Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekhó)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekhó)"

Átírás

1 3. FEJEZET Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekhó) Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény alapján, a törvényben meghatározott foglalkozást űző magánszemélyek január l-jétől kezdődően egyszerűbb módon tehetnek eleget adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek. Az új adónem egy új adózási módszerrel - amiben egyesül a jövedelem utáni adófizetési kötelezettség és a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség - próbálja megoldani a művészeti életben, a kultúra, a sajtó területén a kényszervállalkozásokból és színlelt szerződésekből eredő problémákat. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazása esetén ugyanis mindegy, hogy a tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási szerződés alapján végzik, mert a foglalkoztatás jogcímétől függetlenül választható ez az adónem, amivel kiváltható" a magánszemélyt terhelő jövedelemadó, a nyugdíjjárulék, továbbá a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék. A törvény kifejezetten nem szól (8. ) a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulékról, azonban az ekho-alanyt megillető társadalombiztosítási ellátások meghatározása (12. ) alapján, ez is teljesítettnek minősíthető. Nem váltja ki azonban az ekhó a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét. 25 I. Az ekho-alanyiság kérdései Az ekhó a magánszemély számára - amennyiben megfelel a törvényi feltételeknek - nem kötelező, azaz választható. Ugyanakkor az ekhót választó magánszeméllyel szerződéses kapcsolatban álló kifizető számára kötelező a magánszemély döntésének figyelembevétele, tehát az ekhó alkalmazása. 1. AZ ADÓALANY ÉS FOGLALKOZTATÓJA (KIFIZETŐ) Az ekho-adóalanyiságot az a magánszemély választhatja, aki a törvényben meghatározott foglalkozásokat munkaviszony, továbbá megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében űzi. A törvény hatálya kiterjed az adóalany foglalkoztatójára is. A foglalkoztató egyrészt a társadalombiztosítási járulék kötelezettje anyagi jogi 25 A túlfzetésre vonatkozó szabályok ismertetését lásd az I. részben.

2 178 II. rész. Jövedelem- és nyereségadók értelemben, másrészt eljárási adókötelezettségeket telepített rá a jogalkotó. Az ekhó a központi költségvetés javára teljesítendő adókötelezettséget és a társadalombiztosítási alapokba teljesítendő járulékfizetési kötelezettségeket határoz meg, egyesít. A foglalkoztató jogállása értelmezhető speciális adóalanyiságként - a társadalombiztosítási kötelezettség tekintetében - azonban a törvény a kifizető elnevezéssel illeti, ezért az alábbiakban mi is ezt használjuk. 2. AZ EKHO-ALANYISÁG VÁLASZTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI A magánszemély az alábbiakban szereplő feltételek együttes fennállása esetén választhatja az ekho-adóalanyiságot. a) Meghatározott foglalkozás űzése. Az ekhót kizárólag a törvényben felsorolt foglalkozásokat űzők választhatják, e körbe tartozik például: - könyv-, lapkiadó szerkesztője, - színész, - újságíró, - író, műfordító, - képzőművész, iparművész, - zeneszerző, rendező, operatőr, fotóművész, - zenész, énekes, - koreográfus, táncművész, - egyéb kulturális, sport, szórakoztatási foglalkozások. b) Az szja szerint adózó jövedelem vagy nyugdíj. Lényeges feltétel, hogy a magánszemély az ekho-választást közvetlenül megelőzően rendelkezzen olyan jövedelemmel, ami után az szja összevont adóalapra vonatkozó szabályai szerint és a Tbj. 26 szerint fizeti a közterheket. Az ekho-törvény ezt nevezi a közteher-viselési kötelezettség általános szabályok szerinti teljesítésének. Az említett feltételeknek megfelelő jövedelemnek - az ekho-törvényben található felsorolás szerint - a következő jogcímek alapján keletkező jövedelmek felelnek meg: munkaviszonyból származó, az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének minősülő, társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés címén keletkező és - az szja értelmében - önálló tevékenység keretében (tehát nem egyéni vállalkozóként kötött) megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján szerzett jövedelem. Abban az esetben, ha a magánszemély nyugdíjasként űzi a törvényben meghatározott foglalkozásokat, úgy nem kell teljesítenie a jövedelemre vonatkozó itt említett feltételt. Az ekho-törvény azt tekinti nyugdíjasnak, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt és saját jogú vagy özvegyi nyugdíjas, és az adott adóévben legalább 183 napig e feltételeknek megfelel. c) A felsorolásban meghatározott tevékenységből származó, tehát az ekhó keretében adózó bevétel összege nem haladja meg az évi 25 millió forintot. 26 A Tbj. jelentését és a társadalombiztosítási alapok bevételeit a tankönyv VI. része tárgyalja.

3 3. fejezet. Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekhó) 179 d) A magánszemély bármely tevékenységgel összefüggő, az általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben eléri a havi minimálbér 12-szeresét. Amenynyiben a magánszemély általános szabályok szerint adózó jövedelme nem éri el az éves minimálbér összegét, úgy az ekhó keretében arányosan csökkentett bevételi összeghatárt vehet figyelembe. Tehát az ekhó keretében alkalmazható bevételi öszszeghatár úgy aránylik a 25 millió forinthoz, ahogy a magánszemély általános szabályok szerint adózó jövedelme (adóalap) az éves minimálbér összegéhez. Nyugdíjas esetében az ekho-bevételi összeghatár 25 millió forint. e) Az a)-d) pontokban meghatározott feltételek teljesülése mellett fontos, hogy magánszemély a kifizetőnek nyilatkozatot tegyen a kifizetés napjáig arról, hogy adókötelezettségének az ekhó szabályai szerint kíván eleget tenni. Ekhó kizárólag a magánszemély nyilatkozata alapján számolható el. Az ekhó választására jogosult az adóévben bármikor nyilatkozhat a kifizetőnek, hogy a jövedelmét ekhó alapján kívánja elszámoltatni a jövőben. Ez azt jelenti, hogy a még ki nem fizetett jövedelmek vonatkozásában nyilatkozhat a magánszemély. A kifizetőnek a magánszemély általi visszavonásig a nyilatkozat szerint kell az ekhót elszámolni. A magánszemélynek vissza kell vonnia az ekhó levonására vonatkozó nyilatkozatát, amennyiben a soron következő bevétellel már túllépi az évi 25 millió forintos bevételhatárt. Az évi 25 millió forintos bevételhatárt a kifizetőnek is figyelnie kell, mert ha csak egy kifizetőnél meghaladja a 25 millió forintos bevételhatárt az ekhós jövedelem, a további ilyen jövedelem már a kifizető által nem számfejthető ekhósként. Ez azt jelenti, hogy az adott adóévben keletkező további jövedelmekre már nem az ekhó szabályai, hanem az általános szabályok vonatkoznak. II. Az ekhó alapja, mértéke és egyéb kérdések 1. AZ EKHÓ ALAPJA ÉS MÉRTÉKE Az ekhó alapja a magánszemély törvényben meghatározott foglalkozásából származó bevétele, csökkentve - ha a magánszemély áfa fizetésre kötelezett - az általános forgalmi adóval. Az ekhó mértékét a jogalkotó meghatározta mind az adóalany magánszemély, mind a kifizetőre vonatkozóan. Az adóalany esetében az ekhó mértéke 15 százalék, nyugdíjas - vagy a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség felső határát elértek - esetében 11 százalék. Az eltérés abból adódik, hogy a megfizetett ekhó megoszlik, 11 százaléka személyi jövedelemadónak minősül és így a központi költségvetés bevétele, míg 4 százaléka nyugdíjjáruléknak minősül, amely utóbbit a nyugdíjasnak nem kell megfizetnie. Ha az adóalany magán-nyugdíjpénztár tagja, az említett 4 százalékos nyugdíjjárulék tovább osztódik, pontosabban az ekho-alap 0,1 százaléka nyugdíjjárulék és 3,9 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíj. Abban az eset-

4 180 II. rész. jövedelem- és nyereségadók ben, ha a (nyugdíjas) magánszemély nem élt a 11 százalékos mértékű ekho-fizetésre vonatkozó nyilatkozattételi lehetőségével az ekho-alap 4 százalékának megfelelő különbözetet visszaigényelheti A kifizető esetében az ekhó mértéke 20 százalék. A kifizetőt terhelő ekhóból az ekho-alap 9 százaléka egészségbiztosítási, 11 százaléka nyugdíj-biztosítási járulék. 2. JOGOSULATLAN EKHO-VÁLASZTÁS Amennyiben a magánszemély jogosulatlanul választotta valamely bevételére az ekho-fizetést, akkor e bevételét a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségének megállapításánál figyelembe kell venni. Ekkor a bevétel ekho-alapnak tekintett része 11 százalékát a kifizető által levont személyi jövedelemadó-előlegnek kell tekinteni. Két esetben azonban a jogszerűtlen nyilatkozathoz még 18 százalék mértékű különadó-fizetési kötelezettség is járul. Egyrészt ha a magánszemélynek az adóévben az ekho-alapként figyelembe vett bevétele meghaladja a 25 millió forintot. Másrészt emellett vagy ettől függetlenül a nyilatkozatát a magánszemély olyan tevékenységre vonatkozóan adta meg, amelyre nem választhatta volna az ekhó által biztosított kedvezményes adófizetést. 3. AZ EKHÓ ÉS AZ SZJA KAPCSOLATA Az szja rendszerében az ekho-adóalap szerepét legalább két szempontból kell tisztázni. Egyrészt, az ekho-adólapot az szja rendszerében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Tehát nem minősül sem az összevont adóalapba sem az egyéni vállalkozói adólapba tartozó bevételnek. Másrészt az szja korlátok közé szorítja az egyes preferenciák igénybevételének lehetőségét, aminek egyik eszköze az éves összes jövedelem meghatározása ( pont). 27 Az éves összes jövedelembe az ekho-alapot be kell számítani. 4. A MAGÁNSZEMÉLYT AZ EKHÓ ALAPJÁN MEGILLETŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK A befizetett ekhó alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Az egészségbiztosítási ellátások közül a magánszemélyt a pénzbeli ellátások nem illetik meg a baleseti járadék kivételével. így keresőképtelenség esetén nem jogosult táppénzellátásra Lásd például az adójóváírás szabályait. 28Lásd ekho-tv. 12., továbbá Matiné Kisari 2006,12.

5 4. FEJEZET Társasági adó I. A társaságok és más szervezetek jövedelmének adóztatása 1. A NYERESÉG- ÉS PROFITADÓK JELLEGZETESSÉGEI A vállalkozások tulajdonosai rövid távon profitot akarnak elérni, emellett hosszú távon befektetésük értékének megőrzését és gyarapodását várják el. A kétféle várakozás eredőjeként a befektető tulajdonosok rendszerint nem vonják ki a vállalkozás által létrehozott egész nyereséget. Ezért indokolt lehet az elért nyereség (jövedelem) és a vállalkozásból kivont nyereség (például osztalék, részesedés) adójogi megkülönböztetése. A társasági adó formális legitimációja azon alapul, hogy a társaság elkülönült entitás, leggyakrabban jogi személy, ezért önálló teherviselő-képességgel rendelkezik. A társasági adónak számos olyan előnyös vonása is létezik, amely megmagyarázza elterjedtségét. Többek között elkerülhető a forrásnál történő adózással, hogy a részvényesek későbbre tolják ki az adófizetést vagy bizonyos forrásokat elrejtsenek. A társasági adó alkalmas arra, hogy olyan forrásokat is megragadjon, amely pusztán személyi jövedelemadóval nem lehetséges. További előnye, hogy elvileg a tiszta profitot adóztatja. A társaságok jövedelemadóztatásával szemben gyakran és sokféle érvet hoznak fel, a neutralitás sérelmétől kezdve a hazai és külföldi jövedelem kezelése egységességének hiányáig. Sokféle elképzelés fogalmazódik meg a szakirodalomban a társasági jövedelemadó helyettesítésére a társasági cash-flow-adótól a hozzáadottérték-adóig, ennek ellenére mindenütt alkalmazzák valamelyik modelljét. A társasági jövedelemadózás utóbbi évtizedét jellemző tendenciák alól Magyarország sem vonta ki magát. A mai értelemben felfogható nyereségadóztatás 1989 óta, valódi társasági adózás 1992 óta létezik. A korábbiakhoz képest hazai gyakorlatunk a nemzetközi tendenciákkal összhangban kiszélesítette az adóalapot a mentességek, kedvezmények, elszámolható adóalap-csökkentő tételek korlátozásával. Ezzel egyidejűleg fokozatosan az (1992. évi) szint felére mérséklődött az adókulcs, amely ma nemzetközi összehasonlításban alacsony, még akkor is, ha az adómértékek nyers összevetése megalapozatlan következtetésekre ad alkalmat. A társasági jövedelem adózásának másik legfontosabb változása az utóbbi évtizedben a kiosztott nyereség kezelésében történt. A korábbi ún. klasszikus rendszerről a magyar társasági adóztatás letért, s a belföldi tőketranszfert csak a magánszemélyeknél adóztatja. A kiosztott nyereség adóztatását a személy i jövedelemadónak az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó szabályai rendezik. A társasági adó szabályai tartalmilag harmonizáltak a személyi jövedelemadó egyéni vállalkozók-

6 182 II. rész. Jövedelem- és nyereségadók ra vonatkozó szabályaival. A szabályok eltérése döntően a magánszemély és a szervezet közötti elengedhetetlen szabályozási különbözőségből, illetve abból adódik, hogy az szja szabályait tudatosan elszigetelték a számviteli szabályoktól. A társasági adózás igen szoros összefüggésben áll a számvitel szabályaival, hiszen alanyainak többségére a számviteli törvény (2000. évi C. törvény - Szt.) személyi hatálya is kiterjed. Ebből következően a társasági adózás egész fogalomrendszere a számviteli törvényre épül rá. A magyar társasági adózás szabályai valójában deformálják a számviteli szabályok érvényesülését. Ez azt jelenti, hogy a számviteli szabályok adta mozgástér az adószabályok miatt nem használható ki valójában. E tekintetben hasonlóan járnak el más országokban is (Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Hollandia, Írország). A társasági adó nem azonos a társaságok, még kevésbé a vállalkozási tevékenység adóztatásával. Elegendő a hazai helyi adókra (iparűzési adó, vállalkozások kommunális adója) emlékeztetni, amelyhez hasonló adókat vagy éppen helyi forgalmi adót más országokban alkalmaznak. A társaságok munkáltatóként kereseti adó jellegű adókat fizetnek. A kereseti adó jellegű befizetések három csoportját szokás megkülönböztetni: a társadalombiztosítási célra, a jóléti célokra szolgáló járulékok (munkanélküliség kezelése, rehabilitáció), valamint a célhoz nem kötött kereseti adókat. Nálunk az első két típushoz több befizetés is tartozik, általános kereseti adó azonban nem létezik. 2. A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ INTEGRÁCIÓJA Az egyik legfontosabb adópolitikai probléma a kiosztott nyereség adóztatásának módja. A kérdéssel minden ország szembekerül adórendszerének kialakításakor. Ez az a terület, ahol nincsen egységes nemzetközi gyakorlat. A különböző megoldások mögött eltérő elméleti és gyakorlati megfontolások húzódnak meg. A társasági adó és a személyi jövedelemadó kapcsolatára, a kiosztott profit (osztalék) adórendszerbeli kezelésére három fő megoldási mód alakult ki, amelyeken belül további alváltozatok különböztethetők meg Klasszikus módszer. A teljes eredményt adóztatják társasági szinten, majd ettől függetlenül az egyén jövedelemadót fizet az osztalék után. További specialitásokra ad lehetőséget, hogy ezt összevonják-e egyéb jövedelmeivel, vagy elkülönítetten adóztatják (például Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Törökország). 2. Részleges integrációs módszerek (a kiosztott profit integrációja). a) Részleges integráció a társaság szintjén. A társaság adózásának szintjén a részleges integráció esetén közös, hogy a kiosztott nyereség csökkenti az adóztatható nyereséget, a társasági adó alapját, ennek alternatívája a kiosztott nyereség alacsonyabb adókulcsa. Gyakran az ún. elsődleges osztalékra vagy általában a ki- Lásd részletesen Cnossen é. n., 2-28.; Messere 1993, 345.; Messere 1999, 351.

7 4. fejezet. Társasági adó 183 osztott nyereség meghatározott részére korlátozzák az alacsonyabb adókulcsot vagy az adóalap-csökkentést. - Osztaléklevonási rendszer: a társasági adó a ki nem osztott nyereség után fizetendő. A részvényes szintjén azonban a jövedelemadó alapját a társasági adóval csökkentett kiosztott és ki nem osztott nyereség együttesen képezi. A külföldi részvényesre, aki jövedelemadóját külföldön fizeti, ugyanúgy kiterjed, mint a belföldire. Erre alkalmazható az a technika, hogy az osztaléklevonást nem ismerik el azoknál, akik nem alanyai a jövedelemadónak (például 1995-ig Spanyolország). - Különböző kulcsok rendszere: az eltérő kulcsok rendszerét sok ország alkalmazza, társasági szinten a kiosztott nyereség adója kisebb, mint a ki nem osztott nyereségé (Ausztria, Belgium, Dánia, Svédország). - Nullakulcsos rendszer: a kiosztott nyereség után nincs társasági adó. Hasonló a teljes integrációhoz (például Norvégia). b) Részleges integráció a részvényes szintjén (imputációs rendszerek). - Beszámításos rendszer (részleges imputáció): a társasági adó vagy az osztalék egy meghatározott hányadát beszámítják a részvényes osztalékjövedelmének adóalapjába, mintegy bruttósítják", ez az összeg azonban adójóváírásként levonható a jövedelemadóból (például Franciaország). - Adójóváírás (tax credit): a társasági adó mellett fizetett jövedelemadóból levonható az osztalék meghatározott hányada. A beszámításos rendszertől eltérően a jóváírás összege nincs figyelemmel a részvényesek eltérő teljesítőképességére, hiszen nem kerül sor bruttósításra", tehát a magasabb jövedelműeknek viszonylag kedvezőbb (például Kanada, Luxemburg, Portugália, Spanyolország 1995 óta). Teljes integráció. A társasági nyereségadó gyakorlatilag adóelőleg, mert a progresszív személyi jövedelemadóból a megfizetett társasági adó teljes összege levonható, sőt adott esetben még visszatérítés is érvényesíthető a személyi jövedelemadóból a korábban megfizetett társasági adó után. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az osztalékjövedelmet más tőkejövedelmekkel azonos módon kezeljék, a kiosztott nyereségnek tehát nincs külön adója, hanem a részvényes az általa fizetendő legmagasabb (marginális) kulccsal adózik utána (például Ausztrália, Finnország). A különböző módszereket egyaránt alkalmazzák a fejlett országokban. A magyar szisztéma 1994-ig a klasszikus módszert alkalmazta, a nemzetközi gyakorlatban szokatlan megoldás talán a különböző adókulcsok rendszeréhez hasonlít. Hazai osztalékadózásunk egyik kategóriába sem sorolható valójában, hiszen az osztalékot mindig forrásadó (nyereségadó) terhelte a részvényes szintjén, az osztalékjövedelem pedig 1988 óta sosem volt az összevont jövedelem része a személyi jövedelemadózás keretében. A különböző adótechnikáknak eltérő a hatásuk az adózói döntésekre mind a hazai, mind a külföldi társaságok, illetve részvényeseik tekintetében. Másfajta jövedelemelosztási hatásuk van (például a klasszikus rendszer formailag progresszívebb), de kihatnak a profit felhasználására és természetesen a hazai és a (lehetséges) külföldi befektetők magatartására is. A két adó kapcsolata jelzi, hogy az adórendszer összefüggései nem írhatók le kizárólagosan az adóteher, a jövedelem-központosítás mértéke számszerűsített össze-

8 184 II. rész. Jövedelem- és nyereségadók függéseivel, mint ahogy az egyes adók sajátosságainak mérlegelésével sem. A társasági adó és a személyi jövedelemadó (ami az osztalék esetében tőkenyereség-adó) kapcsolatának rendezése csak ebben az egyetlen esetben is számos kérdést vet fel. A két adónem szabályainak koherenciája adótechnikai jellegű, bármelyik módszer alkalmazható, azonban a módszerek közötti választás, pontosabban az elérendő célok meghatározása, az előnyök és hátrányok mérlegelése egyértelműen adópolitikai jellegű. A szervezetek adózásának kétlépcsős modellje valójában szélesebb horizontot igényel a társasági és személyi jövedelemadó integrációjának összefüggésénél, hiszen a társaság eredményéből osztalékként vagy más formában nemcsak magánszemély részesülhet, hanem gazdasági társaság vagy más szervezet is. Hatályos jogunk szerint január 1. óta a gazdasági társaságokat és szervezeteket nem terheli osztalékadó-fizetési kötelezettség. 3. A TÁRSASÁGI ADÓ A társasági adó hatályos szabályait a társasági és osztalékadóról szóló - többszörösen módosított évi LXXXI. törvény (Tao.) rögzíti. A törvény szerint adóköteles, azaz társasági adó alá esik a vállalkozási tevékenységből elért jövedelem. A Tao. már csak elnevezésében viseli az osztalékadó kifejezést. II. Az adóalany, adótárgy, adókötelezettség Az adóalanyiság szempontjából két kategóriát kell megkülönböztetni: a belföldi illetőségű adóalanyokat, amelyeket teljes körű adókötelezettség terhel és a külföldi illetőségűeket, amelyek adókötelezettsége korlátozott. A teljes körű adókötelezettség azt jelenti, hogy az adókötelezettség az ún. világjövedelemre, tehát a belföldről és a külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed. A külföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége korlátozott, azaz csak a magyarországi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmére terjed ki. 1. ADÓALANYOK A belföldi illetőségű adózó (adóalany) a belföldi személyek közül - a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, az európai holding részvénytársaság, az előtársaság; - a szövetkezet; - az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat;

9 4. fejezet. Társasági adó az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat; - az MRP, a közhasznú társaság, a vízi társulat; - az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár; - a felsőoktatási intézmény és a diákotthon, feltéve, ha nem költségvetési szervként működnek. Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, illetve ezek jogi személyiségű szervezeti egysége, nonprofít szervezetek, amelyek esetében az adóalanyisággal járó érdemi adókötelezettségek feltétele, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt érjenek el, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást számoljanak el. Az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház társasági adóval kapcsolatos kötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz. Külföldi illetőségű adózó a külföldi személy - a lényeget tekintve külföldi jog alapján létrejött szervezet -, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak. Az üzletvezetés helye a Tao. meghatározása szerint az a hely, ahol az ügyvezetés tartós irányításra berendezkedett. A Tao. meghatározza azt is, hogy mely szervezetek nem minősülnek adóalanynak. E körbe a felszámolás alatt állók, a speciális státuszú társaságok - például MNB, MTI, ÁPV Rt. -, valamint a pártok tartoznak. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális rendelkezések A törvény több helyen is speciális megszorító szabályokat alkalmaz a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a kapcsolt vállalkozásokra. A kapcsolt vállalkozások olyan csak látszólag független jogalanyok, akik (amelyek) között feltételezhető az üzleti összefonódás, ha egymással szerződéses kapcsolatba kerülnek, mivel egymás közötti ügyleteiket gyakran nem a piaci racionalitásnak megfelelően kötik, hanem azok elsődlegesen az adókikerülésre irányulnak. Kapcsolt vállalkozás ( pont): a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik; b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik; c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy

10 186 II. rész. Jövedelem- és nyereségadók da) többségi irányítást biztosító befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására. db) A többségi irányítást biztosító befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni. Mintegy jogtörténeti adalékként szükséges megjegyezni, hogy december 31-ig speciális jogállású belföldi adóalanyként működtek az ún. külföldön tevékenységet végző társaságok, a magyarországi off-shore cégek, amelyek rendkívül kedvezményes, 4 százalékos adómérték alá tartoztak. Az európai jogharmonizációval összhangban - tekintettel a káros adóverseny, a nemzeti elbánás és a diszkrimináció tilalma elveire - kikerült a jogszabályból a magyar adóparadicsomi" státus. 2. ADÓTÁRGY, ADÓKÖTELEZETTSÉG Az adóalanyt a jövedelme után társaságiadó-kötelezettség terheli. A jövedelemadók, így a társasági adó esetében a jövedelem (nyereség) nemcsak adótárgy, hanem bizonyos pontosításokkal egyben adóalap is. A vállalkozási tevékenység a Tao. alkalmazásában a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység (vállalkozási tevékenység). Ez a meghatározás szélesebb, mint a más törvényekben alkalmazott fogalom, amely a rendszeres, saját néven és kockázatra, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységet tekinti vállalkozási tevékenységnek (például Art pont). A társasági adó alkalmazásában sem a rendszeresség, sem az üzletszerűség nem feltétel, az eredmény elegendő. 3. AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése érthetően különbözik a személyi jövedelemadónál megismert rendelkezéstől a szervezeti adóalanyiság eltérő feltételrendszere miatt: A belföldi illetőségű adózó társaságiadó-kötelezettségének keletkezése - főszabály szerint - a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti. Ez azonban az eljárási szabályok szerint a gazdasági (vállalkozási) tevékenység tényleges megkezdéséhez nem elegendő, mert ahhoz a cégnyilvántartásba történő bejelentkezés - pontosabban az adószám megszerzése - is szükséges. A társasági adókötelezettség az első jognyilatkozat megtétele napján kezdődik, ha a belföldi illetőség az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik. Nem gazdasági társaság Tao.-alanyok esetében az adókötelezettség azon a napon kezdődik, amelyen az adott szervezet - például alapítvány - az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adókötelezettség azon a napon szűnik meg, amelyen az

11 4. fejezet. Társasági adó 187 adott szervezet megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is). - A külföldi vállalkozó társaságiadó-kötelezettsége fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy - amennyiben az eljárás e fióktelepre is kiterjed - az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen vagy európai részvénytársaságként folytatja) szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés folyamatosságát nem befolyásolja, hogy azt a külföldi vállalkozó fióktelepén vagy más telephelyén végzi. - A Gt. (2006. évi IV. törvény) nevesíti az előtársaságot mint a társasággá alakulás önálló nevesített létszakát", amely a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától működhet. A társaság nem jogutódja az előtársaságnak, hanem ez utóbbi csak egyfajta állomás a jogalannyá válásban. III. Az adóalap Az adóalap meghatározása hagyományosan a társasági adó legbonyolultabb rendelkezése a korrekciós tételek nagy száma miatt. A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény, módosítva a korrekciós tételekkel. A Tao. (6. ) a számviteli elszámolásban kimutatott adózás előtti eredményből indul ki, de tucatnyi ponton attól eltérő, azt korrigáló szabályokat tartalmaz, hiszen a két törvény eltérő célból szabályoz hasonló életviszonyokat. A Tao. alapelvi szinten fogalmazta meg, hogy szabályait a számviteli törvényben előírtakra figyelemmel, azzal összhangban kell értelmezni. Különböző a két törvényben az eredménymegállapítás módja. A számviteli szabályok elsősorban azt célozzák, hogy a tulajdonosok és a hitelezők megbízható és valós képet kapjanak a vállalkozás jövedelmezőségéről, de ez a fogalomrendszer megszorítások nélkül nem megfelelő az adóztatáshoz. A széles körű gazdálkodói mérlegelést lehetővé tévő számviteli szabályok korlátok nélkül valószínűleg túl nagy kísértést jelenthetnének az adóminimalizálás eszközeiben nem válogató vál-

12 188 II. rész. Jövedelem- és nyereségadók lalkozások esetében. A szigorúbb adózási szabályok egyfajta hozamkövetelményt is megtestesítenek. Az eredmény megállapítása a számviteli törvény alapján az eredménykimutatáson, illetve (egyszeres könyvvitel vezetése esetén) az eredménylevezetésen alapuló módszerrel történik, azaz ebben a megközelítésben az eredmény egy adott időszak bevételeinek (hozamainak) és ráfordításainak a különbözeteként határozható meg. Bevételek: - az árbevétel (Tao pont): az értékesítés nettó árbevétele csökkentve a termeléshez, tevékenységhez, szolgáltatáshoz, értékesítéshez kapcsolódó - saját termelésű készlet költségei között el nem számolt - fogyasztási adó, jövedéki adó öszszegével; - az egyéb bevétel: az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek (például a káresemény miatt kapott bevétel, kapott kötbér); - a pénzügyi műveletek bevétele (például befektetett pénzügyi eszközök kamatai); - a rendkívüli bevételek (például többletként fellelt eszközök piaci értéke, az apportált eszközök apportértéke). A számviteli törvény fogalomrendszerében a ráfordítás szélesebb fogalom, mint a költség, mert a vállalkozás működésének egészét szolgálja. A ráfordítások a költségeken kívül az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait és a rendkívüli ráfordítások fogalmait is átfogják. Az egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. A számviteli törvény szerint pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni például az apportált eszközök könyv szerinti értékét, valamint a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az eredménykimutatás, illetve az eredménylevezetés a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a vállalkozónál maradó adózott - eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. Az eredmény pozitív érték esetén nyereség, negatív érték esetén veszteség. Az eredmény megállapítása különböző attól függően, hogy a könyvvitel egyszeres (pénzforgalmi) vagy kettős (eredményszemléletű). Ennek részleteit a Pénzügyi jog I. című kötet számviteli jogi fejezete tárgyalja.

13 IV. Az adóalap meghatározása: korrekciós tételek 4. fejezet. Társasági adó 189 A seregnyi korrekciós - adóalap-növelő, illetve adóalap-csökkentő - jogcím eltérő okokkal magyarázható. Egy részük általános szabályként minden adóalanyra vonatkozik, míg jó néhány speciális szabályt is találunk a törvényben különböző helyeken, amelyek a speciális helyzetű (például társadalmi szervezet, közhasznú társaság, MRP vagy átalakuló, megszűnő, illetve ún. kapcsolt vállalkozások) adóalanyokhoz kötődő rendelkezések. Természetesen inkább csak az előbbi, az általános korrekciós rendelkezések felvázolására törekedhetünk. Ezek egy része pénzügytechnikai szabály, amelyek a számviteli és adórendelkezések összhangját teremtik meg. Részben öszszefonódnak ezekkel azok, amelyek adóalap-preferenciát szabályoznak, illetve amelyek az adóalap védelmét szolgálják. A következő főbb csoportok határozhatók meg az adóalap-korrekció indokaként: - Az adóalap védelmét szolgálják főként a veszteségelhatárolás, a céltartalék-elszámolás, az értékcsökkenési leírás, az értékvesztés szabályai, a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek elszámolásának korlátai. - Adóalap-kedvezményeknek minősíthetők a termőföld-értékesítési, az alapítványi és közcélú adományok, a műsorszponzorálás, a szakképzés, a mecenatúra, a foglalkoztatásösztönzés stb. szabályai. - Szankció jellegű a bírságok, büntetések elszámolására vonatkozó rendelkezés. - A kétszeres adózás és adókikerülés megakadályozása körébe tartozik az osztalék, az adóhiány, a visszatérített adó pénzügyi elszámolásának szabályozása, illetve az alultőkésítésre vonatkozó rendelkezés. A következőkben a tartalmilag fontosabb korrekciós jogcímekről adunk áttekintést, a kisebb jelentőségű és inkább pénzügytechnikai, mint érdemi szabályok ismertetését mellőzzük. 1. ELHATÁROLT VESZTESÉG A vállalkozás kockázati elemei miatt a tevékenység nem minden évben nyereséges. Igazságtalan lenne, ha az állam nem ismerné el a vállalkozói kockázatot a nyereség-veszteség évek közötti kiegyenlítésének lehetőségével, miközben a pozitív eredményű években adóval csapolja meg a nyereséget. A veszteségelhatárolás azt jelenti, hogy a veszteséget a következő - egyes esetekben a megelőző - év(ek) bevételeivel szemben lehet elszámolni. A törvény szerint amennyiben a társasági adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban - időbeli korlátozás nélkül - csökkentheti az adózás előtti eredményét. A veszteségelhatárolás lehetőségét több korláttal szűkítette a jogalkotó. Az egyik ilyen korlát, hogy az elhatárolt veszteség a következő évben csak olyan összegben vehető figyelembe az adózás előtti eredmény csökkenté-

14 190 II. rész. Jövedelem- és nyereségadók seként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. Az elhatárolt veszteségek levonásánál először mindig a korábbi évekről áthozott veszteséget kell figyelembe venni. A veszteség elhatárolásának korlátja, hogy kizárólag az adóhatóság engedélye alapján van rá lehetőség, amennyiben a negatív adóalap az adózó adókötelezettségének keletkezési évét követő negyedik adóévben vagy azt követő adóévekben keletkezett, és - az ezt megelőző két adóévben is negatív volt az adóalap, vagy - az adott adóévben az összes bevétel nem éri el a költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. Átalakulással létrejött adóalany esetében a jogelőd adókötelezettségének keletkezési évét és az azt követő adóéveit is figyelembe kell venni a fenti szabály alkalmazásánál. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a veszteség kialakulását elháríthatatlan külső ok okozta vagy az adóalany a veszteség mérséklése esetében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Ez a kettős standardot alkalmazó felelősségi alakzat jogászok számára furcsa, de ezt tartalmazza a törvény. Az adóhatóság hallgatása - az eljárási határidő leteltét követően - hozzájáruló döntésnek minősül. Korlátot jelent a veszteségelhatárolás vonatkozásában az a rendelkezés is, hogy a hitelintézet nem határolhatja el a veszteségét. 2. CÉLTARTALÉK KÉPZÉSE A céltartalék a várható kötelezettségek, az esetleges jövőbeli veszteségek fedezetét teremti meg. A kettős könyvvitelt vezető adózónál a törvény mind a csökkentő, mind a növelő tényezők között említést tesz a céltartalékról. Ennek képzését indokolja az óvatosság elve is [Szt. 15. (8) bekezdés]. Az Szt. szerint a céltartalék szükséges mértékét a vállalkozó minősíti. Az adóévben képzett és ráfordításként elszámolt céltartalék összegével növelni kell az adóalapot, míg a felhasznált és bevételként elszámolt céltartalék összegével csökkenteni kell az adóalapot. Külön kedvezményt jelent, hogy egyes környezetvédelmi célra képzett céltartalékok összege a képzés évében nem csak növeli, hanem csökkenti is az adóalapot, majd a céltartalék felhasználása révén elszámolt bevétel ugyancsak adóalap-csökkentő tételt képez. 3. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS A tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke főszabályként nem számolható el a beszerzéskor, hiszen ezek az eszközök a fogalmi meghatározás szerint egy év alatt nem használódnak el. Az Szt. szerint az 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható [Szt. 80. (2) bekezdés].

15 4. fejezet. Társasági adó 191 Az amortizáció teremti meg a befektetés megtérülésének lehetőségét. A beszerzési érték a költségek között a fizikai és erkölcsi elhasználódást figyelembe véve az eszköz használati ideje alatt fokozatosan jelenik meg. Ideális esetben a költségként történő elszámolás olyan ütemezésben történik, ahogyan az eszköz értéke a működtetéssel a bevételekben megtérül, ahogyan az értéke csökken. Tárgyi eszköz a földterület, telek, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi, üzleti berendezés, felszerelés, amely tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálja a vállalkozási tevékenységet, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése (Szt. 26. ). Az immateriális dolog az a nem anyagi eszköz, vagyoni értékű jog (az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével), üzleti vagy cégérték, szellemi termék, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, alapítás-átszervezés aktivált értéke, amely forgalomképes, továbbá közvetlenül és tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A társasági adó szabályai a számviteli szabályoktól részben függetlenítették az értékcsökkenési leírás elszámolását, mivel a törvény mellékletében meghatározott kulcsokat kell alkalmazni. Az adózó az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése napjáig számolja el. Az értékcsökkenési leírást minden esetben azokra a napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz az adózó állományában volt. Az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét. Nem számolható el értékcsökkenési leírás főszabályként azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (például telek, erdő). Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni. A számviteli szabályok alapján megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető egyes esetekben, például az immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál, vagy a legfeljebb 200 ezer forint bekerülési értékű, illetve a törvény mellékletében 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében. A számviteli szabályoknak megfelelően megállapított terven felüli értékcsökkenés érvényesíthető például szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be. A csökkentő és növelő tényezők között is említett korrekciós szabályok alapján az adóalapot meg kell növelni a számviteli szabályok szerinti terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírásnak a számviteli szabályok szerint az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összegével, másrészt adóalap-csökkentőként kell figyelembe venni a Tao. szabályai szerint elszámolt leírást től így elképzelhető, hogy az adózás szabályai szerint elszámolt értékcsökkenés a számviteli szabályok alapján elszámoltnál magasabb.

16 192 II. rész. Jövedelem- és nyereségadók 4. A KÖVETELÉSEK KEZELÉSE: ÉRTÉKVESZTÉS, BEHAJTHATATLAN ÉS ELENGEDETT KÖVETELÉS A számviteli beszámolóban a valóságnak megfelelő adatoknak kell szerepelniük. A követelések esetében ezt úgy biztosítja az Szt., hogy értékvesztés elszámolását rendeli alkalmazni arra az esetre, ha a követelések értéke csökken, jellemzően az adós fizetőképességének romlása miatt. Az értékvesztést a számvitelben ráfordításként számolják el, ami azt jelenti, hogy az adózás előtti eredmény ezzel az öszszeggel kisebb lesz, azonban a Tao. ezt nem ismeri el, ezért korrigáltatja az elszámolt értékvesztés összegével az adóalapot. Tehát ez okból kell megnövelni az adózás előtti eredményt. Abban az esetben, ha az adós (jellemzően vevő) fizetőképessége javul az értékvesztést visszaírással kell korrigálni. Ez azt jelenti, hogy a számvitelben bevételt számolnak el a követelés visszaírásakor, ami az Szt. szerinti adózás előtti eredményre növelő hatással van. Azért, hogy e növekmény után ne kelljen adót fizetni, lehet csökkenteni a visszaírás összegével az adóalapot. Összességében ezek a korrekciók azt eredményezik, hogy a követelésre elszámolt értékvesztés és annak visszaírása nem befolyásolja az adóalapot. Ez a helyzet mindaddig fennáll, ameddig a követelés behajthatatlanná nem válik, ugyanis a behajthatatlanná válás adóévében a korábban a követelésre elszámolt értékvesztés összege csökkenti az adózás előtti eredményt. A behajthatatlan követelés a számviteli törvény [Szt. 3. (4) bekezdés 10. pont] szerint például amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, vagy amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, illetve elévült követelés, vagy amelyre a felszámoló által adott írásbeli nyilatkozat szerint nincs fedezet. A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján hitelezési veszteségként le kell írni [Szt. 65. (7) bekezdés]. Csökkenti az adózás előtti eredményt a követelés bekerülési értékéből az a rész, amely a számviteli törvény alapján behajthatatlanná vált. Arra azonban figyelni kell, hogy a behajthatatlanság két jogcímét - az elévült és a bíróság előtt nem érvényesíthető követeléseket - nem ismeri el a Tao. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a követelésre az adóalany értékvesztést számolt el, azonban rosszabbnak ítélte üzleti partnere fizetőképességét, mint amilyen a valóságban ténylegesen volt, és az adós a teljes összeget megfizette. Előfordulhat az is, hogy a követelést valakire át lehet ruházni (engedményezni), aki jobbnak ítéli az adós fizetőképességét és ezért a követelést teljes értéken veszi át. A Tao. rendelkezése szerint ilyenkor a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevétellel, de maximum a nyilvántartott (elszámolt) értékvesztés összegével csökkenteni lehet az adóalapot. Ez azért van így, mert az elszámolt értékvesztés összegével egyszer már megnövelték az adóalapot, és ha nem lehetne csökkenteni ezzel az összeggel, úgy ezt kétszer adóztatnák. Adóalap-növelő tétel a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés.

17 4. fejezet. Társasági adó RÉSZESEDÉS BEVONÁSA ÉS KIVONÁSA A visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonása címén elszámolt bevételnek a bekerülési értéket meghaladó része levonható az adóalapból. Csökkenti az adóalapot a tagnál a kivezetett részesedésnek a könyv szerinti vagy bekerülési értékét meghaladóan a kivezetés miatt elszámolt bevétel, ha a részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg. A kivezetett részesedés értéke: - a részesedés bekerülési értéke azon tagnál, amely jogutódlással alakult meg, vagy azon tagnál, amely a jogutódban nem kívánt részt venni; - a részesedés könyv szerinti értéke azon tagnál, amely a jogutódban is részt kíván venni. Növeli viszont az adóalapot jogutód nélküli megszűnéskor, ha az adózó kedvezményezett átalakulással jött létre, és még nem növelte az átvállalt kötelezettség egészével az adóalapját. Kedvezményezett átalakulásnál (Tao /a. pont) nem kell módosítani az adóalapot az eszközök számított nyilvántartási és könyv szerinti értékének különbözetével. A kedvezményezett ügylet ugyanis nem eredményezheti a nem realizált nyereségek megadóztatását. Kedvezményezett átalakulásnak minősül például amikor egy társaság beleolvad az egyetlen tagjába, feltéve hogy az a tag is társaság, vagy a jogügylet (egyesülés, szétválás, részleges átalakulás) révén a jogelőd részvényese a jogutódban a jegyzett tőke 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez. 6. A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ CSÖKKENTŐ TÉTEL Az adóév utolsó napján a mikro- és kisvállalkozásnál a korábban még használatba nem vett ingatlan, tenyészállat, műszaki berendezés, gép, jármű közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése miatt elszámolt adóévi beruházások értéke csökkenti az adózás előtti eredményt. Az így igénybe vett kedvezmény nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt és nem lehet több 30 millió forintnál [Tao. 7. (1) bekezdés zs) pont és 7. (12) bekezdés). Az adóalap-csökkentésként figyelembe vett beruházási kedvezmény 16 százalékának megfelelő összeg az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alapján csekély összegű, azaz de minimis támogatásnak minősül, és három egymást követő adóévben az ezen a jogcímen igénybe vehető támogatás együttes értéke nem lehet több 100 ezer eurónál.

18 194 II. rész. Jövedelem- és nyereségadók 7. FEJLESZTÉSI TARTALÉK A társasági adó törvényben a fejlesztési tartalék egy beruházás ösztönzési forma. A fejlesztési tartalék a vállalkozó saját elhatározása alapján a jövőbeni beruházásai fedezetére az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeget jelenti, amelynek összegét az adózás előtti eredményt csökkentő tételként lehet figyelembe venni. Eszerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25 százaléka, és legfeljebb adóévenként 500 millió forint [Tao. 7. (1) bekezdés f) pont]. Az adómentesen lekötött tartalékot adómentesen kizárólag beruházásra lehet felhasználni, a lekötést követő négy adóévben, feloldása a beruházás bekerülési értéke alapján történik az eredménytartalék javára. A fejlesztési tartalék nem korlátoz beruházásokhoz kapcsolódó egyéb adóalap-kedvezményeket, illetve adókedvezményeket, így a fejlesztési tartalékból finanszírozott eszközök esetén is igénybe vehető a kisés középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, illetve beruházási adókedvezménye. Nem képezhető fejlesztési tartalék például az adózó jogutód nélküli megszűnése esetén az utolsó adóévben, vagyis a felszámolást, végelszámolást megelőző adóévben. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az adót meg kell fizetnie. Ha a lekötött összeget négy éven belül nem beruházásra fordítják, akkor a lekötés évében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékű társasági adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni. 8. EGYÉB ADÓALAP-CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK - Osztalék. Az adóalany által kapott osztalék adózási kezelése immár harmonizált a számvitel fogalmaival. A bevételként elszámolt osztalék - az ún. ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével - csökkenti az adóalapot. Ez a szabály a kétszeres adóterhelés elkerülését szolgálja, hiszen a kapott osztalék már egyszer társasági adó alá esett. - Szakmunkástanuló-képzés. A törvényi feltételek megléte esetén a levonható összeg tanulónként és havonta a minimálbér 24 százaléka, ha a gyakorlati képzésre tanulószerződést kötöttek; illetve a minimálbér 12 százaléka, ha a képzést az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzik. - Munkanélküli-foglalkoztatás. Volt munkanélküli foglalkoztatása esetén az adóalap csökkenthető a befizetett társadalombiztosítási járulékkal 12 hónapon keresztül a költségként történő elszámoláson túl. A fiatal szakmunkások elhelyezkedését szolgálja a szakmai gyakorlaton részt vett volt tanuló foglalkoztatása esetén szintén adóalap-csökkentőként elszámolható 12 havi társadalombiztosítási járulék. - Mecenatúra. Az adóalap csökkenthető a minősített képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeggel.

19 4. fejezet. Társasági adó Adomány. A közhasznú szervezet támogatásának és a közérdekű kötelezettségvállalás teljes összege, továbbá tartós adományozás [1997. évi CLVI. törvény 26. n) pont] esetén további 20 százalék, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka. Kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a csökkentés másfélszeres, de az adományok együttesen sem haladhatják meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát. - Elengedett, visszatérített jogkövetkezmények. Az Art.-ben (például adóbírság) és a társadalombiztosítási törvényben szabályozott jogkövetkezmények. Elengedésének, illetve visszatérítésének feltétele, hogy az adóalany korábban adóalap-növelő tényezőként számolta el. - Helyi iparűzési adó adóalap-kedvezménye. Az adózó az adózás előtti eredményét csökkentheti a helyi iparűzési adó ráfordításként elszámolt 100 százalékával, de legfeljebb az adózás előtti nyereséggel, amennyiben az adóév utolsó napján nincs köztartozása. - Kutatás és kísérleti fejlesztés. Az e címen felmerült és költségként elszámolt összeg háromszorosával, de legfeljebb 50 millió forinttal csökkenthetik az adóalapjukat a felsőoktatási intézmény területén K+F tevékenységet végző vállalkozók. Az említettek mellett egyes adóalanyokra további adóalap-csökkentő kedvezmények is vonatkoznak. 9. EGYÉB ADÓALAP-NÖVELŐ TÉNYEZŐK - Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások. Ezt a listát a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. Egyértelmű az adóalap védelmére, az adókikerülés (adókijátszás) lehetőségének korlátozására törekvés e szabályok mögött. Az el nem számolható költségeket példálódzó módon adja meg a törvény. Ezek közé tartozik például a) az áfa nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, ha a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel (itt az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni); b) a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére; c) az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke (ha a selejtezés szabályait nem tartották be); d) a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék; e) az a költség, ráfordítás, amely vesztegetés, befolyással üzérkedés elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;

20 196 II. rész. Jövedelem- és nyereségadók f) bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás; g) A Gt. szerint saját tőke/jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés. - Bírságok és adózási szankciók. Ide tartozik a jogerős határozatban megállapított bírság (például környezetvédelmi bírság), továbbá az adózás rendjéről, valamint a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettségek (adóbírság, mulasztási bírság, rendbírság, késedelmi pótlék) ráfordításként elszámolt összege növeli az adóalapot az önellenőrzési pótlék kivételével. - Alultőkésítés. A nemzetközi gyakorlatban szokásos korrekciós szabály A rejtett osztalék, azaz az adózási szempontból kedvezőbb kamat fizetését kívánja megakadályozni azzal, hogy a hitelezési tevékenységgel nem üzletszerűen foglalkozó személytől kapott hitel (kölcsön), és más hasonló követelés (például zárt körben forgalomba hozott, hitelt viszonyt megtestesítő értékpapír, váltótartozás) kamatának csak meghatározott részét ismeri el ráfordításként. Az el nem ismert kamat a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönrészre jutó kamat. Saját tőkeként e szabály alkalmazása szempontjából a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék, a lekötött tartalék adóévi napi átlagos állományát kell figyelembe venni. - Térítés nélküli juttatások. A visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt támogatás, juttatás, tartozásátvállalás, elengedett követelés növeli az adóalapot, kivéve néhány körülhatárolt támogatást, juttatást (például közalapítvány, MRP-szervezet támogatása bizonyos feltételekkel, közszolgálati műsor támogatása). Az adóalap-növelő tényezők között is megtalálhatók az adóalanyok szűk körét érintő tételek (például az ellenőrzött külföldi társaságnál igénybe vett szolgáltatás). A térítés nélküli juttatások adóztatását szintén az indokolja, hogy ezek az eszközmozgások tulajdonképpen rejtett osztalékfizetésnek minősülnek. V. Az adóalap módosításának speciális szabályai Speciális szabályokat határoz meg a törvény az adóalap módosítására kedvezményezett eszközátruházás, átalakulás, jogutód nélküli megszűnés, a könyvvezetés megváltoztatása esetére, valamint a kapcsolt vállalkozások egymás között alkalmazandó áraival összefüggésben. Ugyancsak speciális rendelkezéseket kell alkalmazni a nonprofit szervezetek (például közalapítványok), célszervezetek, az MRP-szervezetek, a külföldi vállalkozók és külföldi szervezetek adóalapjának meghatározására. A nemzetközi gyakorlatban ezek közül a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó korrekciós szabályoknak van kiemelkedően a legnagyobb jelentősége. A belső elszámoló árak az adóalap-manipuláció ismert eszközei. Ezek korlátozására írják elő a kapcsolt vállalkozásoknak a szokásos piaci ár alkalmazását. Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben magasabb vagy alacsonyabb ellen-

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 Hatálya Vállalkozási tevékenységet folytató Magyarországi illetőségű vállalkozások: Kft, Nyrt, Zrt, Bt, KKt, szövetkezetek, Egyesületek, Alapítványok,

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adó (KIVA) Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

Részletesebben

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella Dr. Gróf Gabriella Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi iroda, végrehajtói iroda,

Részletesebben

Társasági adó 2013. évi változásai

Társasági adó 2013. évi változásai Társasági adó 2013. évi változásai a 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő MKVK OK Kft. FOGALMI VÁLTOZÁSOK 1 Bejelentett immateriális jószág 4. 5/a.

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban)

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban) 1. Általános magyarázatok 1.1 JOGI VISZONYOK Az alapító-tulajdonos Hollóné Dr Baranyi Zita ügyvéd kérelme alapján a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége 2005. július 01-i ülésén az alapító okirat jóváhagyásával

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLATOK. Tao

ADÓZÁS GYAKORLATOK. Tao ADÓZÁS GYAKORLATOK Tao Társasági adó A társasági adó A társas vállalkozások (részvénytársaságok, kft-k, bt-k) eredményét terhelő központi költségvetést illető adónem. Közvetlen (direkt), jövedelemadó Magyarországon

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

TÁRSASÁGI ADÓ. Az adó az állam fogalmából közvetlenül folyó szolgáltatás(védelem, rend) ellenértéke. (Samuelson& Nordhaus)

TÁRSASÁGI ADÓ. Az adó az állam fogalmából közvetlenül folyó szolgáltatás(védelem, rend) ellenértéke. (Samuelson& Nordhaus) TÁRSASÁGI ADÓ Az adó az állam fogalmából közvetlenül folyó szolgáltatás(védelem, rend) ellenértéke. (Samuelson& Nordhaus) A számviteli tv. és a Tao-tv. összefüggései Az adózás előtti eredményt a számviteli

Részletesebben

Társasági adó. Gyakorlat

Társasági adó. Gyakorlat Társasági adó Gyakorlat A társasági adó A társas vállalkozások (részvénytársaságok, kft-k, bt-k) eredményét terhelő központi költségvetést illető adónem. Közvetlen (direkt), jövedelemadó Magyarországon

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról. A törvény hatálya. Fogalmak. Az ekho választásának feltételei

2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról. A törvény hatálya. Fogalmak. Az ekho választásának feltételei 2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról Az Országgyûlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggõ információhoz

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Társasági adó változások

Társasági adó változások Társasági adó változások Változik az idő, s minket is változtat RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Társasági adó változások 2010 "Aki azt állítja vagy hiszi, hogy ezeket az áldozatokat

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA

AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA EGYSZERÛSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

Megszűnik a külföldi szervezet társaságiadókötelezettsége.

Megszűnik a külföldi szervezet társaságiadókötelezettsége. Társasági adó Társasági adó Adóalany Gazdasági társaság, egyesülés, európai Rt. és európai szövetkezet Szövetkezet, MRP (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) Állami vállalat, tröszt, egyéb állami

Részletesebben

Társasági adó. Adóalany

Társasági adó. Adóalany Társasági adó 2010 Társasági adó Adóalany Belföldi gazdasági társaság Szövetkezet, MRP (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) Jogi személyiségő munkaközösség Közhasznú társaság, vizitársulat Egyebek,

Részletesebben

címe (lakóhelye, székhelye):... telephelye:... levelezési címe:... adószáma: - - - - - A vállalkozás e-mail címe:.

címe (lakóhelye, székhelye):... telephelye:... levelezési címe:... adószáma: - - - - - A vállalkozás e-mail címe:. Polgármesteri Hivatal Adóirodájának 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.:58.Tel: 63/510-326 Iparűzési adó számla : 12066007-00372844-00100001 Mulasztási bírság számla: 12066007-00373020-00100008 Késedelmi

Részletesebben

ADÓZÁS Budapest, 2008

ADÓZÁS Budapest, 2008 ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

T/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához

T/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához Előadó Dr. Veres János pénzügyminiszter

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. március 8. Képviseletre jogosult I. Általános rész A KÖZHASZNÚ

Részletesebben

A Zsáka Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testületének. 6/2004/IV.30/ rendelete a helyi iparűzési adóról.

A Zsáka Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testületének. 6/2004/IV.30/ rendelete a helyi iparűzési adóról. A Zsáka Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testületének 6/2004/IV.30/ rendelete a helyi iparűzési adóról. A Zsáka Nagyközségi Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (a továbbiakban: Ht.)

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma:

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

CIVIL SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK ADÓZÁSA AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY TÜKRÉBEN. Dr. H. Nagy Dániel osztályvezető

CIVIL SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK ADÓZÁSA AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY TÜKRÉBEN. Dr. H. Nagy Dániel osztályvezető CIVIL SZERVEZETEK, EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK ADÓZÁSA AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY TÜKRÉBEN Dr. H. Nagy Dániel osztályvezető 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvevő aláírása

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvevő aláírása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Gyöngyösoroszi önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2009. adóévben az Ordacsehi önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje.)

2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje.) HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ZSÁMBÉK VÁROS önkormányzat illetékességi adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó...nap Az adóhatóság megnevezése:...

Részletesebben

2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról. Általános rendelkezések. A magánszemély adókötelezettsége

2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról. Általános rendelkezések. A magánszemély adókötelezettsége 2006. évi LIX. Törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... címe (lakóhelye, székhelye):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... ...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... címe (lakóhelye, székhelye):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: 2008.... hó... nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma:.. az

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2009. adóévről VISEGRÁD önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év...

Részletesebben

- - Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: (év) (hó) (nap) AZONOSÍTÓ ADATOK

- - Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: (év) (hó) (nap) AZONOSÍTÓ ADATOK HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁS 2009. adóévről LEVÉL önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja: (év) (hó)

Részletesebben

BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 20 évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Módosítások. 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett 13-01-28 2

Módosítások. 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett 13-01-28 2 Társasági adó 2013 Módosítások 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett 13-01-28 2 1.1. Bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 16. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó... nap megnevezése: azonosító száma:...... Az átvevő

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

2.8. A Htv. 37. (2) b) pontja alapján állandó jellegű iparűzési törvény szerint mezőgazdasági. 4. Bevallási időszak..év hó.. naptól.. év. hó..

2.8. A Htv. 37. (2) b) pontja alapján állandó jellegű iparűzési törvény szerint mezőgazdasági. 4. Bevallási időszak..év hó.. naptól.. év. hó.. tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: 200... év..hó..nap átvevő aláírása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről a karcagi önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS... adóévről Márkó Község Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről FŐLAP Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja: év hó nap megnevezése:

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

T/229. számú. törvényjavaslat

T/229. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/229. számú törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról Előadó: Dr. Veres

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

A 2014-es év zárásának adózási és számviteli feladatai

A 2014-es év zárásának adózási és számviteli feladatai A 2014-es év zárásának adózási és számviteli feladatai Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna a kisvállalati adózás szakértője A jövedelem-minimum alkalmazásának szabályai 2014-re még a korábbi szabály

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről tölti ki! Benyújtás, postára adás napja év hó

Részletesebben

I. Adókötelezettség 1..

I. Adókötelezettség 1.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 33/2007/XII.28./., 23/2002/VIII.14./sz., 17/2002/VI.14./ sz., a 25/2001/XII.12./, a 29/2000/XII.21./sz., a 21/1999./VI.9./sz. és a 35/2011.(XII.20.)számú

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

címe (lakóhelye, székhelye):... telephelye:... levelezési címe:... adószáma: - - - - - - - A vállalkozás e-mail címe:.

címe (lakóhelye, székhelye):... telephelye:... levelezési címe:... adószáma: - - - - - - - A vállalkozás e-mail címe:. Polgármesteri Hivatal Adóirodája 2230 Gyömrõ, Szabadság tér 1. Tel: 29/330-011 Iparűzési adó számla : 11742197-15392017-03540000 Mulasztási bírság számla: 11742197-15392017-03610000 Késedelmi pótlék számla:

Részletesebben

BEVALLÁS A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap.. év

BEVALLÁS A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap.. év Önkormányzati adóhatóság tölti ki! BEVALLÁS A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap.. év Beérkezés/postára adás dátuma: 20... év hó nap Átvevő aláírása:.. Iktatószám:..

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS. 2007. adóévről Tápiószele Nagyközségi önkormányzat illetékességi területén folytatott

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS. 2007. adóévről Tápiószele Nagyközségi önkormányzat illetékességi területén folytatott HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Tápiószele Nagyközségi önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki!

Részletesebben

III. A társasági adó változásai. 2014.10.12. Szilágyi Miklósné 1

III. A társasági adó változásai. 2014.10.12. Szilágyi Miklósné 1 III. A társasági adó változásai 2014.10.12. Szilágyi Miklósné 1 1. Fogalmak változásai Bejelentett részesedés a bejelentett részesedés a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011

REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011 REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011 Budapest, 2011 Szerzõ: Dr. Nagy Gábor Lektorok: Pölöskei Pálné Botka Erika ISBN 978 963 638 394 7 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja: év hó nap megnevezése: Medgyesegyháza Városi Önkormányzat azonosító száma:...

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

V. Az Adóalany 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Születési helye: város/község, ideje év hó nap 3. Anyja születési családi és utóneve

V. Az Adóalany 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Születési helye: város/község, ideje év hó nap 3. Anyja születési családi és utóneve Benyújtandó: Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal Adócsoport 6635 Szegvár, Szabadság tér 2. Tel.: 63/364-800 23-mellék Helyi iparűzési adó számlaszám: Késedelmi pótlék számlaszám: Mulasztási bírság

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2009. adóévben a Karcag Városi Önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről

Részletesebben

Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam

Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam A vállalkozókat érintő adótípusok állami: SZJA, ÁFA, Társasági adó, Kereskedelmi és játékadó

Részletesebben

Kisvállalati adó. Gyakori kérdések 2012. 12. 07.

Kisvállalati adó. Gyakori kérdések 2012. 12. 07. Kisvállalati adó Gyakori kérdések 2012. 12. 07. 1 Tartalom Kisvállalati adó... 1 Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?... 3 Meddig kell dönteni a kisvállalati adó választásáról?... 3 Melyek a

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:... év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Monorierdő Községi Polgármesteri Hivatal Az adóhatóság címe: 2213 Monorierdő, Béke köz 13. Az iparűzési adószámla

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

6454 Bácsborsód, Petőfi S. u. 3. Tel./Fax: 79/451-501,451-562 e-mail: korj.b.borsod@t-online.hu

6454 Bácsborsód, Petőfi S. u. 3. Tel./Fax: 79/451-501,451-562 e-mail: korj.b.borsod@t-online.hu Bácsborsód és Katymár Községi Önkormányzatok K ö r j e g y z ő s é g é n e k B á c s b o r s ó d i H i v a t a l a 6454 Bácsborsód, Petőfi S. u. 3. Tel./Fax: 79/451-501,451-562 e-mail: korj.b.borsod@t-online.hu

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóévben Vaszar önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 BEVALLÁS

Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 BEVALLÁS Szigetvár Város Önkormányzata 1/9 Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 Szigetvári Polgármesteri Hivatal Iktató Költségvetési és Adóosztály

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Budapest, 2012. március 28. 1. SZÁMVITELI POLITIKA A SEM IX. Városfejlesztő Zrt. könyveit és nyilvántartásait a Számviteli

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben