Genomikai Nemzeti Technológiai Platform (GNTP) Genomikai technológiák Munkacsoport STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV. Összeállította. Fehér Attila Nagy István

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Genomikai Nemzeti Technológiai Platform (GNTP) Genomikai technológiák Munkacsoport STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV. Összeállította. Fehér Attila Nagy István"

Átírás

1 Genomikai Nemzeti Technológiai Platform (GNTP) Genomikai technológiák Munkacsoport STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV Összeállította Fehér Attila Nagy István

2 Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés A genomikai technológiák fejlődését meghatározó általános tényezők A tudomány/technika fejlődése A genomika kölcsönhatása más tudományterületekkel és a genomika egyes területeinek egymásra hatása Társadalmi igény A genomika alkalmazási területei A genomikai technológia hajtóerői A genomikai technológiák fejlődési trendjei Nukleinsav (DNS, RNS) analízis Proteomika fehérjeanalízis Metabolomika Genomika és bioinformatika A nemzetközi helyzet A genomikai infrastruktúra létrehozásának és működtetésének nemzetközi modelljei Genomikai kezdeményezések az Európai Unióban A genomikai infrastruktúra hazai helyzete Általános helyzet A főbb genomikai megközelítések hazai helyzete Jelenlegi kapacitások és igények A hazai genomikai infrastruktúra gyengeségei és erősségei (SWOT) Jövőképek Felzárkózás és kitörés : Lassú víz Megszegett ígéretek Sodródás Stratégiai Terv Stratégiai területek és célok Együttműködések Oktatás A kutatási infrastruktúra fejlesztése Az infrastruktúra működtetése Szabályozás

3 Bevezetés Nem túlzás azt állítani, hogy a genomika megjelenése az emberi technológia történetének új szakaszát nyitotta meg. A társadalmi hatások és lehetőségek, ideértve az etikai, gazdasági, egészségügyi, környezeti stb. hatásokat és potenciálokat, szinte beláthatatlanok. A lehetőségek minél jobb kiaknázása, a negatív hatások minél hatékonyabb kivédése csak alapos, hosszú távú stratégiák kidolgozásával érhető el. Ezt több országban felismerték már és a legtöbb esetben központi kezdeményezésre elvégezték azokat a jövőkutatásokat, hatáselemzéseket, amelyre hazánkban most, alulról jövő kezdeményezésként, a Genomikai Nemzeti Technológiai Platform (GNTP) vállalkozott. Ehhez kapcsolódva a Genomikai Nemzeti Technológiai Platform (GNTP) Genomikai technológiák munkacsoportjának feladata volt: - A genomika technológiák nemzetközi fejlődési irányvonalainak felmérése és összevetése a jelenlegi magyar genomikai technológiai kapacitásokkal, a felhasználók jelenlegi és projektált igényeivel, valamint a hozzáférhetőség jelenlegi és kívánatos szintjével. - A jelenleg fejlesztés alatt álló, a jövő genomikai analitikai technológiáinak feltérképezése és vizsgálata. - Az NKTH NEKIFUT programjával való szinergia megtalálása. A munkacsoport vezetői által összeállított és a munkacsoport tagjai valamint felkért külső szakértők által kitöltött kérdőívek, ugyanezen körben elkészített SWOT-analízis, felkért szakértői előadások, két munkacsoport megbeszélés valamint szakirodalom és on-line adatok feldolgozása szolgált a feladat elvégzésének alapjául. Az alábbiakban összefoglaljuk a genomikai technológiák nemzetközi és hazai helyzetét és az erre alapozott stratégiai megfontolásainkat. 3

4 1. Helyzetelemzés 1.1. A genomikai technológiák fejlődését meghatározó általános tényezők A genomika a tudomány és a technológia szoros összefonódásán alapul. A genomika, mint tudományterület, erősen technológia központú, ezért a genomikai tudományok fejlődésének egyik fő hajtóereje a rendelkezésére álló technológiák hatékonyságának növekedése, a tudományos kérdések megközelítési lehetőségeinek bővülése. Ugyanakkor a genomikának mint tudománynak a fejlődése is serkenti a kapcsolódó technológiák fejlődését. Mindehhez jelentős mértékben hozzájárul az a fokozott társadalmi elvárás, hogy a genomika eredményei minél nagyobb mértékben beépüljenek a mindennapokba, és hozzájáruljanak az életminőség javulásához. Éppen ezért a genomikai technológiák fejlődését nem értelmezhetjük pusztán a technikai fejlődés szempontjából. A genomikához kapcsolódó technológiai fejlődés hajtóerőit négy alapvető csoportba rendezhetjük: a tudomány/technika általános fejlődésének üteme és iránya; a társadalmi elfogadottság és igény mértéke; a tudományterületek kölcsönhatásának minősége; az alkalmazási területek alakulása A tudomány/technika fejlődése A tudományos megismerés bizonyos mértékig öntörvényű: nehezen prediktálható, hogy mikor kerül sor olyan tudományos áttörésre, amely alapvetően változtatja meg egy adott terület fejlődését. A jelenlegi trendekből azonban kikövetkeztethető, hogy az elkövetkezendő években nagy valószínűséggel melyek lesznek a legdinamikusabban fejlődő területek. - Egyre több organizmus genomját fogjuk teljes egészében megismerni, melyek összehasonlíthatósága önmagában új szintre emeli a genomikai információkat ( komparatív genomika ). - A technikai fejlődés az érzékenység (egysejt szintű változások; egyetlen molekula kimutatása komplex mintákban), a pontosság és az ismételhetőség új dimenzióit nyitja meg a genomikai vizsgálatok előtt. - A genetikai meghatározottság mellett előtérbe kerül a gének működését meghatározó epigenetikai szabályozás jelentősége, és azok diagnosztizálása. 4

