Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS november 6., órától

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS 2008. november 6., 14.00 órától"

Átírás

1 SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u Északi szárny, I. emelet, 36. terem Szekcióvezető: DR. MAJOROS PÁL főiskolai tanár DR. FÓRIS GYÖRGY, Bruxinfo sprl., igazgató EU-elnökség működtetése a gyakorlatban, és az aktualitások fényében DR. BOTOS BALÁZS, Zsigmond Király Főiskola, intézetvezető-helyettes A kétarcú magyar külkereskedelem TAKÁCS GÁBOR, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Megláncolt láthatatlan kéz : az EU energiapiaci liberalizációjának dilemmái IMRE GABRIELLA, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd A fejlesztés lehetőségei és kihívásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságában DR. FERKELT BALÁZS, BGF KKFK, főiskolai docens Az euró bevezetésének hatása a (kül)kereskedelemre Kávészünet DR. MAJOROS PÁL, BGF KKFK, főiskolai tanár Magyar tőke külföldön DR. FORGÁCS ANNA, BGF KKFK, főiskolai docens Pénzügyi rendszermodellek és vállalkozásösztönzés. Európa vagy Amerika? SZILÁGYI JUDIT, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd Az Egyesült Államok és Kína kapcsolatai, az amerikai hegemónia jövője POSTA JÓZSEF, Heller Farkas Főiskola, főiskolai docens Átlépi-e a kelta tigris az országhatárt? (Az ír gazdasági sikerek hatása Észak-Írországra) DR. HUBAI JÓZSEF, BGF KKFK, főiskolai tanár Bioetanol geostratégiák Amerikában DR. SZŰCS R. GÁBOR, BGF KKFK, c. főiskolai docens Külgazdasági unikum: gazdasági kapcsolataink Jugoszláviával az 1970-es és 1980-as években A november 7-i program a 124. oldalon található 112

2 EU-ELNÖKSÉG MŰKÖDTETÉSE A GYAKORLATBAN, ÉS AZ AKTUALITÁSOK FÉNYÉBEN Dr. Fóris György Bruxinfo sprl., igazgató, Magyarországi Európa Társaság, c. docens Mióta kezd sajtó- és belpolitikai téma lenni, hogy 2011-ben immár Magyarországra is sor kerül majd a féléves EU-elnökség ellátásában, a téma mind szélesebb körben tudatosul. Egyre többen beszélnek róla, még többen véleményezik például a magyar felkészülés állását, de sejthetően sokkal kevesebbeknek van információjuk arról, miként is fest egy ilyen félév a hétköznapi gyakorlatban. Milyen lépésekből, munkafázisokból áll, milyen személyi és logisztikai követelményeket támaszt, hány esemény levezénylését, hány ember megmozgatását, hány helyszín bejátszását jelenti, miket kell előkészíteni és erre hányféle mód kínálkozik. Gyakori kérdés, hogy milyen napi teendőkkel szembesülnek mindazok, akik Brüsszelben, Strasbourgban no meg az elnökségi ország fővárosában a közvetlen tűzvonalban állják a hat hónap kihívásait. Elnökségi periódusonként eltérő tanulságot kínál, hogy milyen lehetőség van a féléves prioritások meghatározására, a napirendre kerülő főbb témák kiválasztására, illetve mekkora ráhatásra van mód a végső döntések meghozatalánál első és második féléves elnökségei a megélt történések és a jelenleg is formálódó aktualitások fényében bőséges szolgálnak példákkal, illusztrációkkal. Sokatmondó szembesülni azzal, hogy milyen feladattömeggel kellett a 2004-ben csatlakozott új tagállamok közül elsőként Szlovéniának elnökségként megbirkóznia, s hogy ebből mennyi volt a betervezett, mennyi a menetközben felmerült teendő. Nem kevéssé érdekes a július 1. óta zajló francia elnökség állása. (Párizs eredetileg még azzal számolt, hogy a ratifikációs folyamatában letudottnak tekinthető Lisszaboni Szerződés hatályba helyezésének végső előkészítése, meg néhány kiemelt dosszié mint az energia, klíma, bevándorlás és infláció kezelése lesz majd a francia félév fő témája. Ehhez képest jutott számára örökségül a Szerződésről tartott negatív ír népszavazás minden következménye, és vált az őszi szezonkezdés meghatározó kérdésévé az orosz grúz konfliktus, és nyomában az EU-orosz kapcsolatok teljes problematikája.) Mindennek számbavétele egyúttal általában is módot ad a napirenden lévő EU-aktualitások áttekintésére is. Végezetül: talán nem érdektelen röviden mérlegelni, mindezek milyen üzenettel szolgálnak a leendő magyar EU-elnökség számára, hová érdemes tenni a hangsúlyokat a felkészülés és az előkészületek során, mi mindenre lehet és esetleg kell is számítani, minek elérése tűnhet hazulról fontosnak, ám az uniós színpadon érvényesítésének esetleg kisebb az esélye, és miként célszerű a hátralévő idővel sáfárkodni. 113

