International GTE Conference MANUFACTURING November, 2012 Budapest, Hungary
|
|
- Vilmos Gyula Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 International GTE Conference MANUFACTURING November, 2012 Budapest, Hungary KULCSSZAVAK ÉS MODELLEK HATVANY JÓZSEF TUDOMÁNYOS ÖRÖKSÉGÉBŐL Keywords and models from the scientific heritage of Joseph Hatvany Erdélyi Ferenc ny. tudományos főmunkatárs, c. egyetemi tanár Abstract Hatvany József ( ) magyar kutató és tudós, a magyar műszaki tudományos élet különleges, kiemelkedő alakja volt. A XX. század második felét egy jelentős tudományos és technológiai paradigmaváltás, az információs technológia (information technology IT) térhódítása uralta. Hatvany József ennek jelentőségét korán felismerve, az informatika termelési-technológiai alkalmazásaiban alkotott maradandót. Lényeglátása számos új és fontos kutatást indított el Magyarországon. Ezek között szerepeltek: a rugalmas gyártórendszerek, az új ember-gép kapcsolat és a számítógépes alkalmazások integrációjának problémái. Tudományos munkájával iskolát alapított a számítógéppel segített tervezés és gyártás, (CAD, CAM, CNC) területén, amelyet a nemzetközi tudományos közösség is elismert és nagyra értékelt. Az előadás arról szól, hová jutottak napjainkra a Hatvany József által kutatott problémák, és milyen szerepet játszanak ma, a műszaki tudományok és a feldolgozó ipar fejlődésében. HATVANY JÓZSEF ÉS A GYÁRTÁSTUDOMÁNY Hatvany József ( ), magyar kutató és tudós, a magyar műszaki tudományos élet különleges, kiemelkedő tudományos iskolateremtő alakja volt. Egyénisége, képességei, műveltsége, nyelvtudása, széleskörű kutatási gyakorlata és gazdag nemzetközi tudományos, társadalmi és hazai ipari kapcsolatai révén a XX. század második felének nagy tudományos paradigmaváltása, az információs technológia (IT) széleskörű alkalmazása egyik magyarországi kulcs szereplője lett. A sors nem ajándékozta meg hosszú élettel, de kutatói tevékenysége során számos publikációban, tanulmányban, munkaanyagban fogalmazta meg szerteágazó újító, lényeglátó elképzeléseit. Egyedülállóan kiváló képessége volt az új technológia fontos, lényegi problémáinak felismerésére, a kutatók figyelmének felhívására. Kiválóan érvelt, vitatkozott azokkal, akikkel együtt dolgozott, vagy akikkel találkozott szakmai formális és informális alkalmakon ban így fogalmazta meg a G/6 nevű országos fejlesztési projekt célkitűzését: A G/6 program célja a gyártásautomatizálás gépi és szellemi eszköztára elterjesztése, hatékonyságának növelése és minőségileg magasabb színvonalra emelése. A cél az integrált anyag és adatfeldolgozás (IAAR), amelyben számítógépek integrálják a gyártás mindazon funkcióit, amelyeket eddig külön-külön alrendszerként kezeltek [1]. A szakirodalomban szokásos a publikációk témáját kulcsszavakkal (key word) specifikálni. Ebben a rövid előadásban olyan kulcsszavakról esik szó, amelyeknek Hatvany József nagy jelentőséget tulajdonított. Ezek a kulcsszavak jól jellemzik lényeglátását, felismeréseinek innovatív voltát. Ilyenek voltak például: a rugalmas gyártórendszerek (Flexible Manufacturing System, FMS), a termelésinformatika (IT for Manufacturing), az ember-gép kapcsolatok (Human Machine Interface, HMI) a termelési rendszerek és folyamatok funkcionális modellezése, az alkalmazások integrációja és kompatibilitása, (Enterprise Modeling, Integration and Compatibility), végül az intelligens gyártás (Intelligent Manufacturing, IMS). 1
2 TÖRTÉNELMI HÁTTÉR A TERMELÉSINFORMATIKA SZÜLETÉSÉHEZ Napjainkban az államok, államszövetségek hatalmi és gazdagsági növekedésének, civilizációs, jóléti és kulturális fejlődésének a legfontosabb forrása egyre inkább a nemzetgazdaságok termelőszolgáltató tevékenysége lett, a tágan értelmezet korszerű technológiák segítségével. A tágan értelmezett technológia fogalom magában foglalja magukat a termékeket, a termelési, gyártási és szolgáltatási folyamatokat, a műszaki-gazdasági tervezési és irányítási tevékenységet, s az ehhez szükséges rendszereket, és szervezeteket. A történelmileg oly hosszú ideig elsődleges katonai erő helyett a nagybetűs Technológia birtoklása válik egyre fontosabbá. A nemzeti össztermék legfontosabb forrása a Technológia működtetése, az aktív népesség képzettsége, foglalkoztatottsága, tudásszintje és innovációs aktivitása. Rövid- vagy középtávon segítséget adhat egyes természeti kincsek bősége (lásd gáz- és olajmezőkben gazdag országok), egy a globális világban betöltött különleges szerep, külföldi tőke beáramlás, fejlesztési hitelek okos felhasználása, regionális támogatások, licencek vásárlása stb., de hosszabb távon csak a népesség technológiai aktivitása, és ezzel a reál-gazdaság teljesítménye a meghatározó. A történetileg fejlettnek nevezett országok jólétének fő forrása ma is az a Technológia, amely a XIX. és a XX. század nagy termelési paradigma váltásai (ipari forradalmai) során jött létre. Ez a folyamat Watt gőzgépével indult, de látványosan az 1920-as években, a Ford T-modell futószalagos gyártásával gyorsult fel, és számtalan sikere után legutóbbi nagy teljesítménye a mobil- telefónia robbanásszerű elterjedése lett. Az első kulcs-szó, ami Hatvany Józsefre emlékezve eszünkbe jut: a technológiai innováció (technology innovation) lehet. Ő a nemzetközi szintű technológiai újdonságok megszállottja volt és rengeteg ötlete volt ezek fejlesztésére, magyarországi kutatására, adaptálására. A 70-es, 80-as évek során azonban a technológiai innováció kihívásainak megfelelni kemény diónak bizonyult. Kiderült, hogy az innovációs folyamatoknak vannak evolúciós és revolúciós szakaszai. Az evolúciós szakaszban egy-egy új technológia megjelenésének hosszadalmas előkészítése, illetve egy már létező technológia hatékonnyá tétele, alkalmazása a cél. Az áttörés jellegű revolúciós szakaszok azonban, ritkák és kiszámíthatatlanok. A kiindulási pont lehet egy tudományos alapkutatási eredmény, egy intuíció alapú műszaki szabadalom, egy know-how, egy jelentős új tervezői gondolat, egy új anyag, új eljárás, új funkció, új forma, vagy mindez együtt. Az innováció mindenképpen tudás alapú. A tudás aztán információ alakjában belefagy a termékbe, az eljárásba és a termelési vagy szolgáltatási folyamatban hozzáadott értékké válik[4].ez a folyamat nagyon bonyolult. A folyamatot a gazdasági, társadalmi, humán környezet erősen befolyásolja. Az innovatív gondolatnak megszületése és prototípusának megvalósítása után szigorú szabályok, és korlátozások keretei között kell eladható termékké vagy szolgáltatássá válnia a piacon. És a szabályok egyre szaporodnak, egyre bonyolultabbak. Idő, költség, várható igény, fizetőképes kereslet, elosztási rendszer, konkurencia, támogatások, teljes életciklus, környezetvédelem, újra hasznosítás, emberi szimpátia és elutasítás stb. mind ide tartoznak. A technológia menedzsmentnek sok tényezőt kell figyelembe venni és ezek jó része sokszor csak becsléseken alapul. Mivel a jövő tervezése mindig kockázatos, nem meglepő hogy nem minden innováció sikeres. Hatvany József többször hangsúlyozta: ha innovációs sikert akarsz elérni, sok kutatást párhuzamosan kell indítani. Ez azonban sok emberi és anyagi erőforrást igényel, amit csak alapos irodalomkutatással, kapcsolatépítéssel, kooperációval lehet mérsékelni. Szerencsére a tudomány természeténél fogva olyan, hogy ezt mindenben támogatja. Hatvany József a kutatás-szervezésben ennek is mestere volt. A RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZER Hatvany József egyik kedvenc innovációs kulcsszava a rugalmas gyártórendszer, az FMS (Flexible Manufacturing System) volt. A szerszámgépek számjegyvezérlése (Numerical Control) Bostonban, az MIT-n született az 1950-es években. Szinte hihetetlen, és az amerikai ipar elképesztő akkori innovációs potenciáljának bizonyítéka, hogy már az 50-esévek elejének mai szemmel nézve primitív információs technológiájával kísérletet tettek a kutatók a forgácsoló szerszámgépek gépi funkcióinak komplex és rugalmas automatizálására szeptember 15-én kereken 60 éve be is 2
3 mutatták a világ első NC marógépét. Még jó 20 évre és legalább 4 generációváltásra volt szükség ez után, hogy az NC gépek nagy számban megjelenjenek az ipari gyakorlatban. A Rugalmas Gyártórendszer az FMS gondolata Angliában D.T.N.Williamson, a briliáns konstruktőr agyában született meg a 60-as évek végén. A Molins System 24 megépítését az IBM és az angol Technológia Minisztérium is támogatta. A System 24 tele volt új, innovatív gondolatokkal, amelyek az embernélküli gyár (unmanned factory) vízióját a közeli jövőben helyezték el. A valóságban a System 24-et soha nem helyezték üzembe. A 80-as, sőt a 90-es években az amerikai, és japán kutatóhelyek még rengeteg további kutatást fordítottak az FMS-ek fejlesztésre. Igazán hatékony, megbízható, sikeres FMS-ket (néhány 100-at, amelyek az eredeti gondolatot hűen képviselték) csak az 1990-es években helyzetek üzembe, a leg tőkeerősebb angolszász, japán és német autógyárakban, katonai és repülőgép ipari üzemekben. A magyar fejlesztésű Csepeli IGYR- 630-nak, amelynek Hatvany József a DNC-73 vezérlő révén elkötelezett és sikeres fejlesztője volt, is ez volt a sorsa. A csepeli IGYR egyébként a maga idejében forradalmian új megoldásokat tartalmazott, - például először távolította el a lyukszalagot a szerszámgép környezetéből, integrálta az anyagfolyamot, a szerszámcserével és a megmunkálások folyamatával, vetette fel a folyamatfelügyelet szükségességét. Az igazi nagy siker azonban valamivel később, áttételesen és másol jelentkezett Az FMS-ek fejlesztése során felmerült sok innovatív gondolat ugyanis az egész gyártórendszer (egy idő után a gyártási rendszer ) problémakört, az egész feldolgozóipari technológiát megtermékenyítette. Korábban kiderült már, hogy a legnagyobb üzleti sikerek, a sorozatnagyságok növekedésének, a tömeggyártásnak, azaz a termékek tömeges replikációjának köszönhetők. Különösen így van ez a személyes fogyasztáshoz kapcsolódó iparcikkeknél, a ruházati konfekciótól a háztartási tömegcikkeken át az autóig, a lap-top-ig, és a mobiltelefonig. A programozható, automatizált gyártórendszerek kifejlesztése lehetővé tette ennek a sikerforrásnak a kiterjesztését a rugalmas és a piaci igényekhez gyorsabban alkalmazkodni kénytelen termékek területére is[2]. Mindez néhány év után az áruválaszték gyors növekedéséhez, az önköltség látványos csökkenéséhez, árubőséghez, kínálati piacok kialakulásához vezetett. A fogyasztás gyorsulva növekszik. A gyorsan növekvő árukészletek terítése ugrásszerűen növeli a beszállítói, az elosztási és értékesítési technológia, a szélesen értelmezett Logisztika hatékonyságát is. A szerszámgépipari fejlesztések nyomán a termelési folyamatokban széles körben megjelent a programozható automatizálás (programmable automation), a technológiai műveletek, a logisztika és az informatika integrációja. Az NC mellett, elterjedtek a PLC (programmable logical controller), a DCS (distributed control system) vezérlők, a szenzorok és az üzemi terminálok, az üzemi hálózati kommunikáció. Terjed az ipari robot-technika, az automatizált cellák és átállítható gyártósorok alkalmazása. Kialakul az igény szerinti tömeggyártás (customized mass production). A termelési (műveleti) rendszerek, (gép-láncok) már a mezőgazdaságot, az építőipart, sőt a szolgáltatások ágazatait is elérték. Hatvany Józsefnek igaza lett. A beágyazott mikroprocesszorokat és hálózati technikát tartalmazó gyártórendszerek (CAM, Computer Aided Manufacturing) a termelési rendszerek és folyamatok új minőségének eszközeivé váltak Az FMS kutatásokkal indult széleskörű és általános gyártórendszer innováció a feldolgozó ipar termelékenységét 30 év alatt sokszorosára növelte. Az iparilag fejlett országok magas GDP-je (vagy akár Kína rendkívüli ütemű fejlődése) ma nem kis mértékben ezen alapszik. A gyártórendszerek Amerika és Európa után meghódították az ázsiai ipart is. A modern gyártási rendszerek a kvalifikált munkaerő-keresletet erősen megnövelték. Ez kevesebb monoton fizikai munkát, több programozást, automatika-kezelést, valamint hatékonyabb termelés menedzsmentet és számítógépes döntéstámogatást igényel.. Sajnos, a termelékenység és a termelő kapacitások ilyen gyors növekedése a feldolgozóiparban a társadalom más szféráit, úgy tűnik, készületlenül érte. A folyamat a termelésben foglalkoztatottak számát jelentősen csökkentette, majd túltermelés, egyensúlyi és környezeti problémák, pénzügyi válság jelentkezett, ami napjainkban új kihívások forrása [4]. 3
4 AZ EMBER GÉP KOMMUNIKÁCIÓ A programozható automatizálás [5] olyan gyártási rendszereket hozott létre, amelyek ember-gép (szocio-technikai) rendszerek. Hatvany József jó érzékkel látta meg, hogy az ember és a gépek harmonikus együttműködése nélkülözhetetlen. A folyamatok tervezési, programozási és beavatkozási döntéseit még hosszú ideig az emberi intelligencia fogja uralni. Az együttműködés fő módszere és eszköze az információ csere. A hagyományos gyárban az ember- gép kapcsolat kézügyességet igényelt. Az új technológiában ez a kapcsolat számítógépes terminálokon át zajlik. Egy modern gyártócella szakmunkás gép-kezelőjének manapság a megmunkáló központ CNC-je, a palettázó rendszer PLC-je, a szerszámbeállító számítógépe és a műhelyszintű üzemi termelésirányító MES rendszer terminál felületét is használnia kell. Megjelentek már termelésben az érintő képernyős ipari mobil kommunikációs eszközök is. A gyors, megbízható és kényelemes információcsere az új technika fontos része. Hatvany József ennek jelentőségét korán felismerte és a SZTAKI híres Dialóg CNC vezérlése ezzel a fa struktúrájú menü-technika - más területeken is sikeres - módszerének egyik úttörője lett. A HMI felhasználói felület hatékonysága ma is kulcs problémája a számítógépes alkalmazások széles körének. Hatvany korán felismerte a grafikus információ jelentőségét is. Megállapítása, hogy a mérnöki tervezés intuícióinak, döntéseinek gyors betáplálása a számítógépes rendszerbe leghatékonyabban grafikával lehetséges, ma is alapelve a CAD/CAM rendszereknek. TERMELÉSINFORMATIKA A termelési rendszerek és folyamatok funkcionális modellezése, az alkalmazások integrációja és kompatibilitása a CIM (Computer Integrated Manufacturing) rendszerek alapvető kutatási területe lett a 80-as években. A diszkrét gyártási rendszerek területén nagy vonásokban ugyanazt a jellegzetes mátrix alakú hierarchikus funkcionális struktúrát alkalmazzák Taylor 1920-as évekbeli munkássága óta. A legmodernebb heterarchikus, és holonikus struktúrák még nem léptek ki a teoretikus modellek köréből. A hierarchikus struktúrát az jellemezi, hogy: (1) a vállalatirányítási üzleti folyamatok, (2) a műszaki tervezési folyamatok, (3) az operatív termelésirányítási folyamatok, (4) a technológiai (fizikai) végrehajtási folyamatok több szintű vertikális struktúrát alkotnak. A struktúra hierarchikus szintjein természetesen a funkcionális munkamegosztás érdekében specifikus számítógépes alkalmazások (komponensek) különülnek el horizontálisan. Vállalati szinten az ERP komponensek, a műszaki tervezés szintjén a CAD, a CAE, a CAPP, az MRP, a PLM, a termelésmenedzsment szintjén a MES komponensek, a termelésben és logisztikában a PLC az NC, a ROC, az SFT és sok más alkalmazás működik együtt. Az együttműködés kompatibilis információcserét igényel. A 80-as években a hálózati kommunikáció hőskorában ez nem kis erőfeszítést igényelt. A MAP kezdeményezés után az MMS szabvány már az üzenetek tartalmi (szemantikai) koherenciájának biztosítására törekedett. Hatvany József nagy jelentőséget tulajdonított a gyártási rendszerekkel kapcsolatos fogalmak szemantikai tisztaságának. Azt írta: Újabban a rendszertervezés egyre több sikeres példájával találkozhatunk. Ezek közös tulajdonsága, hogy a felhasználandó fogalmak alapos tisztázása és egyértelmű meghatározása előzi meg, amelyet egy általános fogalmi modell megalkotása majd szabványként való elfogadása követ[1]. Napjainkban az ISA- 95 szabvány pontosan ezt az utat járja [6]. A termelési üzenetek információs tartalmára (content) fókuszálnak a szemantikai és a pragmatikai koherencia szinteken. Előbbi az információs objektumok jelentésének elméletéhez és a relációs adatbázisok siker-történetéhez, utóbbi pedig az alkalmazási modellek elméletének és az objektum-orientált programozás eredményeinek és az esemény-orientált számítógépes folyamat szimulációnak (EDS) szilárd alapja. AZ INTELLIGENS GYÁRTÁS 4
5 Az információs és kommunikációs technológia gyors fejlődése napjainkban napirendre tűzte az intelligens gyártás gyakorlati megvalósítását. Maga az intelligens gyártás (Intelligent Manufacturing) fogalom is Hatvany Józseftől származik az IAAR fogalom továbbgondolásával. Hatvany József aktív kutatói munkássága idején ez sok tekintetben még inkább csak vízió volt, ami a jövő világához tartozott. A számítógépek processzorainak és memória kapacitásának mai teljesítménye - kiegészülve a vezeték nélküli hálózati technikával és a szoftver technológia eredményeivel- ma mindezt a realitások talajára helyezte. Hatvany József jól látta, hogy gyorsan változó körülmények között, hiányos és bizonytalan információk birtokában a termelés tervezés és szervezés döntési kockázatai erősen megnövekednek [3]. Hatvany világosan látta, hogy ezeken a problémákon csak mesterséges intelligencia módszerekkel lehet úrrá lenni. Egy bonyolult, sok ezer alkatrészből álló termék megtervezése és sorozat gyártása nagy kihívás a tervezők valamint a stratégiai és a végrehajtó menedzsment számára. Napjainkban a gyárak programozható automatákat, drága termelési infrastruktúrákat telepítenek, hogy sikeresek legyenek a globális piacokon. A gyártórendszerek és a magasan kvalifikált munkaerő magas kihasználtsága (utilization rate) elsőrendű követelménnyé vált. A piac gyakran extrém követelményeket támaszt. Rövid határidő, magas minőség, megbízhatóság új termék-funkciók, új anyagok megjelenése gyors analízist és döntéseket kíván. Mindezek számítógépes támogatása olyan kutatási feladatokat tűz napirendre, amelyek már Hatvany Józsefet is foglalkoztatták. Az intelligens gyártás részeként az automatizált, flexibilis gyártás mellett megjelent a termelési rendszerek rekonfigurálhatóságának igénye és a holonikus gyártásirányítási szemlélet, amelynek első alkalmazói, a japán autógyárak oly sikeresek lettek a Kanban, a Just in time és a beszállítási menedzsment széles körű alkalmazásával. Szinte hihetetlen, de a kooperatív termelési szervezetek napjainkra oly sikeressé váló rendszereinek egyik első megfogalmazója is Hatvany volt [2]. Napjainkban a szenzorokra és a digitális termék azonosítókra (RFID), a CAD és PLM alapú tervezésre, az ERP és MES alkalmazásokra alapozott adat-centrum, valamint a Felhő technikával hálózaton elérhető alkalmazások nyújthatnak támogatást olyan intelligens rendszerek használatára, amelyek a fejlesztések, a tervezések és a mindennapi üzleti és termelésirányítási döntések támogatásának új minőségét jelenthetik. A gazdasági és pénzügyi-válság figyelmeztető jelzés mindannyiunk számára. Még a jó modelleket is felül kell vizsgálni időnként, és nagyon nehéz jó döntéseket honi olyan folyamatok irányítására, amelyekre vonatkozóan jelentős tudás deficitünk van strukturális vagy akár csak adat szinten is [3]. KÖVETKEZTETÉSEK A XX. században az ipari termelési folyamatok technológiája rendkívül gyorsan fejlődött. Az egyik legnagyobb jelentőségű változást a programozható automatizálás, a gyártórendszerek elterjedése, az anyag-és adatfeldolgozás integrációja hozta. Mindez lehetetlen lett volna az információs technológia széles körű alkalmazása nélkül. Kialakult és fejlődik egy fontos interdiszciplináris tudományterület, amely a "termelési informatika" nevet kapta. Ennek a tudományterületnek volt kiemelkedő kutatója Hatvany József. A múlt században a magyar gépipari automatizálás motorja a magyar szerszámgépipar volt. Ez a szerszámgépipar már a 30-as években jelentős volt, de fénykorát az 1970-es években érte el. A szerszámgépipar igényeire alapozva létrejött a magyar ipari elektronika és benne a számjegyes vezérlők gyártása is. Az erőteljes ipari fejlesztést számos kutató, fejlesztő intézet, (SZTAKI, GTI, stb.) és a műszaki egyetemek (BME, ME, stb) tanszékei is támogatták. A 80-as években Hatvany József jelentős szerepvállalásával a G-6 program keretében kísérlet történt az automatizálás, a rugalmas gyártórendszerek fokozott fejlesztésére és a robottechnika hazai meghonosítására is. A 80-as évek végére ez a fejlődés azonban kifulladt. A gépipari automatizálás nagy nemzetközi fellendülését a magyar fejlesztő kapacitások még a sikeresnek mondható licencvásárlásokkal sem tudták követni. A 90-es években a magyar szerszámgépipar és a vezérlésgyártás a töredékére zsugorodott [7] után új szakasz kezdődött. A nagy nemzetközi cégek magyarországi beruházásaival a gépipari automatizálás csúcstechnológiája megjelent Magyarországon is. A nagy autógyárak és más 5
6 termékek cégeinek magyarországi gyáraiban NC gépek, robotok, gyártó cellák, automatizált gyártórendszerek százait helyezték üzembe, a mechatronika és a számítógépes gyártásirányítás legkorszerűbb eszközeivel. Ezeknek a gyártórendszereknek az üzemeltetését többségében azok a magyar mérnökök, technikusok és szakmunkások biztosították, akik a 70-es és 80-as években a hazai rendszereken tanulták meg ezt a technikát. E nélkül a képzett munkaerő nélkül ezekre a beruházásokra aligha kerülhetett volna sor. A termelésinformatika kultúrája Magyarországon ma is erős, és ez többek között Hatvany József kiemelkedő tudásának, előrelátásának és erőfeszítéseinek is köszönhető. HIVATKOZOTT IRODALOM [1] Hatvany József, Horváth Mátyás: Háttér és bevezetés. A GKFT tanfolyama az IAAR moduljainak kompatibilitásáról. MTA SZTAKI. Flexys, p [2] Hatvany, J.: Intelligence and Cooperation in Heterarchic Manufacturing Systems, Robotics and Computer- Integrated Manufacturing, 1985, 2/2, p [3] Hatvany, J., Lettner, F.,: The Efficient Use of Deficient Knowledge, Annals of the CIRP 1983, 32/1, p [4] Erdélyi Ferenc: A globális válság néhány technológiai vonatkozása. Gépgyártás, XLIX. évfolyam, szám. p [5] OTA: Computerized Manufacturing Automation: Employment, Education and Work Place, Washington, DC US Congress, Office of Technology Assessment CIT-235, [6] Scholten, Bianca: The Road to Integration. The ISA-95 Standard in Manufacturing. ISA, [7] A technológia helyzete és jövője. Szerkesztő: Prohászka János akadémikus. Magyar Tudományos Akadémia
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés Termelési paradigma fogalma Paradigma váltások A CIM fogalmának
RészletesebbenA gyártási rendszerek áttekintése
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) A gyártási rendszerek áttekintése Bevezetés A tantárgy célja A gyártócellák c. tárgy átfogóan foglalkozik a gyártás automatizálás eszközeivel, ezen
RészletesebbenA virtuális vállalat elméleti háttere
A virtuális vállalat elméleti háttere Virtuális vállalat 2013-2014 1. félév 3. előadás Globalizáció A világ egészére hat. Nagyjelentőségű, gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális hatású tendencia.
RészletesebbenSzárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz
Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz A mobil robot vezérlőrendszerének feladatai Elvégzendő feladat Kommunikáció Vezérlő rendszer
RészletesebbenDr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek
Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek 2 Változás sebessége A gazdasági átalakulás nehezen követi a technológiai fejlődést Technológiai változás
RészletesebbenA virtuális vállalat elméleti háttere
A virtuális vállalat elméleti háttere Virtuális vállalat 2016-2017 1. félév 3. előadás Dr. Kulcsár Gyula Felhasznált irodalom Erdélyi Ferenc, Tóth Tibor: A Virtuális Vállalat elméleti háttere, előadásvázlat.
RészletesebbenA vállalti gazdálkodás változásai
LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának
RészletesebbenMECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
RészletesebbenGYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS
Megmunkálási technológiák AJ003_2 Gépészmérnöki (BSc) szak GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS Összeállította: Dr. Pintér József GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS 1. A rugalmas gyártás alapfogalmai 2. Rugalmas gyártócella (Flexible
RészletesebbenRobotika és Gyártásautomatizálás. Gyártásautomatizálás és Robotika
Robotika és Gyártásautomatizálás Gyártásautomatizálás és Robotika Prof. KOVÁCS György PTE PMMK Műszaki Informatika és Villamos Intézet BME Gépészmérnöki Kar Gépgyártástudomány TSz. gyorgy.kovacs@sztaki.hu
RészletesebbenMenedzsment paradigmák és a virtuális vállalat. Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula
Menedzsment paradigmák és a virtuális vállalat Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Rendszer (System) Elem, kölcsönhatás, struktúra, határ, jel, állapot, folyamat, modell. Rendszer
RészletesebbenTrendek a gyártásban/2. Trendek a gyártásban/1. A gyártásautomatizálás felé - néhány rövidítés. Robotika és Gyártásautomatizálás
Robotika és Gyártásautomatizálás Gyártásautomatizálás és Robotika Prof. KOVÁCS György PTE PMMK Műszaki Informatika és Villamos Intézet BME Gépészmérnöki Kar Gépgyártástudomány TSz. gyorgy.kovacs@sztaki.hu
Részletesebben8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ
8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,
RészletesebbenIpar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19.
Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, 2018. április 19. Az előadáson érintett témák Termelés és piaci hatások Új piaci színtér
RészletesebbenGyártási folyamatok tervezése
Gyártási folyamatok tervezése Dr. Kardos Károly, Jósvai János 2006. március 28. 2 Tartalomjegyzék 1. Gyártási folyamatok, bevezetés 9 1.1. Gyártó vállalatok modellezése.................. 9 1.1.1. Számítógéppel
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenMérnök informatikus (BSc)
Mérnök informatikus (BSc) Az informatika dinamikusan fejlődő, a mindennapokat szorosan átszövő tudomány. Ha érdekel milyen módon lehet informatika rendszereket tervezni, üzemeltetni, szakunkon elsajátíthatod
RészletesebbenCégformáló Innováció
77 Elektronika Kft Cégformáló Innováció Egy új technológia, ami megváltoztatta a 77 Elektronika életét Bayer Gábor MAFITUD Fejlesztési igazgató 11. Országos találkozó 77 Elektronika Kft 2012. szeptember
RészletesebbenEmber és robot együttműködése a gyártásban Ipar 4.0
Helyszín: MTA Székház, Felolvasóterem Időpont: 2017. November 7. Ember és robot együttműködése a gyártásban Ipar 4.0 Dr. Erdős Ferenc Gábor MTA SZTAKI Fejlett robotika ígérete A fejlett robotika és az
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 1.-2. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika
Részletesebben- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban
I. Intelligens tervezőrendszerek - Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban Adat = struktúrálatlan tények, amelyek tárolhatók,
Részletesebben1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8
VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?
Részletesebben2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser
Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása
RészletesebbenEgy nemzetközi piacon sikeres,
Egy nemzetközi piacon sikeres, innovációra építő egri vállalat AZ IPAR 4.0 KÍNÁLTA LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK 55. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS EGER, 2017. SZEPTEMBER 7 9. Célom 1. Bemutatni, az innováció segítő
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fejlődési tendenciák a logisztikában 105. lecke A fejlődési tendenciákat
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Megoldásjavító szabályzókör A Kybernos egyszerűsített modellje Klasszikus termelésirányítási
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS 2. LGB_AJ005_2. Gépészmérnöki (BSc) szak NC, CNC TECHNOLÓGIA. Összeállította: Dr.
GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS 2. LGB_AJ005_2 Gépészmérnöki (BSc) szak NC, CNC TECHNOLÓGIA Összeállította: Dr. Pintér József 1. NC-technika alapfogalmak 2. NC-technika fejlődéstörténete 3. NC, CNC szerszámgépek
RészletesebbenMechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések
Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány
RészletesebbenIPAR 4.0 MINTAGYÁR PROJEKT GINOP
IPAR 4.0 MINTAGYÁR PROJEKT GINOP 1.1.3-16 GINOP 1.1.3 MINTAGYÁR PROJEKT GINOP 1.1.3 MINTAGYÁR KIEMELT PROJEKT Cél: Hazai termelő KKV-k felkészítése az Ipar 4.0 kihívásaira Projekt kód és név: GINOP 1.1.3-16-2017-0001
RészletesebbenÓBUDAI EGYETEM KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR. Villamosmérnök szak
2016/2017. tanév 1. félév 1. Matematika I. 42439/1. Vektorgeometria és lineáris algebra 2.900,- 42440 Analízis 3.900,- 1190 Matematika feladatok 3.220,- 2. Informatika I. 1186/I. Számítástechnika I. 2.200,-
Részletesebben6. A SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT GYÁRTÁS (CIM)
6. A SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT GYÁRTÁS (CIM) A CIM a PPS rendszereken túlmenő számítógépes adatfeldolgozással megvalósuló integrációt jelent. Hozzátartoznak mindenek előtt a gyártás műszaki adatfeldolgozó
RészletesebbenA negyedik ipari forradalom
A negyedik ipari forradalom társadalmi kihívásai Prof. Abonyi János és Prof. Miszlivetz Ferenc janos@abonyilab.com Üzemeltetési adatok, tapasztalatok Az üzemeltés korlátai Aktuális és tervezett Üzleti
RészletesebbenExport húzza a gazdaságot
Export húzza a gazdaságot - vállalati elvárások Gödri István Bosch Rexroth Pneumatika kft 1 A nagy kép amit most látunk Elvárások vállalati szinten Globális kihívások rövid és közép távon 2 3 Export húzza
RészletesebbenIKT megoldások az ipar szolgálatában
IKT megoldások az ipar szolgálatában Charaf Hassan, egyetemi tanár, tanszékvezető 1 IKT Trendek A mobileszközök és szenzorok erősödése A felhőszolgáltatások elterjedése Hálózati megoldások robusztussága
RészletesebbenSzerszám- és Formakészítő Kft. V2.50P
Szerszám- és Formakészítő Kft. V2.50P A RIGO Kft 1990-ben alakult 25 millió forintos törzstőkével. 100 %-ban magyar tulajdonú cég, családi vállalkozás. A Kft. székhelye Budapest, Orsovai út 3., két telephelyen,
RészletesebbenA Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása
A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június
RészletesebbenHagyományos termelésirányítási módszerek:
Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek
RészletesebbenBay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft.
Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Szerepük a hazai ipar hatékonyságának növelésében Dr. Grasselli Norbert ügyvezető igazgató A Bay Zoltán Nonprofit Kft. állami tulajdonú nonprofit kutatóintézet. Alapítás
RészletesebbenActiveAssist. Rózner Lajos
Rózner Lajos 1 2 Felgyorsult fejlődés 2020 7 Mrd. csatlakozott ember 2020 50 Mrd. csatlakozott termék 1997 6 millió számítógép az interneten 1995 40 millió csatlakozott ember 3 Termékek és szolgáltatások
RészletesebbenNagy bonyolultságú rendszerek fejlesztőeszközei
Nagy bonyolultságú rendszerek fejlesztőeszközei Balogh András balogh@optxware.com A cég A BME spin-off-ja A Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport tagjai alapították Tisztán magánkézben Szakmai háttér Hibatűrő
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens CIM funkciók az IBM által javasolt modell szerint Az IBM által javasolt, erősen egyszerűsített
RészletesebbenGlobalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a
Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenTelegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra
Telegdy Álmos Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra Az utóbbi 15 évben a magyar munkaerőpiacon a szakmunkások és gépkezelők aránya jelentősen lecsökkent.
RészletesebbenVállalkozásfejlesztési pályázatok 2012
Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés
RészletesebbenSzoftver-technológia I.
Szoftver technológia I. Oktatók Sziray József B602 Heckenast Tamás B603 2 Tananyag Elektronikus segédletek www.sze.hu/~sziray/ www.sze.hu/~heckenas/okt/ (www.sze.hu/~orbang/) Nyomtatott könyv Ian Sommerville:
RészletesebbenVállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László
Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység
RészletesebbenMérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben
Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Tantárgy Tárgykód I. félév ősz II. félév tavasz Algoritmusok
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 2. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Vállalati funkcionális modellek és számítógépes alkalmazási
RészletesebbenA HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások
RészletesebbenCSAOSZ Csomagolási Konferencia November 3.
CSAOSZ Csomagolási Konferencia 2015. November 3. CSAOSZ Csomagolási Konferencia Befektetés és Beszállítás: mit teszünk mi? Adatbázisaink: direkt és indirekt beszállítóknak K+F és KKV: a kormányzati segítség
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 2. félév 1. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés Termelési paradigma fogalma Paradigma
RészletesebbenIparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment
Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás
RészletesebbenMagyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök
Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök A MAGYAROK A PIACON KLUBRÓL A Magyarok a Piacon Klub a jól prosperáló magyar vállalkozások összefogásával
RészletesebbenVezetői információs rendszerek
Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer
RészletesebbenRészletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015
Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 A gépbeszerzést, technológiai fejlesztést, munkaerő bővülést és piaci megjelenést tervező vállalkozások számíthatnak először forráslehetőségre.
RészletesebbenAz automatizálás a hajtóerőnk
Az automatizálás a hajtóerőnk 02 Springer Az automatizálás a hajtóerőnk Springer GmbH - innovatív vállalat, hogy automatizálása sikeres legyen Springer Az automatizálás a hajtóerőnk Innovációs erejével,
RészletesebbenA hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok
A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu
RészletesebbenMANUFUTURE STRATÉGIAI KUTATÁSI TÉMATERÜLETEK KAPCSOLATI RENDSZERE, TERVEZHETŐ IDŐHORIZONTOK
MANUFUTURE STRATÉGIAI KUTATÁSI TÉMATERÜLETEK KAPCSOLATI RENDSZERE, TERVEZHETŐ IDŐHORIZONTOK Új üzleti modellek Európai gyárak menedzselése A menedzsment átalakítása a túlélésért és a sikerért Innovatív,
RészletesebbenHogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni?
Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Kritikus pontok Ethernet interfész soros eszközbe ágyazásakor Az ipari Ethernet technológia az alacsony költségeinek és jelentős hálózati
RészletesebbenMANUFUTURE-HU. Nemzeti Technológiai Platform Az európai MANUFUTURE-EU Technológiai Platform hazai képviselıje,
MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platform Az európai MANUFUTURE-EU Technológiai Platform hazai képviselıje, a magyar ipar innovatív vállalatainak, kutatóinak, fejlesztıinek tudatos jövıjét biztosító
RészletesebbenFELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA
FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Teljes kreditértékkel Mesterszak beszámítható alapképzési szak GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Marketing Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás
RészletesebbenLEAN 4.0 azaz hogyan tudja a Lean menedzsment az Ipar 4.0-át támogatni és lehetőségeit kiaknázni.
XXV. NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA LEAN 4.0 azaz hogyan tudja a Lean menedzsment az Ipar 4.0-át támogatni és lehetőségeit kiaknázni. Dr. Németh Balázs Kvalikon Kft. 2018. Szeptember 14. Termelő vállalat
RészletesebbenMagyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök
Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök A MAGYAROK A PIACON KLUBRÓL A Magyarok a Piacon Klub a jól prosperáló magyar vállalkozások összefogásával
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823
RészletesebbenJelentkezési határidő nappalis képzésre: július 13. A beiratkozás időpontja: augusztus 1. 9 óra
Szakképzési felhívás Érettségizők, érettségivel rendelkezők figyelem! A Ceglédi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma a 2018/2019-es tanévben a következő szakmai képzéseket indítja
RészletesebbenIntelligens módszerek gyártórendszerek m ködésében bekövetkezett zavarok és változások kezelésére
Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépgyártástechnológia Tanszék A Ph.D értekezés tézisei Intelligens módszerek gyártórendszerek m ködésében bekövetkezett zavarok és változások kezelésére Kádár
RészletesebbenÁgazati sajátosságok Kocsisné Kiss Ágnes Szakértő (BIMEO Kft.)
MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE A TEXTÍLIA, RUHÁZATI TERMÉK, BŐRTERMÉK ÉS LÁBBELI ÁGAZATBAN (GINOP-5.3.4-16-2016-00010) Ágazati sajátosságok Szakértő (BIMEO Kft.) 1 Az ágazat a számok tükrében
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenMIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem Mechatronikai mérnök BSc
l Kód Tantárgyak NGB_AG_ Mechanika - Statika félé ea tgy k kredit Széchenyi Istán Egyetem Mechatronikai mérnök BSc ÓE Bánki Gépész ÓE Bánki Mechatronika Bánki BT SzE Járműmérnök SzE Gépész Mechanika I.
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat a munkamegosztás
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenVirtuális vállalatok működése gyorsan változó, bizonytalansággal terhelt környezetben
Virtuális vállalatok működése gyorsan változó, bizonytalansággal terhelt környezetben Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 7. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Rendszer (System) Elem, kölcsönhatás, struktúra, határ,
RészletesebbenA duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe
A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter
RészletesebbenVirtuális vállalatok működése gyorsan változó, bizonytalansággal terhelt környezetben
Virtuális vállalatok működése gyorsan változó, bizonytalansággal terhelt környezetben Virtuális vállalat 2016-2017 1. félév 5. előadás Dr. Kulcsár Gyula Rendszer (System) Elem, kölcsönhatás, struktúra,
RészletesebbenÓBUDAI EGYETEM KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR. Villamosmérnök szak
2016/2017. tanév 2. félév 1. Matematika II. 42440 Analízis 3.900,- 1190 Matematika feladatok 3.220,- 2. Informatika I. labor Nincs kötelezően előírt jegyzet 3. Villamosipari anyagismeret labor Nincs kötelezően
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenAJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében
AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária
RészletesebbenA GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
Részletesebben5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei. a) A megmunkáló alrendszer és elemei. Megmunkáló alrendszer. Megmunkáló központ
Megmunkáló alrendszer 5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei a munkadarabokon a technológiai műveletek elvégzése gyártóberendezések készülékek szerszámok mérőeszközök Anyagmozgatási alrendszer a munkadarabok
RészletesebbenIpari termelés informatika támogatása
Debreceni Egyetem Informatikai Kar Ipari termelés informatika támogatása Témavezető: Dr. Husi Géza tanszékvezető főiskolai docens Készítette: Lakatos Gergely mérnök informatikus hallgató Debrecen 2010.
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI. MESTER (MSc) SZAK
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTER (MSc) SZAK Budapest 2012 A felsőoktatási intézmény neve, címe: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenAZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula
AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN Pomázi Gyula 2019.06.20. 2 Szakpolitikai és fejlesztéspolitikai paradigma váltás 3 A gazdaság versenyképességének további fokozása mögötti
RészletesebbenPályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal
Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban
RészletesebbenEFOP Dr. Péter Zsolt, egyetemi docens, Orosz Dániel, PhD-hallgató,
OKOS VÁROSOK, OKOS EGYETEMEK - A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK HELYE SZEREPE AZ OKOS VÁROSSÁ VÁLÁS FOLYAMATA SORÁN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL HAZÁNK MEGYEI JOGÚ VÁROSAIBAN Dr. Péter Zsolt, egyetemi docens, regpzs@uni-miskolc.hu
RészletesebbenA KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI
A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenIT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan
IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan Bácsi Zoltán Bedecs Szilárd Napirend Közép Európai Egyetem (CEU) bemutatása IT stratégia kialakítása Változás előtt Termék
RészletesebbenKísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához
1 Nemzeti Workshop Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához Berczeli Attila Campden BRI Magyarország
RészletesebbenAlapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése
1. Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1.1 A minőség jelentése A minőség azt jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal,
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2017/18 2. félév 1.-2. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés
RészletesebbenJövő Internet Nemzeti Technológiai Platform
Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
Részletesebben