AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉTÔL A TERVEZHETÔ JÖVÔ LEHETÔSÉGÉIG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉTÔL A TERVEZHETÔ JÖVÔ LEHETÔSÉGÉIG"

Átírás

1 OROSZ BÁLINT osztályvezetô, VÁTI Kutatási és Mûemléki Iroda AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉTÔL A TERVEZHETÔ JÖVÔ LEHETÔSÉGÉIG A mai magyar mûemlékállomány több mint objektumból áll, településeink történetinek nevezhetô, helyi sajátosságokat ôrzô és megôrzésre érdemes épületállománya azonban az országosan védett emlékek többszörösére egyes becslések szerint akár több mint százezerre is tehetô. Építészeti örökségünk nem mûemlékállományának védelmi helyzetérôl 1998-ban a VÁTI Mûemléki Irodáján folyt kutatás az akkor készülô miniszteri rendelet megalapozása céljából. (Témafelelôs: Orosz Bálint) A mintavétel a fôváros 23 kerületét, valamennyi megyei jogú várost és egy-egy megye több városát, illetve községét érintette, összesen 156 helyi önkormányzat kapott felkérést (fôleg azok, ahol fôépítészt alkalmaztak) egy kérdôív megválaszolására és meglévô rendeleteik megküldésére. A kutatás 58 rendelet és 4 rendelettervezet elemzését és tipizálását végezte el, de a jellegzetességek, tendenciák feltárását segítette 58 kérdôív válaszainak kiértékelése is. A fôváros 23 kerületébôl 7 rendelkezett valamilyen védelmi formával (Budavár, Óbuda Békásmegyer, Újpest, IX. kerület, XII. kerület, XIX.kerület, Soroksár) és 1 tervezte (XVIII. kerület) a rendeletalkotást. Mindezt nyílván befolyásolta az a tény is, hogy Budapestnek külön rendelete van, nevezetesen a fôváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelmérôl szóló rendelet, amely 1993-ban az egyes kerületek legfontosabb épületeit helyezte fôvárosi védelem alá. A 22 megyei jogú városból 13 jelezte, hogy van védelemi rendelete (Békéscsab a, Eger, Gyôr, Hódmezôvásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szekszárd, Szombathely, Sopron, Szolnok, Zalaegerszeg) és szintén 1 tervezte annak megalkotását (Dunaújváros). Bezedek, lakóház Kossuth L. u A többi megkérdezett település (111) közül 44 rendelkezett helyi védelemmel, 5 pedig tervezte annak kidolgozását (ld. mellékelt 1. sz. táblázat). Az ismertetett adatokból a teljes mintavételre vetítve az derül ki, hogy a megkérdezett önkormányzatok közel fele a helyi védelem elkötelezettje. Az elôzôekben ismertetett kutatás óta 1999 elsô felében az FVM Építésügyi Hivatala végzett felmérést a helyi védelemrôl. A felmérés legfontosabb tanulságai: a megkérdezett 19 megye 509 települése rendelkezik valamilyen helyi védelemmel; a készülô, illetve elfogadás elôtt álló rendeletekrôl szerzett információk szerint a helyi védelem alatt álló területek és építmények száma növekedôben van; a budapesti adatokat az eltérô védelmi rendszer miatt külön kell kezelni. A mellékelt 2 sz. táblázat mutatja a védelmi rendeletek megyénkénti megoszlását. 2. sz. táblázat Megye Települések száma 1. Baranya Bács-Kiskun 19 FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/3 3

2 1. sz táblázat. VÁTI vizsgálat Megye Rendeletet küldött A kérdõívre adott válaszban A kérdõívre adott jelezte a meglévõ válaszban jelezte helyi védelmet a tervezett helyi védelmet 1. Baranya Mohács, Sellye Pécsvárad 2. Bács-Kiskun Baja, Kiskunhalas Kalocsa Tiszakécske 3. Békés Mezõhegyes, Orosháza 4. Borsod Edelény Mezõkövesd 5. Csongrád Csongrád, Makó Szentes 6. Fejér Sárbogárd Mór 7. Gyõr-Moson-Sopron Mosonmagyaróvár 8. Hajdú-Bihar Berettyóújfalu Hajdúszoboszló 9. Heves Füzesabony 10. Jász-Nagykun-Szolnok Karcag, Kunszentmárton Mezõtúr 11. Komárom- Esztergom Dorog, Esztergom, Tata 12. Nógrád 13. Pest Érd, Gödöllõ, Ráckeve Szentendre, Telki Törökbálint, Vác Visegrád Diósd, Isaszeg Pomáz, Sóskút Szigetszentmiklós 14. Somogy Balatonföldvár, Siófok Balatonboglár, Kõröshegy, Marcali Kadarkút 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Mátészalka 16. Tolna Paks Dombóvár 17. Vas Bük 18. Veszprém 19. Zala 3. Békés Borsod Csongrád Fejér Gyõr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom Nógrád Pest Somogy Szabocs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 14 Összesen 509 (adatforrás: FVM Építésügyi Hivatal Péter Annamária fõtanácsos) 4 Mád, Borsai - kastély A helyi védelem további térnyerésében bizonyára komoly szerepet játszik az 1999 augusztusában megjelent már hivatkozott az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól megalkotott miniszteri rendelet. Ezt a kedvezô folyamatot segíti az elôször 1999-ben meghirdetett pályázat is, melynek keretében az FVM Építésügyi Hivatal az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló (1997. évi LXXVIII. tv.) törvény felhatalmazása alapján támogatásban részesíti azokat az önkormányzatokat, melyek az építészeti örökség helyi védelmének gyakorlati megvalósításában eleget tesznek a pályázat feltételeinek. (Minisztériumi témafelelôs: Péter Annamária) 1999-ben azok a kistérségek települései pályázhattak, melyek falumegújítási programjukhoz örökségvédelmi koncepci- 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

3 Mád, Hegyaljai Takarék épülete ót dolgoztak ki. Magától értetôdô feltétel volt, hogy a pályázó településnek legyen helyi védelmi rendelete és ehhez támogatási rendszer is kapcsolódjék. A viszonylag rövid határidô és a szigorú pályázati feltételek ellenére összesen 60 pályázat érkezett be. Ebbôl 52 olyan település volt, mely nem szerepelt a korábbi, 1998-as vizsgálatban, és összesen 47 új helyi védelmi rendeletet küldtek be a pályázók. Az 1999-es pályázathoz beküldött helyi védelmi rendeletek megoszlásának táblázatos összefoglalója: 3. táblázat Az 1999-es pályázathoz beküldött helyi védelmi rendeletek megoszlásának táblázatos összefoglalója: Megye Település 1. Baranya Bezedek, Mágocs, Sellye, Kisjakabfalva Villánykövesd, Márok, Palkonya Nagyharsány, Bóly 2. Bács-Kiskun Vaskút, Baja, Kiskunmajsa, Kisszállás 3. Békés Mezõhegyes, Medgyesegyháza, Kötegyán 4. Borsod Mezõcsát, Mád, Tarcal, Edelény, Tokaj,Erdõbénye Bodrogkeresztúr, Mezõkövesd 5. Csongrád Mórahalom 6. Fejér Lovasberény 7. Gyõr-Moson-Sopron 8. Hajdú-Bihar Hencida, Szentpéterszeg, Berettyóújfalu 9. Heves 10. Jász-Nk.-Szolnok Mezõtúr, Kenderes 11. Komárom- Esztergom Tatabánya, Oroszlány, Tata, Mocsa 12. Nógrád 13. Pest Szada, Délegyháza, Veresegyház 140. Somogy Kisasszond, Nagybajom, Rinyakovácsi Kaposszerdahely 15. Sz.-Sz.-B. Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Sényõ Nyírtura 16. Tolna Dombóvár 17. Vas Celldömölk 18. Veszprém Szõc, Halimba 19. Zala Kerkaszentkirályh (A vastag betûvel szedett települések (12) kaptak 3 millió forintot meg nem haladó támogatást.) FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/3 Szentes, Petôfi Szálló A VÁTI közremûködésével történô pályáztatás kapcsán, a társaság belsô fejlesztési lehetôségeit figyelembe véve merült fel az a gondolat, hogy létre kellene hozni az építészeti örökség helyi védelmének adatbázisát, és biztosítani kellene annak korszerû számítástechnikai eszközökkel történô kezelhetôségét, így teremtve meg az építészeti örökség monitoringjának alapjait. Ezért a pályázat lebonyolítását végzô Mûemléki és Építészeti Osztály (témafelelôs: Orosz Bálint) és az Informatikai Iroda (adatbázis menedzser: Lelkes György) 2000-ben a korábbi kutatásra és a 1999-es pályázathoz beérkezett adatokra alapozva létrehozta az építészeti örökség helyi védelmét nyilvántartó a Területi Információs Rendszerbe integrált adatbázist, és biztosította ennek korszerû számítástechnikai eszközökkel történô kezelhetôségét. A strukturált adatbázis jelenleg 79 település összesen 4533 védelem alatt álló objektumát, illetve védett területét tartalmazza, tehát korántsem teljes ben az ismételten meghirdetett pályázatra 141 pályázatot (lásd mellékelt táblázat) nyújtottak be, amelyek tovább bôvítették a helyi védelem alatt álló építményekrôl eddig rendelkezésre álló információkat. Ezek feldolgozása, a már meglévô adatbázis bôvítése, frissítése további feladatot jelent, melyet folyamatosan valamennyi évente meghirdetésre kerülô pályázat után el kellene végezni. 4. táblázat A 2000-es pályázaton indult települések táblázatos összefoglalója: Megye Település 1. Baranya (10) Ivándárda, Orfû, Drávakeresztúr, Pécsvárad, Erdõsmekcse, Kovácsszénája, Magyarbóly, Hetvehely, Hegyhátmaróc, Bezedek 2. Bács-Kiskun (1) Baja 3. Békés (3) Szarvas, Kaszaper, Orosháza 4. Borsod (3) Kovácsvágás, Sajópetri, Izsófalva 5. Csongrád (3) Mórahalom, Kistelek, Balástya 6. Fejér (4) Soponya, Aba, Káloz, Bodajk 7. Gyõr-M.-Sopron (2) Mosonmagyaróvár, Fertõendréd 8. Hajdú-Bihar (10) Gáborján, Körösszakál, Kismarja, 5

4 Létavértes, Berettyóújfalu, Szentpéterszeg, Nyíradony, Újléta, Tetétlen, Kaba 9. Heves (6) Eger, Tarnaméra, Novaj, Kápolna, Rózsaszentmárton, Noszvaj 10. Jász-N.-Szolnok (6) Törökszentmiklós, Kunszentmárton, Mezõtúr, Csépa, Jászkisér, Karcag 11. Komárom- Esztergom (2) Tata, Kisbér 12. Nógrád (2) Hollókõ, Kazár 13. Pest (10) Kiskunlacháza, Monor, Zsámbék, Visegrád, Zebegény, Dabas, Páty, Szentendre, Tahitótfalu, Dunakeszi 14. Somogy (24) Csurgó, Somogyjád, Csokonyavisonta, Kaposgyarmat, Balatonboglár, Nagyatád, Osztopán, Gige, Bodrog, Hetes, Várda, Kõröshegy, Marcali, Siófok, Nikla, Karád, Patalom, Kaposszerdahely, Magyaratád, Berzence, Böhönye, Kéthely, Nemesvid, Kaposfõ 15. Sz.-Sz.-Bereg (23) Tiszalök, Tiszabezdéd, Levelek, Márokpapi, Hetefejércse, Nyíracsád, Csegöld, Gulács, Lövõpetri, Nagydobos, Tornyospálca, Nagykálló, Tiszaszalka, Komlódtótfalu, Nyírtass, Fehérgyarmat, Kérsemjén, Szatmárcseke, Csaroda, Nyírparasznya, Vásárosnamény, Mátészalka, Gelénes 16. Tolna (2) Simontornya, Paks 17. Vas (4) Celldömölk, Csönge, Boba, Szombathely 18. Veszprém (1) Örvényes 19. Zala (4) Zalaegerszeg, Zalaháshágy, Nova, Ozmánbük (A vastag betûvel szedett települések (összesen: 26) kaptak 3 millió forintot meg nem haladó támogatást, melyek folyósítása I. negyedévében az érintett települések számára már meg is történt.) 6 Ahhoz azonban, hogy minél elôbb a lehetô legteljesebb kép alakuljon ki az országról, szisztematikus adatgyûjtésre lenne szükség. Elôzetes tájékozódásunk alapján lehetôséget látunk arra, hogy a megyei közigazgatási hivatalokon keresztül be lehessen szerezni egy-egy kiválasztott térség, megye valamennyi helyi védelemmel rendelkezô településének adatait, és azt a meglévô rendszerbe lehetne integrálni. Az építészeti örökség helyi védelmének szerepe növekszik, ezt a tényt erôsíti az Építésügyi Hivatal megyékre kiterjedô már elôzôekben hivatkozott közelítô felmérése is. A védelmi listák nyílvántartása, az országos összesítés lehetôségének megteremtése kulcsfontosságú kérdés az országkép szempontjából, mert enélkül tervezhetô, összehangolt beavatkozásokra nincs lehetôség. Ez indokolja az adatbázis folyamatos bôvítését és egy elsôsorban statisztikailag jól kezelhetô, a teljes országot lefedô korszerû adatbázis létrehozását. A VÁTI tevékenységében mindig jelentôs szerepet játszott a települési értékvédelem, így az adatbázis a társaság háttérintézeti szolgáltatásainak bôvítését, annak erôsítését szolgálja. Bízom benne, hogy a táblázatokban szereplô tájékoztató adatok és az ismertetett, reménykeltô folyamatok kellôen érzékeltetik a helyi védelem jelenlegi magyarországi helyzetét. Szentes, Városháza A felvázolt módszerek és rendelkezésre álló eszközök alkalmazása pedig reményeink szerint biztosítja majd e rendkívül fontos szakterület változásainak nyomon követését, megteremtve ezzel építészeti örökségünk széles bázisa számára a tervezhetô jövô lehetôségét. Felhasznált irodalom: A helyi építészeti örökség védelme és megôrzése, Építésügyi Szemle 5/1998, Szerzô: Orosz Bálint Az építészeti értékek helyi védelmének helyzete Magyarországon, Országos Konferencia Kiadvány: Nagykanizsa 1999., Szerzô: Orosz Bálint Az építészeti örökség helyi védelme: a támogatási rendszer mûködtetése, adatbázis létrehozása, a tervezhetô jövô lehetôsége, Mûemlékvédelem 6/2000, Szerzô: Orosz Bálint 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

5 BORÚZS BERNÁT városi fôépítész ÚJFALU ÉS SZENTMÁRTON EGY ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/3 Berettyóújfalu kelet-magyarországi kisváros, a Berettyó két partján Berettyóújfalu és Berettyószentmárton helységeket magában foglaló, közös közigazgatással mûködô, mintegy lakosú település. A évben ünnepelhették az önkormányzatok 10 éves fennállásukat. Számot adhattak sikereikrôl, kudarcaikról. A számadás, a visszatekintés ez esetben az épített környezet alakulásáról szól, arról, hogy mi történt egy kelet-magyarországi kisvárosban ezen a téren. Az épített környezet árul el ugyanis a legtöbbet valamely közösségrôl, annak életformájáról, gondolkodásmódjáról, politikai szemléletmódjáról. A tettek vizuális megjelenésérôl van szó, az épületekrôl, épített környezetrôl, annak minôségérôl, ahol és ahogyan lakunk, élünk, a mindennapok tevékenységének színterérôl és a törekvéseinkrôl is egyben. Az akkori idôkben még létezô Településfejlesztés 1992/6. számában jelent meg egy felkérésre írott cikk Újfalu és Szentmárton címmel (alcím: Gondolatok Berettyóújfaluról, a városról és annak ürügyén). Ebben szó volt nemcsak a városról, hanem az építés területén akkor uralkodó állapotokról is. Rendszerváltásról volt ugyanis szó, és az épített környezet több évtized alatt összegyûlt problémái vártak többek között orvoslásra. Berettyóújfalu Város Önkormányzati Képviselô-testülete Hajdú-Bihar megyében elsôként hozott rendeletet az épített és természeti értékek helyi védelmérôl (1992), mely alapján 1993-ban önkormányzati határozattal, majd az épített környezet alakulásáról és védelmérôl szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) hatálybalépését követôen rendelettel 25 épületet részesített helyi védelemben. Az 1993-ban elfogadott, majd 1996-ban a külterületek szabályozásával is kiegészített településrendezési terv és helyi építési szabályzat meghatározta a védendô településszerkezet területét és a helyi természetvédelmi területeket is. A továbbiakban ezek a rendeletek képezték a forgatókönyvet a városban folyó építési tevékenységek számára. Elôre kell bocsátani, hogy a 70-es és 80-as évekre jellemzô, a településszerkezetet és településképet megváltoztató nagy volumenû építkezésekre józan ésszel a 90-es években már nem lehetett számítani. Az állami pénzeszközökbôl finanszírozott beruházások (beleértve az ún. önerôs lakásépítés támogatását is) akkorra már alaposan mérséklôdtek. A rendelkezésre álló anyagi forrásokkal kellett tehát úgy gazdálkodni, hogy a város utóbbi évtizedekben már kialakult, nem éppen kedvezô arculatát a lehetôségéhez mérten valamelyest javítani, a kedvezôtlen folyamatokat megállítani, vagy legalábbis mérsékelni lehessen. A továbbiakban errôl lesz szó. Az említett cikkben sétát tettünk azon az útvonalon, melyen a Magyar Útikönyvek 1940-es kiadványa elkalauzolja a látogatót Berettyóújfaluban a vasútállomástól az akkori község belsejébe. Most is tegyünk egy utat összehasonlítva a 90-es évek elején látottakat a város mai arculatával. Idézet: Aki napjainkban vasúton érkezik, nem fogadja felemelô látvány. A vasútállomás épülete nem hasonlít az akkorihoz (mármint az 1940-eshez), átalakítási munkálatok során eltüntették a homlokzati vakolatdíszeket, sôt a timpanont is A látogatót ma is ugyanolyan látvány fogadja mint akkor, vigasztaló azonban, hogy a MÁV már tervezteti az állomásépület eredeti formában történô felújítását. Folytatva az idézetet: A város felôl elhanyagolt, rendezetlen terület fogad, melyet ráadásul egy iparvágány is átmetsz. Átlépdelve az iparvágányon egy gazzal benôtt lépcsôfeljáraton jutunk a Rothermere (ma Ady Endre) utcába. A volt Horthy Miklós út ma Dózsa Gy. út és a 47-es sz. közút átkelési szakasza. Ez köti össze Újfalut Szentmártonnal. Az akkori új épületek az idôk során részben leromlottak, részben tönkre fusizva, bôvítve, toldva, melléképületekkel kiegészítve jelennek meg. A látogató ma sem lát mást. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tákolás, fusizás szörnyei beláthatatlan ideig fennmaradnak, még akkor is, ha az új építkezésekre már nem ez lenne a jellemzô. Pedig kevés kivétellel ma is divatos a rendelkezésre álló telek ötletszerû betelepítése. Ezen úgy látszik még az új építési törvény sem tud segíteni A Rothermere utcából balra nyíló iskola utcában találjuk a m.kir. Téli Gazdasági Iskola emeletes épületeit. Az épületek eredeti formái már csak helyenként fedezhetôk fel, az iskola hátsó kertje pedig a melléképületeknek nevezett sufnik arzenáljával van tele. Mintapélda arra, hogy az elmúlt évtizedekben a középületek hogyan veszítették el régi rangjukat, hogyan züllöttek le. A mai Mezôgazdasági Szakközépiskola emeletes épületei azóta már ÖK rendelettel védettek. A sufnik természetesen továbbra is megvannak, sôt szaporodtak is. Sok pénz kellene ahhoz, hogy eltûnjenek és a védett épületek felújítása és korszerûsítése is megtörténhessen. Erre egyelôre nem sok kilátás van. A rendezés alapjat azonban már lerakták. A Rothermere utcán tovább haladva annak végén kis parkot találunk, melynek közepén turulmadaras emlékoszlop állt. Az emlékoszlop talpazata ma is megvan, a turulmadár sehol. A talapzatot azonban egy fából összetákolt talponálló 7

6 takarja, de hogy ne legyen egyedül, mögötte is van egy hasonló építmény. Ez maradt a parkból. Aki ma arra jár örömmel állapíthatja meg, hogy a tákolmányok eltûntek, a parkot újjáépítették, a turulmadár pedig a helyére került. Az új piac külsô képe /Tervezô: Zsemberi István építész/ A városias üzletekbôl még állnak épületek, erôsen elhasználódva, helyükre újak is épültek, pl. egy áruház, szolgáltatóház, valamint lakóépület A volt városi üzletekbôl kettô helyi védelem alatt áll. Egy másik elhasználódott épület helyén azonban felépült egy ún. bevásárlóudvar (tervezôjének kiválasztása pályázat utján történt), mely az utca kellemes színfoltja, az udvar pedig kifejezetten hangulatos. A helyreállított turulmadár Továbbmegyünk: A Horthy Miklós utca (Dózsa Gy. u. ) mindkét oldalán városias üzletek tûnnek az idegen szemébe. Az utca a Kálvin téren végzôdik Az utca torkolatánál a 80-as években épült tanácsháza (ma polgármesteri hivatal) épülete helyezkedik el, vele szemben egy víztorony (talán az ország legcsúnyább víztornya). A víztorony tövében van a piac, mely jelenleg a város legrendezetlenebb, legpiszkosabb területe A mai járókelô már nem tudhatja milyen is volt a piac a víztorony tövében. A helyén úi. egy igen szép, rendezett parkot alakítottak ki. A piac átkerült a telektömb túloldalára. A forgalma is áttelepült, és ezzel megszûnt a város egyik legbalesetveszélyesebb csomópontja. A piac területe nagyobb lett. A nemrég épült díszburkolatos árusítóteret téglából épített formatervezett üzletsorok veszik körbe. Bár jelenlegi állapotában még nem befejezett, további területek várnak még beépítésre, valamint a piacot körbevevô parkolómezôk, szervízutak is, a kedvezô változás mégis szembetûnô. 8 A bevásárlóudvar bejárata A Dózsa Gy. u. Kádár u. Kálvin tér közötti szakaszt a rendezési terv sétálóutcának jelölte ki. Ennek feltétele a 47-es sz. fôforgalmi út Kálvin tér és Toldi u. közötti szakaszának új nyomvonalra történô áthelyezése. (Ez a terv különben 1974 óta minden Berettyóújfalura készített településrendezési tervben szerepelt.) igen vegyes és zavaró ennek az utcának a képe. Pedig ez a város szíve. Talán majd a jövôben A leírtakból kitûnik, hogy a város szíve alakulóban van. Hamarosan elkészül az a szervízut, mely biztosítja a sétálóutcára nyíló üzletek hátsó gazdasági kiszolgálását, a parkolóhelyek elhelyezését, egyben a kereskedelmi tömböt is leválasztja a strandfürdôrôl. Új utca ez, mely onnan láttatja a városközpontot, ahonnan eddig senki sem látta Itt a Kálvin téren áll az 1817-ben épült református templom, az 1874-ben épített szép, emeletes községháza, a református fiú és leány elemi népiskola, a lelkészlak és a postahivatal. A községháza elôtti parkban áll Tisza Kálmán szobra, 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

7 a református templom mellett a világháború hôseinek emlékmûve, s közelében az országzászló. A városnak ez a területe az, ahol ma minden (a Tisza Kálmán szobor és az országzászló kivételével) megtalálható, és fel is lehet ismerni A községházában jó darabig a rendôrség helyezkedett el, ma üresen áll. Felújítására jelentôs ráfordítás lenne szükséges, mellyel a város nem rendelkezik. Pedig funkciót lehetne találni rá Azóta a város megtalálta a létesítmény funkcióját. Az épület helyreállítása pedig a befejezéshez közeledik. A földszintre a (jelenleg ideiglenes jellegû lapostetôs faházban levô) Városi Könyvtár, míg az emeletre a (jelenleg szûkös körülmények között egy családi házban vegetáló) Bihari Múzeum kerül. A kórház fôépületének felújított bejárata /Tervezô: Bakó István építész/ A felújított régi községháza épülete A Tisza Kálmán szobor helyére a II. világháború áldozatainak emlékmûve került, és az országzászló is eredeti formájú talapzatával együtt megépült a Kálvin téren. Megépült a Polgármesteri Hivatal mögött az új Munkaügyi Központ, mely a 47. sz. fôközlekedési út elkerülô szakasza melletti telektömbben helyezkedik el, egy kisvárosias beépítésû telektömb elsô épületeként. A védett Postahivatal homlokzata is megújult idôközben. Ha ma a Kálvin tértôl jobbra fordulunk, a Bajcsy-Zsilinszky utcában találhatjuk magunkat- és ott helyezkedik el egy orvosi rendelô, szolgáltatóház, a ruhagyár, a 60-as években épült bérházak és házgyári típusú lakóépületek. Azután találjuk a kultúrházat (talán a város legszebb épülete) majd vele szemben a volt Járási Fôszolgabíróságot. A vármegyei kórház jelentôsen bôvült az elmúlt évtizedekben kissé szlömösödött is a Tisztviselôtelep épületei ma már nem lakóépületként funkcionálnak: zeneiskolának, óvodának átalakítva, bôvítve mûködnek annak ellenére, hogy kinevezett funkciójukra nem alkalmasak. Az elmúlt évtizedben e területen is kedvezô változások történtek. Ezek között leglényegesebb, hogy a volt Bihar Megyei Közkórház fôépületének homlokzatát (a védetté nyilvánítást követôen) eredeti formájában állították helyre, egy általános kórházi rekonstrukció keretében. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/3 Visszafelé haladva: a Tisztviselôtelep egésze helyi védettség alatt áll. Ez azt is jelenti, hogy a villaszerû, viszonylag laza beépítés védelme miatt a telkeket is eredeti formájukban kell megtartani. Sajnos e téren is a védelem elrendelése elôtt már sok szakszerûtlen, sôt brutális telekmegosztás történt, amit ma már jogilag nem lehet orvosolni. Az óvodáknak, iskoláknak átalakított épületeknek sincs sok esélyük az eredeti formában történô helyreállításra, sem az oda nem illô toldalékok eltávolítására. Néhány jól sikerült, eredeti formában helyreállított tisztviselôtelepi épület azonban bizonyság arra, hogy a védettséget az ott lakók is komolyan veszik. Sajnos nemcsak az igénytelen, rosszul telepített sufniszerû épületek, hanem a szakszerûtlen telekmegoszlások, az ebbôl adódóan elaprózott telkek is jellemzôek a városra. A nagy beruházások idôszakának maradandó emlékei ezek, és lesznek még ki tudja meddig. Ma már persze nem lehet tudni, hogy e sok, nagyvonalúan környezetet romboló ténykedésbôl mennyi a hozzá nem értés, a politikai utasítás, avagy a nemtörôdömség terméke. Csak az eredmény létezik. Tudomásul kell venni azonban, hogy nemcsak a tervezôknek, az illetékes engedélyezô hatóságnak, hanem az építtetônek is igen nagy a felelôssége, hiszen minden épület többé-kevésbé része az épített környezetnek, és befolyásolja a lakosság életmódját, életkörülményeit, általános közérzetét. Vagyis: aki házat épít, várost is épít.. Az évi Útikalauz megemlíti a Herpály végén álló, Árpád-házi királyok korából fennmaradt Csonkatornyot is. Ez a város egyetlen mûemléke. Külterületi elhelyezkedése miatt azonban folyamatosan rongálásnak van kitéve. Az egyre jobban elszabaduló van- 9