3 A KÉTARCÚ MAGYAR KÜLKERESKEDELEM Dr. Botos Balázs Zsigmond Király Főiskola Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet, intézetvezető-helyettes A magyar gazdaság utóbbi években mutatott kedvezőtlen tendenciái között üdítő kivételt jelentenek a külkereskedelemre vonatkozó adatsorok. Ezek folyamatosan növekvő exportról, ennél lassúbb importnövekedésről s 2006 második fele óta javuló külkereskedelmi egyenlegről tanúskodnak. Az előadás nem kisebbítve a pozitívumok értékét arra hívja fel a figyelmet, hogy a kedvező adatok mögött komoly kockázatokat rejtő strukturális feszültségek rejlenek. Így például: a relatíve alacsony exportvolumen, az erősen koncentrált exportpiac, a magyar exportbázis gyengesége, az alacsony hozzáadott-érték termelés, szektorális egyenlőtlenségek. Mindez magyarázat arra is, hogy miért nem képes egy nyitott gazdaságban az exportdinamika erősebb húzóerőt kifejteni. Az előadás záró részében megfogalmazásra kerülnek a fentiekkel kapcsolatos legfontosabb gazdaságpolitikai ajánlások is. 114

4 MEGLÁNCOLT LÁTHATATLAN KÉZ : AZ EU ENERGIAPIACI LIBERALIZÁCIÓJÁNAK DILEMMÁI Takács Gábor Külgazdasági és Európai Uniós intézeti tanszék, főiskolai adjunktus A 70-es évek olajválságaira az Európai Gazdasági Közösség egy koherens energiapolitika összeállítási kísérletének sorozatos kudarca után egy egységes energiapiac kialakításának tervét fogadta el. A piaci erőknek a hagyományosan zárt energiapiacokra való bevezetése vált a közösségi energiapiaci jogharmonizáció szinte mindent domináló hajtóerejévé. A 90-es évek szabályozási reform hulláma lecsendesülése után a liberalizáció hatásossága erőteljesen kérdéses eredményeket mutat. A piac szabályozhatósága csökken, a technikai fejlődés és fejlesztés lassul, a külső függőség nő, miközben az árak is növekednek. Kérdés, hogy a liberalizáció ilyen szintje nélkül nem lenne-e még rosszabb a helyzet, és kérdés, hogy a saját nemzeti bajnokaikat féltő tagállamok, valamint a hatalmasra nőtt energetikai vállalatok nyomására 2008 nyarára kialakított, egyesek szerint kompromisszumos, mások szerint egyszerűen visszavonulót fújó uniós liberalizációs törekvések hova fognak vezetni. A 90-es évek közepétől a liberalizációs szabályozás megjelenésével a korábban meglehetősen zárt piacokon tevékenykedő energetikai vállalatok a megjelenő verseny fenyegetésére reagálva egy nagyobb forrásokat fordítottak versenytársaik felvásárlására. Ez jelentős tőkét vont el az infrastrukturális fejlesztésektől, és technikai újításoktól. Mára az EU teljes területe lényegében a fizikai elosztóhálózatokkal egybeeső természetes monopóliumok között felosztott energiapiaccá alakult, fél tucat szereplővel. Noha a szabályozók elképzelése az volt, hogy sem horizontálisan, sem vertikálisan integrált vállalatok ne legyenek, jellemző a területi monopóliumok megléte. Ugyanakkor unió szerte vegyes a kép az egyes tagállamok szabályozási filozófiája, és a vertikális integrációk felbontása, vagyis a gáz- és villamosenergia-termelés, szállítás, elosztás, nagy-és kiskereskedelemének területén. Soha nem látott méretű tőkekoncentráció kialakulása mellett a nemzeti energiaszabályozó hatóságok eszközrendszere egyre korlátozottabb, hiszen a versenynek a piacra eresztése miatt a hatóságok szerepe egyre csökken. Ezzel együtt itt is vannak országok ahol az állam mint tulajdonos és mint szabályozó is megmaradt fontos szereplőként, és vannak országok ahol mint tulajdonos egyre kevésbé fontos. Ezen tényezőknek is kérdéses liberalizáció (árcsökkentési) célkitűzésének elérésre gyakorolt hatása. Mindeközben nem sikerült a piac(ok) méretével összevethető szervezettségű, hatású és erejű közösségi szintű regulátort létrehozni. Ez reálissá teszi a veszélyét annak, hogy a piaci szereplők egyszerűen felőrlik a szabályozási törekvéseket, ahogyan ez ban kezd kirajzolódni. 115

5 A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE GAZDASÁGÁBAN Imre Gabriella főiskolai tanársegéd A három országgal (Románia, Ukrajna, Szlovákia) is határos Szabolcs-Szatmár- Bereg megye az Észak-Alföldi Régióban található, hazánk harmadik legnagyobb megyéje. A megye gazdasági fejlettsége messze elmarad az országos átlagtól, az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos rangsorban a második legalacsonyabb. A megye számára kitörési pontot stratégiai elhelyezkedése jelenthet: hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta itt húzódik az EU keleti határa. Záhony térségében jelenleg is jelentős logisztikai szolgáltatási tevékenység folyik, a megye tranzitszerepének jövőbeli jobb kihasználása megteremtheti Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (és Kárpátalja) kis- és középvállalkozásai számára azt a lehetőséget, hogy a térségben és a tágabb környezetében jelen lévő multinacionális vállalatok beszállítójává váljanak. Ehhez viszont biztosítani kell a szükséges technológiatranszfert, a megfelelően képzett humánerőforrást, de még ennél is fontosabb feladat az információs és tőkehiány megszüntetése. Tanulmányomban szeretném megvizsgálni az elmaradottság okait, a periférikus helyzetből fakadó gazdasági-társadalmi jellemzőket, valamint bemutatom a terület utóbbi öt évben végbement gazdasági fejlődését és a fejlesztés lehetséges irányait. 116

6 AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A (KÜL)KERESKEDELEMRE Dr. Ferkelt Balázs tanszékvezető főiskolai docens A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának kezdetével mérföldkőhöz érkezett az európai integráció. Először számlapénz (1999), majd készpénz formában (2002) is bevezették az eurót, amely 2008-ra már tizenöt uniós tagállam kizárólagos törvényes fizetőeszköze lett. A közös valutától elsősorban az eurózóna tagországok egymással folytatott kereskedelme terén vártak pozitív hatásokat, a konverziós költségek és az árfolyamkockázat megszűnése, valamint az árak összehasonlíthatóvá válása egyértelműen javították a kereskedelem feltételeit. Az európai integrációban az intra-kereskedelem magas aránya, valamint a makrogazdasági helyzet alakulása azonban megkérdőjelezheti a kereskedelem kapcsolatok intenzitásának növelését. Tanulmányom célja az eurózóna tagországainak kereskedelmi (mind intra, mind extra) teljesítményének értékelése, elemzése 1999 és 2007 között. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a vizsgált kérdésről, szükséges az 1999 előtti időszak tendenciáinak bemutatása, valamint a nem eurózóna-tagországok teljesítményének értékelése is. Az előadás külön foglalkozik a harmadik országokkal folytatott kereskedelem és az euró árfolyamának összefüggéseivel. A kutatás hipotézise az volt, hogy az euró bevezetése hozzájárult ugyan a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez, ez azonban a világgazdasági erőviszonyok átrendeződése miatt a vártnál lényegesen szerényebb mértékű volt. A téma vizsgálata komoly tanulságokkal szolgálhat az újonnan csatlakozott országok, így Magyarország számára is, különös tekintettel a külgazdasági (külkapcsolati) stratégia vonatkozásában. 117

7 MAGYAR TŐKE KÜLFÖLDÖN Dr. Majoros Pál intézetvezető főiskolai tanár A világgazdaságban jelentkező globalizáció eredménye, hogy nemcsak hozzánk jön a tőke, hanem a magyar tőke is elindult a külföld felé. A tőkeáramlás nem áll meg a határainknál, mert a magyar befektetők is egyre inkább érdeklődnek a külföldi lehetőségek iránt. Ha komolyan vesszük a világgazdasági nyitást, ha integrálódni akarunk a világgazdaságba, be kell látnunk, hogy a befektetések terén nincs egyirányú utca végéig több mint 10 Mrd EUR magyar tőke ment külföldre. Ezzel Magyarország vezet a régióban, mint tőkeexportőr. A fő befektetési célpontok közvetlen régiónkban találhatók: Szlovákia, Horvátország, Románia, Bulgária, Macedónia, Ukrajna, Oroszország, de irányul tőke az EU fejlettebb tagországaiba is (pl. Hollandia). A tőkekivitel többsége néhány nagyvállalathoz kötődik (pl. MOL, OTP, Richter, Magyar Telecom bár ez utóbbi többségi német tulajdonban van), amelyek regionális szerepre törnek. Az elmúlt években a KKV-k tőkekivitele is megnőtt, elsősorban a határon túli magyarok lakta területek irányába. A magyar gazdaságpolitika támogatja a hazai cégek regionális nemzetközi vállalattá válását, mert a terjeszkedés intenzívebbé teszi a gazdasági kapcsolatokat, lehetővé teszi a magyar kivitel növelését, és javítja a határainkon túl élő magyar nemzetiségek gazdasági lehetőségeit is. Az előadásban a magyar tőke érdekeltségi viszonyait vizsgálom, és kiemelten elemzem a tőkeexport kereskedelem generáló szerepét. 118

8 PÉNZÜGYI RENDSZERMODELLEK ÉS VÁLLALKOZÁSÖSZTÖNZÉS EURÓPA VAGY AMERIKA? Dr. Forgács Anna főiskolai docens Előadásomban azt kívánom megvizsgálni, vajon helytálló-e az a feltevés, mely szerint vállalkozások alapítását, illetve növekedését elő lehet segíteni a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésével. Továbbá, amennyiben valóban van vállalatok növekedését elősegítő hatása a megnövelt likviditásnak, azt milyen mechanizmusokon keresztül fejti ki. Hajlok arra, hogy annak az irányzatnak van igaza, amely egyrészt a kedvező üzleti környezet meglétét is elengedhetetlen követelménynek tartja, másrészt arra keresett (és talált) empirikus bizonyítékokat, hogy a kulcs faktor alighanem az innováció lehet. Először tehát ismertetem a pénzügyi rendszer típusokat, majd a vállalkozásalapítási kedv eltérő intenzitását az egyes modellekben, végül kísérletet teszek arra, hogy összekössem a kettőt, azaz megnézzem, hogy a SCREPANTI (és RITTER) tipológiájában piac- és bankorientált, LA PORTÁnál piac- és bankközpontú, ZYSMAN elnevezésében tőkepiac- és hitelpiac alapú rendszerek közül az előbbihez vagy az utóbbihoz kapcsolódik erőteljesebb elsősorban innovációvezérelt vállalatnövekedés. Előadásom végén kísérletet teszek arra is, hogy az előzőekből levonjam a következtetéseket a magyar gyakorlatra vonatkozóan. Lehetséges-e valamifajta javaslattétel a vállalkozásösztönzés módszereire nézve, különös tekintettel a finanszírozás támogatására? Előrebocsátva jelenlegi (természetesen nem végleges) meggyőződésemet azt mondanám, hogy a vállalkozások forrásoldali támogatása egyedüli módszerként nem vezet eredményre, sőt, akár kontraproduktív is lehet azáltal, hogy olyan vállalkozókat is beenged, akiknek nincsenek meg az ehhez szükséges kvalitásai és akikre így a finanszírozási források megszerzésének nehézsége már nem hat represszív hálóként. 119

9 AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KÍNA KAPCSOLATAI, AZ AMERIKAI HEGEMÓNIA JÖVŐJE Szilágyi Judit, főiskolai tanársegéd Az Amerikai Egyesült Államok és Kína viszonya számos ellentmondástól és feszültségtől terhelt, miközben az amerikai külpolitika egyik legfontosabb stratégiai kihívása a Kínához fűződő kapcsolatrendszer. Kína nyíltan vállalja, hogy megkérdőjelezi a jelenleg fennálló nemzetközi rendet és abban az Egyesült Államok kivételezett helyzetét. Erre természetesen csak középtávon lehet reális esélye, Washington azonban már jelenleg is egyértelmű fenyegetésként éli meg Kína felemelkedését. Az amerikai kínai kapcsolatok 70-es évek eleji normalizálódását követően a két ország közötti gazdasági kapcsolatok is megélénkültek. A 80-as években dinamikusan fejlődött a külkereskedelem, de igazi lendületet a hidegháború végével kapott. Az ezt követően hirtelen megnyíló befektetési lehetőségeket azonban az USA ázsiai versenytársainál kevésbé igyekezett kihasználni, miközben egyre terhesebbé kezd számára válni a kínai előretörés. Csak néhány a kiemelkedő problémák közül: növekvő külkereskedelmi mérleghiány, a Kínában felhalmozott valutatartalékokon vásárolt amerikai állampapírok és az ezáltal okozott kockázat megítélése, az amerikai vállalatok versenyképességének kérdése, tőkekihelyezési stratégiájuk, a hazai munkahelyek megszűnése, Kína térhódítása más régiókban, és a sort még folytathatnánk. A Fehér Ház nagyjából az ezredfordulótól valóban komolyan foglalkozik a kínai kihívással, ennek egyik jele, hogy számos elemző csoportot, bizottságot hoztak létre azzal a szándékkal, hogy részletesen értékeljék az amerikai kínai kapcsolatok alakulását, valamint javaslatokat tegyenek az USA Kína-politikájára vonatkozólag. Az előadás célja az amerikai kínai kapcsolatok jelenlegi helyzetének bemutatása, ezen belül is elsősorban azoknak az érzékeny területeknek a kiemelése, melyek leginkább terhelik a két ország kapcsolatrendszerét, különösen a gazdasági kapcsolatokat. Ilyen logika mentén vizsgáljuk tehát azt, hogy ezek a konfliktusforrások mennyiben jelentenek valódi problémát, milyen okokra vezethetők vissza, léteznek-e megoldási lehetőségeik, valamint hogy mindez hogyan hat vissza a bilaterális kapcsolatokra, illetve az ázsiai erőviszonyok és az USA hegemón szerepének alakulására. 120

10 ÁTLÉPI-E A KELTA TIGRIS AZ ORSZÁGHATÁRT? (AZ ÍR GAZDASÁGI SIKEREK HATÁSA ÉSZAK-ÍRORSZÁGRA) Posta József Heller Farkas Főiskola főiskolai docens Az Ír-sziget az elmúlt négy évtizedben több szempontból is kiemelt médiaérdeklődésre tartott számot. Kezdetben az 1968-tól 1998-ig terjedő három évtized kapcsán az erőszak, a terrorizmus volt az, amire az átlagos érdeklődő asszociált, ha Írországról hallott. Viszont az 1990-es évtized elejétől ezzel párhuzamosan a köztudatban egyre inkább már a kelta tigrisként emlegetett Ír Köztársaság kezdett gyökeret verni, s ma már elsősorban ez jut az emberek eszébe a Smaragd Szigetről. Az 1922-es angol-ír egyezmény egyrészt függetlenséget hozott 26 déli megyének, másrészt Ulster (ez a sziget 4 nagy történelmi régiójából az északi elnevezése) megyéiből 6 brit fennhatóság alatt maradt. Aminek több évtizedes torz regionális gazdaságszerkezet (is) lett az eredménye. Ugyanis a több, mint 7 évszázados brit gyarmati uralom eredményeként a betelepülő angol és skót telepesek egyre inkább Ulsterben koncentrálódtak, felborítva egyrészt ezzel az etnikai (felületes külső szemlélő által vallásinak tűnő) arányokat, másrészt kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően a 19. századi ipari forradalom is ide koncentrálódott. Ennek következtében a megosztott sziget 20. századi gazdaságtörténete jórészt ennek a torz regionális térszerkezetnek a felszámolásával ill. az arra irányuló erőfeszítések jegyében telt. A század utolsó negyedéig fejlettebb és gazdagabb Észak végül lemaradt a dinamikus Dél mögött, erősítve ezzel a sziget egyesítéséért küzdők önbizalmát. Viszont komoly dilemmát okoz, hogy az elmúlt másfél évtized 4 milliós európai siker-országa egy estleges jövőbeli egyesítés után, tud-e annyi erőforrást mozgósítani, mint a brit kormány, amely az utóbbi időben jelentősen dinamizálta mesterségesen Észak-Írország gazdaságát. Ezt többen kétségbe vonják. S a megoldást néhányan a fokozatosan egyre inkább egybeolvadó Brit-szigetek egységes gazdaságában látják. 121

