Átalakítás alatt is zavartalanul üzemel? A magyar egészségügy két éve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Átalakítás alatt is zavartalanul üzemel? A magyar egészségügy két éve"

Átírás

1 Átalakítás alatt is zavartalanul üzemel? A magyar egészségügy két éve

2 Tartalom Elöljáróban... 3 Módszertan... 4 Szubjektív keretrendszer egészségügy a politikai erőtérben... 5 Kiindulópont és a kormányzati filozófiája... 5 A konfliktusok terepe... 7 Objektív keretrendszer intézményi háttér Betegjogok struktúra (ombudsman) Az minisztériumi- és ellátási struktúra Az állam megváltozott szerepe a kórházi struktúrában A szubjektív működés szempontjai az ágazat teljesítményének megítélése Bizalom és elégedettség Hálapénz vagy co-payment? Jólét magyar módra Az objektív működés szempontjai - egészséggazdaság Financiális háttér- Egészségügy a fiskális szigor árnyékában Az Egészségbiztosítási Alap (E-alap) struktúrája A gyógyszerkassza megvágása és a gyógyszerpiac átalakulása Fejlesztések A rendezetlen bérviszonyok és az orvoselvándorlás problematikája Értékelés Táblázatok

3 Elöljáróban Az Orbán-kormány ciklusának felénél egyre-másra születnek elemzések különböző politológusok, elemzőcégek tollából, amelyben megkísérlik értelmezni, értékelni az elmúlt két év döntéseit. Jelen dokumentum a Méltányosság Politikaelemző Központ Egészségügyi Műhelyének összefoglalója, amelyben kizárólag egy szakpolitikai terület, az egészségügy kérdéseire koncentrálunk. Az írásunk célja, hogy feltárja és összefüggéseiben értékelje a kormány félidős teljesítményét. Értékelőnket igyekszünk kiterjeszteni a teljes ágazatra, így a politikai-jogszabályi keretekből kilépve az ágazatot érintő népegészségügyi és gazdasági folyamatokra is. A politológia egyik legnagyobb kihívása, hogy objektív feltételrendszert alkosson, amellyel mérhetővé és ezáltal összehasonlíthatóvá tette volna az egyes kormányok szakpolitikai teljesítményét. Az egészségpolitika megítélése különösen problémás, legalább két tényező miatt: egyfelől rendkívüli módon keverednek az objektív és szubjektív elemek egy-egy döntés társadalmi-politikai megítélése esetén, másrészt az intézkedések hatása nagyon sok esetben csak hosszútávon jelentkezik a polgárok életminőségében. Ennek fényében igyekeztünk a tőlünk telhető alapossággal rekonstruálni a folyamatokat

4 Módszertan A teljesítményértékelést négyosztatú mezőben végeztük el az ábrán látható módon. Megközelítésünkben az ágazatot körülvevő keretrendszert és a gyakorlati működést vizsgáltuk szubjektív (puha) és objektív (kemény) feltételrendszer alapján. szempontja minden esetben három alapvetésre támaszkodik: Az értékelés 1. Mennyiben felelnek meg a döntések a kormányzati dokumentumokban foglalt céloknak? 2. Tapasztalható-e előrelépés a két évvel ezelőtti kiinduló állapothoz képest? 3. Az MPK értékelése a részterület folyamatairól - 4 -

5 Szubjektív keretrendszer egészségügy a politikai erőtérben A szubjektív keretrendszer alatt azt a pártpolitikai, társadalmi közeget értjük, amelyben a kormányzás, és ezen belül az egészségpolitika megvalósul, ez az egyéni meggyőződések, vélemények és érdekek terepe, így szükségképpen kevésbé egzakt mutatókkal mérhető. A fejezetben ezért a kormányzati akarat rekonstruálása, az ehhez kapcsolódó legfontosabb dokumentumok elveinek felidézése, valamint illetve az ehhez köthető konfliktusok bemutatására törekedtünk. Kiindulópont és a kormányzati filozófiája A kormányzat kiinduló elképzeléseit a Semmelweis Terv foglalja össze, ebben fogalmazzák meg az egészségügy átszervezésének, szellemi-gondolati alapját, illetve többé-kevésbé az egyes részterületeken szükséges gyakorlati feladatokat is, megjelölve hozzá a megvalósulás tervezett határidejét. Ugyanakkor nem tartalmaz minden területre kiterjedő részletes stratégiákat és cselekvési terveket. Egy jövőképet vázol fel, amely olyan általános fogalmak köré szerveződik, mint a hatékonyság, minőség, technikai fejlettség, egyelő hozzáférés. A terv készítői a reform kidolgozása során funkcionális problémaorientált megközelítésre törekedtek, melynek vezérmotívumaiként az értékorientáltságot, célvezéreltséget, tudományos bizonyítékokon alapuló egészségpolitikát, és a megvalósíthatóságot jelölik meg. Nem ideológiai alapon keresték a választ a rendszer problémáira, hanem azt, hogy az adott probléma megoldásához milyen eszköz visz a legközelebb. Az új modellt a funkcionális dekonstrukció elméleti alapjára próbálják felépíteni, amelynek meghatározó jegye, hogy egy - 5 -

6 hatékony, jó minőségű, a társadalom tagjai számára érdemi hozzáférést biztosító egészségügyi rendszerben a különböző rendszerfunkciók, különböző centralizáltsági decentralizáltsági szinten működtethetőek a leghatékonyabban. Tehát a reform során a cél az, hogy az egészségügyi rendszer egyes komplex rendszerfunkcióit felbontsák elemi összetevőikre, amelyek ezután arra a szintre és szervezeti keretbe kerüljenek, ahol a legkisebb költséggel és legnagyobb eredményességgel működtethetőek. A gyakorlatban, ebben a folyamatban a centralizációs tendenciák tűnnek erősebbnek. Ezt mutatja a tévesen kórházak államosításának nevezett folyamat, vagy éppen az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítása alatt létrejövő centralizált intézményhálózat. Az egészségügy reformon is tükröződik, hogy a Fidesz egy jelentős állami szerepvállalásra épülő, cselekvésorientált kormányzást folytat, melynek elméleti alapja a good government teóriájának Stein Ringen - féle értelmezése. Ez a felfogás szembemegy a korábbi liberális megközelítéssel, amely a kormányzást egyfajta érdekaggregációként, a társadalmi-gazdasági szereplők közti koordinációként fogja fel. A good government felfogás szerint a civil szereplők döntéshozatalba emelése csak szétteríti a felelősséget, illetve az érdekek kusza hálójában elhalványodhat a közjó, ezért annak meghatározását magára vállalja. Saját közjófelfogását, illetve az ország fejlődéséről alkotott vízióját abszolutizálja, és minden ellenérdekkel szemben érvényesíti. Támogatja az állam növekvő szerepvállalását, az erős központosított ágazati irányítást, a gondoskodó államot. Ez a felfogás igen erősen meghatározza a Fidesz kormányzását, amit a kétharmados felhatalmazásra hivatkozva legitimál. A fenti gondolati háttérnek a Fideszre jellemző erőpolitikai attitűddel való találkozásából született, a Méltányosság által hard government -nek nevezett, Fidesz-féle kormányzati szemlélet, amely a kormányzás puha eszközeit elhanyagolva, a saját elképzeléseinek erőből való megvalósítására koncentrál. Mégis elmondható, hogy tanulva - 6 -

7 előző reform kudarcaiból, az egészségügyi esetében más területekhez képest kevéssé érvényesül az erőpolitikai attitűd, és a puha eszközök, a tárgyalás és megegyezésre törekvés erősebben jelen van. A konfliktusok terepe Érdemes kiemelni, hogy a kormányzópártokon belül két törésvonal erőteljesen érzékelhető az egészségüggyel kapcsolatban. Az egyik a makrogazdasági menedzselést folytató gazdaságpolitikusok és a jóléti kiadások növelésében érdekelt szakpolitikusok szokásos konfliktusa. Ebből úgy tűnik előbbieket kerülhetnek ki győztesen, hiszen az európai krízis hatására Magyarország számára 2012 tavaszán csak a fiskális szigor tűnik járható útnak, vagyis a jóléti szempontok minden bizonnyal még hosszú ideig háttérbe szorulnak. Kevésbé - 7 -

8 megszokott az a konfliktus, amely a kórházbezárások kapcsán alakult ki a kormányzópártok önkormányzati és a központi akaratot megtestesítő politikusai között. Ennek lényege, hogy a polgármesterek, illetve az erős lokális kötődéssel rendelkező parlamenti képviselők foggalkörömmel igyekeznek megakadályozni, hogy saját városukban, vagy választókerületükben egészségügyi intézményt zárjanak be, vagy szervezzenek át. Ezzel természetesen igyekeznek kiszolgálni a választópolgárok igényeit, ugyanakkor jelentősen felpuhíthatják a centralizációs törekvéseket. Bár a rendszer végpontját még nem ismerjük, jelenleg úgy tűnik a központi akarat kevés kompromisszumra kényszerül csupán az önkormányzati lobbival szemben. A centrális erőtér az egészségpolitika számára azt jelenti, hogy minden a kormánypártok elképzelései szerint valósul meg. Igaz, hogy érdemi alternatíva az ellenzéki pártok részéről nem fogalmazódott meg. A parlamenti erők elképzelései nem térnek el jelentősen egymásétól a biztosítási rendszert illetően, az ellátórendszer átszervezésének alternatív irányairól pedig nem sokat tudunk, ezért inkább csak hangsúlybeli eltolódások jellemzőek. Egyetértés van az egységes, szolidaritás alapú nemzeti kockázatközösség fenntartásában, illetve abban is, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozása és működtetése állami feladat. A szociális népszavazás jelentős sikere után nincs olyan politikai erő jelenleg, amely az egészségügy újjászervezését piaci alapokra helyezve képzelné el. Ezt támogatottság hiányában, és a vele járó népszerűségvesztés okán még egy ideig nem fogja felvállalni egyik párt sem. Így, mivel az ellenzék elképzelési nagyrészt megegyeznek a kormányéval, ezért a kommunikációjukban elsősorban populáris jelszavak hangoztatására képesek csupán. A társadalmi mezőt tekintve az államtitkár, Szócska Miklós habitusa és hozzáállása némileg ellensúlyozza a hard government erőpolitikáját. Míg Molnár Lajos és Horváth Ágnes felülről, diktátumszerűen próbálták végigvinni elképzeléseiket, velük szemben Szócska Miklós nagy hangsúlyt fektet arra, hogy egyeztessen az ágazat képviselőivel, és a szakmai - 8 -

9 szervezetekkel a döntések előtt, nem véletlen, hogy pozícióját a miniszter Réthelyi Miklós távozásával is megőrizte. A Semmelweis Terv is előbb csak vitairat formájában jelent meg, amit társadalmi vitára bocsátottak, illetve, az egyes intézmények funkcióváltásának bejelentése előtt is egyeztetett az intézmények vezetőivel. Az, hogy az államtitkár egy pragmatikus szakpolitikus, aki sem személyében, sem pártpolitikai alapon nem támadható, nagymértékben segíti a reform megvalósítását Mindazonáltal az ellenzékben morális sorskérdésekké tett szakpolitikai intézkedésekről amelyek a 2008-as népszavazáson megalapozták a két évvel későbbi kétharmados sikert kiderült, hogy a költségvetési szigor árnyékában kevéssé tarthatóak. Az ingyenes állami egészségüggyel kampányoló jobboldalnak is be kellett látnia, hogy külső források bevonása elkerülhetetlen

10 Objektív keretrendszer intézményi háttér Jelen fejezetben a mostani egészségügyi kormányzat első két éve egészségpolitikájának objektív feltételrendszerét vesszük górcső alá. Objektív feltételrendszer alatt elsősorban az ágazatot érintő jogszabályi környezetet, illetve magát a törvényhozást, valamint az intézményeket értjük. Egészségügyi törvények és a szektort érintő jogszabályok A jogszabályi környezet átalakítására jól jellemző, hogy két év alatt 130 törvény, rendelet és utasítás született egészségügyet érintő kérdésekben, összességében pedig 1100 feletti dokumentum kapcsolódik a kormányzati munkában az egészségügy témaköréhez. Az államtitkár által képviselt egyeztető stílus a törvényalkotásban tehát kevéssé köszön vissza. Idén február végén például a Minisztérium egyetlen nap alatt egy közel 3300 oldalas az egészségügyi intézmények mindennapjait érintő jogszabálycsomagot léptetett életbe, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy az intézményvezetők a szöveg megismerésével valóban jogkövető magatartást tanúsítsanak január 1-én lépett életbe a kormány által előterjesztett több egészségügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazó egészségügyi salátatörvény. A végrehajtott jogszabálymódosítás érinti a struktúraátalakítás, a praxisjog, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakításának, a dizájner drogok, a transzplantáció, illetve a gyermekágyi segélyre való jogosultság kiszélesítésének témakörét. A kormány a salátatörvényen túl számos egészségügyi témájú jogszabályt alkotott, módosított. Rendelkezett többek között a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI)

11 létrehozásáról, a kötelező kereskedelmi kamarai tagságról ez valamennyi egyéni, vagy társas vállalkozóként működő orvost érint, az orvoslátogatók után fizetendő díj megemeléséről, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátásának felülvizsgálatáról. A kabinet az egyeztetéseken túl adminisztratív eszközöket is bevet a szektor problémáinak megoldására, különös tekintettel az orvos-elvándorlás feltartóztatására. Ilyen eszköz többek között az állami (rész)ösztöndíjas hallgatók itthon tartása, azaz, hogy a frissen végzettek, a diplomázásuktól számított húsz éven belül az ösztöndíj folyósításának kétszeres időtartamáig, itthon kötelesek munkát vállalni. Ezen felül a rezidensi ösztöndíjprogram, valamint az egészségügyi dolgozók bérrendezése egyaránt az egészségügyi szakdolgozók külföldre vándorlását hivatottak megakadályozni. A háziorvosok praxisjogának rendezése is ezen intézkedések sorába tartozik, mivel célja a megüresedett praxisok átvételének megkönnyítése, vonzóvá téve ezáltal a háziorvosi szakmát a pályakezdő orvosok számára. Betegjogok struktúra (ombudsman) Az ombudsmani intézményrendszer 2011-ben került átalakításra, amelynek eredményeként megszűnt az adatvédelmi ombudsman hivatala, és funkcióját a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vette át. Az újonnan felállított hivatal jogköre is átalakult, hisz elődjével ellentétben, már tíz millió forintig terjedő bírságolási joga van. Az általános ombudsmani intézmény tágabb hatáskörrel működik tovább. Az Egészségbiztosítási Felügyelet 2010-ben került megszüntetésre, amelynek feladata a biztosítottak érdekeinek védelme, az egészségbiztosítás törvényes és zavartalan magas színvonalú működésének biztosítása, a befizetések gondos és hatékony előmozdítása volt. Jogutódja a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEMFI) lett, és korábbi hatásköreit az Állami Népegészségügyi és

12 Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala, a területi kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vette át. Az általános ombudsman 2012-ben a betegjogi projektjében vizsgálta a betegjogok hazai érvényesülésének mértékét. Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszűnése óta ugyanis az egészségügyi szolgáltató elleni panaszt a székhelye szerint illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervhez kell benyújtani, amelyet közérdekű bejelentésként kezelnek. A szakigazgatási szervnek pusztán válaszadási, tájékoztatási kötelezettsége van, de nem kötelessége eljárást lefolytatni, így annak lezárásával nem születik bíróság előtt is megtámadható határozat vagy végzés. A panaszos a jelenlegi szabályozás szerint bejelentőnek minősül, nincs ügyféli jogállása, amely egyértelmű visszalépést jelent a betegjogok érvényesülése tekintetében, ráadásul túl széles jogkört került a szakigazgatási szervekhez, így a jogsérelem megállapítása sem jár mindig következményekkel. A betegjogi intézményrendszer átszervezésének másik fontos lépése az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ felállítása, amelynek feladata mindenekelőtt a betegek tájékoztatása, a betegpanaszok fogadása és kivizsgálása az ÁNTSZ és az OEP közreműködésével. Ezen kívül ez a hivatal adja a betegjogi képviselők intézményi hátterét, és nemzeti kapcsolattartó pontként működik a határon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos ügyekben, valamint egészségügyi dokumentáció-kezelési feladatokat lát el, mindemellett, hogy módszertani központként segíti a kormányt a műhibaperek, kártérítések és felelősségbiztosítási ügyekben

13 Az minisztériumi- és ellátási struktúra Az új Orbán kormány az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a sport és a szociális ügyek témáját amelyek eddig külön minisztériumok alatt működtek egy csúcsminisztérium a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (azóta: Emberi Erőforrások Minisztériuma) alá szervezte. Az egyes szakterületek mozgási lehetősége ezáltal szűkebbre szabottá vált, így egy hierarchizáltabb kormányzati struktúra jött létre, amelyen belül az Egészségügyi Államtitkárság foglalkozik az egészségügyi intézményrendszerrel. Vázlatos rendszermodell a főbb új, illetve átszervezett funkciók kiemelésével, szintenkénti funkcionális mátrixban (OTH= Országos Tisztifőorvosi Hivatal, ONK= Országos Népegészségügyi Központ, OJK= Országos Járványügyi Központ, OKK= Országos Közegészségügyi központ(forrás: Semmelweis Terv) A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet lett az egészségügyi rendszer egyik országos hatáskörű háttérintézménye az Egészségügyi

14 Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal és az Országos Betegjogi Dokumentációs Központ mellett. A Semmelweis Terv szólt a GYEMSZI felállításának szükségességéről, amely a korábban széttagoltan működő háttérintézményeket sűríti egyetlen intézménybe, növelve ezzel az ágazat hatékonyságát. Feladata többek között minőségfejlesztési, betegbiztonsági stratégia megalkotása, szakmai fejlesztési tervek kidolgozása, valamint a betegút-szervezési feladatok végrehajtása. Mindezek mellett hatáskörébe tartozik a NEMFI irányítása alá kerülő egészségügyi intézmények fenntartói feladatainak ellátása, továbbá az intézmények funkcionális integrációjához tartozó kataszteri rendszer nyilvántartásáért, az adatgyűjtési rendszer kialakításáért, valamint az ágazatot érintő uniós projektek menedzseléséért is felelős. A Szócska Miklós által vezetett államtitkárság átalakította az egészségügyi rendszer területi beosztását is, és újabb progresszivitási szinteket határozott meg. Az egészségügy rendszer eddig megyei alapon került megszervezésre, azonban ezen a szinten nem lehetséges a lakosság teljes spektrumú ellátása többek között a szakemberhiány, a tárgyi- és anyagi feltételrendszer hiánya, valamint egyes esetszámok alacsony szintje miatt előtt megyei szintnél magasabb ellátási szint (klinikai centrumok, pólus kórházak) csak rendszertelenül, esetlegesen fordult elő. Több tudományos kutatás bizonyította, hogy a korábbi TVK rendszer már korántsem felel meg a valós igényeknek, illetve a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a speciális erőforrásokat igénylő szolgáltatásokat (például komplex onkológia, idegsebészet), körülbelül egymillió lakosra érdemes szervezni, ezért a kormányzat az eddigi megyei szint helyett térségi alapon szervezi újjá az egészségügyet, amely nem követi feltétlenül a megyei, illetve regionális beosztást. Az új progresszivitási szintek: 1. Háziorvosi, házi-gyermekorvosi ellátás (alapellátás); 2. Kistérségi szint (alapellátással együttműködve); 3. városi szint; 4. megyei szint; 5. térségi szint; 6. országos szakmai

15 központok és alközpontok. A térségek államilag finanszírozott szakellátói intézményeit a Térségi Egészségszervezési Központok irányítják, a speciális, országos intézmények pedig az Állami Egészségszervezési Központ alá kerülnek. Forrás: Semmelweis Terv

16 Az állam megváltozott szerepe a kórházi struktúrában A széttagolt struktúra problémáit a kormány az állami szerepvállalás növekedésével igyekezett megoldani. A kórházak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumához kerültek, és fenntartójuk a GYEMSZI lett, miközben a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el a vagyonkezelési feladatokat. Az állam az intézmények átvételével egyetemben átvállalja a kórházak adósságállományát is, első lépésként a gyógyító intézményeknek részletes beszámolót kellett készíteniük gazdálkodásukról, illetve az államtitkárság képviselői átvizsgálták az általuk kötött szerződéseket is. A folyamat a már említett politikai ellenállás mellett szakmai körökben sem aratott osztatlan sikert. Ennek oka, hogy egyelőre nem látszik a központosítás valójában képes lesz-e az erőforrások hatékonyabb elosztására, másrészt a helyi politikai vezetők ellenérzése is érhető, hiszen ők elvesztik befolyásukat a kórházigazgatók kinevezésére, valamint bezárul előttük a kórházak felügyelőbizottságában betöltött tagságból származó havi keresetkiegészítés. A folyamat eredményeként eddig a fővárosi és megyei fekvőbeteg intézmények kerültek állami tulajdonba, jövőre pedig a többi járó- és fekvőbeteg intézményeken a sor. Az önkormányzatok vagyonkimentési kísérletei miatt (például társasházzá nyilvánítottak valamely egészségügyi ingatlant), a legutóbbi intézményi államosítást elrendelő jogszabály külön kiemeli, hogy az átvétellel valamennyi vagyoni és vagyoni értékű jog az államra száll

17 A szubjektív működés szempontjai az ágazat teljesítményének megítélése Ebben a fejezetben azokat a mutatókat vesszük górcső alá, amelyek az egészségüggyel kapcsolatos közvélemény-kutatási adatok, fogyasztói-bizalmi indexek elemző értelmezésével világítják meg az elmúlt időszak folyamatait. A lakosság és az ágazat dolgozóinak érzülete, megítélése ugyanis olyan faktor, amelyet egyetlen kormányzat sem hagyhat figyelmen kívül. Bizalom és elégedettség A Szinapszis és a Gfk Hungária felmérései komor képet tükröznek Magyarország egészségügyi rendszerével kapcsolatos elégedettségről és bizalomról. A második Orbánkormány első egészségügyi intézkedéseit 2010-ben valószínűleg azért értékelte a lakosság 44%-ban pozitívan, mert még tartott a választások utáni optimizmus. Ezzel szemben az orvosoknál már egy csökkenő folyamat mutatkozott, 52 százalékuk vélekedett negatívan az új kormányzatról. A háziorvosoknál az alapellátás és a reálbérek csökkenése; míg a szakorvosoknál az elvándorlás, a szakember hiány és szintén az alacsony bérek miatt romlott a rendszer megítélése. Ugyanakkor a lakosság és az orvosok szerint sem romlott az egészségügyi ellátás minősége. Mindkét csoport bizakodóan tekintett a kórházi többletpénzekre, a mentők korszerűsítésére és az egészségügy átszervezésére, de negatívan ítélte meg az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését, a szabad orvosválasztás fizetőssé tételét és aggodalmuknak is hangot adtak a túlterhelt orvosaik kapcsán

18 Forrás: GFK - Szinapszis sötét - háziorvosok világos - szakorvosok A borúlátó tendencia 2011-ben is nagyrészt megmaradt. Az orvosok és a betegek egyaránt azt gondolták, hogy belátható időn belül nem lesz komolyabb pozitív változása az egészségügyben. Ráadásul egyes intézkedések (súlyponti kórházak megszüntetése, állami szerepvállalás, patikaliberalizáció) jelentősen megosztották mindkét oldalt az egész évre nézve. A szakorvosok háromnegyede kritikusnak ítélte a rendszer romlását, kiváltképp nővérek helyzetét. Mindemellett a lakosság egyre kevésbé várja leggyakoribb problémáinak megoldását az egészségügytől, így aki teheti saját forrásaira támaszkodik. Orvos és beteg számára egyaránt érzékelhető az állami feladatok hiányos ellátása. Vegyes vélemények fogalmazódtak meg a gyógyszerárak és a gyógyszergyárak terheit illetően, amelyek feltételezhetően a kormány szabadságharc retorikájának tudhatóak be

19 Lakosság Elégedettség változó, függ az egészségügyön kívüli intézkedésektől is. Egyre inkább hangot ad a rendszer jól látható hiányosságainak. Háziorvosok Szakorvosok A problémák halmozódásának ellenére is fenntartja a minőségi ellátást. Meggyőzhető egy-egy rövid/közép távú fejlesztési programmal, de erősen szkeptikus a fenntarthatóság kapcsán. Technológiai hiány és az alulfizetettség miatt tömegesen hagyják el az országot, pesszimisták. Esetükben a hosszútávú reformok elkezdését nem lehet tovább halogatni, mert az a teljes rendszer összeomlásához vezethet első felében viszonylagos javulás volt tapasztalható a szakorvosoknál, a bérrendezési ígéretek és a többlet (főleg uniós) források miatt. Hasonló irányú elmozdulás mutatkozott a háziorvosoknál az eszköztámogatások kapcsán. Egyes orvosok szerint ez akár 5 évre előre is kifejtheti hatását. Ezzel szemben a háziorvosok kimaradtak a fejlesztésekből. Többen már temetni kezdik a közellátást, ugyanakkor a magánellátás mértéke csak lassan növekszik. Amennyire bizakodó volt a lakosság 2010-ben, nagyjából annyira negatívan értékelte idén az egészségügyet, tartva akár ellátások szűkülésétől is. Sokak szerint láthatóan visszaesett az ingyenes ellátás kvalitása, így inkább többet áldoznak a minőségre. Mindezt csak tetézi az általános bizonytalanság (kórházak átszervezése, betegbeutalások, stb.) és az elégedetlenség, amelyet orvos és beteg egyaránt személyesen is tapasztalhat. Látható tehát, hogy az Orbán-kormány kezdeti népszerűsége csak ideig-óráig volt képes pozitívan

20 befolyásolni az egészségügyi rendszer iránti bizalmat. Mindemellett a lakosság továbbra is meg van elégedve orvosaik minőségével. Az egészségügyet fogyasztói szempontból értékelő svéd Health Consumer Powerhouse jelentése is meglehetősen negatív képet fest az elmúlt két év hazai folyamatiról. Jelentésük öt területen (betegjogok, hozzáférés, ellátórendszer teljesítménye, megelőzés és gyógyszerügy) 42 alkategóriában a fogyasztók szempontjából vizsgálja az egészségügyet. Náluk szinte alig van olyan mutató, amely nem romlott volna az előző 2009-es felméréshez képest. Szerintük 18 negatív folyamatra mindössze 8 pozitív jut, a többi pedig stagnált. Ennek következtében a magyar egészségügy 3 év alatt 20 helyet rontott az európai listán és ezzel hazánk a legrosszabban teljesítő ország lett. A magyar egészségügy az EHCI értékelése alapján Pozitív Közepes Negatív

21 Forrás: EHCI 2012 A svéd intézet módszertanát, illetve eredményeit lehet kritikával illetni. (Csak két példa: szerintük romlott a helyzet az e-recept és a dohányzással kapcsolatos prevenció területén, holott az elmúlt két évben történt érdemi informatikai előrelépés az e-recept felé, illetve igen szigorú jogi szabályozás lépett életbe a nemdohányzók védelme érdekében). Azonban tény, a rendszer teljesítménye szinte minden területen érezhetően romlott a fogyasztók, vagyis a betegek szerint. Az egészségpolitika így hiába képes hatékony munkát végezni a jogszabályalkotás, vagy az intézményi átszervezés területén, a gyakorlati működésben ennek pozitív hatása nem érezhető. A következő két év legnagyobb kérdése, hogy a két átmeneti év után az új struktúrák képesek lesznek-e a betegek számára is értékelhető eredményeket felmutatni

22 Hálapénz vagy co-payment? Sajátos puha mutatója a magyar egészségügynek a hálapénz sorsának alakulása. a legóvatosabb becslések szerint a teljes egészségügyi költés 1,5, a legbátrabbak szerint 11%-a megy ki paraszolvenciára. A betegek alapvetően gyakran összemossák a kenőpénzt a hálapénzzel (paraszolvencia). Míg előbbit mindig a kezelés előtt a méltányosabb, megkülönböztetett és magasabb színvonalú ellátás kapcsán adják, addig az utóbbit a gyógyítás utáni hálát fejezi ki (ital, virág, pénz, egyéb). A hála(kenő)pénz a kezelés minősége mellett jelentősen befolyásolja a várólisták alakulását is. Az Európai Lakossági Felmérés statisztikája alapján (2010) Magyarországon az alábbiakban alakultak átlagosan egyes egészségügyi szolgáltatások: Diagnózis gyorsított 30 ezer Ft Sebészi műtét ezer Ft Vényköteles 10 ezer Ft Altatóorvos 10 ezer Ft gyógyszer kórházi ápolótól Szülés ezer Ft Ápolónő Ft hetente Szemműtét 70 ezer Ft Betegszállító Ft A hálapénz okozta problémák megszüntetésére az utóbbi időben két megoldás látszott kibontakozni. A Rezidensszövetség és a fiatal orvosok az egészségügyi dolgozók bérének radikális emelésével látják megoldhatónak a problémát, míg a Kórházszövetség a paraszolvencia kvázi hivatalossá tételével tisztítaná meg a korrupciótól az ágazatot. Mindenestre ez, valamint az egészségügyi biztosítás fű alatti reformja azt bizonyítja, hogy a kormány hivatalos koncepciója a mindenki számára egyenlően hozzáférhető ingyenes egészségügyről életképtelennek bizonyult. Az egészségügyben a privát finanszírozás aránya 30 százalék közeli, amelynek többségét a hála(kenő)pénz adja. Ugyanitt elhangzott, hogy a lakosság képes lenne még többet áldozni egészségéért, ha biztosan magasabb szintű eljárásban részesülne. Ennek a minőségnek

23 lényeges részei a hozzáférhetőség, hatásosság, eredményesség, de leginkább a várólisták lerövidítése. Az Orbán-kormány a 2011-es őszi törvénymódosítás révén 2012 júliusától megengedte, hogy az egészségügyi dolgozók feletteseik tudtával fogadhatnak el hálapénzt, ennek hiányában viszont nem. Ennek gyakorlati megvalósítása több kívánnivalót is hagy maga után, leginkább az ellenőrzés kapcsán. Ez azonban valószínűleg nem fogja megoldani a kérdést, annak múltbeli gyökerei, társadalmi elfogadottsága és gazdasági fontosság miatt. Jólét magyar módra Az MPK-nál több elemzésben kiemelten foglalkoztunk a beteg társadalom, a jól-lét (divatos angol szóval well-being) és a gazdasági-politikai rendszer kapcsolatával. Nézetünk szerint kiemelten fontos ebben a témában a mentális egészség kérdése, hiszen a magyar gazdaság és társadalom problémái jórészt erre vezethetők vissza. Álláspontunk szerint enélkül az egészségpolitikai paradigmaváltás nélkül aligha képzelhető el eredményes modernizáció. Hazánk sok tekintetben ugyanis még mindig az úgynevezett kelet-európai paradoxont nyögi. Ennek lényege, hogy az ország GDP-jéhez mérten rövid a születéskor várható élettartam, vagyis a rendszerváltás óta tartó tranzíciós válsággal (a nagy politikai-, társadalmi átalakulásokat követő megrázkódtatás) a társadalom két évtized alatt sem volt képes megbirkózni. Ez a népegészségügyi demográfiai probléma aztán visszahat politikai berendezkedésre is. Az antidepresszáns és szorongáscsökkentő gyógyszerek fogyási statisztikáinak idősoros elemzése jó kapaszkodót jelentenek, ha egy ország általános hangulatát kívánjuk megalapozott adatokkal jellemezni. (Mivel az IMS piackutató havonta a tényleges kiszállítási adatokat méri, így azt nem befolyásolják a gyógyszerfelírás szabályozásának változásai.) Bár két évvel ezelőtt, mi is annak a reményünknek adtunk hangot, hogy a kétharmados többség

24 meggyógyíthatja a beteg demokráciát, ezeknek a készítményeknek a fogyási statisztikái nem erről árulkodnak. Az IMS piackutató patikai nagykereskedőknél mért adatai amint a grafikon is mutatja csak a szorongáscsökkentők piacán mutatnak némi pozitív elmozdulást, összességében nem javult a helyzet Dobozszám Patikai nagykereskedők kiszállítási adatai Antidepresszáns Szorongáscsökkentő Forrás: IMS adatok Nagyon hasonló eredményeket látunk, ha az emberek saját egészségükről alkotott megítélését vizsgáljuk, lassan egy évtizede folyamatosan romlanak a mutatók, amelynek trendjein nem sikerült az Orbán-kormánynak sem mindeddig változtatni. Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy hosszútávú folyamatokról van szó, amelyet ilyen rövid periódus alapján nehéz megítélni. Azonban az megállapítható, hogy a szimbolikus

25 politikában tett kísérletek az elmúlt időszak negatív trendjeinek a megtörésére nem csapódtak le szakpolitikai területen, így a társadalom számára egyelőre nem érzékelhetők eredmények. Forrás: Népszabadság

26 Az objektív működés szempontjai - egészséggazdaság A második Orbán-kormány által elindított reformfolyamatok az elmúlt két évben a magyar egészségügyi rendszer gyakorlati működésében is jelentős változásokat hoztak. Ebben a fejezetben, elsősorban ezekre fókuszálva, a számadatokra, statisztikákra építve igyekszünk a fejleményeket értékelni. A potenciális és kézzelfogható eredményeket pedig egy három kategóriát felölelő, összetett szempontrendszer mentén elemezzük és értékeljük. Az elemzés fókuszpontjai három kategóriába sorolva: financiális háttér, fejlesztések/beruházások, bérviszonyok alakulása és ennek hatásai Költségvetési ráfordítások Gyógyszerkassza Egészségpiac helyzete Fejlesztések Bérhelyzet Orvoselvándorlás problémája A szempontok között látható túlsúlyban vannak a rendszer működésének pénzügyi feltételeire vonatkozó elemek, ami azért indokolt, mert természetes módon az anyagi háttér több mint meghatározó egy olyan alulfinanszírozott ágazatban, mint az egészségügy. Ebből kifolyólag, amikor az elmúlt két év egészségpolitikájának értékelésére vállalkozunk, különösen fontos feltárni, hogy a kiéheztetett magyar egészségügy anyagi forrásainak tekintetében milyen irányú trendek figyelhetőek meg és ezeknek milyen következményei lehetnek

27 Financiális háttér- Egészségügy a fiskális szigor árnyékában A gazdasági világválság, a külső konjunktúra megtorpanása, a romló makrogazdasági kilátások együttesen arra kényszerítették a kormányzatot, hogy a forráshiányos ágazatból még több pénzt vonjon ki. Azt láthatjuk, hogy nominálisan ugyan a 2010-es bázisévhez képest 25 milliárddal nőtt az egészségügy finanszírozására fordított összeg a központi költségvetésben, viszont 2012-ben ez az összeg már a két évvel korábbi szintet sem éri el. A GDP-hez viszonyítva pedig még lehangolóbb képet kapunk, hiszen míg 2010-ben a GDP több mint 5%-át tették ki az egészségügyi kiadások, addig 2012-ben már csak 4,6%-át. Ráadásul érdemes kiemelni, hogy 1995 óta GDP-arányosan minden évben magasabb összeg állt rendelkezésére az egészségügyi kormányzatnak, mint idén. Forrás: OECD Health at a Glance 2011 Forrás: OECD Health at a Glance

28 Az OECD statisztikáiból világosan kiderül, hogy Magyarország már 2009-ben is inkább a sereghajtók mezőnyébe tartozott az egészségügy finanszírozásának szempontjából. Mivel frissebb adatok nem állnak rendelkezésünkre a többi ország egészségügyi kiadásaira vonatkozóan, ezért csak valószínűsíthetjük, hogy az ágazatban végrehajtott jelentős megszorítások hatására hazánk még hátrább csúszott eme rangsorban. Összefoglalva elmondható, hogy nominálisan 2012-ben 11 milliárd forinttal kevesebbet fordít az állam az egészségügyre, mint 2010-ben, vagyis a kormánynak még a források szinten tartását sem sikerült elérnie. Persze elképzelhető, hogy a rendszer finanszírozási igénye a strukturális átalakítás és a működés racionalizálása révén csökkenni fog, viszont még így is kétséges, hogy ilyen mértékű forráskivonás mellett ténylegesen orvosolhatóak-e az egészségügy évtizedes problémái. Az Egészségbiztosítási Alap (E-alap) struktúrája Azzal együtt, hogy összességében csökkentek az egészségügyi kiadások, érdemes megvizsgálni, hogy az E-alap szerkezete változott-e a kormányváltás óta. Az E-alap kiadási oldalának két legjelentősebb eleme közül az összevont szakellátásra fordított összeg mind 2011-ben mind 2012-ben emelkedett a bázishoz viszonyítva. Ellenben a gyógyszertámogatásra szánt költségvetési összeg összhangban a Széll Kálmán Tervben lefektetett irányelvekkel folyamatos csökkenést mutat. Az állami szerepvállalás visszaszorulását a gyógyszerkasszában a kormányzat a bevételi oldal növelésével igyekezett ellensúlyozni: 12%-ról 20%-ra növelte a gyógyszergyártók különadóját, megduplázta az

29 orvoslátogatói-díjat, 1 százalékponttal megemelte a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot, valamint új adónemeket is bevezetett (népegészségügyi termékadó, baleseti adó). Az E-alap fő kiadásainak alakulása (millió forint) Összevont szakellátás , , ,6 Gyógyszertámogatás , , ,0 Gyermekgondozási díj , , ,0 Az E-alap fő bevételeinek alakulása (millió forint) Munkáltatói egészségbiztosítási járulék , , ,2 Biztosítotti egészségbiztosítási járulék , , ,0 Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései , , ,0 Forrás: Központi költségvetésről szóló éves törvények

30 A gyógyszerkassza megvágása és a gyógyszerpiac átalakulása Mindazonáltal fontos látni, hogy a bevételnövelő intézkedések közül a gyógyszergyártók terheinek növelése nemzetgazdasági szinten is komoly következményekkel járhat. Európa legnagyobb gyógyszergyártó cége, a Glaxo Smith Klein (GSK) hazai leányvállalata ezen többletkiadások hatására amik összesen 2,2 milliárdos adóterhet jelentettek a cégnek elbocsátotta a munkavállalóinak 40%-át és hatékonyság fokozó reorganizációt hajtott végre. A GSK magyar részlegének vezetője szerint, amíg a válságadók az adórendszer részét képezik, addig a cég a jövőben is keresni fogja a kiadáscsökkentési lehetőségeket, valamint beruházási stratégiáját is újratervezi. Globális szinten is némileg visszaesett a GSK, ugyanis 2011 utolsó negyedévében 2%-kal kevesebb bevételhez jutott (az oltóanyag-ágazat gyengélkedése miatt), mint egy évvel korábban. Ennek ellenére az anyavállalat vezetői ben összességében a profitrés növekedését várják. A Richter, melyben a magyar államnak jelenleg 25%-os részesedése van, 2011-ben átlépte a mérföldkőnek számító 1 milliárd eurós bevételi határt. Viszont a cég 2012-es prognózisa éppen a megváltozott hazai gyógyszerpiaci szabályozásoknak (kedvezőtlen változások az árszabályozási és a támogatási rendszerben) köszönhetően meglehetősen borúlátó: 20%-os hazai bevételcsökkenéssel számolnak (kb. 5 milliárd forint). A kieső összeget bizonyos termékek megszüntetésével, illetve az EU-ból, és a FÁK országokból származó bevételekből szándékoznak kompenzálni. Fontos kiemelni, hogy mivel a Richter K+F kiadásai meghaladják az általuk forgalmazott termékek után kifizetett támogatások 25%-át, ezért a cég jogosult a különadó 90%-nak visszaigénylésére, amit jelentős tehermentesítésnek tekinthetünk

31 Az Egis vezetői összességében stagnáló bevételre számítanak 2012-ben, de a hazai kereskedésben, a Richterhez hasonlóan, jelentős 8-10%-os árbevétel csökkenést valószínűsítenek. Annak ellenére, hogy az első üzleti negyedévben sikerült 1%-os árbevétel növekedést elérni a 6,8%-os árcsökkentés segítségével, valamint a magyarországi piaci hídfőállásokat is sikerült megőrizni, mivel a vállalat piaci részesedés csekély mértékben, de bővült. A kompenzációt az Egisnél is elsősorban a FÁK országokban tapasztalható dinamikus 10-12%-os növekedés termelheti ki. Érdemes kiemelni, hogy a vállalat hosszú távú üzleti stratégiájában K+F szektor beruházásainak élénkítése áll a középpontban, ugyanis alighogy elkészült a 3,76 milliárd forintba kerülő gyógyszerfejlesztő üzem már folyamatban van egy új 4500 négyzetméteres laborépület felépítése is. De a hazai piacon jelenlévő többi gyártó is nehézségekkel küzd: a Pfizer tavaly nyáron leépítést hajtott végre, a Sanofi pedig novemberben döntött a magyarországi kutatásfejlesztési részlegének csökkentéséről, viszont ez nem kizárólagosan a válságadókkal magyarázható, hanem részben a cég termék-portfóliójának megváltozásának köszönhető. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények átalakítása sem érinti feltétlenül pozitívan ezeket a cégeket, hiszen a Deloitte szerint január 1-től eltűnt ugyanis a K+F adókedvezmények egy része: a K+F tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a K+F tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként. Azt láthatjuk tehát, hogy a növekvő adóterhek hatására megindult a gyógyszerpiac átalakulása, aminek újabb lökést adott a generikumoknál és a biohasonló készítményeknél bevezetett vakliciten alapuló árverseny. A kormányzat eme árképzési módszer alkalmazásával igyekszik visszaszorítani a gyógyszerárakat, viszont az árközpontú verseny

32 figyelmen kívül hagy olyan nem elhanyagolható tényezőket,mint például az ellátás folyamatossága és biztonsága. A vakliciten ugyanis a legalacsonyabb árú készítmény nyeri el a preferált termék státuszát, függetlenül attól, hogy a gyártója tényleg képes-e garantálni a megfelelő kínálati mennyiséget. Az előrehozott költségvetési Forrás: Thesys Groups tervezésnek köszönhetően már most betekintést nyerhetünk a gyógyszeripar jövőjébe, ami még borúsabbnak hat, mint az előzőekben felvázolt trendek. A 2013-as büdzsé tervezetében ugyanis mindösszesen a 2012-es gyógyszertámogatás 43%-a marad a kasszában, ami a medicinák drasztikus drágulását eredményezheti a fogyasztók számára, hiszen ilyen mértékű kieső támogatást a vaklicit okozta árverseny aligha lesz képes ellensúlyozni

33 További nehézséget okozhat a gyógyszerpiaci szereplőknek a június 18-án megszavazott egészségügyi törvénycsomag, amely újabb 10%-os fizetési kötelezettséget ír elő, azoknak a gyártóknak, amelyek olyan támogatott originális termékeket állítanak elő, amelyeket 2006 előtt fogadtak be és nem helyettesíthetőek. Az OEP adatai szerint ez összesen 532 gyógyszert érint, de ami nagyobb probléma, hogy az új szabályozás a korszerű, innovatív szerek hazai piacról történő eltűnésével fenyeget. Viszont az úgynevezett spanyol-modell adaptálásával a következő két évben az előzetes becslések szerint már 5,8-7,4 milliárd forintos bevétel realizálható. A gyógyszerpiac átrendeződése az újabb extra adó bevezetésével és a biohasonló szerek támogatási rendszerének megváltoztatásával valószínűleg felgyorsulhat a következő években. Azonban fontos kiemelni, hogy a piaci viszonyok változása a Thesys Groups kimutatása alapján már 2006-tól megkezdődött: a piac folyamatosan szűkül, és ezzel párhuzamosan a magyarországi gyártással rendelkező top cégek bevétele is csökken. Az innovatív gyártók pedig lassan, de biztosan kiszorulnak a piacról, miközben az olcsó generikumokat kínáló cégek teret nyernek. Ezek a negatív folyamatok szinte az összes meghatározó piaci szereplőt érzékenyen érintik, a Bayert, a GSK-t, az AstraZenecat, a Novartist, a Sanofit, a Pfizert, illetve a két hazai óriást, az Egist és a Richtert is. Fejlesztések Az elmúlt két évben az egészségügyi kormányzat az ágazati fejlesztéseket az egészségügy megújítását célzó stratégiai dokumentumban, a Semmelweis Tervben lefektetett alapelvek

34 mentén igyekezett végrehajtani. A legtöbb beruházás, fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretein belül, EU-s társfinanszírozásban valósult meg. Azonban azon deklarált alapelvnek, miszerint az egészségipar kulcsfontosságú kitörési pont a nemzetgazdaság számára, némileg ellentmondva a fejlesztések nem az előzetes ütemezésnek megfelelően zajlanak. Példaként említhetjük az ágazati informatikai rendszer modernizálásának egyes elemeinek csúszását: az e-recept rendszer bevezetése késlekedik, hiszen ez a projekt az előkészítés fázisába ragadt (még a források allokációját végzi az államtitkárság), hasonlóan az e-kórlaphoz, az e-taj kártya bevezetése pedig csak a Nemzeti Egységes Kártyarendszer indulásakor várható. Mindazonáltal az informatikai rendszer tekintetében lényegi előrelépést is tapasztalhatunk, hiszen a háziorvosok immáron az internet segítségével tehetnek eleget az adminisztratív kötelezettségeiknek, illetve az ÁNTSZ betegkövető rendszere is megújult. Az Forrás: NFÜ egészségügy IT-háttere mellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai alapján, összesen Az

35 316 egészségipari fejlesztési/beruházási projektet támogatott az állam, amiből 30 már meg is valósult, mintegy 37 milliárd forint értékben. A fejlesztési térképről az is leolvasható, hogy a támogatott beruházások elsősorban a nyugatdunántúli, az észak-magyarországi, valamint a dél-alföldi régiókba koncentrálódtak. Ezek közül kiemelkednek az olyan stratégiai fontosságú, gyakran hiánypótló intézményfejlesztések, mint a Korányi Projekt, a Közép-Dunántúli Regionális Onkológiai Centrum felépítése, vagy a kaposvári, a miskolci, és a sátoraljaújhelyi kórház modernizációja. Továbbá fontos előrelépés, hogy a szaktárcának elsősorban EU-s forrásokra támaszkodva sikerült megteremtenie az anyagi hátterét, hogy az Országos Mentőszolgálat elavult gépkocsiparkjának legalább egy részét le lehessen cserélni. Ezen túl az egészségturizmus vonatkozásában is érdemi fejlesztések valósulnak meg, főként a fogászati ellátás területén, amire 1 milliárdos pályázati keret került elkülönítésre a költségvetésben. A rendezetlen bérviszonyok és az orvoselvándorlás problematikája Forrás: Portfolio

Átalakítás alatt is zavartalanul üzemel? A magyar egészségügy két éve

Átalakítás alatt is zavartalanul üzemel? A magyar egészségügy két éve Egészségpolitikai Kutatócsoport Átalakítás alatt is zavartalanul üzemel? A magyar egészségügy két éve Az elmúlt két esztendőben a kétharmados választási felhatalmazás által teremtett új pártpolitikai erőtérben

Részletesebben

Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28.

Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28. Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei 2011. Szeptember 28. 1 A Teva Magyarországon A Teva mennyiségben első, árbevételt tekintve a harmadik legnagyobb vállalat a magyar gyógyszerpiacon

Részletesebben

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Bogsch Erik 2011. december 14. Richter Gedeon Nyrt. Innováció-orientált, vertikálisan integrált, magyarországi központú multinacionális

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Piaci átrendeződés: az innovatív gyártók lehetőségei, esélyei. Dr. Dávid Tamás Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete

Piaci átrendeződés: az innovatív gyártók lehetőségei, esélyei. Dr. Dávid Tamás Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Piaci átrendeződés: az innovatív gyártók lehetőségei, esélyei Dr. Dávid Tamás Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete 1 A gyógyszerlobbi legendája Ciklusokon átívelő gyógyszeripar ellenes kommunikáció tudatos

Részletesebben

Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak

Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak Semmelweis Terv és társai dr. Sinkó Eszter Politikai környezet a választások után Új kormány 2/3-os többség Egészségügy nincs miniszteri rang,

Részletesebben

Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály

Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály Magyar Kórház Szövetség 1931. június 5-én alapították a Magyarország Klinikáinak és Kórházainak Szövetségét 1970. június 15-én újból

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI

HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI dr. Rácz Jenő NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI EMBERI ERŐFORRÁS MUNKAKONFERENCIA BUDAPEST, 2013. MÁJUS 29. VAN-E

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Forráskivonás a gyógyszeriparból

Forráskivonás a gyógyszeriparból Forráskivonás a gyógyszeriparból Napi Gazdaság konferencia 2010. szeptember 29. Bogsch Erik elnök MAGYOSZ Tartalomjegyzék Hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepe Kormányzati célok Finanszírozás

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében

Részletesebben

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter evita Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv

Részletesebben

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

IZYS FITT Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár

IZYS FITT Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár IZYS FITT Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár Üzleti jelentés A 2013. évi éves pénztári beszámolóhoz Budapest, 2014. május 31. 1 Általános rész 1.1 A Pénztár bemutatása Az IZYS FITT Egészségpénztár 2003.

Részletesebben

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

IZYS Önsegélyező Pénztár. Üzleti jelentés A évi éves pénztári beszámolóhoz. Budapest, május 14.

IZYS Önsegélyező Pénztár. Üzleti jelentés A évi éves pénztári beszámolóhoz. Budapest, május 14. Üzleti jelentés A 2012. évi éves pénztári beszámolóhoz Budapest, 2013. május 14. 1 Általános rész 1.1 A Pénztár bemutatása Az IZYS Önsegélyező Pénztár 2005. március 25-én alakult, a Fővárosi Bíróság 274.

Részletesebben

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Konferencia 2013. November 14. Dr. Gellérné dr. Lukács Éva A 2011/24/EU irányelv fő elvi

Részletesebben

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései Dr Kissné Dr Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője Semmelweis terv, kormányzati intézkedések, stratégiák Struktúraváltás, Térségi Ellátásszervezési

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Részeredmények az egészségügy átalakításában. Szócska Miklós kettős mozgástere

Részeredmények az egészségügy átalakításában. Szócska Miklós kettős mozgástere Részeredmények az egészségügy átalakításában Szócska Miklós kettős mozgástere Közel fél éve már, hogy hosszas egyeztetés után az egészségügyért felelős államtitkárság kiadta a Semmelweis Terv szakmai koncepcióját.

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

a vizitdíj és a napidíj elsô éve

a vizitdíj és a napidíj elsô éve a vizitdíj és a napidíj elsô éve A vizitdíj és a napidíj bevezetésének fô indoka az volt, hogy a legális önrészfizetés segít visszaszorítani a hálapénzt, jelentôs bevételhez juttatja a háziorvosokat, és

Részletesebben

Dr. Széll Enikő Ágnes. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségpolitikai Főosztály Május 9.

Dr. Széll Enikő Ágnes. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségpolitikai Főosztály Május 9. Dr Széll Enikő Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségpolitikai Főosztály 2014 Május 9 ,,Az egyenlőkkel egyenlően, az egyenlőtlenekkel egyenlőtlenségüknek megfelelően egyenlőtlenül kell bánni Arisztotelész

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság

2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság Változóban a sport A sportfinanszírozás új rendszere Magyar Sport Háza 2011. Július 4. Czene Attila államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárság A kormányzat sportpolitikai

Részletesebben

T/6985. számú. törvényjavaslat

T/6985. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

A jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató

A jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató.

Részletesebben

Modern Városok projekt

Modern Városok projekt Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Egyéni felelősségvállalás állami szerepvállalás Dr. Moizs Mariann A közszféra versenyképessége Közpénzügyek aktuális kérdései Konferencia Siófok,

Részletesebben

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései A szociális szolgáltatások aktuális kérdései MACSGYOE XXII. Szakmai Konferenciája Siófok, 2013. május 15. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter Helyzet áttekintése 2011: Nemzeti

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

Sinkó Eszter: Az ellátórendszer átalakításának hatása a hozzáférésre, az elmúlt három év tapasztalatai alapján. 2013. május 31.

Sinkó Eszter: Az ellátórendszer átalakításának hatása a hozzáférésre, az elmúlt három év tapasztalatai alapján. 2013. május 31. Sinkó Eszter: Az ellátórendszer átalakításának hatása a hozzáférésre, az elmúlt három év tapasztalatai alapján 2013. május 31. Megállapítások 2010 nyarán 1. Szétzilálódott ellátórendszer, bizonytalanná

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA. avagy válság alatt is van élet

A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA. avagy válság alatt is van élet A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA avagy válság alatt is van élet A TELJES MAGYAR MÉDIAPIAC TRENDJEI & PROGNÓZIS 2012-re a WHITEREPORT mediabrowser hiánypótló adatai alapján BEVEZETŐ Miért? Prognózis-szezon van 2011

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje Társaság a Szabadságjogokért 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Az alapvető jogokról

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Betegút-szervezési és fejlesztéspolitikai feladatok ellátása Dr. Drexler Donát

Betegút-szervezési és fejlesztéspolitikai feladatok ellátása Dr. Drexler Donát Betegút-szervezési és fejlesztéspolitikai feladatok ellátása Dr. Drexler Donát A Semmelweis Terv egészségpolitikai célkitűzései 2 Az elmúlt 20 év öröksége 3 Szereplők, döntéshozók álláspontja 4 Igény alapú

Részletesebben

IZYS Önsegélyező Pénztár. Üzleti jelentés A évi éves pénztári beszámolóhoz. Budapest, május 30.

IZYS Önsegélyező Pénztár. Üzleti jelentés A évi éves pénztári beszámolóhoz. Budapest, május 30. Üzleti jelentés A 2015. évi éves pénztári beszámolóhoz Budapest, 2016. május 30. 1 Általános rész 1.1 A Pénztár bemutatása Az IZYS Önsegélyező Pénztár 2005. március 25-én alakult, a Fővárosi Bíróság 274.

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

A magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján

A magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján A magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján Dombrádi Viktor, Dr. Gődény Sándor, Dr. Margitai Barnabás, Gáll Tibor) (Debreceni Egyetem,

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT KONFERENCIA A TERÜLETI KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETFEJLESZTÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. BÉRCESI FERENC

Részletesebben

Lakossági építkezés Magyarországon

Lakossági építkezés Magyarországon MINISZTERELNÖKSÉG Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Lakossági építkezés Magyarországon AZ ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 2015 2015. április 17. Nem a kreativitást és innovációt kell szabályozni,

Részletesebben