ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KOMPETENCIATERÜLET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KOMPETENCIATERÜLET"

Átírás

1 ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KOMPETENCIATERÜLET

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. Szakmai vezetők: E Vámos Ágnes (fejlesztési igazgató), Pála Károly (szakmai igazgató), Puskás Aurél (NFT Koordinációs Központ), Rápli Györgyi (Programfejlesztési Központ) Projektvezető: Farkas László Alprojektvezető: Bartha Júlia, Szekeres Júlia Szakmai lektorok: Dr. Gombócz János, Dr. Katona Józsefné, Kézy Ágnes, Nádori Gergely, Miavecz Jenő, Stefany Judit, Trencsényi László A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, kísérleti-tesztelési céllal használható. Kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Másolása, terjesztése szigorúan tilos! Kiadja a sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht Budapest, Váci út 37. A kiadásért felel: Cselik Tibor ügyvezető igazgató

3 SZAKMAI KONCEPCIÓ 1-6. ÉVFOLYAM

4

5

6

7 SZAKMAI BIZOTTSÁG Dr. Berde Éva tanszékvezető, Corvinus Egyetem Mikroökonómiai Tanszék Lannert Judit főmunkatárs, OKI Sumné Galambos Márta főosztályvezető, Foglalkoztatási Hivatal Dr. Szenes György igazgató, Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki SZKI és Kollégium, MSZT titkár Dr. Szilágyi Klára tanszékvezető, Szent István Egyetem Munkavállalási Tanácsadó Tanszék

8

9 TARTALOM 1. HELYZETELEMZÉS NÉHÁNY SZÓ A GYAKORLATRÓL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS KAPCSOLATA ELMÉLETI ALAPOK AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉST KARRIERÉPÍTÉST MEGHATÁROZÓ ALAPELVEK ÉRTELMEZÉSI KERET A KOMPETENCIATERÜLET KIALAKÍTÁSÁHOZ KONCEPCIÓTERV FOGALOMMEGHATÁROZÁS AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS MINT PEDAGÓGIAI FELADAT AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KERESZTKOMPETENCIA HELYE, SZEREPE AZ ISKOLÁBAN, SZEMLÉLETI KÉRDÉSEK A PROGRAMALKOTÁS SAJÁTOSSÁGAI A MEGVALÓSÍTÁS ALKALMAI, TERÜLETEI A FELADAT TARTALMÁNAK KIDOLGOZÁSÁHOZ KÖTHETŐ MEGKÖZELÍTÉSI MÓDOK PEDAGÓGIAI ALAPELVEK MÓDSZEREK, TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK A FEJLESZTÉS TARTALMA A FEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS, AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA EGÉSZÉT ÉRINTŐ, SZEMÉLYRE ÉS A SZOCIÁLIS ÉRTÉKEKRE FÓKUSZÁLÓ TERÜLETEI A FEJLESZTÉS SPECIÁLIS, MUNKAERŐ-PIACRA FÓKUSZÁLÓ TERÜLETEI TANESZKÖZ-TÍPUSOK A FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK...

10

11 1. HELYZETELEMZÉS Szakmai koncepció 11 A szocialista tervgazdaságból a demokratikus alapokra helyezett piacgazdaságra való átállás folyamatosan zajlik Közép- és Kelet-Európában (KKE), valamint az egykori Szovjetunió utódállamaiban. Az átállás rendkívül jelentős gazdasági és társadalmi változásokat hoz magával, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a foglalkozási útmutatás és tanácsadás fejlődésével. A szocialista rendszerről a demokratikus kormányzati formára való átállás azt jelenti, hogy a pályaválasztással kapcsolatos döntésekért már nem az államnak, hanem az egyes polgároknak kell vállalniuk a felelősséget. Az állam azonban továbbra is segíti polgárait vagyis a fiatalokat és a felnőtteket egyaránt egyéni képességeik és érdeklődési körük felszínre hozatalában, annak érdekében, hogy így könnyítse meg az életpálya megválasztásával kapcsolatos döntéseket. A tervutasításosról a piacgazdaságra való átállás, a globalizáció, illetve az új technológiák megjelenése is új kihívásokat jelent a polgárok és az állam számára egyaránt. Ha nem rendelkeznek naprakész információkkal a folyton változó munkaerőpiacról, akkor az egyének nem tudnak jól megalapozott pályaválasztási döntéseket hozni. Ebben a tekintetben vagyis az ilyen információk összegyűjtésében és továbbításában az állam szintén segítségére lehet polgárainak. (David H. Fretwell) A 2000-ben Budapesten tartott nemzetközi konferencia bevezetőjében hangzott el a fenti gondolatsor, amely egy messziről jött szakértő szemével láttatja a közép-kelet-európai helyzetet. A konferencia a XXI. század elmélete és gyakorlata témakörében szerveződött, és azért lett Budapest a helyszíne, mert a rendszerváltozás első évtizedében tett erőfeszítések a pályaválasztási tanácsadás rehabilitációjáért eredményesnek tűntek a nemzetközi szakértők szerint. Ez azon az erőfeszítésen túl, amelyet 1990 és 2000 között elsősorban a munkaügyi tárca tett a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás elősegítésére, köszönhető még a magyar hagyományoknak a pályalélektani kutatások, illetve a pályaválasztási tanácsadás területén. Történetiségét tekintve a két világháború katarzisa alapvetően megváltoztatta a magyar társadalom értékrendjét. Amíg a múlt század első felében a munkavégzés csak részben tartozott az igazán megbecsült tevékenységek közé, addig a második világháborút követő változássorozatban a munka olyan értékként fogalmazódott meg, ami az egész közösség számára követendő célt jelentett és az egzisztenciateremtés egyik legfontosabb elemévé vált. Ebben a szakaszban több intézkedés született azért, hogy az egyének pálya- és munkavállalását segítsék. Közülük említenünk kell a Munkaügyi Minisztérium 1967-es előterjesztését, amely azután a 2029/1967-es számú kormány-határozatban fogalmazódott meg. Ez a határozat a ma felvetődő problémák szinte mindegyikéhez kapcsolható elemet tartalmaz. Ezt követően született meg az a döntés is, hogy a Művelődési Minisztérium közreműködésével szükséges egy legalább két évre tervezett pedagógiai kísérletet elindítani a tanulók pályaválasztási felkészítése érdekében. A több célkitűzést tartalmazó dokumentum ehhez kapcsolódóan egy pedagógiai kézikönyv létrehozását is előírja. A gyakorlatban még ez évben létrejött a Fővárosi Pályaválasztási Intézet, majd 1969-ig az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Szolgálat megyei és országos intézete is. A 60-as és 70-es évek szakirodalma (Csirszka, Rókusfalvy, Ritoókné, Völgyesy, Dancs, majd később Szilágyi) jól tükrözi azt a koncepciót, amely mentén e szolgálat szerveződött. A koncepcióból kiemelhetjük az átörökíthető elemeket, így a személyiségközpontúságot és a folyamatelvet. Ezek az előzmények tették tehát lehetővé azt, hogy 1990 és 2000 között, ismét a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alatt, meginduljanak a gyakorlati és elméleti fejlesztések a fiatalok és a felnőttek pályaválasztásának, illetve munkavállalásának támogatására. A pályaválasztási folyamatok speciális komplexitást mutatnak mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. A személyes életvitelben a komplexitás az interdiszciplináris ismeretek feldolgozásában jelentkezik, amelyek magukba foglalják az önismeret minőségén kívül a pályák meghatározott körének tartalmi ismeretét, valamint azokat a lehetőségeket, amelyeket a társadalom biztosítani képes. Ezek az ismeretek, információk részben kívül estek az iskola diszciplináris ismeretanyagán, ezért ennek megszerzése személyes erőfeszítéseket követelt az egyénektől. Tekintve, hogy az említett személyes ambíciók nem jellemzik a teljes korosztályokat, ezeknek az információknak az eljuttatásához szükség volt tanácsadásra vagy/és iskolai pályaválasztási

12 12 Életpálya-építési kompetenciaterület döntéselőkészítő munkára. A társadalom szempontjából a komplexitás elsősorban az irányítás együttműködésére vonatkozna, amely sem a rendszerváltozás előtt, sem utána, nem valósult meg. A Munkaügyi Minisztérium irányítása alá eső szakaszokban a pályaválasztási folyamatokat társadalmi méretekben a munkaerő-piaci igények befolyásolták. Az Oktatási Minisztérium által irányított periódusokban nagyobb hangsúlyt kapott a diákok tanulási képességének kibontakoztatás,a mint a tényleges gazdasági lehetőségek figyelembevétele. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a pálya-szakmaválasztást elsősorban a családok hatása determinálja, amelybe természetesen beleértendő a szociokulturális háttér mellett a családok értékrendje is. Az önállóan irányító Munkaügyi, illetve Oktatási Minisztérium nehezen talált utat a családok információval történő ellátásához, pedig különösen fontossá vált ez azokban a családokban, ahol a gyermekek egészségi állapota szűkítette a pályaválasztási lehetőségeket. Az elmúlt 50 évben hazánkban az irányítási periódusok váltakoztak a munkaügyi és az oktatási irányítás között, a koordinálás és a komplexitás igen kis mértékben volt jelen, inkább az állam álláspontja érvényesült. Új szempontként jelentkezett a rendszerváltozás után a munkanélküliség és a pályaválasztás kapcsolata. Ez átértékelte mind a szakiskolák, mind az általánosan képző iskolák pálya-munkaválasztáshoz való viszonyát. Minden iskolatípus célkitűzései között szerepelt a prevenció kérdésköre, amelyben a munkanélküliség elkerülésére kívánták felkészíteni a fiatalokat. Az ifjúsági munkanélküliség azonban, részarányát tekintve, jelentősen nem csökkent a munkanélküliek körében, így ezt a célkitűzést is újra kell értelmezni. Mielőtt az általánosan képző iskolák új lehetőségeit fogalmaznánk meg, érdemes néhány gondolatban megfogalmazni a pályaválasztási tanácsadás, a pályaválasztási szaktanácsadás és a pályaorientáció fogalomkörének tartalmát az új gazdasági és társadalmi követelmények tükrében. A pályaválasztási tanácsadás és a pályaválasztási szaktanácsadás individuális támogatást sugall. A szaktanácsadást elsősorban a pszichológiai tanácsadási munkára vonatkoztatjuk, és 1995-ig hazánkban is tanácsot csak pszichológusok adhattak. A pályaválasztási tanácsadás vagy pályaválasztási pedagógiai tanácsadás már az 1967-es kormányhatározat óta sokszínűbb tevékenységet takar (természetesen ez adja megítélésének nehézségét is). E tevékenység-sorozatba a pedagógusok beleértették a felvilágosítást, az osztályfőnöki órákat, a tanórákat, az üzemlátogatást, valamint a tanulók és szüleik számára nyújtott egyéni támogatást, konkrét tanácsadást, amely azonban többnyire iskolaválasztásra korlátozódott (vagy a felvételi lapok kitöltésében nyújtott segítséget). Az 1995-ben bevezetett NAT műveltségterületetként emeli be a pedagógiai közgondolkodásba a pályaorientációt. A pályaorientáció nemzetközileg elfogadott szakterminus, amelynek magyarra fordítása sikertelennek bizonyult, így évekbe tellett, míg tartalmát definiálni lehetett. Az ellentmondásos folyamat eredménye az volt, hogy a szakközépiskolák az új típusú szakképzési modell kialakítása során eltávolodtak e műveltségterülettől, és a 2000-es kerettantervek csak a szakiskolák számára írták elő kötelezően a pályaorientáció mint műveltségterület oktatását (A és B kerettanterv). A rendszerváltozás óta eltelt 14 év tapasztalatait összegezve azt fogalmazhatjuk meg, hogy a hazai pedagógiai kultúrától idegen maradt a pályaorientáció mint műveltségterület. A megváltozott iskolaszerkezet lehetővé tette az általánosan képző intézmények számára, hogy feladatuknak elsősorban az iskolaválasztás tekintsék, míg a szakképzésben oktató tanárok a szakmai információkban látták a döntés befolyásolásának lehetőségét. Az Oktatási Minisztérium 2000-ben kiadott egy kézikönyvet pedagógusoknak, mely az Életpálya-építés címet viselte. Összeállították a Karrier és Elhelyezkedési Tanácsadó Munkabizottság tagjai, akik e könyvben mindvégig a középiskolai tanácsadásról beszélnek. (Hámoriné Váczy Zsuzsa, 2000.) 1. 1 NÉHÁNY SZÓ A GYAKORLATRÓL 1990 óta a hagyományoknak megfelelően a pszichológusok folyamatosan részt vettek a pályaválasztási tanácsadás újragondolásában, ennek kapcsán az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pálya-munkatanácsadó szakpszichológus képzés, majd szakirányú továbbképzés keretében felsőoktatási tanácsadóképzés is indult. (Jelenleg a képzések elnevezése már korszerűsödött.) 1992-ben indult meg Gödöllőn a munkavállalási tanácsadó képzés, ahol több mint 500 diák végzett nappali

13 Szakmai koncepció 13 és levelező formában ben megindult a pályaorientációs tanárképzés, amely pedagógus szakvizsgával kiegészített képzési forma, 60 hallgató végzett, két kurzusban, a szak iránt nem jelentős az érdeklődés. Tanárképző főiskolákon szociálpedagógus-képzésben lehet tanácsadáshoz szükséges ismeretet szerezni, valamint szakirányú továbbképzések és pedagógus-továbbképzés keretében lehet pályaorientációhoz, tanulási technikákhoz stb. kapcsolódó ismeretekhez jutni. Úgy tűnik, a képzési paletta szélesebb, mint a pedagógusok igénye, míg a konkrét tanácsadói megnevezést adó képzések iránt igen jelentős és állandónak tűnő érdeklődés van. A képzett szakemberek kis része dolgozik a rendszerben, akár a munkaügyi, akár az oktatási területet elemezzük, többségük szakértelmére nem tartott igényt a társadalom. 1.2 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCS- ADÁS KAPCSOLATA A 2000 óta intenzíven tartó felkészülés a csatlakozásra előtérbe hozta az individuális támogatás szükségességét. Ezt elsősorban pályázati keretek között segítették megvalósítani a különböző programok (TEMPUS, PHARE stb.), ebbe gyakran bekapcsolódtak iskolák és civil szervezetek is, így ismét bővült azoknak a köre, akik a pálya-munkavállalást meghatározó, életminőséget befolyásoló tényezőnek vélték. Az Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés folyamatában a programok többnyire célcsoportokra irányultak, pl. hátrányos helyzetűek vagy rehabilitációra szorulók támogatására. A pályázatokban kevés lehetőség nyílt átfogó, rendszerszemléletű kutató és kísérleti tevékenységre. A pályázatok lehetősége mégis igen pozitívan hatott, mert új területeket is bevont a fejlesztésbe. Ezek közül kiemelhető az Oktatási Minisztérium által kiírt PHARE-pályázat, amelyet a hátrányos helyzetű régiók munkaügyi központok által vezetett konzorciumai nyertek el, és így jött létre az internetes szolgáltatás az érintett megyékben (www.palyatars.hu; www. epalya.hu). 1.3 ELMÉLETI ALAPOK A helyzetelemzésből és a szakirodalomban használatos fogalmak gyakoriságából is levonható az a következtetés, hogy a fogalmak tisztázatlansága a rendszerváltozás óta jelen van a magyar társadalmi és pedagógiai közgondolkodásban. A nemzetközi szakirodalom karrierépítésnek nevezi azt a folyamatot, amely a munka világában megvalósítható pályaívet jelenti. A magyar társadalom jelenleg igen ambivalensen viszonyul a karrier fogalmához. Egy 2004-es kutatás diplomások körében a karrierfogalom elfogadottságát alig 60%-osnak találta. A fogalomhoz negatív emóciót a 300 megkérdezett egyharmada kapcsolt. Ezért érthető, hogy az életpálya-építés fogalma jelent meg a kompetenciaterületek között. A tapasztalat, amelyet abban szereztünk, hogy a pályaválasztási döntés fogalmát egy korszerűbb szemlélet alapján pályaorientációra kívántuk bővíteni, azt mutatja, hogy ez a törekvés nem volt sikeres. A pályaválasztási döntés egyszeri aktust jelent, amelynek eredménye többé-kevésbé visszafordíthatatlan (Ginsberg, 1950). A pályaorientáció az életút egészén végighúzódó döntéssorozatot jelent, amelyet az aktuális élethelyzetek kívánnak meg az egyéntől. A pályaorientáció iskolai munkába való beépítése tehát azt a célt tűzte ki maga elé, hogy erre a döntés-sorozatra készüljön fel a diák, elsősorban az igényeinek megfelelő információk feldolgozása révén. A váltás csökkenteni akarta az egyes döntések jelentőségét és súlyát az életútban, és tanítani akarta azt, hogy a döntési helyzetek ismétlődni fognak, és akkor energiákat kell mozgósítani a megfelelő információk megszerzésére, megértésére, felhasználására. Az életpálya-építés fogalom mindkét megelőző fogalomból megőrzi a determináló elemeket, hiszen az életpálya szó önmagában igen távlatos és felelősségvállalást sugalló tartalmakat hordoz. Az építés fogalma hozza a pályaorientáció jellemzőit, az erőfeszítés igényét és az ismétlődő döntési helyzetek tudatos vállalását. Javasoljuk, hogy az iskolai körülmények között megvalósuló életpálya-építés kompetenciaterület bevezetésekor korosztály-specifikusan használjuk a karrier, a karrierépítés fogalmát is.

14 14 Életpálya-építési kompetenciaterület 1. 4 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉST/KARRIERÉPÍTÉST MEGHATÁRO- ZÓ ALAPELVEK Folyamatelv Ha az életpályát jelentő aktivitásokat mint alkotótevékenységet definiáljuk, akkor nyilvánvaló, hogy ennek a sorozatnak idődimenziója van, és ez az idődimenzió végül is folyamatként jelenik meg az életútban. Lényegében a szocializáció folyamatának tevékenységben megnyilvánuló vetületét ismertetjük meg a tanulókkal. A tanárok egy meghatározott időintervallumban, kimerevített pillanatban (ez akár egy év is lehet) foglalkoznak a tanulókkal. Ez az intervallum rövid a személyiség fejlődésében, önépítésében. Tehát az életfolyamatnak csak egy szakaszában találkoznak vele. Ezért kell folyamat- szemléletűvé alakítanunk azokat a tevékenységeket, amelyek kiindulópontot jelenthetnek egy később meghatározandó lépéshez. Fejlődéselv Az életút fogalmához mind az egyén, mind a pedagógiai megközelítés társítja a változást, amelyet sok esetben új minőségként is definiálunk. A biológiai fejlődés, amely az iskoláskort jellemzi, igényli is a pszichológiai fejlődés társítását. Vagyis az életpálya-építésben az individuális jellemzőkre vonatkozó minőségi változást kell biztosítani, amely a személyes fejlődéshez, karrierépítéshez, sikerhez hozzájárul. A szakaszosság elve Az alkotótevékenység folyamatában megjelenik a szakaszosság, vagyis az ismétlődés. Ismétlődhetnek ugyanazok az élmények, események, körülmények, csak más minőségben. Az ismétlődés egymással szorosan összefüggő vagy élesen elkülönülő szakaszokat is jelenthet. Lényeges elem az ismétlődés, amely mindig magasabb szintű követelmények vagy célok érdekében történik. A megszilárdítás elve A tevékenység feltételeként szükséges azoknak a személyiségjellemzőknek a megjelenése, amelyek a megszilárdítást folyamatosan biztosítják. Az életút idődimenziójában ezek a személyiségjellemzők fokozatosan szilárdulnak meg, és csak a megszilárdult, a személyiségre jellemző tulajdonságok azok, amelyek az aktivitás folyamatát, a tevékenységet meghatározzák vagy befolyásolják. A pozitívumok figyelembevételének elve Az életpálya-építés folyamatában kevésbé hangsúlyozzuk a fejlesztés igényét, inkább a meglévő, emocionálisan kedvező tartalmakat, személyiségjellemzőket, ismereteket emeljük ki. Az erősségek hangsúlyozása lehetővé teszi a helyes önértékelés és a megfelelő színvonalú és minőségű önbizalom kialakulásának megalapozását. A támogatás elve Az életpálya-építés támogató jellegű, nem irányítás és nem a felelősség átvállalása. Támogatás, amely segíti a személyiséget abban, hogy kiválassza önmaga számára a legjobb lehetőséget. Ez az alapelv azt is magában foglalja, hogy nem dönthetünk a másik ember helyett, csak felmutathatjuk azokat a lehetőségeket, amelyekből választani képes lesz, és segítünk az egyéni jellemzők és a változó lehetőségek összekapcsolásának felismertetésében.

15 Szakmai koncepció 1.5 ÉRTELMEZÉSI KERET A KOMPETENCIATERÜLET KI- ALAKÍTÁSÁHOZ Napjaink legújabb kutatási irányai természetesen meghatározzák a pályaválasztási tanácsadás elméletének továbbfejlesztési lehetőségeit. Így végül is egyértelmű, hogy a pályaválasztási elméletek között egyidejűleg sajátos differenciálódás és integrálódás megy végbe. Éppen ezért a jövőben várhatóan sokoldalú és sokrétű alapelméletek kidolgozására irányul a kutatók figyelme. Ezáltal lényegében operacionalizált magyarázatokkal szolgálhatnak a gyakorlat számára, és egyúttal hatékony eszközöket bocsáthatnak az elmélettel foglalkozó szakemberek rendelkezésére. Ebből következik, hogy az értelmezési keretet jelentő elméletek is folyamatosan változnak. A személyiség valamennyi tulajdonságát az életút kapcsán tudjuk tetten érni. Úgy véljük tehát, hogy az életút-elemzés vagy talán más szóval az életút-tervezés ad egy olyan lehetőséget, amely a pályaválasztás korszerű szemléletét elősegítheti. A továbbiakban ennek a folyamatnak a különböző lépéseit kívánjuk ismertetni. Az ember mint individuum életképességét, sikereit tekintve nagymértékben függ az egyéni örökségként magával hozott tulajdonságainak jellegétől, valamint azoktól a szocializációs hatásoktól, amelyeket a szűkebb (család), illetve tágabb (más társadalmi csoportok) környezete érvényesített. Ha ezt a bonyolult kölcsönhatást megkíséreljük megérteni, nem tehetünk egyebet, mint hogy az egyént ért hatásokat szinte leltárszerűen számba vesszük, majd valamely koherens szempontrendszer alapján értelmezzük. Az így készített értelmezés óhatatlanul olyan folyamatot tükröz, amelynek idődimenziói meghaladják az egyén személyes életét, hiszen jobb esetben több generáció tapasztalatai, értékei kerülnek felszínre. A személyek életútja tehát olyan intervallum, amely nem szűkül le az ontogenezisre, hanem kiterjed mindazokra a csoporthatásokra, hagyományokra, ha úgy tetszik, mindazokra a felmenőkre, elődökre, akikkel az egyén vállalja a folyamatosságot. Már az is érdekes, hogy az egyének mennyire ismerik magántörténelmüket. Legalább olyan érdekes és fontos, az ismereteken túl, hogy mennyire vállalják azt. Az életút tehát ennek a bonyolult folyamatnak a leképezése lehet, amit természetesen a személyesség még érdekesebbé tesz. A személyesség bár a fogalom sugallja a szubjektivitást nem feltétlenül jelent torzítást. A személyes élmény a legtöbb esetben megtörtént eseményekre, tényekre épül, amelyeket az egyén vagy megélt, vagy mások elmondása szerint magáénak érez. Az életút maga ilyen élményeknek a színes szövete, benne többnyire az élénk és a sötét színek váltakoznak. Kétségtelen, hogy ez a sajátos élménykaleidoszkóp nem csak az egyén múltjának a része, hanem a jövőjét is előrevetíti. Az életút-elemzés során tehát egyfajta történelmi kutatást végzünk. Itt is szerepet kapnak tények és ideálok, örömök és katasztrófák, egyszóval olyan történések, amelyek közeli vagy távoli múltba helyezik a történteket. Ezt a körülményt azért szükséges hangsúlyozni, mert a történések ebben az esetben is az állandó változás eróziójának vannak kitéve (panta rhei), tehát az emberi emlékezés sajátos folyamataiban átértékelődnek. Akármivé válnak azonban, részesei egy ember létezésének és befolyásolják jövőképét. (Busshoff, 1989.) 15 Max Weber cselekvéselméletének életút-elemzési konzekvenciái Weber szerint cselekvésnek kell neveznünk minden olyan emberi viselkedést (akár külső, akár belső ténykedésről, akár valamilyen tevékenység elmulasztásáról, akár valaminek az eltűréséről van szó), amellyel a cselekvő vagy a cselekvők valamilyen szubjektív értelmet kapcsolnak össze. Max Weber szerint társadalmi cselekvésnek az olyan cselekvést nevezzük, amely a cselekvő által vélt értelme szerint számot vet mások viselkedésével, és ahhoz igazodik. (Weber, 1967.) Weber tehát egy teleologikus (távlati célt maga elé tűző) cselekvésmodellből indul ki. A cselekvés tehát követhet saját értékeket. Ilyenek pl. a hatalomszerzés, a meggazdagodás, de szem előtt tarthat általánosabb értékeket is, mint érzelmi vágyak (boldogság), becsvágy, etikai értelmű tisztaság stb. Ezek az értékek kapcsolódhatnak rövid távú, haszonelvű (utilitárius) célokhoz is. Nem nehéz észrevenni, hogy az emberi életút során a fent említett értékek szinte mindegyike jelen van, és végső soron intenzitásuk vagy még inkább hatásuk döntő befolyást gyakorol az ember szinte minden megnyilvánulására.

16 16 Életpálya-építési kompetenciaterület Ez a felfogás arra is utal, hogy az életút-folyamatban megkülönböztetett jelentőséggel bír az eszköz és a cél kapcsolatának értelmezése. Ez a kapcsolat kétségtelenül szocializációs hatásként is felfogható, hiszen ahhoz, hogy ezen tényezők mintegy interiorizálódjanak, először mint mintát kell észlelni. Weber ebből következően megkülönbözteti a célracionális, értékracionális, affektív és tradicionális cselekvési formákat. A célracionális viselkedésben az a döntő, hogy a cselekvő milyen elvárásokat alakított ki, a szociális minták, tehát a többi ember, illetve az azok által preferált tárgyak, helyzetek megszerzése, megvalósítása mint cél, milyen módon érhető el, melyek a feltételei a birtoklás sikerének. Weber itt nyilvánvalóan utal az értékmegszerzés bonyolult pszichológiai összefüggéseire, amit az életútelemzés oldaláról akár ösztönös, akár tudatos életvezetési stratégiaként is felfoghatunk. Az értékracionális vezetésben jelentős szerepet kap a magatartás általános etikai, esztétikai, esetleg ideológiai (vallásos) értékfelfogása. Az ilyen típusú értékfelfogást képviselő szociális minta jelentős önértéket, hitet közvetít, ami pl. az életvezetésben nagyfokú tudatosság alapja lehet. Az affektív vagy emocionális magatartás nevében is benne van az impulzív jelleg, amit lényegében a szükségletek irányítanak. Ez a cselekvési stratégia alapvetően mind céljait, mind eszközeit, így tehát értékeit tekintve is rövid távú, rögtönző jellegű életvezetést eredményez. Az ilyen magatartású személy az életút-tervezés szempontjából nagyobb rizikót jelent, ha egy tudatos, esetleg racionális elemeket is magába foglaló életpálya-építés modellre gondolunk. Tradicionális magatartás. A tradicionális cselekvés lényege, hogy a racionális és irracionális elemeket egyaránt tartalmazó szokások determinálják. A tradicionális magatartású egyén kötődik mindazokhoz az eszközökhöz, amelyeket a különböző szocializációs hatások során megismert és elfogadott. Az ilyen típusú életútban gyakori, hogy a tanulás nem annyira célként kerül előtérbe, hanem inkább olyan eszközként, amely egy tradicionális érték (például diploma) megszerzéséhez szükséges. Maga a diploma ugyanakkor tartalmát tekintve már nem is mindig érdekes, az a fontos, hogy legyen. Az eddig említettek tehát Max Weber felfogását tükrözték, felosztását természetesen a szerző sem tekintette kőbe vésettnek,a különböző érvek hatására maga is változtatott rajta. Az életpálya-építés szempontjából ezek a változtatások, kiegészítések szintén figyelemre méltóak. Két szempontra hívja fel Weber a figyelmet: az egyik a személy cselekvéskoordinációját meghatározó érdekhelyzetek jellege, a másik az a normatív egyetértés, ami fellelhető azokban a referenciacsoportokban, ahonnan a személy magatartását meghatározó minták származnak. Weber ennek a két kategóriának a bevezetésével különbséget tesz az érvényesülő gazdasági, jogi rend által közvetített hatások és a közmegegyezésen alapuló (bizonyos mértékig etikai normákra támaszkodó) magatartás, illetve minta között. Ha tovább értelmezzük az életpálya-építés, életút-tervezés szempontjából e két cselekvéstípust, akkor lényegében azt állapíthatjuk meg, hogy az érdekek legfeljebb a szokáserkölcs szintjét igénylő cselekvési keretet követelnek, amiben tehát megszokott, elfogadott és nem bírált magatartás valósul meg. A normatív egyetértésben benne van a konvencionális egyetértésre épülő cselekvés; ennek kontrollja az a társadalmi közeg, amelynek erkölcsi normái mint minták érvényesülnek. G. H. Mead a szociális szerep és az azonosságtudat összevetését tartja az életút-folyamat egyik kulcskérdésének. A szociális szerep kialakítása egyértelműen a szocializációs folyamat eredményének tekinthető. Szerinte a szociális szerepek csak akkor működnek hatékonyan, ha azokat kiegészíti a mentális fejlettség szintjéhez alkalmazkodó azonosságtudat. Ennek jól megkülönböztethető elemei vannak. Ilyenek: a norma és szerepcselekvés. Ez lényegében az egyén szociális kognitív fejlődésén alapul, tehát azon, hogy milyen az a szociális közeg, amely ezt lehetővé teszi. A gyermek fejlődésében, pl. a normatanulás lényegét tekintve a szankciók elfogadása, amiről köztudott, hogy az egyén a korai gyermekkorban például még nem ismeri ennek kritikáját, tehát az itt megjelenő norma könnyen interiorizálódik. A normatanulásban megjelenik még egy elem, mégpedig az, hogy az általuk elfogadott és követett norma nemcsak az övék, hanem szélesebb körben is (család, csoport) érvényesül. A megtanulása pedig a morális fejlődés előfeltételének tekinthető. Úgy is felfoghatjuk tehát, hogy a morális vagy etikai én alakulásában a kevésbé fejlett szinten reaktív énről beszélhetünk, ami végső soron az irányított személy jellemzője, míg egy magasabb tudati szintű fejlettség esetén kialakul a felépített én mint öntörvényű individuum.

17 Szakmai koncepció 17 A siker, sikeresség, szakmai sikeresség. A szakmai siker mint élmény mindig egy viszonylag jól körülhatárolható szakmai teljesítmény eredményeként jelenik meg. Az eredmény maga viszonyítás, amit a személyes célok (ambíciók) teljesülése, esetleg túlteljesítése határoz meg. A siker egyik lényegi következménye a belső elégedettség, ami fontos eleme a fejlődésnek, hiszen az életút során mindig kellenek olyan viszonyítási pontok, amelyek a pillanatnyi állapotot tudatosítják.

18 18 Életpálya-építési kompetenciaterület 2. KONCEPCIÓTERV 2. 1 FOGALOMMEGHATÁROZÁS AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, amelyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van. Az életpálya-építés akkor sikeres, ha a célkitűzés reális, illetve szükség esetén módosítható: azaz a megvalósításhoz és a módosításhoz szükséges feltételrendszer rendelkezésre áll vagy megteremthető. A célok eléréséhez vezető utak és stratégiák alkalmasak a célok eléréséhez, és lehetővé teszik a menet közbeni módosítást. A stratégiák megvalósításához a feltételrendszer rendelkezésre áll, illetve megteremthető. Az utakat az egyén ténylegesen végigjárja, azokat kontrollálni, valamint szükség esetén a célokkal együtt módosítani képes. Az életpálya-építés mint tevékenység az egyén magán és publikus szereprepertoárjára és szerepváltásaira egyaránt vonatkozik, mivel a személyiség megbonthatatlan egésze vesz részt a folyamatban, illetve mert a két terület magán és társadalmi szerepek, illetve életesemények kölcsönös függőségi feltételrendszert alkot. Az alábbiakban ezeknek a területeknek a legfontosabb elemeit listázom. Az életpálya-építés tevékenységének legfontosabb elemei Célkitűzés Feltételrendszer Stratégia A fő célok meghatározása Az egyén ambíciói Útkeresés és az út, utak kiválasztása Részcélok: a fő cél részcélokra bontása a célok időbeli meghatározása, sorrendezése A változtatás szükségességének felismerése után a célok módosítása Az egyén képességei Az egyén tényleges tudása (ismeretek, munkatapasztalatok) A célmegvalósítás módja és eszközei A megvalósítás ütemezése Megvalósítás Az egyén dokumentálható tudása (pl. iskolai végzettség) Helyzetértékelés, kontroll, minőségbiztosítás Az egyénen kívül álló lehetőségek (pl. munkaerő-piaci, családi környezet, anyagi háttér)

19 Szakmai koncepció AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS MINT PEDAGÓGIAI FELADAT Az életpálya-építésnek mint bonyolult kompetenciastruktúrának a kifejlesztése az iskola minden szakaszát és területét érintő pedagógiai feladat., amelynek célja, hogy a tanuló iskolai életszakaszában megteremtődjenek azok a feltételek: ismeretek, képességek stb., amelyek alkalmassá teszik az egész életen át tartó, tudatos és aktív életpálya-vezetésre. Ideális esetben az élethelyzetdöntések közelében ez az életpálya kép valóságos, így a döntések nem esetleges kényszerként, hanem természetes automatizmusként születnek meg. Az életpálya-építés tudatossága azt jelenti, hogy az egyén képes felmérni lehetőségeit: saját adottságait, képességeit az életpálya-építés szűkebb vagy tágabb, társadalmi-kulturális-szociális-gazdasági környezetét megtervezni életpályáját: saját személyiségének fejlesztését az óhajtott, elérni kívánt státuszt, identitást végrehajtani a tervezetteket. A végrehajtás során szerzett tapasztalatok döntő momentuma, hogy visszahatnak a személy önmagáról alkotott képére, szélesítik és mélyítik a környezetről rendelkezésre álló információkat, ezáltal lehetővé teszik a tervek korrigálását, pontosítását. Az iskolarendszerű oktatás-képzés a fenti folyamat minden elemére képes hatni, természetesen az életkor és a környezeti változók függvényében különböző mértékben, mélységben és fennhatósággal.

20 20 Életpálya-építési kompetenciaterület 2.2 AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KERESZTKOMPETENCIA HELYE, SZEREPE AZ ISKOLÁBAN, SZEMLÉLETI KÉRDÉSEK A PROGRAMALKOTÁS SAJÁTOSSÁGAI Az életpálya-építés valamennyi az iskolai területet (tantárgyakat és szabadidőt), iskolai szakaszt, továbbá a személyiség egészét érintő kompetenciastruktúra. Ezért eleme valamennyi területnek. A tartalmak meghatározásában valamennyi kompetenciaterület képviselője érintett. A fentiekből következően a szakértői kör létszáma és félesége minden más területnél nagyobb. A programalkotás sajátossága, hogy a tantervkészítés klasszikus szabályai a célok, tartalom, követelmények, értékelés kongruenciája esetenként nehezen érvényesíthető, hiszen a célok sok esetben pszichés, szociális/viselkedésbeli tartalmakat határoznak meg, értékelésük a hagyományos iskolai eszközökkel kifejezetten a célok ellen hat, a követelmények nem teljesítése szankcionálhatatlan. (Természetesen ez nem a terület egészét érinti, de nem hagyható figyelmen kívül.) A MEGVALÓSÍTÁS ALKALMAI, TERÜLETEI A feladat iskolai alkalmai Tanórai keretek Szabadidő A feladat iskolán kívüli alkalmai Család Munkaerő-piaci cégek, szervezetek Egyebek A feladatba bevonható segítők Család A szociális szakma képviselői Pszichológus Munkaerő-piaci cégek képviselői Képzők Az elhelyezkedést támogató munkaerő-piaci szervezetek képviselői, pl. tanácsadók Civilek A FELADAT TARTALMÁNAK KIDOLGOZÁSÁHOZ KÖTHETŐ MEGKÖZELÍTÉSI MÓDOK Személyre fókuszáló Értékorientált Munkaerő-piaci

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

A Szociális Háló Egyesület Felnőttképzési Szolgáltatásai

A Szociális Háló Egyesület Felnőttképzési Szolgáltatásai MSZ-EN ISO 9001:2009 REG.SZ:HU/068/2007 Központ: 7960 Sellye, Batthyány u. 4., Telefon: 73/580-018, Fax: 73/580-019 Elnök: Brlas Andrea Nyilv. 02-0143-04 Fat: AL-0341 A Szociális Háló Egyesület Felnőttképzési

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS Tapasztalatok tanoda-programok működéséről Előadó: Dr. Szakácsné Foki Katalin, elnök Iskolakultúráért Esélyteremtésért Egyesület Győr Iskolakultúráért-Esélyteremtésért

Részletesebben

Szak- és felnőttképzés problémái

Szak- és felnőttképzés problémái Szak- és felnőttképzés problémái ill. Agóra Oktatási Kerekasztal: Oktatáspolitikai alapvetések Kizárólag 3 éves képzés minden szakmában (2+2 helyett) Heti 7 óra (a 35-ből) mindenre, ami nem szakmai ismeret

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27.

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. A HATÉKONY TEHETSÉGGONDOZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI KRITÉRIUMAI Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Tehetséghidak Program

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Felhívás középiskolák számára az Új Nemzedék Plusz BÁZISISKOLAI PROGRAMJÁHOZ való csatlakozásra

Felhívás középiskolák számára az Új Nemzedék Plusz BÁZISISKOLAI PROGRAMJÁHOZ való csatlakozásra Felhívás középiskolák számára az Új Nemzedék Plusz BÁZISISKOLAI PROGRAMJÁHOZ való csatlakozásra Az Új Nemzedék Plusz program a TÁMOP 3.3.12. Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a köznevelésben tanuló

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

A kiszombori. Dózsa György Általános Iskola MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK. szakértői véleményezése

A kiszombori. Dózsa György Általános Iskola MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK. szakértői véleményezése A kiszombori Dózsa György Általános Iskola MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK szakértői véleményezése Készítette: Tóth Géza közoktatási szakértő (SZ022480) Cegléd 2012 1. Az iskola Pedagógiai Programjának

Részletesebben

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.)

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) A pályaorientáció rendszere Magyarországon A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) Kustán Péter képzésfejlesztési referens Képzésfejlesztési és

Részletesebben

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja MAGYAR KÖZLÖNY 200 évi 19 szám 46263 számú melléklet a 36/200 (XII. 2) OKM rendelethez A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja Bevezetés A Halmozottan Hátrányos

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) A fejlesztő célú, támogató szaktanácsadói képzés Hunyadi Krisztina képzésfejlesztő, tréner Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály 2011/2012

Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály 2011/2012 Kovács VEZETÉKNÉV Zsuzsanna KERESZTNÉV PPTO MFPI Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály 2011/2012 Az Osztály dolgozói ÚJ! Iskolaválasztási tanácsadók: Málnási Gábor (208) Szatmári László (204)

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 68.289/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Adatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1.

Adatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. Adatszolgáltatás TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő ok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. pontja alapján Pedagógus neve 1. Bihari Sándorné 2. Gecse Istvánné neme életkora iskolai végzettsége

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

FELVÉTELI, avagy hogyan jelentkezzünk sikeresen középiskolába 2014/2015 Információs és Tájékoztatási Osztály

FELVÉTELI, avagy hogyan jelentkezzünk sikeresen középiskolába 2014/2015 Információs és Tájékoztatási Osztály FELVÉTELI, avagy hogyan jelentkezzünk sikeresen középiskolába 2014/2015 Törvényi változások 2012. szeptember 1. Törvény a nemzeti köznevelésről Törvény a szakképzésről Törvény a nemzeti felsőoktatásról

Részletesebben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Göd Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4 09/1 2009 0006 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Valló Péter intézményi folyamat szaktanácsadó vallo.peter@vbcomp.hu 1 Miről

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

ÚJDONSÁGOK A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

ÚJDONSÁGOK A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN ÚJDONSÁGOK A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2014. augusztus 26. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerepe Fejlesztési

Részletesebben

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra

Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Korszerű iskolavezetés a köznevelés új rendszerében 60 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 43/44/2014. (blended learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 1

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Iskolánk sikeresen pályázott és megvalósította a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 PÁLYÁZATOT

Iskolánk sikeresen pályázott és megvalósította a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 PÁLYÁZATOT Iskolánk sikeresen pályázott és megvalósította a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 PÁLYÁZATOT A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt neve: Képzésekkel

Részletesebben

SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT

SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT A tárgy neve: A szociális munka módszertan II. (Csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka) Félévi óraszám: L:10 óra Kreditértéke:4 kredit Helye

Részletesebben

A KatonaSuli program eddigi eredményei

A KatonaSuli program eddigi eredményei A KatonaSuli program eddigi eredményei Bevezetés A KatonaSuli program két iskolarendszerű eleme a felsőoktatásban oktatott Honvédelmi alapismeretek egy féléves, választható, 3 kredites tantárgy, valamint

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben, a pedagógusok szerepe a pályaorientációs tevékenységben

A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben, a pedagógusok szerepe a pályaorientációs tevékenységben A pályaorientáció elmélete és gyakorlata a hazai köznevelési intézményekben, a pedagógusok szerepe a pályaorientációs tevékenységben Hegyi-Halmos Nóra Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet,

Részletesebben

Továbbképzés óraszáma: 30 óra Összeállította: Gönczi Károly

Továbbképzés óraszáma: 30 óra Összeállította: Gönczi Károly Pályaválasztás, pályaorientáció, pályaismeret a középfokú oktatásban Továbbképzés óraszáma: 30 óra Összeállította: Gönczi Károly A továbbképzés célja A NAT 2007 kulcskompetenciáira és kiemelt fejlesztési

Részletesebben

WIGNER JENŐ MŰSZAKI, INFORMATIKAI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

WIGNER JENŐ MŰSZAKI, INFORMATIKAI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM WIGNER JENŐ MŰSZAKI, INFORMATIKAI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. Telefon: 36/515-115 Fax: 36/515-116 E mail: wigner@wigner.sulinet.hu www.wignerkozepiskola.hu Igazgató:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

3.8. Munka- és Szervezetpszichológia Szakmai Protokollja Munkaerő-piaci Szolgáltatások

3.8. Munka- és Szervezetpszichológia Szakmai Protokollja Munkaerő-piaci Szolgáltatások Harkányi Adrienn: Foglalkoztatási Hivatal Módszertani Iroda Kaszás Judit: Foglalkoztatási Hivatal Módszertani Iroda 3.8. Munka- és Szervezetpszichológia Szakmai Protokollja Munkaerő-piaci Szolgáltatások

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kolozsvári saba Zsolt ím(ek) 3300 Eger, Homok u. 4 sz. / Telefonszám(ok) Mobil: 30/43 34 03 E-mail(ek) kolozsvaricsaba@yahoo.com, kolozsvaricsaba@ektf.hu

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP-1.4.5-2012/1-2012-0008 ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT 2014. DECEMBER 11.

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP-1.4.5-2012/1-2012-0008 ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT 2014. DECEMBER 11. PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP-1.4.5-2012/1-2012-0008 ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT 2014. DECEMBER 11. és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás A alapfilozófiája; Szakképzéssel,

Részletesebben

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

ZÁGON BERTALANNÉ. zsofru@t-online.hu. Időtartam (-tól -ig) 2001-2005 Munkáltató neve és címe Ec-Pec Alapítvány, 1072. Bp. Rákóczi u. 22.

ZÁGON BERTALANNÉ. zsofru@t-online.hu. Időtartam (-tól -ig) 2001-2005 Munkáltató neve és címe Ec-Pec Alapítvány, 1072. Bp. Rákóczi u. 22. Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail Állampolgárság ZÁGON BERTALANNÉ zsofru@t-online.hu magyar Születési idő 1947. 05. 12. MUNKAHELYEK Időtartam (-tól -ig) 2005- Munkáltató neve és címe Egyéni

Részletesebben

Curriculum vitae. Tanulmányok, végzettségek

Curriculum vitae. Tanulmányok, végzettségek Név: Baló András Kálmán Születési hely, idő: Kaposvár, 1953. május 3. Cím: 1077 Budapest, Dohány u. 28. Telefon: 06-30-855-3227, 352-8471 Curriculum vitae Tanulmányok, végzettségek Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4-ES PROJEKTBEN VÁLLALT

TÁMOP 3.1.4-ES PROJEKTBEN VÁLLALT 10. SZÁMÚ MELLÉKLET A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium TÁMOP 3.1.4-ES PROJEKTBEN VÁLLALT NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Szeged 2010

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

Választható diplomadolgozati témák az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon

Választható diplomadolgozati témák az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon Választható diplomadolgozati témák az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon Dr. Vehrer Adél 1. Az idős emberek sajátosságai, helyzetük napjainkban; művelődési és felnőttképzési igényeik, lehetőségeik

Részletesebben

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók SZAKMAI PROGRAM A szakiskola környezete: A szakiskolák így a Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működését, alapvető céljait és feladatait az őket körülvevő gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT Történetek a kincses erdő állatairól Készült: Forrás Általános Iskola Dávod 2009. október 19-22.

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben