PÉNZÜGYTAN Irodalomjegyzék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉNZÜGYTAN Irodalomjegyzék"

Átírás

1 PÉNZÜGYTAN 1.Pénz és aranya az aranypénzrendszerben 2.Hitel és pénz a hitelpénzrendszerben 3.Árszínvonal-emelkedés Infláció 6.Devizagazdálkodás 7.Nemzetközi pénzügyi rendszer működési és intézményi keretei Irodalomjegyzék (érdekes lehet, mert a jegyzet elég gyatra, összecsapott, csapongó): Száz János: Hitel, pénz, tőke Közgazdasági és Jogi könyvkiadó 1989 (ISBN ) dög jó könyv, nagyon szeretem, ebben a félévben különösen a pénzteremtést innen tanultam (a Pénzügytan könyvbe is innen került, de elrontották) Hagelmayer I., Boros I., Bánfi Tamás: Az aranydeviza-rendszer kudarcai és tanulságai Közgazdasági és jogi könyvkiadó 1975 (!!) (ISBN ) Ha esetleg hozzájuttok és még időtök is lenne (vicces vagyok, nem?), nagyon érdekes elemzések vannak az aranystandard rendszertől kezdve a flexibilis árfolyamrendszerekig, megspékelve SDR-rel, stb.) A könyv tulajdonképpen vitairat több témában és elmés levezetések vannak benne (gatyafelkötés ) Erdős Tibor: Infláció (Akadémiai Kiadó, 1998, ISBN ) 350 oldalas monográfia, amiből láthatóan merített a Pénzügytan könyv vonatkozó szerzője, de nem nagyon szerencsésen persze, nem kell az egész könyv, az eleje is elég Monetáris politika Magyarországon (2002. Augusztus, Magyar Nemzeti Bank kiadvány) főleg a pénzaggregátumoknál forgattam Mankiw: Mikroökonómia (a 7., 9. És 11. fejezet hasznos lehet a devizaárfolyamok tárgyalásához, amennyiben a nyitott gazdaság összefüggéseit elemzi, ahol a kibocsátás egyenlet NX nettó export tagja nem zéró). Azok számára, akik esetleg szívesen elbíbelődnének angol szakmai szövegekkel, a pénzügyi intézmény nevének rövidítése].org home-lapok (pl: fact-sheet-jei illetve About us oldalai segíthetnek a megfelelő fejezetek elsajátításában (az 1999-es lapzárta miatt nem teljesen frissek az információk, például az IMF ma a vonatkozó Internet oldal szerint legfontosabbnak tekintett PRGF programját a könyvünk meg sem említi mert 1999-ben indult) Pénzügytan 1/74

2 ELSŐ RÉSZ: PÉNZ ÉS ARANY AZ ARANYPÉNZRENDSZERBEN I. A pénz fogalma. Nemesfém-pénz és a pénzhelyettesítők Ha abból indulunk ki (másból is lehet), hogy a pénz eredendően áru jellegű, akkor a pénzt az árutermelő gazdaság kategóriájaként értelmezzük (a korábbi formációkat, amelyek még az árutermelő gazdaság előtt töltöttek be pénszerű funkciókat, ún. primitív pénzeknek nevezzük. A pénzforma kialakulásától a modern pénzrendszer pénzformájáig terjedő időszak 3 részre osztható a pénz anyagától függően: Árupénz (anyagát illetően általában fémpénz) Árupénz és pénzhelyettesítők együttes forgalma Belső érték nélküli pénz A pénz története folyamán fokozatosan elveszítette áruformáját, tehát az áru aktuális formája (fém, vagy papír) nem lehet a pénz sine qua non lét-feltétele. A pénz társadalmi viszonyt fejez ki és az árutermelő gazdasági forma kategóriája. A termelés egyéni és társadalmi jellege közötti ellentmondás a cserefolyamatban természetesen kényszeríti ki a pénz létrejöttét, amelynek funkciói, mint az Értékmérő Forgalmi fizetési Vagyonképzési. (Megjegyzendő, hogy (i) a következő pontban, amikor a hitelpénz (mint bankpasszíva) funkcióit tárgyaljuk, az értékmérő funkció nincs expliciten a megkívánt kritériumok között és ennek utána kellene nézni; (ii) a forgalmi és a fizetési funkció között nem vagyok biztos, hogy világosan látom a különbséget, talán a fizetési a konkrét készpénzforgalmat öleli fel, míg a forgalmi a banki átutalásokat/jóváírásokat (is?)) Az árak pénzbeni kifejezésének technikai eszköze az ármérce, a pénzláb-nak nevezett mértékegységgel (ez egy fémsúly/aranysúly). Aranytól elszakított pénzrendszerben (azaz belső értékkel nem bíró pénz esetén) az ármérce mértékegységének, a pénzlábnak a meghatározása úgy történhet, hogy egy tetszőlegesen kiválasztott áru meghatározott mennyiségét a pénz szintén önkényesen meghatározható mennyiségével tesznek egyenlővé. Pénzügytan 2/74

3 Tiszta nemesfémforgalomban mindig csak annyi pénz volt forgalomban, amennyi a forgalom lebonyolításához szükséges volt. A fölös pénzmennyiség érme, majd tömb formájában kicsapódott, a hiányzó mennyiség ugyanebből feltöltődött. A kopás és főleg a rohamosan növekvő likviditásigény, a kitermelés korlátai és a fizetési távolságok fokozatosan ellehetetlenítették a tiszta rendszer működtetését és megjelentek az első pénzhelyettesítők, a klasszikus papírpénzek. Ez az aranyra szóló értékjel megjelenése világossá tette, hogy a forgalmi funkció betöltése igényliu a fémpénz helyettesítését (erre azért is szükség volt, mert a fémpénz kopott és idővel saját maga részleges jelévé vált. Ám a papírpénz csak kényszer-vásárlóértékű, amit csak állami akarat tudott elfogadtatni. Ennek érvényesítése megkívánja, hogy a klasszikus papírpénzkibocsátásban az államnak szerepe legyen, ahol tulajdonképpen csak a saját érdekében egyezik bele és játszik közre a kényszer-vásárlóértékű és kényszerforgalmú papírpénz kibocsátásában. A papírpénz 2 törvénye: (a) Az egyik akkor érvényesül, ha a forgalom minimális pénzszükségletét a kibocsátott papírpénz tömege nem haladta meg: Az első (al-)esetben a kapcsolat az arannyal még nem formális: Az önmagukban még értéktelen jelek névleges értékük mértéke szerint bárkinek, bármikor aranyra válthatók, tulajdonképpen a papírpénz aranyra szóló értékjel. A második (al-)esetben a forgalom növekedése következtében a lebonyolításhoz szükséges pénzmennyiséget az arany nem tudta már fedezni, ezért a különbséget az állam (adósságának növelésével) vásárlás útján történő papírpénz-kibocsátással biztosítja. Ez a teljesen helyes művelet (ha a bank államnak nyújtott kölcsöne jóllehet klasszikus értelemben fedezetlen a pénzkibocsátás a forgalom minimális szükségletét biztosítja, a pénzkibocsátás hagyományos fogalmaink szerint papírpénz-jellegű). Megjegyzés: mivel azonban tartalmában nincs különbség aközött, hogy a bank a rendelkezésre álló monetáris aranykészletet meghaladó pénzigényt az államnak, vagy egy magánvállalkozásnak nyújtott hitel formájában elégíti ki. Nem döntő különbség a hitel visszafizetésének lehetősége sem, hiszen a forgalom minimális pénzszükséglete általában növekvő és ezért bármelyik adós törlesztése újabb adósság keletkezését jelenti, így csak az adósok struktúrája változik a bankkal szemben. Annyi csak a különbség, hogy a magánvállalkozók nagy száma miatti adósságrendezés folyamatos, míg az állam legfeljebb adósságának refinanszírozására képes, de időlegesen másnak adni nem tudja. Ezért indokolatlannak látszik az effajta pénzkibocsátást papírpénz jellegűnek tekinteni, helyesebb tartalmában a hitelpénzhez sorolni, azzal, hogy ez a folyamat a hitelpénz teremtésének egyik eredeti formája Pénzügytan 3/74

4 (b) Valós papírpénznek azt a pénzkibocsátást tekinthetjük, amelyre az ún. második törvény vonatkozik. Amilyen mértékben a kibocsátott pénzmennyiség a forgalom mindenkori pénzszükségletét meghaladja és a többletpénz a forgalomban maradva tényleges keresletként jelentkezik, ugyanolyan mértékben az árszínvonal emelkedik és ceteris paribus a pénz egységének vásárlóereje arányosan csökken. A korábban egységnyi pénz az arányosan nagyobb mennyiségű pénzzel lesz egyenlő, ami lényegében nem más, mint a pénzláb a pénzegység aranytartalmának - arányos csökkenése. A túlzott mértékben kibocsátott pénz már papírjellegű (ezt nem egészen értem, hogy miért ez is papírpénz), mert árszínvonal emelő hatású. A kibocsátás mértékétől függ, hogy a beindult és fokozatosan gyorsuló árszínvonal emelkedés megállítható-e. Ha nem, a folyamat a pénzfunkciók fokozatos megszűnéséhez, a közvetlen árucseréhez és a jegyrendszeren keresztüli elosztáshoz, hiperinflációhoz vezet (csak rendkívüli politikai és gazdasági feltételek mellett szokott kibontakozni). A pénzhelyettesítők másik formája: a klasszikus bankjegy. Megjelenésének és folyamatos kiterjedésének oka az áruforgalom állandó növekedése miatti állandó relatív pénzhiány Tegyük fel, hogy egy egységgel megnőtt az áruforgalom árösszege, mialatt, mialatt a pénz forgási sebessége változatlan. Ha nem kerül új pénzmennyiség a forgalomba, az történne, hogy a nagyobb árösszegű árumennyiséget valamennyivel lassabban értékesítik. Csökkenne a megtérülés és az éves profit ráta. Másik megoldás, hogy az áruértékesítés megtörténik, de halasztott fizetéssel, azaz hitelre. A hitelviszonyt amely egyébként a fizetési funkció megjelenése a váltó testesíti meg, amely ugyan nem pénz, de a pénzügyi forgalomban korlátozott cserélhetőséggel rendelkezik. Pontosan a forgalmi korlátozottsága az, ami kikényszeríti a bankár váltójának megjelenését, majd ez utóbbiról lekopik a lejárat és a kamat, kerek címletekben bocsátják ki és ezzel megszületik a klasszikus bankjegy. A XIX. Században 2 alapvető elmélet létezett alapvetően az árak és a pénz mennyiségének összefüggésével kapcsolatban: CURRENY ELMÉLET: A pénz mennyiségének változásával ugyanolyan irányban változnak az árak is A jegybankok tetszés szerint meghatározhatják a bankjegyforgalmat Pénzügytan 4/74

5 A bankjegykibocsátás szabályozásával az aranybehozatal, és kivitel is szabályozható BANKING ELMÉLET Az árak nem a pénz mennyiségétől függenek A bankok a kibocsátott bankjegymennyiséget nem változtathatják tetszés szerint, mert kibocsátás mértékét kizárólag az arra irányuló igény határozhatja meg. Ennélfogva az arany behozatala és kivitele, valamint a valutaárfolyam nagyságával kapcsolatban nem kell (sőt nem szabad!!) a bankjegykibocsátást szabálkyozni. A currency elmélet az Angol Bank és az angol kormány kapcsolatán alapult. A Bank bankjegykibocsátási privilégiumát annak ellenében kapta, hogy vállalta a különféle állami bevételek és adók megelőlegezését, sőt, egy rendelkezés szerint azzal is számolnia kellett, hogy az előlegeket nem kapja vissza. Ennek ellenére 1797-ig a kapcsolat zavartalan volt (egészen a háborúkig, amikoris a nagymértékű aranykiáramlás és a gazdasági pánik miatt az aranyra való beváltást 26 évre felfüggesztették). Az aranyra való beváltás felfüggesztése felvetette azt a kérdést, hogy az arany és bankjegy együttes forgalma esetén mekkora arany-bankjegy arány biztosítja a forgalom zavartalanságát: Ricardo: a belső gazdasági bajok forrása a bankjegyek túlzott mértékű kibocsátása, és hogy az a bankjegyek fémpénzre való beváltásának felfüggesztéséhez vezetett Bullionisták: csak a fémpénzre való beválthatóságot kell biztosítani, és ez automatikusan kizárja a bankjegyek túlzott kibocsátását Currency elmélet hívei: még a bullionistákénál is szigorúbb elvek életbeléptetését látták jónak A currency elmélet a gyakorlatban az 1844-es Peel-törvényben fogalmazódott meg. A banktörvény az Angol Bankot jegykibocsátó osztályra és bankosztályra osztották. A jegykibocsátó osztály fedezetként megkapta a teljes nemesfém-mennyiséget, valamint 14 millió font névértékű államadóssági kötvényeket és kizárólag csak azok összegéig bocsáthatott ki bankjegyet. A banking elmélet hívei nem tagadták a túlzott kibocsátás lehetőségét, sem azt, hogy akkor a pénzmennyiség növekedése az árak növekedéséhez vezet, de szerintük akkor Angliában nem ez volt a helyzet, mert az árak emelkedése megelőzte a bankjegyforgalom növekedését. A banking elmélet szerint a bankjegyet meg kell különböztetni a pénztől (az utóbbi, mint a jövedelem formája, így végső keresletet jelent, szemben a bankjeggyel, amely csak az Pénzügytan 5/74

6 üzleti körök fizetési eszköze (vagyis a bankjegy a tőke pénzformája)). Ebben a megközelítésben a bankjegy helyesen hiteleszköz, amely hitelnyújtás során keletkezik és a hitel visszafizetésével szűnik meg. Ám ha a bankjegy hiteleszköz, akkor kibocsátásának oka a forgalom pénzhiánya, vagyis a jegykibocsátó osztály biztosítékait meghaladó bankjegy-kibocsátás általában nem túlzott kibocsátás. Ezen gondolatmenetük szerint a bankjegykibocsátás valóságos biztosítéka nem az aranyfedezet, hanem az áruüzlettel alátámasztott cél a bankszerű fedezet alapja. A Peel-törvényben megjelenő currency elmélet várakozásait a gyakorlat megcáfolta (it was at odds with ). Már 1847-ben felmerült a banktörvény felfüggesztése, majd 1857-ben fel is függesztették, majd 1866-ban eltörölték a banktörvényt. A viszonylagosan hosszú működése ellenére sem tudta az elméletet igazolni, és a hosszú működést a rendszeren kívüli elemek segítették fenntartani (például a klíringházak kialakulása lehetővé tette a fizetések kölcsönös beszámítását és ezen keresztül a pénzhiányos állapot mellett a zavartalan áru- és pénzforgalmat. A két elmélet közötti vita kapcsán fontos megemlíteni a banking elmélet 3 elemét: 1. ha az árak és a pénzmennyiség párhuzamosan növekszik, a pénzmennyiség növekedése nem feltétlenül oka az áremelkedésnek, hanem lehet fordítva 2. a forgalom zavartalanságának biztosítása megköveteli, hogy a pénzkibocsátást a forgalom pénzigénye és ne valami külső tényező (pl. aranytartalék) határozza meg 3. kifejlett árutermelő gazdaságban célszerű és indokolt megkülönböztetni a végső és a közbülső (termelői) keresletként jelentkező pénzmennyiséget. II. Az arany szerepe az arastandard-rendszerben. Az arany demonetizálódásának folyamata Az aranystandard-rendszer nemzetközi mechanizmusának alapjait képezik a következő jellemzők: Az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájában közvetlenül funkcionált, Pénzhelyettesítők is voltak forgalomban az aranyérmék mellett (amelyeket a bankok kérésre kötelesek tulajdonosaik kívánságára a Pénzügytan 6/74

