PÉNZÜGYTAN Irodalomjegyzék
|
|
- Márk Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PÉNZÜGYTAN 1.Pénz és aranya az aranypénzrendszerben 2.Hitel és pénz a hitelpénzrendszerben 3.Árszínvonal-emelkedés Infláció 6.Devizagazdálkodás 7.Nemzetközi pénzügyi rendszer működési és intézményi keretei Irodalomjegyzék (érdekes lehet, mert a jegyzet elég gyatra, összecsapott, csapongó): Száz János: Hitel, pénz, tőke Közgazdasági és Jogi könyvkiadó 1989 (ISBN ) dög jó könyv, nagyon szeretem, ebben a félévben különösen a pénzteremtést innen tanultam (a Pénzügytan könyvbe is innen került, de elrontották) Hagelmayer I., Boros I., Bánfi Tamás: Az aranydeviza-rendszer kudarcai és tanulságai Közgazdasági és jogi könyvkiadó 1975 (!!) (ISBN ) Ha esetleg hozzájuttok és még időtök is lenne (vicces vagyok, nem?), nagyon érdekes elemzések vannak az aranystandard rendszertől kezdve a flexibilis árfolyamrendszerekig, megspékelve SDR-rel, stb.) A könyv tulajdonképpen vitairat több témában és elmés levezetések vannak benne (gatyafelkötés ) Erdős Tibor: Infláció (Akadémiai Kiadó, 1998, ISBN ) 350 oldalas monográfia, amiből láthatóan merített a Pénzügytan könyv vonatkozó szerzője, de nem nagyon szerencsésen persze, nem kell az egész könyv, az eleje is elég Monetáris politika Magyarországon (2002. Augusztus, Magyar Nemzeti Bank kiadvány) főleg a pénzaggregátumoknál forgattam Mankiw: Mikroökonómia (a 7., 9. És 11. fejezet hasznos lehet a devizaárfolyamok tárgyalásához, amennyiben a nyitott gazdaság összefüggéseit elemzi, ahol a kibocsátás egyenlet NX nettó export tagja nem zéró). Azok számára, akik esetleg szívesen elbíbelődnének angol szakmai szövegekkel, a pénzügyi intézmény nevének rövidítése].org home-lapok (pl: fact-sheet-jei illetve About us oldalai segíthetnek a megfelelő fejezetek elsajátításában (az 1999-es lapzárta miatt nem teljesen frissek az információk, például az IMF ma a vonatkozó Internet oldal szerint legfontosabbnak tekintett PRGF programját a könyvünk meg sem említi mert 1999-ben indult) Pénzügytan 1/74
2 ELSŐ RÉSZ: PÉNZ ÉS ARANY AZ ARANYPÉNZRENDSZERBEN I. A pénz fogalma. Nemesfém-pénz és a pénzhelyettesítők Ha abból indulunk ki (másból is lehet), hogy a pénz eredendően áru jellegű, akkor a pénzt az árutermelő gazdaság kategóriájaként értelmezzük (a korábbi formációkat, amelyek még az árutermelő gazdaság előtt töltöttek be pénszerű funkciókat, ún. primitív pénzeknek nevezzük. A pénzforma kialakulásától a modern pénzrendszer pénzformájáig terjedő időszak 3 részre osztható a pénz anyagától függően: Árupénz (anyagát illetően általában fémpénz) Árupénz és pénzhelyettesítők együttes forgalma Belső érték nélküli pénz A pénz története folyamán fokozatosan elveszítette áruformáját, tehát az áru aktuális formája (fém, vagy papír) nem lehet a pénz sine qua non lét-feltétele. A pénz társadalmi viszonyt fejez ki és az árutermelő gazdasági forma kategóriája. A termelés egyéni és társadalmi jellege közötti ellentmondás a cserefolyamatban természetesen kényszeríti ki a pénz létrejöttét, amelynek funkciói, mint az Értékmérő Forgalmi fizetési Vagyonképzési. (Megjegyzendő, hogy (i) a következő pontban, amikor a hitelpénz (mint bankpasszíva) funkcióit tárgyaljuk, az értékmérő funkció nincs expliciten a megkívánt kritériumok között és ennek utána kellene nézni; (ii) a forgalmi és a fizetési funkció között nem vagyok biztos, hogy világosan látom a különbséget, talán a fizetési a konkrét készpénzforgalmat öleli fel, míg a forgalmi a banki átutalásokat/jóváírásokat (is?)) Az árak pénzbeni kifejezésének technikai eszköze az ármérce, a pénzláb-nak nevezett mértékegységgel (ez egy fémsúly/aranysúly). Aranytól elszakított pénzrendszerben (azaz belső értékkel nem bíró pénz esetén) az ármérce mértékegységének, a pénzlábnak a meghatározása úgy történhet, hogy egy tetszőlegesen kiválasztott áru meghatározott mennyiségét a pénz szintén önkényesen meghatározható mennyiségével tesznek egyenlővé. Pénzügytan 2/74
3 Tiszta nemesfémforgalomban mindig csak annyi pénz volt forgalomban, amennyi a forgalom lebonyolításához szükséges volt. A fölös pénzmennyiség érme, majd tömb formájában kicsapódott, a hiányzó mennyiség ugyanebből feltöltődött. A kopás és főleg a rohamosan növekvő likviditásigény, a kitermelés korlátai és a fizetési távolságok fokozatosan ellehetetlenítették a tiszta rendszer működtetését és megjelentek az első pénzhelyettesítők, a klasszikus papírpénzek. Ez az aranyra szóló értékjel megjelenése világossá tette, hogy a forgalmi funkció betöltése igényliu a fémpénz helyettesítését (erre azért is szükség volt, mert a fémpénz kopott és idővel saját maga részleges jelévé vált. Ám a papírpénz csak kényszer-vásárlóértékű, amit csak állami akarat tudott elfogadtatni. Ennek érvényesítése megkívánja, hogy a klasszikus papírpénzkibocsátásban az államnak szerepe legyen, ahol tulajdonképpen csak a saját érdekében egyezik bele és játszik közre a kényszer-vásárlóértékű és kényszerforgalmú papírpénz kibocsátásában. A papírpénz 2 törvénye: (a) Az egyik akkor érvényesül, ha a forgalom minimális pénzszükségletét a kibocsátott papírpénz tömege nem haladta meg: Az első (al-)esetben a kapcsolat az arannyal még nem formális: Az önmagukban még értéktelen jelek névleges értékük mértéke szerint bárkinek, bármikor aranyra válthatók, tulajdonképpen a papírpénz aranyra szóló értékjel. A második (al-)esetben a forgalom növekedése következtében a lebonyolításhoz szükséges pénzmennyiséget az arany nem tudta már fedezni, ezért a különbséget az állam (adósságának növelésével) vásárlás útján történő papírpénz-kibocsátással biztosítja. Ez a teljesen helyes művelet (ha a bank államnak nyújtott kölcsöne jóllehet klasszikus értelemben fedezetlen a pénzkibocsátás a forgalom minimális szükségletét biztosítja, a pénzkibocsátás hagyományos fogalmaink szerint papírpénz-jellegű). Megjegyzés: mivel azonban tartalmában nincs különbség aközött, hogy a bank a rendelkezésre álló monetáris aranykészletet meghaladó pénzigényt az államnak, vagy egy magánvállalkozásnak nyújtott hitel formájában elégíti ki. Nem döntő különbség a hitel visszafizetésének lehetősége sem, hiszen a forgalom minimális pénzszükséglete általában növekvő és ezért bármelyik adós törlesztése újabb adósság keletkezését jelenti, így csak az adósok struktúrája változik a bankkal szemben. Annyi csak a különbség, hogy a magánvállalkozók nagy száma miatti adósságrendezés folyamatos, míg az állam legfeljebb adósságának refinanszírozására képes, de időlegesen másnak adni nem tudja. Ezért indokolatlannak látszik az effajta pénzkibocsátást papírpénz jellegűnek tekinteni, helyesebb tartalmában a hitelpénzhez sorolni, azzal, hogy ez a folyamat a hitelpénz teremtésének egyik eredeti formája Pénzügytan 3/74