8 dalizmus miatt sajnos minden eddigi védelmi kísérlet hatástalannak bizonyult, pedig nemrég lett felújítva. (1997) A Kálvin térrôl észak felé haladva a Vármegyeháza emeletes épülete ötlik elôször a járókelô szemébe, a Kossuth u. másik végén van a róm. kath. templom, plébánia és elemi iskola írja az 1940-es Útikalauz. A Vármegyeháza emeletes épülete is védett, mivel ma már nemcsak építészeti, hanem a város történeti értéke is. (Berettyóújfalu Trianon után 1940-ig megyeszékhely volt!) Felújítására ami valószínûleg sokba kerülne jelenleg nem látszik sok esély. Ebben az épületben helyezkednek el a különbözô szakhatóságok, civil szervezetek, pártok irodái. Itt található a város legszebb díszterme, mely sok ünnepélyes összejövetelnek adhatna otthont. Az épület nélkül a várost nehéz lenne elképzelni. Észak felé továbbhaladva a védett róm. kat. templom és plébánia felújított épületét, mellette a helyileg védett Földhivatal és a volt Járásbíróság felújított, bôvített épületeit láthatjuk. A Járásbíróság felújított épülete /Tervezô: Kováts Ákos építész/ Velük szemben egy régi polgári ház, jól sikerült, eredeti formában helyreállított homlokzatában gyönyörködhetünk. Ez utóbbi értékét növeli, hogy a helyreállítás költségeit a tulajdonos fedezte teljes egészében. Észak felé továbbmenve a 42-es és 47-es sz. fôközlekedési utak újonnan épített körforgalmi csomópontja található. A körforgalmi csomópont madártávlatból A volt Esze Tamás laktanya területének igen értékes, teljes növényzetállományát védetté nyilvánította az önkormányzat. Sajnos ezen a területen is sok az elmúlt idôszakra jellemzô ötletszerû építés. Visszafelé haladva a Kossuth L. utcán el kell idôznünk még az épülô strandfürdônél, valamint a volt Borsodi Sörgyár palackozó üzeme területén felépült Penny Market kisáruháznál. A 70-es években a városban termálvizet találtak és megkezdôdött egy strandfürdô kiépítése. A termálvíz gyógyvízzé minôsítése az elmúlt években megtörtént. A város már a 90-es évek elején tanulmánytervet készíttetett a strandfürdôhöz kapcsolódó kisebb befogadóképességû gyógyszálló elhelyezésének lehetôségérôl is. A strandfürdô területének rendezése folyamatban van, ami a terület lekerítését, parkosítását, az ott található igénytelen, tákolmányszerû árusító pavilonok eltávolítását is jelentette. A Borsodi Sörgyár palackozóüzemének területe volt a belváros egyik legszlömösebb, legrendezetlenebb területe. E terület teljes szanálásával, ún. barna mezôs beruházásként épült meg egy Penny Market kisáruház. Tipizált, településképbe nem illô épülete helyett szerencsére az építtetô hajlandó volt egy, a város környezetéhez jobban illeszkedô épület építését (bizonyos többletköltségek árán is) finanszírozni egy igen kényes közúti csomópont megépítésével együtt. A város egyik megoldhatatlannak látszó problémája rendezôdött ezzel. Egy egyetemi professzor mondása volt, hogy egy településrôl a piac és a temetô megtekintése után érdemes véleményt alkotni. A piacról már volt szó. A város ún. Csendes temetôje is rendezés alatt áll. Megvalósult egy építészetileg is színvonalasnak mondható ravatalozó elsô üteme. A temetkezési helyek kijelölésénél tiszteletben tartják a temetô és a lakótelkek közötti 50 m-es kegyeleti védôtávolságot is. Reméljük, hogy e jó szokásuk továbbra is megmarad. A lista nem lenne teljes, ha nem említenénk a város szennyvíztelepének korszerûsítését, a gázvezeték-hálózat, a szennyvízhálózat folyamatos kiépítését, a városon átmenô 47. sz. fôközlekedési út korszerûsítését, az ipari park gerincútjának és közmû-gerinchálózatának megépítését. A rendszerváltás után az infrastruktúra folyamatos kiépítésére a város megkülönböztetett figyelmet fordított. A város fejlesztési elképzelései anélkül ugyanis csak álom szintjén mozoghatnának. Nem feledkezhetünk meg néhány jól sikerült, magánerôbôl épült lakóépületrôl sem. Az elmúlt évtized alatt három lakóépület is sikeresen szerepelt az év lakóháza pályázaton, közülük az egyik az építészetért alapítvány különdíját is elnyerte. Épültek jól és kevésbé jól sikerült panziók, éttermek is. Közülük említést érdemel az ún. Hídi csárda konyhája és étterme a Keleti Fôcsatorna közelében a 42-es fôközlekedési út mellett. Felépült egy tornaterem iskolabôvítéssel együtt Szentmártonban és egy kb. 200 fô befogadására alkalmas lelátóval ellátott tornaterem a városközpontban, mely a város fedett sportcsarnoka is egyben /3 FALU VÁROS RÉGIÓ

9 A sportcsarnok kívülrôl /Tervezô: Kulcsár Attila Ybl-díjas építész/ Megemlítendô egy védett épület bôvítményeként megépült új szociális otthon, valamint a felújított szentmártoni református templom is. Változatlanul igaz ma is az a megállapítás, hogy a város jelenlegi arculata lényegében a II. világháború után (elsôsorban 1990 elôtt) alakult ki. Az itt felsorolt építkezések ezen az arculaton a város egészét tekintve csak részben változtattak. Ami említést érdemel az az, hogy az építések túlnyomóan településrendezési terv alapján, tudatos városfejlesztés eredményeként épültek, hosszabb távú tervek egy-egy elemét alkotva. Ezt lehet elmondatni a megôrzésre érdemes településszerkezet, az épületek, a természeti környezet védelmével kapcsolatos tevékenységrôl is. Most pedig lássuk egy kicsit az árnyékos oldalt is. Enélkül a számvetés nem lenne teljes. A volt Elzett gyárnak (mely valaha több mint 1000 fônek biztosított munkahelyet) ma sok tulajdonosa van, lényegesen kevesebb munkahellyel. A gyártelep jelenlegi állapotát pedig jóindulatúan is csak siralmasnak lehet nevezni. A területét (mely a Földhivatal nyilvántartása szerint jelenleg is külterület építmények nélkül) pedig több tulajdonos részére felosztották, A körülötte épült ún. ipari park (vállalkozási övezet) arculatáról, rendezettségérôl igen kevés kivétellel ugyanez mondható el. A magánépítkezés általában napjainkban is igen vegyes képet mutat, az ipari (vállalkozói) területek beépítése pedig nemhogy vegyes, hanem egyenesen elborzasztó Pedig a munkahely is a település, az emberi környezet része, az emberek itt töltik el életük jelentôs részét A gyors, kis beruházással megvalósítható haszonszerzés reménye azonban úgy látszik erôsebb az építési elôírásoknál Összefoglalva, ez lenne Berettyóújfalu építés területén végzett tevékenységének számvetése az önkormányzatok 10 éves fennállása alkalmából. Megítélés kérdése, hogy több is lehetett volna, vagy jóval kevesebb is lehetne Berettyóújfalu városa 1999-ben a város tervszerû és tudatos fejlesztésében, az építészeti értékek helyi védelmében elért eredményei elismeréseképpen Hajdú-Bihar megye települései közül másodikként (az elsô Debrecen volt 1970-ben) Hild-díjat kapott. Az új szociális othon fôbejárata /Tervezô: Kulcsár Attila Ybl-díjas építész/ Mûemléki védettségû Csonkatorony (Herpály) FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/3 11

10 HORNYÁK ERIKA egyetemi hallgató, Debreceni Egyetem AZ ÖRÖKSÉGFÖLDRAJZI TEVÉKENYSÉG LEHETÔSÉGEI A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKÍTÁSÁBAN Bevezetés Meglepônek, furcsának tetszhet ez a kifejezés: örökségföldrajz. Valóban úgy tûnhet, hogy a nyelvünkben annyi jelentésárnyalattal bíró kifejezésnek, az örökségnek, s ennek az általában természettudományként kezelt tudománynak, a földrajznak nincs és a hagyományos tudományos gondolkodás szerint nem is lehet sok köze egymáshoz. Mégis léteznek ilyen, tehát örökségföldrajzi kutatások, a fogalom inkább csak a magyar irodalom számára idegen, furcsa. A jelen tanulmány célja az, hogy bemutassa ezt az igen gyakorlatias jellegû tevékenységet, alapvetô célkitûzéseit; módszereit és próbálja felvázolni, ezáltal igazolni is azt. Az örökségföldrajz tárgya E tevékenységi terület tárgya, alanya maga az örökség. Legegyszerûbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az örökség egy, az adott társadalmi csoportra a múltból maradt reliktum. Ez nem csupán csak a fizikai környezet egységeit, a materiális tárgyakat jelentheti, hanem bármely olyan hagyatékot, amelyet az elôdeink örökül hagytak. Tehát az örökségi egységek csoportja magában foglalja a történelmi eseményeket, a kiemelkedô, meghatározó személyiségeket, a népi emlékeket, a mitológiai elemeket s az ezekhez esetlegesen kötôdô irodalmi asszociációkat. Emellett tartalmazza természetesen a mûemlékeket, a történelmi városokat, városrészeket, a látványosságokat és az ezekhez kapcsolódó képzettársításokat is; de lehet örökség egy ötlet, egy norma, egy eszme, a közösségi tudás vagy a környezetnek egy közösség által vallott sajátos értelmezése egyaránt. A hagyatékolási folyamat történhetett tudatosan, a kiemelt jelentôségû objektumokat a társadalom olykor valóban megkülönböztetett figyelemmel kezeli, s ôrzi meg generációról generációra; máskor egy-egy örökségi jelentôségû objektum csak a történelmi szerencse folytán marad fenn. Bárhogyan is jut azonban egy adott társadalmi csoport örökséghez, ha már felismerte a tulajdonlást és az örökség jelentôségét, kötelessége azt megôrizni és tovább örökíteni. Megôrzésre és átadásra érdemes örökségnek pedig minden közösség birtokában van, csak fel kell ismerni és meg 12 kell találni azt a módot, azokat a formákat, amelyek révén ez a tulajdonlás minden érintett számára gyümölcsözô lehet. Az örökséggel kapcsolatos tevékenységek Az örökség (mint hasznosítható és hasznosítandó tulajdon) kezelésére többféle lehetôség adott. A legegyszerûbb módszer a védelem (angol nyelvû szakirodalomban Preservation), ami a közszféra elôtt is jól ismert mint mûemlékvédelmi tevékenység. Történetileg ez fejlôdött ki elsôként, tudatosan az 1850-es évektôl végzik, de valójában sokkal korábbra nyúlik vissza az az elképzelés, hogy a múltból ránk maradt reliktumokat meg kell óvni (pl. a Római Birodalom, a reneszánsz kor vagy a nemzeti romantika ideje). A hagyományos rendszer azonban nem bizonyult elegendônek a folyamatosan megváltozó, egyre inkább modernizálódó XX. századunk folyamán. A múlt felé mutató igény egyre sokrétûbbé vált, egyre több ember igényelt a múltból egyre különbözôbb sajátosságokat. A puszta védelem nem volt fokozható vég nélkül. Eddig fôleg a városok, települések központi, történelmi magjait óvták, hiszen ezek a legôsibbek, ezek az örökség elemei. Ám a városközpontok nemcsak a település fizikai magját adják, hanem többnyire a városi élet, a városi mindennapok legfontosabb színtereiül is szolgálnak. Ha pedig lassanként az egész városmag védelem alá kerül, akkor nem marad hely az aktuális városi funkciók számára, azok teljes mértékben kirekesztôdnek a városi vérkeringésbôl. A felmerülô problémákra mindenképpen megoldást kellett találni. A megoldást akkor az örökséggel kapcsolatos tevékenységek következô lépcsôfoka, a megôrzés (Conservation) jelentette. Ezt a tevékenységet egy nemcsak, hanem is fordulattal tudnám legjobban jellemezni. Már nemcsak a formát, de a funkciót is meg kell ôrizni, már nemcsak egyes épületek, objektumok kerültek védelem alá, hanem egész térségek is stb. A védelem szót felhasználva azt is mondhatjuk, hogy a megôrzés céltudatos, célirányos védelem, ahol az egységek puszta megtartása mellé belép azok aktuális hasznosítása, az azokkal együtt élô funkció is. Az elmúlt évtizedekben egy következô lépcsôfokhoz érkeztünk el. Ma modern, posztindusztriális korszakunkban nem elég egy-egy örökségi objektumot pusztán funkciókkal felruházni, hanem olyan hasznosítását kell megoldani, kivitelez- 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