11 BIOETANOL GEOSTRATÉGIÁK AMERIKÁBAN Dr. Hubai József főiskolai tanár A vizsgált földrajzi tér Észak-, Közép- és Dél-Amerika. Az etanolgyártás elterjedése az amerikai földrészen is jelentős termelésnövekedést indukált a mezőgazdaságban. Hiszen a gyártásban cukornádat, cukorrépát, kukoricát, burgonyát. és egyéb gabonaféléket is felhasználnak alapanyagként. A bioüzemanyagok termelését az USA egyre nagyobb mértékben támogatja, elsődlegesen a mezőgazdaság-politika szempontjából, másodlagosan energiabiztonsági érdekből is. Az egész földrészen a nemzetközi gazdaságot sújtó áremelkedések következtében egyre több geopolitikai konfliktus keletkezett a nemzetek között. Az előadáson és a tanulmányban az alábbi témák szerepelnek: Bioetanol termelési költségek alakulása. Megéri-e? Bioenergia, mint politikai fegyver Rablógazdálkodás-e a környezetgazdálkodásban a bioüzemanyag-termelés és -forgalmazás? Piaci geopolitika, hazai energia protekcionizmus Szükséges-e bioetanol szövetség? Etanol túrán a politikusok Amerikában Bioetanol termelés hatása az élelmiszer termelésre és az élelmiszerhiányra. Uralni összamerikát Etanol OPEC! Az amerikai farmok bioüzemanyag-gyárakká válnak-e a jövőben? Az etanol üzlet hatása az összamerikai integrációs tervekre, így pl. FTAA-ra, Mercosurra Etanol diplomácia Összegzés, következtetések. 122

12 KÜLGAZDASÁGI UNIKUM: GAZDASÁGI KAPCSOLATAINK JUGOSZLÁVIÁVAL AZ 1970-ES ÉS 1980-AS ÉVEKBEN Dr. Szűcs R. Gábor, c. főiskolai docens 1) A magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatokat meghatározó tényezők az 1970-es és 80-as években a jugoszláv gazdasági és politikai helyzet a magyar-jugoszláv viszony ambivalenciája 2) A klíring elszámolás jellegzetességei diszázsió a viszonylati kassza, mint a diszázsiót differenciáló tényező célja, szerepe és működtetése nem kötelező kontingensek, határ menti árucsere, négy árucsere-forgalmi lista: az éves és a hosszúlejáratú árucsere-forgalmi megállapodások jellemzői az államközi tárgyalások jellege, taktikája és technikája klíring elszámolás mellett export és import egyedi/eseti engedélyezés, mint a direkt irányítás eszköze a Magyar Külkereskedelmi Bank fiktív ( kijöveteli-bemeneteli ) ügyleteinek funkciója a klíring korlátai; a szabad devizás forgalom térnyerése klíring mellett 3) 1973: áttérés a szabad devizás elszámolásra; kapcsolatok a 70-es évek közepétől a 80-as évek közepéig politikai célok: az új gazdasági mechanizmus utolsó hullámai; GATT csatlakozás előzetes félelmek az áttéréstől; a szovjet reakció. az áttérés technikája árucsere- és szolgáltatásforgalom tárgyalási taktika az áttérés után; fő célok és eszközök a hosszú távú vállalatközi együttműködések, mint a klíring visszaszivárgásának, egyben a szovjet típusú belső gazdasági szerkezet konzerválásának módjai tárgyalási taktika konvertibilis elszámolás mellett a harmadik országból teljesített jugoszláv fizetések problematikája (a jugoszláv tőke menekülése a poszt-titói Jugoszláviából) az ADRIA kőolajvezetékkel kapcsolatos államközi vita a Magyarországgal szembeni, felduzzadt jugoszláv adósságállomány és kezelése az utolsó, ( re szóló) magyar jugoszláv hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodás 4) Összefoglaló következtetések 123

13 2008. november 7., 9.00 órától SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u Északi szárny, I. emelet, 36. terem Szekcióvezető: DR. MAJOROS PÁL főiskolai tanár 9.00 NYUSZTAY LÁSZLÓ CSc., BGF KKFK, főiskolai tanár A diplomácia néhány vonása az új világrendben BODNÁR LÁSZLÓ, BGF KKFK, főiskolai adjunktus A protokoll szerepe az üzleti életben TATIANA MELNIK, Kyiv National University of Trade and Economics Institutions as the driving force of economic development: international experience and Ukrainian problems DR. VICZAI PÉTER TAMÁS, BGF KKFK, főiskolai docens A magyar orosz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének újabb lehetőségei a magyarországi vállalatok tevékenységének tükrében NEUMANNÉ VIRÁG ILDIKÓ, Pannon Egyetem, egyetemi tanársegéd Liberalizációs törekvések az agrártermékek világpiacán Kávészünet LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT, BGF KKFK, képzésvezető Agrárpolitikai tapasztalatok: Dánia és Magyarország agrárgazdasági eredményeinek összehasonlítása RENNER PÉTER, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Az arab és kínai üzleti életről, avagy a magyar KKV-k nemzetköziesedésének lehetőségei a Közel- és Távol-Keleten GULYÁSNÉ CSEKŐ KATALIN, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Az okmányos meghitelezés jogi szabályozása MOSONYINÉ ÁDÁM GIZELLA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Hatékonyság és externáliák a szelektív hulladékgyűjtési rendszerekben

14 2008. november 7., 9.00 órától A DIPLOMÁCIA NÉHÁNY VONÁSA AZ ÚJ VILÁGRENDBEN Nyusztay László, CSc tanszékvezető főiskolai tanár A kétpólusú világ felbomlását követően formálódó új világrend új kihívások elé állítja a nemzetközi konfliktus-kezelés szereplőit, korábban kialakult cél- és eszköz-rendszerét, beleértve a diplomáciát. A változások természetesen nem hagyták érintetlenül a diplomácia feladatát, funkcióit és technikáit. E módosulások alapját azon fejlemények képezik, amelyek a globalizáció körülményei között az állam szerepében, illetve a nemzetállami külpolitikák tartalmában és feltételrendszerében végbementek. E több évszázados funkciók (képviselet, információ, kapcsolat, tárgyalás, érdekvédelem) gyakorlásában lényegi változást a 20. század hozott: a diplomata korábbi hírnök + szószóló + megfigyelő + dokumentátor + tárgyaló feladatköre ekkor bővül a kapcsolatok szakterületeiért felelős, speciális ismeretekkel rendelkező, gyakran közvetítő teendőket is ellátó specialista + menedzser szerepeivel. Az új évezred elején a klasszikus funkciók között, illetve az egyes feladatokon belül empirikus úton is megragadható elmozdulások figyelhetők meg. A képviselet egyre kevésbé korlátozódik a partner-országban fenntartott, állandó misszióra (épület + személyzet), ezek száma, többek között takarékossági okokból, csökken. A külképviseletek programjaiban visszaszorul a nagyrendezvények aránya. Az informatika korszerű vívmányai átalakítják az állami külpolitikák információigényét, valamint a kapcsolattartás eszköztárát. A diplomata a saját országa számára szükséges információ túlnyomó többségét az internetről és nem találkozókon, rendezvényeken szerzi. A kapcsolattartás személyes formái egyre inkább háttérbe szorulnak. Napjainkra a diplomáciai (és egyéb nemzetközi) kapcsolattartás elismert összekötő munkanyelve az angol, amelynek szaknyelvi szintű ismerete munkaköri alapkövetelménnyé vált. A személyes találkozók, diplomáciai tárgyalások mennyisége, időtartama csökkenő tendenciájú. Az állami külpolitikák előtti fontos, új kihívás a nem állami, területhez nem kötött szereplőkkel (terrorizmus) folytatott kapcsolattartás (pl. túszmentő műveletek esetében). Tovább differenciálódik és egyre mélyebb, szerteágazóbb jogi, igazgatási ismereteket igényel az érdekvédelmi (konzuli) funkció gyakorlása. Mindezen változások napirendre tűzik a nemzetközi kapcsolati szakember-képzés további korszerűsítését. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az ilyen pályára törekvő fiatal szakemberek informatikai, kutatás-elemzés-módszertani, jogi-közigazgatási, szervezési és szaknyelvi felkészítésére, korszerű ismeretekkel kell őket ellátnunk a nemzetközi, globális és regionális intézmény-rendszerről és szűkebb környezetünk az európai integráció intézményeiről és eljárásairól. 125

15 2008. november 7., 9.00 órától A PROTOKOLL SZEREPE AZ ÜZLETI ÉLETBEN Bodnár László Gazdaságdiplomácia Intézeti Tanszék, főiskolai adjunktus Előadásomban korábbi kutatásaimra támaszkodva és azokat tovább gondolva több aktuális kérdést szeretnék bemutatni, amelyek nem csak Magyarországon, és nem csak az üzleti élet szereplői számára bírnak különös jelentőséggel: Érvényesek-e még a klasszikus protokoll előírások az üzleti életben? Milyen változások figyelhetőek meg az üzleti élet protokolljában és a diplomáciai protokollban? Szeretném tisztázni, hogy a világ mely részein voltak ezek az előírások eddig is érvényesek, tekinthetőek-e ezek egységesnek. Általános vélemény szerint a diplomáciában a protokoll előírásai egységesnek tekinthetőek, de az üzleti életben és a hétköznapokban használatos szabályok jó része csak az úgy nevezett európai típusú kultúrákban érvényes. Az előírások egy része a Távol-Keleten vagy az arab világban teljesen ismeretlen vagy éppen ellentétes szabály vonatkozik rá. Globalizálódó világunkban elengedhetetlen az üzleti élet szereplői számára is a partner országának, kultúrájának, viselkedési szokásainak ismerete a sikeres kapcsolatépítéshez és üzletkötéshez. Hogyan illeszkednek be a modern technika eszközei a protokoll előírásokba? A protokoll előírások nem tartoznak a gyorsan változó szabályok közé, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül felgyorsult világunk új kihívásait. Az új eszközökhöz (mobiltelefon, , videokonferencia,) átalakuló kommunikációs helyzetek és új viselkedési szabályok is tartoznak. Szeretném bemutatni az ezekkel járó kötelezettségeket illetve lehetőségeket. Hogyan változnak az öltözködési előírások az üzleti életben? Divat az unisex, de mit mond erre a protokoll, viselhet-e egy nő nyakkendőt, és egy férfi fülbevalót? És ha igen akkor milyen korlátozásokkal? Különösen fontos kérdéskör ez, hiszen napjainkban nem egy esetben már közszereplőink, politikusaink sem tartják be az öltözködési előírások egy részét még nyilvános megjelenéseiken sem. Mi az a CDC, és miért olyan nehéz megtudni, hogy milyen előírásokat tartalmaz a cégek alkalmazottainak öltözködésére vonatkozóan? A másik igazi probléma, hogy miért nem tartják be az előírásait még azoknál a cégeknél is sokszor ahol egyértelműen kommunikálják az alkalmazottak felé. 126

16 2008. november 7., 9.00 órától INSTITUTIONS AS THE DRIVING FORCE OF ECONOMIC DEVELOPMENT: INTERNATIONAL EXPERIENCE AND UKRAINIAN PROBLEMS Tatiana Melnik Kyiv National University of Trade and Economics, Deputy Chief of the Department of Foreign Economic Activity Management, PhD in Economics В статье освещён опыт использования институциональных регуляторов в управлении социально-экономическими процессами развитых стран. Акцентировано внимание на роли института государства и его функций в разработке и реализации экономической политики. Приводятся результаты исследований институциональной среды в Украине. Обосновано, что опыт развитых стран использования институциональных регуляторов может стать одним из рычагов радикальных экономических реформ в Украине. 127

17 2008. november 7., 9.00 órától A MAGYAR OROSZ GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉNEK ÚJABB LEHETŐSÉGEI A MAGYARORSZÁGI VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGÉNEK TÜKRÉBEN Dr. Viczai Péter Tamás főiskolai docens Politikusok és gazdasági elemzők szerint Oroszországban az elmúlt 6-8 év történései valamennyi hibájával és tanulságaival együtt a fejlődés tendenciáit figyelembe véve, alapvetően pozitívnak értékelhetők. A kormányzatnak sikerült kialakítani az orosz bel- és külpolitika főbb irányvonalait, beleértve a gazdaságpolitikát is. A lakosság többsége által támogatott putyini irányvonalakra és tendenciákra alapozva az ország tovább haladhat a gazdasági stabilitás, a kiszámíthatóság és a stabil partneri (üzleti) kapcsolatok irányába vezető úton. Az orosz gazdaság az évek óta folyamatosan emelkedő olajáraknak, valamint a gazdaságpolitika gyökeres átalakításának köszönhetően rohamos fejlődésnek indult. Az oroszországi régiók ma igen eltérő ütemben, de egyre dinamikusabban fejlődnek. Az orosz nemzeti prioritások esetében (lakásépítés, oktatásügy, agrárium, egészségügy) meghatározó tényező az innováció, amiben a magyar cégek is részt vállalnak, valamint megfelelően kialakított vállalati stratégia, illetve üzletpolitika esetén a jövőben ugyancsak fontos szerepük lehet ezen a téren. Az orosz gazdaságpolitika átalakítása, a megváltozott nemzeti prioritások következtében kialakult piaci tendenciák, új jogi környezet és fogyasztási magatartási minták pontos ismerete a piaci szereplők, így a magyar vállalkozások sikerességének is meghatározó, alapvető feltétele. Az Orosz Föderáció egyre inkább igyekszik erősíteni magyarországi kapcsolatait, ami fordítva is igaz. Az utóbbi időben erőteljesen diverzifikálódó orosz-magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok terén a regionális együttműködés fokozottan előtérbe kerül. Érvényes ez a már említett négy nagy orosz nemzeti projekt esetében is, melyekhez az oroszországi önkormányzatokkal szorosan együttműködő magyar Eximbank Zrt. komoly segítséget nyújt. Meg kell jegyezni, habár javulnak a mutatók, az orosz fővárosba és Szentpétervárra érkező külföldi (magyar) tőkebefektetések volumene most is aránytalanul nagy az ország többi területén megvalósuló beruházásokhoz képest. Így a jövőre való tekintettel elengedhetetlen újabb piaci lehetőségek felkutatása, valamint a korábban kevésbé preferált, távolabbi területeket célzó tőkekihelyezések növelésére irányuló törekvések szorgalmazása (lásd jekatyerinburgi magyar képviselet). 128

18 2008. november 7., 9.00 órától LIBERALIZÁCIÓS TÖREKVÉSEK AZ AGRÁRTERMÉKEK VILÁGPIACÁN Neumanné Virág Ildikó Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanársegéd, PhD-hallgató Az agrár-kereskedelem napirenden lévő fontos kérdése az egyezményekkel szabályozott multilaterális világkereskedelem. A mezőgazdaság központi szerepet játszik a legtöbb fejlődő ország gazdasági életében: GDP-jük ¼ részét teszi ki, a foglalkoztatottak fele a mezőgazdaságban dolgozik, ezért a mezőgazdasági kereskedelem liberalizációja nagy jelentőséggel bír számukra. A mezőgazdaságot tartják a kereskedelmi tárgyalások szempontjából a legérzékenyebb területnek, ahol az exporttámogatások, a belső támogatások, és a magas vámok alkalmazása erős kereskedelemtorzító hatást gyakorol az agrártermékek világpiaci kereskedelmére. Az általános vámcsökkentést célul tűző nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokat a fejlődő országok gyakran kétélű kardként emlegetik. Egyrészről a fejlődő országok számára javítja a piacra jutási lehetőségeket exporttermékeik világpiacon való értékesítéshez, másrészről azonban a legnagyobb kedvezményes vámok általános csökkentésével a korábban részükre biztosított kedvezmények is zsugorodnak. A fejlődő országok felismerték, hogy egységesen képesek a tárgyalások befolyásolására és a fejlett országoknak ehhez az új helyzethez kell alkalmazkodnia, amikor a WTO javításán, az egyezmények bővítésén fáradoznak. A WTO valóban hozzájárul-e a kereskedelem növekedéséhez? A WTO tagság liberálisabb kereskedelempolitikát eredményez-e? Hogyan hat a FALCONER-féle új modalitás tervezet az USA és az EU belső támogatási rendszerére? Vajon a mezőgazdaság liberalizációjának tényleg mindenki csak nyertese lehet, az mindenki számára csakis előnyökkel járna vagy okozhat-e mezőgazdasági piac túlzott liberalizációja az ágazatban nagyobb kárt, mint hasznot? A mezőgazdaságból élők országonként, régiónként más és más körülmények (piacra jutás, termelői csoportok szervezettsége, természeti erőforrások, infrastruktúra stb.) között gazdálkodnak. Éppen ezért a liberalizációval a világ valamennyi mezőgazdasági termelője igazságtalan versenyhelyzetbe kényszerülne, amely számos szociális és környezeti probléma forrása lehet. A mezőgazdaságot nem szabad kizárólag kereskedelmi szempontból vizsgálni, legalább ilyen fontosak a szegénység csökkentése, az éhezés elleni harc, illetőleg az élelmiszerminőség és élelmiszer-segélyek kérdése is. 129

19 2008. november 7., 9.00 órától AGRÁRPOLITIKAI TAPASZTALATOK: DÁNIA ÉS MAGYARORSZÁG AGRÁRGAZDASÁGI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Lisányi Endréné Beke Judit képzésvezető Vizsgálatom célja annak bemutatása, hogy hogyan alkalmazkodik egy régi (Dánia) és egy új (Magyarország) tagország az Európai Unió agrárpolitikájának változásaihoz. Vizsgálom továbbá az agrárpolitika dilemmáit, többek között a tartósnak ígérkező keresleti élelmiszer-világpiaci tendenciákat és árváltozásokat, a klimatikus viszonyok változásából adódó termelési bizonytalanságokat, és az ezzel kapcsolatban várható többletköltségek alakulását. Az Európai Unió új multifunkcionális agrárreformja az élelmiszer-termelés növelését tűzi ki célul, és fejlesztő típusú KAP-reformot hajt végre, amelynek lényege a gazdaság, a környezet, a táj és a vidéki társadalom egyensúlyának megőrzése, valamint a piaci jelzésekhez való kedvezőbb alkalmazkodás feltételeinek kidolgozása. A dán agrárgazdaság középpontja a farmer. A dán modellt a farmerek érdekképviselete, képzése, szolgáltatásokkal történő kiszolgálása és termékeik minél feldolgozottabb formában történő piacra juttatása jellemzi. Hazánkban, mint új EU tagországban, a dán példát befogadó szemléletváltásra van szükség, a megváltozott piaci és agrárpolitikai körülményekhez való alkalmazkodásra, valamint az ehhez illeszkedő marketing, finanszírozási és szervezeti-együttműködési stratégiák kidolgozását és végrehajtását kellene prioritásként kezelni. Ezeket segíti az Európai Unió reformpolitikája is. A dán modellel szemben a magyar agrárgazdaság számos, a magyar agrárstratégiához nélkülözhetetlen szabályozási, finanszírozási, szerkezetváltási problémával küzd. Várhatóan a hazai agrárpolitikában a támogatások túlhangsúlyozása helyett az agrárstruktúra változtatása és a versenyképesség szempontjai kerülnek előtérbe. A tervezett összehasonlító vizsgálatok eredményeinek összegzésével néhány következtetés megfogalmazása a célom, amelyek a hosszú távú, fenntartható agrárpolitika kialakításának néhány alapvető szempontjára hívják fel a figyelmet, segítve az agrárpolitikai döntéshozók és döntés befolyásolók munkáját. 130

20 2008. november 7., 9.00 órától AZ ARAB ÉS KÍNAI ÜZLETI ÉLETRŐL, AVAGY A MAGYAR KKV-K ESEDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETEN Renner Péter főiskolai adjunktus Vállalkozások a kínai és arab világban. A vállalkozási és szervezeti formák, méretek. A nemzetközi megjelenési módok és lehetőségek vizsgálata a Közel- és Távol- Keleten. Az export és import szabályozása az adott régiókban. A szellemi termékek kereskedelme (licenc, technológiatranszfer, franchise stb.). Vállalkozás alapításának és működtetésének feltételei (jogi, adminisztratív, adózási stb.). A tőke bevitele, kihozatala. A régiók gazdasága. (Az országon, régió belül különbözőek lehetnek az üzleti lehetőségek, így természetesen nem beszélhetünk egységes kínai vagy arab piacról.) A vállalati és nemzeti kultúra összefüggései, a kulturális különbségek megértése, leküzdése, kezelése. A döntéshozatal folyamata a Közel- és Távol-Keleten, európai szemmel. 131

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Lengyelország üzleti környezet 2012 május Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Gazdaság állapota, kilátások Tartósan növekedő gazdaság (3,8% 2010, 4,3% 2011, 3,0% 2012) A növekedés fő hatóereje: belső

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31.

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Richter Csoport 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Összefoglaló 2013. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: +5,2% ( ), +7,1% (Ft) + jó ütemű növekedés Kínában, az EU15 piacokon és

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére 2013. OM azonosító: FI47616

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-12. hó. 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9.

Richter Csoport. 2014. 1-12. hó. 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9. Richter Csoport 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9. Összefoglaló 2014. I-IV. IV. negyedév Konszolidált árbevétel: -3,4% ( ), +0,5% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben