T A R T A L O M. játékszín

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI ELMÉLETI ÉS K R IT IK A I FOLYÓIRAT T A R T A L O M XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM A U G U S Z T U S FŐSZERKESZTŐ: B O L D IZSÁR IVÁN FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA KOLTAI TAMÁS Más nemzetek ház táján ( I ) játékszín KAÁN ZSUZSA Csodáltos mndrinok (6) KESERŰ KATALIN In memorim Brtók (10) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , VINKÓ JÓZSEF Meg kell(ene) csinálni leckét (11) TARJÁN TAMÁS Nemzeti drám (16) NÁNAY ISTVÁN Chicgók (22) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Példányonkénti ár: 25,- Ft Külfőldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H-1389 Budpest, Postfiók 149 Indexszám: fórum GYÖRGY PÉTER Trzn Mgyrországon (25) NÁDRA VALÉRIA Nyomsztó képeskönyv (27) KATONA ZSUZSANNA Játszv tnítni (28) RÉVY ESZTER Polit ikum - vendégségben (31) FÖLDES ANNA A tribádok éjszkáj Várbn (34) Atheneum Nyomd, Budpest Ives mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó négyszemközt SZÁNTÓ PÉTER Thersites Leicávl (36) világszínház A borítón: Király Melind és Mrkó Iván A csodáltos mndrin győri elődásábn (MTI-fotó - Benkő Imre felv.) A hátsó borítón: Jelenet P. Busch, Brtók Kékszkállújár írt blettjéből (Wuppertli Táncszínház) FÖLDES ANNA Strindberg árnyékábn? (38) drámmelléklet Boldizsár Mik lós: Ezredforduló

3 KOLTAI TAMÁS Más nemzetek ház táján A kölni Világszínház '81 fesztiválról Amikor Goethe zt írt, hogy világirodlom korszk vn soron, és most kinek-kinek meg kell tennie mgáét, hogy siettesse ezt korszkot ", kkor nem egyszerűen egy új foglmt lkotott (ti, világirodlomét), hnem konkrét progrmot dott népek kultúrájánk kicserélésére. Ez progrm máig sem vesztett ktulitásából : Egyre inkább látom, hogy költészet z emberiség közkincse, s hogy mindenütt és minden időben száz meg száz emberben megnyiltkozik... Azért szeretek én szétnézni más nemzetek ház táján, és tnácsolom mindenkinek, hogy cselekedjék ugynígy. " A goethei megfoglmzás kár helsinki záróokrnány hrmdik kosráb " is beleillenék, h világirodlom mellé fölsorolnánk kultúr egyéb területeit. Például világszínházt. Ahogy leírom szót, meg kell állnom, mert szóösszetételnek ebben z értelemben nincs folyttás. Vn világirod-lom, vn világszínház, de nincs világfilm, és nincs világ-képző-művészet. A nyelvfejlődés eme furcsság vlószínűleg véletlen, de tlán részben ok is világszínház foglm iránti fenntrtásoknk. Azt ligh kell mgyrázni, hogy világirodlom és világszínház közé nem tehető utomtikusn egyenlőségjel. A világirodlom nemzeti irodlmk összessége, terjedelmi htári " z írásbeliség kezdetétől (sőt, még z-előttről) tegnp publikált versig húzhtók meg, lelőhelye" könyvtár. A világszínház nemzetek színházművészetének jelene, melybe természetesen belejátszik sok évszázdos hgyomány, de vlóságosn csk közönséggel vló tlálkozás pillntábn létezik, mgávl színjáték megtörténésével " egyidejűleg. Következésképp világirodlom klsszikusi sem zonos minőségűek világszínház klsszikusivl, hiszen míg z előbbiek z időben fennmrdt, elevenen htó művek, ddig z utóbbik elmúlt korok elmúlt színházi gykorltát őrző, lényegében reprodukálhttln minták, melyek legföljebb nosztlgiát keltenek önmguk iránt, mint z ókori görög színház vgy z Erzsébet-kori ngol színjátszás. Még nyilvánvlóbb különbség z eredeti művek tnúságát ellenőrzés" céljából mindenkor segítségül hívhtó irodlomtörténet és másodlgos élményekre, leírásokr támszkodó színháztörténet között. S h világirodlom lelőhelye könyvtár, kkor hol lelhető föl világszínház? Ez épp legfogsbb kérdés, s mennyiben goethei válszt várunk rá, mert hiszünk bbn, hogy világszínház is z emberiség közkincse ", kkor zt kell mondnunk, hogy nemzetközi fesztiválokon. Amelyeket hívhtnk Nemzetek Színházánk vgy éppen Világszínháznk. Hogy goethei világirodlmár példáj nyomán színházilg is szétnézzünk más nemzetek ház ezeken fesztiválokon nyílik legjobb lklom. Kölnben június 12. és z8. között rendezték meg Világszínház '8i tlálkozót. táján ", rr Mit tehet egy fesztivál? A világszínház " körüljárását nem nnyir fesztivál elnevezése, inkább foglom körül érezhető zvr mitt trtottm fontosnk. H ugynis világszínházon világbn jelenleg föllelhető vlmennyi színháztípust, színházi tendenciát értjük, kkor közel vgyunk hhoz követeléshez, hogy egy Világszínház vgy Nemzetek Színház névvel ellátott fesztiválon ezek globális tükörképét kérjük számon. Ami nevetséges képtelenség. A nemzetközi színházi tlálkozók ilyen értelem-ben nem tükrözhetik világszínházt, csupán mintákt vehet-nek belőle, példákt sttuálhtnk, összehozhtnk egymástól térben és kultúrábn távol eső jelenségeket. Nyilvánvlón nem mondhtjuk egy-egy ilyen interncionális szemle után, hogy m ilyen á világszínház. Legföljebb zt, hogy ilyen is. Másrészt hol és mikor vn lklmunk egy helyen és egy időben látni londoni Nemzeti Színházt és táncoló török derviseket, Pekingi Operát és Bob Wilsont, jávi wjng árny-játékot és moszkvi Sztír Színház Brechtjét? - hogy csk néhányt említsek kölni tlálkozó kínáltából. Egy nemzetközi színházi fesztivál progrmj mindig támdhtó, h z egyéni ízlés bszolutizálásávl párosuló minőségelvet kérjük rjt számon, és mindig indokolhtó, h ki- Jelenet Mrozek Gylog című színművéből (A krkkói Színművészeti Főiskol elődás)

4 tekintést, megismerést szolgálj. Az nálunk elterjedt fölfogás, mely szerint minden fesztivál másodlgos, melyen nincsenek jelen z európi kultúrkörre támszkodó, Brook- Efrosz-Strehler-Stein-Plnchon fémjelezte irodlmi-rendezői színház képviselői, meglehetősen szűk látókörű, mondhtni provinciális-doktrinér színházi szemléletre vll. Annk tudtábn írom ezt, hogy egyéni ízlésem szerint mgm is fenti márkás nevekkel körülírhtó színháztípust kedvelem. Ivn Ngel - szívesebben írom így: Nágel Iván -, ki két évvel ezelőtti hmburgi Nemzetek Színház igzgtój volt, lényegében hsonló elvek szerint szervezte meg kölni tlálkozót is. Három vonultr épített: hivtlos nemzeti színjátszás intézményes képviselőire (ebbe típusb trtozott Köln-ben moszkvi Sztír Színház, Pekingi Oper, londoni Nemzeti Színház), z vntgrde együttesekre (legmrkánsbb szószólójuk New York-i Squt volt) és z egy- vgy legföljebb kétszemélyes színháznk nevezhető szólóestekre, illetve páros színészi produkciókr ( jpán Yoshi Oid, klifornii Kipper Kids vgy Kölnben egymg föllépő Bob Wilson). Kissé félve vonom meg htárt z egyes ktegóriák között, mert például londoni Nemzeti Színház kétrészes Pssiój, popés country-htásokt muttó énekes kísérőzenével, nem sorolhtó hgyományos nemzeti színházi" ktegóriáb. A Wuppertli Táncszínház esetében, mely mgávl hozt csknem teljes eddigi repertoárját, és retrospektív bemuttóivl fesztivál gerincét lkott, nemcsk zt nehéz eldönteni, hogy intézményes " színház létére z vntgrde melyik fokán áll, hnem zt is, hogy elődásit jószerint blettnk vgy - mondjuk - táncos elemekkel földúsított szöveges pntomimnk ne- Mr. Ded nd Mrs. Free (Filmjelenet New York-i Squt elődásából) vezzük-e. Lényegében besorolhttln krkkói (végzős) főiskolások produkciój: Slwomir Mrozek legújbb drb-ját dták elő - címe: Gylog - neves Jerzy Jrocki rendezésé-ben; mg mű z Emigránsok típusáb trtozó (jobb szó híján) relist metfor, nem kevés filozofikus elemmel, s z elő-dás erősen épít is mind reális lphelyzetre, mind metforár, mind filozófiár. Az egyes elődásokr természetesen vissztérek, most csk érzékeltetni krtm egyrészt merev ktegorizálás nehézségeit, másrészt Nágelnk zt leginkább elismerésre méltó direktori erényét, hogy nem z egyéni ízlése szerint válszt, hnem lehetőleg minél szélesebb skálán igyekszik játszni, még h ennek egyik nyilvánvló következménye is, hogy kevésbé toleránsk fölháborodv utsítják el egyik vgy másik válsztását. Mindzonáltl nem lehet kétséges, hogy ez válogtási elv színházi fesztiválok szervezésének egyik lpelve. Merre trt világszínház"? A továbbikbn szeretném előrebocsátni, hogy nem teljes fesztiválról írok, hnem z áltlm látott elődások közül néhányról. A z egész értékeléséhez hozzátrtozn több lpprodukció " is, melyeket nem láthttm. Például Bob Wilson, Pekingi Oper, Robert Anton egyszemélyes bábszínház (melyet ujji hegyére ültetett bábokkl játszik egy szobábn, esetenként tizennyolc nézőnek), vgy legszorglmsbb világjárók egyikeként ismert, rendkívül eredeti glsgow-i Citizens' Thetre, melynek korábbi produkcióit láttm ugyn Vrsóbn és idén Velencében, kölni bemuttóiról zonbn le-mrdtm. Bizonyos nehezen mgyrázhtó ösztön rr készteti fesztiválnézőt - bármennyire esküszik is z ellenkezőjére -, hogy mindenáron tláljon vlmilyen közös vonást, áltlános tendenciát, melynek segítségével kimondhtj: erre vgy rr hld világszínház". A tpsztlt rr int, hogy leghsznosbb módszer ilyenkor szélsőségek leválsztás; vlhogy úgy, mint műkorcsolyversenyeken, hol pontozók áltl dott leglcsonybb és legmgsbb pontszám utomtikusn kiesik. Azt hiszem mindenesetre, hogy sikerült megtlálnom legkonzervtívbb elődást - nemcsk ezen fesztiválon, hnem néhány éves színháznézői gykorltombn. Meglepő, hogy nem egy intézményes színház " muttt be, hnem két színész keresett mgánk erre kétszemélyes jutlomjátékr társultot. Vgy inkább intézményt, mert társult ők mguk: nálunk is jól ismert Delphine Seyrig és Smi Frey. A színház: Sint Denis-i Théátre Gérrd Philipe. Mg mű nem új, körülbelül másfél évtizede írt át színpdr Henry Jmes novellájából Jmes Lord és Mrguerite Durs. Címe: Vd dzsungelbn. A színhely egy ngol kstély, drám " tuljdonképpen egy férfi és egy nő drbhosszigln trtó párbeszéde kstély különböző termeiben - z életről. A tét természetesen kettőjük kpcsolt, egy brátság, mely sohsem jut el z érintésig, z érzelmek fölismeréséig, szerelemig. Pontosbbn csk nő hlál után jut el mindeddig, mint ezt keretjátékból, cigrettfüstbe burkolózó férfi mgányos lkjából megtudjuk. Bizonyár z emberi lélek bonyolult világ z dzsungel, melyben lpuló vdként rejtőzik z érzelem, nélkül, hogy idejében kitörne. A ht képből, prológból és epilógból álló elődás legérdekesebb - bár tökéletesen funkciótln - eseménye ", hogy színpd közepére épített kisméretű forgó segítségével képről képre z oszlopos kstély más-más szobáját, csrnokát, termét

