Az épített örökség védelmének szerepe a falumegújításban Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az épített örökség védelmének szerepe a falumegújításban Magyarországon"

Átírás

1 03 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\03.htm 1. oldal, összesen: /06/* Orosz Bálint: Az épített örökség védelmének szerepe a falumegújításban Magyarországon Érték- és mûemlékvédelem Orosz Bálint mûteremvezetô VÁTI Kht. Mûemléki és Építészeti Tervezô Iroda Az épített örökség védelmének szerepe a falumegújításban Magyarországon A vidékfejlesztés és falumegújítás irányvonala Európában Az Európai Közösség alapszerzôdésében a hátrányos helyzetû területek beleértve a vidéki térségeket fejlôdési hátrányának csökkentését tûzte ki célul, hogy ezzel a gazdasági és társadalmi összetartást erôsítse és a közösségnek mint egésznek a harmonikus fejlôdését támogassa. Az Európai Unió tervezett keleti kibôvítése a vidékfejlesztési és falumegújítási politikára még nagyobb hangsúlyt helyez. Az Európai Unió kb. négyötöde vidéki térség. Jelentôs ismertetôjele a vidéki térségeknek Európában a mindenkor sokrétûen strukturált paraszti föld- és erdôgazdaság, mely a regionális foglalkoztatottság és értékteremtés fontos hordozója. Ezek a térségek elsôsorban élelmiszer-elôállítók, kultúrtáj-alakítók és a falusi és regionális kultúra forrásai. Ezzel szoros összefüggésben állnak a vidéki térségek funkciói, mint a szabadidô- és üdülôtérség, a kiszolgálóipar kis- és középüzemeinek ipari jellegû telephelyei, valamint attraktív önálló élettér különleges ökológiai és szociokulturális minôségekkel. Ezek a vidéki térségek felértékelôdnek: az áttekinthetô, kisvárosi és falusias életforma amit természetközelség és az emberi kapcsolatok jellemeznek attraktívvá válik és a tradicionális társadalmi szerkezet különleges életminôségként felértékelôdik. Az Európai Unió és az Európai Területfejlesztési és Falumegújítási Munkacsoport olyan vidéki térségi politika mellett kötelezték el magukat, amely Európa egész társadalmának javára szolgál. Ehhez elengedhetetlen, hogy a lakosság a vidéki térségekben és falvakban is reális perspektívákat kapjon, ami a hazájukhoz való kötôdést erôsíti és a konkrét fejlesztések által életkörülményeik javítását hozza magával. A gazdasági, környezeti, agrár-, kultúr- és társadalompolitika nem mûvelhetô a továbbiakban egymástól függetlenül, hanem egy integrált vidékfejlesztés keretén belül egymással összefüggésbe kell ezeket hozni. Az uralkodó szektorális gondolkodásmód még mindig nélkülözi a regionális gazdálkodás, a kultúrtáj, a mezô- és erdôgazdaság, a regionális kulturális identitás összekapcsolását, jóllehet régóta gyaníthatók az összehangolásukban rejlô új bevételi

2 03 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\03.htm 2. oldal, összesen: 10 források, a még kihasználatlan tartalékok. A sokféleség önmagában érték, ez a kulturális diverzitás elve. Ez az elv az európai fejlesztési politika egyik fontos alappillére, mely a falumegújításban is fontos szerepet kap. Az integrált vidékfejlesztés tehát a területfejlesztés és falumegújítás révén döntô hozzájárulást jelenthet az európai fejlôdéshez. A vidékfejlesztés és falumegújítás gazdasági hatásai mindenekelôtt érezhetô beruházási tevékenységben és növekvô munkavállalási lehetôségekben mutatkoznak meg. A falu öntudatának, kulturális és szociális identitásának újraélesztése, illetve erôsítése is ezeket a célokat szolgálja. A falvak szociális infrastruktúrájában azok a létesítmények, amelyek a találkozás helyszínei, és amelyek a faluban élôk összetartozási érzésének erôsítéséhez hozzájárulhatnak, kapjanak kiemelt "helyi értéket" és pénzügyi támogatást. Ilyenek a templomok, a falusi vendégfogadók, a különbözô intézmények: az óvodák, iskolák, kulturális és szabadidô-létesítmények, orvosi rendelôk és teleházak. A falvak és községek legyenek élettel teli munka- és életterek, ne csak "alvóhelyek" ingázók számára. A vidékfejlesztés és falumegújítás erôsíti a régió lakosságának akaratát életkörülményeik önálló alakítására, hogy a vidéki kultúra belülrôl, a történelmileg kialakultból korszerûvé formálódhasson. Növelheti a falun élôk identitását, vonzódását a vidéki közösségi élethez és elôkészítheti az utat egy önálló, megújult falukultúrához. A vidékfejlesztés további célja, hogy a vidéki térségek ökológiai egyensúlyát is megôrizze. A vidék lakossága sokat átvett az urbánus magatartásból, és ezzel lépésrôl lépésre elvesztett valamit saját kultúrájából, ami az épített környezetében is tükrözôdik. Az egyes régiókra jellemzô sajátos építôkultúra, épített örökség figyelembevételével új építészeti elképzelésekre és koncepciókra van szükség a településkép megtartása, az alternatív energiarendszerek használata, a területek igénybevételének korlátozása és az új beépítések harmonikus beilleszkedése érdekében. Ebben az összefüggésben központi jelentôséget kapnak a területrendezés és településfejlesztés kérdései. Minden pozitív fejlôdés kulcsa azonban az ember kezében van, intellektuális képességeiben, elkötelezettségében és felelôsségvállalásában. Az 1988-ban létrehozott Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség mindezeket az elveket magáénak vallja, és támogatja a vidéki térségek élet- és munkafeltételeinek javítására irányuló erôfeszítéseket. A fejlesztési döntések a szubszidiaritás elvére alapozódnak úgy, hogy az érintettek elképzelései regionálisan egyeztetett koncepciókban realizálódnak és egyidejûleg ezzel egy európai összhang is megcélozható. Az Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség pontosan azokat a célokat követi a vidéki térségek fejlesztése vonatkozásában, amelyek iránt az Európai Közösség az alapszerzôdés értelmében 1988-ban elkötelezte magát. Az Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösség tevékenysége A munkaközösség az európai területi folyamatok olyan értelmû befolyásolását tûzte ki célul, hogy a vidéki térségek települései gazdasági, szociális és kulturális szempontból fejlôdjenek, ugyanakkor regionálisan eltérô történelmi és kulturális hagyományaikat megôrizhessék. Ennek érdekében a határon átnyúló együttmûködés intézményesített kereteinek megteremtésével és a kölcsönös információcsere útján az alábbi fô területeken fejti ki aktivitását:

3 03 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\03.htm 3. oldal, összesen: 10 a vidéki lakosság szociális és kulturális identitástudatának erôsítése, motiválása; a regionális különbségeket és az ökológiai szempontokat egyaránt figyelembe vevô gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés; a falu és táj kapcsolatának megôrzése; a történeti épületállomány védelme és az új épületek környezetbe illesztése és hagyományôrzô módon való megépítése. A munkaközösség tagsága jellemzôen Ausztria és Németország egyes tartományaiból, az azokkal szomszédos országokból, valamint a közép-kelet európai országok egy részébôl tevôdik össze. Az Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség 10 éve mûködik. A munkaközösségnek Magyarországon alapító tagja, munkájában 1995 óta a magyarországi falumegújulási és faluképvédelmi napok rendezvényeinek kezdeményezôje és mozgatója, Vas megye saját jogán vesz részt. A munkaközösség évente átlag két alkalommal szervez szakmai konferenciát, ezenkívül háromévenként úgynevezett európai falufelújítási kongresszust rendez, amely az európai falufelújítási mozgalom legnagyobb szabású rendezvénye. A szakmai konferenciák közül említést érdemel az, amelyet Magyarország 1989-ben az elsôk között rendezett Keszthelyen a falvak kulturális élete témakörében. A munkaközösség 1990 óta kétévenként kiírja az Európai Falufelújítási Díj pályázatot. A pályázatra olyan tablókkal, térképekkel, rendezési tervkivonattal, szöveges munkarészekkel és fotókkal kiegészített dokumentációt, illetve kiállítási anyagot kell beküldeni, amelybôl megítélhetô az adott településben folytatott falufelújítási tevékenység komplexitása és eredményessége. A pályázatot nemzetközi zsûri bírálja el. A munkaközösség a fentieken túlmenôen jelentôs aktivitást fejt ki a tagországokban folyó falufelújítási tevékenység segítése érdekében az alábbi formákban: sajtókonferenciák és tájékoztatók tartása, kiadványok készíttetése és terjesztése, szakmai tanulmányutak rendszeres szervezése, elsôsorban osztrák és bajor vidéki települések eredményeinek bemutatása. Falumegújítás Ausztriában Ausztriában a falumegújulás nyolc éve kezdôdött. A közlekedési, gazdasági, idegenforgalmi és településképet átalakító projekteket EU-támogatás nélkül kezdték meg. A falvak megújítása nem pusztán revonálást, virágosítást jelent. Bár a falu szépítése hozzájárul az ott lakók közérzetének javulásához, a megújulásnak valójában mint oly sokszor most is a fejekben kell elkezdôdnie. Ha sikerül feltárni olyan speciális tevékenységeket és adottságokat, amelyek az adott falut egyedülállóvá és különlegessé teszik környezetében, akkor polgárai büszkék lesznek rá, szívesen fognak ott lakni és érte dolgozni. A közösség összetartó ereje az, ami megakadályozhatja, hogy a falu fiataljai elvándoroljanak a nagyvárosokba. Egy olyan település, amely helyi munkalehetôségeket nyújt, és ahol "mindig történik valami", ahol az emberek együtt dolgoznak és együtt ünnepelnek, meg tudja tartani polgárait. A falvakba érték- és identitástudatot kell vinni, hogy a polgárok szeressék, és

