Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség H A T Á R O Z A T

Átírás

1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelség Szám: /2009. Ügyintéz: Novákné F. Kovács Hedvig Filakné Enyedi Andrea Lovrityné Kiss Beáta dr. Ruzsáli Pál Tárgy: Dávodi Augusztus 20 Zrt. egységes környezethasználati engedély H A T Á R O Z A T A Dávodi Augusztus 20 Zrt. részére a Környezetszakért Kft. által június 16-án benyújtott teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció és egységes környezethasználati engedély kérelem alapján egységes környezethasználati engedélyt adok a Dávod, Külterület, 0159/4, 0159/10 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 11. b) pontja szerinti 2000 férhely (30 kg-on felüli) sertések számára tevékenység folytatásához. Az engedélyes adatai: Neve: Dávodi Augusztus 20 Zrt. Székhelye: 6524 Dávod Petfi S. u. 52. KSH szám: KÜJ száma: KTJ szám: A telephely adatai: Megnevezése: Dávodi Augusztus 20 Zrt. II.sz. üzemegység-sertéstelep A település statisztikai azonosító száma: KTJ létesítmény : NOSE-P kód: Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás Sertéstenyésztés TEÁOR szám: ENAR szám: Ügyfélfogadás Központ: H és Cs: 9:00-11:30 és 12:30-15:00, K 9:00-11:30, Sze 12:30-15:00; Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 Központ: 6721 Szeged, Fels-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 2 Férhelyszám: Állomány Darabszám Tenyészkoca 475 Tenyészkan 8 Szopós malac 930 Hízó (H-1) Hízó (H-2) Tenyészsüld 290 Összesen A környezetvédelmi vizsgálatot végz adatai: Neve: Környezetszakért Környezetvédelmi Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Telephelye: 7636 Pécs Illyés Gyula u. 16. A technológia ismertetése Általános leírás: Telephely férhely kapacitása: db sertés A sertéstelep Bács-Kiskun megyében, Dávod község külterületén, a községtl DK-i irányba található. A belterület határa a sertéstelep É-i határától 450 m-es távolságban helyezkedik el. A telep 800 méteres körzetében egészségügyi, oktatási intézmény, élelmiszer üzem nem található. A környez területeken mezgazdasági termel tevékenységet végeznek, dönt többségben szántóföldi növénytermesztést. Az állatok tartására, nevelésére szolgáló, összesen 8 darab istálló mindegyike hígtrágyás rendszer. A folyamatos korszersítésnek és karbantartásnak köszönheten az állatok tartására szolgáló istállók megfelel mszaki állapotban vannak. Az állatok férhelyének kialakítása és mérete megfelel az állatvédelmi elírásoknak. Szám Funkció Férhely db Terület m 2 tés Szellztetés Etetés Itatás 1. Hízlalda Hízlalda Hízlalda nincs Szabályozott tetventillátor Száraz darás önetet Önitató 4. (ÚJ) Hízlalda (épül) Süldnevel nincs Természetes 6. Utónevel Fiaztató Deltacsöves radiátoros ftés Száraz darás etetés Száraz darás önetet Szopokás önitató 8. Kocaszállás nincs Szabályozott Száraz darás és tetventillátor nedves etet 9. Fiaztató Utónevel Deltacsöves radiátoros ftés Száraz darás önetet Önitató

3 3 A trágyakezelés valamennyi istállóban hígtrágyás rendszer. A rácspados trágyalagúnás technológia során keletkez hígtrágya befogadására gyjt- és elvezet csatornarendszer, gyjt aknák, egy szeparátor berendezés és 4 db földmedence áll rendelkezésre jelenleg. Sertéstelep és hígtrágya tárolók EOV x EOV y ÉNy ÉK DNy DK A telep korszersítését követen a szeparátor berendezés elbontásra kerül, és a négybl három, átalakított, bélelt gyjtmedence összes tározókapacitása m 3 elegend lesz a telepen keletkez hígtrágya 6 havi mennyiségének biztonságos tározására. Az istállók lagúnássá történ átalakítása nagy mennyiség víztakarékosságot tett lehetvé, aminek eredményeképpen nagymértékben lecsökkent az évente képz hígtrágya mennyisége. A hígtrágya hasznosítása jelenleg a környez földterültekre történ kiöntözéssel történik. A TEVÉKENYSÉG LEVEGVÉDELMI VONATKOZÁSAI tés, henergia termelés: A évi korszersítés eredményeképpen a sertéstelep fiaztató és malacnevel épületeibe új korszer, kis hteljesítmény földgázüzem ftési és melegvíz elállításra álltak át. Az egyedi ftési rendszerek kisteljesítmény kazánok 140 kw alatti teljesítmények kerültek felszerelésre. Állattartó épületek: Az állattartó épületek diffúz légszennyez forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyez anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevivel egyértelmen meg nem határozható bzanyagok. A légszennyez anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Állattartó épületek légtechnikája: Az állattartó épületek diffúz légszennyez forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyez anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevivel egyértelmen meg nem határozható bzanyagok. A légszennyez anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. A sertéstelep valamennyi épületében korszer, Fancom típusú automata frekvenciaváltós vezérlés ventilátor, oldalfali légbeejtvel, elszívásos szellztetés mködik. Az elhasznált leveg a tetgerinceken elhelyezett ventilátoros elszívó kürtkön távozik, a friss leveg az oldalfalakon található szabályozott légbeejtkön jut az épületbe. Ezáltal a depresszív szellztetés épületben kisfokú nyomáscsökkenés alakul ki. A fiaztatót és a malacnevelt Hubimat típusú hpanellel folyósón keresztül htik. A hizlaldában evaporatív hrendszer ködik. Az épületek szellztetését az állatlétszám, életkora, és súlya jelents mértékben befolyásolja.

4 4 Hígtrágya gyjtés, tárolás és kijuttatás A keletkez bélsár, vizelet és mosóvíz az ólak, kutricák alatt kialakított rácspados trágyalagúnás technológia során keletkez hígtrágya befogadására gyjt- és elvezet csatornarendszer, gyjt aknák, egy szeparátor és tároló medencék kerültek kialításra. A nyitott felszín tárolókban lév hígtrágyát a környez földterületekre tápanyag utánpótlás céljából kiöntözik. Az állattartási technológia által kibocsátott légszennyez anyagok fajtája és mennyisége nagyban függ az idjárási körülményektl, az állatok által fogyasztott takarmány összetételétl, a trágya tárolásának idtartamától és a trágyában lejátszódó átalakulási folyamatoktól. A légszennyez anyag kibocsátások, mint összetevivel egyértelmen meg nem határozható bzanyagok jelentkeznek. Az állati ürülék a nitrogént eredenden szerves vegyületek formájában tartalmazza. Az összes nitrogén egy állatfajoktól és korcsoportoktól függ része (~ 25-50%) ezen belül könnyen bomló, un. ammónium nitrogén formájában van jelen, amely leginkább a vizeletben koncentrálódik. A szabadba kerülve megindul ennek bakteriális lebontása, a képz ammónium-vegyületekbl pedig gáznem ammónia válik ki, amely a levegt szennyezi, egyben pedig a hasznosítás szempontjából tápanyag veszteséget jelent. A lebontás intenzitását a trágya levegvel érintkez felületének nagysága, a felületközeli légmozgás sebessége, a trágya hmérséklete, valamint víztartalma jelentsen befolyásolja. A lebomlás visszaszorítása, ezzel az ammónia-emisszió csökkentése a trágyakezelés, tárolás és kijuttatás valamennyi fázisában fontos. Az ammónia emisszió csökkentésére hígtrágyák esetén a szabad trágya-felszín és a légmozgás csökkentése, a felület takarása, valamint a trágya felmelegedésének gátlása ad lehetséget. A hígtrágyát a tározó töltésén elhelyezett traktorhajtású szivattyúval, gyorskapcsolású nyomóvezetéken át egy csévéldobos öntözberendezéssel juttatják ki. Az öntözszivattyú, szívó- és nyomóoldali szerelvények, csvezetékek és az öntözgép üzemeltetése idszakos. Takarmányozás: A sertéstelepen az állatok számára a szükséges mennyiség takarmány legnagyobb részét helyben állítják el a takarmánykever üzemben, kisebb részét vásárolják. A szükséges szemestakarmányt maguk termelik és raktározzák, a premixeket, fehérjehordozókat és adalékanyagokat küls cégektl szerzik be. A telepen a takarmányfogyasztást naponta ellenrzik, és igény szerint naponta rendelik a keverl. Az istállóépületekbe a takarmányt ömlesztett kiszerelésben csvezetéken szállítják az épületek mellett elhelyezett takarmánysilókba, ahonnan az adagolást kézi, vagy gépi segítséggel valósítják meg. A takarmánykeverhöz légszennyez pontforrás nem csatlakozik. Jármforgalom hatása a levegre: A telephelyre érkez, valamint a telephelyen belüli jármmozgás nem jelents, így az ebbl származó légszennyez anyag kibocsátás sem számottev. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkez hulladékok gyjtése, kezelése: Az állati eredet hulladékokat a telephelyen saját kisteljesítmény állati hulladékéget berendezésben ártalmatlanítják, mely berendezés rendelkezik a Bács-Kiskun Megyei Mezgazdasági Szakigazgatási Hivatal 12.1/2689-6/2008. ikt. számú engedélyével. Az állati

5 5 eredet hulladékokat az égetésig nem gyjtik, az elhullást követen azonnal beüzemelésre kerül az éget berendezés. A hulladékégetésbl származó hamut 160 l-es manyag, zárható gyjtedényzetben gyjtik. Az állatgyógyászati hulladékokat, a telephelyen felhasznált ferttlenít szerek kiürült göngyölegét, az összegyjtött veszélyes hulladékokat egy külön álló kis terület, zárható raktár épületében, 1 db 20 l-es zárható gyjtedényzetben gyjtik, az állategészségügyi hulladékokat szerzdés alapján a Design Kft-nek adják át. A takarmány ömlesztett formában kerül be a telepre, így ebbl nem keletkezik hulladék. A telep gépeinek karbantartását a Társaság karbantartó mhelyében végzik, a kocsimosás is gépmhelyben történik, a sertéstelep területén gépkocsi mosás nincs. A telephelyen a szelektív hulladékgyjtés megoldott. Települési hulladékok gyjtése, kezelése: A kommunális hulladékokat 2 db 110 l-es edényzetben gyjtik, amit a Fels-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. szállít el heti egyszeri alkalommal, szerzdés alapján. Telephelyen keletkez hulladékok mennyisége: Hulladék Megnevezése Nem fert betegségben elhullott állati tetemek Kazánhamu és salak Állatgyógyászati hulladék Kommunális hulladék EWC kód További kezelés a helyszínen Égetés hullaéget berendezésben Helyszínen történ hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja nincs Mezgazdasági hasznosítás * Átadás engedéllyel nincs rendelkeznek nincs Átadás ártalmatlanításra Hulladék nyilvántartás: A cég a jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. Zaj- és rezgésvédelem: ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajvédelmi szempontból a telephely elhelyezkedése kedvez, mert mezgazdasági-üzemi területen, az összefügg lakott területtl távol helyezkedik el. A legközelebbi védett terület a telep szélétl 450 m-re, az ólaktól 500 m-re található.

6 6 A telephely Dávod település központjától délre, a község belterületi önkormányzati tulajdoni gyjtútján keresztül lehet megközelíteni. Az út közelsége azt eredményezi, hogy a közvetett hatásterület kis kiterjedés, a szállítási célforgalom az út egyéb forgalmához képest kis mértékben, és átmeneti jelleggel emeli csak a környezet zajterhelését. A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A vízellátórendszer fbb mszaki adatai: A telep vízellátását 1 db mélyfúrású kút biztosítja. A kút a /2001. számon kiadott, K5K1344/05. számú határozattal módosított vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkezik. Víztermel kút adatai: OKK száma K-46 Talpmélység 51 m EOV koordináták: X = m Y = m Víztípus II. osztályú rétegvíz Vízmennyiség mérése vízórával történik. Vízhasználat célja: gazdasági célú, állattartó telep Lekötött vízmennyiség: m 3 /év évben a vízfelhasználás m 3 /év volt. Jellemz vízhasználatok: Szociális célú vízhasználat: 3 m 3 /d Technológiai vízhasználat: 100 m 3 /d A vízhasználatokat és a kihelyezett hígtrágya mennyiségét folyamatosan mérik. Kommunális és technológiai szennyvizek gyjtése, kezelése: A 3 m 3 /nap mennyiség kommunális szennyvíz a szociális épületben keletkezik, melynek kezelése bvített oldómedencében történik, majd szikkasztásra kerül. Az oldómedence szikkasztási felülete 33 m 2 A kommunális szennyvíz évi mennyisége 800 m 3 /év: Hígtrágyakezel- hasznosító rendszer: A Társaság és év folyamán technológiai korszersítését hajtott végre, amely során a tartástechnológia nem változott (maradt a hígtrágyás tartástechnológia), azonban az épületek rácspadlója alá lagúnákat alakítottak ki. Ennek eredményeként csökkent a sertéstelep vízfelhasználása, aminek köszönheten csökkent a kibocsátott hígtrágya éves mennyisége. Az istálló épületek férhelyszáma korszersítés során nem változott. A év második felétl már a korszersített telep üzemel. A telepen keletkez hígtrágya a lagúnákban gylik össze, majd onnan gravitációs csatornákon át a telepi (50 m 3 -es) gyjt-átemel aknákon keresztül, egy átemel homogenizáló szivattyú a hígtrágyát közvetlenül, vagy közvetve egy fázisbontón át juttatja a jelenleg négy medencés tározómedencékbe. A fázisbontás során mintegy 10 % szilárd résszel számolhatunk, így a megmaradó híg fázis kerül kiöntözésre az engedélyezett területeken.

7 7 A jelenleg 4 medencébl álló hígtrágyagyjt medence-rendszer az alábbi kapacitási paraméterekkel rendelkezik: T m 3 T m 3 T m 3 T m 3 A medencék döngölt agyag borítású földmedencék, összes tárolókapacitásuk m 3. A fázisbontóból a hígtrágya a T 1 jel medencébe jut, majd onnan gravitációs úton jut a T 2 T 3 T 4 jel medencékbe. A fázisbontóban a fázisbontás során leválasztott trágya (szilárd fázis) egy betonozott, peremmel ellátott trágyatérbe, majd trágyaszarvasba és a növénytermesztés igényének megfelelen szántóföldön kiszórásra kerül. A gyjtmedencékben lév hígtrágyát kiöntözés eltt traktormeghajtású kevervel homogenizálják. A trágyatároló mtárgyak mszaki védelmének kialakítására vonatkozó határid október 31-ig lett meghosszabbítva. A trágyatároló mtárgyak mszaki védelmének kialakítására a határid hosszabbítást a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelség /2008. számú határozatában adta meg folyamán a keletkez hígtrágya m 3 /év mennyiség, a felhasznált vízmennyiség m 3 /év volt évben csökkent a felhasznált vízmennyiség ( m 3 /év) és a keletkez hígtrágya ( m 3 /év) mennyisége is.. A jelenleg 4 medencébl álló hígtrágyagyjt medencerendszer összes tárolókapacitása: m 3. A tapasztalati adatok alapján az éves szinten keletkez hígtrágya mennyiség biztonságos gyjtésére és tárolására elegend, és kielégíti a vonatkozó 59/2008.(IV.29.) Korm. rendelet 8. (5) bekezdésében foglalt elírást (6 havi befogadási kapacitást) A hígtrágya hasznosítás szántóföldi kihelyezéssel történik a Bács-Kiskun Megyei Mezgazdasági Szakigazgatási Hivatal 12.1/3235/6-TAL/2008. számú engedélye alapján. Az engedély alapján összesen 88,1785 ha szántóterületen lehet, az évente képz hígtrágya mennyiségbl 8000 m 3 -es mennyiséget kiöntözni. Az öntözés jelenleg, a tározó töltésén elhelyezett traktorhajtású szivattyúval, gyorskapcsolású nyomócsvezetéken át egy cséveldobos öntözberendezéssel történik. Az öntözszivattyú, szívó- és nyomóoldali szerelvények, csvezetékek és az öntözgép üzemeltetése idszakos, a hígtrágya kiöntözésének megfelel. Az öntözési idszakok (átlagos) száma 5. Csapadékvíz elvezetés: A tiszta övezeti csapadékvizek gyjtése és elvezetése megoldott a telepen. Az istállók tetvizeit csatornarendszer gyjti össze és vezeti le az épületekrl a telepen meglév csapadékárkokba, ahonnan elszikkadnak. A trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik a sertéstelepen, mivel az istállókhoz nem tartozik kifutó, a tartásmód pedig zárt. Mivel a telepen nincs istállótrágya mozgatása, ezért a burkolt és nem burkolt felületek nem szennyezdhetnek trágyával, azaz a trágyával szennyezett csapadékvizek keletkezése kizárt. Monitoring: A sertéstartás üzemelésének ellenrzésére a telepen üzemelési vízjogi engedéllyel rendelkez kiépített monitoring rendszert üzemeltetnek.

8 8 I. A telepen és a kiöntözési területek mellett 1999-ben talajvízszint észlel kutak épültek, melynek vízminségét rendszeresen vizsgálják. A vízjogi üzemeltetési engedélyt az Alsó- Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság adta ki, /2001. számon. A kutak paraméterei az alábbiak: MF-1. jel kút: EOVx: m, EOVy: m MF-2. jel kút: EOVx: m, EOVy: m Talpmélység: 10,4 méter II évben létesült három darab monitoring kút, a vízjogi üzemeltetési engedély száma: K6K4670/06. A kutak paraméterei az alábbiak: F1 jel kút: EOVx: 71079,76 m EOVy: ,72m Talpmélysége: -6,0 m F2 jel kút: EOVx: 71051,37 m EOVy: ,44m Talpmélysége: -6,0 m F3 jel kút: EOVx: 71390,81 m EOVy: ,77m Talpmélysége: -7,0 m A területen 5 db feltáró, mintavételi fúrást mélyítettek 6-10,4 m talpmélységgel, a tevékenységgel okozott szennyezettség feltárására és a szennyezés lehatárolására. A vízmintákból többek között ammónium, nitrát, foszfát tartalmat mértek. A kutak mintázása félévenkénti rendszerességgel történik. A laborvizsgálati eredményeket a 6/2009.(IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes miniszteri rendelet határértékeinek figyelembevételével értékelték: Összességében elmondható, hogy a több évtizede folytatott tevékenység hatása kimutatható a talajvízben, de a szennyezés mértéke csökken tendenciát mutat. A szennyezés megsznése a hígtrágya tároló medencék teljes vízzáró szigetelésével érhet el. Elérhet legjobb technika A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából elkészült a nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozó Útmutató az Elérhet Legjobb Technika meghatározásához cím dokumentáció. A BAT összefoglalva a következket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható mszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szint védelme szempontjából. A sertéstelepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerbb és a környezet védelmét megfelelen biztosító technológiák követelményeinek, mert korszer etetrendszer, és megfelel tartástechnológia a hulladék képzdést minimalizálja. A telepen alkalmazott technológia intenzív rácspados, lagúnás tartástechnológia, kiépített hígtrágya lagúnákkal az istállók alatt. Az istállók, az épület alatti csvezetékkel csatlakozva a telepi hígtrágya gyjt vezetékre, ami aknákon keresztül szállítja a hígtrágyát a hígtrágya tároló medencékbe. A keletkez hígtrágyát mezgazdasági területeken hasznosítják.

9 9 A sertéstelepi tartástechnológiából ereden az egyik legnagyobb mennyiségben keletkez állati eredet hulladék a telephelyen engedéllyel rendelkez éget berendezésben ártalmatlanításra kerül, az így keletkez nem jelents mennyiség kazánhamu és salak hasznosításra kerül. BAT-nak való megfelelés: Az istállókban a tömör padló rész és rácspadozat megfelel lejtéssel lett kialakítva, amely elsegíti az ürülék és vizelet minél nagyobb mérték leszivárgását az elvezet csatornákba. A padozat alatti elvezet csatornákban a pangó hígtrágya nem jellemz, a megfelel lejtéseknek köszönheten a tárolókba ürítik. Az ólak megfelel szellztetését az automatizált szellzési technológiája, beépített rendszer együttesen garantálja. A sertések férhely szükséglete mindenhol megfelel az állategészségügyi törvényben meghatározottaknak. A sertések különböz életciklusaira összeállított takarmánykeverékeket szakember választja és határozza meg. A trágya levegvel való érintkezésének idejét az alábbi módszerekkel minimalizálják: Az épületekben a padozatot és rács felületét napi gyakorisággal takarítják. A rácspadozat helyes arányának megválasztása és az elvezet csatornák együttesen biztosítják a hígtrágya mielbbi elvezetését az épületpadozata alatt lév, szigetelt medencékbe. A hígtrágya okozta kellemetlen szaghatások csökkentése érdekében, a tároló medencékbe bzanyagok lebontását elsegít anyagokat adagolnak. ELÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei: 1. A tevékenységet úgy kell ellenrizni, végezni, a létesítményt mködtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (9) bekezdés szerinti jelents változtatásnak minsül, nem valósítható meg a felügyelség engedélye nélkül. 3. Az engedély a maximális állatlétszámra vonatkozik. 4. Az állatok férhely számában történ bármely változtatás csak a felügyelség elzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenrzésének, végzésének és mködtetésének pontos megjelölését tartalmazza.

10 10 Szabályok a tevékenység végzése során Óvintézkedések: 5. Az engedélyesnek mködése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelel intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelsségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 6. Az engedélyes köteles megfelel eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelel továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelents hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekrl megfelel feljegyzéseket kell készítenie és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 7. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végz személyzetnek megfelel végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 8. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 9. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelsségi körüket érintik. 10. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelsség: 11. A létesítmény mködtetje a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet elírásai vonatkoznak, elérhet legyen a felügyelség felügyeli számára a telephellyel összefügg környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 12. Az engedélyes köteles a felügyelség részére az engedély kiadását követen az utolsó naptári évrl (január 1-tl december 31-ig terjed idintervallumról) március 31-ig, és ezt követen minden évben március 31-i határidvel a benyújtást megel naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelség részére cím fejezetben elírtakat. 13. Lakossági érdekldésre az engedélyes köteles idben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.

11 11 Kártevk elleni védekezés: 14. Az engedélyes köteles megfelel és folyamatos védekezésrl gondoskodni a telephelyen a kártevk ellen. Indokolás: Olyan megfelel háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelen, amely lehetvé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelel adatszolgáltatást. Értesítés: 15. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelség által megjelölt hatóságot a lehetség szerinti minél rövidebb idn belül, de legkésbb 24 órán belül, a következ események bármelyikének bekövetkezése esetén: A tevékenységbl ered nem engedélyezett kibocsátások esetén. Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a leveg vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja és sürgs beavatkozást igényel/igényelhet. 16. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetség szerinti legkisebb mértékre való csökkentése és a megismétldés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményrl. A felügyelség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkez hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 17. Minden olyan esemény kapcsán, amely a leveg vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürgs beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehet legrövidebb idn belül, de legkésbb 24 órán belül a következ hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelséget (Szeged, Fels Tisza-part 17., telefon: munkaidben a 62/ , fax: 62/ , munkaidn kívül, indokolt esetben: ) a leveg, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: 76/ , fax:76/ ): z és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Mezgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ): fertzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézetét (5600 Békéscsaba, Gyulai út 61. telefon: 66/ , fax: 66/ ): az emberi egészség veszélyeztetése esetén.

12 12 Indokolás: Az események kapcsán történ értesítés szabályainak elírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. Erforrások felhasználása Elírások: 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítk, segédanyagok, állatgyógyászati anyagok, ferttlenít szerek, stb.), keletkez anyagokról (trágya, hígtrágya) és az állatlétszámról korcsoportonkénti megoszlásban nyilvántartást vezetni. Határid: folyamatos. 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határid: 5 évente, els alkalommal az engedély jogerre emelkedését követ 5. év (az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként). 20. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen felhasznált energiákról külön-külön technológiánként (takarmánykeverés, szárítás, állattartás). Szükséges megadni az egyes fajlagos energia felhasználásokat is. (egységnyi tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást is). Határid: folyamatos. 21. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (bels energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetséget. Az engedélyes köteles az energetikai audittal kapcsolatosan a felügyelséggel folyamatosan egyeztetni. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhet el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok a fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Határid: 5 évente. 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani, a szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határid: folyamatos. Indokolás: A telephely mködése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal az energia és anyag felhasználás, valamint az energia költségek csökkentése a cél. Levegvédelmi elírások Állattartó épületek:

13 13 Az állattartó épületek, mint források jellege miatt a légszennyez anyagokra kibocsátási határérték nem határozható meg. Az állattartó épületek szell kürtin keresztül a környezeti levegbe az állattartásra jellemz szag anyag diffundál. Elírások: 23. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehet legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyez anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkez légszennyez anyagok mennyiségét is. 24. Az állattartó épületekben minimum napi rendszerességgel kell alapos takarítást végezni. 25. Az épületek szellzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelel mszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelen üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelel komfortérzetét, az optimális hmérsékletet, elsegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. Indoklás: Az állattartó épületek, a szellzési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája levegvédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyez források alacsony légszennyez anyag kibocsátását. A fenti elírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Takarmányozás: Az állattartótelep közvetlen szomszédságában mköd takarmánykeverl csvezetéken érkezik az állatok életkorának megfelel összetétel takarmány. Elírások: 26. A tároló silók diffúz kiporzását a rendszer csatlakozó pontjainak zártságának folyamatos biztosításával, a tömítetlenségek megszüntetésével, a karbantartások rendszeressé tételével meg kell elzni. 27. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehet legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyez anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkez légszennyez anyagok mennyiségét is. 28. Az évenkénti takarmány összetétel és felhasználás vizsgálat keretében részletesen elemezni kell, hogy a telepen etetett takarmányok megfelelnek-e az aktuális takarmányozási követelményeknek, kutatási eredményeknek. Különös részletességgel kell elemezni a takarmányok beltartalmának megfelelsségét. Indokolás: A takarmányozás folyamata megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel a minimális légszennyez anyag kibocsátást. A fenti elírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani.

14 14 tés, htermel berendezések: 2006-os korszersítést követen egyedei ftési rendszereket építettek ki. A kw teljesítmény gázüzem-berendezések nem minsülnek bejelentés köteles légszennyez pontforrásoknak. Trágyakezelés, trágyatárolás-kijuttatás A zártrendszer hígtrágya tározók és a zárt rendszer adapterrel szerelt kijuttató berendezések mint források jellege miatt a légszennyez anyagokra kibocsátási határérték nem határozható meg. A 2 db zártrendszer hígtrágya tároló légzin keresztül és az adapterekbl kijuttatott hígtrágyából a környezeti levegbe az állattartásra jellemz szag anyag diffundál. A hígtrágyakezelés-tárolás-kijuttatáshoz kapcsolódó források jellege miatt a légszennyez anyagokra kibocsátási határérték nem határozható meg. Elírások: 29. A felszámolandó tározóból a kitermelt iszapot a legrövidebb idn belül szállítójármre kell pakolni és a területrl elszállítani, a minél kisebb bzterhelés miatt. 30. A hígtrágya szántóföldi kihelyezést követ 24 órán belül a talajba bedolgozandó. 31. A hígtrágya tározókból a hígtrágya termföldre történ kihelyezések kezdési idpontját és tervezett idtartamát elzetesen a felügyelségre és a Dávodi Polgármesteri Hivatalba írásban mindenegyes alkalommal be kell jelenteni. Indokolás: A trágyakezelés-trágyatárolás-kijuttatás technológiája megfelel a BAT levegvédelmi követelményeinek. Az elírások a trágyakezelés-trágyatárolás technológiájához kapcsolódó források bzkibocsátását hivatottak mérsékelni, mind rövid, mind hosszú távon. Védelmi övezet A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. (6) és (7) pontja lehetséget ad a meglév állattartó telepek bvítése esetén a védelmi övezet csökkentésére. A védelmi övezet csökkentését az eljárásba bevont szakhatóságok nem kifogásolták. A védelmi övezetet a telep súlypontjának tekintett origótól (EOV: X: m; Y: m) számított 300 méterben állapítjuk meg. Elírások: 31. A megállapított védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerül, illetve már mköd légszennyez források mködésével összefügg építmény. 32. Az állattartó telepre szakági tervez által készített fásítási programot kell a felügyelségre benyújtani, és azt jóvá kell hagyatni. A fásítási programot úgy kell megtervezni, hogy a telep korszersítését követen, az épületek és a hígtrágya tározók

15 15 elkészültét követ tereprendezéssel együtt valósuljon meg. A fásítási programot a telep épületeinek és tározóinak elkészültét követ 2 éven belül be kell fejezni. 33. A telep ével és egynyári növényeit folyamatosan gondozni, az elpusztult egyedeket pótolni kell. Indokolás: Az állattartó telepen meglév és betervezett átépítések, korszersítések és az elírások együttesen biztosítják a környezet minimális terhelését. Hulladékgazdálkodás Elírások: 34. Az állati hulladékégetben kizárólag a saját telephelyen keletkezett, a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 3. és 4. alapján 2. és 3. osztályba sorolt állati eredet hulladékok ártalmatlaníthatóak. 35. A hulladék termelje, tulajdonosa köteles a birtokában lév, bármely tevékenységbl származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. -ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyjteni. 36. Az állati eredet hulladékokat a lehet leghamarabb ártalmatlanítani kell, ártalmatlanításig elkülönített, zárt, csöpögés mentes konténerben kell gyjteni. 37. Az állati hulladékok gyjtése, kezelése során be kell tartani a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet elírásait. 38. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet elírásait kell betartani. 39. A keletkez veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkez hulladékkezelnek adható át. 40. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefügg anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 41. Az üzemeltetnek naprakész nyilvántartást kell vezetnie az elégetett állati hulladékok kategóriájáról, fajtájáról, mennyiségérl, valamint az égetés paramétereirl, dátumáról. 42. A nem teljesen elégett állati eredet hulladékokat nem szabad a hulladéklerakóban elhelyezni, illetve más módon ártalmatlanítani, azokat újra kell égetni. A keletkez égetési termékek mennyiségét és ártalmasságát a lehet legkisebbre kell csökkenteni, megfelel ártalmatlanításáról, gondoskodni kell 43. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkez hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet elírásai szerint. 44. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a évi XLIII. törvényben elírtakat kell betartani.

16 16 Indoklás: A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképzdés megelzését, a keletkez hulladékok mennyiségének csökkentését. Zaj- és rezgésvédelem Elírások: 45. Az üzemi zaj vonatkozásában a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM r. 1. sz. melléklete szerinti L TH = 50 / 40 db(a) zajterhelési ill. az MSZ :85. sz. szabvány 3.2. pontja szerinti L KH = 70 db(a) zajkibocsátási határértékeknek kell teljesülniük a környez védend homlokzatok eltt 2 m-re ill., a telekhatáron. Indoklás: A zajterhelési határértékek teljesülését számításokkal igazolták, ezért egyéb feltétel elírása nem szükséges. A sertéstelep üzemeltetése során közvetett hatásterület kijelölésére nincs szükség, mivel a mködéshez kapcsolódó jármforgalom zajkibocsátása csak jelentéktelen változást okoz. Felszíni és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg védelme Elírások: 46. A nyíltszelvény csapadékvíz elvezet árkok folyamatos tisztítást igényelnek vízvezet képességük fenntartása érdekében. 47. Hígtrágya, trágyalé kizárólag szivárgásmentes, szigetelt medencében tárolható. A tároló medence szigetelését úgy kell megválasztani, hogy a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. Határid: október A tárolónak legalább 6 havi hígtrágya befogadására kell elegendnek lennie, hogy biztosítva legyen a tilalmi idszakban a biztonságos hígtrágya tárolás. 49. A sertéstelepen a takarékosabb vízfelhasználása érdekében felül kell vizsgálni a telep vízmérlegét - technológiáját. Az átvilágítás és a vízfogyasztást mér berendezések elhelyezésére vonatkozó tervet kell benyújtani a felügyelséghez. Határid: március Az átvilágítással gazdaságilag is indokolt helyeken vízmér-órákat kell felszerelni (f és mellékmérk felszerelése a vízellátó rendszeren). Határid: október A hígtrágya mezgazdasági területen történ elhelyezését december 1. és február 15. között nem lehet folytatni. 52. Az Kft.-nek vízminségi kárelhárítási tervvel rendelkezik határozat száma: / , az elkészített üzemi tervben foglaltaknak megfelelen kell rendkívüli események esetén a szükséges beavatkozásokat elvégezni. A kárelhárítási tervet a

17 17 Indoklás: technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. A telepen a szennyvíz-, a hígtrágya-elvezet rendszerre vonatkozó energia hatékonysággal kapcsolatos veszteség feltáró vizsgálatokat még nem végeztek. A sertéstelepen a BAT elírásainak megfelel víztakarékos trágyaeltávolítási rendszert kell megvalósítani. A dokumentáció elkészítése során bemutatott vízfelhasználási mérleget irodalmi adatok alapján határozták meg. Pontos számadatokat csak a technológiai vízigények egyenkénti mérésének bevezetésével lehet kapni, ezért a vízhasználatok nyomon követésének ellenrzésére, csökkentésére célszer vízórákat felszerelni. A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rend. elírja, hogy a trágya kijuttatása termföldre december 1. és február 15-e között tilos. A trágyatároló mtárgyak mszaki védelmének kialakítására a határid hosszabbítást a Déldunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelség /2008. számú határozatában adta meg. A környezetkárosodás megelzésének és elhárításának rendjérl szóló 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet elírása szerint vízminségi kárelhárítási tervet kell készítenie a nagy létszámú állattartással férhely (30 kg-on felüli) sertések - foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek. A felszín alatti víz állapota szempontjából szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelt alapján Dávod érzékeny területek közé tartozik. A vizek mezgazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelemrl szóló 27/2006.(II.7.) Korm. B melléklete szerint Dávod település nitrátérzékeny terület, ahol a vizek nitrátszennyezésének a megelzése, csökkentése érdekében a rendeletben meghatározott jó mezgazdasági gyakorlat elírásai szerint kell a mezgazdasági tevékenységet folytatni. Felszín alatti vízre vonatkozó terhelési határértékek elírások: 53. A tevékenység során a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti K2 minsítés anyagok kerülhetnek a felszín alatti vízbe, melyekre a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletének 2. számú mellékletében felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következk: Szennyez anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyez anyag típusa (K i ) Foszfát (PO 3-4 ) µg/l 500 K 2 Nitrát mg/l 25 K 2 Ammónium µg/l 500 K 2 Szulfát mg/l 250 K 2

18 Folyamatosan üzemeltetni kell a monitoring rendszert, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést évi rendszerességgel kell megküldeni az ATI-KTVF részére a tárgyévet követ március 31-ig. 55. A minták vizsgálatát a következ komponensekre kell elvégezni: ph, vezetképesség, KOI, ammónium, nitrát, foszfát, szulfát. Indokolás: A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minsítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM- KHVM együttes rendelet 2. sz. mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A sertéstelepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenrzött körülmények között történhet. A sertéstelepen a sertéstartás talajvízre gyakorolt hatásának ellenrzésére monitoring rendszert építettek ki. A tevékenység szüneteltetése és felhagyása Elírások: 56. Az engedélyezett tevékenységet folytató a telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást, vagy a 6 hónapnál hosszabb leállást követen köteles a felügyelség egyetértésével leszerelni a környezet-szennyezést eredményezhet gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról. 57. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkez hulladékkezelnek kell átadni. 58. Levegvédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen vagy annak egy részén történ felhagyása esetén a leveg szennyezettségét beleértve a bzt is elidézni képes anyagokat, berendezéseket a leveg káros mérték szennyezdését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyrl elszállítani. 59. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történ felhagyása esetén az adott területen lév, illetve az adott területen megelen üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkez hulladékkezelnek kell átadni. Indokolás: A tevékenység felhagyása vagy szüneteltetése esetén is biztosítani kell a környezet védelmét. szaki baleset megelzése és elhárítása A telepen bekövetkez mszaki baleset esetén az általános kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelen kell eljárni. Indokolás: A mszaki baleset megelzésének és elhárításának célja a környezet védelmének biztosítása.

19 19 Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelség részére 60. Az engedélyes köteles az engedély elírásainak megfelelen valamennyi elvégzett mintavételrl, laboratóriumi analízisrl, mérésrl, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 61. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerül minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 62. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követ 1 hónapon belül, a panaszokat részletez beszámolót a felügyelséghez benyújtani. 63. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelség által elfogadott kell legyen. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell rizni, és a felügyelség részére hozzáférhetségét mindenkor biztosítani kell. 64. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelséghez az általa elírt formában, gyakorisággal és határidre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 65. Minden beszámolót az engedélyes képviseljének vagy az engedélyes által megnevezett felels vezetnek kell aláírnia. 66. Minden, az engedéllyel összefügg, a mködéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelség rendelkezésére kell bocsátani az ellenrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges idpontban. 67. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 68. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetvel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. KÜJ, KTJ ; A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz, Pf.); A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz); A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lév TEÁOR szerint); A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglév létesítményrl van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelents változtatás; Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint;

20 20, illetve nem f IPPC tevékenység megnevezése (f tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsdleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem f tevékenységként kell feltüntetni); A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); NOSE-P kód (a tevékenységekhez hozzá kell rendelni a tevékenységre jellemz, az EUROSTAT szennyez forrás osztályozási rendszere szerint meghatározott NOSE-P eljáráskódokat, melyek az EPER adatszolgáltatás kitöltési útmutatójában találhatók meg). A beszámolókat a következ címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelség, Szeged, Fels-Tisza part 17., Pf.: 1048 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, mennyiségtl függen EPRTR Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Éves adatszolgáltatás Beadási határid évente március 1. Panaszok (ha voltak) A bejelentett események összefoglalója Eseti beszámoló eseti eseti Panasz beérkezését követ 1 hónapon belül Az eseményt követ 1 hónapon belül Haváriák jelentése eseti Haladéktalanul Hulladékgazdálkodás: Keletkezett hulladékok Technológiánkénti anyagmérleg Levegvédelem: BAT(elérhet legjobb technika)-nak való megfelelség vizsgálata Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések Panaszok (ha voltak) éves összefoglaló jelentése Bejelentett események (ha voltak) éves összefoglaló jelentése Éves környezeti beszámoló minimális tartalma évente március 31.

21 21 A bejelentett események összefoglaló jelentése Vízvédelem: Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége FAVI adatlapok változás esetén történ benyújtása Monitoring rendszer vizsgálat és értékel jelentés Panaszok összefoglaló jelentése Jelentés az engedélyben elírt határidhöz kötött kötelezettségek teljesítése érdekében megtett intézkedésekrl. Energiahatékonysági bels audit 5 évente Indokolás: Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelel információk összegyjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása. A szakhatóságok elírásai: 1. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének /2009. sz. állásfoglalása: Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelség által megküldött Dávodi Aug.20 Zrt Dávod Hrsz:0159/4. alatti telephelyen lév sertéstelep" dokumentáció alapján az egységes környezethasználati engedély kiadásához környezetegészségügyi szempontból az alábbi kikötésekkel járulok hozzá: 1. Az állattartó telepen az elérhet legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a környez lakosságot zavaró bz kerüljön a környezetbe. 2. Az elhullott állatok tetemeit közegészségügyi, állategészségügyi kockázat és környezetkárosodást kizáró módon kialakított gyjthelyen, zárt, csorgás- és csepegésmentes tartályokban (konténerekben) kell gyjteni a hullaéget berendezésben történ ártalmatlanításukig. A telepen belüli szállítás környezetszennyezést kizáró módon történhet. 3. Az állati tetemeket - lehetség szerint - mielbb ártalmatlanítani szükséges. A gyjt edényzetet, valamint azok tároló helyét rendszeresen tisztítani és ferttleníteni kell. 4. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelzése / érdekében évenként legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni.

22 22 Folyamatos irtással és a tenyészhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen. 5. Az állatbetegségek kezelésébl, illetve megelzésébl származó kiürült gyógyszeres göngyölegek a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet elírásainak megfelelen kialakított fedett, felépítményes üzemi gyjthelyen, szilárdfalú, szúrásálló, csorgás-és csepegésmentes edényzetben legfeljebb 1 évig gyjthetk. A gyjtést követen az adott veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó engedéllyel rendelkez vállalkozónak adhatók át. 6. A tevékenység során felhasznált veszélyes anyagokról és készítményekrl, illetleg azok változásairól a vonatkozó jogszabályi elírásoknak megfelelen bejelentést kell tenni az ANTSZ területileg illetékes kistérségi intézete felé. 7. A veszélyes anyagokat és készítményeket úgy kell felhasználni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák. 8. A hígtrágyakezel telepen dolgozók részére hideg-melegvizes kézmosási lehetséget biztosítani szükséges. 2. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda 490/3504/001/2009. sz. állásfoglalása: A Dávod, 0159/4 hrsz. alatti telephelyén lév sertéstelep környezetvédelmi felülvizsgálata és egységes környezethasználati engedélyezése kapcsán érkezett kérelem és a mellékelt dokumentáció felülvizsgálása során a környezethasználati engedély kiadásához feltételként elírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom. Ezen állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az engedélyez hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni. 3. Dávod Község Jegyzjének 1510/2009. sz. állásfoglalása: Dávodi Augusztus 20 Zrt. (6524 Dávod, Petfi S. u. 52.) 0159/4 hrsz alatti telephelyén lév sertéstelep egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához szükséges települési jegyzi szakhatósági hozzájárulást, kikötések nélkül megadom. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltakkal szemben jogorvoslattal élni csak az engedély kiadására jogosult hatóság határozata elleni fellebbezésben lehet (Ket. 45. (2) bek.). 4. Bács-Kiskun Megyei Mezgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 21.2/3104/4-TAL/2009. sz. állásfoglalása: A megkeresés, valamint a beküldött dokumentáció (Tervez: Környezetszakért Kft Pécs, Illyés Gy. U. 16) alapján megállapítható, hogy az érintett terület kizárólag kivett ingatlant érint, de az érintett terület közvetlen szomszédságában van mezgazdasági külterület. A talajvédelmi hatóság hatásköre csak mezgazdasági mvelés alatt állá területekre terjed ki, a károsítás szomszédságában van termföld. Így a jelen ügy vonatkozásában