5 A Pssio londoni Cottesloe Színház próbáján és kölni St. Mrtin-templombn látjuk, nem is nnyir újnturlist, mint inkább régi nturlist" módon. Seyrigtől és Freytől ligh vitthtó cl játék finom cizelláltság, elegnciáj, keresetlen természetessége, mi nem kdályozt meg nézőket bbn, hogy z irglmtlnul unlms elődást csptostul ott ne hgyják z egyes képek közötti szünetekben, miltt kopffl megvilágított frkkos zongorist lágy impresszionist zenét játszott. Ennek z elődásnk nem z volt bj, hogy konzervtív, hnem hogy megmrdt mgánügynek, méghozzá kevéssé érdekes mgánügynek. Mnpság z z érzése z embernek, hogy z életről" nem lehet egy ngol kndlló előtt ülve htásosn filozofálni. De tlán csk z irigység beszél belőlem; mindenesetre szerencsésnek kell mondnom zt színházművészetet, mely z ilyesmit megengedheti mgánk. Mert Mrozek már említett, Gylog című friss drbjábn is filozofálnk, és ott is z életről". A párhuzmot két elődás között nemcsk társdlmi háttér különbözősége kínálj, h-nem z z egyszerű tény is, hogy kettőjükön kívül nem volt fesztiválon szbályos színdrb". (1-l ugyn Jmes-Lord-Durs-féle végtelen dilógus szbályos színdrbnk nevezhető.) Vontr várv Mrozektől természetesen távol áll nturlizmus. Már z is szoktln, bár z Emigránsok, ót nem péld nélkül álló, hogy egy társdlmilg-történelmileg konkrét helyzetből indul ki, és csk áttételesen - mint látni fogjuk: egészen szoktln módon - utl vissz lengyel drám Wyspiriski- W i t kiewiczvonlár, e hgyomány folytonosságár. A drám vlhol Lengyelországbn " játszódik, I945 elején. A történelmi helyzet világos: német csptok már elmenekültek, szovjetek közelednek. Ebben pillntnyi lég-üres térben " tlálkoznk történet szereplői, egyszerre vlóságos és szimbolikus lkok. Mindnnyin egy irányb, gylogolnk, vlmi kietlen helyen, vsúti sínek mentén, egy állomás vgy megállóhely felé. Az Ap és Fi. Az Asszony és Lány. Superius és szeretője, Hölgy. A Hdngy, Tnító, Hegedűs. Tlálkozásukbn egyszerre jelenik meg sját egyé-ni sorsuk és z történelmi konfliktus, melyet társdlmi hovtrtozásuknk megfelelően hordoznk mgukkl évszázdok ót. (Ez z lphelyzet z első világos utlás Wyspinskir, nevezetesen Menyegzőre.) A párosok " mguk vlóságos helyzetének megfelelően cselekszenek. Az Ap óvtosság-r figyelmezteti és erkölcsi intelmekkel látj l Fiút; z Asszony feketézésből trtj fönn mgát és z állpotos Lányt; Superius, z értelmiségi, filozofál, miközben Hölgy borotválj. Egyszersmind fölismerhetőek bennük szimbolikus lengyel krkterek ", s mindz, mit ezek krkterek lengyel drámábn romntik ót, jelentenek. Superius egy helyen meg is foglmzz:,olyn, minth évszázdok ót gylogolnánk. " (Superius lkjábn egyébként mgát Witkiewiczet idézi meg Mrozek, miután már korábbn, Prológbn Az ny című drámájából vett át egy részletet. A Hegedűs ugyncsk szimbolikus lkj pedig utlás Wyspinskir.) Hogy hová gylogolnk, z ebben metforikus szférábn természetesen teljesen mindegy; z ő helyzetükben nincs jelen-tőségük z irányoknk" - jegyzi meg erről drb egyik lengyel kritikus. A szöveg ismerete nélkül nem válllkozhtom drám elemzésére. Annyi mindenesetre világos, hogy z összeverődött, vontr váró (még egy jelkép!) társság mg módján végigéli z ismert lengyel konfliktusokt ", kárcsk Menyegzőben: z osztályok keveredésének kísérletét, reményeket és illúziókt, szlmláng-nekibuzdulást és másnposságot, kiábrándulást. Mindezt Mrozek lefordítj " kor konkrét vlóságár, kezdve ktonáktól teherbe esett Lányon, feketepici vodkától ( eu de Pologne " ) vló lerészegedésen és beszeszelt álomittsságon, egészen z újjáépítés lehetőségének és z merikik illetve szovjetek jövendő szerepének ltolgtásáig. Amikor Hegedűs játékától, lengyel nemzeti dloktól, filozofálgtástól, illúzióktól bódult társság mgához tér, megérkezik vont - de megállás nélkül továbbrobog. Az utolsó mondtot z Ap mondj ki: Gylog kell továbbmennünk." A metfor világos. Mrozek keményen, kritikusn és kijóznítón beszél, mint mindig. Konkrét illúziók nélkül - mint mindig -, de egyszerre érintve filozófii és társdlmi kérdéseket. Az említett kritikus megállpítás szerint: A végzet mintegy megkettőződik: z emberiség történelmének és nemzet történelmének kettős végzeteként jelenik meg." Jrocki rendezése egyszerre érzékeli és színházilg meg is jeleníti mind metforát, mind ntúrát: z elődás gykorl-

6 tilg bbn z gygtengerben játszódik, melyre mintegy ráépült nézőtér. Természetesen nem hgyományos színházbn vgyunk, hnem egy csupsz flú, rideg teremben. A közönség sárr rkott pllókon közelíti meg helyét, körülötte gylogol-nk szereplők, keményen birkózv bkncsukr tpdó, rgcsos, mély gyggl. Ennek színpdképnek" z első síkj relitás - z 1945-ös tél lerombolt Lengyelország, mg puszt vidék -, színpdon" képzeletbeli rivldávl párhuzmosn futó, vlódin beágyzott sínpárrl, z oldlflkhoz kifeszített felsővezetékkel. A játéktér sok tekintetben meghtározz játékstílust is; szereplőknek nemcsk tljjl kell megküzdeniük (kocsit tolni, elzuhnni stb.), nemcsk mozgás hitele forog kockán, h meginognk", hnem mgáé figuráé is. És erről tljról " kell elrugszkodniuk metforikus-filozofikus régiókb, drb wyspinskis-witkcys világáb. Az utóbbi - főiskolás színészekről lévén szó - nem sikerülhetett mrdéktlnul. (Hírek szerint Jrocki vrsói Drámi Színházbn is megrendezte drbot, felnőtt" színészekkel, köztük Gustw Holoubekkel - z ő esetükben színészi és történelmi rutin nyilván hozzájárult z lkítások hiteléhez.) Köztes-színházk" Minden nem hgyományos színháznk z volt jellemzője Kölnben is - gondolom, mindenhol ugynz -, hogy igyekezett szétrobbntni vlmilyen beidegződést, megkövült szbályt, konvenciót. A londoni Nemzeti Színház kétrészes Pssió j volt legkonvencionálisbb vntgrde" - h ez nem fából vskrik - : lehozt játékot közönség közé, s hogy ez már Ronconinál, Mnouchkine-nál és másoknál is sokszor történt, néző szó szoros értelmében követhette cselekményt, ti. színészek után gylogolhtott. (A műsorközlő sétáló elő-dásnk, promende performnce"-nk nevezte produkciót.) A párizsi Théátre du Cmpgnol színészei eltáncolták drámát A bál című elődásukbn, miben z volt furcs, hogy bár tuljdonképpen szbályos táncjátékot láttunk, mely-ben egyetlen szó sem hngzott el, ennek ellenére színészi lkításokról beszélhetünk, s korántsem zért, mert szereplők tánctudás nem érte el profiszintet. Erre teljesítményre - fonákjáról - rájátszott " Wuppertli Táncszínház, mely-nek áltlm látott két elődásábn táncos elemeken kívül nnyi minden előfordult - prózi megszóllás is -, hogy z már egyenesen társult nevében jelzett műfj provokálásánk tetszett. A meghökkentésben mindenesetre New York-i Squt vitte el pálmát, noh kinek már két megelőző produkciójukt is szerencséje volt látni, z Mr. Ded és Mr s. Freeben fölfedezhette z ismétlődő motívumokt, s hrmdszorr már minden meghökkentés veszít erejéből. Ez, persze, igzságtln egy kicsit, mert Hlász Péterék (z ő Mgyrországról elszármzott együttesük rejtőzik Squt név mögött) cskugyn vlmi újjl és eredetivel kísérleteznek, mi komoly rngot szerzett nekik nemzetközi színházi vntgrde mezőnyében. Játék és vlóság, köznpiság és tetrlitás összefüggéseit keresik, filmes és színházi elemek egymásr feleseltetésén fárdoznk. Úgy is mondhtnám, hogy dolgok replikáj érdekli őket mindenekelőtt. Ezért trtják elődásikt kirktbn", vgyis egy olyn - utcár néző - üzlethelyiségben, hol fizető közönség belülről, spontán közönség z utcáról nézi ugynzt. (Azz, természetesen, nem ugynzt. Az egyik színét", másik visszáját".) Felhsznált eszközeik is ismétlődnek: korábbn fölvett s z elődáson lepergetett film, videokmerávl vlhonnn (egy másik teremből, z utcáról stb.) szinkronbn közvetített é lő kép, színészi kció mint színházi elem. H ehhez negyedik-ként hozzávesszük z utcáról beszűrődő ntúr életképet, kkor megkpjuk Squt teátrumi dimenzióit: közvetlen és közvetett (közvetített vgy konzerv) vlóság különböző formáit. S persze z átmenetet z egyikből másikb, minthogy z egyes elemek egymásbn folyttódnk ( figur lejön" filmvászonról; színész z utc és színpd " között közlekedik; vlki z utcán áll, zárt üvegjtó előtt, de krj egy trükk segítségével belül vn stb.), vgy egyidejűleg, egymást erősítve-ellenpontozv-kioltv vnnk jelen. Nyilvánvló, hogy ez csk form vgy - még inkább - vlóság megrgdásár szolgáló komplex lkotói módszer, de semmiképpen sem trtlom. Épp ezért igzságtlnnk tetszhetett, hogy fentebb z újdonságélmény, meghökkentés egyre fogyó energiájáról beszéltem. Nemcsk zért, mert z új nézőnek minden bemuttó új, hnem zért is, mert Squt hsznált s z előbbiekben fölsorolt eszközök éppúgy konvenciók (h új konvenciók is), mint hgyományos színház áltl régót lklmzottk és bejártottk. Amennyiben Hlászékt megrójuk zért, hogy hrmdik lklomml hsználnk videokmerát, filmet, és ugyncsk hrmdszor játsznk utcár néző üzlethelyiségben, úgy meg kell rónunk minden hgyományos színházt is, miért három évszázd egyfolytábn rgszkodik brokk kukucskszínpdhoz, kulisszához s dikcióhoz mint legfontosbb kifejezőeszközhöz. Vlójábn trtlom számít Squt esetében is, mit fölsorolt kifejezőeszközökkel kíván közvetíteni. S tuljdonképpen itt kerülök bjb, jóllehet bizonyos motívumokt htározottn zonosítni tudok - mgyr fordításbn - Mr. Hlott és Mrs. Szbd című produkcióbn. Értem, hogy Mr. Hlott filmen rendőr, kit utci üldözés közben lelő egy kábítószer-csempész; z élő játékbn egy dzsungeluniformist viselő kton, kit szintén lelőnek, s miközben sebesülten fekszik (később meghl), bjtársi ki-be járnk z utc és terem között, időnként elmennek egy dzsippel, mjd visszjönnek. Mrs. Szbd, feleség filmen állpotos (mjd szülést is látjuk totálbn, mi meglehetősen drámi, ti. csecsemő frfekvéses), z élő játékbn otthonábn jógázik meztelenül. (A gyerekmotívum itt is megjelenik egy leglább négyméteres kucsukbb személyében ", kinek óriási szemgödreiben mint televíziós képernyőkön ktoni jelenetek ltt újr közvetítik " korábbn élőben látott jógázást.) A Mr. Ded és Mrs. Free közötti levelek fölolvsásán kívül - filmen is, z élő játékbn is - néhány rövid szkeccs játszódik le, melyek összefüggését egymássl és z lpsztorivl, bevllom, nem fedeztem föl. Volt két jó énekszám: egy rock (h igz) és egy punk. A Bob Wilson színházából ismert szép, néger színésznő, Sheryl Sutton filmen is, vlóságbn is elődt ugynzt kitűnő dlt. Hogy miről szólt " mindez, nem tudom. Az viszont kétségtelen, hogy z elődás leköti figyelmet, technikilg rendkívül intenzív (bár ez z intenzitás nem színészi jelenlétből szármzik), z egészben vn erő, s z (összefüggéseit föl nem táró) nyg megformálás htározott kézre vll. Hozzá kell tennem, hogy nyilvánvlón igen költséges produkció z együttes sját közlése szerint nincs teljesen kész, bizonyos nygi nehézségek mitt egyelőre befejezetlen. A közönség mindenesetre meglehetősen tnácstlnul állt föl végén. Nem vgyok meggyőződve rról, hogy ez htás idegen Squt eredeti szándékától.

7 Mindhlálig tánc Az ngolok Pssiójánk megértése vlószínűleg senkinek sem okozott nehézséget, mi önmgábn - úgy gondolom - nem minősíti produkciót, sem negtív, sem pozitív értelemben. Az elődás z emberiség máig legtermékenyebb kollektív mítoszár, Bibliár épül. A kétszer két és fél órás játék z Ó-és z Újtestmentumot drmtizálj", jelenetről jelenetre - Lucifer lázdásától Krisztus keresztre feszítéséig -, XV. százdi ngol misztériumjátékok, z úgynevezett Yorki és Wkefieldi Ciklus lpján. A középkori, niv földolgozás távol-trtj biblikusság " légkörét, inkább profán-népies hngvételt kölcsönöz cselekménynek", mihez jól illik popzenei kíséret. A populritást fokozndó, z elődás rendezői Bill Bryden és Sebstin Grhm-Jones - nézők közé hozz le játékot. Londonbn z új Nemzeti Színház Cottesloe termében, egy tetszőlegesen beépíthető üres térben trtották bemuttót. A kölni St. Mrtin-templomnál lklmsbb eredeti helyszínt " ligh lehetett voln tlálni z elődásnk. Az pszisb épített emelvényen játszik zenekr. Vele szemben, főhjó torkoltábn krztot emeltek nézőknek. Egy kisebb oldlsó páholyon" kívül nincs is más ülőhely, közönség kupol ltti színpdon " együtt járkál z elődássl. (Elő-dás közben többször is vissztért z gondoltom, hogy ez hely tökéletesen lklms lenne Az ember trgédiáj elődásár; tlán segítene kiemelni rárkódott konvenciók közül.) A cselekmény időnként megemelkedik ", mikor z Úr és Lucifer krszéke vgy z ngyli üdvözletet hozó Angyl hidrulikus emelők segítségével játéktér fölé liftezik, kupolából krácsonyfdíszekként lelógtott, pislogó-csillogó lámp-erdő lá (melyet egyébként konyhi káposztreszelőkből és krumplihámozókból készítettek). A játék élőképszerű, niv báját z ngol színészi profizmus hitelesíti, mi z elődás egyetlen hgyományosn drámi jelenetében kmtozik. Ebben Krisztust Golgotán végighurcoló ktonák végrehjtják keresztrefeszítést. Minthogy minden életngyságbn " történik, már htlms kereszt felállítás sem könnyű. A ktonák átlkulnk szolid mesteremberekké, és szkmi " vitákkl kísért tízperces munk során megküzdenek művelet minden techniki nehézségével, míg kikísérletezik lehető legökonomikusbb megoldásokt. Íme, z emberiség ngy trgédiáink árnyékábn történelmi mellékfigurák számár így zjlik világ. A jelenet kétségtelenül shkespere-i. A Pssió-játék jelenetei között z ngol színészek közép-kori bergomszk-táncokt lejtettek, mibe végén bekpcsolódott z euforikusn lelkes közönség is. A tánc több elődáson is drámi kifejezés köznyelvi formájává vált - és nemcsk ott, hol ezt már megszokhttuk, z ázsii-friki színjátszásbn. Az imént már említett Théátre du Cmpgnol produkció-j, A bál, frnci történelem elmúlt fél évszázdát mesélte el táncképekben, korbeli zenére. A tánc itt mg természetes környezetében jelent meg - úgy értve, hogy z egyes képek húszs-hrmincs évekbeli össztáncot, Frnciország felszbdulását ünneplő krnevált, mi válllti bulit stb. jelenítettek meg -, de koreográfi lényege mindig egy-egy drmtizált szituáció volt. Például felszbdulás utáni állpot eufóriáj, z lgérii háború időszkánk társdlmi konfliktus vgy mi hivtli élet sztirikus rjz. A kifejezés eszköze tánc volt ugyn, de drámi trtlom figurákbn jelent meg, még h szándékosn leegyszerűsített, nyers, l fresco stílusbn is, társdlmi indítékú plkátok, közvetlen politiki célztú gitkák, szkszervezeti cssztuskák modorát (vgymintáját) követve. Mindezt ligh lehetne elmondni Wuppertli Táncszínházról. A híres-hírhedt együttes 1973-bn lkult, vezetője, írój, rendezője, koreográfus most negyvenéves Pin Busch. Sokk szerint Peter Stein színház, Theter m Hlleschen Ufer ót legjobb, legizglmsbb nyugtnémet társult. Kétségtelen, hogy Busch, miután elvégezte z esseni Folkwng főiskolát, mely z expresszív táncművészet egyik hgyományos intézete, és megjárt z Egyesült Állmokt is, pontosn zért mondott le táncosként pályáról, mert idegenkedett z ott tpsztlt mindennpi rutintól. A Wuppertli Oper intendánsánk meghívás (Wgner Tnnhuserének Bcchnáli-koreográfiáját tervezte) segítette hozzá, hogy várostyák heves tiltkozás ellenére blett-társult élére kerül-jön. A heves tiltkozás és z őrjöngő lelkesedés zót is végig-kíséri elődásit. (Kölnben főleg z utóbbit tpsztlhttuk.) Kétségtelen, hogy Busch munkái mindenekelőtt zokt bosszntják föl, kik z együttes nevéből kiindulv blettet vgy leglább tiszt táncot várnk. Az áltlm látott két elő-dás közül -- A kpcsoltok udvr, Szüzességlegend - z utóbbibn szinte lig volt hgyományos értelemben vett tánc. Húsz színész jelent meg húsz guríthtó fotel és dívány társságábn, s háromórás produkció ritk perceiben szellemes pdlókoreográfiát mutttk be tükrös színpdon, mely z oldlkulisszák mentén dúsn megrkott sztlokkl vlmilyen elő-kelő fogdás képzetét keltette. Hogy drb" miről szólt, z prózi jelenetek segítségével is csk meglehetősen bizonytlnul dönthető el, s legföljebb olyn homályos megfoglmzásokkl írhtó körül, mint z érzékek kontrollálás és fölszbdulás, mindennpi emberi rituáléink nevetségessége és gresszivitás, erotikus álmink, játék szexuális tbukkl, feszélyezettség és gátlások oldódás. A kpcsoltok udvr -- lényegesen több tánccl, egy kultúrházbeli színházteremből táncteremmé lkított helyiség díszletének lz keretébe helyezve - kpcsoltteremtés lehetetlenségéről szólt, kevésbé enigmtikusn, fntázidús koreográfiávl és kétségtelenül egységes társulttl, melyben mindenki jó táncos és jelentős egyéniség. A Busch-irodlom " szerint produkciók címe nem sokt jelent, még kkor sem, h közismert mű zenei lpnyg. (Brtók Kékszkállúj is földolgozások között szerepel, de főszereplő Férfi és Nő időnként széttördeli - megszkítj és újrkezdi - mgnetofonszlgról hllgtott operát.) Temtikilg is nehéz meghtározni z egyes opuszokt. A bemuttók állítólg úgy jönnek létre, hogy Busch évenként két lklomml hosszbb tréninget trt együttesének tgjivl, és közösen kipróbált, improvizált koreográfi bizonyos elemei-nek véglegesítéséből lkul ki z új világpremier ". Számomr szimptikus relist prózi színház és z expresszív mozgás ötvözetét szellemesen, távolságtrtó iróniávl, nosztlgizenére megvlósító wuppertli társult. Lehet, hogy zért, mert egyébként is vonzódom z intellektuális élvezetekhez, szrkzmushoz, z értelem tárgyilgosságához. Busch elődásibn gykrn föl lehet fedezni z elidegenítő effektust - nemhiáb vonzódik Brechthez, földolgozt A kispolgár hét főbűnét, Hppy endet, Mhgonnyt -, nélkül, hogy didktikussá válnánk. A wuppertli tánc- és beszédszínház (jobb meghtározást egyelőre nem tlálok) igzán eredeti módon értelmezi hgyomány és újítás, viszonyát. Új világszín-házi " tendenciákt keresve, h európi kuriózumként is, kölni mezőnyben első helyen őket (kell említeni.

8 játékszín KAÁN ZSUZSA Csodáltos mndrinok A Brtók-centenárium idején -- Seregi László szvivl élve - vlóságos Mndrin-dömping " ársztott el hzánk legngyobb blettszínpdit. Az Erkel Színházbn Hrngozó Gyul 1956-os, mgyr blettművészet első utentikus Mndrin-változtát újították fel, Pécsett Eck Imre 1965-ben bemuttott verzióját; z operházi repertoárról éppen csk lekerült Seregi 1970-es, első megoldás, hogy máris helyet djon másodiknk, s végezetül Győrött Mrkó Iván is megkoreogrfált mgáét. Mindez együtt - kárhogy is számoljuk - öt drb, de leglábbis négy, s h H-rngozóét csk néhány lklomr újították is fel, még kkor is három. Eck drbj ugynis pécsi Brtók-est két új koreográfiáj ( A kékszkállú... tánc-illusztrációj és Négy zenekri drb táncszínpdi átirt) utánmellett, visszkerült repertoárb. A klsszikus is érték! Nem járunk messze z igzságtól, h zt mondjuk: A csodáltos mndrin története úgyszólván XX. százdi mg y r blett története. Irreális válllkozás lenne most nyomon követnünk mindzt huzvonát, zt z érdemtelen hánytttást, mit ez mű, immár szín-pdr trnszponálv, megélt és elszenvedett z 1931-es meghiúsított bemuttóig és tovább: ig, mikor szinte órműpontossággl ismétlődött meg betiltás, ezúttl z egyház nevében " (Oláh Gusztáv). Ez volt z Hrngozó-koreográfi, mely ben zután vlhol és vlmikor, Keletre kihelyezve", mégiscsk közönség elé került, és megérdemelt sikert rtott. Igzi meg-vlósulás zonbn mégis z 1956-os változt lett, mely már nyíltn válllhtt Lengyel Menyhért szövegkönyvét, és elődeihez képest legközelebb jutv Brtók zenéjéhez, nnk szellemével, eszmeiségével szinkronbn, kifejező tánc és pntomim oldott ötvözésével, relisztikus-krkterizáló nyelvezettel végre megteremtődött cselekmény, zene és koreográfi teljes művészi egysége. E fontos, tánctörténeti jelentőségű pillntról sokunk csk korbeli kritikákból vgy Körtvélyes Géz rendkívül lpos, legpróbb részletekre is figyelő Mndrin-tnulmányiból értesülhetett eddig, és persze hitelt érdemlő legendákból, melyek z eltelt negyedszázd ltt ugyncsk gyökeret vertek szkmi és művészi köztudtbn. Még-is: felújítássl kinek kinek személyes tlálkozás, illetve viszontlátás is megdtott; és hogy ez igzi örömöt és nem cslódást hozott, z elsősorbn ismét csk Hrngozó s betnítást végző özvegye, Hml Irén érdeme. Régi dósságot törlesztett hát z Operház; kár, hogy nemes gesztus máris múlté, hogy betnítás - televíziós rögzítést leszámítv - kárb veszett, hogy Fülöp Zoltán díszlete máris újból átdhtj mgát z enyészetnek. A felújítás ugynis csupán ht lklomr szólt. Mindig is érthetetlen volt számomr, és most Hrngozó-műre (mint egy rchív filmre) vló rácsodálkozás után különösen z, hogy vjon miért hgyjuk pusztulni nemzeti blett-termésünk-nek leglább ezt z egyetlen kincsét, és miért nem ápoljukőrizzük büszkén, mint jelentős nyugti blettegyüttesek kár százd legjobbjink, kár sját, nemzeti koreográfusiknk egy-egy muzeális értékű, hrminc-, negyven-, ötven-éves lkotását...? Hiszen Hrngozó Mndrin ját semmivel sem kezdte ki jobbn z idő, stílus-, nyelvezet- és koreográfii szemléletváltozás, mint mondjuk Anthony Tudor, Serge Lifr, Frederic Ashton vgy Mrie Rmbert klsszikusnk trtott koreográfiáit. Őszintén szólv Hrngozó Mndrin ját e g y áltlán nem trtom elvultnk szó porospejortív értelmében, mint hogy Eizenstein vgy Godrd rendezései sem zok. Természetesen látszik rjt, hogy nem m készült, de értékes, tnulságos szeletét tárj fel múltnk. Esztétiki pozitívumi m is létezők: kerek és egységes, sjátos rcult, tmoszféráj, stílus vn. Mindezekért pedig (és ez nem is kevés!) ott lenne helye repertoárbn, mint z ötvenes évek mgyr táncművészetének reprezentáns. Arról már nem is beszélve, milyen rgyogó stílustnulmányul is szolgálhtn jelen s jövő táncosink-nézőinek egyránt. Műfjok dilektikáj Igz, mi szemmel nézve Hrngozó-mű nem virtuóz tánctechnikáj, h-nem inkább színészi-elődóművészi feldti mitt lehetne próbkő egy-egy művész életében. Születésekor zonbn nnk ténynek is köszönhette z egyöntetű, mrdéktln elismerést, hogy vlódi táncmű volt, szó szoros koreográfii-műfji értelmében. Ezzel Hrngozó - úgy hisszük - nem tgdt meg zeneszerzőt, ki, mint köztudott, pntomimként jelölte meg prtitúrát. A tízes évek hzi táncviszonyi és z operházi divt lpján ítélve Brtók vlószínűleg komolyn is gondolt ezt műfji meghtározást, mert elképzelhetetlennek trthtt, hogy zenéjéből vl-h is például Gygilev Együttes mércéjével mérhető táncszínpdi mű szülessen. Eck Imre 1965-ben viszont - érdekes kísérletként egy modern blettegyüttes számár - éppen zt próbált ki, vjon jól képzett táncosivl hogyn lehet nnyir hű Brtókhoz, hogy még mű-fjt is megőrizze. A válllkozás sikerült: szinte végletekig bsztrhált térben, végletekig leegyszerűsített mozdultokkl olyn kompozíció keletkezett, mely-ben tiszt mozgás (Lány) és tiszt mozdultlnság (Mndrin) ellentéte jellemet, mgtrtást, érzelmi-lelki hbi-tust fest. A középpontbn Lány és Mndrin viszony áll, eme l lett minden más élmény (z öreg gvllér és diák) eltörpül, s mely - utólg - egyetlen rohnásnk tűnik. Amikor pedig htásábn s jelentőségében így felngyított hjsz végén Lány veszi " mgár Mndrin roppnt mozdultlnságát, már bizonyosság, hogy őrizni és élni is fogj ezentúl mindzt z eszményt, mit számár megváltó idegen képviselt. A centenárium lklmából készült Brtók-est záródrbjként Eck felújított e színpdi művét, mégpedig z eredeti változtbn s z eredeti főszereplőkkel. Be kell vllnom zonbn, hogy Mndrinj jelenlegi elődási közül eddig még egyre sem jutottm el. Akkor hát milyen lpon mondok ról véleményt? Mentségemre szóljon, hogy keletkezése (1965) után viszont többször is megnéztem, még évekkel később is. És miután meglehetősen emlékezetembe vésődött, tlán zt is megtehetem, hogy láttlnbn írjk ról. Hogy zt is állítsm: hiteles, érdekes, élő megoldás ez m is. Sőt, h Eck hsonló nyelvezetű későbbi műveivel vetem össze ( K o dály-szonátávl, Moliére-úrrl s különösen Slomévl), még zt is meg merem kockázttni, hogy ez z ökonomikusn szerkesztett, szigorún szöveghű