4 03 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\03.htm 4. oldal, összesen: 10 magukénak érezzék a települést. A fejlôdés kulcsa az együttmûködés. Meg kell keresni az erôsségeiket és a gyengéiket, megteremtve a falu saját arculatát és elônyben kell részesíteni a környezetbarát termelési módokat. Most néhány osztrák falu példájából kiindulva lehetôségeket villantunk fel a falumegújítás módszereibôl: Falumegújító egyesület létrehozása, amely kreatívan tevékenykedik a kultúra, a társadalom, az idegenforgalom és a környezetvédelem terén. A változtatásokba a lakosságot is bevonják. A folyamatban gyakorlatilag az egész falu részt vesz, a közös eredményre, a megújult falura mindenki büszke. A projektek az önkormányzat, a tartomány és a lakosság támogatásán alapulnak. Szorgalmazzák a határon túlnyúló együttmûködést, amely kapcsolatok nem politikai alapon, hanem a közös célok, ötletek megvalósítására jönnek lére. Természet közelivé varázsolják a merev, barátságtalan külsejû létesítményeket. Megújítják a falu belsô területét, közparkká, zöldterületté nyilvánítják az egyes területeket. Egy falu biotermékek elôállítására specializálódott. A biológiai zöldség- és gyümölcstermesztést és az ebbôl készített likôrök, pálinkák elôállítását az állam támogatja. A termékeket (aszalt gyümölcsök, ivólevek, olaj, tejtermékek) viszonteladók kiiktatásával, közvetlenül a fogyasztókhoz juttatják el, így a termékárak alacsonyan tarthatók. Cél: a helyi igények és a környezô települések lakosságának kiszolgálása. A polgárok nemcsak a mezôgazdaságban ügyelnek környezetükre, hanem a természet védelméért is sokat tesznek. A korábban termelés alatt álló, tönkrement területeken zöldsávokat hoznak létre. Az idelátogató turisták számára túraútvonalakat építenek, amik mentén pl. olyan pihenôhelyeket alakítanak ki, ahol frissítô mustot, gyümölcsöt lehet kóstolgatni. Egy falut például ökofalunak nyilvánítottak. A projekt célja a település gazdasági, ökológiai fejlesztése, a falu sajátosságainak megóvása és a mezôgazdasági, erdôgazdasági értékteremtés volt. A mezôgazdasági fejlesztés alapgondolata: a biotóp sokféleségének megôrzése. Az erre szervezett akció során földmûvelôket tanítottak be az ôshonos növények (pl. az orchideaállomány) fenntartására. Egy másik település ökoházáról ismert. A benne található 15 állami lakás fiatal családoknak ad helyet, a padlástérben gyerekeiknek játszóházat alakítottak ki. Az épületben élelmiszerbolt, húsbolt és teleház mûködik. Ez utóbbi a számítógépkezelés fortélyaival ismerteti meg a falu lakóit, valamint információs központként szolgál. Az ökoház épületét egyébként természetbarát módon igyekeztek kialakítani. Az épületegyüttest faaprítéküzemû központi fûtés látja el meleg vízzel, amely rendszert napkollektorokkal egészítettek ki. Az összegyûjtött esôvízzel a WC-k öblítését oldják meg. Több munkahelyet létesítenek helyben. A parasztokat arra ösztönzik, hogy termékeiket saját maguk dolgozzák fel. A lakosságot bevonják a falumegújításba. A település arculatának tervezésekor például a tervezôk velük együtt határozzák el, hová telepítsék a fákat, amelyeket aztán az ott lakók ültetnek és gondoznak is a késôbbiekben. A település harcol arculatának megôrzéséért, küzd az elvárosiasodás ellen. Igen megnyerô volt az a módszer, amikor a település tervezômérnöke egy idôre le is költözött a faluba, hogy megismerje a falu lakóinak gondolkodását, igényeit és céljait. A megvalósult projektek aztán sorra vonták maguk után az újabbakat. Fontos azonban, hogy a fokozatosság elve érvényesüljön.

5 03 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\03.htm 5. oldal, összesen: 10 A vidék fejlesztése a szegényebb régiók alternatívája. Ezeken a területeken egyéb fejlesztésekre nincs lehetôség, így a hagyományokon alapuló saját arculat kialakítása a feladat, de csak az az igazán szegény, aki nem tudja, mit akar, nincs elképzelése. A településeknek nyújtott támogatásokkal irányítani lehet a térségben kívánatos gazdasági ágak fejlesztését, meghagyva ugyanakkor a települések döntési autonómiáját. A kormányzat feladata, hogy a falumegújítási program résztvevôinek módszertani és szakmai segítséget nyújtson. A falumegújítás nagyon is alulról építkezô rendszer, nagyfokú önállóságot, vállalkozó kedvet feltételez. Az épített örökség védelme és a falumegújítás Magyarországon Manapság a falvak mûködési jellege mind a rendeltetés, mind az ellátás terén változó korszakát éli, az életminôségek javulása mellett elveszt számtalan olyan értéket, amivel korábban megállta helyét és méltóságát a várossal szemben. Ilyen majdhogynem csak volt értéke a falunak az említett egyensúlytartás a természettel, mert ma már a falunak is gondot okoz a szemét és a szennyvíz. A második világháború után még mintegy tíz évig az örök megújulásban és önmaga erejében hívô parasztság saját maga építette a többnyire hagyományos elrendezésû lakóházait a régi építô és építkezô szokásoknak megfelelôen, de már ekkor is megjelentek a hagyományostól elrugaszkodó, divatos vagy egyszerûen csak a gyakorlati elônyökre tekintô, vagy adottságokhoz alkalmazkodó épületek. A hagyományos falukép felbomlásának fô oka a szocialista termelôszövetkezetek létrejötte; a kisárutermelô paraszt átalakulása részes munkássá; és telkének, gazdaságának megszüntetett rendeltetése. A tömeges építkezésekhez és valljuk be, modernizmushoz hozzászokott építôiparosság szakmai igénytelensége, a falu építészetében addig szokatlan anyagokkal acél, beton, mûanyag, csempe stb. való barkácsolás divatja és az említett szégyellni való régi "hiedelme" alakították át a vidék építészeti képét jelentôs mértékben. Elég általánossá vált a négyzet alaprajzú, két helyiségsoros lakóház sátortetôvel, mely teljesen idegen jövevény volt a faluban, s többnyire elég feszesen helyezkedett el a keskeny telkeken. Felépülésük óta több mint harminc év telt el, s ma már az újabb falukép jellegét adják. Egy tekintetben még falusinak is mondhatók, amennyiben földszintesek. A hetvenes években a nagyobb megtakarítások és a kedvezô építési hitelek, nagyobb építôanyag-választék és a vidéken mindig elérhetô kaláka-munkaerô mellett az építkezési hullám a nagy méreteket vette célba, elsôsorban a társadalmi berendezkedésbôl fakadó egyéb befektetési lehetôségek híján. A korábban földszintes házak helyett alagsor és egy-két lakószint, esetleg tetôtérbeépítés lett a módi, s az ilyen emeletes házak a keskeny és új osztás esetén még rövidre is szabott telken a hagyományos falutól teljesen idegen épületekké, jobb esetben villákká, rossz esetben "lakótornyokká" váltak. A nagyobb városok vagy ipari központok 1015 kilométeres körzetében a falvak lakossága ipari alkalmazott lett, a falu pedig kertvárosi jelleget öltött. A hagyományostól idegen elemekké váltak azok a részletformálási divatok, színezések és díszítômódszerek, amelyek rosszul kitalálva és alkalmazva az ízléstelenség és a giccs

