hatásait figyelembe véve működnek. Az üzleti vállalkozások létrejöttét elősegítette a pénzügyi elszámolások előtérbe kerülése, a hitelezés kialakulása, és a cég vagyonának elkülönülése a résztvevők személyi vagyonától. Ez volt a tőke kialakulásának folyamata. A piacgazdaság keretei tág teret engednek nemcsak a vállalkozásnak, a tőkeszerzésnek, hanem az önmegvalósításnak is. l. A vállalkozás fogalma, jellemzői 1.1. A vállalkozás fogalma, általános jellemzői Az üzleti vállalkozás definíciójának egyszerű megfogalmazása a következő: Az üzleti vállalkozás társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló tevékenység profit realizálása céljából. Az üzleti vállalkozás célja, tartalma, motivációi, és a hozzátartozó szervezeti keretek rendkívül változatosak, de vannak közös vonásaik. Mai felfogásunk szerint az üzleti vállalkozás legátfogóbb ismertető jegyei az alábbiak: - az üzleti tevékenység mindig profitorientált, - a kitűzött célok megvalósítása- törvényes keretek között- viszonylag magas fokú döntési szabadság, autonómia mellett valósulhat meg, - tevékenységük során különböző mértékű kockázati tényezőkkel számolnak. A vállalkozásokat (gazdálkodó egységeket) a következők jellemzik: - önállóan gazdálkodnak, - tevékenységükre jellemző a nyereségérdekeltség, - kockázatot vállalnak, - működésükért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartoznak. Önállóság A vállalkozások egymástól elkülönülve, önállóan gazdálkodnak, maguk határozzák meg céljaikat és a célok eléréséhez felhasznált eszközöket (technológiák, technikai eszközök, stb.). Önállóan döntenek a nyereség felhasználásáról 13

14 Nyereségérdekeltség Mivel a vállalkozásnak alapvetően bevételeiből kell finanszíroznia kiadásait, fennmaradása csak akkor lehetséges, ha bevételei meghaladják kiadásait, figyelembe véve a kötelező kifizetéseket is. Kockázatvállalás A vállalkozás - mint minden gazdálkodó szervezet - működtetésére a döntéshozatalek sorozata jellemző. A döntéshozatali tevékenység viszont felelősségben és kockázatvállalásban nyilvánul meg. A vállalt kockázatnak viszont arányban kell állnia a vállalkozás tőkeerejével és a várható haszonnal. Anyagi, jogi és erkölcsi felelősség Az anyagi felelősség azt jelenti, hogy a vállalkozás teljes vagyonával felel tartozásai ért, köteles vállalni döntéseinek anyagi következményeit. A jogi felelősség szoros összefiiggésben van az anyagi felelősséggel. A felelősség jellegét meghatározza, hogy a vállalkozás rendelkezik-e önálló jogi személyiséggel vagy sem. A jogi személyiségű vállalkozásokra jellemző, hogy állandó szervezettel rendelkeznek. A tulajdonosok csak a bevitt vagyonuk erejéig felelősek, tehátfelelősségük korlátozott. A nem önálló jogi személyiségű vállalkozások állandó és meghatározott szervezeti struktúrával nem rendelkeznek. A döntéshozatal, az irányítás a tulajdonosok személyéhez kötött. Mivel a tulajdonosok saját vagyona nem különül el élesen a vállalkozás vagyonától, ezért a vállalkozásba be nem vitt vagyonukkal is felelnek tevékenységükért, tehát a felelősségük korlátlan. Erkölcsi felelősség: azt jelenti, hogy a vállalkozás a társadalom elvárásainak, a társadalmi normáknak megfelelően végezze tevékenységét, amelyért törvényileg is felelniük kell A vállalkozás társadalmi felelőssége A vállalkozás (vállalat) a gazdálkodás alapegysége, de egyúttal a társadalmi struktúrában is szerepet játszik. Üzleti tevékenysége hatást gyakorol a társadalomra. A fogyaszták értékítéletében jelentkezik, hogy melyik vállalat viselkedik felelősségteljesen, és ezt vásárlásaikkal is díjazzák A vállalat (vállalkozás) felelősséggel tartozik a tulajdonosoknak, az alkalmazottaknak, a fogyasztóknak, a szállítóknak egyaránt. A fejlett piacgazdaságokban a fogyasztónak joga van a biztonsághoz, ami azt jelenti, hogy a megvásárolt terméknek biztonságosnak kelllenni e, részletes és egyértelmű használati utasítást kell tartalmaznia. 14

15 Az informáltsághoz való jogszerint a fogyasztót informálni kell a termékről, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokról mielőtt megvásárolná azt. A jog a választáshoz azt fejezi ki, hogy a fogyasztó szükséglete kielégítéséhez a különböző gyártók és kereskedők által kínált termékek közül választhat. A fogyasztók meghallgatásával kapcsolatos jogok azt jelentik, hogy a fogyasztók panaszait orvosoini kell. A társadalmilag felelősen gondolkozó vállalatok sokat tesznek az alkalmazottak kezelése terén is. Ez elsősorban kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének a kizárását, a női és férfimunka egyforma bérezését és a tartós munkanélküliség kezelését jelenti. A társadalmilag felelős vezetők erőfeszítéseket tesznek a környezetszennyezés csökkentése és a környezet megóvása érdekében. Lehetőségük szerint mindent megtesznek a víz, a levegő és a talajszennyezés, illetve a zajártalom ellen. A versenytársakkal és együttműködő partnerekkel szemben a vállalatok társadalmi felelőssége az üzleti elikában teljesedik ki. Az etikus magatartás normái a megbízhatóságot foglalják magukban. A társadalmi felelősség érvényesítése a vállalattól időt, pénzt és szervezést igényel. A társadalmilag felelős vállalat (vállalkozás) népszerű a belső és külső érintettek körében. Ez a piaci eredményeiben is tükröződik, és hosszú távú befektetésként fogható fel A vállalkozások alaptípusai A vállalkozásokat (vállalatokat) a következő alaptípus kategóriákba soroljuk: - egyéni vállalkozások, - társas vállalkozások, - korporatív vállalkozások: - nem szövetkezeti korporatív vállalkozások, - szövetkezeti korporatív vállalkozások. Egyéni vállalkozások keretében egyetlen tulajdonos létezik. Egyedül viseli a vállalkozás kockázatát, valamint a vállalkozás nyereségéből vagy veszteségéből egyedül részesedik. Társas vállalkozások esetében két vagy több tulajdonos vesz részt a vállalkozás alapításában. Ők biztosítják az induló tőke megteremtését és a vállalkozás működését. Közösen viselik a kockázatot és részesednek az eredményből Nem szövetkezeti korporatív vállalkozások olyan vállalkozási formák, amelyekben sok tulajdonos vesz részt. A tulajdon a tőkerész megvásárlásával biztosítható. A tőkerész lehet üzletrész vagy részvény. 15

16 Ebben a tulajdonlási formában a tőkerészkapcsolat a meghatározó. Szövetkezeti korporatív vállalkozások azok, amelyeket a tagok közös feladatok megoldása érdekében hoznak létre. Közösen viselik a kockázatot, közösen részesednek az eredményből, maguk is részt vesznek a cég működtetésében. Ebben a tulajdonlási formában a tagsági kapcsolatok dominálnak. A vállalkozások alapvető jellemzőit a l. melléklet tartalmazza. 2. A gazdálkodó szervezetek csoportosítása 2.1. Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozási formánál egy személy a tulajdonos, aki korlátlan felelősséget vállal. Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozónak nevezzük tehát valamely természetes, belföldinek minősülő személy (magánszemély) üzletszerű gazdasági tevékenységét, amelyet saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából folytat. Egyéni vállalkozást tehát minden cselekvőképes, belföldi, állandó lakóhelylyel rendelkező és az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy alanyi jogon alapíthat. Néhány kivételtől eltekintve nincs tevékenységi korlátozás (egyéni vállalkozás keretében nem végezhető pl. dohányfeldolgozás). Az egyéni vállalkozás alapításának és működésének feltételeit az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény szabályozza. E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni: - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, a magán-állatorvosi tevékenységre, az ügyvédi tevékenységre, az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre, a közjegyzői tevékenységre, az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre. Nem lehet egyéni vállalkozó: - aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, - akit a közélet tisztasága elleni, a nemzetközi közélet tisztasága elleni, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítél- 16

Több megjelenítése