7 bankjegyen feltüntetett névértékben aranyérmére vagy ezen aranyérmék súlyának megfelelő tömbaranyra átváltani A nemzeti pénzegységek az arany meghatározott súlyegységével voltak egyenlőek (az egyenlőség mutatja az átváltás arányát) Az arany külföldre való kivitele vagy onnan behozatala mind érme, mind aranytömb formájában korlátlan mennyiségben szabad A pénzhelyettesítők nemzetközi forgalma megengedett Az adott ország fizetési mérlegének helyzete meghatározta az ország jegybankjának aranykészletét A belső kibocsátást a jegybank aranykészletéhez kötötték, így annak nagysága meghatározta a bankjegykibocsátás volumentét. Ideális kiegyenlítő mechanizmusok: A nemzeti valutaárfolyamok stabilak voltak és csak azt alsó és a felső aranypont között ingadoztak. Legyen A országbeli egységnyi valuta egyenlő x/y B országbeli valutával (az egységnyi nemzeti valuták x illetve y gramm arannyal egyenlőek), Ha valahol A valutáért 2.x/y országbeli valutát kell fizetni, a B országbeli adós a B országbeli jegybanknál Z összegű aranyat vásárol B valutáért és azzal fizet, az aranyat pedig A-beli hitelező x/y.z értékű A-beli valutára válthatja az A- beli jegybankban (2.Z.x/y helyett). Persze, az adósnak pénzébe kerül az arany szállítása (fuvar, biztosítási költség), általában ezt 10%-ra tették (0,1.x/y), így az adós addig fogja az arannyal fizetést választani, amíg az adott valutapiacon az ár 1,1.x/y alá nem esik. Az 1,1.x/y értéket kiviteli/felső aranypontnak nevezik. Például, legyen A valutájának pénzlába x=0,4 gr (aranyban) és B valutájának pénzlába y=0,1 gr (aranyban), akkor az A valutájának értéke a B valutában kifejezve x/y = 0,4/0,1= 4 B. Ha azon a bizonyos piacon az A valuta 2.4 = 8 B-be kerül, a B- beli adós az 1,1.4=4,4 B valutát fogja választani, mindaddig, míg ezen a piacon az A valuta ára 4,4 B valuta alá nem esik. Ha valahol A valutáért 1/2.x/y országbeli valutát kell fizetni, a B országbeli hitelezőnek esedékessé válik az A országbeli adóstól Z összegű követelése A országbeli valutában. Ha a hitelező A-beli valutában kapja a kiegyenlítést, az adott piacon Z.1/2.x/y összegű valutát kap, a hitelező azonban megkérheti az A-beli adóst, hogy aranyban teljesítsen (A aranyat vásárol A valutáért az A- beli jegybanktól és azzal fizet), az aranyat pedig B-beli hitelező x/y.z értékű B-beli valutára (illetve 0,9.x/y B-beli valutára, mert ebben az esetben a hitelezőt terheli a Pénzügytan 7/74

8 szállítási költség) válthatja az B-beli jegybankban (1/2.Z.x/y helyett). Persze, a hitelezőnek pénzébe kerül az arany szállítása (fuvar, biztosítási költség), általában ezt 10%-ra tették (0,1.x/y), így a hitelező addig fogja az arannyal való kiegyenlítés kérését választani, amíg az adott valutapiacon az ár 0,9.x/y fölé nem melekdik. Az 0,9.x/y értéket behozatali/alsó aranypontnak nevezik. Például, legyen A valutájának pénzlába x=0,4 gr (aranyban) és B valutájának pénzlába y=0,1 gr (aranyban), akkor az A valutájának értéke a B valutában kifejezve x/y = 0,4/0,1= 4 B. Ha azon a bizonyos piacon az A valuta 1/2.4 = 2 B-be kerül, a B-beli hitelező a 0,9.4=3,6 B valutát fogja választani, mindaddig, míg ezen a piacon az A valuta ára 3,6 B valuta ár fölé nem emelkedik. A nemzeti árszínvonalak nemzetközi méretekben kiegyenlítődtek, azaz nem alakultak ki tartós árszínvonal-különbségek az egyes nemzetgazdaságok között. A jegybank aranykészletének nagysága meghatározza a belső kibocsátás volumenét, ezért a jegybanki aranykészlet változása a belső forgalom pénz növelésével, illetve pénzszűkítéssel automatikus hatást gyakorol az árszínvonalra (ha fizetési mérleg aktívuma következtében ami viszonylag alacsonyabb árszínvonalat jelez a monetáris aranykészlet, a kibocsátható pénzmennyiség volumene növekszik, akkor az árszínvonal emelkedik, ennek hatására a nettó export és ezáltal a fizetési aktívum csökken, és a folyamat helyrebillenti magát; viszont, ellenkező esetben (passzív fizetési mérleg, viszonylag magasabb árszínvonal) a monetáris aranykészlet és a kibocsátható pénzmennyiség volumene csökken, s az árszínvonal is süllyed, tehát a folyamat (árszínvonal és fizetési mérleg) megint helyrebillenti önmagát (két ország árszínvonal azonos, ha az egyik ország árszínvonalát egységnek véve a paritáson számolva a másik országra azonos árszínvonalat kapunk). A kamatlábak nemzetközi mértékben kiegyenlítődtek, azaz az érvényes hivatalos kapmatláb minden országban azonos nagyságú. Ezt a szabad tőkemozgás biztosítja. Egy ország magasabb kamatlábának hatására odairányuló tőkemozgás a hitelkínálat növelésével a kamatláb csökkenéséhez vezet, ezzel szemben, ha a kamatláb egy országban alacsonyabb, a tőkeexport miatt a nyújtható hitel volumene csökken, tehát a kamatláb emelkedik. A ország viszonylag magasabb kamatlába miatt vonzza a szabad tőkéket, ott a hitelkínálat növekedése a kamatlábat csökkenti és ezzel Pénzügytan 8/74

