Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program Nevelési Program

Átírás

1 1 Kiskunhalas

2 Tartalomjegyzék Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda 1. Bevezető Az iskola küldetésnyilatkozata Az iskola létrehozásának rövid bemutatása Elkötelezettségünk az innovációkra A pedagógiai program törvényi háttere...2 I. Óvodai nevelési program Az óvodai élet megszervezésének sajátos elvei, tevékenységformák Katolikus gyermekkép, katolikus óvodakép A nevelés személyi, tárgyi feltételrendszere Az óvodai nevelési program célja, feladatai Óvodai nevelésünk speciális feladatai Az óvodai nevelés rendszere A nevelés alapvető keretei Anyanyelvi nevelés A gyermek tevékenységei Kapcsolatok más nevelési területekkel Közösségi nevelés, egyéni bánásmód A hitre nevelés A gyermek tevékenységformái Tehetséggondozás A fejlesztés tartalmi eszközei Komplexitás az óvodai nevelésünk rendszerében Kapcsolatok más nevelési színterekkel Az óvoda és a bölcsőde Az óvoda és az iskola Az óvoda és más intézmények kapcsolata Integráltan nevelt cigány gyermekek etnikai programja A Program célja Személyi, tárgyi feltételek A program alapelvei Kapcsolatrendszer Speciális fejlesztési területek, feladatok Gondozás, egészséges életmódra nevelés Közösségi nevelés, egyéni bánásmód...73 II. Iskolai pedagógiai program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A TÁMOP projekt keretében megvalósult nevelő-oktató munka célja, feladatai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A TÁMOP projekt és a kompetencia alapú oktatás bevezetését és fenntartását támogató általános fejlesztési alapelvek, célok és feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiség és közösségfejlesztést szolgáló témahetek, projektek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiskunhalas

3 10. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulás Felzárkóztatás Fejlesztés Partnerségi kapcsolatok kiépítése Az önálló tanulást segítő felkészítés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, nevelése, oktatása Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink A habilitáció általános célja A habilitáció fő területei Mozgáskorlátozott gyermek A látássérült, gyengén látó gyermeke A hallássérült gyermekek fejlesztése Enyhén értelmi fogyatékos és tanulásban akadályozott gyermekek A beszédfogyatékos beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető/vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek Egészségnevelési program Az egészségnevelés alapelve, célja Az egészségnevelés területei Az egészségnevelés színterei Mindennapi testedzés megvalósítása Az egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők Környezeti nevelési program Alapelvek Célok Területei A környezeti nevelés színterei A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelésben résztvevők A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke TÁMOP pályázat keretében beszerzésre került, tartalmi fejlesztést, kompetenciaalapú oktatás és korszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését és fenntartását segítő eszközök A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek és szervezeti formák finanszírozásának elvei Kiskunhalas

4 19. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Záró rendelkezések Kiskunhalas

5 1. Bevezető 1.1 Az iskola küldetésnyilatkozata Küldetésnyilatkozat: Olyan iskolát szeretnénk megteremteni, amely az emberi kultúrát úgy hangolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye hassa át a világról, az életről és az emberről fokozatosan szerzett ismereteket. Az intézmény alapvető célja: A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az általános iskolai nevelési-oktatási célok vállalása mellett a tanulókat vallásos és hazafias szellemben erkölcsös polgárrá nevelni, hogy tanulóink az átlagosnál magasabb általános műveltséget, az idegen nyelvben nagyobb jártasságot, német nemzetiségi nyelvoktató programban való részvételt, helyes informatikai szemléletet, matematikából és angolból emelt szintű tudást érjenek el. Feladatunk, hogy tanítványainkat módszeresen és kritikusan megismertessük a tudomány és a kultúra alapjaival. Iskolánk ezen kívül részt vállal az egyház küldetéséből is a keresztény hitre nevelés területén. Olyan fiatalokat akar nevelni, akikre jellemzőek a sajátos keresztény erények. Megbocsátás, alázat, szolgálatkészség, szelídség, türelem, kitartás, a lelkiismeret érzékenysége, az önnevelés igénye. Életük céljának tekintik Isten róluk alkotott tervének megvalósítását, szeretetük növekedését. A teljes, testileg, szellemileg, lelkileg egészséges, művelt ember nevelésére törekszik, aki érti és értékeli a szépet, és tehetségéhez mérten újraalkotja. Ma és mindenkor nyitott akar lenni a kor kihívásaira, modern és egyszersmind az Egyházhoz, a benne élő Krisztushoz hű katolikus nemzedékeket akar nevelni. Nevelőtestületünk minden tagja elfogadja és követi a Katolikus Közoktatási Intézmények Etikai Kódexének elvárásait és útmutatásait. Küldetéstudatunk a hit, a műveltség és a krisztusi szeretet közvetítése, mint képesség a közösségteremtésre, emberek, események, dolgok megértetésére. 1.2 Az iskola létrehozásának rövid bemutatása Kiskunhalas Város Önkormányzata az május 3-án meghozott 123/1993. Kth. sz. határozatával az Alsóvárosi Római Katolikus Egyházközség tulajdonába adta - az 1948-ban államosított egykori katolikus iskola és Katolikus Polgári Leányiskola /Zárda/ csereingatlanaként - a tulajdoni lapon felvett 4470/1 hrsz-on nyilvántartott Alsóvárosi Általános Iskolát, amelynek tulajdonjogát a körzeti földhivatal 7878/1993. sz. alatt bejegyezte. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseki Hatósága április 18-án kelt Alapító Okiratával létrehozta a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskolát. A Kiskunhalas Város Önkormányzatával január 28-án kötött közoktatási megállapodás értelmében azon általános iskolai oktatási feladatot, amelyet eddig az Önkormányzat az Alsóvárosi Általános Iskola (6400 Kiskunhalas, Áchim András u. 1.) működtetésével látott el, augusztus 1-jétől a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseki Hatósága a közoktatási megállapodásban foglalt feltételekkel átvállalta. Az Egyház az Alsóvárosi Általános Iskolát annak teljes funkciójával, felszerelésével és berendezésével vette át, továbbá a közoktatási 1 Kiskunhalas

6 megállapodás szerint a vele munkaviszonyba kerülni kívánó pedagógusokat és technikai személyzetet is alkalmazta. 1.3 Elkötelezettségünk az innovációkra Iskolánk a kezdetektől fogva megragadott minden lehetőséget arra, hogy az innovatív fejlesztésekben részt vegyen. Pályázati forrásokat keresett és talált épületének fejlesztésére és az ott folyó pedagógiai munka színvonalának növelésére. Az utóbbi években a PHARE pályázaton informatikai képzésben vettünk részt. Intézményünk 2009-ben, a TÁMOP-3.1.4/08/ Hitben egyenlő eséllyel - kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye közoktatási intézményeiben pályázat kedvezményezettjeként további Ft támogatást nyert az intézményi innováció célkitűzéseinek eléréséhez. Ennek keretében újszerű pedagógiai eljárások alkalmazását támogató oktatási programcsomagok, mérőeszközök és taneszközök beszerzése mellett jó gyakorlatok adaptálását, pedagógusaink felkészítését, továbbképzését valósíthattuk meg. Mindezek mellett a kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését és alkalmazását is megvalósítjuk. A tényleges megvalósítás során az imptementáció folyamatában lehetőségünk nyílt szaktanácsadói munka igénybevételére. Lehetőségünk nyílt újabb digitális eszközök beszerzésére, melyek segítségével a digitális tartalmak és eszközök mindennapi gyakorlatban való alkalmazása is fejlődött iskolánkban. Ezzel párhuzamosan pedig a bevont pedagógusaink is lehetősége nyílt továbbképzéseken való részvételre. További lehetőségeink között szerepelt témahét megvalósítása, három hetet meghaladó iskolai projekt létrehozására, tematikus tábor megszervezésére. A 2009-ben megkezdett munka megkezdése után a pályázatban előírt feltételek teljesítése mellett a projektben előírt ötéves fenntartási kötelezettségünknek is eleget teszünk. Nevelőtestületünk és intézményünk dolgozói és tanulói megismerkedtek a kompetenciafejlesztés új eljárásaival, lehetőségeivel és a bevont tanulócsoportokban a tervezettnek megfelelően a további években is végrehajtják a vállalt kötelezettségeket. Kollektívánk szakmai ismereteinek és felkészültségének köszönhetően diákjaink a továbbiakban is megfelelő alapokat kapnak a mindennapi élet kihívásainak leküzdéséhez. Iskolánk innovatív fejlesztéseinek alapját képezi, hogy Kiskunhalason és környékén lehetősége legyen a diákoknak a magas színvonalú, elkötelezett római katolikus egyház által biztosított neveléshez-oktatáshoz. Közösségünk elkötelezett lelkesedéssel tekint a további lehetőségek és újítások megvalósítása felé. 1.4 A pedagógiai program törvényi háttere Törvények A többször módosított évi LXXIX. törvény a közoktatásról, A Kormány 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, A Kormány 202/2007. (VII.31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet módosításáról A 10/2003. (IV.28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, 2 Kiskunhalas

7 2010. évi LXXI. törvény a közoktatási törvény módosításáról, évi LXVI. törvény a családok támogatásáról, 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, A Gyermekek védelméről szóló évi XXXI. tv. módosítása a évi IX. törvény, Közalkalmazotti törvény (1992. évi XXXIII törvény), évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi XXXI. törvény a gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról. Az Egyházi Törvénykönyv. II. Vatikáni Zsinat dokumentumai Rendeletek 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet módosításáról 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosításai Melléklet az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai 1. számú melléklet a 23/1997. (VI.4.) MKM rendelethez a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és módosításai 32/1997. (XI. 5. ) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és módosításai 3/2002. (II.15) OM rendelet a közoktatás minőségirányításáról és minőségfejlesztéséről Továbbá a fenntartói és a helyi (önkormányzati) rendeletek 3 Kiskunhalas

8 I. Óvodai Nevelési Program Nem tehetünk nagydolgokat csak kicsiket nagy szeretettel /Teréz anya/ A gyermek Isten ránk bízott ajándéka: Bizony az úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse, jutalom (Zsolt,127.3). Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Óvodai nevelésünk a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatására, a gyermeket megillető jogok, szabadság tiszteletben tartására irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Nevelőmunkánkat alapvetően az határozza meg, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás, és különleges védelem illeti meg. Az óvodai élet során nem látványos nagy dolgokat kívánunk megvalósítani a gyermekekkel, hanem a gyermek-felnőtt kapcsolat minden percét kihasználva megteremteni az egészséges lelkületű, kiegyensúlyozott felnőtté válás alapjait. Maximális törekszünk az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az érzelmi intelligencia, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Ebben a programban felvázoltunk egy élet közeli, a gyermek és az óvónő egyéniségét tisztelő, kényszer nélkül fejlesztő, önkifejezést biztosító óvodai élet körvonalait. Megvalósulásának feltétele a szoros együttműködés az óvoda és család között. A szakmaiságukban bízó óvodapedagógusoknak a program megvalósításakor lehetőségük van módszerekben az egyéni útkeresésre, a személyre szabott eljárásokra, a gyermekközpontú nevelés megvalósítására. 4 Kiskunhalas

9 2. Az óvodai élet megszervezésének sajátos elvei, tevékenységformák 2.1. Katolikus gyermekkép, katolikus óvodakép Küldetésnyilatkozatunk Az evangelizáció egyik eszköze a katolikus óvoda, melyben a nevelés, és tanulás megalapozása folyik. Törekszünk az egészséges személyiség kialakítására, valamint a hit alapjainak lerakására. A vezetés elkötelezettségét a fejlesztés irányában alapvetőnek tartjuk. Gyermekeink számára mindenkor biztosítjuk a szabad játék lehetőségeit és feltételeit. Hisszük, hogy a játékon keresztül jut el a gyermek a rácsodálkozás, felfedezés, alkotás megtapasztalás öröméig, az önmegvalósítás lehetőségéig, a tanulási képességek megszerzéséig. Az időtálló nemzeti értékekre és hagyományokra alapozzuk nevelőmunkánkat, mert a A hagyomány segít minket az idő ölelésében élni. (Gabnai Katalin) Pedagógiai munkánk során a komplexitást helyezzük előtérbe, mellyel globális képet adunk egy-egy témáról. Cél a kíváncsiság és az aktivitás ébrentartása, a kreativitásra ösztönzés és a kompetenciaérzés fenntartása. Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermek önállóságának - aktivitásának növelését, differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. Minden gyermek önálló egyéniség, ennek elfogadás, tiszteletben tartása alapelvünk. Fontos, hogy a gyermek el tudja fogadtatni önmagát és el tudjon fogadni másokat is. Óvodánk inkluzív szemlélettel gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Fontosnak tartjuk a következő erkölcsi értékeket: Az én tisztelete, a különbözőségek elfogadása nyitottság, őszinteség, szeretet, udvariasság, felelősségtudat, család tisztelete, szeretete. Hangsúlyt helyezünk a következő kulturális értékekre: a szülőföld, az otthon tisztelete, a természetes környezet védelme, szeretete, a gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása, anyanyelvi kultúránk ápolása, a migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése. Más felekezetből érkező családok vallási szokásainak tisztelete. Megteremtjük a gyermek boldog és biztonságos környezetét. Fontosnak érezzük az olyan életrend kialakítását, melynek középpontjában a gyermek áll. /Ehhez az optimális tárgyi és személyi feltételek kialakítására törekszünk./ Tudjuk, óvodásaink szüleinek felelősséggel tartozunk, hogy elvárásaiknak megfelelő, magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk, hogy gyermekük képességei megfelelő ütemben fejlődjenek. 5 Kiskunhalas

10 Eredményesnek akkor tekintjük magunkat, ha partnereink elégedettek pedagógiai szolgáltatásainkkal, azok sokszínűségével, minőségével. A minőségi munka számunkra belső igényességet jelent. Vállaljuk a HOP céljainak megvalósításához szükséges ismeretek, készségek megszerzését önművelés által! A megvalósításban kezdeményezők és nyitottak vagyunk! A családi nevelés elsődlegességét tiszteletben tartjuk, azt elfogadva törekszünk a harmonikus együttnevelésre. Nevelőtestületünk a fejlesztő értékelést igényli az ellenőrzések kapcsán, mely kellő időben, segítő, megerősítő szándékkal érkezik. A nevelőtestület a katolikus nevelési elveket igyekszik alkalmazni. A fejlesztő értékelés kritériumai a fejlesztő részéről: - segítse a fejlődésben, sugallja a fejlődés lehetőségét, reálisak legyenek elvárásai, építsen az erősségekre, gyengeségekre, legyen előrelátó, jó meghallgató, hiteles visszajelző, konkrét és őszinte Gyermekképünk Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek! (Mt 25,40) Minden születésnél egy individum jön létre, amely magában hordozza genetikai adottságait, de a környezeti hatások meghatározóak ezek kibontakoztatásában. Annak érdekében, hogy a társadalom elvárásainak gyermekeink megfeleljenek, a kihívásokhoz szükséges személyiségjegyeket kell hangsúlyozottan erősítenünk. Fel kell ébresztenünk a gyermek lelkében a tiszteletet és a csodálatot, de ezzel együtt a bizalmat és a gyengédséget is. Segítenünk kell neki abban, hogy felfedezhesse az őt körülvevő világában Isten nagyságának és jóságának nyomait. Milyenné szeretnénk nevelni a ránk bízott gyermeket? Élményekben gazdag, nyugodt, rácsodálkozni, felfedezni tudó, természetes kíváncsiságtól vezérelt, motivált, kötődik a meséhez, zenéhez, és az alkotó felfedező tevékenységhez. Aki szeretettel és befogadóan fordul a társaihoz és a felnőttekhez. Korához és képességeihez mérten önállóan eligazodik a környezetében és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik. Az óvodában arra törekszünk, hogy az itt töltött időt minél felszabadultabban, harmonikus környezetben éljék meg a gyermekek. Olyan légkört biztosítunk, amelyben minden gyermek egyformán jól érzi magát. Aktív részese a mindennapoknak. Fontos, hogy legyen őszinte, segítőkész, továbbá, hogy mindenkor vállalja tettét. Pozitívan közelítsen a társaihoz, azok esetleges különbözőségét is tolerálja, elkerülve így a szegregációt,. Napjainkban köztudottan egyre több családban rosszabbodnak az életkörülmények, éppen ezért legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy igyekezzünk ezt ellensúlyozni, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. 6 Kiskunhalas

11 Óvodaképünk Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda A katolikus óvoda a katolikus közoktatási rendszer legalsó láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely a családi nevelés kiegészítője, az óvoda lakókörzetében élő óvodáskorú gyermekek számára. A jelen óvodásainak sokféle igény kielégítését kell szolgálnia, szinkronban az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő személyiségfejlesztő funkcióval. Óvodánk fő alapelvei: a gyermekközpontúság a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, elfogadó szerepe, megbecsülés, megerősítés az óvodai nevelés segíti a gyermeki személyiség fejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását, a hit alapozását. Az intézményünk alapfunkciója akkor érvényesül hatékonyan, ha a környezeti feltételek erre alkalmasak. Folyamatosan fejlesztjük külső-belső tárgyi környezetünket, hogy óvodánk a gyermeki személyiség szabad kibontakozásának legmegfelelőbb színterévé váljon. Óvodai nevelésünk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs intézményi légkörről gondoskodik oly módon, hogy a gyermek testi, szociális és értelmi fejlődése egyéni ütemének megfelelően történjen a katolikus egyház tanítása szerint. Nevelésünk megalapozza a tanulást segítő képességek, a kognitív és a szociális kompetenciák fejlődését, ezzel segítve az óvodából az iskolába történő átmenetet. A fejlődés és fejlesztés a gyermekcsoportokban sokszínű tevékenység keretében valósul meg. Nevelőmunkák során a szabad játék és a gyermeki tevékenységek széles körének tudatos felhasználásával fejlesztjük az értelmi, érzelmi, szociális, verbális, testi képességeket. Minden emberben testvért látunk, így nyitottak vagyunk más felekezetek befogadására is. Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, multikulturális nevelésén alapuló integrációját. Migráns gyermekek esetében megvalósítjuk az interkulturális integrációt. Az óvoda sajátos arculata Arra törekszünk, hogy az óvodai élet egészét átjárja a vallásos nevelés. Nem oktatással, nem hittanórákkal igyekezünk ezt elérni, hanem érzelmi alapozással, szeretettel. Az óvoda egész napos nevelést, napközi otthonos ellátást biztosít, de a családok igénye szerint a gyermekek délben haza vihetők. A csoportokat homogén életkorú gyermekekből igyekszünk kialakítani, mert úgy érezzük, hogy leginkább így tudjuk a nevelés során figyelembe venni azt, hogy minden gyermeknek életkoronként változó testi és lelki szükségletei vannak. Szükség szerint alakítunk ki részben osztott csoportokat is. A létszámot az Oktatási Törvény és a fenntartó által jóváhagyott alapító okiratban szereplő létszámok alapján határozzuk meg. Az 5 éves korban óvodába lépő gyermekeket saját korcsoportjában helyezzük el. Fejlettségük megismerése után szükség esetén fejlesztőpedagógus, logopédus segítségével végezzük a felzárkóztatást. Integrált nevelés keretében biztosítjuk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését. Egyénre szabottan felzárkóztató és tehetséggondozó nevelőmunkát végzünk. Kiemelten kezeljük a kommunikációs képességek és a szociális kompetenciák fejlesztését. 7 Kiskunhalas

12 Kiemelt feladatként kezeljük a keresztény élet megtapasztalása, az egészséges életmódra nevelést és az anyanyelvi nevelést. Keresztény nevelés érdekében végzett tevékenységek: tudatos, tevékeny szeretet átadása (bíztatás, dicséret) egymás (családtagok, idősek) megbecsülésére nevelés Krisztus és a hit befogadására való nyitottá válás imádságok (étkezés, előtt után, pihenés előtt után) tanulása dalok, bibliai történetek megismerése napi áhítatok, beszélgetések egyházi év jeles napjainak, ünnepeknek a megismerése a családok bevonása a keresztény nevelésbe lelkigyakorlatokon való részvétel Egészséges életmódra nevelés érdekében végzett tevékenységek: láb- és tartásjavító torna külön torna családi sportnapok gyümölcsnapok magas vitamintartalmú folyadékok, tisztított víz, gyógytea biztosítása lehetőség szerint a levegő frissítése érdekében párologtatás (menta, citrom) úszótanfolyam (nagycsoportban) Dohányzás megelőzési program A természeti környezet megismerése, óvása érdekében: élményszerző séták, kirándulások erdőbe, parkba szelektív szemétgyűjtés az óvoda udvarán és környékén növényápolás Zöld-híd programhoz való csatlakozás Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző alakítása, az óvodai nevelő tevékenységében kiemelt jelentőségű, hiszen az anyanyelvi készségek fejlesztése elő kompetenciája a szöveggel bánni tudás képességének. Különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Anyanyelvi nevelés feladatainak megoldása érdekében legfontosabb - a felnőttek példamutató, választékos beszéde - megfelelő számú és színvonalú irodalmi élmény nyújtása (színház, báb, film) - az anyanyelvi program magas szintű megvalósítása csoportonként a fokozatosság elvét betartva. 8 Kiskunhalas

13 Intézményünkben az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek és szüleik a magyar kultúra hagyományait ápolják, elfogadják, de amennyiben igénylik, a cigány kultúra értékeit közvetítjük gyermekeik felé. Helyi Nevelési Programunk mellékleteként kidolgoztuk a cigány kisebbséghez tartozó gyermekek részére a nevelési, oktatási feladatainkat. 2.2 A nevelés személyi, tárgyi feltételrendszere Személyi feltételek Az óvodában dolgozók példaként állnak a gyermekek és a szülők előtt. Az óvoda dolgozói minden nap keresztény értékeket közvetítenek. Az óvodapedagógusok, dolgozók és a szülők, gyermekek kapcsolata közvetlen, az óvodánkban családias a légkör. Évente sok közös élménnyel, játékkal, ünnepléssel erősítjük kapcsolatainkat. Az óvodapedagógusok összehangolják munkájukat, a dajkák is aktív segítői a nevelő munkának. Az óvoda dolgozóinak száma: 9 fő Óvodapedagógus: 6 fő Dajka: 3fő Fejlesztőpedagógus: 0,5 fő Technikai dolgozó: 1 fő A nevelőtestület tagjainak iskolai végzettsége: Szakvizsgázott: 2 fő (drámapedagógia) A nevelőmunka színvonalát emeli az alábbi kompetenciaterületek, illetve szakmai képesítések: láb- és tartásjavító torna: 3 fő kézműves tanfolyam: 1 fő számítógép-kezelői: 1 fő gyermekrajz-elemzés, grafológia: 1 fő Tárgyi feltételek Az óvoda külön épületben működik a Lomb utca 5. szám alatt. Az épület önkormányzati tulajdonú, melynek használatára májusában megállapodás készült. Az intézményben a férőhelyek száma 78 fő. 3 csoportszoba áll rendelkezésre, amelyek egyenként 57 m2-esek. A mosdó, wc helyiségek száma 3, ezen kívül 1 nevelői szoba, 1 fejlesztőszoba és 1 tálalókonyha található az épületben. Az udvar alapterülete 3246 m2. Az óvodában hiányzik az orvosi szoba, az elkülönítő és a tornaszoba. Belső felszereltség A nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. VI. 8./MKM rendelet /7- es számú mellékletében megfogalmazott kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék alapján, az intézmény rendelkezik a szükséges eszközökkel, melyeket az elhasználódásnak megfelelően ütemezetten pótolunk. 9 Kiskunhalas

14 2.3 Az óvodai nevelési program célja, feladatai A katolikus óvodai nevelés célja Óvodai nevelésünk célja biztosítani a harmonikus személyiség életkorra jellemző tulajdonságainak kibontakozását és megerősítését, - elfogadva a gyermekek közti különbségeket, különös tekintettel az én-fejlődésre, a hátrányok leküzdésére, a tehetség kibontakoztatására, az egyenlő hozzáférés biztosítására. Céljaink megvalósítása érdekében a szeretetteljes, elfogadó és befogadó légkör dominál intézményünkben, megalapozva és elősegítve a szociális fejlődést. Óvónőink felkészültsége biztosítja az inkluzív nevelést. Célunk a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve gyermekközpontú vallásos óvodai élet megteremtése. A keresztény hitélet gyakorlásának megalapozása és a keresztény erkölcsi értékek elsajátítása. Fokozatosan bekapcsolódni az egyházi évünnepeibe az óvodában és a templomi közösségben. Célunk a keresztény állampolgár nevelése. A katolikus óvodai nevelés feladatai, az óvodáskor végére várható jellemző fejlettségi szint A gyermekeknek egyénenként eltérő testi, lelki, szociális szükségletei vannak, melyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A nevelés feladata ennek kielégítése. Nevelési célunk eléréséhez a nevelési feladatok rendszerén keresztül jutunk el. Ezek a gyermeki személyiség egészséges életmódra nevelésének, érzelmi- erkölcsi, esztétikai, értelmi, anyanyelvi tulajdonságainak tervszerű és tudatos fejlesztését jelölik. Szorosan összefüggnek egymással, együttesen segítik a cél elérését. Nevelési feladataink: A hitre nevelés erősítése. A keresztény értékek erősítése, kiteljesítése. A keresztény élet megtapasztalása az óvodai élet során. (Felebaráti szeretet, megbocsátás, ünnepi áhítat). A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása. A napi hitre nevelés témáit rajzban, napi játékban, feladatokban élik meg. Az óvodai pedagógus írásos éves tervet készít, amely követi a liturgikus év ünnepeit. Feladatunk az egészséges életmód, a megfelelő edzettség, mozgáskultúra, egészséges és kultúrált életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez megfelelő környezetet biztosítunk, testi képességeik fejlődését, harmonikus, összerendezett mozgásukat segítjük a tudatosan tervezett munkánkkal, edzéssel mozgásigényüket kielégítjük egészségüket védjük gondozó-edző munkánkkal az egészséges életmód, egészség megőrzés, betegség megelőzés, testápolás szokásait alakítjuk 10 Kiskunhalas

15 Szükség esetén kérjük megfelelő szakemberek, gyógytornász, konduktor segítéségét prevenciós-korrekciós testi nevelési feladatok ellátására. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: a gyermekek fontosnak tartják önmaguk és környezetük tisztaságát, esztétikáját, maguk is hozzájárulnak ennek megteremtéséhez testi szükségleteiket kulturált módon, önállóan szükség szerint késleltetve is ki tudják elégíteni szeretnek mozogni, kirándulni, gyalogolni az egészséges táplálkozást részesítik előnyben a szokások végrehajtásához szükséges eszközöket önállóan használják, és ezek természetessé válnak számunkra Az óvodában otthonos, derűs környezetet alakítunk ki, hogy kedvező érzelmi, erkölcsi hatások érjék már óvodába lépéskor a gyermekeket. az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek, dajka-gyermek között pozitív érzelmi kapcsolat alakuljon ki segítjük a gyermekek én-tudatának alakulását, teret adunk én érvényesítő törekvéseiknek Egész magatartásunkkal, egyéniségükkel arra törekszünk, hogy erő, támasz, biztonság sugározzék a gyermekek és szüleik felé. Közös óvodai élményekkel, együtt végzett sokféle tevékenységgel alakítjuk a szociális és társas kompetenciákat, tulajdonságaikat, az erkölcsi normák belsővé válását. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, különbözőség elfogadása együttműködés heterogén csoportban mások megértése kapcsolatteremtés, önérvényesítés empátia és szolidaritás akaratának fejlődését, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, önállóság Az óvónő viselkedése, beszéde, megjelenése a gyermekek számára mindig modell értékű.szükség esetén megfelelő szakemberek segítségét kérjük a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, illetve kiemelt képességű gyermekek nevelésében (pszichológus, fejlesztő pedagógus). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a gyermekek közösségben bátran vállalnak feladatot tevékenységekben képesek a kapcsolatteremtésre, együttműködésre, segítségnyújtásra felismerik a társak érzelmeit, saját érzelmeiket kontrolálni tudják egymás igényeit, másságot képesek tolerálni közösségi élet szokásai természetessé válnak számukra 11 Kiskunhalas

16 Fejlesztjük a gyermekek esztétikai igényét, ízlését, környezettudatos látásmódját, szemléletét. Megismerhetjük az emberek Istentől kapott ajándékainak sokszínűségével őket. alkalmat teremtünk, hogy észrevegyék a természet szépségét, csodáit, környezetükben lévő szép tárgyakat, eszközöket, esztétikus, ízléses környezetet teremtünk, fejlesztjük szépérzéküket munkáik elkészítésénél, felhívjuk figyelmüket, hogy tiszteljék, védjék környezetük értékeit, óvodáinkban a hulladékot szelektíven gyűjtsék. Az ajándékozó szeretet kihangsúlyozására figyelünk. Értelmi nevelés az óvodában kíváncsiságra alapozott, tágan értelmezett tanulási igény kielégítése és fenntartása a sokféle tevékenységben adódó problémahelyzetek, kutatófelfedező próbálkozások lehetőségének biztosításával történik. a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve változatos tevékenységet biztosítunk, hogy természeti, társadalmi környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, a gyermekek spontán, illetve tudatosan szerzett tapasztalataikat, ismereteiket rendszerezzük, gazdagítjuk, értelmi képességeiket (érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás, analízis-szintézis, stb.) kreativitást fejlesztjük. Kiemelt helyet foglal el az értelmi nevelésen belül az anyanyelv fejlesztése. Különös figyelmet fordítunk a beszédkedv növelésére, a gyermekek meghallgatására, kérdéseikre, az óvónői válaszokra, a beszédfegyelemre. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén a gyermekek érdeklődése sokoldalú tanulási szituációk iránt motiváltak értelmi képességeik folyamatosan fejlődnek érzékelésük, észlelésük (vizuális, akusztikus) differenciált testséma kialakult, téri tájékozottságuk fejlett megjelenik a szándékos figyelem gondolataikat érthetően ki tudják fejezni képesek meghallgatni és megérteni másokat elemi ismereteik vannak önmagukról és környezetükről 2.4 Óvodai nevelésünk speciális feladatai Differenciált személyiségfejlesztés Óvodai nevelésünk speciális feladata az óvodás gyermekek differenciált személyiségfejlesztése, az esélyegyenlőség megteremtése, ezzel segítve az óvodából az iskolába történő zökkenőmentes átmenetet. A másságot elfogadó környezet megteremtése. 12 Kiskunhalas

17 A különböző területeken tapasztalható lemaradás lehet szociális és teljesítménybeli, minden esetben speciális fejlesztési formát igényel a részképesség zavar leküzdésére. A felzárkóztatás, fejlesztés egyénre szabottan, fejlesztőpedagógus, logopédus bevonásával történik. A csoportban a preventív fejlesztés az óvónők feladata, a korrekciófejlesztést a fejlesztő pedagógus végzi, mikrocsoportos és egyéni fejlesztő program alapján. Az óvodai gyermekvédelem célja A prevenció során feltárni a tényeket, okokat, amelyek a gyermekek fejlődést akadályozzák. A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése. A szülők segítése nevelési problémáikban illetve gyermekeikkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében. Hátrány kompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára. A környezetbe való beilleszkedésük segítése. Az óvodai gyermekvédelem a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében figyelemmel kíséri: az óvodába járó gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét veszélyeztetettségét és annak okait szociális ellátások iránti szükségletét hatósági beavatkozást igénylő helyzetét Ily módon érvényt szerez az ENSZ által deklarált Gyermeki Jogoknak. Az óvodai gyermekvédelem kötelezettségei szorosan együttműködni: a gyermekjóléti szolgálatokkal a társintézményekkel más oktatási intézményekkel szakhatósággal szakszolgálattal rendőrséggel társadalmi szervezetekkel Évente kötelező a gyermekvédelmi program elkészítése, gyermekvédelmi ismeretek karbantartása, bővítése. Az óvodapedagógus feladata alapvetően a prevenció, a krízishelyzetre az ifjúságvédelmi felelős figyelmének felhívása, a hathatós megoldások elősegítése az etikai szabályok betartásával. A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. Szükség szerint környezettanulmány végzése. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. 13 Kiskunhalas

18 Az ifjúságvédelmi-gyermekvédelmi felelős feladata a gyermek testi, lelki egészségének és családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodásra, illetve hatósági beavatkozásra. Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybe vétele. Nyilvántartások vezetése, felterjesztés segélyre, beszámolók készítése. Az óvodavezető feladata a gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása. Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal. Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és önkormányzati rendeleteknek megfelelően. Óvodáztatási támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása. Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása. 14 Kiskunhalas

19 2.5 Az óvodai nevelés rendszere Az óvodai nevelési rendszerünk modellje 15 Kiskunhalas

20 Az óvoda folytatja a család nevelőmunkáját, alakítja a gyermekek környezetét, tevékenységeit, társas kapcsolatait. Ezzel előkészítjük, megalapozzuk az iskolába való zökkenőmentes beilleszkedést. A nevelés céljai, feladatai a 3-6 éves kornak megfelelően jelennek meg az óvodai nevelőmunkában. A nevelési cél az óvodában a nevelési feladatokon keresztül valósul meg. A feladatok között nem lehet rangsorolni, mindegyik ugyanolyan fontosságú a személyiség formálásában. Nevelési feladatainkat óvodai nevelési rendszerünk fő területein valósítjuk meg, melyek a következők: a nevelés alapvető keretei a gyermek tevékenységi formái a fejlesztés tartalmi eszközei kapcsolatok más nevelési színterekkel Óvodai nevelési rendszerünkben az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak kiemelt szerepe van. Társadalmi, technikai változások korát éljük, egyre több vizuális inger éri a gyermekeket (számítógép, videó, TV), és a szülők szűkös szabadideje is azt eredményezi, hogy egyre nagyobb szükség van az élő nyelv beszélésére, mintaszerű átadására. Anyanyelvi nevelésre a nap minden szakaszában lehetőség nyílik, hiszen folyamatos kapcsolatban állunk a gyermekekkel. Igen szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi nevelés, nevelési rendszerünk összes területével. Mindegyik területen mód van arra, hogy kommunikációnkkal fejlesszük, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, tevékenységek beszéddel kísérése során: a gyermek önkifejezését, gondolkodását gazdagítsuk ismereteit, fokozzuk beszédaktivitását erősítsük biztonságérzetét az óvónő mintaként szolgáljon a gyermek beszédfejlődésében A játék a gyermek alapvető létformája tevékenysége, elemi pszichés szükséglete. A játék a gyermek számára örömforrás, élmény és tapasztalatforrás, melyen keresztül megismeri az őt körülvevő világ sokszínűségét, tapasztal, ismereteket szerez, tanul. Az óvodapedagógus indirekt módon irányít és biztosítja a szabad játék lehetőségét. Napi tevékenységeit játékosan szervezzük, gondozás, munka, stb. A kezdeményezések, foglalkozások megtervezésénél is a játékos tapasztalatszerzést tartjuk szem előtt. Ilyen módon a játék a nevelés alapvető kereteivel, a gyermek tevékenységi formáival, a fejlesztés tartalmi eszközeivel szoros kapcsolatban áll. Nevelési rendszerünk fő területeinek nevelő hatása összeadódik, felerősítik, kiegészítik egymást, s így összefonódva együtt alkalmasak a nevelési célok, feladatok elérésére. A nevelési cél, feladat tulajdonképpen kétféle program általános és egyéni egysége. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a mindenkitől elvárt személyiségvonásokat kell fejlesztenünk, hanem a gyermeket, mint egyéniséget neveljük, fejlesztjük. Akkor valósítjuk meg jól az egyéni programot, ha mindenkit a lehetőségei szerinti maximum eléréséhez segítjük hozzá. Meghatározzuk ugyan az egyes korcsoportokhoz tartozó 16 Kiskunhalas

21 tevékenységi formákat, fejlődési szinteket, de ez nem zárja ki az egyéni fejlettséghez való igazodást a terhelésnél. A fejlődés jellemzői jól mutatja sikerült-e elérnünk a kitűzött célokat, feladatokat, így hat vissza a nevelés céljára, feladataira. A célok, feladatok megfogalmazásánál figyelünk a társadalmi változásokra, új elvárásokra, szükségletekre, amelyek új feladatokat eredményezhetnek. A feladatok megvalósulása a fő területeken hat a gyermek fejlődésére. Óvodai nevelési rendszerünk így válik teljessé. Az óvodai nevelési rendszerünk fő területei Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak kiemelt szerepe van óvodai nevelési rendszerünkben. Az anyanyelvi nevelés célja, a gyermekek életkoruknak megfelelően tisztán, szívesen beszéljenek társaikkal, felnőttekkel, szókincsük folyamatosan bővüljön. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósulásának minden mozzanatában. A nevelés alapvető keretei gondozás, egészséges és kulturált életmódra nevelés közösségi nevelés szocializáció A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely: elősegíti a növekedést, fejlődést hozzájárul egészségének megőrzéséhez jó közérzetének, egészséges életmódjának kialakulását célozza. a gyermek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyiségük alakulásához. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés célja, hogy a gyermekekben az egészséges életvitel igényét felkeltsük, megalapozzuk. Az óvodában az életritmus, táplálkozás, öltözködés, testápolás, mozgás, edzés, pihenés, alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. A közösségi nevelés célja, olyan szokások, erkölcsi tulajdonságok kialakítása, amelyek segítik az iskolai és más társadalmi közösségekbe való beilleszkedést, mint önálló egyéniség megtalálja helyét a közösségben. Az óvodai szocializáció célja a társadalmi beilleszkedéshez szükséges tulajdonságok kialakítása, fejlesztése. erkölcsi (udvariasság, önzetlenség, segítőkészség) akarati (önfegyelem, kitartás, feladattudat, stb.) csoporttal való együttműködés 17 Kiskunhalas

22 érzelmi (empatikus készség) alkalmazkodó készség A családi és bölcsődei szocializációra építve az óvoda folytatja a szociális tanulást. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermek nevelése speciális ismereteket igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) segítségét kérjük. A nevelés alapvető kereteiben az anyanyelvi nevelés oly módon valósul meg, hogy beszéddel kísérjük napi tevékenységeinket. A gondozás területén szerzett tapasztalatok hatással vannak a gyermekek játéktevékenységére (babák öltöztetése, tisztántartása). A gondozási teendőket pedig játékos módon gyakoroltatjuk, hogy szívesen végezzék. A közösségi nevelés és játék kapcsolata különös jelentőséggel bír, kölcsönhatásban állnak. A gyermek tevékenységi formái játék munka tanulás A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, létformája. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, személyiségfejlesztő ezen belül készségfejlesztő hatásának különösen nagy jelentősége van az óvodáskorú gyermekek életében. Célunk a gyermek igényeinek zavartalan kielégítése, az alkotás megtapasztalás, önmegvalósítás örömének biztosítása. A munka jellegű tevékenység is játék a gyermek számára, mely többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső fegyelmet, kötelességtudatot igényel. Az óvodában végzett munka célja: fejlődjön közösségérzésük, magatartásuk, ismerjék meg a környező világot, világnézeti nevelés, értelmi képességeik, gondolkodásuk fejlődjön, állóképességük, kitartásuk, testi képességeik fejlődjenek. A tanulás az óvodában a játékban integrált önkéntes és cselekvéses tanulás egyrészt spontán, másrészt nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. Az óvodáskorú gyermek számára az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad: érdeklődésük, kíváncsiságuk kielégítésére, a tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélésére, világképük alakulására, emberi-tárgyi környezet szépségének felfedezésére. 18 Kiskunhalas

23 Fejlődik beszédük, kifejezőkészségük, tapasztalataik rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, tartósabb lesz figyelmük, gazdagodik fantáziájuk. Képessé válnak a problémák felismerésére. A tevékenységi formák közül a munka és a tanulás is kapcsolatban áll a gondozással. Tanulás útján sajátítják el a feladatokat a gyerekek, a gondozási tevékenységek végzése közben pedig munkát végeznek. A közösségért végzett munka pedig hatékonyabb munkavégzést eredményez. Így áll kölcsönhatásban a nevelés alapvető keretei a tevékenységi formákkal. A fejlesztés tartalmi eszközei testi nevelés ének-zenei nevelés vizuális nevelés irodalmi nevelés a külső világ tevékeny megismerése A testi nevelés célja alapvető testi képességek fejlesztése a gyermeki szervezet egészséges növekedése, és az egyes szervek teljesítőképességének fokozása érdekében. Fejlesztőleg hat a személyiség akarati tényezőinek alakulására is. Az ének-zenei nevelés célja felkelteni zenei érdeklődésüket, formálni zenei ízlésüket. Megszerettetni az éneklést, az énekes játékokat. Megalapozni és elősegíteni a zenei anyanyelv kialakulását. A vizuális nevelés magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalakítást, kézimunkát, barkácsolást, műalkotásokkal való ismerkedést. Célunk, hogy fejlődjön a gyermek tér forma - színérzéke, gazdagodjon képzelete, formálódjon esztétikai érzéke. Az irodalmi nevelés célja az irodalom megszerettetése, olvasóvá nevelés alapjainak lerakása. A népköltészeti és más irodalmi műalkotás megismertetése, és elsajátítása során a gyermekek esztétikai és érzelmi élményekhez jutnak, fejlődnek érzelmi és erkölcsi tulajdonságaik, fejlődik képzelete és fantáziája, kialakul a magyar nyelv szeretete és használatának igénye. A külső világ tevékeny megismerésének célja tudatos környezetre figyelő magatartás megalapozása, ok-okozati összefüggések megfigyelése, környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása, hagyományok őrzése. A tapasztalat szerzések során célunk a környezet tárgyainak mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyainak felfedeztetése, a tér, sík és mennyiségszemlélet fejlesztése. Fontos a néphagyományokon alapuló népszokások értékeinek megőrzése, a természetes anyagokkal való ismerkedés a kismesterségeken keresztül. Az évszakokhoz kötődő, óvodában ünnepelhető jeles napok során a népszokások megismerését szolgálják. A fejlesztés tartalmi eszközei szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban állnak egymással. Kapcsolatuk az anyanyelvi neveléssel kiemelkedő, hiszen számtalan lehetőség adódik a szép, helyes beszéd átadására, a gyermekek beszéltetésére, anyanyelvi kultúrájuk fejlesztésére. A játékkal is igen szoros a kapcsolat, a foglalkozások megszervezésénél, a játékos tevékenykedtetést, tapasztalatszerzést tartjuk mindig szem előtt. 19 Kiskunhalas

24 A munka, mint szervezett játékos tevékenység minden foglalkozáson jelen van (teremrendezés, eszköz előkészítés, játékos tevékenykedtetés, stb.). A gyermek az önként vállalt feladatok elvégzése során megéli a közösségért való cselekvés örömét, ami a normák kialakulásához vezet. 2.6 A nevelés alapvető keretei Gondozás és egészséges életmódra nevelés A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető, kiemelt tevékenysége, amely elősegíti a gyermek növekedésének fejlődését. Alapja a féltő-óvó gondoskodó szeretet, folyamatos stabil biztonság. Ennek érdekében gondoskodunk a személyi és tárgyi feltételekről. Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészségmegőrző életvitel igényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-óvónő, gyermek-dajka kapcsolatot feltételez. Módszertani alapelveink minél több lehetőséget biztosítunk a mozgásra, mivel a felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik lehetővé tesszük gyermekeink számára, hogy minden évszakban a lehető legtöbb időt tölthessenek szabad levegőn kiegyensúlyozott, nyugodt légkört biztosítunk a gyermekeket önálló tevékenységekre ösztönözzük a lehető legrövidebb idő alatt igyekszünk közeli kapcsolatot kialakítani minden egyes gyermekkel szeretetteljes viselkedésünkkel biztosítjuk a testközelséget törekszünk a családdal való szoros együttműködésre, a gondozás eredményessége érdekében szem előtt tartjuk, hogy magatartásunk minden megnyilvánulásával mintát nyújtsunk a gyermekek számára. Környezettudatos magatartást igyekezünk kialakítani. Feladataink jelentős alapvetés a megfelelő életvitelhez, az egészséges életmód iránti igény kialakítására megteremtjük a gyermekek testi és lelki fejlődéséhez szükséges feltételeket egészséges és biztonságos környezetet alakítunk ki az óvoda egész területén megismerkedünk a családok nevelési szokásaival, majd azokat a szülőkkel együtt igyekszünk közelíteni az óvodai nevelés szokásaihoz az udvarban más-más célt szolgáló talajfelületeket, árnyékos és napos részeket alakítottunk ki, s ennek megfelelően használjuk a változatos tevékenységekhez megfelelő esztétikus eszközöket használunk 20 Kiskunhalas

25 lehetővé tesszük a gyermekek számára igény szerinti folyadék pótlását (udvaron, teremben) teret adunk, hogy a gyermekek más csoportba járó testvéreikkel, barátaikkal játszhassanak, így ösztönözzük őket, hogy szűkebb és tágabb környezetükkel pozitív viszonyt alakítsanak ki az öltözők berendezéseivel a kényelmes öltözködést biztosítjuk a szülőkkel együttműködve és velük összhangban a megfelelő öltözködési, étkezési szokások kialakításával a gyermekek egészségvédelmét szolgáljuk a csoportszobát fűtési időszakban C0-on tartjuk fűtési időszakban párologtatunk igény szerinti szellőztetésekkel biztosítjuk a légcserét (étkezések után, testnevelés alkalmával, altatási időszakban), a betegség megelőzés érdekében könnyen tisztítható higiénikus tárgyakat használunk a mosdóban a törülközőket és egyéb tisztálkodási eszközöket jellel ellátva tároljuk, tisztántartásukról rendszeresen gondoskodunk. Egészséges életmód Az egészségi állapotot jelentősen befolyásolja az egészséges életvitel, életmód. A gyermekek harmonikus testi, lelki fejlődése, egészségének védelme, óvása, megőrzése érdekében többféle feladatunk is van. javasoljuk, hogy megfelelő cipőt viseljenek a gyerekek, amely megelőzi a lúdtalp kialakulását, nyáron lehetőséget biztosítunk, hogy a homokos udvarrészen mezítláb játszanak az óvoda megfelelő méretű berendezési tárgyaival (székek, asztalok, ágyak, stb.) elősegítjük a helyes testtartás kialakulását fokozottan ügyelünk a balesetek elkerülésére, a baleset bekövetkezése esetén elsősegélyt nyújtunk és értesítjük a szülőt mozgásigényük kielégítésére figyelmet fordítunk. A helyes életritmust fokozatosan az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az étkezést mindig azonos időpontban szervezzük, mert így alakul ki a helyes életritmus. Ez lehetővé teszi az étkezés előtti imát is. az étkezések előtti várakozási időt a lehető legrövidebbre csökkentjük az étkezéshez kulturált környezetet és nyugodt légkört teremtünk figyelembe vesszük az egyéni mennyiségi igényeket, az új ízeket próbáljuk megkedveltetni, szem előtt tartva a személyes kompetencia elvét ösztönözzük, de nem kényszerítjük gyermekeinket az étel elfogyasztására. A helyes testápolási szokások kialakításával a gyermekek egészségének védelmét szolgáljuk. fejlesztjük a tisztaság iránti igényüket 21 Kiskunhalas