4 (b) Valós papírpénznek azt a pénzkibocsátást tekinthetjük, amelyre az ún. második törvény vonatkozik. Amilyen mértékben a kibocsátott pénzmennyiség a forgalom mindenkori pénzszükségletét meghaladja és a többletpénz a forgalomban maradva tényleges keresletként jelentkezik, ugyanolyan mértékben az árszínvonal emelkedik és ceteris paribus a pénz egységének vásárlóereje arányosan csökken. A korábban egységnyi pénz az arányosan nagyobb mennyiségű pénzzel lesz egyenlő, ami lényegében nem más, mint a pénzláb a pénzegység aranytartalmának - arányos csökkenése. A túlzott mértékben kibocsátott pénz már papírjellegű (ezt nem egészen értem, hogy miért ez is papírpénz), mert árszínvonal emelő hatású. A kibocsátás mértékétől függ, hogy a beindult és fokozatosan gyorsuló árszínvonal emelkedés megállítható-e. Ha nem, a folyamat a pénzfunkciók fokozatos megszűnéséhez, a közvetlen árucseréhez és a jegyrendszeren keresztüli elosztáshoz, hiperinflációhoz vezet (csak rendkívüli politikai és gazdasági feltételek mellett szokott kibontakozni). A pénzhelyettesítők másik formája: a klasszikus bankjegy. Megjelenésének és folyamatos kiterjedésének oka az áruforgalom állandó növekedése miatti állandó relatív pénzhiány Tegyük fel, hogy egy egységgel megnőtt az áruforgalom árösszege, mialatt, mialatt a pénz forgási sebessége változatlan. Ha nem kerül új pénzmennyiség a forgalomba, az történne, hogy a nagyobb árösszegű árumennyiséget valamennyivel lassabban értékesítik. Csökkenne a megtérülés és az éves profit ráta. Másik megoldás, hogy az áruértékesítés megtörténik, de halasztott fizetéssel, azaz hitelre. A hitelviszonyt amely egyébként a fizetési funkció megjelenése a váltó testesíti meg, amely ugyan nem pénz, de a pénzügyi forgalomban korlátozott cserélhetőséggel rendelkezik. Pontosan a forgalmi korlátozottsága az, ami kikényszeríti a bankár váltójának megjelenését, majd ez utóbbiról lekopik a lejárat és a kamat, kerek címletekben bocsátják ki és ezzel megszületik a klasszikus bankjegy. A XIX. Században 2 alapvető elmélet létezett alapvetően az árak és a pénz mennyiségének összefüggésével kapcsolatban: CURRENY ELMÉLET: A pénz mennyiségének változásával ugyanolyan irányban változnak az árak is A jegybankok tetszés szerint meghatározhatják a bankjegyforgalmat Pénzügytan 4/74
5 A bankjegykibocsátás szabályozásával az aranybehozatal, és kivitel is szabályozható BANKING ELMÉLET Az árak nem a pénz mennyiségétől függenek A bankok a kibocsátott bankjegymennyiséget nem változtathatják tetszés szerint, mert kibocsátás mértékét kizárólag az arra irányuló igény határozhatja meg. Ennélfogva az arany behozatala és kivitele, valamint a valutaárfolyam nagyságával kapcsolatban nem kell (sőt nem szabad!!) a bankjegykibocsátást szabálkyozni. A currency elmélet az Angol Bank és az angol kormány kapcsolatán alapult. A Bank bankjegykibocsátási privilégiumát annak ellenében kapta, hogy vállalta a különféle állami bevételek és adók megelőlegezését, sőt, egy rendelkezés szerint azzal is számolnia kellett, hogy az előlegeket nem kapja vissza. Ennek ellenére 1797-ig a kapcsolat zavartalan volt (egészen a háborúkig, amikoris a nagymértékű aranykiáramlás és a gazdasági pánik miatt az aranyra való beváltást 26 évre felfüggesztették). Az aranyra való beváltás felfüggesztése felvetette azt a kérdést, hogy az arany és bankjegy együttes forgalma esetén mekkora arany-bankjegy arány biztosítja a forgalom zavartalanságát: Ricardo: a belső gazdasági bajok forrása a bankjegyek túlzott mértékű kibocsátása, és hogy az a bankjegyek fémpénzre való beváltásának felfüggesztéséhez vezetett Bullionisták: csak a fémpénzre való beválthatóságot kell biztosítani, és ez automatikusan kizárja a bankjegyek túlzott kibocsátását Currency elmélet hívei: még a bullionistákénál is szigorúbb elvek életbeléptetését látták jónak A currency elmélet a gyakorlatban az 1844-es Peel-törvényben fogalmazódott meg. A banktörvény az Angol Bankot jegykibocsátó osztályra és bankosztályra osztották. A jegykibocsátó osztály fedezetként megkapta a teljes nemesfém-mennyiséget, valamint 14 millió font névértékű államadóssági kötvényeket és kizárólag csak azok összegéig bocsáthatott ki bankjegyet. A banking elmélet hívei nem tagadták a túlzott kibocsátás lehetőségét, sem azt, hogy akkor a pénzmennyiség növekedése az árak növekedéséhez vezet, de szerintük akkor Angliában nem ez volt a helyzet, mert az árak emelkedése megelőzte a bankjegyforgalom növekedését. A banking elmélet szerint a bankjegyet meg kell különböztetni a pénztől (az utóbbi, mint a jövedelem formája, így végső keresletet jelent, szemben a bankjeggyel, amely csak az Pénzügytan 5/74
6 üzleti körök fizetési eszköze (vagyis a bankjegy a tőke pénzformája)). Ebben a megközelítésben a bankjegy helyesen hiteleszköz, amely hitelnyújtás során keletkezik és a hitel visszafizetésével szűnik meg. Ám ha a bankjegy hiteleszköz, akkor kibocsátásának oka a forgalom pénzhiánya, vagyis a jegykibocsátó osztály biztosítékait meghaladó bankjegy-kibocsátás általában nem túlzott kibocsátás. Ezen gondolatmenetük szerint a bankjegykibocsátás valóságos biztosítéka nem az aranyfedezet, hanem az áruüzlettel alátámasztott cél a bankszerű fedezet alapja. A Peel-törvényben megjelenő currency elmélet várakozásait a gyakorlat megcáfolta (it was at odds with ). Már 1847-ben felmerült a banktörvény felfüggesztése, majd 1857-ben fel is függesztették, majd 1866-ban eltörölték a banktörvényt. A viszonylagosan hosszú működése ellenére sem tudta az elméletet igazolni, és a hosszú működést a rendszeren kívüli elemek segítették fenntartani (például a klíringházak kialakulása lehetővé tette a fizetések kölcsönös beszámítását és ezen keresztül a pénzhiányos állapot mellett a zavartalan áru- és pénzforgalmat. A két elmélet közötti vita kapcsán fontos megemlíteni a banking elmélet 3 elemét: 1. ha az árak és a pénzmennyiség párhuzamosan növekszik, a pénzmennyiség növekedése nem feltétlenül oka az áremelkedésnek, hanem lehet fordítva 2. a forgalom zavartalanságának biztosítása megköveteli, hogy a pénzkibocsátást a forgalom pénzigénye és ne valami külső tényező (pl. aranytartalék) határozza meg 3. kifejlett árutermelő gazdaságban célszerű és indokolt megkülönböztetni a végső és a közbülső (termelői) keresletként jelentkező pénzmennyiséget. II. Az arany szerepe az arastandard-rendszerben. Az arany demonetizálódásának folyamata Az aranystandard-rendszer nemzetközi mechanizmusának alapjait képezik a következő jellemzők: Az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájában közvetlenül funkcionált, Pénzhelyettesítők is voltak forgalomban az aranyérmék mellett (amelyeket a bankok kérésre kötelesek tulajdonosaik kívánságára a Pénzügytan 6/74
7 bankjegyen feltüntetett névértékben aranyérmére vagy ezen aranyérmék súlyának megfelelő tömbaranyra átváltani A nemzeti pénzegységek az arany meghatározott súlyegységével voltak egyenlőek (az egyenlőség mutatja az átváltás arányát) Az arany külföldre való kivitele vagy onnan behozatala mind érme, mind aranytömb formájában korlátlan mennyiségben szabad A pénzhelyettesítők nemzetközi forgalma megengedett Az adott ország fizetési mérlegének helyzete meghatározta az ország jegybankjának aranykészletét A belső kibocsátást a jegybank aranykészletéhez kötötték, így annak nagysága meghatározta a bankjegykibocsátás volumentét. Ideális kiegyenlítő mechanizmusok: A nemzeti valutaárfolyamok stabilak voltak és csak azt alsó és a felső aranypont között ingadoztak. Legyen A országbeli egységnyi valuta egyenlő x/y B országbeli valutával (az egységnyi nemzeti valuták x illetve y gramm arannyal egyenlőek), Ha valahol A valutáért 2.x/y országbeli valutát kell fizetni, a B országbeli adós a B országbeli jegybanknál Z összegű aranyat vásárol B valutáért és azzal fizet, az aranyat pedig A-beli hitelező x/y.z értékű A-beli valutára válthatja az A- beli jegybankban (2.Z.x/y helyett). Persze, az adósnak pénzébe kerül az arany szállítása (fuvar, biztosítási költség), általában ezt 10%-ra tették (0,1.x/y), így az adós addig fogja az arannyal fizetést választani, amíg az adott valutapiacon az ár 1,1.x/y alá nem esik. Az 1,1.x/y értéket kiviteli/felső aranypontnak nevezik. Például, legyen A valutájának pénzlába x=0,4 gr (aranyban) és B valutájának pénzlába y=0,1 gr (aranyban), akkor az A valutájának értéke a B valutában kifejezve x/y = 0,4/0,1= 4 B. Ha azon a bizonyos piacon az A valuta 2.4 = 8 B-be kerül, a B- beli adós az 1,1.4=4,4 B valutát fogja választani, mindaddig, míg ezen a piacon az A valuta ára 4,4 B valuta alá nem esik. Ha valahol A valutáért 1/2.x/y országbeli valutát kell fizetni, a B országbeli hitelezőnek esedékessé válik az A országbeli adóstól Z összegű követelése A országbeli valutában. Ha a hitelező A-beli valutában kapja a kiegyenlítést, az adott piacon Z.1/2.x/y összegű valutát kap, a hitelező azonban megkérheti az A-beli adóst, hogy aranyban teljesítsen (A aranyat vásárol A valutáért az A- beli jegybanktól és azzal fizet), az aranyat pedig B-beli hitelező x/y.z értékű B-beli valutára (illetve 0,9.x/y B-beli valutára, mert ebben az esetben a hitelezőt terheli a Pénzügytan 7/74
8 szállítási költség) válthatja az B-beli jegybankban (1/2.Z.x/y helyett). Persze, a hitelezőnek pénzébe kerül az arany szállítása (fuvar, biztosítási költség), általában ezt 10%-ra tették (0,1.x/y), így a hitelező addig fogja az arannyal való kiegyenlítés kérését választani, amíg az adott valutapiacon az ár 0,9.x/y fölé nem melekdik. Az 0,9.x/y értéket behozatali/alsó aranypontnak nevezik. Például, legyen A valutájának pénzlába x=0,4 gr (aranyban) és B valutájának pénzlába y=0,1 gr (aranyban), akkor az A valutájának értéke a B valutában kifejezve x/y = 0,4/0,1= 4 B. Ha azon a bizonyos piacon az A valuta 1/2.4 = 2 B-be kerül, a B-beli hitelező a 0,9.4=3,6 B valutát fogja választani, mindaddig, míg ezen a piacon az A valuta ára 3,6 B valuta ár fölé nem emelkedik. A nemzeti árszínvonalak nemzetközi méretekben kiegyenlítődtek, azaz nem alakultak ki tartós árszínvonal-különbségek az egyes nemzetgazdaságok között. A jegybank aranykészletének nagysága meghatározza a belső kibocsátás volumenét, ezért a jegybanki aranykészlet változása a belső forgalom pénz növelésével, illetve pénzszűkítéssel automatikus hatást gyakorol az árszínvonalra (ha fizetési mérleg aktívuma következtében ami viszonylag alacsonyabb árszínvonalat jelez a monetáris aranykészlet, a kibocsátható pénzmennyiség volumene növekszik, akkor az árszínvonal emelkedik, ennek hatására a nettó export és ezáltal a fizetési aktívum csökken, és a folyamat helyrebillenti magát; viszont, ellenkező esetben (passzív fizetési mérleg, viszonylag magasabb árszínvonal) a monetáris aranykészlet és a kibocsátható pénzmennyiség volumene csökken, s az árszínvonal is süllyed, tehát a folyamat (árszínvonal és fizetési mérleg) megint helyrebillenti önmagát (két ország árszínvonal azonos, ha az egyik ország árszínvonalát egységnek véve a paritáson számolva a másik országra azonos árszínvonalat kapunk). A kamatlábak nemzetközi mértékben kiegyenlítődtek, azaz az érvényes hivatalos kapmatláb minden országban azonos nagyságú. Ezt a szabad tőkemozgás biztosítja. Egy ország magasabb kamatlábának hatására odairányuló tőkemozgás a hitelkínálat növelésével a kamatláb csökkenéséhez vezet, ezzel szemben, ha a kamatláb egy országban alacsonyabb, a tőkeexport miatt a nyújtható hitel volumene csökken, tehát a kamatláb emelkedik. A ország viszonylag magasabb kamatlába miatt vonzza a szabad tőkéket, ott a hitelkínálat növekedése a kamatlábat csökkenti és ezzel Pénzügytan 8/74
9 tőkevonzó képessége csökken, a tőkekumuláció csökken, kiegyenlítődik. Ha A ország kamatlába viszonylag alacsonyabb, a kiegyenlítő mechanizmus analóg módon írható le. A tőkemozgási mérlegek egyensúlyban voltak (azaz nem alakultak ki tartósan tőkeexportőr és tőkeimportőr országok). A kamatlábak nemzetközi kiegyenlítődése miatt nem alakulhat ki egyirányú tőkemozgás, a stabil valutaárfolyamok rendszere az árfolyamváltozásra alapuló spekulációt kiküszöböli, így a tőkemozgási mérlegek hosszabb időszak alatt kiegyenlítődnek. A külkereskedelmi mérlegek és a nemzetközi fizetési mérlegek egyensúlyban voltak (azaz nem alakulhattak ki krónikus külkereskedelmi és fizetési mérleghiányok illetve többletek) A tényleges vásárlóerő-arány nem szakadhatott el a hivatalos aranyparitástól Kiegyenlítő automatizmusok a valóságban Az előbbi tantételek utólag jellemzik az aranystandard rendszert és emelik eszményivé. Az egyetlen automatizmus, ami valóban működött, az az aranypont mechanizmus. Az alapja a nemzetközi fizetések gazdaságosságának törvénye volt. Az aranypontokon túl az adósok, illetve hitelezők mindig az arannyal történő fizetést választották, tehát a valutaárfolyamok stabilak voltak és csak az alsó és a felső aranypont között ingadoztak. Az aranyválasztás költségeinek elemei: Fuvarköltség Biztosítási díj Beolvasztási költség Csomagolási költség Aranyfelár, amelyet a jegybankok használtak az arany külföldi fizetésre használatakor Kamatveszteség Ezek alapján az aranypontok a valutaparitáshoz +/- 1%-ra helyezkedtek el. Az összes többi mechanizmus jelenléte nem bizonyítható: A jegybanki aranykészletek és a belső forgalomban lévő pénzmennyiség közötti pozitív korreláció nem mutatható ki. Pénzügytan 9/74
10 A feltételezés alapja minden bizonnyal az angol példa, A currency elmélet és minden olyan bankjegykibocsátás szabályozás, amely a jegybank nemesfémkészletéhez igazodik, a gazdasági törvényt jogi törvénnyel akarja kiszorítani, s mint ilyen, közgazdaságilag irracionális. A nemzetgazdaság pénzszükségletét a belső forgalom mértéke és struktúrája határozza meg és ha jogi szabályozással a pénzkibocsátás normális formáját akadályozzák, a jogi törvénynél erősebbé váló gazdasági törvény sajátos formákat kényszerít ki. Egyébként, ha feltételezzük de meg nem engedjük az aranykészlet és a belső forgalomban lévő pénzmennyiség közötti pozitív korrelációt, akkor is vitatható, hogy a kiegyenlítődés létrejön, mert ahhoz a pénzkibocsátásnak és a keresletnek változásának azonos irányúnak és mértékűnek kellett volna lennie. Az előbbi vizsgálat már kizárja a jegybankok külföldi és belföldi követeléseinek változása között gondolt pozitív korrelációt Ha az előbbiek szerint a jegybank külső és belső követeléseinek változása között nincs korreláció, az árszínvonalak nemzetközi kiegyenlítődése nem alakulhat ki, A kamatlábak kiegyenlítődése esetén a kamatlábaknak a különböző országokban ellenkező fázisokban kellett lenniük, hogy a kiegyenlítődés létrejöhessen, ehhez képest az empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy a meghatározó országokban a kamatlábak az idő függvényében nem ellenkező fázisban, hanem jellemzően azonos irányban változtak, ami nem teszi lehetővé a kiegyenlítődési mechanizmus kialakulását. Csak addig lehetséges a kamatlábak nemzetközi kiegyenlítődése, amíg a tőkekivitel fő formája a kölcsöntőke, ám ha a működő-tőke lesz a meghatározó a XIX. Század második felétől ez a helyzet a kamatlábak eltérése helyett a profitráták eltérése válik alapvető tényezővé. A tőkemozgási, a külkereskedelmi és a fizetési mérlegek a valutaárfolyamok stabilitásának, az árszínvonalak és a kamatlábak nemzetközi kiegyenlítődésének lett volna az eredménye, ám, alas, ezek a kiegyenlítő mechanizmusok nem működtek (vagy nem úgy) így nem szükségszerű az egyes országok nemzetközi kapcsolatainak egyensúlyi pozíciója. A nemesfémforgalom időszakában évszázadokon keresztül 2 egymásnak ellentmondó pénzelmélet uralkodott, a mennyiségi és a pénz áruérték elmélet. A mennyiségi pénzelmélet a pénz mennyisége és az árszínvonal között, míg a pénz áruérték elmélete a pénzérme belső értéke és az árszínvonal között tételezett fel egyértelmű kapcsolatot. Míg a belső gazdaság vonatkozásában a két elmélet egymás mellett létezett, a nemzetközi kapcsolatok elsősorban a nemzetközi pénzmozgások leírásakor a mennyiségi pénzelméleti szemlélet uralkodott (bár, a korai, tiszta nemesfémforgalmat magyarázó elmélet szerint az ország külső pozíciójának változása és a belső pénzfolyamatok között közvetlen volt a kapcsolat, s így egy-egy ország belső árszínvonalának a változási iránya is leírható). Pénzügytan 10/74
11 Az arany demonetizálódásának Első szakaszában az arany jogilag még pénz, de már nem ármeghatározó (értékmérő). Az áruértékre alapozott pénzelmélet szerint az áruk árösszegének és ebből következően az árszínvonalnak és a pénz vásárlóértékének változása (fémsúlyban, vagy valutanemben kifejezett ármérce szerint) a különös áru és a pénzáru, nevezetesen az arany termelékenység-változásából következő értékváltozások eredőjeként adódik. Ha tehát az áruk árösszege változik, a változás irányára és mértékére magyarázatot lehet találni a különös áruk és/vagy az arany értékváltozása alapján. Ez a kapcsolat nem bizonyítható az aranystandard működési időszakában ( ). A mennyiségi pénzelmélet a másik uralkodó nézet sem magyarázta ezt az összefüggést. Nem bizonyítható sem a folyó aranytermelés és az árszínvonal változása, sem a folyó aranytermelés. A pénzhelyettesítők tömege és az árszínvonal változása közötti egyértelmű kapcsolat. Az arany később jogilag is megszűnt, mint törvényes fizetési eszköz, a nemzetgazdaságokon belül véglegesen felfüggesztették az aranypénzpénzhelyettesítő átváltást, tehát az aranyalapú pénzrendszer véglegesen megszűnt az as világgazdasági válságot követő években. A változás nem egyszeri aktus, hanem egy folyamat eredménye volt, országonként különböző sajátosságai figyelhetők meg. Az alapvető ok a termelési viszonyok megváltozásában rejlik, ahogyan az állam mind jobban beavatkozott a gazdaságba és a nemzetközi kereskedelmi és termelési kapcsolatokban minőségi változás állt be. Az állami beavatkozás növekvő mértéke az aranypénz sajátosságaival szemben a manipulálható pénz jelenlétét igényelte. A jegybank expanzív hitelpolitikája, de különösen a keynes-iánus gazdaságpolitikai ajánlásból eredő államháztartási/költségvetési politika lehetetlenné tette a nemzeti pénz aranyra válthatóságának fenntartását és feleslegessé az aranyalaphoz való bárminemű kötöttséget. A nemzetközi kereskedelmi és termelési kapcsolatokban bekövetkezett változások ugyancsak az aranyalapú pénzrendszerek felfüggesztéséhez vezettek. A tőkeexport a fejlett tőkés országokból (Anglia, Franciaország, USA, Németország, Japán) már az első világháború előtt elindult a nyersanyagforrásokkal és olcsó munkaerővel rendelkező, egyben a felvevő piacot bővítő gyarmati országok felé, de elindul az egymás gazdaságaiba való behatolás is re a tőkekivitel nem kiegyensúlyozottan növekszik: USA-é 3,5 Mrd USD-ről 17,2 Mrd-ra nő Franciaországé 9 Mrd-ról 3,5 Mrd USD-re csökken Németországé 5,8 Mrd-ról 1,1 Mrd-ra csökken Angliáé nem változik (de hogy mennyi, azt a (Pénzügytan könyv által is) forrásul használt Aranydevizarendszer című könyv sem árulja el) A tőkeexport kiszélesedése, a nemzetközi monopóliumok kialakulása ellentétben van az aranyalapú pénzrendszer mechanizmusának alapfeltételeivel. A tőkeexportőr gyakran feltételként szabja meg, hoyg az importőr a tőkeexport egy része ellenében köteles az exportőrtől árut vásárolni. Az egyirányú árumozgások és a tőkekivitellel szerzett jövedelmek (kamat, profit) Pénzügytan 11/74
12 következményeként egyes országok fizetési mérlege tartósan aktív, míg másoké tartósan passzív lesz. A fizetési mérlegek tartós kiegyensúlyozatlansága következtében a monetáris arany a legfejlettebb országokban koncentrálódik. Az aranytartalékok elapadása (a tartósan deficites országokban), az országonkénti árszínvonal egyensúlyitól eltérő alakulása következtében az aranypontok mechanizmusa nem képes a valutaárfolyamok stabilitását biztostani. Az aranypénz nemzeti pénzként való pályafutásának vége, világpénz szerepe még vitatott. Az arany árát Január 1-én 1 uncia = 35 USD-ben állapították meg. Az arany a II. világháború alatt alulértékelt volt, és mivel a világpiaci árakat akkor az aranyra való beválthatóságát időszakosan elvesztett USD-ben állapították meg, és a háborús körülmények között érthetően emelkedő világpiaci áak hatására csökkenő vásárlóértékű dollárral együtt a nemzetközi egyezményben rögzítetten kötött USD-árfolyamu - arany csereértéke is automatikusan csökkent. Ezt a helyzetet még rontotta a magánpiac és a nemzetközi aranykereskedelem megszűnése. Ezek között a körülmények között a folyó aranytermelést a jegybankok vehették meg ig, amikor Londonban megnyitották a szabadpiacot, ezzel lehetővé vált a monetáris és magántezaurációs aranykészlet közötti kölcsönös, valamint a monetáris készlet és az ipari felhasználás közötti egyirányú kapcsolat. Ennek az arany árfolyamára mindaddig nem volt jelentős befolyása, amíg az USA, majd az ún. aranypool országok (8 fejlett tőkés ország) magára vállalta a szabadpiaci aranyár 35 USD-n való fenntartását, nyíltpiaci műveletek segítségével. Ahogy a 60-as években fokozódott a nyomás az USD-n (állandósult fizetési mérleg passzívumból eredő dollárkiáramlás hatására, aminek persze pozitív vonása, hogy ez az ebből a szempontból elengedhetetlen - fizetési mérleg passzívum tette lehetővé az USD kulcsvalutává válását, azt, hogy tartósan külföldi pénztulajdonosok között cseréljen gazdát, anélkül, hogy visszautalnák az USA-ba), ami a dollár aranytartalmának és az arany szabadpiaci árának közvetlen kapcsolata miatt sajátos spekulációs/arbitrázs lehetőséget teremtett. Ha a várakozások szerint az USD leértékelése hamarosan bekövetkezik, akkor célszerű a szabadpiacon rögzített áron az aranyat felvásárolni azzal a céllal, hogy majd az USD leértékeléséből adódó aranyár-emelkedéskor az aranyat eladják. Minden ilyen műveletnél a régi és az új aranyár közötti különbség tiszta nyereség (a nyereség valószínű, a vezsteség ugyanakkor nagyon valószínűtlen) előtt a túlértékelt USD leértékelésére számítva fokozódott az aranyvásárlás, egyre nagyobb volumenű nyíltpiaci műveletekre volt szükség az arany-pool országok részéről a 35 USD aranyár fenntartására ápriilis 1-én az ár támogatását ezek az országok megszüntették, ezzel lezárult az arany rögzített (illetve kvázi-rögzített) árának korszaka. A jegybankok elszámolásában továbbra is a 35 USD aranyárat használják, míg a szabadpiacon az ár a kereslet-kínálat alapján alakul Ki (létrejött a kettős aranyár rendszere ). Az arany monetáris jellegét ma még az adja, hogy a (jegy-)bankok tartalékai között számon tartott tétel. A teljes demonetarizálódás akkor következik be, Pénzügytan 12/74
13 ha a (jegy-)bankok aranytartalékaikat a szabadpiacon értékesítik. Monetáris célú felhalmozásának ésszerűsége vitatható. Mellette a lehetséges áremelkedés szólhat, ellene az, hogy nem kamatozik, hanem inkább tartási költségei vannak (negatív kamat). Maradnak a tradicionális nem racionális okok. MÁSODIK RÉSZ: HITEL ÉS PÉNZ A HITELPÉNZRENDSZERBEN I. A pénzteremtés folyamata 1. A pénz fogalma és fajtái A pénz eredendően árupénz volt, majd elvesztette áru formáját (maradt az, hogy társadalmi viszonyt fejez ki, s mint ilyen, az árutermelő gazdaság kategóriája), a mai általános elnevezés szerint a hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes betölteni a Forgalmi, Fizetési és Felhalmozási eszköz funkciót. Ezek így a belső gazdaság nemzeti pénzére vonatkozik, a világpénz pedig ugyanezen funkciókat tőlti be a nemzetközi fizetési forgalomban (a világpénzként funkcionáló pénz a valuta, a valutára szóló követelés a deviza). A pénzt a központi bank (jegybank) és a kereskedelmi bankok teremtik, eszerint a pénz lehet: Jegybankpénz és Kereskedelmibank-pénz Formáját tekintve a pénz lehet: Készpénz (bankjegy+érme) [ilyet kereskedelmi bankok nem teremtethetnek], vagy Számlapénz (bankszámlapénz) [lehet mind jegybanki és kereskedelmi banki] Likviditását illetve számbavételét tekintve a pénz lehet: Szűken értelmezett pénz (M 1 narrow money) a készpénz és látra szóló betét tartozik ide, Tágan értelmezett pénz (M 2 narrow money) M 1 + határidős betét tartozik ide 2. A pénzteremtés mechanizmusa A gazdaság szektorai (és itt lényeges alszektorai): Pénzügytan 13/74
14 Vállalatok Lakosság (vállalattal együtt a gazdasági szektor) Államháztartás Pénzügyi rendszer/bankrendszer Központi bank/jegybank Kereskedelmi bankok (amelyek a vállalatok közötti pénzforgalmat bonyolítják le) Egyéb (ún. nem-monetáris) pénzintézetek: takarékpénztárak, fejlesztési bankok, biztosítók, stb. Külföld A pénzügyi rendszer hármas tagolásának megfelelően a működésüket 3-fajta mérleg írja le: Jegybanki mérleg az ún. monetáris mérleg, amely a jegybank és a kereskedelmi bankok konszolidált mérlege és az ún. pénzügyi mérleg, amely az összes pénzintézet összevont mérlege. Kétszintű bankrendszerben a jegybank elsődlegesen a többi belföldi pénzintézet és a költségvetés bankja, miközben a kereskedelmi bankok bonyolítják le a gazdasági szféra pénzforgalmának számlapénzben lezajló részét. A pénzteremtés 2 alapvető módja: 1. hitelnyújtás (beleértve az értékpapír-vásárlás formájában nyújtott hitelt is) 2. külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlása belföldi partnertől (a külföldi fizetőeszköz belföldön nem pénz) Pénzteremtés során növekednek a bank tartozásai és követelései: Aktívák Bank Passzívák 1.a. +Hitelek +Pénz 1.b. +Értékpapír 3. +Deviza (követelések a külfölddel szemben) 1. +Arany Ha a bank az aktváit rendezi át (értékpapírt ad el deviza ellenében) A pénz megsemmisülése: a hiteltörlesztés és Pénzügytan 14/74
15 külföldi fizetőeszköz eladása. A hitelpénz-mechanizmus körforgás jellegű, a pénzteremtés során a bank aktívákat szerez meg, amelynek ellentételezésére önmagára szóló követelést ad és azzal a bank ügyfélkörén belül lehet fizetni (a bank azért tud pénzt teremteni pl. hitelnyújtás révén mert sok egymással kapcsolatban álló ügyfélnek vezet számlát). Pénzforgalom könyvelése, ha a két cég ugyanannál a banknál vezeti a számláját: Ha pl. A és B az X Banknál vezeti a számláját, és az A vállalat 10 egységnyi pénzt fizet B-nek: Aktívák X Bank Passzívák A betéte +10 B betéte -10 Eszközök A vállalat Források Pénz -10 Szállítók -10 Eszközök B vállalat Források Vevők -10 Pénz +10 Pénzforgalom könyvelése, ha a két cég NEM ugyanannál a banknál vezeti a számláját: Aktívák X Bank Passzívák Betét jegybanknál -15 A betéte -15 Aktívák Jegybank Passzívák X Bank betéte 15 Y Bank betéte +15 Aktívák Y Bank Passzívák Betét jegybanknál +15 B betéte +15 Megszűnik 15 X kereskedelmi banki pénz és keletkezik 15 Y kereskedelmi banki pénz, a pénztömeg nem változik (ebben az esetben X banknak már kellően likvidnek kell lennie jegybankpénzben, hogy eleget tudjon tenni A fizetési megbízásának). Pénzügytan 15/74
16 A kereskedelmi bankok ilyen célú jegybanki betéteit nevezik jegybanki tartaléknak/tertalékpénznek/tartaléknak, a betétekhez viszonyított arányát pedig tartalékrátának (a tartalékrátára vonatkozó kötelező jellegű előírások fontos elemei a monetáris szabályozásnak). A tartalékoknak (a kereskedelmi bankok jegybankpénz készleteinek) a kötelező trartalékrátából adódó nagyságon felüli többletét nevezik fölös vagy szabad tartaléknak (ezeket a bankközi piacon kölcsönzik egymásnak). Pénzteremtő és pénzújraelosztó hitel A nem-monetáris pénzintézetek (beruházási bankok, takarékpénztárak) - amelyek nem vesznek részt a pénzforgalom lebonyolításában is nyújthatnak hitelt, de ők tipikusan jegybankpénzt és nem saját maguk által teremtett pénzt adnak az ügyfeleknek. A különbség a két típusú hitel között technikailag abban ragadható meg, hogy: a pénzújraelosztó hitel-nél nem nő meg az aktívák és passzívák összege, csupán az aktvák rendeződnek át Aktívák Takarékpénztár Passzívák +Hitel Pénzre szóló követelések (takarékbetétek) -Jegybankpénz a pénzteremtő (kereskedelmi banki) hitel nél megnő az aktívák és a passzívák összege Aktívák Kereskedelmi Bank Passzívák +Hitelkövetelés +Kereskedelmi banki pénz Amennyiben a takarékpénztár korlátozott mértékben számlát is vezet (azaz részt vesz a pénzforgalom lebonyolításában, elvben e korlátozott mértéknek megfelelően saját maga által teremtett pénzben is képes folyósítani hitelt. Pénzteremtés módja kétszintű bankrendszerben A jegybankpénz és a kereskedelmi bank fő különbsége: a jegybankpénz a kereskedelmi bank aktívája a kereskedelmi banki pénz a kereskedelmi bank passzívája Pénzügytan 16/74
17 A bankok a hozzájuk átutalt vagy befizetett jegybankpénz ellenében, vagy hitelnyújtás révén teremtenek kereskedelmi banki pénzt. Aktívák Kereskedelmi bank Passzívák +Jegybankpénz +Kereskedelmi banki pénz +Hitel +Kereskedelmi banki pénz 1. lépés: Nyíltpiaci műveletként a jegybank értékpapírt (jellemzően államadósság-papírt) vagy devizát/aranyat vesz az X banktól 100-ért és ennek fejében elismeri X betét számláját. Ezáltal 100 jegybankpénz keletkezett (ha korábban X a az előírt mennyiségű tartalékot tartotta a jegybanknál, akkor ez szabad tartalék. Aktívák Kereskedelmi bank Passzívák -100 Értékpapír +100 Jegybankpénz 2. Lépés: Hitelnyújtás - Ha a kötelező tartalékráta t=20%, akkor 500 kereskedelmi bankpénzt kell teremteni, hogy ez eltűnjön a rendszerből. Ez akár egy lépésben is megtehető, ha X 500 hitelt nyújt A-nak: Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb +500 Hitel A vállalatnak +500 betét A vállalattól 3. Lépés: Fizetés Nyilván A fel akarja használni a hitelt, ha a bankon belüli ügyfélnek fizet, akkor nincs további probléma (egész addig, amíg egy bankon kívüli vállaltnak nem akar fizetni). Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb +500 Hitel A vállalatnak +500 betét A vállalattól -500 betét A vállalattól +500 betét B vállalattól Alternatív 3. Lépés: Ha a B egy másik Y vállalatnál vezeti a számláját, akkor az átutaláshoz X-nek jegybankpénzre van szüksége (tehát, X-nek a Pénzügytan 17/74
18 hitelnyújtásnál mérlegelnie kell az A vállalat hitelképességét és saját banki likviditási szempontjait). X csak akkor teremthet az újonnan megszerzett jegybankpénz 1/t-szeresének megfelelő új betétet, ha biztos benne, hogy az így teremtett kereskedelmi banki pénz és a bankon kívülre fizetendő megfelelő mennyiségű jegybankpénz mennyiséget kontrol alatt tudja tartani. Szélső eset, ha A rögtön X ügyfélkörén kívülre fizeti az egész hitelt. Ekkor X 500 helyett csak 100-nyi hitelt nyújthat: Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb +100 Hitel A vállalatnak +100 betét A vállalattól Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb +100 Hitel A vállalatnak +100 betét A vállalattól -100 Jegybankpénz -100 betét A vállalattól Aktívák Y Kereskedelmi Bank Passzívák +100 Jegybankpénz +100 B betéte Az X bank itt tkp. csak közvetlen (nem-mobilizálható) hitellé konvertálta az induló 100 értékpapír-formájú (mobilizálható) hitelét. A teremtett 100 X kereskedelmi banki pénz 100 Y kereskedelmi banki pénzzé alakult. Y banknak az új 100 betéttel szemben 20% tartalékot kell képeznie, tehát 80 szabad tartalékra tett szert. DE: ha B azonnal továbbutalja a pénzt Z bankhoz, nincs hitelteremtési lehetőség (ha a bankon belül marad: 80/0,2=400 kereskedelmi banki pénz/hitel teremtésére nyílik mód). A szokásos feltételezés - hogy a vállalatok a kapott pénzt azonnal átutalják más bankhoz, míg a hozzájuk átutalt pénzeket nem használják fel azonnal elegáns séma felállítását teszi lehetővé, amely szerint az egyes bankok a hozzájuk átutalt pénz t hányadából tartalékot képeznek és az (1-t) hányadnak megfelelő összegű hitelt nyújtanak, ami rögtön egy másik bankhoz kerül (a hitelfelvevő vállalat azonnal az eredeti bank ügyfél körén kívüli ügyfél bankjához utalja a hitelt), ahol már ennek az (1-t) hányadnak az (1-z) hányada (példánkban 0,8*0,8=0,64) hitelezhető s így tovább a végtelenségig. A pénzteremtés e láncolatának a végeredménye egy geometriai sor: 1 + (1-t) + (1-t) (1-t) n + = 1/[1-(1-t)] = 1/t, Pénzügytan 18/74
19 azaz a kereskedelmi bankok rendszerébe kerülő jegybankpénz 1/t-szeresének megfelelő összegű kerekedelmibank-pénz teremtődik. 1/t az egyszerű pénzmultiplikátor. Értéke példánkban: 1/0,2 = 5, és ennek megfelelően =500 egységnyi kereskedelmibank-pénz keletkezett. Mind a két végletből (az egyik szélső esetben a hitellel teremtett pénz mindvégig a bank ügyfélkörén belül maradt, a másik szélső esetben azonnal másik bankhoz került) ugyanaz a végső eredmény származik: 1/t-szeres betétteremtés, az első esetben egyetlen bank egyetlen hitele által, a második esetben egy kvázivégtelen láncolat révén. Nézzük meg, mi történik közbenső esetekben, amikor a monetáris közvetítő rendszer néhány nagy bankból áll és a hitelnyújtással teremtett pénz egy adott hányadáról feltételezhető, hogy az ügyfélkörön belül marad. Tegyük fel, hogy a már ismert Y bankhoz a B vállalat számlájára 100 egységnyi utalás történik. A bank úgy következtet (mondjuk a vállalat hitelkérelméből), hogy a hitel felét várhatóan ügyfélkörön belüli, felét más bankhoz való átutalásra használják majd fel. A 80 egységnyi szabad jegybankpénz-készlete is ennek megfelelően 2 részre oszlik: Ügyfélkörön kívüli átutaláshoz felhasználandó összegre és az Ügyfélkörön belül maradó betétek után kötelező tartalékra. Igy a nyújtható hitel (H) volumenére teljesülnie kell a 0,5H+0,2.1,5H=80, azaz a 0,6 H = 80 feltételnek, amiből H = 133 (tehát a jegybankpénz készleténél nagyobb hitelt nyújt). A további bankok hasonlóan mérlegelik a hitelnyújtási lehetőségeiket, s ettől függ, hogy hány lépésben használja fel a kereskedelmi bankok rendszere a szabad tartalékokat. A Samuelson-féle leírás ahol a vállalatok a hitelnyújtással kapott pénzt azonnal továbbutalják valamely más bankhoz (mg a hozzájuk átutalt pénzeket nem használják fel azonnal kimondatlanul is a nagyon sok (viszonylag kis) bankból álló amerikai rendszert veszi alapul, ahol csal a bankrendszer egésze képes megsokszorozni a betéteket. Ezzel szemben itthon a nagybankok igenis többet kölcsönözhetnek ki és fektethetnek be (a széles ügyfélkörük miatt), mint amennyit a betéteseiktől kaptak. Az is látnivaló, hogy a bankok a hitelnyújtásnál maguk teremtik a betétet Amerikában éppúgy, mint Magyarországon. A bankok a kétszintű bankrendszerben sem forrásokból hiteleznek (szemben a nem-monetáris pénzintézetekkel), még ha ezáltal szűkös anyagi erőforrások ideiglenes újraelosztását végzik is. Pénzügytan 19/74
20 A pénzmultiplikátor nagyasága (ld. még a 2.számú Mellékletet) A levezetés a 2. Számú mellékletben található, itt legyen elég annyi, hogy az M 1 nek és az M 2 nek a pénz-multiplikátorait (m 1 és m 2 ) egy viszonylag általános esetben a következőképpen lehet meghatározni: m 1 = M 1 / JBP = (1+c) / (t L + t H.b + t F + c ) és m 2 = M 2 / JBP = (1+b+c) / (t L + t H.b + t F + c ) t L = a látra szóló betétek utáni kötelező tartalék ráta t H = a határidős betétek utáni kötelező tartalék ráta t F = szabad tartalékok (tapasztalati arány, nem kötelező) b = a határidős betéteknek a látra szóló betétekre vonatkozó tapasztalati aránya c = a készpénznek a látra szóló betétekre vonatkozó tapasztalati aránya E multiplikátor képletekből jól látható, hogy nagyságuk Részben a jegybank döntéseitől függ (t L és t H meghatározásával) Részben a kereskedelmi bankok döntéseitől függ (t L nagyságának alakítása során) Részben függetlenek a bankok döntéseitől (a c és b paraméterek értékét végső soron nem a bankok határozzák meg legfeljebb a kamatlábakkal befolyásolhatják). A multiplikátorok nagysága tehát a kötelező tartalékráták változatlansága esetén változhat, ami gyengíti a monetáris politika hatékonyságát. Ha a látra szóló és a lekötött betét utáni ráták egyenlők (amint ez sok országban gyakorlat is, habár a határidős betétek utáni kötelező ráta üzemgazdaságossági megfontolások alapján tradicionálisan kisebb szokott lenni), akkor a két betét-típus közötti elmozdulások nem módosítják az m 2 nagyságát. A multiplikátorok azzal is változhatnak, ha a készpénzhányad változik a pénztömegen belül, ez a tényező azonban hosszú távon meghatározott trenddel bír. Annak érdekében, hogy a szabad tartalékok volumenének ingadozása ne tegye előre jelezhetetlenné a multiplikátorok értékét, a monetáris hatóságok abban teszik érdekeltté a kereskedelmi bankokat, hogy a lehető legkisebb szinten tartsák tartalékaikat (például a jegybank nem fizet kamatot a tartalékok után, vagy nagyon alacsony kamatot fizet). Pénzügytan 20/74
Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét
Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét 2010.09.14. 1 Tartalom 1. A pénz különböző formái (ismétlés) 2. Pénzteremtés folyamata 3. Pénzaggregátumok
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz
RészletesebbenA modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék.
A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék A pénz Meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi
RészletesebbenA monetáris rendszer
A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,
RészletesebbenValuta deviza - konvertibilitás
Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes
RészletesebbenA monetáris alrendszer és a monetáris irányítás
A monetáris alrendszer és a monetáris irányítás Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások
RészletesebbenMakropénzügyek. 1. Elméleti alapok
Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 5. Előadás A pénzpiac és az LM görbe A pénzpiac A pénzpiac nagyon sajátos piac. Ellentétben más piacokkal itt a kínálat nem eladási szándékot,
RészletesebbenMakroökonómia. 10. hét
Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű
RészletesebbenDr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer
Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés
RészletesebbenA pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata
Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június
KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenRövid távú modell II. Pénzkínálat
Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot
RészletesebbenKereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010
Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenDevizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.
Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz
RészletesebbenA pénz a makroökonómiában
A pénz a makroökonómiában Makroökonómia 4. elıadás 1 Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes,
RészletesebbenBankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika
Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről
RészletesebbenPénz nélkül: cseregazdaság
Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok EKF Csorba László Kiskakas vízért megy Jól van apjuk Piros kanadai gémkapocs lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény
RészletesebbenKözgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.
Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán
RészletesebbenPénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe
Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenMakropénzügyek. 1. Elméleti alapok
Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe jegyzet Előadások anyaga A jegyzet és az előadásdiákat megtalálják a tantárgy oldalán Számonkérés 3 évközi
RészletesebbenPénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon
Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek
RészletesebbenI. A pénz fogalma, nemesfémpénz és pénzhelyettesítõk
I. A pénz fogalma, nemesfémpénz és pénzhelyettesítõk A pénz áru vagy papír volta csak annak anyagiságát, s nem a lényegét fejezi ki. A pénzforma idõbeli elhelyezése az elfogadott pénzfogalomtól függ. Ha
RészletesebbenMakropénzügyek. 2. Bankrendszer 3-4. ea.
Makropénzügyek 2. Bankrendszer 3-4. ea. Bankrendszer 2.1. A pénzteremetés folyamata Kereskedelmi bank Kereskedelmi bankok alapvető jogosultságai (törvényi felhatalmazás) Betétgyűjtés Számlavezetés Hitelnyújtás
RészletesebbenA nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu
A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és
RészletesebbenPénzügytan szigorlat
GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenA PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenEszközgazdálkodás II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Eszközgazdálkodás II. 2 Vállalkozás eszközei (ismétlés) Befektetett eszközök (> 1 év) Egy évnél hosszabb ideig Értékük folyamatosan térül meg (elhasználódás)
RészletesebbenPénzügyek A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS
Pénzügyek A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS POLITIKA A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, a pénz nem rendelkezik valóságos értékkel. Vásárlóerő
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás
RészletesebbenErős vs. gyenge forint
2010 február 15. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Naponta halljuk a hírekben, hogy most épp gyengült vagy erősödött a forint, hogyan
RészletesebbenPénzügytan szigorlat
GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol
RészletesebbenA MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA
A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA Készítette: DR. VARGA ZOLTÁN (PhD) Utolsó frissítés: 2014. november Főbb fejezetek A pénz fogalma A pénz kialakulása A pénz funkciói A modern pénz teremtése A pénzkereslet és
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor
Makroökonómia 4. szeminárium 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet
RészletesebbenAz MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)
Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenNemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam
Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011. őszi félév, Pénzpiac Belföld 1 Pénzkínálat MS P 2 Pénzkereslet L = L (Y, i) 3 Egyensúly MS P Külföld
Részletesebben1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport
Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.
RészletesebbenMÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet
MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856
RészletesebbenDeviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő
Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenA határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu
A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi
RészletesebbenA pénzügyi rendszer és a pénz
A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenComing soon. Pénzkereslet
Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)
RészletesebbenTartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét
Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
RészletesebbenKészült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)...
A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 597584 1051 01 02/00 246356 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1067 Budapest
RészletesebbenKörnye-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)
ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási
Részletesebben2013 Mérleg - III. negyedév
A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 329530 1051 20 16/00 211639 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1097 Budapest Gyáli út 2-6
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenPénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói
Pénzforgalom A pénz fogalma, funkciói A közvetlen termékcsere nehéz és kezdetleges formája a gazdasági kapcsolatoknak. meztelen pék éhes szabó (termelés alacsony szintjére, vagy válságra jellemző) A termelés
RészletesebbenCash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma
Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített
Részletesebbenfogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca
kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a
RészletesebbenAz MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján
Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,
Részletesebben2013 Mérleg - IV. negyedév
A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 722898 1051 14 12/00 230892 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 3300 Eger Klapka György utca
RészletesebbenA Készletek növekednek 200,- eft-tal, a Pénztár csökken 200,- eft-tal. A mérlegfőösszeg a gazdasági esemény hatására nem változik.
III. GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számszerűsítse, hogy az alábbi gazdasági események mely vagyonrészekben milyen változásokat okoznak és vizsgálja a gazdasági esemény mérlegfőösszegre gyakorolt hatását! a) Árubeszerzés
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenKörnye-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: MÉRLEG év. ESZKÖZÖK (aktívák)
ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 559 074 586 854 2. Állampapírok 4 900 163 0 5 779 321 a) forgatási célú 4 900 163 5 779 321 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel
RészletesebbenPÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.
PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenPénzügyi előirányzatok mérlege
Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 22. májusi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. májusban 443 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi májusi egyenleg 213 hiányt mutatott. A változásban
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi
RészletesebbenPénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA
Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés
RészletesebbenMakrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.
Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső
RészletesebbenIAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele
IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró
Részletesebbenwww.szamviteltanar.hu
ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS
RészletesebbenMilyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?
Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan
Részletesebben2012. december 31. adatok E Ft-ban Előző év Tárgyév módosí tásai a b c d e. A tétel megnevezése
Statisztikai jel 1/6. oldal A MÉRLEG Eszközök (aktívák) év l A. Befektetett eszközök 208981 0 216469 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 4678 0 3580 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált
RészletesebbenPénzügytan, pénzügyi ismeretek
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek I. ELŐADÁS A PÉNZ KIALAKULÁSA Süveges Gábor Tantárgyi követelményrendszer Kötelező irodalom: Dr. Fellegi Miklós: Pénzügyi ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 2010
RészletesebbenPénzügytan, Pénzügyi alapismeretek
Pénzügytan, Pénzügyi alapismeretek II. ELŐADÁS A MOD ER N PÉNZ, AZ INFL ÁCIÓ HATÁS A A GAZ D AS ÁGRA ÉS A TÁR S AD AL OMRA, MONETÁR IS POL ITIKA (AL APFOGAL MAK) A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer
RészletesebbenMakroökonómia. 12. hét
Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás
RészletesebbenPénzügytan szigorlat
GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:
RészletesebbenSlides prepared by Thomas Bishop. Árfolyam és devizapiac
Slides prepared by Thomas Bishop Árfolyam és devizapiac Tartalom Az árfolyam és a nemzetközi műveletek A devizapiac A devizaeszközök kereslete A devizapiaci egyensúly Kamatlábak, várakozások és az egyensúly
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. márciusi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. márciusban 48 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az egyenlegnek az előző év márciushoz mért 97
Részletesebben2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén
2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen
Részletesebben1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)
Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
Részletesebben3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:
RészletesebbenNegyedéves mérlegjelentés
001. Immateriális javak (111,112,117,118,119) (=01/07) 847 818,00-86 399,00 761 419,00 002. - Ebböl beruházásra adott elölegek (1127,118) (=01/05) 003. Tárgyi eszközök (12,13,14,15) (=01/16) 93 911 847,00-1
RészletesebbenDr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék
Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott
RészletesebbenAz OTP Bank Rt I. félévi összefoglaló nem konszolidált, nem auditált IAS pénzügyi adatai A Bank I. félévi fejlõdése
Az OTP Bank Rt. 2001. I. félévi összefoglaló nem konszolidált, nem auditált IAS pénzügyi adatai Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó
Részletesebben