6 03 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\03.htm 6. oldal, összesen: 10 divatját is megteremtették faluhelyen, ahonnan még hatvanszáz évvel ezelôtt a tanult építészek a formai hagyomány tiszta forrásából merítettek ihletet. A magyaros építkezés vagy a stílus megteremtése százötven éve program a rangos építészetünkben, a falukép és a népi építészet értékeinek megôrzése pedig mintegy ötven éve építészeti törekvések tárgya. Az épített örökség védelmének törvényi háttere A rendszerváltást követôen megszületett önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a települések építészeti értékeinek védelmét a nemzetközi törekvésekkel összhangban az önkormányzatok kiemelt feladatává teszi. Azóta mind több önkormányzat élt törvény adta lehetôségével, hogy a települése számára fontos épületeket és területeket kiemelt gondoskodásban részesítse. A helyi vezetôk képviselôk, polgármesterek, civil szervezôdések felismerték, hogy gazdasági és kulturális téren is hasznos lehet számukra a település egyedi vonásainak megôrzése. A törvényalkotásban az 1997-es év ezen a területen további elôrelépést hozott: az Országgyûlés elôször a hazánk történelmének, kultúrájának és mûvészetének pótolhatatlan örökségét jelentô mûemlékek védelmérôl alkotott törvényt (1997. évi LIV. tv.), majd késôbb az épített környezet alakításáról és védelmérôl rendelkezett törvényi szinten (1997. évi LXXVIII. tv.). Ezen törvények az országos védelem keretein túlmenôen nagy súlyt fektetnek a meglévô helyi építészeti és természeti értékek megóvására is. A mai magyar mûemlékállomány több, mint objektumból áll, településeink történetinek nevezhetô, helyi sajátosságot ôrzô és megôrzésre érdemes épületállománya azonban az országosan védett emlékek többszörösére egyes becslések szerint akár 3500 ezerre is tehetô. Ilyen mennyiségû objektum csak helyi szinten kezelhetô, és ezek az épületek, építmények, a sajátos településszerkezet és településkép elsôsorban az ott élôk számára képviselnek értéket. Az országos és a helyi védelem egymásra épülése egy piramishoz hasonlítható, ennek csúcsán az országos emlékeink közül is kiemelkedô, az UNESCO Világörökségbe tartozó objektumai állnak, míg széles alapját a helyi építészeti örökség alkotja. Napjainkra Magyarországon megteremtôdtek a megfelelô társadalmi és jogi feltételei annak, hogy a polgárok választott vezetôiken keresztül saját kezükbe vegyék épített környezetük alakítását és védelmét. Minden településnek joga és lehetôsége (tegyük hozzá: kötelessége is volna) önálló rendeletet alkotni. Ezt nagyon sok helyen megtették a törvény létrejötte elôtt is, azután is. A helyi értékek védelmének érdekében megalkotott rendelet része egy jegyzék, a rendeletileg védett értékek listája. Ennek érdekében természetesen az adott településen számba kell venni, mi is tartozzék e jegyzékbe. Tehát a megismerés, megismertetés is megtörténik. Ehhez csatlakozik a helyi hivatalos ösztönzés lehetôsége, vagyis egy olyan helyi rendelet megalkotása, amelynek értelmében a település költségvetésébôl pénzt különítenek el, mely pénzösszeg megpályáztatható. A lakosság évente a település költségvetése által biztosított lehetôség arányában pályázhat kisebb-nagyobb támogatásokra, ha a helyi védettségben részesített települési érték felújításába, kiegészítésébe, tatarozásába fog. Az adókedvezmények rendszerének kialakítása, mûködtetése a védendô értékekre

7 03 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\03.htm 7. oldal, összesen: 10 vonatkoztatva sajnos még nem vált gyakorlattá Magyarországon. A falumegújítás és vidékfejlesztés kutatása, dokumentációs központ és tanácsadó szolgálat kialakítása Az EU közös agrárpolitikájához igazodó falumegújítás a fenntartható vidékfejlesztés programjához kapcsolódik. Ennek lényeges témája a vidéki örökség védelme, megôrzése és alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. A VÁTI Mûemléki és Építészeti Tervezô Irodáján kidolgozott kutatási program és dokumentációs központ létesítésének célja annak feltárása és elôsegítése, hogy a vidék öröksége a kultúra, képzés és kommunikáció keretévé váljék, multiplikátor tényezôként szolgálja a speciális helyi tevékenységeket és növelje a helyi közösség identitáskészségét. Lényeges, hogy az örökség megtalálja szerepét a korszerûvé alakuló faluban, elôsegítve a falu népességmegtartó képességének növekedését. A kutatást úgy állítottuk össze, hogy az elsô ütem a pályázaton kiválasztott modelltérségeknek konkrét segítséget nyújtson a stratégiai program összeállításához. A gyakorlati hasznosulást régiónkénti kiadványok, ismeretterjesztô anyagok útján kívánjuk elérni egy dokumentációs és információs központon keresztül. A kutatási program 1. Település táj kapcsolat arculati jellemzôinek vizsgálata Tartalma: hagyományos település-táj kapcsolat arculati jellemzôi a mai arculatváltozási folyamatok a település és táj kapcsolatában. Célterület: Cél: tervezési régiók vizsgálata konkrét kistérségek településszintû vizsgálata az FVM kistérségek vidékfejlesztési programjai elkészítésének támogatására kiírt pályázata alapján kiválasztott térségek fejlesztésének megsegítése. A stratégiai programokhoz kapcsolódóan az adott térségekre vonatkozó megôrzendô értékek feltárása és a helyi örökség alternatív jövedelembiztosító szerepének elemzése. A kutatási program szerint elôzetes adatok szolgáltatása. 2. Tartalma: Hagyományos belterületi arculati jellemzôk országos településszerkezeti kataszter építészeti, utcaképi, arculati értékek a kulturális örökségi értékek térségi jelentôsége

8 03 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\03.htm 8. oldal, összesen: 10 A mai arculatváltási folyamatok jellemzôi a változások gazdasági, társadalmi tényezôi a településszerkezet változási tendenciái építészeti arculatváltozás a kulturális örökségi értékek meghatározó szerepe. A kutatási program feldolgozási módszere Az összeállított program a SAPARD "Tanácsrendelet" I. Fôcím 2. cikkely (1) 5. és 8. bekezdéséhez, valamint az utolsó bekezdéséhez kapcsolódik: A falvak megújítását és fejlesztését, vidéki örökség védelmét, megôrzését és ezen keresztül az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztését és sokszínûsítését szolgálja a programelôkészítési, információs és ismeretterjesztô fázisban. A feladat részletes kutatás gyakorlati módszertanának elkészítésével indulna, ezt követôen a VÁTI Kht.-ben folyhat a szakintézetek és szakemberek bevonásával. A kutatás helyszíni vizsgálati része kiterjed a hagyományos helyi arculat- és településszerkezet meghatározására (épületjelleg, méret, tömegforma, anyaghasználat, homlokzati rendszer, beépítés, telekhasználat, kerítés stb.), az új igények, funkciók, építményfajták beilleszkedési esélyeinek, módjainak vizsgálatára, jó és rossz példák elemzésére. Falumegújítási dokumentációs, információs és tanácsadó központ A központ információs anyaggal és tanácsadó szolgálattal hozzáférhetôvé tenné a régiókban hagyományos értékeket, az értékek megôrzésének, a hagyományt követô arculat otthonteremtô és -megtartó jelentôségének lehetôségeit. A központ anyaggyûjtést, dokumentálást és tanácsadó szerepet látna el. Tevékenysége kétirányú, egyrészrôl segíti a kistérségek fejlesztését, másrészrôl háttérszereppel a minisztérium tevékenységét szolgálja. Adatfeltárás: az ismert kutatóhelyek anyagainak áttekintése, értékelése, hasznosság, rendezettség, hozzáférhetôség szempontjából. Elôzetes egyeztetés: a kutatóhelyek vezetôivel dokumentációs központ létrehozásában való együttmûködési szándékok, lehetôségek, feltételek vonatkozásában.