5 - A megváltozott génműködés várható hatását pontosítja a fehérjék és azok módosulásainak kimutatása (proteomika), illetve a szervezet anyagcsere folyamatainak feltérképezése (metabolomika). - Mindezek összefüggéseit rendszerbe szervezve (rendszerbiológia) azonosíthatóak lesznek azok a kulcsfolyamatok, amelyek hatékony és pontos diagnózisokat tesznek lehetővé, és feltárják a lehetséges beavatkozási pontokat. - A genomok megismerése növeli az ún. szintetikus biológiai megközelítések sikerességét is: ennek révén egyre komplexebb mesterséges molekulák, molekulahálózatok, illetve akár egyszerű élőlények hozhatóak létre. Már napjainkban is nyilvánvaló, hogy a kutatások eredményeként rendelkezésre álló információ mennyisége rendkívül gyorsan növekszik. Ez csak fokozódni fog az egyre nagyobb teljesítményű és felbontású modern módszerek elterjedésével. Ezzel párhuzamosan áttörés várható az adatok rendszerezésében, feldolgozásában, rendszerbe szervezésében, ami az informatikai módszerek fejlődésének, adaptálásának függvénye. Mind az elsődleges adatfelhalmozó módszerek, mind az adatfeldolgozás egyre inkább elszakad a kutatólaboratóriumok szintjétől és központi genomikai szolgáltató egységekben lesznek csak hatékonyan alkalmazhatóak. Ugyanakkor a kutatási feladat helyes megfogalmazása, a kísérleti tervezés és előkészítés, a megfelelő mintavétel biztosítása és az adatok célzott visszaellenőrzése, végső értelmezése megkövetelik a kutatólaboratóriumok megfelelő fejlettségi szintjét is. Kiemelt jelentőségű a pontos és standard mintavétel eljárások és ugyancsak standardizált genomikai vizsgálatok kidolgozása, ami a megbízható és összehasonlítható diagnosztika alapja. Fenti megfontolások alapján a genomika, mint technológia, várható fejlődési trendje többrétű, és elsősorban az alábbi területeket érinti: - standardizált mintavételt lehetővé tevő technológiák; - egyre kisebb minták (pl. egy sejt, egy molekula) pontos vizsgálatát, kimutatását lehetővé tevő technikák; - nagy áteresztőképességű, komplex, nagy pontosságú és specifikus szakértelmet igénylő adatgyűjtő módszerek/műszerek, elsődleges adatfeldolgozással; - másodlagos adatfeldolgozó kapacitást biztosító, speciális (bioinformatikai/rendszerbiológiai) szakértemet igénylő, informatikai berendezések, szoftverek, adatbázisok, hálózatok; 5

6 - automatizált nagy áteresztőképességű és nagypontosságú illetve automatizált rutin vizsgálati rendszerek A genomika kölcsönhatása más tudományterületekkel és a genomika egyes területeinek egymásra hatása A genomika egyre szorosabban összefonódik más szintén dinamikusan fejlődő tudományterületekkel, mint pl. az információtechnológia és a nanotechnológia. Ez az összefonódás egyrészt alapvető fontosságú az új genomikai technológiák hatékonyságának növeléséhez (rengeteg adat gyors és pontos feldolgozása; sejt/molekula szintű diagnosztika; stb.) illetve önmagukban is új fejlődési irányokat nyitott illetve nyit meg (pl. rendszerbiológia, nanobiotechnológia). A genomikai eredmények gyakorlati alkalmazásának trendjei szinte kivétel nélkül megkövetelik a minél pontosabb, célzottabb és olcsóbb diagnosztikai jellegű módszerek fejlesztését, melyek esetenként akár speciális genomikai szakértelem nélkül is használhatóak (pl. nemesítők, orvosok stb. által). Különösen nyilvánvaló ez a személyre szabott orvoslás, a táplálkozásbiztonság és egészséges táplálkozás ( nutrigenomika ), a környezet állapotának genomikai vizsgálata ( metagenomika ) valamint a nemesítés ( molekuláris nemesítés, genetikai módosítás ) és a biztonságpolitika területén. Az egyes genomikai alterületeken kidolgozott diagnosztikai eljárások közvetlenül hatnak a többi terület fejlődésére is Társadalmi igény A genomika fejlődését és az általa alkalmazott technológiák alakulását is jelentősen befolyásolják a társadalmi körülmények. Ezek azonban olyan bizonytalansági tényezőt jelentenek, amelyeknek kis változása is alapvetően megváltoztathatja a genomikai fejlesztések irányát, ütemét. A legközvetlenebbül ható társadalmi tényező a genomika gyakorlati alkalmazásának elfogadottsága, illetve a vele szemben támasztott elvárás. Mivel a genomika alkalmazása még gyerekcipőben jár, a társadalom reakciója az új lehetőségekre nem kristályosodott ki egyértelműen. Jelentősek az etikai kérdések, amelyek megválaszolása vagy éppen megválaszolhatatlansága szintén nagymértékben kihathat egyes területek fejlődésére. Előfordulhat, hogy a társadalom etikai vagy biztonsági megfontolások alapján egyik vagy másik technológiát és/vagy alkalmazási területet előtérbe helyezi, vagy elutasítja a többivel szemben (ezt látjuk napjainkban is pl. a genetikailag módosított növények 6

7 termesztéséhez kapcsolódó társadalmi vita kapcsán). Ez az adott terület és a kapcsolódó technológiák fejlődését törvényszerűen előmozdítja, vagy visszaveti. Ebben a tekintetben országok illetve régiók között is jelentős különbségek lehetnek (lásd szintén a genetikailag módosított növények termesztéséhez való szélsőséges hozzáállást pl. az EU és Kína tekintetében). Éppen ezért a társadalmi folyamatok hatását mind globális, mind regionális megnyilvánulásait tekintve folyamatosan figyelemmel kell követni, mivel a társadalom hozzáállásában bekövetkező, bármely pozitív vagy negatív változás jelentős áttöréshez/hangsúly eltolódáshoz vezethet a genomika fejlődésében, amire célszerű időben felkészülni az infrastruktúra szintjén is. Ilyen áttörést jelenthet a genomika elterjedése a mindennapokban (megvásárolható diagnosztikai tesztek, általánosan elfogadott genetikailag módosított organizmusokból származó termékek stb.). Nem elhanyagolható az a hajtóerő sem, amit a bioterrorizmustól való félelem jelent. Az ilyen irányú katonai kutatás-fejlesztésről, ha jelenleg keveset is tudunk róla, nagy bizonyossággal prediktálható, hogy olyan érzékeny diagnosztikai technológiák kifejlesztéséhez vezet majd, amelyek a privát szektorba átkerülve nagy lendületet adhatnak az egészségügyi, táplálkozási és környezetbiológiai genomikai fejlesztéseknek is A genomika alkalmazási területei A genomika eredményeit alkalmazó négy fő terület főbb fejlődési trendjeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: - Egészség és életmód A fő trendek az ún. három p, a predikció (előrejelzés), a prevenció (megelőzés) és a perszonalizáció (személyre szabott terápiák) irányába hatnak. Emellett előtérbe kerül a regeneratív medicina (őssejt- illetve génterápiák). - Mezőgazdaság, elsődleges termelés A napjainkban jellemző, nagy mennyiség, alacsony ár által jellemzett termékek helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a kis mennyiség, magas ár jellegű termékek (pl. gyógyhatású, egészségjavító vagy ipari felhasználású molekulák közvetlen előállítása növényekben, állatokban). - Ipar és környezetvédelem Megújuló energiaforrások és környezetkímélő technológiák kidolgozása egyre nagyobb teret nyer (bio-üzemanyagok, lebomló műanyagok stb.). 7

8 - Biztonságpolitika Bioterrorizmus megakadályozása érzékeny detekciós módszerekkel. A genomika mint technológia elengedhetetlen ezeknek a fejlődési trendeknek a realizálásához, ezért a társadalmi igény alapvetően a technológia alkalmazásának irányában hat. Azonban egyes alkalmazások esetleges kudarca jelentős mértékben megváltoztathatja a hozzáállást, legalábbis az adott alkalmazási területen (lásd fentebb) A genomikai technológia hajtóerői Fentiek alapján a genomikai technológiák fejlődésének főbb hajtóerői: - Az élő szervezetek működésének minél teljesebb megismerése iránti igény; - Az orvosi/biológiai kutatások gyakorlati alkalmazása iránti igény; - Általános technológiai fejlődés, nagy áteresztőképességű vizsgálati módszerek lehetősége; - Hatékony adatfeldolgozás, adatbázisok elérésének lehetősége; - Kutatás komplexitásának növekedése ( rendszerbiológia ); - A genomika térhódítása újabb területeken (diagnosztika, nemesítés, környezetvédelem stb.), - Érzékenység, precizitás, megbízhatóság növekedése iránti igény a biológiai kutatásban; - Tudományos kiválóság iránti igény; - Kompetíció a gyártók között, - Interdiszciplináris megközelítések iránti igény; - Technológia koncentráció (nagy nemzeti vagy nemzetközi centrumok) A genomikai technológiák fejlődési trendjei Nukleinsav (DNS, RNS) analízis A DNS/RNS szintű génexpressziós és genetikai variabilitási vizsgálatokra jelenleg is különböző megközelítések állnak rendelkezésre: a három legjelentősebb ilyen módszer a mikroarray ( chip ), a PCR-kártya illetve az új generációs szekvenálás (Next Generation Sequencing, NGS) technológia használatán alapszik. 8

9 A mikroarray módszer speciális jellegzetességei nagyságrendekkel emelik az egyidejűleg vizsgálható gének számát, ezáltal szerkezeti (nukleotidsorrend) és funkcionális (gén- és mikrorns-kifejeződés) információk tömegét képes nyújtani. A technológiával génexpressziót, fehérje DNS kölcsönhatásokat és genetikai variációkat pl. veleszületett génhibákat ( single nucleotide polymorphism ; SNP) vagy kópiaszám-variációkat lehet vizsgálni. A módszer lényeges hiányossága azonban, hogy nukleinsav-hibridizálásra épül, amely a kísérletek tervezésénél jelentős limitáló tényező: az egymással nagyfokú hasonlóságot mutató szekvenciák vizsgálata a nem-specifikus kötődés kereszt-hibridizálás miatt szinte lehetetlen. A PCR-kártya azáltal, hogy a TaqMan technológia használatára épül, megbízhatóbb eredményeket produkál a génkifejeződés mérésénél, azonban az egyidejűleg vizsgált gének száma legfeljebb 384. Mind a mikroarray, mind a PCR-kártya jelentős hiányossága továbbá, hogy csak a már előzőleg azonosított génszakaszokat, mrns-eket, mikrorns-eket valamint SNP-ket képes detektálni: új SNP-k vagy mikrorns-ek azonosítása technikailag nem lehetséges. Az NGS technológia néhány éve a fent említett módszerek alternatívájaként jelent meg, és éppen az ultramagas áteresztőképességének köszönhetően vagyis annak, hogy egyetlen kísérlet milliónyi szekvenciát eredményez gyors a térnyerése. A technológia napjainkra a vezető genomikai eljárás lett: teljes genom-szintű vizsgálatok, az ún. ultramagas áteresztőképességű szekvenálás technikai megvalósítását teszik lehetővé. Ezen műszerek segítségével szerteágazó biológiai minták vizsgálatára nyílik lehetőség, kezdve a mikrobák filogenetikai törzsfáinak vizsgálatával, a kromatin immunprecipitációt követő szekvenáláson keresztül (ChIP-Seq) a gének kópiaszámának vizsgálatáig (alant részletezve). Az NGS technológia az elkövetkező években robbanásszerűen növekvő jelentősége miatt külön tárgyalást igényel. Az NGS ultramagas áteresztőképességének köszönhetően vagyis annak, hogy egyetlen kísérlet milliónyi szekvenciát eredményez egyre gyorsabban szorítja ki a mikroarray technológiát. Az NGS technológia további előnyei között említhetjük, hogy a) a vizsgálni kívánt szekvenciákat nem feltétlenül kell ismerni; b) a paralóg szekvenciák könnyedén megkülönböztethetőek egymástól, valamint c) a kvantitálás valóban mennyiségi alapokon történik. Éppen ez utóbbi paraméter miatt az NGS szekvenálásokat, ellentétben a mikroarray vizsgálatokkal, nem szükséges három biológiai replikátummal elvégezni, ezáltal a kísérlet költségei jelentősen csökkennek. NGS technológiát elsősorban akkor előnyös alkalmazni, amikor a nagyobb lefedettség megbízhatóbb eredménnyel párosul, mint pl. a génexpresszió mérése, a genotipizálás, a DNS-metilációs mintázat feltárása vagy a 9

10 transzkripciós faktor-kötőhely azonosítás. Ezen applikációkon túl az NGS technológia alkalmazása új SNP-k és mikrorns-ek tömeges azonosítását is lehetővé teszi, de alkalmas pl. új, eddig nem ismert fajok azonosítására is (alant részletezve). Az utóbbi három alkalmazást egyetlen más technológia sem képes biztosítani. Pillanatnyilag mindössze öt gyártó készít NGS típusú készüléket világszerte: Life Technologies (korábban Applied Biosystems), Roche, Illumina, Helicos és Complete Genomics; utóbbi azonban készüléket nem, csak szolgáltatást értékesít. Megdöbbentő, hogy az NGS rendszerek piacra kerülésétől eltelt rövid idő alatt, alig több, mint 2 év, mégis: világszerte máris több mint 500 db NGS rendszert értékesítettek (fontos megjegyezni, hogy csak az USA-ban amely uralja a biotechnológia piacát is megközelítőleg 300 db NGS készülék működik); a cégek közötti hatalmas verseny nagyon gyorsan fejlődő és változó piaci szegmenst teremtett, amely következtében maguk a készülékek is megújultak, és immáron mindhárom cég a második generációs készülékeit értékesíti; a nagy kereslet és verseny miatt szinte negyedévente emelkedik a készülékek áteresztőképessége: a Life Technologies SOLiD készülékének áteresztőképessége a 2009 márciusi 20Gigabázisról immáron 100Gbázisra emelkedett (előrejelzések szerint őszre elérheti a 300Gbázist). Az áteresztőképesség növekedése magának az alkalmazott technológiának köszönhető, amely lehetőséget ad gyöngyökhöz kötött, klonálisan amplifikált DNS-fragmentumok tömeges párhuzamos szekvenálására. A szekvenálási módszer festékkel jelölt oligonukleotidok egymást követő ligálásán alapul. Tekintettel arra, hogy az ultramagas áteresztőképességű készülékek ára igen drága, a gyártók ún. zseb-szekvenálókkal" is megcélozták a piacot. Pl. a Roche márciusban dobja piacra a 454 GS Junior nevű készülékét, amely az alapkészülék áteresztőképességének kb. tizedére lesz képes, azonban ára akár kisebb intézetek számára is elérhető lesz. Az NGS technológia legnagyobb előnye, hogy a különböző alkalmazások során a bázisok minősége egyenként leolvashatóvá válik, és ezzel a leolvasás pontossága jelentősen fokozódik. További előnye, hogy a reakciók kis végtérfogatban zajlanak, és így lényegesen kevesebb reagenst kell felhasználni. Ezáltal kevesebb anyagi ráfordítással jóval rövidebb idő alatt pontosabb adatok nyerhetőek a genetikai információról. Amíg a Human Genom Project kb. tíz év alatt és hozzávetőlegesen 300 millió dollár felhasználásával valósult meg, addig az NGS technológiával egy emberi genom jelenleg kevesebb, mint 30 ezer dollárból (2010 végére várhatóan dollárból) hozzávetőlegesen 2 hónap alatt összeállítható. Az ultramagas áteresztőképességüknek köszönhetően az új generációs szekvenálók széles körű analízisre használhatók: 10

11 - de novo szekvenálás (ismeretlen genomú faj szekvenálása, majd nukleotidsorrendjének (genomjának) meghatározása), - újraszekvenálás (ismert referenciagenomú fajok szekvenálása, pl. baktériumok filogenetikai rendszerezése, szekvenciavariációk és SNP-k azonosítása), - összehasonlító-, meta-, populációgenomika, - gén-kifejeződés (RNA-Seq; Digital Gene Expression Profiling, DGEP), - mélyszekvenálás, - haplotípus meghatározás, - mikrorns-kifejeződés, -azonosítás, - kromatin immunprecipitációt követő szekvenálás (ChIP-Seq; transzkripciós faktorok kötőhelyeinek azonosítása; aktív vagy passzív kromatin feltérképezése), - DNS-metilációs analízis (Meth-Seq). A felsorolt technikák valamelyikét szinte mindegyik kutató-, diagnosztikus illetve igazságügyi labor alkalmazza, ezáltal a lehetséges felhasználók illetve megrendelők száma szinte felbecsülhetetlen. Éppen ezért az NGS technológiának a jövőben meghatározó szerepe lehet az orvostudomány, a tudományos kutatások, a bűnüldözés, az archeológia és minden olyan tudományterület továbbfejlődésében, amely az örökítőanyag vizsgálatának gyakorlatát alkalmazza. Mondani sem kell, hogy a teljes DNS-szekvencia pontos ismerete felbecsülhetetlen jelentőségű, és felhasználható például: - genetikai betegségekre való hajlam kimutatására, - terápiás lehetőségek felfedezésére (személyre szabott gyógyászat), - fertőzések diagnosztikájára, prognosztikájára, - kórokozók azonosítására, - két egyed közötti rokonsági fok meghatározására (pl. apasági vizsgálatok, filogenetika), - személyazonosításra (pl. bűnüldözés), - oltóanyag fejlesztésre, - nemesítésre, - génváltozatok összehasonlítására. 11

12 Személyre szabott gyógyászat Az emberi genomok 99,8%-ban megegyeznek; a rendkívüli változatosságért mindössze 0,2%- nyi DNS-szekvencia eltérés a felelős. Éppen ezért rendkívül fontos a 100%-os lefedettség, mert csak ebben az esetben remélhetjük, hogy pl. a betegségekre való hajlamosító vagy a gyógyszer rezisztenciáért felelős tényezőket egyedenként azonosítani tudjuk. Figyelembe véve, hogy a teljes humán örökítőanyag mintegy 3 milliárd bázispárból áll, melynek szekvenálása a hagyományos technológiákkal éveket és több százmillió forintot igényelne egyénenként, joggal remélhető, hogy az NGS technológia ezen a területen is áttörést hozhat. Ennek legfőképpen klinikai szempontból van nagy jelentősége, hiszen az egyes genommintázatok, betegséghajlamok, valamint a gyógyszerek hatékonysága közötti összefüggések megértése nagyban hozzájárulhat a személyre szabott gyógyászat fejlődéséhez. A várhatóan ugrásszerű fejlődés előtt álló farmakogenomika célja pedig éppen a személyre szabott gyógyszeres kezelések/terápiák kidolgozása és alkalmazása. Ismétlődő szekvenciák leolvasása Az eukarióta élőlények DNS-e ismétlődő szekvenciákat tartalmaz. A DNS-molekulán ezek az ismétlődő szekvenciák egymás mellé, de egymástól távol is eshetnek. Az ismétlődő szekvenciák mérete és száma fajonként igen nagy eltérést mutat, és esetenként a genom jelentős hányadát kitehetik. Közös bennük, hogy fehérjét nem kódolnak, eredetük nem tisztázott, sőt az azonosításuk sem fejeződött be. A hosszú ismétlődések bázissorendjének leolvasása mindeddig nagyon nehézkesen működött, mert a fentebb ismertetett, napjainkban használatos módszerek egyike sem teszi lehetővé egy hosszan ismétlődő szakasz pontos leolvasását és összeillesztését. Az NGS technológia egyik sajátossága azonban az egyedi szekvencia-elválasztó technika: a bázisok leolvasása után az egymástól távol akár 10 kilobázis eső szekvencia-szakaszok is pontosan elhelyezhetőek a lineáris genomba. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy aránylag kis 3-4 megabázis genomú prokarióta genomját néhány, akár egyetlen egybefüggő DNS-szekvenciába, ún. kontigba össze lehet állítani. Tumoros elváltozások kialakulására való hajlam prognosztizálása Függetlenül attól, hogy számos tumor kialakulásának pontos mechanizmusa a mai napig ismeretlen ezzel együtt a terápiás eljárások is kiforratlanok mégis nagyszámú génhibát ismerünk, amelyek ok-okozati összefüggésben állnak a daganatok kialakulásával. Az NGS rendszerek segítségével és a megfelelő DNS-szakaszok analizálásával ezek a génhibák gyorsan feltérképezhetőek; ehhez nincs szükség a teljes genom szekvenálására. Ezáltal 12

13 számos tumor kialakulása megelőzhető/késleltethető, ugyanakkor a meglévő tumorokra kialakított terápiás lehetőségek is egyszerűbben, személyre szabottan állíthatóak fel Proteomika fehérjeanalízis A proteomika a fehérjéket és sejten belüli kölcsönhatásaikat vizsgálja. Tevékenységi köre három fő területre osztható: - Strukturális proteomika: a proteom fehérjéinek kvalitatív analízise (3D szerkezetének meghatározása); - Expressziós proteomika: külső v. belső tényezők hatására bekövetkező fehérjeexpresszió változásainak minőségi és mennyiségi meghatározása; - Funkcionális proteomika: a fehérjék sejtbeni lokalizációjának, poszt-transzlációs módosításainak, fehérje fehérje kölcsönhatásoknak és funkcióinak meghatározása. Tekintetbe véve, hogy a gyógyszerek túlnyomó többségének a célmolekulája fehérje, és hogy a génaktivitás gyakran nincs összhangban a fehérjemennyiséggel, illetve a fehérjék funkciója mennyiségük mellett harmadlagos/negyedleges szerkezetüktől és poszt-transzlációs módosulásoktól is függ, a proteomika jelentősége vitathatatlan; és a jövőben ennek a területnek is a dinamikus fejlődése várható (Gstaiger M., Aebersold R Applying mass spectrometry-based proteomics to genetics, genomics and network biology. Nat Rev Genet. 10: ). A gyógyászatban a betegségek molekuláris szintű pathomechanizmusának és az egyéni fehérjeprofilnak ismerete alapján pontosabb molekuláris szintű diagnózis állítható fel, racionális és személyre szabott terápia tervezhető. Általánosságban véve a proteomika a biológiai útvonalak, hálózatok, jelátviteli mechanizmusok mélyebb felderítését teszi lehetővé. A fehérjeanalízis azonban a nukleinsav analízisnél sokkal nehezebb. Ennek egyik oka a fehérjék nagy száma: organizmusokban, egyes sejtekben, a plazmában. Ehhez társul a nagy mérettartomány, aminosav, és a széles határok között mozgó relatív előfordulási gyakoriság ~ molekula/sejt. Mindez óriási kihívás az elválasztás-technika és a mennyiségi meghatározás előtt. A bonyolult összetételű biológiai minták fehérje-összetételének meghatározása a nagy koncentráció-dinamikatartomány ( ) miatt jelenleg csak korlátozott mélységig valósítható meg. Ennek leküzdésére újabb és újabb fehérjefrakcionálási eljárások kívánatosak, s állnak fejlesztés alatt. Ugyanez igaz a tömegspektrométerek fejlesztésére, minden 13

14 tömegspektrométer-gyártó cég évente új készüléket hoz a piacra, melyek érzékenyebbek, specifikusabbak, gyorsabbak, s nagyobb tudásúak a korábbiaknál. Sajnálatosan csökkent a cégektől független készülékfejlesztő helyek (egyetemek, kutatóintézetek) száma, de a cégek fejlesztései generálják az újabb és újabb módszereket. A különböző célú proteomikai vizsgálatokhoz eltérő működési elvű készülékek készülnek, ezért egy-egy laboratóriumot, ill. proteomikai központot célszerűen több típusú műszerrel kell(ene) felszerelni. A fejlesztések célja az egyre nagyobb felbontás (cél akár sejtenként egyetlen molekula kimutatása) és az egyre pontosabb tömeg meghatározás, ami az azonosítás pontosságát nagyon megnöveli (Cho WC Proteomics technologies and challenges. Genomics Proteomics Bioinformatics 5:77-85) Metabolomika A metabolomika tárgya a sejtben/szövetben/organizmusban található metabolitok, kis molekulatömegű anyagok összessége. Ezek összetétele, aránya függ a fiziológiai, a fejlődési és természetszerűleg a patológiai állapottól (Goodacre R. Metabolomics of a superorganism Journal of Nutrition 137(Suppl): 259S-266S.). A metabolomika ma elsősorban a különböző kezelt és nem kezelt egyedek, szervek, szövetek metabolit képének (lenyomatának) összehasonlítását jelenti, és a feladat bonyolultsága miatt nem az összes komponens kvalitatív és kvantitatív meghatározását. A metabolitok komplexitása még a fehérjékét is meghaladja, de a két technológia alapjában véve hasonló kihívásoknak néz elébe. Itt is az egyre nagyobb felbontást eredményező elválasztás és az egyre pontosabb tömeget eredményező mérést biztosító készülékek fejlesztése van az előtérben, mivel a pontos tömeg megkönnyíti az azonosítást. A metabolomika vizsgálati módszerei két irányba fejlődnek (M. Bedair, LW. Sumner, 2008 Current and emerging mass-spectrometry technologies for metabolomics. TrAC Trends in Analytical Chemistry 27: ). Az egyik irány az elválasztás-technikai módszerek összekapcsolása a tömegspektrometriával az ún. kapcsolt technikákat eredményezi, a másik irány pedig nem alkalmaz elválasztás-technikai módszereket, mint pl. az imaging mass spectrometry és az ún. in vivo NMR. Mindkét irány jelentősen fejlődik. Az utóbbi két eljárás soha nem lesz kvantitatív módszer az elválasztás-technika hiánya nélkül, viszont relatíve gyorsan képes egy teljes metabolom mintázatot adni a vizsgált szövetről, sőt az előbbi akár a vizsgált sejtekről is! 14

15 A metabolom tömegspektrum könyvtárakat folyamatosan fejlesztik, és fejleszteni is kell, mivel a Fiehn-féle GC/MS metabolom könyvtár csak mintegy szerves vegyület tömegspektrumait tartalmazza, miközben ma körülbelül metabolitot ismernek, de ez a szám a becslések szerint hamarosan kb re fog növekedni Genomika és bioinformatika Az utóbbi három évben több radikális innováció segítségével sikerült évente egy-egy nagyságrenddel csökkenteni a biológiai szekvencia meghatározások költségét. Ennek következtében a genomikai információ mennyisége robbanásszerűen megnőtt, és a kutatások szűk keresztmetszetévé az informatika és adatkiértékelés vált. A problémát jól illusztrálja John D. McPherson kommentárja a Nature Methods folyóirat októberi számában: Egyre nagyobb a szakadék a nagyátvitelű párhuzamos szekvenátorok adatgenerálási kapacitása és az adatok feldolgozásának és értékelésének képessége között Ennek a szakadéknak az áthidalása alapvető fontosságú, egyébként az áhított ezerdolláros genomot egy húszezer dolláros analízis számla kíséretében fogjuk elérni. (J. D. McPherson, S2 VOL.6 NO.11s NOVEMBER 2009 Nature Methods SUPPLEMENT. Eredeti angol szöveg: There is a growing gap between the generation of massively parallel sequencing output and the ability to process and analyze the resulting data Bridging this gap is essential, or the coveted $1,000 genome will come with a $20,000 analysis price tag.) Clifford Reid, a Complete Genomics vezérigazgatója pedig egyenesen azt a kijelentést teszi, hogy a genomika egyik domináns költsége hamarosan a számítógépközpont elektromos áramfelhasználása lesz. (Clifford Reid, The Journal of Life Sciences, Fall It will turn out one of our major cost will be electricity for running our data center. The reagent cost is on its way to zero and the major cost will be electricity. ) Ha ehhez hozzávesszük a proteomika és metabolomika várható fejlődését és azt a kihívást, amit a génműködés, a fehérje-összetétel és módosulás, valamint anyagcsere-változás integrálása jelent, akkor egyértelmű, hogy a genomika és a bioinformatika fejlődése elválaszthatatlan és egymás nélkül elképzelhetetlen (Bioinformatics Moves to Center Stage in the Genetic Revolution, Science ISSN (online), 15

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

A genomikai oktatás helyzete a Debreceni Egyetemen

A genomikai oktatás helyzete a Debreceni Egyetemen A genomikai oktatás helyzete a Debreceni Egyetemen Bálint Bálint L. GNTP Oktatás és Tudásmenedzsment Munkabizottság, 2009. június 10. Tények Debreceni Egyetemről 21000 nappali és 33000 összes hallgató

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

Orvosi Genomtudomány 2014 Medical Genomics 2014. Április 8 Május 22 8th April 22nd May

Orvosi Genomtudomány 2014 Medical Genomics 2014. Április 8 Május 22 8th April 22nd May Orvosi Genomtudomány 2014 Medical Genomics 2014 Április 8 Május 22 8th April 22nd May Hét / 1st week (9. kalendariumi het) Takács László / Fehér Zsigmond Magyar kurzus Datum/ido Ápr. 8 Apr. 9 10:00 10:45

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Új utak az antipszichotikus gyógyszerek fejlesztésében

Új utak az antipszichotikus gyógyszerek fejlesztésében Új utak az antipszichotikus gyógyszerek fejlesztésében SCHIZO-08 projekt Dr. Zahuczky Gábor, PhD, ügyvezető igazgató UD-GenoMed Kft. Debrecen, 2010. november 22. A múlt orvostudománya Mindenkinek ugyanaz

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással

Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Kovács Zoltán ügyvezető DEKUT Debreceni Kutatásfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Problémadefiníció Első generációs

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon 2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza.

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza. A mentális egészség kutatásának jelentősége A mentális betegségek egyaránt hatalmas terhet rónak a páciensekre, családjaikra és a társadalomra is. Egy adott évben minden harmadik európai polgár közül legalább

Részletesebben

Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezés. Dr. Pörzse Gábor Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgató IMI magyar képviselője

Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezés. Dr. Pörzse Gábor Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgató IMI magyar képviselője Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezés Dr. Pörzse Gábor Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgató IMI magyar képviselője Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezés Az Innovatív

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem. Műegyetem - Kutatóegyetem Biotechnológia, egészség-és környezetvédelem

Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem. Műegyetem - Kutatóegyetem Biotechnológia, egészség-és környezetvédelem Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem Kr.e. 6000 Kr.e. 5000 Ereky Károly (1878-1952) A biotechnológia a munkaszervezési tudomány, azaz technológia, élő szervezetekkel, más szóval biotechnológiai

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában

A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában Tárgyszavak: proteom; proteomika; rák; diagnosztika; molekuláris gyógyászat; biomarker;

Részletesebben

1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 4 859 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat):

1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 4 859 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat): Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához c. dokumentum kiegészítése a Magyar Tudományos Akadémia adataival Csongrád megye Az alábbi dokumentum a Smart Specialisation

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Roche Personalised Healthcare Megfelelő kezelést az egyénnek 2009 szeptember 9

Roche Personalised Healthcare Megfelelő kezelést az egyénnek 2009 szeptember 9 Roche Personalised Healthcare Megfelelő kezelést az egyénnek 2009 szeptember 9 dr Kollár György Elvárás az egészségügytől Több hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszer legyen elérhető 80 Kezelésre válaszolók

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 A szervezeti innováció alapjai EPCOS Kft. SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 Világpiaci szinten vezető elektronikai vállalat Alapítás éve, székhelye: 1935. Tokió Tokyo Denki Kagaku TDK Létszám:

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Genomikai Nemzeti Technológiai Platform. Stratégiai Kutatási Terv

Genomikai Nemzeti Technológiai Platform. Stratégiai Kutatási Terv Genomikai Nemzeti Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Genomikai Nemzeti Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv 2010 A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Proteomkutatás egy új tudományág születése

Proteomkutatás egy új tudományág születése BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK Proteomkutatás egy új tudományág születése Tárgyszavak: humán genom; genomika; proteomika; kutatás; fehérjeszerkezet; háromdimenziós szerkezet; gyógyszeripar.

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea

A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma Pomázi Andrea A biotechnológia fogalma Alkalmazott biológia A fogalom állandó változásban van A biológia és a biotechnológia közötti különbség a méretekben

Részletesebben

Tudásmenedzsment és gyógyszerinnováció

Tudásmenedzsment és gyógyszerinnováció Tudásmenedzsment és gyógyszerinnováció Ipari szükségletek / elvárások Dr. Bátori Sándor Sanofi-aventis Innovatív Gyógyszerek Kutatása, MAGYOSZ, 2009.01.07. Alapvető együttm ttműködések Hosszútávú elhatározás:

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Az emberi erőforrás értéke

Az emberi erőforrás értéke Szabó László SZABÓ LÁSZLÓ Az emberi erőforrás értéke A génvizsgálat, mint egészségügyi prevenció Az emberi tényező fontos elem a stratégiai kezdeményezésekben, a versenyelőny megszerzésében és megtartásában.

Részletesebben

Biobank Hálózat kialakításának minőségügyi kérdései a Semmelweis Egyetemen

Biobank Hálózat kialakításának minőségügyi kérdései a Semmelweis Egyetemen Biobank Hálózat kialakításának minőségügyi kérdései a Semmelweis Egyetemen Magyarósi Szilvia Molnár Mária Judit SE Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete Semmelweis Egyetem DEMIN 2014. május 22.

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Közös stratégia kifejlesztése molekuláris módszerek alkalmazásával a rák kezelésére Magyarországon és Norvégiában

Közös stratégia kifejlesztése molekuláris módszerek alkalmazásával a rák kezelésére Magyarországon és Norvégiában Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt Közös stratégia kifejlesztése molekuláris módszerek alkalmazásával a rák kezelésére Magyarországon és Norvégiában Norvég Alap támogatással javul

Részletesebben