11 ni, amely valódi kézzelfogható vagy valamilyen módon érzékelhetô haszonnal, elônnyel is jár. Az örökséget konkrétan a piac részévé kell tenni, hiszen korunkban a múlt és annak szegmensei is a fogyasztásnak vannak alávetve. Az új igényekhez alkalmazkodó tevékenységet örökségföldrajznak nevezzük. Ez a tevékenység legelôször Nyugat-Európában fejlôdött ki, s azóta is fôként a Benelux államokban, Nagy-Britanniában, illetve Franciaországban mûvelik, a tengerentúlon pedig Kanadában és Ausztráliában vannak több évtizedes hagyományai. A múlt, a történelem, a hagyomány mindenütt jó üzletnek ígérkezik, hiszen rohanó, zavaros, értékválságos világunkban a múlt stabilitása teremti meg a biztonság, az állandóság érzetét. A biztonságot az adja, hogy a múltja értékeinek tudatában lévô közösség magabiztossá válik, megismeri mindazt az alapot, amelyre építhet, aminek birtokában kiválhat környezetébôl, más, valamiképp egyedi lehet. Az örökségföldrajz éppen ezt az egyedit kívánja megragadni, értékké tenni és értékesíteni. Az örökség e fogalomrendszerben átalakul, s nem más, mint a múlt és annak jelenkori használata közti kapcsolat. Az összefüggéseket az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra A múlt és az örökség egymáshoz való viszonya (ASHWORTH nyomán HORNYÁK, 2000.) Ezen értelmezés szerint az örökség a múlt jelenkori közszükségleti cikként való használata, egy árucikk, amelyet azért hoztak létre, hogy a jelenkori fogyasztást kielégítsék. A múlt és minden szegmense termékként a vásárlói igényeknek megfelelôen szelektált, és a piacra való bevezetés során válik igazán hasznosítható, illetve hasznosított örökséggé. E nagyon gyakorlatias megközelítés szerint az örökséggel kapcsolatos tevékenységeket egy iparágként is felfoghatjuk, hiszen egyértelmûen azzal a célzattal bonyolítják, illetve szervezik azokat, hogy piacképes terméket hozzanak létre. Az örökségipar vázlatos modelljét a 2. ábrán láthatjuk. A modellbôl látható, hogy a tevékenység sikerének kulcsa a megjelenítésben, az interpretációban rejlik. E folyamat révén születik meg az örökségi termék, amelyet egy-egy speciális igényekkel fellépô vásárlói csoportnak teremtenek meg. A megjelenítési folyamat rendkívül bonyolult tevékenység, amelynek jellemzôit egy esettanulmány segítségével kívánom bemutatni. Az interpretációs folyamat sajátosságai A jelen esettanulmány hazánk azon területi egységéhez kötôdik, amelyet több oldalról is megvizsgáltam az örökségi tervezés eddigi eredményeit és jövôbeni lehetôségeit tekintve. Ez a térség Tokaj-Hegyalja, amely többféle okból is megérdemli a kitüntetett figyelmet: elég, ha a királyok borát, a borok királyát vagy a Bocskai, Lórántffy, Rákóczi neveket említem. A mostani esettanulmány Sárospatak várához kötôdik. E várunk magját között építtette Perényi Péter; majd fia, Gábor nevéhez kötôdnek a palotaépítkezések. A Perényiek után a Dobók, és Bocskai István volt a tulajdonos, majd bukott szabadságharca után került Lórántffy Mihály tulajdonába. Ezt követôen nevezetes évszám volt 1616, ekkor került ugyanis a vár és a város hozományként a Rákóczi birtoktestbe. A Rákócziak ideje jelenti Sárospatak és a vár egyik fénykorát, hiszen pezsgô fôúri élet, építkezések, a kor késô reneszánsz divatja szerinti átépítések zajlottak. Ezeknek köszönhetô, hogy ma hazánk egyik legjelentôsebb (késô)reneszánsz épületegyüttese a sárospataki vár. A Rákóczi-családhoz kapcsolódóan Sárospatak a korabeli Magyarország tûzfészke volt, s a Rákóczi-szabadságharc leverése után a további problémákat megelôzendô osztrák hercegi családok tulajdonát képezte. Az államosítás elôtti utolsó tulajdonos a Windischgraetz-család volt. Az építéstörténetet 1950-ben a helyreállítás-történet váltotta fel, ekkor alapították meg a Rákóczi Múzeumot, amely 1963-ban a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja lett. A helyreállítási munkálatok jelenleg az 1997-ben kezdôdött ötödik helyreállítási szakaszukat élik, az aktuális munkálatok befejezését 2003-ra, a Rákóczi-évfordulóra tervezik. A most bemutatásra kerülô objektum története a negyedik helyreállítási szakaszhoz kapcsolódik. A várkastély DNy-i sarkát az 1990-es évek elejéig bútorraktárként használták, ám ennek mûszaki állapota ekkorra válságosra fordult. A helyreállí- 2. ábra Az örökségipar modellje (ASHWORTH, 1991.) FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/3 Reneszánsz konyha a sárospataki várban (HORNYÁK, 2000) 13

12 tásként indult program a reneszánsz idôkbôl származó konyhát tárt fel. Ennek helyreállítása ra megtörtént, s 1996-ban megnyílt a konyhát bemutató állandó kiállítás. A konyhát igyekeztek a lehetô legkorhûbb módon berendezni, hogy a puszta képe is felidézze a reneszánsz idôket. Ám mindez még nem örökségi tevékenység. Sokkal inkább az, hogy a konyhát funkciójának megfelelôen használják. Elôzetes bejegyzés alapján a Bodrog Hotel szakácsainak közremûködésével reneszánsz vacsorákat bonyolítanak itt le, reneszánsz ízvilággal, felszolgálással, esetleg zenével. Igen látványos és nagy volumenû minden évben az a vacsora, amelyet a Zempléni Mûvészeti Napok keretében sorra kerülô sárospataki Reneszánsz Napot zárja le. Ez már valódi örökségi tevékenység, lássuk, hogy miért. A lakomát hiszen nem egy egyszerû vacsoráról van szó a sárospataki várudvaron rendezik meg, a reneszánsz udvaron, tehát már a környezet is segít a reneszánsz hangulat kialakításában (2. kép). Minden mozzanatban, minden lehetséges részletet tekintve törekednek a hiteles megjelenítésre. A lakoma fogásait helyben, a reneszánsz konyhában készítik el, a szabadkéményes kemencében és a nyitott tûzhelyen. Nemcsak az elkészítésben, hanem az ízekben is igyekeznek hívek maradni a reneszánsz korhoz. Olyan alapanyagokból és olyan fûszerekkel dolgoznak, amelyek a XVI. XVII. században is ismertek és kedveltek voltak. Az ételek elkészítése azonban jórészt a szakácsok képzeletére van bízva, hiszen elenyészôen kevés ételleírás, recept maradt ránk. Ennek ellenére étvágygerjesztô s valóban reneszánsz fogásokat sikerült a Reneszánsz Nap alkalmával a vendégeknek kínálni. Ezt a menüt láthatjuk étlapon és a megvalósulás egy fázisában a következô képeken. A sárospataki reneszánsz lakoma menükártyája (A Zempléni Mûvészeti Napok kiadványa, 2000.) A reneszánsz lakoma néhány fogása (HORNYÁK, 2000.) Reneszánsz lakoma a sárospataki várudvaron (HORNYÁK, 2000.) 14 A reneszánsz fogásokat reneszánsz korabeli udvaroncok szolgálták fel a vendégeknek. A vacsora ideje alatt reneszánsz élôzene szórakoztatta a jelen lévôket. Ha mindennek fényében újragondoljuk a megjelenítés sajátosságait, azokat öt csoportba sorolhatjuk. Ezek a következôk: A megjelenítés mûvészet, amely sok más mûvészetet is ötvöz. A reneszánsz lakoma alkalmával sikeresen kellett ötvözni a zenét, a gasztronómiát, a mûvelôdéstörténetet. A megjelenítés nem egyenlô puszta információval, noha azon alapszik, s tartalmaz is információt. Az állandó kiállítás még puszta információ, ezen az este azonban a konyha minden részletével együtt megelevenedett. A megjelenítés fô célja a figyelemfelkeltés, az a végsô cél, hogy a látogatót a kreatív megjelenítés arra sarkallja, hogy kialakítsa az adott objektumról a saját mentális képét, s a múltba utazva magában, magának fejezze be a rekonstrukciót. A részlegessel szemben a minél teljesebb megjelenítésre kell törekedni. Ez esetben: az ízek, a nyelvezet, a zene, a felszolgálás módja, a környezet, mind illeszkedett a teljes reneszánsz hangulat kialakítására való törekvésbe. 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

13 A különbözô nézôközönségnek címzett megjelenítés különbözô megközelítést igényel. Minden megjelenítés kiválasztást, szelekciót jelent, s tudomásul kell venni, hogy van olyan elem is, amit aktuálisan nem választunk ki. Ez a vacsora meghatározott felnôtt közönségnek szólt, de a Reneszánsz Nap programjai minden korosztálynak kínáltak elfoglaltságot. A reneszánsz nap, s még inkább a reneszánsz lakoma valóban teljes, nem pedig részleges megjelenítés volt. Nem csupán az akkori élet egy-egy kiragadott elemét villantották fel összefüggéstelenül, hanem természetes egységben nyújtott teljes képet a lakoma során a zene, a környezet, a viseletek, az ízek s a hangulat összhangja. Látható tehát, hogy igen komplex, valóban mûvészeti bonyolultságú tevékenységrôl van szó. A végrehajtás során éppen emiatt sokszor kérdések is felmerülhetnek. Ilyen például, hogy általánosítsanak-e vagy pedig specializáljanak; illetve, hogy homogén vagy inhomogén egységet hozzanak-e létre. A bevett gyakorlat szerint egyrészt általánosítanak, másrészt fôként a heterogenitásra törekszenek. Az általánosítás indoklása az, hogy a befogadóknak (a vásárlóknak) általában nincs vagy kevés a helyismeretük és nincs energiájuk, idejük a speciálist megérteni. A heterogenitást pedig az magyarázza, hogy a túlzott homogenitás kiszoríthatja az adott csoportba nem tartozó szociális, etnikai, vallási vagy más társadalmi csoportokat. Az örökségi tevékenység igazolása Az örökségföldrajzi tevékenység lehetôsége csak egy, a lehetséges megoldások közül. Nem minden problémára megoldást kínáló, tökéletes és egyedül lehetséges megoldás ez, de olyan lehetôség, amelyet több oldalról is alá lehet támasztani és igazolni. Egyrészt az örökségi tervezés már meglévô városi struktúrákat, térségeket és olyan objektumokat használ, amelyet más iparágak (már) nem. Ez az adott területen új gazdasági lendítôerôt biztosít, és kivezetô utat kínál a reménytelennek tûnô gazdasági-társadalmi helyzetben is. Másrészt az új értékcsoport teremtése és az új minôségek megjelenése mind a látogatókban, mind a helyi lakosokban erôsíti a magabiztosságot és a helyi identitástudatot. Igazából ebben a szociál-pszichológiai indoklásban rejlik valódi jelentôsége. Az örökségi tevékenység segít abban, hogy egy-egy térségben megtalálják, illetve megerôsítsék a helyi identitást, ezt tovább is adják, a maguk és mások számára is értékké tegyék. Az embereknek szükségük van arra, hogy magukat másoktól megkülönböztessék, egyediek, sajátságosak legyenek. A speciálisan megjelenített örökségi forrás semmi máshoz nem hasonlít, csak arra a térségre, közösségre jellemzô, ezáltal az egyediség, a megkülönböztetés kiváló eszköze lehet. Bibliográfia ASHWORTH, G Heritage Planning, Conservation as the Management of Urban Heritage. Rijksuniversiteit, Groningen. ASHWORTH, G Conservation as Preservation or as Heritage: Two paradigms and two Answers. Built Environment, Vol.23. No.2. pp FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/3 ASHWORTH, G. HOWARD, P European Heritage Planning and Management Intellect, Exeter. DANKÓ K Beszámoló a sárospataki városfal kutatásáról. Arch.Ért. No.2. FELD I. DANKÓ K Sárospatak, Vörös-torony. Tájak-Korok- Múzeumok Kiskönyvtára 536. sz. TKM-Egyesület, Bp. LICHFIELD, N Achieving the Benefits of Conservation. Built Environment, Vol.23. No.2. pp A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ Tervtára, Könyvtára 1998 augusztusa óta nyilvános tervtárként, könyvtárként saját dolgozóinkon kívül a széles közönség számára is szolgáltatunk. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Tervtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u Telefon: /116, 349 mellék, Fax: Nyitva tartás: hétfô szerda A tervtár állományában a VÁTI Kht., valamint a megszünt Települések Fejlesztéséért Alapítvány KERTI MÉLYÉPTERV ÉVITERV Hídépítô Vállalat ÁÉTV tervtárak anyagaiból szolgáltat. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Könyvtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u Telefon: /230 mellék, Fax: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek : kedd, csütörtök: Könyvtár Archívum Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Telefon: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek: kedd, csütörtök: A könyvtárban megtalálható a BUVÁTI és a megszünt Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) mûszaki könyvtárainak anyaga is. 15

14 HORVÁTH BÉLA szakértô, okl. építészmérnök MÛEMLÉKVÉDELEM ÉS TÖRTÉNETI TÁJ Mûemléki Világnap, Miskolc, április 18. Az ICOMOS évi ajánlásai alapján hazánkban 1984-tôl rendszeressé váltak a Mûemléki Világnap megemlékezései. Ezek az országos rendezvények mindenkor egy-egy térség és a mûemlékügy országos tennivalóira is felhívják a figyelmet. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata, az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Miskolcon rendezte meg a millenniumi ünnepi ülést. A lehetôség sajátos indíttatást adott a mûemlékvédelem és a történeti táj kérdéseinek megtárgyalására, egyrészt az Aggtelek Jósvafô világörökség már megvalósított, másrészt a Tokajhegyaljai borvidék folyamatban lévô tájvédelmi körzete elôkészítéséhez. A tanács fôvédnöke Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke volt. Köszöntôt Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzatának elnöke, dr. Ódor Ferenc mondott. Az ország 11 ezer mûemlékébôl a Trianon után öt megyébôl egyesült jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 700 védett alkotás található. A vár- és kastélyépítészet, a népi építészeti hagyományok kiemelkedô alkotásai találhatók itt. A táj nemzeti örökség, amelynek továbbfejlesztése a jelen feladata. A megye lehetôségeihez mérten ápolja hagyományait, és saját intézményeiben (Boldogkô, Sály, Kéked, a Megyeháza épülete) jó példával jár elô. Kobold Tamás, Miskolc megyei jogú város polgármestere a történeti hagyományok továbbélésében és az esztétikai nevelésben határozta meg a fô feladatokat. Miskolc a híres hámori, ún. szelete-kultúra révén több százezer éves múlttal rendelkezik. A Zsigmond király által adományozott kiváltságlevél birtoklása után több ízben tûzvészek és árvizek pusztították a várost. A reformkor politikai és szellemi életének pezsgése egyik eredményeképpen felépült a Miskolci Nemzeti Színház, és 1867-óta a fejlôdés folyamatos ben a városhoz csatolták a szomszédos településeket, és ezáltal olyan új lehetôségek tárultak fel, amelyek azt megelôzôen csak szándékként éltek az elôterjesztésekben. A diósgyôri vár helyreállítása ismét megkezdôdött, megújult a Deszka templom, a nagy értéket képviselô minorita és mindszenti templomok és a páratlan ortodox templom. Miskolc igyekszik részt vállalni az értékmentésben, az anyag mögött az embert és szellemiségét is keresve. A bevezetô elôadást dr. Baán László, a Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára tartotta meg. 16 Ismertetésében tájékoztatást nyújtott a készülô új törvényrôl, amely a granadai egyezménynek és nyilatkozatnak megfelelôen átfogóan kívánja szabályozni a feladatokat és a megoldás módját. Várhatóan 2001 tavaszán még a nyári szünet elôtt a parlament elé kerül a tervezet. Ma nincs még egységes jogi szabályozás, mert az évi csak általános elôírásokat tartalmaz óta a mûemlékvédelem, a régészet és az épített környezet egységes szabályozására törekednek. A mûemléki érték és a mûemlékvédelem közötti kapcsolat élô, de az elôvédelem még nem valósult meg. A törvény keret jellegû lesz. Számos, a végrehajtást elôsegítô alacsonyabb jogszabály meghozatala is szükségessé válik. Rhomer Flóris 1865-ben a nélkülözhetetlen jogi szabályozást, a pénzügyi feltételeket és az állampolgári öntudatot jelölte meg a legfôbb tényezôként. Ünnepi elôadását követôen átadta a Forster Gyula-díjakat dr. Biczó Piroska régésznek, dr. Valter Ilona régésznek, dr. Fitz Jenô régésznek, dr. Kovács András mûvészettörténésznek és Káldy Gyula építésznek. Cselovszki Zoltán, az OMvH elnöke Miskolchoz való kötôdését ecsetelte. A húsvéti ünneplés felhívta a figyelmet a kereszténység ünnepére. Szerinte a tanácskozás témája kiemelkedôen fontos, mert az egész földgolyó egy történeti táj. A társadalom egyre nagyobb mértékben keresi gyökereit. Paradigmaváltásra van szükség. Ebben a történeti táj fogalma a legnehezebben megfogalmazható. A tárgyi kereteken túl a helyi társadalom örökségi mozgalmakba való bekapcsolása is nélkülözhetetlen. A Népszabadság szerint szuperhivatal jön létre. A szakmai munka szabályozása bekerül a rendeletekbe. Országosan hét iroda mûködik, melyeknek feladata lesz, hogy az ügyfeleket tájékoztassák. A II. fok Budapesten lesz, ahol a hivatali-gyûjteményi-tudományos kutatás is szervezeti kereteket kap. Az elnök ezt követôen átadta a Dercsényi Dezsô-sajtódíjakat Rojkó Anna Klára, Trevics Péter, Ibos Éva, Borbély Zsuzsa és Ficker Péter részére, akik egy-egy téma sajtófeldolgozására vállalkoztak sikerrel. A mintegy 150 résztvevô részleteket ismerhetett meg az alkotásokból. A tanácskozás keretében tudományos ülésre is sor került. Ennek keretében dr. Fejérdy Tamás elôadást tartott a mûemlékvédelem és a történeti táj kapcsolatáról és a kutatásai, valamint nemzetközi konferenciák alapján a fogalmak értelmezésével is foglalkozott. Az Európa Tanács szerint amint azt konvencióban szabályozza egységesnek kell tekinteni az alkotást a természetvédelmi szempontokból kiindulva, de a kölcsönhatásokat is figyelembe véve. A szabályozások a világörök- 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

15 ségi tapasztalatok alapján fejlôdtek tovább az UNESCO évi kiindulópontjait bôvítve. A kastélyok parkjaiban egykor még együtt élt a mûemlékvédelem és a történeti táj. Ott és azokban teljesen kifejlôdött a hosszú távú együttélés. Ez vált utóbb ketté. Az idôbeli változásoknak különbözô, állandó és változó elemei vannak. Az elôadó kiemelte a Fertô tó védett térségét, az Esterházy-kastélyt, a Hortobágyi Nemzeti Parkot. A falvakban, a települések mezôgazdasági területein határjelek, kápolnák, kulturális elemek is jelen vannak. Ebbe a körbe tartoznak a különbözô vízrendszerek is. A történeti borvidékek sajátos új elemek. Tájmeghatározó termelési életmódot képviselnek. Más hasonló jellegzetességek is léteznek azonban, így: az egykori tihanyi visszhang, az ipari tevékenység során felhagyott területek. Sajátos ellentmondás a divat és a veszélyeztetettség megnyilvánulása. Rezervátumok helyett integrált fejlôdésre, folyamatosságra van szükség. Fontos kidolgozni a változások menedzselésének technikáját. Ezek vidékfejlesztési tényezôk, amelyeknek az értékvédelmet is szolgálnia kell, és az értékvédelmet magunknak csináljuk. Iván Zoltán, Borsod-Abaúj-Zemplén megye fôépítésze a különbözô rendelkezések és szabályozások megyei vonatkozásaival foglalkozott. A jelenlegi megye négy különbözô megye hagyományát ötvözte. A megyében védett 700 épületen kívül 50 helyi védelem alatt álló létesítményt tartanak nyilván. Köztudott, hogy elkészült a megye településenként összeállított megyei arculattanulmánya, amit Istvánfi Gyula készített. A hazánkban nyilvántartott 17 várból 4 ebben a megyében található. Ezek az országos várprogramba is bekerültek. A bükkaljai, a gömörszôllôsi, a zempléni terv és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei környezetvédelmi program megannyi lépést jelentett ebben a témában. Dr. Máté Zsolt Tokaj-Hegyalja a világörökségi lista várományosa címmel tartotta meg elôadását, melynek szövege a Falu Város Régió 2001/1. számában olvasható.. FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/3 Laposa József a szôlôhegyi présházak tájalkotó és sajátos szerepét méltatta. 25 éve foglalkozik ezekkel az építményekkel. A présházak közül egyesek a keltákkal is kapcsolatba hozhatók. A csopaki római pince, a kabar pincék, a Mátra-Bükk vidék pincerezervátumai sajátos értékeket rejtenek. A pincék 80%-a hegyi és 20%-a síkvidéki településen található. Ezek a létesítmények szervesen kapcsolódnak a családi gazdaságokhoz. Egy család eltartásához 50 ha nagyságú terület szükséges. Ezeken már másfajta gazdálkodást folytatnak. Csak a kistermelés életben tartása és a borbarát szemlélet révén érhetô el eredmény. Ehhez azonban az adózás és jövedelemelvonás módszerein is változtatni kellene. Az elôadó a nyugat-magyarországi (Burgenland), Etyek, Hajós, Nemesnádudvar, Szépasszonyvölgy-Eger, Farkasmály-Gyöngyös, Bogács, Tolcsva és más példák alapján hívta fel a különleges értékekre a figyelmet. Ónodi Gábor a tanyás települések sajátosságaival és azok zónáinak bemutatásával járult hozzá a tudományos ülés munkájához. A nemzeti agrárkörnyezeti program behatóan foglalkozik a be nem épített táj problémáival. Jelenleg tízszer annyi tanya van, mint amit a hozzátartozó terület képes valóban eltartani. Szükséges a több lábon állás gyakorlatának kiterjesztése. A kismajsai, jászszentlászlói tanyák bemutatásával érzékeltette az újraélesztés lehetôségeit. Örvendetes, hogy évente sor kerül ilyen jellegû konferenciákra. A továbbfejlesztés érdekében azonban megfontolandó, hogy lehet-e, kell-e a szakmai ismertetéseken, elôadásokon túlmenôen olyan párbeszédet kialakítani, amely az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát még inkább biztosítja, elmélyíti. A kötetlen véleménynyilvánítás és véleménycsere feltételeinek megteremtésével, a figyelemfelhívásokkal eredményesebbé tehetôk a konferenciák. Még csak idô sem volt emlékeztetni arra, hogy az edelényi kastély, az ónodi vár, Regéc vára, Szendrô és Putnok, a népi építészeti emlékek a Bodrogközben, az egykori Gömörben, a Bükkalján, a mezôkövesdi Hadas településrészek milyen gondokkal és nehézségekkel küzdenek. Rendkívül sok a tennivaló mind a történelmi táj, mind a mûemlékvédelem és a komplex kezelés területén. Az információs szint növelése, a pályázati lehetôségek, módszerek és a kapcsolattartás további erôfeszítést igényel, mert tetemesek a természetes avulás és a helyenként fellelhetô rongálások okozta tennivalók. 17

16 DARABOS FERENC idegenforgalmi referens, Gyôr Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatala A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ IDEGENFORGALMI JELENTÔSÉGE ÉS A GYÓGYTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETÔSÉGEI A nyugat- dunántúli régió idegenforgalmi adottságait vizsgálva megállapítható, hogy a közlekedésföldrajzi helyzetbôl származó elôny önmagában nem elegendô a turisták régióba csábításához. A régió adottságainak, idegenforgalmi jelentôségének bemutatására az egyes gyógy-idegenforgalmi centrumok összehasonlító elemzése, Gyôr hasonló adottságaival történô összevetése nyújt jó lehetôséget. Tanulmányomban a szolgáltatásfejlesztéssel összefüggô kitörési pontnak tekintem a komplex gyógyturisztikai kínálat regionális kialakítását. A nyugat-dunántúli régió turisztikai, idegenforgalmi adottságai A Gyôr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék által tagolt NUTS II. szintnek megfelelô területfejlesztési, tervezési és statisztikai régió területe négyzetkilométer, népessége fô, népsûrûsége 87 fô/km 2. Az idegenforgalmi régió a fentinél valamivel kisebb területre koncentrálódik, mivel középsô, tó menti települései a balatoni régió részét képezik. Különös figyelmet kell fordítani ezért a régiók közötti együttmûködésre és az érintett kistérségek területfejlesztési programjainak összehangolására. A KSH adatai szerint a térség az országban lévô határállomások személyforgalmának mintegy felét bonyolítja ben 52 millió személy utazott át ezeken a határállomásokon, ezen belül 19 millió fô volt a Magyarországra érkezô külföldiek száma. Ebbôl levonható az a következtetés, hogy a régió földrajzi elhelyezkedése kedvezô, az egyes települések közel fekszenek a nyugati piacokhoz. Sajnálatos módon azonban a fenti adottság a turisták relatív alacsony költésével párosul, ami pl. a gyógyászati szolgáltatást igénybe vevô vendégek esetében Ft/nap fogyasztás jellegû kiadást jelent. A kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján kimutatható, hogy a régiók között 1999-ben a második helyen áll a vendégéjszakák számát illetôen ( vendégéjszaka), a vendégszám nagyságrendjéhez hasonlóan ( vendég). Mindkét kategóriában a Budapest, Közép-Duna-vidék áll az elsô helyen ( vendégéjszakával, vendéggel). A gyógyszállók férôhelyszáma, vendégéjszakáinak száma 18 országos szinten élenjáró (2082 férôhely és vendégéjszaka; Budapest Közép-Duna-vidék : 1768 férôhely, vendégéjszaka). A régióban ezt a típusú szálláshelyet kimondottan turisták veszik igénybe. Az átlagos tartózkodási idô 3,6 éjszaka, ami az országos átlagnál 0,5 éjszakával több. A régiók közül Budapest, Balaton és a hasonló adottságokkal rendelkezô Észak-Magyarország tekinthetôk a legfôbb vetélytársnak. A legjelentôsebb versenyelônyt a gyógyvizek és a változatos természeti értékek jelentik. A térség az Európai Unió jelenlegi keleti határvonalán érintkezik Burgenlanddal, Ausztria e dinamikusan fejlôdô tartományával közös eurorégiót (West/Nyugat-Pannónia) is alkot. Itt található az ország nyugati kapuja, valamint a Bécs Pozsony Gyôr hármas határ menti potenciális városrégió. Ez utóbbi egyúttal Kelet-Közép-Európa elsô számú tôkebefektetési központjának is tekinthetô. A szolgáltatások fejlesztése és az innováció szempontjából sem mellékes a kedvezô vállalkozói környezet feltételeinek jelenléte a területen. A régióval határos országok (Szlovákia, Szlovénia, Horvátország) Magyarországhoz hasonlóan, egyelôre csak várományosai az uniós tagságnak. A határ menti települések között tradicionális nemzetiségi, kulturális, sport-, turisztikai és mûszaki infrastrukturális kapcsolatok mûködnek. Elérkezett az ideje a kooperációk felújításának, tartalmi feltöltésének és élôvé, a protokolláris szinten túlmutatóvá fejlesztésének. Turisztikai szempontból az ország jelentôs települései helyezkednek el a nyugat-dunántúli régióban. A régió versenyképes vonzótényezôkkel rendelkezik a kultúra, az építészet, a természeti adottságok és a programok terén. A régió marketingstratégiájában foglaltak szerint, a térség idegenforgalmára jellemzô hogy itt található az ország összes kereskedelmi szálláshelyének 15%-a, és a vendégforgalomból is hasonlóan részesedik. A külföldiek aránya a vendégforgalomból 47%, ôk elsôsorban a termál- és gyógyvizek fürdôhelyeit látogatják. A közvetlen Balaton melletti településeken, a háttértelepüléseken, a sopron kôszeghegyaljai üdülôkörzetben, valamint a szigetközi üdülôkörzetben található a régió szállásférôhelyeinek háromnegyede, s ennél nagyobb arányban ide összpontosul a régió összes vendégforgalma is. Ez utóbbi Gyôr szempontjából meghatározó jelentôségû. A térséget felkeresô külföldi vendégek 89%-a szállt meg ezekben az üdülôkörzetekben, s a külföldiek által el- 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

17 töltött vendégéjszakák 93%-a realizálódott itt. A természeti környezet a világon egyedülálló, fürdôzésre egész évben alkalmas meleg vizû tavat (Hévízi-tó) kínál a látogatóknak. A Kis- Balaton, a Fertô tó, a Fertô-Hanság Nemzeti Park, a Szigetköz, az Ôrség, a Hetés és a Göcsej szintén jelentôs vonzerôvel bírnak. Itt meg kell azonban jegyezni, hogy a meghatározó vonzástényezôvel bíró Hévíz, illetve Zalakaros csak tervezési, statisztikai értelemben tartozik a fenti régióhoz. Tekintettel arra, hogy a két település idegenforgalmi vonzerejét, a vendégkört a Balaton közelsége jelentôsen meghatározza, funkcionálisan azok inkább a Balatoni üdülôkörzethez tartoznak. Ez a települések szempontjából hátránnyal is jár, mivel a szakmai vélemények szerint az idegenforgalmi adóbevételekbôl így kevesebbet kapnak vissza saját fejlesztéseikre. A fentiek alapján tanulmányomban a régió elemzése során a Balaton vonzáskörzetéhez tartozó települések turizmusát nem elemzem, hiszen azok Gyôr idegenforgalmát csak közvetve befolyásolják. A gyógy-idegenforgalmi központok összehasonlító elemzése FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/3 A konkurenciaelemzés vendégforgalmi adatai a gyógyfürdôk mint kimagasló térségi vonzerôk jelentôségére utalnak. Célszerû ezért hangsúlyt fektetni a fenti centrumok részletesebb, speciális összehasonlító elemzésére. A nyugat-dunántúli régió termálvízkincsének komplex hasznosítási programja alapján a régió termál- és gyógyfürdôi jelenleg méretük, tradícióik, kínálatuk folytán három csoportba sorolhatók. Az elsô csoportba a nagyrégiós, nemzetközi vonzerôvel rendelkezô fürdôk (pl. Bük), a második csoportba a hazai középmezônyhöz tartozó termálközpontok (Sárvár, Mosonmagyaróvár, Gyôr, Balf), a harmadik csoportba pedig a helyi igényeket kielégítô települések sorolhatók (Csorna, Szombathely, Kapuvár, Mesteri, Hegykô, Borgáta, Kehidakustány, Lipót, Petôháza). További fejlesztések indultak meg Zalaegerszegen, Szentgotthárdon és Celldömölkön. A következôkben a régió alapvetô fürdôtípusait hasonlítom össze (1.sz. táblázat). Bük kereskedelmi szálláshelyein a vendégéjszakák száma 1999-ben fô volt, ennél magasabb adatokat csak a statisztikai értelemben a régióhoz tartozó Hévízen mutattak ki ( fô). A jól bejáratott fürdôkomplexum Bajorországból, Szászországból, Baden Würtenbergbôl, Észak-Rajna-Vesztfáliából, Burgenlandból, Stájerországból, Alsó-Ausztriából és Bécsbôl várja vendégeit. A turisták 50%-a év közötti, 20%-a év közötti, 15%-a pedig év közötti. Az ágyigény-számítási képlet alapján a férôhely-ellátottság 80%-os kihasználtság mellett egyelôre megfelelô (1216 fô szálloda, 2150 fô egyéb szálláshely). A fürdôvel rendelkezô települések rangsorában a kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma alapján Mosonmagyaróvár a 4. helyen áll. A település nyugati, határ menti fekvése miatt azonban erôs a tranzitforgalom, így az átlagos tartózkodási idô elmarad az országos átlagtól. A fenti adatok szerint a fejlesztés elsô üteme egyelôre csak a napi bevásárlással egybekötött üdülôforgalmat élesztette fel. További komplex fejlesztésre van tehát szükség, melyre igény is mutatkozik új gyógymedencék építése, szauna, élményfürdô, aquapark kialakítása formájában. (Hasonló fejlesztések Bükön már megvalósultak.) Tanulságos továbbá, hogy a komplex szolgáltatások, valamint megfelelô színvonalon mûködô, bejáratott gyógyszálló hiánya miatt egyelôre a nem adóköteles, illetve egy-egy napos tartózkodást feltételezô fogászati turizmus dominál. A fôbb küldô országok: Németország keleti tartományai, Burgenland és Csallóköz. A vendégek 70%-a külföldi, 30%-a belföldrôl érkezik. A külföldiek 70%-a osztrák, 10%-a német, 10-10%-a szlovák, illetve cseh állampolgár. Sárvár alacsony vendégszáma ellenére (a kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma 50%-a Mosonmagyaróvárénak) kiugró vendégéjszaka-számmal rendelkezik (37%-kal magasabb érték a mosonmagyaróvárinál). Az átlagos tartózkodási idô több, mint háromszoros eltérést mutat szintén Sárvár javára (5,3 nap). A külföldiek a vendégéjszakákból 84,2%-kal részesednek, a vendégek 60%-a külföldi, közülük 35% Ausztriából (Burgenland), 60% Németországból (Bajorország), 5% egyéb országokból érkezett. Az idegenforgalmi adóbevétel 1999-ben 72, 8 millió Ft volt, ez az érték Mosonmagyaróváron csak 43 millió Ft. A szálláshely-kapacitás mindössze 649 fô, ebbôl 375 fô elhelyezésére alkalmas a helyi gyógyszálló (Mosonmagyóvár szálláskapacitása: 778 fô). A fenti adatokból leolvasható, hogy megfelelô szolgáltatásokkal viszonylag alacsony kapacitás mellett is magas adóbevétel realizálható. A fürdôk rangsorában középvárosi adottságai miatt Gyôr rendelkezik a legnagyobb vendégforgalommal ( fô). A kiugróan magas adat azonban minimális tartózkodási idôvel párosul (2,5 nap), ami a kiépítetlen szolgáltatásokon túlmenôen más tényezôkre is utal. A hiányosságokat feltétlenül pótolni kell, hiszen az alapadottságok kedvezôek. A fürdôvendégek csupán 5%-a külföldi, közülük 34% osztrák, 25% svájci, 21% szlovák, 15% német. Összegzés a gyôri gyógyfürdôfejlesztés lehetôségei Mosonmagyaróvárhoz viszonyítva hátrányt jelent, hogy Gyôrben valamivel szûkebb keresztmetszetû a gyógyászati hasznosíthatóság, és a fürdôfejlesztés elsô szakasza leghamarabb 2001-tôl indulhat meg. A gyógyfürdô megépítését követôen várható kereslet az ágyigény-számítási képlet alkalmazásával prognosztizálható. 19

18 1. sz. táblázat. A nyugat-dunántúli régió jelentõsebb gyógyfürdõi Terület, vízfelület Vendégek és a Átlagos A fürdõ Gyógyászati javallatok vendégéjszakák tartózkodási befogadószáma a idõ képessége, kereskedelmi szálláshelyeken a fürdõ éves látogatószáma Bük 13 ha fõ 5,4 nap 4050 fõ Mozgásszervi, nõgyógyászati, 5600 m fõ anyagcsere-zavarok kezelésére, utókezelésre javasolt Sárvár 12 ha fõ 5,3 nap 850 fõ Mozgásszervi, nõgyógyászati, 1146 m fõ légúti panaszok kezelésére javasolt Mosonmagyaróvár 2490 m fõ 1,6 nap 1565 fõ Mozgásszervi, nõgyógyászati, fõ anyagcserezavarok kezelésére, utókezelésre, fogászati kezelésekre, légúti rendellenességek kezelésre javasolt Gyõr 3445 m fõ 2,5 nap 1954 fõ Mozgásszervi, nõgyógyászati, fõ légúti panaszok kezelésére javasolt Forrás: A nyugat-dunántúli régió termálvízkincsének komplex hasznosítási programja, Horwath Consulting Ágyigény-számítási képlet: vendégforgalom x átlagos tartózkodási idô vendégéjszaka / év x telítettség %-a x 2,5 365 X 50 % = 555 ágy = ágyszám Mérsékelten induló vendégforgalom, illetve 2,5 napos átlagos tartózkodási idô mellett a szolgáltatások igénybevételét és az idegenforgalmi adóbevételek emelkedését prognosztizálva 555 ágyas szabad panziókapacitásra van szükség. Gyôrben a kereskedelmi szálláshelyek szobakihasználtsága 1999-ben 49,2%-ra tehetô, ennek megfelelôen a jelenlegi kapacitás (3761 férôhely) kielégítônek mondható. Figyelembe kell venni azonban, hogy az idegenforgalmi idény kezdetével a jövôben egy - egy nagyszabású rendezvény során a fenti kapacitás a gyógyfürdô forgalmával kiegészülve szûkössé válhat. A fentiek alapján, illetve az átlagos tartózkodási idô és ezzel az idegenforgalmi adóbevételek növelése érdekében célszerû a minôségi szálláshelykínálatot fokozatosan tovább bôvíteni. A jövôbeli ágyigényt az alábbi képlet szerint lehet kalkulálni.: X X 80 % = 1027 ágy A büki szállodának megfelelô vendégforgalom, tartózkodási idô és 80%-os kihasználtság mellett további 1027 ágyas új szálloda-, illetve panziókapacitásra lenne szükség. A fejlesztés mintegy 200 millió Ft/év adóbevételt jelentene az önkormányzat részére. A kapacitásfejlesztést azonban elsô lépésként fokozatos szolgáltatásfejlesztéssel és egyedi kínálat kialakításával kell megalapozni. 20 Irodalomjegyzék Cziglényi L.(1981.): Gyôr. Panoráma: Magyar városok sorozata 231p. Darabos F.(1996.): Az M1-es autópálya Gyôr-Moson-Sopron megyei szakaszának forgalmi értékelése, infrastruktúrája, hatásai. Data Geographica, pp. Darabos F.(1997.): Adottságok, fejlesztési irányok Gyôr és vonzáskörzete turizmusában PhD. kötet Pécs Darabos F.:(2001.): A turizmus alakulása Gyôrben. Magyar Közigazgatás, 2001.LI/2. Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Budapest, pp. Enyedi György (1996.): Regionális folyamatok Magyarországon. Ember település régió. Budapest, 138 p. Hamman P.(1995.): Kommunales und regionales Marketing in: Tietz B. Köhler R. Zentes J. Handewörterbuch des Marketing. 120 p. Horvath Szemrédi (2000) A nyugat-dunántúli régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja. 180 p. Horvath Szemrédi (2000) A nyugat-dunántúli régió termálvízkincsének komplex hasznosítási programja. 200 p. Horváth Gy.(1998.): Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó. Budapest Pécs 501 p. Jáki K. (1983.): Gyôr idegenforgalma Gyôri tanulmányok / 5. p Kóródi J. (1966.): Az idegenforgalom mint gazdaságföldrajzi jelenség. O.I.H. III. Budapest. p MTA RKK NYUTI (2000) A nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja. Gyôr, 119 p. Rechnitzer J. (1998.): Területi stratégiák. Dialóg-Campus, Budapest Pécs 338 p. Szörényiné Kukorelli I. ( 1994.) Gyôr-Moson-Sopron megye térszerkezeti sajátosságai és az idegenforgalom adottságai. Kézirat. MTA RKK ÉDO, Gyôr Unk Jánosné (1998.): Magyarország nyugati határ menti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója. Budapest. p /3 FALU VÁROS RÉGIÓ

19 DÉKÁNY TIBOR osztályvezetô, VÁTI Kht. A SIKER TITKA (MUT konferencia Pécs, 2001.) A VÁROS Egy megyeszékhely egyedülálló történeti múlttal, építészeti, kulturális és történelmi emlékekkel. Az ország egyik legszebb városa. Egy város, amely ugyanúgy szenved a félévszázadnyi szocialista múlt összeroskadó terheitôl, mint a legtöbb településünk. Valamikor az uránbányában óriási fizetésekrôl szólt a fáma, özönlött ide a képzetlen munkaerô. A lakosság száma felduzzadt, ma mintegy 180 ezren élnek a baranyai központban. Hogy ebbôl mennyi a minden szakképzettség nélküli bevándorló, már nehéz volna megmondani, az viszont ismert, hogy 70 ezren laknak azon a kertvárosi panellakótelepen, melyet elsôsorban a Dorogról ide átirányított bányászoknak és azok családjainak építettek a hetvenes években. Az uránbányát azóta berobbantották, a családok elszegényednek, a panellakások lerobbannak, így aztán mára se gyökerük, se munkájuk. Az uránbánya tárgyi emlékei azért megmaradtak. Földön ott van a kôvágószôlôsi meddôhányó, vízben a pellérdi vízbázis fölé telepített ülepítô medence, levegôben mindezek kisugárzása. A meddôhányó rekultivációja beindult, a Pécsi Ipari Parkba lassan élet költözik. Próbálkozások, remények, apróbb csalódások. A Nokia beindult, aztán odébb állt, az elsôsorban horvátországi turisták kiszolgálására megépített FEMA bevásárlóközpont virágzott, majd a bevásárlóturizmus visszaesett, az épületben sorra zártak be az üzletek, mára üresen áll. Az elsô becsôdölt hazai bevásárlóközpont? A kibontakozás nehéz, küzdelmes lesz, siker csak távlatban remélhetô mint szinte bárhol az országban. Pécsett került megrendezésre A siker titka szemelvények az elmúlt évek hazai projektjeibôl címen a nyolcadik Országos Urbanisztikai Konferencia április én. Az elsô nap plenáris ülésén dr. Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tartott nyitó elôadást. Ebben többek között arról beszélt, hogy míg korábban a területfejlesztések záloga az infrastruktúra-fejlesztés volt, addig a jövôben egyre inkább az innovatív, értelmiségi-munkás közösségek által mûködtetett vállalkozások hálózatát fogják az (elsôsorban külföldi) beruházók keresni, elônyben részesíteni, az ilyen térségek lesznek alkalmasak ugrásszerû fejlôdésre, gyors kiemelkedésre. Dr. Garamhegyi Ábel, aki településmarketinget oktat a Szegedi Egyetemen, imponáló felkészültséggel és kiváló elôadói talentummal exponálta Siker és/vagy a siker látszata címû témáját. A siker valójában attól függ hangsúlyozta, hogy mekkora a különbség a várt siker, és a szubjektíven érzékelt eredmény között. Fontos a látszat. Amely város vagy térség sikeresnek látszik, az vonzza a sikerorientált beruházásokat, és így általában a látszatsikerbôl is valódi siker születhet. Budaörs polgármestere, Wittinghoff Tamás A siker kulcsa a városfejlesztésben címen számolt be az agglomerációs település sikertörténetérôl. Hat zöldmezôs bevásárlóközpont épült azon a mintegy 20 hektáros területen, amely a város és az M1- es M7-es autópályák bevezetô szakasza közé esik és korábban mocsaras rét volt. A KONFERENCIA FALU VÁROS RÉGIÓ 2001/3 Manninger Jenô politikai államtitkár (KVM) elsôsorban az infrastrukturális fejlesztések húzóerejét ecsetelte. Az autópálya-építés végeredményben látszatfejlesztése az érintett kistérségeknek, ami azonban motorszerûen indukálja a társfejlesztéseket, és így egy valós fejlôdés lesz a végeredmény. 21

20 A plenáris ülést vita követte, majd a szekcióülések vették át a fôszerepet. A különféle szekciók között ingázva, egyértelmûen az elsô szekcióülés emelkedett ki az átlagból. Az önkormányzati megvalósítás lehetôségei az EU rendszerében tematikában dr. Lukovich Tamás vezette a foglalkozást. Bár ez a szekció kapta a legkisebb termet, illetve pontosabban szobácskát, borsódzott az ember bôre a moderátor vitaindító beszámolóját hallva, hiszen érezhetô volt, hogy ma ezek a gondolatok a legfontosabbak nemcsak az urbanisztikai társaság tagjai, hanem az egész ország számára is, és hogy az országos médiának is ezekre a kérdésekre kellene összpontosítania a jelentéktelen, kisstílû fülemüle-ügyek helyett. Néhány kiragadott gondolat az elhangzottak közül. Magyarországon a közszolgálatot a kommunikáció és az együttmûködés hiánya jellemzi. Hiányzik ugyanakkor az önkormányzatok összefogása regionális szinten is. Ha a kormány nem tudja a területfejlesztést régiószintre decentralizálni, akkor nem lesz semmi az uniós támogatásokból, pedig rendkívül nagy összegekrôl van szó, 500 milliárd Ft támogatásra számíthatunk évente. A tervezésben paradigmaváltásra van szükség, vége a jövôképtervezésnek, a vágyálmok papírra vetésének, konkrét támogatási összegek elosztását kell tervezni és ezekhez biztosítani a saját hozzájárulást is. A felkészülésünk lemaradásban van, pénzügyi tervekkel is megalapozott projektekre van szükség, mégpedig 6 évre elôre. Ez felveti az igényét a kormányzatok közötti együttmûködésnek is. Vagyis lehetnek olyan fontos, az egész ország alapvetô szempontjait érintô kérdések, melyekben meg kéne tanulni felülemelkedni a pártszemléleten, és közös stratégiát kialakítani. Ezek legfontosabbja pedig természetesen az EU-csatlakozás. Ahogy beszélünk CBC (Cross Border Cooperation-rôl, vagyis határokon átnyúló) együttmûködésrôl, úgy meg kellene valósítanunk egy CGC (Cross Governments Cooperation-t), tehát kormányokon, kormányzati ciklusokon átnyúló együttmûködést és közös tervezést. Mindennek a 1260/99-es EU-rendelet a törvényi alapja, ami számos szakmai kérdést is felvet. Így két év múlva mindezekkel a feladatokkal kapcsolatban krónikus szakemberhiány lesz, de olyan új feladatokra is kellenek majd szakemberek, mint a projektkiválasztás, a projektmenedzselés. Ideje lenne lassan azt is észrevenni, hogy a vidékfejlesztés nem a mezôgazdaságról szól. Szellemi infrastruktúra-fejlesztésre lesz szükség és nem a korábban megszokott kínálatorientált, hanem keresletvezérelt projektekre. 22 A 2. szekció (moderátor: Keresztes Sándor) A közhatalmi tervezés és a magánfejlesztôk címen tartotta értekezését, és a partneri viszonyt emelte ki az önkormányzat és az ingatlanfejlesztôk közötti kapcsolat legfontosabb elemeként. A 3. szekció (moderátor Zábránszkyné Papp Klára) Együttmûködés a közhatalmi szintek között: állam, régió, település címen tanácskozott. A technikai berendezések meghibásodása rontott a vitaindító elôadások sikerén. Epigrammaszerûen úgy foglalták össze a sikerrel kapcsolatos megállapításaikat, hogy a harmonikus, kiegyensúlyozott fejlôdés és a mosoly, nem pedig az anyagi haszon a legfontosabb fokmérô a települések életében. A délutáni szekcióüléseket városnézés követte, melynek során felejthetetlen sétát tehettünk a pécsi dómban és környékén, az ország legszebb terén. Láthattuk a dómot, a megnyitás elôtt álló Dómmúzeumot, valamint a világörökségbe felvett ókeresztény sírkápolnákat. Dr. Bachmann Zoltán ismertetését a lenyûgözô szakmai tudás, a város szeretete és a kiváló, de mégis szerény, személyes hangvételû elôadói stílus jellemezte. Az esti bankett a Baranya Megyei Közgyûlés dísztermében került megrendezésre, ahol sor került a Hild-díjak átadására is. Idén elsô ízben adtak ki posztumusz életmûdíjat is, amit Kiss István kapott, aki úgy látszik rövid életet élt 91 évesen hunyt el ahhoz, hogy még életében kapja meg ezt az elismerést. További díjakat kapott még a pécsi településtervezô, Csaba Gyula, továbbá Ágostházy László, aki elsôsorban a mûemlékvédelem területén alkotott kimagaslót és Kemény Bertalan, a falugondnoki rendszer szervezô apostola. A konferencia második napja szekcióülésekkel folytatódott. A 4. szekció (moderátor: Ongjerth Richárd) Tervezés és közlekedés címen ült össze. Az utóbbi évek legfontosabb sikereit a budapesti 56-os villamos felújításában, a parkolási rendszer újrafogalmazásában mélygarázsok kialakításában, valamint az önkormányzati mûszaki-információs szolgáltatások kifejlesztésében jelölte meg. Ajánlásai: a közlekedési problémák rendszerelvû megoldása, a kis léptékû fejlesztési elemek fontossága, a továbbfejleszthetô megoldások pártfogolása. Az 5. szekcióban (Tervezés és kereskedelem, moderátor: dr. Tompai Géza) a vitaindító elôadók minden jelzés nélküli, illetlen távolmaradása ellenére érdekes beszélgetés alakult ki, elsôsorban a bevásárlóközpontokkal, illetve a hagyományos belvárosi kereskedelmi övezetek megôrzésének fontosságával kapcsolatban. A 6. szekció emelkedett még ki érdekességével a már említett 1. szekció témáját követôen leginkább. Spontán vagy szervezett a településmagok megújulása volt a tematikája (moderátor: dr. Tóth Zoltán). Vitaindító elôadásában Gauder Péter a közterek prioritását hangsúlyozta: A települések lelke, legfontosabb pontja a fôtér. Amennyiben nincs márpedig általában nincs megfelelô anyagi forrás az egész település rehabilitációjára, akkor akupunktúrás kezelést kell alkalmazni a legérzékenyebb pontok orvoslásával, vagyis a fôteret kell rendbe hozni. Egy jó hangulatú, szép fôtér azután szétsugározza energiáit a település egészére is. Örülök annak, hogy viták is voltak összegezte zárószavában a MUT elnöke, Aczél Gábor hiszen viták nélkül unalmas minden konferencia, és ez valóban így van. A viták hozzák felszínre a lappangó és néha igen súlyos ellentéteket, nézetkülönbségeket, szakmai alul-, vagy félreinformáltságokat, 2001/3 FALU VÁROS RÉGIÓ

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek 2740 Abony, Kossuth tér 4. 8400 Ajka, Szabadság tér 14. 2170 Aszód, Kossuth Lajos u. 15. 6500 Baja, Csermák Mihály tér 4. 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 34-36. 8230 Balatonfüred, Jókai M. út 17. 4060

Részletesebben

Megyei és körzeti földhivatalok

Megyei és körzeti földhivatalok Megyei és körzeti földhivatalok Bács-Kiskun Megyei Bácsalmási Körzeti Bajai Körzeti Kalocsai Körzeti Kecskeméti Körzeti Kiskőrösi Körzeti Kiskunfélegyházi Körzeti Kiskunhalasi Körzeti Kunszentmiklósi Körzeti

Részletesebben

KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY R ö v i d í t v e : K o r s z e r ű T e c h n i k a A l a p í t v á n y ( K T A ) A MEOSZ akadálymentesítési, közlekedési és technikai

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása Pedagógiai szakszolgálatok támogatása A 15/2007. (III. 14.) OKM rendelet 2.. alapján a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá a nevelési tanácsadást ellátó intézmények

Részletesebben

Megye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N

Megye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N Fejér 2457 Adony 6.sz. főút 47.130488 18.865122 Igen Veszprém 8400 Ajka Fõ út 47.112216 17.555332 Igen Pest 2170 Aszód Pesti út 3. 47.649330 19.470080 Igen Bács-Kiskun 6430 Bácsalmás Backnang u. 7. 46.124010

Részletesebben

Kezdő időpont 10:00 10:00 13:00. Dr. Veress E. u. 6. Szivárvány Gyermekház. 48-as tér 1. Közösségek Háza. Szabadság u. 4-6. Mohácsi ÖK Irodaháza

Kezdő időpont 10:00 10:00 13:00. Dr. Veress E. u. 6. Szivárvány Gyermekház. 48-as tér 1. Közösségek Háza. Szabadság u. 4-6. Mohácsi ÖK Irodaháza 2005.10.03 2005.10.05 2005.10.10 2005.10.14 Pályaorientációs és Nyílt 2005.10.17 2005.10.19 Napok Képzési, 2005.09.27 szolgáltatás és állásbörze melyik úton? 2005.10.14 2005.10.15 Komló 13:00 Pécs Pécs

Részletesebben

Területi Szervezet. Illetékességi területe:

Területi Szervezet. Illetékességi területe: 1.számú melléklet Neve: Területi szervezetek Illetékességi területe: Fogorvosok e Budapesti Magyarország Budapest Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Csongrád Megyei

Részletesebben

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám 81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes

Részletesebben

AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL

AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkelyének

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézmény neve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 13 Pest

Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 13 Pest Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 3 Pest 1870 Budapest 13 Pest 1870 Budapest 8 Pest 1871 Budapest 19 Pest 1871 Budapest 21 Pest 1871 Budapest 11 Pest 1871 Budapest 22 Pest

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barta Györgyi Ipari műemlékek megőrzése és hasznosítása nemzetközi konferencia 2006. szeptember 29 30. Mi a barnaövezet? 1980-as években az USA-ban.

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári i pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Címe: 7626 Pécs, Egyetem utca 2. csabai i Gyulai Mezőkovácsházai

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. áprilisi ülésére Tárgy:

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézmény neve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről

az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről BESZÁMOLÓ az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről Budapest, 20 ll. február Összefoglaló a humánerőforrás-monitoringrendszer

Részletesebben

Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. közgyûlési hirdetménye

Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. közgyûlési hirdetménye Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. közgyûlési hirdetménye Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) Igazgatósága értesíti a tisztelt Részvényeseket,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KH BANK fióklista Megye Település Kerület Cím Telefon Fax Nyitvatartás sablon

KH BANK fióklista Megye Település Kerület Cím Telefon Fax Nyitvatartás sablon Bács-Kiskun Bácsalmás Szt. János u. 11. (06 79) 520 190 (06 79) 520 191 sztenderd Bács-Kiskun Baja Szentháromság tér 8-10. (06 79) 523 360 (06 79) 523 089 sztenderd Bács-Kiskun Jánoshalma Rákóczi út 10.

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézményneve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

238-9/Gyf/2005 KEF-3034-4/2014 I/56 Békési Gyógyászati Központ és KEF-27812-3/2014 Békés

238-9/Gyf/2005 KEF-3034-4/2014 I/56 Békési Gyógyászati Központ és KEF-27812-3/2014 Békés gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Városi Kórház- Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ 365-5/Gyf/2007

Részletesebben

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu Honlap: www.mklu.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ: Dr. Polt Péter T:

Részletesebben

Sodexho Pass utalványokat értékesítı posták (A * jelölt postákon KULTÚRA utalvány is vásárolható)

Sodexho Pass utalványokat értékesítı posták (A * jelölt postákon KULTÚRA utalvány is vásárolható) Bács-Kiskun megye 6501 Baja Oroszlán utca 5. Baja 1 posta Bács-Kiskun megye 6503 Baja Dózsa György utca 161. Baja 3 tanposta Bács-Kiskun megye 6301 Kalocsa Szent István utca 44 Kalocsa posta Bács-Kiskun

Részletesebben

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április SORSOLÁS Budapest, 2016. március 09. (szerda), 11:00 óra A csoport A csoport A/1 Szekszárd, Garay A/1 Orosháza, Táncsics A/2 Baja, Szent László A/2 Gyula, Erkel A/3 Pannonhalma, Bencés A/3 Ajka, Bródy

Részletesebben

Munkalap1 A MINDIG TV ÉS MINDIG TV EXTRA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI SZOLGÁLTATÁSOK VÉTELI LEHETŐSÉGEI MINDIG TV INGYENES KÖZSZOLGÁLATI CSATORNÁK

Munkalap1 A MINDIG TV ÉS MINDIG TV EXTRA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI SZOLGÁLTATÁSOK VÉTELI LEHETŐSÉGEI MINDIG TV INGYENES KÖZSZOLGÁLATI CSATORNÁK A MINDIG TV ÉS MINDIG TV EXTRA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI SZOLGÁLTATÁSOK VÉTELI LEHETŐSÉGEI Nagy- és közepes teljesítményű adók (31 telephely) Megye "A" MULTIPLEX "B" MULTIPLEX "C" MULTIPLEX MINDIG TV INGYENES

Részletesebben

Váli utcai ügyfélszolgálati iroda Cím: 1117, Budapest Váli u. 5. fszt. (Allee Bevásárlóközpont északi oldalánál)

Váli utcai ügyfélszolgálati iroda Cím: 1117, Budapest Váli u. 5. fszt. (Allee Bevásárlóközpont északi oldalánál) Váli utcai ügyfélszolgálati iroda Cím: 1117, Budapest Váli u. 5. fszt. (Allee Bevásárlóközpont északi oldalánál) Nyitvatartás: H-Cs 8:00-18:00 P 8:00-17:00 Telefon: 1 466-4633 Fax: 1 385-3837 Vályog úti

Részletesebben

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Díjbeszedő Faktorház Zrt. Budapest A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos: 2011. augusztus 22. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. panaszkezelési szabályzata A Díjbeszedő Faktorház Zrt.

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS POLGÁRME5TERE Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:xiv228-3612007 Előadó: Kis Béla Mell.: Hiv. sz.: Postacím: 5601Pf 112. Telefon: (66) 523-802 Telefax: (66) 523-804 E-maii:

Részletesebben

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban M E S T E R D Á N I E L K U T A T Á S I I G A Z G A T Ó S Á G N E M Z E T I C S A L Á D - É S S Z O C I Á L P O L I T I K A I I N

Részletesebben

magyarországi gyógyfürdő megyénkénti nyilvántartása gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68

magyarországi gyógyfürdő megyénkénti nyilvántartása gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 gyógyfürdő Bács-Kiskun Kalocsa Kalocsa Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő 426-3/Gyf/2007 I/68 Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Városi Kórház- Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ 365-5/Gyf/2007

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

A Koncepció az országos könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat fejlesztése" című pályázat eredménye

A Koncepció az országos könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat fejlesztése című pályázat eredménye A Koncepció az országos könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat fejlesztése" című pályázat eredménye Intézménynév Város Megítélt összeg Ady Endre Általános Művelődési Központ

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

Pest megye. Név cím telefonszám Budapet

Pest megye. Név cím telefonszám Budapet Név cím telefonszám Budapet 1047 Budapest Váci u. 61-63. 1/272-1150 1103 Budapest Gyömrői u. 1-5. 1/357-6660 1083 Budapest Práter u. 44-48. 1/299-0377 1164 Budapest Vidám vásár u. 36. 1/402-3990 Fogarasi-Buda

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A MŰEMLÉKI ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK FELÚJÍTÁSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁRÓL Mosonmagyaróvár

Részletesebben

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: 1.1. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. bkmkik@mail.datanet.hu Tel.: 76/501-500 www.iparkamara.hu

Részletesebben

MFB Agrár Forgóeszköz Hitel értékesítésében résztvevő közvetítők listája

MFB Agrár Forgóeszköz Hitel értékesítésében résztvevő közvetítők listája MFB Agrár Forgóeszköz Hitel értékesítésében résztvevő közvetítők listája 1. Agria Bélapátfalva Takarékszövetkezet Cím: 3346 Bélapátfalva, Május 1 út 2/a. Tel.: 36/554-370 Fax: 36/554-371 E-mail: agriatksz@agriatksz.hu

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről

TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 193.. MELLÉKLET: 2 db. TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu Honlap: www.mklu.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ: Dr. Polt Péter T:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ:

Részletesebben

Pszichiátriai betegek közösségi ellátásának ELUTASÍTOTT pályázatai

Pszichiátriai betegek közösségi ellátásának ELUTASÍTOTT pályázatai megzése 1 SZOC BF 08 K 0005 Hahuszo Kht. HAHUSZO KHT Hajdúnánási Humán Otthon Közhasznú Társaság Hajdú Bihar 4080 Hajdúnánás Fürdő út 1. 2 SZOC BF 08 K 0009 3 SZOC BF 08 K 0020 4 SZOC BF 08 K 0034 Hajdúhadház

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

1) Bartók Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Városi

1) Bartók Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Városi 1) Bartók Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Városi Ács Sportcsarnok Zichy kastély 2941 Ács, Zichy park 1. Telefon szám 34/385-043; 20/329-69-93 Fax szám 34/385-042 E-mail: nemethgyula70@gmail.com Honlap:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ:

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00.

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. 72/512-461 Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt.2

Részletesebben

Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főgazgatóság által elismert GYÓGYVIZEK

Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főgazgatóság által elismert GYÓGYVIZEK "B"=ivási 1. Albertirsa Pest megye Airsa II. 72/GYF/1990 - K VII/109. 2. Alsópáhok Zala megye Mihály 106-9/GYF/2007 Mihály K VII/416 3. Andornaktálya Heves megye AT-10 224/GYF/1969-1 - K VII/33-1 4. Andornaktálya

Részletesebben

Országos Sportorvosi Hálózat

Országos Sportorvosi Hálózat Országos Sportorvosi Hálózat Bács-Kiskun megyei sportorvosi szakrendelések Megyei szakfőorvos: Dr. Szabó Veronika 6000 Piaristák tere 7. 76/485-185 Kecskemét 6001 Piaristák tere 7. 76/485-185 Bácsalmás

Részletesebben

A Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Diabetes Társaság Gyermekdiabetes Szekciójának Tudományos Ülése

A Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Diabetes Társaság Gyermekdiabetes Szekciójának Tudományos Ülése A Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Diabetes Társaság Gyermekdiabetes Szekciójának Tudományos Ülése SZÉKESFEHÉRVÁR 2005. Október 7-8. ELŐZETES PROGRAM JELENTKEZÉSI LAP ÉS ABSZTRAKT FORMA Gyermekdiabetes

Részletesebben

epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem

epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem Hazai patológia problémája Krónikus súlyos patológus hiány Megoldás központi patológus rezidens létszám fejlesztés (?) epatológia fejlesztés (akut kezelés) Előzmény

Részletesebben

Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége

Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége Ha valamely személy vagy csoport faji, nemzetiségi hovatartozása, bőrszíne, anyanyelve vagy társadalmi

Részletesebben

2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT NYILVÁNOS SORSOLÁS. Budapest, 2015. március 10.

2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT NYILVÁNOS SORSOLÁS. Budapest, 2015. március 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport és Szabadidő Egyesület 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS Budapest, 2015. március 10. 1 ORSZÁGOS DÖNTŐ SORSOLÁS Budapest, 2015. március 10. (kedd),

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Telefonszámok 2016.01.20. MENETRENDEK.HU 1

Telefonszámok 2016.01.20. MENETRENDEK.HU 1 Telefonszámok 2016.01.20. MENETRENDEK.HU 1 Abádszalók Jászkun Volán Zrt. autóbusz-állomás, Deák F. u. 20. (59) 355-780 Ajka Somló Volán Zrt. autóbusz-állomás (88) 312-222 információs szolgálat (88) 311-183

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály

Abony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/fax: (53) 360-049 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést véleményezte:

Részletesebben

Alapszabály módosítási javaslatok és magyarázatuk. MME Küldöttközgyűlés 2010. május 22.

Alapszabály módosítási javaslatok és magyarázatuk. MME Küldöttközgyűlés 2010. május 22. Alapszabály módosítási javaslatok és magyarázatuk MME Küldöttközgyűlés 2010. május 22. Eredeti Módosítási javaslat OK. 6.1. Az Egyesület működésének és Az Egyesület működésének és gazdálkodásának pontosítás

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT 2013-2023 Műemlékvédelmi stratégia Hargita megyében MŰEMLÉKI LISTA Jogi státus a piramis csúcsa - mégsem garantált a védelem Műemlék740(együttes)és

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

TERÜLETI KORMÁNYHIVATALOK FOGYASZTÓVÉDELMI SZERVEZETI EGYSÉGEINEK ELÉRHETŐSÉGEI

TERÜLETI KORMÁNYHIVATALOK FOGYASZTÓVÉDELMI SZERVEZETI EGYSÉGEINEK ELÉRHETŐSÉGEI TERÜLETI KORMÁNYHIVATALOK FOGYASZTÓVÉDELMI SZERVEZETI EGYSÉGEINEK ELÉRHETŐSÉGEI Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Osztályvezető: dr. Lakó Anita Cím: 6000 Kecskemét, Szent István krt. 19. (2015.08.05-től)

Részletesebben

OSAP 1626. IV. kötet. Kórházak és önálló járóbeteg-szakrendelõk adatai. Készítette: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

OSAP 1626. IV. kötet. Kórházak és önálló járóbeteg-szakrendelõk adatai. Készítette: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet OSAP 1626 Kórházak és önálló járóbeteg-szakrendelõk adatai IV. kötet Készítette: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2004 TARTALOM IV./1. A foglalkoztatottak átlaglétszáma és egy főre jutó havi jövedelme

Részletesebben

Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának kirendeltségei:

Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának kirendeltségei: Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának kirendeltségei: Budapest, III. Heltai Jenő tér 7. Budapest, XXI. Mansfeld Péter utca 1. Budapest, IX. Ráday utca 42-44. Dr. Nyitrai Károly egyéni

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

Műemléki Konferencia. Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com

Műemléki Konferencia. Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com v Műemléki Konferencia Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com Az IFK tagjainak beruházásai Összes megvalósított projekt területe: 2.800 ezer m2 Összes projekt beruházási

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Munkahelymegőrzéssel. Munkáltató nagysága (foglalkoztatottak száma szerint) érintett közigazgatási egység (megye)

Munkahelymegőrzéssel. Munkáltató nagysága (foglalkoztatottak száma szerint) érintett közigazgatási egység (megye) szerint) Arcadia-Reklám Kft. 1182 Budapest, Nemeske u. 5. Budapest 20 fő alatti 9 1 843 750 Autista Sérültekért Zalában Bata István 8900 Zalaegerszeg, Apáczai Csere János tér 5/a 6412 Balotaszállás, Ady

Részletesebben

VÍZILABDA ALBUM ÉS MATRICACSOMAGOK ÁRUSHELYEK LISTA POSTA POSTA _ Árus _ Címe Bács-Kiskun megye 6000 Kecskemét Dózsa György út 23.

VÍZILABDA ALBUM ÉS MATRICACSOMAGOK ÁRUSHELYEK LISTA POSTA POSTA _ Árus _ Címe Bács-Kiskun megye 6000 Kecskemét Dózsa György út 23. VÍZILABDA ALBUM ÉS MATRICACSOMAGOK ÁRUSHELYEK LISTA POSTA Megye POSTA _ Árus _ Címe Bács-Kiskun megye 6000 Kecskemét Dózsa György út 23. Bács-Kiskun megye 6000 Kecskemét Gázló utca 29/a Bács-Kiskun megye

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta

1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta 1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez Pályázati felhívás-minta P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S Kazincbarcika város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-600 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Szám: I/1-50/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. Készült a Képviselő-testület 2012. december 5-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész

POLGÁRMESTERE. Készült a Képviselő-testület 2012. december 5-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2012. december 5-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész Tárgy: Budapest, XVII. kerület, Bocskai u. - Baross

Részletesebben

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Debrecen, 2015. április 17-19. Nyilvános sorsolás Budapest, 2015. március 25.

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Debrecen, 2015. április 17-19. Nyilvános sorsolás Budapest, 2015. március 25. 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Nyilvános sorsolás 2015. március 25. 1 V-VI. KORCSOPORTOS ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS 2015. március 25. (szerda) 10.15 óra RÉSZTVEVŐK - LEÁNYOK Ssz.

Részletesebben

Hengermalom utca 19-21. (Tesco) 12 BUDAPEST. II. Rákóczi Ferenc út 154-170. (Csepel Pláza) 22 22. kerület

Hengermalom utca 19-21. (Tesco) 12 BUDAPEST. II. Rákóczi Ferenc út 154-170. (Csepel Pláza) 22 22. kerület Sorszám Megye Település Cím 1 02. kerület Bátori László utca 2. 2 02. kerület Margit körút 47-49. 3 05. kerület Erzsébet tér 2-3. 4 06. kerület Andrássy út 55. 5 07. kerület Erzsébet körút 6. 6 08. kerület

Részletesebben

Város és gazdaság 2009.12.01. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009. Város és gazdaság. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009

Város és gazdaság 2009.12.01. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009. Város és gazdaság. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009 b B mészáros sörfőző söröző istálló Winchester 1148 élelmiszer kereskedelem szolgáltatás, vegyeskereskedés ruházat bőrösök ötvös fémműves építőmester 1 London 1851 2 1870 1890 3 1910 1940 Városi sorrend

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

Cím: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Cím: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Fax: 06-72-507-152 Fax: 06-76-501-538

Cím: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Cím: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Fax: 06-72-507-152 Fax: 06-76-501-538 Vevői reklamációk kezelése Amennyiben bármely áruházunkkal vagy az ott forgalmazott termékeinkkel kapcsolatosan panasszal kíván élni, úgy azt az alábbi elérhetőségeken teheti meg : Élésker Kereskedelmi

Részletesebben