9 03 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\03.htm 9. oldal, összesen: 10 Definíciós javaslat: a központ adatgyûjtési, tárolási és nyil- vántartási, informatikai rendszerére, mû- ködési módjára, a tanácsadó szolgálat fel- adatkörére és mûködési kereteire. A települési értékvizsgálat tartalmi leírása Az értékvizsgálat módszertani vázlata a VÁTI Kht. Mûemléki és Építészeti Tervezô Irodáján készült egy konkrét települési értékvizsgálat alapján. 1. A település jellemzése a településépítészeti karakterisztikum elôzetes meghatározása Regionális helyzet Morfológiai sajátosság Utcahálózat Telekszerkezet Beépítés Háztípus Településkép leírása 2. Településtörténeti áttekintés A településre vonatkozó fellelhetô régészeti, településtörténeti, statisztikai, mûemléki szakirodalom, illetôleg a települést ábrázoló történeti térképek XVIII. századi katonai felmérések és kataszteri térkép alapján a településtörténet megrajzolása. 3. A településépítészeti karakterisztikum konkrét meghatározása és értelmezése. Értékelés Az elôzetesen meghatározott településépítészeti karakterisztikum utcahálózat, telekszerkezet, beépítés, háztípus és településkép történeti kialakulásának megértése és értelmezése, illetôleg a történeti fejlôdés során kialakult településépítészeti rétegek elkülönítése, lehatárolása és értékelése. Felhasznált irodalom A vidékfejlesztés és falumegújtás irányvonala Európában. Dorferneuerung International, Skultétyné Györffy Anette: Falumegújítás Ausztriában. Családi Ház, 23/1999. Istvánfi Gyula: Népi Építészet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Magyar Népi Építészet, o. Orosz Bálint: A helyi építészeti örökség védelme és megôrzése. Építésügyi Szemle, 5/1998. Ráday Mihály: Kell egy csapat... (A városvédô mozgalomról) Mûemlékvédelem,

10 03 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\03.htm 10. oldal, összesen: 10 4/ o Size Redo StyleRedo Justification Redo Color? Undo Font Undo Size Undo StyleUndo Justification Undo ColorCutCopyPasteClearścoreclonŃcoreclosŇcorecnteÓcorecrelÔcoredeloŐcoredoex 2>eěW2PMwp č Dł

11 04 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\04.htm 1. oldal, összesen: /06/* Kiss Éva: A FÔVÁROS TRADICIONÁLIS IPARI TERÜLETEI A XX. SZÁZAD VÉGÉN Gazdaság Gazdaság Kiss Éva tudományos fômunkatárs, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet A FÔVÁROS TRADICIONÁLIS IPARI TERÜLETEI A XX. SZÁZAD VÉGÉN Fôleg az 1970-es évektôl a fejlett nyugati nagyvárosok iparában és ipari területein releváns változások kezdôdtek, amelyek alapvetôen a világgazdasági problémákra vezethetôk vissza. Ugyanakkor a kelet-európai nagyvárosokban ezek a folyamatok csak az utóbbi évtizedben indultak meg, illetve erôsödtek fel, elsôdlegesen a rendszerváltozásnak köszönhetôen. Nem kivétel ez alól a magyar fôváros sem, amelynek az ipari körzeteiben az iparban lejátszódó (szervezeti, strukturális, tulajdonosi stb.) és az iparra ható folyamatok tükrében szintén markáns átalakulások figyelhetôk meg az átmenet idôszakában. Éppen ezért ezeknek a térszerkezeti konzekvenciáknak a bemutatására helyezzük a hangsúlyt e cikk keretei között. Megvizsgáljuk, hogy Budapest tradicionális ipari területein milyen új tendenciák tapasztalhatók, hiszen ezek közvetve vagy közvetlenül kihatnak az ipari területek kiterjedésére és elhelyezkedésére, sôt a város szerkezetét, funkcionális tagozódását is befolyásolják. A jelenlegi helyzet értékelésére elsôdlegesen az OTKA* keretében 1998-ban lebonyolított felmérés eredményei szolgálnak, amelynek fô célkitûzése a fôváros ipari területein zajló változásoknak a térképre vitele volt. A vizsgálat kiindulási alapját a Budapest belsô területét bemutató 1995-ben megjelent, 1 : méretarányú térkép képezte, amely mindazon ipari területeket magában foglalta, amelyek a városközpont és a külsô kerületek között, az úgynevezett második munkahely vagy vegyes funkciójú övezetben foglaltak helyet. Bár a terepbejárás során számos probléma is felmerült, amelyek megnehezítették az ipari területek nagyságának és funkcionális átalakulásának a térképen való bejelölését és a becslésekbôl is eredhetnek hibalehetôségek, ennek ellenére az elkészült ábra mégis alkalmas arra, hogy jelezze az ipari területeken zajló változásokat. Történelmi elôzmények A múlt század utolsó harmadától a fôváros ipara gyors ütemben fejlôdött, s a század vége felé már az ipari területek körvonalai is kezdtek kirajzolódni. A XX. század elejére pedig lényegében kialakultak Budapest tradicionális ipari területei, amelyek elhelyezkedését számos tényezô (pl. természetföldrajzi adottságok, közlekedési kapcsolatok, telekárak, lakóterületek elhelyezkedése, közmûvek kiépítettsége) befolyásolta (Bernát T.Viszkei M. 1972). A késôbbiekben ebben sem a két világháború között, sem a II. világháborút követô újjáépítés során nem történt lényeges változás, mivel a romokban álló ipari létesítményeket általában az eredeti helyükön építették újjá. Módosult viszont az ipari területek városon belüli helyzete az 1950-es fôvárosi közigazgatási határváltoztatásnak

12 04 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\04.htm 2. oldal, összesen: 7 betudhatóan. Ugyanis addig az ipari területek a város, Kis-Budapest peremén helyezkedtek el, azonban amikor 23 települést hozzácsatoltak és a mai Nagy-Budapest létrejött, az ipari területek mintegy "beszorultak" a városközpont és a periféria, a belváros és a külsô kerületek közé. Ez a fajta elhelyezkedés és zsúfoltságuk fokozódása a szocializmus évtizedeiben számos feszültség forrása lett (Preisich G. 1969). Ennek ellenére markáns térbeli változásra nem került sor, és az ipar által elfoglalt terület is csak lassan gyarapodott (pl és 1980 között mintegy 800 ha-ral). Így 1986-ban az ipari területek nagysága 4536 ha-t ért el, ami a fôváros összterületének 8,6%-át tette ki. A különbözô nagyságú ipari területek túlnyomó hányada a városközponttól északra és délre, valamint délkeleti irányban helyezkedett el, elsôsorban a pesti oldalon, mintegy sarló formát öltve és az ipari üzemek zömét magukban foglalva (Bence I. 1963). A rendszerváltozás után lényegében ezek a területek váltak az iparban zajló változások legfôbb színtereivé. Így a fôváros fennállása óta napjainkban éli a legdrasztikusabb térszerkezeti átrendezôdések korát, amelyet elsôsorban a piaci mechanizmusok vezérelnek. Fontosabb tendenciák 1989 után Az elmúlt évtizedben Budapest gazdasági életében, fôként az iparában végbement folyamatok több-kevesebb mértékben, közvetve vagy közvetlenül kihatottak az ipari területeinek a nagyságára és funkcionális hasznosítására, valamint a térbeli elhelyezkedésükre is. A várostervezés, a városfejlesztés szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mi történik ezekkel a tradicionális ipari területekkel, hogy hogyan alakult a sorsuk eddig, és mi lesz velük a jövôben. A változás foka igen különbözô az egyes ipari körzetekben, mert az ipari cégek, s ezáltal az ipari területek is a fejlôdés más-más fázisában vannak. Ez számos tényezôre vezethetô vissza (pl. az ipari terület mérete, elhelyezkedése, az ottani cégek száma, ágazati hovatartozása, tulajdonosi köre, nagysága). A sokféle és igen bonyolult kölcsönhatások eredményeképpen vannak olyan területek, amelyek szinte változtatás nélkül fennmaradnak, vannak olyanok, amelyek teljesen megújulnak, illetve ahol az ipar eltérô mértékben szorul háttérbe, és vannak olyanok is, ahonnan eltûnik, s a helyébe egészen más funkciók lépnek, sôt új ipari körzetek is kialakulhatnak majd. Alapvetôen két egymással párhuzamosan haladó, ellentétes irányú folyamat figyelhetô meg a fôvárosi ipari területeken, amelyek térben és idôben is differenciáltan zajlanak. Az egyik az ipari területek eltûnését, funkcionális átalakulását foglalja magában, míg a másik a régi ipari területek teljes vagy részleges megújulását. Természetesen ezek a változások térben egymás közelében lévô ipari területeken (pl. Herz Szalámigyár és a Gyapjúfonó üzeme a Soroksári úton) vagy egy ipari területen belül (pl. az egykori Hajógyár területének egy részén a Duna Plaza kereskedelmi központ épült fel) is felfedhetôk. Általánosságban azonban azt mondhatjuk, hogy az elôbbi inkább a város északi, északkeleti körzeteire jellemzô, ellenben az utóbbi jobbára a déli, délkeleti ipari területekre. Habár az utóbbi néhány esztendôben úgy tûnik, mintha ezt az északdéli irányú "megosztást" felváltaná a városközponttól való távolság függvényében történô funkcióváltás, azaz a belvároshoz közelebb levô és esetleg más szempontból is kedvezô adottságú ipari területeken a funkcióváltás, míg a távolabbi, "periferikusabb" helyzetû ipari területeken az ipar megújulása a gyakoribb (1. ábra). A funkcióváltás a város északi felében levô ipari területeken kezdôdött a legkorábban és itt a leggyorsabb. E körzet fôtengelyének a Váci út tekinthetô. Az egykori ipari üzemekkel, gyárakkal szegélyezett úton, különösen a Dunához közelebb esô oldalán forradalmi változások zajlottak le 1989 után. Ezek egyöntetûen arra utalnak és szembetûnôen kifejezésre jutnak (pl. felújított vagy új épületek, különféle hirdetések, plakátok, reklámzászlók), hogy az ipari funkció helyébe a tercier (kereskedelmi, javító,

13 04 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\04.htm 3. oldal, összesen: 7 szolgáltató) funkciók léptek, s ma már azok dominálnak. Ezt támasztja alá egyfelôl a nem termelô szférába irányuló beruházások tetemesebb mértéke, másfelôl, hogy az 1990 és 1995 között megszûnt ipari cégek száma ebben a kerületben volt a legmagasabb (Kiss É. 1997). A dezindusztrializáció, aminek egyik indikátora a cég megszûnések alakulása, tehát ebben a térségben a legelôrehaladottabb. Ezzel magyarázható, hogy az egykori összefüggô ipari területeken ma már csak foltokban találhatók ipari létesítmények és a helyüket a leggyakrabban különféle kisebb-nagyobb üzletek, szolgáltató egységek foglalták el (2. ábra). A relatíve rövid idôn belül a számottevô ipari területeken lezajló gyökeres funkcióváltás, ami nemcsak a végleg bezárt, felszámolt ipari területeken bekövetkezetteket jelenti, hanem a régi ipari létesítmények felújításával végbementeket is, több okkal magyarázható, amik részben egymással is nagyon szoros összefüggésben, kölcsönhatásban állnak. Ezek közül az egyik legfontosabb magában az iparon belül, annak szervezetében, struktúrájában, méretében, tulajdonosi körében, térkapcsolataiban lezajlott drámai változás. Drasztikusan csökkent az ipari telephelyek száma is az elmúlt évtizedben, ugyanakkor nagyon sok kis cég létesült, habár ezek térbeli megoszlását vizsgálva nyilvánvalóvá vált, hogy azok zöme a meglevô ipari területekhez, cégekhez kapcsolódott, vagyis a területcsökkenéssel párhuzamosan nôtt a cégek száma, ami azt vonta maga után, hogy a cégsûrûség fokozódott. De magának az ipari termelésnek az átalakulása, tercierizálódása is hozzájárult a nem termelô tevékenységek szerepének az erôsödéséhez, mivel a XX. század vége felétôl egyre meghatározóbb lesz a sok információt igénylô modern informatikai hálózatra támaszkodó, kifinomult technikával folyó ipari termelés. Mivel az ipari és tercier jellegû tevékenységek közötti különbségek mérséklôdnek, a jövôben már nem a "gyárkéményes" ipar lesz a meghatározó, hanem a gyárkémény nélküli, a korszerûen felszerelt, automatizált üzemekben folyó termelés. Az újonnan alapított, döntôen kis cégek neve is tükrözi már sokoldalú tevékenységi körüket, hiszen a legtöbbnek a nevében az szerepel, hogy ilyen-olyan ipari, szolgáltató és kereskedelmi kft. Részben ebbôl is fakad, hogy az ipari telephelyek növekvô hányadában nem termelô tevékenység folyik. A profiltisztítás és a szelektív iparfejlesztés felerôsödése, bizonyos ágazatok pl. vegyipar, gépipar elôtérbe kerülése, mások, pl. a textilipar, cipôipar háttérbe szorulása, továbbá a környezetvédelmi szabályok, elôírások fokozott érvényesülése, illetve a lakossági megnyilvánulások növekvô száma a környezetükre valamilyen szempontból káros létesítményekkel szemben, valamint a kedvezôtlen helyzetû ipari cégek áthelyezésére vagy bezárására irányuló törekvések mind együttesen az ipar térszerkezetének átalakulását vonják maguk után. Ám hozzájárul ehhez az elmúlt évtizedekben mind intenzívebbé váló tercierizáció is, amelynek elôrehaladásával egyre zsúfoltabbá válik a belváros. Így a helyhiány miatt elsôdlegesen azokba az irányokba terjeszkedik a City, amelyek még nincsenek messze a városközponttól és relatíve gyorsan és könnyen megközelíthetôk különféle közlekedési eszközökkel. A belváros, a City tehát "benyomul" az egykori ipari körzetekbe, csápszerûen terjeszkedik a fontosabb fôútvonalak mentén, mintegy "megtörve" és tovább "darabolva" a korábbi ipari területeket. Ráadásul a globalizáció kihívásai sem hagyják érintetlenül ezeket a körzeteket. A város déli, délkeleti felében levô ipari területeken inkább az átstrukturálódás, az ipar megújulása, az ipari létesítmények felújítása, továbbélése jellemzô. Kitelepíteni vagy áthelyezni csak a környezetszennyezô vagy a lakossághoz közel fekvô üzemeket kell, ami azt sejteti, hogy ebben a térségben az ipar hosszú távú fennmaradásával kell számolni. Ezt támasztja alá egyrészt az, hogy az 1990-es évek elsô felében kevesebb ipari cég szûnt meg, másrészt, hogy az ipari beruházás volumene is tetemesebb itt. A befektetett összegeket az ipari cégek leginkább a termelés korszerûsítésére, a mûszakitechnikai színvonal emelésére és az ipari létesítmények állapotának a javítására fordítják. Az 1990-es évtizedben több mint 60%-ukat fordították gépek, berendezések vásárlására, míg a fennmaradó részt építésre, pontosabban az épületek javítására,

14 04 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\04.htm 4. oldal, összesen: 7 karbantartására és kisebb mértékben újak létesítésére. A gépi beruházások elsôsorban a modernizációt és a termelés hatékonyságát, a mûszaki színvonal emelését, a hazai ipar felzárkózását szolgálták. Néhány példa az elôbbiek illusztrálására az 1990-es évek elsô felében folyt beruházásokból: a Tungsram Lézertechnikai Kft.-nél nagyteljesítményû lézeres megmunkálórendszert létesítettek, a DEXTER Szerszámgyártó Rt.-nél üzemcsarnokot és irodát építettek, a Compack-Dauwe Egberts Rt.-nél Nescafé töltô- és csomagológépet állítottak üzembe, a COATS Magyar Cérnagyártó és Értékesítô Kft.-nél a fonoda rekonstrukciója valósult meg (3. ábra). Részben ezen folyamatoknak betudhatóan 1989 után elônyösen változott egy-egy ipari létesítményen (cég területén) belüli épített környezet milyensége is, mert a régi épületek felújítására, renoválására is több pénzt költöttek, fôleg az eltérô mértékû külföldi tulajdonban levôknél tapasztalható gyors és rendkívül figyelemreméltó átalakulás. Sôt, néhány új ipari épületet, csarnokot is létrehoztak a már meglévô ipari területeken, de ezek valójában nem hatottak az ipar térszerkezetére, hiszen ez a fajta megújulás elsôsorban a hagyományos, régi ipari területekhez kapcsolódott. Új ipari körzetek kialakulására pedig még eddig nem került sor a fôvárosban, ami valószínûleg annak is a következménye, hogy a helyszûke és a magas telekár miatt a "zöldmezôs" ipari beruházásoknak nem Budapest az elsôdleges célpontja. Egészében véve tehát ebben a térségben a "gyárkapun belüli", az ipari cég területén belüli változások uralkodnak, amik azonban kifelé, a kívülálló számára kevésbé látványosak és az ipar térszerkezetét sem érintik érdemben. Az ipari területek méret és funkció szerinti változásának fôbb típusai Bár az egyes ipari területek és a rajtuk levô cégek sorsa igen differenciáltan alakul, mégis sok hasonló vonás fedezhetô fel a körükben, amelyek lehetôvé teszik bizonyos típusok elkülönítését, jellegzetes csoportok kialakítását is. A kategorizálás aspektusai alapvetôen az ipari területek nagyságának, illetve a funkciójuk változásának a milyensége lehet. Mivel arról, hogy a különbözô cégek a végrehajtott vagy bekövetkezett méret- és tevékenységi fôirány változása, módosulása után mennyire életképesek, milyen átszervezéseket hajtottak végre pl. a termelés szerkezetében, volumenében, vagy hogy mennyire rentábilisak csak felszínes információk állnak rendelkezésre, ezért a figyelembevételüktôl eltekintünk, egyébként is nagyon bonyolulttá tenné a tipizálást. Habár kétségtelen, hogy ezeknek hosszú távon releváns befolyásuk lehet az ipari létesítmény, illetve az általuk elfoglalt terület sorsára, és ennél fogva a térstruktúra alakulására is. Az sem vitatható, hogy a rendszerváltozás után szinte minden cég számára elkerülhetetlenné vált a profiltisztítás, a termelési struktúra modernizálása, új termékek bevezetése, a régiek "megújítása". Ez legtöbbször együtt járt a meglevô ipari területen belüli különféle terület- és /vagy épülethasznosítási változtatásokkal is. Mivel ezek a változások nagyon gyakoriak (voltak), ezért sem jöhetnek igazán számításba, mint a típusalkotás szempontjai. Elöljáróban még azt is meg kell említeni, hogy az általános, uralkodó tendenciák ellenére a különbözô típusok keverten fordulnak elô, azaz csaknem valamennyi megtalálható szinte mindegyik ipari körzetben vagy akár egy ipari területen belül is. Az 1998-ban elvégzett felmérés alapján az ipari területek méret- és funkcióváltozása szerint az alábbi fô típusok különíthetôk el. a) A méretet tekintve: 1. Változatlan nagyságú ipari területû cégek: ezek vannak kevesebben. Az 1989 elôtt alapított cégek durván egyharmadáról mondható ez el, ami azonban nem zárja ki a cég területén belüli markáns változásokat. Olyan cégek sorolhatók ide, mint pl. a Richter

15 04 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\04.htm 5. oldal, összesen: 7 Gedeon Vegyészeti Gépgyár Rt., a Ferencvárosi Malom Rt. 2. Megváltozott nagyságú ipari területû cégek: a többség ebbe a csoportba sorolható. Egy felmérés tanulsága szerint a fôvárosban a már korábban, 1989 elôtt is létezett cégek zöménél csökkent az eredeti területüknek a kiterjedése (pl. Magyar Hajó- és Darugyár Rt., Csepel Mûvek). Ugyanakkor gyarapodó területû ipari céget szinte lehetetlen találni a vizsgált régi alapítású cégek között. b) A funkciót tekintve: A tradicionális ipari területek kisebb hányadán egyfelôl az eredeti ipar részleges vagy teljes fennmaradása figyelhetô meg, ahol a már korábban kifejlôdött ipar különbözô fokú megújulásával, rehabilitációjával kell számolni. Ez különösen azon cégeknél haladt gyorsabb ütemben, amelyek részben vagy száz százalékban külföldi befektetôk tulajdonát képezik. (Pl. a Stollwerck Édesipari Kft., amely 1992-es privatizációja során teljes egészében német tulajdonba került, rövid idôn belül látványos átalakuláson ment keresztül.) Másfelôl a tradicionális ipar területének a nagyobb felénél részleges vagy teljes funkcióváltás valósul meg, ami azt jelenti, hogy az ipari funkció mellett vagy helyett más funkciók, feladatkörök jelennek meg. Azok az ipari területek, amelyek mostanra eltûntek, már döntôen másképp hasznosulnak. E folyamat eredményeképpen ma a régi ipari területek kiterjedése olyan 4%-ra tehetô a fôváros összterületébôl, amelyhez, ha a vegyes funkciójú területek iparát is hozzáadjuk, akkor napjainkban kb. 4,5%-ra becsülhetô az összes ipar által hasznosított területeknek a nagysága (1. ábra). 1. Eredeti ipari funkciót megtartó területek fôként a hagyományos ipari övezetekhez sorolható IV., IX., XI., XIII. és XXI. kerületekben alkotnak még most is nagyobb, összefüggôbb körzetet, habár a részesedésük számottevôen megcsappant az elmúlt évtizedben, mivel erôteljesen zsugorodott a területük. A részesedésük az összes ipari területbôl mintegy 3540%-ra becsülhetô ma. 2. Vegyes (ipari és tercier) funkciójú területek, ahol a meglevô ipari területeket, illetve létesítményeket a kisebb területre visszaszoruló ipari tevékenység mellett újonnan alapított ipari és/vagy ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytató cégek hasznosítják. Ez az egyik leggyakoribb tendencia, ami az ipari területek kb. 2025%-át érinti. Bizonyos fokig arra is utal, hogy a tradicionális ipari területeken reindusztrializáció is folyik, mivel a megtelepedô cégek között több ûz valamilyen ipari jellegû termelô tevékenységet. Nagyon sok cég különbözô okok miatt eladta vagy bérbe adta a területét és/vagy az épületeit, s a bevételbôl megpróbálta egyrészt túlélni a rendszerváltozás okozta óriási traumát, másrészt finanszírozni a megmaradt ipar fejlesztését. Ez a "megoldás" jó néhány cég számára fontos túlélési stratégiát jelentett. Példaként említhetô a szocializmus legnagyobb vállalata, a Csepel Mûvek, amely több önálló egységre esett szét, a felszabaduló területeken pedig mintegy különbözô tevékenységû kisebb-nagyobb cég osztozkodik. A IV. kerületi Bányagépgyártó Vállalat területének egy részét az AluKönigstein, Vas és Alumínium Kereskedelmi Kft. vásárolta meg. Az Óbudai Hajógyári-sziget 32 ha-os területén 85 épület volt, ebbôl 45-öt lebontottak és 40-et különbözô céllal bérbe adtak, kb. 100 bérlô részére, akik igen sokféle (pl. kulturális, oktatási, sport-) funkciót töltenek be. Jó példa a Kender Juta és Polytextil Rt. is, ahol a régi mellett kilenc új cég telepedett meg, amik különbözô ágazatokhoz (számítástechnika, nyomdaipar, textilipar stb.) sorolhatók. Az újpesti ipari parkot az Újpesti Textilmûvek Rt. területén alakították ki, ahol kb cég kapott helyet. Ez a fajta "szimbiózis" bizonyos problémákat is felvet. Nevezetesen az eredeti tulajdonos és a bérlôk (vagy új tulajdonosok) közösen használják a közmûveket, ami számos feszültség forrása, mivel a fogyasztás egyenkénti mérése nincs igazán megoldva. Ugyancsak gond, hogy igen magas az új cégek halandósága, ezáltal gyakori a