9 koreográfi z ecki lkotói profil és z egyetemes modern táncművészet jelenéből ítélve már nem is nnyir pntomim, mint inkább Eck gesztusszínházánk egyik kori, de m is időálló drbj. Kitűnő ötletből jó blett Seregi Lászlóvl z elmúlt évd folymán nem is egy interjút készítettem z operházi rekonstrukcióról, z együttes és repertoár sorsáról, várhtó bemuttókról. Eközben készülő, s utztthtó " díszletekkel megtervezendő, új Mndrinról is szó esett, sőt egy lklomml Seregi legszemélyesebb, legrejtettebb terveibe is bevtott. Ngy-szerű ötletét továbbr is híven őrizné brátikritikusi titoktrtás, h szkmi bemuttó s premier láttán érzett cslódás nem késztetne z ellenkezőkre. Mert hogyn is szólt koreográfusi elképzelés? Ahhoz, hogy egy olyn új Mndrint csináljk, mi nem is hrngozói, de zzl sem vádolhtó, hogy»seregi önmgától plgizált«, rájöttem, csk egyet tehetek. Vissz kell mennem ismét Brtókhoz és Lengyel Menyhérthez, tlán még lposbbn, mint z első változt idején, nem elvetve, hnem koncepcióvá érlelve szövegkönyv egyértelmű, vd nturlizmusát. A dühös színház, kegyetlen színház, krimi és sci-fi korábn ugynis csk kkor lehetek igzán korszerű, h szó szerint értem és megmuttom szövegkönyv húsb vágó utsításit. Az olynokt, hogy bőr reped, hogy test nyekken, és kés hegye Mndrin hátán jön ki. Véres krimit kell csinálnom, okos, rámenős mi utclánnyl, dndy-elegnciájú stricikkel... H jól odfigyelek zenére, kkor bból is kihllom nyílt, leplezetlen erőszkot, vlódi összetűzéseket, és észreveszem mrkánsnál mrkánsbb figurákt... Verekednek? kkor szkdjon, törjön minden; gyilkolnk? - ömöljön vér, és szennyezze be bú-tort, ruhát, pdlót, mint egy mi nyugti krimiben. A mguk risztó kegyetlenségében, romlottságábn és groteszkségében kell megjelenítenem ezeket z lkokt, hogy befejezés brtóki erejű legyen. Mert h ebben környezetben ez lány át tud lkulni, kkor hhoz már igzi tisztítótűz kell, 18o fokos lelki-emberi fordult... El tudod képzelni, milyen lesz, mint ez már-már mezítelenségig tépett ruhájú, vértől, mocsoktól, izzdságtól csillogó testű profi kurv lssn leveszi égővörös Pongor Ildikó és Dózs Imre A csodáltos mndrin operházi felújításán (Mezey Bél felv.) prókáját, és letérdel hlott Mndrin mellé... csöpögő, felázott sminkkel, de rgyogó szemmel, végre válllv önmgát...?" Elképzeltem, és ngyon tetszett. És vártm bemuttót, de csk terv nyomit kptm, egy szelíd szlondrámát beígért mi grnd guignol helyett; egy kompromisszumos megoldást, melyben semmi nem elég htásos, nem elég megdöbbentő, nem elég kétségbe ejtő, nem elég torokszorító, következésképpen nem elég felemelő. Lehetséges voln, hogy mg nyers ngyszerűségében szcenikilg bizonyult kivitelezhetetlennek? Vgy tlán táncosok ridtk meg z elképzelés merészségétől? Esetleg inkább filmvászonr v g y képernyőre vló ebben változtbn, mint z Operházt képviselő blettszínpdr? Felesleges további kérdezgetés. Beszélni úgyis csk rról érdemes, mi s hogyn megvlósult: menő " selyemfiúkká léptek elő csvrgók, lány lkj, egyénisége is krkterében változott 1970-es elődjéhez képest. Míg Szbolcsi Bence közismert megfoglmzásábn z Elnyomo t t és. g ub bocsátott Érzelem, míg Seregi első verziójábn még inkább Áldozt, ddig itt m-kcs, gresszív vdmcsk, tele indultokkl, cinizmussl kevert közönnyel és hányvetiséggel. Ennek lánynk voln ereje, csk krt és mersze nem, hogy másként éljen. A stricikkel vló viszony is módosult. három további utclány beállításávl - drb elején --új értelmet kp torz, kényszerű együtt-létük. A lány ugynis három strici elit mgánvállltábn z lklmzottk egyike, s mivel znp épp nem keresett semmit, tovább kell dolgozni, h kr, h nem. Színes, koreográfiilg frppáns jelenetté nő z öreg gvllér látogtás; leleménnyel felhsznált esernyő állndó kellékké válik, groteszk közvetítő lánccá férfi reménye s lány rutinj között. Jelentőségében messze túllép klndon diákkl vló tlálkozás, mely fiút s lányt is lposn kimozdítj

10 Bretus Mári és Eck Imre Mndrin pécsi elődásábn (Körtvélyesi László felv.) dott érzelmi tengelyéből és őszintén egymáshoz vonzz, miközben finom és pontos pszichiki dignózist d mindkettőjükről. Végül pedig hdd szóljunk Mndrin koreográfii nyelvéről, mely mind lengyeli szövegkönyvhöz, mind z eddigi megfoglmzásokhoz mérve - telitlált. Sereginek sikerült legtömörebb s legkifejezőbb stilizálás: egyetlen kontrpunktikus pózb sűrített etnikumot, egyéniséget és zenei kisterccel összeolvdó őserőt. S hogy mindezek ellenére mégis erőtlennek tűnik drb, és olykor kifárd szövegkönyv, nnk csk egy ok lehet: cselekmény feldúsítás, szereplők tiszt portréj, egyszóvl e színpdi mű friss szemléletű koreográfiáj nem helyettesíti és nem pótolj bátor és eredeti rendezést. Seregi új műve ezért nem robbn kkor erővel, mint mit Brtók zenéje m elbír és megkíván, vgy mint z első verzió, egy évtizeddel ezelőtt. Mit láttm Győrött? Minden nemzedéknek jog és kötelessége, hogy újrgondolj és sját eszével érzéseivel újrértelmezze múlt zseniális lkotásit " - körülbelül ez volt Győri Blett negyedik blettestje lklmából elhngzott tv-nyiltkozt lényege Mrkó Ivántól Stúdió '81 riporterének. Tuljdonképpen ennyi elég is nnk indoklásár, hogy z est záródrbjként bemuttott A csodáltos mndrin nem Lengyel Menyhért, hnem Mrkó Iván szövegkönyvének lpján készült. Mi ngyváros rkodópályudvránk prkolóját látjuk, mikor felmegy függöny. Á csillogó, sim fémfelületekkel borított óriási hngár szögletessége risztón szbályos betonrengeteget sejtet, távoli híd, befroló monstrum teherutó pedig roppnt város " lüktetését. Nyílik z jtó, z utóból nyolc álrcos ugrik elő; bálákt, zsákokt dobálnk belőle, de máris kiderül: mindez csk álc volt legfontosbb, nő mitt, kit elrboltk vlhonnn. Miután megoldották köteleit, és levették fekete hrisnyálrcukt, gúnyosn, gyűlölködve, frkskegyetlenséggel szimtolják körül. Kézről kézre dobálják, s közben mgukt is egyre hergelik. A félelmetes, lvilági bnd élvezettel figyeli, szinte tnulmányozz szép, reszkető zsákmányuk hlálos félelmét, e láthtón nem közülük vló lány viselkedését. S hogy embertelen játékuk teljes legyen, kábítószeres injekciót dnk neki. Vörös pír ársztj el lányt. Egy székre ültetik, elhúzódnk tőle és várnk. Első szólóját - zeneileg z első cslogtór - tehát széken kezdi. Jól látszik mozdultin kábítószer htás. Önkívületi állpotbn lssn moccn, erotikusn, ösztönös nőiességgel. Az egyik bndit megkívánj, és ebben nincs egyedül, de megerőszkolás ideje még nem jött el. Mindez csk előjáték, lelki terror ezzel lánnyl, kit minth sját sorsukért is meg krnánk büntetni. Az egyik fel is rántj székről, és gúnyos vigyorrl tngózni kezd vele (z öreg gvllér zenei részletére), mígnem vl-mennyien megkprintják egy pillnt-r, és csúfondáros, meglázó együtt táncolásr kényszerítik. Szinte gyongyötrik, s menekülésre nincs remény. Hirtelen pásztázó fény villn hídon. Egyikük kikémlel, s míg int, hogy nincs veszély, ddig rblók egy csoportb tömörülve tkrják el lányt bármi és bárki elől. Mivel zonbn senkitől sem kell már trtniuk, lány végképp z övék, kár szét is téphetnék. Mégis eleresztik, s újr figyelni kezdik, vjon mit csinál. Á második cslogtór indul második szóló, ezúttl földön. A lány lssn végiggurul pdlón, minden tg-j remeg. Egyikük megszánj, vizet d neki. A lány ekkor - minthogy kábító-szeres mámorábn sem felejtette el egyet-len pillntr sem, hogy fogoly - hirtelen bnditár kpszkodik: védelmet, menedéket vár. Rgszkodását z először értetlenkedve veszi tudomásul, de nem zárkózik el tőle. Hjlndó cipelni, tűri, hogy nő ráfonódjon nykár. Érdekes, diszhrmonikus ps de deuxjükben ( diákkl vló tlálkozás líri epizódjár) rcuk és gesztusik már ár-nyltbb, összetettebb érzelmi szféráb vezetnek. Á fiú szinte megszépül lány közelségétől, elfelejt erőszkos lenni, rcáról csodálkozássl vegyes szánlom már-már durvságot is letörli. Ám e fonák idillnek pillntok ltt véget vet bnd. Vd, gyilkos kegyetlenséggel nyúlnk társukért. Nekimennek, kis híján kár gyon is ütnék (Brtók művé-ben itt dobják ki diákot), h lány furcs rekciói nem vonnák el ról figyelmet. Á lány ekkor már tudj: minden elveszett. Odkintről nemigen várht segítséget, bndától pedig éppen nem. Nem mrd más hátr: önmgánk kell segítenie önmgán! Es ekkor vlmi egészen vártln történik. Lázs képzelete, kábítószertől nekirugszkodott fntázi, megtépett emberi méltóság, szűkölő félelem és iszony együtt - mondjuk így - fntsztikus tettre készteti: rr, hogy önmgából teremtsen védelmet önmgánk, hogy csodáltos védelmezőt teremtsen, hogy - nem túlzás - megszülje csodát.

11 Vlóbn, hrmdik cslogtór, mely zeneileg-lélektnilg mndrin érkezését készíti elő, hányingert s egy-re erősödő fájásokt érez. A bnd értetlenül, viszolyogv nézi rettenetes kín-ját, s mikor verítékezve-őrjöngve letépi mgáról ruháját és levegőért kpkod, már segítenek is rjt. Kpcsoltuk átformálódását jól érzékelteti, hogyn felemelik és körbeviszik vjúdót, ki, htlms rovrként vergődik kezük között. A hngulti és ábrázolásbeli fokozás kkor kulminál, mikor felhngzik kisterc, legősibb népi dllmok, mondókák jól ismert hngköze, mely zenemű közegében mndrin,,,... z ősi, természetből eredő lény zenei szimbólumává" válik, miközben lig meghtároz-htó átmenetet képez pnszos sírás, vágyból feltörő sóhjtás és zenei dllm között " (Romoly István). A mgsb emelt lány összezárt, mjd hirtelen szétvetett combji között ekkor bukkn elő Csodáltos feje (nevezzük így ezentúl, hiszen ő nem egy kíni mndrin!), s lssú rángásokkl teste is; végül pedig brnásvörös óriás lepel hullik után (Lengyel Menyhértnél Mndrin selyemkbátj", itt, mint jövevény jelképes plcentáj). Á rézfúvók fortissimói minth z ősrobbnást, z első mghsdást intonálnák. Testük, mint kétfejű, ősi istenszobor; születés látvány, mint z nyság, nőiesség, z sszonyiság didl. A lány ekkortól kezdve csk földön fekvő jövevénnyel fogllkozik. Finom, féltő mozdultokkl, óvtosn érinti meg, simogtj, törülgeti, mjd mikor megfordul és felül, tovább szeretgeti és növeszti. Eközben, mint z nytigris, védi gynkvó bnd lopkodv közelítő tgjitól. Amint megérzi, hogy fordult kock, és máris fölényben vn, boldog, erőteljes, szédítő táncb kezd. Önm-gát ünnepli, de egyúttl férfivá érleli, hrcr serkenti, megsemmisítő támdás-r lelkesíti, mozgásb hozz képzelete és gyötrelme szülöttét. S íme, tánc (kárcsk z úgynevezett lánytánc vgy csábtánc zenében) eléri htást: Csodáltos már áll, sáljáb mint oszlopos köpenybe burkolózik, krját feszülten, visszfogott tempóbn emeli szeméig, mjd mint hirtelen kitört vihr, tombolni kezd. Brbár, ekszttikus szólójából félelmetes, féktelen őserő árd, sámánisztikus tánc szinte felperzsel és feléget mindent, mi z útjáb kerül. A bndát minth villámcspás sújtná, óriási A csodáltos mndrin Győri Blett elődásábn (Bombicz Brbr és Mrkó Iván) (MTI-fotó - Benkő Imre felv.) kvrodás, és lehulló bálák egy időre mindent elnémítnk. A pillntnyi nyuglombn mint nő és férfi tlálkozhtnk végre. Mint ember z egyetlen, ideális társsl; egyesülésük lelki és testi szerelem himnusz. De ptkány módr, még kétszer előmászik bnd. A Csodáltos második, mjd hrmdik szólój egyenes folyttás z elsőnek: férfis kihívás és összességében háromfázisú megsemmisítés, mígnem nyolc bndit eltűnik, emlékük is szertefoszlik. Ekkor vkító fehér fény világítj meg lányt, tiszt reggel. Mögötte pár pillntr még ott áll s vörösen izzik Csodáltos, de zután már ő sincs sehol. Á lány mögött ekkor kinyílik hngár kpuj, kár el is mehetne... Neki is irmodik, s kórus felzengő hngjir, z előbb még ott érzett Csodáltos helyére áll, még egyszer átéli szülést, z örömöt, gyönyört -- és megtlálj leplet. Mgár teríti, s szinte mgáb roskdv jön előre z ereszkedő reflektorhidk fénye ltt, mjd -- vlóságos beteljesülés immár örök hiányát megsejtve - kétségbeesetten felkiált. Ennyit dott számomr művel vló első tlálkozás. Mrkó drbj - z expresszív nyelvezetből és stílusból kinövő szimbólumrendszerénél, humnizmusánál és ktrtikus erejénél fogv - úgy hiszem még lposbb, behtóbb tnulmányozást érdemel. Egy zonbn máris biztos: Mrkó megfoglmzás mg nemében egyedülálló koncepció, mely nem z egyes részletektől lesz zseniális, hnem ttól, hogy másságábn is egységes és következetesen br-tóki, mennyiben mximálisn megjeleníti, elmélyíti, sőt, korszerűsíti zene-mű üzenetét! Brtók Bél: A csodáltos mndrin (Erkel Színház) Szövegét írt: Lengyel Menyhért. A koreográfiát tervezte, betnított és rendezte: Seregi László. Koreográfus-sszisztens: Kszás Ildikó. Díszlet: Forry Gábor. Jelmez: Gombár Judit m. v. Szereplők: Pongor Ildikó, László Péter, Ngy Zoltán, Blikó István, Zilhi Győző, Lőcsei Jenő, Dózs Imre, Sebestény Ktlin, Jnács Evelyn, Gulácsi Ágnes. (Pécsi Nyári Színház) Díszlet: Eck Imre. Jelmez: Gombái Judit. Vezényel: Ngy Ferenc. Koreográfus: Eck Imre. Szereplők: Hetényi János, Tóth Sándor, Koronczy László, Bretus Mári, Gllovits Attil, Lovs Pál, Eck Imre. (Kisfludy Színház, Győr) Az új változtot tervezte és betnított: Mrkó Iván. Vezényel: Sándor János. Világítás: Hni János. Díszlet: Gombár Judit, Dni János. Jelmez: Gombár Judit. Próbvezető: Stimácz Gbriell. Művészeti vezető: Mrkó Iván. Szereplők: Bombicz Brbr, Király Melind, Ldányi Andre, Demcsák Ottó, Kiss János, Németh István, Sebestyén Csb, Szekeres Ljos, Szbó Elemér, Szigeti Tárnoki Tmás, Mrkó Iván.

12 A kékszkállú herceg vár gyuli Várszínházbn (MTI-fotó- Ilovszky Bél felv.) KESERŰ KATALIN In memorim Brtók A gyuli vár blktln, hjdn mindössze egyjtós, komor fli titkokt és történelmi események emlékeit őrzik. Á síkságból kiemelkedő zord épület belseje is rideg, csupsz. Mindössze egy sztlféleség középen, s ez elég hhoz, hogy érzékeljük: meg fog elevenedni vár. Így fogdt látogtót Gyulán A kékszkállú herceg vár. Mi mindenről tud mesélni egy mgyr végvár? Boldog idők és véres események nyomi keverednek benne, egyes emberek élete fonódik össze áltl nemzet sorsávl. Gyulán Corvin János és csládj töltött emlékezetesen szép éveket, mjd bn feldott vár népét irtóztos tusábn pusztított el török. Később császári őrség, sikertelen kuruc ostrom következett, végül különböző csládok életének lett színtere z 1904 ót immár lktln vár. Keveset mondunk, h zt mondjuk: Brtók operáj tökéletes helyszínre tlált itt gyuli várjátékok keretében. Mert egyúttl egyszeri, másutt megismételhetetlen légkört is tlált, mi egészen új értelmezésre sugllt bemuttó létrehozóit, s ez elsősorbn látványi elemekben követhető nyomon: helyszín dottságibn, nem létező díszletben, színpdi viseletekben s koreográfiábn. (A rendező : Sík Ferenc, díszletet Bnovich Tmás, jelmezeket Schffer Judit tervezte, koreográfus Novák Ferenc.) Brtók népzenei és műzenei fognttású műve, Blázs Bél európi legendkincsből merítő, de mgyros verselésű szövege mű születésekor, 1911-ben, mjd első bemuttáskor, 918-bn népi és európi ötvözetének példáj volt, szimbolizmus jegyében. Gyulán először tettek kísérletet rr, hogy z oper látvány tekintetében is vissz-dj ezt z összetettséget, egy új szimbolizmus értelmében. A vár mg vidék, de tuljdonképpen Európ történelmé-nek egy drbját képviseli. Á viseletek egy sokszínű nép kultúrájából erednek lenyűgöző gzdgságbn, de ugynkkor olyn egyszerű formákkl, melyek egyetemesnek mondhtók. Á vár felsőbb szintjein z oper jtói mögött fel-táruló látványt táncokkl megelevenítő koreográfi egyszerre idéz történelmet és népet. Miként? Az elsőjtó" kínzókmráb vezet. Judit (Tkács Tmr illetve Benei Ktlin) z jtó nélküli flon tpogtózik, s egyszerre megvilágosodik felső szín, flk titk: kinyújtott férfikt emelnek mgsb táncosok. A második jtó fegyveres házb vezet. Gyulán felfegyverzett prsztok sokság tűnik elénk. A kincseskmr csodáj menysszonyi pompábn: fejdíszben, fehér ruhábn, fehér ruhás kísérettel megjelenő mezőkövesdi leány. Á kertet legénycímerrel bevonuló fiúk népesítik be. A herceg birodlm z ötödik jtó mögött mg herceg, illetve megnövelt, kibomló, kitáruló óriási köpenye felső szinten, miközben ő eltűnik színről. Ez htlms, szétterülő drpéri kör formájú lföldi sub textilbe ültetett, stilizált, kékes-szürke, derengő más, egy kis ország mg. A könnyek tv ormánsági fehér gyászbn hjlongó lkok kápráztos, de szomorú tömege. S z utolsó terem lkói, színpdr levonuló előző sszonyok " vízkereszti háromkirályok csillgos-csillogó öltözetében jelennek meg. Á mesebeli hárms nivn fejedelmi dísze mesebeli herceghez méltó. Ilyennel ékesítik fel Juditot is, ki közéjük fog trtozni. Áttetsző, finomn fény-lő kendőt dnk kezébe, legendává szőve eltűnő lkját. Judit sját kendője, szerelmének tnúj mgár mrdt herceg egyetlen társ. A kékszkállú egykor egyértelműen személyes, belső lelki világát megelevenítő szimbolist képek (korábbn áltlábn díszletek) korunk érdeklődésének, érzékenységének megfelelően tágbb világot muttnk. A személyes kincsek, kínok és belső szépségek megelevenítői ugynis egy nép kincseit, viseletének pompáját, lányink, szokásink, táncink szépségét muttják, kínji e nép történelme és szenvedései. A népi kultúr mgától értetődő, kézenfekvő kifejezőeszközei tehát, mikkel z elvont foglmkt érzékeltetni lehet, s olyn egyértelműek, világos nyelven beszélők, hogy bárki megérti őket. (Tlán ezért is tűnik feleslegesnek Brtók vérmotívumánk vörös kendővel vló felidézése z egyes színek végén, hiszen mozgássl és fénnyel zene legellentétesebb témáit lehet illusztrálni.) A kékszkállú-nk mindez személyes élménye, vlódi emlékeinek tárház, de szokásos elődások eleve áltlánosító szimbolizmusávl szemben múltnk konkrétbb, történelemhez, helyhez, időhöz kötöttebb megidézése is. Ettől képek súly megnövekszik, s személyes világ egy közösségével fonódik össze. A férfi feltáruló világ egy vlódi, élő ország, mely záróképben teljességében muttkozik meg, rgyog fel várflkon, körbevonv mélyben mint sírboltbn, kék fényben lenyugvó kékszkállút, ki ilyenformán mg válik múlttá, felfedve, felszbdítv, életre keltve titkit, kincseit. Férfi és nő párbeszéde megismerés reményétől feloldhttln mgányb vezet z eredeti misztérium szerint. Gyulán megmuttkozás fokozti olyn beteljesülésbe torkollnk, melyen - kékszkállút mgáb záró várflk felett - szbdság erős szele leng át. Á gyuli elődás leghűbb volt Brtókhoz, mikor látvány nyelvén is összekpcsolt népit, hzit z egyetemessel, múltt, z emlékeket jelennel; s hozzá is dott vlmit korunkból: hitet bbn, hogy nép, várflk " életet őriznek és dnk. A kihunyó fényekkel együtt nnál szorongtóbbn merül fel kérdés: mit hoz jövő ennek népnek, z áltl megfoglmzott embernek.

13 A látványi elemekben végigkísérhető brtóki gondolt" kékszkállú lkjábn összpontosul (Gáti István illetve Kováts Kolos). Elegáns, szürkéskék köpenyét, fekete klpját prszti viselet ihlette, de bő köpeny, fényes klp egyúttl titokztos, vrázsltos külsőt is kölcsönöz lényének. Az öltözet hideg fénye zárkózottságot, finom motívumi, lz formáj emberi szándékot hordoz. Összetett, miként jellem, s egyszerre mgyr és egyetemes, z oper egészéhez hsonlón. Eltemetkezése kettős jelentésű: z ő segítségével megelevenedő világ veszi körül, z élet; de h ez világ ő mg, úgy reménynek is vége. Sötétség borul lenyugvó herceggel gyuli várr, de megelevenedik z est második részének színhelye, vár melletti tó és környéke, Cntt profn természetes színpd. Keresve sem lehetne jobb helyszínt tlálni. A díszlettervező itt is, mint minden munkájábn, z bszolút tisztságr törekedett. A román népblld környezetének meg-idézéséhez elegendőnek tlált gyuli természetes dottságokt. Csupán egy hozzátennivlój volt: puritán építmény tó közepén. Ez kórus és zene-kr helye, de f oszloperdő felett vonul át szrvssá váló kilenc fiú, imigyen érzékeltetve mesés elemet, z átváltozást, s fszerkezetű flusi házt is idéző támsztórendszer z p környezete hídon túljutott, tiszt forrást megtlált, egy másik, súlytln, minden mesterséges elemet nélkülöző, képzeletbeli világbn otthonr lelt fiivl vló párbeszédekor. Az építményt túlsó prttl összekötő könnyed híd igzi szkdék felett ível, melyen csk ruhájuktól megszbduló, természetben feloldó-dó fiúk tudnk átkelni. Az így szélesre kitágított színtér egy gondoltsort is közvetít: mítosszá válás folymtát táncmozdultokkl jelzett egyszerű népi környezettől szvkbn is megformált történeten keresztül vártorony tetején égő fáklyákkl szrvslkot fel-idéző kilenc fiú, szimbólum felrgyogásáig. Ez jelkép tiszt forrásé, z egész est szokásostól eltérő megformálásánk rs poeticájáé. Noh színtér kissé szélesre húzott, kicsit zsúfolt z egyidejűleg mozgó, táncoló csoportok kompozíciój, mégis úgy hisszük, szinte tökéletes Kékszkállúvl együtt évente feleleveníthető progrmj lehetne gyuli várjátékoknk. Kornis Mihály: Hlleluj (Nemzeti Színház, Játékszín). Agárdi Gábor (Miks), Bodnár Erik (Cic) és Márton András (Lebovics) VINKÓ JÓZSEF Meg kell (ene) csinálni leckét A Hlleluj Játékszínben Három nemzedék tehetetlenkedik Kornis színpdán. Miks, ngytt, Boldog Békeidők gyermeke, kilencven-éves ggstyán, kinek fejében Kettős Kereszt és Szent István-koron összemosódik srló és klpáccsl, Kárpát- Dun Ngyhz Csonk-Mgyrországgl, Himnusz és Gotterhlte z Interncionálévl, s vksi szemével hiáb hunyorog, nem tudj megkülönböztetni Ferenc Józsefet, Horthyt, Kun Bélát és Rákosit. Nem szenilitás ez vgy ggkori érelmeszesedés, csupán történelem körforgásánk reménytelen következménye: hosszú élete során Miks nnyi ismétlődő történelmi szituációt élt át, hogy felfejtésükhöz (z ő számár) bőségesen elegendő ifjúkoránk néhány tömény jelszv, melyekhez rgszkodik is. Abcug Tisz!" - hrsogj tövig égett szivrrl szájábn, s elemében igzán kkor érzi m-gát, h Kunz és Társ kereskedősegéde-ként originál TURUL-folttisztítót, IKKAkkót, kndi szhrint és dán vjt árulht megrettent mi Nepper-nek. Fi, középkorú, gőzhenger-vitlitású Pist tudtábn második világháború szorongásir ráépül z ötvenes évek világ. Ágyábn személyi kultusz pufftg politiki jelszvi fogysztói társdlom reklámszövegeivel kvrognk; hihetetlen zűrzvrbn különböző foglmk élnek itt: bélist és differenciált bér, micispk és Brun-Sixtnt villnyborotv, keretlegények és ávéhások, élelmiszerjegy és hulhopkrik, bkncs és frmerndrág. Ez z Ap (ki z elődásbn többféle lkbn is megjelenik) nem tudj, mit mondjon, mit KELL mondni, erkölcsi bizonyítvány után szldgál, öngyilkos lesz, szívrohmot kp, kinevez, kineveztetik, lebukik és lebuktt. Ámultn szemléli hetvenes évek megváltozott társdlmi struktúráját, zvrtn kpkod:... kisfim, irigyellek - mondj -, most jön be Kánán, mikor bőség, mikor mindenki, mikor szellem - én meg mehetek tus lá! Pá!" Á Fiú, Lebovics. Miks unokáj, Pist fi. A hrmdik nemzedék. Végig drbbn meg kellene csinálni leckéjét. Ez feldt. De Lebovics nem tudj megírni leckét. Nem tud osztni. Nem tudj, hová kell írni mrdékot. Bizonytln. Kétségbeesett. Támpontokt keres, begubózódik, gyermekkor pjzs mögé rejtőzik. Hrmincévesnek látszik, de mslit köt és búgócsigázik, körülötte kibelezett játéki: fkockák, vízipisztoly, villnyvont, gombfoci, tolótetős tolltrtó. Lebovics ezekkel játszik, éppúgy, mint z ktákkl, pecsétnyomóvl, z emberekkel. Hol pólyás, hol lkásügyi főfütyi, hol úttörő, hol htárőr, pdtárs és riporter, pttnásos kmsz és nehézfiú. Nem tud, nem kr felnőtté válni. Átlkulási: menekülések; h döntenie kell, mindig vissz-szökik gyermekkor védett és tiszt területére. A három generáció nem érti egymást, kommunikálni nem tud, kpcsoltuk felszínes és deformált. A csládot mint legkisebb egységet történelem megcsonkított, szétzilált; Lebovics hiáb várj egész idő ltt z nyját, Mm nem jön. A hgyományos értékek fiúk, szülők és ngyszülők között felborultk, Miksát, Pistát és Lebovicsot nem kölcsönös szeretet és tisztelet, h-nem félelem trtj össze. Á Ngytt múlttól fél, z Ap jelentől, Fiú jövőtől. Miks félelme legtárgyisbb. Ő vitéz

14 Lábsi Lipót százdprncsnoktól fél, z emberbőrbe bújt fenevdtól", ki Poldi fiát kiköttette. Bizonyos zjokr összerezzen, rémülten rohngál, eltorlszolj z jtót, rimánkodik: Há... há... jönnek!!!... Csendőr úr... csk egy kis IKKÁ-kkó... se!... Mmu, ne üss... én nem vgyok! Itt nincs senki! Nem lknk! Tessék tovább-menni!" Pist Szbványtól, Végrehjtási Utsítástól, Stemplitől, Láttmozttástól fél; ttól, hogy nem ismeri ki mgát Hivtl útvesztőjében, hogy hirtelen megváltozott körülményekhez lklmzkodni nem tud, végzetesen lemrd, kihullik. Szorongási nem morális jellegűek, inkább gykorltik, etiki ön-vizsgáltr egyetlen lkváltoztábn sem válllkozik. A drb főszereplője, Lebovics jövőtől szorong. Attól, hogy nem tud beilleszkedni. Alpvető élménye ez legújbb próz- és drámtermésünk hőseinek. Bereményi Kisktonáj éppúgy légköbméterhiánybn szenved, mint Csörsz mtrózins vgy Czkó indultos figurái. Ugynz z identitás-és múltkeresés jellemzi Náds Péter, Hjnóczy Péter hőseit, mint Hlmit vgy Esterházy fitl számítástechnikusát. Ezek hősök ( történelem-szünet ", vákuumlét ", lézengő hős " elcsépelt sblonktegóriái után) következetesebb nemzedéki helyzetelemzés-re, személyes hitelű történelmi-politiki nlízisre válllkoznk, s megpróbálnk szembenézni zokkl hiánybetegségekkel", melyek generációjukt rág- A Hlleluj fekete vont " jelenete jelenetváltásokt álomdrmturgi helyettesíti. Itt nincs szbályos helyszín, Lebovicsék lkás irod, pály-udvr, házsságkötő terem, hálószob és utc - tetszés szerint, vlóságsíkok z dott szituációnk megfelelően lkul-nk, miként átrendeződik színpdi tér és z idő is; hősök idő nélküli közegben préselődnek egymás mellé, tér és z idő koordinátái egybeesnek. A drbbn (jóllehet legkevesebb hrminc év montázsjelenetei peregnek le szemünk előtt) vlójábn mozdultln z idő: többször megkérdezik, többször megmondják; végig negyed ht vn. A Hlleluj egyetlen pillntnk színpdi története, kár Golding híres regénye, Ripcs Mrtin, hol hjótörött mtrózról (ki egy zátonyr evickélve Robinson módjár megküzd természeti erőkkel) kiderül, hogy másodperc tört része ltt meghlt, hiszen még csizmáját lerúgni sem volt ideje. A Hlleluj úgy kezdődik, hogy Lebovics felhúzz búgócsigát, és elénekli John Brown-dl három strófáját, egészen z utolsó szótgig. Ez ltt hiányzó utolsó egy szótg ltt zjlik le háromórás elődás, minek végén forog búgócsig, és Lebovics énekli: Glóri glóri hlleluj / Glóri glóri hlleluj " stb. Mindez sűrítés persze csk kkor lehetséges, h elfogdjuk, hogy Hlleluj egyetlen pillnt ltt játszódik le - Lebovics képzeletében. H minden idő örökké jelen, / Úgy minden idő helyrehozhttln " - válszt-j kötete mottójául T. S. Eliot sorit Kornis, s idézetével látámsztj feltételezésünket: z emberi tudt z, hol minden idő örökké jelen" vn, s honnn z ember kedvére előhívhtj - tér és z idő szbályi ellenére, - öt-, tizen-öt, hrmincéves emlékeit. Így lehet Lebovics (ki egytől hrmincéves korig bármilyen átváltozásr képes) egyetlen szereplője történetnek - többiek mind képzeletében élnek. Hsonló eredményre jutunk egy másik (tlán szoktln) megközelítési mód felől is. A Hlleluj egy politiki, egy tárják. Az nlízis kegyetlen és nemegyszer kegyeletsértő. A közelmúlt feltárásához egységes világnézet, histórii tárgyismeret kellene, hőseink zonbn mindezt nélkülözik. Sőt: minth vlmi libikókábn ülne ez nemzedék: biztos-nk hitt eszmék elárulttnk, vélt és vlódi érték npont felcserélődik. Nem csod hát, h Lebovics is érzelmi deficitben szenved, s úgy érzi, gyveleje közepében egy vágány áll, melyen - megállíthttlnul - két mozdony-igzság robog egymássl szemben. És ebben z értelemben Hlleluj: közérzetjelentés, egy egész nemzedék elbizonytlnodásánk, érzelmi zűrzvránk látlelete. Hősének tudtábn három (egymástól függetlenül érvényesülő) nemzedéki élmény meghtározó: gyermekkor-ifjúkor emlékei, z ötvenes évek közhelyszerű álpolitizáltság és z új gzdságirányítás nyomán ki-lkult feszültségek. Kockáztos feldtr válllkozik Kornis, mikor nekilát, hogy megírj korosztály leckéjét. Ellenőrzője pecsétes, füzete rongyos", szobájáb be-bevillog KERAVILL lázpiros fénye, és ez idegesíti is őt, ám ugynkkor büszke is, hogy egy olyn országbn él, hová már bevezették neont. Ez z mbivlenci végigkíséri drbot. A Hlleluj könyörgés szeretetért" s gresszív düh-kitörés egyszerre, remény komédiáj és blszfém pssió. Kornis tudj, hogy z nekdotikus, formilg hgyományos drámszerkezet nem lklms hőse lélekállpotánk kifejezésére, s Örkény és Mészöly, vlmint lengyel drám fel- szbdító htásár támszkodv utentikus drámi formát teremt. A Hlleluj szkít drámi cselekményszövés elfogdott szbályivl, nincs egységes konfliktus, hgyományos értelemben vett szerkezete. Az író látsztr erősen szubjektív formát hoz létre, rpszodikus sszociációs rendszert, hol bármi bármi-kor bárkivel megtörténhet, hol relist drám okokozti összefüggéseit költői logik,

15 sdlmi és egy metfizikus szintet olvszt össze. A drb szimbolikáját tlán épp e metfizikus szint felől közelíthetjük meg leginkább. Ki ez Miks? És ki ez Demeterné? Es Nyuszi-Gyuszi, legbensőbb én", ki legfontosbb z egészben"? H követjük Kornis célzásit, különös következtetésre juthtunk. Én z Úr vgyok, te istened..." - mondj Miks lekvárt knlzv, mjd Demeternének rr kérdésére, miért nem imádkozik inkább, röhögve zt válszolj: Kinek imádkozzk? Mgmnk?! " De Istennek, z Öreg Istennek tekinti őt Lebovics is. Amikor Miks ráüvölt: Gyere ide! " - ő helyén mrd, és így duzzog : Nekem z Isten se prncsoljon!" Demeterné lkj még összetettebb. Démétér görög mitológiábn termékenység istennője, füvek, virágok, gbon istensszony. Alkj zonbn többrcúságot mutt; személyében gboncsír, z nyság-lányság és Hold szimbolikáj egyránt kifejezésre jut. Kornis komédiájábn Demeterné (kit z író utsítás szerint jól mszkírozott fitl színésznőnek " kell játszni) drb végén Nyuszi-Gyuszivl együtt --vkító villnás közepette - mgsb emelkedik, hiáb keresve doktor urt, ki eddig Hold utcábn rendelt ". E szimbolik legkényesebb eleme Nyuszi-Gyuszi, ez három-négy év körüli, fehér bőrű, fehér hjú, csknem meztelen gyermek ", kinek nykán rózsszínű msli és rózsszín póráz, s kit Lebovics először káposztlevéllel etet, bbusgt, simogt, mjd félig öntudtlnul megfojt. H igz, mit Kornis nyiltkozott, hogy Nyuszi-Gyuszi személyiség legbensőbb én"-je, z legtitkosbb belső mg, mely minden ember-ben árttlnul megmrdt, kkor ez z ktus ugynolyn elkedvetlenítő, mint-h Nyuszi-Gyuszi csupán" z újjászületés ( megváltás) lehetőségét rejtené mgábn, mit Lebovics elutsít. Mindenesetre itt folytonosság ugynúgy megszkd, mint búgócsig esetében, mi tlán z élet örök körforgását jelképezi; búg-zúg-forog, ztán zötyögni kezd, meg-megkd, s éppen kkor billen fémesen oldlr, mikor Miks testét tepsibe rkják, nélkül, hogy bárki észrevenné. A Hlleluj ugynis z elmulsztott szeretet komédiáj is, közöny és z értetlenség drámáj. Lebovicsbn hihetetlen szeretetvágy tombol, ugynúgy, mint Demeternében, Borzsbn vgy Ci Az Ap: Sinkó László gánybn, ki így kibál: Engem ki szeret?! Ki szeret, ki szeret, ki szeret? Könyörgök szeretetért! Nem dtok... Verjetek gyon!" Lebovics szeretetházzl fenyegeti mgánytól reszkető Miksát, s közben elfulld minden zjr, miről zt hiszi, nyj érkezését jelenti. A Hlleluj különös értékét mégsem kétes szimbólumrendszer s még csk nem is kellőképp láhúzott szeretet-himnusz dj. Kornis drámszemlélete és dilógustechnikáj zért meghökkentően újszerű, mert szinte esszenciáját dj mindzoknk kísérleteknek, melyek fitl " drámirodlom legjobbjink munkáibn fellelhetők. Lebovics, mint z bizonyos ló biológitn-könyvben, mgán hordj z úgynevezett lézengő hős " összes jegyét: közösségtudt nincs, múlthiánybn, szeretet-hiánybn, kpcsolthiánybn szenved, pját egy egész drbon át várj, ám mikor ez z p megérkezik, kiderül, nem tudnk egymássl mit kezdeni, hsznos cselekvésre képtelen, óriáscsecsemő, ki elutsítj felnőtt szerepet, hiszen retteg hierrchikus megkötöttségektől, kényszerű mechnizmusoktól. A társdlom modelljét ő is igyekszik leegyszerűsíteni cslád modelljére, ez cslád zonbn bizonytln, biztos világképet nem nyújt világbn vló eligzodáshoz. Es Lebovics nem tud világgl mit kezdeni. Közismert tény: nyolcvns években minden eddiginél reménytelenebb kommunikáció, nyelvünket elborították sblonok, közhelyek, hivtli-zsurnlisztiki szknyelv kliséfordulti. Kornisnk esze ágábn sincs jvítni ezen romhlmz " -nyelvezeten, ellenkezőleg, hngyszorglomml felkutt minden nyelvi hulldékot, s mint vlmi kukszótárt nykunkb borítj: kifcsrt szállóigét, Bibli-idézetet, szflt-rgót, grffitit, hivtli borzlomszlenget, untig csépelt slágertöredéket, klotyó- és pdköltészetet, sírfelirtot, kiszámolósdit, mozglmi nótát vgy éppen gyonismételt népdl-vgy operettrészletet. És z író sjátjánk tekinti ezt városi keveréknyelvet; ez z én nynyelvem - mondj ezen beszélek. Budpesten születtem ". Mjd rögtön hozzáteszi: Budpest - vérfürdőváros". Á feszültséget többnyire nem is vártln gondolttársítások, meghökken-

16 tő és nemegyszer triviális rigmusok, hnem sokkl inkább látsztr árttln mondókák mögöttes politiki-érzelmi trtlm dj. Az író szándékosn zúdít ránk őrületig elkopttott politiki tbukt, melyek évtizedekig birizgálták trkónkt, s most egyszerre üresnek bizonyulnk és szétpukkdnk: Tegnpelőtt uthner én dönök / Tegnp uthner te dönsz / Muthner Ödön." Vgy: Od lett rend béke - tknyán csúszik Árpád népe. " Ez nyelvi játék egy-fjt bkugrásos dilógustechnikát igényel; gondolt és nnk megfoglmzás elcsúszik egymásról, felfeslik lp-pngó trtlom. Kornis ügyesen kés-lelteti tlálkozást, bizonyos (közismert) poénokt elhllgt, más rigmusoknk csk z első vgy második felét mond-j ki, néh ümmög egy-két szót, s nézőre bízz rejtvény megfejtését. Ez technik hihetetlenül kitágítj szöveg holdudvrát, szbd sszociációs sort teremt: publikum nyelvi játszótárssá válik, zt gondol hozzá z elhngzottk-hoz, mit kr. Tlán ez nyitottság dj Kornisféle dilógusnk zt lebegését, mi olynnyir sjátj. A drám kohójábn ez hordlék-nyg persze nem egyformán ég. Bizonyos elemek hmr lángr kpnk, másokt hiáb nyldos szituáció tűznyelve - ellenállnk. Kornis ugynis számoltln ontj poénokt (néh egészen lpárikt), z ismétlésekre nem figyel, s egy-egy ötletért - hogy mondni szokás - nem komédiáját, de még z nyját is eldj. Ez tobzódás nem hsznál z eredeti szándéknk, meghökkentvenevetve gondolkodttásnk, mely nyelvi leleményt s mgát kornisi dilógustechnikát nem célnk, hnem pusztán eszköznek tekintette. A Nemzeti Színház játékszínbeli elődás (Fodor Géz drmturg és Zsámbéki Gábor rendező jóvoltából) jótékonyn enyhített e már-már unlomml fenyegető szó- és poénárdton. Zsámbékiék lposn meghúzták szöveget, gyengébb vicceket, bemondásokt kihulljtották, szereplők számát (főleg szerepösszevonásokkl) csökkentették. Megváltozttták drb szerkezetét is; z elődásbn mindkét rész egy-egy htásos tömegjelenettel ér véget, z első násznép bódult fogócsk-kvlkádjávl, második fekete vont pokliptikus tömegnyomor-víziójávl, illetve hullszállítókkl, kik csontig csupszítják z ágyt ". E két tblót z elődás kulcsjelenetének szánt rendező, s Mgyrországon ritkán láthtó infernót hozott létre. Zsámbéki e sttisztszegény világbn vlódi figurákkl (jellegzetes násznéppel, közömbös lkótárskkl, nyírségi ingázókkl) töltötte meg Lebovicsék szobáját, de olyn ijesztő htássl, hogy Játékszín prányi színpd néhány pillntr Pokol bugyrához hsonlított: lélegzett, lüktetett, mint vlmi mőb. A.,Fekete vont " z elmúlt évd lidérces látomás volt, zenei mestermű, hol btyuk, bőröndök, szerszámosládák és különböző utsok (z idős tnyi tnítóházspár, z izzdt kispolgárcslád, z ingázó cigányok, z újságárus, szörpárus) megkomponált egysége másodpercekre néző torkár fgysztott nevetést, hogy zután sisteregve újr felbugyogjnk részletek, és megelevenedjék ez Jrry Agytlnító Msinériájár, Zol emberfló Ptkányfogójár, Bosch tátott szájú szörnyeire emlékeztető életkép", és sok, egymás testén tpdó-hempergő ember egy szempillntás ltt ugynúgy eltűnjön, hogy jött: be szekrénybe, ki z jtón, le zenekri árokb. Zsámbékit (ki ezzel két beállítássl, kár Horvi Házmestersirtó utolsó jelenetében, provokálón felfokozt drb ktulitását) láthtón jobbn érdekelte drb társdlmi, mint politiki vgy metfiziki síkj. Számár Hlleluj mi tudtunk nk keresztmetszete, hol Csárdáskirálynő összekeveredik Fel vörösök, proletárokkl, s hol történelem különböző rétegekben rkódik egymásr. A rendezőt nem kronológii tisztázás, hnem z időbeli össze-függések rejtett rendszere érdekelte, múlt nyomás, mi búvóptkként behálózz gondolkodásunkt. Lebovics sztálinizmus megkerülhetetlen (ám máig feldolgoztln) időszkábn volt úttörő, konszolidáció éveiben kezdett dolgoz-ni, s fogysztói társdlom keretei között élte át tudt és létform konfliktusát. Életét hmis sémák, közhelyes frázisok, régről ittrekedt édes-bús nosztlgiák irányították, s most ez pillntnyi szembenézés minden bizonytlnságát, tehetetlenségét felöklendezi. Zsámbéki tíz-egynéhány szereplőből négy lpvető típust teremt: Miks, Lebovics, z Ap és Demeterné. A két utóbbi lk összetett figur lesz z elődásbn: z Ap inkrnálj z Ipsét, Sóstit, Szivest, Jkotát, z Öngyilkost, Neppert, Demeterné pedig (kitágítv mitológii kört) mgáb olvsztj Cicát, Lebovics bbáját és Villőt, Lebovics terhes fele ségét. A szerepösszevonásokkl Zsámbéki Pistiből ismert tnulságot erősíti; egyszerre lehetünk gyilkosok és áldoztok, másokt mentők és mgunk elárulók, több lkbn, egy orcávl, hogy történelem fordul, szerint. Ez felfogás természetesen négy brvúrszerepet kínál, és még inkább tudtosítj Kornis szándékát: z idő lineritásánk nincs jelentősége, lelkünkben itt és most együtt él mindz, mi z elmúlt hrminc esztendőben belénk ivódott. Az elődás Lebovics és Miks párosán, duetteken és z áriákon nyugszik. Kornis leleményes drmturgii érzék-kel mgyr színházi trdíció két legbiztosbb pillérére épít; kbré- és operettklisékre lpozz mondnivlóját. Miks Öregisten és trotty operettbáró egyszemélyben, Gugyerák bácsi és szenilis mágnás: Szivehem oly tele-tele / Nehem fért ő bele... / Behelehe..." - énekli révetegen. Kettősükben felfedezhető vlmi Hcsek és Sjó dilógusiból éppúgy, mint ngypp-unok páros gügyeségéből. Mindenképpen rchepárost lkotnk; fiziki-érzelmi közelségben élnek egymássl. Miks (Agárdi Gábor) szipákol, krákog, böförészik, vksin tpogt, rég-múlt időkről, Monrchi légköréről; nccságos Olg kissszonyról, Regináról, szuppécsárdásról, Csekonicsról ábrándozik, tudt mélyrétegéből egymás mellett bukkn npvilágr flnell lábdunyh, ptentos inggllér, Meseutó, Krisztusfüggés, mit gyűrűhintán csinált vízszintes krrl MAC-bn, z SZTK, z OTI, pengő, forint és Klein néni, kit keretlegények Dunáb löktek. Vlójábn már nem is emlékezik, csk vegetál: toporzékol, h nem kpj meg idejében borsó- vgy lekvár-dgját, és csámcsog, szürcsöl, leeszi mgát. Időnként felemeli muttóujját, és figyelmezteti unokáját: Tnulj inkább! Első kötelesség! " És ez döntő különbség közte és z Ap között - Lebovics generációjánk morális trtásért, hsználhtó hgyományért ngypák korosztályához kell vissznyúlni, mert z pák generációj nem tud nyújtni semmit. Agárdi biztos szkmi tudássl, belső sugárzássl játssz el ezt történelemből kikopott, de z élethez és npi kásdghoz foggl-körömmel rgszkodó vénembert. Szerepformálás fegyelmezett, olcsó htásokr nem törekszik, helyzetkomikumokt, poénokt visszfogottn kezeli. Agárdi egész eddigi

17 színészetének eszenciáját dj ebben figurábn; megérti, hogy drbbn Miks z egyetlen vlódi értékekkel, vlódi hittel rendelkező figur, kinek trgédiáj z, hogy tudását-tpsztltit unokájánk átdni nem tudj. Miks - mg korláti között - teljes életet élt; kártyázott, szeretett, dolgozott, szenvedett, s most észrevétlenül pusztul el, égő szivrrl szájábn, s csládtgji: fi és unokáj szenvtelenül hgyják, hogy összeszott testét fémtepsibe csúsztssák, ingóságit (féltve őrzött fényképeit, részvényeit, szerelmesleveleit) kenderzsákb söpörjék. H vn drbbn Lebovicsnk trgikus vétsége, kkor ez közöny mindenképpen z. A főszereplő kétségtelenül Lebovics. Nem tlálj helyét, felnőtté válni nem kr, lehetőségeivel élni nem tud. Sérült és zvros kissrác, kit kettős stressz szorít: nem tudj megcsinálni leckéjét, és hiáb várj hz szüleit. Agresszivitás szeretethiány rekciój: H nem jöttök hz... - kibálj vdul -, kinyitom z összes vízcspot... és nem csukom be soh, úszni fog lkás, el fognk úszni bútorink, kereshetitek vgyonunk. Semmink se mrd, hhh. H nem jöttök hz, én se jövök hz többet, elmegyek világgá, belépek honvédségbe, ezredes leszek és megprncsolom, hogy békügetésben kússztok fel negyedikre gylog, és csókoljátok meg kezem, és ígérjétek meg, hogy nem mentek el soh többé.. A drb feszültségét (kár Godotbn) várkozás dj. Márton András lkításábn képes ezt háromórás várkozást fenntrtni, minden porcikáj, szeme villnás z jtór, csengőre figyel, fokozódó dühe becspottság érzéséből fkd: Elfelejtettek hzjönni!" A szerep másik jellegzetessége permnens úttörőlét. Lebovics nem tud szbdulni vörös nykkendő élményétől, z sokk, mely személyi kultusz évei-nek úttörővilágábn érte, úgy látszik, feloldhttln. Lebovics, ki z egyik novellábn megnyeri vörös csütörtök, vérvörös péntek" úttörő-szvlóversenyt, s ezért kéthetes csillebérci nyrlást kp jándékb, z undortól és kiszolgálttottságtól rókázni kezd. A hmis társdlmi gykorlt átszivárog gyermeki közösségbe, np evőeszköztisztítássl, körletcsinosítássl és npiprncsokkl telik, belül-kopsz-fejűek" - hogy Prévert foglmzott - csírájábn megfojtják, regulák közé szorítják gyerek Lebovics (Márton András) z iskolpdbn (Iklády László felvételei) szárnyló álomvilágát, összetörik, stub fogják z egyéniséget. A személyi kultusz úttörővilág így devlválj dlt, miben Lebovics hinni szeretne, s gátlás, mi ezekben z években lelké-ben gyökeret ver- életre szóló. Tlán nem véletlen, hogy ugynez görcsös igyekezet jellemzi Czkó Gábor trgikomédiájánk, Mint mókus... című drámánk hősét is, és szinte törvényszerű, hogy e gyermeki tiszt hit elrongyolódásávl Gyurkovics hőse, Don Lzro ( Mgyr menysszony végén) régi úttörőnykkendőjére ksztj fel mgát. Márton András bizonytln és tehetetlen, úttörőövének cstjáb kpszkodik, s néh rr gondol, mi lenne, h elfednénk z egészet egy ngy szorglmivl", vgy mi lenne, h kisormintázná, esetleg kiszínezné (munk helyett) füzetet. Furcs profilj, szögletes gesztusi, sut mozgás minth csk Lebovicsnk teremtette voln színészt. Márton vdálltin selymes, sunyi, kissrácosn kedves, kmszosn ügyetlen, gonosz és penetráns - közben iszonyú félelem tombol zsigereiben, reménykedő várkozás. Lebovics-Márton mindent szülők megérkezésétől vár; válszt kérdéseire, szeretetet, csokit, megértést, mgyráztot - cslódás ezért egyetemes drb befejező pillntábn, hiszen rá kell döbbennie, pjától semmilyen válszt nem várht, Nyuszi-Gyuszit mg fojtott meg, s Miks meghlt. Á kör így zárul be, így jut Lebovics nulláról - há romórás álom-történelem-kvlkád után nullár. Az elődás legördögibb jelenete egyébként rávilágít Lebovics tehetetlenségére és mnipulálhtóságár. Dkot, főfejes (Sinkó László) és Ferenczi, dörzsölt gyú, de pitiáner osztályvezető (Rksányi Gellért játssz tőle megszokott hitelességgel) társságábn - felettes szervekkel vló közös egyetértésben" mgsbb pesztr helyezi Lebovicsot, ki - noh kézzel-lábbl tiltkozik kinevezés ellen - megbízhtó hit és világnézet hiányábn lendületesen lá-írj" z okmányokt. A mgsbb poszt gytlnító-hóhér-mesterség, mire generációs felfrissítés jegyében beszélik rá megszeppent fiút:... külön kis birodlm lesz z lgsorbn; újrcsempézzük Kikészítőt, szívó-lefolyók terem négy srkábn; nem sjnáljuk pénzt; már behozttunk Nyugtról székeket is, miket mjd negyedévenkénti tömegbúcsúzttók lklmávl bekpcsolht..." Kfki lidércvilág ez, hol Lebovics vini Nyúzóverem sintérmestere lesz, hiszen vállltunknál káderutánpótlás elkerülhetetlen". Erős társdlmi hngsúllyl bírnk Sinkó László lkított figurák is. Az Ipse, ki micispkábn és vihrkbátbn végig drbbn erkölcsi bizonyítványért kutygol hivtlból hivtlb, ugynnnk Sóstink z lkváltozt, ki megvesztegeti Lebovicsot, lkásügyi főfütyit. Ő lesz Öngyilkos,

18 mikor z idők múltávl minden összekeveredik, s már Lelki Tnácsdó sem tud hthtós tnácsot nyújtni. Sinkó eredeti humorrl, rendkívüli krkterformáló készséggel ábrázolj e különböző típusokt, melyekben vlhol mélyen hsonló kétrcúság rejtőzik, s még rr is mrd ereje, hogy betétszámokbn felvillnts egy-egy lehetőség (egy-egy életút) pozitívumit vgy zsák-utcáit. Végső lkját z Ap szerepében nyeri el, itt z eddig játszott összes szerep együttesen jelentkezik, Sinkó vlójábn összefogllj drbot. Hsonlón izglms Bodnár Erik feldt is. Cic, hrminc év körüli, csinos, fekete nő", hol csitri, hol érett sszony, hol kmszlány, hol kurv, nyfog és dorombol, z egyik pillntbn Mt Hrink képzeli mgát, másikbn kibukik belőle z átlgnő átlgpnsz, mindez átmenet nélkül, hogy szerep és írój-rendezője - kívánj. Bodnár Erik meglepetés, leglábbis számomr; könnyedén és elegánsn vedlik át Cicából őszülő Demeternébe, vllásos néniké"ből szőke hjú terhes nőbe, ki kismmruhábn, klffogó ppuccsl mosott-fárdt-töredezett kör-mű sszonyt hoz színpdr; vjúdás torokszorító z egész sszonyi sors tükröződik benne. Nyilván sokkt irritál Kornis komédiáj. S bizonyos túlzások joggl z író szemére is vethetők. Á játékszínbeli elődás zonbn meggyőzően bizonyított, h o g y társdlmunk lényeges kérdéseinek vlósághű ábrázolás többféle drmturgii és stiláris eszközzel lehetséges, s h színműirodlmunk és színjátszásunk megpróbál elszkdni z nekdotikus, formilg hgyományosbb (és nem lcsonybb rendű) drámszemlélettől, kkor nincs eleve kudrcr ítélve, sőt megnyerhet mgánk széles közönségrétegeket is. Színmű, elődás és közönség egymásr tlálásánk ilyen ritk pillnt Hlleluj elődás. Kornis Mihály: Hlleluj (Nemzeti Színház vendégjáték Játékszínben) Rendező: Zsámbéki Gábor. A rendező munktárs: Thuróczy Ktlin. Drmturg: Fodor Géz. Zeneszerző: Jeney Zoltán. Zenei vezető: Simon Zoltán. Díszlettervetiő: Csányi Árpád. Jelmeztervező: Scháffer Judit. Szereplők: Márton András, Agárdi Gábor, Sinkó László, Bodnár Erik, Ardeleán László f. h., Bognár Monik f. h., Gylog Ödön, Károlyi Irén, Surányi Ilon, Horki János, Rksányi Gellért, Trsoly Elemér, Dániel Vli, Srli Imre, Zsolny Zsuzs, Németh János f. h., Kun Tibor, Szersén Gyul, Versényi László. TARJÁN TAMÁS Nemzeti drám Huby Miklós színművei vgy jegyzetek egy szenvedélyről Mikor helyezték el színházbn z első pokolgépet? Aligh zon Ler király-elődáson, melyet egy vendégjáték során, más világrészben - sőt: másvilág htárán" játszt Huby Miklós Te Imre, itt vlmi ketyeg című egyfelvonásosábn. Ez vlóságos bomb színészeket és publikumot röpíti mennybe: miért éppen színházzl kivételezne XX. százd végi terrorizmus? Az egyetlen túlélő, tlpától feje búbjáig gézbe pólyált" tnú, z Ellen-súgó ennyit dht hírül nekünk, színház színházbn" innenső közönségének: Csodáltos elő-dás volt! A színészek privát hlálfélelmük sokkji mitt, de hlál félelmét mégis legyőzve rendkívülit produkáltk. Hogy mi lett velük? Elmondhtom. Hivtásuk teljesítése közben érte őket hlál, így mind mennyországb jutottk. Együtt színház többi dolgozójávl... Sőt, együtt z egész közönséggel, mert kivételes művészi élmény mindnyájukt megszentelő kegyelem állpotáb hozt. Ritk dolog, hogy egy egész színház üdvözüljön. Több száz ember - vértnúság pálmágávl szálljon föl mennyországb..." S közben itt színházbn csendesen kezdődik s egyre erősebben hlltszik pokolgép ketyegése. Ezt neszt, ezt zjt hllj évezredek ót mindenki, ki mfiteátrumbn vgy picon, várkertben vgy kőszínházbn színi látványosságb feledkezett. Minden színház - ez tűnik ki Huby drbjiból pokolgépre épül. Az robbnó lpköve. A színház robbnásveszélyes; ez ngyszerű benne. A drámíró pedig, Aiszkhülosz ót, bombákt helyez el színházbn:,,... költő rokon terroristánk. Mindketten fel krják rázni világtörténelem közönyös kibiceit." A drámköltő drámákt robbnt, hogy kiszerelje vlóságos pokolgépek robbnószerkezeteit. Pokolr száll - ellenük. Az 1560-s évek három részre szkdt Mgyrországán játszódó Színház Cet-hl hátán című drámábn hngzik el: Színház lesz csűr, z iskolterem, plotudvr, vásártér. Európábn z utóbbi években megtízszereződött drámi művek és színházi produkciók szám... Minden színház! Minden szín-ház!" Minden színház - és minden drám Huby Miklós számár. A drám és s z í n h á z drámájként éli meg drámáink tárgyát. Nál drám színházábn színház drámáját játsszák. Temtikilg, műfjilg szinte áttekinthetetlenül gzdg eddigi - vskos kötetekbe gyűjtött drámírói életműve, hőstípusok szerinti csoportosítás zonbn világosn, htározottn rendszerez. Két állndó hő-se, lpvető hőstípus: drámíró (vgy költő) és színész (vgy szerepjátszó ember, esetleg mg vlmelyik szerep). Ktonák, rbok, ördögi kísértetek, szent sszonyok, próféták, táncosok" között Blssi Menyhárt árulttásáról szóló comoediát író Bornemisz Péter szárnyl: neki, Angyli Péter-nek" tuljdonítj szerzőséget Huby. Új drámi keretbe fogllv nyújtj át színháznk z egyik legrégebbi mgyr drámi emléket, s megfesti mindjárt tlán legelső mgyr drámíró portré-ját is. A kollégáét. Meglehet, irigyelve modellt: Színház Cethl hátán hősé-nek megnnyi hánytttás, hlálveszedelme közt leglább rr lehetősége vn, hogy fejével játszv - comoediáját is eljátszss. Huby munkásságánk ezen - egyik legsikerültebb drbj viszont, Mjor Tmás értő rendezése és kitűnő szereposztás ellenére, kevés elő-dást ért meg Nemzeti Színházbn 1973-bn, s vegyes kritiki fogdttás közepette merült el z újr nem játszott mgyr drámák tengerében. Vjon lesz-e újbb pár száz év elteltével vlki - megszállott drámíró -, ki újr keretbe fogllj keretet? A z Istenkísértő, melynek Szophoklész hőse, egyáltlán nem is jutott színpd-r. S már ligh is jut, mert színházi visszhngtlnság rr késztette z írót, hogy átdolgozz művét. Így keletkezett Búcsú csodáktól - Ap és Fiú drámáj. Athén virágkoránk és z théni drám virágkoránk drámáj. Nemcsk mennybement színészek kötnek ngylszárnykt Te Imre, itt vlmi ketyeg jánlott tpsrendjében, hnem Bornemisz Péter, z Angyli is, még itt e földön. Mert így mentheti bőrét, és mert minden drámíró színész is. Nem kivétel kilencvenéves Szophoklész, és tud és szeret játszni z Egy szerelem három éjszkájánk fitl költője,

19 Bálint is. Ők ketten szintén hlál torkábn. Színházt játsznk Három királyok, ezek főszereplő-epizodisták Bálint trgédiáj előtt és mögött - legrégibb színjátékok egyikét: három leszerelt népfölkelő, három szomorú jópof" betlehemezik, z Antikrisztusr függesztett tekintettel, negyvenes évek első felében, S mérföldeket lépve Huby-drámák terében és idejében, történelmi és kultúrtörténeti tágsságábn, játszik lokszté, nem őt játsszák (jelmeze S z f i n x é ), színészként illegeti mgát egy bszolút htlom játéki közt" Nero, hiú ripcs, z Antikrisztus szupersztár"; játszik Tüzet viszek Soós Imréről mintázott Mátéj; legkegyetlenebb cirkuszi multságbn jutott mesterfokr K é s d o bálók házspárj; Te Imre... szereplői Ler király sorit szvlják z ellen-közönségnek, s még cím megszólított-j is színész: Sinkovits Imre. Micsod bűnöktől roskdoznk trgédiák hősei! És mégis, milyen elrgdó, vonzó, imádnivló szinte vlmennyi! Elektr - ez gyilkosságr bujtogtó vénkissszony - mindnyájunk szerelme!" - mondj nem minden sztirikus él nélkül Iophón, Szophoklész fi. Ezzel z író helyett is szól: ezzel vllomássl szereti Huby Miklós mg kettős életű, mégis egy, holtomiglnholtodigln válsztott műfját: drámát és színházt..tizennyolc éves koromtól drámírónk tekintettem m g m t... Az eljegyezkedés" II. világháború előestéjén történt. A pályájár tudtosn készülődő bölcsész első művei már címükkel is utlnk keletkezésük idejére. Az 1939-ben, huszonegy évesen írott Európ elrblás mitologikus párhuzmát nem nehéz kor kegyetlen vlóságár átfordítni. Egy esztendővel később Nemzeti színjátszás - drámi mgyrság című tnulmány íráskor független és folytonos nemzeti kultúr féltése vezette fitlember tollát. Első drámáj htóságok áltl még kitilttott Nemzeti Színház fli közül, 194z-ben viszont Hősök nélkül már ott jutott színpdr. Tárgy mitt ezt is állndó bizonytlnságbn próbálták, s z ggodlom jogosnk bizonyult: csk néhányszor szerepelhetett műsoron. A korbeli jánlás szerint Az első mgyr drámát nyomttó székesfehérvári Krádi Pál szándékávl" vetette ppírr művét z író : miről ír, életbevágó fontosságú nemzeti Újlky László és Psot Irén Huby Miklós István npj című drámájábn (Mdách Színház, 1955) (MTI-fotó) ügy. Az idézet így folyttódik:»hogy z Úristen is egy ideig z megérdemlett és elvégzett büntetést elhlssz, és megtrtson hzátokbn, igz hitben, reménységben«- jánlj szerző e művét»z mrdék mgyrországbeli vitézlő urknk... «" A ngyvárdi polgári csládból szármzó Huby - címmel is tgdv, illetve tényt állpítv meg - polgári osztály rdikális kritikájár, személyes világnézeti szkításr válllkozott drámájábn. Épp ezért csvr műfjon is: Isóf János kegyelmes úr története z úri mgyr középosztályt bemuttó, hgyományos polgári társlgási drám keretei közt indul, groteszkül kifutttott hppy endje zonbn - mint Osváth Bél írt - ngyon is nyugtlnító. Á győzelemtől és boldogságtól nemcsk Isóf János krákog, mint mikor vlmi cigányútr ment, z úri közönség is, hiszen drbzáró kényszeredett úri-muri minden roszszt megemésztő szent tűz hősi drámájától is megfosztj nézőt. Ez hlál-tánc már végvonglás." Huby genfi ösztöndíj, szerkesztői és külszolgálti munkáj megszksztott lendületesen és feltűnést keltően kezdett pályát. Évekkel hztérte után, 1954-ben és ben muttták csk be zt két újbb drámáját, mely még szorosn kpcsolódott z elsőnek prob lemtikájához. Az Egy mgyr nyár és z István npj közül z előbbinek volt inkább sikere. Á teljes drámtermésen belül m már nincs fontosbb szerepük, Huby-kötetekből hiányoznk is, de csk velük és áltluk zárult le z elhúzó-dó pálykezdés, s bennük lett végleges búcsú polgári világtól. Irodlomtörténeti helyüket Hegedűs Géz túlértékelő gesztussl, lényeget illetően mégis pontosn így jelölte ki:,,... ezt két drámáját kell összekötő láncszem-nek tekintenünk fsizmus előtti jó mgyr drámi átlg ( Móricz Zsigmondtól Szomoryn, Molnár Ferenc és Herczeg Ferenc legjobb művein át Zilhy Ljos legsikerültebb drbji-ig terjedő skálávl jelezve ezt z átlgot) és z 1957 után kibontkozó, végre megint sokszólmú mgyr drámirodlom között." Hegedűs itt csk közvetlenül szomszédos láncszemeket említi. De Móricz Bornemisz Mgyr Elektráját átigzító Móricz is: személyének említése régi százdok drámi emlékeivel teremt kontktust. Huby mg is folytonosn vissznéz drámirodlmunk korábbi történetébe. Őrző és közvetítő egyéniség. Megment és újr fölfedez. Drámrekonstrukciókkl járult hozzá viszonylgosn egységesebb, folymtosbb hzi drámtörténet kilkításához.

20 Tímár Év és Csíkos Gábor Tüzet viszek kposvári elődásából A háláldozt Közvetlen elődei és kortársi sorsábn, drámák sorsábn Huby nemegyszer látt meg mgyr színjátékírókt oly sokszor fojtogtó blszerencsét és értet-lenséget. Móricz htezer gépelt oldlr tehető, mennyiségben Shkespere, Ibsen, Pirndello teljesítményével fölérő színpdi lkotásit évtizedek ót élesztgeti (kevés eredménnyel), Tmási drbjink is helyet követelt játszott művek sorábn, Srkdi-vitákbn mindig z író és z lkotások oldlán állott. Értük személyesen - és áltlábn drámíró, drám rngjáért, becsületéért küzdött. Az indokoltlnul félretett újbb drámák rossz sorsábn Bornemisz, Csokoni, Kton és mások színműveinek hideg fogdttását véli ismétlődni. Változtlnul bljósltú csillgzt, verklirefrénként" tér vissz megnemértés. De százdok ót elporldottkon, porlepte régi kézirtokon tlán könnyebben segíthet kegyeletes drámresturátor. Háláldoztot" mutt be - z _író szvávl - kései céhbeli. Természetesen Huby szuverénebb és büszkébb író nnál, semhogy megelé- gedne szkszerű drmturgii munkávl. A C s k tr é f át pusztán újjáírt Mdách Imre nyomán, de ez fekete komédi" is elrugszkodik z eredetitől. Károlyi Mihály Rvelszkijét dptálv mgyr nemzeti drámák sorát kívánt gyrpítni, olyn művel, mely onnn vlóbn hiányzott: XX. százdi forrdlmár erkölcsi dilemmáink ábrázolásávl. Az áhítt és lázt" jegyében dolgozv is olyn drbok keletkeztek így, melyeket mindkét szerző jogos szellemi tuljdonánk tekinthetünk. Évtizedek, évszázdok fölötti társszerzőség. A Színház Cethl hátán viszont egyértelműen Huby-drám, legngyobb szbásúk egyike - noh ez is háláldoztnk terveződött. A Blssi Menyhárt árulttásáról szóló Como e di át rejti mgábn. A mgyrországi könyvnyomttás megindulásánk 5oo. évfordulóján, 1973bn jelent meg drám, s kkor játszották Nemzetiben. Huby előtt hrminc-egy év elteltével nyíltk meg ismét z első mgyr színház kpui, hogy zután, leglábbis máig, újr bezáruljnk. (A Nemzeti kmrszínházábn, Kton Józsefben korábbn is dtk már Huby- drbot, Csend z jtó mögött címmel bn: huszonegy évvel Hősök nélkül után.) A kívülálló számár nehezen tisztázhtó okok is közrejátszhttk bbn, hogy Nemzeti Színház éppen zt z írót nem tudt vgy nem krt állndó szerzői sorábn tudni, kinek kezdettől nemzeti drám értékeinek őrzése-mentése s korszerű nemzeti drám megteremtése volt célj. A Cet-hlbn művészi becsvágy, sértetlenül rgyogó leletet kiásó régész ünnepélyes áhítt és mű lkulását segítő figyelemmel kísérő Mjor Tmás biz-ttás szerencsésen tlálkozott. S z egyik leggzdgbb Huby-drám mégsem lett siker. Á mgyrázt meglelhető Huby egy interjú-félmondtábn. Berth Bulcsunk beszél megálmodott lkásáról":,,... úgy jártm vele, mint drámáimml, túlméreteztem" (e keserű fél sor logikáj szerint z sem lehetetlen, hogy nem z életét írj meg drámáibn, hnem drámáit éli meg z életeként?). A Színház Cethl hátán eleve két drám. És e kettő is: több. A Co moe d i körülmények kényszeréből és jellemből egyszerre fkdó permnens hzárulás trgikomédiáj. A három részre szkdt ország helyzeté-nek irrelitás jellemtelenséget teszi z egyetlen relitássá - Blssi Menyhárt nézőpontjából. A Comoedi keletkezésének körülményeit fölvázoló kerettörténet drám születésének mindenkori példázt: e műfj vérben és gyászbn fogn. Drámát írni fölszb-dlt országbn? Elég csk élni. Az árulttás" Bornemisz áltli elődtás Hmlet Egérfogó-jelenetére emlékeztető kétségbeesett gesztus. Annyi különbséggel, hogy nem volt mgyr Erzsébet-kor" veszély esetén ngylszárnykt öltő Shkespere-je színész helyett mgár játszndó személyre is szerepet oszt. Blssi Boldizsár eljátszhtj sját mgát. Ez már nem is színház színházbn" - ez keserű, gyilkos színház színházbeli színházbn. A drám erőteljesen kidolgozott jelenetei kár önálló egyfelvonásosok is lehetnének. Oláh Miklós érsek és Angyli Péter replikáj például. Itt mgsodik föl igzán brokk díszleteket szellemével, életszeretetével, cselekvő energiájávl széttszító reneszánsz személyiség: Bornemisz Péter mesterien rjzolt figuráj. De - noh csk drb elején járunk - néző már ekkor is csk nehezen trtht lépést zsúfolt világot