9 tőkevonzó képessége csökken, a tőkekumuláció csökken, kiegyenlítődik. Ha A ország kamatlába viszonylag alacsonyabb, a kiegyenlítő mechanizmus analóg módon írható le. A tőkemozgási mérlegek egyensúlyban voltak (azaz nem alakultak ki tartósan tőkeexportőr és tőkeimportőr országok). A kamatlábak nemzetközi kiegyenlítődése miatt nem alakulhat ki egyirányú tőkemozgás, a stabil valutaárfolyamok rendszere az árfolyamváltozásra alapuló spekulációt kiküszöböli, így a tőkemozgási mérlegek hosszabb időszak alatt kiegyenlítődnek. A külkereskedelmi mérlegek és a nemzetközi fizetési mérlegek egyensúlyban voltak (azaz nem alakulhattak ki krónikus külkereskedelmi és fizetési mérleghiányok illetve többletek) A tényleges vásárlóerő-arány nem szakadhatott el a hivatalos aranyparitástól Kiegyenlítő automatizmusok a valóságban Az előbbi tantételek utólag jellemzik az aranystandard rendszert és emelik eszményivé. Az egyetlen automatizmus, ami valóban működött, az az aranypont mechanizmus. Az alapja a nemzetközi fizetések gazdaságosságának törvénye volt. Az aranypontokon túl az adósok, illetve hitelezők mindig az arannyal történő fizetést választották, tehát a valutaárfolyamok stabilak voltak és csak az alsó és a felső aranypont között ingadoztak. Az aranyválasztás költségeinek elemei: Fuvarköltség Biztosítási díj Beolvasztási költség Csomagolási költség Aranyfelár, amelyet a jegybankok használtak az arany külföldi fizetésre használatakor Kamatveszteség Ezek alapján az aranypontok a valutaparitáshoz +/- 1%-ra helyezkedtek el. Az összes többi mechanizmus jelenléte nem bizonyítható: A jegybanki aranykészletek és a belső forgalomban lévő pénzmennyiség közötti pozitív korreláció nem mutatható ki. Pénzügytan 9/74

10 A feltételezés alapja minden bizonnyal az angol példa, A currency elmélet és minden olyan bankjegykibocsátás szabályozás, amely a jegybank nemesfémkészletéhez igazodik, a gazdasági törvényt jogi törvénnyel akarja kiszorítani, s mint ilyen, közgazdaságilag irracionális. A nemzetgazdaság pénzszükségletét a belső forgalom mértéke és struktúrája határozza meg és ha jogi szabályozással a pénzkibocsátás normális formáját akadályozzák, a jogi törvénynél erősebbé váló gazdasági törvény sajátos formákat kényszerít ki. Egyébként, ha feltételezzük de meg nem engedjük az aranykészlet és a belső forgalomban lévő pénzmennyiség közötti pozitív korrelációt, akkor is vitatható, hogy a kiegyenlítődés létrejön, mert ahhoz a pénzkibocsátásnak és a keresletnek változásának azonos irányúnak és mértékűnek kellett volna lennie. Az előbbi vizsgálat már kizárja a jegybankok külföldi és belföldi követeléseinek változása között gondolt pozitív korrelációt Ha az előbbiek szerint a jegybank külső és belső követeléseinek változása között nincs korreláció, az árszínvonalak nemzetközi kiegyenlítődése nem alakulhat ki, A kamatlábak kiegyenlítődése esetén a kamatlábaknak a különböző országokban ellenkező fázisokban kellett lenniük, hogy a kiegyenlítődés létrejöhessen, ehhez képest az empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy a meghatározó országokban a kamatlábak az idő függvényében nem ellenkező fázisban, hanem jellemzően azonos irányban változtak, ami nem teszi lehetővé a kiegyenlítődési mechanizmus kialakulását. Csak addig lehetséges a kamatlábak nemzetközi kiegyenlítődése, amíg a tőkekivitel fő formája a kölcsöntőke, ám ha a működő-tőke lesz a meghatározó a XIX. Század második felétől ez a helyzet a kamatlábak eltérése helyett a profitráták eltérése válik alapvető tényezővé. A tőkemozgási, a külkereskedelmi és a fizetési mérlegek a valutaárfolyamok stabilitásának, az árszínvonalak és a kamatlábak nemzetközi kiegyenlítődésének lett volna az eredménye, ám, alas, ezek a kiegyenlítő mechanizmusok nem működtek (vagy nem úgy) így nem szükségszerű az egyes országok nemzetközi kapcsolatainak egyensúlyi pozíciója. A nemesfémforgalom időszakában évszázadokon keresztül 2 egymásnak ellentmondó pénzelmélet uralkodott, a mennyiségi és a pénz áruérték elmélet. A mennyiségi pénzelmélet a pénz mennyisége és az árszínvonal között, míg a pénz áruérték elmélete a pénzérme belső értéke és az árszínvonal között tételezett fel egyértelmű kapcsolatot. Míg a belső gazdaság vonatkozásában a két elmélet egymás mellett létezett, a nemzetközi kapcsolatok elsősorban a nemzetközi pénzmozgások leírásakor a mennyiségi pénzelméleti szemlélet uralkodott (bár, a korai, tiszta nemesfémforgalmat magyarázó elmélet szerint az ország külső pozíciójának változása és a belső pénzfolyamatok között közvetlen volt a kapcsolat, s így egy-egy ország belső árszínvonalának a változási iránya is leírható). Pénzügytan 10/74

11 Az arany demonetizálódásának Első szakaszában az arany jogilag még pénz, de már nem ármeghatározó (értékmérő). Az áruértékre alapozott pénzelmélet szerint az áruk árösszegének és ebből következően az árszínvonalnak és a pénz vásárlóértékének változása (fémsúlyban, vagy valutanemben kifejezett ármérce szerint) a különös áru és a pénzáru, nevezetesen az arany termelékenység-változásából következő értékváltozások eredőjeként adódik. Ha tehát az áruk árösszege változik, a változás irányára és mértékére magyarázatot lehet találni a különös áruk és/vagy az arany értékváltozása alapján. Ez a kapcsolat nem bizonyítható az aranystandard működési időszakában ( ). A mennyiségi pénzelmélet a másik uralkodó nézet sem magyarázta ezt az összefüggést. Nem bizonyítható sem a folyó aranytermelés és az árszínvonal változása, sem a folyó aranytermelés. A pénzhelyettesítők tömege és az árszínvonal változása közötti egyértelmű kapcsolat. Az arany később jogilag is megszűnt, mint törvényes fizetési eszköz, a nemzetgazdaságokon belül véglegesen felfüggesztették az aranypénzpénzhelyettesítő átváltást, tehát az aranyalapú pénzrendszer véglegesen megszűnt az as világgazdasági válságot követő években. A változás nem egyszeri aktus, hanem egy folyamat eredménye volt, országonként különböző sajátosságai figyelhetők meg. Az alapvető ok a termelési viszonyok megváltozásában rejlik, ahogyan az állam mind jobban beavatkozott a gazdaságba és a nemzetközi kereskedelmi és termelési kapcsolatokban minőségi változás állt be. Az állami beavatkozás növekvő mértéke az aranypénz sajátosságaival szemben a manipulálható pénz jelenlétét igényelte. A jegybank expanzív hitelpolitikája, de különösen a keynes-iánus gazdaságpolitikai ajánlásból eredő államháztartási/költségvetési politika lehetetlenné tette a nemzeti pénz aranyra válthatóságának fenntartását és feleslegessé az aranyalaphoz való bárminemű kötöttséget. A nemzetközi kereskedelmi és termelési kapcsolatokban bekövetkezett változások ugyancsak az aranyalapú pénzrendszerek felfüggesztéséhez vezettek. A tőkeexport a fejlett tőkés országokból (Anglia, Franciaország, USA, Németország, Japán) már az első világháború előtt elindult a nyersanyagforrásokkal és olcsó munkaerővel rendelkező, egyben a felvevő piacot bővítő gyarmati országok felé, de elindul az egymás gazdaságaiba való behatolás is re a tőkekivitel nem kiegyensúlyozottan növekszik: USA-é 3,5 Mrd USD-ről 17,2 Mrd-ra nő Franciaországé 9 Mrd-ról 3,5 Mrd USD-re csökken Németországé 5,8 Mrd-ról 1,1 Mrd-ra csökken Angliáé nem változik (de hogy mennyi, azt a (Pénzügytan könyv által is) forrásul használt Aranydevizarendszer című könyv sem árulja el) A tőkeexport kiszélesedése, a nemzetközi monopóliumok kialakulása ellentétben van az aranyalapú pénzrendszer mechanizmusának alapfeltételeivel. A tőkeexportőr gyakran feltételként szabja meg, hoyg az importőr a tőkeexport egy része ellenében köteles az exportőrtől árut vásárolni. Az egyirányú árumozgások és a tőkekivitellel szerzett jövedelmek (kamat, profit) Pénzügytan 11/74

12 következményeként egyes országok fizetési mérlege tartósan aktív, míg másoké tartósan passzív lesz. A fizetési mérlegek tartós kiegyensúlyozatlansága következtében a monetáris arany a legfejlettebb országokban koncentrálódik. Az aranytartalékok elapadása (a tartósan deficites országokban), az országonkénti árszínvonal egyensúlyitól eltérő alakulása következtében az aranypontok mechanizmusa nem képes a valutaárfolyamok stabilitását biztostani. Az aranypénz nemzeti pénzként való pályafutásának vége, világpénz szerepe még vitatott. Az arany árát Január 1-én 1 uncia = 35 USD-ben állapították meg. Az arany a II. világháború alatt alulértékelt volt, és mivel a világpiaci árakat akkor az aranyra való beválthatóságát időszakosan elvesztett USD-ben állapították meg, és a háborús körülmények között érthetően emelkedő világpiaci áak hatására csökkenő vásárlóértékű dollárral együtt a nemzetközi egyezményben rögzítetten kötött USD-árfolyamu - arany csereértéke is automatikusan csökkent. Ezt a helyzetet még rontotta a magánpiac és a nemzetközi aranykereskedelem megszűnése. Ezek között a körülmények között a folyó aranytermelést a jegybankok vehették meg ig, amikor Londonban megnyitották a szabadpiacot, ezzel lehetővé vált a monetáris és magántezaurációs aranykészlet közötti kölcsönös, valamint a monetáris készlet és az ipari felhasználás közötti egyirányú kapcsolat. Ennek az arany árfolyamára mindaddig nem volt jelentős befolyása, amíg az USA, majd az ún. aranypool országok (8 fejlett tőkés ország) magára vállalta a szabadpiaci aranyár 35 USD-n való fenntartását, nyíltpiaci műveletek segítségével. Ahogy a 60-as években fokozódott a nyomás az USD-n (állandósult fizetési mérleg passzívumból eredő dollárkiáramlás hatására, aminek persze pozitív vonása, hogy ez az ebből a szempontból elengedhetetlen - fizetési mérleg passzívum tette lehetővé az USD kulcsvalutává válását, azt, hogy tartósan külföldi pénztulajdonosok között cseréljen gazdát, anélkül, hogy visszautalnák az USA-ba), ami a dollár aranytartalmának és az arany szabadpiaci árának közvetlen kapcsolata miatt sajátos spekulációs/arbitrázs lehetőséget teremtett. Ha a várakozások szerint az USD leértékelése hamarosan bekövetkezik, akkor célszerű a szabadpiacon rögzített áron az aranyat felvásárolni azzal a céllal, hogy majd az USD leértékeléséből adódó aranyár-emelkedéskor az aranyat eladják. Minden ilyen műveletnél a régi és az új aranyár közötti különbség tiszta nyereség (a nyereség valószínű, a vezsteség ugyanakkor nagyon valószínűtlen) előtt a túlértékelt USD leértékelésére számítva fokozódott az aranyvásárlás, egyre nagyobb volumenű nyíltpiaci műveletekre volt szükség az arany-pool országok részéről a 35 USD aranyár fenntartására ápriilis 1-én az ár támogatását ezek az országok megszüntették, ezzel lezárult az arany rögzített (illetve kvázi-rögzített) árának korszaka. A jegybankok elszámolásában továbbra is a 35 USD aranyárat használják, míg a szabadpiacon az ár a kereslet-kínálat alapján alakul Ki (létrejött a kettős aranyár rendszere ). Az arany monetáris jellegét ma még az adja, hogy a (jegy-)bankok tartalékai között számon tartott tétel. A teljes demonetarizálódás akkor következik be, Pénzügytan 12/74

13 ha a (jegy-)bankok aranytartalékaikat a szabadpiacon értékesítik. Monetáris célú felhalmozásának ésszerűsége vitatható. Mellette a lehetséges áremelkedés szólhat, ellene az, hogy nem kamatozik, hanem inkább tartási költségei vannak (negatív kamat). Maradnak a tradicionális nem racionális okok. MÁSODIK RÉSZ: HITEL ÉS PÉNZ A HITELPÉNZRENDSZERBEN I. A pénzteremtés folyamata 1. A pénz fogalma és fajtái A pénz eredendően árupénz volt, majd elvesztette áru formáját (maradt az, hogy társadalmi viszonyt fejez ki, s mint ilyen, az árutermelő gazdaság kategóriája), a mai általános elnevezés szerint a hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes betölteni a Forgalmi, Fizetési és Felhalmozási eszköz funkciót. Ezek így a belső gazdaság nemzeti pénzére vonatkozik, a világpénz pedig ugyanezen funkciókat tőlti be a nemzetközi fizetési forgalomban (a világpénzként funkcionáló pénz a valuta, a valutára szóló követelés a deviza). A pénzt a központi bank (jegybank) és a kereskedelmi bankok teremtik, eszerint a pénz lehet: Jegybankpénz és Kereskedelmibank-pénz Formáját tekintve a pénz lehet: Készpénz (bankjegy+érme) [ilyet kereskedelmi bankok nem teremtethetnek], vagy Számlapénz (bankszámlapénz) [lehet mind jegybanki és kereskedelmi banki] Likviditását illetve számbavételét tekintve a pénz lehet: Szűken értelmezett pénz (M 1 narrow money) a készpénz és látra szóló betét tartozik ide, Tágan értelmezett pénz (M 2 narrow money) M 1 + határidős betét tartozik ide 2. A pénzteremtés mechanizmusa A gazdaság szektorai (és itt lényeges alszektorai): Pénzügytan 13/74

14 Vállalatok Lakosság (vállalattal együtt a gazdasági szektor) Államháztartás Pénzügyi rendszer/bankrendszer Központi bank/jegybank Kereskedelmi bankok (amelyek a vállalatok közötti pénzforgalmat bonyolítják le) Egyéb (ún. nem-monetáris) pénzintézetek: takarékpénztárak, fejlesztési bankok, biztosítók, stb. Külföld A pénzügyi rendszer hármas tagolásának megfelelően a működésüket 3-fajta mérleg írja le: Jegybanki mérleg az ún. monetáris mérleg, amely a jegybank és a kereskedelmi bankok konszolidált mérlege és az ún. pénzügyi mérleg, amely az összes pénzintézet összevont mérlege. Kétszintű bankrendszerben a jegybank elsődlegesen a többi belföldi pénzintézet és a költségvetés bankja, miközben a kereskedelmi bankok bonyolítják le a gazdasági szféra pénzforgalmának számlapénzben lezajló részét. A pénzteremtés 2 alapvető módja: 1. hitelnyújtás (beleértve az értékpapír-vásárlás formájában nyújtott hitelt is) 2. külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlása belföldi partnertől (a külföldi fizetőeszköz belföldön nem pénz) Pénzteremtés során növekednek a bank tartozásai és követelései: Aktívák Bank Passzívák 1.a. +Hitelek +Pénz 1.b. +Értékpapír 3. +Deviza (követelések a külfölddel szemben) 1. +Arany Ha a bank az aktváit rendezi át (értékpapírt ad el deviza ellenében) A pénz megsemmisülése: a hiteltörlesztés és Pénzügytan 14/74

15 külföldi fizetőeszköz eladása. A hitelpénz-mechanizmus körforgás jellegű, a pénzteremtés során a bank aktívákat szerez meg, amelynek ellentételezésére önmagára szóló követelést ad és azzal a bank ügyfélkörén belül lehet fizetni (a bank azért tud pénzt teremteni pl. hitelnyújtás révén mert sok egymással kapcsolatban álló ügyfélnek vezet számlát). Pénzforgalom könyvelése, ha a két cég ugyanannál a banknál vezeti a számláját: Ha pl. A és B az X Banknál vezeti a számláját, és az A vállalat 10 egységnyi pénzt fizet B-nek: Aktívák X Bank Passzívák A betéte +10 B betéte -10 Eszközök A vállalat Források Pénz -10 Szállítók -10 Eszközök B vállalat Források Vevők -10 Pénz +10 Pénzforgalom könyvelése, ha a két cég NEM ugyanannál a banknál vezeti a számláját: Aktívák X Bank Passzívák Betét jegybanknál -15 A betéte -15 Aktívák Jegybank Passzívák X Bank betéte 15 Y Bank betéte +15 Aktívák Y Bank Passzívák Betét jegybanknál +15 B betéte +15 Megszűnik 15 X kereskedelmi banki pénz és keletkezik 15 Y kereskedelmi banki pénz, a pénztömeg nem változik (ebben az esetben X banknak már kellően likvidnek kell lennie jegybankpénzben, hogy eleget tudjon tenni A fizetési megbízásának). Pénzügytan 15/74

16 A kereskedelmi bankok ilyen célú jegybanki betéteit nevezik jegybanki tartaléknak/tertalékpénznek/tartaléknak, a betétekhez viszonyított arányát pedig tartalékrátának (a tartalékrátára vonatkozó kötelező jellegű előírások fontos elemei a monetáris szabályozásnak). A tartalékoknak (a kereskedelmi bankok jegybankpénz készleteinek) a kötelező trartalékrátából adódó nagyságon felüli többletét nevezik fölös vagy szabad tartaléknak (ezeket a bankközi piacon kölcsönzik egymásnak). Pénzteremtő és pénzújraelosztó hitel A nem-monetáris pénzintézetek (beruházási bankok, takarékpénztárak) - amelyek nem vesznek részt a pénzforgalom lebonyolításában is nyújthatnak hitelt, de ők tipikusan jegybankpénzt és nem saját maguk által teremtett pénzt adnak az ügyfeleknek. A különbség a két típusú hitel között technikailag abban ragadható meg, hogy: a pénzújraelosztó hitel-nél nem nő meg az aktívák és passzívák összege, csupán az aktvák rendeződnek át Aktívák Takarékpénztár Passzívák +Hitel Pénzre szóló követelések (takarékbetétek) -Jegybankpénz a pénzteremtő (kereskedelmi banki) hitel nél megnő az aktívák és a passzívák összege Aktívák Kereskedelmi Bank Passzívák +Hitelkövetelés +Kereskedelmi banki pénz Amennyiben a takarékpénztár korlátozott mértékben számlát is vezet (azaz részt vesz a pénzforgalom lebonyolításában, elvben e korlátozott mértéknek megfelelően saját maga által teremtett pénzben is képes folyósítani hitelt. Pénzteremtés módja kétszintű bankrendszerben A jegybankpénz és a kereskedelmi bank fő különbsége: a jegybankpénz a kereskedelmi bank aktívája a kereskedelmi banki pénz a kereskedelmi bank passzívája Pénzügytan 16/74

17 A bankok a hozzájuk átutalt vagy befizetett jegybankpénz ellenében, vagy hitelnyújtás révén teremtenek kereskedelmi banki pénzt. Aktívák Kereskedelmi bank Passzívák +Jegybankpénz +Kereskedelmi banki pénz +Hitel +Kereskedelmi banki pénz 1. lépés: Nyíltpiaci műveletként a jegybank értékpapírt (jellemzően államadósság-papírt) vagy devizát/aranyat vesz az X banktól 100-ért és ennek fejében elismeri X betét számláját. Ezáltal 100 jegybankpénz keletkezett (ha korábban X a az előírt mennyiségű tartalékot tartotta a jegybanknál, akkor ez szabad tartalék. Aktívák Kereskedelmi bank Passzívák -100 Értékpapír +100 Jegybankpénz 2. Lépés: Hitelnyújtás - Ha a kötelező tartalékráta t=20%, akkor 500 kereskedelmi bankpénzt kell teremteni, hogy ez eltűnjön a rendszerből. Ez akár egy lépésben is megtehető, ha X 500 hitelt nyújt A-nak: Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb +500 Hitel A vállalatnak +500 betét A vállalattól 3. Lépés: Fizetés Nyilván A fel akarja használni a hitelt, ha a bankon belüli ügyfélnek fizet, akkor nincs további probléma (egész addig, amíg egy bankon kívüli vállaltnak nem akar fizetni). Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb +500 Hitel A vállalatnak +500 betét A vállalattól -500 betét A vállalattól +500 betét B vállalattól Alternatív 3. Lépés: Ha a B egy másik Y vállalatnál vezeti a számláját, akkor az átutaláshoz X-nek jegybankpénzre van szüksége (tehát, X-nek a Pénzügytan 17/74

18 hitelnyújtásnál mérlegelnie kell az A vállalat hitelképességét és saját banki likviditási szempontjait). X csak akkor teremthet az újonnan megszerzett jegybankpénz 1/t-szeresének megfelelő új betétet, ha biztos benne, hogy az így teremtett kereskedelmi banki pénz és a bankon kívülre fizetendő megfelelő mennyiségű jegybankpénz mennyiséget kontrol alatt tudja tartani. Szélső eset, ha A rögtön X ügyfélkörén kívülre fizeti az egész hitelt. Ekkor X 500 helyett csak 100-nyi hitelt nyújthat: Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb +100 Hitel A vállalatnak +100 betét A vállalattól Aktívák X Kereskedelmi bank Passzívák 100 Jegybankpénz 100 Egyéb +100 Hitel A vállalatnak +100 betét A vállalattól -100 Jegybankpénz -100 betét A vállalattól Aktívák Y Kereskedelmi Bank Passzívák +100 Jegybankpénz +100 B betéte Az X bank itt tkp. csak közvetlen (nem-mobilizálható) hitellé konvertálta az induló 100 értékpapír-formájú (mobilizálható) hitelét. A teremtett 100 X kereskedelmi banki pénz 100 Y kereskedelmi banki pénzzé alakult. Y banknak az új 100 betéttel szemben 20% tartalékot kell képeznie, tehát 80 szabad tartalékra tett szert. DE: ha B azonnal továbbutalja a pénzt Z bankhoz, nincs hitelteremtési lehetőség (ha a bankon belül marad: 80/0,2=400 kereskedelmi banki pénz/hitel teremtésére nyílik mód). A szokásos feltételezés - hogy a vállalatok a kapott pénzt azonnal átutalják más bankhoz, míg a hozzájuk átutalt pénzeket nem használják fel azonnal elegáns séma felállítását teszi lehetővé, amely szerint az egyes bankok a hozzájuk átutalt pénz t hányadából tartalékot képeznek és az (1-t) hányadnak megfelelő összegű hitelt nyújtanak, ami rögtön egy másik bankhoz kerül (a hitelfelvevő vállalat azonnal az eredeti bank ügyfél körén kívüli ügyfél bankjához utalja a hitelt), ahol már ennek az (1-t) hányadnak az (1-z) hányada (példánkban 0,8*0,8=0,64) hitelezhető s így tovább a végtelenségig. A pénzteremtés e láncolatának a végeredménye egy geometriai sor: 1 + (1-t) + (1-t) (1-t) n + = 1/[1-(1-t)] = 1/t, Pénzügytan 18/74

19 azaz a kereskedelmi bankok rendszerébe kerülő jegybankpénz 1/t-szeresének megfelelő összegű kerekedelmibank-pénz teremtődik. 1/t az egyszerű pénzmultiplikátor. Értéke példánkban: 1/0,2 = 5, és ennek megfelelően =500 egységnyi kereskedelmibank-pénz keletkezett. Mind a két végletből (az egyik szélső esetben a hitellel teremtett pénz mindvégig a bank ügyfélkörén belül maradt, a másik szélső esetben azonnal másik bankhoz került) ugyanaz a végső eredmény származik: 1/t-szeres betétteremtés, az első esetben egyetlen bank egyetlen hitele által, a második esetben egy kvázivégtelen láncolat révén. Nézzük meg, mi történik közbenső esetekben, amikor a monetáris közvetítő rendszer néhány nagy bankból áll és a hitelnyújtással teremtett pénz egy adott hányadáról feltételezhető, hogy az ügyfélkörön belül marad. Tegyük fel, hogy a már ismert Y bankhoz a B vállalat számlájára 100 egységnyi utalás történik. A bank úgy következtet (mondjuk a vállalat hitelkérelméből), hogy a hitel felét várhatóan ügyfélkörön belüli, felét más bankhoz való átutalásra használják majd fel. A 80 egységnyi szabad jegybankpénz-készlete is ennek megfelelően 2 részre oszlik: Ügyfélkörön kívüli átutaláshoz felhasználandó összegre és az Ügyfélkörön belül maradó betétek után kötelező tartalékra. Igy a nyújtható hitel (H) volumenére teljesülnie kell a 0,5H+0,2.1,5H=80, azaz a 0,6 H = 80 feltételnek, amiből H = 133 (tehát a jegybankpénz készleténél nagyobb hitelt nyújt). A további bankok hasonlóan mérlegelik a hitelnyújtási lehetőségeiket, s ettől függ, hogy hány lépésben használja fel a kereskedelmi bankok rendszere a szabad tartalékokat. A Samuelson-féle leírás ahol a vállalatok a hitelnyújtással kapott pénzt azonnal továbbutalják valamely más bankhoz (mg a hozzájuk átutalt pénzeket nem használják fel azonnal kimondatlanul is a nagyon sok (viszonylag kis) bankból álló amerikai rendszert veszi alapul, ahol csal a bankrendszer egésze képes megsokszorozni a betéteket. Ezzel szemben itthon a nagybankok igenis többet kölcsönözhetnek ki és fektethetnek be (a széles ügyfélkörük miatt), mint amennyit a betéteseiktől kaptak. Az is látnivaló, hogy a bankok a hitelnyújtásnál maguk teremtik a betétet Amerikában éppúgy, mint Magyarországon. A bankok a kétszintű bankrendszerben sem forrásokból hiteleznek (szemben a nem-monetáris pénzintézetekkel), még ha ezáltal szűkös anyagi erőforrások ideiglenes újraelosztását végzik is. Pénzügytan 19/74

20 A pénzmultiplikátor nagyasága (ld. még a 2.számú Mellékletet) A levezetés a 2. Számú mellékletben található, itt legyen elég annyi, hogy az M 1 nek és az M 2 nek a pénz-multiplikátorait (m 1 és m 2 ) egy viszonylag általános esetben a következőképpen lehet meghatározni: m 1 = M 1 / JBP = (1+c) / (t L + t H.b + t F + c ) és m 2 = M 2 / JBP = (1+b+c) / (t L + t H.b + t F + c ) t L = a látra szóló betétek utáni kötelező tartalék ráta t H = a határidős betétek utáni kötelező tartalék ráta t F = szabad tartalékok (tapasztalati arány, nem kötelező) b = a határidős betéteknek a látra szóló betétekre vonatkozó tapasztalati aránya c = a készpénznek a látra szóló betétekre vonatkozó tapasztalati aránya E multiplikátor képletekből jól látható, hogy nagyságuk Részben a jegybank döntéseitől függ (t L és t H meghatározásával) Részben a kereskedelmi bankok döntéseitől függ (t L nagyságának alakítása során) Részben függetlenek a bankok döntéseitől (a c és b paraméterek értékét végső soron nem a bankok határozzák meg legfeljebb a kamatlábakkal befolyásolhatják). A multiplikátorok nagysága tehát a kötelező tartalékráták változatlansága esetén változhat, ami gyengíti a monetáris politika hatékonyságát. Ha a látra szóló és a lekötött betét utáni ráták egyenlők (amint ez sok országban gyakorlat is, habár a határidős betétek utáni kötelező ráta üzemgazdaságossági megfontolások alapján tradicionálisan kisebb szokott lenni), akkor a két betét-típus közötti elmozdulások nem módosítják az m 2 nagyságát. A multiplikátorok azzal is változhatnak, ha a készpénzhányad változik a pénztömegen belül, ez a tényező azonban hosszú távon meghatározott trenddel bír. Annak érdekében, hogy a szabad tartalékok volumenének ingadozása ne tegye előre jelezhetetlenné a multiplikátorok értékét, a monetáris hatóságok abban teszik érdekeltté a kereskedelmi bankokat, hogy a lehető legkisebb szinten tartsák tartalékaikat (például a jegybank nem fizet kamatot a tartalékok után, vagy nagyon alacsony kamatot fizet). Pénzügytan 20/74

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét 2010.09.14. 1 Tartalom 1. A pénz különböző formái (ismétlés) 2. Pénzteremtés folyamata 3. Pénzaggregátumok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék.

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék. A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék A pénz Meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 5. Előadás A pénzpiac és az LM görbe A pénzpiac A pénzpiac nagyon sajátos piac. Ellentétben más piacokkal itt a kínálat nem eladási szándékot,

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Rövid távú modell II. Pénzkínálat

Rövid távú modell II. Pénzkínálat Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot

Részletesebben

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Pénz nélkül: cseregazdaság

Pénz nélkül: cseregazdaság Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok EKF Csorba László Kiskakas vízért megy Jól van apjuk Piros kanadai gémkapocs lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény

Részletesebben

A pénz a makroökonómiában

A pénz a makroökonómiában A pénz a makroökonómiában Makroökonómia 4. elıadás 1 Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes,

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

I. A pénz fogalma, nemesfémpénz és pénzhelyettesítõk

I. A pénz fogalma, nemesfémpénz és pénzhelyettesítõk I. A pénz fogalma, nemesfémpénz és pénzhelyettesítõk A pénz áru vagy papír volta csak annak anyagiságát, s nem a lényegét fejezi ki. A pénzforma idõbeli elhelyezése az elfogadott pénzfogalomtól függ. Ha

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe jegyzet Előadások anyaga A jegyzet és az előadásdiákat megtalálják a tantárgy oldalán Számonkérés 3 évközi

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Makropénzügyek. 2. Bankrendszer 3-4. ea.

Makropénzügyek. 2. Bankrendszer 3-4. ea. Makropénzügyek 2. Bankrendszer 3-4. ea. Bankrendszer 2.1. A pénzteremetés folyamata Kereskedelmi bank Kereskedelmi bankok alapvető jogosultságai (törvényi felhatalmazás) Betétgyűjtés Számlavezetés Hitelnyújtás

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Eszközgazdálkodás II.

Eszközgazdálkodás II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Eszközgazdálkodás II. 2 Vállalkozás eszközei (ismétlés) Befektetett eszközök (> 1 év) Egy évnél hosszabb ideig Értékük folyamatosan térül meg (elhasználódás)

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Pénzügyek A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS

Pénzügyek A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS Pénzügyek A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS POLITIKA A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, a pénz nem rendelkezik valóságos értékkel. Vásárlóerő

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA

A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA Készítette: DR. VARGA ZOLTÁN (PhD) Utolsó frissítés: 2014. november Főbb fejezetek A pénz fogalma A pénz kialakulása A pénz funkciói A modern pénz teremtése A pénzkereslet és

Részletesebben

Erős vs. gyenge forint

Erős vs. gyenge forint 2010 február 15. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Naponta halljuk a hírekben, hogy most épp gyengült vagy erősödött a forint, hogyan

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

A Készletek növekednek 200,- eft-tal, a Pénztár csökken 200,- eft-tal. A mérlegfőösszeg a gazdasági esemény hatására nem változik.

A Készletek növekednek 200,- eft-tal, a Pénztár csökken 200,- eft-tal. A mérlegfőösszeg a gazdasági esemény hatására nem változik. III. GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számszerűsítse, hogy az alábbi gazdasági események mely vagyonrészekben milyen változásokat okoznak és vizsgálja a gazdasági esemény mérlegfőösszegre gyakorolt hatását! a) Árubeszerzés

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Készült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)...

Készült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 597584 1051 01 02/00 246356 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1067 Budapest

Részletesebben

Negyedéves mérlegjelentés

Negyedéves mérlegjelentés 001. Immateriális javak (111,112,117,118,119) (=01/07) 847 818,00-86 399,00 761 419,00 002. - Ebböl beruházásra adott elölegek (1127,118) (=01/05) 003. Tárgyi eszközök (12,13,14,15) (=01/16) 93 911 847,00-1

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

Pénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói

Pénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói Pénzforgalom A pénz fogalma, funkciói A közvetlen termékcsere nehéz és kezdetleges formája a gazdasági kapcsolatoknak. meztelen pék éhes szabó (termelés alacsony szintjére, vagy válságra jellemző) A termelés

Részletesebben

2012. december 31. adatok E Ft-ban Előző év Tárgyév módosí tásai a b c d e. A tétel megnevezése

2012. december 31. adatok E Ft-ban Előző év Tárgyév módosí tásai a b c d e. A tétel megnevezése Statisztikai jel 1/6. oldal A MÉRLEG Eszközök (aktívák) év l A. Befektetett eszközök 208981 0 216469 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 4678 0 3580 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

2012 Mérleg - IV. negyedév

2012 Mérleg - IV. negyedév A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 722700 1051 14 07/00 220284 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 2094 Nagykovácsi Nagykovácsi

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

2013 Mérleg - I. negyedév

2013 Mérleg - I. negyedév A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel T110103 1051 11 03/00 338839 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: Mérlegjelentés - I. negyedév

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

Pénzügytan, Pénzügyi alapismeretek

Pénzügytan, Pénzügyi alapismeretek Pénzügytan, Pénzügyi alapismeretek II. ELŐADÁS A MOD ER N PÉNZ, AZ INFL ÁCIÓ HATÁS A A GAZ D AS ÁGRA ÉS A TÁR S AD AL OMRA, MONETÁR IS POL ITIKA (AL APFOGAL MAK) A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

Éves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2011 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 288 472 6 289 281 544 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3 787 0 2 526 3 Alapítás-átszervezés aktivált

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Éves beszámoló. EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság üzleti évről

Éves beszámoló. EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság üzleti évről 0 1-1 4-0 0 0 3 0 8 EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság a vállalkozás megnevezése 1134 Budapest,Váci út. 37. Tel.: 06/1-477-3100 a vállalkozás címe, telefonszáma Éves beszámoló 2005.01.01-2005.12.31.

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33.

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33. statisztikai számjel cégjegyzék szám Szegedi Sport és Fürdők Kft. 2011. december 31. BESZÁMOLÓ Keltezés: Szeged, 2012.június 08. vállalkozás vezetője (képviselője) PH. MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

Előző év(ek) módosításai a b c d e I. IMMATERIÁLIS JAVAK ( sorok)

Előző év(ek) módosításai a b c d e I. IMMATERIÁLIS JAVAK ( sorok) 0 1-1 0-0 4 6 4 7 9 1 1 MÉRLEG Eszközök (aktívák) "A" változat (ek) 01 A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sor) 7 389 0 4 358 02 I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09. sorok) 5 728 0 4 291 03 1. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Slides prepared by Thomas Bishop. Árfolyam és devizapiac

Slides prepared by Thomas Bishop. Árfolyam és devizapiac Slides prepared by Thomas Bishop Árfolyam és devizapiac Tartalom Az árfolyam és a nemzetközi műveletek A devizapiac A devizaeszközök kereslete A devizapiaci egyensúly Kamatlábak, várakozások és az egyensúly

Részletesebben

2015 évi Éves beszámoló

2015 évi Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 7 7 5 4 a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2015 évi Éves zárómérleg 2015.01.01. - 2015. 12. 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) P.H. Sorszám 2 4 3 5 9 5 7 3 7 7

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Köröstarcsa Község Önkormányzata 2013. évi összevont könyvviteli mérlege (adatok ezer Ft-ban) ESZKÖZÖK 01 1. Alapítás-átszervezés aktivált e (111-ből,112-ből) 02 2. Kísérleti fejlesztés aktivált e (111-ből,112-ből)

Részletesebben

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. V. Előadás Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel. V. Előadás Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. Előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. "A" változat

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. A változat A vállalkozás neve: A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. Éves Beszámoló Beszámolási időszak: 2005. január 1. - Előző időszak: 2004. január 1. - 2004. december 31. Beszámoló készítés oka: Normál,

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

MÁK program Készült: 2011.03.21 12 óra 43 perc 1.Lap Önkormányzati költségvetési szervek 2010. évi beszámolója (2010.2. időszak)

MÁK program Készült: 2011.03.21 12 óra 43 perc 1.Lap Önkormányzati költségvetési szervek 2010. évi beszámolója (2010.2. időszak) 1.Lap 01 Könyvviteli Mérleg ezer ft ESZKÖZÖK 1. 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111,1121) 0 0 2. 2.Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112,1122) 0 0 3. 3.Vagyoni értékű jogok (1113,1123) 27715

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Devizás ügyletek a. számvitelben

Devizás ügyletek a. számvitelben Devizás ügyletek a Devizás tételek számviteli kezelése számvitelben Devizás tételek számviteli kezelése Mérleghez kapcsolódó Eszközök Pénzeszközök Követelések Értékpapírok és részesedések Devizában adott

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban)

Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) ... évi költségvetéséről Az önkormányzat által felvett hitelállomány alakulása Lejárat és eszközök szerinti bontásban (e/ft-ban) 5. sz. melléklet Sorszám Felvétel Lejárat Hitel állomány december 31-én

Részletesebben

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA Statisztikai számjel: 10044393641912208 Téti Takarékszövetkezet vállalkozás megnevezése 9100 Tét, Fı u. 86. címe 96/561-240 telefonszáma HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE

Részletesebben