16 04 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\04.htm 6. oldal, összesen: 7 tulajdonoscsere is. De nehezíti a helyzetet a tulajdonviszonyok rendezetlensége, a "fantomcégek" sûrû elôfordulása is. Mellesleg várostervezési, városfejlesztési szempontból ez a kusza és elaprózott tulajdonosi struktúra igen kedvezôtlen, mert hosszú távon megakadályozhatja, illetve jelentôsen késleltetheti is az adott terület rendezését és/vagy másfajta hasznosítását. 3. Kizárólag tercier (kereskedelmi, szolgáltató) funkció: a másik leggyakoribb típusa a funkciót váltott területek hasznosításának. Az ipari területek közel 20%-áról mondható el, hogy csak tercier funkció létesül a helyükön. Kitûnô példát szolgáltat a Váci úti egykori Csavargyár, amelynek az épületeit felújították, kifestették, s ma már számos üzlet, szupermarket, szolgáltatóegység található bennük. A korábbi létesítmények renoválásánál, modernizálásánál minden bizonnyal jóval többe kerülnek a teljesen újonnan létesített (pl. a Duna Plaza a hajógyártól megvásárolt területen épült fel) tercier funkciójú épületek, ami miatt talán kevesebb is az ilyen jellegû beruházás. 4. Adminisztratív, irodai funkció: relatíve kevés, mindössze néhány százalékra becsülhetô az így hasznosított ipari területeknek a nagysága. A leggyakrabban a meglevô ipari épületeket alakítják át és adják ki irodai, illetve adminisztratív feladatok ellátására. Több gyár (pl. a Perion Akkumulátorgyár Rt. a XIII. kerületben, az ÉLGÉP a IX. kerületben és a Rico Kötszermûvek a X. kerületben) is hirdette épületeit irodabérlés céljából. Ez rendszerint mindkét fél, a bérbe adó és a bérbe vevô számára is elônyös, mert bevételt biztosít az esetleg a fennmaradásáért küzdô cégnek, és mert olcsóbb bérleti díjat kell fizetnie a bérbe vevônek is, hisz általában a városközponttól távolabb van, habár ahhoz rendszerint jó közlekedési kapcsolatok fûzik. Mivel az egyéb infrastrukturális ellátottságuk is többnyire kedvezô, ezért különösen a kezdô vállalkozások körében népszerûek. Jóval ritkább, hogy teljesen új irodaépületet (pl. a Váci úton az International Trade Center vagy a négyszintes, modern Duna Office Center) emelnek az egykori ipari területen. 5. Lakó funkció: az eddigiek alapján úgy tûnik, hogy nem tartozik a kedvelt hasznosítási módok közé. A régi ipari területek töredékén építettek csak lakásokat. Ennek oka, hogy ezek az ipari területek részben szennyezettek, és hogy kedvezôtlen a földrajzi fekvésük, továbbá hogy a társadalmi környezetük sem vonzó. Hiába épül fel a magas színvonalon kivitelezett, jól felszerelt lakóház, ha a társadalmi-kulturális környezetének a milyensége, az adott városrész "rossz hírneve" nem változik. A XIII. és a IX. kerületben is történtek kísérletek lakásépítésre, de kevésbé jártak sikerrel. Például a Gömb utcában 451 lakásos társasházat akartak építeni, de félbemaradt az érdeklôdés hiánya miatt. Ugyancsak nehézségekbe ütközött a már megépültek értékesítése, mert a tehetôsebbek, akik meg tudták volna fizetni ezen szinte luxuslakások vételárát, nem szándékoztak a pesti oldalon, egykori "munkás" kerületekben letelepedni. Valószínûleg nem lesznek értékesítési gondjai viszont azon kivitelezôknek, akik a MOM helyén építenek majd lakásokat a XII. kerületben. 6. Egyéb funkciójú területek többnyire szétszórtan fordulnak elô a város legkülönbözôbb pontjain. Ez, valamint az a tény, hogy ezek a területek általában kicsik, jelentôsen megnehezíti az újrahasznosításukat. Idesorolhatók azok a területek, amelyek néhol parkolóként hasznosulnak (pl. a Rendôrség Teve utcai székházával szembeni elhagyott ipari terület) vagy raktárként, amelyek iránt az utóbbi években ugrásszerûen megnôttek az igények (pl. a XIII. kerületi Szerszámgépipari Vállalat területének egy része, amit a Külkereskedelmi Bank vásárolt meg). Mindezeken kívül meg kell még említeni azokat az ipari területeket, amelyek újrahasznosítása valamilyen ok folytán még nem kezdôdött el. Akadnak közöttük olyanok, ahol a régi gyár maradványait már teljesen eltüntették, de a terület még üres

17 04 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\04.htm 7. oldal, összesen: 7 (pl. Újpesti Téglagyár területe), mert az újrahasznosítása nem kezdôdött meg. Valamelyest több volt azonban azon területeknek az elôfordulása, amelyeken még a bezárt gyárak pl. Csepeli Kenyérgyár, a Soroksári úti Gyapjúfonó lepusztult épületei álltak. Az, hogy ezeknek mi lesz a sorsuk a jövôben egyelôre nem tudni, legalábbis a felmérés során nem derült ki. Mindenesetre hosszú távon elképzelhetô, hogy ezek a régi ipari területek az eddigieknél sokoldalúbban (szabadidô-, sport-, kulturális létesítmények építésével) hasznosulnak majd, illetve, hogy a lakásfunkcióként hasznosítottak aránya növekedni fog. Összefoglalás A fôváros tradicionális iparának elhelyezkedésében nem történt releváns változás az elmúlt évtizedben, hiszen nem került sor azok tömeges áthelyezésére vagy kitelepítésére, továbbra is a pesti oldalon fordulnak elô fôképp. Látványosan módosult viszont az általuk elfoglalt terület nagysága. A korábban összefüggô, kiterjedt ipari területek "felszakadoztak", "feldarabolódtak", s kisebb, foltszerû egységekre estek szét. Ez szorosan összefonódik a területek funkcióváltásával is, ami ma még egyáltalán nem tekinthetô lezárt folyamatnak. Éppen ezért az ipari területek nagyságának csökkenésével a jövôben is számolni kell, aminek üteme azonban mindenképp lassulni fog, de nem vezet az ipar eltûnéséhez. Összességében mindezek a folyamatok a város szerkezetét, funkcionális tagozódását, valamint az adott városrész külsô megjelenését, image-ét, lokális társadalmát se hagyják érintetlenül, ezért ezek feltárása a kutatás további folytatását, ilyen irányú elmélyítését igényli. Irodalom Bence I. 1963: A budapesti gyáripar területi elhelyezkedése. Földrajzi Közlemények. 2. pp Bernát TViszkei M. (szerk.) 1972: Budapest társadalmának és gazdaságának száz éve. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 278 p. Kiss É. 1997: Budapest-Industrieller Wandel und seine Auswirkungen auf die Stadtstruktur. Europa Regional. 4. pp Preisich G. 1969: Budapest városépítésének története III.Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 310 p. Jegyzet * Ezúton is köszönetemet fejezem ki az OTKA-nak, az F as számon nyilvántartott, "Az ipar szervezeti és strukturális átalakulásának földrajzi térkapcsolatai a Központi Régióban" c. kutatás támogatásáért, amelynek lebonyolítására 1995 és 1998 között került sor. 2e ý^őrń ů*g'«śýztł;uj4 š 0ŇiB9ČŔćGS!ŘÂöÂ!+ HĹ Â ä3 xě1î:apâŕad ź~ygô j bđ»ľĺ+ 9 Mo]tiŮLQ ŚtR% ŚîHšˇŢćb;±šÄ*±ÍE :;JĘ >ұč,bČĂŽ,Âă ę< s Ĺ ÜXLTN ű ý ňfýqĺöulűşeěw2pmwp č EŘ0

18 05 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\05.htm 1. oldal, összesen: /06/* PÁHY ANNA: Kétszázak klubja Gazdaság PÁHY ANNA tervezô gyakornok, VÁTI Kht. Kétszázak klubja 1998 szeptemberében a Figyelô különszámban adta közre a legnagyobb magyarországi vállalkozások adatait "TOP 200" címmel, amelyben az év gazdasági folyamatait, legfontosabb mutatóit elemzi.a legnagyobb vállalatok toplistái közül a 100 legnagyobb vállalkozás konszolidált adatokkal bôvített listája alapján dolgoztam. A regisztrált gazdasági szervezetek száma 1997-ben meghaladta az 1 milliót, de ebbôl csak 800 ezer mûködött. Ezek nagy része kis szervezet volt: a 465 ezer egyéni vállalkozás mellett 247 ezer cégben tíz fônél kevesebben dolgoztak. A legnagyobb vállalatokra vonatkozó elemzés alapjául a társasági adóbevallások szolgáltak, ezért az összehasonlítási alap a kettôs könyvvitelt vezetô, adóbevallást benyújtó vállalkozások köre. A pénzügyi tevékenységet végzô vállalkozások bevételi, termelési adatai nem összehasonlíthatóak az egyéb cégekkel, ezért nem szerepeltek az összevetés alapját szolgáló körben. A kétszáz legnagyobb vállalkozás 1997-ben is meghatározó szerepet töltött be a magyar gazdasági életben. E körbe 1995-ben még 6,0 milliárd, 1996-ban 8,0 milliárd, 1997-ben pedig már 9,6 milliárd forintos forgalommal lehetett bekerülni. A legnagyobbaknál a növekedés rendkívül dinamikus volt: az elsô tíz cég 100 milliárd forint felett teljesített, a listavezetô árbevétele pedig a teljesített 600 milliárd forintot is meghaladta ben (5 év után) megbomlott a MOLMATÁVMVM vezetô hármasa: a második helyre (a korábbi kilencedikrôl) az IBM magyarországi üzeme tört elôre. Az elsô ötven közé két új cég került: a BAT egyáltalán nem szerepelt a listán, az Ikarus pedig a 103. helyrôl kapaszkodott fel. Ebben az élmezônyben háromról hétre emelkedett a "titkolózók" száma: a MATÁV, a Philips, a Videoton, a Pannónia Hotels, a Graboplast Holding stb. nem járult hozzá adatainak közléséhez. A nettó árbevétel szerinti rangsor elsô 50 helyezettje konszolidált adatok alapján és központi településekkel a következô: ("Központi településnek" neveztem azt a települést, ahol a KSH Cég-Kód-Tár alapján a vállalat központja van.) A gazdaság vezetô vállalatainak, vállalkozásainak az ország 53 települése ad otthont. A megyeszékhelyek közül csak 14 képviselteti magát, ugyanis Kaposvár, Kecskemét, Salgótarján, Szekszárd és Tatabánya nem szerepel. A nem megyeszékhely települések közül jelentôs vállalatokkal rendelkezik Dunaújváros, Baja, Budaörs, Cegléd és

19 05 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\05.htm 2. oldal, összesen: 5 Nagykanizsa. Az 1. táblázat alapján áttekinthetô, hogy az egyes központi településeken hány vállalat mûködik a 200 legnagyobb közül. Az 53 központi település majdnem fele (23 db) az ország ÉNy-i részén helyezkedik el, a nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régióban. A régiók szerinti megoszlást a 3. táblázat foglalja össze. Az említett két régiót elkülönítve is érdemes vizsgálni. Az ÉNy-i országrész jelentôségét a 2. táblázat tartalmazza. Mindebbôl az következik, hogy csak ÉNy Magyarország, tehát az osztrák határduna- Balaton által határolt terület rendelkezik a központi települések sûrû hálózatával. (Természetesen a Budapesti agglomeráció után, hiszen az agglomeráció térségében összesen 94 vállalat mûködik a 200-ból.) Ebben a térségben található a két kiemelkedôen nagy központ is: Gyôr és Székesfehérvár. Az ország dinamikusabb, illetve stagnáló részeiben a nem városi jogállású településeken is található nagyvállalat, míg az ország egyéb területein néhol még megyeszékhelyeken sem. A területi folyamatok vizsgálatakor gyakran elôtérbe kerül a Duna mint NyK-i választóvonal. Ebben az esetben a valóban jelentôs ellentét az ÉNy-i országrész kiemelkedô szerepe ellenére sem meghatározó, mivel a Dél-Dunántúl a délkeleti országrészhez hasonlóan kapcsolathiányos. Dél-Dunántúlon Pécs az egyetlen jelentôs központ. A központi települések száma a Dél-Alföldhöz hasonlóan igen kevés (5 db). Székesfehérvár és Gyôr után Szeged a legkiemelkedôbb település, a Dunától keletre a legtöbb telephellyel rendelkezik. Emellett Debrecen, Szolnok és Békéscsaba szerepét kell megemlíteni. A több mint két vállalatnak otthont adó városok a Duna minkét oldalán megtalálhatók: 6 (Székesfehérvár, Gyôr), 5 (Szeged), 4 (Pécs), illetve 3 (Debrecen, Szolnok, Békéscsaba) (1. táblázat). A jelentôs városok ilyen jellegû elhelyezkedése is arra utal, hogy nincs éles ellentét a Duna két oldalán. Annál szembetûnôbb a "déli országrész" hiányossága. Szegedet és Pécset leszámítva a Dél- Dunántúl és a Dél-Alföld megyéiben a központi települések száma általában csak 1-2! Tehát nem teljesen egyértelmû a "fejlett nyugat" vagy "elmaradott kelet" fogalma a Duna mint történelmi választóvonal ellenére sem. Pontosabb, ha a rendszerváltozás utáni nyertes, illetve vesztes térségekrôl (megyékrôl vagy kistérségekrôl) beszélünk. Ebben a tekintetben a régiók besorolása sem egyértelmû, helyesebb megyei vagy alacsonyabb szinten folytatni a vizsgálatot. Vesztesek: tradicionálisan elmaradott térségek (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) ipari depressziós térségek (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád megye) rurális térség (pl. Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) tartós munkanélküliséggel sújtott területek (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna megye) Nyertesek: (fejlôdési zónák)

20 05 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\35\05.htm 3. oldal, összesen: 5 Budapesti agglomeráció ÉNy-Dunántúl térsége (Fejér, Gyôr-Moson-Sopron, Vas megye) 11. Mol Magyar Olaj és Gázipari Rt. 1. Budapest 12. IBM Storage Products Ipari Vámszabadterület Kft. 2. SzékesfehérvárBudapest 13. Magyar Távközlési Rt.* 3. Budapest 14. Magyar Villamos Mûvek Rt. 4. Budapest 15. Audi Hungária Motor Kft. 5. Gyôr 16. Philips-csoport* 6. SzékesfehérvárBudapest 17. Opel Magyarország Jármûgyártó Kft. 7. Szentgotthárd 18. Panrusgáz MagyarOrosz Gázipari Rt. 8. Budapest 19. Magyar Államvasutak Rt. 9. Budapest 10. Metro Holding Kft. 10. Szeged 11. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. 11. Tiszaújváros 12. Budapesti Elektromos Mûvek Rt. 12. Budapest 13. GE Lighting Tungsram Rt. 13. Budapest 14. Magyar Suzuki Személygépkocsigyártó és Értékesítô Rt. 14. Esztergom 15. Magyar Légiközlekedési Rt. 15. Budapest 16. Magyar Posta Rt. 16. Budapest 17. Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. 17. Szolnok 18. Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. 18. Veszprém 19. Shell Hungary Kereskedelmi Rt. 19. Szeged (Algyô) 20. Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. 20. Budapest 21. Csemege Julius Meinl Rt.* 21. Budapest 22. Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyûfémmû Kft. 22. Székesfehérvár 23. Fôvárosi Gázmûvek Rt. 23. Budapest

Az épített örökség védelmének szerepe a falumegújításban Magyarországon

Az épített örökség védelmének szerepe a falumegújításban Magyarországon Orosz Bálint: Az épített örökség védelmének szerepe a falumegújításban Magyarországon Falu Város Régió ( www.vati.hu/fvr ) 1999/6. szám, pp. 9-13. Orosz Bálint műteremvezető VÁTI Kht. Műemléki és Építészeti

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. áprilisi ülésére Tárgy:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe:

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe: 1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI 1.1. A pályázat címe: 1.2. a.) Pályázó megnevezése: b.) Település(ek): c.) Régió: d.) Megye: e.) Lakosságszám: f.) A falumegújítási

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÉS TÉRSÉGE

SZENTENDRE VÁROS ÉS TÉRSÉGE SZENTENDRE VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS IRÁNYOK DR. DIETZ FERENC SZENTENDRE VÁROS POLGÁRMESTERE 2013. OKTÓBER 26. ÁTTEKINTÉS I. A 2014-2020-as programozási ciklus II. Térségi együttműködés

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A MŰEMLÉKI ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK FELÚJÍTÁSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁRÓL Mosonmagyaróvár

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben